Dec. 17-én Orbán Viktor miniszterelnök az Országházban fogadta a határon túli magyar püspököket. A megbeszélésen - amely a tavalyi után a második volt a sorban - jelen volt Hámori József, a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere, utódja, Rockenbauer Zoltán, Németh Zsolt, a külügyi tárca politikai államtitkára, valamint Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. A kormányfő elmondta, hogy ezeken a találkozókon a magyar kormány képviselői első kézből kaphatnak helyzetértékelést, javaslatot és kéréseket a határon túli magyarok életében fontos szerepet játszó egyházak vezetőitől. Ott volt többek között Csete Szemesi István /Feketics/, a vajdasági reformátusok püspöke, Dolinszky Árpád /Bajsa/, a vajdasági evangélikusok püspöke, Mózes Árpád kolozsvári evangélikus püspök. A találkozóra meghívást kapott Tőkés László nagyváradi református püspök is, ám ő lemondta a részvételt. /Orbán Viktor határon túli magyar püspököket fogadott. Tőkés László lemondta részvételét. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

"Dec. 15-én Temesváron ökumenikus istentiszteletet tartottak az ünnepi rendezvénysorozat záróakkordjaként a Mária-téri református imaházban. Résztvett Corneanu temesvári ortodox érsek személyes küldöttje, Ioan Budea esperes, a görög-katolikus egyház részéről Nicolae Teodorescu vikárius, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök, Túri László temesvári róm. katolikus kanonok, a szerb ortodox egyház részéről Vladimir Markovics helynök, dr. Neumann Ernő temesvári főrabbi, Bálint Pál, a magyar baptista gyülekezet lelkipásztora, Kovács Zsombor, a temesvári evangélikus tiszteletes, eljött Budapestről Németh Zsolt külügyi államtitkár, Szabó Tibor, a HTMH elnöke, Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke, Patrubány Miklós alelnök, de ott volt Dumitru Gant, Temes megye főispánja is. Tőkés László püspök a gyülekezet fontosságát hangsúlyozta. Beszélt a hagyományos közösségek megtartó erejéről, hatalmáról, amelyeket a diktatúra megpróbált minden eszközzel bomlasztani, szétverni. Az egyházak utolsó menedékként őrizték a közösséget. Tőkés László figyelmeztetett, hogy a kommunizmusnak vége, de "talán még gyilkosabb a hétköznapi anyagelvűségen alapuló ateizmus". - Németh Zsolt bejelentette, hogy Tőkés László a Magyar Köztársaság legnagyobb kitüntetését, a Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét kapja meg. Ennek átadására a magyar Országgyűlésben december 20-án kerül sor. Németh Zsolt hangsúlyozta: a magyarországi társadalom számára is katartikus élményt jelentett a temesvári forradalom, amilyent egyetlen másik forradalom sem jelenthetett. "Részben talán azért, mert a mi nemzettestvéreink voltak ennek a forradalomnak az alanyai, részben azért, mert kétmillió magyar nemzetiségű embert érintett..." Ez egyidőben jelentette a magyar nemzetnek egymásra találását! - Az Európába vezető út Temesváron keresztül vezet Románia számára. /(Pataki Zoltán): "Az út Európába Temesváron keresztül vezet". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./"

"A Romániai Magyar Szó munkatársa interjút készített Szabó Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével. Szabó Tibor a Felvidéken született 1959-ben. A középiskola elvégzése után ösztöndíjjal érkezett Magyarországra, az ELTE földtudományi szakán végzett. Diplomája megszerzése után visszament Csehszlovákiába, ahol szakmai területen helyezkedett el. A 80-as évek közepén telepedett át családjával Magyarországra. A HTMH-nál 1992 óta dolgozik, kinevezése előtt a II. Területi Főosztályt vezette, amelyhez Felvidék tartozik. Elmondta, hogy nem egyszerűen közigazgatási feladatnak tekinti a határon túli magyarság ügyeinek kezelését, "hanem olyan nemzeti feladatnak, amely egyfajta hazaépítés." Kifejtette, hogy élő kapcsolat van a Külügyminisztérium és a HTMH területi és funkcionális főosztályai között, a HTMH képviselői jelen vannak minden olyan külügyminisztériumi értekezleten, amely érintheti a határon túli magyarságot. Folyamatban van a hivatal számítógépes bekapcsolása is a Külügyminisztérium információs rendszerébe. - A HTMH-n belül gazdasági ügyekkel foglalkozó, új elnökhelyettesi tisztség létesült. Hatáskörébe a határon átnyúló, a határon túli magyarságot érintő gazdasági ügyek tartoznak. Feladatkörébe tartozik például a magyarországi és a határon túli magyarok által lakott régiók vállalkozói társadalmának összekapcsolása, a közreműködési lehetőségek felkutatása, szorgalmazása, bővítése. A magyar tőke bevonása a környező országok privatizációs folyamataiba, vegyes vállalatok alakítása. Olyan formák megtalálása, amelyek segítségével a határon túli magyar vállalkozók hozzáférhetnek Európa Uniós, Phare vagy egyéb forrásokhoz. A jelzett gazdasági törekvések érdekében napi kapcsolatban vannak a határon túli magyar szervezetek gazdasági szakértőivel. Ilyen irányban szervezték át az Új Kézfogás Közalapítványt is. Másik vonal az önkormányzati kapcsolatok, főleg ott, ahol ezek magyar többségűek, illetve ahol magyarok is jelen vannak az önkormányzatokban. Lényeges elem az államközi kapcsolatok, a szaktárcák közötti együttműködés. - A közalapítványok támogatási stratégiája jelenleg olyan infrastrukturális háttér, intézményrendszer kiépítésére, illetve működtetésére összpontosul, amely a határon túli magyarság számára, mint közösségek számára távlatilag is biztosítja a fennmaradást. Ilyen céllal történtek a különféle központok létrehozását szolgáló ingatlanvásárlások, beruházások. Oktatási és kulturális területen az Illyés Közalapítvány révén valósul meg a támogatás, kiegészülve a kimondottan oktatási célokat szolgáló Apáczai Közalapítvány tevékenységével. Ez utóbbi a tavaly jött létre, támogatási körébe tartozik például a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola, a komáromi Kálvin János Teológiai Akadémia, a Kárpátaljai Magyar Tanítóképző Főiskola. Gazdasági téren az Új Kézfogás Közalapítvány segíti a határon túli magyarságot. - Más forrásokból is nyílik támogatási lehetőség a határon túli magyarok számára. Ilyen a szociális és karitatív célokat szolgáló Mocsáry Lajos Alapítvány, az egészségügyi ellátásra szakosodott Segítő Jobb Alapítvány, a határon túli magyarok könyvellátására specializálódott Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítő Alapítvány. Megalakult nov. 27-én a Magyar Ifjúsági Konferencia, és egyidejűleg született döntés arról az Ifjúsági- és Sportminisztériumban, hogy 2000-ben a tárca költségvetésétől függően anyagi alapot hoznak létre a határon túli ifjúsági programok finanszírozására. - A román-magyar kormányközi vegyes bizottság Kisebbségügyi Együttműködési Szakbizottságának társelnöke magyar részről a HTMH elnöke. Román részről a társelnök jelenleg, idén nyártól Viorel Badea, a bukaresti kormány határon túli románokkal foglalkozó ügyosztályának vezetője (Departamentul pentru Relatiile cu Romanii de peste Hotare). Ez a bizottság 1998. decemberében alakult meg. Sikerült egy ajánláscsomagot megfogalmazni. A magyar kormány ezeket az ajánlásokat kormányhatározat formájában a kötelezővé tette, tehát végrehajtásuk elkezdődött. A román fél részéről ez nem történt meg, a román kormány nem erősítette meg, hogy a vegyes bizottsági ajánláscsomagot elfogadja. Az egyik legfontosabb feladat a magyar állampolgárok és a határon túli magyar nemzetiségű közösségek tagjainak egymáshoz való viszonyának rendezése. Ezt mondják az utóbbi időben státustörvénynek. - Szabó Tibor kitért a MÁÉRT hat szakértői bizottságában folyó munkára is. Az EU-Integrációs Szakértői Bizottság a következő kérdésköröket vizsgálja: a közép- kelet-európai régió integrációs folyamatának általános helyzete, különös tekintettel az Európai Unióval folyó csatlakozási tárgyalásokra, illetve mindezek hatása a határon túli magyarságra; a határon túli magyarok Magyarországon történő munkavállalásának kérdései. Az Állampolgársági és Önkormányzati Szakértői Bizottság elkezdte a "határon túli magyar" jogi fogalmának körvonalazását. Vita volt, egyesek kívánatosnak tartották a magyar állampolgárság biztosítását a határon túli magyarok számára. Más álláspontok szerint a többes állampolgárság ügyét nem kell összekapcsolni a határon túli magyarok jogállásának kérdéskörével. A Gazdasági Szakértői Bizottság ajánlásokat dolgozott ki. A határon túl élő magyarok zömét magukba foglaló országokkal való gazdasági kapcsolatfejlesztés természetes és kiemelt célja a magyar kormány stratégiájának. E kapcsolatok fejlesztését erősítheti a magyar vállalkozók működő-tőke kivitelének fokozása. Az Oktatási Szakértői Bizottság javaslatokat tett a határon túli magyar oktatásügy fejlesztéséhez kapcsolódó feladatokra vonatkozóan. Egyetértés van a következő ajánlásokban: a határon túli magyar oktatást (tudományosságot) támogató magyarországi háttérintézmények, szervezetek működési hatékonyságának megvizsgálása, a határon túli magyar tudományos és oktatási intézményrendszer kataszter jellegű feltérképezése, kutatási program indítása az emberi erőforrások helyzetének összehasonlító vizsgálatára a határon túli magyarság körében. A Kulturális Szakértői Bizottság átfogó - a határon túli irodalomra, művészetekre, közgyűjteményekre, közművelődésre, a műkedvelő mozgalmakra stb. kiterjedő - elemzések elkészítését tűzte ki célul. Ugyancsak elhatározták egy intézményi kataszter felállítását. A Szociális és Egészségügyi Szakértői Bizottság a határon túli magyarokat érintő munkajogi, foglakoztatás-politikai, egészségügyi mechanizmusok alapos előkészítését tartja szükségesnek. Az egyik legidőszerűbb kérdés a határon túli magyarok magyarországi gyógykezelésének megoldása. Számolni kell a költségvetés teherbíró képességével, a magyar társadalom toleranciájának jelenlegi szintjével. /Guther M. Ilona: MAGYAR-MAGYAR INTEGRÁCIÓ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./"

Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke az MTI-nek nyilatkozott: a HTMH továbbra is biztosítani szeretné a Magyar Állandó Értekezlet működési feltételeit, valamint a megalakult szakértői bizottságok érdemi munkáját. "A szakértői bizottságokban már elkezdődött a külföldi magyarok magyarországi jogállását szabályozó törvény előkészítése, és augusztusban várhatóan a kormány elé kerül a törvényjavaslat, amelyet legkésőbb decemberig elfogadhat az Országgyűlés". A kormány, a HTMH és a kormányzó pártok továbbra is szükségesnek tartják, hogy a külföldön élő magyar állampolgároknak is biztosítsa az alkotmány a szavazati jogot. Az ellenzéki pártok egyelőre elzárkóznak ettől a kérdéstől. A Határon Túli Magyarok Hivatala vállalkozik az Erdélyi Felekezetközi Alapítványi Egyetem feltételeinek megteremtését szorgalmazó elképzelések koordinálására, és e célból januárban megkezdi munkáját egy, a HTMH mellett működő programiroda. Az iroda munkatársai együttműködnek majd az erdélyi magyar egyetem alapítóival, az erdélyi történelmi egyházak képviselőivel és minden érdekelt szakmai szervezettel. Szabó Tibor utalt arra, hogy reményeik szerint az új erdélyi magyar magánegyetem szervesen fog illeszkedni a nemzetközi egyetemi hálózatba, és szoros együttműködést alakít ki a nyugati felsőoktatási központokkal. /A HTMH vállalkozik az erdélyi magánegyetemmel kapcsolatos koordinációra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

Jan. 13-án Kolozsváron a Romániai Magyar Történelmi Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete a felekezetközi magyar magánegyetemmel kapcsolatban egyeztetett a Határon Túli Magyarok Hivatalának képviselőivel, Szabó Tiborral, Misovicz Tiborral, Bálint-Pataki Józseffel, valamint Entz Gézával. Az egyházfők és a magyarországi politikusok kijelölték az egyetemet létrehozó és működtető alapítvány tagjait és egyeztettek az alapító okirat és a szervezeti szabályzat kapcsán. A megállapodás szerint az egyetem alapítói az egyházak. A kuratóriumot az egyházfők jelölik ki. Az alapítvány a Sapientia/Tudomány nevet kapta, az egyetem elnevezéséről a későbbiekben döntenek. Az egyházfők által javasolt személyek közül közös megegyezéssel kijelölték a tagokat. A névsor a jelöltekkel való egyeztetés után válik nyilvánossá. A következőkben az egyházak egyeztetni fognak az RMDSZ-szel annak a három személynek a kijelöléséről, akik a Budapesten létesülő tudományos szakmai testületben képviselik majd az alapítványt. /Alakul a magánegyetem kuratóriuma. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Jan. 14-én Kolozsváron, a Német Demokrata Fórum zsúfolásig megtelt nagytermében Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke tartott előadást a magyar kormány és a trianoni utódállamok magyarsága közötti együttműködésről. A vitaestet a Reform Tömörülés RMDSZ-platform szervezte. Az anyaországban az 1998-as hatalomváltást követően sikerült intézményesíteni a magyar-magyar kapcsolatokat: létrejött a Magyar Állandó Értekezlet mint konzultációs szervezet, amely a fontos döntések meghozatalába bevonja a határokon túl élő magyarság törvényes képviseleteit - fejtette ki Szabó Tibor. Ennek keretében, a magyar kormány tanácsadói testületeiként, hat szakmai bizottság működik. Az oktatási bizottság egyrészt szorgalmazza a magyar nyelvű oktatási rendszer kiépítését az óvodától az egyetemig, másrészt pedig olyan magyarországi szakképzést támogat, amelynek végeztével a fiatalok visszatérnek szülőföldjükre. Jelenleg hivatalosan 2500-3000 határon túli magyar diák tanul ösztöndíjjal, de legalább mégannyi van más úton-módon Magyarországon. Szabó Tibor a sok vitát kiváltott kettős állampolgárság felvetését nem tartja szerencsésnek. Kijelentette: a magyar kormánynak az a szándéka, hogy augusztus végéig kidolgozza azt a törvénycsomagot, az ún. "státustörvényt", amelynek célja, megnyugtató megoldást keresni a határon túli magyarok identitásának megőrzésére, szülőföldjükön maradásukra. A szociális bizottság a magyarországi munkavállalás és egészségügyi ellátás kérdéseit tisztázza. Az előadást vita követte. Ebben a pillanatban az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, bácskai magyart ugyanúgy kezelik, mint a bangladesi menekültet, állapították meg. Szabó Tibor, megemlítve, hogy felvidéki származása következtében tisztában van a kisebbségi sorssal, leszögezte: nem kellene Schengen előtti és Schengen utáni állapotokról beszélni, a határátkelőhelyek mindig működni fognak, csupán a zöld határon átszökők ellen lépnek fel megkülönböztetett szigorral. /Ördög I. Béla: A Reformklub vendége volt a HTMH elnöke. Kolozsvári fórum a magyar-magyar kapcsolatokról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

/ Jan. 14-én Kolozsváron, a magyar főkonzulátuson búcsúzott Soltész Levente konzul, és bemutatkozott utódja, Cseh Áron Gusztáv. Ezután a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetői, Szabó Tibor elnök és Misovicz Tibor alelnök tartottak sajtótájékoztatót a felekezetközi egyetemalapítás jelenlegi állásáról. Szabó Tibor elmondta: a költségvetési támogatás a külügyminisztérium fejezetéhez került, amely célirányú kezelésére a HTMH-t jelölte ki. A hivatal mellett megfelelő struktúra alakul ki a támogatás kezelésére. Az alakuló struktúra legfontosabb láncszeme a Sapientia Alapítvány, amelynek bejegyzése folyamatban van. Az egyetem létrehozója, tulajdonosa az alapítvány lesz. Az alapítvány kuratóriuma dönt a stratégiai fejlesztési javaslatokról, továbbá a kuratórium, az RMDSZ-szel egyeztetve, kijelöli a budapesti programtanács romániai tagjait. Az operatív feladatokat két programiroda - egy budapesti és egy kolozsvári - fogja ellátni. A programirodák nem rendelkeznek döntéshozatali joggal, ez kizárólag a kuratórium hatáskörébe tartozik. Az egyetemépítés során számítanak valamennyi romániai magyar szakember, szakmai testület és civil szervezet munkájára - mondta a HTMH vezetője. A HTMH-n belül az egyetemszervezés személyi felelőse Misovicz Tibor alelnök. Misovicz elmondta, hogy 2000-ben létre kell hozni a majdani egyetem alapjait. Bizonyos képzési formáknak be kell indulniuk, ugyanakkor az infrastruktúrának is ki kell épülnie. Ennek érdekében első lépésként pályázati rendszert írnak ki. A magyar politikusok elmondták, hogy a magyar kormány nem egyszeri támogatásban gondolkodik, hanem abban, hogy ha sikerül működőképes struktúrát kialakítani, amely illeszkedik az EU oktatási rendszerébe, akkor lehetővé válik más külső források bevonása is, valamint az anyaország további támogatása. /A HTMH vezetői Kolozsváron. 2000-ben le kell tenni az egyetem alapjait. Megtörtént a konzulcsere. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

Jan. 15-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában ünnepelte megalakulásának tízéves évfordulóját az RMDSZ. A gálaesten ismert művészek léptek fel, így Kilyén Ilka, Nemes Levente, Ruha István hegedűművész, továbbá a Maros művészegyüttes. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: a 10 évvel ezelőtti történelmi fordulat új esélyt teremtett. Az RMDSZ-nek egységben kell maradnia - mondotta. A meghívottak közt jelen volt Dávid Ibolya, magyar igazságügyminiszter, az MDF elnöke, Kövér László, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, a FIDESZ ügyvezető alelnöke, Szőcs Ferenc nagykövet, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Misovicz Tibor HTMH-alelnök, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, az MSZP, az SZDSZ, és a MIÉP küldöttsége, valamint a szlovákiai, kárpátaljai, vajdasági, és horvátországi magyar közösségek képviselői. Felolvasták Emil Constantinescu elnök és Göncz Árpád elnök üzenetét. Szabó Tibor HTMH-elnök Orbán Viktor kormányfő és a magyar kormány üdvözletét tolmácsolta. Az ünnepi műsor keretében a szövetség tíz évvel ezelőtti első ideiglenes intéző bizottsága tagjainak emlékplakettet és aranytulipánt nyújtott át Markó Béla. Ugyanakkor díszoklevelet vehettek át az RMDSZ volt és jelenlegi tisztségviselői is. Az egykori bizottság tizenkét tagja közül többen távol maradtak. A meghívásnak eleget tett Domokos Géza, Gyimesi Éva, Horváth Andor, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Lányi Szabolcs, Szilveszter Lajos és Sütő András. Az elhunyt Balogh Edgárt post mortem megillető díjat fia, Balogh Ferenc vette át. Nem jelent meg Demény Lajos és Király Károly, az ünnepségen jelen levő Tőkés László a díjat visszautasította. Tőkés László a Szabadság munkatársának elmondta: a múlt heti kolozsvári RMDSZ évfordulói fórumon az egybegyűltek egy csoportja, köztük ő maga is, úgy ítélte meg, hogy sértő kikiáltani néhány személyt az RMDSZ alapító tagjainak akkor, amikor a Szövetséget többen egyidejűleg hozták létre. Az alapító tagok személye erősen vitatható, Temesvár és Kolozsvár például elvitatja Bukaresttől az alapítást elsőbbségét - jelentette ki a püspök. Személyes oka is van a díj visszautasítására, tette hozzá, az SZKT decemberi ülésén alig fél órára azt követően, hogy Markó Béla méltatta szerepét a temesvári eseményekben, a kommunista időkre emlékeztető legdurvább pártos jellegű támadás érte őt. Ezek után Markó Bélától semmilyen méltatást, kitüntetést nem vagyok hajlandó elfogadni - mondotta Tőkés László. /Székely Kriszta: Hej, tulipán, tulipán! Marosvásárhelyen ünnepelte tizedik születésnapját az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

