Amikor Eckstein-Kovács Péter exszenátor az államelnök kisebbségi tanácsosának jogkörét elnyerte, egyértelművé vált, hogy kulcsszerepe lesz egy új kisebbségpolitikai alternatíva kialakításában, amelyben az RMDSZ csak másodhegedűs, és Szász Jenő megkapja a selyemzsinórt. A Székely Nemzeti Tanács folytonosan taktikázó, bármilyen összetételű szövetségtől elhatárolódó vezetői lassan a Magyarok Világszövetségének sorsára jutnak. A báványosi nyári szabadegyetem, azaz Tusványos egyetlen győztese Basescu államelnök, aki vérlázítóan provokatív modorban már harmadszor oktatta ki a székelyeket, írta hozzászólásában Zsigmond Sándor. Mindezek után Tőkés László békítő szándékú reakcióján kívül nem történt semmi. A cikkíró szerint Orbán Viktor „miniszterelnökként kiszúrta a szemünket egy kibelezett kedvezménytörvénnyel”. A cikkíró az állította, hogy miután választási győzelme már biztosra vehető, Orbán Viktor fő prioritása az európai néppárt vezetésének a megszerzése lesz, a székelyföldi autonómia számára kizárólag romániai belüggyé degradálódott. A cikk kárhoztatja a széthúzást, „a buta álhazafiasságot”. A székely virtus „csak egymás megalázásában, a folytonos civakodásban csúcsosodik ki. ” Eközben az ortodox kupolák, militarizált intézmények gomba módra szaporodnak. /Zsigmond Sándor, Sepsikőröspatak: Egy jubileum árnyoldalai (Álláspont). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./

A szervezők idén is ingyenes belépést biztosítottak a felvidéki, kárpátaljai, délvidéki fiataloknak a gyergyószentmiklósi EMI-táborban. Bár Soós Sándor EMI-elnök szerint nem a politikára alapoztak, mégis a programok között a legnagyobb érdeklődés a politikai kérdéseket feszegető előadások iránt volt. Nagy csalódást okozott Tőkés László EP-képviselő távolmaradása az augusztus 8-i előadásról, melyet Összefogás vagy paktum? címmel rendeztek meg. A beszélgetésről csak Tőkés hiányzott, a többiek jelen voltak: Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke, Bardócz Csaba, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke, Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke és Lengyel György, a Magyar Polgári Egyesület alelnöke. A kerekasztal célja az volt, hogy Tőkés László függetlenként való indulását a 2007-es EP-választásokon, támogató hat magyar szervezet, melyek támogatták véleményt nyilvánítson a jelenlegi helyzetről. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke megjegyezte, hogy szerinte Tőkés és az RMDSZ között paktum köttetett, és bár most elégedetlen, reményét fejezte ki, hogy ennek hasznos következményei is lesznek. A fiatalok azonban kitartottak Tőkés mellett. „A parlamentbe jutás nem a cél volt, csak egy eszköz, a magyarság fennmaradását tekintve. Nemzetpolitikában kell gondolkodni és nem pártpolitikában” – fogalmazott Soós. Bardócz is ezen a véleményen volt. „Nem kérdés, hogy lesz-e tábor, a kérdés csak az, hogy milyen méretű és hány napos” – jelentette ki Soós Sándor főszervező. A gazdasági válság ugyanis az EMI-re is rányomta bélyegét, hiszen kevesebb volt a támogató, ezért a belépők árán is emelni kellett, és számításaik szerint így is jó lesz, ha nullával kijönnek. /Csibi Márti: Tőkés nélkül Tőkésről. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

Összefogás vagy paktum született a legutóbbi EP-választáson? – tették fel a sarkalatos kérdést a tábor szervezői a korábban Tőkés László független indulását támogató hat szervezet képviselőinek, egy másik előadáson pedig az egykori rendszerváltók az eltelt húsz esztendőt értékelték. Tőkés László nem vett részt a vitán. Toró T. Tibor egyértelműen pozitív, a nemzetpolitikai rendszerváltás csomagjának következetes vonalvezetéseként értelmezte a magyar összefogást. Szász Jenő, az MPP elnöke kijelentette, a Magyar Összefogás valójában egy paktum, és a lassan kibontakozó erdélyi többpártrendszer megkerülését szolgálja. Izsák Balázs SZNT-elnök kifejtette, az SZNT két okból nem tud részt venni az EMEF munkálataiban. Egyrészt egy közképviselet, mint amilyen az SZNT, nem lehet egy pártokat tömörítő intézmény tagja, másrészt az autonómia kérdése kategorikus imperatívusz, egy egyeztető fórum minden képviselője számára az egyeztetés csakis a megvalósítás gyakorlati lépéseiről szólhat. A két ifjúsági szervezet, a MIT és az EMI a közvetlenül nem politizáló fiatalok véleményét fogalmazta meg. Bardócz Csaba volt MIT-elnök felrótta, hogy a felelősek egymás pocskondiázásával vannak elfoglalva, Sós Sándor EMI-elnök szerint pedig a politikai szereplők mindig összetévesztik a célt az eszközzel. Lengyel György, a Nagyváradon bejegyzett Magyar Polgári Egyesület elnöke úgy vélte, Tőkés László támogatása számukra soha nem volt kérdés, így mind a független, mind az összefogás listáján való indulását támogatták. /Ferencz Csaba: Nemzetpolitikai rendszerváltás (V. EMI-tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 10./

