Bárányi Ferencet választotta elnökévé az RMDSZ képviselőcsoportja. Eddig Tokay György töltötte be ezt a tisztséget. Bárányi 14, Tokay 13 szavazatot kapott. A szenátusi RMDSZ-frakcióban a szavazás nem hozott változást, Verestóy Attila maradt az elnök, Szabó Károly az alelnök, Buchwald Péter a titkár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2., Népszava, márc. 1./

Márc. 24-én Vacaroiu miniszterelnök tájékoztatta a parlamenti pártokat a román küldöttségnek az európai stabilitási paktum párizsi értekezleten való részvételéről. Az RMDSZ-t Tokay György képviselte. A miniszterelnök kifejtette, hogy nem fogadják el az ET 1201-es ajánlását. Vacaroiu érvelése mellett a Liberális Párt`93 és az RMDSZ kivételével valamennyi párt felsorakozott. Tokay György kifejtette, hogy Románia ezzel a merev állásponttal távolabb került az euroatlanti integrációtól. Két éve a román kormány és a pártok elfogadták az 1201-est, ez a román külpolitika szavahihetőségét befolyásolja. - A vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja közleményében felhívást intézett az MSZP-hez: vállalják fel ők is a történelmi felelősséget annak érdekében, hogy a két ország közötti kapcsolatok megszilárduljanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Ápr. 11-én Kolozsváron újból összeült az RMDSZ etikai bizottsága, a hírzárlat miatt keveset lehetett megtudni. A Tőkés László-Nagy Benedek ügyhöz kapcsolódva Tokay György és Borbély Imre ügyét tárgyalták. Az SZKT-döntés után hozzák nyilvánosságra a döntést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

"Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője, egyúttal a Magyar Nemzet bukaresti tudósítója kommentálta a történteket. Az SZKT legutóbbi ülésén nem tudta véglegesíteni a legfontosabb dokumentumokat. A különböző csoportosulások között ellentétek vannak. Borbély Imre levelében éles támadást intézett Markó Béla elnök ellen és visszalépésre szólította fel az elnököt. "A nyílt levél tovább gazdagítja azt a politikai irodalmat, amelynek kiemelkedő csúcsai Tőkés Lászlónak a Neptun-konfliktust kirobbantó írása, Szőcs Gézának a Tokay György ellen írt, közvetlenül a brassói kongresszus előestéjén terjesztett pamfletje, vagy az újabb keletű, szintén a nagyváradi püspök nevéhez fűződő, a Nagy Benedek csíkszeredai képviselőt "kiátkozó" közleménye. Ezeknek a címzettje valójában nem egy-egy személy volt, hanem az RMDSZ más véleményen levő, egyesek által mérsékeltnek vélt szárnya", akiket a magyar érdekeket elárulóknak neveztek. /Magyar Nemzet, máj. 11./"

A bukaresti református egyház máj. 14-én és 15-én tudományos tanácskozással emlékezett meg fennállásának 180 éves évfordulójáról. Az előadók között volt Buchwald Péter szenátor, Tokay György képviselő, Borsi Kálmán Béla történész, a bukaresti magyar nagykövetség tanácsosa, Domokos Géza, a Kriterion igazgatója, Demény Lajos történész, Molnár Szabolcs, a hungarológiai tanszék tanára és Albu Zoltán, a gyülekezet jelenlegi lelkipásztora. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

Az RMDSZ kolozsvári kongresszusa idején Új Kongresszus, Új Ezred címmel politikai vicclapot adtak ki a kongresszusi sajtóiroda munkatársai /Gál Mária, Kiss Attila, Marián Antal, Szatmári Tibor/, rajtuk kívül Magyari Nándor, és Tokay György is munkatársa volt ennek az alkalmi lapnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

Az RMDSZ képviselőházi frakciója az őszi ülésszakra Tokay Györgyöt választotta a frakció elnökének, az alelnökök: Antal István és Márton Árpád, a képviselőház állandó bizottságának titkárául Borbély Lászlót választották, a képviselőház a jelölést elfogadta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 4., 610. sz./

