"Ara-Kovács Attilával /sz. Nagyvárad, 1953/ készített interjút Bíró Béla. Ara-Kovács Attila volt az egyik elindítója 1981-ben az Ellenpontok című erdélyi szamizdat folyóiratnak. 1983 óta Budapesten él, ahol először megalapította az Erdélyi Hírügynökséget. Évekig az Európa Kiadó, majd a Beszélő munkatársa, írásai újabban a Magyar Narancsban jelennek meg. Ara-Kovács Attila elmondta, hogy kezdettől a baloldali és liberális világ vonzotta. Gyermekkorában Nagyvárad még magyar város volt, az első teljes román mondatot tíz éves korában hallotta. Csak az egyetemen tanult meg jól románul. Mély baráti szálak fűzték a magyar ellenzékhez, Pethő Ivánhoz, Kis Jánoshoz, Demszky Gáborhoz. Demszky és Rajk László segített a technikai részt illetően, szellemmel már az erdélyiek töltöttek meg a folyóiratot, emlékezett az Ellenpontok keletkezésére. Ara-Kovács Attila fontosnak tartotta leszögezni, hogy Szőcs Gézának fontos szerepe volt az Ellenpontok ügyében, de csak egy cikket közölt benne, tehát eltúlozta szerepét. Aki valóban nagyon fontos szerepet játszott, az Tóth Károly volt, aki most Svédországban él. A szálak Ara-Kovács Attila kezében futottak össze. Szerinte széltében-hosszában beszélték Budapesten, hogy Szőcs Géza szerkeszti a lapot, amikor még teljesen titokban dolgoztak. A Securitate valószínűleg szintén hallott erről, erre egyszerűen követni kezdték Szőcs Gézát. - A Magyarországra áttelepültek közül sokan nem találtak önmagukra és a szélsőségesek fele mentek el, jobbra tolódtak, még fasiszta szervezeteknek is támogatói lettek. Ara-Kovács Attila kirohant Szervátiusz Tibor, Páskándi Géza és Czegő Zoltán ellen: "Ezek az emberek /Szervátiusz, Páskándi Czegő/ a megtestesítői mindannak a balkanizmusnak, ami Romániában és Szerbiában és másutt 1919 óta ellenünk érvényesül." Ara-Kovács Attila kifejtette, hogy számára "Magyarország mindig a világravaló kitekintést jelentette. Nem elsősorban az etnikai szempontjaim voltak azok, melyek Magyarországhoz kötöttek..." Ara-Kovács Attila Tőkés Lászlót is elítélte: "Tőkés László és a radikálisok gyengéjét abban látom, hogy mögöttük nincs helyzetteremtő képesség. A saját imázs megtartása, illetve az egykori vélt vagy valós befolyás visszaszerzésének görcse az, ami megbénítja őket." /Brassói Lapok (Brassó), ápr. 11./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke javasolta, hogy az SZKT elvi nyilatkozatban vállaljon közösséget a Dunáról délre élő román kisebbségi közösségekkel, kezdeményezze helyzetük felmérését, jogsérelmeik orvoslását, kezdeményezze az Európa Tanács közbelépését a balkáni román népcsoportok elismertetéséért, az SZKT építsen ki kapcsolatot ezekkel a közösségekkel. /A javaslat szövege: Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10., Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./"

"Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a dévai SZKT-hoz intézett, ápr. 4-én kelt levelében hangsúlyozta, hogy a Bolyai Tudományegyetem nem képezheti alku tárgyát. A Bolyai Egyetem helyreállításáról az erdélyi magyarság döntött, amikor szavazataival magáévá tette az RMDSZ programját, mely kimondja, hogy "Induljon újra a Bolyai Egyetem". Átmeneti tagozatosodásról annak feltételével lehet szó, amennyiben a hatalom törvénnyel kimondja az erőszakkal megszüntetett egyetem helyreállítását. Elfogadhatatlan Ciorbea miniszterelnök irányelve, hogy az egyetem ügyében a Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusának kell döntenie. Tőkés László szorgalmazza, hogy a testület hozzon politikai döntést az Országos Magyar Diákszövetség, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség és a Bolyai Társaság állásfoglalásainak értelmében, valamint javasolja egy kormányhatározat benyújtását a Bolyai Egyetem önállósága helyreállításának tárgyában. Végül előterjesztette a magyar történelmi egyházak elöljáróinak állásfoglalását. Az egyházak nem hajlandók asszisztálni a magyar nemzeti közösség jogainak további csorbításában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15/"

