A keresztyén család mint érték volt a központi témája annak a nemzetközi konferenciának, amelyet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezett Hadadon a Dégenfeld–kastélyban. Tusványosról érkezett július 22-én Tőkés László püspök Hadadra, a háromnapos családügyi konferenciát záróünnepségére. A tanácskozáson bemutatták Szabadi István „Nagy Atyáinknak is Attyaik szerezték” című könyvét, amely a Szatmári Református Egyházmegye egyházlátogatási jegyzőkönyveiről szól. Kurta–Tőtös Beáta, a Dégenfeld Egyházi, Oktatási és Művelődési Központ igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. Molnár Kálmán, esperes az „Áldás, népesség” mozgalomról szólt, Hermann Jánosné az Európai Néppárt családpolitikai programjáról beszélt, Soltész Miklós országgyűlési képviselő a magyar családpolitikáról, dr. Juhász Tamás kolozsvári teológiai professzor a gyülekezet családért való felelősségéről. Tőkés László püspök hirdetett igét. Hangsúlyozta: sok esetben példázatos módon a magyarságra, kisebbségre szakadt nemzetünkre jellemző az, hogy úgy érezzük, kiszolgáltatottak, kicsik vagyunk: hajlamosak vagyunk a lemondásra, az elbizonytalanodásra, a kicsinyhitűségre. Jó volna az önismeret útját járnunk, egyáltalán nem vagyunk kicsi nép: a középmezőnybe tartoztunk, a népek rangsorában a 40. hely körül tartanak számon bennünket. Siránkozó, sopánkodó népünk, ahelyett, hogy megfogná a munka végét, állandóan panaszkodik: ezért tudta a Medgyessy–kormány is megijeszteni azzal a magyarországiakat, hogy a huszonhárommillió „román” eleszi tőlük a kenyeret. A főpásztor bírálta a hadadi református templom megmentési munkálatainak a menetét, a kezdeti lelkesedést tanácstalanság váltotta fel, megroppant a hit, nincs elég lelki és anyagi erő. Ez az alapjaiban megromlott építmény valójában az egész hadadi nép, az egész magyarság szimbóluma is egyben. A történelmi földcsuszamlások nyomán reánk omlik ez a hatalmas, ezeregyszáz éves épület, hitetlenség és kicsinyhitűség miatt. Reméli, ez a kastély, amely a Dégenfeld Egyházi, Oktatási és Művelődési Központ nevet viseli majd, a magyar élet központjává fog válni. Gróf Dégenfeld Pál a visszakapott kastélyt a református egyháznak adományozta. A 85 éves gr. Dégenfeld Pál levélben köszönte meg a hadadi népnek azt, hogy más kastélyokhoz képest elég jó állapotban megőrizte a család egykori épületét. Az adományozás célja az volt – írta -, hogy Hadad hírnevét tovább öregbítse. /Fodor István: Felavatták a Dégenfeld Központot. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 23./

Várhatóan a hétvégén, esetleg jövő hétfőn ül egy asztalhoz Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetője. Szepessy László, az RMDSZ szövetségi elnöki hivatalának igazgatója elmondta, Szilágyi Zsolt, Tőkés László kampányfőnöke közölte, ez a hét nem alkalmas a püspöknek a találkozóra. „Markó Béla ekkor felajánlotta: ezen a hétvégén, de legkésőbb jövő hétfőn üljenek egy asztalhoz. Az elnök utána szabadságra megy” – mondta Szepessy. /Markó–Tőkés jövő hétfőn? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

Az RMDSZ vezetősége még nem kérte Nagy Zsolt felfüggesztett távközlési és informatikai minisztertől, hogy lépjen vissza az európai parlamenti jelöltlistáról, jelentette ki Nagy Zsolt. Leszögezte: Markó Béla és Tőkés László találkozója után valószínűleg eldől majd, hogy fog kinézni a lista. Toró T. Tibor képviselő, az EMNT alelnöke kijelentette: a találkozóra valószínűleg jövő héten kerül sor. Július 23-ától Somodi Zoltán tölti be a minisztérium megüresedett államtitkári tisztségét, ő Porcsalmi Bálint helyét vette át. Somodi 2005–2006 között Nagy Zsolt IT projektekért és e-kormányzatért felelő tanácsosa volt, 2006-tól a szaktárca által elindított és a Világbank által támogatott Tudásalapú Gazdaság elnevezésű projekt ügyvezető igazgatójaként dolgozott. /Markó–Tőkés találkozó a jövő héten? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

