Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Tokay György
512 tétel
2001. november 12.
"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szemében: a PER régóta vörös posztó, a neptunfürdői informális találkozó óta a püspök a PER-t a román hatalom érdekeit kiszolgáló eszköznek tekinti. A püspök Neptuni jelentés címen, nov. 8-án keltezett közleményében ezt leszögezte: "a PER-nek a romániai magyarságot minden áron - akár saját akarata ellenére is - "boldogítani" akaró becses vezetői, a PDSR iránti csodálattól áthatva, "precedens nélküli" eredményekről és "egyedülálló példákról" áradoznak". Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője nem közli Tőkés közleményét, hanem saját véleményét. Gyarmath minden alkalommal hangsúlyozta, mennyire nem ért egyet a püspökkel, most is ezt tette. Megmagyarázta, hogy ha sokszor feszült is a viszony a kormánypárt és az RMDSZ között, jó néhány téren jelentős elmozdulás történt. Többek között az anyanyelvnek a közigazgatásban való használata, az oktatás, az egykor államosított ingatlanok visszaszármaztatása, a közbirtokossági erdők visszaadása terén. /Gyarmath János: Csak veszőparipa? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./ / Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Neptuni jelentés címen állásfoglalást adott ki azzal kapcsolatban, hogy néhány hónapja a Project on Ethnic Relations (PER) kiadásában megjelent a Politikai akarat: Románia a nemzetiségi alkalmazkodás ösvényein (Political will: Romania's path to ethnic accomodation) c. jelentés a 2001. február 22-24-i predeáli szemináriumról, amelyet a PER kezdeményezett, s amely az RMDSZ, a román politikai pártok, a kormány, valamint a NATO, az Egyesült Államok és a szervező PER képviselői részvételével számba vette a román-magyar viszonyt a 2000. évi választások nyomán. Tőkés László szerint a PER "elhíresült politikai botránnyal", a Neptun-üggyel hívta fel magára a figyelmet működése elején, amit állítólag az RMDSZ is elítélt. A tb. elnök szerint a "Tokay György, Borbély László és Frunda György nevéhez fűződő, a posztkommunista román hatalommal való, mandátum nélküli, titkos tárgyalások és egyezkedések - mint utóbb sajnálatos módon beigazolódott - hosszú távon meghatározóak voltak az RMDSZ politikájára, és nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy az RMDSZ mostani - gyászos - protokollum-politikájának is az elhibázott kiindulópontját jelentik". /Neptuni jelentés. Tőkés László "gyászosnak" nevezi az RMDSZ "protokollum-politikáját" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./ Az RMDSZ nem állítólag /ahogy a lap írja/, hanem valóban elítélte a Neptun-ügyet."
2002. február 4.
Jóváhagyta az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közti megállapodást a febr. 2-án Marosvásárhelyen ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). A szövetségi képviselők név szerinti szavazással döntöttek a múlt hét elején aláírt megállapodás jóváhagyásáról. Az együttműködés mellett az SZKT 78 tagja, ellene 11 képviselő szavazott. Markó Béla szövetségi elnök politikai beszámolójában leszögezte: az RMDSZ-ben kétfajta koncepció vitázik egymással: a konfrontációs, illetve a kooperatív stratégiai elképzelések. Markó szerint csakis a kooperációs stratégiának köszönhetően születhetett meg a kedvezménytörvény alkalmazásával kapcsolatos román–magyar egyetértési nyilatkozat is. Az egyezmény létrejöttében döntő szerepe volt az RMDSZ közvetítésének. Markó úgy vélekedett: a protokollum közös, széles körben lebonyolított munka eredménye, amelyről mind a képviselő, illetve a szenátusi frakció, mind pedig a Területi Képviselők Konzultatív Tanácsának volt alkalma véleményt mondani, és nem maradt el az egyházi vezetőkkel való konzultáció sem. Az egyezmény szorosabb kötelezettségvállalást jelent mind a két párt részére. Tokay György úgy vélekedett: a protokollum jó politikai megoldás, amiben semmi olyasmi nem található, ami ellenkezne az RMDSZ programjával. Borbély Zsolt Attila szerint a mérce csak az lehet, hogy az egyezmény mennyivel visz közelebb az autonómiához. 1996-tól fogva az autonómia kérdése azonban teljesen lekerült az RMDSZ napirendjéről, holott továbbra ez kellett volna hogy legyen a fő üzenet — mondotta. Birtalan Ákos úgy értékelte: bár formailag jobb, mint az előző, lényegét tekintve ez az egyezmény sem múlja felül a tavalyit. A protokollum holmi "magunkra erőltetett béklyó", "szájkosár", egy évre szóló "bianko csekk" a kormánynak. Birtalan a megállapodás egyik legnagyobb hiányosságának azt tartja, hogy az nem szabályozza, mi is történik akkor, ha a kormánypárt nem tartja tiszteletben ígéreteit. Székely Ervin felszólalásában válaszolt Birtalannak, kifejtve: magától értetődik, hogy ha az egyik szerződő fél nem tartja be a szerződésben foglaltakat, az érvényét veszti. Vekov Károly Kolozs megyei képviselő is elismerte, hogy a megállapodásnak számtalan pozitív vonása van, a kulcskérdésekben azonban — egyházi ingatlanok, oktatás — a szöveg nem jobb a tavalyinál, pontatlan, pongyola, számonkérhetetlen — mondotta. Szilágyi Zsolt elsősorban azt kifogásolta, hogy az RMDSZ olyan párttal kötött együttműködést, amely üldözi a csángókat. Szerint ennek a protokollum-politikának a legnagyobb hátránya az, hogy az RMDSZ feladja saját külpolitikáját, azt üzenve Nyugatnak, hogy az erdélyi magyar kisebbség sorsa megnyugtatóan rendeződött. Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés RMDSZ-frakció elnöke az együttműködési megállapodás pozitívumaként emelte ki a konkrét határidők megállapítását, a monitorizálás lehetőségét. Toró szerint is biankó csekkről van szó, és maga is osztja a külpolitikáról való lemondás miatti aggodalmakat. Kelemen Attila képviselő kiállt a protokollum mellett. Markó Béla igyekezett felvázolni a szerződés azon pontjait, amelyek összhangban vannak az RMDSZ autonómiatörekvéseivel, és határozottan visszautasította a biankó csekk vádját. Jóllehet a felszólalásra jelentkezők névsorának fele még hátra volt, a testület korábban úgy döntött: ez a vita nem ér meg többet egy óránál. Ezért Frunda György SZKT-elnök — akinek sajátos ülésvezetői stílusát e tanácskozás alkalmával is többen kifogásolták — szigorúan berekesztette a vitát kiváltva ezzel az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnökének, Katona Ádám tiltakozását is, aki a szavazás bojkottálására szólította fel mindazokat, akik méltánytalannak tartják az eljárást. - Az SZKT elhalasztotta a romániai magyar felsőfokú oktatás helyzetéről tervezett vitát. Szilágyi Zsolt felszólította Markó Bélát, fejtse ki álláspontját Verestóy Attila szenátor azon kijelentésével kapcsolatban, miszerint ő maga nem fogja kiváltani a magyar igazolványt. A szövetségi elnök válasza elmaradt, Verestóy pedig azzal védekezett: csupán annyit mondott, személy szerint nincs rászorulva a státustörvény biztosította kedvezményekre, ezért nem tolakszik. Az SZKT által elfogadott állásfoglalás szerint erkölcsi kártérítés illeti meg a szekuritátéval való együttműködéssel vádolt, később ártatlannak bizonyult Bárányi Ferenc és Rákóczi Lajos volt képviselőket. /Székely Kriszta: Jóváhagyta az SZKT a megállapodást. Markóék cáfolták, hogy "biankó csekket" írtak volna alá. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
2002. február 5.
Megkezdődött a parlament tavaszi ülésszaka. Az ülésszakot megelőzően az RMDSZ szenátusi frakciójában új titkárt választottak Kereskényi Sándor Szatmár megyei képviselő személyében, aki Sógor Csaba helyét veszi át. Itt nem került sor frakcióvezető választásra, Verestóy Attila mandátuma továbbra is érvényes. A szenátus állandó bürójában az RMDSZ-t ezen az ülésszakon egy titkári hely illeti meg, erre a tisztségre Puskás Bálintot javasolták, akit a plénum meg is szavazott. A képviselőházi RMDSZ frakció elnökének ismét Kelemen Attilát választották. Az alelnöki tisztséget Márton Árpád és Varga Attila tölti be, a titkárit pedig Pataki Júlia. Újdonság a frakciószóvivői tisztség, amit Tokay György tölt be. A frakció ismét Borbély Lászlót jelölte az állandó bizottság titkári tisztségére, akit a plénum szintén elfogadott. /Megkezdődött a parlament tavaszi ülésszaka. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2002. február 6.
Az RMDSZ heti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta az újságírókat a hétvégén megtartott Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) üléséről, amelyen a képviselők döntő többségben elfogadták a kormánypárttal kötött együttműködési szerződést. Az RMDSZ elnöke szerint a közelmúltban tapasztalt éles nézetkülönbségek ellenére Kovászna megyében is létrejön egy ilyen kétoldali megállapodás. Tokay György, az RMDSZ képviselőházi frakciójának szóvivője beszámolt a minősített államtitkok törvénytervezetének alsóházi vitájáról, illetve a tervezetnek a védelmi bizottsághoz való visszautalásáról. Tokay elmondta, hogy az RMDSZ képviselői kérték az újratárgyalást, az RMDSZ ugyanis nem engedheti meg, hogy egy törvényt hasonló, demokráciaellenes cikkelyekkel fogadjanak el. /Az RMDSZ a titoktörvény újratárgyalását sürgeti. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./
2002. február 8.