"Szász János úgy értékeli, hogy Tőkés Lászlónak a balkáni románság sorsának emberjogi és kisebbségjogi rendezésére vonatkozó javaslata "a romániai demokratikus kibontakozás egy meghatározóan jelentős dimenzióját érinti vitathatatlanul építő szellemben". Szerinte a 89 utáni román kormányok eddig megkerülték a kérdés jogi rendezését. Nyilvánvaló volt, hogy az Iliescu-rendszer saját kisebbségpolitikája okán teremtett a maga számára olyan helyzetet, amelyben nem rendelkezett azzal az erkölcsi, gyakorlatilag politikai valóságfedezettel, amelynek nevében a határon túli románság létérdekeiért síkra szállhatott volna ? írja a cikk szerzője, majd hozzáteszi, hogy "az Iliescu-rendszer paradoxális vétsége is oda rúg ki, hogy a nacionalizmus képtelen megvédeni a nemzeti érdekeket." Kifejti, hogy remélhetőleg a Határon Túli Románok Hivatala megérti az RMDSZ tiszteletbeli elnökének, a szövetség által felvállalt javaslat üzenetértékét és megtalálja a gyakorlat és cselekvés útjait. Szász János a türelmességre int az erdélyi magyar közösség kormány iránti elvárásaival kapcsolatban, és emlékeztet, hogy a kormány a féléves gazdasági sürgősségi program leteltével szándékszik a kisebbségpolitikai intézkedések meghozatalára. Végül úgy véli, hogy Tőkés Lászlónak az SZKT által elfogadott javaslata ismételten fölhívja a figyelmet arra, hogy a romániai magyarság harca a nemzeti önazonosságért az oszthatatlan humanizmusban gyökerezik. /Szász János: Egy javaslat és holdudvara. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke állásfoglalást adott ki a tanügyi törvény módosítása és az elkobzott egyházi tulajdonok tárgyában. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint, Markó Béla állításaival ellentétben a módosító javaslatok nem fedik le az RMDSZ 500 ezer aláírással támogatott törvénytervezetét. "Sajnálatos, írja, hogy ezekbe (a tanügyi törvény módosítására vonatkozó) tárgyalásokba nem vonták be a legilletékesebbeket, magukat az egyházakat". Szerinte "legalább azt tudniuk kellett volna, hogy a magyar történelmi egyházak hét év óta egységes módon az önálló státusú felekezeti oktatásért küzdenek". Tőkés László úgy értékeli, hogy nem kellene megelégedni a csak kimondottan kisebbségi oktatás szempontjából fontos módosítvánnyal, hanem az RMDSZ-nek az egész román oktatás megújítását kellene szorgalmaznia. Az egyházi tulajdonok kérdésével kapcsolatban a tiszteletbeli elnök úgy látja, hogy a kormány módosító csomagja egyetlen szót sem tartalmaz az egyházi és közösségi tulajdonok visszaszármaztatásáról. Adrian Severin külügyminiszter ápr. 15-én bejelentette, hogy egy-két héten belül megjelennek azok a kormányrendeletek, melyek néhány fontos ingatlant máris visszajuttatnak az egyháznak. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése bukaresti kihelyezett ülésén /máj. 26-28./ Victor Ciorbea miniszterelnök elfogadta a "restitutio in integnum" elvét. Ennek ellenére előrelépés nem történt, az ígért kormányrendeletek nem születtek meg. Emil Constantinescu államelnök az egyházi vezetőkkel történt máj. 2-i találkozóján kitért a magyar történelmi egyházak által sürgetett tulajdonjogi kérdések elől. Miközben a román ortodox egyház a román parlament volt épületét birtokába vehette, a nagyváradi római katolikus és református püspökségek székházai ügyében viszont még mindig folyik a pereskedés. Végül Tőkés László elnagyolt vádnak minősíti Markó Béla szövetségi elnök kijelentését, miszerint ő eleve nem értett egyet a kormányban való részvétellel. Ez utóbbival kapcsolatban megjegyzi, hogy ő csak a kormánybalépés ára és módja vonatkozásában jelentette be különvéleményét, és azon álláspontját jelenleg is fenntartja. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 12., Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./"

"Tapody Lukács Ottó megállapította, hogy Fey László cikkei túlságosan liberális színezetűek és csökötten balosak. Elutasította Fey László legutóbbi cikkét, amelyben Tőkés László püspök ellen emelte fel szavát, megkérdőjelezte a tiszteletbeli elnöki funkciót. Tapody emlékeztetett, Tőkés László szembeszállt a diktátorral akkor, amikor Fey még vörösre tapsolta a tenyerét. Már csak ezért is megérdemelné, hogy örökös elnök legyen. Az olvasó meggyőződhet arról, hogy Fey László el akarja hallgattatni Tőkés Lászlót. /Tapody Lukács Ottó: Tisztázzuk a tisztázandót! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./ Előzmény: Fey László: Tisztázandó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./ "

"Diplomáciai körökben nagy érdeklődést váltott ki Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke indítványa a határon túli román kisebbség támogatását illetően. Béres Katalin a kezdeményezés indítékairól érdeklődött a püspöknél. Együttérzést váltott ki belőle a román kisebbség sorsa. A "moldáviai románság ügye már-már az irredentizmus határát súroló nagy ügy Romániában, a déli rokonságról hajlamos a román társadalom megfeledkezni". Felvetette a Jugoszláviában és másutt élő román közösségek ügyét, azzal a szándékkal, "hogy aki Cearnauti-ban román felsőoktatást akar elérni, az a Bolyai Egyetem ellen se berzenkedjék." - Több mint négy hónappal a kormányváltás után ideje volna átlépni a gyakorlat szintjére. A román népnek, a kisebbségi magyarságnak közös érdeke, hogy előrelépés történjen. /Brassói Lapok, ápr. 25./"

"A nagyváradi Bazilikában celebrált ünnepi szentmisével vette kezdetét ápr. 27-én a Varadinum 97 rendezvénysorozat. A hagyományos, sorrendben immár hatodik rendezvénysorozat megnyitó ünnepségén jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke, az RMDSZ kormánytisztviselői közül Tokay György kisebbségvédelmi, Birtalan Ákos turisztikai miniszter és Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár, továbbá Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetségének elnöke, dr. Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Megjelentek a nyitóünnepségen a Bihar megyei és nagyváradi elöljárók is: Dan Balas prefektus, Nistor Badiceanu parasztpárti szenátor, Aurel Demian a megyei tanács képviseletében, Mihai Sturza, Nagyvárad polgármestere, helyettese, Kapy István, továbbá Dumitru Strava városi rendőrparancsnok. Tempfli József nagyváradi megyéspüspök és a római katolikus püspökség teljes papi kara mellett képviseltette magát a másik három nagyváradi történelmi magyar egyház is: jelen volt Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Máthé Csaba evangélikus és Boda József unitárius lelkész. Tempfli József megyéspüspök számba vette és üdvözölte a vendégeket, valamint a szentmise hallgatóságát, majd felolvasta Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter Budapestről, illetve Bara Gyula munkaügyi és társadalomvédelmi államtitkár Bukarestből küldött köszöntő levelét. A szentmisét Gyulai Endre szeged-csanádi római katolikus megyéspüspök celebrálta, aki Szent László királyt példaképpé emelte a mai keresztények elé, majd Tőkés László református püspök mondott ünnepi köszöntőt, amelyben kifejtette, hogy trónra lépésének 920. évfordulóján László királynak egyesítő ereje van, összefogja az egyetemes keresztény magyarságot. Tőkés László említést tett arról, hogy püspöktársaival együtt hamarosan látogatást tesz az államelnöknél az egyházi ingatlanok ügyében, és előrelépésként nyugtázta Emil Constantinescu készségét a találkozásra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 1017. sz./"

