Az erdélyi magyaroknak nem örömteli, hogy annak az országnak, melyben élnek, nemzeti ünnepe a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiájára, a történelmi Magyarország feldarabolására emlékeztet. Nincs mentség arra, hogy Szász Jenő, Rácz Károly és Nagy István, a Magyar Polgári Párt elöljáróinak, hogy eleget tettek Traian Basescu államfő meghívásának, s megjelentek Bukarestben az elnöki palota ünnepségén. Emlékeztetni kell 2002. december elsejére, amikor Budapesten a Kempinski Hotelben Adrian Nastase, Medgyessy Péter akkori miniszterelnökök, Verestóy Attila és más RMDSZ-vezetők együtt ünnepeltek. Az erdélyi magyarság azóta sem bocsátott meg egyiküknek sem. /Simó Erzsébet: Ki mit ünnepel? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

A romániai magyarság lelkiismerete szerint döntsön arról, hogy az elnökválasztás második fordulójában Traian Basescu jelenlegi államfőre vagy Mircea Geoana szociáldemokrata jelöltre adja-e szavazatát – mondta az MTI-nek Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, európai parlamenti képviselő, leszögezve ugyanakkor, hogy ő semmiképp sem adja voksát Geoanára, a „kommunisták utódpártjának” jelöltjére. Tőkés megdöbbenéssel értesült arról, hogy Szász Jenő, az MPP elnöke részt vett a Románia és Erdély egyesülésének évfordulóján rendezett ünnepségen. Tőkés kifejtette: Klaus Johannis csak „díszkisebbségi”, „dísznémet”, bokréta a román politika kalapján, a román kirakatpolitika játékszere, s csupán arra lesz hivatott, hogy legitimálja a posztkommunista román politikát. /Tőkés nem szavazna a „posztkommunista” Geoanára. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

Jelentős felzúdulást keltett mind a Magyar Polgári Pártban (MPP), mind az erdélyi magyar politikumban, hogy Szász Jenő, a polgári párt elnöke részt vett december elsején Bukarestben, az elnöki hivatalban rendezett fogadáson, amelyen Erdély Romániához csatolását ünnepelték. Ez ellen tiltakozva Tőkés András, a párt országos alelnöke lemondott a szervezetben betöltött tisztségeiről. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint Szász Jenő december elsejei bukaresti „díszmagyarkodásával“ kompromittálta az autonómia ügyét. „A brüsszeli román delegáció engem is meghívott kedden az európai parlamentben szervezett ünnepségre, de természetesen nem mentem el“ – nyilatkozta Tőkés László. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke úgy nyilatkozott: Szász Jenő sokat köszönhet Basescunak. „Az MPP elnöke a jelenlegi államfő közbenjárásával tudott pártot alakítani, így tudott két évig önkormányzati tanácstestület nélkül polgármester lenni és Basescunak köszönheti azt is, hogy információim szerint több büntetőügyi dossziéját mosták tisztára” – mondta Borboly. Szász Jenő pártelnök nem érti Tőkés András alelnök lemondását. „Nem ünnepelni, pezsgőzni mentünk Bukarestbe, és nem is tűztük ki a román kokárdát, mint az ünnepi fogadás résztvevői. /Össztűz Szász Jenőre. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke néhány párttársával együtt részt vett december 1-jén a bukaresti Cotroceni-palotában tartott fogadáson és tárgyalt Traian Basescu román államelnökkel. Történt mindez december elsején, a román nemzeti ünnepen. 2002. december elsején Medgyessy Péter nevezetű titkosszolgálati ügynök, akkor magyar miniszterelnök Budapesten, a Kempinski Hotelben koccintott Adrian Nastase román kormányfővel a román nemzeti ünnep alkalmából, bizonyítva ezáltal, hogy nincs akkora haza, amekkorát egy „magyar” kommunista el ne tudna árulni. Azon a koccintáson részt vettek és ittak az RMDSZ képviselői, Verestóy Attila és Kelemen Atilla is, írta Szondy Zoltán, miközben az utcán felháborodott magyarok tüntettek. Mit tegyenek ezután azok a magyar emberek, akik többek között azért fordultak a Magyar Polgári Párthoz, mert az RMDSZ vigadott december elsején? Már nem arról szól a verseny, ki a magyarabb, hanem arról, hogy ki az aljasabb? Ki tud többet kapni a nemzetárulásért? – állapította meg a cikkíró. /Szondy Zoltán: /A Kempinskitől Bukarestig. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 4./

Az elnökválasztás nyomán kialakult helyzetben a román politikai osztály átérezheti, milyen fontos az a támogatás, amelyet a magyar közösség nyújthat. Nem elég Markó Bélával összesúgni a parlament valamelyik zugában, nem elég Szász Jenővel koccintani a december elsejei fogadáson, valamit a magyar választóknak is ígérni, adni kell. Nem lehet a másfél milliós magyar közösséget olyan nyájnak tekinteni, amelyet pásztorkodó politikusai egyik vagy másik karámba terelnek. Azonban a magyar választók is elgondolkozhatnak azon, hogy a távolmaradás volt-e a leghatásosabb üzenet. Ha tömegesen pecsételnek a maguk által rajzolt autonómia-kockába, egyértelművé tehették volna Geoanának, Basescunak, Markónak és Szásznak egyaránt, hogy merre kell keresniük a magyar szavazatokat, írta Gazda Árpád. /Gazda Árpád: Búcsú a nyájszellemtől. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./

Emil Bocnak a kormányfői tisztségre való kijelölése jó választás az ország számára, és ugyanakkor az erdélyi magyar közösség számára is hasznos, jelentette ki Borboly Csaba, az RMDSZ csíki területi szervezetének elnöke. Borboly meggyőződése, hogy a PD-L-RMDSZ kormány nagyobb fontosságot tulajdonít az erdélyi fejlesztési terveknek. Szász Jenőnek, a Magyar Polgári Párt elnökének azon kijelentésére, miszerint az RMDSZ-t nem kellene bevenni az új kormányba, Borboly Csaba leszögezte: „Véleményem szerint az elmúlt napokban hozott döntésekkel Traian Basescu elnök és a PD-L-sek megfeleltek Szász Jenőnek, megmutatva neki, hogy mennyit ér a számukra”. /Borboly máris hanyatt vágódott. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 18./

Az RMDSZ „miniparlamentjének” számító Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) december 18-án hozta meg azt a döntést, hogy a szövetség vállaljon kormányzati szerepet a PD-L oldalán. Kelemen Hunor, az RMDSZ volt államelnökjelöltje arról beszélt, hogy a kormányzati szerepvállalással „nehéz idők várnak az RMDSZ-re, de a kérdés az, hogy megfutamodik-e a magyarság érdekképviselete, vagy vállalja a nehézségeket”. Frunda György szenátor úgy vélte, ha az RMDSZ egyes helyi és területi szervezetei aktívabb munkát vállalnak, és jobban kiállnak Mircea Geoana szociáldemokrata államfőjelölt mellett, akkor sikerül Traian Basescut leváltani. Eckstein-Kovács Pétert, Tőkés Lászlót és Szász Jenőt említette, mint a széthúzás okozóit, akik arra biztatták a szavazókat, hogy voksoljanak a jelenlegi elnökre. Markó Béla úgy fogalmazott, éppen Frundától nem számított ilyen bírálatokra, és emlékeztette a szenátort, a kilencvenes évek elején őt magát illették az „áruló” jelzővel, a tengerparti Neptun üdülőtelepen az akkori román hatalommal folytatott tárgyalásai miatt. Markó kifejtette: „Lehet, hogy az elkövetkezendő időszakban kényelmesebb lenne ellenzékben kivárni, hogy mi történik az országban, hogy mi lesz a gazdasággal, hiszen dúl a gazdasági válság. ” Hozzátette, a kormányzás senki számára nem lesz jutalom, viszont ha lehetőségünk van beleszólni az ország és ezáltal a magyar közösség sorsának alakulásába, akkor ezt vállalni kell. /Antal Erika, Moldován Árpád Zsolt: Négy magyar miniszter. Benyújtotta a parlamentbe tárcavezetőinek névsorát Emil Boc kormányfő. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

Napokon belül hivatalba lép a kormány. A baj az, hogy ez a kormány majdnem ugyanaz, amelyik ezt a katasztrófa-közeli állapotot előidézte, írta Székely Ervin, a minden tekintetben alkalmatlannak bizonyult Emil Boc kapott újbóli kormányfői megbízatást. Nehéz helyzete van az RMDSZ-nek, „ellen kell állnia a folyamatos bomlasztásnak amelyek a Cotroceni palotából indulnak, de a Korrupcióellenes Ügyészség, Szász Jenő vagy Tőkés László képében jelentkeznek” /Székely Ervin: Lesz kormány! = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

Szász Jenő, az MPP elnöke elítélően nyilatkozott az RMDSZ-ről, hozzáfűzte, a PDL-nek nem szabadna közös kormányt alakítania. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye arról, hogy Markó Béla miniszterelnök-helyettes lesz, Szász Jenő kifejtette, semmi lényeges megvalósításra nem emlékszik Markó előző kormányfő-helyettesi mandátuma idejéből. /Szászos kritika az RMDSZ-nek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./

