Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1996. július 15.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ júl. 13-14-én ülésezett Kolozsváron. Az Ügyvezető Elnökség tevékenységével kapcsolatban a képviselők kérdéseket intéztek az illetékes vezetőkhöz. A következő SZKT-ülésen a képviselők írásban további kérdéseket terjeszthetnek elő. Az SZKT elfogadta a falupolitikai és népjóléti RMDSZ-programot. Az SZKT arról döntött, hogy önálló jelöltet állít az államelnök-választáson. Miután Markó Béla, Tőkés László, Borbély Imre nem vállalták a jelölést, a végső döntést Frunda György és Smaranda Enache között kellett meghozni. Többségi szavazással megszületett a döntés: az RMDSZ jelöltje Frunda György lesz. A parlamenti választások jelöltállítását külön szabályozta az SZKT, ennek értelmében a végső listát a megyék vezető testületei döntik el, más megyében lakó jelölt nem indítható, jelölteket indíthatnak helyi szervezetek, lehetséges egyéni pályázat is megfelelő számú támogató aláírás összegyűjtésével. - Az SZKT úgy döntött, hogy az autonómiáról való népszavazás nem tűzhető napirendre mindaddig, amíg az RMDSZ nem véglegesítette autonómia-statútumait. - Megalakult az RMDSZ Európai Integrációs Bizottsága. Az SZKT határozatában rögzítette, hogy egyetért Magyarország és a határon túli magyarság tanácskozás keretében elfogadott közös nyilatkozattal, ennek alapelveit és célkitűzéseit az RMDSZ államelnök-jelöltje tételesen foglalja programjába. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 15., 822. sz./ Az SZKT nyilatkozatot adott ki Románia Európai Unióhoz csatlakozása tárgyában, hangsúlyozva, hogy az RMDSZ aktív szerepet kíván betölteni az integrációs folyamatban, és támogatja Románia felvételét az EU-ba. A parlament integrációs bizottsága nem kaphatta kézhez és nem tárgyalhatta meg a kérdőívet és az arra adott válaszokat. Az RMDSZ igényli az integrációs folyamatban a kormánynak a parlamenti erőkkel való állandó konzultációját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./ Funar polgármester, az RNEP elnöke nyilatkozatban javasolta az SZKT-tagok letartóztatását és azok kiutasítását az országból, akik a Budapesten tartott tanácskozásról kiadott közös nyilatkozatot aláírták. Funar további követelései között szerepelt az, hogy a kormány függessze fel az alapszerződés tárgyalását és a parlamenti pártok közösen vizsgálják meg az RMDSZ ellenséges akcióit. Markó Béla, az RMDSZ elnöke megjegyezte, hogy a kormánypárt nem vállalta ezzel a szélsőséges párttal való szakítást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./
1996. július 16.
"A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága Védnöki Testülete /Dr. Csiha Kálmán és Tőkés László református, Mózes Árpád evangélikus, dr. Erdő János unitárius, Tempfli József katolikus püspök, továbbá dr. Czirják Árpád katolikus érseki helynök/ nyilatkozatban állt ki a Magyarok Világszövetsége mellett. "Aggodalommal tölt el bennünket, hogy Kolozsvár magyar nyelvű napilapjának, a Szabadságnak főszerkesztője, Tibori Szabó Zoltán az eseményekkel kapcsolatban elsődlegesen nem közösségünk tárgyilagos tájékoztatását tartotta feladatának. Ellenkezőleg, sértő minősítésekkel" hamis képet alakított ki. A nyilatkozatot a főszerkesztő kommentárjában "ökumenikus exkommunikálásának" nevezi. Ő csak bírált, magyarázza előző cikkét, az MVSZ összmagyar jellegét hiányolja. Azért bírál, hogy az MVSZ jobb legyen. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141, 1176. sz. jegyzet."
1996. július 17.
