Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Tőkés László
7977 tétel
1997. november 15.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét képviselő SZKT-tagok nem támogatják Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének indítványát a rendkívüli SZKT összehívására, jelentette ki Boros János megyei elnök. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./ Molnos Lajos Tiltakozás címen közzétett nyilatkozatában visszautasította Boros János kijelentését, mert ő is SZKT-tag, de a véleményét Boros János nem kérdezte meg. Súlyosbítja Boros János kijelentését, hogy ellentmond az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa /MKT/ nov. 8-i döntésének, amely felkérte az RMDSZ Operatív Tanácsát, hogy ragaszkodjon a sürgősségi kormányrendeletben foglaltak maradéktalan érvényesítéséhez. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./ Molnos Lajoshoz hasonlóan Kónya-Hamar Sándor és Mátis János, az RMDSZ parlamenti képviselői közös nyilatkozatukban /Emlékező tiltakozás/ szintén tiltakoztak Boros János kijelentése ellen, mondván: "Tiszteletbeli elnökünk indokolt és megalapozott felhívásával pedig egyetértünk és támogatjuk azt." /Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./
1997. november 15.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke közleményében "a román tanügyi törvény módosítását illető vitatott kérdések" körül kialakult "bizonytalanság és határozatlanság" eloszlatása érdekében ismertette álláspontját. Tőkés László az RMDSZ Operatív Tanácsának múlt heti ülésével kapcsolatosan kifejtette, hogy nem felel meg a valóságnak Markó Béla szövetségi elnök kijelentése, hogy "az RMDSZ minisztereinek munkájával kapcsolatban semmilyen kifogás nem merült fel", ugyanis a tiszteletbeli elnök "érdemlegesen megbírálta" Tokay György tevékenységét és "leváltásának megfontolását" javasolta. Tőkés közli továbbá a tanügyi törvény módosításával kapcsolatos "különvéleményét", mely szerint "a kedvező törvénymódosítások bármelyikéről" való lemondás nem "»kompromisszumos megoldást«, hanem jogfeladást jelentene", az anyanyelvhasználat és az anyanyelvű oktatás ügye pedig "nem képezhetik alku tárgyát". Az anyanyelvhasználat és az anyanyelvű oktatás ügye az elemi emberi jogok körébe tartozik. "Egyetlen magyar érdekképviseleti szervnek sincs" joga arra, hogy erről - "akár részlegesen is - lemondjon." - A "tantárgy-vita, illetve a Pruteanu nevéhez kapcsolódó oktatáspolitikai irányzat az 1918 utáni, közelebbről pedig a Ceausescu-féle kisebbségpolitikához vezethető vissza." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15., Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
1997. november 15.
A Népújság terjedelmes interjút közölt Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet miatti koalíciós válságról. Markó Béla kijelentette: "Nagyon nehéz azt elfogadni, hogy olyan partnerekkel dolgozzunk tovább, akik megszegtek egy egyezséget, vagy meg akarnak szegni egy egyezséget, mert végül is most erről van szó". A jelenlegi román kormánykoalíció megalakulásakor az RMDSZ egyebek között az oktatási törvény kisebbségi jogokat korlátozó előírásainak megváltoztatásától tette függővé részvételét a kormányzati szövetségben. Kezdetben a fő koalíciós erőnek számító parasztpárt egyetértett ezzel, a Ciorbea-kormány sürgősségi kormányrendelete érvényt is szerzett a kisebbségi elvárásoknak. De az utóbbi időben a parasztpárt - az időközben Romániában felerősödött nacionalista nyomásra - módosította álláspontját és most ragaszkodik hozzá, hogy a kisebbségek anyanyelvén működő iskolákban román nyelven oktassák Románia történelmét és földrajzát. Markó Béla elmondta, hogy újabban az RMDSZ-t kezdetben fenntartás nélkül támogató liberálisok és demokrata pártiak körében is visszakozás illetőleg habozás tapasztalható. Kijelentette: "Bonyolult a helyzet. Ezért is jött jól a kérdés, hogy az ember szíve szerint mit tenne? Valóban nekünk és a közvéleménynek is mérlegre kell tennie, hogy mit nyerünk és veszítünk. Ebben az oktatási törvénymódosításban például olyan fontos kérdések szerepelnek, mint az anyanyelvű szakoktatás teljes köre, ami eddig tilos volt magyarul, noha sok ezer fiatalt érintett az inasiskolában, szakközépiskolában, líceum utáni szakmai képzésben. Hasonló a helyzet az egyetemi oktatással. A törvény megszüntetné a korlátozást, hogy anyanyelven csak a tanár- illetve művészképzésben lehet oktatni, és az önálló egyetemalapítás jogát is megfogalmazza. Ha nagyon racionálisan mérlegelek, akkor ezeket is oda kell tennem a tányérba, miközben a történelem- és földrajzoktatás érzelmi töltetét sem lehet elhanyagolni. Mindez alapos megfontolást igényel, hogy tehát ragaszkodunk-e valamihez és azzal mit nyerünk, illetve veszítünk, vagy egy ehhez képest engedékenyebb alapállással megpróbáljuk megőrizni mindazt, amit elértünk, avagy annak 80-90 százalékát és ezzel hozzájárulni ahhoz, hogy ebből a hullámvölgyből fokozatosan kilábaljon a koalíció s maga a politikai élet is." "Ha akár Tőkés László, akár mások úgy fogalmaznak, hogy az RMDSZ egy éve úgy telt el, hogy folyamatosan engedményeket tettünk, akkor ezt a logikát nem értem. Én ugyanis úgy látom, hogy kitűztünk magunk elé bizonyos célokat, amelyeknek egy részét elértük. Lehet, hogy a kisebbik részét, de az 1996-os novemberi állapothoz képest kimutathatóan haladtunk előre a gazdaságban, a közéletben és igen, az oktatásban is, a most előállt helyzet dacára. Nem olyan sok, de nagyon fontos amit elértünk. Ezt föl lehet adni, de tudunk-e alternatívát, egy jobb eszközt kínálni?" Tőkés László tiszteletbeli elnök legutóbbi közleményére reflektálva Markó Béla ezeket mondotta: Nem hiszem, hogy Tőkés Lászlónak kellene kioktatnia engem vagy bármelyik kollégámat, hogy mennyire fontos a teljes körű anyanyelvi oktatáshoz való jogunk. Eléggé veszedelmesnek tartom két gondolat összemosását. Éspedig azt, hogy nem ugyanaz, hogy mihez van jogunk, és hogy ebből mit tudunk érvényesíteni. Nem vitatéma az anyanyelvű oktatáshoz való jog. Ezért egymást nem kell kioktatnunk, nem kell gyermekeinkre hivatkoznunk. Erről hogyan is lehetne vita közöttünk. Ezt a közleményt azért tartom megtévesztőnek, mert a két jelzett kérdést egymásba kapcsolja és úgy tünteti föl, mintha az, hogy a gyerekeink magyarul tanulnak-e vagy nem tanulnak, az azon múlna, hogy mi mit nyilatkoztatunk ki. A különbség a kinyilatkoztatás és a valóság között az, hogy akár a püspök úr, akár én, bárki hiába jelentjük ki, hogy mindehhez maradéktalanul jogunk van, ettől még holnap sem az én, sem az ő, sem a mi gyerekeink nem fognak magyarul tanulni. A vita, ha van, arról szól, hogy (kiemelve, aláhúzva) miképpen harcoljuk ki a jogokat. Emberileg megértem Tőkés Lászlót, hiszen ő kezdettől, mondhatni elvből ellenezte a kormányzati szerepvállalást, ha később némileg árnyalta is az álláspontját. Így természetesnek tűnhet, hogy a püspök úr utólag minden válságosabb pillanatban úgy nyilatkozik meg, hogy megpróbálja bizonyítani: igaza volt. Politikusként azonban látnunk kell, hogy ez a dolog sokkal bonyolultabb, mintsem hogy arról lenne szó, kinek van igaza. A kérdés tehát nem az, mint amit ez és más közlemények szeretnének elhitetni, hogy van-e nekünk jogunk a teljes körű anyanyelvű oktatáshoz. Ez nem dilemma. Tudjuk, hogy van, nem most fedeztük fel. A kérdés, hogy azt hogyan küzdjük ki és ehhez kellene a teljes összefogás - hangsúlyozta Markó Béla a Népújságnak adott interjújában. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 15., újraközli: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./
1997. november 17.
