Mádl Ferenc köztársasági elnök dec. 18-án a parlamentben fogadta a határon túli magyar egyházak adventi találkozóra Budapestre érkezett mintegy húsz képviselőjét. A zárt ajtók mögötti megbeszélés után Balog Zoltán, a miniszterelnök egyházpolitikai főtanácsadója az MTI-vel közölte, hogy a magyar kormány 60 ezer példányt ajándékoz határon túli magyar iskolásoknak az Ezer esztendő című millenniumi dalos- és olvasókönyvből. Tőkés László püspök elmondta: a megbeszélésen érintőlegesen szó volt a magyar nemzeti integrációról, a határon túli magyarok anyanyelvi oktatásáról, az asszimiláció kérdéséről, valamint az egyházi ingatlanok ügyéről. A résztvevők örömmel üdvözölték az úgynevezett státustörvény előkészítésének az előrehaladását. Az eseményen az erdélyi, a felvidéki, a kárpátaljai és a délvidéki egyházi vezetők mellett jelen volt Németh Zsolt, a külügyminisztérium politikai államtitkára, Semjén Zsolt, a kulturális tárca egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, valamint Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is. /Határon túli magyar egyházi vezetők Mádl Ferencnél. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./

Lőrincz György író megállapította: a romániai magyar irodalom legnagyobb gondja: nincs aki felvállalja, szervezze, amit meg kellene szervezni ebben az irodalomban. - Ahol van szervező, ott működik az írószövetség. Például a temesvári fiók hetente klubesteket tart, ezek egyben közönségtalálkozók is. E rendezvényekre pénzügyi fedezetet kapnak a Román Írószövetségtől. Pongrácz Mária /Temesvár/ elmondta, hogy Laurentiu Ulici, az országos szövetség elnöke (e beszélgetés egy nappal a román irodalomkritikus tragikus elhalálozása előtt készült) tájékoztatta őket: kijárták a kormánynál, hogy a kisnyugdíjas írók anyagi támogatást kaphassanak. Ha Kolozsváron nem működik az írószövetség, ennek az az oka, hogy a kolozsvári írók nem tudták megszervezni azt. És ugyanez érvényes Marosvásárhelyre is. Székelyudvarhelyről nézve olyan, mintha nem is működne az írószövetség. - Az írószövetség vezetőségébe két magyar nemzetiségű személyt választottak be, Gálfalvi Zsoltot és Balogh Józsefet. Ők terjesztik elő azoknak a könyveknek a címlistáját, amelyek érdemesek az írószövetség díjaira. Ezt Lőrincz György csak az újságból tudja. - Lőrincz György 1995-ben létrehozta a székelyudvarhelyi Erdély Magyar Irodalmáért Alapítványt. Úgy látta, hogy a vidéken élő idősebbek kihulltak az erdélyi magyar írótársadalom figyelméből. Ezért ő arra gondolt, hogy ezeket az embereket mindenképpen méltányolni kell. - A múlt évben kisregénypályázatot hirdettek, amelyre száz pályamunka érkezett, azonban csupán hármat lehetett díjazni. Az alapítványt tavaly háromszázezer forinttal támogatta az Illyés Közalapítvány. Egy-egy millió lej nettó összeget kaptak a hetvenedik életévüket betöltő írók. - Az írók segélyre szorulnak, függetlenül életkoruktól. Lőrincz György azt javasolta Szabó Tibornak, a HTMH elnökének, hogy a könyvkiadást támogató pályázatot a könyv kaphassa meg, illetve, hogy az író tárgyalhasson a kiadóval. Eddig az volt a gyakorlat, hogy a kiadók megkapták a megjelenést támogató összegeket, a szerzők pedig honoráriumként kaptak vagy húsz példányt a kötetből. - Lórincz szerint a kiadó dolga lenne, hogy a befolyt pénzből méltányos honoráriumot fizessen a szerzőnek. - Föl kell venni a kapcsolatot a Román Írószövetséggel, hogy a magyar írók is részesüljenek a költségvetési keretből. /Oláh István: Mire jó egy alapítvány? Beszélgetés Lőrincz György székelyudvarhelyi íróval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

