Tokay György amerikai körútjáról küldte meg hozzászólását a Neptun-vitához, csatlakozva Borbély László és Frunda György írásához: visszautasítja, hogy megalkuvó lenne, hogy Tőkés László püspök politikai asszimilánsnak nevezze őt, nem fogadja el a boszorkányüldözést. /Tokay György: A harag fényűzése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./ Borbély László és Frunda György írása: Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

"Aug. 28-án Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Maros megyei választmánya, meghívták Markó Béla elnököt is. A Neptun-vita képezte a többórás megbeszélés tárgyát. Borbély László és Frunda György felszólalásaikban védték saját álláspontjukat, hangsúlyozták, hogy nem árulók. Borbély László elmondta, hogy a PER első meghívásán Domokos Géza /akkor még RMDSZ-elnök/ és ő vett részt. Azután a mostani PER-megbeszélések előtt a PER találkozót szerevezett, melyen Domokos Géza, Gálfalvi Zsolt és Rostás Zoltán vett részt. A tavaly Neptunfürdőn rendezett találkozón Domokos Géza, Tokay György és Borbély László volt jelen. A mostani marosvásárhelyi ülésen Tőkés András kifejtette Tőkés László püspök véleményét: a püspök több ízben, évek óta javasolta a román vezetőknek a kerekasztal-megbeszélést a nemzetiségi kérdésről, de erre a román vezetők nem reagáltak. Ehelyett kiválasztottak három embert és meghívták őket egy tárgyalássorozatra. Kolcsár Sándor rámutatott: Nyugat-Európa nem szereti, ha a Kelet háborog, ezért legszívesebben vakvágányra tereli a kényelmetlen embereket. Kolcsár kiemelte, a marosvásárhelyi városi körzetek egyetértenek az ügyvezető elnökség állásfoglalásával /a romániai magyarság ügyében tárgyalni csak az RMDSZ vezető szerveinek jóváhagyásával lehet, enélkül érvénytelenek a tárgyalások/. Hunyadi András szerint az egész Neptun-ügy legnagyobb szépséghibája, hogy a "hármak" nem étek el semmilyen látványos eredményt. Hunyadi nagy hibának tartja, hogy a Lármafák égetése címen megjelent válasz teljes mértékben Tőkés László ellen irányult. Szerinte a "hármaknak" nyilatkozniuk kellene: jót akartunk, de nem sikerült. - Zonda Attila visszatekintett a múltba, kifejtve, hogy a radikálisok, "más néven türelmetlenek, szélsőségesek" és a mérsékeltek "más néven megfontoltak, esetleg megalkuvók" között három éve folyik a harc. Szerinte a Neptun-ügy egy leszámolási folyamat része, a fő célpont Tokay György és a mérsékeltek. Marosi Barna szerint Frunda György és Borbély László a legeredményesebb romániai magyar politikusok közé tartoznak, majd hozzátette, Tőkés Lászlót nem szabad beárnyékolni, inkább mindnyájuknak együtt kell dolgozniuk. Markó Béla szerint a viták ellenére az RMDSZ-ben a leglényegesebb kérdésekben konszenzus van és politikai bűn az egységet feladni. /Máthé Éva, Mózes Edith: Az RMDSZ Maros megyei szervezetének választmánya kérte. A szövetségi elnök ültesse tárgyalóasztalhoz a vitázó feleket. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31., Bögözi Attila: RMDSZ-vita a "hármak" ügyéről Marosvásárhelyen. Ki "árulta" el az erdélyi magyarságot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./"

Az amerikai előadókörúton levő Tokay György, az RMDSZ képviselőházi frakciójának nyilatkozott a Népszabadságnak. Elutasította a személye elleni vádakat. Hangoztatta, hogy felesleges a politikai vitákat a sárdobálás szintjére süllyeszteni. Hosszú évek aprómunkája kell, hogy kialakuljon a romániai magyarság intézményrendszere, ő ezért dolgozik. Az ünnepi, pirosbetűs szónoklatokat meghagyja másnak. Az egyetlen bűne, hogy másképpen dolgozik, mint Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, tette hozzá. Tokay György az Etnikumközi Párbeszéd nevű amerikai kutatási program és az Erdélyért Kulturális Alapítvány meghívására tesz kéthónapos előadókörutat Amerikában. /Szónoklatok helyett szívós munkát. Nyilatkozik az RMDSZ frakcióvezetője. = Népszabadság, szept. 6./

