Jól kezdődött az RMDSZ és a Tőkés László református püspököt támogató civil szervezetek munkacsoportjai közötti egyeztetés, de a végső egyezség még nem született meg. A RMDSZ részéről Kelemen Hunor, Tőkés László részéről pedig Szilágyi Zsolt vezette a két munkacsoportot. Mindketten derűlátóan nyilatkoztak. A három órás egyeztetés során megállapodtak abban, hogy támogatják a különböző autonómiaformákat. Szilágyi szerint ez azt jelenti, hogy az RMDSZ támogatja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kezdeményezett népszavazást, de a Tőkés köré csoportosuló civil szervezetek is egyetértenek Székelyföld modernizációjával, ami az RMDSZ által kezdeményezett a Szövetség a Székelyföldért egyesület célja. A közoktatási és a felsőoktatási kérdések is összekötik a feleket, akárcsak a csángóügy, valamint az egyház és a politikum közötti partneri viszony megerősítése, a decentralizáció, illetve a restitúció felgyorsítása. Szilágyi szerint a választási törvény és párttörvény diszkriminatív kitételeinek módosítása elől sem zárkózott el az RMDSZ. /Borbély Tamás: Sikeres tárgyaláskezdet Markó és Tőkés között. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

Traian Basescu államfő augusztus 11-én ebéden látta vendégül Hargita és Kovászna megye több önkormányzati vezetőjét és polgármesterét Kovászna fürdőváros állami üdülőjében. A meghívottak többnyire pozitívan értékelték a Basescuval folytatott kötetlen beszélgetést. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester közölte: rajta kívül jelen volt a találkozón Hargita és Kovászna megye tanácselnöke és prefektusa, Székelyudvarhely, Csíkkozmás és Kovászna polgármestere, illetve Sepsiszentgyörgy alpolgármestere. A több mint három órát tartó beszélgetésen Bunta Levente Hargita megyei tanácselnök szerint áttekintették a két székely megye gondjait és az európai uniós programok biztosította fejlesztési lehetőségeket. Az államfő is úgy találta, hogy a régió legaggasztóbb gondja a szegénység. Szóba került a decentralizáció, a helyi-pénzügyi autonómia. Hargita megye tanácselnöke egy konkrét igényt is megfogalmazott. Tájékoztatta az államfőt arról, hogy az önkormányzat a vidéki lakosság több mint felének ivóvízhálózatot épített ki, most viszont a szennyvíztisztítást szeretnék megoldani, hogy megőrizzék az Olt, a Maros és a Küküllő folyók tisztaságát. Basescu pozitívan válaszolt a felvetésre, és igényelte, hogy írásban fogalmazzák meg javaslataikat és kéréseiket. Az államfő ismét megerősítette, hogy decentralizáció párti. Az államfő is úgy látja, hogy a jelenlegi romániai régiók túl nagyok. Basescu szerint a két megyének mindenképpen egy közös régióhoz kell tartoznia, ugyanis természetellenes lenne, ha szétválasztanák egymástól őket. Fontos gesztusnak nevezte a találkozón szintén részt vevő Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, hogy az államfő kötetlen beszélgetésre hívta a két megye vezetőit. Emlékeztetett arra, hogy Basescu meglátogatta a 2005-ben árvíz sújtotta Farkaslakát is, hogy megnézze mennyire sikerült az újjáépítés. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke nem tulajdonít nagy fontosságot ennek a találkozónak, mert Romániában az államfő nem rendelkezik azokkal a hatáskörökkel, amelyekkel egy megye fejlesztésébe hathatósan bele tud szólni. „Nyolcvan éven keresztül tudatosan építette le a román hatalom Székelyföldet, és ennek helyrehozására nem elég tizenhét év munkája” – mondta Demeter. Felvetették, hogy több pénzforrás bevonásáért meg kellene alakítani az RMDSZ által szorgalmazott önálló székelyföldi fejlesztési régiót, de erre Basescu kitérően reagált. Demeter János szerinte Basescu éket akar verni az RMDSZ és a választói közé, ugyanis mindenkivel próbálja elhitetni, hogy ő akarja a decentralizációt, ezzel szemben az RMDSZ nem támogatja az elképzelést. Augusztus 10-én este, székelyudvarhelyi látogatásán, Basescu Szász Jenővel együtt ellátogatott a városban zajló Míves Emberek Sokadalmába, ahol egy sörsátorban negyven percen keresztül beszélgettek. Ezen a nem hivatalos találkozón Szász mellett részt vett még Toró T. Tibor, az RMDSZ parlamenti képviselője és Szilágyi Zsolt. Utóbbi kettő az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöki tisztségét is betölti. Toró elmondta: Basescu megismételte azt a korábban is hangoztatott véleményét, miszerint a széleskörű decentralizáció Székelyföld gondjait is megoldaná. Ekkor beszélgetőpartnerei a dél-tiroli minta alapján a régió különleges státusának biztosítása mellett érveltek. Basescu nem mondott véleményt erről. Szóba került egyebek között Székelyföld autonómiája, a régió infrastrukturális elmaradottsága, a román nyelv oktatása, a Babes–Bolyai Tudományegyetem ügye és a romániai magyarság parlamenti képviselete. Ez utóbbi kérdésről Basescu úgy vélekedett – mondta Toró -, hogy a romániai magyarságnak szüksége van parlamenti képviseletre. Ezért az államfő úgy véli, hogy jó lenne, ha az RMDSZ megegyezne Tőkés László református püspökkel. Ezt cáfolta Szász Jenő, aki szerint az államfő csak annyit mondott, hogy az RMDSZ szempontjából érti, miért fontos a romániai magyar érdekvédelmi szervezetnek megállapodni az egyházfővel. „Toró RMDSZ képviselő, őt most aktivizálta az RMDSZ vezetősége, ezért most bizonyítania kell. Lehet, hogy éppen a következő parlamenti mandátumát kötötték ehhez az RMDSZ-törekvéshez. Én értem Toró T. Tibort szubjektív alapon, de nem szabad az egyéni érdekeket összetéveszteni a közösségi szempontokkal. Ezt tudom mondani neki, még akkor is, ha a barátom” – fogalmazott Szász, aki köztudott, hogy ellenzi az RMDSZ és Tőkés kiegyezését. /Borbély Tamás: Székelyföldi vezetőkkel találkozott Basescu. Az államfő kitér a sarkalatos kérdések elől. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./ A Toró T. Tiborékkal folytatott kötetlen beszélgetésen a román idegen nyelvként való oktatása, az autonómia és a fejlesztési régiók, a külföldi munkavállalás és a politikai rendszer átalakítása, a Magyar Polgári Párt (MPP) küszöbönálló bejegyzése és az európai parlamenti választások is szóba kerültek. Az államfő elmondta, szándékosan sokkolta a hazai társadalmat az „idegen nyelvként tanítani a román nyelvet” megfogalmazással. Hozzátette, nagyon súlyos, a kisebbségeket hátrányosan érintő problémáról van szó, és a román nyelv tanításának régóta változásra váró ügyét kijelentésével is ki kívánta mozdítani a holtpontról. Az önrendelkezés kapcsán megismételte: véleménye szerint a decentralizáció jelenti az autonómiát, amit egységes országos modell szerint kell kialakítani – tehát Caracalnak és Székelyudvarhelynek is ugyanolyan autonómiára van szüksége. Basescu Székelyudvarhelyen megtekintette az Emlékezés parkjának szobrait és a főtéri Orbán Balázs-szobrot is. /K. Cs. : Basescu a székely sokadalomban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./