"Jövő héten megkezdődik a határon túli magyarokról szóló törvénytervezet közigazgatási egyeztetése - tájékoztatta Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke az MTI-t. A tervezet vitája szerepel a magyar országgyűlés első félévi jogalkotási programjában. A törvénytervezet szerint a magyar nemzetiségű személyek jogosultakká válnának egyes kulturális, szociális, oktatási és munkavállalási kedvezmények alanyi jogon történő igénybevételére, valamint egyes támogatások igénylésére Magyarországon, illetőleg a Magyarországgal szomszédos államokban lévő állandó lakóhelyükön. Szabó Tibor örvendetesnek tartotta, hogy egyetlen magyarországi parlamenti párt sem ellenzi a törvény megalkotását, véleménykülönbségek a részletkérdésekben vannak. Emlékeztetett: a MÁÉRT-en megállapodás született arról, hogy a lehető legszélesebb konszenzus alapján kell létrehozni külföldön az úgynevezett ajánló szervezeteket, és azokban minden esetben kezdeményező szerepet kell hogy vállaljanak az értekezleten részt vevő érdekvédelmi szervezetek. Az ajánló szervezetek tagjai lesznek az egyházak, valamint azok a kulturális és pedagógus-szervezetek is, amelyek érdemi munkát végeznek az adott országban és rendelkeznek országos hálózattal. - Takács Csaba ügyvezető elnök közölte: jan. 18-án Budapesten a HTMH és a határon túli magyar szervezetek vezetői között is egyeztetésre kerül sor. Az RMDSZ az elkövetkező napokban alakítja ki végső álláspontját a módosító indítványokkal kiegészített tervezettel kapcsolatban. /További egyeztetések a státustörvényről. Budapestre várják a határon túli magyar szervezetek képviselőit. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./"

"Jan. 18-án a Magyar Állandó Értekezlet résztvevői Budapesten konzultáltak a szomszédos országokban élő magyarokra vonatkozó törvénytervezetről. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi, Takács Csaba ügyvezető és Tőkés László tiszteletbeli elnök képviselte. Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Takács Csaba ügyvezető elnök megbeszélést folytatott Szabó Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. /Konzultáció a MÁÉRT résztvevőivel. = RMDSZ Tájékoztató, jan. 18. - 1889. sz./ A megbeszélésről jan. 18-án nyilatkozott a HTMH elnöke a Kossuth rádiónak. Szabó Tibor elmondta: a Magyar Állandó Értekezlet decemberi ülésén a határon túli magyar szervezetek megfogalmaztak néhány kiegészítő javaslatot az akkor előterjesztett törvénytervezettel kapcsolatban. Ezeket a javaslatokat az elmúlt egy hónap során a jogászok beépítették a törvény tervezetébe, és jan. 18-án az utolsó egyeztetések zajlottak. Elsősorban a végrehajtást szolgáló észrevételek merültek fel, tehát olyan jellegűek, hogy az érintett családtagjára milyen módon vonatkozzanak a kedvezmények, milyen időtartamra legyen érvényes az igazolvány, és hasonlók. Olyan jellegű javaslatok voltak, hogy ha valaki megkapja a magyar igazolványt, akkor a vele egy háztartásban élő házastársa is élhessen a kedvezményekkel, illetve hogy miként jöjjön létre úgymond technikai értelemben az ajánló szervezet, és hogyan fogalmazza meg ajánlásait a magyar hatóság felé. A HTMH vezetője emlékeztetett arra, hogy már a MÁÉRT-en is olyan törvénytervezet-szöveg került a résztvevők elé, amelyből világosan körvonalazódott az, hogy a munkavállalás, az egészségügyi ellátás területén milyen szolgáltatásokra, milyen lehetőségekre számíthat a határon túli magyarság, s ebben az értelemben a mostani egyeztetés már nem hozott semmi újdonságot. A közigazgatási egyeztetés során lesz módja a szaktárcáknak arra, hogy véleményt nyilvánítsanak, esetleges módosító javaslatokat megfogalmazzanak, a határon túliak pedig annak függvényében, hogy lesznek-e ilyenek, a következő körben ismét módot kapnának véleményük kifejtésére. Szabó Tibor úgy vélte, hogy a magyar kormány február végéig vagy márciusban mindenképpen el tudja fogadni a dokumentumot, és az utána a parlamenti bizottságok elé kerül. Lapértesülések szerint tisztázódott, hogy milyen alapon juthatnak magyar igazolványhoz a határon túli magyarok. A tervezet szerint mindenki magyar, aki annak vallja magát, és öt megnevezett feltétel közül legalább egyet teljesít. A kritériumok: a magyar nyelv ismerete, magyar iskolai végzettség, magyar felmenő rokonok, magyar egyházhoz vagy valamely, a magyar közösség által létrehozott civil vagy szakmai szervezethez való tartozás. /Egyeztetés a státustörvény ügyében. Öt kritérium a magyar igazolványhoz. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 19./"