Újabb vita az MPP-ben
A Krónika információi szerint belső aláírásgyűjtésbe kezdett Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke: a kezdeményezés célja, hogy az elmúlt évben megszervezett kongresszuson részt vett küldöttek nyilatkozataikkal erősítsék meg a kongreszszus lebonyolításának legitimitását. A tavaly márciusban megszervezett első gyergyószentmiklósi MPP-kongresszuson Szász Jenő szavazásra bocsátotta, hogy az ülésen ne csak az alapszabály értelmében választott küldöttek rendelkezhessenek szavazati joggal, hanem a megyei és helyi önkormányzatokban tisztségviselőként tevékenykedő, ám a kongresszus munkálataira csupán meghívottként érkezett jelenlévők is.
A pártelnök felvetésével többen nem értettek egyet, így a jelenlevők közül mintegy ötven személy tiltakozásul elhagyta a termet: állításuk szerint Szász javaslata a szervezet alapszabályába ütközik. Mint mondták, nem volt idejük megvitatni a módosító indítványokat, zavaros volt a szavazás lebonyolítása és a voksok összesítésének módja is.
Az MPP-elnök javaslatának elfogadását követően ugyanakkor a szavazati joggal rendelkezők köre a 144 küldöttön kívül a 281 meghívottal bővült, akik elsöprő többséggel erősítették meg tisztségében Szász Jenőt. Alig egy hónappal a kongresszust követően a párt Bihar megyei szervezete az MPP-kongresszus határozatainak semmissé nyilvánítását kérte a bukaresti törvényszéktől. A pert több alkalommal is elhalasztották, újabb tárgyalásra pénteken kerül sor.
Lengyel: Szász beismeri a rendellenességeket
Lengyel György, az MPP Bihar megyei szervezetének elnöke – az óvás egyik kezdeményezője – a Krónika érdeklődésére elmondta: tud a pártelnök támogatásgyűjtő indítványáról, annak szövegét viszont nem látta. Úgy véli, ezzel a kezdeményezéssel Szász Jenő gyakorlatilag beismeri, hogy „valami nem volt rendben” az Országos Tanács gyergyószentmiklósi ülésén.
„Visszafelé is elsülhet ez a nyilatkozatgyűjtés, hiszen gyakorlatilag azt bizonyítja, amit állítunk: alapszabály-ellenes volt, ami a kongresszuson történt, ezért kérjük a határozatok semmissé nyilvánítását – mondta Lengyel. – A pártelnök gyűjtheti ezrével az aláírásokat, de azon a tényen nem tud változtatni, hogy az Országos Tanács ülésén párttörvénybe ütköző és szabályzatellenes határozatok születtek.”
Az Országos Tanács ülésén küldöttként részt vevő Márton Zoltán, az MPP Maros megyei szervezetének alelnöke a Krónikának elmondta: számára egyértelmű, hogy Szász Jenő pártelnök perbefolyásoló bizonyítékokat gyűjt. „A tényeken az sem változtat, ha a hűséges párttagok nyilatkozatot írnak: a bukaresti bíróságon iktatott pártstatútumnak ellentmondó határozat született, tehát minden további határozat, ami ez alapján született, törvénytelen, semmisnek nyilvánítható” – magyarázta Márton. Rámutatott arra is: a statútummódosítás nem a megszavazást követően lép életbe, hanem csak akkortól, amikor a bíróság elfogadja, és megjelenik a Hivatalos Közlönyben.
Tőkés András: bízom az igazságszolgáltatásban
Az MPP Maros megyei szervezetének elnöke, Tőkés András úgy véli: Szász Jenő nyilatkozatgyűjtéssel próbálja legalizálni az illegalitást. „Nem vagyok hajlandó aláírni egy ilyen nyilatkozatot, és azért is mondtam le a párt országos alelnöki tisztségéről, mert többé nem akarok részt venni egy kézi vezérlésű párt csúcsvezetésének tevékenységében – mondta a Krónikának Tőkés. – Törvényellenes, bohózatba illő, hogy egy pártelnök kongresszusi meghívottait végül szavazati joggal ruházza fel, hogy megerősítse saját pozícióját.” Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy véleménye szerint a kongresszuson elfogadottak legitimitásának megerősítését célzó szándékkal gyűjtött nyilatkozatoknak milyen súlya lesz a per kimenetelében, Tőkés úgy nyilatkozott: „Románia ilyen szempontból a korlátlan lehetőségek országa, de bízom abban, hogy a bíróság jogosnak találja kifogásainkat, és elutasítja a gyergyószentmiklósi kongresszus döntéseit.”
„Szász Jenő azt teszi, amit ilyenkor tenni szokott, az eddig is manipulált csapatának támogató aláírásaival próbálja bizonyítani az igazát” – fejtette ki lapunknak Gergely Balázs, aki a kongresszus állítólagos szabálytalanságai miatt lemondott az MPP kolozsvári elnöki tisztségéről. Gergely véleményét Gazda Zoltán, a polgári párt sepsiszéki szervezetének alelnöke is osztja, aki szerint rossz fényt vetne a román igazságszolgáltatásra, ha a törvényszék jogosnak ítélné az Országos Tanács ülésének lebonyolítását.
Lapunk megkereste Szász Jenő pártelnököt is, aki tagadta, hogy tudomása lenne a kongresszuson részt vett küldöttek nyilatkozatainak utólagos öszszegyűjtéséről. „Jogi kérdésekkel nem foglalkozom, de ha létezik ilyen kezdeményezés, akkor ez bizonyára a pereskedés része, ám nem tudok róla” – fogalmazott Szász.
Gyergyai Csaba. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Beszűkül a magyar összefogás
Veszélybe került az RMDSZ és a többi erdélyi magyar politikai-közéleti szervezet együttműködése a szövetség kormányzati részvétele és partnereit mellőző magatartás miatt – hangzott el az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum hét végi ülésén, amelynek résztvevői mégis úgy váltak el egymástól, hogy a nézetkülönbségek ellenére is folytatni kell a párbeszédet a romániai magyarság helyzetének javítása és a nemzetpolitikai célok megvalósítása érdekében.
A kölcsönös sérelmek felsorolása közepette zajlott pénteken az RMDSZ és az önmagukat a romániai magyar nemzeti erőknek nevező szervezetek alkotta Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) idei első ülése, amelyen hangsúlyosan felmerült a két tábor közötti együttműködés jegelésének a lehetősége.
A Marosvásárhelyen rendezett tanácskozás feszült párbeszédének alaphangját a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) képviselői ütötték le, felsorolva az RMDSZ kormányra kerülésével kapcsolatos kifogásaikat, de elvárásaikat is. A megbeszélést követően az európai parlamenti képviselő a Krónikának elmondta, noha a Markó Béla vezette alakulat és az erdélyi magyar nemzeti erők közötti összefogás egy évvel ezelőtt, az EMEF megalakulásakor jól indult – márciusban közösen rendeztek önkormányzati nagygyűlést a székelyföldi autonómiaigény kinyilvánításáról, júniusban pedig a magyar összefogás listája három mandátumot szerzett az európai parlamenti választásokon –, az együttműködés kerete mára beszűkült.
„Az RMDSZ megkérdezésünk nélkül nevezte meg államfőjelöltjét, nem kérte ki a véleményünket akkor sem, amikor a szociáldemokrata Mircea Geoană államfőjelölt támogatása mellett döntött, majd a kormányra lépés során sem volt kíváncsi álláspontunkra” – sérelmezte Tőkés László. Az EMNT elnöke fontosnak nevezte az együttműködést, és úgy értékelte, erősíteni kell a magyar összefogást, és a nézetkülönbségek ellenére folytatni kell a párbeszédet a nemzetpolitikai célok megvalósítása érdekében. Tőkés nem rejtette véka alá: nem örül az RMDSZ kormányzati részvételének, de sok sikert kívánt a szövetségnek ahhoz, hogy megvalósíthassa közösségi célkitűzéseit. Markó Béla úgy nyilatkozott: a két szervezet közötti legnagyobb véleménykülönbségek valóban a kormányzati szerepvállalás mentén bontakoznak ki, pontosabban annak kapcsán, hogy melyek azok a politikai eszközök, amelyek eredményesek lehetnek a magyar érdekvédelmi politikában.
„Meggyőződésünk, hogy az RMDSZ kormányzati szerepvállalása nemcsak az általános országos célok, hanem a sajátos közösségi célkitűzések megvalósításához is hozzájárul, hiszen a közösen kidolgozott kormányprogramban számos, az etnikumközi kapcsolatok javítására vonatkozó célkitűzés szerepel. E tekintetben nem értünk egyet az EMNT-vel, ők ellenzékben szeretnének látni minket, míg meggyőződésem, hogy az erdélyi magyarok túlnyomó többsége támogatja az RMDSZ kormányzati részvételét” – szögezte le az RMDSZ elnöke. A két fél végül abban állapodott meg, hogy folytatódik a munka a két szervezet által létrehozott munkacsoportokban, a következő, februári EMEF-ülésig közösen készítenek elemzést a kisebbségi törvénytervezetről, a tanügyi reform kérdéséről és a decentralizációs problémákról, márciusban pedig ismét megrendezik a területi önrendelkezést tematizáló székelyföldi nagygyűlést.
Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke szerint kevés konkrét eredmény született az EMEF-ülésen, az viszont pozitívum, hogy nem zárt le utakat, vagyis megmaradt az összefogás működésének a perspektívája.
„Mi olyan elemzést hoztunk Marosvásárhelyre, miszerint a fórum létezésével még nem biztos, hogy a valódi összefogás is működik. Ez az összefogás viszonylag jól működött a tavalyi EP-választásokon, biztatóan indult a másik nagy erőpróba, a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés is, bár kiderült, hogy az összefogás nem sétagalopp. Az ezt követő hónapokban az összefogás egyáltalán nem működött, az RMDSZ vezetői nem támaszkodtak az egyeztető fórumon kialakult álláspontokra. Meglehet, a szövetségnek nincs is szüksége összefogásra, csak arra, hogy az EMEF keretében egymással konzultáljanak a felek” – húzta alá Toró. Lapunk információi szerint a tanácskozáson az RMDSZ vezetői felrótták az EMNT-nek, hogy miközben most az együttműködés felrúgását fontolgatja, a Tőkés László újabb, ezúttal RMDSZ-es színekben elnyert brüsszeli mandátumát eredményező tavalyi EP-választás előtt nem voltak aggályai az összefogás kapcsán.
Szóba került Szász Jenő december elsejei cotroceni-i látogatása is, amelynek kapcsán Tőkés megjegyezte: az MPP elnöke az RMDSZ vezérkarától „tanult politizálni”. Különben szombati ülésén az EMNT bővített elnöksége úgy határozott, a magyar összefogás politikai programját a következő elvek és célok mentén képzeli el: a demokratikus rendszerváltás folytatása a kisebbségpolitikában is, a kulturális autonómia közjogi kereteinek törvény általi szavatolása, alkotmányos és közigazgatási reform a decentralizáció, szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvei alapján és ennek keretében az autonóm közigazgatási formák, kiemelten a Székelyföld sajátos jogállásának biztosítása, oktatási autonómia, anyanyelvünk regionális hivatalos nyelvi státusának kivívása, egységes és méltányos erdélyi magyar támogatáspolitika kialakítása.
Máthé Éva, Rostás Szabolcs. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