Az RMDSZ képviselőházi frakciójában Polgári Szárny néven külön csoportba tömörültek azok a képviselők, akik "az európai polgári- keresztény értékrend és az erdélyi hagyományok szerinti politizálással" kívánják ellátni az erdélyi magyarság közképviseletét. A múlt hét végi marosvásárhelyi SZKT-n az aláírók — Birtalan Ákos, Kerekes Károly, Kovács Zoltán, Kónya-Hamar Sándor, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor és Vekov Károly — közül többen is bírálták az RMDSZ–SZDP egyezményt aggodalmukat fejezve ki, hogy e megállapodás szorításában a Szövetség eltér programjától. - Az RMDSZ - az erdélyi magyarsághoz hasonlóan - sokszínű intézmény, különböző vélemények, csoportok keveréke. A képviselőfrakciót mindig is a vélemények ezen sokszínűsége jellemezte. Úgy gondoltuk, hogy érdemes formálisan is létrehozni egy, a polgári értékek körül szerveződő csoportot a frakción belül. Az lenne a feladatunk, hogy ennek az értékrendnek a mentén próbáljuk következetesen, és minél hitelesebben képviselni az RMDSZ programot — mondotta Toró T. Tibor a Szabadságnak. A Polgári Szárny meghívta Markó Béla szövetségi elnököt febr. 12-re egy beszélgetésre. jelezte Vekov Károly. Továbbra is az együttműködést hirdetjük úgy, hogy eközben tiszteletben tartjuk célkitűzéseinket, programunkat, hiszen erről kell elszámolnunk választóink előtt — magyarázta. Markó Béla szövetségi elnök az MTI-nek úgy nyilatkozott: a megosztottság üzenetét hordozza a Polgári Szárny, és veszélybe sodorhatja az RMDSZ helyét a román politikai életben. Hangsúlyozta: Sikerült jó megállapodást kötnie a kormányon lévő román Szociáldemokrata Párttal. "Ha emellé odateszünk más nyilatkozatokat, például a Királyhágómelléki Református Egyházkerület részéről elhangzott megnyilatkozásokat is, akkor úgy látom, vannak olyanok, akik mindenképpen ennek a megosztottságnak a képzetét akarják kelteni a román politikai életben és általában a közvéleményben" — mondta. Az RMDSZ elnöke szerint a szövetség most nagyon közel került ahhoz, hogy néhány, több mint egy évtizeden át követelt célját elérhesse. Mint mondta, karnyújtásra van az egyházi ingatlanok rendkívül fontos kérdésének a rendezése, néhány oktatási intézmény helyzetének, a magyar média kérdésének a rendezése. Egy ilyen kezdeményezés nagyon könnyen ismét eltávolíthat ezektől a céloktól. /Ú.I.: Polgári Szárny — frakció a frakcióban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8/ A Polgári Szárny megalakulásáról dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnöke nyilatkozott. Szerinte ez rendkívül súlyos és precedens nélküli, mert az RMDSZ- frakció munkahely, ahol nagyon komoly mandátummal kell a választókat képviselni. Kelemen szerint ez nem eléggé végiggondolt nyilatkozat. A Népújság munkatársa, Mózes Edith ítélkezett: "diverzió íze van, megtorpedózhatja a protokollumot. Mit is akarnak megakadályozni? Azt, hogy Vásárhelyen legyen magyar tannyelvű Bolyai Farkas Líceum? Hogy a Babes-Bolyai Egyetemen magyar karok, tanszékek jöjjenek létre? Hogy megszülessen az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény?", " példának okáért Maros megyéből Kerekes Károlyt ki hatalmazta fel, hogy csatlakozzon ehhez a dologhoz?" Kelemen válaszolt is: senkit sem hatalmazott fel a saját RMDSZ szervezete. Az SZKT-döntés azonban mindenkire nézve kötelező. /Mózes Edith: Frakció a frakcióban. Kinek a malmára hajtják a vizet? = Népújság (Marosvásárhely), febr. 8./ Tokay György, az RMDSZ parlamenti frakciójának szóvivője ismertette a frakció hivatalos álláspontját. "Az RMDSZ egy nyitott és demokratikus szervezet, a véleményszabadságot mindig tiszteletben tartotta. Az RMDSZ képviselőházi, illetve szenátusi csoportja a szövetségen belül végrehajtó szervnek tekinthető, így az a kötelessége, hogy a döntéshozó testületek határozatait érvényre juttassa a parlamentben, illetve a szenátusban. Az RMDSZ egy sokszínű szervezet, egységes volt a politikai cselekvés területén. Reméljük, ez az egység megmarad." A Polgári Szárny egyik alapítója, Toró T. Tibor képviselő leszögezte: a csoport célja az, hogy az RMDSZ program végrehajtását, a polgári értékrendet érvényesítse. A csoport nem szakadás, mert ez nem egy új helyzet, az RMDSZ-en belüli véleménykülönbség már sok-sok éve jelen van. Tor szerint az a pálya, amit ez a protokollum megrajzol, nem jó irány. "Mindazonáltal természetesen azon leszek, hogy azok a pontok, amelyek ebben a megegyezésben az RMDSZ- programmal összecsengenek, minél hamarabb és minél hatékonyabban érvényesüljenek." /Andó András: Polgári Szárny — a véleményszabadság vagy a megosztottság üzenete? = Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./ A Szövetségi Képviselők Tanácsában működő – igazi alternatívákat ritkán felmutató – pluralizmus nem több a biztonsági szelep pluralizmusánál. Szerepe csupán a mérőeszközé: felbecsülhetővé teszi Markóék számára, hogy az RMDSZ legelső száz-százötven, fontos pozícióban levő politikusa milyen mértékben fogadja el a bukaresti parlament erőterében meghozott pártvezérkari döntéseket. A képviselőházi frakcióban most megalakult polgári szárny viszont jóval súlyosabb kihívást jelent a Markó-csoport számára. A polgári szárny ugyanis nem csak megkérdőjelezni tud, hanem törvényhozási alternatívát is felmutathat. Alternatívák felmutatására szükség van. A titoktörvénnyel kapcsolatos RMDSZ-álláspont kétértelműségei, a kormánypártnak a médiapolitikában nyújtott, kétes támogatás mind-mind azt jelzik, hogy az együttműködés örvénylogikájában az RMDSZ nem tudja összehangolni a demokrácia általános érdekei iránti elkötelezettségét a sajátos kisebbségi érdekérvényesítéssel. Mit érdemesebb tenni, erősíteni-e azt a rendszert, amely a demokrácia-deficitet tartósítja néhány kisebbségpolitikai kedvezménnyel, vagy megkeresni azt az utat, amely átalakítja e rendszert? A polgári szárny megalakulása – ha választ ad e kérdésre – fordulópont lehet az RMDSZ történetében. /Bakk Miklós: Örvénylogika és polgári kihívás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./
2002. június 6.
Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ máj. 5-i sajtóértekezletén tájékoztatta az újságírókat az előzőleg megtartott Operatív Tanács ülésének főbb napirendi pontjairól. Az ülésen elemezték az RMDSZ és a kormánypárt között fél éve érvényben lévő megállapodás megvalósításait. Megvitatták az alkotmány módosítását érintő aktuális kérdéseket, és tárgyalni fognak az új magyar kormánnyal kiépítendő kapcsolatokról is. Az RMDSZ érdeke fenntartani kapcsolatait az ellenzékbe került politikai erőkkel, és egyaránt fejleszteni kívánja mind a magyar–magyar, mind pedig a két ország közötti politikai és gazdasági kapcsolatokat. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke elmondta, hogy a két ország minél jobb együttműködésének érdekében szorgalmazni fogják a két állam parlamenti bizottságainak szorosabb együttműködését is. Az alkotmánymódosítással kapcsolatban a szövetségi elnök közölte, hogy az RMDSZ kinevezte azt a négy jogászból álló tárgyalóbizottságot, amely a Szövetség alkotmánymódosítási javaslatait fogja fenntartani. A bizottság tagjai: Frunda György és Eckstein–Kovács Péter szenátorok, valamint Tokay György és Varga Attila képviselők. /Ülésezett az Operatív Tanács. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 6./
2002. június 8.