"Aradon a református, majd a katolikus templomban kezdődtek az okt. 6-i megemlékezések. Megjelent a magyar kormány képviseletében Lábody László címzetes államtitkár, a HTMH elnöke által vezetett küldöttség, Szőcs Ferenc bukaresti nagykövet, továbbá Hosszú Zoltán és Magyari Lajos szenátor, Tokay György képviselő. Az aradi vértanúk obeliszkjénél Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Lábody László, Tokay György és Magyari Lajos tartott beszédet, majd az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői mondtak imát. A koszorúzásban részt vett Arad román alpolgármestere, a kormányhatóságok ezúttal is távol maradtak. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszédében hangsúlyozta: "minden nemzet olyan lesz, amilyen történelmet, kultúrát, hagyományt tovább tud építeni, szervesen bele tud illeszteni a maga jelenébe és jövőjébe." Az erdélyi magyarság két évfordulót vállalt kiemelten, márc. 15-ét és okt. 6-át, "mindkettő a nemzetek közötti egyenjogúság üzenetét hordozza, egyik sem a nemzeti elfogultság és bezárkózás szimbóluma." Tudjuk, hogy a kivégzett tábornokok közül többen nem beszéltek magyarul. "Hányszor kell ezt még elmondanunk, hányszor kell vajon még megfogalmaznunk, hogy nincs külön magyar szabadság, román szabadság" , amíg ezt mások megértik? "Bár ne kellene számos példát hozni csak Európának ebből a feléből, hogy mennyire nincsen, ma sincs sok helyütt se szabadság, se egyenlőség, se testvériség." "Mi küzdünk azért a jogunkért, hogy szabadon emlékezhessünk nagyjainkra, de ez kötelességet is jelent..." Lábody László kifejtette, hogy a szabadság egy és oszthatatlan. A magyar kormány másfél éve megfogalmazott hármas célja az európai integráció, a történelmi megbékélés és a magyar kisebbségek jogainak biztosítása. A három elválaszthatatlan, nem létezhet megbékélés a magyar kisebbségek jogai nélkül. Az ünnepség végén elhangzott a himnusz és a székely himnusz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./"

Okt. 19-én az RMDSZ vezetői a szövetség bukaresti székházában tartották a soros sajtóértekezletet. Markó Béla az egyetemisták sztrájkjára utalva emlékezetett arra, hogy az RMDSZ nem csupán az anyanyelvi oktatást korlátozó intézkedései miatt kifogásolta a tanügyi törvényt. Tokay György bejelentette, hogy az RMDSZ törvényességi óvást nyújtott be az idegen országok zászlait, illetve himnuszait tiltó törvénnyel kapcsolatban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 19., 643. sz./

"Okt. 23-án az oktatási törvény módosítására két kezdeményezés született, okt. 24-én pedig az RMDSZ nyújtotta be módosítását, Tokay György képviselő aláírásával. Az első kettő a tanügyi törvény kilenc cikkelyének módosítására vonatkozik, az RMDSZ-é pedig az egyetemisták követelésein kívül tartalmazza az anyanyelvi oktatás kérdéseit és kezdeményezi a felekezeti iskolák visszaadását. A román nacionalista oktatási célt tartalmazó szöveg helyett /4. cikkely/ az RMDSZ javaslata: "Az oktatás minden szinten román nyelven, a kisebbségek nyelvén, illetve világnyelveken történik." Hasonló szelleműek a többi módosítások is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./"

Nagyenyeden, a Fehér megyei RMDSZ-székházban olyan elektronikai tárgyat fedeztek fel, amelynek gyanítható rendeltetése a lehallgatás. Okt. 24-én értesítették erről az RMDSZ ügyvezető elnökét, Takács Csabát, aki okt. 25-én a helyszínre érkezett és Brendus Gyula megyei RMDSZ elnökkel együtt minderről nyilatkozatot adott ki, ismeretlen elkövető ellen ügyészségi vizsgálatot kérve. Tokay György, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnöke a Román Hírszerző Szolgálathoz fordult, derítsék ki, mi történt. /Miklós László: Poloskát irt az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28-29., Új Magyarország, okt. 27./