"A királyhágómelléki püspökség hivatalának közleménye ismertette az okokat, amelyek miatt Tőkés László püspök távol maradt Emil Constantinescu elnök és a romániai egyházfők találkozójától. Két nappal a találkozó előtt az a hír érkezett, hogy a tervezett megbeszélés helyett általános egyházi találkozó lesz, melyre Tőkés Lászlót nem hívják meg. Ezért Tőkés László visszamondta a bukaresti repülőjegyet. Később mégis érkezett faxon meghívás, de ebben a helyzetben nem állt módjában Bukarestbe utaznia. A püspöki hivatal sajnálattal állapította meg, hogy nem arra a találkozóra került sor, amelyet a történelmi magyar egyházak vezetői indítványoztak. A "visszamondott illetve gyökeresen átalakított találkozó nem kedvez országunk egyházpolitikájának, hét és fél évi veszteglés és hiábavaló kérelmezés után továbbra is elodázza annak lehetőségét, hogy a romániai magyar egyházak elöljárói közvetlenül tárják Románia elnöke elé több évtizedre visszanyúló, megoldatlan problémáikat" ? áll a közleményben. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./ "

"Bíró Béla a Magyar Hírlap hasábjain szólt hozzá az egyetem vitájához. Mint mindig, kiállt a mérsékeltek mellett. Victor Ciorbea miniszterelnök váratlanul bejelentette a magyar egyetem visszaállítását. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen belül maradás híveinek /Cs. Gyimesi Éva/ legfőbb /"szakmai"/ érvei egyszerűen hamisak. Az, hogy nincs elég magyar oktató, minden magyar szintű oktatás ellen felhozható. Miért nem taníthatnának a magyar oktatói gárda kialakításáig a román tanárok? Fiatal romániai magyar értelmiségiek százai kerültek ki mostanában külföldi egyetemekről Budapesttől Firenzéig, közülük esetleg többen is hazatérnének. Bíró Béla kiáll Törzsök Erika, a HTMH elnöke mellett, akit többen hibáztatnak cikkéért. Bíró Béla szerint Törzsök Erika cikke a Bolyai Egyetem visszaállításának reális alternatívája előtt íródott. A visszaállítás ügyében Andrei Marga rektor is hajlíthatatlannak látszik, a maximum, amire hajlandó, a román dominancia legalizálása. Bíró Béla szerint az egyetem ügye megosztotta a romániai magyarságot. A román tévé esti híradójában Tőkés László püspököt láthatta a román néző, amint az egyetem azonnali megnyitását követeli. Bíró Béla következtetése: "Ha a független magyar egyetem kiharcolható, kutya kötelességünk kiharcolni, s ha ez a mai helyzetben sem látszik azonnal és minden átmenet nélkül elérhetőnek, azt kell elérnünk, amit e pillanatban biztosan el lehet, a Babes-Bolyai belüli magyar részleget." /Bíró Béla: Románia: az átalakuláshoz idő kell. = Magyar Hírlap, máj. 8./ Érthetetlen Bíró Béla kijelentése, hogy az egyetem ügye megosztotta a romániai magyarságot. Nem osztotta meg, hiszen mindenki azt követeli, kivéve Cs. Gyimesi Évát és három tanártársát."

"A Romániai Magyar Szó interjút közöl Csiha Kálmán Erdélyi református püspökkel és D. dr. Jakubinyi György római katolikus érsekkel a Constantinescu államfővel folytatott múlt heti megbeszélés kapcsán. Csiha Kálmán megemlíti, hogy eredetileg a megállapodás úgy szólt, hogy az államfő csak a magyar egyházfőkkel találkozik, és noha végül az összes hazai egyházfő részt vett a megbeszélésen, az elnöki hivatal közölte, hogy Constantinescu elnök nem zárja ki a magyar egyházakkal való különtalálkozót, melyre egy későbbi időpontban kerül sor. Az erdélyi református egyház feje úgy gondolja, hogy az egyházfőkkel való egyetemes találkozóra külpolitikai vonatkozásban volt szükség, és kifejezi meggyőződését, hogy az államelnök nem elmosni akarja, hanem őszintén szembenézni óhajt az egyházakat foglalkoztató kérdésekkel. Tőkés László távolmaradásával kapcsolatban megjegyzi, hogy a találkozóra minden egyes egyház egy-egy vezetőjét hívták meg, a romániai református egyház részéről pedig valóban csak őt, mint ügyvezető zsinati elnököt. Miután tájékoztatta az elnöki hivatalt, hogy a református egyháznál, függetlenül attól, hogy évenként változik a zsinati ügyvezető elnökség, mind a két püspök képviseli a református egyházat. Ezután küldték meg Tőkés Lászlónak is a meghívót, de a királyhágómelléki püspöknek már nem állt módjában eljutni a találkozóra. Jakubinyi György elmondta, hogy tudatában van annak, hogy az egyházi iskolák visszaszolgáltatását egy nap alatt nem lehet megoldani, de a tulajdonjog visszaadása törvényekkel már most megoldható. Elmondja, hogy a találkozó alkalmával Constantinescu elnök megemlítette, hogy a magyar egyházak esetében bonyolultabb a kérdés, mivel a magyar közösségi javak ügyében vissza kell menni egészen 1918-ig. "Hogy mire gondolhatott az államelnök azt nem kommentálom" jegyezte meg a katolikus érsek. Megemlíti, hogy az államfő természetesnek vette, hogy az évek óta parlamenti jóváhagyásra váró kultusztörvény-tervezetet le kell tárgyalni, és valószínűleg arra az ősz folyamán kerül sor. Kifejezi érzését, hogy az államelnök őszintén és nyíltan állt szembe a kérdésekkel és nem akarja azokat el- és megkerülni. Az érsek megemlíti, hogy Constantinescu szerint az államnak kell megalkotnia a szükséges törvényeket, a kérdések gyakorlati rendezése azonban a helyhatóságok feladata. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./"