Jún. 5-én oktatási fórumot rendezett a Nyugati Jelen napilap Aradon. Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő hangsúlyozta, hogy nehéz helyzetben van az Arad megyei magyar nyelvű oktatás. A megyében 58 oktatási egységben folyik magyar nyelvű oktatás, kezdve a négygyermekes nagylaki elemi iskolától a 800 fős Csiky Gergely Iskolacsoportig. Létszámban a Csikyt követi a pécskai iskola százegynéhány tanulóval és az aradi huszonegyes iskola. A járható út továbbra is a kis létszámú osztályok, magyar iskolában. A szakszervezetek aláírtak a kormánnyal egy megállapodást, amely szerint a pedagógusok fizetését megemelik, ugyanakkor csökkentik a pedagógus-létszámot. Arad megyében szeptemberig 240 állást kell leépíteni, mert ennyivel kevesebb a béralap. Jelen folyik az osztályok összevonása. Három nagy gond van: az elvándorlás, a vegyes házasságok, végül az, hogy nem magyar iskolába adják a gyermekeket, ez főleg Aradon és Pécskán gyakori. Egyes magyarországi iskolák toborozzák a gyermekeket.  Több tanár megpróbálja meggyőzni a gyermeket és szülőt arról, hogy román tagozatról átjöjjenek a magyar tagozatra. – A peremvidéki iskolák előbb-utóbb el fognak tűnni. Matekovits Mária, a Csiky Gergely Iskolacsoport aligazgatója: idén 400 családot látogattak meg, összesen huszonnyolc gyermeket tudnak toborozni.  Király András megyei RMDSZ-elnök: Arad megyében kb. 55 ezer magyar nemzetiségű lakos él. Arad Vlaicu negyedének csaknem 4000 magyar lakója van, az iskolában mindössze száz gyermek tanul magyarul. Ugyanabban az iskolában 67 magyar gyermek román tagozatra jár.  Murvai Miklós mérnök megjegyezte: Szomorú, hogy tizenkét éve sem az RMDSZ-nek, sem a tanügyi vezetőinknek nincs kidolgozott stratégiája az oktatásra vonatkozóan. Éder Ottó tanár leszögezte: mindent megtett a minőségi oktatás érdekében. Akivel nem volt elégedett, máshová tanácsolta. Megkapta az értékelést, hogy ellenségeskedést szít a tantestületen belül. Az RMDSZ elszabotálta a 3 millió forint értékű tanfelszerelést, személyesen Tokay Györgyöt kérte rá, hogy hagyassa jóvá. Nem tette. Az Alma Mater Alapítványnál puccskísérlet történt. "Én kényelmetlen voltam, mert beleláttam a kártyákba, s ezért le kellett engem váltani" – jelentette ki. Tokay György pontosított: Éder Ottó nem tudta, a papír elkerült Markó Bélához, érdeklődtek a HTMH-nál, azt ígérték, hogy rendben lesz. /Jelen-fórum. Felelősséggel oktatásunk jelenéről, holnapjáról (I.). = Nyugati Jelen (Arad), jún. 8., II.: jún. 11./
2002. szeptember 24.
"Nagyszalontán szept. 19-én Kossuth Lajosra emlékeztek. Az ünnepséget Kossuth Lajos egészalakos bronzszobra előtt a város önkormányzata az Arany János Művelődési Egyesülettel közösen szervezte. A sarkadi múzeum jóvoltából időszaki Kossuth Lajos emlékkiállítás nyílt, köszöntőt mondott Tódor Albert polgármester. A helyi magyar házban tudományos értekezések idézték meg Kossuth Lajos alakját. Az Arany János Művelődési Egyesület nevében Nagy György József elnök köszöntötte a hallgatóságot, dr. Egyed Ákos a politikusról, míg dr. Erdmann Gyula levéltáros a lapszerkesztő géniuszról beszélt. Dánielisz Endre helyi magyar tanár a Kossuth kultusz szalontai eredetét mutatta be. A szobornál zajló megemlékezésen a románság képviseletében egyik városi tanácsos méltatta Kossuthot, Tokay György képviselő beszélt a magyarságát a történelem viharaiban is megőrző személyiségről, Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke pedig a magyar kormány támogatásáról biztosította a szalontaiakat és minden összesereglettet - a megmaradásban és az építkezésben. /(Balla Tünde): Nagyszalontán Kossuth Lajosra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./"
2002. szeptember 24.
"Arad megye RMDSZ-elnöke egy évtizeden át Cziszter Kálmán, a tanügyi felügyelő Matekovits Mihály volt, és Tokay György 1990-től állandó parlamenti képviselő. Idén tavasszal előbb az Alma Mater Alapítvány-beli tisztújítás, majd a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatócseréje izzította föl a hangulatot. Nagy István, az RMDSZ megyei művelődésügyi alelnöke, a Reform Tömörülés helyi vezetője szerint Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő kierőszakolta az igazgatócserét. - Nagyon kevés a magyar minorita pap. A rend Aradon élő tagjainak és jelöltjeinek többsége Moldvából jött és csak románul tud. /K. A.: Aradon a helyzet... = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 24./"
2002. október 1.
"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke következetesen próbálja az RMDSZ-en belüli polarizációt a párbeszéd-konfrontáció ellentétpárból levezetni, állapította meg Kiss István, a Reform Tömörülés Maros megyei elnöke. A szövetség elnöke és csapata állandó párbeszédet folytat a mindenkori román kormánnyal. És mi az eredménye a párbeszédnek az erdélyi magyarság szempontjából? 1993 és 1996 között is folyt a párbeszéd az akkori kormánypárttal a nyilvánosság kizárásával, titokban. A legismertebb esemény ebben az időszakban Neptun-ügy néven ismert. Akkor, nem sokkal az RMDSZ brassói kongresszusa után Frunda György, Borbély László és Tokay György titokban tárgyaltak az akkori kormánypárt képviselőivel, azt a káros látszatot keltve - elsősorban a nemzetközi közvéleményben -, hogy a romániai magyarság helyzete jó, a kisebbségi kérdés ebben az országban megoldott. A Szövetségi Képviselők Tanácsa - többek között Tőkés László kérésére - Állásfoglalásban jelentette ki Neptun után: "Az SZKT 1993. szeptember 25-ei ülésén a tiszteletbeli elnök és a politikai alelnök helyzetelemzései, valamint Tokay György és Borbély László képviselők beszámolói és a frakciók állásfoglalásai alapján megállapította, hogy az RMDSZ három közismert politikusa mandátum nélkül vett részt és tárgyalt a hatalom képviselőivel, ami következményeivel jelentős politikai károkat okozott a szervezetnek." Ez volt a valóság és kilenc év után az SZKT állásfoglalásával akkor egyetértő Markó úgy emlékszik, hogy Tőkés embereket akart megsemmisíteni! Ugyancsak 1993-ban Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kijelentette, hogy egyfajta etnikai tisztogatás folyik Erdélyben. Ez ellen Bukarestben pánikhangulatban tiltakoztak egyes RMDSZ-képviselők, együtt a román politikai pártok vezetőivel. Pedig nyilvánvaló volt a magyarság háttérbe szorítása majdminden területen. - 1996 végére az RMDSZ-ben már megszokottá vált, hogy a döntéshozó testületeket megkerülve egypár vezető politikus párbeszédet folytat a román pártok képviselőivel, egyezségeket kötnek, s utólag az elnök elfogadtatja ezeket az SZKT-val. Ez történt az RMDSZ kormányba lépésekor is. Később lehetett dicsekedni azzal, hogy az egyházak visszakapnak egypár ingatlant, de ez általában csak papíron történt meg. Lehetett a romániai magyar oktatás bővítéséről beszélni, de az RMDSZ Operatív Tanácsa volt az, amely talán véglegesen aláásta a kolozsvári állami magyar egyetem ügyét és - természetesen "párbeszéd" útján - bevitte a köztudatba a multikulturalitás fogalmát. Ezután az SZKT határidőt szabott a kormánynak a Bolyai-egyetem visszaállítására. A határidő lejárta előtt pár órával hathatós RMDSZ-közreműködéssel kitalálták a Petőfi- Schiller-egyetemet (1998/687-es Kormányhatározat, egyik aláírója Tokay György miniszter). Emiatt az RMDSZ a kormányban maradt, egyetem azonban nem lett. Az RMDSZ-programban szereplő autonómiáról Frunda György kijelentette: "Nem lehet etnikai alapon létrehozni az autonómia intézményét, hanem a helyi közösségek kell létrehozzák. Véleményem szerint a kulturális autonómia biztosítva van Romániában". Frunda: "Az etnikai alapú területi autonómia létrehozására nem látok esélyt". Clinton elnök modellértékűnek minősítette a román kormány kisebbségpolitikáját. Az utóbbi időben létrejönnek az SZDP és az RMDSZ között a protokollumok, de a megszabott határidőket a kormánypárt nem tartja be (például a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Középiskola esetében, ahol négy évig húzzák-halasztják a megoldást, jóllehet a kormánypárttal kötött megállapodás csak egy évre szól!), vagy az országos protokollum lejárta előtt pár hónappal a megyei szintűeket nem hajlandó megkötni (Bihar, Kolozs és Kovászna megye). Az erdőket, földeket a sikerpropagandával ellentétben még mindig nem adják vissza, a Hargita megyei 85 ezer hektár visszajuttatott közbirtokossági erdő csak töredéke annak, amit a román kommunista állam elvett az erdélyi magyaroktól. A jó viszonyt fenntartandó, 1993 óta az RMDSZ vezetői sorozatban szervezték és szervezik a magyarországi baloldal politikusainak hivatalos erdélyi találkozóit, lakossági fórumait. A Fidesz, MDF és MIÉP politikusai is elég gyakran megfordulnak Erdélyben, de nem az RMDSZ hívására. Az együttgondolkodást szorgalmazó Markó elnök a megoldásokat közösen keresve általában a jobboldal, a nemzeti oldal rendezvényeit nem tiszteli meg jelenlétével. Azért gratulált oly gyorsan az erdélyi magyarság nevében is Medgyessy Péternek. A magyarázatot a villámgyors gratulációra Borbély Zsolt Attila adja: "A kormányváltásnak szurkolt, mert egy MSZP-SZDSZ-kormány alatt nem kell attól félni, hogy a közösség-önfeladás egy adott pontján Budapesten egy nemzetileg elkötelezett kabinet kijelenti, hogy eddig és ne tovább. Hogy elég volt az erdélyi magyarság érdekeinek kiárusításából". Ezért nem vett részt az idei bálványosi szabadegyetem rendezvényein. "Fölösleges a rendezvény-ellenrendezvény-féle rivalizálás", mondta Markó azután, hogy irányításával az RMDSZ létrehozta a MIT ellenében a MIÉRT-et, és első dolga volt a nyárádszentmártoni szabadegyetem megszervezése, melyen felvonult a magyarországi és romániai neokommunista politikusok egész sora. Kiss István emlékeztetett arra a hadjáratra, melyet Markó és csapata folytatott a halálosan beteg Zonda Attila ellen azért, mert az egy olyan demokratikusan működő megyei szervezetet akart kialakítani Maros megyében, amelyben a tagság véleményét is meghallgatják. Csapó József szenátor kiiktatása azért volt fontos, mert autonómia-statútuma nem tetszett a román kormányköröknek. Verestóy Attila szenátori széke annyira fontos volt, hogy a Kolumbán Gábor ellen folytatott sikertelen lejárató kampány után választási csalástól sem riadtak vissza. Udvarhely Erdély legrendezettebb, leglátványosabban fejlődő magyar városává vált Szász Jenő polgármestersége alatt, de a Verestóy uralta helyi "szövetség" évek óta áskálódik ellene. És a példákat lehet sorolni. Szőcs Gézától, Borbély Imrétől, András Imrétől, Kincses Elődtől, Bardóczy Csabától szabadulni kellett, mert másként gondolkodtak, mint a "párbeszéd" emberei. 2001 februárja óta húzzák-halasztják a Maros megyei Reform Tömörülés képviselőjének TKT-ba való kooptálását, Markó elnök hivatalának közreműködésével. Botrányos, ahogyan az RMDSZ-ben semmiféle vétséget el nem követő jelöltet megfosztották TKT-tagságától. Ez ügyben Markó Attila bizottsági elnök időhúzása ellenére 2002 áprilisában a Reform Tömörülésnek igazságot szolgáltató döntést hozott a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság. Az elnöki hivatal alkalmazottai - nyilvánvaló, hogy utasításra - egyszerűen nem gépelik le (!) a határozatot és nem hozzák nyilvánosságra a döntést. /Kiss István, a Reform Tömörülés Maros megyei elnöke: Párbeszéd vagy konfrontáció? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 1./"
2002. október 25.