"A Romániai Magyar Szó júl. 4-i száma átvette Tibori Szabó Zoltánnak, a kolozsvári Szabadság főszerkesztőjének a Magyarok Világszövetségét /MVSZ/ támadó cikkét, de a reagálásokról nem tett említést. Két hét múlva a lap visszatért a vitára és szemelvényeket közölt a vitacikkekből. A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ elnöksége nevében Patrubány Miklós válaszolt a támadásra /J'accuse! (avagy sajtóetika és objektív tájékoztatás a kolozsvári Szabadság hasábjain), Szabadság, jún. 26./, visszautasítva azt, hogy Tibori Szabó Zoltán a Magyarok IV. Világkongresszusa résztvevőit kollektíven "svihák" jelzővel illette. Szabó Piroska, a lap szerkesztője is vitába szállt saját főszerkesztőjével /júl. 1./ Tibori Szabó Zoltán válaszában /Szabadság, júl. 6./ mindent visszautasított, idézett a magyarországi sajtó MVSZ-ellenes cikkeiből. Szerinte az MVSZ jobboldali, mégis az összmagyarságot képviselni akaró szervezet kíván lenni. A svihákságot az MVSZ-re vonatkoztatta, közölte. - A VET védnöki testülete nyilatkozatot adott ki /júl. 11./, ebben kiemelte, hogy aggodalomra ad okot a Szabadság főszerkesztőjének hangja, aki sértő minősítésekkel igyekezett a Világszövetség kongresszusáról hamis képet nyújtani az olvasóknak. A VET védnöki testülete: dr. Csiha Kálmán református püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök, dr. Czirják Árpád római katolikus érseki helynök, Tempfli József katolikus. dr. Erdő János unitárius és Tőkés László református püspök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141, 1176, 1183. sz. jegyzet."
1996. július 18.
"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kifejtette Frunda György szenátorral kapcsolatos véleményét. Fenntartja, hogy politikailag elfogadhatatlan volt Frunda Györgynek és társainak a PER-szervezettel kapcsolatos tárgyaláson való részvétele, az RMDSZ mandátuma nélkül. Frunda György azonban "levonta a következtetéseit annak az SZKT-nak, amely minősítette a Neptun-néven fémjelzett folyamatot." Frunda jó szakember, azonban az erdélyi politizálást tekintve most is más oldalon helyezkednek el. Tőkés László " romániai magyar nemzeti közösség alanyi jogán alapuló autonóm, öntörvényű magyar politizálás híve" Frunda György viszont ahhoz a politikai csoportosuláshoz tartozik, amely "bizonyos hagyományos, alkalmazkodó típusú, a többséghez igazodó kisebbségi politizálás vonalán halad". Veszélyesnek tartaná, ha Frunda - noha tiszteletben tartaná az RMDSZ programját -, más dolgokról beszélne inkább, és hagyná ezeket a sajátos magyar programba foglalt kérdéseket a képviselő- és szenátorjelöltekre. Ugyanakkor Tőkés László hangsúlyozta, hogy erkölcsi és politikai érdek támogatni az RMDSZ elnökjelöltjét. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke rendkívül fontos döntésnek tartja, hogy az RMDSZ elnökjelöltet állít. A román közvélemény előtt az RMDSZ programját fel kell mutatni, "mi elsősorban a romániai magyarság szavazatait szeretnénk összegyűjteni." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./"
1996. július 20.
"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Magyar Nemzethez eljuttatott nyilatkozatában foglalkozott többet idézett kijelentésével, kifejtve, hogy a Magyarok IV. Világkongresszusán joggal bírálta Kovács László külügyminiszter számtévesztő kijelentését. A püspök megjegyezte: Kovács László a magyar állam vélt érdekeiért igen hajlamos feláldozni az egész magyar nemzetet. A külügyminiszter azt állította, hogy az MTI téves tájékoztatását Tőkés László ürügyként használta fel a személye és a magyar külpolitika lejáratására. Ezzel kapcsolatban a püspök megjegyezte, hogy Kovács László nem vonta vissza az anyaországi és a határon túli magyarság érdekeit szembeállító kijelentéseit. Továbbá a külügyminiszter olyan kijelentést varrt a nyakába, melyet soha sem tett /tragikus lenne, ha Magyarország előbb csatlakozna a NATO-hoz, mint Románia/. Ezt a neki tulajdonított kijelentést az MTI május 13-án helyesbítette. "A kisebbségi magyarság számára nehezen értetők, sőt elfogadhatatlanok például Törzsök Erikának, a HTMH alelnökének Kárpátalján tett kijelentései, a Michal Kovác szlovák államelnök budapesti látogatása során nemrégen tapasztalt egyes megnyilvánulások vagy éppen Horn Gyula miniszterelnöknek a Magyarok Világkongresszusán elhangzott némely megállapítása" - írja Tőkés László. /Magyar Nemzet, jún. 19. - Tőkés László nyilatkozatának teljes szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./"
1996. július 20.
Júl. 20-án Nagyváradon tartották meg az V. Partiumi Önkormányzati Találkozót, amelyre Arad, Bihar, Máramaros, Szatmár, Szilágy és Temes megyék valamennyi RMDSZ-es tanácsosát és polgármesterét meghívták. A tanácskozás ökumenikus istentisztelettel kezdődött, melyen megjelent Tőkés László és Tempfli József püspök. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 22., 827. sz./
1996. július 24.