A fideszes Lázár Ferenc, aki Székelyföldről települt át Magyarországra, nyílt levelet írt Szász Jenő MPP-elnöknek, figyelmeztetve, hogy szétforgácsolja az erdélyi nemzeti oldalt, amikor Tőkés László ellen hangolja az embereket. Aljasság volt az Erdélyi Magyar Ifjak táborának bejáratánál ingyen osztogatni a székelyudvarhelyi Polgári Élet azon friss számát, amelyben egy névtelen tollforgató Tőkés Lászlót csúsztatással rágalmazza. Ezt a hetilapot nem lehetett megvásárolni a gyergyói újságos standoknál, tehát azért osztogatták, hogy Tőkés ellen hangolja a táborba belépő fiatalokat. Egy másik hetilapnak, amit szintén ingyen osztogattak a táborban, a kézdivásárhelyi Székely Újságnak Szász Jenő adott interjút, melyben azt állította, Tőkés László lépett egyet balra, összeborult az RMDSZ-szel. A püspök régen az RMDSZ tiszteletbeli elnöke volt, ahová most visszafogadták. Szász Jenő is az RMDSZ prominense volt, emlékeztetett Lázár Ferenc. Amikor 1989-ben Tőkés László a saját és családja életét kockáztatta, akkor Szász Jenő Brassóban a kommunista diákszövetség elnöke volt. Lázár Ferenc javasolta, hogy Szász Jenőnek nyilvánosan kérjen elnézést Tőkés Lászlótól a fizetett „nemzeti polgáris” tollforgatóik helyett is. /Lázár Ferenc, a Fidesz kulturális bizottságának tagja, a Magyar Gyökerek Egyesület elnöke: Nyílt levél Szász Jenő MPP-elnöknek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./

Nem csupán az RMDSZ-es és MPP-s polgármestereket, önkormányzati képviselőket várja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a szeptember 5-i Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésre, de meghívja a román pártok székelyföldi képviselőit is, valamint az egész Kárpát-medence magyar politikai és civil szervezeteinek küldöttségét – mondta Izsák Balázs, az SZNT elnöke a szervezet állandó bizottságának marosvásárhelyi ülése után. Hozzátette: a következő hetekben várják az együttműködési javaslatokat a tartalmi és szervezési kérdésekre vonatkozó dokumentumok kidolgozásához. /Antal Erika: RMDSZ-tagokat is várnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./ „Elvi nyilatkozatot szeretnénk elfogadni a Székelyföld egységéről, jelképeiről, a népszavazás kiírásáról, az önkormányzati társulások működtetéséről. Ugyanakkor a továbbiakban intézményesíteni szeretnénk a Székely Önkormányzati Nagygyűlést, valamint a regionális parlament létrehozását” – számolt be a nagygyűlés tervezett napirendjéről Izsák Balázs. Reméli, hogy addig sikerül egyezségre jutni az RMDSZ vezetőivel is. Szász Jenő, a Magyar Polgári Pártot vezetője leszögezte, nem lesz két külön nagygyűlés. „Amit az SZNT szervez, az a Székely Nagygyűlés. Az elnökválasztások közeledtével az RMDSZ legfeljebb egy nagygyűlésnek álcázott kampánygyűlést rendezhet, amelyen a polgári oldal semmiként nem vesz részt” – nyilatkozta. /Szucher Ervin: Megtartja nagygyűlését szeptemberben az SZNT. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke közleményében leszögezte, érthetetlennek tartja a sajtóban megjelent hírt: „Lefújta az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a szeptember 5-i székelyudvarhelyi önkormányzati nagygyűlést. ” „Nem akartuk, hogy a nagygyűlés Szász Jenőnek, az MPP elnökének kampányindító rendezvényévé váljon” – nyilatkozta Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Izsák Balázs hangsúlyozta, egyetlen Székelyföld létezik, s minden egyes községének, városának egyetlen önkormányzata van, melyekben különböző pártok képviselői, illetve függetlenként megválasztott képviselők vannak. Ezek összességét hívták meg a szeptember ötödikei nagygyűlésre, pártszínektől függetlenül. A székelyföldi önkormányzati nagygyűlést egyetlen párt sem sajátíthatja ki. Felkéri Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét, hogy fogadja el a meghívást, az RMDSZ legyen társszervezője a székelyudvarhelyi nagygyűlésnek. /Izsák Balázs SZNT-elnök közleménye. = Erdély. ma, aug. 20./

Újból elhalasztotta a Bukaresti Törvényszék a Magyar Polgári Párt (MPP) gyergyószentmiklósi Országos Tanácsának ülésén (OT) elfogadott határozatok ellen emelt óvás megtárgyalását. Az augusztus 20-i tárgyaláson Szász Jenő ismét a tárgyalás elnapolását kérte, a szabadságolásokra hivatkozva. Az MPP belső ellenzékeként ismert megyei és helyi vezetők úgy vélik: az újabb halasztási kérelem egyértelműen bizonyítja, hogy Szász Jenő jogi érvek hiányában időhúzásra játszik. Az MPP több helyi és megyei szervezetének vezetői áprilisban fordultak a törvényszékhez az MPP kongresszusi határozatainak semmisnek nyilvánítását kérve. /MPP-kongresszus: ismét halasztott a törvényszék. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke nem tartja kizártnak, hogy alakulata saját jelöltet indítson az ősszel sorra kerülő elnökválasztások alkalmával. Az MPP elnöke Sepsiszentgyörgy központjában felavatta az MPP Kovászna megyei szervezetének székhelyét, majd hangsúlyozta, a székelység közképviseleti testülete a Székely Nemzeti Tanács; Markó Béla, Tőkés László és Kelemen Hunor tévednek, ha ezt nem veszik figyelembe. /Kovács Zsolt: Elnökjelöltet indít az MPP? Szászék mindkét székely nagygyűlésre elmennének. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