Jan. 27-28-án Egyház és magyarság címmel kétnapos szaktanácskozás színhelye volt Esztergom. Az egyház és magyarság kapcsolatát tárgyaló konferencián ezúttal nemcsak Kárpát-medencei magyar egyházi közösségek vezetői, de úgyszólván az egész földkerekséget behálózó magyar diaszpórák képviselői is részt vettek, akiket különös megbecsüléssel és szeretettel köszöntött házigazdaként Paskai László, Magyarország bíboros-érseke, majd őt követően Szabó Tibor, a HTMH elnöke. A tanácskozáson különféle tematikájú előadások hangzottak el, amelyeket egy-egy témakör lezárásával mindig a hozzászólások sokasága követett. A közös munka eredményessége szempontjából egészen újszerűnek és időmegtakarításnak bizonyult az a megoldás, hogy a szervezők az egyes témakörökben előadni vagy valamit hozzáfűzni szándékozóktól a közlendő anyagot írásban előre bekérték, és azt a résztvevők már megérkezésük pillanatában kinyomtatva kezükbe is vehették. A viták alapján megerősödött az a felismerés, hogy az egyház nélkül továbbra sincs - sem az anyahazában, sem a Kárpát-medence országaiban, sem a nagyvilági szétszórtságban - életerős magyarság! Diplomáciai elfoglaltsága és külföldi távolléte miatt Orbán Viktor miniszterelnök levélben köszöntötte a konferenciát: "Mindenki a maga eszközeivel küzd, de biztos vagyok benne, hogy céljaink megegyeznek. Én Portugáliában és Davosban azért tárgyalok, hogy az Európai Unió bővítése ne jelentsen hátrányt az anyaországon kívüli magyar közösségeknek. Önök pedig azért tanácskoznak Esztergomban, hogy a hitbeli közösségben rejlő erő a magyarság megmaradása és erősödése érdekében kamatozhasson." Jakab Gábor meghívott egyházi résztvevőként arra a meggyőződésre jutott, hogy ebben az állam és egyház által egyaránt fölvállalt nemes és közös "küzdelemben" az egyház elsődleges feladata továbbra is az evangelizáció, annak nyomán pedig a tettekkel igazolt hiteles konfesszió, aminek egyetlen szóval történő összefoglalása - náció. Egyébként a konferencia alcíme is ez volt: confessio et natio. /Jakab Gábor: Egyház és magyarság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

Jan. 27-28-án Esztergomban 15 országból mintegy kétszázan vettek részt az Egyház és magyarság címet viselő konferencián, a Magyarország 2000 konferenciasorozat megnyitóján, melynek rendezője a Határon Túli Magyarok Hivatala volt. Arra a kérdésre keresték a választ, hogy mit tettek és mit tehetnek az egyházak a világban szétszórtan élő magyarok vallás- és nemzettudatának erősítéséért. Az előadásokat könyv alakban is megjelentetik a szervezők. Csató Béla római katolikus főesperes /Marosvásárhely/ beszámolt tapasztalatairól. megállapíthatta, hogy érdemes együtt gondolkodni és cselekedni. A továbbiakban is szükség van egy-egy ilyen rendezvényre. Ezek sorát tulajdonképpen Tabajdi Csaba kezdte, az esztergomi a harmadik ilyen jellegű megbeszélés volt. A konferencián látható volt, hogy a különböző régiók vezetői, munkásai keveset tudnak egymásról. Csató Béla úgy érezte: ki kellett volna mondani, hogy az egyház Isten szülötte. Az egyháztól nem kívánhat senki nacionalizmust. Azok az igazi keresztények, kik elfogadják az egyházat, mint valami védő, óvó kezet, ami megóvja a népeket az esetleges nemzeti túlhajtástól, túlfűtöttségtől.- Esztergomban ott volt a konferencián dr. Paskai László bíboros, Gyulai Endre, Szeged-Csanád egyházmegyei püspök, Keresztes Szilárd, hajdú-dorogi görög katolikus püspök, Mayer Mihály pécsi püspök, Erdő Péter, a Pázmány Péter Egyetem rektora, Erdélyi Géza felvidéki református püspök, Erdélyből Csiha Kálmán, Tőkés László, Tempfli József, Reizer Pál, Szabó Árpád, a magyar kormány részéről a HTMH elnöke, Szabó Tibor mellett ott volt Németh Zsolt államtitkár, megjelent Tabajdi Csaba, korábbi szervező is. Szabó Tibor nagyon jó összefoglaló előadást tartott. Megfigyelőként jelen volt a budapesti zsidó főrabbi és a New York-i főrabbi, aki először vett részt ilyen találkozón. /Máthé Éva: Egyház és magyarság. Az egyház nem pártolhatja a nacionalizmust! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

Miért rossz, ha a határon túlról Magyarországon tanult szürkeállomány egy része ott is marad? A pozsonyi Új Szó jan. 26-i számában Szabó Tibor, a HTMH elnöke Gyarapítsák szülőföldjük magyar értelmiségét c. cikkben kifejtette, hogy a határon túli magyar diákok túlnyomó része nem tér vissza hazájába, és ezért az ösztöndíjrendszer átértékelése várható. A jelenlegi magyar kormány alapelve az, hogy a határon túli magyarok óvodától egyetemig abban az országban részesülhessenek anyanyelvi képzésben, amelyben adót fizetnek, és az esetleges magyarországi tanulmányok után is szülőföldjük magyar értelmiségének sorait gyarapítsák. Miért rossz a jelenlegi kormánynak, ha a határon túlról Magyarországon tanult szürkeállomány egy része ott marad? - tette fel a kérdést Bordás Sándor. "Bennünket, itt maradt magyarokat féltenek az elszlovákosodástól? Vagy nincs szükség a szegény rokonra?" A statisztikák szerint Magyarország lélekszáma évente 48 000-rel csökken, a magyarországi szürkeállomány évente többezres nagyságrenddel lesz kevesebb a Nyugat elszívó hatása miatt. Magyarországon a bevándorlási hivatalok előtt óriási sorok vannak, a sorakozók zöme nem Európában született. A határon túli magyarok bevándorlási kérelmének elbírálása viszont a törvényben megállapított 140 nap helyett évekig eltart, ami nem kevés anyagi terhet jelent a kérelmezők számára, akik reklamációs joggal sehol sem élhetnek. A térségben Magyarország a legesélyesebb az EU-csatlakozásra, és belátható időn belül Szlovákiát is betuszkolják az EU-ba geopolitikai helyzete miatt. Az EU-n belül a polgárok mozgása semmilyen adminisztratív módszerekkel nincs korlátozva. Ott telepednek le, ott tanulnak, ott vállalnak munkát, ott vásárolnak ingatlant, ahol számukra a legmegfelelőbb. "A Határon Túli Magyarok Hivatalának elsősorban nem politikai, hanem szakmai intézménynek kellene lennie. Olyannak, amely pontos adatokkal rendelkezik, pl. a szlovákiai magyarság gazdasági helyzetéről, az egészségügy gondjairól, szociális helyzetéről, az iskolaügy helyzetéről, kulturálódási lehetőségéről stb. Az ilyen információk birtokában várható el hathatós problémakezelés a szlovákiai, a kárpátaljai, a romániai, a vajdasági, a horvátországi magyaroknak a mindenkori magyar kormány részéről. Mindaddig, amíg nincs kidolgozva a magyar kormány részéről egy koncepció a határon túli magyarság pontos "diagnosztizálásáról" és problémáinak "kezelési" lehetőségeiről, a HTMH-t kirakatintézménynek lehet tekinteni, melynek legfontosabb célja a jelenlegi magyar kormány részéről azt reprezentálni: tudjuk, vannak határon túli magyarok is. De semmi több. A cikkíró továbbá etikátlannak tartja a HTMH elnökének és munkatársainak a jelenlegi magyar kormány határon túli magyarokat illető alapelvével történő azonosulását, mert a HTMH munkatársainak nagy része (beleértve az elnök urat is) nem túl régen még szlovák, román, jugoszláv stb. állampolgár volt. /Bordás Sándor pszichológus: A Pozsonyban megjelenő Új Szó írja. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 14./

Febr. 14-én ötnapos hivatalos romániai látogatásra Romániába érkezett Németh Zsolt magyar külügyminisztérium politikai államtitkár és kísérete, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, Lőrincz Csaba külügyminisztériumi főosztályvezető, Répás Zsuzsanna főtanácsadó és Nagy Szabolcs tanácsos. Febr. 15-én Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszterrel, Razvan Ungureanu külügyi államtitkárral, Andrei Marga tanügyminiszterrel és Valeriu Stoica igazságügyi tárcavezetővel találkoznak a budapesti vendégek. Febr. 16-án Bákó megyében felkeresik a moldvai csángókat, majd Székelyföld több városába látogatnak. Febr. 18-án, hazautazás előtt Németh Zsolt részt vesz az alapítványi egyetem kuratóriumának kolozsvári ülésén. A küldöttség érdeklődésének középpontjában a romániai magyar nyelvű oktatás helyzete áll. Hasonlóképpen figyelemre méltó a csángókérdés felvetése, illetve várhatóan szó lesz a Csíkszeredában megnyitandó magyar konzulátusról is. /Németh Zsolt Romániában. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 15./ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./ Németh Zsolt államtitkár és kísérete Bukarestbe érkezése után az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában találkozott az RMDSZ vezető politikusaival. Németh Zsolt négyszemközti megbeszélést is folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Németh Zsolt nyilatkozott a sajtónak látogatása céljáról, programjáról. Szerinte az 1996-os román kormányváltás után látványosan megkezdődött a hagyományos előítéletek, konfliktusok, ellenségképek feloldódása. Ugyanakkor bizonyságot nyert, hogy az RMDSZ stabilizáló és közvetítő szerepet játszik a magyar-román kapcsolatokban. Németh Zsolt jelezte, hogy a közeljövőben Orbán Viktor miniszterelnök Bukarestbe látogat. Németh Zsolt a kétoldalú nyitott feladatok sorából kiemelte a gazdasági együttműködés kérdését. Új határátkelők nyitásának és a meglévők fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta. Magyarország fontosnak tartja, hogy a kisebbségi ügyekben is folyamatos legyen az előrelépés. Németh Zsolt az egyházi javak visszaadását nevezte időszerűnek. Az államtitkár elmondta: drámai környezeti katasztrófát okozott a Szamoson, a Tiszán és a Dunán végigvonuló ciánszennyezés. Febr. 15-én Németh Zsolt és Eckstein-Kovács Péter megbeszélést tartottak. Felvetődött a javaslat: a két ország Nagyváradon közösen építse fel a Körös múzeumnak otthont adó épületet, így sikerülne megoldani a püspöki palota kérdését is. /Németh Zsolt Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./ A Markó Bélával folytatott személyes megbeszélést követően Németh Zsolt államtitkár találkozott az RMDSZ vezetőivel, parlamenti képviselőivel és kormányzati tisztségviselőivel. A találkozón Markó Béla elmondta, hogy a szülőföldön való megmaradás érdekében az RMDSZ nagyon fontosnak tartja, hogy az anyaország segítsen a magyar közösség gazdasági felemelkedésében, mert a Magyarország és Románia közötti gazdasági különbség növekedése elősegítheti a kivándorlást. Borbély László kormányzati ügyvezető alelnök szerint a intézményesíteni kellene a magyar illetve a romániai kormánytagok közötti kapcsolatokat. Kelemen Atilla képviselőházi frakcióvezető a két ország közötti mezőgazdasági együttműködés javítását, Antal István és Birtalan Ákos képviselők a romániai privatizációban való magyar részvétel növelését szorgalmazták. Németh Zsolt hangsúlyozta: Magyarország fontosnak tartja, hogy a kisebbségi ügyekben is folyamatos legyen az előrelépés. /Az RMDSZ-elnöke fogadta Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárt. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 15. - 1659. sz./