A hiteles külképviselet megvalósítása a tét – szögezte le Tőkés László az RMDSZ-szel folytatott tárgyalások kapcsán az EMI-táborban. Nem a listára való felkerülésről, hanem egy hosszabb távú együttműködésről folynak tárgyalások, mondta. Szilágyi Zsolt szerint a tárgyalás utáni RMDSZ-es sajtónyilatkozatok a másik fél tárgyalási őszinteségét kérdőjelezik meg, hiszen az egyik legfontosabb elvi eredményt, a pluralizmus elismerését másként értelmezték a tárgyalópartnerek. A Tőkést támogató feltételcsomag valójában a rendszerváltás csomagja, a sikeres egyeztetés pedig az erdélyi magyar politika gyökeres megváltozását hozhatja – mondta Szilágyi Zsolt. Tőkés László úgy fogalmazott, hogy csakis a nemzeti értékek menti egység képzelhető el, korántsem a román titkosszolgálati segítséggel ,,kitenyésztett” komprádorok által erőltetett álegység, amely valójában szétverte a valódi egységet. A püspök szerint az álegység nevében ugyanazok most a történelmi egyházak közé kívánnak éket verni. /Ferencz Csaba: Rendszerváltást sürgetnek (Véget ért az EMI-tábor) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 13./

Tőkés László püspök független jelöltként történő fellépése az európai parlamenti választásokon elindított egy tárgyalássorozatot, amely sokak reményei szerint pluralizmushoz, egyfajta rendszerváltáshoz vezethet. Szász Jenő, az MPSZ elnöke, Székelyudvarhely polgármestere elmondta, az aláírásgyűjtésen túl vannak, most folyik az utolsó megyék ellenőrzése. Szeretnék kiszűrni az esetleges tévedéseket. Augusztusban törvényszéki vakáció van, szeptemberben fognak jelentkezni pártbejegyzésre. Szász Jenő a bejegyzés akadályát már csak az RMDSZ-ben látja. Európa legszigorúbb párttörvénye Romániában van, szögezte le Szász Jenő, a törvény Bukarestből és még 18 megyéből legalább 25 000 aláírást követel. Magyarok 10–12 megyében élnek nagyobb számban. Tőkés László Romániában az egyetlen, aki független jelöltként el tud indulni, senki másnak nem sikerült az aláírások összegyűjtése. Kiábrándultak az emberek és újra meg kell szólítani őket. 1989 decemberében az erdélyi magyar közösség létszáma 1,8–2 millió fő között volt. 2002-re derült ki, hogy másfél millióan vannak. Szász szerint az RMDSZ látta el az elmúlt 17 évben a politikai közélet valamennyi feladatát, ez összefügg a lélekszám csökkenésével. Nem érdekelne senkit, a Polgári Szövetség munkatársait sem, hogy Verestóy Attila szenátornak éppen hány millió eurós magánvagyona van, ha már túl lennének az autonómia kérdésén, megoldódott volna az állami magyar egyetem ügye, jó utakon járhatnának. Szász szerint bizonyos vezetők a közösségi célokat cserélték ki magánvagyonaik javára. Történelmi lehetőségek szaladtak el az elmúlt 17 évben, a NATO-csatlakozás, az EU-csatlakozás. Markó Béla miniszterelnök-helyettesként három éven át három területért felelt: az oktatás, a kultúra és az európai integráció. Mivel javult az elmúlt három évben a magyar oktatást? A 140 000 ember azért írt alá Tőkés László püspök európai parlamenti jelölését, mert az RMDSZ rosszul politizált. Szász nem fogadja el az RMDSZ magas rangú vezetőinek állítását, hogy autonónia esetén csődbe mennének, mert a Székelyföld több pénzt kap, mint amennyit ad. Egy példát mondott: 2005-ben Székelyudvarhely város teljes költségvetése 334 milliárd régi lej volt. A városban csupán egyetlen vállalat a román állami költségvetésbe 300 milliárd lejt fizetett be! Emellett a 334 milliárd lejes költségvetés nagyobb hányada saját bevétel volt, tehát ez az egy vállalat több pénzt fizetett Bukarestbe, mint amennyit a teljes város visszakapott. /Szondy Zoltán: Nagyon nehéz előírásoknak tettünk eleget. Beszélgetés Szász Jenő MPSZ-elnökkel. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 14./

Markó Béla sajtótájékoztatóján szóvá tette: ha Basescu a két megyében élő magyarok és románok konfliktusmentes kapcsolatairól beszél, el kellene ismernie az RMDSZ szerepét ebben. „Basescu ügyes politikus, megsúgták neki: a román oktatás fájó kérdés, s ő felmérte, anélkül vetheti fel, hogy román oldalról túlságosan nagy ellenkezést tapasztalna. Világos az üzenete a székelyeknek: nincs szükségetek az RMDSZ-re, magyar politikusokra. Hanem itt vagyok én, nyolc nap alatt jöttem, láttam, győztem, meg fogom oldani a problémáitokat” – mondta Markó. A téma kapcsán terjedelmes sajtóközleményt juttatott el az ÚMSZ-hez Kelemen Hunor ügyvezető elnök, aki az államfő érdeklődését üdvözlendőnek, egyes következtetéseit viszont sarkítottnak nevezi, s szembefordulást érzékel az államfő pártatlanságának alkotmányos követelményével. „Egyetlen pontban kell visszautasítanunk Basescu elnök keddi felvetését, ez pedig az autonómia tagadása” – reagált Tőkés László püspök, EMNT-elnök nagyváradi sajtótájékoztatóján az elnöki összegzésre. „Érthetetlen Markó Béla elnök úr ellenséges nyilatkozata, ahelyett, hogy az RMDSZ üdvözölné, hogy a román elnök végre beismeri, a magyar anyanyelvű diákoknak idegen nyelvként kellene a románt tanulniuk, ellenségesen viszonyul az elhangzottakhoz” – mondta a püspök. /Both Abigél, Szűcs László: Az RMDSZ támogatást vár. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