"1992. aug. 24-én az RMDSZ Országos Elnöksége Széken tartott ülésének meghívott vendége volt Hámos László, a Hungarian Human Rights Foundation /HHRF/ vezetője, aki akkor vitába szállt Tokay Györggyel. Tokay György akkor tért haza amerikai útjáról. Hámos leszögezte, hogy Tokay nem azokkal a szenátorokkal tárgyalt, akiknek valóságos döntési joguk van, hanem azokkal, akik a Románia iránti barátságos politika hívei. Azokkal a szenátorokkal, akiknek szavuk van, akikkel Tőkés László is tárgyalt, Tokay nem vette fel a kapcsolatot. Hámos László hangsúlyozta: Tokay Györgynek a Washington Post ápr. 3-i számában megjelent nyilatkozata nemcsak Tőkés Lászlónak ártott, hanem az egész erdélyi magyarságnak. Ebben a lapban jelent meg az első nyilatkozat RMDSZ-vezetőtől egy másik RMDSZ-vezető ellen. Tokay ugyanis biblikus elképzelésekkel elfoglalt papnak nevezte Tőkés Lászlót. A Neptunfürdőn tartott megbeszélés kezdeményezője, a Project on Ethnic Relations néhány tagú alapítványocska. Egyik résztvevője Alan Kassof, aki 1986-ban azt erősítgette, hogy a román kormánnyal lehet tárgyalni. Kassof 1990-ben Traian Chebeleuval állapodott meg a Neptunhoz vezető tárgyalások elindításáról. David Binder, aki az RMDSZ-t megrágalmazó emlékezetes cikket írta a New York Timesben, az elmúlt években a pozitív Ceausescu-kép építője volt az amerikai lapban, emellett nem romániai tudósító, mégis ott volt a Neptunon. /Zöld István: Kikkel tárgyalgatunk? Beszélgetés Hámos Lászlóval, a Hungarian Human Rights Foundation vezetőjével. = Orient Expressz (Bukarest), szept. 6./ The Washington Post ápr. 3-i számában Tokay György kijelentette: "Tőkés pap, biblikusan gondolkodik és néha apolitikus látomásai vannak. Hibázik."

"Tőkés László levelére hónapokig nem jött válasz az RMDSZ központjából. Egy kisebb, jobban fizetett csoport, a parlamenti csoport veszi át a nehézkesen működő RMDSZ néhány szerepkörét. Markó Béla is tagja a csoportnak. Markó tudott az amerikai PER közvetítésével folyó nem titkos, de azért titokzatos tájékozódó megbeszélésről a hatalom és az RMDSZ parlamenti csoportjának három meghívott tagja között. A jövő majd kideríti, miért történt mindez pontosan így, írta Gajdos Balogh Attila. Sok RMDSZ-vezető nem ismeri kellőképpen az elmúlt 75 év történetét, mert valójában a nagyromán nacionalizmus nemzetállami ideológiájáról van szó. E tekintetben alig van különbség kormánypárt és ellenzék között. A román hatalom részről még mindig a félrevezetési készség a nagyobb, s a PER-t is erre akarták felhasználni, az Európa Unió tagsága, valamint a legnagyobb kedvezmény elérése érdekében. Iliescu elnök többször kijelentette, nem a kisebbségek helyzetével kell foglalkozni, mert az rendben van, hanem a külföld "helyes" tájékoztatásával. A problémák nem söpörhetők a szőnyeg alá, amint Tokay György képzeli, aki egyszerűen apokaliptikus rémlátásnak tekinti azt, ha Tőkés László etnikai tisztogatásnak nevezi az etnikai tisztogatást, függetlenül attól, hogy az milyen eszközökkel valósul meg. Tokay frakcióvezetőnek nem elég apokaliptikus a zsidók, a németek és a magyarok exódusa, és az sem, hogy semmi sem történik ennek megállítására. /Gajdos Balogh Attila: Információkeringési zavarok egy mamutszövetségben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./"