Tőkés László püspök is részt vett azokon a tárgyalásokon, amelyeken az elmúlt napokban - Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium államtitkára és Szabó Tibor, a HTMH vezetője, valamint számos más magas rangú egyházi és világi vezető jelenlétében - a kisebbségi művelődés és oktatás nagy problémáira kerestek megoldást. Tőkés László kifejtette: sikerült kitörni a tervezgetések világából a tettek területére. Ebben az Orbán-kormánynak döntő szerepe van. Az, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemnek ma 4000-nél több magyarul tanuló hallgatója van, jó előjel. Azonban a romániai magyarság, legalábbis számarányát tekintve, akár féltucatnyi egyetemnek is adhatna diákságot. Ezért nem fogadja el azt az érvelést, hogy csökken az önálló állami magyar egyetem iránti igény.- Az egyetem-kérdés megoldása nem rövid távú folyamat, ráadásul a kisebbségi oktatási rendszer létrehozása nem igazán érdeke egyetlen többségi nemzetnek sem. Nyolcvan éve tart a küzdelem az egyetemteremtésért. /Kereskényi Sándor: Tőkés László a kisebbségi kultúráról "Ahogy a víz kimossa medrét..." = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 23./

Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága febr. 23-i zárt ülésén 18 igen szavazat és 2 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta a határon túli magyarokra vonatkozó politikai feladatok végrehajtásáról szóló jelentést, amelyet Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke ismertetett. A határon túli magyarok jogállásáról szóló törvénnyel kapcsolatban elmondta: a kormány febr. 22-i ülésén elfogadta azt a határozatot, mely a külügyminisztert és az igazságügy-minisztert bízza meg a törvény előkészítésével. A HTMH részt vesz a kidolgozás munkájában, a Magyar Állandó Értekezlet szakértői bizottsága pedig február utolsó, vagy március első hetében tanácskozik a törvényről. /A határon túliak jogállásáról az OGY külügyi bizottságában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./

Szabó Tibor, a HTMH elnöke a határon túli magyar szervezetek megbízottaival tanácskozott március 2-án a Hungária Televízió Közalapítvány Kuratóriumában, valamint a Magyar Rádió Közalapítvány és a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumában betöltendő helyekkel kapcsolatosan. Az egyeztető megbeszélésen az RMDSZ-t Takács Csaba ügyvezető elnök képviselte. A magyar médiatörvény szerint a HTMH és a határon túli magyar szervezetek közötti megállapodás értelmében a Hungária Televízió Közalapítvány Kuratóriumába az RMDSZ 2000-2004 között 3 személyre, 2000-2002 között pedig egy további személyre tehet javaslatot. A személyi javaslatokat a kuratórium kérésére egy későbbi időpontban kell megtenni. /Erdélyi magyarok a médiakuratóriumokban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8./

"A magyarországi sajtóviszonyok tanulmányozása céljával töltött egy hetet Budapesten a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium nappali tagozatának húsz hallgatója. A hallgatókat fogadta Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke is, aki válaszolt kérdéseikre. A Magyar Újságírók Országos Szövetségében Wisinger István elnök beszélt a magyar sajtóviszonyokról, a két országos napilap, a Magyar Nemzet és a Napi Magyarország közelgő fúziójáról. A hallgatók jártak az Országházban is, megtekinthették a Szent Koronát. "Kiemelkedő momentum minden évben a Népszabadság felkeresése" - olvasható a beszámolóban. Fogadta a hallgatókat Magyar Bálint, a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke is. /(szűcs): Sajtóközelben Budapesten. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 4./"

Ápr. 12-13-án Magyarság a médiában - Magyar médiastratégia címmel tartja Budapesten második szaktanácskozását a Magyarország 2000 konferenciasorozat. A szervezők a Határon Túli magyarok Hivatala és az Országos Rádió és Televízió Testület. A rendezvényre több mint száz magyarországi és külhoni (kárpát-medencei, nyugati) magyar médiaszakember vesz részt. A szaktanácskozást Szabó Tibor, a HTMH elnöke nyitja meg, vitaindító előadást tart Borókai Gábor kormányszóvivő, Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár és Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára. - Tallózás a konferencia témáiból: Nemzet és média - Helyi és körzeti (közösségi) regionális rádiózás és televíziózás a tengeren túl és a Kárpát-medencében - Műsorpolitika, figyelemmel a határon túli magyarság szükségleteire, igényeire - A határon túli magyar médiaműhelyek integrálódásának lehetőségei - Új médiatechnikák - Kitekintés - Magyar rádió- és tévéadások külföldre stb. Előadást tartanak a legfontosabb, médiával foglalkozó intézmények képviselői (Országos Rádió és Televízió testület, MTV, Magyar Rádió, Duna TV, Antenna Hungária, Nemzetközi Hírközlés és Informatikai Tanács). A külhoni magyarság médiaszakemberei 16 országból (Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Ausztrália, Ausztria, Franciaország, Izrael, Jugoszlávia, Kanada, Kárpátalja, Nagy-Britannia, Németország, Oroszország, Románia, Svédország, Szlovákia, Uruguay, Vatikán) érkeznek. Első ízben megvitatásra a határon túli magyar nyelvű elektronikus média működése nemzetstratégiai szempontból. A szervezők szándéka, hogy a magyarországi és a határon túli magyar médiaműhelyek hatékonyabb együttműködése révén intézményesüljön a szakmai tapasztalatcsere. A szaktanácskozás előadásaiból kötetet szándékoznak készíteni. /(Guther M. Ilona, Budapest): Magyarság a médiában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12.Magyarság a médiában - magyar médiastratégia elnevezéssel kétnapos konferenciát tartottak Budapesten, az Agro Szállodában. A rendezők mintegy 100 szakembert hívtak meg a határon túli magyar elektronikus sajtó működését nemzetstratégiai szempontból vizsgáló megbeszélésre. Romániából több vendég is érkezett az eseményre, mint például Boros Zoltán, a Román TV magyar adásának főszerkesztője, Csép Sándor és Gáspár Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, illetve ügyvezető elnöke, Baranyi László, a temesvári rádió munkatársa. Szabó Tibor, a HTMH elnöke megnyitóbeszédében kifejtette, hogy a nemzeti hírszolgáltatásnak eddig nem alakult ki az a formája, amely egységbe tudná kovácsolni a magyarságot. A Kárpát-medencei hírszolgáltatásnak a nemzet integritását kell szolgálnia. Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára vitaindítójában hangsúlyozta: a nemzeti nyelv megőrzése igazán fontossá az információs társadalom küszöbén válik. Szenes Andrea, a Magyar Televízió alelnöke szükségesnek tartotta olyan műsorok készítését, amelyeket a környező országokban egy időben, de más nyelven sugározhatnának. Boros Zoltán azt kifogásolta, hogy a magyarországi média még mindig bizalmatlan a romániai magyar újságírókkal, televíziós műhelyekkel szemben. Szerinte a magyar közszolgálati tévéknek támogatniuk kellene a határon túli magyar műhelyeket. Szorgalmazta, hogy az előre elkészített műsorok mellett készüljenek körkapcsolásos adások a határon túli stúdiók közreműködésével. Boros úgy vélte, hogy nemzeti médiafejlesztési alapot kellene létrehozni a közös staratégia hatékonyabb érvényesítésére. /Hatékonyabb Kárpát-mendecei hírszolgáltatást. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 14./