Az európai parlamenti képviselőjelölés kapcsán Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, Csoóri Sándor író és jó néhány hasonló súlyú magyarországi személyiség megszólította az RMDSZ vezetését. Azt javasolták, hogy Tőkés Lászlónak biztosítsanak befutó helyet az EU képviselői listáján. A RMDSZ vezetése mindezt belügyekbe való beavatkozásnak minősítette és elutasította az indítványt. A tusványosi tábor alkalmával tartott tanácskozáson a Tőkés Lászlót jelölő és 148 000 támogató aláírást összegyűjtő hat szervezet arra az álláspontra helyezkedett: nem ért egyet azzal, hogy az általuk támogatott független jelölt RMDSZ-listán induljon és mentőövet nyújtson a romániai magyar érdekképviseletet csődközelbe juttató RMDSZ-csúcsvezetésnek. Az RMDSZ Állandó Tanácsának javaslata, hogy Tőkés László szerepeljen befutó helyen az RMDSZ listáján, ismételten rávilágít az RMDSZ demokrácia deficitjére. A Szövetségi Képviselők Tanácsa megszavazta a Nagy Zsolt–Winkler Gyula listát, akkor a demokrácia alapszabályai szerint ahhoz, hogy az Állandó Tanács szabályosan felkérhesse Tőkés Lászlót, előzőleg össze kellett volna hívnia az SZKT-t, és hatályon kívül kellett volna helyeznie a jogerősen helybenhagyott listát. Markó Béla szövetségi elnök kijelentette, hogy Tőkés László hiteles személyiség. Ez esetben miért kellett az alapszabály-ellenesen, belső választások nélkül összehívott szatmári kongresszuson kiebrudalni a tiszteletbeli elnöki tisztségből? Kik vállalják az RMDSZ-vezetésben a politikai felelősséget ezért? – kérdezte Kincses Előd. Markó azt is kimondta, hogy „Tőkés László püspökkel, az EMNT elnökével nyilvánvalóan több kérdésben nem értünk egyet”. Melyek ezek a kérdések, az autonómiaformák és elérésüknek útjai, a Bolyai Egyetem, az önálló magyar orvosi és gyógyszerészeti karok visszaállítása, az egyházi javak visszaszolgáltatásának elodázása, az anyanyelv használatának korlátai?- kérdezett tovább Kincses Előd. /Kincses Előd: Egységbontás? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 25./

Július 30-án, hétfőn Kolozsváron találkozik Markó Béla, az RMDSZ elnöke Tőkés László református püspökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetőjével. Az esemény tető alá hozását hosszas egyeztetés előzte meg. /-or-: Hétfőn Markó–Tőkés találkozó Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

A Duna TV élő adásban szólaltatta meg a két nagy riválist, Markó Bélát és Tőkés Lászlót. A vezetésben töltött tízegynéhány év alatt Markó Béla jól beletanult a sok beszéddel keveset mondás mesterségébe. Védte a mundér becsületét a szavakban viruló autonómia, kisebbségi jogok stb. ismételgetésével. A célok érdekében a különböző szemléletű erdélyi magyar csoportosulásoknak együtt kellene működniük. Ő maga hajlandó a kompromisszumra – nyilatkozta. Azonban a tusnádfürdői találkozó helyett az anyaországi, politikai beállítottság szempontjából hasonszőrű felekkel való tárgyalást részesítette előnyben. Az RMDSZ is rájött arra, hogy az európai parlamenti jelöltlistával melléfogott, s hogy Tőkés Lászlóval számolni kell. A püspököt lehet ugyan bírálni, forrófejűnek minősíteni, és olykor meggondolatlan cselekedetekkel vádolni, de kiiktatni az erdélyi politizálásból csak akkor lehetne, ha azt Tőkés László maga akarná. A püspök nélkül, 17 évvel ezelőtti „meggondolatlansága” nélkül RMDSZ sem lenne. A hajdani egypártrendszer mintájára felépített RMDSZ-hegemónia egyre kevésbé felel meg a kor követelményeinek és a választók igényeinek. Az RMDSZ-nek magamentés helyett nemzetmentéssel kellene foglalkoznia – vélte Tőkés, mire Markó azzal vágott vissza, hogy a szervezet nincs pusztulóban. /Németh Júlia: A nagy ugrás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

A Cotidianul című napilap két oldalas interjút közölt Tőkés László református püspökről, továbbá Marius Cosmeanu, a lap szerkesztője véleménycikket is írt az egyházfőről. A lap emlékeztetett arra, hogy legalább öt éve nem kért interjút a román sajtó a püspöktől, aki időközben a romániai magyarság „fekete bárányává” vált. A magyarok irányába több gesztussal is előrukkoló lap megpróbált kitörni a román sajtó hagyományos beszédmódjából és értékítéletéből. A lap megállapította, hogy az elmúlt években a román közéletben nem kívánatos személlyé vált Tőkés László, akit „nacionalista” nézetei miatt folyamatosan marginalizálnak. A püspök kizárólag a Szekuritáté művének tüntette fel azt, hogy már évek óta ördögi színben mutatják be személyét. Marius Cosmeanu elismerte, hogy Tőkés nem paktált le semmilyen rendszerrel. Félő, hogy a Cotidianul kísérlete csak egyedi próbálkozás marad, amelyet a romániai magyarság közösségi erejét megtörni akaró román politikai erők felhasználnak majd céljuk elérése érdekében. /Borbély Tamás: Újszerű megközelítés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

Ha a Tőkés László református püspökkel való megbeszélésen nem a közös célkitűzések megállapítását helyezik előtérbe, hanem feltételekre alapoznak, a találkozó sikertelen lesz – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. „Nem hiszem, hogy sikert érünk el, ha feltételekhez kötött beszélgetésbe kezdünk. Mi nagy nyitottságról tettünk tanúbizonyságot, és befutó helyet ajánlottunk fel Tőkés László püspöknek, ugyanakkor együttműködést az európai parlamenti választásokon és a hosszú távú együttműködés lehetőségét” – jelentette ki Markó Béla. Hozzátette, „valószínűleg fontos az a hat szervezet”, amely Tőkés László jelölését támogatja, de Erdélyben több száz társaság és civil szervezet van, és a magyar vezetőknek mindegyikre figyelniük kellene. /Markó feltétele: Ne szabjunk feltételeket. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 30./