Markó Béla ismét nyeregben érzi magát. Nyilatkozatából ismét a régi erőpolitizálás fordulatai köszönnek vissza: az RMDSZ elnöke lekezelően nyilatkozik a Székely Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt szeptember 5-i székely önkormányzati nagygyűléséről. Markó valójában az RMDSZ elnökválasztási kampánynyitó beszédét mondta el, fölvázolva az általa vezetett alakulat stratégiáját. Eszerint az RMDSZ kifelé, a román pártok felé együttműködésre való hajlandóságát hangsúlyozza, egy, a választások után esetleg átalakuló kormányban való részvételét sem zárva ki, miközben a magyar közösségen belül konfrontatív politikát folytat, az MPP–SZNT-tandem kiszorítását szorgalmazza. Ennek egyik kiváltója Szász Jenő MPP-elnök bejelentése is lehet, amely szerint nem kizárt, hogy pártja önálló jelöltet indít az elnökválasztáson. Ez pedig az RMDSZ számára egyértelműen kedvezőtlen fejlemény, mert jelöltje, Kelemen Hunor az eddigi felmérések szerint igencsak rosszul áll. A várakozásokat alulmúló választási eredmény pedig jelentősen gyengítené az RMDSZ pozícióit egy esetleges kormányszereplésről szóló tárgyaláson. /Balogh Levente: Nyeregben. = Krónika (Kolozsvár), aug. 31./

Kölcsönösen ellenrendezvény-szervezéssel vádolják egymást a hétvégi székelyföldi önkormányzati nagygyűléseket összehívó szervezetek. Szász Jenő, a Székely Nemzeti Tanács által szeptember 5-re Székelyudvarhelyre meghirdetett esemény társszervezését felvállaló Magyar Polgári Párt elnöke történelmi bűnnek tartja, hogy az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács egy nappal korábban Csíkszeredában rendez hasonló nagygyűlést. Szász Jenő szerint a csíkszeredai rendezvény csökkenti a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés súlyát. Ezzel szemben Tőkés László az SZNT nagygyűlését tartja ellenrendezvénynek, mivel szerinte az EMNT és az RMDSZ által létrehozott Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum „mindenkit megelőzve”, az SZNT ötletével és javaslatával százszázalékosan egyetértve hívta össze a csíkszeredai önkormányzati nagygyűlést. Tőkés László az erdélyi magyarság autonómiájának megteremtése érdekében felhívásban sürgette a romániai magyar szervezetek együttműködését. „Az 1992-es kolozsvári nyilatkozat egyik kezdeményezőjeként és a 2003-as szatmárnémeti közgyűlés szervezőjeként én nem támogatója, hanem alanya vagyok a székelyföldi területi és az erdélyi magyar autonómiának. A Székelyföld magyarsága nem választható el az erdélyi magyarságtól, az egész romániai magyarság egyet akar: legyen személyi elvű autonómiája az erdélyi, területi autonómiája pedig a székelyföldi magyarságnak” – állapította meg Tőkés László. /Rostás Szabolcs: Áll a bál a székely nagygyűlések előtt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./

Kiáltványban erősítik meg autonómia iránti igényüket szeptember 4-én Csíkszeredában Székelyföld önkormányzati elöljárói. Másnap, Székelyudvarhelyre várja az SZNT hasonló célból a polgármestereket és tanácsosokat. „Mi, Székelyföld választott önkormányzati és parlamenti tisztségviselői, közösségünk akaratából elnyert polgármesteri, alpolgármesteri, önkormányzati és parlamenti képviselői mandátumunknak megfelelően, ezúton ismételten kinyilvánítjuk: régiónk és közösségünk jövőjének egyetlen tartós garanciája Székelyföld területi autonómiája lehet” – többek között ez áll a Kiáltvány a Székelyföldért című dokumentumban, amelyet szeptember 4-én olvasnak fel Csíkszeredában az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által összehívott székely nagygyűlésen. Szót kért a szervezőktől Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke is. Kelemen Hunor, RMDSZ ügyvezető elnöke nem tudta megmondani, szóhoz jut-e majd az MPP elnöke. Hozzátette: „az RMDSZ nem foglalkozik a székelyudvarhelyi rendezvénnyel”. Ennek ellenére a szeptember 4-i nagygyűlés programja szerint RMDSZ-es politikusok is felszólalnának Székelyudvarhelyen, köztük Markó Béla, illetve házigazdaként Bunta Levente polgármester is. Csinta Samu, a Sepsiszéki Székely Tanács tagja közölte, a felsorolt RMDSZ-vezetők és -képviselők közül senki nem jelzett vissza, hogy részt vesz-e a székelyudvarhelyi nagygyűlésen. Az SZNT azt tervezi, hogy bejelenti: Székelyföld olyan oszthatatlan és egységes régió, amelyet Romániának és az EU-nak el kell ismernie, részeit nem lehet csatolni más adminisztratív körzetekhez, illetve nem bővíthető ki más területekkel. /Autonómia a négyzeten. Különleges jogi státust kérnek ma Székelyföldnek a csíkszeredai nagygyűlésen. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