"Ápr. 14-én Orbán Viktor népes magyar hivatalos küldöttség és jelentős magyar üzletembercsoport élén egynapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett. Kíséretében volt Harrach Péter szociális és munkaügyi, Matolcsy György gazdasági, Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere, valamint Gönczy János, Tisza-Szamos kormánybiztos, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Szabó Tibor HTMH-elnök, Íjgyártó István kijelölt bukaresti nagykövet és a magyar kormány több tisztségviselője. Konkrét eredmény nélkül zárult Bukarestben Orbán Viktor és Mugur Isarescu román miniszterelnök hivatalos megbeszélése. Csíkszeredában nem nyílik meg idén a korábbi megállapodás értelmében a magyar főkonzulátus, a ciánszennyezés kérdéséről pedig a politikusok végképp lemondtak, és megoldását a jogászokra bízták. A sajtóértekezleten Mugur Isarescu kifejtette: Magyarország Románia legfontosabb kereskedelmi partnere a szomszédos országok közül. Szerinte a szennyezési károk megállapítását a bíróságok hivatottak elvégezni. Hozzátette: a megtörtént szerencsétlenségek közül egyesek meghaladják a román költségvetés lehetőségeit. A környezetvédelmi beruházások rendkívül költségesek. Az Európai Unió és a Világbank segítségét kérték ez ügyben. A Budapest-Bukarest autópálya nyomvonala: Nagylak-Arad-Bukarest-Konstanca, szögezte le. A konzulátusi hálózat bővítését a romániai választási év miatt elhalasztották. Orbán Viktor elmondta: Magyarország kész arra, hogy a szabad kereskedelmet, a határátkelők és a két országban működő konzulátusok számát növelje. Orbán úgy vélte: a két félnek az alapszerződésen kívüli eszközökkel is meg kell próbálni a létező problémák megoldását. A magyar kormányfő kifejtette: sürgették a román felet, hogy a létező környezetvédelmi megállapodást a román parlament is ratifikálja. Ugyanakkor új, komplex, átfogó egyezmény kidolgozását javasolta e téren, olyant, amilyent Magyarország más szomszédos országokkal is szeretne megkötni, és amely a veszélyforrások követésének mechanizmusát is tartalmazza. Konzulátus megnyitásához két fél kell, az egyik már megvan - mondta. A két kormányfő bejelentette: három új határátkelőt nyitnak a két ország között, és nemsokára aláírják azt a szerződést, amelynek értelmében nyolcezer szezonáris munkavállaló és hétszáz gyakornok dolgozhat Romániában, illetve Magyarországon. Orbán Viktor bukaresti hivatalában kereste fel Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. A találkozót követően Markó a következőket nyilatkozta: fontos időben kerül sor a magyar miniszterelnök látogatására, hiszen választási évben van Románia, és nem mindegy, hogy a román kormány és a kormánykoalíció hogyan építi a következő hónapokban kapcsolatát Magyarországgal. Tennivaló bőven van, például a gazdaság terén. Markó Béla rámutatott: elégedetlen azzal, ahogy a román kormány reagált néhány kérdésre. Példaként Markó a csíkszeredai főkonzulátust említette, amelynek kérdésében a korábbi elvi egyetértés ellenére sem sikerült megállapodásra jutni. Markó elmondta: az egyetemről is tárgyaltak Orbán Viktorral. Lényeges támogatásnak tartja az erdélyi alapítványi egyetemre a magyar kormány által felajánlott kétmilliárd forintot. Orbán Viktor Emil Constantinescu államelnöknél tett látogatást, este pedig a bukaresti magyar nagykövetségen találkozott az erdélyi magyar egyházak püspökeivel. /Tibori Szabó Zoltán: Orbán Viktor bukaresti látogatása Nem hoztak sok eredményt a kétoldalú megbeszélések. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./ Ápr. 14-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök és kísérete ellátogatott az RMDSZ bukaresti székházába. miniszterelnököt és a kíséretében lévő hivatalos személyeket Markó Béla szövetségi elnök fogadta. A találkozón magyar részről jelen volt Harrach Péter szociális és családügyi miniszter, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium(KÜM) politikai államtitkára, Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) politikai államtitkára, Szabó Tibor, a HTMH elnöke, Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Lőrincz Csaba, a KÜM főosztályvezetője, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Szilágyi Mátyás főosztályvezető-helyettes (KÜM), Íjgyártó István kijelölt bukaresti nagykövet (KÜM). A találkozón jelen volt Ion Caramitru művelődésügyi miniszter, a magyar kormányküldöttség állandó kísérője. Markó Béla szövetségi elnök méltatta a magyar üzletemberek küldöttségének egyidejű bukaresti látogatását és tárgyalásait. A szövetségi elnök szólt a választások közeledtéről. Markó Béla hangsúlyozta, hogy a NATO-taggá vált és az EU-ba is elsők között integrálódó Magyarország vélekedése nagyobb súllyal esik latba. Végezetül a szövetségi elnök fontosnak ítélte a MÁÉRT működését, és ennek kapcsán a magyar kormány támogatását az erdélyi magyar alapítványi egyetem létrehozásához. Orbán Viktor miniszterelnök elmondta, hogy a mostani látogatás a választási évben nem mentes kockázatoktól, hiszen kevéssel a választások előtt a hivatalban levő kormány sokkal óvatosabb, ezért látványos sikerekre nem lehetett számítani a tárgyalások során. Markó Béla válaszában fontosnak nevezte az új határátkelőhelyek megnyitását a térség lakossága számára, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nagyon fontos a romániai magyarság szempontjából a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a magyar befektetők részvétele a privatizációban, hiszen ez érinti a Székelyföldet, egész Erdélyt. A szövetség elnöke ugyanakkor szorosabb együttműködést szorgalmazott az RMDSZ államtitkárai és kormányzati tisztségviselői, illetve a magyar kormány miniszterei között. /Orbán Viktor miniszterelnök és a magyar kormányküldöttség találkozója az RMDSZ vezető tisztségviselőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 14. - 1702. sz./ A magyar kormányfőt fogadta Emil Constantinescu államfő is. A magyar miniszterelnök kiemelte, hogy Emil Constantinescu hivatali ideje alatt jelentősen javultak a magyar-román kapcsolatok. A legnagyobb fejlődést a román államfő közvetlen felelőssége alá tartozó területen, a katonai együttműködésben érte el a két ország. - Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miután RMDSZ-székházban félórás megbeszélést folytatott Orbán Viktorral, megállapította: Nagyon fontos időpontban került sor a magyar miniszterelnök bukaresti látogatására, hiszen a romániai választási évben nem mindegy, hogy a román kormány és a jelenlegi román kormánykoalíció hogyan építi kapcsolatait a következő hónapokban Magyarországgal. - Orbán Viktor látogatást tett a román képviselőház elnökénél, Ion Diaconescunál is, majd a bukaresti magyar nagykövetségen találkozott a romániai magyar történelmi egyházak vezetőivel. "A találkozón a magyar miniszterelnök tájékoztatást adott mostani tárgyalásai eredményeiről, illetve, ahogy ő fogalmazott eredménytelenségéről" - nyilatkozta a találkozó után Tőkés László nagyváradi református püspök. - Összességében eredményes, minősítette bukaresti hivatalos látogatását Orbán Viktor a magyar sajtó előtt. Utalt arra, a román fél megígérte az 1997-ben aláírt környezetvédelmi egyezmény parlamenti ratifikálását. Ez a ciánszennyezés körüli ügyek fényében különösen fontos Magyarország számára. Orbán Viktor elmondta, hogy a tárgyalásokon szóba hozta az egyházi javak ügyét: "a magyar félnek két igénye van: szülessen olyan átfogó rendezés, amely európai alapokon áll, a meghozott konkrét döntéseket pedig a gyakorlatban is érvényesítse a román kormány" - szögezte le Orbán Viktor. A magyar kormányfő kíséretében levő miniszterek, államtitkárok is megbeszéléseket tartottak. Hajós Béla, a KHVM helyettes államtitkára és Gönczy János, a Tisza és a Szamos kormánybiztosa megbeszélést folytatott Tomescu román vízügyi, erdészeti és környezetvédelmi miniszterrel. Rockenbauer Zoltán miniszter /Nemzeti kulturális Örökség Minisztériuma/ első ízben tárgyalt román kollégájával, Ion Caramitru művelődési miniszterrel.. Értékesnek minősítette a tavaly megkötött kétoldalú műemlékvédelmi megállapodást. Megerősítették azon szándékukat, hogy az erdélyi magyar vonatkozású műemlékeket a két ország szakemberei közösen kutassák, katalogizálják és állítsák helyre. Rockenbauer Zoltán üdvözölte, hogy a román kulturális tárca megőrizte saját felügyeletében a Marosvásárhelyi Magyar Színházat, a kolozsvári Magyar Állami Színházat és a Magyar Állami Operát. Caramitru miniszter megígérte, hogy ez a jövőben sem fog változni. - Harrach Péter szociális és családügyi miniszter megbeszéléseket folytatott Smaranda Dobrescu román munkaügyi és szociális miniszterrel, véglegesítették azt a két magyar-román foglalkoztatási egyezményt, amelyet a jövő hónapban fognak aláírni Budapesten. Az egyik évi 8000-8000 szezonális munkavállaló kölcsönös, legfeljebb hat-hat hónapos foglalkoztatásáról, a másik évi 700-700 gyakornok egyéves, de másfél évre meghosszabbítható cseréjéről, szakmai gyakorlatáról, illetőleg kulturális és nyelvi ismeretszerzéséről szól. - Németh Zsolt külügyi államtitkár elmondta: román kollegájának, Mihai-Razvan Ungureanunak felvetette a kétoldalú diplomáciai ingatlanok évtizedek óta elhanyagolt sorsának és rendezésének ügyét. - Szabó Tibor, a HTMH elnöke Viorel Badeával, a Határon Túli Románok Hivatalának vezetőjével, a román-magyar kisebbségi vegyes bizottság társelnökével tárgyalt s megegyeztek abban, hogy két héten belül a magyar fél kap egy tájékoztatást a román kormánytól arról, hogy az 1998-ban megfogalmazott ajánlásokat miként hajtották végre, s ezt követően két hónapon belül összeül a vegyes bizottság, hogy közösen megvizsgálják az ajánlások megvalósulását és újabb ajánlásokat fogalmazzanak meg. /Orbán Viktor első hivatalos romániai útja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./"