Katona Ádám, az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezetének vezetője indulatosan nyilatkozott a Neptunban zajlott tárgyalások szereplőiről. Szerinte Tokay György, Frunda György és Borbély László élesen szembenállnak az autonómia kérdésével. Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ hargitafürdői ülésén Csapó József önrendelkezési tervezetét tárgyalták. Akkor Tokay György és Frunda György a tervezet ellen szólaltak fel és elérték azt, hogy ezt a memorandum-tervezetet titkosították. Azóta ez a szárny úgy tesz, mintha nem is létezne ez tervezet. Azóta többször tárgyaltak erről, de Tokay és társai lehetetlenné tették az érdemi munkát ebben az ügyben. Kezdetben terminológiáját kifogásolták, később azt kérték, nemzetközi szakértők vizsgálják meg Csapó tervezetét. Ez megtörtént és a szakértők elismeréssel nyilatkoztak a tervezetről. Katona szerint Markó Béla elnök is a cinkosuk. Markó úgy mutatja, mintha ő volna a mérleg nyelve, aki nem csatlakozik se ide, sem oda. Valójában -Katona szerint - Markón múlt, hogy az autonómia-tervezet nem került az országos testületek elé. A kormányzattal folytatott neptuni tárgyalásokban Verestóy Attila is részt vett. Katona Ádám ezt a csoportot kormánypárti csoportosulásnak nevezi, akiket az egyéni érdek vezérel. Ez az asszimiláns csoport Tokay György vezetésével paktumot kötött a magukat liberálisnak definiáló, tulajdonképpen kozmopolita csoportosulással /meghatározó személyiségük Cs. Gyimesi Éva, köztük van Szilágyi Sándor, Magyar Nándor is/. Az RMDSZ brassói kongresszusán ez a szövetséget kötött két csoport lett a hangadó, embereik kerültek a vezetésbe. Az összes vezető funkció az ő kezükbe került. Ez meghatározza az RMDSZ politizálását. Az SZDSZ képviselői belefolytak az RMDSZ legutóbbi kongresszusának irányításába. Az SZDSZ-es Törzsök Erika futkosott a brassói kongresszuson jelen levő Pető Iván és Cs. Gyimesi Éva között. Állandóan vitte az utasításokat. Az SZDSZ igyekszik befolyásolni az RMDSZ-t. /Bodnár Dániel: Katona Ádám, az székelyudvarhelyi szervezetének vezetője a megosztottságról, az autonómiáról és a titkos tárgyalásokról. = Magyar Nemzet, szept. 11./

"Szőcs Géza emlékeztetett: az RMDSZ volt alelnökei, valamint a kilenc elnökségi tag augusztusi nyilatkozatukban hangsúlyozták, hogy senki sem tájékoztatta őket Borbély László, Frunda György és Tokay György titkos tárgyalásáról. A Neptun-ügyről Szőcs Géza a Beszélőben írt. Egy idő múlva Markó Béla elnök állásfoglalásában hangoztatta: egységre van szükség, mindannak ellenére, ami történt. Markó Béla itt már-már egy tabusított "hozzá-ne-nyúlj" értékre hívta föl a figyelmet. A januári brassói RMDSZ-kongresszuson az egyik tábor túlnyerte magát, olyan politikusok kerültek a vezető testületekbe, hogy az így kialakult arányok nem tükrözték a tagság erőviszonyait. Az RMDSZ bizonyos politikusai "megengedhették" maguknak, hogy magánemberként részt vegyenek egy olyan politikai történésben, amelyet a kormányzat kijátszhat saját propaganda céljaira. Ugyanakkor a kormány nem hajlandó részt venni azon a kerekasztal-megbeszélésen, melyet az RMDSZ évek óta szorgalmaz. Ma már nyilvánvaló, hogy a PER nevű szervezet a román kormány kezdeményezésére jött létre és vállalta az úgymond közvetítést. /Szőcs Géza: A Neptun-gate hátteréről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./"

Amerikában még bizalmatlanok a magyar kisebbség autonómia-törekvéseivel szemben, nem szívesen foglalkoznak kollektív kisebbségi jogokkal, nyilatkozta a Népszabadságnak amerikai körútjának végén Tokay György. /Füzes Oszkár: Amerikában még bizalmatlanok az autonómiatörekvésekkel szemben. = Népszabadság, szept. 17./

Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform szóvivőjeként elismeréssel szólt az RMDSZ memorandumáról, de kifogásolta, hogy nem a platformok képviselőiből álló kerekasztal közös munkája a memorandum, továbbá ebből kimaradtak dr. Csapó József szenátor által összeállított jogsérelmek. Szerinte kulcskérdések kimaradtak, az etnikai jellegű jogsérelmek minősítése fogyatékos, nem emelték ki az önrendelkezés követelését. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés felháborodva értesült arról, hogy Borbély László, az RMDSZ Maros megyei elnöke amellett, hogy nem támogatta a platform aláírásgyűjtő kezdeményezését az ártatlanul elítélt oroszhegyiek, zetelakiak és marosvásárhelyiek ügyében, nem átallotta a kezdeményezést - több társával együtt - a kezdeményezést a marosvásárhelyi rádióban elutasítani. Továbbá Borbély László, Frunda György, Tokay György és mások elérték, hogy Caspó József szenátor autonómia-tervezetét titkosították, miközben a délvidéki, felvidéki és kárpátaljai magyarság politikai érdekvédelmi szervezetei hasonló autonómia-memorandumaikat elfogadták és kormányuk elé tárták. Katona Ádám hangsúlyozta, hogy az ún. kabinetpolitikától, mint például Verestóy Attila szenátor Stoicával folytatott titkos tárgyalásaitól ugyanúgy nem várható eredmény, mint a botrányt kavart, Tokay György által vezetett bel- és külföldön folytatott tárgyalásaitól. /Katona Ádám: A memorandum jó, csak izé? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ Ezzel Katona Ádám elítélte a Neptun-ügyben résztvevő RMDSZ-képviselők tárgyalásait.