Augusztus 17-én ismét asztalhoz ülnek az RMDSZ, illetve az EMNT és az SZNT képviselői, akiknek a kolozsvári Markó–Tőkés találkozón elfogadott terv szerint augusztus 24-ig kell egyetértésre jutniuk, lehetővé téve a közös indulást az EP-választáson. „Számomra a legkényesebb kérdés, amit az RMDSZ a maga részéről elfogadott az, hogy az RMDSZ-en kívül is van politikai élet. Ilyen partnerként elfogadtuk az EMNT-t, illetve az SZNT-t is, s azt mondtuk, mostantól hajlandóak vagyunk így szemlélni az erdélyi magyar politikai életet, hajlandóak vagyunk közös listát állítani az EP-választásra. ” – nyilatkozta az RMDSZ elnöke. Tőkés László püspök szerint „bármennyire szent a magyar ügy, nem lehet szó megegyezésről mindaddig, míg az RMDSZ kisajátítja a pénzelosztást, és monopolizálja a magyarságot”. /Rubikonon innen, Rubikonon túl. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

Mégis készült az elmúlt hetekben olyan erdélyi magyar közvélemény-kutatás, mely az RMDSZ és vezető politikusai megítélésére, az európai parlamenti választások lehetséges magyar–magyar versenyére, és az erdélyi magyarság politikai opcióira vonatkozik. A Krónika napilap birtokába jutott a felmérés kérdőívének, és a kérdezőbiztosokkal kötött szerződésnek. Több kérdezőbiztos is elmondta, a felkészítőt az RMDSZ alkalmazásában levő szociológus, Kiss Tamás végezte, neki kellett leadni a begyűjtött adatokat is. A felmérés tényét Kelemen Hunor, a szövetség ügyvezető elnöke korábban a városi legendák közé sorolta. Az ügyvezető elnök az után is tagadta a felmérés létét, hogy a lap szembesítette a bizonyítékokkal. Azt állította, Kiss Tamás szabadidejében foglalkozhatott a felméréssel, ő pedig ügyvezető elnökként nem tarthatja számon az ügyvezető elnökség alkalmazottjainak a szabadidejükben végzett tevékenységeit. Az ellenzék képviselőivel folytatott marosvásárhelyi tárgyalási fordulón Kelemen Hunor azt mondta tárgyalópartnereinek, nem létezik RMDSZ-es közvélemény-kutatás. A Krónikának egy kérdezőbiztos elmondta, július 6-án a kolozsvári Tanítók Házába hívták össze azt az ötven–hatvan kérdezőbiztost, akik adatgyűjtési munkát vállaltak. A szakmai felkészítőt Kiss Tamás, az RMDSZ szociológusa tartotta. A kérdezőbiztosok megkapták az ívenkénti 10 lejes munkadíjat, emellett az utazási költségeiket is megtérítették. A Krónika becslései szerint a felmérés költségei 50 ezer lejt tesznek ki. A kérdések között szerepel a Tőkés László függetlenként, vagy az RMDSZ jelöltjeként való választási részvételének megítélése, de az is, hogy miként szavaznának a megkérdezettek, ha Tőkés László nem indulhatna a választásokon. Egész sor kérdés foglalkozott az RMDSZ tevékenységével. Kiss Tamás sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta a közvélemény-kutatással kapcsolatos információinkat. „Nem válaszolhatok a kérdésekre” – jelentette ki a szociológus. Sólyom Zsuzsa kutatásvezető szociológus elutasította, hogy válaszoljon a lap kérdéseire. /Gazda Árpád: A letagadott felmérés. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./ Belső használatra készíttettünk felmérést, ennek eredményeit nem kívánjuk a sajtó útján nyilvánosságra hozni, mondta volna egy demokratikus elkötelezettségű, rutinos politikus, ha azzal szembesül, hogy egy titkosnak szánt közvélemény-kutatás adatait kéri tőle a sajtó. Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kelemen Hunor azonban nem ezt a megoldást választotta. Rosszul döntött. Nem mérte fel, hogy a tagadása felveti: vajon mi lehet abban a felmérésben, ha így próbálják rejtegetni? Ha az RMDSZ nem tud felülemelkedni a kinyilatkoztatások szintjén, akkor igenis, feudális viszonyok közé szorítja a közösséget. /Gazda Árpád: A feudum. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./

Népszerű volt az idei EMI-tábor Gyergyószentmiklóson, rendezvény utolsó estéjére, a koncertre már az ötezredik látogatót várták. Öt sátorban és a szabad ég alatt párhuzamosan folytak a rendezvények, közel száz program. Az Áldás, népesség mozgalom képviselői a nagycsalád fontosságáról, örömeiről beszéltek: Csíki Sándor, az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének elnöke, Dánél Sándor, a Csíkszeredai Nagycsaládos Egyesület elnöke és Csép Sándor médiaszakember. Csíki négy, Dánél hét gyerekkel büszkélkedhet. Csíki szerint a példa a fontos: látni nagycsaládosokat, és példát venni tőlük, Dánél pedig állítja, akkor születik a legtöbb gyerek, amikor a legnagyobb nehézségek vannak; a nehézségek családot kovácsolnak. – „Sajnos, sok ember eladja magát, eladja testét és lelkét is” – fogalmazott Gergely István plébános a Magyar prófétai sors Erdélyben című előadásában. Nem azért forog veszélyben a népünk, mert a Kárpát-medencében van, hanem a lelki légkör hiánya veszélyeztet minket. Hangsúlyozta, minden embernek kötelessége a közössége életébe beleszólni, ami nem föltétlenül jelenti azt, hogy politizál. „Nem az az egységbontó, aki kimondja, hogy baj van, hanem az, aki okozza” – fogalmazott Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. A meghívottak között jelen volt Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök, a kampánycsapat vezetője, Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő, az EMNT alelnöke, valamint Sógor Csaba RMDSZ-szenátor. Szilágyi Zsolt kampányvezető rávilágított arra, hogy a magyarok megtanították a magyarokat félni. Böjte Csaba atya a gyerekeket istápoló, felkaroló életéről szólt, arról, hogy milyen nehézségek árán, milyen megpróbáltatásokon és akadályokon kerekedett felül a keresztény szeretet, melynek gyümölcseként ma ezerötszáz „gyermeke” van. – Nem értek a nagypolitikához, nem tudom, ki, mennyit csal, lop, azt tudom, hogy lent rengeteg a probléma, és szeretettel le kell hajolni érte. Ha kis dolgokat nem teszünk meg ott lent, akkor a politikusaink a legjobb szándék mellett sem tudnak semmit tenni – fogalmazott Böjte atya, aki a legnagyobb problémának a Kárpát-medencében az abortuszt jelölte meg, és kijelentette, egyetlen háborúban sem hisz, csupán a szeretetben, a szeretet erejében. A 2006. október 23-i, magyarországi történésekre utalva Borbély Zsolt Attila feltette a kérdést: lehet-e Magyarországon ezek után szabad sajtóról beszélni, Lehet-e még a másik oldallal tárgyalni?Az EMI-táborról Soós Sándor szervezőként elmondta, elégedett lehet, nagyobb rendbontások nem voltak. Az egyetlen problémát az jelentette, hogy kicsinek bizonyult a kemping területe, a táborlakók egy része a tó mellett talált sátorhelyet magának. /Baricz-Tamás Imola, Balázs Katalin: Együtt a magyar fiatalok. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), aug. 16. – 33. sz. /