RMDSZ-ünnep Kolozsváron
Több száz hazai és külföldi meghívottat vár az RMDSZ szombaton RMDSZ ra, a szervezet megalakulásának húszéves évfordulója alkalmából tartandó születésnapi rendezvényre. Kovács Péter ügyvezető alelnöktől megtudtuk: a szövetség jelenlegi tisztségviselőin kívül meghívót küldtek az egykori alapítóknak, erdélyi magyar civil szervezeteknek, a történelmi magyar egyházak vezetőinek.
A rendezvényre várják a hazai parlamenti politikai pártok elnökeit, a magyar kormány képviselőit, a magyarországi pártok és a Kárpát-medencei magyar szervezetek vezetőit. Nem kapott ellenben meghívót Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke. A rendezvényre várják Tőkés Lászlót is, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetőjét, az RMDSZ volt tiszteletbeli elnökét, aki azonban szombaton tartott nagyváradi református püspökavatás miatt nem utazik Kolozsvárra.
A hazai parlamenti pártok vezetői közül tegnapig még egyik sem jelezte részvételi szándékát, ám a meghívott szerbiai, ukrajnai, szlovákiai, horvátországi magyar politikusok jelen lesznek a rendezvényen. Bizonyosan lehet számítani Lendvai Ildikó MSZP-elnök jelenlétére, Dávid Ibolya MDF-elnök részvétele ma dől el – tájékoztatott Kovács.
A kolozsvári Állami Magyar Operában tartott ünnepi gála keretében tartott kulturális műsor után az RMDSZ elnöke, Markó Béla, Kántor Lajos egykori alapító, majd a meghívottak mondanak beszédet. Az évforduló alkalmából Markó Béla mintegy kétszáz személynek nyújt át emlékplakettet (Gyarmathy János marosvásárhelyi képzőművész alkotását) és oklevelet.
„Azok részesülnek elismerésben, akik az elmúlt húsz évben kiemelkedően részt vettek az RMDSZ munkájában. A névsor a területi szervezetek, a szövetségi elnöki hivatal és az ügyvezető elnökség javaslatai alapján állt össze” – tájékoztatott Kovács Péter.
A szövetség huszadik évfordulóját egyébként decembertől sorra ünneplik az RMDSZ-szervezetek. Ma Háromszéken négy városban – Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Kovásznán és Baróton – egy időben, délután hat órakor állófogadás keretében emlékeznek az indulás időszakára. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Magyar rivalizálás a tanácsokban
A háromszéki városok önkormányzataiban tevékenykedő tanácsosok közül legtöbben úgy látják: van még javítanivaló az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) közti együttműködésben. A helyhatósági választások óta eltelt időszakban a 9 MPP-s, 8 RMDSZ-es és 4 román párti képviselőből álló sepsiszentgyörgyi testület ülései rendszerint a két frakció közti vitáktól voltak hangosak.
Sepsiszentgyörgy: vitáktól hangos testületi ülések
Klárik Attila, a tanács RMDSZ-es frakciójának vezetője a Krónika megkeresésére elmondta, az elmúlt másfél év tapasztalata azt mutatja, a polgári párti képviselőkkel egyénenként jól tudnak kommunikálni, a teljes frakcióval azonban már sokkal nehezebb együtt dolgozni. „Úgy tűnik, a polgári párti képviselők attól tartanak, ha kompromisszumot kötnek az RMDSZ-szel, elveszítik a szavazótáborukat.
Az ellenzéki magatartás azonban gyakran abszurd helyzetekbe sodorja az MPP-s tanácstagokat: az is előfordult, hogy a polgári párti képviselő a vita hevében a saját benyújtott javaslata ellen szavazott” – mutatott rá a frakcióvezető. Klárik úgy látja, az MPP képtelen csapatként fellépni, ezért gyakran megtörténik, hogy a bizottságokban egyetértenek, majd a plénumban felrúgják a megállapodást. Gazda Zoltán MPP-s önkormányzati képviselő szerint a polgári frakció gyakran elkövette azt a hibát, hogy első körben rendszerint Antal Árpád RMDSZ-es polgármesterrel és nem a szövetség frakciójával egyeztettek.
„Az együttműködési megállapodást a polgármester rúgta fel, amikor novemberben Bálint József MPP-s alpolgármester leváltását kezdeményezte és végül el is érte a célját – mondta Gazda. – Véleményem szerint minél hamarabb újra kell tárgyalni az együttműködést a város fejlődése érdekében.” Hangsúlyozta: az MPP-nek fontos a városfejlesztés, ezért a jövőben a sarkalatos döntések előtt szorgalmazzák az egyeztetést az RMDSZ frakcióval.
„Az újabb megállapodás azonban nem lesz feltételek nélküli” – tette hozzá. Mint kiderült, a hat RMDSZ-es, öt MPP-s és négy független képviselőből álló baróti önkormányzati testületben is rendszeresek a két frakció közötti nézeteltérések. Pál Szilágyi Zoltán, az RMDSZ frakcióvezetője úgy látja, mindkét fél nyitott a párbeszédre. „Szándékosan egyik fél sem akadékoskodik, a város érdekeit tartjuk szem előtt” – szögezte le az önkormányzati képviselő. Véleményét Szabó Miklós polgári párti tanácsos is osztja. „Érződik a szemléletbeli különbség, de a város érdekében mindkét fél hajlandó a kompromiszszumra az eredményes munka érdekében” – nyilatkozta a Krónika érdeklődésére.
Kézdivásárhely: rosszabbra számítottak
Kézdivásárhelyen az önkormányzati választások eredményeképpen Rácz Károly, az MPP jelöltje foglalta el a polgármesteri széket, a tanácstestületben pedig tíz MPP-s és kilenc RMDSZ-es képviselő tevékenykedik. A város alpolgármestere, Szarvadi József is az MPP-t képviseli. Rácz Károly polgármester a Krónika érdeklődésére elmondta: elfogadhatónak tartja a két frakció közti együttműködést, bár néha úgy érzi, hogy az RMDSZ-es tanácsosok a párt érdekeit tartják szem előtt.
Ennek ellenére a tanács működik, s a polgármester szerint most, a gazdasági válság idején még szorosabb együttműködésre lesz szükség a két frakció között, hogy a pénzhiányt a városatyák leleményességével ellensúlyozni tudják. Deme László RMDSZ-es tanácsos kifejtette: kezdetben úgy vélte, nehéz, vitáktól terhes négy évnek néznek elejébe. Ennek ellenére a szövetség képviselője szerint a két frakció reményein felül együtt tud működni. Deme László elmondta, hogy a bizottsági üléseket, majd frakción belüli megbeszéléseket követően nem a tanácsülésen terjesztik elő javaslataikat, hanem a polgármesterrel konzultálnak a viták elkerülése érdekében.
Csíkszereda: „összerázódott” a testület
Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert-Kálmán érdeklődésünkre úgy nyilatkozott: az RMDSZ és MPP közti együttműködés folyamatosan javul a helyi önkormányzatban. A 12 szövetségi és 7 MPP-s tanácsosból álló testület Ráduly megfogalmazása szerint „2008-ban összerázódott, az elmúlt évben pedig a két frakció nagyon jól együtt tudott működni a város érdekében.” Xántus Attila, az RMDSZ-frakció vezetője is pozitívnak értékelte a polgári párttal fenntartott viszonyt.
„A közös munka jónak mondható annak ellenére, hogy voltak döntések, melyek kapcsán nem értettünk egyet az MPP-vel. A kényesebb problémákban azonban meg tudtunk egyezni” – mondta a frakcióvezető. Az MPP-s Pap Előd is hasonlóan nyilatkozik a kérdésben. „Az első fél év szinkópái után normálisnak mondható viszony alakult ki a két párt képviselői között”– magyarázta a polgári párti frakcióvezető.
Tusnádfürdő: a többség diktál
Tusnádfürdőn azonban szintén nem felhőtlen a viszony a két frakció között, az együttműködésének megítélésében, mint kiderült, jelentős különbségek vannak. Míg a fürdőváros MPP-s polgármestere, Albert Tibor érdeklődésünkre úgy nyilatkozott, a négy MPP-s, három szövetségi és egy független képviselőből álló tanácstestület munkáját eddig eredményes együttműködés jellemzi, az RMDSZ-es Butyka Zsolt szerint a jelentős döntéseket rendszerint a többségben lévő polgáriak hozzák meg. „Az MPP lehetne nyíltabb, közlékenyebb is” – mondta a szövetség tanácsosa.
Székelyudvarhely: marad a viszály
Székelyudvarhelyen mindössze néhány hónap telt el azóta, hogy újraalakult a városi tanács, s az eredményhirdetést követően a testület képviselői egyaránt úgy nyilatkoztak: remélik, hogy eredményesebb lesz majd a két, egyaránt 9-9 tagú frakció együttműködése. Az új testületben, mint ismeretes, a Zöld Párt is kapott egy mandátumot. A csütörtöki tanácsülést követően megtudtuk: az RMDSZ és az MPP képviselői mára már nem enynyire derűlátóak.
„Azt látom, hogy az RMDSZ frakciója nem elég nyitott, nem elég rugalmas, ugyanakkor bizalmatlanságot is érzek, és azt, hogy rendszerint erőből állnak hozzá a feladatokhoz – nyilatkozta kérdésünkre Szász Jenő, Székelyudvarhely MPP-s alpolgármestere. – Sokszor nehezen, kompromisszumok révén hozzuk meg a legtöbb döntéseket.” Szász úgy véli, Bunta Levente polgármester részéről aktívabb munkára van szükség a jövőben. A polgári párt elnöke azt is elvárja, hogy az RMDSZ-es városvezető jóval több munkát bízzon a képviselő-testületre. Nehezen megy az együttműködés Bunta Levente szerint is.
„Sok energiába kerül, hogy bármiféle előrelépés történjen a közös munkában. Sokszor úgy érzem, hogy csak akkor vagyunk eredményesek, ha jól kifárasztjuk egymást” – magyarázta a Krónikának Székelyudvarhely polgármestere. Bunta szerint Szász Jenő tevékenysége is kifogásolható. „Keveset jár be dolgozni, és olyankor is két órát dolgozik. A helyébe szégyellném felvenni a fizetést. Egyedül a tanácsülésen villog” – jegyezte meg Bunta. Ami az MPP-s tanácsosok munkáját illeti, a polgármester elmondta, van, aki többet, van, aki kevesebbet dolgozik, attól függően, hogy kit milyen feladatokkal bíznak meg.
A gyergyószentmiklósi tanácsban tíz polgári párti és hét RMDSZ-es tanácsos dolgozik. „A testületbeli viták nem amiatt vannak, mert más pártokat képviselünk” – jelentette ki a Krónika kérdésére Gáll Árpád, az RMDSZ-frakció vezetője. Véleményét az MPP-s frakcióvezető, Dr. Simon Katalin-Emese is osztja. Emlékeztetett: korábban kizártak öt RMDSZ-es tanácsost a szövetségből amiatt, hogy a pártérdek ellenére megszavazták a távfűtésrendszer felújítására vonatkozó polgári párti beadványt.
A frakcióvezető elismerte, hogy noha éppen az említett munkálatokat célzó döntések meghozatalánál kezdetekben kemény RMDSZ-es ellenállásba ütköztek, az említett öt RMDSZ-es tanácsosnak köszönhetően, „az utolsó száz méteren, még tél beállta előtt sikerült felújíttatni a város fűtésrendszerét a magyarországi érdekeltségű Thermoenergy Kft.-vel. Érdeklődésünkre mindkét frakcióvezető a rendszer felújítását nevezte a tanácstestület legfontosabb megvalósításnak. Az RMDSZ soraiból kizárt öt tanácsos – Tinka Kálmán, Gáll Árpád, Kastal László, Suciu Gábor és Len Emil – továbbra is folytatja tevékenységét mindaddig, amíg hivatalos törvényszéki határozat nem születik a mandátumuk megszűnéséről.
Bíró Blanka, Csáki Emese, Forró Gyöngyvér, Gyergyai Csaba, Jánossy Alíz. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Tőkés András: a magyarok nem tudnának mit kezdeni az autonómiával
Lemondott tisztségéről Tőkés András, a Magyar Polgári Párt (MPP) alelnöke, aki azzal indokolta döntését, hogy Szász Jenő pártelnök az MPP-vezetőség mandátuma nélkül találkozott decemberben Traian Băsescu államfővel. Keddi sajtótájékoztatóján Tőkés egyébként úgy vélekedett: a magyar közösség „nem tudna mit kezdeni” az autonómiával, ha most megvalósulna.
Tőkés András kedden, sajtótájékoztatón jelentette be Marosvásárhelyen, hogy lemond MPP-alelnöki tisztségéről, mivel a párt „antidemokratikusan” kezdett viselkedni a tavalyi év végén lezajlott államfőválasztás második fordulója előtt. Tőkés szerint ez abban nyilvánult meg, hogy Szász Jenő pártelnök az MPP vezetőségének felhatalmazása nélkül találkozott Traian Băsescu államfővel a december 1-jei román nemzeti ünnep alkalmával a Cotroceni palotában rendezett ünnepi fogadáson. „Az elnök úr egyedül hozta a döntést, anélkül, hogy bárkit is megkérdezett volna. A pártvezetőség megállapodott abban, hogy Băsescu urat támogatjuk az elnökválasztás során, ezt követően azonban nem született közös döntés. A televízióból értesültem, hogy Szász Jenő úr Băsescu úr meghívására a Cotroceni palotában tartózkodik” – fogalmazott Tőkés András.
A távozó MPP-alelnök szerint egy alakulat elnöke nem folytathat felhatalmazás nélkül tárgyalásokat. „Mi azt sem tudjuk, mit ígért nekünk Băsescu. Szász Jenő antidemokratikusan viselkedett” – tette hozzá Tőkés. Elmondta, a következőkben testvére, Tőkés László európai parlamenti képviselő marosvásárhelyi irodájának működtetésével foglalkozik majd.
Tőkés András egyébként még decemberben jelezte lemondási szándékát. „Minden erdélyi magyarnak pirult az arca, amikor annak idején Budapesten, Verestóy Attila és Kelemen Atilla az erdélyi magyarság nevében ez alkalommal koccintásra emelték poharukat. Az MPP országos alelnökeként most még jobban fel vagyok háborodva azért, hogy ugyanezen a napon Szász Jenő, az MPP országos elnöke, egyéni döntése alapján Bukarestben, a Cotroceni palotában hasonló akcióban vett részt” – írta decemberi nyilatkozatában Tőkés.
Tőkés András arról is beszélt, hogy véleménye szerint a magyar közösség nem készült fel a területi autonómiára. „Ha valamilyen csoda folytán most megvalósulna a területi autonómia és az autonóm struktúrák, a magyarok nem tudnának mit kezdeni vele, mivel a közösségnek ismét képessé kell válnia az önigazgatásra, a magyarságot érintő politikai harc azonban egyre messzebb viszi a közösséget ettől a céltól” – fogalmazott. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Tőkés András: nem fogom mozinézőként szemlélni az eseményeket
Jelen pillanatban nem látom, hogy lenne olyan politikai alakulat, amelyben a választók akarata érvényesül a párt arcán keresztül, és nem fordítva - mondta el megkeresésünkre Tőkés András, az MPP korábbi alelnöke, aki decemberben jelentette be, hogy lemond tisztségéről, miután Szász Jenő pártelnök a szervezeten belüli előzetes egyeztetés nélkül vett részt december 1-én az elnöki hivatal állófogadásán.
Ezért Tőkés András, aki tegnap sajtótájékoztatón számolt be terveiről, úgy gondolja, hogy a civil szférában kell keresni a megoldást, de hozzátette: nem fogja mozinézőként szemlélni az eseményeket. Egyelőre testvére, Tőkés László marosvásárhelyi EP-képviselői irodáját vezeti, de nem lépett ki az MPP-ből sem, tagként tovább tevékenykedik és segíti a szervezetet a mindennapokban. A politikus hangsúlyozta, hogy nem magával a szervezettel, hanem az országos elnökséggel szemben vannak ellenvetései, éppen ezért elvállalta a Maros megyei MPP-szervezet tiszteletbeli elnöki tisztségét is. (hírszerk.) Forrás: Transindex.ro