Tokay György, az RMDSZ képviselőházi csoportjának elnöke elmondta, hogy Markó Bélának, az RMDSZ elnökének üzenetét közvetítette telefonon Virgil Magureanunak, az Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ elnökének: Nagyenyeden, az RMDSZ-székházban olyan berendezést találtak, amely lehallgatásra szolgál. Tokay közölte, hogy feljelentést tettek az ügyészségen, az SRI vezetőjét csupán tájékoztatták. Meg kell tudni, hogy a hét titkosszolgálat közül /melyek egyike az SRI/ melyik végezte a lehallgatást. Precedens volt már a lehallgatásra, a választások idején Szatmárnémetiben lehallgatták a pártokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

Nyílt kártyákkal címmel jelenik meg Király Károly emlékirata, ebből az alkalomból készített vele interjút Kovács Nándor. Király Károly szerint az RMDSZ sokszor felületesen cselekszik. Király Károly botránynak nevezte, hogy Borbély László, Frunda György és Tokay György 1993-ban külön tárgyalt a román kormánnyal. Annak idején, amikor Király Károly a szenátus alelnöke volt, nem állt ki mellette az RMDSZ. - A magyarellenes intézkedések esetében nem elszigetelt román, szlovák, szerb akciókról van szó, erről ő már 1990-ben nyilatkozott egy kassai lapnak. Iliescu és Meciar nem véletlenül találkoznak. ? Nincs értelme annak, hogy gyorsan alapszerződést kössenek, jelentette ki. Nem szabad lemondani semmiről, amíg a magyar nép nem kap cserébe megfelelő garanciarendszert, magyarul autonómiát, Bolyai Egyetemet. /Magyar Hírlap, okt. 30./

Okt. 31-én tárgyalta a képviselőház a pártokról szóló törvényt. Függőben maradt a Nagy-Románia Pártnak az etnikai alapú pártok betiltására vonatkozó javaslata. Erről az RMDSZ-frakció nevében Márton Árpád és Tokay György fejtette ki a szövetség véleményét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 31., 651. sz./

Dr. Christoph Pan professzornak, a FUEV elnökének meghívására Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök és Tokay György képviselő nov. 5-8-a között Dél-Tirolba látogatnak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 1., 652. sz./

Az RMDSZ nov. 2-i, bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke bejelentette, hogy a romániai magyarság folytatja tiltakozó akcióit a tanügyi törvény jogkorlátozó intézkedései ellen, példaként említette Kozma Szilárd, Katona Ádám éhségsztrájkját, marosvásárhelyi közéleti személyiségek éhségsztrájk-láncát, amellyel Cs, Gyímesi Éva oktatásügyi alelnök is szolidaritást vállalt. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ egyetért Tőkés László püspöknek a román és magyar államfőhöz intézett alternatív megbékélési javaslatával, hiszen a szövetség vallja, hogy a megbékélés csak a kisebbségi kérdés megoldása alapján lehetséges. Elfogadhatatlan, hogy Traian Chebeleu nem a javaslatról mond véleményt, hanem a javaslattevő személyét, Tőkés Lászlót minősíti, igen vitatható módon. Chebeleu abból indul ki, hogy a kisebbségi kérdés megoldott Romániában, tehát nincs szükség újabb garanciákra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 2., 653. sz./ A parlamenti munkáról Tokay György képviselő elmondta, hogy a szakbizottság elvetette az etnikai alapú pártok betiltására vonatkozó módosító indítványt, amelyet a Nagy-Románia Párt és az RNEP terjesztett elő. A tanügyi törvénnyel kapcsolatban megjegyezte, hogy a legdemokratikusabbnak kikiáltott törvény három hónapot élt meg, a társadalmi realitás igazolta az RMDSZ fenntartásait. Seres Dénes szenátor a helyhatósági törvény módosításának lassú üteméről szólt és arról, hogy szükség van a helyi és regionális autonómiák európai chartájának ratifikálására. A kormány szándékosan halogatja a ratifikálást. Mátis Jenő képviselő egy román parlamenti delegáció tagjaként Finnországban tett látogatásáról számolt be, a finnországi svéd kisebbség helyzetének modellértékű megoldásáról /egyetemi oktatás, nyelvhasználat, autonómia, stb./ /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 2., 653. sz./