Horn Gyula miniszterelnök lakossági fórumon vett részt Budapest XVIII. kerületében. Egy Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke politikai szerepvállalását kifogásoló felszólalásra reagálva a miniszterelnök úgy fogalmazott: jó lenne, ha Tőkés László a hitközségével foglalkozna, és nem avatkozna a politikába. Horn Gyula szerint a püspök az ellen a román kormány ellen szítja a hangulatot, amelyik valójában segíteni akar a magyar kisebbség helyzetének rendezésében. /Maradjon a hitközségnél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./
1997. november 19.
Gajdos Balogh Attila terjedelmes tanulmányában a jelenlegi helyzetet elemezte. Emil Constantinescu elnök nem használja ki azt, hogy milyen lenyűgöző hatással van a társadalomra a hatalom. Az RMDSZ-nek a kormányba lépéskor rögzíteni kellett volna igényeit, és biztosítékokat kellett volna kérnie. Hasonlóan naiv bizalommal volt 1945 őszén a Marosvásárhelyen ülésező Magyar Népi Szövetség a Groza-kormánnyal szemben. Az elemzés írója figyelmeztetett, az alkotmány szerint Románia nemzeti állam, minden ennek van alárendelve. Sergiu Nicolaescu nyíltan ajánlotta a magyarság szétszórását és beolvasztását a National bukaresti napilapnak nyilatkozva. - Az időnyerésért folyik a verseny: minél későbbre tolni a rendezést, hogy minél kevesebb magyarral kelljen számolni. - Király Károly mondta ki /Romániai Magyar Szó, szept. 10./, hogy Emil Constantinescu államfő és Markó Béla elnök hallgat. - Az RMDSZ válságát az információ- és ismerethiány okozza. Ugyanilyen baj, hogy Tőkés László nem tudja, mit fog tenni Markó Béla, és fordítva. A köztük levő tájékoztatás nincs intézményesítve. Markó Béla a kongresszuson is kifejtette, hogy nincs információáramlás, sokan nem tájékozottak például arról, hogy mit végez az RMDSZ vezetősége. /Gajdos Balogh Attila: Elmaradt "vajdaságosodás". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./
1997. november 20.
Az RMDSZ Operatív Tanácsa nov. 11-i ülésével kapcsolatban fejtette ki nézetét Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a vele készített interjúban. A történelem és a földrajz anyanyelvű tanításának kérdésében "nem tartok lehetségesnek semmiféle további engedményt. Eljutottunk a megszépítve kompromisszumnak nevezhető jogfeladásnak arra a határára, ahonnan már nincs hova hátrálni." - szögezte le. A kormányban való részvétellel csökkent az RMDSZ mozgástere kül- és belpolitikailag egyaránt. "Az egész oktatási törvény körüli manőverből az 1918 óta követhető magyarellenes román politikának az árnyéka rajzolódik ki. - Az elmúlt években egyházpolitikai téren sem történt változás. Az ortodox egyház átállt a hatalom oldalára, kormányhatározatokkal milliárdokat kapott az államtól. Az új kormányzat idén januárban ígéretet tett arra, hogy egyházanként 5-10 épületet visszaad. Tőkés Lászlónak ezt áprilisban személyesen Severin külügyminiszter erősítette meg. Azóta sem történt semmi. - Az ortodox egyház határozottan tiltakozott az egyházi személyekre vonatkozó szekusdossziék nyilvánosságra hozása ellen. - Sajnálatos párhuzam mutatható ki a magyarországi politikai sikerpropaganda és az RMDSZ kongresszusa sajtóbeli visszhangja között. - Nem sikerült elvinni az RMDSZ-t a pártosodás irányába. - Szentimrei Krisztina emlékeztetett: az RMDSZ legutóbbi kongresszusán a Ceausescu-időkben a Securitatéval együttműködő Makay Botond javasolta a tiszteletbeli elnöki funkció megszüntetését. Tőkés László megjegyezte, hogy Makay az 1989 előtti magyarellenes politika egyházi kiszolgálója volt. 1989 után szerkesztője lett egy dél-erdélyi lapnak, RMDSZ-elnökké választották, így tagja a Szövetségi Képviselők Tanácsának /SZKT/ is. - A román politika régóta igyekszik túladni Tőkés Lászlón. "E hatalompolitikai szándék mögé 1994 óta felzárkózott a magyarországi politika is. Nekik nyújt segítséget az RMDSZ neptuni ihletettségű csúcsvezetésének magatartása is, mely készségesnek mutatkozik túladni azon politika képviselőjén, aki útjában áll Budapestnek és Bukarestnek egyaránt." Soraink megritkultak, állapította meg Tőkés László. - A kormányba lépés előtt egy pillanatig sem kérdőjelezte meg valaki a Bolyai Egyetem visszaállításának létjogosultságát. Horn Gyula miniszterelnök a magyar egyetem Kolozsváron kívüli megvalósítása mellett foglalt állást. "Ennek a zavaros helyzetnek, illetve Horn Gyula jogfeladó állásfoglalásának megvolt az a haszna, hogy mozgósította az erdélyi magyar közvéleményt, eszünkbe juttatta, hogy jelen helyzetünkben már nincs hova hátrálnunk." /Szentimrei Krisztina: Már nincs hova hátrálni. = Új Magyarország, nov. 20./
1997. november 20.
Kántor Lajos Markó Bélához, az RMDSZ Operatív Tanácsához és az SZKT-hoz írott nyílt levelében határozottan kiállt amellett, hogy az RMDSZ ne lépjen ki a kormánykoalícióból, ehhez kell most nagyobb bátorság. Az RMDSZ bizonyos köreiből érkező vádak vállalásához szükség van bátorságra. "Mert a szélsőséges román nacionalizmus, az ólálkodó fasizmus előretörését - amit egyre sűrűbben érzékelnek, jeleznek igazi román demokraták és hazafiak /mint Andrei Cornea, Gabriel Andreescu, Mircea Dinescu/ -így a koalíció megőrzésével talán fékezni lehetne." A sérelmeket, a nacionalizmust pedig világgá kell kürtölni, javasolta Kántor Lajos. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./Kántor Lajos az RMDSZ bizonyos köreiből érkező vádakkal Tőkés Lászlóra célzott.