Toró T. Tibor lesz az EMEF autonómia munkacsoport elnöke
Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke veszi át az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum autonómiabizottságának társelnöki tisztségét, miután az EMNT részéről delegált Bakk Miklós politológus benyújtotta lemondását. Toró T. Tibor a Transindex kérdésére elmondta, Bakk már korábban le akart mondani a tisztségről, mivel elégedetlen volt a munka lassú haladásával. Azonban az EMNT kérésére nem tette meg.
„Az autonómiabizottság munkálatain belül nagyobb hangsúlyt kapott az aktuálpolitikai kihívások megvitatása és ezek kapcsán felmerülő kérdések megválaszolása. Bakk Miklós nem politikus, ő a stratégiai célok kidolgozását részesítette előnybe az aktuálpolitika helyett” - mondta el Toró, hozzátéve, hogy Bakk szakértőként továbbra is részt vesz a bizottság munkálataiban.
Még elmondta, úgy fogja gyakorolni a társelnöki funkciót, hogy közben nem téveszti szem elől Bakk Miklós meglátásait, mert maximálisan egyetért ezekkel. Hozzáfűzte, a munka folytatása halaszthatatlan, hiszen ígéretek szerint a kisebbségi törvény egy új löketet kap a parlamentben, és egyáltalán nem mindegy, hogy milyen formában fog átmenni a törvényhozó testületen.
Toró elmondta, fontos egy, a kisebbség jogállásáról szóló, jól megfogalmazott kellőképpen egyeztetett törvény, mivel az megteremtheti a kulturális autonómia közjogi kereteit. Így nem érthet egyet Szász Jenő MPP elnök tegnapi kijelentésével, miszerint a magyar kisebbségnek nem kisebbségi törvényre, hanem autonómiára van szüksége.
Bakk Miklós politológus lemondását egyébként azzal indokolta, hogy nem sikerült kidolgozni egy autonómiastratégiát, illetve nehezményezte, hogy az RMDSZ a kisebbségi törvény és a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés kérdését alárendeli az aktuálpolitikai helyzetnek és a kormányzati szerepvállalásának. (hírszerk.) Forrás: Transindex.ro

A magyar nyelv hivatalossá tételét szorgalmazzák majd a Székely Önkormányzati Nagygyűlésen
Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
- Legyen hivatalos nyelv a magyar Székelyföldön, jogállása legyen azonos a román állam hivatalos nyelvével, március 15-ét pedig nyilvánítsák munkaszüneti nappá Romániában - egyebek közt ezt szorgalmazza a Sepsiszentgyörgyön összeülni készülő Székely Önkormányzati Nagygyűlés, amelyen azonban nem képviselteti magát a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).
Az erdélyi Krónika csütörtöki számában jelzi: pénteken a székelyföldi városban a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tagjainak részvételével összeülő fórumon ez a két téma is szerepel a határozattervezetben. A tudósítás szerint a napokban egy marosvásárhelyi lakossági fórumon közvitára bocsátották e tervezeteket. Az egyik azt fogalmazza meg, hogy a magyar hivatalos nyelv legyen Székelyföldön, jogállása azonos legyen az állam hivatalos nyelvével.
Az RMDSZ nem képviselteti magát a pénteki fórumon. A szövetség korábban már jelezte, hogy szerinte későbbi időpontban kellene megrendezni a nagygyűlést. Az RMDSZ-en kívüli szervezetek azonban úgy döntöttek, hogy az RMDSZ nélkül is megtartják a találkozót.
Elvben ez lenne a "második" Székely Önkormányzati Nagygyűlés, csak éppen a romániai magyarság nem fogja egységesen elismerni az illetékességét. Ugyanezzel az elnevezéssel tavaly szeptember 4-én és 5-én is két külön fórumot rendeztek: az egyiket Csíkszeredában az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a másikat pedig Székelyudvarhelyen az SZNT és az MPP szervezésében. Utóbbiak az RMDSZ-en kívüli szervezetek, sőt, a Szász Jenő vezette MPP kifejezetten az RMDSZ ellenzékét alkotja a romániai magyarságon belül.
A Tőkés László vezette EMNT feladatának vallja, hogy "közvetítsen" az RMDSZ és a többi szervezet között. Ennek tulajdoníthatóan az EMNT csalódott hangú közleményt hozott nyilvánosságra a pénteki eseménnyel kapcsolatban. A Tőkés László elnök és Toró T. Tibor ügyvezető elnök kézjegyével ellátott dokumentumban a tanács egyaránt bírálja az RMDSZ-t és az MPP-t. Az EMNT elnöksége szomorúan állapítja meg, hogy a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés megszervezését célzó kezdeményezései meghiúsulni látszanak.
Ismételten erősebbnek bizonyulnak kétes csoportérdekek és az erdélyi magyar politikát meghatározó pártszempontok a minden vitán felül álló nemzetpolitikai követelménynél, a Székelyföld területi autonómiája érdekében kialakítandó konszenzusos cselekvésnél – áll a közleményében, amely szerint a jelenlegi politikai konjunktúrában sem az RMDSZ-nek, sem pedig az MPP-nek nem áll érdekében a nagygyűlés "székely parlamentként" való sikeres működtetése.
A dokumentum szerint az RMDSZ a központosított és kizárólag bukaresti politikai egyezségekben gondolkodó vezetői saját párton belüli befolyásukat féltik minden hasonló regionális szerveződés intézményesülésétől és döntéshozatali befolyásától, számukra a kormányzati alkuk szempontjából is zavaró tényező lehet egy markáns székelyföldi intézmény - véli az EMNT. Ami pedig az MPP elnökét és követőit illeti, Tőkés szerint ők sem érdekeltek a székelyföldi választott önkormányzati tisztségviselők összességét tömörítő, nagy legitimitású fórum létrehozásában, hiszen ebben - mint fogalmaz - a választási aritmetika arányainak megfelelően csupán a másodhegedűs szerepe jutna nekik. Forrás: MTI

Bihari MPP: Új kongresszust, új választást!
Szász Jenő párton belüli ellentáborának, a Bihar megyei szervezet képviselőinek adott igazat a bukaresti táblabíróság, és nem jegyezte be a Magyar Polgári Párt tavalyi gyergyói kongresszusának alapszabályzat-módosításait. Szász várja a részletes indoklást, a bihariak új kongresszust és az összes szavazás megismétlését követelik.
Botrányosra sikeredett tavaly márciusban az MPP első kongresszusa, többen kifogásolták, hogy Szász Jenő elnök lehetővé tette, ne csak az alapszabály értelmében választott küldöttek szavazzanak, hanem a megyei és helyi önkormányzatokban tisztségviselőként tevékenykedő, ám a kongresszus munkálataira csupán meghívottként érkezett jelenlévők is. A küldöttek egy része kivonulással tiltakozott, de a bővített testület módosította az alapszabályzatot, és elsöprő többséggel megerősítette Szász Jenőt az elnöki tisztségben. A „kivonulókat" képviselő Bihar megyei szervezet harminckét küldött nevében 2009. április 30-án letett egy „beavatkozási kérelmet" a bukaresti törvényszéken, és kérték, hogy érvénytelenítsék az alapszabályzat kongresszusi módosításait.
Többszöri halasztás után a bukaresti táblabíróság március 5-én tárgyalta érdemben az ügyet, és a honlapján megjelent szűkszavú tájékoztatóból kiderül: elfogadták a Bihar megyeiek kérését, visszautasítják az alapszabályzat-módosítást, nem tartják indokoltnak. Az ítélet alapfokú, az érintettek öt napon belül fellebbezhetnek.
Szász Jenő, az MPP tavalyi kongresszusán visszaválasztott elnöke nem tekinti egyértelműen a Bihar megyeiek győzelmének az ítéletet, a bíróság részletes indoklásából derül ki a lényeg, véli, a megjelent információ száraz és szűkszavú. Összehívja a párt országos elnökségét, és döntenek, fellebbeznek vagy sem. A bihariak azonban egyértelműnek tekintik az ítéletet, érvénytelen a tavalyi kongresszus az összes döntésével együtt, újra össze kell hívni a 144 törvényes küldöttet, és meg kell ismételni az összes szavazást, így az elnökválasztást is.
Farkas Réka. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

MPP: vissza mindent
Várhatóan hamarosan új kongresszust rendez a Magyar Polgári Párt (MPP), miután a bukaresti törvényszék alapfokon elutasította az Országos Tanács egy évvel ezelőtti ülésén született határozatok bejegyzését. Tegnap nyilvánosságra hozott, nem jogerős ítéletében a törvényszék jóváhagyta az MPP Bihar megyei szervezete által beterjesztett óvást, amelyben az alakulat belső ellenzéke kérte a Gyergyószentmiklóson módosított alapszabály elutasítását. nem jogerős ítélet kapcsán – amely ellen a kiközléstől számított öt napon belül lehet fellebbezni – az óvást beterjesztő Lengyel György bihari MPP-elnök, illetve Gergely Balázs (Szász Jenő elnök tavalyi kihívója) lapunknak úgy vélekedett: a törvényszék ítélete nyomán egyértelmű, hogy össze kellene hívni a párt rendkívüli tisztújító kongresszusát.
Szász Jenő ugyanakkor a Krónikának elmondta: az alakulat országos elnökségének mára összehívott ülésén kezdeményezni fogja az Országos Tanács (más néven kongresszus) megrendezését. Mint ismeretes, a polgári párt 2009. március 14-én Gyergyószentmiklóson tartott tisztújító kongresszusa viharosra sikeredett, miután Szász Jenő szavazásra bocsátotta, hogy az ülésen ne csak az alapszabály értelmében választott küldöttek rendelkezhessenek szavazati joggal, hanem a megyei és helyi önkormányzatokban tisztségviselőként tevékenykedő, ám az Országos Tanács munkálataira csupán meghívottként érkezettek is. Az elnök felvetésével többen nem értettek egyet, mivel szerintük alapszabályzatba ütközik.
A Szász Jenő által előterjesztett javaslat miatt a küldöttek és a résztvevők közül mintegy ötvenen tiltakozásképp elhagyták a kongresszus munkálatait, majd miután a testület elfogadta az elnök javaslatát – azaz a szavazati joggal rendelkező 144 küldött létszáma kibővült 281 meghívottéval –, az Országos Tanács elsöprő többséggel megerősítette tisztségében Szászt. Lengyel György, az MPP Bihar megyei szervezetének elnöke emlékeztetett: akkoriban két dolgot is kifogásoltak: a tervezett alapszabály-módosítást, valamint azt a tényt, hogy az elnök a küldötteken kívül a meghívottat is szavazati joggal kívánta felruházni. Elmondta, már a kongresszus előtt többen kérték Szász Jenőtől, ne módosítson, sőt a kifogásolt döntések elfogadása után is megpróbáltak vele egyeztetni, és kompromisszumos megoldásként meggyőzni egy rendkívüli ülés összehívásáról, ám a pártelnök nem fogadta el a javaslatot.
Mivel a hatályos törvények értelmében a megváltoztatott alapszabályt a bukaresti törvényszék elé kell terjeszteni jóváhagyás végett, a belső ellenzék – a pártok működését szabályozó törvény előírása alapján – érintettként megóvta a döntéseket. „Szász Jenő akkoriban egy számára igen előnyös alapszabályt változtatott meg még előnyösebbre, hiszen gyakorlatilag évekre bebetonozta volna elnöki pozícióját” – nyilatkozta lapunknak Lengyel György. Szerinte a törvényszék döntése alapján érvénytelenné váltak az egy évvel ezelőtti Országos Tanácson elfogadott határozatok, köztük az alapszabály-módosítás, ami azt jelenti, hogy ismét érvénybe lépett a párt eredeti statútuma.
A nagyváradi politikus emlékeztetett, ebben az áll, hogy az MPP-t héttagú elnökség vezeti, ebből azonban jelenleg csak hárman vannak tisztségben – Szász Jenő elnök, Orbán Balázs ügyvezető elnök, valamint Farkas Csaba alelnök –, így a fennmaradó tisztségeket pótolni kell. „Meggyőződésem, hogy a döntés precedenssé válik, és Szász Jenő tettét többé senki nem fogja megismételni. A mindenkori erdélyi magyar vezetőknek meg kell végre tanulniuk, hogy nem tehetnek meg bármit” – nyilatkozta Lengyel. Gergely Balázs szerint a törvényszék gyakorlatilag visszaigazolta azoknak az igazát, akik tavaly hozzá hasonlóan kivonultak a kongresszusról, és alapszabály- és párttörvényellenesnek minősítették a tanácskozást. Emlékezetes: a jelenleg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kolozs megyei elnöki tisztségét betöltő kolozsvári régész Gyergyószentmiklóson ugyancsak indulni kívánt a pártelnöki székért, ám a nézeteltérések miatt kivonult, sőt lemondott az MPP kincses városi szervezetének irányításáról is. Gergely úgy véli, a törvényszéki ítélet alátámasztja, hogy elsősorban Szász Jenő és köre felelős a pártban kialakult helyzetért.
„A pártelnöknek most két lehetősége maradt. Az egyik, hogy megfellebbezi a döntést, ezáltal jegeli a párton belüli krízishelyzetet, bizonytalan időre kitolja a pereskedést, ami befolyásolni fogja az MPP 2012-es választási részvételét és eredményét, tovább fokozva a lemorzsolódást. A másik pedig az, hogy vállalja az erkölcsi és politikai felelősséget, és azonnal lemond az elnöki tisztségről, lehetőséget adva ezáltal a megyei elnököknek a rendkívüli tisztújító kongresszus összehívására” – vélekedett lapunknak Gergely, aki Lengyel Györgyhöz hasonlóan leszögezte: jelenleg a megyei elnökök a legmagasabb rangú tisztségviselői a pártnak, hiszen a régi alapszabály értelmében az elnökség a kongresszus előtt pár nappal működésképtelenné vált több alelnök (közöttük Tőkés András) lemondásával.
Szász Jenő a bukaresti törvényszék ítélete kapcsán úgy nyilatkozott: a döntés szerint az MPP módosított alapszabályának egyik passzusa ütközik a párttörvény egy bizonyos szakaszával, és emiatt utasították viszsza a bejegyzési kérést. A pártelnök felhívta a figyelmet arra is, hogy a bíró annak ellenére hagyta helyben az óvást, hogy a törvényességet felügyelő ügyész támogatta a módosítás bejegyzését. „Két út áll előttünk, és én azt fogom javasolni a párt elnökségének, hogy mindkettőt járjuk végig. Az egyik, hogy a törvényszéki döntés indoklásának ismeretében megfellebbezzük az ítéletet, a másik lehetőség ugyanakkor az, hogy a Magyar Polgári Párt testületei meghozzák azokat a döntéseket, amelyek ennek a passzusnak a korrigálásához vezetnek. Magyarán: én arra kérem az elnökséget, hívjuk össze az Országos Tanács rendkívüli ülését” – nyilatkozta tegnap a Krónikának Szász Jenő. Az országos elnökség ma este Székelyudvarhelyen tanácskozik. Nagy Orsolya, Rostás Szabolcs. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