A képviselői szavazáson elvették a himnusztörvényt, a szavazás eredményét csak most hozták nyilvánosságra. A szavazás eredménye az ellenzéki pártok győzelme, mondta Tokay György. /Népszabadság, nov. 25./

"Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés vezető személyisége okt. 23-ától éhségsztrájkba kezdett és azt csak a 42. napon, orvosai utasítására, dec. 3-án hagyta abba. Éhségsztrájkjának 38. napján nyilatkozott az Erdélyi Naplónak. Öröm számára, hogy platformjuk készíthető elő az RMDSZ országos vezetőségétől kierőszakolt székelyudvarhelyi rendkívüli, decemberi SZKT-t. Öröm az is, hogy az Európa Tanács dec. 16-án helyszíni szemlére Romániába küldi Jansson, Schwimmer és Mme Durrieu jelentéstevőit. Katona Ádám hangsúlyozta, hogy az RMDSZ erkölcsi-politikai válságban szenved. Szerinte Markó Béla elnök a Tokay- és a Verestóy-vonalat képviseli, közben az autonómia elkötelezett híveként nyilatkozik. Markó Béla egy esztendeje késlekedik elvégezni azt a Tőkés László által az SZKT-ben többször is igényelt elemzést Tokay György és társai által híresztelt állításról, hogy "mi "szélsőségesek" lennénk a Szövetségben, akik veszélyeztetik a térség békéjét". Jelképes, hogy Markó Béla éppen Tokay Györggyel utazik Dél-Tirolba a területi autonómiát tanulmányozni. Van ok a nyugtalanságra, mert az anyaország kormányzata nem akarja kimondani védőhatalmi kötelezettségét az utódállamok magyarsága felett, sőt Keleti György honvédelmi miniszter nem talált semmi kivetnivalót abban, hogy sokezernyi katona betelepítése folyik Székelyföldre. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 13./ Az Adevarul (Bukarest) dec. 15-i száma ismerteti Katona Ádám fenti nyilatkozatát Gyenge visszhang, ellentétek, keserűség címmel. A Romániai Magyar Szóban Cseke Gábor tudósított ugyanerről a nyilatkozatáról Az éhségsztrájk 38. napján címmel, hozzátéve: a helyzetelemezésbe valószínűleg belejátszott az éhségsztrájk próbára tevő nyomatéka, a betegágyban fekvő elkeseredettebben fogalmaz. A következő időszakban kiderül: ki is nyilatkozott: a beteg ember vagy a platform maga, írta Cseke Gábor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./"

Tokay György, az RMDSZ képviselőházi csoportjának vezetője értékelte a legutóbbi parlamenti ülésszak munkáját. Nagy elégtétel volt az RMDSZ számára a nacionál-kommunista jellegű Btk-módosítási javaslatának bukása. Amennyiben a párttörvényt elfogadják a szenátusban, akkor a parlamenti pártok anyagi támogatást fognak kapni. Ugyancsak pozitívum a szerzői jog védelmére született törvény. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6-7./

Az RMDSZ parlamenti frakciója Szabó Károly szenátusi, illetve Tokay György képviselőházi frakcióvezető aláírásával a parlament rendkívüli összehívását kezdeményezte jan. 4-én, hogy sürgősségi eljárással vitassák meg és fogadják el a költségvetést. A kormány ugyanis, élve meghatalmazásával, rendeletekkel fog dönteni olyan pénzügyi kérdésekben, amelyekben csak a törvényhozás hivatott határozni. - Kerekes Károly RMDSZ-képviselő jan. 3-án írásban fordult Florin Georgescu pénzügyminiszterhez, jelezve, hogy a határon még mindig kérik a határátlépési illetéket, holott ez jan. 1-je után törvénytelen. Georgescu kabinetfőnöke már másnap reagált a levélre: utasították a vámigazgatóságokat, hogy ne szedjék az illetéket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6-7., (gyarmath) [Gyarmath János]: Az RMDSZ összehívhatná a parlamentet. = Magyar Nemzet, jan. 8./