Csíkszeredában, az RMDSZ és az EMNT szervezte székely nagygyűlésen mintegy ezer székelyföldi polgármester, alpolgármester, helyi és megyei tanácsos, az RMDSZ számos helyi és országos vezető tisztségviselője vett részt. Szolidáris cselekvésre és gondolkodásra, valamint a szavak szintjén elhangzottaknak a mindennapi életben való következetes végig vitelére van szükség ahhoz, hogy az elsődleges célként kitűzött autonómiát elérhessük – fogalmazott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Szerinte semmi nem indokolja azt, hogy bárki is visszautasítsa a székelyek jogos követelését, hiszen az autonómia nemcsak Székelyföldnek, de az egész országnak jót tenne. Bár az egy több volna, mint a kettő, szándékában a kettő megegyezik, valamelyest kiegészíti egymást – fogalmazta meg Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, utalva a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által szervezett másnapi, Székelyudvarhelyen megtartott rendezvényre. Tőkés, László csíkszeredai felszólalásában elmarasztalta mindkét oldalt. Előbb a Markó-doktrinaként elhíresült egységpolitikát bírálta, majd az SZNT-nek is üzent, szerinte a tanács megpróbálja kisajátítani Székelyföld területi autonómiájának képviseleti jogát. Szász Jenő elmondta: őket a csíkszeredai rendezvényre nem hívták, s Markó még az esemény előtt azt is kijelentette, a nagygyűlést az MPP nélkül képzelik el, ők mégis egy húsz-huszonöt fős delegációval képviseltették magukat. Markó Béla kifejtette, a székelyudvarhelyi találkozón nem vesz részt, mert már mindent elmondott, amit akart, és üzenetét nem kívánja megismételni egy „kevésbé politikai térben”. Csíkszeredában a nagygyűlés résztvevői elfogadták a Memorandum Székelyföld sajátos közigazgatási és fejlesztési jogállásáért, valamint a Kiáltvány a Székelyföldért elnevezésű dokumentumokat, amelyekben a jelenlévő székely székek önkormányzati képviselői hitet tettek az autonómia mellett, és felhívják Románia és az Európai Unió figyelmét a székelység helyzetére. A két dokumentum összefoglalta a magyarság alapvető célkitűzéseit, a közigazgatási reformot és a decentralizáció felgyorsítását, új gazdasági fejlesztési régiók kialakítását, a területi autonómia megvalósítását. /Fleischer Hilda: Jövőt hozó autonómia. Több mint ezer küldött vett részt a csíkszeredai székely nagygyűlésen. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

Két nagyszabású tömegrendezvényre került sor Székelyföldön: szeptember 4-én Csíkszeredában az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), 5-én, szombaton Székelyudvarhelyen pedig a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Magyar Polgári Párt (MPP) szervezett nagygyűlést. Az elemzők szerint az autonómia közös célkitűzésének a jegyében, mégis az egyet nem értés szellemében hívták össze a két rendezvényt. A Székely Nemzeti Tanács vezetői úgy fogalmaztak, hogy ugyanannak az összejövetelnek két különböző napjáról van szó. A szeptember 5-i rendezvényen nem vettek részt az RMDSZ vezetői, viszont mindkét nagygyűlésen jelen volt Tőkés László, az EMNT elnöke. Az autonómiáért munkálkodó erdélyi magyar erők összefogását szorgalmazta Székelyudvarhelyen Tőkés László. Nagyon sokat jelenthet a Fidesz kormányra kerülése – mondta Tőkés László. „Olyan szövetségesre tehetünk szert, amely az egész Kárpát-medencei nemzetpolitika szempontjából új fejezetet nyit, és a politikai rendszerváltozást kiteljesíti a nemzetpolitikai rendszerváltozás irányában” – hangoztatta az EMNT elnöke. A székelyudvarhelyi gyűlésen Szász Jenő, az MPP elnöke megállapította: meg kell változtatni Románia alkotmányát, oly módon, hogy minden egyes történelmi régióban érvényesüljön a szubszidiaritás elve. Izsák Balázs, az SZNT elnöke szerint nem mindegy, hogy Romániában milyen típusú közigazgatási reform megy majd végbe: olyan, amely közelít az áhított célhoz, a területi autonómiához, vagy olyan, amely eltávolít tőle. A nagygyűlés résztvevői a közigazgatási reformról szóló állásfoglalásukban leszögezték, hogy ennek az átszervezésnek a helyi közösségek akaratára kell épülnie. Határozatot hoztak Székelyföld jelképeiről is, valamint nyolc széki önkormányzati társulás létrehozásáról (a székek a történelmi hagyományú, régi székely közigazgatási egységek). /Az SZNT és az MPP is nagygyűlést tartott Székelyföld önrendelkezéséért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

Szász Jenő az MPP listavezetője a szeptember 27-i székelyudvarhelyi előrehozott választásokon. Szász bizakodó: meggyőződése, hogy a városi önkormányzatban az általa vezetett párt a mandátumok többségét fogja megszerezni. Az MPP listáján másodikként indul Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke, utána Fóri Irma Györgyi jogász és Balázs Árpád következik. Dósa Barna, a Zöld Párt helyi elnöke ismét megpályázza a tanácsosi tisztséget, Jakab Attila, az Udvarhelyi Fiatal Fórum vezetője is jelöltek között szerepel. Az RMDSZ listavezetője Bíró Enikő, a helyi szervezet vezetője, második, illetve harmadik helyen Incze Zoltán és Gergely László következik. /Szász Jenő vezeti a tanácsosi listát. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