"Jan. 22-én együttműködési megállapodást írt alá Budapesten a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (Csemadok), a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség (VMMSZ), a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK), a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége, valamint a Magyar Művelődési Intézet (Budapest) és a Magyar Kultúra Alapítvány (Budapest). Örvendetes, hogy együttműködési megállapodást kötöttek a kárpát-medencei magyar kulturális és közművelődési szervezetek vezetői, mert így szervezett keretek között járulhatnak hozzá a térségben élő magyarság politikai és kulturális együttéléséhez - összegezte véleményét Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke, az eseményt követő budapesti sajtótájékoztatón. Ugyanakkor előrelépésként értékelte, hogy a jövőben valamennyi szomszédos országban élő magyar szervezet összehangolja munkáját. /Kárpát-medencei magyar kulturális szervezetek konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./"

"A Kárpát-medencei összmagyarság szellemi integrációját szolgálja a Duna Televízió és a Magyar Rádió közös vállalkozásában működtetett kárpát-medencei regionális hírszolgálat - jelentette ki Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke jan. 29-én Budapesten. Ezzel új kommunikációs híd keletkezik az anyaországi és a határon túli magyarság között, és megszűnik az egyirányú hírszolgáltatás. Szabó Tibor utalt arra, hogy a kialakulóban lévő kommunikációs rendszer integrálhatja a határon túli magyar, illetve az anyaországi televíziós, rádiós és újságírói műhelyek tevékenységét, és egész Európában vételezhető összmagyar elektronikus médiahálózatot teremthet meg. /Kárpát-medencei regionális hírszolgálat. A határon túli magyarok élete nem ″egzotikum″ = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./"

"Alakul a státusmagyaroknak szánt, a tervezett törvény szerint könnyítésekre jogosító igazolvány terve. A Magyar Nemzetben febr. 5-i számában Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke körvonalazta: a fényképes igazolványt a szomszédos országban létrehozott szervezetek ajánlása alapján a belügyi tárca alá rendelt magyarországi hivatal állítja majd ki. Ez nem automatikusan történik, a kérelmezőket ugyanis idegenrendészeti és nemzetbiztonsági szempontból is vizsgálni fogják. A tervek szerint egy igazolvány ára 400 forint, mely összeg részben az érintetteket terheli. Az eddigi felmérések szerint Kárpátalján, Délvidéken és Erdélyben a megkérdezettek nyolcvan, míg a Felvidéken hetven százaléka kérné az igazolványt. A munkavállalással kapcsolatosan a megkérdezettek csaknem fele nyilatkozott úgy: szívesen dolgozna legálisan Magyarországon. /Nemzetpolgár-igazolvány státusmagyaroknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./"