"Antall István ír elismerően Tőkés László püspökről, akinek "életveszélyes szókimondása máig sem kopott". Hálátlan szerepre vállalkozott, a magyarság lelkiismerete. Megkaphatta az összeférhetetlen, a szélsőséges, jobboldali, stb. jelzőt. Ő nem a lehetőségek, hanem a morál világában tájékozódik. /Antall István: lelkésznek politikus, politikusnak lelkész? Tőkés morális tőkéje. = Magyar Nemzet, máj. 9./"

"A Partiumi Közlöny egy-egy száma átfogó képet ad az egyházkerület működéséről, az elfogadott határozatokról, a történtekről, általában Tőkés László püspök igyekezetéről, hogy megfelelően dolgozzanak a gyülekezetekben. Még a kiadandó református egyházi énekeskönyvvel is foglalkoztak. Sok a probléma, ezt jelzik az ilyen megjegyzések: a püspök megengedhetetlennek tartja, hogy egyes lelkipásztorok nem laknak állandó jelleggel gyülekezetükben, nem léptek előre az egyházi kiadványok terjesztésében, stb. A fegyelmi ügyek is elhúzódnak, így például Makay Botond /Resicabánya/, Higyed István /Lugos/ lelkipásztorok, Papp László volt püspök ügye. Zalatnay István, a budapesti Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora ellen a presbitérium egy része panaszt nyújtott be és törvénytelenül elbocsátotta. Az Erdélyi Gyülekezet 1997. jan. 25-i közgyűlése enyhe szavazattöbbséggel fegyelmi kivizsgálást kért Zalatnay István ellen. - Az egyházkerület kiadói és sajtóbizottsága a következő könyvek kiadását irányozta elő 1997-1998-ban: Hegyesi Márton: Bihar Vármegye 1848-1849-ben /1885-ben megjelent könyv újrakiadása/, Dánielisz Endre: A szalontai iskolák története a kezdettől az államosításig, Hajdú-Mohoros József: A Partium, a Királyhágómellék földrajzi leírása, id. Csernyák Béla: A református egyház Nagyváradon, II. kötet, Szabolcska Mihály: Válogatott versek /Czine Mihály válogatásában/, Olosz Lajos életrajza, Prédikációs kötet Csűry István gondozásában, Egyházkerületi név- és címtár. Elhatározták a Királyhágómelléki Füzetek állandósítását, májusban megjelenik a 6. és 7. füzet, amelyek az 1996. aug. 30-i jubileumi ünnepség, valamint az Árpádon megrendezett millecentenáriumi emlékezés anyagait tartalmazzák. /Partiumi Közlöny - A Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapja (Nagyvárad), máj. 10., VII. évf. 5. sz./"