MPP: április 10-én rendkívüli kongresszus
Rendkívüli kongresszust tart április 10-én Gyergyószentmiklóson a Magyar Polgári Párt (MPP) – közölte Szász Jenő, az MPP elnöke, miután a bukaresti bíróság törvénytelennek nyilvánította az alakulat tavalyi kongresszusán végrehajtott alapszabályzat-módosítást – írta pénteki számában az Új Magyar Szó (ÚMSZ) és a Krónika.
Az ÚMSZ-nek Szász azt állította, hogy nincs összefüggés a kongresszus összehívása és a bírósági ítélet között. „Csak annyiban van összefüggés, hogy a kongresszus feladata lesz eldönteni, megfellebbezzük-e az ítéletet vagy sem” – magyarázta a lapnak.
A bukaresti bíróság néhány nappal ezelőtt helyt adott annak az óvásnak, amelyet az MPP 2009. március 14-i botrányos gyergyói Országos Tanácsán történtek miatt annak Bihari megyei szervezete nyújtott be. Ez utóbbi lényegében megtámadta Szász Jenő elnökké választását.
Az ÚMSZ tudni véli ugyanakkor, hogy a mostani gyergyószentmiklósi pártértekezletet a régi alapszabály szerint tartják, így a küldöttek száma is kisebb lesz. A kongresszus napirendje is megegyezik majd a tavalyi kongresszuséval, azaz szerepel majd benne a tisztújítás is.
Szász Jenő a Krónikának elmondta: bízik abban, hogy sikerül módosítani az alapszabályzatot, és akkor nem lesz majd szükség megfellebbezni a bukaresti törvényszék ítéletét. A lap úgy tudja, hogy a belső ellenzék máris kiszemelte azt az elnökjelöltet, aki Szász kihívója lesz Gyergyószentmiklóson, nevét azonban egyelőre nem kívánják nyilvánosságra hozni.
Mint ismeretes, a kongresszuson Szászt megerősítették pártelnöki tisztségében. A jelenlévők többsége valóban megszavazta a döntést, de a procedúrát a párttagok és a küldöttek egy része szabályellenesnek minősítette. Szász ugyanis a voksolás előtt előállt azzal a javaslattal, hogy a 144 országos küldöttön kívül kapjanak szavazati jogot a meghívottak is. Mindezt annak ellenére javasolta, hogy az alapszabályzat világosan előírta: csak a megyei küldöttgyűlések során kijelölt küldöttek szavazhatnak. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Az erdélyi magyar politikai-közéleti alakulatok is készülnek az anyaországi választásokra
A nemzetpolitikai törekvések hatékony képviseletét, az intézményes magyar–magyar kapcsolatok fellendítését, kiszámítható partneri viszonyt remélnek az erdélyi magyar politikai-közéleti szervezetek a külképviseleteken a hét végén kezdődő magyar országgyűlési választásoktól.
Izsák Balázs, az SZNT vezetője A külhoni magyarság erős, jövőképét világosan meghatározó magyarországi politikai életben és olyan kormányban érdekelt, amely kiszámítható, megbízható körülmények között képes működtetni a partneri kapcsolatokat a határon túli magyar szervezetekkel – nyilatkozta a Krónikának Takács Csaba. Az RMDSZ megbízott ügyvezető elnöke elmondta, a többi határon túli szervezethez hasonlóan a szövetség számára is jelentős eseménynek számít a magyar országgyűlési választás, hiszen az anyaország politikai élete jelentősen befolyásolja a környező országokkal és az ottani politikai-társadalmi szervezetekkel ápolt kapcsolatrendszert.
A politikus úgy véli, a megmérettetést követően remélhetőleg stabilizálódik az anyaország gazdasági helyzete, és újra kialakulhatnak a magyar–magyar kapcsolatok, amelyek keretében a külhoni szervezetek tervezhetnek és megvalósíthatják programjukat. „Mindig jó kapcsolatokra törekedtünk a mindenkori magyar kormánnyal – annak politikai beágyazottságától függetlenül –, hogy hasznosítani tudjuk a kormányzati eszközöket az erdélyi magyarság érdekében. A nemzetpolitika valamennyi budapesti kormány elmaradhatatlan eleme kell hogy legyen, és meggyőződésem, hogy ez várható az új kabinettől is” – jelentette ki a politikus. Az intézményes kapcsolatok szintjén emlékeztetett: a határon túli szervezetek nemrég szükségesnek és fontosnak nevezték a magyar–magyar csúcs, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) működtetését.
Az RMDSZ ügyvezető elnöke úgy látja: a Vajdaságban, a Felvidéken és Erdélyben élő nemzeti közösségek képviselői fontosnak tartják, hogy stabilak és jók legyenek az állam- és kormányközi kapcsolatok, hiszen ezek hozzájárulnak célkitűzéseik eléréséhez. „Amikor Magyarország és Románia között feszült, kiegyensúlyozatlan a viszony, akkor nemzetpolitikai, parlamenti, kormányzati és önkormányzati szinten sem tudunk könnyen előrelépni” – állapította meg Takács. Hozzátette: az RMDSZ politikai erőforrásai hatékonyabban tudnak érvényesülni, amikor ezekhez társul a Fidesz és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) közötti jó kapcsolat, az ugyanazon politikai családba – Európai Néppárt – való tartozás.
Tőkés László szerint az áprilisi megmérettetés nyomán olyan nemzeti kormánya lesz Magyarországnak, amely egyaránt szolgálja az anyaországi és a határon túli magyarság javát, és a határok fölötti nemzetegyesítés jegyében cselekszik. „A politikusok hajlamosak elfeledni, hogy nem a nép van értük, hanem ők vannak a népért, és hogy a népet nem lehet leváltani, legfeljebb őket lehet kicserélni. Ezen gyökeresen változtatni kell. Azt tapasztalni Erdélyben is, hogy az RMDSZ vezetői mindig meg akarják mondani a tutit a magyaroknak, ahelyett hogy inkább odafigyelnének, mit akar a közösség tőlük. Üdvözlendő az Orbán Viktor által meghirdetett nemzeti konzultáció, hiszen szóba kell állni az emberekkel. Ugyanígy meg kell kérdezni a határon túli magyarokat is, mit akarnak, hogy ne akaratunk ellenére, hanem a saját magunk érdekében próbáljanak „üdvözíteni” – nyilatkozta lapunknak az európai parlamenti képviselő.
Vasárnapi nyitány a külképviseleteken
Miközben az országgyűlési választások első fordulóját a magyarországi szavazókörökben április 11-én, a másodikat pedig április 25-én tartják, a külképviseleteken (Romániában a bukaresti nagykövetségen, a kolozsvári főkonzulátuson és a csíkszeredai főkonzulátuson) most vasárnap rendezik az első fordulót.
Az itt voksoló magyar állampolgárnak a személyazonosságot igazoló érvényes okmányok egyikével kell rendelkeznie: útlevél, személyazonosító igazolvány, 2001. január 1-jét követően kiállított (kártya formájú) jogosítvány, egy évig érvényes ideiglenes magánútlevél (a hat hónapig vagy ennél rövidebb ideig érvényes ideiglenes magánútlevél nem elfogadható).
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke nemzetpolitikai rendszerváltozásra számít, szerinte ugyanis az 1989-ben megkezdődött rendszerváltásnak sajátja kell legyen a kisebbségpolitikai, a határon túli politikában megmutatkozó rendszerváltozás is. Hozzátette: folytatódni fog a határok fölötti nemzetegyesítés, a kettős állampolgárságról rendezett 2004. december 5-i népszavazás korrekciója. „Miután a szocialista-liberális kormányok a kádári kor internacionalista, valamint az álliberálisok kozmopolita szemléletét gyakorolták, végre visszatérhet a határon túli magyarok iránti felelősségvállalás. Éppen ezért pontosan akkora a tétje a mostani választásnak, mint a húsz évvel ezelőtti félresikerült rendszerváltozásnak” – vélekedik az EP-képviselő.
Tőkés reméli, az új kormány egyik első intézkedése lesz a Máért összehívása, és hogy a magyar intézményi költségvetési támogatás visszatér az eredeti medrébe. „Nem akarok ebben a válságos gazdasági helyzetben vérmes reményeket táplálni, de gondolom, hogy a támogatások visszatérnek a normalitás szintjére, és nem fognak bennünket megalázni azzal, hogy hódolatot várjanak tőlünk. Az első Orbán-kormány idején ez soha nem volt probléma” – állapította meg az EMNT elnöke, aki kérdésünkre, miszerint hány párti lesz az új magyar Országgyűlés, tömören úgy válaszolt: „nemzeti párti lesz”.
Hárompárti, a Fideszből, az MSZP-ből és a Jobbikból álló Országgyűlést jósol Szász Jenő, aki annak szurkol, hogy az Orbán Viktor vezette alakulat megszerezze a kétharmados többséget. Erre a Magyar Polgári Párt elnöke szerint azért van szüksége a Fidesznek, hogy mindenfajta kényszertől, „nehéz alkutól” mentesen tudja megvalósítani a nemzeti integráció új intézményes hátterét.
„Olyan nemzeti integrációt várunk, amelynek keretében a tizenötmillió magyarban gondolkodás mellett az eljövendő magyar kormányzat egységes gazdasági térként kezeli a Kárpát-medencét. Korábban egyesek azt próbálták elhitetni velünk, hogy a NATO- és az európai integráció megoldja a kisebbségi kérdéseket, a Magyarország határain kívül élő magyar közösségek sorsa mégis rendezetlen maradt” – nyilatkozta Szász, aki szerint az intézményes kapcsolattartás terén olyan testületet kell felállítani, amelybe nincs „belekódolva a születése pillanatától a különböző nehéz kompromisszumoknak a lehetősége”. „Az MPP azt fogja javasolni a Fidesznek a kormányalakítást követően, hogy olyan fórumot, intézményt hozzon létre, amely valóban elkötelezett a nemzeti integráció mellett, anélkül, hogy nehezen vállalható egyezségeket vállalna magára. Fontos, hogy olyan határon túli szövetségesekre építsen az új kormány, akik a nemzet sorsa iránt elkötelezettek” – szögezte le az MPP elnöke.
Izsák Balázs abban bízik, Magyarországnak olyan nemzeti elkötelezettségű kormánya lesz, amely – túllépve a határon túli magyar autonómiatörekvések támogatása kinyilatkoztatásán – tételesen kimondja, hogy támogatja a Székelyföld autonómiatörekvését. „Reméljük, ezen túlmenően megteszi a Székelyföld önrendelkezéséért mindazt, amit Ausztria megtett a dél-tiroli autonómia érdekében. Hasznosnak tartanám, ha a következő magyar kormány is felvállalná a Székelyföld érdekében azt a jellegű védőhatalmi státust, amelyet Ausztria felvállalt Dél-Tirol esetében” – jelentette ki kérdésünkre a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Az erdélyi magyarságot nem lehet ideológiai alapon ide vagy oda taszítani a magyarországi pártkapcsolatokban - mondta a bukaresti Új Magyar Szónak (ÚMSZ) adott interjújában Markó Béla.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke kijelentette: a szövetségnek változatlanul az az elve, hogy a mindenkori magyar kormánnyal a lehető legjobb viszonyt alakítsa ki az erdélyi magyar közösség érdekében.
Az erdélyi Krónika pénteki számában megállapítja: a nemzetpolitikai törekvések hatékony képviseletét, az intézményes magyar–magyar kapcsolatok fellendítését, kiszámítható partneri viszonyt remélnek az erdélyi magyar politikai-közéleti szervezetek a magyar országgyűlési választásoktól.
A külhoni magyarság egy erős, jövőképét világosan meghatározó magyarországi politikai életben és olyan kormányban érdekelt, amely kiszámítható, megbízható körülmények között képes működtetni a partneri kapcsolatokat a határon túli magyar szervezetekkel – mondta a lapnak Takács Csaba, az RMDSZ megbízott ügyvezető elnöke. A politikus kifejezte reményét, hogy stabilizálódik az anyaország gazdasági helyzete, és újra kialakulhatnak a magyar–magyar kapcsolatok, amelyek keretében a külhoni szervezetek tervezhetnek és megvalósíthatják programjukat.
"Mindig jó kapcsolatokra törekedtünk a mindenkori magyar kormánnyal – annak politikai beágyazottságától függetlenül –, hogy hasznosítani tudjuk a kormányzati eszközöket az erdélyi magyarság érdekében" – jelentette ki a politikus. Emlékeztetett: a határon túli szervezetek nemrég szükségesnek és fontosnak nevezték a magyar–magyar csúcs, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) működtetését.
Takács Csaba úgy látja: a Vajdaságban, a Felvidéken és Erdélyben élő nemzeti közösségek képviselői fontosnak tartják, hogy stabilak és jók legyenek az állam- és kormányközi kapcsolatok, hiszen ezek hozzájárulnak célkitűzéseik eléréséhez. "Amikor Magyarország és Románia között feszült, kiegyensúlyozatlan a viszony, akkor nemzetpolitikai, parlamenti, kormányzati és önkormányzati szinten sem tudunk könnyen előrelépni" – állapította meg Takács. Hozzátette: az RMDSZ politikai erőforrásai hatékonyabban érvényesülhetnek, amikor ezekhez társul a Fidesz és a román Demokrata-Liberális Párt (PDL) közötti jó kapcsolat, akárcsak az ugyanazon politikai családba – Európai Néppártba – való tartozás.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, európai parlamenti képviselő szerint az áprilisi megmérettetés nyomán olyan nemzeti kormánya lesz Magyarországnak, amely egyaránt szolgálja az anyaországi és a határon túli magyarság javát, és a határok fölötti nemzetegyesítés jegyében cselekszik. Üdvözlendőnek tartja az Orbán Viktor által meghirdetett nemzeti konzultációt. Szerinte meg kell kérdezni a határon túli magyarokat is, mit akarnak. Tőkés László nemzetpolitikai rendszerváltozásra számít. Szerinte folytatódni fog a határok fölötti nemzetegyesítés, a kettős állampolgárságról rendezett 2004. december 5-i népszavazás korrekciója. Tőkés reméli, hogy az új kormány egyik első intézkedése lesz a Máért összehívása, és hogy a magyar intézményi költségvetési támogatás visszatér az eredeti medrébe.
Hárompárti, a Fideszből, az MSZP-ből és a Jobbikból álló Országgyűlést jósol Szász Jenő, aki annak szurkol, hogy az Orbán Viktor vezette alakulat megszerezze a kétharmados többséget. Erre a Magyar Polgári Párt elnöke szerint azért van szüksége a Fidesznek, hogy mindenfajta kényszertől, "nehéz alkutól" mentesen tudja megvalósítani a nemzeti integráció új intézményes hátterét. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke olyan nemzeti elkötelezettségű magyar kormányt szeretne, amely tételesen kimondja, hogy támogatja a Székelyföld autonómiatörekvését.
A Krónika pénteki vezércikkében kifejti: a Fidesznek úgy kell majd lavíroznia a nemzetpolitikai ügyekben, hogy a határon túliaknak se okozzon csalódást, a szomszédoknak se hagyjon támadási felületet, és a nyugati közvéleményt is megnyugtassa.
MTI