Borbély Imre terjedelmes írásában összegezte a Neptun-vitát. A tárgyalások titkosak voltak, mert az Országos Elnökség hivatalosan soha nem értesült a tárgyalásokról. Az SZKT nem vitatta meg: részt vegye-e az RMDSZ a PER-en, mi legyen az álláspont, ki képviselje a szövetséget. Az elért eredménynek ára: a hatalomnak először sikerült tárgyalókészséget tanúsítania. egyúttal visszautasítani a legitim tárgyalópartnert. Tokay György a Le Monde Dipomatique-ben /1992. nov./ olyan erdélyi magyar radikális szárnyról regélt, amely még a fegyveres harctól sem riad vissza. Trianon óta a román kormányok mindent elkövettek a romániai magyarság beolvasztásáért. A kisebbségi politizálás célja az asszimiláció késleltetése. A határmódosítás, a revízió nem tartozik az erdélyi politikai realitások közé. A független Erdély a magyaroknak a társnemzeti státuszt jelentené, de Erdélynek nincs saját hadserege, így bármilyen szakadár politika kudarcra van ítélve. A belső önrendelkezés nem engedményeket vár, hanem jogokat követel. - Domokos Géza vonala egyértelműen kisebbségi politikát folytatott. A kisebbségi politikusok a politikai tevékenység egyetlen színterévé kívánták tenni a parlamentet. Az autonomista politikusok viszont a társadalom néplélektani felkészítését és a külföldi erők bevonásával történő nyomásgyakorlást tartják eredményesnek. Borbély Imre a kisebbségi politikát űzőknek a szemére vetette, hogy engedményekből soha nem lesz jog. Az elfogadott engedmények számával együtt nő a függőség. - A Nemzeti Kisebbségi Tanács kirakatintézmény, felállítása volt a PER egyik fő célja. / Borbély Imre: Neptun. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25-26./