"Ma is alapja lehet az erdélyi magyar politika feléledésének a tíz évvel ezelőtt elfogadott kolozsvári autonómianyilatkozat - véli Borbély Imre, a történelmi dokumentum kezdeményezője. Tíz évvel ezelőtt nyilvánította ki első alkalommal az RMDSZ, hogy a romániai magyar közösség belső önrendelkezésének útját választja. Bodó Barna politológus egyike volt a nyilatkozatot megfogalmazó négytagú bizottságnak. Visszaemlékezése szerint az autonómia kérdését első alkalommal az 1991. okt. 5-i aradi KOT-ülésen /Küldöttek Országos Tanácsa/ vetette fel az RMDSZ székelyföldi politikai csoportja. A román hatalom az első Hargita-Kovászna jelentéssel válaszolt a javaslatra. A tíz évvel ezelőtti kolozsvári KOT-ülésen Tokay György képviselő a román alkotmánnyal a kezében ment ki a mikrofonhoz, idézi fel a történteket Bodó Barna. A pulpitust verve kérte a küldötteket, ne fogadják el a nyilatkozatot, mert vér fog folyni. Tőkés László viszont óriási hatású beszédet mondott, és ezzel sokakat meggyőzött. Végül a KOT elsöprő többséggel szavazta meg a dokumentumot. A nyilatkozatot döbbent tisztelettel fogadta a román közvélemény. A nyilatkozat megszövegezői úgy vélik, az eltelt tíz év alatt az RMDSZ politikai cselekvése messze eltávolodott az akkori elvektől. /Gazda Árpád: Kijelölt belső önrendelkezés. Tízéves a Kolozsvári Nyilatkozat. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./"
2002. október 28.
"Okt. 25-én Kolozsvár a Brassai Sámuel Líceum dísztermében tartották a Kolozsvári Nyilatkozat óta eltelt tíz év politikai értékelését. Bodó Barna politológus kijelentette: a találkozó célja szembenézés önmagunkkal. Sebesi Karen Attila színművész felolvasta a Kolozsvári Nyilatkozatot, majd Németh Zsolt üdvözlő üzenetét tolmácsolták, amelyben az országgyűlés külügyi bizottságának az elnöke megfogalmazta, hogy a belső önrendelkezésre alapuló önkormányzatiság jelenti a helyes utat az erdélyi magyar közösség számára. Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ-elnök szerint a kis lépések politikája a kisebbségi politikusok meghasonlott gondolkodásáról tanúskodik. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke felidézte a kolozsvári nyilatkozat elfogadása körüli légkört és eseményeket. Végül úgy fogalmazott: senki sem akar szakadást, csupán azt kell keresnünk, amiben újból egymásra találunk. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) volt elnöke előadásában kifejtette, hogy az önrendelkezés illeszkedik az európai jogrend lehetőségeibe. Szabó szerint Románia nem vette komolyan az alapszerződésben megfogalmazott tételeket, ugyanakkor az RMDSZ kormányzati szerepe és az SZDP-vel kötött eddigi két megállapodás sem jelentett biztosítékot az erdélyi magyarság önrendelkezési álmának a megvalósulásáért. /Borbély Tamás: A Kolozsvári Nyilatkozat jegyében az önrendelkezésért. Szembenézés önmagunkkal. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./ Kónya-Hamar Sándor "Cseppben a tenger"- a sokszínűség egységének tényleges megvalósítása Kolozsváron c. esszéjét mondta el. Rendszerváltás - változás és folytonosság. Út a Kolozsvári Nyilatkozathoz című fejtegetésében Tőkés László felidézte azt a hangulatot, ami 10 évvel ezelőtt volt Kolozsváron, mikor is Tokay György aradi képviselő vérfürdőtől rettegett, és másokat is ezzel riogatott. Szabó Tibor, a HTMH volt elnöke Az erdélyi magyar autonómia-program és a határon átívelő összmagyar nemzeti integráció című előadását mondta el. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke, az Országos Elnökség egykori tagja Összmagyar összefüggések és kapcsolatok előadásában többek között figyelmeztetett: ne hagyják betörni a magyarországi politikai pártok légkörét, gondolkodását a hazai politikai életbe. Az RMDSZ szerkezeti, és tartalmi megújulását próbálták sürgetni a Romániai magyarság önrendelkezésének elvét hirdető Kolozsvári Nyilatkozat tízedik évfordulójára emlékezők a kétnapos fórumon. A felszólalok többsége azt nehezményezte, hogy az RMDSZ a román politikai életbe való betagolódása után párttá alakult. Ennek következtében eltávolodott a belső önrendelkezést felvállaló brassói kongresszus alapelveitől, határozataitól. A találkozóról tudósító Csomafáy Ferenc minősített: "sirámaikat egy kötetbe foglalták, melynek címe: AMIRE FELESKÜDTÜNK ISTEN ÉS EMBER ELŐTT. (Így, végig nagybetűvel.)". Okt. 26-án, a második napon "folytatódott az önmarcangoláshoz hasonlítható múltba tekintés." - olvasható a tudósításban. Jakab István, a Magyar Ifjúsági Tanács elnök a MIT kiszorulását taglalta az RMDSZ kereteiből. Szilágyi Zsolt Bihar megyei parlamenti képviselő az RMDSZ politikusok személyi vagyonának nyilvánossá tételét és átvilágítását javasolta. /(Csomafáy Ferenc): Nemzetpolitikai tanácskozás. A kolozsvári nyilatkozat tíz éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./"
2002. október 28.