"Háttérbeszélgetésre hívták össze jan. 16-ra a határon túli magyar sajtó képviselőit a Határon Túli Magyarok Hivatalába, Budapestre, a téma a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénytervezet volt. Szabó Tibor, a HTMH elnöke a sajtó képviselőinek bemutatta a státustörvényként közismertté vált törvénytervezetet. Az Országgyűlés várhatóan még márciusban megvitatja, így várhatóan 2002. január 1-jétől lép életbe a törvény. A törvény célja a határon túli magyarok otthonmaradásának támogatása, "az 1000 éves kárpát-medencei status quo megőrzése". A jogszabály egy olyan kerettörvény, amely végrehajtási rendeletekké fog kiegészülni, ezeket majd a szaktárcák dolgozzák ki. Elképzelések szerint ajánló szervezetek fognak a határon túl működni. Az előzetes felmérések szerint 20-25 iroda fogja a közel 2 milliós igénylést összegyűjteni és a magyar állam felé továbbítani. Az ajánló szervezetek tagjait a reprezentatív határon túli magyar társadalmi szervezetek, egyházak által jelölt, köztiszteletben álló, kiemelkedő közéleti személyiségek lesznek. A magyar hatóságok által kiállított, fényképpel ellátott "magyar igazolványt" az igénylő legegyszerűbben úgy kapja meg, ha írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy ő magyar nemzetiségű, és az ajánló bizottság tagjai meggyőződnek arról, hogy tud magyarul. A vegyes házasságokban élők között az igazolvány miatt nem adódik majd konfliktus, hiszen ha az egyik házastárs már rendelkezik magyar igazolvánnyal, akkor férje/felesége is megkaphatja azt. A további figyelembe vehető kritériumok: szülei közül egyik magyar nemzetiségű, valamely bejegyzett magyar szervezet nyilvántartott tagja, valamely egyházi nyilvántartásban magyarként tartják számon, magyar oktatási nyelvű közoktatási intézménybe járt legalább négy évet, vagy gyermekei magyar oktatási nyelvű intézményekben járnak. Nem minden kritériumnak kell teljesülnie kötelezően: például nem kell mindenki RMDSZ-tag legyen, elég, ha magyarnak vallja magát írásban, és tud magyarul beszélni, ugyanakkor a katolikus egyházhoz tartozó moldvai csángók is kérhetik a magyar igazolványt. /Vass Enikő: Budapesti vita a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./"

"Febr. 20-án Bukarestbe érkezik Németh Zsolt külügyminisztériumi politikai államtitkár. Romániai látogatásán elkíséri Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Lőrincz Csaba helyettes és Szilágyi Mátyás külügyi tanácsos. A magyar küldöttséget Markó Béla szövetségi elnök fogadja. Az államtitkár febr. 21-én tárgyalást folytat román kollégájával, Cristian Diaconescuval és Vasile Puscas miniszteri rangú integrációs tárgyalóbiztossal, majd Mircea Geoana külügyminiszterrel és Hildegard Puwak integrációs miniszterrel. A magyar küldöttség találkozik a parlament külügyi bizottságainak a vezetőivel, valamint Adrian Severinnel, az EBESZ elnökével is. A megbeszélés témája: a román-magyar kapcsolat. A küldöttség febr. 21-én Sepsiszentgyörgyre utazik, ahol a prefektúra, a polgármesteri hivatal és a megyei tanács képviselőivel, valamint a Székely Mikó Kollégium vezetőivel folytatnak tárgyalásokat. Németh Zsolt este Kolozsvárra érkezik. Febr. 22-én a Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülésén vesz részt, ezt követően Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével és Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével találkozik. /Romániai körúton Németh Zsolt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./"