A Szociáldemokrata Párt (PSD) bejelentése nyomán, hogy bizalmatlansági indítványt tervez szeptember elejére, újra elkezdődtek a koalíciós latolgatások. A mostani ellenzéki alakulattal korábban együttműködő RMDSZ két megoldást lát: a szociáldemokraták nyíltan támogassák a kormányt 2008-ig, vagy buktassák meg a kabinetet, és jöjjenek az előrehozott választások. Markó Béla szövetségi elnök szerint, harmadik lehetőség nincs. Az RMDSZ a választásokra készülve tárgyalásokat folytat a Tőkés László nevével fémjelzett ellenzékkel, és nem engedheti meg magának, hogy közösséget vállaljon a szocdemekkel. /Simon Judit: Az RMDSZ nem fordul balra. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

Augusztus 17-én Marosvásárhelyen újra asztalhoz ül az RMDSZ, illetve a Tőkés László EP-jelöltségét támogató szervezetek tárgyalócsoportja. A megbeszélésektől Szilágyi Zsolt, a református püspök kampányfőnöke azt várja, hogy tisztázást nyer a székelyföldi autonómia kérdése. „Mi partnerként elfogadtuk az EMNT-t, illetve az SZNT-t is, s azt mondtuk, mostantól hajlandóak vagyunk így szemlélni az erdélyi magyar politikai életet, hajlandóak vagyunk közös listát állítani az EP-választásra” – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Lokodi Imre: Autonómiáról egyeztetnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

Egy hivatalos és titkos választáson szerzett legitimitás sokkal többet ér, mint egy népgyűlésen tett kinyilatkozás. Tőkés László püspök 140 ezer aláírásával szemben az RMDSZ 340 ezret tudott összegyűjteni. A csendes többség véleménye fölötte áll a még oly lármás kisebbség akaratának is! – írta a lap munkatársa, hozzátette, Tőkés László elhallgatta, hogy nem bírja a történelmi egyház, a katolikusok hivatalos támogatását, akik ellenezték, hogy egyházi személyiség politikai szereplést vállaljon. Az újságíró szerint ezért Tőkés Lászlónak az RMDSZ ernyője alá kell állnia. /Sike Lajos: Ernyő alatt. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

Ultimátumot adott augusztus 16-án Tőkés László református püspök a szeptemberi, Nagyszebenben megrendezésre kerülő III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés szervezőinek. Bejelentette: ha a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium nem kapja vissza sportpályáját, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület – tiltakozása jeléül – nem vesz részt a nagyszabású rendezvényen. „18 évvel a rendszerváltás után semmiképpen sem volna méltó a Ceausescu korában dívó kirakat-ökuménia gyakorlatát tovább folytatni. ” Ebben az esetben protestálni fognak Nagyszebenben a romániai kisebbségi egyházak hátrányos megkülönböztetése ellen. /Both Abigél: Ultimátumot adott Tőkés. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

Pert nyert az egyháza ellen Bátori Gyula felfüggesztett Szatmár megyei gencsi református lelkész. A Szatmár megyei törvényszék ítéletben rendelte el a lelkipásztor jogaiba való visszahelyezését, elmaradt jövedelmeinek kifizetését, a kárpótlás fizetése végett az egyházkerület bankszámláinak zárolását. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület fegyelmi bizottsága azért függesztette fel tisztségéből Bátori Gyulát, mert 24 900 amerikai dollárt vett fel az Új Kézfogás Közalapítványtól (UKKA) földvásárlásra, az összeggel viszont sem az alapítvány sem az egyház felé nem számolt el. Az egyházkerület levélben fordult Gigel Sorinel Stirbu vallásügyi államtitkárhoz, támogatását kérve Bátori Gyula ügyének rendezésére. Az egyház ügyeibe való durva beavatkozásnak, az igazságszolgáltatás illetéktelen politikai befolyásolásának, az egyházi autonómia megsértésének tekinti a Királyhágómelléki Református Egyházkerület a bűnténnyel vádolt Bátori Gyula, volt gencsi lelkipásztor törvény általi védelmét. Tőkés László püspök sajnálatosnak nevezte, hogy a pénzt adó magyar kormány is kiállt a sikkasztó lelkész mellett, a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) egy levélben azt állította, hogy a lelkész a támogatói szerződés szerint járt el, sikkasztás esetén pedig a magyar bíróság illetékes az eljárás lefolytatásában. „Olyat nem látott még az ember, hogy valaki sikkaszt, eltűnik a pénzzel, és még pártfogolja a magyar hatalom” – szögezte le a püspök. A Bátorit támogató levelet még 2006. november 2-án a HTMH küldte. A hivatalt az Új Kézfogás Közalapítvánnyal együtt megszüntette a magyar kormány. Utóbbi ügyeinek az intézését a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. -re ruházta át. A Miniszterelnöki Hivatalnál illetékesként megjelölt Halmai László osztályvezető a Kritika június 13-i számában határozottan cáfolta, hogy Bátori Gyula visszafizette volna a tartozást. /Ki lakhat a parókián? = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./