"Szept. 25-26-án Marosvásárhelyen ülésezett az SZKT, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. Markó Béla elnök politikai állásfoglalásában kifejtette, hogy az RMDSZ-nek autonóm politikát kell kialakítania. Az RMDSZ memoranduma "olyan elvi igénybejelentés, ami később is hivatkozási alap lehet." A Neptun-ügyről Bodó Barna politikai alelnök számolt be, a PER-ben résztvevők politikai felelősségét egyértelműnek nevezve. Tokay György és Borbély László felszólalásaikban védték álláspontjukat, az utóbbi kifogásolta, hogy megkérdőjelezték becsületességüket. Tőkés László püspök elhatárolta magát az áruló és kollaboráns jelzők alkalmazásától. Vitára szükség van, mondta, "félre kell tennünk beteges problémaiszonyunkat, konfliktuskerülő egységféltésünket", mondta. A hatalommal való egyezkedés módját tartja elhibázottnak. A tárgyaló hármak "kis lépések taktikája" legfeljebb jóhiszemű megalkuvás. Jelenleg nem bizalmas magántárgyaláson, hanem az RMDSZ memoranduma hangján, a kollektív jogok és a belső önrendelkezés elvén kell politizálni, hangsúlyozta Tőkés László. A román hatalom kis amerikai besegítéssel megtalálta a kedvére való "partnereket" a diszkriminatív politika fenntartására. Tőkés László több idézetet hozott politikusoktól, szervezetek képviselőitől. Asborjn Eide az ENSZ Emberjogi Bizottságának jelentésében "pozitív román lépésekről" számolt be, David Binder cikkére hivatkozással. A Neptun-ügy RMDSZ-résztvevőit nagy felelősség terheli. Ezután következett a hajnalig tartó vita. Az RMDSZ egyes platformjai sorra kifejtették véleményüket. A leghatározottabban, legélesebben az Erdélyi Magyar Kezdeményezés frakció fogalmazott: a hármak súlyos károkat okoztak az RMDSZ-nek, megbontották az RMDSZ egységét, majd ők vádoltak egységbontással, ezért a frakció szerint a hármaktól meg kell vonni a képviseleti jogot. A Szórvány csoport szerint a mérsékeltek és a radikálisok összecsapásáról van szó. Két határozattervezet született, egy radikális, amelyik elítélte a hármakat és javasolta, hogy a három politikust ne bízzák meg a parlamenti csoport, illetve frakciók választott tisztségeinek viselésével. A másik változtat enyhébb és csak annyi szerepel benne, hogy az RMDSZ frakciók vizsgálják felül a választott tisztségviselők alkalmasságát. Tőkés László jelezte, hogy amennyiben nem vonják le a megfelelő következtetéseket, neki kell ezt megtennie, hiszen nem ő tárgyalt a hatalommal. /Bögözi Attila: Marosvásárhelyi SZKT, 1993. szeptember. Neptun makacs szelleme. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29., 30./ A kiadott állásfoglalás szerint a PER által szervezett megbeszélésen /köztük a Neptunon/ Borbély László, Frunda György és Tokay György képviselők mandátum nélkül tárgyaltak a hatalom képviselőivel, jelentős károkat okoztak a szervezetnek. Ez lehetőséget teremtett a hatalomnak, hogy kísérletet tegyen az RMDSZ megosztására. A hatalommal való tárgyalás kívánatos formája a kerekasztal-megbeszélés. /Állásfoglalás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./ A viharos tanácskozáson a "hármak" lépését mindannyian elítélték, politikai tévedésnek minősítették, de négy frakció tiltakozása miatt a személyi felelősségre vonásuk elmaradt. /Simó Erzsébet: Az SZKT marosvásárhelyi ülése. Az RMDSZ PERe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 28./ A MISZSZ, a Szabadelvű, a Bethlen Gábor és az Erdélyi Magyar Kezdeményezés frakciók javasolták, hogy a három érintettet mentsék fel a nemzetközi szervezetekben betöltött tisztségükből, a Magyar Demokrata, a Kereszténydemokrata, a Szórvány és Partium csoportok viszont ezzel nem értettek egyet. Egyik javaslat sem kapta meg a szükséges támogatást, végül egy konszenzusos változatot dolgoztak ki. /Nagy Iván Zsolt: RMDSZ-dokumentum a neptuni találkozóról. = Magyar Nemzet, szept. 27./. Az SZKT 61:29 arányban /8 tartózkodással/ elfogadta a kompromisszumos szöveget, a kiadott állásfoglalást, viszont Tőkés László tiszteletbeli elnök és Bodó Barna politikai alelnöknek a hármakat elmarasztaló elemzése fölötti szavazást meghiúsította a testület. A polémia egyes pontjaiban Markó Béla elnök és Tőkés László nyilvánosan elhatárolódtak egymástól. /RMDSZ-tanácskozás Marosvásárhelyen. = Új Magyarország, szept. 27./"

"Az RMDSZ Tiszteletbeli Elnöke Irodája közleményben tiltakozott a Kossuth Rádió szept. 26-i híre miatt, miszerint Tőkés László az SZKT marosvásárhelyi ülésén szankciót követelt a "hármak" /Borbély László, Frunda György és Tokay György/ ellen, bejelentve, ha nem adnak neki igazat, lemond. Tőkés László eredményesnek tartja az SZKT marosvásárhelyi ülését és egyetért a kiadott állásfoglalással. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./"

Szept. 29-én frakcióvezető választást tartott az RMDSZ képviselőházi csoportja, Tokay György lett az elnök, Bárányi Ferenc és Borbély László az alelnökök. A frakció kilenc tagja /András Imre, Birtalan Ákos, Borbély Imre, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő, Sinkó István, Szilágyi Zsolt, Varga Attila és Zsigmond László/ kivonult az ülésről és nyilatkozatban tiltakozott a döntés ellen, hozzátéve, hogy tudomásul veszik a többség akaratát, de emlékeztettek az SZKT szeptemberi állásfoglalására: a Neptun-üggyel kapcsolatban Tokay György és Borbély László képviselők politikai hibát követtek el. A szenátusi RMDSZ-csoportban korábban volt már választás, melynek eredményeként Verestóy Attila lett az elnök és Kozsokár Gábor az alelnök. /Mózes Edith: Kivonulás a frakcióvezető-választásról. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szept. 30-án Nagyváradon tartott sajtótájékoztatóján felemelte szavát a parlamenti RMDSZ-frakció vezetőinek /Tokay György és Borbély László/ újraválasztása ellen. A püspök a neptuni ügyet nem tartja lezártnak, szükségesnek tartja egy rendkívüli SZKT összehívását. Sajnálatosnak tartja, hogy az RMDSZ-en belül támogatást nyújtanak a hatalomnak ahhoz, hogy a neptuni diverzióját legitimálja az RMDSZ mérsékeltekre és radikálisokra történő felosztásával. /Bogdán Tibor, Bukarest: A neptuniakat megerősítették tisztségükben. = Magyar Hírlap, okt. 1./