1997. november 21.
Tőkés László püspöki hivatal közölte, hogy sikerült összegyűjtenie az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsának /SZKT/ összehívását támogató 43 képviselő aláírását. A bukaresti rádió magyar adásának nyilatkozó Tőkés László nov. 20-án kijelentette: az RMDSZ akkor lépett a jogfeladás mezejére, amikor elkezdett szemérmesen hallgatni az autonómiáról, s amikor beleegyezett abba a tanügyi törvénybe, amelyet korábban visszautasított. /T. Sz. Z.: Tőkés újra támadja az RMDSZ politikáját. = Népszabadság, nov. 21./ T. Sz. Z. = Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság /Kolozsvár/ munkatársa, volt főszerkesztője, a Népszabadság kolozsvári tudósítója.
1997. november 21.
Nov. 21-én Nagyváradon bővített ülést tartott az RMDSZ Bihar megyei Önkormányzati Tanácsa. A találkozóra az RMDSZ színeiben megválasztott 18 polgármesteren és 20 alpolgármesteren kívül meghívót kaptak az RMDSZ Bihar megyei képviselői és szenátora, valamint a kormányhivatalok RMDSZ-támogatással kinevezett megyei intézményvezetői, élükön Modok Gusztáv alprefektussal. A csaknem négyórás tanácskozáson számba vették a megye magyarságát leginkább foglalkoztató szociális, közigazgatási, illetve sajátosan kisebbségi kérdéseket (földtörvény, gázbevezetés, segélykiutalás, orvosi ellátás biztosítása, kétnyelvű táblák kitétele), egyértelműen szorgalmazva a kormányzati szerepvállalásból adódó előnyök hathatósabb kihasználását a közösség érdekében. Az ülésen jelen volt Székely István, az RMDSZ Önkormányzati ügyvezető alelnöke, és rövid ideig megtisztelte jelenlétével a tanácskozást Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 24., 1161. sz./
1997. november 22.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform, a Katona Ádám nevével fémjelzett keresztény-nemzeti csoport marosvásárhelyi tagjai nov. 22-én zárt ajtók mögött rendeztek tanácskozást, mintegy 40 fő részvételével. A meghívottak közül távol maradt Tőkés László, Király Károly, Szőcs Géza, Csapó József – és Jakabffy Attila szervező szerint a "baráti alapon" összehívott tanácskozásra, amelyre az alternatívakeresés jegyében került sor, nem is hívták meg Markó Béla szövetségi elnököt és Frunda Györgyöt, az RMDSZ két marosvásárhelyi szenátorát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./ Az Adevarul szerint a megvitatott témák között szerepelt egy autonóm erdélyi magyar oktatási rendszer, a székelyföldi közigazgatási autonómia kérdése, a kettős - román és magyar - állampolgárság a romániai magyarok számára. A résztvevők továbbá bírálták azt, hogy az RMDSZ vezetése "kész engedményeket tenni a kormányban maradásért". /MTI/
1997. november 24.
Nov. 22-én sokan elzarándokoltak Adyfalvára, azaz Érdmindszentre, a költő szülőfalujába, hogy tisztelegjelek emléke előtt, halálának 120. évfordulója alkalmából. A Kárpát-medence minden részéből érkeztek, Pozsonytól Nagybecskerekig, Kassától Aradig, Pápától Kézdivásárhelyig. Az ünnepség szervezői között volt a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/. A korábbi emlékezésektől eltérően most istentisztelet vezette be az ünnepséget. A vendégek alig negyede fért be a kis református templomban ahol Tőkés László püspök hirdetett igét. Az ünnepséget Muzsnay Árpád, a Kölcsey Kör elnöke nyitotta meg, majd Gheorghe Buhoi, a falu polgármestere üdvözölte a megjelenteket. Beszédet mondott Riedl Rudolf prefektus, Tabajdi Csaba államtitkár, George Vulturescu költő is hitet tett Ady Endre életműve mellett, majd Tőkés László, és Riedl Rudolf prefektus, Dobos László, a Magyarok Világszövetsége kárpát-medencei elnöke, Tőkés László református, Tempfli József katolikus és Mózes Árpád evangélikus püspök és Varga Domokos budapesti író. A koszorúzók között volt, többek között,.Bitay Károly kolozsvári főkonzul is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26., Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./ Nov. 22-én Nagykárolyban, Ady egykori iskolájánál koszorúztak. Visnyai Csaba, a helybeli RMDSZ-elnök, Oprea Dorei, Nagykároly polgármestere és Végh Balázs Béla tanár, a Nagykároly és Vidéke szerkesztője mondott beszédet. A koszorúzók között voltak a két helyi társaság /Kaffka Margit Művelődési Társaság és Pietas Keresztény Kulturális Egyesület/ képviselő is. /Szatmári Friss Újság, nov. 24./
1997. november 26.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának /SZKT/Állandó Bizottsága /ÁB/ javaslatot tett Markó Béla szövetségi elnöknek, hogy december 6-7-re hívja össze az SZKT-t. Mivel a soros SZKT-ülést eredetileg december 12-14-re időzítették, az ÁB azt javasolta, hogy a rendes és a Tőkés László tiszteletbeli RMDSZ-elnök által kezdeményezett rendkívüli SZKT-ülést vonják össze. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
1997. november 26.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint a dec. 6-i SZKT túl későn kerül megrendezésre, ezért az ülést "sem »rendkívülinek«, sem szükségesnek" nem látja. Úgy véli, továbbá, hogy az SZKT 44 tagjának indítványa "az SZKT-elnök és az Állandó Bizottság miatt hiúsul meg". /Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./
1997. november 27.
Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének nov. 25-i állásfoglalása elfogadhatatlannak minősítette, hogy az RMDSZ belső parlamentjének első embere, illetve az RMDSZ elnöke – Dézsi Zoltán, illetve Markó Béla – nem hívta össze november 15-re, majd 22-re a testület, a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ ülését a tanügyi törvénnyel kapcsolatos szenátusi vita témájában. Az SZKT rendkívüli ülésének összehívását november 12-én Tőkés László kezdeményezte, a következő héten 44 SZKT-tag, a testület létszámának egyharmada támogatta a javaslatot. Tőkés szerint a Dézsi Zoltán által megjelölt december 6-i időpont értelmét veszti, mivel addigra a szenátus túl lesz a kérdés vitáján. A tiszteletbeli elnök Markó Bélát és az SZKT állandó bizottságát indítványának "kijátszásával" vádolja, és szemére veti Markónak azt is, hogy ilyen értelmű javaslatát nem volt hajlandó szavazásra bocsátani a szövetség legfőbb vezetőit tömörítő operatív tanács november 11-i ülésén sem. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./
1997. november 27.
Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára cáfolta Király Károly azon állítását, miszerint a Határon Túli Magyarok Hivatala felkérte volna őt arra, hogy nyilatkozzon Tőkés László püspök ellen. "Így Király Károly úr hivatkozása ilyen HTMH-levélre egyszerűen valótlanság." Tabajdi Csaba fogadta Király Károlyt és a beszélgetés közben véleményét nyilvánította, elmondta, hogy vitája van Tőkés Lászlóval, de ez nem azt jelenti, hogy Király Károlyt a püspök ellen akarta hangolni. Az államtitkár közölte, hogy a lezajlott beszélgetés és a Székely Faluért Alapítvány magyarországi támogatásának elmaradása között nincs összefüggés. /Tabajdi Csaba: Tiszteletben tartjuk a határon túli magyarságot. = Új Magyarország, nov. 27./ Előzmény: nov. 6.