"Heves vita várható febr. 28-án az Országgyűlés külügyi bizottságában, ahol többek között a határon túli magyarok pénzügyi támogatásáról hallgatják meg a honatyák Németh Zsolt külügyi államtitkárt. Az ülésen várhatóan napirendre kerül többek között az Új Kézfogás Közalapítvány gazdálkodása, amelynek "követhetetlenségét" már három héttel ezelőtt is számon kérte a külügyminiszteren Tabajdi Csaba /MSZP/ képviselő. Tabajdi a lapnak elmondta, felvetését követően Martonyi János elküldött neki néhány, "igazából csak a közalapítvány népszerűsítésére alkalmas brosúrát", s egy levelet, amelyben minden konkrétum nélkül bizonygatta, hogy a gazdálkodás teljes mértékben áttekinthető. Tabajdi szerint azonban a homályos magyarázatok csak erősítik a gyanút, hogy e "pénzeket célzottan, határon túli klientúraépítésre fordítják". Dobos András, az Új Kézfogás Közalapítvány irodaigazgatója minden alapot nélkülözőnek nevezte a szocialista képviselő felvetéseit. Nyugodtabb a hangulat az Illyés Közalapítvány körül. Itt ellenzéki pártokat képviselő kuratóriumi tagok is elismerik, hogy a kormányváltás utáni első két évet követően, amikor akadtak megkérdőjelezhető döntések, most mintha teret nyertek volna a szakmai szempontok. Laborczi Géza szabaddemokrata kuratóriumi tag ugyanakkor figyelmeztetett: jelenleg is van két olyan kérdés, ami aggodalomra ad okot. Az egyik a Magyarok Világszövetségének több mint kétszázmilliója, amelyről egyesek azt feltételezik, hogy "parkolópályára" helyezték a közalapítványnál, s innen a helyzet rendezése után - egyesek szerint a Patrubány-elnökség lezártakor - az MVSZ teljes egészében megkapja. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) elnöke viszont elmondta: ebből az összegből a határon túli magyar kultúrát kell támogatni. "Konkrét programokkal természetesen az MVSZ is pályázhat és nyerhet" - tette hozzá. A bizottsági ülésen felmerülhetnek az úgynevezett kisebbségi koordinációs kerettel kapcsolatos kérdések is. A külügyi költségvetés e tétele ugyanis a tavalyi 83 millió forint után idén és jövőre egyaránt 241,3 millió forint. A HTMH elnöke elmondta, a keret olyan kezdeményezések finanszírozására szolgál, "amelyeket más forrásból, azaz döntően közalapítványi úton nem áll módunkban támogatni". Példa erre a határon túli magyar érdekvédelmi és szakmai szervezetek minden olyan tevékenysége, amely a Máért szakmai működését biztosítja, illetve minden olyan kérés, amely a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény előkészítéséhez és végrehajtásához biztosítja a szervezeti- infrastrukturális, szakmai hátteret. /Nagy Iván Zsolt: Klientúraépítéssel vádol az ellenzék. = Magyar Hírlap, febr. 28./ "

"Több ezer ünneplő jelenlétében kezdődött Sepsiszentgyörgyön a szabadságharcra emlékező ünnepség. A szabadságharc hőseinek a város központjában lévő emlékműnél Markó Béla szövetségi elnök, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Márton Árpád, az RMDSZ Háromszéki szervezetének elnöke, valamint a város közintézményeinek, szervezeteinek képviselői helyezték el a kegyelet koszorúit. Az ünnepség a kisstadionban folytatódott, ahol Czimbalmos Kozma Csaba, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere köszöntötte az ünneplőket. A Szózat hangjai után Szabó Tibor Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Olosz Gergely alprefektus Adrian Nastase román kormányfő üzenetét olvasta fel. Markó Béla beszédben szólt 1848 jelentőségéről, üzenetéről. - Különös feladatunk van itt a Székelyföldön - jelentette ki Markó Béla -, ismét otthonunkká kell tennünk az otthonunkat, ismét tulajdonunkká a tulajdonunkat, ismét történelmünkké a történelmünket, s ami a legfontosabb, önmagunkat kell visszaszereznünk. Szabó Tibor elmondta: március 15. fogalommá és jelképpé vált minden magyar számára. /Ünnepi megemlékezés Sepsiszentgyörgyön. = RMDSZ Tájékoztató, márc. 16. - 1930. sz./"