A református templom felújítását, új óvoda és ifjúsági központ avatását ünnepelték a Bihar megyei Székelyhíd református egyházközségében, Tőkés László királyhágómelléki református püspök hirdetett igét. „Aki templomot újít, és ifjúsági központot épít, az a megmaradásért küzd, alkot és dolgozik” – hangsúlyozta a püspök. Az ifjúsági központ már megkezdte működését, idén nyáron 100 fiatal részvételével alkotótábort szerveztek. A központ berendezését egy holland alapítványtól kapták, ugyanakkor az Illyés Közalapítvány is 70 millió forinttal támogatta a központ létrejöttét. /Gergely Gizella: Ünnep Székelyhídon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./

Nem született egyezség, de előrelépés történt – így foglalható össze az augusztus 17-én tartott RMDSZ–EMNT találkozó. Az Erdélyi Magyar Egyeztető Kerekasztal, a közpénzek elosztásának kérdése, illetve Tőkés László RMDSZ-listán való indulása egy további találkozó tárgya lesz. A felek egyetértésre jutottak abban, hogy a jövő évi helyhatósági választásokon megvalósul a pluralizmus, tehát tömbmagyar vidéken lehet választási verseny, szórványban pedig közös előválasztásokon vagy megegyezés során dől majd el, hogy kik indulnak az önkormányzati tisztségekért. /A kiegyezés felé. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 18./ A tárgyalás során néhány részeredmény született, a felek egy hét múlva ismét asztalhoz ülnek. Farkas Csaba, a SZNT alelnöke elmondta, az oktatáson kívül szinte mindenben távol maradtak a megállapodástól. Az általánosságok szintjén egyeznek az álláspontok, de amikor a konkrétumokra kerül a sor – akár az autonómiareferendum önkormányzati kiírása, akár a közösség pénzforrásainak depolitizálása, a státusirodák átszervezése kerül szóba – az RMDSZ küldöttei az eddigi működést tartják mérvadónak. Borbély László, az RMDSZ tárgyalócsoportjának tagja úgy vélte: fontos, hogy a következő egyeztetésen döntsenek az európai parlamenti lista sorsáról is. /Elakadnak a konkrétumoknál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 18./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke kiadott közleménye szerint az elmúlt tizenhét esztendőben az eredményes magyar érdekvédelmet az tette lehetővé, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség erős képviselettel rendelkezett az önkormányzatokban és a román parlamentben. Erős, egységes képviseletre ezután éppúgy szükség van, mint eddig. Vannak, akik a romániai magyarság túlnyomó többségének támogatását bíró RMDSZ-en kívül keresik a politikai alternatívát. 1989 után minden választáson megjelent valamilyen formában az RMDSZ-szel szemben egy másik lista, illetve másik párt, de csak elenyésző szavazatot tudtak összegyűjteni. A független jelöltként indulni szándékozó Tőkés László püspökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével több kérdésben nem értenek egyet. Ennek ellenére hiteles személyiségnek tartják, és felajánlják a választási együttműködést. /”Meg kell keressük az együttműködés módját”. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./

A múlt héthez képest visszafogottabb derűlátással nyilatkoztak az RMDSZ és az EMNT munkacsoportjainak képviselői a szervezetek között beindult párbeszédről. Szilágyi Zsolt, Tőkés László kampányfőnöke nincs megelégedve a tárgyalás eredményével, de kétségkívül van előrehaladás. „A támogatási rendszer reformja az egyik legkeményebb pont, ez világos” – jelezte Szilágyi. /B. T. : Egyezség a politikai pluralizmusról. Jövő héten folytatja a tárgyalást az RMDSZ és az EMNT. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kijelentette: nem fog megelégedni azzal, hogy őt feltegyék az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistájára, hanem kérni fogja a korrupcióval gyanúsított jelöltek levételét arról, illetve hogy az őt támogató szervezetek „is jóváhagyhassák” az EP-listát. A püspök szerint az RMDSZ jelenlegi listájának semmi esélye sincs, mert a felmérések az RMDSZ támogatottságának „drasztikus csökkenését” mutatják. A lap munkatársa, Mózes Edith elítélte a püspök kijelentését, mert többnek akarnak mutatkozni, mint amennyik valójában. Az MPSZ, miközben úton-útfélen az RMDSZ-t, a magyarság érdekvédelmi szervezetét próbálja lejáratni, nem képes pártként bejegyeztetni magát. Szép dolog, hogy a Székely Nemzeti Tanács harcol a Székelyföld autonómiájáért, de ez egyfajta pótcselekvés. Ami tényleg érdemleges teljesítménynek számíthat, az Tőkés László és Fodor Imre minapi strasbourgi útja, ahol jeles európai politikusokkal tárgyaltak. Azonban az RMDSZ-szel nincsenek egy súlycsoportban. Le kell szállni a földre! – intette az újságíró a püspököt. /Mózes Edith: Szálljunk le a földre! = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Marosvásárhelyen is megkezdte a Székelyföld autonómiájáról szóló belső népszavazás lebonyolítását. 60 mozgóurnával indultak el Marosvásárhelyen az SZNT önkéntesei. A kétnyelvű szavazólapon egyetlen kérdés van: Ön, mint Marosvásárhely lakosa, akarja-e, hogy Székelyföld autonóm státust kapjon és települése ehhez tartozzon? Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint 60-90%-os részvételre számítanak, ezen belül pedig 98-99% lesz az IGEN szavazatok száma. Tekintve a román-magyar lakosság százalék szerinti arányát, Marosvásárhely különleges státusú autonómiát kell kapjon. Fodor Imre szerint ha valóban azt akarják, hogy Marosvásárhelynek magyar polgármestere legyen, , akkor Borbély Lászlóra van szükség. -A Duna–Tisza Társaság (elnöke Duray Miklós, alelnöke Szilágyi Zsolt) javaslatára és költségén, július 10-11-én Tőkés László, Fodor Imre és Szilágyi Zsolt látogatást tett az Európai Parlamentben. Fodor Imre elmondta, hogy többek között Hans-Gert Pötteringgel, az EP elnökével, Elmar Brok képviselővel, a külügyi bizottság tagjával és másokkal találkoztak. Fodor Imre szerint ennek az útnak az egyik tanulsága, hogy az Európai Unió egyelőre nem tudja vagy nem akarja kezelni a kisebbségek problémáit. /Mózes Edith: Az SZNT hétfőn Marosvásárhelyen is elindította a referendumot. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./