"Okt. 26-án tartotta együttes ülését Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET). A két testület együttes ülésének napirendjén szerepelt a szövetségi elnök politikai beszámolója, tájékoztató a pénzügyi támogatási rendszerről, a Szövetségi Szabályzat-Felügyelő Bizottság beszámolója, valamint a kongresszusi mandátumok elosztási elvei és a képviselet kiválasztásának módozata. Ezt követően külön tanácskozott a SZET és az SZKT. Szatmárnémetiben tartják meg az RMDSZ VII. Kongresszusát, 2003. jan. 31-én, döntött az SZKT. Az SZKT üléséről a belső ellenzék képviselőinek többsége távolmaradt, ugyanis egy részük a Kolozsvári Nyilatkozat tizedik évfordulója alkalmával szervezett kolozsvári ünnepségen vett részt. Markó Béla szövetségi elnök az egység kérdésével foglalkozva rámutatott: újabban már az is kiderült, hogy az 1992-ben elfogadott kolozsvári nyilatkozat sem "közös értékünk", hanem az ott kimondott elveket a szövetség egyik-másik csoportosulása megpróbálja kisajátítani. Szerinte sikerült közeledni az autonómiához. Az autonómiához oktatási, kulturális, közigazgatási jog és gazdasági erő szükséges. Markó támadta Tőkés Lászlót és hangsúlyozta az egység fontosságát. A szövetségi elnök felhívta a figyelmet: a huszadik századi magyar politika nem volt sikertörténet. Az RMDSZ elnöke súlyos erkölcsi kérdésként vetette fel, hogy Tőkés László a román bíróságon indított pert az RMDSZ ellen. Kelemen Kálmán, a Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke szerint azoknak az erőknek, amelyek szét akarják verni az RMDSZ-t, nincs mit keresniük a szövetség fórumain. Bucur Ildikó, a Szociáldemokrata Tömörülés elnöke védelmébe vette az RMDSZ csúcsvezetését. Szőke Domokos rámutatott: ne csodálkozzunk azon, ha egyesek máshol keresik az igazukat, mert nem találják meg idebent. Sógor Csaba szenátor szerint jó lenne elgondolkodni azon, hogy az RMDSZ párt vagy érdekképviseleti szervezet. Ha az RMDSZ pártként működik, akkor szerinte nincs szükség belső választásokra. Kiemelte azonban, hogy a Székelyföldön helye van a belső választásoknak, és ennek lebonyolítása elkerülhetővé tenné a szakadást a szövetségen belül. Kelemen Hunor képviselő, SZET-elnök úgy vélte, Tőkés László lépése meggondolatlan és felelőtlen volt. Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Takács Csaba elmondta: két perirat van az asztalán: az egyikben a felperes a Nagy-Románia Párt, a másikban Tőkés László, hozzáfűzve, hogy sok a hasonlóság a két dokumentum között. Tokay György képviselő szerint az erkölcsi piedesztálnak vége. Eckstein-Kovács Péter szenátor üdvözölte a Romániai Magyar Nők Fóruma platform megalakulását. Frunda György szenátor, SZKT-elnök szintén elítélte Tőkés László püspököt. Takács Csaba ügyvezető elnök és Kelemen Hunor SZET-elnök a romániai és a magyarországi támogatások elosztásának elveiről, felhasználásának módjáról számoltak be a sajtó jelenlétében. A parlamenti képviselettel rendelkező romániai nemzeti kisebbségeknek biztosított költségvetési támogatásból az RMDSZ 2001-ben 9 milliárd 435 millió lejben részesedett. 2002-ben ez az összeg jelentős mértékben, összesen 18,6 milliárd lejre növekedett. Tavaly óta az RMDSZ által 1998-ban létrehozott Communitas Alapítvány kezeli ezt a támogatást. A romániai magyarságnak nyújtott magyarországi támogatások összegének döntő részét Magyarországon osztották el úgy, hogy abba az RMDSZ-nek nem volt beleszólása. Az RMDSZ éppen ezért új támogatási stratégia kidolgozását és életbe léptetését tartja szükségesnek. Összesen 456 küldöttje lesz a következő RMDSZ-kongresszusnak. A küldöttek közé automatikusan bekerülnek a szövetség első számú vezetői mellett az SZKT és a SZET tagjai. Az RMDSZ-en belül működő 10 platform 5-5 küldöttet állíthat. Az RMDSZ területi szervezetei összesen 208 küldöttet választhatnak, vagy állíthatnak, az ifjúság számára 31 küldötti mandátumot tartanak fenn. Frunda György elnök bejelentette három új platform - a Romániai Magyar Vállalkozók Platformja, a Romániai Magyar Nők Fóruma és az Új Baloldal Fórum - megalakulását. /Papp Annamária: Szatmárnémetiben az RMDSZ VII. Kongresszusa. Markó: Az egység a közösség legfontosabb értéke. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./"
2002. november 5.
"Nov. 4-én Bukarestben első ízben ülésezett az RMDSZ alapszabályzatának módosítását előkészítő bizottság. A testület Borbély László képviselőt, ügyvezető elnökhelyettest és Márton Árpád képviselőt társelnökké választotta. Az RMDSZ területi szervezeteit, platformjait és társszervezeteit is be kívánják vonni az alapszabályzat módosítását előkészítő tevékenységébe. A bizottság várja a módosító javaslatokat. Ugyancsak nov. 4-én ülésezett az RMDSZ programjának módosítását előkészítő bizottság, amelynek tagjai: az SZKT megbízottaiként Szatmári Tibor, Pataki Júlia, Tokay György; a SZET részéről dr. Kötő József és Sebestyén Csaba; az ügyvezető elnökség képviseletében pedig Kerekes Gábor. A Kerekes Gábor és Tokay György által vezetett bizottság feltett szándéka, hogy a módosított program tükrözze egész közösségünk jövőképét. A bizottság felkérte az RMDSZ minden tagját, hogy tegye meg észrevételeit. /Ülésezett az alapszabályzat- és programmódosító bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./"
2002. december 2.
"Nov. 30-án Ion Iliescu köztársasági elnök Tokay György Arad megyei RMDSZ parlamenti képviselőnek november magas állami kitüntetést nyújtott át: az Érdemrend tiszti fokozatát. Indoklása: "hosszas politikai tevékenysége, az alkotmány, illetve a modern jogrend kidolgozásához nyújtott hozzájárulása". Rajta kívül Verestóy Attilát és Varga Attilát is kitüntették. Tokay és Varga Attila a negyedik mandátumnál tart, 13 éve képviselők, mindketten alkotmányjogászok. Tokay magyarázta, hogy a kitüntetés az RMDSZ-nek szól. /Jámbor Gyula: Érdemrend Tokay Györgynek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./"
2002. december 6.
"Dec. 1-jén Budapesten a Kempinski Hotelben a román és magyar kormányfő népes kíséretével találkozott. Elsősorban az alkalom és a tét miatt sokkolta a magyar ellenzéki pártokat és a magyarság tetemes részét, írta Sylvester Lajos, így folytatva: "Ezen nincs, mit csodálkozni, Hungária történetében hasonló, a nemzet egészét sértő kormányzati bárdolatlanságra még nem került sor. A találkozó félig titkos és sietős összehozására azért volt szükség, hogy a felháborodás ne ölthessen tüntetésekben testet, hogy a tiltakozások kezdeményezőinek ne legyen idejük és módjuk engedélyekért folyamodni a hatóságokhoz. Gondos megtervezettségre vall az is, hogy egyrészt a Nastase-kíséretbe bevonták az RMDSZ képviselőit, a túlságosan nagy népszerűséggel nem övezett Verestóy szenátort, a jobb sorsra érdemesebb Kelemen Attilát is", másrészt Göncz Árpádot. Közben "a magyarokat úgy szerette, majd megette alapon" Iliescu elnök átnyújtott magas állami kitüntetéseket Tokay Györgynek, Varga Attilának. A "magyar sajtó lakájgyakorlatokban edzett publicistái" a magyar kormányfő jeles cselekedetét magasztalták. Mindez "részét képezi annak az identitászavarban lévő párt politikai kurzusának, amely már a puszta magyar szó hallatán is nacionalizmust, irredentizmust, antiszemitizmust okád, Orbán Viktort kiált, akárcsak internacionalista elődeik". A határokon túli nacionalista gyűrűben fő gondjuk, nehogy a jó szomszédok nemzeti érzékenységét megsértsék. Ezért ők védik meg, akár a szlovákok ellenében is a magyarság tömegeit földönfutóvá tevő Benes-dekrétumokat, széles körben följelentik saját országukat, keltenek belpolitikai pánikot 23 millió román képzeletbeli bevonulásával Magyarországra. "Az RMDSZ csúcsvezetőségének bizonyos emberei ezekben a nemes akciókban partnerek" /Sylvester Lajos: Vérzékeny érzékenység. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./ Dec. 1-jén Budapesten Adrian Nastase fogadást adott a Kempinski Szállodában a román nemzeti ünnep tiszteletére. A rendezvényen részt vett Medgyessy Péter is, ami azt jelenti, hogy a két miniszterelnök közösen ünnepelte Erdély elszakítását Magyarországtól, állapította meg Károlyi L. Mihály. A magyar miniszterelnök jelenléte felrúg minden jó ízlést, erkölcsöt és tisztességes magatartási formát. Ez a lépés közfelháborodást váltott ki Magyarországon. A Kempinski Szálloda előtt többszáz fős tömeg tüntetett a fogadás alatt, s a sors iróniája, hogy a tiltakozókat éppen a magyar rendőrség oszlatta szét erőszakkal. Előzően Dr. Eva Maria Barki nemzetközi jogász, a Nemzetközi Erdély Bizottság részéről levélben hívta fel Adrian Nastase figyelmét a tervezett ünneplés káros voltára, emlékeztetve a román kormányfőt arra, hogy a gyulafehérvári ígéreteket nem tartották be. "Ez a nap az erdélyi magyarságnak 84 év elnyomást, megaláztatást és az önrendelkezés megtagadását jelenti. Provokációk nem segítik elő a népek egyetértését és a problémák megoldását." Ugyanakkor a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom nyílt levelében Medgyessy Pétert igyekezett visszatartani az esztelen gesztustól: "(...) Mivel Miniszterelnök Úr gyakran emlegeti erdélyi származását, bizonyára tudomása van arról, hogy a Román Köztársaság nemzeti ünnepe mely történelmi eseményhez köthető: 1918. dec. 1. napján került sor Gyulafehérvárott arra a román nagygyűlésre, amelyen a jelenlévők kikiáltották Erdély Romániához történő csatlakozását. E napon vette kezdetét az a történelmi léptékű vesszőfutás, amelyet a közel kétmilliós magyar nemzetrész immár több mint nyolc évtizede elszenvedni kénytelen. A román államhatalom a mai napig hallani sem akar társnemzetként való elfogadásukról, jogfosztottságban tartja és származása miatt hátrányosan megkülönbözteti. E változatos eszközökkel történő, csendes, de szívós etnikai tisztogatás eredményeképpen csak az elmúlt évtizedben közel kétszázezer fővel csökkent a romániai magyarság lélekszáma. A dec. 1-jei dátum erdélyi nemzettársaink számára tehát gyásznap, amely tényt a román kormányzat tudatosan semmibe vesz, sőt, az olyan öntelt és nyilvánvalóan provokatív ünneplésekkel, mint már a tavalyi csíkszeredai, de még inkább az idei budapesti, a békés egymás mellett élés távlati esélyeit is rombolja. Tudjuk, hogy Ön tízmillió magyar miniszterelnökének tartja magát, így kénytelenek vagyunk azt is tudomásul venni, hogy a fenti szempontokat kellőképpen nem mérlegeli. Fel kívánjuk hívni azonban a figyelmét arra, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárainak - akiknek képviseletére Ön és kormánya felesküdött - jelentős része az erdélyi magyarokat éppúgy nemzettársának tekinti: sorsáért aggódik, megmaradását és gyarapodását óhajtja, a közös magyar jövőképet velük és általuk tartja valóra váltandónak. Így a román kormány részéről tanúsított arcátlan és dölyfös, a diplomáciai és az általános emberi jóízlést egyaránt semmibe vevő magatartás nem csak a Romániában élő magyar közösséget, hanem magyar állampolgárok millióit is súlyosan sérti, nemzeti önbecsülésében megalázza. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom - mely létezésével is a magyar egység kifejezője - ezért a leghatározottabban kéri, hogy teljességgel indokolatlan és védhetetlen részvételével ne keltse azt a látszatot, hogy a jelenlegi magyar kormány érzékenysége az erdélyi magyarság irányában egyenértékű az európai normák iránti elkötelezettséget csak szavakban hangsúlyozó, de gyakorlatában balkáni arroganciát tanúsító román kormányzatéval." - Medgyessy mindezek ellenére közösen ünnepelt román kollégájával. /Károlyi L. Mihály: Medgyessy mindannyiunkat megalázott! = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 6./"
2002. december 19.