"A magyar nemzeti ünnep alkalmából márc. 16-án Kolozsváron, a magyar főkonzulátuson Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Bálint-Pataki József, a HTMH osztályvezetője, Íjgyártó István, bukaresti magyar nagykövet, Alföldi László kolozsvári főkonzul, Cseh Áron konzul, valamint kolozsvári egyházi és közéleti személyiségek részvételével átadták Imreh István erdélyi történésznek a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjét, melyet Mádl Ferenc köztársasági elnök adományozott. Alföldi László főkonzul köszöntő beszéde után Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke méltatta az idős professzor pályafutását. A székelyek újkori történelmének szakavatott kutatóját életműve a legjelesebb magyar történészek soraiba emeli. A tanár Imreh Istvánnak élete és munkássága elválaszthatatlan a Bolyai Egyetem megalakulásától annak fénykoráig, majd megszüntetéséig, 1990 után pedig töretlen kivette részét az erdélyi magyar tudományos önszerveződésből. Benkő Samu kiemelte az anyaország gondoskodását, amelyre minden határon túli magyar féltőn tekint. /Makkay József: Magyar állami kitüntetést kapott Imreh István. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./"

"A magyar kormány márc. 20-i ülésén jóváhagyta a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényjavaslatot, amelyet reményeik szerint még a tavaszi ülésszak alatt elfogad az Országgyűlés, és így 2002. január 1-jén életbe is léphet - közölte Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkár a kabinet ülése utáni sajtótájékoztatón. A kormány becslése szerint az elkövetkező években mintegy 800 ezren fogják kiváltani a kedvezményekre jogosító magyar igazolványt, amelynek előfeltétele az illetékes határon túli szervezet ajánlása mellett az, hogy az igénylő ne akarjon letelepedni Magyarországon, illetve ne jelentsen idegenrendészeti, nemzetbiztonsági kockázatot. /Lesz státustörvény. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./ Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a Krónika érdeklődésére elmondta, várható volt a gyors jóváhagyás, ugyanis szakmailag jól előkészített szöveg került a végrehajtó elé. "Nem sikerként, inkább fontos, eredményes lépésként értékeljük a tegnapi döntést" - tette hozzá. /Moldován Árpád Zsolt: Jóváhagyták a státustörvényt. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./"

"Megjelent Magyarok a világban - Kárpát medence /CEBA Kiadó, Budapest/ címmel egy 800 oldalas, lexikon formátumú kézikönyv a Kárpát-medencében Magyarország határain kívül élő magyar nemzetrészekről. A kézikönyv főszerkesztője Bihari Zoltán, a Xantusz Nemzetközi Koordinációs Iroda igazgatója, szerzői pedig határontúli magyar szaktekintélyek. A Magyar Kultúra Alapítvány székházában márc. 27-én megtartott könyvbemutatót Szabó Tibor, a HTMH elnöke nyitotta meg. Jelen voltak a régiók szerzői kollektíváinak képviselői is: Erdélyből Tonk Sándor, Szlovákiából Tóth Károly, Vajdaságból Gábrityné dr. Molnár Irén, Kárpátaljáról Dupka György, Horvátországból Szkála Károly, Szlovéniából Göncz László, Burgerlandból Kelemen László. /(Guther M. Ilona, Budapest): Magyarok a világban - Kárpát medence. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./"

"Martonyi János külügyminiszter ápr. 6-án tájékoztatást adott az Európai Unió és a NATO tagországai, valamint a szomszédos országok Budapestre akkreditált nagyköveteinek az úgynevezett státustörvény tervezetéről. A találkozón részt vett Németh Zsolt politikai államtitkár, Gottfried Péter, a magyar Integrációs Államtitkárság vezetője és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is. Martonyi János hangsúlyozta, hogy a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénytervezet teljes összhangban áll a magyar külpolitika prioritásaival, tehát az euroatlanti integráció, a regionális és szomszédságpolitika és a nemzetpolitika egymást erősítő célkitűzéseivel. Martonyi János rámutatott: a kormány bízik abban, hogy a törvényt a parlament a lehető legszélesebb támogatással fogadja el, és az a jövő év elején hatályba léphet. A találkozón a nagyköveteknek átadták a törvénytervezet angol nyelvű fordítását. /Martonyi János tájékoztatása a készülő státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./"