"Ápr. 16-án zárult a Kőrösi Csoma Sándor-napok rendezvénysorozata Csomakőrösön a Kőrösi Csoma Sándor Emlékház megnyitásával, amelyhez szép székelykapu, tulipános kerítés nyújt "őshonos" hátteret, s amelyen többek között ünnepi beszédet mondott Szabó Tibor, a HTMH elnöke és az övezet számos kiemelkedő személyisége. A Csoma-emlékérem idei kitüntetettje Marczel Péter svájci Csoma-kutató. /A szülőföld tisztelgése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./ Idén tizenegyedszer rendezték meg Kovásznán és Csomakőrösön a táj nagy fiának emlékünnepét. A négynapos ünnepségsorozat rendre Kovászna és iskolája legrangosabb már a határokon túl is számon tartott eseményévé nőtte ki magát. Ápr. 13-án, a megnyitó ünnepség keretében megkoszorúzták a kovásznai Kőrösi-szobrot, majd templomi hangversenyt, színielőadásokat tartottak. Ápr. 14-én diákkerekasztalt, iskolai ünnepséget tartottak és megnyitották Az idő arcai - Kövek című képzőművészeti tárlatot. Ápr. 15-én volt a tudományos ülésszak, idén Kőrösi Csoma Sándor és a magyar történelem nagy sorsfordulói címmel. Az elmúlt évtized alatt a Gazda József szervezte ülésszakok a Kőrösi-kutatás legfontosabb fórumává léptek elő. Itt találkoznak a világ különböző sarkaiban élő szakemberek s vitatják meg a legújabb eredményeket. Az idén is három olyan kutató volt jelen, aki ázsiai helyszíni tapasztalatok alapján szólhatott hozzá a témához (Galántha H. Judit - Montreal, Marczell Péter - Genf, Bárdi László - Pécs), Kolozsvárról Csetri Elek akadémikus és dr. Gaal György tartott előadást. Ápr. 16-án Csomakőrösön folytatódtak az események, az ünnepi istentiszteleten dr. Juhász Tamás kolozsvári teológiai tanár hirdette az igét. Utána a Kőrösi-szobor megkoszorúzása következett. Többek közt koszorút helyezett el Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője. A tavaly már felavatott, de csak az idénre berendezett, s most megnyitott Kőrösi Csoma Sándor Emlékház előtt zajlott az idei ünnepség. Ünnepi beszédet Csetri Elek és Szabó Tibor mondott, átnyújtották Marczell Péternek a Kőrösi-emlékérmet. Az emlékházat Elekes Botond beszédével nyitották meg. /Gergely Gyula: Kőrösi Csoma Sándor Napok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./ A tudományos ülésszakon előadói között volt Györffi Dénes és Bernard Le Calloc'h is. A Csoma-tárlat idei díjazottja Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrász volt, a kiállítás tiszteletbeli meghívottja szintén szobrász, a temesvári Jecza Péter. Az emlékházavatásra összegyűlt közönség Csetri Elek kolozsvári történész Csoma Sándorra emlékező beszédét hallgatta meg. Az emlékházban a Kónya Ádám történész által szakszerűen elrendezett állandó kiállítást látható: dokumentumok, korabeli rajzok és Csoma életútját illusztráló reprodukciók. /Csutak Levente: Kőrösi Csoma Sándor háza. = Brassói Lapok (Brassó), ápr. 27./"

A közelmúltban zajlott le Médiastratégia a Kárpát-medencében címmel a Magyarország - 2000 rendezvénye Budapesten, egyik szervezője az Országos Rádió és Televízió Tanács volt, melyen több romániai magyar tévé- és rádióriporter, újságíró, politológus, szociológus is részt vett. A találkozó eszmeiségéről, lehetséges következményeiről mondta el véleményét Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) elnöke és Gáspár Sándor, a MÚRE ügyvezető elnöke. Az ilyen konferenciák legnagyobb haszna nyilvánvalóan az együttlét, hogy a kárpát-medencei magyar újságírók jobban megismerjék egymást. Mindenki beszámolt a saját területéről, gondjairól. Csép Sándor kifejtette, hogy 1989 megtört bukaresti televízió egyeduralma, és létrejöttek a területi tévéstúdiók. A mostani konferencián Csép Sándor felvetette, hogy a szétszórt adókat integrálni kellene, jó lenne egy egész napos magyar tévé- és rádióműsor. A médiatalálkozónak lesz folytatása, májusban megint összejönnek. Voltak korábban is hasonló jellegű találkozók, melyeket a HTMH, a Magyar Televízió, vagy más szerv szervezett, de ezek után eltelt egy csomó idő, s minden maradt a régiben. Gáspár Sándor szerint a konferenciának az adott rangot, hogy jelen voltak a kiemelkedő magyar politikusok, az egyik beszélgetést Németh Zsolt államtitkár vezette. Szabó Tibor, a HTMH elnöke, Várhegyi Attila államtitkár is komoly előadást tartottak. Számukra fontos volt ez a találkozó. Az évtizede igényelt magyar nemzeti integráció a sajtó területén lényegében megvalósult. Németh Zsolt hiányolta, hogy még mindig nem jött létre egységes tájékoztatási rendszer a magyar nyelvterületen - a sajtóban. Ez azt jelenti, hogy ugyanazok a hírforrások, de az eszközök nem mindenkinek egyformán állnak a rendelkezésére. Az forradalmi dolog volt, amikor a Duna TV megjelent, amely országos jelentőségű intézmény, de nemcsak az anyaországnak készít műsort, hanem a magyar nemzetnek. De ez most már kevés. Minden magyar intézménynek hasonló műsorpolitikát kell folytatnia. Ne csak magyar belpolitikai szempontból elemezzék a magyar történéseket, hanem összmagyar szempontból is, mert ezek az események például az erdélyieket is érintik. - A következő, a májusi szélesebb körű rendezvény lesz, a magyar művelődés integrációjával foglalkozik majd. Ennek a sajtó csak része. /Magyarország - 2000. Médiastratégia a Kárpát-medencében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke máj. 5-én Kolozsváron a II. Civil Fórumon tartott előadásában többek között elmondta, hogy a napokban megnyílt a forrás az erdélyi magyar alapítványi egyetem számára. Szabó Tibor a Bihari Naplónak nyilatkozva kifejtette: komoly esély van arra, hogy az alapítvány által kiírt pályázatok alapján néhány képzési formát már a következő tanévtől elindítsanak. Szükségesnek tartja, hogy az egyetem központját meg tudják alapozni. "Egyfajta kommunikációs központról van szó, ahonnan az egész egyetemi struktúrát mozgatni, irányítani lehet, illetve a könyvtár alapjairól." Az egyetemnek az erdélyi magyar történelmi egyházak által létrehozott alapítvány lesz a gazdája. Ez egy világi egyetem, amely fölött az erkölcsi védnökséget és felelősséget az erdélyi magyar egyházak vállalják. - A státustörvény az előkészítés fázisában van. A szakértői bizottságokban sikerült megfogalmazni a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvénynek azokat az elemeit, amelyek szabályozást kell hogy tartalmazzanak erre a jogviszonyra vonatkozóan. "Ezek az elemek a munkavállalásra vonatkoznak, a szociális és egészségügyi szolgáltatásokra, az oktatás területére, egyéb magyarországi kedvezményekre, beleértve az utazási, a diák- és a pedagóguskedvezményeket is." /Wagner István: Egyetemügy és státustörvény.= Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 8./

"Máj. 5-6-án zajlott Kolozsváron a II. Civil Fórum, amelyen a hazai magyar nem kormányzati szervezetek - egyesületek, alapítványok - több mint kétszáz képviselője hallgatott meg előadásokat, illetve cserélt eszmét a szakterületükkel foglalkozó szekcióüléseken vagy kötetlen módon. Az Alapítvány az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért (AEMCSZ) rendezésében megtartott fórum ülésein hazai és magyarországi szakemberek értekeztek a civil szféra feladatairól, lehetőségeiről, társadalmi szerepéről. A szervező alapítvány elnöke, Somai József zárszavában kijelentette: "Érezzük, hogy ezt a második fórumot is meg kellett tartani, a hagyomány folytatódni is fog, de alapítványunk elsőrendű feladata az, hogy az információszerzésben és -továbbításban, a kapcsolatteremtésben és az együttműködés kialakításában a napi tevékenység szintjén segítsük a hazai magyar civil szervezeteket." A rendezvény címében is megfogalmazott hosszú távú cél - A civil szféra szerepe a közösségfejlesztésben - a két nap alatt egy kicsit közelebb került. /Wagner István: Erdélyi magyar civil szervezetek seregszemléje. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 8./ A Civil Fórumon Bustya Dezső református püspök-helyettes beszédében a jövőépítéshez elengedhetetlen irányváltásra hívta fel a figyelmet. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke a polgári társadalomnak az utóbbi években tapasztalt önépítkező igyekezetéről, az anyaországgal való természetes kapcsolatok kialakításáról beszélt. A civil társadalom kezdeményezőként lép fel és ennek kiegészítése a mindenkori magyar kormány feladata. Anyagi támogatást a magyar állami költségvetés és az utóbbi időben megélénkülést mutató gazdasági, illetve civil szerveződések nyújtanak. Mindenképpen hosszú távú befektetésekről van szó. Az Illyés Közalapítvány 1999-ben, az előző évhez képest, 50 %-os költségvetésnövekedést ért el: 820 millió forinttal gazdálkodott (nagyjából ennyi jut az idei esztendőre is), 47 %-ban infrastruktúrára, 53 %-ban pedig intézményfejlesztésre költekezett. A tavaly beküldött háromezer pályázat közül 1300-1400 részesült pozitív elbírálásban. Az Új Kézfogás Közalapítvány 1999-ben 300 millió forinttal gazdálkodhatott. Az Apáczai Közalapítvány tavaly 500, idén 700 millió forint fölött rendelkezik, és célja, hogy az oktatási rendszer megerősítésével az itteni fiatalokat a szülőföldön való maradásra serkentse. Szabó Tibor szeptembertől a 100 millió forintnyi ösztöndíjalapnak a szülőföldön való hasznosítását helyezte kilátásba. A II. Civil Fórum gazdasági, ifjúsági, műemlékvédelmi, művelődési, oktatási, szociális, tudományos és környezetvédelmi szekcióülésekkel folytatódott. /Ördög I. Béla: II. Civil Fórum 2000. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./ Új társadalmi folyóirat a Civil Fórum látott napvilágot, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány kiadványaként. A lap célja tájékoztatást nyújtani a nemkormányzati szervezeteknek a szférát érintő kérdésekről, pályázatokról, a kapcsolattartás segítése. Az I. évfolyam 0. számában a következőket olvashatjuk: Civil szervezetek tavasza (Somai József); Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány bemutatása (Egri István); II. Civil Fórum 2000: A civil szféra szerepe a közösségfejlesztésben; Hogyan jegyezzünk be egy alapítványt vagy egyesületet (Somai László József); A civil szervezetek pénzügyi felelőssége (Imecs Veronka); Aktuális pályázati lehetőségek (Tőkés Gyöngyvér). /Civilfórum. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./"