"Az RMDSZ ez évi utolsó sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök 2002-t megvalósításokban gazdag évként értékelte, és rámutatott arra, hogy Románia számára az ország NATO-ba való meghívása tekinthető a legfontosabb eseménynek. Az RMDSZ számára meghatározó volt a jogtalanul elkobzott termőföldek és erdők visszaszolgáltatása és az egyházi ingatlanok visszaigénylését szabályozó törvény elfogadása. Tokay György, az RMDSZ Programmódosító bizottságának elnöke elmondta, hogy a módosító javaslatok, nem változtatják meg azokat az alapelveket, amelyeket a szövetség 13 évvel ezelőtt a magáénak vallott, és amelyek értelmében mai napig működik. Az RMDSZ-nek egy EU-integrációs projektet kell kidolgoznia. Márton Árpád, az RMDSZ alapszabályzat módosító bizottságának társelnöke szerint nem lesznek látványos módosítások az alapszabályzatban. A módosító javaslatok elsősorban a szövetség különböző intézményeinek szerepét és hatáskörét fogalmazzák újra, beleszólási lehetőséget biztosítanak a civil társadalomnak. /Az RMDSZ a hatalmi ágak párhuzamosságáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./"
2002. december 30.
"Megrokkant élet és Kisebbségi utazások: Beke György legújabb könyvének címe meg különös alcíme kiegészíti és magyarázza is egymást. (Kapu Könyvek, Budapest, 2002.) Zömmel a trianoni határok menti utódállamok kisebbségi létében megrokkant magyarságának magára találását leíró, huszadik század végi utazások ezek. Megjelenik tehát egy új irodalmi (riport) műfaj: a kisebbségi utazások. Beke György őrjáratra indult. Főként Szerbiába, Horvátországba, Szlovéniába, Ausztriába, Szlovákiába. Az Erdélyből származó író azonnal megérti a kárpátaljai ruszin vagy a német ajkú elzászi ember nemzetiségi problémáit, az elűzött németek honvágyát is. A kötet Elzászi béke? című írása (1996) idéz Francois Mitterrand egykori köztársasági elnök beszédéből: "A győztesek békéje, e század összes békeszerződései, főleg az 1914-től 1918-ig tartó háborút követő szerződések, kezdve a versailles-i szerződéssel, de ugyanúgy az 1947-es szerződés is, és amelyek ezt követték, mind igazságtalan békeszerződések voltak. A győztesek dicsőségét, hatalomvágyát vagy azonnali érdekeit szolgálták. Mindig figyelmen kívül hagyták a történelmi, földrajzi, szellemi vagy etnikai realitásokat. Az elkövetkező háború drámája mindig le volt írva az ezt megelőző békeszerződésben." A beszédnek ez a része sosem jelent meg a központi francia sajtóban. - A román állam nem veszi szívesen az önálló anyanyelvű iskolákat. Az államosított magyar közösségi vagy egyházi épületek visszaszolgáltatása - a jelenlegi ütemben - több évtizedig is. A nagyváradi püspöki palotát már hat éve perli a katolikus egyház, bár már tövény van a visszaszolgáltatásokra. A nyomáskészség hiányzik az RMDSZ vezetőiből, írta Gajdos Balogh Attila. A szolgalelkű megalkuvásban mutatható ki az alapvető különbség például egy Markó Béla és egy Király Károly között, szögezte le. Tőkés László, Kincses Előd vagy akár Szőcs Géza fokozatosan kiszorult a vezetésből. Tokay György például újságíróként Aradon éveken át Ceausescu-dicshimnuszairól volt nevezetes. Verestóy Attila a néhány elemis Ceausescuné vegyészeti intézetében működött, ahová Péter Ferenc, egykori telefonlehallgatós szekus tiszt szerint csak válogatott legények kerülhettek. Ugyancsak Péter Ferenc szerint Verestóy egy udvarhelyi Vipera nevű szervezkedés tagjaként bukott le, ám egyetlenként megszabadult. Egyetemet végezhetett, és szekus támogatással került Ceausescuné mellé. (Lásd: Erdélyi Napló: 1998. dec. 1., 8. és 15-i szám.) Kivizsgálta valaha valaki ezeket az állításokat? Vagy Péter Ferencnek van igaza, aki szerint az RMDSZ-tagokat nem ellenőrizte soha senki, oda bárki beléphetett, s a szervezet a besúgók, ügynökök, szekusok valóságos átjáróháza, akik ma is zsarolhatók, s a főhatalom sok mindent elérhet általuk... Frunda Györgyről csak annyit, hogy ügyvéd létére nem vállalta Tőkés László védelmét, amivel aztán Kincses Előd "kompromittálta" magát Ceausescu előtt. /Gajdos Balogh Attila: Kisebbségi utazások - és néhány javaslat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28. folyt: dec. 30./"
2002. december 30.
"Tokay György parlamenti képviselő az 1989-es fordulat óta részt vesz a politikai életben. A legfájdalmasabb, hogy Románia polgárai, az ország lakói szegényebbek, elesettebbek, mint 13 esztendővel ezelőtt, az ország lakóinak többsége a szegénységi szint alatt él, állapította meg, másfelől viszont már második éve majdnem 5 százalékos a gazdasági fejlődés, az infláció tízenvalahány százalék körül mozog. A NATO-ba való meghívás és a 2007-es európai uniós csatlakozás reménye jelentős esemény. Most kezdődik a nagy átalakulás és a lakosság nem készült fel erre. Tokay cinikusnak és butának tartja az RMDSZ-en belüli vitát, mert közben hatalmasak a feladatok. Az RMDSZ-nek egy ütőképes és versenyképes oktatás, iskola megteremtéséért kell küzdenie. "Mindeközben megmaradtunk az autonómia és szubszidiaritás elvei mellett" - vallja. Meggyőződése, hogy az RMDSZ nem szakad szét. Lesz egy európai jogrendünk és egy balkáni joggyakorlatunk, a kettő együtt pedig nem megy - állapította meg. /Jámbor Gyula: Év végi beszélgetés Tokay Györggyel, az RMDSZ Arad megyei parlamenti képviselőjével. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./"
2003. január 11.