Nagy Zsolt tisztségéből felfüggesztett távközlési miniszter, az RMDSZ EP-listájának listavezetője a Félsziget Fesztiválon kijelentette: nem fél az esetleges versenytől Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével. “Jól jönne a versengés, nem félek tőle. Jelölésem nem öncélú, azért jelöltettem magam, mert tudom, hogy jó munkát tudnék végezni Brüsszelben. Ahogy azt Markó Béla elnök úr is elmondta, szívesen látjuk a püspököt a listánkon” – mondta Nagy Zsolt. . /Megmérettetés. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 30./

A 75 éves Tolnay Tibor festőművészt köszöntötték Nagyváradon. „Képeim emberi érzésekből születnek, és Isten segítségével szólnak a festészet nyelvén” – vallotta születésnapi tárlatnyitóján Tolnay Tibor. A művészt Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos irodalmi műsorral, a Varadinum vonósnégyes és Zih Ottília koncerttel köszöntötte. Tolnay Tibor „lelki ajándékok” sokaságával rendelkezik, és ezt az adományt úgy kamatoztatja, hogy másokat ajándékoz meg tehetségével, munkájával – összegzett ünnepi beszédében Tőkés László református püspök, aki mellett Tempfli József római katolikus püspök is köszöntötte a művészt. Jakobovits Miklós, a Barabás Miklós Céh elnöke szerint Tolnay a realista tájképfestés művelői közé tartozik. /Gergely Gizella: Az áhítat festője. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./

Békülékeny hangnemet ütött meg Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetője azt követően, hogy az általuk vezetett küldöttségek tárgyalóasztalhoz ültek Kolozsváron. Mindkét erdélyi magyar vezető kerülte a nyilatkozatokban való konfrontálódást, s megpróbálták a lehető legszélesebben tárva hagyni a párbeszéd kapuját. Tőkés László először jelentette ki: hajlik arra, hogy az RMDSZ listáján induljon, de erről csak azt követően dönt, ha augusztus 24-ig a felek által felállítandó munkacsoportnak sikerül kompromisszumra jutnia. A párbeszéd folytatásáról egyezett meg július 30-án Kolozsváron a két küldöttség. Markó Béla és Tőkés László közös sajtótájékoztatón bejelentették: munkacsoportot hoznak létre, amelynek tagjai megpróbálják majd augusztus 24-ig egyeztetni a két fél által benyújtott javaslatokat. Tőkés szerint az EMNT „radikálisabb” csomagot terjesztett elő. Ennek egyik pontja a rendszerváltást sürgeti az erdélyi magyar közéletben. Többek között a kisebbségi törvény közvitájának az újrakezdését javasolják. Emellett teljes politikai és logisztikai támogatást kérnek az RMDSZ-től a Székelyföld területi autonómiájáról szóló népszavazás tekintetében. A dokumentum szerint az RMDSZ-nek kezdeményeznie kellene a romániai párttörvény és a választási törvények kisebbségi szempontból diszkriminatív vonatkozásainak a módosítását. A tömbmagyar településeken a helyhatósági választásokon szabad teret kell engedni a magyar szervezetek és pártok politikai versenyének. Ahol viszont csak összefogással lehet önkormányzati tisztségeket szerezni, Tőkésék szerint a nagyobb támogatottsággal rendelkező szervezet jele alatt kell közös listát állítani. A támogatottság megmérésére a helyi belső választásokat javasolják. Az RMDSZ-en kívüli szervezetek szerint a román és a magyar állami támogatások esetében a politikai képviselettel rendelkező szervezetek paritásos bizottsága szabná meg a főbb irányokat, a közvetlen elosztást pedig a civil szervezetek által jelölt grémiumok végeznék. Markó Béla szerint nincs szükség rendszerváltásra, de szemléletváltásra igen. Ezt követően Tőkés megjegyezte, kompromisszum tárgyát képezheti, hogy milyen mértékű változásra van szükség, majd úgy értékelte: önmagában is nagy dolog, hogy sikerült találkozniuk. Az RMDSZ elnöke úgy gondolja, hogy a két elképzelésben sok olyan javaslat található, amelyek egybeesnek vagy hasonlítanak egymásra. /Borbély Tamás: Egyelőre csak a párbeszéd folytatásáról született egyezség. Elvi konszenzus esetén Tőkés elfogadná az RMDSZ által felkínált helyet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

Rendszerváltás – szemléletváltás. A Markó-Tőkés találkozó konklúzióit megfogalmazó nyilatkozatokban megjelenő fogalomtársítás a megegyezés üzenete helyett újra csak a szembenállásét hordozza, írta Salamon Márton László, a lap főszerkesztője. Szerinte amikor Tőkés László az RMDSZ-szel szemben szerveződő magyar politikai csoportosulások által előterjesztett „radikális javaslatcsomagról” beszél, az a hatalomban való osztozkodás türelmetlen követelését jelenti. A kolozsvári megbeszélésnek pozitív üzenete is volt: a tárgyalásokat ki lehet mozdítani a holtpontról. /Salamon Márton László: Fogalomtársítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

„Tőlünk függ minden, csak akarjunk!” jelmondattal szervezi meg harmadik táborát az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) augusztus 8 és 12. között a Gyergyószentmiklós és a Gyilkos-tó közötti Négyes Motelben. Az előadások témáinak sorában szerepel többek között a román kommunizmust elítélő Tismaneanu-jelentés, a magyar népesedési helyzet, a baszkföldi autonómia, az 1945 utáni erdélyi magyar politizálás, az erdélyi magyar ifjúságpolitika elmúlt tizenhét éve, illetve a tavaly őszi magyarországi utcai tüntetések és rendőrségi jogsértések. A rendezvényre Tőkés László királyhágómelléki református püspököt, Gergely István csíksomlyói plébánost és Böjte Csaba ferences szerzetest is várják. /Politikamentes tábor. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./