Dr. Christoph Pan professzor, a Dél-Tiroli Népcsoport Intézet vezetője - a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Szabó Tibor meghívására - május 8-9-én szakmai látogatásra érkezett Budapestre. A vendéget fogadta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára is. Christoph Pan /sz. Bozen, 1938/ tanít az innsbrucki, illetve a salzburgi egyetemen. Az általa vezetett intézet a tartományban kisebbségben élő németek és ladinok (rétorománok) társadalmi problémáinak feldolgozására alakul és napjainkra - a dél-tiroli autonómia fokozatos kiépülésével - jelentős nemzetközi tevékenységet is kifejt, segítséget nyújt az európai kisebbségi problémák megoldásához. A professzor különféle nemzetközi szervezetek konfliktuskezelő tevékenységében vesz részt szerte a világban, a távolkeleti térségtől kezdve Oroszországon át Amerikáig és Afrikáig. Kisebbségi szakértőként Európa számos államában igénylik szakértelmét, akárcsak az EBEÉ, az Európa Tanács és az Európa Parlament munkálatain, megfigyelőbizottsági tagként pedig Szlovákiában és Romániában. 1994-96 között az Európai Népcsoportok Föderális Uniójának (FUEV) elnöke volt. Pan professzor Budapesten, a Teleki László Alapítvány székhelyén A dél-trioli autonómia jogi keretei címmel tartott előadást. Máj. 9-én a HTMH-ban határon túli magyar politikusokkal találkozott. Az RMDSZ-t Székely István, önkormányzati ügyvezető alelnök képviselte. A találkozót sajtóbeszélgetés követte, ugyancsak a Határon Túli Magyarok Hivatalában. Christoph Pan professzor kifejtette, hogy a tömegtájékoztatásnak igen fontos szerepe van a kisebbség és többség közötti híd kiépítésében. Egész Európa számára pozitív példaként értékelte a Magyarországon működő kisebbségi önkormányzatokat. - Az Európai Unió nem rendelkezik egységes kisebbségi törvénnyel, ennek megalkotása még várat magára. Európát nem egyirányú utcának kell tekinteni - jelentette ki a professzor. Elmondta, hogy amikor hét évvel ezelőtt Bukarestben sajtókonferenciát tartott az RMDSZ-nél, ezt a román lapok provokációnak fogták fel, etnikai bombát emlegetve. Ideje lenne, mondotta, hogy az érintett országok végre felfogják, hogy a kisebbségek autonómiája - bizonyíthatóan, a már élő példák alapján - csökkentik az országok közötti és az országokon belüli etnikai alapú konfliktusokat, konfliktusveszélyeket. Ha vannak ilyen eszközök, akkor érdemes ezeket politikailag kihasználni. /Guther M. Ilona: Európa nem egyirányú utca. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

Máj. 19-én Budapesten megkezdődött a Magyarország 2000 konferencia A magyarság lehetőségei a világban az ezredfordulón címmel, melyet a magyar kormány szervezett, s amelyre meghívottként az anyaországból több mint 140, a határokon túlról pedig több mint 200 magyar politikus, tudós, közéleti személyiség érkezett az Országházba. Németh Zsolt politikai államtitkár bevezetőjében a legfontosabb jövőbeni feladatnak a nemzet határmódosítás nélküli újraegyesítését nevezte. A kétnapos tanácskozássorozat kerettémái a következők: nemzeti kultúra a globalizáció világában, nemzetpolitikai kilátások és a diaszpóra jövője, illetve magyar gazdaság Európában - magyar gazdaság Kelet-Közép-Európában. Orbán Viktor miniszterelnök az ezeréves magyar államiság évfordulója kapcsán kifejtette: bizonyos értelemben 1990-ben is új államot kellett alapítani. Orbán a századot abban az évben vélte lezártnak látni, melyet egy "elbukott század" előzött meg. A legutóbbi évtizedet az összehúzódás időszakaként jellemezte, a most kezdődőt a bővülés évtizedeként - melyben különben az EU is bővülni fog Magyarországgal -, és 2010-2020 között várja a beérés évtizedét, amikorra az ország már felzárkózott a nyugat-európai átlaghoz. A kormányfő kifejtette, hogy a nemzetállam nem tűnik el, s noha szűkül a hatásköre, a megmaradó annál fontosabbá válik. Orbán szerint az integráció és a globalizáció során felértékelődik a rend és a biztonság, a nemzeti önbizalom, a pozitív jövőkép a nemzetállami kereteken belül. A magyar kormány regionális nemzetstratégiáját ugyanúgy fogalmazta meg, mint Németh Zsolt, tehát a határmódosítás nélküli nemzeti újraegyesítést jelölte meg célként. - A kormányfő dicsérte a határon túli magyar közösségek felelős politikáját, végül összefogásra szólított fel mindenkit. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke köszönetet mondott a jelenlegi magyar kormánynak azért, hogy az anyaország jó anyaként vállalja természetes szerepét, s hogy vége lehet annak a tudathasadásos állapotnak, amelyben "az önmagunkkal való kapcsolattartás is nehéz, szinte lehetetlen". Tőkés 1996 júliusára úgy emlékezett, mint amikor "itt kilincseltünk Budapesten az akkori főméltóságoknál, mert az első összmagyar csúcs után 180 fokos fordulatot vett a magyar külpolitika, és Budapest közelebb állt Bukaresthez, mint Kolozsvárhoz". Amint mondta a püspök: "akkor együtt voltam az RMDSZ-es elnöktársaimmal, együtt tiltakoztunk az alapszerződés kialakult szövege miatt". Az előadó azt nevezte szükségesnek, hogy a jelenlegi magyar kormány nemzetstratégiája visszafordíthatatlanná váljék. Nem szabad megengedni, hangsúlyozta, hogy Schengen révén békés formában ismétlődjék meg Trianon. A kulturális, hitbéli integrációt ki kell egészítenie a gazdaságinak, majd a politikainak is. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke szerint a Duna-medence magától nő össze, minden a központ felé gravitál, ezért szerinte a 2002-es csatlakozási időponttal kell dolgozni, ha mások azt is mondják, hogy ez tarthatatlan cél. /Wagner István: Magyarország 2000 Konferencia. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 20./ Németh Zsolt, a külügyminisztérium örömmel nyugtázta, hogy a magyar-magyar kapcsolatok kiépülésének folyamata, irányítása - a szó jó értelmében - kicsúszott a kormányzat kezéből, oly sok a spontánul, alulról jövő civil: egyházi, kulturális, iskolák közötti, egyesületi, sőt önkormányzati kezdeményezés, hogy immár követni is nehéz. Tőkés László református püspök kijelentette: "Ez a megosztottság mindinkább szükségessé teszi, hogy hangsúlyozzuk a szeretetnek, az atyafiságnak, a természetes nemzeti szolidaritásnak, összefogásnak, közösségnek a fontosságát. És ez nem csupán nemzeti, hanem egyetemes emberi és hitbeli keresztény követelmény". - Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető kancelláriaminiszter máj. 20-án azokról az ellentmondásokról beszélt, melyek a nagy nemzetközi vállalatok magyarországi jelenléte és érdekeltsége jelent a magyar gazdasági és társadalmi életre. Egyfelől motorjai a fejlődésnek, a teljesítménynek, ugyanakkor befolyásolják a közvéleményformálást, sőt az ízlésvilágot is. Az ellentmondások leküzdését a családok támogatásában, az oktatásban és a vállalkozásfejlesztésben látja. - Markó Béla, az RMDSZ elnöke óvott attól az elképzeléstől, hogy a határon túli magyarokkal pótolják a magyarországi népesség fogyást. Üdvözölte a határokon túli magyarok anyaországi jogait majdan biztosító státusztörvényt, álláspontja szerint viszont ma Magyarország abban is tudna segíteni, hogy a magyar kisebbségek szülőföldjükön érezzék magukat otthon. Állást foglalt a határokon túli magyarok politikai megoszlása ellen. A magyar kisebbségek jövője kapcsán Markó Béla úgy nyilatkozott: nem a XIX. századi nemzeti romantikát kell újrateremteni, hanem azt kell elérni, hogy például Erdély, a Székelyföld a magyar kommunikációs és információs robbanás egyik helyszíne legyen. Pokorni Zoltán oktatási miniszter a határon túli magyar fiatalok oktatásáról beszélve jelezte, hogy a tárca elsődleges célja olyan segítséget nyújtani a határon túli fiataloknak, hogy azok otthon, a szülőföldön boldogulhassanak. Szabó Tibor, a HTMH elnöke a magyar-magyar integráció eddigi eredményeiről és távlatairól számolt be, mondván, hogy a Magyar Állandó Értekezlet új dimenziókat nyitott a magyar-magyar párbeszédnek. Elmondta: a szekcióviták során részvevők szorgalmazták a kettős állampolgárságot és a határon túli magyarok szavazati jogát, mert véleményük szerint ez elismerné eddigi tevékenységüket, és erősítené az anyaországhoz való kötődésüket. javasolták azt is, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok esetében szórvány magyarokról kellene beszélni, míg a nyugati régiókban élő magyarok esetében a diaszpóra elnevezés lenne a helyes. A konferencia záródokumentumának elfogadása előtt Tőkés László kifogásolta, hogy mind a zárónyilatkozat, mind a konferencián elhangzott hozzászólások túlzottan optimistán közelítették meg a magyar kisebbség részvételét a szlovák, illetve a román kormányban. Szerinte Romániában továbbra is folytatódik Erdély pusztulása és az elrománosító politikának is csak a formája változott meg. Javaslata alapján a dokumentumba bekerült a figyelemfelhívás a határokon túli magyarság szociális, demográfiai és politikai helyzetére. A záróbeszédet tartó Martonyi János külügyminiszter kifejtette: hála és köszönet illeti az összmagyarságot: a határokon túliakat, amiért közösségként magyarok tudtak maradni. A NATO-csatlakozás első évfordulója kapcsán felhívta a figyelmet arra: Magyarország formailag és jogilag a Nyugat része lett. /Guther M. Ilona: Magyarország 2000. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