"Megrendezik a III. Magyar Református Világtalálkozót Nagyváradon, annak ellenére, hogy Romániában hatósági személyek és pártpolitikusok propagandakampányt folytattak ellene - közölte Tőkés László püspök, a Romániai Református Egyház lelkészi elnöke. Hangsúlyozta, hogy a propagandakampány célja: megfélemlíteni a rendezvényre készülő református vendégeket. Románia alkotmánya és törvényei szavatolják az ilyen rendezvény megtartását. Tempfli József nagyváradi katolikus megyéspüspök fölajánlotta, hogy a nagyváradi székesegyház udvarán megtarthatják a világtalálkozó nyitóünnepségét, ha a hatóságok megakadályozzák annak megtartását a nagyváradi stadionban. A Romániai Református Egyház Zsinata júl. 21-i levelében fordult Nicolae Vacaroiu kormányfőhöz, ismertetvén a találkozót ért sorozatos megfélemlítéseket, majd tisztelettel kérnek "hivatalos magyarázatot mindezekre, az Egyházunkat és vallásszabadságunkat sértő megnyilvánulásokra". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./"
1996. július 24.
D. D. Rujan tovább támadja vezércikkeiben a Vocea Romaniei bukaresti kormánylapban a magyar református világtalálkozót. Szerinte az a cél, hogy Tőkés László püspököt az egykori erdélyi fejedelmekhez hasonlóan ünnepeljék. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./
1996. július 27.
Nem tiltják be a vallási rendezvényt, amíg az nem ütközik Románia alkotmányának előírásaiba, írta Ilie Fonta vallásügyi államtitkár Tőkés Lászlónak. - A Magyar Demokrata Fórum levélben fordult a román parlament emberjogi bizottságához, ebben arra kérik a demokratikus erőket, hogy hallgatásukkal ne segítsék azokat a szélsőséges erőket, amelyek meg akarják akadályozni a magyar reformátusok világtalálkozóját. /Népszabadság, júl. 27./
1996. július 27.
"Nem elég, hogy szembetaláltuk magunkat a többségi nemzetállam elnyomásával és türelmetlenségével, asszimilációs törekvéseivel, még a magyar kormány ellensúlyozó erejét sem érezhetjük megnyilvánulni az általunk elvárt mértékben. - nyilatkozta Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Magyar Hírlapnak. A lap munkatársa emlékezette a püspököt arra a hónapokkal ezelőtti nyilatkozatára, hogy a magyar kormány minden áron tető alá akarja hozni az alapszerződést. Változott-e a véleménye, hangzott a kérdés. "Meg kell állapítanunk, hogy nem hatástalan az erdélyi magyarság politikai vezetésének fellépése. Ha a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége, a magyarság vezetői a kellő időben és a kellő formában nem emelték volna fel a szavukat a tervezett magyar-román alapszerződés ügyében, talán már aláírták volna a nem megfelelő tartalmú dokumentumot." - válaszolta Tőkés László. - A jelenlegi magyar kormánnyal kapcsolatban elmondta, hogy a hármas prioritás rendszerének felborulása kedvezőtlen folyamatokat indított el. "A maga sokféleségében létezik egy a korábbi kormányzati politika irányában tájékozódó RMDSZ-vonulat, és van egy, a mai kormánypolitikához igazodó politikai elit." - Mennyire egységes a romániai magyarság az autonómia kérdésében? . tette fel a lap a kérdést. "Az autonómiához adott a magyarság viszonylagos egysége." A "közösen elszenvedett elnyomás abroncsai tartanak össze bennünket, de ez is jóra fordítható." A "magyarság számára Romániában ma is válsághelyzet van." "Életmentő orvosságra van szükség." "Óriási felelősség méretett ránk." "A harcot nem adom fel, mert érzem a felém sugárzó szeretetet és bizalmat, s érzékelem szavaim, cselekedeteim hatását." - Jelenleg melyek a legnyomasztóbb gondjai? "Elvontabb gond, hogy nagyon egyedül vagyok. Annyira lepusztult a társadalom és az egyház az utóbbi fél évszázadban, hogy igen nehézzé vált magasan képzett és eszmeileg is közel álló munkatársakat találni." /Magyar Hírlap, júl. 27./ "
1996. július 27-28.
Fazekas-Oláh Vilmos művezető altisztet 1995. augusztusában váratlanul tartalékos állományba helyezték. Azóta a 36 éves férfi hiába fellebbezett a minisztériumnál, a katonai ügyészségen, nem sikerült megtudnia, miért bocsátották el. A katonaságnál valahányszor hazament, munkatársai mindig azzal vádolták, hogy RMDSZ-találkozókra jár. Bukarestben egy ezredes hallgatta ki. Miért találkozott rendszeresen Tőkés Lászlóval? - hangzott a kérdés. Elmondta, hogy sohasem találkozott a püspökkel, továbbá nem RMDSZ-tag. Ennek ellenére 1995. decemberében megkapta az elbocsátását indokló határozatot: megszegte azt a szabályt, hogy a katonának tilos politikai gyűlésekre járni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27-28./
1996. július 30.