Hármasfaluban idén tizennegyedik alkalommal szervezték meg a Szent István-napi ünnepségsorozatot, és a község három falujában az államalapító királyi család három tagjának szobrai állnak: a Szent Istváné, fiáé, Szent Imre hercegé, és idéntől Gizella királynéé. A hármasfalui megemlékezés a megye legfontosabb Szent István-napi ünnepségévé vált. Idén az augusztus 18-án Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Tőkés László püspök, dr. Szabó Árpád unitárius püspök és Ötvös József, az Erdélyi Református Egyházkerület generális direktora voltak hivatottak a megemlékezésre és szoboravató ünnepségre. Útkeresés a fenntartható vidékfejlesztésben címmel vidékfejlesztő konferenciával kezdődött a nap. Atosfalván Lázár Levente tiszteletes nyitotta meg az ünnepségsorozatot. Markó Béla kifejtette: „Történelmi évfordulókon előszeretettel beszélünk az országépítő, országvédő férfiak nagyságáról, és sokszor tulajdonítjuk a nemzet sorsának szerencsés alakulását egy-egy kiemelkedő uralkodó, hadvezér vagy forradalmár kivételes tehetségének. ” Ha nincs Szent István, „az erős hittel megáldott, zseniális előrelátással rendelkező férfiú, akkor most mindenképpen másak lennénk, vagy esetleg nem lennénk, mert szétporladtunk volna, mint azelőtt már számos vándornép. ” „Végre egy olyan ünnep, amelyen egy sikeres nép sikeres uralkodójára gondolunk vissza elégtétellel. Ne felejtsük: ezek is mi vagyunk. Győztesek is voltunk, nem csak vesztesek, győztesek lehetünk ezután is. ” Az építéshez közösség kell. Család, nép, nemzet. „Trianon után minket innen ki akartak lakoltatni. De nem sikerült, mert egyek maradtunk, egyek leszünk most is és ezután is. ” Tőkés László püspök közszemlére bocsátott egy szobortorzót, amelyet éppen akkor szállítottak Brassóba. Az egykori, hírneves, Cenk-teteji Árpád-szobor maradványát, a kőből faragott vezér fejét. Mint mondta, a fej csonkasága híven tükrözi a nemzet csonka voltát. Simorka Sándor szobrászművészt, a szobor alkotóját Nagy Júlia mutatta be az egybegyűlteknek, majd a leleplezés után Tőkés László, Szabó Árpád és Ötvös József áldotta meg Gizella márványmását és a jelenlevőket. /Nagy Botond: Az építést, az alapítást, a teremtést ünnepelték Hármasfaluban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./

Az RMDSZ tájékoztatói és vezetői torzítva adják vissza a szövetség és a Tőkés Lászlót támogató erdélyi magyar szervezetek szakértőinek tanácskozásain elhangzottakat, ez pedig veszélyezteti a tárgyalások további menetét – jelentette ki Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke. Elmondta: az augusztus 17-i találkozóról ő szkeptikusan nyilatkozott a sajtónak, RMDSZ-részről azonban olyan állítások hangzottak el, miszerint jövő héten már el is készülne a közös EP-lista. – A jelek szerint semmi változás az RMDSZ magatartásában, a szövetség továbbra is igyekszik nyomást gyakorolni az ellenzékre – hangoztatta Szilágyi. /Szilágyi: távoli még a megegyezés, indokolatlan az RMDSZ optimizmusa. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

A Kárpát-medencében egyedülálló magyar világtalálkozót tartottak a hét végén a háromszéki települések. Augusztus 19-én „szent helyszínt“ avattak a maksai Óriáspincetetőn. A maksai emlékműavató helyszíne a háromszékiek és az innen elszármazottak „szent helyeként” fogható fel immár, hiszen Székelyföldnek az együvé tartozás szimbólumának kell lennie a továbbiakban – fogalmazott Demeter János. Első ízben szervezte meg a Háromszéki Magyarok Világtalálkozóját Kovászna megye közel hatvan települése, több mint négyszáz különböző programmal fogadták a vendégeket. Ojtozban az 1917. augusztusi csata emlékműve hasonmásának avatóján megjelent dr. Lomnici Zoltán, a magyar Legfelsőbb Bíróság elnöke. A házigazda községekben és városokban három helyszínen tartott istentiszteletet Tőkés László nagyváradi református püspök. A sepsiszentgyörgyi Sugás vendéglő két estén keresztül színészkocsmává változott, ahol a helybeli és a határokon túlra szakadt háromszéki művészek gyűltek össze. /Domokos Péter: Összefogtak Háromszék hazatérő világpolgárai. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./ Több ezer ember vonult augusztus 19-én az Óriáspince-tetőre, hogy részt vegyen a világtalálkozó egyik legfontosabb eseményén, az alkalomra készített emlékmű avatásán. A védnökök nevében szóló Markó Béla Tamásit parafrazálva mondta: azért vagyunk a világon, hogy megkeressük és megtaláljuk a helyet. Demeter János ötlet- és házigazda nyitotta meg az ünnepi felszólalások sorát.,,Mi, háromszékiek, bárhol is élünk a világon, ennek a földnek köszönhetően vagyunk egyediek, sajátságosak” – mondta a szónok. Markó Béla felidézte a hazát kereső és találó honfoglaló magyarok és Szent István példáját, aki tudott hazát építeni, tartós állami berendezkedést kialakítani. Cselényi László, a Duna Televízió elnöke kijelentette: nekünk, bármennyire is korszerűtlen, még fáj a trianoni diktátum. Van, mire szerényen büszkék lennünk, például arra, hogy szükségét érezzük annak, hogy itt vidáman együtt legyünk. /Ferencz Csaba: A megtalált szülőföld (Emlékműavató az Óriáspince-tetőn). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 20./

Erdélyszerte megünnepelték Szent István király és a magyar állam ezeréves folytonosságának napját. A Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának augusztus 20-i programja a Szent István napi ünnep jegyében zajlott. Szentmisét tartottak a Kézdivásárhely melletti Perkőn, majd este a hajdani lármafák mintájára minden településen tüzet gyújtottak. A Maros megyei Atosfalván Markó Béla és Tőkés László református püspök jelenlétében avatták fel Boldog Gizella, az államalapító király hitvesének szobrát. A Nagyszebenben zajló Ars Hungarica nevű magyar hét több programja is Szent Istvánhoz kötődik. Szentmisét tartottak az államalapító király emlékére, délután pedig az érdeklődők megtekinthetik a Szent Korona felnagyított képeit. A kolozsvári Heltai Alapítvány szervezte IX. Szent István-napi Néptánctalálkozó záró rendezvényére Kalotaszentkirályon került sor augusztus 20-án. /Erdélyben számos rendezvénnyel ünnepelték meg Szent István napját. Napok óta tartanak a fesztiválok, néptánctalálkozók. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