1997. december 3.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/ RMDSZ-platform nyílt levelében az EMK "az Operatív Tanácsot teszi felelőssé azért az elmélyülő politikai és erkölcsi válságért, ami - az EMK szerint - hónapok óta a romániai magyar nemzeti közösség cselekvési készségét bénítja". Az EMK képviselői szerint, az Operatív Tanács "megfelelő mandátum nélkül és megfelelő garanciák biztosítása nélkül vitte bele szövetségünket a kormánykoalícióba", majd azzal vádolják az szövetséget, hogy a koalíciós tárgyalások során nem a szövetség programját és a félmillió erdélyi magyar aláírásával hitelesített RMDSZ oktatásügyi törvénytervezetét érvényesítette. A nyílt levél szerint az Operatív Tanács "nem teljesíti feladatát a Székelyföld elrománosításának megakadályozása ügyében sem". Az EMK-platform megdöbbenve értesült Horn Gyula miniszterelnök nyilatkozatairól, aki röviddel az önálló magyar egyetemre vonatkozó, közfelháborodást okozó kijelentései után kifogásolta Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének magyarság iránti elkötelezettségét is, és felszólította, mondjon le politikai tevékenységéről. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./
1997. december 5.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének /MÚRE/ szervezésében de. 4-én Nagyváradon kétnapos médiakonferencia kezdődött, melynek résztvevői a magyar egyházi sajtó képviselői voltak. Tőkés László püspök megnyitójában az egyházi sajtóról elmondta: igényesebbnek kellene lennie a felekezeti lapok munkatársainak. Vetési László lelkész, a Diaszpóra Tájékoztató szerkesztője a hasonló tavalyi, Illyefalván tartott találkozó folytatásának tartotta ezt a konferenciát. Cseke Péter, a Korunk szerkesztője folyóirata legújabb, egyházi vonatkozású írásokat tartalmazó tematikus számát ismertette. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 5./
1997. december 5.
Halász Anna egy nemrégi tévéműsorból kiindulva elemezte a tanügyi törvény körüli és George Pruteanu álláspontja miatt kialakult helyzetet. A műsor résztvevői Verestóy Attila RMDSZ-szenátor és Pruteanu KDNPP szenátor voltak. Halász Anna úgy vélte, Tőkés László, a szövetség tiszteletbeli elnöke hiába nehezményezi, hogy a kormányba való belépéskor az RMDSZ Operatív Tanácsa nem foglalta pontokba az RMDSZ elvárásait, mivel ezeket a koalíciós partnerek úgysem tartották volna be. Szerinte "a játék arra megy ki", hogy az RMDSZ lépjen ki a kormányból, de véleménye szerint a román nyelven tanítandó földrajz és történelem tantárgyakért kár volna feladni "az anyanyelvű szakoktatást és a magyar egyetem törvénybeiktatását". A cikk szerzője méltatja a tanügyi törvény és a Har-Kov-indítvány kapcsán megszólaló olyan "józan" hangokat, mint amilyenek Laurentiu Ulici Románia Alternatívája Párti szenátor, Radu Berceanu Demokrata Párti képviselő és Rasvan Popescu, az RTV műsorvezetője, akik hatására, szerinte, a "közéleti méreg veszíti az erejét". /Halász Anna: A csapból folyó Pruteanu. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./
1997. december 9.
Szakáts Mara nagyváradi szociológus tíz erdélyi megyében végzett felmérésének eredményeit ismertette N. O. /Neumann Ottó/, kiemelt címben jelezve: Tőkés püspök radikalizmusát sokan elvetik. A felmérés részletes kiértékelés még nem történt meg, a kutatásról készített gyorsjelentés szerint az erdélyi magyarok visszautasítják az anyaország beavatkozását a romániai magyar politizálásba. Tőkés László kitartását, bátorságát tisztelik, de sokan károsnak tartják a püspök átgondolatlan megnyilvánulásait. /Magyar Hírlap, dec. 9./
1997. december 11.
Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői nyílt levelükben arra szólították fel a görög katolikus egyház elöljáróit, hogy vállaljanak közvetítő szerepet a kötelékükbe tartozó Szeplőtlen Szív apácarend és a székelyudvarhelyi önkormányzat között a Csereháton épített gyermekmenhellyel kapcsolatban és ehhez felajánlották "békességteremtő szolgálatukat". Levelükben a főpapok leszögezték, hogy hosszú ideje mélységes aggodalommal követik figyelemmel a bonyodalmakat és aggasztó fordulatnak tekintik, hogy Remus Opris kormányfőtitkár közreműködésével, "bármely törvényes alap nélkül, karhatalmi erők segédletével apácák hatoltak be" a vitatott menhely épületébe és "rajtaütésszerű, erőszakos módon önhatalmúlag birtokba vették azt". "Egyházaink nem nézhetik szó nélkül a hazai etnikai és felekezetközi békét fenyegető" fejleményeket, hangoztatják az aláírók, ezzel indokolva kérésüket a közvetítésre. Levelükben felkérik a testvéregyház elöljáróit, hogy velük együtt ítéljék el és utasítsák el a karhatalmi erők bárminemű beavatkozását a csereháti konfliktusos helyzetbe. "Határozottan visszautasítjuk, hogy vitás egyházi és polgári ügyeket hatósági erőszakkal intézzenek. Mi a törvényes és békés megoldás elkötelezett hívei vagyunk" - szögezik le a főpapok dec. 9-i keltezésű üzenetükben. A levelet többek között Jakubinyi György érsek és Tempfli József püspök írta alá a katolikus, Tőkés László és Csiha Kálmán püspök a református, Szabó Árpád az unitárius és Mózes Árpád püspök az evangélikus egyház részéről. Az írást Lucian Muresan érseknek, Alexandru Todea bíboros érseknek, továbbá a görög katolikusok öt püspökének címezték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13-14./ Az MTI tudósítójához dec. 11-én faxon juttatták el ezt a levelet. /MTI/
1997. december 15.