"Az RMDSZ kereszténynemzeti platformjának, az Erdélyi Magyar Kezdeményezésnek a kiadásában jelent meg a napokban a dr. Csapó I. József egykori RMDSZ-szenátor által kidolgozott székelyföldi autonómia-tervezet. Katona Ádám, az EMK elnöke a vele készült beszélgetésben emlékeztetett: dr. Csapó I. József 1992 és 1995 között dolgozta ki autonómia- tervezetét. Az RMDSZ annak idején bizottságot hozott létre az autonómiaprogram folyamatos megvitatására. A bizottságban részt vett Tokay György, Balázs Sándor, Csapó József és Katona Ádám. Nem sikerült elérniük, hogy a teljes anyagot egy SZKT elfogadja, megszavazza. Mindig formai kifogásokat találtak. A háromszintű autonómia egyik statútuma sincs elfogadva, közben ilyen statútumot fogadott el elsőként a vajdasági, majd a kárpátaljai magyarság. A Csapó-féle anyag nemzetközi szintű szakemberek kezén ment át. Minimális változtatással szerzője olyan dokumentumot véglegesített, amely a nyugat-európai jogi normáknak is megfelel. Katona szerint a labanc RMDSZ-többség miatt nem lehetett megszavaztatni a tervezetet. Tíz éve tart a körülötte folyó vita, az időhúzás. A román politika különbözőképpen ítélte meg önrendelkezési törekvéseket. A személyi elvű autonómiát több román politikus mellett Petre Roman is elfogadhatónak tartotta. Az RMDSZ részéről ezekre a gesztusokra semmiféle válasz nem érkezett. A sajátos önkormányzati autonómiát a románság alig ismeri. Ennek az autonómiaformának ott volna különös jelentősége, ahol a magyarságnak szerepe van a helyi tanácsokban, tehát a magyar lakosság aránya több mint 10 százalék. A nemzetközi jog és a szociológia szerint a szórvány 7-10 százalék alatti arányszámot jelent. 8-11-től 50 százalékig vegyes lakosságú vidékről beszélünk, ahol különös jelentőséggel bír nemcsak a személyi elvű autonómia (ami egy demokratikus országban mindenkire érvényes), hanem a sajátos önkormányzati autonómia is. A Csapó-féle statútumban mindez szerepel. Ahol a kisebbségi lakosság számaránya ötven százalék fölött van, ott a területi autonómia a kívánatos, amely természetesen etnikai jellegű. A kolozsvári kongresszuson az addigi kisebbségként emlegetett romániai magyarság státusát megváltoztatták romániai magyar nemzeti közösségre. A nemzeti közösség fogalma a nemzetközi jogban mondva pozitív diszkriminációt jelent, jegyezte meg Katona. A román kormány a közelmúltban nyilvánosságra hozta az új térképet is. A nyolc régió közül a középsőbe Maros, Kovászna és Hargita mellett benne van Brassó, Szeben és Fehér megye is. A székelyföldi tömbmagyarság olyan új régióba kerülne, ahol egyértelműen kisebbségben lenne. Ha ezt a kormányelképzelést elfogadják, a Székelyföld valamennyi jogos igénye szertefoszlik. Az a döbbenetes, hogy a munkálatokban az RMDSZ szakértői is részt vettek, mutatott rá Katona Ádám. A partiumi területeken ugyanolyan nagy régiót szándékoznak létrehozni, ahol szintén kisebbségbe kerülne a magyarság. Katona leszögezte: Az autonómiatörekvéseknek a hivatalos RMDSZ-dokumentumokban írott, kidolgozott és elfogadott változata nincs. Csapó Józsefet a szenátorságból is az autonómia-tervezete miatt távolították el. Katona szerint az RMDSZ-vezetés lemond az autonómiáról. Katona hangsúlyozta: nem akarnak kiválni az RMDSZ-ből, mert ez az egyetlen hivatalos érdekképviselete a romániai magyarságnak. Az RMDSZ három platformja és néhány helyi szervezete, közöttük a legnagyobb, a kolozsvári, nyíltan autonómiapárti. A megyei szervezetek többsége azonban a csúcsvezetőség befolyása alatt áll. Egyetlen lehetőség marad: az RMDSZ belső megreformálása. /Makkay József: A romániai magyarság egyetlen esélye az önrendelkezés. Beszélgetés Katona Ádámmal, az EMK elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./"
2003. január 14.
"Megrokkant élet és Kisebbségi utazások: Beke György legújabb könyvének címe és különös alcíme kiegészítik és magyarázzák is egymást (Kapu Könyvek, Budapest, 2002). Beke György Kárpát-medencei kisebbségi körútja őrjáratnak is mondható. Az író megérti a kárpátaljai ruszin, a Leningrád-Szentpétervár környéki inkeri vagy a német ajkú elzászi ember nemzetiségi problémáit, de az elűzött németek honvágyát is. Beke átfogó kisebbségelmélet alapjainak a lerakásához járul hozzá, miközben az egyetemes magyar kisebbségnek is írói szószólója. A kötet Elzászi béke? című írása (1996) idéz Francois Mitterrand egykori francia köztársasági elnök beszédéből: "A győztesek békéje, a század összes békeszerződése, főleg az 1914-től 1918-ig tartó háborút követő szerződések, kezdve a versailles-i szerződéssel, de ugyanúgy az 1947-es szerződés is, és amelyek ezt követték, mind igazságtalan békeszerződések voltak. A győztesek dicsőségét, hatalomvágyát vagy azonnali érdekeit szolgálták. Mindig figyelmen kívül hagyták a történelmi, földrajzi, szellemi vagy etnikai realitásokat. Az elkövetkező háború drámája mindig le volt írva az ezt megelőző békeszerződésben". A beszédnek ez a része sosem jelent meg a központi francia sajtóban. (A román sajtó nagy része s a hivatalos politika meg egyenesen meg is haragudott a szocialista Mitterrand-ra.) Az RMDSZ -nek nincs külpolitikája. Korábban volt valami. Utoljára Bodó Barna volt megbízva ilyesmivel. - Minden államosított közösségi vagy egyházi épület visszaszolgáltatása Erdélyben - a jelenlegi ütemben - több évtizedig is eltarthat. A nagyváradi püspöki palotát már hat éve perli a katolikus egyház, ámbár már törvény van a visszaszolgáltatásokra. Az RMDSZ nem ideológiai párt, azonban egyetlen, totális pártként működik. Ez a román politika érdeke. Ugyancsak érdeke, hogy Tőkés László, Kincses Előd vagy akár Szőcs Géza fokozatosan kiszoruljon a vezetésből. Tokay György Viszont újságíróként Aradon éveken át Ceausescu-dicshimnuszairól volt nevezetes. (Lásd Szőcs Gézának az 1993. évi brassói kongresszuson közzétett röpiratait.) Verestóy Attila a néhány elemis Ceausescuné vegyészeti intézetében működött, ahová Péter Ferenc egykori telefonlehallgatós szekustiszt szerint csak válogatott legények kerülhettek. S valóban - ugyancsak Péter vallomásából tudjuk, hogy -, egy udvarhelyi Vipera nevű szervezkedés tagjaként bukott le, ám egyetlenként megszabadult. Egyetemet végezhetett, és szekus támogatással került Ceausescuné mellé. (Lásd: Erdélyi Napló, 1998. december 1., 8. és 15-ei szám.) - A Magyar Népi Szövetség sorsát írta meg Beke György még 1995-ben, de már Budapesten. A Zrínyi Miklós költő és hadvezér egyik munkájára emlékeztető, igen jellemző című Magyar áfiumban. /Gajdos Balogh Attila: Kisebbségi utazások. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 14./"
2003. március 1.
"Szili Katalin, Országgyűlés elnöke az találkozott Ion Iliescu államfővel, az EU-csatlakozásról és a globalizációs kihívásokról esett szó, Adrian Nastase miniszterelnökkel több konkrét kérdést vitatott meg az Országgyűlés elnöke. Szili Katalin elmondta, hogy a két törvényhozás közötti együttműködési program a kormányzati együttműködést segítheti. Nastase tájékoztatta Szili Katalint arról, hogy a román kormány felülvizsgálta az idegenrendészeti törvény módosításáról hozott korábbi sürgősségi rendeletét, s ennek megfelelően 100 ezer euróról 50 ezer euróra csökkentik azt az összeget, amellyel a külföldi beruházóknak rendelkezniük kell ahhoz, hogy tartós vízumot kapjanak Romániában meghatározott gazdasági tevékenység folytatására. Szili Katalin a találkozón tolmácsolta azt a kérést, hogy a román kormány fordítson figyelmet az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról hozott törvény végrehajtására. /Szili Katalin romániai látogatása. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./ Febr. 28-án Szili Katalin országgyűlési elnök által vezetett magyarországi küldöttség a képviselőházban találkozott az RMDSZ parlamenti frakciója tagjaival. A találkozón Szili Katalin kiemelte a környező országok parlamenti elnökeivel Budapesten, március 14-re időzített találkozót, melyre meghívta a parlamenti frakciók tagjait is. Dr. Kelemen Atilla részletesen ismertette a mezőgazdasági gondokat. Borbély László az Észak-Erdélyen áthaladó autópálya gyakorlati megoldásáról tájékoztatta a jelenlévőket. Pataki Júlia frakciótitkár felhívta a figyelmet arra, hogy más szakterületeken is fontos lenne az együttműködés, így a család-, egészség-, ifjúságügy területén, illetve a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség megteremtésének témakörében is. Tokay György képviselő az aradi szobor ügyére tért ki, amit az "összmagyarság szimbólumának tekint, és egyúttal megköszönte a magyar állam által nyújtott segítséget e terv a kivitelezéséhez. Markó Attila államtitkár-helyettes az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról tartott rövid beszámolót. Makkai Gergely képviselő kitért a Nyárádszeredán már tíz éve működő Szent István Kertészeti Távoktatási Egyetem helyzetére, és kérte a további támogatást. /Szili Katalin Kolozsvárra érkezett. Tárgyalás az RMDSZ parlamenti frakcióival. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ "
2003. március 17.