Az MPP volt és jelenlegi tisztségviselőinek nyílt levele Szász Jenőhöz
Tisztelt Szász Jenő alapító elnök úr!
A Magyar Polgári Párt alapító elnöke által 2009. március 14-re Gyergyószentmiklósra összehívott gyűlés megszavazott egy új alapszabályzat-tervezetet (és programot) az MPP számára. A törvény értelmében ez az alapszabály-tervezet és elfogadásának iratai ellenőrzés végett benyújtásra kerültek a bukaresti törvényszékre. A bíró csak egy év elteltével hozott döntést, a következőképpen: az alapszabály-tervezetet nem fogadta el, és visszautasította annak bejegyzését. A döntés indoklását viszont a mai napig nem közölték.
A bírósági döntés azt jelenti, hogy továbbra is a bejegyzéskor elfogadott alapszabályzat érvényes. Ez azt is jelenti, hogy a jelenlegi pártnak ma nincs Elnöksége, hiszen az alapító alelnökök az elmúlt időszakban egy kivétellel mind lemondtak.
Jelen helyzetben – a pontos bírósági döntés és indoklás ismeretének hiányában – elhamarkodottnak és súlyos felelőtlenségnek tartjuk az Országos Tanács megtartását április 10-én. Sem az alapszabályzat módosítása, sem az igencsak szükséges tisztújítás nincs megfelelően előkészítve. A megyei elnökök jelenleg az egyetlen legitim testület, mellyel közösen illett volna előkészíteni a párt megújulását is jelentő új Országos Tanácsot.
A jelen helyzet több mint zavaros, és félő, hogy az előkészítetlen szombati tanácskozás újabb jogvitát eredményez a párton belül. Mire e sietség, holott annak idején elnök úr még a megyei elnökök közös levele nyomán sem volt hajlandó összehívni az Országos Tanácsot? Ráadásul a jelenleg zajló háttéregyeztetések és a küldötti minőséggel nem rendelkezők újbóli összehívása kísértetiesen ismétli a tavalyi, botrányosra sikeredett Országos Tanács hibáit.
A kihirdetett bírósági döntésnek politikai következményei vannak és lesznek. Az MPP nem halad jó úton, és ezért a mindenkori elnök a leginkább felelősségre vonható. Jelen helyzetben sokan tudjuk, mi lenne a megfelelő lépés Ön részéről, mint ahogy azt Ön is nagyon jól tudja. A hasonló ballépéseknek és hibáknak, amelyeket Ön elkövetett az MPP nevében és annak képviseletében, máshol súlyos következményekkel járnak, melyeket legtöbb esetben önként vállalnak az érintettek.
Jelen levelünkkel arra kérjük az alapító elnök urat, hogy halassza el az Országos Tanács összehívását egy olyan időpontra, amikorra a bíróság indoklása is ismertté válik, és sikerül ennek értelmében megfelelőképpen előkészíteni az alapszabályzat-módosításokat, valamint a tisztújítást.
A bírósági döntés ismeretében szinte azonnal meghirdetett Országos Tanács elhamarkodott lépés volt. Az elnök úr újból saját csapdájába esik, amennyiben nem hallgat tanácsunkra, és a józan érvek ellenére megtartja szombaton az Országos Tanácsot. Kijelentjük, hogy ebben az esetben az ott bekövetkező események miatt kizárólag az alapító elnök tartozik felelősséggel, mind a párt tisztségviselői, mind pedig az egyszerű, de annál elhivatottabb és jó szándékú párttagok előtt.
Kérjük, vegye fontolóra fent megfogalmazottakat, és a párt érdekében felelős döntést hozzon!
Erdély-szerte, 2010. április 7.
Aláírók:
Bárdos Csaba, a tordaszentlászlói MPP elnöke, OT-küldött, Kolozs megye
Borbély Zsolt Attila, MPP-tag, Arad megye
Bujdosó Albert Zsolt, az MPP sepsiszentgyörgyi szervezetének elnökségi tagja
Csomortányi István, a nagyváradi MPP elnökségi tagja, OT-küldött, Bihar megye
Fekete Réka Mónika, OT-küldött, Maros megye
Ferencz Csaba, az MPP sepsiszentgyörgyi önkormányzati képviselőinek frakcióvezető-helyettese, Háromszék
Fetco Mihály, a székelyhídi MPP elnöke, OT-küldött, Bihar megye
Gazda Zoltán, az MPP Háromszéki szervezetének alelnöke
Gergely Balázs, volt OT-küldött és a kolozsvári MPP volt elnöke, Kolozs megye
Juhász Péter, OT-küldött, Kolozs megye
Kali István, volt OT-küldött és a marosvásárhelyi MPP volt alelnöke
Kavinszki András, nagyváradi MPP-elnökségi tag, OT-küldött, Bihar megye
Kiss Zoltán, az MPP Bihar megyei alelnöke, OT-küldött
Kosztin Emese, a nagyváradi MPP elnökségi tagja, OT-küldött
Kosztin Juliánna, OT-küldött, Bihar megye
Lengyel György, az MPP Bihar megyei elnöke
Makkay József, OT-küldött, Kolozs megye
Mangel Imre, a bályoki MPP elnökségi tagja, OT-küldött, Bihar megye
Márton Zoltán, OT-küldött, Maros megye
Nagy István, OT-küldött, Arad megye
dr. Nemes Tibor, sepsiszentgyörgyi MPP-s önkormányzati képviselő
Orbán Mihály, lemondott alapító alelnök, Bihar megye
Pethő István, sepsiszentgyörgyi MPP-s önkormányzati képviselő
Tótszegi András, a mérai MPP elnöke, OT-küldött, Kolozs megye
Tőkés András, a Maros megyei MPP volt elnöke, volt országos alelnök
Török László, az érmihályfalvai MPP elnöke, OT-küldött, Bihar megye
Sándor Krisztina, a Kolozs megyei MPP alelnöke, OT-küldött
Szabó Gyöngyi, OT-küldött, Bihar megye, a székelyhídi MPP elnökségi tagja
Walner András, a nagyváradi MPP elnökségi tagja, OT-küldött
Zatykó Gyula, a nagyváradi MPP elnöke, OT-küldött
Erdély.ma