Tokay György visszautasította, hogy a PER-tárgyaláson történt részvétele hiba volt. A kibontakozott vita ártott az egységnek. Addig van súlya az RMDSZ autonómia-követelésének, amíg azt az RMDSZ együtt, egységesen követeli. Tokay a megbeszélésekről Magyari László Nándort tájékoztatta. Tőkés László tévedett, amikor elítélte a PER-folyamatot, a Neptunon zajlott tárgyalásokat. Tőkés László püspökre szükség van, de tudomásul kell vennie, hogy neki is csak egy szavazati joga van. /Rais István: Beszélgetés Tokay Györggyel, az RMDSZ képviselőházi csoportjának vezetőjével. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 7./

Okt. 6-án Aradon az aradi vértanúkra emlékeztek. Délelőtt római katolikus templomban Tempfli József nagyváradi püspök celebrálta a szentmisét, mintegy húsz pap közreműködésével, jelen volt - többek között - Katona Tamás államtitkár, Entz Géza, a Határon Túli Magyarok elnöke, Rudas Ernő bukaresti nagykövet, az RMDSZ nevében pedig Markó Béla elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Hosszú Zoltán szenátor, Tokay György képviselő. A püspök a vértanúk példájára emlékeztetett: példát adtak, miként kell küzdeni a másik ember egyenlőségéért, a kisebbségek kollektív jogaiért. Ezután Rudas Ernő nagykövet adott fogadást, ahol a megyei vezetők is megjelentek. Délután az emlékhelyen zajlott a koszorúzás, beszédet mondott Markó Béla, Katona Tamás és Tokay György RMDSZ-képviselő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

Hathetes körútjának végén Tokay György képviselő, frakcióvezető Washingtonban beszélgetett Purger Tiborral. Tokay washingtoni előadásában hangsúlyozta, hogy kisebbségi helyzetben szövetségeseket, nem pedig ellenfeleket kell keresni. A nacionalizmus előretörése Kelet-Európában általános jelenség. Tokay kifejtette, az RMDSZ-nek nincs olyan sajtóorgánuma, ami egy pártlap funkcióját látná el. Nincs is rá szükség. Megállapítható, hogy az utódállamokban élő nemzeti közösségeknek azonos problémái vannak. Ezek közül a legfontosabb, hogy az önrendelkezési elv kereteit tartalommal töltsék meg. Mindehhez meg kell nyerni a parlamenti támogatást. Ezzel kell foglalkozni és nem belső ügyeket kell megvitatni a sajtó hasábjain. /Purger Tibor: Kisebbségi taktika és stratégia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

"Tőkés László Aradi mementó címen /okt. 6-i keltezéssel/ összefoglalta nézeteit. Okt. 6-a az önvizsgálat napja is egyben. A román nacionál-kommunista hatalom három éve elzárkózik attól, hogy szóba álljon a kisebbségi magyarság legitim képviselőivel, ehelyett az amerikai PER közreműködésével nem hivatalos tárgyalások folytak a rezsim és az RMDSZ önjelölt képviselői között. Az SZKT elítélte a mandátum nélkül tárgyaló RMDSZ-politikusokat, megállapítván, hogy jelentős károkat okoztak, politikai hiba elkövetésével vádolta őket. Ennek ellenére az RMDSZ képviselőházi frakciója újból vezetőjévé, illetve vezető-helyettessé választotta Tokay Györgyöt, illetve Borbély Lászlót. Ezzel "legitimálta a különutas tárgyalásokat, azt a hamis képet kialakítva, hogy az RMDSZ tárgyalóképes mérsékeltekre és a dialógustól elzárkózó radikálisokra" oszlana. Következésképpen a PER-folyamat elérte célját. A hatalomnak a PER közreműködésével sikerült megosztania az RMDSZ-t. Most a Neptunon tárgyaló három RMDSZ-képviselőn a sor, hogy érvényesítsék az SZKT konzekvenciáit. /Tőkés László: Aradi mementó Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9-10./ Az elmúlt napokban hasonló hangú állásfoglalást tett közzé az Erdélyi Magyar Kezdeményezés is. /(cseke): Új formákat ölt a Neptun-ügy. = Magyar Nemzet, okt. 8./"