"Tokay György a vele készült interjúban visszatért a Neptun-ügyre, mondván: "tárgyalni mindenképpen kell", nem lehet elzárkózni a párbeszéd elől. Tokay szerint az úgynevezett mérsékeltek hibásak, mert úgy gondolták, nem kell egymást támadni, viszont "letűrtük, hogy a lapok tele legyenek ilyen mocskolódó írásokkal, melyek fajelméleti alapokra helyezik az RMDSZ-t. A média megtelt ezekkel a gondolatokkal...." Tokay hangsúlyozta, hogy mindenkivel tárgyalni kell, kivéve a szélsőséges szervezeteket. /Szeghalmi Örs: "Tárgyalni mindenképpen kell". = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 17./"

"Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke állásfoglalásában elítélte azt, hogy Magyari Lajos az SZKT székelyudvarhelyi ülésén /jan. 12-14./ indítványozta, döntsék el, fasiszta típusú szervezet-e az RMDSZ. Magyari Lajos szenátornak emberi mentsége, hogy ittas állapotban mondta mindezt, de ez nem enyhíti azt a kárt, amelyet az ellenséges sajtó okozott az RMDSZ-nek, megszellőztetve az elhangzott, valótlan sértést. Minden becsületes RMDSZ-tag nevében ki kell kérni még a puszta felvetését is annak a kérdésnek, hogy fasiszta vagy demokratikus szervezet-e az RMDSZ. - Tokay György a Bihari Naplónak adott nyilatkozatában azt állította: "eltűrtük, hogy a lapok tele legyenek mocskolódó írásokkal, melyek fajelméleti alapokra helyezik az RMDSZ-t. A média megtelt ezekkel a gondolatokkal..." Ilyen rágalmakkal eddig csak a többségi nacionalista propagandisták illették a szervezetet. "A romániai magyar nyelvű lapok és a média egésze iránti megbecsüléssel és szolidaritással határozottan vissza kell utasítanunk." - olvasható Tőkés László állásfoglalásában. - "Az RMDSZ-nek a jövőben sokkal inkább az állampolitikai szinten űzött mesterséges asszimiláció tárgyában kellene SZKT-vitákat rendeznie és nyilatkozatokat elfogadnia". /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 25./ Tokay György-interjú: 93. sz. jegyzet - Szeghalmi Örs: "Tárgyalni mindenképpen kell". = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 17./"

Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt jan. 19-én megkezdődött háromnapos kongresszusán az RMDSZ-t Tokay György képviselte, aki üdvözlő beszédében emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hat esztendőben a két politikai szervezet a barikád ugyanazon oldalán állott, hiszen azonos erkölcsi és politikai értékrend megvalósításáért szállt síkra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 19., 700. sz./

Az RMDSZ képviselőházi frakciójának idei első ülésén, febr. 5-én megválasztották a frakció új vezetőségét. Elnök: Vida Gyula, alelnökök: Pécsi Ferenc és Szilágyi Zsolt, titkár: Fekete Zsolt. A frakció a képviselőház állandó bizottsága titkári székébe Kónya Hamar Sándort jelölte. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 5./ Az eddigi frakcióelnök Tokay György volt. Eddig az elnöki tisztet Tokay György ötször, Vida most másodszor, dr. Bárányi Ferenc pedig egyszer töltötte be. /Népszabadság, febr. 6./

Febr. 18-án dr. Franz Pahlnak, a Dél-Tirol Autonóm Régió alelnökének meghívására nyolctagú RMDSZ-küldöttség utazik Dél-Tirolba. A Bolzanóba és Trentóba látogató delegációban részt vesznek Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke (a küldöttség vezetője), Seres Dénes szenátor, Tokay György és Varga Attila képviselők, Csiha Tamás, a nagybányai szervezet elnöke, Puskás Bálint, a háromszéki szervezet elnöke, Székely István, az Ügyvezető Elnökség referense és Vajda László, a szövetségi elnök politikai tanácsosa. Az ötnapos tanulmányút során az RMDSZ tisztségviselőinek alkalma nyílik közvetlenül tanulmányozni az autonóm intézmények működését, a működést szabályozó jogi normákat, valamint az autonóm intézmények és állami szervek közötti kapcsolatot, jogharmonizációt. A program szerint az RMDSZ küldöttsége találkozik a Dél-Tirol Autonóm Régió Tanácsának és Végrehajtó Bizottságának tisztségviselőivel, a bolzanói bíróság elnökével, az olasz kormány megbízottjával, a helyi önkormányzat és a helyi sajtó képviselőivel. /RMDSZ-küldöttség Dél-Tirolban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