"Az etnikai tisztogatás" kifejezést Tőkés László használta először, akkor óriási volt a felháborodás a román kormánykörök és a román sajtó részéről. Az erre emlékeztető Fey László megjegyzi, hogy akkor ő sem tartotta helyesnek ezt a szóhasználatot. Később Tőkés László helyesbített, békés eszközökkel való tisztogatásról beszélt. Nemrégiben Iliescu elnök használta ezt a kifejezést: etnikai tisztogatásról beszélt azzal kapcsolatban, hogy Sepsiszentgyörgy román lakossága nincs számarányának megfelelően képviselve. Milyen erkölcsi alapon beszél etnikai tisztogatásról, teszi fel a kérdést Fey László. A Sepsiszentgyörgyön létesítendő csendőrlaktanyának milyen lesz a nemzetiségi összetétele? És mi a helyzet más városokban? Hol van a lakosság 23 %-át képviselő magyar alpolgármester Kolozsváron? /Fey László: Etnikai tisztogatás? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./"
1996. augusztus 2.
"Sokan jósolják, hogy a választásokon az ellenzék győz, így a kormánykoalícióban is helyet kap az RMDSZ. Tőkés László püspök fejtette ki véleményét erről a jóslásról. Jól működő jogállamban természetes lenne, hogy az RMDSZ a hatalomba kerüljön, ez lehetséges Spanyolországban, katalán részvéttel megvalósítható. Romániában azonban ez utópia.Egy dologban a kormánypárt és az ellenzék mindig egységet mutatott, a nemzeti elfogultság terén. Arra a kérdésre: hogyan válasszuk ki parlamenti jelöltjeinket, a püspök elmondta: uralkodó jelszóvá vált, hogy szakemberek kellenek. Szakértelem ürügyén a régi hatalom képviselőit emelik be a politikai vezetésbe. A romániai magyarság esetében az erkölcsiség jelenléte legalább olyan fontos, mint a szakértelem. "A magyarság a Kárpát-medencében kollektív válságban él. Egy ilyen helyzetből nincs talpraállás politikai mesterkedés vagy konjukturális alternatívák révén." Tőkés László szerint az RMDSZ vezérkara nem reprezentatív, nagymértékben távolkerült azoktól, akiket képviselnie kell. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 2./"
1996. augusztus 2.
A Magyar Reformátusok Világszövetsége tisztújító közgyűlésén Tőkés László püspököt választották a szervezet elnökévé, alelnökök lettek: Erdélyi Géza, Felvidék újonnan választott püspöke, Márkus Mihály dunántúli püspök, Szabó Dániel tiszáninneni főgondnok és Vitéz Ferenc, az amerikai Krisztus Egyesült Egyháza Kálvin egyházkerületének püspöke, a szervezet új főtitkára Bodnár Ákos, a Tiszántúli Egyházkerület főgondnoka. /Magyar Nemzet, aug. 2./
1996. augusztus 3.
"Aug. 3-án Nagyváradon, a sportstadionban több mint 15 ezer résztvevővel megkezdődött a III. Magyar Református Világtalálkozó. Köszöntő beszédében Tőkés László püspök, a Magyar Református Világszövetség aug. 1-jén megválasztott elnöke köszöntötte a világ minden részéből érkezetteket, "akikkel a magyar ökuménia vagy a magyar-román megbékélést szolgáló testvéri érzések kapcsolnak egybe." Üdvözlő beszédet mondott dr. Bütösi János, a Magyar Református Világszövetség leköszönő elnöke, dr. Csiha Kálmán erdélyi, dr. Hegedűs Lóránt dunamelléki, dr. Erdélyi Géza szlovákiai püspök, Szabó István, a Független Amerikai Magyar Református Egyház főgondnoka, az Egyetemes Magyar Református Konzultatív zsinat világi elnöke. Köszöntő beszédet mondott még Mihai Sturza, Nagyvárad polgármestere, Mihai Dan, Bihar megyei tanácselnök, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök, Platty Iván magyarországi címzetes államtitkár és Markó Béla RMDSZ-elnök. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 5., 837. sz./"
1996. augusztus 3.