Nagyváradon a Varadinum csúcspontját - hasonlóan a korábbi esztendőkhöz - a Bazilikában tartott ünnepi szentmise és a körmenet jelentette. Zsúfolásig megtelt a székesegyház. Tempfli József megyés püspök köszöntötte a vendégeket: Jean Claude Périsset érseket, a pápai nunciust, továbbá a római katolikus és a görög katolikus egyházi méltóságokat, a hazai és a határon túli világi elöljárókat. Utóbbiak közt volt Kövér László, a Fidesz elnöke is. A püspök bevezető szavaiban emlékeztetett a kereszténység kétezredik és a magyar államiság ezredik évfordulójára, majd felelevenítette Szent László alakját, értékelve szerepét mind az egyház, mind a nemzet történelmében. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a magyar kormány ajándékaként átadta Tempfli József püspöknek a millenniumi zászlót, amely az ezeréves magyar államiságot jelképezi. Székely Dénes, a gyulafehérvári teológia rektora közel száz kispap kíséretében jött el a Szent László-napi körmenetre. A pápai, a magyar és a székely himnusz után elindult a körmenet a szokásos úton a Szent László ereklyéit tartalmazó hermával. Ezután a barokk-korból fennmaradt Szent László-kőszobor köré gyűltek, ahol Tempfli József röviden ismertette a Szent László téren 1738-ban felállított szobor viszontagságos történetét, majd felszentelte az újonnan felállított szobrot. Végül a meghívottak a Keresztény Ifjúsági Mozgalom újonnan épített székhelyének megnyitására és felszentelésére mentek. /A 2000. évi Varadinum csúcspontja: ünnepi szentmise és körmenet. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 22./

Máj. 26-án hírszolgáltatási szerződést kötött kilenc határon túli lap szerkesztőségével a Magyar Távirati Iroda Rt. és az Illyés Közalapítvány Budapesten. A megállapodás értelmében a nagyváradi Bihari Napló, a csíkszeredai Hargita Népe, a sepsiszentgyörgyi Háromszék, a kolozsvári Krónika és Szabadság, a marosvásárhelyi Népújság, a bukaresti Romániai Magyar Szó, a pozsonyi Új Szó és az ungvári Kárpáti Igaz Szó szerkesztőségéhez jutnak el az MTI hírei. Szabó Tibor, a HTMH elnöke hangsúlyozta: a vajdasági Magyar Szóval most nem kötöttek szerződést, a szerkesztőség azonban a jövőben is megkapja az MTI híreit az Illyés Közalapítvány támogatásával /Hírszolgáltatási szerződés az MTI és határon túli lapok között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

A templomot s az iskolát címen Pilisborosjenőn tartottak konferenciát, ahol az Apáczai Alapítvány, a Rákóczi Szövetség és a HTMH vezetőivel találkoztak a határon túli egyházi iskolák képviselőivel. Szabó Tibor, a HTMH elnöke biztosította az egyházakat, hogy továbbra is előnyben részesülnek a határon túliaknak juttatandó segítség kezelésében, elosztásában. A résztvevők megegyeztek abban, hogy a határon túli egyházi iskolák képviselőivel együtt akciótervet készítenek. /Nótáros Lajos: Budapest kiemelt támogatást ígér az egyházi tanintézeteknek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 1./

A Kárpát medencei kisebbségben élő magyar közművelődési szervezetek képviselői tanácskoztak június 2-4-én Budakalászon. A szervezők dokumentációs füzetet adtak ki, bemutatva azon civil szervezeteket, melyek jelezték részvételi szándékukat. Összesen 73 civil szervezet jelentkezett, kétharmaduk Erdélyből, a többi Szlovákiából, Jugoszláviából, Ukrajnából és Horvátországból. A tanácskozás célja az volt, hogy átfogó képet kaphassanak a Kárpát-medencében élő magyarság civil szférája által végzett kulturális, közművelődési munkáról, a másik cél a módszertani, szakmai segítségnyújtás volt a határon túli magyar civil szervezetek munkájához. Egyetlen anyaországi központi segítő intézmény sem tett eleget a meghívásnak, akárcsak a határon túli úgynevezett ernyőszervezetek, mint pl. Erdélyből az EMKE országos szervezete. Viszont helyi EMKE-szervezetek képviselői szép számmal voltak jelen. Az első nap délutáni tanácskozásán ott volt Szabó Tibor, a HTMH elnöke is. A résztvevők igényelték e találkozási lehetőség legalább évenként egyszeri biztosítását és a szervezők között szeretnék ott látni a HTMH-t is. A résztvevő szlovákiai, ukrajnai, horvátországi, romániai és jugoszláviai közművelődési civil szervezetek képviselői felhívást fogadtak el. Ebben szerepel, hogy szükségesnek tartják a magyarságtudat megőrzését, fejlesztését, a magyarság állandó képzését népfőiskolák, teleházak, magyar házak létesítésével, tanfolyamok szervezésével, információs központok létrehozását, a civil szervezetek támogatását és a Kárpát-medencei Közművelődési Civil Szervezetek Fórumának évenkénti összehívását. /Guther M. Ilona: Budakalászi fórum a civil társadalom erősítéséért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

Nem kapnak státust az áttelepülni szándékozók. A vízum és a határátlépés kérdését a státustörvény nem rendezi. Három hónapos idénymunkára és speciális egészségügyi kezelésre lenne jogunk. Egy-két szemeszteren át a diákok Magyarországon tanulhatnak Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ elnöke szerint a leendő magyarországi státustörvény célja egyértelműen az, hogy olyan kedvezményeket nyújtson a határon túli magyaroknak, amelyek az érintettek szülőföldön maradását szolgálják. Szabó azt követően nyilatkozott ez ügyben, hogy a Magyar Szocialista Párt /MSZP/ nevében jún. 23-án Tabajdi Csaba aggodalmait fogalmazta meg a majdani jogszabály koncepciójával kapcsolatban. A HTMH elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a kedvezményekben nem részesülhetnének azok, akik bevándorlásukat kérték Magyarországra. - A HTMH elnöke elmondta, hogy a végleges koncepció júl. 15-e után kerülhet a kormány elé. A határon túli magyarok konzultatív fóruma, a Magyar Állandó Értekezlet valószínűleg októberben tárgyalja, a parlament elé decemberben kerülhet a koncepció. Az anyaország határain kívül élő magyarok a tervek szerint az oktatás területén egy-két szemeszter erejéig kapnának Magyarországon képzési lehetőséget, emellett a kihelyezett tagozatokon való tanulás jogát biztosítanák számukra. A határon túli magyar tanulók magyarországi diákigazolványt és olyan kedvezményeket is kaphatnának, mint anyaországi társaik - fejtette ki a HTMH elnöke. Szabó Tibor a munkavállalással összefüggésben leszögezte: csak azok kapnának munkavállalási engedélyt Magyarországon, akik egy adott területen és szakmában hiányt pótolnának tevékenységükkel. Szabó Tibor alaptalannak nevezte azokat az aggodalmakat, amelyek szerint alanyi jogon járna a kárpát-medencei magyaroknak a magyarországi egészségügyi ellátás. Jelezte: a magyar költségvetés a tervek szerint alapítványi keretek között, Magyarország teherbíró képességének figyelembe vételével, bizonyos speciális kezelések igénybevételét támogatná az anyaország területén a határon túli magyaroknak. A jelenlegi tervek semmiképpen sem jelentik azt, hogy a magyarországi társadalombiztosítási rendszer teljes egészében a határon túli magyarok rendelkezésére állna - mutatott rá Szabó. Arról, hogy ki esik a törvény hatálya alá, a határon túli magyarok országonként egy-egy - még megalakításra váró - intézményének ajánlása alapján döntenek az illetékes magyarországi hatóságok. Ugyanakkor Szabó hangsúlyozta: szó sincs arról, hogy a határon túliak a magyar állampolgárok jogainak rovására kapnának kedvezményeket. A státustörvény ugyanakkor kimondaná a kulturális szolgáltatásokra való jogot is. Lehetővé tenné, hogy a határon túli magyarok kulturális díjakban és kitüntetésekben részesülhessenek, valamint kulturális és tudományos ösztöndíjakhoz juthassanak. /Magyarságot igazoló hivatalok alakulnak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

Marosvásárhelyen jún. 23-25-e között megrendezték a Katolikus Napokat. Először a Deus Providebit Házban dr. Márton András vezetésével Az élő egyház jelene és jövője címmel zajlott pódiumbeszélgetés, majd felavatták a Caritas Otthoni Betegápoló Központot. A felújított Keresztelő Szent János templom benedikálását dr. Jakubinyi György érsek végezte el, megjelent Gyulai Endre, Szeged-Csanádi megyéspüspök is. A felújított templom udvarán leleplezték Márton Áron püspök szobrát, Izsák Márton szobrászművész alkotását. Csató Béla főesperes, plébános elmondta: Izsák Márton szobrászművész megkereste őt, mondván: zsidó emberként ingyen szeretné elkészíteni a kiváló püspök szobrát, amiért felemelte szavát a zsidóüldözés ellen. - Megnyílt S. Sebestyén József építész A Te házadat szentség illeti, Uram, örök időkre című, a székelyföldi katolikus templomokat bemutató kiállítása. - A háromnapos marosvásárhelyi katolikus ünnep legjelentősebb momentuma a Deus Providebit Tanulmányi Központ felavatása volt. Ennek megvalósítása legfőképpen Csató Béla főesperes, plébános hitéből és akaratából született. A központot 1994-ben kezdtek építeni. Felépítéséhez támogatást kapott Fodor Imre polgármestertől, a marosvásárhelyi önkormányzattól, az Illyés és Apáczai Közalapítványtól, a Határon Túli Magyarok Hivatalától, és nemrég a Sapientia Alapítvány kuratóriumától, no meg több magyarországi, németországi, osztrák, és más európai testvérgyülekezettől és alapítványtól, nem utolsó sorban az RMDSZ-től. Fodor Imre polgármester, akit a tanulmányi központ kuratóriumának elnökévé neveztek ki - azt emelte ki, hogy a központ a most szerveződő erdélyi magyar magánegyetem egyik helyszíne lesz. Az avató ünnepségen jelen volt még és beszédet mondott Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, valamint Lázár Mózes, országgyűlési képviselő, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának vezetőségi tagja. A Deus Providebit Tanulmányi Központ háromszintes, hasznos felülete 3800 négyzetméter, 10 tanterem van benne, a Szent Mihály díszterem 130 férőhelyes, egy kápolnával, 8 irodahelyiséggel, 9 vendégszobával rendelkezik, mindezt 80 férőhelyes ebédlő, konyha, és sok más helyiség egészíti ki. - Jún. 25-én Pál-Antal Sándor levéltáros A marosvásárhelyi katolicizmus évszázadai címmel tartott előadást. A hálaadó szentmisét a főtéren ünnepi körmenet követte. /Katolikus Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24., jún. 26., Máthé Éva: "Hitből és akaratból született!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./