Tőkés András nyílt levele Szász Jenőhöz
A Magyar Polgári Pártra szükség van, még akkor is ha létezését az RMDSZ nem akarja tudomásul venni, vagy csak ellenséget lát benne.
A párt helyi és széki illetve megyei szinten él és nagyon hasznosan tevékenykedik. Majd minden településen, ahol létrejött és a helyi tanácsba bejutott, érezhető jelenléte és ennek hasznát az illető magyar közösség érzi is. Helyi szervezeteiben él az MPP, hisz az országos tevékenység illetve politizálás gyakorlatilag teljesen hiányzik. Hacsak nem számítjuk politikai aktivitásnak azt a botrányosan összehívott 2009 március 14-i jól kibővített kongresszust, vagy a tagság és MPP vezetők eltanácsolását az Orbán Viktor kampányrendezvényeiről, vagy a dec.1-i bukaresti koccintást. Még azzal van szerencséje Szász Jenő alapító Elnök Úrnak, hogy létezik SZNT tevékenység.
Az MPP önkormányzati képviselőihez intézett elnöki meghívó egyenesen nevetséges. „A Magyar Polgári Párt életében nem egy jogvitának álcázott politikai vita zajlik”, hanem egy új politikai baklövés körvonalazódik az Elnök úr részéről. Nem meri felvállalni a tavalyi Országos Tanács alapszabály-ellenességnek felelősségét, inkább ellenségeket talál ki. Nem akar nem elsöprő győzelmet aratni az elnökválasztáson és újból meghívja hangulatgyárnak az önkormányzatiakat. Több lesz a meghívott mind a döntéshozó ezen az előkészítetlen, alapszabálynak nem megfelelően összehívott nagyon rövid OT ülésen.
Pedig nagy szükség lenne a higgadt, nem elfuserált vitára. Egy építkező, a két év múlva tartandó sikeres helyhatósági választásokra elengedhetetlenül szükség van:
• az RMDSZ üres szólamaival szemben, egy olyan, a helyi szervezetek szintjére is lebontható pártprogramra, amely hitelessé tehetné az MPP-t a magyar választó előtt
• egy olyan demokratikus pártstruktúrára, amely az egypártrendszerből kinőtt RMDSZ-el ellentétben, lehetőséget adna a közakarat megfogalmazására
• egy olyan nemzeti minimum megfogalmazására, amely az RMDSZ bármilyen áron való látszólagos hatalomgyakorlását elutasítva, megalapozhatná az országos választásokra a valódi összefogás lehetőségét, az autonómiáért vívott harc általános támogatottságát.
Ehelyett ön Elnök úr, fittyet hányva a demokrácia legelemibb szabályaira és a törvényességre, továbbra is improvizál és önkényeskedik. Ahelyett, hogy a demokratikus magyar párt építkezésén fáradozna, a pártprivatizációt akarja véghezvinni. Az ön célja úgy látszik egy kézi vezérlésű, magántulajdonú politikai alakulat létrehozása, ami egyenértékű az MPP szétverésével, a tagság és az alapítók eredeti elképzelésének a semmibevételével.
Marosvásárhely, 2010. április 6.
Tisztelettel,
Tőkés András
Erdély.ma

Tőkés László levele az MPP tisztségviselőihez és önkormányzati képviselőihez
NY Í L T L E V É L
a Magyar Polgári Párt országos, megyei és széki tisztségviselői, önkormányzati képviselői részére
A Párt alapító elnökének újabb ámokfutása késztet ismételt megszólalásra: menteni, ami még menthető.
A Magyar Polgári Pártot (MPP) a választás szabadságának jogos igénye hívta életre egy olyan politikai-társadalmi környezetben, amelyben ezt a politikai képviselet monopóliumát birtokló és azzal folyamatosan visszaélő RMDSZ-es csoport ellehetetlenítette.
Az elvek és értékek, valamint az azokat felvállaló és cselekvéseikben megjelenítő személyek versenye a magyar politikai képviselet eredményességét hivatott szolgálni. A választás szabadságát biztosítani hivatott többpártrendszer tehát nem maga a megoldás nemzeti közösségünk számbeli kisebbségi létéből fakadó gondjainak orvoslására, hanem felelős politikusok kezében csupán eszköz a hatékonyabb közösségi érdek- és jogérvényesítésre. Ugyanez az „eszköz” azonban felelőtlen pártpolitikusok kezében nem egyszer silány hatalmi eszközzé válik, személyes érdekeik és ambícióik kielégítésére.
A MPP alapító elnöke, a létrehozás folyamatában szerzett elévülhetetlen érdemei ellenére könnyűnek találtatott mind a választások alkalmával szükséges tárgyalóképesség és következetesség, mind a békeidőben kívánatos építkezéshez szükséges kitartás és szorgalom, mind az aktív tagság összetartásához és csapatként való működtetéséhez szükséges belső jogkövetés iránti tisztelet és vezetői alázat szempontjából.
Nem kívánom az alapító elnök által elkövetett baklövések, a párt belső szabályait sorozatosan áthágó döntések és a polgári-nemzeti tábor különböző csoportosulásai közötti véleménykülönbségek elmélyítését eredményező ballépések hosszúra nyúló lajstromát összeállítani. Még csak arra, a Párt önkormányzati tisztségviselőinek címzett, meghívónak álcázott, szánalmas politikai manifesztumra sem kívánok érdemben reflektálni, amelyben az alapító elnök a bolsevik gyakorlatra jellemző ellenségkép felmutatásával próbálja elterelni a figyelmet saját pártvezetői inkompetenciájáról.
Szász Jenő szerint „jogvitáknak álcázott politikai vita” zajlik a Párt függetlenségének feladásáról, akik pedig a döntések törvényességét kérik számon, azok nem mások, mint RMDSZ-, újabban pedig Tőkés-ügynökök. Lelke rajta, hogyha botor módon immár legfőképpen bennem és az általam vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsban véli felfedezni a pártépítés és a kibontakozás legfőbb akadályát.
Ezen levelem nem is a politikailag és erkölcsileg egyaránt bukott elnökhöz és kritikátlan követőihez, hanem sokkal inkább a kevésbé hangos, a Párt ügyét és ennek „ódiumát”, a szervezeti és önkormányzati munkával járó állandó ütközéseket nyilvánosan felvállaló tagokhoz szól. Hozzátok, akik a Pártban nem csupán személyes érvényesülési lehetőséget, hanem elsősorban a nemzetpolitika érvényesítésének áldott keretét látjátok. Mert a MPP elbukása alapító elnökének akarnoksága miatt a ti és a mi közös kudarcunk, azoké, akik az erdélyi magyar autonómia ügyét, a választás szabadságát és a demokráciát egyformán szükségesnek és fontosnak tartjuk. Márpedig egy olyan előkészítetlen Országos Tanács megtartása, amelynek célja nem az igazságszolgáltatás által megállapított szabálytalanságok kijavítása, hanem csupán szerecsenmosdatás, felelősségáthárítás és az alapító elnök bebetonozása, minden bizonnyal további helyrehozhatatlan károkat fog okozni, és közös dolgaink, a nemzeti tábor sorainak rendezését hosszú időre ellehetetleníti.
Ennek a közös felelősségnek a tudatában kérlek titeket, fontoljátok meg a mondottakat, és a legnagyobb jóhiszeműséggel se vállaljatok részt voluntarista elnökötök további ámokfutásában. Engedjétek meg javasolnom: csak akkor vágjatok bele az újabb, immár szabályosan összehívott és megtartott Országos Tanács megszervezésébe, amikor a legfontosabb kérdésekre – nem utolsó sorban a megmagyarázhatatlan december elsejei Cotroceni-i látogatásra – előzetesen megnyugtató választ találtok. Ebben az esetben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács testületi támogatására és stratégiai partnerségére is számíthattok. Több mint vétek: hiba volna nemzeti politikai táborunkat végképp kettészakítani.
Bölcs döntésetekben reménykedve, testvéri szeretettel küldöm jókívánságaimat:
Brüsszel, 2010. április 7.
Tőkés László
az EMNT elnöke,
EP-képviselő
Erdély.ma

Szász Jenő válasza Tőkés Lászlónak
Tisztelt Képviselő Úr!
Miután Ön nyílt levélben fordult az MPP tisztségviselőihez, illendőnek érzem, mint az MPP egyik országos tisztségviselője, hogy nyílt választ adjak a levelében foglaltakra.
Örülök, hogy elismeri a választás szabadságának a szükségességét és lehetőségét az erdélyi magyar politikiai közéletben. Ön személy szerint egy esztendővel ezelőtt élt is a választás szabadságával és különalkut kötött Markó Bélával, így annak az RMDSZ-nek lett az europarlamenti képviselője, amelyet amúgy a politikai képviselettel való visszaéléssel vádol. Ön egy esztendővel ezelőtt becsapta a választás szabadságáért küzdő erdélyi magyar embereket. Ön erkölcsi önfelmentésként egy esztendővel ezelőtt már bukottnak minősítette a Magyar Polgári Pártot, amire az alkutársa, Markó Béla, azzal erősített rá, hogy Önnel együtt úgymond majd lefedik az „MPP kis szegmensét”. Az Ön politikai hűtlensége után, az Ön jogilag nem létező szervezete, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, egy esztendeje politikai ellenségének tekinti a Magyar Polgári Pártot, és ott árt neki, ahol tud. Önnek, egy esztendeje, nem a Magyar Polgári Párttal kellene leszámolnia, hanem saját lelkiismeretével kellene elszámolnia.
Legutóbb, Markó Bélával, alkutársával együtt, távolmaradtak a sepsiszentgyörgyi Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésről is, és az EMNT azt üzente nekünk, a nagygyűlés résztvevőinek, hogy a „nemzeti nagyfene dülleszti a mellünket”.
Ezek után, Önnek nincs lehetősége, nekünk pedig nincs szükségünk arra, Tisztelt Képviselő úr, hogy erkölcsileg kioktassa a választás szabadságának a védelmezőit. Titulálhat engem „ámokfutónak”, a Magyar Polgári Párt velem egyetértő demokratikus többségét nevezheti „kritikátlan követőknek”, ám mindez nem a valóságról, hanem csupán az Ön indulatairól állít ki látleletet.
A Magyar Polgári Párt legfőbb döntéshozó testülete, az Országos Tanács soron következő ülésén a demokratikus többség szabad meggyőződéséből fakadó szavazatával meghozza azokat a politikai és személyi döntéseket, amelyek a Magyar Polgári Párt szervezeti önállóságát szolgálják.
A demokratikus szabályok tiszteletben tartása érdekében, felkérem Képviselő urat, hogy ahelyett, hogy kívülről üzengetne nekünk és távolmaradásra bújtogatna, inkább szembesüljön azzal a valósággal, amelyet egy esztendeje nem hajlandó tudomásul venni.
Továbbra is bízva az erdélyi magyar politikán belül a „nemzeti pólus” szükségességében, maradok a párbeszéd híve,
Szász Jenő,
a Magyar Polgári Párt elnöke
Székelyudvarhely, 2010. április 8.
Erdély.ma