"Másodízben rendezett polgárfórumot Csernátonban, a falumúzeumban az Erdélyi Magyar Civil Társadalom Székelyföldi Csoportosulása. A fő téma az erdélyi magyarság önrendelkezési joga volt. Vitaindító Király Károly, egykori RMDSZ-szenátor, jelenleg a Székely Faluért Alapítvány elnöke Félelem nélkül, valamint Fábián Ernő /Kovászna/ filozófiatanár Pesszimizmus, félelem és optimizmus a magyarok történelmében című tanulmánya volt. A máj. 12-i Libertatea úgy véli, hogy Markó Béla ihletett volt, amikor nem vett részt azon a csernátoni találkozón, amelyen Király Károly Félelem nélkül című, autonómiaformákról szóló tanulmányát vitatták meg. A lap megemlíti, hogy a találkozón többek között a baróti lelkész kijelentette, hogy az alapszerződés és az RMDSZ részvétele a kormányban megzavarta a romániai magyarságot, amely nem számíthat az anyaország támogatására és oda került, hogy elfogadja a kompromisszumokat. A rendezvényről Király Károly úgy véli, hogy a magyaroknak és a székelyeknek területi autonómiára van szükségük nemzeti identitásuk megőrzése érdekében címmel tájékoztat a Jurnalul National. A Félelem nélkül tanulmány szerzője kijelentette a lapnak, hogy az önkormányzás /autoguvernare/ szót tévesen önrendelkezésnek /autodeterminare/ fordították, ami a Romániától való elszakadást jelentené. A lap szerint Király Károly hevesen bírálta az RMDSZ-t, "amiért az hagyja, hogy ámítgassák". A lap megemlíti, hogy az Erdélyi Naplóban megjelent tanulmányban a szerző végül is az önrendelkezés szót használja, amivel kapcsolatban Király Károly kijelentette, hogy ez attól függ, hogy hogyan fordítjuk. "Hátra van annak az eldöntése, hogy a szó melyik értelmére gondolt a baróti magyar lelkész" ? jegyzi meg a lap, majd végül hozzáteszi, hogy a szerző nem fejtette ki, hogy milyen módszerekkel lehet megőrizni a nemzeti identitást, tekintve, hogy az az autonómia követelésének valódi célja. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 14., 88. sz./ Az Adevarul szerint a rendezvény egyik szervezője, Krizbai Imre baróti lelkipásztor kijelentette: "a román-magyar alapszerződés, valamint az RMDSZ részvétele a kormányzásban zavart keltettek a romániai magyarságban, mely oda jutott, hogy elfogadja a kompromisszumokat és nem reménykedik az anyaország segítségében, mely egyszerűen lemondott az erdélyi magyarokról. Területi autonómiát követelünk, önkormányzatot, azt amit az emberek titokban kívánnak és amiről az RMDSZ nem mer beszélni". A lap szerint a lelkipásztor felszólította az RMDSZ-t, hogy követelje az autonómiát és "szemtelenül kijelentette, hogy ha nem érik el azt parlamenti úton, akkor megvalósítják egy lentről szerveződő mozgalommal". A vita után elfogadott határozat kiállt az autonómia, az önálló magyar egyetemi oktatás, a Bolyai Egyetem mellett. A Cronica Romana is beszámol az eseményről, a Rompres hírügynökségre hivatkozva, és megjegyzi, hogy "Magureanunak igaza volt; a székelyek területi autonómiát követelnek és önkormányzatot". Mindkét lap megemlíti, hogy Markó Béla RMDSZ-elnök, Tőkés László a szövetség tiszteletbeli elnöke, Csiha Kálmán erdélyi református püspök, Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke, valamint Eva Maria Barki kisebbségi jogszakértő a meghívások ellenére nem vettek részt a rendezvényen, de levélben üdvözletüket küldték. /cseke/: Értekezlet a székely autonómiáról. = Magyar Nemzet, máj. 13./"

"Fey László visszautasította Tapody Lukács Ottó írását /Romániai Magyar Szó, ápr. 9./, aki Fey szemére vetette, hogy Tőkés Lászlót támadja. Ő a megyei szintű tiszteletbeli elnökökre is értette mondandóját, emellett elismeri Tőkés László érdemeit, de bizonyos dolgokban a püspöktől eltérő a véleménye. /Fey László: Tisztázás helyett mocskolódás = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./"

"Máj. 16-án Hargitafürdőn rendezték meg a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ elnökségi ülését. A VET nagycsaládos programjáról és a nyugati magyar egyház közösségek lelki gondozásáról tárgyaltak. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke indítványozta, hogy a VET szorgalmazza figyelőszolgálat létrehozását azt követően, hogy az Európai Tanács megszüntette Románia monitorizálását. Az ülésen kitüntették a VET egyik legjelentősebb tagszervezetét, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséget, a kitüntetést Lászlófy Pál elnök vette át. /Erdélyiek a nagycsaládosokért. = Új Magyarország, máj. 21./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke közzétette állásfoglalását a tanügyi törvény módosítási törvénytervezetével kapcsolatban. Úgy értékelte, hogy a tanügyi törvény módosításának igazi tétjét a romániai magyarság számára nem egyes jobbítások vagy könnyítések képezik, hanem az RMDSZ-nek az az önálló törvénytervezete, melyet 1995 nyarán félmillió magyar nemzetiségű adófizető román állampolgár támogatott, s mely jogellenes módon azóta sem kerülhetett a román törvényhozás napirendjére. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint a szövetségnek nem volna szabad az általa képviselt választók közösségi törvénytervezetét részkövetelményekre leszűkülő módosító javaslatokra felcserélnie. Az RMDSZ saját programjával és politikai irányvonalával kerül ellentétbe, ha az önálló Bolyai Tudományegyetem helyett beéri egy magyar tagozattal, tanügyi törvénytervezetét pedig módosítványokra cseréli, figyelmeztetett. Az RMDSZ-nek továbbra is ragaszkodnia kell a tanügyi autonómiával kapcsolatos célkitűzéseihez. "Szövetségünk a napirenden lévő, főbenjáró kérdések kezelése terén azt a kisebbségi alárendeltségből fakadó, rossz emlékezetű politikai magatartás idézi, mely jogok helyett beérte engedményekkel" ? jelentette ki Tőkés László. Szerinte a kormány által ígért engedmények nem föltétlenül indokolják az RMDSZ kormánykoalícióban való részvételét és hozzáteszi, hogy "ennyiért nem volt érdemes a kormányba belépni", mivel kisebb nagyobb enyhüléseket a kedvező európai konstellációban megalkuvás nélkül is elérhettünk volna. A Szabadság jelezte, hogy az MTI-nek adott nyilatkozatában Markó Béla "az RMDSZ vezetése elleni súlyos támadásként" minősítette Tőkés László állásfoglalását. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 22., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette álláspontját a tiszteletbeli elnök állásfoglalásával kapcsolatosan. Markó Béla az MTI hírügynökségnek nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy Tőkés László eleve nem értett egyet a kormányzásban való részvétellel, többször megkérdőjelezte a szövetségi vezetők koalíciós tevékenységét, bár annak idején a belépést bíráló véleményével majdhogynem egyedül maradt az RMDSZ-ben. "Tőkés Lászlót vagy félretájékoztatták, vagy félreérti a módosító javaslatokat, hiszen szó sincs arról, hogy a szövetség vezetősége egy pillanatig is megfeledkezett volna a majdnem 500 ezer aláírással támogatott kisebbségi oktatási törvénytervezetről" - jelentette ki Markó Béla, hozzátéve, hogy "amit Tőkés László állít állásfoglalásában, egyszerűen nem igaz". Ugyanis a mostani módosító javaslatok majdnem teljes egészében lefedik az RMDSZ szóban forgó törvénytervezetét, az intézményalapításra, illetve a vagyonok visszaszolgáltatására vonatkozó pontok kivételével, de ezek más törvényekre tartoznak. Markó Béla kijelentette, hogy nem szívesen vitázik egy olyan időszakban, amikor az RMDSZ előtt nehéz feladatok állnak, amikor még hátra van a módosítások parlamenti megvitatása, illetve a helyi közigazgatási törvény módosítása és vitája. Szerinte egy ilyen időszakban teljes összefogásra lenne szükség az egész RMDSZ, a közvélemény részéről, s nem a kudarcérzés felébresztésére, a kudarc előrevetítésére. A törvénytervezettel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a parlamenti vitának mielőbb meg kell kezdődnie azt követően, hogy a kormány véglegesít néhány, nem a kisebbségi témákra vonatkozó részletet. A koalíciós politikusok támogató nyilatkozatait természetesnek nevezte, hiszen a tervezet koalíciós egyeztetés eredménye. Markó Béla nem tartja meglepőnek az Egységpárt vagy a Nagy-Románia Párt állásfoglalásait, de sokatmondónak nevezi azt, ahogy az RTDP színeit váltogatja; miután tavaly a választások előtt aláírásig vitte a román-magyar alapszerződést és most élesen támad olyan megoldásokat, amelyek megfelelnének az abban foglaltaknak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23., Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./ Markó Béla válaszát ismerteti az Adevarul de Cluj is. A Romania Libera szerint Markó Béla rendkívül veszélyesnek minősítette Tőkés László állásfoglalását. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 23., 95. sz./"