"Megkezdődtek a református világtalálkozó eseményei, ennek ellenére a hatalompárti román sajtó továbbra is a rendezvény betiltását követeli, kifogásolja a kormány engedékenységét. Az elnöki hivatalhoz közel álló Dimineata aug. 2-i száma első oldalán közli az Ilie Fonta vallásügyi államtitkárral készült interjút, aki kijelentette, hogy a világtalálkozó rendezvényeinek helyszínei "egybeesnek Nagy-Magyarország térképével". Fonta szerint a magyar millecentenáriumi ünnepségek "exportjáról" van szó. A kormány szócsöve, a Vocea Romaniei aug. 2-i számában Petre Salcudeanu kormánypárti képviselő, csúfosan leszerepelt volt művelődési miniszter azt állította, hogy a világtalálkozó korteshadjárat Frunda György elnökjelölt mellett. A Cronica Romana szerint Tőkés László elképzelései szerint a találkozó utolsó napján Nagyváradon azon a helyen leplezik le Lorántffy Zsuzsanna szobrát, ahol egykor Eminescué állt, amelyet a horthysta hatóságok döntöttek le a bécsi diktátumot követő időszakban. /Magyar Nemzet, aug. 3./ Ioan Gavra, a Román Nemzeti Egységpárt alelnöke szerint hiba volt a "félvallásos világtalálkozó" engedélyezése. /Új Magyarország, aug. 3./"
1996. augusztus 6.
Aug. 4-én Szatmárnémetiben felavatták a szigetlankai városrész új templomát, Szilágyi Kálmán műépítész alkotását. A modern templom építését anyagilag segítette a svájci testvérgyülekezet. Ünnepi igehirdetésében Tőkés László püspök az építés szükségességéről, a hit megtartó erejéről beszélt Tincu Alexandru helyi ortodox esperes is beszédet mondott. Délután Szatmárnémetiben, a zsúfolásig megtelt Láncos templomban három püspök prédikált, dr. Hegedűs Lóránt dunántúli, Forró Sándor amerikai és Gulácsi Lajos kárpátaljai református püspök. Az ünnepség végén Keresztesi F. László ausztráliai lelkipásztor felszentelte az első tiszántúli református püspök, Hevesi Mihály /1553-1558 között/ emléktábláját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6., Magyar Nemzet, aug. 6./
1996. augusztus 6.
"A 168 Óra hetilap is /a Nyilvánosság Klub után/, Tibori Szabó Zoltán mellé állt, hevesen elutasítva a Magyarok Világszövetségét /MVSZ/. Bartus László, a lap munkatársa éles kirohanásokat intézett az MVSZ ellen, szerinte a Szabadság főszerkesztője nem is írta le, milyen súlyos a helyzet. Érdekelne bennünket, adófizetőket, írja, hogy a nemzetmentők mire költötték a sok százmillió forintot? A 168 Óra munkatársa szerint Tibori cikkében "nyoma sincs annak, hogy az MVSZ - fontos értelmiségi körökben - már jó ideje antidemokratikus és hitelét vesztett szervezet hírében áll az anyaországban." - állította Bartus László, majd Tőkés László ellen kelt ki, aki szintén kiállt az MVSZ mellett. Tibori Szabó Zoltán kifejtette: "A püspökök nyilatkozatával a hisztériához közeli állapotok alakultak ki a szerkesztőségben és a városban. Erdélyben olyan helyzetben élünk, hogy hat püspöknek akkor is igaza kell hogy legyen, ha nincs." Elmagyarázta: a püspökök jobboldaliak, a jobboldali politika mellé állnak. A Duna Tv-t is elmarasztalta: "Miért nem lehet rendes programot fellőni a műholdra? Miért kell nekünk mást néznünk, mint az otthoni magyaroknak? Előnyeivel és hátrányaival együtt. ne féltsenek bennünket annyira." /Bartus László: Erdélyi vihar. = 168 Óra, aug. 6./
1996. augusztus 7.
A Magyar Református Világtalálkozó partiumi főrendezvénye aug. 6-án volt Nagyváradon, ahol I. Rákóczi György hitvesének, Lorántffy Zsuzsannának egész alakos szobrát /Gergely István (Kolozsvár) szobrászművész alkotását/ avatták fel, a nagyváradolaszi templom előtti parkban. Az utolsó napokban bonyodalmak támadtak, a benyújtott engedélyezési dokumentumon a műemlékvédelmi felügyelet korábban nem hiányolt pecsétjének hiányzása miatt 1,6 millió lej büntetést róttak ki, ennek megfizetése után történhetett a szobor leleplezése. Tőkés László méltatta a református nagyasszony érdemeit, a magyar iskola szolgálatában végzett munkásságát. I. Rákóczi Györggyel gondja volt arra is, hogy az ortodox románság anyanyelvén olvashassa a Bibliát és anyanyelvén tanulhasson. Lorántffy Zsuzsanna alapította az első erdélyi román iskolát Fogarasban. Tőkés László püspök beszédében visszautasította azt a rágalmat, hogy a szobrot Eminescu eltávolított szobrának talapzatára emelték volna. A szoboravatás után a mintegy háromezres tömeg elzarándokolt Tőkés László püspökkel a Lorántffy Zsuzsanna Leánygimnázium egykori épületéhez, amelyben jelenleg a román Andrei Saguna Középiskola működik. Szerettek volna bemenni az épület dísztermébe, ott alakult meg ugyanis hetvenöt éve a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, azonban nem kaptak bebocsátási engedélyt, a tanfelügyelőség fertőtlenítésre hivatkozott. Nem engedélyezték azt sem, hogy a református tanítóképző kilencven évvel ezelőtti felavatásának évfordulójára emlékező magyar és román nyelvű emléktáblákat elhelyezzenek az épület falán. A református templom szomszédságában átadták rendeltetésének a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központot és az új Református Egyházi Múzeumot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 7./ Az I. Rákóczi György által kiadott román nyelvű Újtestamentum /cirill betűs/ 1648-ban jelent meg, Gyulafehérváron.