"Az RMDSZ Tiszteletbeli Elnökének Hivatala jan. 23-án kelt állásfoglalását a Romániai Magyar Szó nem volt hajlandó közölni, most az Erdélyi Napló vállalta publikálását. Magyari Lajos az SZKT székelyudvarhelyi jan. 12-14-i tanácskozásán ittas állapotban tette fel a kérdést, hogy fasiszta típusú szervezet-e az RMDSZ. Ezt a káros kijelentést felkapta az elfogult sajtó, holott a kérdés feltevése is sértő. Vissza kell utasítani Tokay György képviselő állítását, hogy a lapok tele vannak "ilyen mocskolódó írásokkal, melyek fajelméleti alapokra helyezik az RMDSZ-t." /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 17./ Az RMDSZ-nek a jövőben inkább az állampolitikai szinten űzött mesterséges asszimiláció tárgyában kellene SZKT-vitákat rendeznie..." - olvasható az állásfoglalásban. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 13./"

"A Szabadságban egy oldalon található egy Szőcs Géza mellett kiálló cikk /Szabó Csabától/ és egy másik, a személyét durván támadó írás Fey Lászlótól. Szabó Csaba megállapította, hogy azok, akik kirobbantották a Nemzetközi Transsylvania Alapítvánnyal kapcsolatos vitát, azok ezzel háttérbe szorították a magyarság érdekeit, kockára tették a magyarság - választások előtti egységét. Azt, hogy tartozik-e Szőcs Géza, vagy sem, azt már évekkel ezelőtt el kellett volna döntenie az RMDSZ vezetőségének. Először Tőkés Lászlót támadták. Később Szőcs Gézát. Õt könnyebb támadni, mert gazdasági vállalkozó, ilyen esetben pedig lehetetlen nem találni valamilyen támadási felületet. "A két egykori diktatúraellenes személyiséget /mindketten életüket kockáztatták azért, hogy erről most vitatkozhassunk/" fokozatos kikezdésükkel szeretnék visszarángatni az erdélyi magyar politika középszerűségébe. /Szabó Csaba: Az RMDSZ mosógépe/. Fey László kirohanásában arról írt, hogy Szőcs Géza sajtóhatalmával a "radikálisnak nevezett türelmetlen szárnyat támogatja, amely nem számol a realitással, dobbal akar verebet fogni. Ennek a hangoskodásnak csak az lett az eredménye, hogy az RMDSZ és az erdélyi magyarság mindjobban elszigetelődik, magára marad. Még azok a románok is, akikkel szót lehetne váltani, azok is elhatárolódnak szélsőségeseink hőzöngése következtében." Fey László nem állt meg itt, hanem szokott modorában - feljelentéshez hasonlóan - felsorolta a számára ártalmas radikális csoport tagjait: Borbély Imre, Csapó József, Katona Ádám és Tőkés László, akik szerinte az RMDSZ-en belül is nagyon harciasak. Sikerült félreállítaniuk Domokos Gézát, utána "reálpolitikusokat" támadták, Fey idesorolta Borbély Lászlót, Frunda Györgyöt és Tokay Györgyöt. Fey László visszamenően is ítélkezett: "Tőkéséket annak idején az előző kormány támogatta", szerinte ők érték el, hogy elégedetlenség van a romániai magyarság körében a magyar kormány politikájával szemben. /Fey László: Kit, mit és miért támogatunk? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./"