Országos tanácsot tart az MPP – A párt jövője a tét
Hét végén tartja tavalyi kongresszusa ismétlését a Magyar Polgári Párt. A Gyergyószentmiklóson sorra kerülő esemény napirendje ugyanaz lesz, mint az egy évvel ezelőttinek: módosítják az alapszabályzatot és tisztújítást tartanak. A párt belső ellenzéke felülkerekedett, és bírósági úton érvénytelenítette a 2009. március 14-én szintén Gyergyóban megrendezett Országos Tanács (OT) nevet viselő kongresszus döntéseit. Szász Jenő elnök szerint a párt jövőjéről határoznak.
Szász Jenő elnök a bírósági döntés után igen gyorsan összehívta az új kongresszust, ám úgy tűnik, ellentáborának ezúttal éppen a gyorsaság nem tetszik, többen ismét megfogalmazták törvényességi aggályaikat. „Ha a tavalyi OT-t ismételjük, akkor ugyanazok a küldöttek vehetnek részt, nincs, amiért újakat választani" — fogalmazta meg a párt egyik tagja, aki kétségesnek tartja, hogy a hirtelen összeverbuvált megyei üléseket sikerült szabályzatnak megfelelően, a tizenöt napos összehívást betartva megszervezni. Akad olyan MPP-s, aki szerint erre azért van szükség, hogy kiiktassanak minden olyan küldöttet, aki Szász Jenő ellen mert szólni vagy szavazni.
„Fontos lenne, hogy ezúttal teljesen jogszerűen az Országos Tanácsra kerüljön sor, mert az egyéves viszály nagyon sokat ártott a pártnak" — mondta Árus Zsolt, az MPP egyik korábbi alelnöke. Tőkés András ugyan már többször is lemondott, most azonban igen kemény hangú nyílt levélben bírálja Szász Jenőt, a demokrácia szabályainak felrúgásával és a párt szétverésével vádolja.
A háromszéki megyei szervezet ma 19 órától tartja küldöttjelölő ülését, Kulcsár Terza József elmondta, a megyét vele együtt huszonhatan képviselik Gyergyóban, a 91 fős testület ma nevesíti a küldötteket. Ma derül ki az is, kíván-e valaki pártelnöknek jelentkezni, és támogatják-e jelölését a háromszékiek, Kulcsár Terza József azonban nem tud ilyen személyről. Úgy tűnik, országos szinten sincs kihívója Szász Jenőnek, a kolozsvári Gergely Balázs, aki tavaly indult az elnökségért, most nem próbálkozik újra, sőt, mint közölte, valamennyi pártfunkciójáról lemondott, így küldöttként sem lesz jelen Gyergyóban.
Szász Jenő elnök szerint egyetlen fontos tétje van a szombati ülésnek: a küldöttek a szervezet önállósága mellett teszik le voksukat, ezt az utat kívánják folytatni, vagy azokat követik, akik alárendelnék a pártot különböző politikai alkuknak, más szervezetek érdekeinek. Ő bízik az önállóság győzedelmeskedésében, ellenkező esetben nem kíván további szerepet vállalni — mondta el a Háromszéknek. Le kell zárniuk egy fejezetet, és két évvel a választások előtt el kell kezdeniük készülni a megmérettetésre — hangsúlyozta.
Az MPP Országos Tanácsa szombaton 12 órakor kezdődik a gyergyószentmiklósi városi művelődési házban. Ezúttal szigorúan csak a küldöttek szavazhatnak, és várhatóan nagy meglepetések magán a kongresszuson nem lesznek.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Folytatódik a belháború
Egyre valószínűbb, hogy nem lesz kihívója Szász Jenő elnöknek a Magyar Polgári Párt szombati kongresszusán, az alakulat belső ellenzéke ugyanis nem állít ellenjelöltet az MPP vezetőjével szemben. A párt jelenlegi vezetőségével hosszú ideje konfliktusban álló tisztségviselők, illetve egyszerű tagok csoportja tegnap levélben szólította fel Szász Jenőt: halassza el az április 11-ére Gyergyószentmiklósra összehívott Országos Tanács (OT) ülését, mivel a bukaresti törvényszék még nem indokolta meg, pontosan miért nyilvánította törvénytelennek az egy évvel ezelőtti kongresszuson megszavazott alapszabályt.
Gergely Balázs, az MPP kolozsvári szervezetének a tavalyi kongresszus után lemondott elnöke a Krónikának elmondta: a belső ellenzékhez tartozó kongresszusi küldöttek részt sem vesznek az OT hét végi ülésén, mivel szabálytalannak tartják azt, így szerinte Szász Jenőnek csak akkor lesz ellenfele, ha „generál magának”.
A lapzártánkig 30 polgári párti által aláírt levél címzettje Szász Jenő, mint a párt alapító elnöke. Az aláírók azért hangsúlyozzák az alapító kifejezést, mivel állításuk szerint azáltal, hogy a bukaresti törvényszék nem fogadta el az egy évvel ezelőtti alapszabály-módosítást, továbbra is a bejegyzéskor elfogadott alapszabály érvényes. Ez pedig szerintük azt is jelenti, hogy a pártnak jelenleg nincs elnöksége, hiszen az alapító alelnökök az elmúlt időszakban egy kivétellel mind lemondtak.
Az aláírók azért kérik Szásztól a küldöttgyűlés összehívásának elhalasztását egy későbbi időpontra, mert még meg sem érkezett a törvényszéki indoklás, így nem lehet tudni, hogy konkrétan mit kifogásol az igazságügyi szerv. Ugyanakkor szerintük elhamarkodott ilyen rövid idővel a döntés után összehívni az OT-t, mivel sem az alapszabály módosítása, sem az igencsak szükséges tisztújítás nincs megfelelően előkészítve.
„A jelen helyzet több mint zavaros, és félő, hogy az előkészítetlen szombati tanácskozás újabb jogvitát eredményez a párton belül. Mire e sietség, holott annak idején az elnök úr még a megyei elnökök közös levele nyomán sem volt hajlandó összehívni az OT-t? Ráadásul a jelenleg zajló háttéregyeztetések és a küldötti minőséggel nem rendelkezők újbóli összehívása kísértetiesen ismétli a tavalyi, botrányosra sikeredett OT hibáit” – fogalmaznak a belső ellenzék képviselői, akik szerint az MPP nem halad jó úton, és ezért a mindenkori elnök a „leginkább felelősségre vonható”.
„Jelen helyzetben sokan tudjuk, mi lenne a megfelelő lépés az Ön részéről, mint ahogy azt Ön is nagyon jól tudja. A hasonló ballépések és hibák, amelyeket Ön elkövetett az MPP nevében és annak képviseletében, máshol súlyos következményekkel járnak, melyeket legtöbb esetben önként vállalnak az érintettek” – teszik hozzá.
Eközben Tőkés András, az MPP lemondott országos alelnöke is nyílt levélben fordult Szász Jenőhöz, annak apropóján, hogy a pártelnök ismét meghívta az OT-re a párt önkormányzati képviselőit, márpedig egyebek mellett épp emiatt robbant ki a tavalyi botrány is. „Nem akar nem elsöprő győzelmet aratni az elnökválasztáson, és újból meghívja hangulatgyárnak az önkormányzatiakat.
Több lesz a meghívott, mint a döntéshozó ezen az előkészítetlen, alapszabálynak nem megfelelően összehívott, nagyon rövid OT-ülésen” – állapította meg Tőkés András. Ugyanakkor a Krónika információi szerint a leköszönt tisztségviselők, azaz a belső ellenzék, olyan meghívót kaptak a hét végi gyergyói eseményre, amelyben a megrovás lehetőségét is kilátásba helyezték.
Az Antal Árpád, az MPP jogtanácsosa által szignált levélben egyebek mellett az áll, hogy az érintettek sorozatosan megszegték és áthágták párttagsági kötelezettségeiket, Gyergyóban pedig majd lehetőséget kapnak arra, hogy az alakulat legfelsőbb döntéshozó szerve előtt megvédjék álláspontjukat. Eközben a napokban lemondott az MPP-ben betöltött valamennyi tisztségéről a szervezet marosvásárhelyi alelnöke, Kali István.
Lapunknak elmondta, elvárta volna, hogy a törvényszéki ítélet után Szász belássa, hogy tévedett. Ugyanakkor – tette hozzá – az MPP berkeiben többször is felelősségre vonták amiatt, hogy egyben az EMNT Maros megyei vezetője is, s azt is kérték tőle, hogy valljon színt, mondja meg, melyik oldalon áll.
Krónika (Kolozsvár)

Akarnoksággal, pártvezetői hozzá nem értéssel és politikai "ámokfutással" vádolja Szász Jenőt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökét Tőkés László.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke csütörtökön az MTI bukaresti irodájába is eljuttatott nyílt levelében azzal kapcsolatban foglalt állást, hogy az MPP szombaton rendkívüli Országos Tanácsot (kongresszust) tart Gyergyószentmiklóson, miután a bukaresti bíróság törvénytelennek nyilvánította az alakulat tavalyi kongresszusán végrehajtott alapszabályzat-módosítást. A bíróság ugyanis helyt adott annak az óvásnak, amelyet az MPP 2009. március 14-i botrányos gyergyói Országos Tanácsán történtek miatt annak Bihar megyei szervezete nyújtott be.
A tavalyi kongresszuson Szászt megerősítették pártelnöki tisztségében. A jelenlévők többsége valóban megszavazta a döntést, de a procedúrát a párttagok és a küldöttek egy része szabályellenesnek minősítette. Szász ugyanis a voksolás előtt előállt azzal a javaslattal, hogy a 144 országos küldöttön kívül kapjanak szavazati jogot a meghívottak is, például az előző évi helyhatósági választásokon mandátumot szerzett tisztségviselők. Mindezt annak ellenére javasolta, hogy az alapszabályzat világosan előírta: csak a megyei küldöttgyűlések során kijelölt küldöttek szavazhatnak. Szásznak sikerült is ezt keresztülvinnie, így a küldötteken kívül további 281 személy nyert szavazati jogot ezen a fórumon.
Az elnök belső ellenzéke az alapszabályzattal ellentétesnek minősítette a határozatot, s a küldöttek egy része elhagyta a termet. Így a szavazati jogra szert tett 425 személyből csupán 289 voksolt az ülés végén. Szász ennek köszönhetően kaphatott 256 szavazatot, pártelnöki mandátuma ezzel négy évre meghosszabbodott. Az ellenzők azonban a kongresszusi határozatok semmissé nyilvánítását kérték a bukaresti törvényszéktől.
Ezekre az előzményekre utal Tőkésnek az MPP tagjaihoz intézett nyílt levele, amelyben a pártelnök újabb ámokfutásának nevezi az Országos Tanács mostani összehívását. Emlékeztet: az MPP-t szerinte a választás szabadságának jogos igénye hívta életre egy olyan helyzetben, amelyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) birtokolta az erdélyi magyarság politikai képviseleti monopóliumát.
Tőkés ilyen értelemben az MPP-t csupán eszköznek tekinti a hatékonyabb közösségi érdek- és jogérvényesítésre. Ugyanez az eszköz azonban felelőtlen pártpolitikusok kezében silány hatalmi eszközzé válik, személyes érdekeik és ambícióik kielégítésére szolgál - teszi hozzá. Bár Tőkés elismeri az MPP alapító elnökének korábbi "elévülhetetlen érdemeit", úgy véli: Szász Jenő "könnyűnek találtatott" mind a választások alkalmával szükséges tárgyalóképesség és következetesség, mind az építkezéshez szükséges kitartás és szorgalom, mind pedig vezetői alázat szempontjából.
Tőkés azt vallja: egy előkészítetlen Országos Tanács megtartásának célja nem az igazságszolgáltatás által megállapított szabálytalanságok kijavítása, hanem az alapító elnök bebetonozása.
Garzó Ferenc, az MTI tudósítója, Bukarest

A bukott elnök szerecsenmosdatása
Tőkés László, az EMNT elnöke, EP- képviselő szerkesztőségünkhöz eljuttatott nyílt levélben fordult a Magyar Polgári Párt országos, megyei és széki tisztségviselőihez, önkormányzati képviselőihez, amelyben kifejti:
Az MPP alapító elnöke, a létrehozás folyamatában szerzett elévülhetetlen érdemei ellenére könnyűnek találtatott mind a választások alkalmával szükséges tárgyalóképesség és következetesség, mind a békeidőben kívánatos, építkezéshez szükséges kitartás és szorgalom, mind az aktív tagság összetartásához és csapatként való működtetéséhez szükséges belső jogkövetés iránti tisztelet és vezetői alázat szempontjából.
Nem kívánom az alapító elnök által elkövetett baklövések, a párt belső szabályait sorozatosan áthágó döntések és a polgári-nemzeti tábor különböző csoportosulásai közötti véleménykülönbségek elmélyítését eredményező ballépések hosszúra nyúló lajstromát összeállítani. Még csak arra, a párt önkormányzati tisztségviselőinek címzett, meghívónak álcázott, szánalmas politikai manifesztumra sem kívánok érdemben reflektálni, amelyben az alapító elnök a bolsevik gyakorlatra jellemző ellenségkép felmutatásával próbálja elterelni a figyelmet saját pártvezetői inkompetenciájáról.
Szász Jenő szerint "jogvitáknak álcázott politikai vita" zajlik a párt függetlenségének feladásáról, akik pedig a döntések törvényességét kérik számon, azok nem mások, mint RMDSZ-, újabban pedig Tőkés-ügynökök. Lelke rajta, hogyha botor módon immár legfőképpen bennem és az általam vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsban véli felfedezni a pártépítés és a kibontakozás legfőbb akadályát.
Ezen levelem nem is a politikailag és erkölcsileg egyaránt bukott elnökhöz és kritikátlan követőihez, hanem sokkal inkább a kevésbé hangos, a párt ügyét és ennek "ódiumát", a szervezeti és önkormányzati munkával járó állandó ütközéseket nyilvánosan felvállaló tagokhoz szól – olvasható a nyílt levélben, majd a szerző megállapítja, hogy egy olyan előkészítetlen Országos Tanács megtartása, amelynek célja nem az igazságszolgáltatás által megállapított szabálytalanságok kijavítása, hanem csupán szerecsenmosdatás, felelősségáthárítás és az alapító elnök bebetonozása, minden bizonnyal további helyrehozhatatlan károkat fog okozni, és közös dolgaink, a nemzeti tábor sorainak rendezését hosszú időre ellehetetleníti.
Népújság (Marosvásárhely)