"A Partiumi Közlöny újabb száma beszámol a Miskolcon működő Károli Gáspár Theológiai és Misszió Intézetről, amely egyházellenes szellemben képez misszionáriusokat, a Bihari Naplóban is hirdette "misszionáriusképzésre" toborzó felhívását. Ezt az intézetet a Westminster Biblical Misions működteti, titkára Robert Rapp. A Partiumi Közlöny idézeteket közölt az intézet körleveleiből. Az intézet a református egyházteles reformációját akarja elvégezni, igyekszik lejáratni a püspököket, így Csiha Kálmán kolozsvári püspökről körlevelükben az olvasható, hogy "rosszindulatú ember, aki szembeszegül Krisztus igazságával és lelkével, s ezért Isten ellensége, akivel maga Isten fog majd leszámolni", népét "szörnyűséges sötétségbe vezeti", Tőkés László püspökről az, hogy "tengernyi ökumenikus pénz vesz körül" és "soha nem tesz különbséget a protestáns szószék és a római oltár között". Mindkét püspök "együtt fekszik be az ökumenikus kurva ágyába" /sic!/ /1993. aug. 28-i körlevél/. Dr. Hegedűs Lóránd püspök "emlékeztet arra a főpapra, aki Jézusra mutatott, mondván: ennek az embernek meg kell halnia". A körlevelek elítélően írnak a református teológiai képzésről is. - A Partiumi Közlöny bemutatja a Hit Gyülekezete nevű szektát is, jelezve, hogy róluk tanulmányt írt Váczi Gábor /Magyar Szemle (Budapest), 1993. máj./, most pedig a Demokrata (Budapest) hetilap máj. 8-i számából átvették Varga Domokos György írását. /Partiumi Közlöny - A Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapja (Nagyvárad), máj. 25.., VII. évf. 6. sz.- /"

"Az Erdélyi Magyarságért Alapítvány Budapesten, máj. 22-én tartott rendezvényén Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke előadásában az erdélyi magyarság számára kollektív jogokat, a magyar történelmi egyházak kisajátított javai után pedig teljes körű jóvátételt követelt. Tőkés László kritikával illette az RMDSZ-t, mert elvben támogatja ugyan az egyházak követelését, de a gyakorlati politika terén fellépéseivel nem váltott ki elégedetlenséget. Szerinte veszélyeket hordoz Göncz Árpád látogatása, amennyiben nem társul konkrét eredményekkel. A rendezvényt követően megalakult a Magyar Érdekvédelmi Szövetség, melynek célkitűzései között szerepel a szomszédos országokban jogsérelmet szenvedett magyarok jogigényeinek felmérése és annak képviselete hazai és nemzetközi fórumokon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./ "

"Szász János szerint "várható volt, hogy Tőkés László megtámadja a kiigazított oktatási törvénytervezetnek a nemzeti kisebbségekre vonatkozó cikkelyeit". Kétségtelen, írta Szász János, hogy az RMDSZ kormánykoalícióba lépésekor kompromisszumot kötött, hangsúlyozza, hogy ezt tették a szövetség koalíciós partnerei is. "Ami Tőkés László szemében megalkuvás, az tárgyszerűen egy történelmi folyamat stációja" állapította meg. Emlékeztetett, hogy állásfoglalását az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kérdéssorozattal zárta, melyek közös nevezője: lehet-e kevesebbet elfogadni a baráti kormánytól, mint amennyit az ellenségtől követeltünk Szász János feltette a kérdést, "Komolyan gondoljam-e, hogy Tőkés László valóban elvárta az immár konszolidált, a nacionalizmust kormánypolitikává dúsító Iliescu-rendszertől a romániai magyar oktatás, a többszintű autonómia rendezését?". A cikk szerzője szerint nem jelenti az RMDSZ-programjáról való lemondást annak részleges valóságba ültetése, mivel a jelenlegi romániai társadalom többségi dimenziója nem érzékeli és nem érti a nemzeti kisebbségek autonómiájának saját érdekét szolgáló szükségességét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./"