"Dr, Borbély Zsolt Attila tanulmányában áttekintette a Katona Ádám vitacikkével /Szabadság, 1995. nov. 9./ indult, a fogyatékos magyar identitástudatról szóló vitát, felidézve a sok hozzászólást, állásfoglalást. Hangsúlyozta, hogy "a nemzeti identitás olyan politika- és történelemformáló evidencia, melynek kétségbe vonása eleve kizárja az adott személyt a politikai diskurzusból." "Kétségbe lehet vonni az identitástudat fogyatékosságának elvi lehetőségét vagy annak politikai revelanciáját." A "legfőbb megfogalmazható reális fenntartás Katona Ádám kijelentésével kapcsolatban az elvi követelmény kodifikálhatatlansága." Ugyanakkor a közösségre tartozhat, hogy a képviselőjelöltek milyen iskolába járatják gyermekeiket. Borbély Zsolt kiemelte, hogy Markó Béla elnök szokatlanul határozottan reagált, annak ellenére, hogy a Neptun-ügyben, illetve a Nagy Benedek-ügyben tartózkodó volt, ráadásul keményen ferdített, állapította meg Borbély. Katona Ádám nem azokról szólt, akik magyarrá asszimilálódtak. Tokay György továbbment, fajelméletről beszélt és azt állította, hogy "mocskolódó írások" jelentek meg az erdélyi magyar sajtóban. Tokay azóta is adós azzal, hogy ezt igazolja, hogy felmutasson ilyen írásokat. Végül az SZKT kiadott állásfoglalása nem Katona Ádámtól, hanem fogyatékos magyar identitástudatra, a vegyes házasságra vonatkozó nézeteitől határolta el magát. Borbély Zsolt Attila a vitát így összegezte: az "erdélyi magyarság szemszögéből a mérleg egyértelműen negatív. Terítékre került egy olyan érzékeny téma, melynek kapcsán legtöbbünk nem mondta ki őszintén, mit gondol." Végül elmarasztalta Markó Béla szerepét a vitában. /Orient Expressz (Bukarest), ápr. 17./"

Két ellentétes irányzat képviselője nyilatkozik a hetilap hasábjain. Frunda György szerint változás szükséges az RMDSZ politikájában. Amíg az RMDSZ nem kerül be egy kormánykoalícióba, addig nem fog jogokat kivívni a romániai magyarság számára - hangsúlyozta. Reálpolitikus, vallja és az RMDSZ-ben is megerősödött a realista vonal, amely olyan célokat tűz maga elé, amelyek legalább részben megvalósíthatóak. Borbély Imre a koncepcióalakításban tevékenykedik. Az autonómia gondolatát ő erősítette meg az RMDSZ-ben, ellenkampányt annak idején Domokos Géza és Tokay György folytatott. A másik tervezete: egy összmagyar nemzetstratégia körvonalazása. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 24./

"Júl. 24-én Bukarestben, az RMDSZ sajtótájékoztatóján Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az őszi választások újra heves, kisebbségellenes kirohanásokat ígérnek. Példaként a budapesti Magyarország és a határon túli magyarság tanácskozásán megszületett zárónyilatkozattal kapcsolatban az RMDSZ ellen intézett durva kormánypárti támadást említette. Takács Csaba ügyvezető elnök, az RMDSZ választási kampányigazgatója elmondta, hogy Kolozsváron megalakult a kampánystáb, amely fiatal politikai szakértőkből áll. Frunda György szenátor, az RMDSZ elnökjelöltje is összeállította tanácsadó politikai csapatát, köztük van Tokay György képviselő és Verestóy Attila szenátor is.Frunda György leszögezte, hogy programja az RMDSZ programján alapul, és a budapesti záródokumentumból is benne lesz minden olyan gondolat, amely megfelel a szervezet programjának. Traian Chebeleu törvénytelennek nevezte Frunda György jelöltségét az elnökségre, mondván: egy "idegen állam dokumentuma" alapján akar kampányt folytatni. Ezzel kapcsolatban Frunda György kijelentette: ő a román alkotmány alapján jelölteti magát, s aki törvénytelenségről beszél, az válassza az előírt tiltakozás útját, ő áll a bírósági ítélet elébe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./ "