1996. augusztus 8.
"Aug. 8-án két budapesti lapban siettek Tibori Szabó Zoltán védelmére és támadták az erdélyi püspököket, amiért kiálltak a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ előtt, egy harmadik lap pedig Tőkés Lászlót támadta: a/ az egyik Nagy Csaba, aki már korábban is kitűnt az MVSZ elleni kirohanásban, most dühödten támadta a püspököket, akik ökumenikus exkommunikációt alkalmaztak Tibori Szabó Zoltán ellen. A püspökök nem a valóságnak megfelelően tájékoztattak, hazudtak. Nagy Csaba szerint a Tibori Szabó Zoltán elleni támadásokat az MVSZ szította és indította. Nagy Csaba a régi kommunista korszakra jellemző hevességgel támadja a püspököket: "AZ egyházi méltóságok presszionálják a sajtót, nem tartják tiszteletben a sajtószabadságot és általában a demokrácia elveit. Ez önmagában nem meglepetés, hiszen a katolikus egyházban nem demokrácia, hanem hierarchikus rend uralkodik, és a magyar protestáns egyházak is sokkal többet megtartottak a katolikus jellegű hierarchiából, mint nyugat-európai hittestvéreik. A Magyar Narancs a cikkből kiemeli, vastagon szedi ezt a mondatát: "Az alsó papság vagy a világi zsinati /presbitériumi/ vezetés Erdélyben nemigen lett volna hajlandó ilyen megbélyegzésre." Ez az érvelés, a püspökök és az alsópapság szembeállítása szintén a kommunista idők gyakorlata volt. Hozzátehető, hogy Erdélyben nem volt még példa erre a szembenállásra. Nagy Csaba csatlakozik a román nacionalisták dühödt Tőkés László elleni kirohanásaihoz: megállapítja ugyanis, hogy Tőkés László áll mindezek mögött. A püspök ugyanis az SZKT júl. 2-i tisztújító közgyűlésén Tibori Szabó Zoltán elítélésére szólította fel az RMDSZ-t. Ez nem történt meg. Kézenfekvő, állítja Nagy Csaba, hogy Tőkés László "lehetett az, aki rábeszélte a püspököket az állásfoglalás aláírására." Nagy Csaba mérlegre teszi Tőkés László működését. Megállapítja, hogy magatartása 1989-ig, üldöztetése során példaértékű volt. Most ő csatlakozik az üldözőkhöz. Hogyan egyeztethető ez össze a krisztusi szeretettel? - teszi fel a kérdést a cikkíró. /Nagy Csaba: Üldözöttből üldöző. = Magyar Narancs, aug. 8./ b/ Bodor Pál a Magyar Hírlapban áll ki Tibori Szabó Zoltán mellett. Amíg Nagy Csaba Tőkést támadja, Bodor Pál Borbély Imre ellen kel ki. Az erdélyi püspökök ráripakodnak a Szabadság főszerkesztőjére, ugyanakkor hallgattak, amikor Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége VIB /Választmányi Intéző Bizottsága/ elnöke nemzetietlennek nevezett egy magyar kormánypártot, a másik kormánypárt politikusát, Kovács László külügyminisztert pedig "nemzetellenesnek" nevezte a Duna Tv-ben, a Demokratában, Erdélyben. Bodor Pál felteszi a kérdést, mit szól ehhez az MVSZ és az RMDSZ? /Bodor Pál: Dadogó dialektus. = Magyar Hírlap, aug. 8./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141, 1176, 1183, 1186, 1190, 1244, 1256, 1257,1258, 1273, 1286, 1306, 1321. sz. jegyzet c/ A Népszavában Kepecs Ferenc intézett kirohanást Tőkés László püspök ellen, idézve a püspököt, hogy nagy károkat okozott "az ateizmus és az államosítások jellemezte korszak értékvesztése", ezzel kevesebb tiszteletet mutatott nem hívő embertársainak érzékenysége iránt. Nem minden ateista kommunista, magyarázta el az újságíró. Ugyancsak kifogásolta, hogy a hegyközi napokon Csurka István tartott ünnepi beszédet. /Népszava, aug. 8./"
1996. augusztus 9.