Előválasztásokat javasol az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistájának összeállításához Nagy Zsolt, az EP-jelöltlista jelenlegi első helyezettje. Winkler Gyula, az RMDSZ europarlamenti jelöltlistájának második helyezettje nem ért egyet Nagy Zsolt javaslatával. „A független jelölt senkitől sem kérdezte meg, hogy jelöltesse magát-e vagy se. A független jelölt akár ki is iktathat minket ebből a csatából” – tette hozzá Winkler, Tőkés Lászlóra utalva. /Lokodi Imre: „Harmadik utas” lenne Nagy Zsolt? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és Székely Nemzeti Tanács álláspontja az RMDSZ-szel való tárgyalásról. Az erdélyi magyar rendszerváltás az egypártrendszerről a demokráciára való átmenetet jelenti, olyan módon, hogy a közösség érdekérvényesítő képessége ne sérüljön, hanem erősödjön a belső többszínűség és többszólamúság hasznosításával. A tárgyalások elsődleges feltétele az, hogy az RMDSZ vezetői ismerjék el az erdélyi magyar közösségen belül létező politikai és világnézeti többszínűséget, pluralizmust. A politikai célokat megfogalmazó szervezetek vállalják az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) létrehozását és működtetését. Az EMEF a politikában és a közéletben jelentkező különböző vélemények és álláspontok egyeztető fóruma. Az EMEF működésének elvi alapja • a bizalom és közösségi szolidaritás helyreállítására való törekvés, • a választói akarat és a demokrácia játékszabályainak tiszteletben tartása, • a többszólamúság és munkamegosztás a közösségi érdekérvényesítésben, • konszenzus-orientált döntéshozás az egypártrendszerről a demokráciára való átmenet kidolgozásában. Az EMEF megalakulásáig és intézményesüléséig ennek szerepét átmeneti jelleggel az RMDSZ és EMNT paritásos tárgyalóbizottsága tölti be. Az EMEF feladata – többek között – kidolgozni a nemzeti összefogás programját, annak stratégiai sarokpontjait és a hozzárendelt cselekvési ütemtervet. A nemzeti összefogás programja I. Lehetséges közös célok, cselekvési prioritások • a kisebbségek jogállásáról szóló törvény közvitájának újrakezdése, a tervezet módosítása, a kulturális autonómia közjogi keretének megvalósítása, ennek képviselete a politikai egyeztetéseken, a kormányban és a parlamentben • a Székelyföld területi autonómiájának támogatása • az SZNT által kezdeményezett belső népszavazás teljes politikai és logisztikai támogatása a helyi RMDSZ- szervezetek által, • a törvényhozásban függőben lévő törvénytervezetek támogatása az RMDSZ képviselet által • az RMDSZ többségű megyei és helyi önkormányzatok hozzanak határozatokat a helyi népszavazások kiírására vonatkozóan • az Európa Parlamentben jelenleg lévő RMDSZ-képviselők vállalják a Székelyföld autonómiájának képviseletét és az e célból már elindított lobby-tevékenységet • A közoktatási és felsőoktatási stratégia politikai képviselete, konkrétan • az oktatási törvény módosítása (kiemelten a román nyelv oktatásának kérdése, illetve a történelem és földrajz anyanyelven való oktatása) • a felekezeti oktatás törvényi feltételeinek kialakítása • a PKE akkreditációs törvényének támogatása • a Sapientia EMTE akkreditációs folyamatának támogatása • a Bolyai Egyetem ügyének nyílt és cselekvő felvállalása Bukarestben és Brüsszelben • a BKB kezdeményezéseinek konkrét politikai és egyéb jellegű támogatása. • a megtisztulás folyamatának elindítása: • a korrupciómentes közélet feltételeinek megteremtése • a tisztségviselők átvilágítása, az átvilágítást és a lusztrációt tartalmazó jogszabályok aktív támogatása a törvényalkotás rendjén • a közpénzek elosztásának és felhasználásának átvilágítása, depolitizálása, a politikai kliensrendszer felszámolása • a sajtószabadság biztosítása, a pártsajtó visszaszorítása saját keretei közé, a sajtótámogatások átláthatóvá tétele • a státusirodák depolitizálása és közszolgálatiságának garantálása. • A csángóügy hangsúlyosabb és konkrétumokban megnyilvánuló képviselete: • anyanyelvi misék • elemi oktatás, magyar nyelv oktatása • az ügy képviselete a nemzetközi fórumokon. • Az egyházak és a politikum partneri viszonyának helyreállítása, az egyházi támogatások depolitizálása. • Az egyházi és közösségi javak restitúciós, valamint kárpótlási folyamatának felgyorsítása. • Az erdélyi magyar jövőkép határozottabb megjelenítése a román közvélemény előtt; ennek érdekében • a magyar politikai szervezetek közösen dolgoznak ki egy teljes alkotmánytervezetet és azt közzé teszik • erdélyi közvitát követően (amelybe mind román, mind magyar szakmai szervezeteket meghívnak) benyújtják a parlamentbe az EMNT régiókról szóló kerettörvény-tervezetét. II. Rendszerváltozás az erdélyi magyarság politikai képviseletében. Ehhez szükséges: • A választási törvények, valamint a párttörvény antidemokratikus és kisebbségi szempontból diszkriminatív, az etnobizniszt támogató elemeinek módosítása az RMDSZ parlamenti frakcióinak kezdeményezésére. • A pluralizmus érvényesülése a tömbmagyar településeken, azaz: többpárti politikai verseny a helyhatósági választásokon. • Azokon a településeken és régiókban, ahol csak összefogással lehet polgármesteri tisztséget szerezni, illetve képviselőt juttatni az önkormányzatokba, közös listát kell állítani. • Ennek alapjául a helyi belső választások szolgálnak, amelyeket az érintett és érdekelt politikai szervezetek közösen szerveznek meg. • A parlamenti jelöltlisták összeállításában megegyezésre a következők szerint kerül sor: • közvetlen tárgyalások útján azon politikai szervezetek között, amelyek már részt vettek legalább a helyhatósági választásokon, az egyes szervezetek korábbi választási eredményei alapján, vagy • a közösen szervezett előválasztások eredményei alapján (az egyes választókerületekben). • Az Európai Parlamenti választások esetén a közös jelöltlista belső választások alapján áll össze. • Megegyezés az RMDSZ érdekképviseleti monopólium-helyzetéből származó vagyon megosztásáról, illetve – ott, ahol az alternatív politikai szervezetek megjelenése ezt szükségessé teszi – közös használatáról. III. A támogatási rendszer reformja • Annak érdekében, hogy a nemzeti közösségünket érintő közpénzek és támogatások elosztása terén az igazságosság, a méltányosság és az arányosság érvényesüljön, a politikai klientúraépítés lehetősége pedig teljes mértékben kiküszöbölődjön, a magyar és a román kormány által biztosított alapok elosztása tekintetében kétszintes döntési mechanizmus kialakítását kell bevezetni: • felső szinten a politikai képviselettel rendelkező szervezetek paritásos alapon megalakított bizottsága állapítja meg a támogatások elosztásának főbb irányait, területeit és az azok közötti arányokat • a közvetlen elosztás alsóbb szintjén a civilszervezetek által megválasztott/kijelölt testületek döntenek, biztosítandó ezáltal a pályázatok elbírálási folyamatának teljes depolitizálása. • A gyermekvállalást és az identitásválasztást ösztönző Erdélyi Magyar Alap létrehozása és működtetése. Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács: Tőkés László elnök, Szilágyi Zsolt alelnök, Toró T. Tibor alelnök; Székely Nemzeti Tanács: Fodor Imre elnök. Kolozsvár, 2007. július 30./Párbeszéd az erdélyi magyar képviselet megtisztulásáért és megújulásáért Közös nemzeti célokért. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 1./