"Az Országgyűlés bizottságai április 10-11-én megvitatták, és általános parlamenti vitára alkalmasnak találták a szomszédos országokban élő magyarokról szóló T/4070 számú törvényjavaslatot. Szabó Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével készített a lap interjút a fejleményekről. A kormánypártok egyértelműen támogatták a törvényjavaslatot, és ugyancsak támogatta a Magyar Szocialista Párt. Az egyetlen kivételt a Szabad Demokraták Szövetsége képezte, a törvénytervezet ellen szavazva azokban a bizottságokban, amelyekben jelen voltak. "A törvényt, reményeink szerint, a tavaszi ülésszak folyamán, júniussal bezárólag elfogadja a parlament. Így fél év áll rendelkezésünkre, hogy felkészüljünk a végrehajtására. Ez egyrészt azt jelenti, hogy október 31-ig a kormánynak döntenie kell arról, hogy az egyes támogatásokra, illetve kedvezményekre a 2002-es költségvetésben pontosan milyen finanszírozási források állnak rendelkezésre. Másrészt létre kell hozni azt a szervezeti struktúrát, amely a határon túl az ajánlásokat ki tudja adni, azaz az ajánló szervezeteket és irodáikat, valamint el kell fogadni ezek működési szabályzatát. A tervek szerint Erdélyben 10 ajánló iroda jönne létre, megfelelő infrastruktúrával, valamint irodánként három alkalmazottal, akik tájékoztatnának, megfogalmaznák az ajánlásokat, begyűjtenék a kérelmeket, és továbbítanák a magyar hatósághoz. Igyekszünk megtalálni az irodák működtetéséhez a lehető legolcsóbb és leghatékonyabb módot. Ezzel párhuzamosan fel kell állítani - valószínűleg a Belügyminisztériumnak - a magyarországi hatóság megfelelő szerveit, amelyek az ajánlás alapján kiadják az igazolványt, és nyilvántartásba veszik a jogosultakat. Ezen túlmenően 2002. január elsejétől azokat a közhasznú szervezeteket is létre kell hozni, amelyek a támogatásokat kijuttatják a határon túlra. Gyakorlatilag kb. egyéves periódusra lesz szükség a törvény végrehajtásához szükséges intézkedések meghozatalára, a struktúrák kialakítására." Szabó Tibor közölte, hogy a törvénytervezet szövegét közzétették az interneten a HTMH honlapján, és nagy valószínűséggel ezt fogadják el. Az egyik legfontosabb feladat a határon túl: a részletes, pontos és hiteles informálás. A törvény elfogadását követően ennek szövegét hozzáférhetővé teszik, akár füzet formájában, akár a kinti lapok mellékleteként. - A törvény úgy rendelkezik, hogy azok a családok, ahol legalább két gyermeket nevelnek, és a gyerekek magyar nyelven tanulnak, függetlenül attól, hogy magyar iskolában vagy tagozaton, tanulmányi támogatást kérhetnek, de csak a törvény érvénybelépését követően. A 20 ezer forint csak tájékoztató jellegű a jelenlegi elemzések szerint gyerekenként ilyen nagyságrendű összegre lenne mód. - Társadalombiztosítási ellátásban csak az a személy részesülhet majd, aki munkavállalóként Magyarországon társadalombiztosítási járulékot fizet. A családtagokra egyelőre ez nem vonatkozik. Viszont a kormánynak szándékában van egy speciális társadalombiztosítási rendszer kialakítása a határon túli magyarok számára, amely lehetővé tenné, hogy a befizetések mértékében mások is részesüljenek Magyarországon társadalombiztosítási, egészségügyi ellátásban. /Guther M. Ilona: Parlamenti vita előtt a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény. Interjú Szabó Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./"