cn aug. 9-én ünnepélyesen felavatták az új református templomot, melyen részt vettek: Tőkés László püspök, továbbá a történelmi egyházak vezetői, az RMDSZ és a román egyházak képviselői. Ugyanaznap nyílt meg a helyi galériában Trella Várhelyi Imola festőművész, a millecentenárium jegyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 12., 842. sz./
1996. augusztus 10.
"Aug. 10-én Sepsiszentgyörgy sportstadionjában istentisztelettel egybekapcsolt záróünnepséggel ért véget a Magyar Reformátusok III. Világtalálkozója. A világ negyvenhárom országából érkezett többezer református előtt Tőkés László püspök köszöntőjében méltatta a jó rendezést, a hatóságok megértését, kiemelte az ökuménia szellemében lebonyolított összejövetel sikerét. Köszönetét fejezte ki a történelmi egyházaknak, az önkormányzatoknak, valamint azoknak a román keresztényeknek, akik nem engedtek az uszításnak, sőt néha támogatták a találkozó lebonyolítását. Úgy ítélte meg, hogy a feszültségkeltő légkör dacára jó körülmények között zajlott le a világtalálkozó. A részvevőket Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere is. Az istentiszteleten igét hirdetett Gulácsi Lajos kárpátaljai püspök és Csiha Kálmán kolozsvári püspök. Felszentelték Sepsiszentgyörgy belvárosi gyülekezetének új református templomát, ezen a napon nyílt meg az egyházművészeti kiállítás a Székely Nemzeti Múzeumban. Ugyancsak Sepsiszentgyörgy adott otthont két tudományos szimpóziumnak is "A reformáció Háromszéken" és "Egyházi művészet a Háromszéken" címmel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 13., 843. sz./"
1996. augusztus 10.
"Kepecs Ferenc, a Népszava munkatársa előzőleg már elítélte Tőkés László püspököt, mert az ateizmus jellemezte értékvesztés korszakáról beszélt, most Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének véleményét kérdezte erről. Markó Béla azonban tisztázta: amiről Tőkés László beszélt, "annak semmi köze sincsen a világnézeti szabadság kérdéséhez. 1989 előtt az egyházakat minden eszközzel korlátozták, a vallásgyakorlást pedig közvetve, illetve bizonyos esetekben akár közvetlenül is, tiltották Tűzzel-vassal terjesztették az ateizmust." Kepecs Ferenc tovább kérdezett, magyar egyházi vezetők fordultak Tibori Szabó Zoltán főszerkesztő ellen, amiért lapjában bírálta a Magyarok Világszövetségét. Markó Béla ezt már nem tartja helyesnek. /Népszava, aug. 10./
1996. augusztus 10-11.
Tizenhárom családra apadt le Sződemeter magyar lakossága. A közeli Pelekesziből jár át Varga Sándor tiszteletes a kicsi református templomba. Elmondta, hogy fiatalkorában még huszonöt magyar család élt Sződemeteren. Kölcsey Ferenc szobránál évente aug. 8-án, a költő születésnapján sokan összegyűlnek, idén is többezren voltak. Tőkés László püspök tartott előadást a költő munkásságáról. Magyarságunk, Kölcsey magyarsága közelében minden felekezet híve egymásra találhat, hisz a mi magyarságunk nem irányul senki ellen, mondta. Tempfli József nagyváradi katolikus püspök hangsúlyozta: közös jövőnk megköveteli, hogy túllépjünk a múlton, meghaladjuk az ellentéteket. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke a nemzetben való gondolkodás példaképeként beszélt Kölcseyről, külön hangsúlyozva szülőföldszeretetét, nemzetféltését. Van abban valami jelképes, hogy utolsó versében Erdélyhez tért vissza. Az emlékezés után sokan koszorúztak, köztük helyi RMDSZ-szervezetek és az RMDSZ parlamenti képviselői. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10-11. p./
1996. augusztus 14.