"Aradon a Vértanúk emlékművénél Dan Ungureanu prefektus felolvasta Adrian Nastase miniszterelnök üzenetét, Árgyelán György, a bukaresti magyar nagykövetség gazdasági tanácsosa Medgyessy Péter kormányfőnek a határon túli "nemzettársak"-hoz intézett szavait tolmácsolta az egybegyűlteknek. Zsombolyán Tokay György képviselő hangsúlyozta: tíz körmünkkel kell megvédenünk most mindent, amit akkor Petőfiék elértek. /Szabadon élni-halni. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./"
2003. március 18.
"Nagyszabású ünnepéllyel emlékezett meg Arad maroknyi magyar közössége a szabadságharc kirobbanásának évfordulójáról. Az eseménysorozat a vesztőhelyen való megemlékezéssel és koszorúzással kezdődött. Tokay György parlamenti képviselő mondott ünnepi beszédet, majd megkoszorúzták az emlékművet. Délután folytatódott a megemlékezés a Szabadság-szobornál való tisztelgéssel. A szoborcsoport immár negyedik éve áll rácsok mögött a Minorita rendház udvarában. Az aradiak remélik, hogy az idén utoljára kényszerülnek a rácsok mögött felkeresni a szoborcsoportot. Matekovits Mihály, aradi főtanfelügyelő helyettes mondott beszédet. A kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány égisze alatt műkődő Horváth Béla Stúdiószínpad két tagja adott elő egy-egy alkalomhoz illő verset és éneket. A társulat előadására a minorita kultúrotthonban került sor. Az Erdély harangoz című előadást Fenyák Magdolna, a stúdiószínpad vezetője állította össze. /Valkai Krisztina: Tisztelgés a rácsok mögötti Szabadságnál. Aradon lépett fel a Horváth Béla Stúdiószínpad. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./"
2003. március 18.
"Egy kezdeményező csoportot elindította az Aradi Szabadság-szobor Egyesület bejegyeztetését. A csoport tagjai Bognár Levente, Bölöni György, Búza Gábor, Cziszter Kálmán, Horváth Levente, Király András, Nagy István, Matekovits Mihály, Pávai Gyula, Tokay György és Ujj János. Mindenkire számítanak, aki részt kíván venni munkájukban. Gyűjtést akarnak kezdeményezni a szobor helyreállításához. /Bölöni György: Bejegyzés előtt a Szabadság-szobor Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./ Aradon a Szabadság-szobor Egyesület segíteni fogja a helyreállítást. Márc. 15-én Bálint György mérnök emberei lerakták a szobortalapzat utolsó kövét is a Csiky Gergely Iskolacsoport udvarára. Kocsis Rudolf szobrászművész, a talapzat restaurálási munkálatainak vezetője közölte, hogy egyetlen gránittömb se sértetlen. /Puskel Péter: Befejeződött a talapzatkövek kiszállítása. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./"
2003. április 12.
"Borbély Zsolt Attila örömmel nyugtázta, hogy Fey László reagált a cikkére, ezzel alkalmat adott bizonyos kérdések ismételt megvilágítására. Ténykérdés, az RMDSZ alapdokumentumaiban s a gyakorlati politizálás szintjén egyaránt jól érzékelhető a pártosodás tendenciája. Ebben a folyamatban Szatmárnémeti mérföldkő volt. (Ezt egyébként olyan balliberális publicisták is megállapították, mint Bányai Péter és Bíró Béla, bírálva a VII. kongresszus antidemokratikus határozatait.) Komolytalan Fey László azon állítása, amely összemossa az RMDSZ vezetősége által folytatott belső tisztogatást egyes megyék - például Kolozs - ellenzéki dominanciájával. Az a kitétel pedig, miszerint Kolozs megyében nincs esélye annak, aki nem a belső ellenzék híve, egyenesen megmosolyogtató. Hiszen Kolozs megye szenátoráról, Eckstein-Kovács Péterről aligha állítható, hogy nem támogatja a Markó féle kurzust. Arról mindketten elfeledkeznek, hogy az RMDSZ "erejét" a román kormánypárttól kölcsönzi arra az időre, amíg a magyar kisebbségi szervezet "demokratikus hitelesítő bélyegére" diplomáciai okokból szükség van az integrációs folyamatban. A Nagy Benedek ügyet az RMDSZ Operatív Tanácsa utalta az Etikai Bizottság elé, és nem Tőkés László (lásd az OT 1995. január 5-én hozott határozatának 5. pontját, RMDSZ Közlöny, 1995. 13. szám). Érdemes végigolvasni azon (ex)képviselők névsorát, akik aláírták a Nagy Benedek irományától elhatárolódó nyilatkozatot: András Imre, Birtalan Ákos, Borbély Imre, Fekete Zsolt, Kerekes Károly, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő, Németh János, Sinkó István, Szilágyi Zsolt, Varga Attila, Vida Gyula, Zsigmond László. A mai önfeladó, a román hatalomnak alájátszó kurzus legfőbb támogatói, a neptuni képviselő-kettős, Tokay György és Borbély László (Frunda György a szenátusi frakciónak volt tagja), továbbá Székely Ervin, Antal István, Márton Árpád nincs közöttük. Minő véletlen. /Borbély Zsolt Attila: Véletlenek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"
2003. április 15.
"Erdélyben Neptun egyet jelent a hatalmi motivációjú politikai korrupcióval, a román hatalomnak való behódolással. Az utolsó SZKT-ülésen Tokay György büszkén mutatott rá, hogy az a politikai magatartás, amiért őt kis híján megfosztották frakcióvezetői tisztségétől, ma az RMDSZ egészének politikai irányvonalát határozza meg. Frunda György 1996-ban állította, hogy az 1995-ös atlantai tanácskozás legitimálta Neptunt. Akkor - miként arról az Erdélyi Napló 1996 októberében hírt adott - Markó Bélában volt még annyi tartás, hogy rámutasson: a nyílt színen, az RMDSZ minden irányzatának részvételével zajlott atlantai tanácskozás nem legitimálta, hanem korrigálta Neptunt. Kősbb Markó Béla élére állt a neptuni csapatnak s oroszlánrészt vállalt az RMDSZ neptuni pályára állításában. /Borbély Zsolt Attila: Neptun mint politikai irányzék. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 15./"
2003. május 8.
"A majd hét évtizeddel ezelőtt lebontott aradi Szabadság emlékmű helyreállítására létrehozott alapítvány mutatkozott be hivatalosan Aradon. Az alapítványt az RMDSZ helyi szervezetének kezdeményezésére hozták létre azzal a céllal, hogy megnyerje az emlékmű ügyéhez a romániai, a határon túli és az anyaországi magyarság anyagi támogatását. Az aradi városi tanács döntést hozott arról, hogy a szoborcsoportot az eredeti alapzaton Arad belvárosában, a Tűzoltó téren állítják fel ismét. Szakértői számítások szerint a restauráláshoz és a helyreállításához mintegy 300 ezer eurónak megfelelő összegre van szükség, amit a városi tanács nem tud biztosítani. Az aradi Szabadság emlékmű helyreállítása összmagyar ügy - fogalmazott Tokay György parlamenti képviselő, az alapítvány létrehozásának egyik kezdeményezője. Tokay elmondta, azt szeretnék, ha idén okt. 6-ra már új helyén állna az emlékmű. /Alapítvány az aradi Szabadság emlékmű helyreállítására. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 8./"
2003. június 28.
"Jún. 27-én a képviselőház megszavazta a nemzeti kisebbségek anyanyelv-használati jogát az igazságszolgáltatásban. Az NRP képviselői tiltakozásképpen kivonultak az ülésteremből. A jún. 26-i plenáris ülésen több olyan módosító indítvány vitájára került sor, amelyekkel a Nagy-Románia Párt (NRP), a Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Demokrata Párt (DP) a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználatát kívánta korlátozni. Az RMDSZ álláspontját Varga Attila és Tokay György képviselők ismertették, akik elmondták: az új Büntető Perrendtartásban már biztosított jog az egyik jelentős oka annak, hogy Európa elismeréssel szól a nemzeti kisebbségek helyzetének romániai rendezéséről. Az alkotmány 127. cikkelyének új szövege (nem hivatalos fordításban) a következő: "Az anyanyelv és tolmács használata az igazságszolgáltatásban (1) Az igazságszolgáltatási eljárás román nyelven folyik. (2) A nemzeti kisebbségekhez tartozó román állampolgároknak jogukban áll a bíróságok előtt anyanyelvükön kifejezni magukat, a szerves törvény rendelkezései szerint. (3) A külföldi állampolgároknak és hontalanoknak, akik nem értik vagy nem beszélik a román nyelvet, jogukban áll megismerni a periratokat, a bíróság előtt felszólalni, záróbeszédeket tartani - tolmács útján. A büntető perekben ezt a jogot ingyenesen kell biztosítani." /Megszavazták a nemzeti kisebbségek anyanyelv-használatát. A többség elvetette a módosító ellenjavaslatokat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./"
2003. június 30.
"Az aradi Szabadság-emlékmű újbóli felállítására eddig valamivel több mint 16 millió lejt gyűjtöttek össze Romániában - közölte Tokay György, az RMDSZ parlamenti képviselője. Számítanak a magyar kormány anyagi támogatására. Az aradi Szabadság-szobor helyreállításának érdekében Magyarországon is gyűjtést indítottak, eddig 6 millió 847 ezer forint gyűlt össze. /Gyűjtés az aradi Szabadság-szoborra. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./"