„Azért vállaltam a jelöltséget, mert azt gondolom, hogy azt a fajta kapcsolatrendszert, kapcsolati tőkét, amelyet 12 év alatt sikerült felépítenem, a város és természetesen a polgármester úr szolgálatába kell állítanom. Fogalmazhatnék úgy is, hogy ezek a kapcsolatok mind Bukarest, mind Budapest irányába hasznosak lehetnek” – summázta tanácsosi jelöltségének miértjét Szász Jenő, az MPP elnöke Székelyudvarhelyen. Dr. Vajna Imre, az MPP helyi szervezetének elnöke kifejtette, örömére szolgál az, hogy a polgáriak listáját Szász Jenő elnök, volt polgármester vezeti. Szász Jenő szerint a város jövőjére nézve az is rendkívül fontos, hogy Magyarországnak hamarosan nemzeti kormánya lesz, és ezt figyelembe véve, a polgáriak semmiképpen nem támogatják, hogy Székelyudvarhely „a gyurcsányi úton” járjon, mint ahogy azt az elmúlt másfél évben tette. A pártelnök bejelentette, az MPP meghívottjaként a városba érkezik Kövér László, a Fidesz – MPSZ országos választmányának elnöke, aki a nemzeti integráció témájában fórumot tart a művelődési házban. Szász kifejtette, az MPP ellenzi, hogy a felújítás alatt álló Mária Valéria épületébe a nagyszebeni Lucian Blaga román tannyelvű egyetem telepedjen le. „Nekünk az volna fontos, hogy magyar tannyelvű intézményeket, egyetemeket hozzunk létre és ezeket működtessük a városban” – hangsúlyozta. /Lázár Emese: „Székelyudvarhely ne járjon a gyurcsányi úton. ” = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 17./

Nincs határon túli magyar világ, csak egy magyar világ van. Egy nemzeti közösséghez tartozunk, még akkor is, ha közjogi határvonalak akadályozzák ennek a közösségnek a szervesülését – mondta Kövér László szeptember 17-én. A fideszes politikus Szász Jenő meghívására érkezett Székelyudvarhelyre. A székelyföldi városban otthon érzi magát – mondta Kövér László Székelyudvarhelyen. A magyarországi politikus a Fidesz jövőbeli politikai programjáról így fogalmazott: „A nemzeti integráció politikája, a határmódosítások nélküli nemzeti újraegyesítés programja az, amit nekünk meg kell hirdetnünk az Unió határain belül. Ehhez a munkához is, miként a különböző államok retorziós törekvéseivel szemben szükségünk van minden állhatatos, gerinces politikai erőre, személyre. Ezért természetes, hogy most itt vagyok. ” /Lázár Emese: Kövér László: egy magyar világ van. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./

Az utóbbi években az RMDSZ jobb kapcsolatot ápolt a magyarországi kormánypártokkal, mint a Fidesszel, de ezeket a véleménykülönbségeket meg kell próbálni feloldani – mondta Kövér László, a Fidesz–MPSZ országos választmányának elnöke. Kövér László Székelyudvarhelyen járt, hogy az ottani kampányban Szász Jenőnek segítsen. Szerinte magyarországi politikusok részéről teljesen természetes, hogy részt vesznek az erdélyi kampányokban. Az RMDSZ sokkal jobb viszonyban volt az elmúlt 7-8 esztendőben az MSZP-vel, Gyurcsány Ferenccel, és az SZDSZ-szel, mint a Fidesszel. Nincs határon inneni meg túli magyar világ, hanem csak egy magyar világ van. Az utódállamokban élő nemzeti közösségek vezetőinek is az a feladata, hogy a nemzethatárokon átívelő, az Európai Unió keretében történő újraegyesítését szolgálják. Ha Magyarország kormányai és a határon túli magyar közösségek politikai vezetései az elmúlt húsz évben, az első pillanattól fogva konzekvensen, állhatatosan kiálltak volna azokért a jogokért, amelyeket európai polgárként tőlük nem lehet elvitatni, ha egyértelműen tiltakoztak volna minden olyan sérelemmel szemben, amelyek az elmúlt húsz évben érték a közösségeket vagy annak tagjait, akkor ma nem állnánk ott, ahol állunk, hanhsúlyozta Kövér László. Akkor Szlovákia politikai elitje nem alázhatta volna meg Magyarországot. Nem vezethették volna be azt a nyelvtörvényt sem. A jelenlegi helyzetre áttérve, az erdélyi magyar politikai életben a megalakult Magyar Összefogásból egy 400-nál több önkormányzati képviselőt magáénak tudó politikai közösséget kirekesztenek. Kormányra kerüléskor a kettős állampolgárságról nem fogják a népszavazást megismételni. Nem tartottak népszavazást sem a szerbek, sem a románok, sem a szlovákok hasonló ügyekben, hanem a világ legtermészetesebb módján intézték a maguk dolgait, saját nemzettársaikat közjogi értelemben is befogadják az országba, ugyanúgy a leendő magyar Országgyűlésnek is ekképpen kell majd eljárnia. /Lázár Emese: Kövér: az RMDSZ megkerülhetetlen tényező. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 22./

Szeptember 27-én, vasárnap időközi helyhatósági választásokat tartanak Székelyudvarhelyen, miután a helyi tanács júliusban feloszlott. Előzőleg a tanácsosok egy része a belső konfliktusok miatt nem jelent meg az üléseken, a törvény értelmében ebben az esetben fel kellett függeszteni a helyi kilenc RMDSZ-es, nyolc MPP-s és két zöld párti tanácsos alkotta testület tevékenységét. Szász Jenő, az MPP listavezetője a megmérettetést új lehetőségnek tekinti, ezáltal a választók arra a polgári pártra bízhatják a többséget, amely nem fogja feloszlatni a testületet. Bíró Enikő, az RMDSZ listavezetője viszont bízik abban, a szavazás fölényes RMDSZ-es többséget eredményez. /Időközi választások Székelyudvarhelyen. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