A tusnádfürdői tábor jelentős eseménye volt Orbán Viktor programadó beszéde. Az ellenzéki vezető kapott utána hideget, meleget, jobbról is, balról is. Jobbról azt hiányolták, főleg az erdélyiek, hogy nem üzent a kisebbségi magyarságnak s hogy nem állt ki egyértelműen Tőkés László mellett. Valójában a kisebbségi magyarságnak is üzent Orbán, ennek a lényege az volt, hogy akkor lehet majd igazi nemzetpolitikát folytatni, ha a jobboldal győzelmet arat a választásokon. Teljesen érthető, hogy a nemzeti oldalon sokakban buzog a tettvágy s fogytán a türelem. A jelenlegi magyar kormány bevallottan törvénysértések sorozatával, megtévesztéssel, hazugságokkal, csalással szerezte hatalmát, majd képes volt belelövetni az ellene tüntetőkbe. Jelenleg mind a rendőrség, mind a katonaság, mind a titkosrendőrség a baloldalnak szolgál és egy esetleges jobboldali hatalomátvételi kísérlet alkalmával minden bizonnyal megvédi kenyéradó gazdáit. Ebből adott ízelítőt tavaly október 23-án. A jobboldal Orbán szerint demokratikus, versenypárti, nemzeti és szociális kell, hogy legyen. A középosztály és az elszegényedett rétegek szövetségére van szükség. Elmondotta, lassan vége az 1968-as eszmék uralmának, vége annak a törekvésnek, mely az egyént akarata ellenére úgy próbálta meg „szabaddá tenni”, hogy igyekezett természetes közösségi kötelékeitől megszabadítani. A mai konzervatív kormányok Európában ezt érzékelve felfogják, hogy a társadalomnak nem a 68-as erkölcsi relativizmusra, hanem értékrendi kapaszkodókra van szüksége. Orbán beszéde ellen kirohantak az anyaországi sajtó balos bértollnokai. Siettek Orbán elképzeléseit zavarosnak, ideológiailag inkoherensnek beállítani. Ugyanezen balliberális publicisták nincsenek azon fennakadva, hogy a magát baloldalinak nevező kormány miként veri szét a szociális ellátórendszereket, miként folytat szemellenzős, rideg és érzéketlen gazdaságpolitikát, írta Borbély Zsolt Attila. /Borbély Zsolt Attila: Fából vaskarika. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 1./

Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a vele készült interjúban kifejtette, amikor 2003-ban megalakult az EMNT, azt hangsúlyozták, kizárólag az autonómiatörekvések megjelenítésével kívánnak foglalkozni. Azonban az EMNT vagy a Székely Nemzeti Tanács kénytelen-kelletlen arra kényszerül, hogy alternatív szerepet is betöltsön, politikai funkciót is vállaljon. Eddig az RMDSZ erőfölénye tudatában megengedhette magának, hogy csak mímelje a párbeszédet. Most viszont olyan a helyzet, hogy reális párbeszéd alakulhat ki. Bebizonyosodott: az RMDSZ nem fedi le az egész erdélyi magyar társadalmat. Az RMDSZ csak akkor hajlandó engedni a képviseleti monopóliumából, ha erőt mutatnak fel vele szemben. – A román társadalomban úgy-ahogy, de mégiscsak működik a politikai pluralizmus. Most viszont „mi kullogunk a romániai demokrácia mögött. ” „A nagy dilemma abban áll, hogy az egységelv eddigi erdélyi mindenekfölöttiségével szemben merjünk-e újítani, alternatívát képezni. Mert ha fenntartjuk azt a nézetet, hogy egy önálló jelölt indulása megnyithatja egy, az RMDSZ-szel szembeni erős politikai alternatíva képződésének útját, akkor egyenesen vétek volna kiegyezni. ” Tőkés László úgy érzi, az önálló jelöltként való indulásnak inkább volna értelme. „Fennáll viszont annak a veszélye, hogy az RMDSZ lejárató kampányba kezd, olyanba, amilyet már az autonomistákkal szembeni vagy az MPSZ-szel szembeni fellépésben is láthattunk. ” Azzal kapcsolatban, hogy az egyházon belül is bírálatok érik, a püspök rámutatott, a támadások legfőbb szorgalmazója a CE szövetség. Hivatalos lapjában, a Kis Tükörben egymást követik Tőkés jelöltségét és az egyház politikai szerepvállalását bíráló írások, interjúk. /Gazda Árpád: Bukott a Marló-doktrína. Interjú Tőkés László református püspökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./

Mind az RMDSZ vezetői, mind Tőkés Lászlóék egy-egy programlistával, tervezettel érkeztek a találkozóra. Közös munkacsoportban próbálják összehangolni nézeteiket. Egymás mellé téve a két szöveget, egyharmadukban találni olyan pontokat, amelyek tárgyukban megegyeznek. Szinte szó szerint megegyezik például a két szöveg a restitúció gyorsítását illetően. Ugyancsak mindkét fél sürgeti a választási törvény módosítását, de itt eltérnek a vélemények a részleteket illetően. Hasonlóan fogalmaz a két dokumentum a közoktatási és felsőoktatási intézményrendszer megerősítése tekintetében. Az EMNT külön említi a román nyelvoktatás kérdését, illetve a földrajz és történelem anyanyelven történő tanításának igényét. Két olyan része van a tervezeteknek, amely ugyanazt a témát homlokegyenest eltérően szerepeltetik. Az első a kisebbségi törvényre vonatkozik, ezen belül a különböző autonómia-formákra. Az RMDSZ támogatást kér a jogszabály-tervezet elfogadtatásához, az EMNT és az SZNT vezetői a törvény közvitájának újrakezdését, a tervezet módosítását sürgetik. Hasonló a helyzet a gazdasági fejlesztési régiók tekintetében. Az RMDSZ e tárgyban is a maga tervezetének támogatását kéri, míg a másik oldal az EMNT régiókról szóló kerettörvény-tervezetének parlamenti beterjesztését. A területi autonómiára vonatkozóan az RMDSZ közös álláspontot szorgalmaz, Tőkésék az SZNT belső népszavazásának teljes politikai és logisztikai támogatását. Nem kizárt a megegyezés a következő kérdésekben: a csángóügy kezelése, a közösen szervezett előválasztások, az infrastruktúra-fejlesztés, a nyugdíjreform támogatása. A lap munkatársa szerint az EMNT–SZNT által megfogalmazott követelések egy része kétségessé teszi a kompromisszumot. A korrupciómentes közélet igényére lehet bólintani, az újságíró szerint nehezebb értelmezni „a pártsajtó visszaszorítására” vonatkozó indítványt. Ugyancsak vitatható szerinte a státusirodák és az egyházi támogatások depolitizálását sürgető igény. /Szűcs László: Középút-keresés, első olvasatban. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

Nem tartja szerencsésnek Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke az olyan nyilatkozatokat, melyek az RMDSZ és Tőkés László jelenleg még független európai parlamenti képviselőjelölt közötti tárgyalások kimenetelére vonatkoznak. „Azt hiszem, minden tárgyalás kétesélyes, és a tárgyalás kimenetelétől függ az, hogy mi lesz az eredmény. Abban az esetben, ha az RMDSZ elfogadja azt a csomagot, amelyet a hat jelölő szervezet – és az MPSZ javaslatára is – állított össze, lehet még érdemi megegyezés a két fél között. De nem szerencsés, ha valaki előrevetíti az eredményt és biztosra mondja, hogy sikertelen lesz a tárgyalás” – nyilatkozta Szilágyi Zsolt. „Írásba adom, hogy Tőkés László nem fogadja el az RMDSZ-listán való indulást” – nyilatkozta a Cotidianul napilapnak Szász Jenő MPSZ-elnök. Csuzi István, az MPE Bihar megyei elnöke szerint egyértelműen rendszerváltásra van szükség, csak az kérdéses, hogy milyen módon. /Both Abigél, Mihály László: „Nem szerencsés jósolni”. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./