Kolozsváron tartotta dec. 11-13-án a Szövetségi Képviselők Tanácsa és az erdélyi magyar egyházak, a romániai-magyar értelmiség és civil társadalom képviselőit tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács nagy fontosságú együttes ülését, amely dönteni hivatott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kormányzati részvételének jövőjéről. Markó Béla szövetségi elnök beszédével megkezdődött a tanácskozás, aki a kormányzati részvétel kérdésében meghozandó döntésének alapos mérlegelésére, az alternatívák megfontolt, felelős elemzésére szólította fel az RMDSZ szövetségi képviselőit és az erdélyi magyar társadalom reprezentánsait. Markó Béla két időszakot különböztetett meg a koalíció működésében: az elsőt "viszonylag harmonikus együttlét" jellemezte, beleértve a kisebbségi kérdés megoldására tett lépéseket. Ekkor született a két sürgősségi kormányrendelet az oktatás és a helyi közigazgatás kérdésében, amelyek most parlamenti jóváhagyásra várnak. A második időszakra, amely a madridi NATO-döntés utáni hónapokra esik, az első periódusban, többek között a két sürgősségi kormányrendelet előírásai révén megfogalmazott eredmények megkérdőjelezése, a nacionalizmus felerősödése a jellemző. Markó Béla hangsúlyozta, hogy az elemzésben egyaránt figyelembe kell venni belső és külső tényezőket. . Az ellenzék számára jelenleg semmilyen más hatékony eszköz nem áll rendelkezésre a koalíció ellen, mint a magyar kérdés, és ugyanakkor ez a téma a koalíció legérzékenyebb pontja is. Szintén belső tényezőként jelentkeznek igények a jelenlegi koalíció olyan átrendezésére, hogy abból kimaradjon az RMDSZ. Ezekre a kísérletekre a koalíciós partnerek egy része is fogékony. Bár a koalíció csúcsán egyetértenek az RMDSZ-szel - mondta Markó - a pártokban vannak olyan személyiségek és csoportok, amelyek meggyőződésük szerint magyarellenesek. A koalíció ellen irányuló külső érdekekről szólva a szövetségi elnök kifejtette: léteznek olyan erők, amelyek a térség euroatlanti integrációját lassítani, akadályozni akarják. Markó Béla a továbbiakban értékelő megjegyzések kíséretében összefoglalta az utóbbi időszak eseményeit két témában, az oktatási vita és a csereháti ügy tekintetében. Az előbbivel kapcsolatban kiemelte, hogy már a sürgősségi kormányrendelet is kompromisszum eredménye volt, de annak szövege biztosította a kisebbségekre vonatkozó korábbi korlátozások feloldását. Ezt torpedózta meg Pruteanu parasztpárti politikus a szenátusi szakbizottságban. - A csereháti ügyről szólva súlyos politikai hibának nevezte Markó Remus Opris kormányfőtitkár beavatkozását és különösen annak időzítését. - A mindezek következtében kialakult koalíciós válság - mondta Markó Béla - mindeddig nem oldódott fel. Az RMDSZ felfüggesztette minisztereinek politikai részvételét a kormányban, de ezt követően is folytatta a megoldás keresését, és több ígéretet kapott mind a koalíciós pártoktól, mind az államfőtől, akik a további törvényhozási folyamatban a sürgősségi kormányrendelet legutóbb megszavazott formájának megváltoztatását ígérték, bizonyos garanciákat kínáltak a vitás kérdésekben. A szövetségi elnök beszéde után a rendkívüli közös tanácskozás zárt ajtók mögött folytatódott. A zárt ajtók mögött folyó tanácskozáson a kiszivárgott hírek szerint felelősségteljes légkörben tekintették át az elmúlt időszak eseményeit. A vita e szakaszában nem hangzottak el olyan értelmű javaslatok, hogy az RMDSZ azonnal lépjen ki a koalícióból, viszont többen is hangsúlyozták, hogy a további együttműködés kereteit, követelményeit világosan meg kell fogalmazni, tiszteletben kell tartani. Tőkés László püspök a tanácskozás egyik szünetében a sajtónak azt mondotta, hogy a "nagy baj összebékíti az embereket". Bár a Szövetségi Képviselők Tanácsa és a Szövetségi Egyeztető Tanács együttes ülése zárt ajtók mögött tanácskozott, időközben több politikus is nyilatkozott a sajtónak. Markó Béla szövetségi elnök elmondta: a résztvevők általában egyetértettek abban, hogy még nem lehet megítélni tartósan milyen irányban alakul a román politika, pillanatnyi hullámvölgy-e a nacionalista kampány, vagy tartós változást jelez. Ezért a kialakulóban lévő konszenzus elsősorban az elvárások pontos meghatározására vonatkozik. Tőkés László tiszteletbeli elnök jelezte ugyan, hogy elvárta volna, hogy 44 SZKT-tag által támogatott javaslatának megfelelően a képviselő tanács előbb, és rendkívüli ülést tartson, előre leszögezve a tanügyi követelményeket, a jelenleg kialakult kész helyzetben szerinte is hiba lenne kilépni a kormányból, ez csak a szélsőséges nacionalista erőknek tenne szívességet. A püspök szerint gyakorlati lépésekkel kellene szaván fogni a partnereket, például meg kellene kezdeni egy önálló magyar egyetem szervezését. Még Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés vezetője a kormányzati részvétel rendszeres bírálója is úgy vélekedett, hogy a "kormányból kihátrálni is nehéz" és nem a mostani a megfelelő pillanat. Balázs Sándor, a Szövetségi Egyeztető Tanács tagja, a Bolyai Társaság alelnöke, annak fontosságát emelte ki, hogy a meglehetősen korlátozott hatáskörű Szövetségi Egyeztető Tanács ezúttal az összevont ülés teljes jogú résztvevőjeként hallathatja hangját egy alapvető kérdésben. Markó Béla, az RMDSZ elnöke dec. 14-én, vasárnap reggel sajtóértekezleten jelentette be, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kolozsvári tanácskozása nagy többséggel olyan határozatot fogadott el, amely a további koalíciós együttműködés feltételeit fogalmazza meg. Széles körű egyetértés alakult ki. Ennek lényege az - mint Markó Béla megfogalmazta -, hogy az RMDSZ kilépése a koalícióból sem az RMDSZ, sem a romániai magyarság, sem a román társadalom egésze számára nem lenne hasznos a jelenlegi helyzetben, amikor az egész romániai társadalomnak össze kell fognia az európai és euroatlanti integrálódás érdekében. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke visszautasította azt a román sajtóban gyakran olvasható beállítást, hogy az RMDSZ zsarolja partnereit. Dec. 14-én Kolozsváron - az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsa (SZKT) és az Egyeztető Tanács dec. 13-i együttes ülése után - az SZKT külön folytatta munkáját, majd kora délután ez a tanácskozás is befejeződött. A szervezeti élettel kapcsolatos kérdések szerepeltek napirenden. A testület a két hónapja lezajlott marosvásárhelyi kongresszus határozatainak teljesítését áttekintve többek között elfogadta Kónya Hamar Sándor képviselő javaslatát, és határozatban szögezte le, hogy az 1996 nyarán elkezdett magyar-magyar csúcstalálkozó folytatását az új körülmények között is, amikor az RMDSZ kormányzati felelősséget vállalt, fontosnak tartja. Az SZKT az ügyvezető elnökséget bízta meg az újabb csúcstalálkozó előkészítéséhez szükséges konkrét lépések megtételével. Takács Csaba ügyvezető elnök ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a magyarországi választások előtti időszak nem tekinthető alkalmasnak egy ilyen csúcstalálkozó megtartására, ezért