Koalíciót ajánlott fel a Magyar Polgári Párt (MPP) az RMDSZ-nek az alakulandó székelyudvarhelyi önkormányzati képviselő-testületben – jelentette be Szász Jenő, az MPP elnöke. A székelyudvarhelyi időközi választások eredménye újra patthelyzetbe állíthatják a tanácsosokat: az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt kilenc-kilenc képviselőt tudott bejuttatni az önkormányzati közgyűlésbe, míg a mérleg nyelvét betöltő Zöld Párt egyetlen tanácsosi mandátumot szerzett Jakab Attila listavezető személyében. /Csáki Emese: Székelyudvarhely: koalíciót javasol az MPP. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./

Szász Jenőt, a Magyar Polgári Párt elnökét választotta alpolgármesterré Székelyudvarhely október 8-án megalakult képviselőtestülete. Két RMDSZ-es tanácsos – Bíró Enikő és Novák Károly – még a mandátumok érvényesítése előtt lemondott tisztségéről. Előbbi az RMDSZ székelyudvarhelyi elnöke, és az RMDSZ listavezetőjeként jutott mandátumhoz. Bíró Enikő kifejtette, azért mondott le a megszerzett mandátumról, mivel úgy gondolja, személye nélkül eredményesebb lesz majd a két, egyaránt 9-9 tagú frakció együttműködése. Novák Károly azt állította, pedagógusi pályája miatt nem fogadja el a megszerzett mandátumot, ő a Benedek Elek Tanítóképző Főiskola aligazgatója. A Zöld Párt egyetlen mandátumot nyert tanácsosa, Jakab Attila támogatása révén Szász Jenő nyerte el az alpolgármesteri tisztséget, és vezeti majd a hivatalt az RMDSZ-es elöljáró, Bunta Levente oldalán. „Mostantól kezdve az együttműködés a célkitűzés, mind a polgármesteri hivatalban, mind a tanács munkájában” – közölte Szász Jenő. Szász kifejtette: alpolgármesterként az első lépése az lesz, hogy kitűzi a városháza homlokzatára a székely zászlót, ez megtörtént. Bunta Levente polgármester arra a kérdésre, hogy lehetségesnek látja-e a majdani együttműködést, kifejtette: „A tizenkét év történéseit (amikor Szász Jenő volt a polgármester) nem lehet csak úgy elfelejteni, hiszen mély nyomokat hagyott. ”. /Csáki Emese: Szász Jenő lett Bunta „jobbkeze” = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./ Bunta Levente a választás után kijelentette, jelenleg az alpolgármester szociális kérdésekkel és a polgárvédelemmel foglalkozik. /Lázár Emese: Szász Jenő Székelyudvarhely alpolgármestere. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./ Szász Jenő sokkal okosabb, mint azt ellenfelei gondolják. És erősebb is. Szász Jenőt az utóbbi időben mindenki leírta, pedig már összeszedte magát. Bunta Levente polgármesternek nehéz dolga lesz. /Szüszer-Nagy Róbert: A műsor folytatódik. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./

Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere a polgári védelmi és a szociális területek felügyeletével bízta meg Szász Jenőt. A település újonnan megválasztott alpolgármestere azonban több munkát vállalna. /Csáki Emese: Beszámolt eddigi munkájáról Szász Jenő, Udvarhely alpolgármestere. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./

Klaus Johannis kormányfőnek való jelölése „rendkívül veszélyes és káros lépést” jelenthet a kisebbségek számára abban az esetben, ha annak kormányprogramjában nem szerepel minden romániai kisebbség kollektív jogainak biztosítása, vélte Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke. Az MPP elnöke szerint amennyiben az RMDSZ eme feltételek hiányában beleegyezik Iohannis kormányfői tisztségbe való kinevezésébe, az RMDSZ viselkedése „komolytalannak” minősül. /Szász: veszélyes és káros Johannis jelölése. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 21./

Megalakultak a szakbizottságok a székelyudvarhelyi önkormányzatban. A bizottságok összetételével csupán az RMDSZ-frakció elégedett: a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselői szerint az RMDSZ-képviselők nem hajlottak a kompromisszumra. Külön szakbizottság foglalkozik a szociális, kulturális, sport- és egészségügyi kérdésekkel, ennek Szász Jenő az elnöke. /Csáki Emese: Megkezdte munkáját a székelyudvarhelyi tanács. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