Nagyváradon tartott konferenciát a Királyhágómelléki Református Nőszövetség. Királyhágómelléki Református Nőszövetség nyolcadik konferenciája alkalmából zsúfolásig megtelt a nagyvárad-újvárosi templom. A több mint ezer résztvevő az egyházkerület kilenc egyházmegyéjét képviselte. Tőkés László püspök kifejtette, a nőkre a nemzedékről nemzedékre való megmaradás terén is nagy felelősség hárul, a magyarság szempontjából ez a szerep fokozódik, mert az erdélyi magyarság veszélyeztetett nemzeti közösség. „Egy olyan világban, ahol a mobilitás, a kivándorlás, az asszimiláció hódít, nagyon sokat tehetnek az anyanyelvre oktató, családot összefogó édesanyák, nagymamák, asszonyok. ” – szögezte le a püspök. A nőszövetségek megkeresik és felkarolják a szegényeket, a nélkülözőket, Nagyváradon a kórházi beteglátogatást vállalták fel, Szatmárnémetiben a börtönmissziót, a legtöbb gyülekezetben a gyermekmisszió is megindult. /Gergely Gizella: Sorsok üzenete a szeretet által. = Krónika (Kolozsvár), aug. 3./

Augusztus 9-én Marosvásárhelyen, az RMDSZ szövetségi elnöki hivatalában ül össze a két munkacsoport egyeztetni az együttműködési feltételekről. A Markó–Tőkés-találkozón kicserélt dokumentumok tartalmát igyekeznek közelíteni egymáshoz. Markó Béla és Tőkés László augusztus 24-ét szabta meg határidőként, eddig kell a munkacsoportoknak egyezségre jutniuk. Tőkés csapatát Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor képviseli majd, nem nevesítették a független jelöltként indulni szándékozó püspököt támogató szervezetek képviselőit. Az RMDSZ részéről ugyanazok vesznek részt az egyeztetésen, akik elkísérték Markót, a küldöttséget Kelemen Hunor ügyvezető elnök fogja vezeti. /Farkas Réka: Alsóbb szinten folytatják a tárgyalást (Egyeztet az RMDSZ és ellenzéke). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./

Az Erdélyi Református Egyházkerület Elnöksége (EREK) megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az RMDSZ csúcsvezetősége a megbékélés és az egységkeresés útját választotta – áll a Pap Géza püspök és Tonk István főgondnok által aláírt nyilatkozatban, Markó Béla és Tőkés László találkozásáról. Az EREK üdvözli az EMNT és az SZNT vezetőinek törekvéseit összegző „Párbeszéd az erdélyi magyar képviselet megtisztulásáért és megújulásáért” címet viselő dokumentumát. Ugyanakkor fontosnak tartja az RMDSZ képviselői által a „Közös nemzeti célokért” című anyagban megfogalmazottakat is. /Elégedettek a Markó – Tőkés találkozóval. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke a vele készült interjúban kifejtette, az RMDSZ területi szervezetek nagy része a közelgő tisztújításokra, az SZKT képviselőinek, a kulturális autonómiatanács tagjainak megválasztására készül. Kelemen Hunor szerint a területi szervezetek véleménye: egységre kell törekedni, ki kell egyezni Tőkés Lászlóval. Nagy Zsolt felvetette: legyen előválasztás. Kelemen Hunor ennek nem sok értelmét látja. /Gazda Árpád: Kiegyezést várnak tőlünk. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./

Augusztus 6-án megnyitotta kapuit Nagyváradon a Kárpát-medencei főiskolások és egyetemisták szakmai és tudományos műhelyének számító, immár 6. alkalommal megrendezett Kárpát-medencei Nyári Egyetem. Az augusztus 11-éig tartó rendezvényen Ausztriából, Szlovákiából, Ukrajnából, Romániából, Szerbiából és Magyarországról több mint 100 fiatal érkezett. A nyári egyetem témája idén az oktatás, az előadók a továbbtanulási és elhelyezkedési lehetőségek kérdését járják körül. A rendezvény ünnepélyes megnyitóján Tőkés László püspök hirdetett igét, majd Kiss Gábor a főszervező Antal János Alapítvány elnöke szólt a résztvevőkhöz. A kerekasztal-beszélgetések az agyelszívás és -visszaszívás témakörét boncolgatták. /Gergely Gizella: Nyári egyetem Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./

Gergely István csíksomlyói plébános áthelyezési ügye kisebb-nagyobb intenzitással hetek óta téma főleg a csíki közéletben. Az önmagukat keresztény-demokratának címkézők megpróbálták az elvi síkon mozgó vitát sárdobálásra váltani s az érveket ocsmánykodással helyettesíteni. Eddig csak azt lehetett tudni, hogy kik akarják Gergely István maradását, most már az is kiderült, kik akarják eltakarítani őt a Székelyföldről. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom gyakorlatilag nem létezik – az RMDSZ ernyője alatt megbúvó csoportocska tagjai ismerős arcok. A Tisztit durván letegező levelükről elegáns véleményt mondott maga Potyó Ferenc pápai káplán, a Gyulafehérvári Érseki Hivatal irodaigazgatója: – „Sem keresztényinek, sem demokratának nem nevezhető ez a hangvétel, elhatárolódunk tőle, még akkor is, ha úgy tűnik, minket véd”. A két aláíróból az egyikről köztudott, hogy a Ceausescu-rendszerben beszervezési nyilatkozatot írt alá a Szekuritáténak. Ugyanezen körből pattant ki az a hírhedt s szintén botrányt kiváltó levél, mely Tőkés Lászlót vádolta besúgással, s a püspököt igazi keresztény-demokrata hévvel a következő címkékkel látta el: „ördög szolgája”, „gátlástalan puhány” és „hűtlen kezelő”. A platformocska csíki tagjai szerényen elbújtak az állásfoglalás távoli aláírói mögé. /Szondy Zoltán: Ismerős árnyak. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./; Előzmény: Kovács Csaba: Apasággal vádolják Tisztit. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./; Borbély Imre elmondta, hogy képviselőtársa, Nagy Benedek Tőkés László-ellenes írását terjeszti. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. dec. 30./