A Kárpát-medencében a kisebbségi magyarság szervezetei az MKP-tól a VMSZ-ig, az UMDSZ-től az RMDSZ-ig komprádor politikát folytatnak, a hatalom akaratát közvetítik a „saját” közösség felé. A legszomorúbb jelenség, amikor magukat magyarnak valló értelmiségiek etno-mazochista, öngyűlölő álláspontra helyezkednek, megbénítani próbálják az önvédő reflexeket, írta Borbély Zsolt Attila, Tibori Szabó Zoltánt hozva példának, aki fontosnak tartotta, hogy a Népszabadságban a Magyar Gárdáról írva, a romániai „gárdákat” ismertetve, odavágott egyet az Erdélyi Magyar Ifjaknak is. „A román Új Jobboldal programja és ideológiája alig különbözik a hasonszőrű erdélyi magyar szervezetekétől: erdélyi internetes fórumokon részletes összehasonlítás is megjelent már a Noua Dreapta és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnevezésű egyesületről. Eszerint a két szervezet között kevés az említésre méltó különbség, annál több a közös vonás: „a haderő imádása és utánzása”, a „gárdaszerű, paramilitáris csapatok jelenléte”, az EMI táboraiban a katonaruhás Székely–Magyar Nemzetőrség, a Noua Dreapta rendezvényein pedig a Noua Garda (Új Gárda) feketeinges csapatai vonulnak fel. ” Tibori ezúttal nem becsmérelt, mint tíz évvel ezelőtt (amikor is azt állította a Magyarok Világszövetségéről, hogy ott csak a svihákság világméretű), hanem hazugságból csinált hírt (mint amikor a román bulvársajtó közölt egy gyalázatos szöveget Tőkés László magánéletéről s ez apropót jelentett Tiborinak egy Népszabadság-tudósításra) s nem is rágalmazott nyíltan, mint tette fél évtizeddel ezelőtt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal, amikor nekik tulajdonította Szili Katalin aradi kifütyülését (a HVIM által indított pert elvesztette). Ezúttal egy jelentéktelen blogból csinált „erdélyi internetes fórumokat”. Az idézett blogger, Parászka Boróka egyébként az RMDSZ alkalmazottja, honlapja szerint a háromszéki magyarok világtalálkozója diszkrimináció. Mintha nem lenne meg minden közösségnek a joga találkozószervezéshez. Az EMI párhuzamba állítása a Noua Dreaptával sántít, több ponton is (az EMI-re nem jellemző a „haderő imádása és utánzása”, nincs kidolgozott ideológiája, a Székely-Magyar Nemzetőrség nem vonult fel a táborban). Ami Tibori Szabó Zoltánt és az általa idézett RMDSZ-es aktivistát, Parászka Borókát, a Wass Albertet gyalázó Cs. Gyímesi Évát, a Bolyai Egyetem ellen támadó Magyari Nándor Lászlót illeti, a cikkíró György Attila több éve született írását idézte: „egy napon megjelentek: ők, akik mindenhol ugyanazok. A hitetlenek, a cinikusak, az erkölcsi hazátlanok és erkölcsi gatyátlanok”. /Borbély Zsolt Attila: Etno-mazochisták. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 22./

Mikóújfalu napja a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának része volt. Augusztus 18-án ott ünnepelt az egész Oltfej. Előbb Cselényi László, a Duna TV elnöke tette tiszteletét, majd Tőkés László püspök szólt az ünneplő tömeghez, este pedig az Egy a nép, egy a magyar és a Veled, Uram! társszerzője, Bródy János saját szerzeményű szólóival szerzett igazi meglepetést az ezret jóval meghaladó tömegnek. Reggel a helybeli Nagykürt ‘95 fúvószenekar ébresztette a lakosságot. Mikóújfalu mellszobrot akar állítani Fejér Ákos testnevelő tanárnak, aki huszonegyezer kilométert kerékpározott egykori tanítványaival Európában és Kis-Ázsiában, s akinek ez alkalommal nyitották meg retrospektív kiállítását a nevét viselő iskolában. Tőkés püspök, mert Árpád éve van, az egykori brassói ledöntött Árpád-szobor egy darabkáját adta át mint az együvé tartozás ereklyéjét, szorgalmazta a magyar összefogás szükségességét, és elmondta, hogy Bihar megyéből a rendszerváltás utáni években a hetvenezer magyarból húszezer elvándorolt! /Kisgyörgy Zoltán: Cselényi, Bródy és Tőkés Mikóújfaluban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./

Megdöbbenést és felháborodást váltott ki a határon túli magyarok körében Kóka János SZDSZ-elnök nyilatkozata, miszerint nem tekinti időszerűnek az autonómiatörekvéseket. Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke megütközött Kóka János SZDSZ-elnök augusztus 20-i ünnepi beszédén, elutasította a liberális pártelnöknek a bukaresti Új Magyar Szónak és az Erdélyi Riportnak adott interjújában elhangzott gondolatait is. „Először az lepett meg, hogy Kóka János a fiataljainkat a csonka Magyarországra hívja, amikor inkább gyermekeink szülőföldjükön való maradásának ösztönzését vártam volna az SZDSZ-től. A pártelnöknek az autonómiáról tett kijelentései annyira körmönfontak és a kozmopolita liberalizmus kereteibe illők, hogy visszautasítom, és arra kérem Kóka Jánost, hogy ne szóljon bele a magyar nemzet belügyeibe” – mondta Tőkés László. Hozzátette: még a legszélsőségesebb román nacionalisták hasonló megnyilvánulásait is elutasítják, így végképp nem fogadhatják el az ilyen nyilatkozatokat nemzettársaiktól. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint „nyilván van olyan olvasata is Kóka János kijelentésének, amely az autonómiát ellenzők malmára hajtja a vizet”. Hangsúlyozta azonban, hogy nem a magyarországi pártok vezetőinek kell eldönteniük, mi a jó a határon túliaknak. „Ebben a kérdésben a szerbiai politikai erőkkel nekünk kell dűlőre jutnunk. ” /Kristály Lehel: Kóka nem akar autonómiát. = Magyar Hírlap, aug. 23./