"Máj. 29-én tartották meg Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházközség évi közgyűlését. Szilágyi Aladár főgondnok és Tőkés László püspök a népesedési kérdésekkel foglalkozott. 1990-ben 278 955 reformátust számláltak meg az egyházkerületben, 1996-ban pedig 227 286 főt.Tőkés László javasolta, hogy foglalkozzanak az 50 ezer fős apadás okaival. /Balla Tünde: Fogy a reformátusság. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 30./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a vele készült interjúban a magyar államfő látogatásával kapcsolatban kijelentette: "Nem szeretem előre történelminek minősíteni az eseményeket" és elmondta, hogy Göncz Árpádnak átadott egy levelet, melyhez a mostani helyzetet szemléltető dokumentációt mellékelt. Levelében azt írta, akkor fog történelmivé válni az esemény, ha az integrációt szolgáló és jószomszédi kapcsolatokat javító eredményei kiegészülnek, a romániai magyarság helyzetét javító eredményekkel. Tőkés László vérszegénynek tartotta az oktatási és a közigazgatási törvény módosítását. Az oktatási törvény szerinte két alapvető dologban elmarad az eredeti, félmillió aláírással támogatott változattól, az egyik a Bolyai Egyetem kérdése, a másik pedig az egyházi vagyon kérdése. Homályosnak tartja az egyházi iskolákkal kapcsolatos megfogalmazást és úgy értékeli, hogy az egyházi ingatlanokkal kapcsolatban fennmaradt az a szerencsétlen megfogalmazás a törvénymódosításban, hogy azok a tanügy anyagi alapjai. A Bolyai Egyetem kérdésében úgy véli, hogy jóvátételre van szükség. Tőkés László Göncz Árpád azon kijelentésére, "hogy ha még a magyarok között sincs egyetértés a Bolyai Egyetem ügyében, akkor mit várjunk el" utalva elmondta, erről eszébe jut Horn Gyula miniszterelnök kijelentése, miszerint, "ha még a magyarok sem tudják, hogy az autonómián mit értenek, akkor ők mit támogassanak". Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kifejtette, hogy az utóbbi kijelentésben látványos valóságelem van, "viszont látni kell, hogy a Bolyai Egyetem ügyében való egyet nem értés gerjesztett folyamat eredménye. Addig a pillanatig mindenki egyet értett, amíg a kérdés terítékre nem került". /Érdemi, gyökeres változás nem történt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./"

"Az Adevarul de Cluj ismerteti Tőkés László Népszabadságnak adott interjúját, melyben a tiszteletbeli elnök ugyan elismeri, hogy a látogatást megelőzően a román kormány számos intézkedést foganatosított a kétoldalú kapcsolatokat illetően, de a lényeges kérdésekben szerinte nem történt előrelépés. A szövetség tiszteletbeli elnöke szerint Göncz Árpád a fontos kérdésekben túl békülékeny volt. A kolozsvári lap megemlíti, hogy a Magyar Hírlap azt tartja fontosnak, hogy a két ország között állandósuljon a törékeny bizalmassági légkör. A magyarországi lap szerint Göncz Árpád látogatása határkő volt ezen az úton. A kolozsvári lap szerint a magyarországi sajtó körültekintően kommentálta a magyar államfő romániai látogatását. Az Adevarul de Cluj tájékoztat ugyanakkor, hogy Emil Constantinescu az Alexandru Farcas Kolozs megyei prefektushoz intézett levélben megköszönte azt, ahogyan a megyefőnök megszervezte Göncz Árpád kolozsvári látogatását. /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), máj. 30., 100. sz./"

"Máj. 31-én Nagyszalontán felavatták a református egyházközség kisegítő iskoláját, amely holland segítséggel épült fel. Tőkés László püspök hirdetett igét, a kormányt Modok Gusztáv, Bihar megye alprefektusa képviselte. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 3./ A közel száz kisegítő iskolást befogadó iskolást Peter van Geel holland nagyvállalkozó anyagi segítségével építették fel. A református egyházközség telkén épült fel az iskola. Őszre megindulhat a tanítás, a vidék kisegítő iskolai képzésre szoruló gyermekeit tudják fogadni. Az egyházközség megkapta a tanfelügyelőség jóváhagyását is. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 30./"

"Benkő Samu erdélyi művelődéstörténészt tüntették ki a kisvárdai Tőkés László Alapítvány idei egyéni díjával. A kitüntetést jún. 5-én adják át Kisvárdán. Benkő Samu /sz. Lőrincfalva, 1928. febr. 25./ az Akadémia Kolozsvári Történeti Intézetében volt kutató 1953-tól. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 3., Új Magyarország, jún. 3./"