Kolozsváron tartotta országos ülését a hat éve megalakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Megújítást, szervezeti átalakítást tűzött ki célul az EMNT. Mozgalmi hátteret akarnak szervezni a testület mögé, továbbá bevonni azokat az aktív polgárokat – pártállástól függetlenül – akiknek fontos az erdélyi magyarok ügye. Gergely Balázs Kolozs megyei EMNT-elnök nyitotta meg a plenáris ülés. A testület döntött az EMNT jogi bejegyzéséről, az alapvető célokról. A tisztújítás során egy ellenszavazat, egy tartózkodás és 149 igen szavazat mellett megválasztották Tőkés Lászlót az elnöki tisztségébe. Ügyvezető elnök Toró T. Tibor lett. Régióelnökök: Orbán Mihály (Partium), Gergely Balázs (Belső Erdély), László János (Székelyföld). Az EMNT alapvető célja a belső önrendelkezés elvén alapuló közösségi autonómia-program képviselete. Orbán Viktor, a kormányzásra készülő Fidesz elnöke üdvözlő beszédének bejátszásával kezdődött az EMNT országos ülése. Az erdélyi magyar politika zsákutcába került, megújításra szorul. Bár Budapest – az Antall József kormányzása óta érvényben lévő szabály szerint – nem mondhatja meg, hogy a határon túli magyar közösségek melyik ösvényt válasszák, a Fidesz reméli, hogy Erdélyben olyan feddhetetlen, megkérdőjelezhetetlen, széles támogatottságnak örvendő szerveződés, szerveződések jönnek létre, amelyek képesek lesznek becsülettel képviselni az Erdélyben élő magyar nemzeti közösség legfontosabb életigényeit, hangoztatta Orbán Viktor. „Ígérem, a következő magyar kormány azért fog harcolni, hogy Európában ne érvényesülhessen a kettős mérce, vagyis váljék természetessé, hogy amit lehet a Spanyolországban élő katalánoknak, vagy a Finnországban élő svédeknek, vagy éppen a Belgiumban élő német közösségnek, az legyen természetes a Kárpát-medencében élő magyar nemzeti közösség számára is”, hangzott az üzenet. A tanácskozáson jelen volt Németh Zsolt fideszes képviselő, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarokkal foglalkozó bizottságának elnöke. Elmondta: ha a Fidesz kormányra kerül, az EMNT-re, és az általa kezdeményezett és megalakított Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsra kiemelkedő szerep vár a határon túli magyar nemzetrészekkel való együttműködésben. Úgy vélekedett: jó esély kínálkozik arra is, hogy a küszöbön álló magyar kormányváltást követően teljesen új minőségű viszony alakuljon ki Magyarország és Románia között, ami az egymás jogos érdekei iránti szolidaritáson alapulna. Az újjáalakuló ülésen jelen volt Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke is. Felszólalásában kifejtette: a viták ellenére az EMNT az egyik legfontosabb szövetségese az SZNT-nek. Az ülésen az RMDSZ is képviseltette magát Kovács Péter ügyvezető alelnök személyében, aki felszólalásában az összefogás, együttgondolkodás fontosságát, sikerességét hangsúlyozta. Szász Jenő, az MPP elnöke nem kapott meghívást, a polgári pártot alelnöke, Farkas Csaba képviselte. Beszédében úgy vélekedett: lehet még tíz-húsz évig a memorandumok útján való tiltakozást választani, Európától várni a megoldást, de a felvidéki példa bizonyítja, mennyire nem célravezető ez. Más utat kell választani, le kell ülni egymással őszintén beszélni, intézményes együttműködést létesíteni. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) nevében Sándor Krisztina elnök biztosította a szervezet támogatásáról az EMNT-t. A meghívottak közt jelen volt Solomon Adrian, a Csángószövetség elnöke is, aki a moldvai magyar közösség nevében remél támogatást az EMNT-től. Tőkés László, az EMNT elnöke az újjáalakulás okairól beszélt. A helyzetet az SZNT lehetetlenítette el, amelyik tavasszal kivonta magát a testületből. „Ekkor tevődött fel a kérdés, hogyan tovább? Vagy hagyjuk szétzülleni a szervezetet, vagy pedig meg kell vizsgálnunk, hogyan lehet az együttműködést folytatni”, magyarázta Tőkés László. A tanács az újjászervezéstől reméli a megoldást. Tőkés László figyelmeztetett: Romániában nem szűnt meg a vértelen etnikai tisztogatás, demokratikus külszín alatt folytatódik a Trianon óta tartó homogenizáció, asszimiláció, Bukarest gyarmatosító politikája, a magyarság felőrlése. „Mi nem akarunk kétféle magyar állampolgárságot, nem támogatjuk a szocialisták külhoni állampolgárságra vonatkozó elképzelését, mi magyar állampolgárságot indítványoztunk a nem Magyarországon élő magyaroknak”, nyilatkozta a Szabadságnak Németh Zsolt, aki egyike volt a magyar állampolgárság megadásának könnyítését célzó törvénymódosítás kezdeményezőinek. A módosításnak az volt a lényege, hogy ne legyen feltétel az állampolgárság megszerzéséhez magyarországi lakóhely. „A szocialisták azonban azt mondták, ebben a formában nem tudják támogatni a kezdeményezést, mert különféle javaslataik lennének választójogi és szociális jogok területén. Úgy gondoltuk, nem lenne jó, hogy ha választások előtt a 2004. december 5-ét megelőző kampánynak tennénk ki ezt a magyar ügyet. A magunk részéről a jövőben ezt az indítványt próbáljuk elfogadtatni, ehhez szükséges lesz a kétharmados parlamenti támogatottság”, nyilatkozta Németh Zsolt. /Sz. K. : Szélesíteni az összefogást Erdélyben és a Kárpát-medencében. Kolozsváron tartotta országos ülését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./ Az EMNT legfontosabb döntéshozó szerve a 300 tagú országos gyűlés lesz, mely évente egyszer ülésezik, az operatív vezetést a 15 tagú elnökség látja el. Ebben az elnök és az ügyvezető elnök mellett a három régióelnök (László János – Székelyföld, Gergely Balázs – Közép-Erdély és Orbán Mihály – Partium), öt alelnök (Szilágyi Zsolt, Nagy Pál, Pap Előd, Boros Zoltán és Sándor Krisztina) és öt jegyző (Mátis Jenő, Borbély Zsolt Attila, Fekete Réka, Püsök Csaba és Szabó László) vesz részt. Az új struktúrában félévente ülésező választmány is szerepel. /Gazda Árpád: „Kisebbségpolitikai rendszerváltást” sürget az újraalakított EMNT. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./ EMNT: csak nézték Orbánt, mint a moziban címen számolt be az EMNT tanácskozásáról a bukaresti napilap. /Sipos M. Zoltán EMNT: csak nézték Orbánt, mint a moziban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