a magyarországi választásokig az ügyvezető elnökség csak az előkészítésen kíván dolgozni. Borbély Zsolt Attila szövetségi képviselő ezzel szemben annak a véleményének adott hangot, hogy mivel az RMDSZ az európai konzervatív és kereszténydemokrata pártokat tömörítő EDU és a kereszténydemokrata EUCD tagja, éppenséggel szorgalmaznia kellene a csúcs megtartását még a választások előtt, mert ez a választási kampányban az MDF pozícióit erősítené anélkül, hogy beavatkozást jelentene. Ezt a megközelítést Markó Béla szövetségi elnök visszautasította. Az RMDSZ vezetője megerősítette, hogy a szövetség "az egyenlő közelség" elvét kívánja követni a magyarországi politikai erők irányában. Az, hogy a keretében ideológiai alapon szerveződött politikai platformok eredője, súlya alapján az RMDSZ közép vagy jobbközép minősítést kaphat, még nem jelenti, hogy a magyar politikai pártok között ennek alapján kívánnak különbséget tenni. A szövetség egészét mint a romániai magyarság képviseletét, az anyaországgal a nyelv, a kultúra, a hagyományok, a történelem, a kölcsönös érdekek közössége fűzi össze, a politikai-ideológiai meggondolások az ilyen szempontok alapján szerveződő RMDSZ-platformok magyarországi partnereinek megválasztásában játszhatnak csak szerepet. Ugyanígy az RMDSZ a mindenkori magyar kormánnyal is együtt kíván működni - mutatott rá Markó Béla, és megjegyezte, hogy a magyarországi politikai erőktől hasonló megközelítést igényel az RMDSZ iránti viszonyban. A kérdésről nem folyt további vita. Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatta az SZKT-t, hogy a kongresszus határozata alapján az RMDSZ ellenőrző testülete jelentést készített a Szőcs Géza volt politikai alelnök által kezelt adományokkal kapcsolatos vizsgálat megállapításairól. Az ügyvezető elnök közölte, hogy a jelentést elfogadta, és ezzel a vizsgálatot lezártnak tekinti. Takács nem közölt konkrét számot, csak annyit jegyzett meg, hogy a kérdéssel kapcsolatban egy korábbi RMDSZ-tanácskozásról kiszivárgott adatok eltúlzottak voltak. Szőcs Géza a két hónappal ezelőtti kongresszuson úgy nyilatkozott, hogy az általa benyújtott új adatok nyomán a vita már "csak" mintegy 6,5 millió forintról folyik. Takács Csaba felolvasta a főügyészhez írt levelét, amelyben az 1946 utáni politikai elítéltek vagyonelkobzásáról szóló rendelet megsemmisítését kérte. A tanácskozás záróepizódjaként Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés keresztény nemzeti platform vezetője módosító javaslatokat terjesztett elő az előző este az SZKT és SZET által közösen elfogadott határozatokhoz, és ezekről pontonkénti szavazást követelt. Javaslatainak értelmében az RMDSZ-nek például a belső önrendelkezés alapján megvalósuló autonómia biztosítása, vagy az ortodox egyház "államvallási" szerepének megszüntetése, illetve más radikális követelések teljesítése igényével újra kellene tárgyalnia koalíciós részvételének feltételeit. A javaslatot Dézsi Zoltán, a Képviselő Tanács elnöke nem bocsátotta szavazásra. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
1997. december 23.
Az 1989. decemberi forradalom 8. évfordulójának szentelt parlamenti ülésen, dec. 22-én dr. Bárányi Ferenc Temes megyei képviselő, a temesvári forradalom részvevője szólalt fel az RMDSZ nevében. A forradalom szikráját Temesváron Tőkés László református lelkipásztor lobbantotta lángra, és Temesvár volt az ország első szabad, a kommunizmus béklyóitól megszabadult városa, amelyet sorrendben Lugos, Arad, Bukarest, Szeben és Kolozsvár követett – mondotta, majd emlékeztetett arra, hogy ha Bukarestben nem tör ki idejében a népfelkelés, a diktatúra eltiporta volna a temesvári forradalmat. Temesvár mártírjai között számarányukon felül voltak magyarok, mint ahogy a románok mellett sok más nemzetiségű forradalmár is életét áldozta – hangsúlyozta a szónok, aki az események közvetlen részeseként, szem- és fültanúként leszögezte: a felkelőkre a hadsereg, a milícia, a szekuritáté emberei, egyenruhások és civilek egyaránt lőttek. A forradalom után hatalomra került rendszer képviselői hét évig semmit sem tettek a bűnösök felderítéséért és felelősségre vonásáért. Sőt felelősségre vonás helyett egyes bűnösök felelős beosztást kaptak a civil vagy katonai életben, némelyek pedig egyenesen a forradalmárokat megillető jogokat bitorolják, együtt áldozataikkal, akiket nem tudtak legyilkolni – mondotta dr. Bárányi Ferenc, majd így folytatta: Elvárjuk a parlamenttől, a kormánytól és az elnöki intézménytől hogy minden erővel részt vegyenek az 1989. decemberi események homályos vonatkozásainak tisztázását célzó erőfeszítésekben, hogy a vétkesek megbűnhődjenek tetteikért, függetlenül a társadalmi, politikai vagy katonai struktúrákban betöltött tisztségüktől. A jelenre térve az RMDSZ képviselője utalt arra, hogy az előző kormányok hét esztendei kormányzása alatt túlzott optimizmusunk szertefoszlott. A romániai magyar nemzeti közösség, Románia csaknem kétmillió állampolgára, az ország többségi lakosaival vállvetve harcolt a forradalom győzelméért, aktívan részt vesz a kormányprogramba foglalt reformok valóra váltásáért, megosztja a mindennapi gondokat és nehézségeket az ország többségi állampolgáraival, mégis, bennünket, magyarokat másodrendű állampolgárokként kezelnek, albérlőknek tekintenek saját közös hazánkban – mondta, és rámutatott arra, hogy a magyarellenes retorika, minden arra irányuló mesterkedés, hogy a románokat a magyarok ellen, az ortodox vallásúakat a görög-katolikusok, római katolikusok vagy reformátusok ellen, a szakszervezeteket a kormány ellen uszítsák, az idegengyűlöletet szító szélsőséges nacionalista pártok műve. Végezetül dr. Bárányi Ferenc utalt az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának feltételeire, amelyeket a közös kormányprogram is magában foglal, és kifejezte reményét, hogy a koalíciós partnerek elegendő bölcsességről tesznek tanúbizonyságot a koalíció működésében mutatkozó zavarok kiküszöbölése érdekében, ugyanakkor leszögezte, hogy az RMDSZ hű partnere marad a koalíciónak, ha ez a partneri kapcsolat a továbbiakban is őszinte és kölcsönös lesz. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 23., 1181. sz./
1998. január 10-11.
"Szomorú tapasztalat, hogy ifjúságunk a '89-es változások óta nem talált magára. Azt hittük, hogy hajtóereje lesz a társadalmi átalakulásoknak, hogy az egyházi élet kovászaként hat majd." - nyilatkozta Tőkés László püspök. Súlyos gond az egyházi rend, a törvényesség betartása. Elhatalmasodnak az anyagi gondok. "Nem hogy többletet tudnánk nyújtani a misszióban, pasztorációban, szeretetszolgálatban, a könyvkiadás, a sajtó, az oktatás terén, intézményeink puszta létfenntartása is problematikus." - A következő esztendőben meg kell erősíteni az általános fegyelmet. A külföldi segélyforrások is apadóban vannak, "a Nyugat is lassan belefárad a támogatásunkba." Ezért a belső erőforrásokra kell építeni. /Újévi beszélgetés Tőkés László püspökkel. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 10-11./"
1998. január 20.