"Varga Attila RMDSZ-képviselő megindokolta, miért írták alá kilencen a nyilatkozatot, hogy nem értenek egyet Tokay György frakcióvezetővé választásával: az SZKT állásfoglalásában politikai hibának mondta a Neptunon történt tárgyalásokat. A frakció döntése az újraválasztásról a magyar közvélemény arculcsapása. Ennek ellenére kifelé elismerik frakcióelnöknek Tokay Györgyöt és alelnöknek Borbély Lászlót. /Budaházi Emese: "Az igazság a mi oldalunkon van?" Interjú Varga Attila Szatmár megyei parlamenti képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./"

Murvay Miklós védelmébe vette a neptuni tárgyalókat, Tokay Györgyöt és Borbély Lászlót Tőkés Lászlóval szemben. Murvay Miklós szerint vége van a forradalomnak, vége a hatalomtól egyszerre mindent követelésnek, most inkább tárgyalni kell. /Murvay Miklós: Adalékok az aradi mementóhoz. Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

Telegdy Álmos felidézte a neptuni találkozások történetét. Frunda György, Tokay György és Borbély László előzetes egyeztetés nélkül találkozott a hatalom képviselőivel és egyezkedett velük. Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa szeptemberi ülésén a neptuniak akcióját nem tartotta összeegyeztethetőnek az RMDSZ által elfogadott Kolozsvári Nyilatkozattal. A személyi következtetéseket azonban az SZKT nem szavazta meg. A neptuniak lemondhattak volna, ezzel szemben Frunda képviseli az RMDSZ-t Strasbourgban, Tokay György az EBEÉ-n, Borbély László pedig az Európa Parlamentben. A hatalom nem mumus, akitől félni kell, nyilatkozta Tokay György. A zetelaki és oroszhegyi székelyek elítélése, a marosvásárhelyi márciusi vérengzés, Funar büntetlenül maradt cselekedetei és a magyarellenes rágalomhadjárat mind azt mutatja, hogy a hatalom nem mumus, tette hozzá Telegdy Álmos. Három év után lojalitást feltételezni a kormánytól nem vall politikai éleslátásra. /Telegdy Álmos: Hibátlan hibásak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./ Telegdy Álmos egyike azoknak a fiataloknak, akik már 1988-ban Tőkés László mellé álltak. Azok közé tartozik, akiket a Ceuasescu-pribékek megkínoztak.

Szilágyi Zsolt a legfiatalabb RMDSZ-képviselő kifejtette: elvárta, hogy miután az SZKT ülésén egyértelmű határozat született a neptuniak politizálásáról, elvárta volna, hogy Tokay György ne vállalja el a frakcióvezetői és Borbély László a frakcióvezető-helyettesi tisztséget. Ezért írta alá ő is a tiltakozást. Szilágyi Zsolt nem ért egyet azzal sem, hogy nélkülözhetetlen emberekről van szó. /Román Győző: Kontroll a kontrában. = Orient Expressz (Bukarest), okt. 25-31

"Osváth Erika felvetette: az RMDSZ-re szavazó romániai magyarság elfogadta ezt a szervezetet legitim érdekképviseltnek. Ebből következik, hogy valaki csak akkor a magyar kisebbség képviselője, ha az RMDSZ által erre felhatalmazást kapott. A Neptun-ügyben Markó Béla is kijelentette: "Az RMDSZ-politikusok szintén magánszemélyként voltak jelen, az RMDSZ vezetőségétől megbízatásuk nem volt." /Romániai Magyar Szó, aug. 4./ Osváth Erika levonta a következtetést, magánszemélyként nem lehettek a magyar kisebbség képviselői. Ennek ellenére Tokay György és Borbély László megmaradtak tisztségeikben. /Osváth Erika: "És ha igen, miért nem?" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./"

1993-ban már úgy tűnik, mintha a mérsékelt szárny, Tokay György, Verestóy Attila, Borbély László és a többi lenne az autonomista politizálás vezető ereje, írta Bardóczy Csaba. Valójában annak idején Verestóy Attila az autonómia kezdeményezőit forrófejűeknek nevezte, Tokay György pedig a Kolozsvári Nyilatkozat napján azt mondta, hogy amikor a szomszéd országban folyik a vér, akkor állunk elő ilyen hajmeresztő gondolatokkal? Akkor itt vér fog folyni, állította Tokay. Bardóczy kifejtette, nem engedmények kellenek, mert azok visszavonhatók, hanem jogokra van szükség. Bardóczy nem tudja elfogadni a neptuni tárgyalásokat. Bardóczy Csaba hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-t nem bomlasztja senki. Bomlik az magától, ha azt hiszik, hogy minden képviselő feddhetetlen. /Bardóczy Csaba: Az RMDSZ-t nem bomlasztja senki. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 28./