Független jelöltként nincsen esélye az Európai Parlamentbe való bejutásra Tőkés Lászlónak – mondta augusztus 23-án Nagyszebenben Markó Béla, hozzátéve: a református püspök számára továbbra is nyitott az a lehetőség, hogy az RMDSZ választási listáján szerepeljen. “Ha megegyezünk Tőkéssel, a listánk változni fog – változásra akkor is van esély, ha nem születik egyezség” – jelentette ki Markó. /Egyelőre patthelyzet. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 24./

Augusztus 24-én folytatják a tárgyalást az RMDSZ, illetve a Tőkés László EP-jelöltségét támogató szervezetek képviselői. Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök, Farkas Csaba SZNT-alelnök, Tőkés András MPSZ-alelnök közleménye szerint – bár komoly fenntartásaik vannak – folytatni kívánják a párbeszédet „az erdélyi magyar képviselet megtisztulásáért és megújításáért egy minél erősebb brüsszeli, bukaresti és önkormányzati képviselet kialakításáért”. „Mindeddig az RMDSZ nem adta bizonyságát annak, hogy konkrétan és tevőlegesen megtesz az erdélyi magyarság sorskérdéseit döntő módon befolyásoló olyan politikai lépéseket, mint az SZNT autonómia-statútumának felvállalása és parlamenti beterjesztése, önálló állami magyar egyetem megalapításának politikai koncepciója, az erdélyi magyar politikai rendszer megváltoztatása, az egyházak függetlenségének és pénzügyi autonómiájának tiszteletben tartása stb. ” – áll a közleményben. /Folytatódnak a tárgyalások az RMDSZ és a Tőkést támogató szervezetek között. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

Augusztus 24-én találkoztak újra az RMDSZ-t, illetve a Tőkés László református püspököt támogató civil szervezetek képviselői Marosvásárhelyen. Még mindig kérdéses, hogy lesz-e megállapodás. A mostani ülésen elvi megállapodás született az erdélyi magyar egyeztető fórum létrehozásáról, de a részletekről még nincs egyezség. A felek egyetértenek egy ilyen testület létrehozásával, de eltérnek a vélemények annak kapcsán, hogy kik vegyenek részt benne, a fórum kompetenciájának rögzítése is problémás. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke jelezte, hogy az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának szeptember 8-i ülésén terjesztik elfogadásra a szervezet európai parlamenti jelöltlistáját, ezért nem áll szándékukban jövő hétnél tovább folytatni a tárgyalásokat. Borbély szerint az RMDSZ a Tőkésnek felkínált befutó hely mellett a református püspök által javasolt más személyiségeket is hajlandó felvenni listájára. A Tőkést képviselő munkacsoportot vezető Szilágyi Zsolt továbbra is kétesélyesnek tartja a tárgyalást. /(borbély): Egy hét múlva lesz végeredmény az RMDSZ–EMNT közötti egyeztetésben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./ Szilágyi Zsolt szerint nagyon sok elvi ügyben van nemcsak egyezség, de konkrét szöveg-megfogalmazás is. A bizalmatlanság miatt szükség van garanciákra. Parlamenti szinten nem sikerült arról megállapodniuk, hogy a 2008-as választási esztendőben egy lehetséges közös lista milyen szempontok alapján álljon össze. Megegyezés van abban, hogy mind a párttörvény, mind a választási törvények nemzeti közösségekre vonatkozó diszkriminatív szakaszait módosítani kell és közös egyeztetés után az RMDSZ vállalja, hogy benyújtja a parlamentbe. Borbély László kifejtette, hogy az RMDSZ elemzése szerint annak a dokumentumnak, amelyet benyújtottak a Tőkés Lászlót támogató szervezetek kb. 90-95%-át elfogadták, megegyeztek azokban az alapelvekben, amelyek új dimenziót jelenthetnek az erdélyi magyar közéletben. /Mózes Edith: Tegnap sem jutottak dűlőre az RMDSZ és a Tőkés Lászlót támogató szervezetek. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./

A marosvásárhelyi találkozón sem vitték dűlőre a politikai egyeztetést az RMDSZ és a Tőkés Lászlót támogató szervezetek tárgyalócsoportjai. Eközben Tőkés egy román hírügynökségnek adott hétvégi interjújában rendkívül élesen bírálta a szövetséget. „Romániában az RMDSZ az utolsó posztkommunista párt, korrupt politikai szervezet, amely el fog tűnni a romániai politikai élet színteréről. Tragikomikus, hogy megszabadulva Ceausescu diktatúrájától, a többség szorításából, a saját magyarjaink kezébe kerültünk” – nyilatkozta a püspök, hozzátéve, hogy meglátása szerint az RMDSZ továbbra is totalitárius pártként viselkedik. Borbély László miniszter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke Tőkés nyilatkozatára reagálva az ÚMSZ-nek elmondta: „Logikailag nem értem Tőkés püspök nyilatkozatát. Ha ezt ezelőtt két hónappal, vagyis az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közti tárgyalások megkezdése előtt teszi, akkor nem csodálkoznék. A püspök úr ezek szerint óriási ellentmondásban van önmagával, félő, hogy ilyen és ehhez hasonló kijelentéseivel az erdélyi magyarság europarlamenti képviseletét veszélyezteti” – fogalmazott Borbély. Az ügyvezető alelnök szerint az RMDSZ tárgyalócsoportja kilencvenöt százalékban elfogadta annak a dokumentumnak a tartalmát, amelyet a Tőkés püspököt támogató szervezetek adtak át a szövetség tárgyalócsoportjának. Tőkés nyilatkozata ellenére fenntartja, hogy a jövő héten a két tárgyalófélnek a legfontosabb kérdésekben sikerül megegyeznie. „Az RMDSZ-nek meglesz a bölcsessége, hogy elkerülje azokat a csapdákat, amelyeket ilyen nyilatkozatok hoznak létre. Itt most a közösségünk érdekeit kell szem előtt tartani, azt, hogy a magyarság képviselve legyen az EP-ben – mondta Frunda György szenátor. Szerint az RMDSZ vezetőségének, Markó Bélának kell szóvá tennie Tőkés püspök kijelentéseit. Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök kifejtette, nem ismeri a püspök nyilatkozatát. Az ÚMSZ Tőkés püspököt lapzártáig nem tudta elérni. /Lokodi Imre: Tőkés László „csapdát állít” az RMDSZ-nek? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./