A Magyar Polgári Párt (MPP) nem támogatja Kelemen Hunort, az RMDSZ államelnök-jelöltjét az elnökválasztáson. A Szász Jenő által vezetett MPP „közmegegyezésen nyugvó” magyar jelölt indítását tekintette volna elfogadhatónak, szerintük az RMDSZ elzárkózott minden egyeztetéstől, és „nem közösségi jelöltet” állított. Az MPP szerint Kelemen nem rendelkezik azokkal a kvalitásokkal, amelyek érdemessé tehetnék az erdélyi magyar közösség bizalmára. Mindezért az MPP, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) korábbi javaslatának követésére biztatja a romániai magyarokat, vagyis arra, hogy minél többen menjenek el voksolni, és többszöri pecsételéssel érvénytelenítsék szavazócéduláikat. /Az MPP az SZNT-t követi, és nem támogatja Kelemen Hunort. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

A Magyar Polgári Párt (MPP) vezetősége esetleg hajlandó lenne támogatni Traian Basescut az államelnöki választások második fordulójában, mivel úgy véli, hogy a jelenlegi elnök és a PDL „az egyetlen remény” a magyar közösség számára. Szász Jenő MPP-elnök sajtótájékoztatóján kifejtette, meggyőződése, hogy Traian Basescu bejut az államelnöki választások második fordulójába. Szász kifejtette, az MPP felkérést intézett a Basescu államelnök kampány-stábjához, hogy a választások második fordulója után Basescu látogasson el a Székelyföldre, és találkozzon az ott élő emberekkel, tárgyaljanak a régió specifikus és általános problémáiról. Szász leszögezte, az MPP nem fogja feltételek nélkül támogatni Traian Basescut a második fordulóban. Basescu hibákat követett el, amikor Tusnádfürdőn azt mondta, hogy nem lesz autonómia, és Budapesten, amikor ugyanezt fejtette ki. Azonban Basescu Székelyföldön azt mondta, hogy a decentralizálást támogatja. /Az MPP támogatná Basescut. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 19./

Szász Jenő, az Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint Kelemen Hunor leszerepelt november 22-én, az elnökválasztáson, mert hiteltelen jelölt volt, csak egy pártot képviselt, nem pedig az erdélyi magyarságot. Az elnökválasztás tanulsága az is, hogy az RMDSZ „immár nem feudális ura a romániai magyarság politikai képviseletének. ” Szász úgy véli, az RMDSZ tévedett, hogy sem az SZNT-vel, sem az EMNT-vel, sem az MPP-vel nem egyeztetett a jelölt kilétéről. Az SZNT elnöke, Izsák Balázs nyílt levélben fordult az RMDSZ, az EMNT és az MPP elnökségéhez, amelyben kérte, hogy találjanak alkalmat közös egyeztetésre. /Csáki Emese: Szász Jenő: az RMDSZ leszerepelt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./

A Magyar Polgári Párt arra biztatja a magyar közösség tagjait, hogy az államelnöki választások második fordulójában a szocialista baloldal ellen voksoljanak, és „védjék meg az országot” a PSD és a PNL alkotta koalíciótól, amelyhez „sajnálatos módon” az RMDSZ is csatlakozott. Szász Jenő MPP-elnök emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor volt magyar kormányfő a nyáron, a Tusványosi Szabadegyetemen azt mondta, hogy az államelnöki választások második fordulójában ő Traian Basescura szavazna. Szász szerint 2002-ben Magyarországon egy olyan közös front alakult Orbán Viktor ellen, amelynek nem volt semmiféle programja a magyar állampolgárok részére. Egyetlen üzenete volt csupán: „mindegy, hogy ki lesz, csak Orbán ne legyen”. „Ugyanez történik most Romániában is: mindegy, hogy ki lesz, csak Traian Basescu ne legyen. A PSD-seknek, PNL-seknek, RMDSZ-eseknek nincs semmiféle pontra tett programjuk. Az egyetlen «programjuk» az, hogy ne Basescu legyen az elnök” – magyarázta az MPP elnöke. /MPP biztatás: A magyarok a szocialista baloldal ellen voksoljanak. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./

Traian Basescu újraválasztását támogatja az MPP a következetes, elvi alapon történő politizálás jegyében – jelentette ki Szász Jenő, a párt elnöke. December elsején, a román nemzeti ünnepen, Bukarestben Szász Jenő találkozott az államfővel, és a D-LP több vezetőjével. Elmondták Basescunak, hogy szerencsétlen tévedés volt Budapesten és Tusnádon határozottan elutasítania az autonómiát, tényleges párbeszédre van szükség erről a kérdésről. A közeljövőben elnöki bizottságot hoznak létre, amely a közigazgatási reform kérdését tanulmányozza, és az MPP javaslatára ebben helyet kaphat az RMDSZ és a polgáriak egy-egy szakértője is. /Farkas Réka: Basescut támogatja az MPP (Cotroceni-ben ünnepelt Szász Jenő). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

A Magyar Polgári Párt hívei és szimpatizánsai a december 6-i választásokon Traian Basescura, a néppárti jelöltre fognak szavazni, bár személyében a jobboldali jelleg alig észrevehető. A baloldaliak és visszarendeződést óhajtók Mircea Geoana szocialista jelöltre fognak szavazni. „Minden erdélyi magyarnak pirult az arca, mikor annak idején Budapesten, Verestóy és Kelemen Atilla az itteni magyarság nevében ez alkalommal koccintásra emelték poharukat. ” Tőkés András az MPP országos alelnökeként felháborodott, mert ugyanezen a napon, december 1-jén Szász Jenő, az MPP elnöke, egyéni döntése alapján Bukarestben, hasonló ünnepségen vett rész. Ezért Tőkés András tiltakozásként mindaddig amíg Szász Jenő az MPP elnöke, minden a pártban eddig betöltött tisztségéről lemond, de az MPP tagja marad. /Tőkés András MPP-alelnök lemondó nyilatkozata. = Erdély. Ma, dec. 3./