Tőkés László is helyet kaphat a legnagyobb romániai magyar párt listáján – állította Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Hetek című tévéműsornak adott nyilatkozatában, amelyben elismerte: személyes felelősség is terheli a szövetség utóbbi hónapokban elszenvedett politikai kudarcai miatt. A román államfőről szóló népszavazás eredménye után arra a következtetésre jutott, hogy sokkal szorosabb kapcsolatra van szükség az RMDSZ és választói között, „és ebben nekem, mint az RMDSZ elnökének az eddiginél sokkal nagyobb szerepet kell vállalnom” – mondta Markó. Kifejtette: „számos kérdést alapvetően másként látunk, mint Tőkés László, illetve a körülötte lévő viszonylag kis csoportosulás, amely őt támogatja. De bármily kicsi is ez a szavazóbázis, a szavazáskor számottevő lehet mégis, mert az ötszázalékos bejutási küszöböt az európai parlamenti választáson át kell lépnünk. A véleménykülönbségek ellenére, azt hiszem, a jövőképünk nem különbözik lényegében. Éppen ezért elképzelhető az együttműködés. ”Markó az elmúlt időszak történéseiért személyes felelősséget érez. „A jövőben figyelembe kell vennünk azt is, hogy az RMDSZ-en kívül is vannak politizáló csoportok, és ezek bár jóval kisebb támogatottságúak, mégsem szabad őket lekezelni, hanem együtt kell velük működnünk” – hangoztatta Markó Béla. /Markó Béla személyes felelősséget érez. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 8./

Az erdélyi magyar médiában, amióta az RMDSZ-en kívül megjelentek komoly, nemzetileg elhivatott szerveződések is, a korábbi, köztudottan román ihletésre létrehozott álszervezetek mellett (Független Magyar Párt, majd az ebből létrejövő Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt – Kiss Kálmánék különböző alakváltozásai) a közélet egyik kulcskérdése a párbeszéd lett. A nemzeti oldal Erdélyben is kényes helyzetben van. Az RMDSZ csak a nevében magyar szervezet, választói bázisa nem fogadja el, írta Borbély Zsolt Attila. A nemzeti oldal radikálisai legszívesebben elzárkóznának mindenféle tárgyalás elől, mint ahogy 2002-ben Szász Jenő vezetésével kikényszerítették azt a döntést a Reform Tömörülés kongresszusán, hogy a platform ne vegyen részt a 2003-as RMDSZ-kongresszuson. Elvszerű döntés volt, de ez az ellenfeleiknek használt. A sértődött távolmaradás és a tárgyalástól való elzárkózás önsorsrontó magatartás, szögezte le a cikkíró. A helyes út az, amit Tőkés László és a mögötte állók tesznek: a megegyezést kemény feltételekhez kötni. /Borbély Zsolt Attila: Párbeszéd. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 8./

Kelemen Hunor tagadta, hogy létezne az RMDSZ megbízásából készített közvélemény-kutatás, amelyre Tőkés László szerint Markó Béla hivatkozott a kettejük tíz nappal ezelőtti megbeszélésén. A tárgyalócsapatban Tőkés oldalán részt vevő Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke pontosított. Markó úgy fogalmazott: „friss felmérési adataik vannak”, amelyek szerint Tőkés László függetlenként nem juthat be az Európai Parlamentbe, és Tőkés ellenében az RMDSZ is csak egy huszáros kampánnyal léphetné esetleg túl az ötszázalékos küszöböt. Markó ezekre az adatokra hivatkozva javasolta a két tábor megegyezését. Toró hozzátette, a Tőkés László által idézett százalékok egy korábbi felmérésből származnak. Toró T. Tibor EMNT-alelnök elmondta az RMDSZ-szel folytatandó megbeszélésen szorgalmazni fogják, ha van ilyen felmérés, azt tegyék ki az asztalra az RMDSZ-es tárgyalópartnerek. /Gazda Árpád: Hol volt, hol nem volt felmérés. = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./

Marosvásárhelyen ülnek össze augusztus 9-én az RMDSZ és a Tőkés Lászlót támogató szervezetek képviselői a közös EP-lista állításáról szóló tárgyalások folytatására. Toró T. Tibor szerint a szerkezeti változtatásokra vonatkozó javaslatok esetén kemény tárgyalások várhatók. Szeretnék, ha intézményesülne valamilyen erdélyi magyar parlamentszerű reprezentatív intézmény, ennek a feltétele titkos belső választás, annak pedig előfeltétele az összmagyar erdélyi regisztráció. /Sz. K. : Újabb egyeztetés a közös listáról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./

Az erdélyi magyarságnak szánt különböző pénztámogatások elosztásáról is kész tárgyalni az RMDSZ munkacsoportja Marosvásárhelyen a Tőkés Lászlót támogató szervezetek szakértői csoportjával. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke, Tőkés püspök kampányfőnöke szerint a találkozó sikere attól függ, hogy a két szakértői csoport milyen mértékben tud megegyezni a közös célokról és programokról. /Lokodi Imre: RMDSZ-EMNT: tabuk nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./