"Az RMDSZ-ben sokan dolgoznak olyanok, akik nem tartoznak a szűkebben vett vezérkarhoz, emiatt azután kevesebb fény vetül rájuk. Ők leginkább helyi szinten aktívak, mondhatni ők alkotják az RMDSZ második vonalát. Varga Gábor például főállásban kutató vegyész, emellett íróember, a magyar közművelődés munkatársa, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egyik alapítója, 1991 óta a megyei szervezet elnöke azóta többször is újraválasztották, kezdettől tagja a Szövetségi Képviselők Tanácsának /SZKT/, 1996 óta pedig tagja a Bihar megyei önkormányzati testületnek is. Nem igaz, hogy megyénkben nincs tömbmagyarság, állapította meg Varga Gábor a vele készült interjúban: Nagyváradtól északra, a megye határáig, de egészen Halmiig 300-400 ezer magyar él, ha nem is rendelkezik olyan mítoszokkal, mint a Székelyföld. Itt mindenhol "magyar önkormányzatok", magyar polgármesterek, alpolgármesterek működnek. Dél-Biharban viszont szórványmagyarság él. Nagyváradon a magyarság "az 1992-es, általunk megkérdőjelezett népszámlálás szerint 34 százalékban van jelen, de az itt élő közel 80 ezer magyar kétszerese például Székelyudvarhely lakosságának, és egyáltalán nem érzi magát kisebbségben." - A választások után Bihar megyében sikerült kiverekedni azokat a pozíciókat, amelyek megilletik a magyarságot. Jobban állnak például Maros megyéhez képest. - Sikerült megszerezni Nagyvárad alpolgármesteri székét, viszont a megyében a Megyei Tanács ügyvezető testületében egyetlen magyar sincs. A volt kormánypárt rákapcsolt a helyhatósági választásokra és sikerült ide átmentenie hatalmát. Elgondolkodtató, hogy Bihar megye mintegy százezer magyar választópolgárából csak 62 ezren mentek el szavazni. - A református püspöki palotát még mindig nem sikerült visszaszerezni, annak ellenére, hogy a vallásügyi államtitkár is közbenjárt, kérve, hogy a Megyei Tanács ne adjon be újabb fellebbezést. Hiába volt minden, a magyarellenes sajtó működött, hazaárulónak nevezte Mihai Bar tanácselnököt. - Varga Gábor is arra szavazott 1996 novemberében, hogy az RMDSZ lépjen be a kormányba. Ez elmúlt időre visszatekintve viszont megállapíthatja: "messze nem értük el mindazt, amiről úgy gondoltuk, el fogjuk érni." Azonban számba kell venni, hogy életben van a két sürgősségi kormányrendelet, van tehát előrelépés. - Tőkés László püspök "a romániai magyarság egyik karizmatikus egyénisége", "nagy népszerűségnek örvend a romániai magyarság soraiban, pedig hát rendkívül rafinált és erőteljes propagandát fejtenek ki ellene a különböző "központok". Természetesen ő is ember, neki is vannak hibái, de sokat is dolgozik és sokrétűen." /Rostás Szabolcs: A jövő csak csendes optimizmussal építhető.= Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 20./"
1998. január 31.
Jan. 31-én Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. Az ülésen jelen volt Csávossy György, a SZET elnöke, Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke, Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke, Kötő József ügyvezető alelnök, Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök és Varga Attila, a képviselőházi frakció elnöke, ügyvezető alelnök. A szövetségi elnök tájékoztatója után az Operatív Tanács elemezte a kormánykoalícióban kialakult helyzetet, és megvizsgálta a lehetséges alternatívákat. Fontos konklúzióként fogalmazódott meg az, hogy az RMDSZ-nek, a romániai magyarságnak, az egész romániai társadalomnak elsődleges érdeke a jelenlegi koalíciós együttműködés megőrzése és a reform továbbvitele. Az előállott új helyzetben az RMDSZ minél hangsúlyosabban akar hozzájárulni olyan általános érdekű területek jó működéséhez, mint a gazdaság és a privatizáció. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 2. - 1198. sz./
1998. január folyamán
Az RMDSZ a koalíciós együttműködés biztosítását tekinti a legfontosabbnak. A szövetség gazdasági, pénzügyi, privatizálási területen kívánna az eddiginél nyomatékosabban jelen lenni a román kormányban, de nyitva hagyja azt a kérdést, hogy ez miniszteri tárca, államtitkári vagy más tisztség formájában valósuljon meg - közölte Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ legfőbb vezetőit tömörítő, válsághelyzetekben tanácskozó Operatív Tanácsának jan. 31-i marosvásárhelyi ülése után. Markó elmondta: az RMDSZ megbeszéléseit, az OT ülését az tette szükségessé, hogy a koalíciós válság fejleményei nyomán a Demokratikus Konvenciónak és az RMDSZ-nek együtt kell biztosítania többek között öt miniszteri tárca betöltését. A tanácskozásokon megvizsgálták a különböző lehetőségeket. Az Operatív Tanács ülésén jelen volt többek között Takács Csaba ügyvezető és Tőkés László tiszteletbeli elnök is.
1998. február 3.
"Az RMDSZ Operatív Tanácsában nagyfokú egyetértés volt a romániai politikai helyzet megítélését és az abból adódó következtetéseket illetően - közölte az ülés után a sajtónak nyilatkozva Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Ugyanakkor, megismételve korábbi fenntartásait, hangot adott abbeli aggodalmának, hogy a szövetség a koalíción belül "súlytalanná válik", és kritikusan szólt a legutóbbi román-magyar csúcstalálkozóról is, amelyet szerinte a sikerpropaganda jellemzett. Tőkés László kifejtette: a helyzet komoly veszélyekkel jár az RMDSZ számára. Mint mondta: egyfelől nem volna hasznos, ha a DP kiválásával az RMDSZ egyoldalúan a Parasztpárt felé sodródna, másfelől viszont nem foglalhat el semleges álláspont Ciorbea miniszterelnök iránt. Az RMDSZ építő jellegű magatartást próbál tanúsítani a vitában álló felek irányában, a koalíció fenntartására törekszik, nem próbál úgy hasznot húzni a válságból, hogy feltétlenül miniszteri tárcákhoz jusson. Tőkés László hangsúlyozta: személy szerint tart attól, hogy egyik vagy másik fél kísértést érez az RMDSZ feláldozására, hiszen az előző években kitűnt, hogy a "magyar kártya" mindig kéznél van, "mindig ki lehet kiáltani bennünket bűnbaknak". A püspök utalt arra, hogy például a Demokratikus Konvenció a választások előtti időszakban "megvált az RMDSZ-től". Aggodalmát hangsúlyozta viszont amiatt, hogy az RMDSZ, mint fogalmazott, "súlytalanná vált". A szövetséget Constantinescu elnök budapesti látogatásakor "csak szemléltető ábrának használták a sikerpropaganda jegyében álló találkozósorozat során, amelynek hangulata szöges ellentétben állt a Romániában uralkodó valós viszonyokkal". Az 1996 óta eltelt időszakban a román politikai erők "egyfelől semlegesítették az RMDSZ-t, másfelől maximálisan kihasználták arra, hogy kedvező képet alakítsanak ki Romániáról" - fejtette ki a püspök. Ehhez képest eltörpülnek a szövetség által a kormányzásban elért kisebb-nagyobb eredmények, "amelyek még mindig vitatottak, még mindig csak a törvényesség határán, sürgősségi kormányrendeletek formájában léteznek" Ezen a téren nemhogy megszilárdult volna a helyzet, hanem egyre több kérdőjel, zavar, bizonytalanság mutatkozik, az RMDSZ szinte elvesztette önálló beleszólási képességét a romániai viszonyokba és általában a román-magyar viszony alakításába. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./"
1998. február 4.
"Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke a következő felhívást adta közre a horvátországi Szentlászló újjáépítéséért: Január 15-én Horvátország keleti részeit, Dél-Baranyát és a Szerémséget elhagyták a békefenntartó csapatok. Az ENSZ-erők kivonulását követő napon Horvátország szuverenitása kiteljesedésének napján Szentlászlóra utaztunk. Szentlászló a balkáni háborús pusztítás gyász-szimbólumává vált: mind a 472 házát és valamennyi középületét lerombolták. Tragédiájának története jelenkori történelmünk alig ismert, kíméletlen kegyetlenségű szelete. A hét évvel ezelőtti rombolás túlélői ma építésre gyülekeznek. "Falunkat felépítjük - segítséggel vagy anélkül!" - mondták Szentlászlótól Kórógyig és Harasztiig. Én azt mondom, hogyha már tétlenül és szó nélkül kellett ezen árpádkori falvak pusztulását végignéznünk - akkor most, amikor eljött a szabadulásuk napja és megadatott újjáépítésük lehetősége - most nem hagyhatjuk őket újból magukra. Felhívással fordulok tehát elsősorban minden erdélyi magyar emberhez és köztestülethez: fogjunk össze és építsük fel közösen Szentlászlót! Elsődleges kötelességünk ez nekünk erdélyieknek, mert helytörténészek tanulmányai és a helybeli emberek neve egyaránt arról árulkodik, hogy gyepűvédő székelyek e falvak lakói. Másodsorban a világ magyarjaihoz fordulok ugyanazzal a felhívással: építsük fel Szentlászlót! Ehhez a felhíváshoz csatlakoztak az erdélyi egyházfők,a következő nyilatkozat kibocsátásával: Alulírottak, az erdélyi történelmi magyar keresztény egyházak elöljárói, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága felhívását követve elhatároztuk, hogy a balkáni háborúban elpusztult Árpád-kori település, Szentlászló felépítésében tevőlegesen részt veszünk. E falut négy napig tartó ostromgyűrűbe fogta és ellene nehéztüzérséget vetett be az agresszor. Ez a nemtelen támadás sem tudta elpusztítani a faluvédő férfiakat, akik kitörtek az ostromgyűrűből és megmenekültek. Ma, hét év múltán szeretnénk e települést újraépíteni. Vállaljuk, hogy híveink között gyűjtést szervezünk Szentlászló megsegítésére és felépítjük a háborúban szétlőtt templomot. Ugyanakkor felhívással fordulunk minden erdélyi magyar emberhez - bárhol éljen a világon, kövesse példánkat az adakozásban. Dr. Jakubinyi György római katolikus érsek, Gyulafehérvár, Tempfli József római katolikus megyés püspök, Nagyvárad, Reizer Pál római katolikus püspök, Szatmárnémeti, dr. Czirják Árpád római katolikus érseki helynök, Kolozsvár, dr. Csiha Kálmán erdélyi református püspök, Kolozsvár, Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök, Kolozsvár, dr. Szabó Árpád unitárius püspök, Kolozsvár. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./"
1998. február 11.
"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke állásfoglalást adott ki a román-magyar kapcsolatok helyzetéről. Románia és Magyarország vezetőinek hivatalos megnyilatkozásai a két ország viszonyának példaértékű alakulásáról szólnak. Tőkés László Tabajdi Csaba államtitkár és Tokay György romániai kisebbségvédelmi miniszter derűlátó nyilatkozatait idézte a kétoldalú kapcsolatok kedvező alakulásáról, hozzáfűzve, hogy "a nagy szavaknak, túlzó kijelentéseknek" se szeri, se száma, így volt ez Emil Constantinescu államelnök és népes küldöttsége legutóbbi magyarországi látogatásakor is. A két ország vezetése "nyugati megrendelésre és tetszésre kirakatpolitikát folytat" erre nézve beszédes Livia Plaksnak, a PER ügyvezető igazgatójának a figyelmeztetése: "amennyiben növekszik a zajszint, elmarad a kívülről jövő segítség". A püspök felsorolta a megoldásra váró kérdéseket, ezek között van az elkobzott közösségi és egyházi javak visszaszolgáltatása, a felekezeti oktatás igények és lehetőségek szerinti helyreállítása, az állami magyar nyelvű felsőoktatás helyreállítása, a jogtalanul felszámolt Bolyai Tudományegyetem visszahelyezése jogaiba, az egyház- és kisebbségellenes megszorításokat kiiktató új tanügyi törvény elfogadása, Székelyföld és más magyar többségű vagy magyarok lakta vidékek etnikai összetétele mesterséges megváltoztatásának leállítása, a székelyudvarhelyi-csereháti helyzet törvényes megoldása, a kisebbségi felekezeteket sújtó vallási diszkrimináció megszüntetése, a magyarellenes gyűlöletkeltő hadjárat elítélése a kormány által és törvény általi büntetése stb. Fájdalmas, állapította meg Tőkés László, hogy "Románia, amelynek hűséges állampolgárai vagyunk, továbbra sem hajlandó a románokéval egyenlő jogokat biztosítani a határain belül élő magyaroknak". Hasonlóképpen fájdalmas, hogy Magyarország az integráció oltárán hajlamos feláldozni. "Sajnálatos továbbá, hogy a Horn Gyula vezette magyar kormány sikertelen szlovákiai kisebbségi politikáját Románia irányában - az erdélyi magyarság rovására - kívánja kompenzálni, másfelől pedig a súlyos belső politikai válsággal küszködő Románia továbbra is valós fedezet nélküli külpolitikai sikerek elérésére igyekszik felhasználni a kormánykoalícióba bevont - és ezáltal semlegesített - Romániai Magyar Demokrata Szövetséget" - olvasható Tőkés László állásfoglalásában. "A Göncz Árpád és Emil Constantinescu által hangoztatott és mindnyájunk által óhajtott történelmi megbékélés, kölcsönös bizalom és jó együttműködés" csak abban az esetben válhat valósággá, hogyha annak útjából "elhárul a legfőbb akadály, a romániai magyarság jogfosztása. A "a romániai magyar nemzeti közösség saját szülőföldjén és közös hazájukban még mindig nem érezheti magát egyenlőnek a többségi román nemzettel". /Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: Állásfoglalás a román-magyar kapcsolatok tárgyában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./"
1998. február 13.
"Febr. 11-én Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ dísztermében bemutatták a Partiumi Füzetek második kiadványát: Kordics Imre Sírok, sírjelek a Váradi-Olaszi temetőben című munkáját. a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /elnöke Dukrét Géza/ adja ki a Partiumi Füzetek sorozatot. A bemutatón Tőkés László püspök kifejtette: "Ahol kipusztulnak az utódok, a leszármazottak, ott meghalnak a temetők is. Ez a könyv kísérlet arra, hogy ha a temetőt el is pusztították, legalább az emléke maradjon fenn." Tőkés László elmondta, hogy a rogeriuszi református templom kertjébe nyolc honvédtiszt sírhelyét és hamvait helyezik majd el. Az esten Tempfli József püspök is beszédet mondott. /Pásztai András: "Az emléke maradjon fenn". = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 13./"