Aug. 5-én a Reformátusok III. Világtalálkozójának a rendezvényeit Temesváron tartották. Megkoszorúzták a református parókia falán elhelyezett emléktáblát és az Opera-téri fakeresztet, majd felavatták a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából a templom két harangját. A város sportcsarnokában mintegy 3000 hívő vett részt az ökumenikus istentiszteleten. Igét hirdetett Tőkés László püspök, a béke és igazság motívumaira építette fel beszédét. Sérelmezte, hogy még mindig nem tudják, kik voltak az 1989-es gyilkosok. A bűnösök felelősségre-vonásának szükségességét, az igazságtétel igényét kézfelemeléssel szavazta meg a hallgatóság. Felszólalt Gheorghe Ciuhandu polgármester, majd a többi egyházak képviselői következtek az ünnepi istentiszteleten: dr. Jakubinyi György gyulafehérvári katolikus érsek /az anyanyelv fontosságáról beszélt/, Bütösi János, a Magyar Református Világszövetség leköszönt elnöke, Sebastian Krauter temesvári katolikus megyéspüspök, Hegedűs Lóránt református püspök, Ilie Matei ortodox helynök, dr. Neumann Ernő temesvári főrabbi, Petre Dugulescu baptista prédikátor, végül Bálint Pál baptista prédikátor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 7., 839. sz., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14./
1996. augusztus 14.
A vajdasági Ómoravicán aug. 12-én rendezték meg a Magyar Reformátusok III. Világtalálkozójának egyetlen jugoszláviai rendezvényét, amelyen részt vett Tőkés László és Hegedűs Lóránt püspök. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./
1996. augusztus 14.
Aug. 12-én kezdődött el Bácsalmáson a Magyar Reformátusok Első Diaszpóra Világtalálkozója. Az erdélyi világtalálkozó utórendezvényét megnyitó istentisztelet után Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára köszöntötte a határokon innen és túl élő ezerfőnyi megjelentet. Kifejtette, hogy a magyar reformátusok világtalálkozója nemcsak a magyar felekezet erősségét mutatta meg, hanem a hitközösség szervező képességét is. Leszögezte, hogy a magyar-magyar találkozó legfontosabb üzenete Európa számára az, hogy a határon túl élő magyarok nemcsak Magyarország euroatlanti integrációját támogatják, hanem valamennyi szomszédos ország csatlakozását is. Bácsalmáson szakmai tanácskozást tartanak, a zárónapon Tőkés László püspök tart előadást a diaszpóra-helyzet megéléséről. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./
1996. augusztus 14.
"A Vocea Romaniei kormánylap szerint az egyes számú közellenségek: Tőkés László, Adrian Severin és egy csoport monarchista, akik "vígan árulják" a szent rögöt. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./"
1996. augusztus 14.
Aug. 5-én a Reformátusok III. Világtalálkozójának a rendezvényeit Temesváron tartották. Megkoszorúzták a református parókia falán elhelyezett emléktáblát és az Opera-téri fakeresztet, majd felavatták a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából a templom két harangját. A város sportcsarnokában mintegy 3000 hívő vett részt az ökumenikus istentiszteleten. Igét hirdetett Tőkés László püspök, a béke és igazság motívumaira építette fel beszédét. Sérelmezte, hogy még mindig nem tudják, kik voltak az 1989-es gyilkosok. A bűnösök felelősségre vonásának szükségességét, az igazságtétel igényét kézfelemeléssel szavazta meg a hallgatóság. Felszólalt Gheorghe Ciuhandu polgármester, majd a többi egyházak képviselői következtek az ünnepi istentiszteleten: dr. Jakubinyi György gyulafehérvári katolikus érsek /az anyanyelv fontosságáról beszélt/, Bütösi János, a Magyar Református Világszövetség leköszönt elnöke, Sebastian Kräuter temesvári katolikus megyéspüspök, Hegedűs Lóránt református püspök, Ilie Matei ortodox helynök, dr. Neumann Ernő temesvári főrabbi, Petre Dugulescu baptista prédikátor, végül Bálint Pál baptista prédikátor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 7., 839. sz., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14./
1996. augusztus 15.
Balánbányán aug. 11-én avatták fel az új református templomot, Zakariás Attila tervezte, holland és svéd testvérgyülekezetek, továbbá magyarországi alapítványok segítették anyagilag az építést, sok múlott Sógor Csaba madéfalvi tiszteletes szervezőkészségén is, aki a balánbányai szórványgyülekezet gyámolítását is vállalta. Ez Felcsík első református temploma. A templomban egyben könyvtár is van, különböző találkozók színhelye lehet a jövőben. Tőkés László püspök beszédében kiemelte, hogy tüneményes gyorsasággal készült el a templom. Nem elég régi műemlékeinket ápolni, nem elég régi templomainkat megőrizni, hanem újakat is kell építenünk. Csak összefogással lehet felülemelkedni a pusztító áron, figyelmeztetett a püspök. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./ - Több mint háromszáz emlékezetes rendezvénye volt a református világtalálkozónak, összegezte az eredményeket a püspök, amelyek közül sok az ökuménia jegyében más egyházakra is átsugárzott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./