"Kötő József oktatási ügyvezető alelnök közleményben válaszolt a román lapokban megjelent sajtóhadjáratra: Az Adevarul ismerteti 130 kolozsvári román értelmiségi egyetemi tanár, orvos, művész Emil Constantinescu államfőhöz eljuttatott levelében tiltakozását fejezte ki aziránt, hogy "egy idő óta egyre súlyosabban és gyakrabban jelentkeztek olyan álláspontok, javaslatok, jelenségek és helyzetek, melyek azt bizonyítják, hogy az erdélyi magyarság vezetői, a megfelelő tisztelet nélkül tekintenek a román államra, és alkotmányát nem veszik figyelembe, illetve tudatosan megszegik, sőt lebecsülik a többségi állampolgárokat, a románokat." A levél szerzői a következőket kifogásolják: a Babes-Bolyai Egyetem szétválasztásának követelését, és a magyar nyelvnek a románnal egyenrangú nyelvként való használatát az oktatásban, tudományokban és a közigazgatásban; a magyar nyelv ismeretének megkövetelését a marosvásárhelyi, sepsiszentgyörgyi és csíkszeredai polgármesteri hivatalok egyes tisztségeinek betöltésénél; egyes magyarok azon követelését, hogy külön helyeken vizsgázhassanak a Jogi Egyetemre; részarányánál nagyobb beiskoláztatási számok jóváhagyását a magyar kisebbség számára; a Székelyföldi Konzultatív Tanács azon törekvését, hogy véglegesítse a közösségi autonómiára vonatkozó dokumentumait; az RMDSZ tiltakozásait a sepsiszentgyörgyi csendőrlaktanya építése ellen, mely sérti a szuverén román állam jogát; Tőkés László radikális kijelentéseit, melyeket az RMDSZ, annak ellenére, hogy részese az ország kormányzásának nem kifogásolt; Mihai Viteazul emlékének megsértését az RTV adásában. "Az eseteket részben és látszólag azért tolerálták, hogy megnyugtassák a magyar kisebbség érzékenységét, annak ellenére, hogy az a lakosságnak csak 7%-át képezi" írják a levélben, majd hozzáteszik, hogy "a hazai etnikumközi viszonyok kérdéseit nem lehet csak a romániai magyarok érdekeinek szempontjából megítélni. Megoldásuk meg kell feleljen a többség elvárásainak is." Végül a levél szerzői kifejezik reményüket, hogy a román államfő megérti nyugtalanságuk okát és meghozza a szükséges intézkedéseket, hogy az előbb felsorolt jelenségekhez hasonlóak többé ne forduljanak elő. "130 kolozsvári értelmiségi támogatást kér a magyar szélsőségesek ellen címmel" ismerteti az Adevarul a levelet. A levélről beszámol a Kolozsváron megjelenő Adevarul de Cluj is. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jún. 6., 105. sz./"

"El kell készíteni a leltárt az eltelt hat hónapról, ahogy koalíciós partnereink is elkészítik, állapította meg Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Elsődleges a gazdasági sokkterápia, a reform beindítása, azonban kisebbségi jogok területén is be kell indítani a változásokat. Itt nem hosszú a lista, két jelentős lépésre lehet utalni, a diplomahonosítási egyezményre és a közigazgatási törvény módosítására. Ennek értelmében ahol 20 %-nyi kisebbség él, ott a közigazgatásban kötelező módon használni kell a magyar nyelvet. Másik nehéz feladat az oktatási törvény módosítása. Nagy gondot okoz az, hogy továbbra is a régi emberek vannak kulcspozícióban. Cseke Gábor feltette a kérdést, milyen veszteséget jelent "sorainkból jövő támadás", a tiszteletbeli elnök állásfoglalása. Sokan "megpróbálják fölnagyítani a késlekedést". Itt nem az RMDSZ kudarcairól van szó, hanem a romániai magyarságéról. Markó Béla nem kíván a nyilvánosság előtt polemizálni Tőkés Lászlóval, de hozzátette, hogy a tiszteletbeli elnök helyzetelemzése téves és "veszélyes is". Markó határozottan visszautasította azt, hogy az egyházak ügyét nem képviselnék teljes elkötelezettséggel. /Cseke Gábor: Már készül a leltár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./"

"Életműve elismeréséül idén kétszer részesült elismerésben Benkő Samu történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke. Először márc. 15-én, amikor Göncz Árpád köztársasági elnök Széchenyi-díjjal tüntette ki. Nemrég pedig Kisvárdán a Tőkés László Alapítványtól vehetett át kitüntetést. Benkő Samu elmondta, hogy a díjjal járó pénzösszeget felajánlotta a közügynek, Bolyai János életműve kutatásának. Szeretné, hogy 2002-re, születésének 200. évfordulójára az olvasó asztalára kerülne a kézirati hagyatékának kimerítő bemutatását tartalmazó kötet. Ehhez lenne szüksége munkaerőkre, hogy az ő 1952-ben kezdett munkáját eredményesen befejezzék. "Meggyőződésem, hogy az erdélyi magyarság jövője két feltételtől függ: egy önálló egyetem visszaállításától és a magyar tudományos élet tevékenységi körének normalizálásától." - vallja. A magyar kultúra örökölt javait az államhatalomnak vissza kellene adnia. - Az EME minden szakosztályában szükséges a fiatal tudósnemzedék felnevelése. Most veszik számba, hogy hány doktorátusra feliratkozott jelöltjük van, akik az EME és az MTA közreműködésével egyéves magyarországi pályázati képzést nyerhetnek el. - Az EME latin nyelvű képzést biztosít a történészeknek, mert az egyetem ezt nem teszi meg. /Ördög I. Béla: Benkő Samu a kutató és szervező kettős szerepében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./"

"Jún. 18-20-án Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke látogatást tett az Egyesült Államokban. Az Unitárius Univerzalista Egyház meghívására az arizonai Phoenix városban részt vett közgyűlésükön, az ottani magyar reformátusok vendégeként pedig beszédet mondott. Tőkés László részt vett az Unitárius Szövetségnek az erdélyi unitáriusok megsegítésére alakult Testvérgyülekezeti Tanácsának jótékonysági ebédjén, ahol dr. Gellérd Judit főtitkár mutatta be a meghívottat. Tőkés László az Aratás Reménysége /Project Harvest Hope/ falufejlesztő program támogatására kérte fel a megjelenteket. Ennek keretében a homoródmenti unitáriusok megsegítésére Oklándon malmot, sütödét és tejfeldolgozó üzemet hoznának létre. Tőkés László beszámolt az erdélyi magyar történelmi egyházak közötti ökumenikus együttműködésről, majd köszönetet mondott az amerikai unitáriusok példamutató támogatásáért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./"