Tokay György képviselő kifejtette, hogy megszűnőben vannak a személyi viták az RMDSZ vezetésében. /RMDSZ: Megszűnőben a személyi viták. = Népszabadság, nov. 16./

Sok a hiányzó a parlamentben, az RMDSZ küldöttei is sokat vannak távol, ez nem helyes, szögezte le Tokay György. /Tokay György: Jónás levelei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27-28./

Dec. 20-án iktatták az parlamentben az RMDSZ nemzeti kisebbségekről és az autonóm közösségekről szóló törvénytervezetét. - Az erdélyi magyar politikai élet minden árnyalata köteles kidolgozni egy közös taktikai irányvonalat, sürgetett Tokay György képviselő, különben jönnek az újabb viták, jönnek a vádaskodások. /Tokay György: Jónás levelei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./

Zárt ajtók mögött tárgyalt febr. 1-jén Iliescu elnök az RMDSZ vezetőivel, Markó Bélával, Takács Csaba ügyvezető alelnökkel, Tokay Györggyel és Verestóy Attilával, a parlamenti frakciók vezetőivel. A magyar küldöttség átadta a kisebbségekről szóló törvény tervezetét, továbbá a megoldatlan kérdésekre és a megoldásukra tett javaslatot tartalmazó dokumentumot. Az elnök megígérte, hogy tanulmányozni fogja a javaslatokat. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./ Az RMDSZ csaknem egy éve tárgyalt utoljára az államelnökkel, tájékoztatott a megbeszélésről Markó Béla elnök. Átadták Iliescu elnöknek az RMDSZ-nek az Európa Tanácshoz intézett memorandumát Románia fölvételével kapcsolatban, továbbá számos elemzést, dokumentációt az oktatással, az önkormányzattal, az egyházi javak visszaszármaztatásával, a magyar elítéltekkel, a Kovászna és Kolozs megyei egyre feszültebb interetnikai viszonnyal kapcsolatban, azonkívül a megoldási javaslatokat is. Iliescu elnök álláspontja az előző tárgyalás óta nem változott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./ Az előző RMDSZ-Iliescu megbeszélés: 1993. febr. 24. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. febr. 26./ Markó Béla a Magyar Hírlap munkatársának elmondta: megállapították, hogy semmi sem történt az Európa Tanácsba történt felvételkor tett vállalások terén, továbbá folytatódik a magyarellenes politika. Nem közeledtek az álláspontok, összegezett Markó Béla. Iliescu szerint viszont nincsenek különösebb problémák. /Magyar Hírlap, febr. 2./ Tokay György is nyilatkozott a megbeszélésről. Iliescu elnök egyetlen kérdésre sem felelt, mondván, hogy további tanulmányozás után ad választ. Az államfő kifogásolta, hogy az RMDSZ nemzetközi szervezetekhez fordul, ahelyett, hogy elképzeléseit helyi szinten szorgalmazná. Az RMDSZ minden alkalmat megragadott, válaszolták, hogy feladatainak eleget tegyen. Tokayt megdöbbentette, hogy a kérdések felvetésénél nemcsak a politikai akarat hiányával néztek szembe, hanem a kérdés lényegének tagadásával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

Febr. 10-én a Képviselőházban Turlea képviselő interpellációjában elítélte a külföldi román- és Antonescu-ellenes kampányt, személy szerint pedig Moses Rosen főrabbit. Tokay György RMDSZ-képviselő a kormányhoz címzett interpellációjában a Vocea Romaniei kormánylapnak azt a cikkét tette szóvá, amelyik azzal vádolja az RMDSZ parlamenti frakcióját, hogy az 1918 előtti határokat akarja visszaállítani. Az egyik képviselő pedig Borbély Imre RMDSZ-képviselőt nevezte románellenesnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

"Aradon márc. 14-én a Kultúrpalotában kezdődött az emlékezés, márc. 15-én pedig a koszorúzáskor Tokay György képviselő kifejtette, hogy nem volt igazuk azoknak, akik a magyar nemzet végpusztulásáról beszéltek. "Íme itt vagyunk, élünk és ki fogjuk vívni jogainkat, nem hajolunk meg az erőszak előtt, nem kell nekünk antiterrorista különítmény" - mondta. Több szervezet koszorúzott, köztük volt Cristian Ilea alpolgármester. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./"