"Ápr. 21-én, Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban az Iskola Alapítvány megalakulásának öt éves évfordulójára emlékeznek, amelyen a köszöntő beszédeket Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, illetve az alapítvány elnöke tartják. Az Iskola Alapítvány öt esztendei tevékenységét annak ügyvezetője, Somai József ismerteti. Ugyanakkor sor kerül a szórványoktatásról szóló szakmai tanácskozásra, amelynek nyitó előadását (Szórvány, egyház, misszió) Vetési László, a Szórvány Alapítvány elnöke tartja. Az Iskola Alapítvány szórványprogramjairól Somai József értekezik, Bodó Barna pedig Iskolabuszok, ingázás címmel tart előadást. Szórványprojekteket ismertetnek Böjte Csaba (Déva), Vízi Imre (Kolozsvár), Farkas Miklós (Segesvár), Szatmári Ildikó (Nagyenyed), Lakatos András (Kalotaszentkirály), Orbán Mária (Déva), Kun Árpád (Bács), Pillich László (Kolozsvár), Bauer Madarász Ilona (Óradna), Jakab Elek (Medgyes), Vicsai János (Szamosardó), Jakab Mihály (Beszterce), Pakó Benedek (Szászrégen), Hegyeli Attila (Klézse), Kassai Géza (Petrozsény), Juhász Péter (Szecsele), Szegedi László (Kőhalom), Németh Ildikó (Válaszút), Kovács Izabella (Mezőbánd). A projektek megvalósíthatásának lehetőségeiről értekeznek: Ríz Ádám (Szórvány-támogatási rendszerek), Lászlófy Pál (A RMPSZ szórványprogramja), Halzl József és Veress László (Az Illyés Közalapítvány szórványprogramja), Berényi Dénes, Csete Örs (Az Apáczai Közalapítvány szórványprogramja), Nagy F. István (Az RMDSZ szórványprogramja). /Öt éves az Iskola Alapítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./"

"Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke ápr. 25-én az MTI-nek nyilatkozva kijelentette: a magyar kormány semmilyen formában nem akar beavatkozni más országok belügyeibe, és a státustörvény egyetlen paragrafusa sem ad okot semmiféle gyanúra, majd jelezte: ha igény van a részletes tájékoztatásra, akkor a magyar kormány illetékesei bármikor szívesen állnak rendelkezésre. "A státustörvény a magyarországi jogszabály része lesz, és az nem terjeszthető ki idegen országokra, tehát feleslegesek és megalapozatlanok azok a kijelentések, amelyek arról szólnak, hogy a státustörvény megsértené a szomszédos országok szuverenitását - mondta Szabó Tibor. Utalt arra, hogy a szomszédos országokban létrehozandó "státusirodák" működtetése nem a magyar állam, hanem az illető országokban működő társadalmi szervezetek feladata és hatásköre. "A magyar állam szerepvállalása akkor kezdődik, amikor a hatóságok kiállítják az ajánlással rendelkező külföldi állampolgároknak a hatósági bizonyítványt ... A törvénytervezet előkészítése során hitelesnek tekintettük a szomszédos országokban közzétett népszámlálási adatokat" - tette hozzá a HTMH elnöke. Végül leszögezte: a törvénytervezet összhangban van a kisebbségvédelmi keretegyezményekkel, így a kisebbségek támogatása nem tekinthető diszkriminációnak. Románia és Szlovákia pedig ratifikálták a kisebbségvédelemről szóló keretegyezményt. /A HTMH elnöke szerint a státustörvény nem szít etnikai feszültséget. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./ "

"Május 19-20-án hatodszor rendezik meg Szatmárnémetiben a Jakabffy Napokat. A mostani rendezvény fő címe: Kis nemzetek és nemzetiségek a harmadik évezred Európájában. A meghívott előadók között van Kósáné Kovács Magda /MSZP/ országgyűlési képviselő, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Eckstein Kovács Péter szenátor, Komlós Attila, az Anyanyelvi Konferencia elnöke, Lőrincz Csaba, a magyar külügyminisztérium helyettes államtitkára, Fedinec Csilla ukrajnai tudományos kutató, Issekutz Sarolta örmény kisebbségi kutató, Varga Attila parlamenti képviselő, Kelemen László burgenlandi közgazdász, Halmos Sándor, a debreceni zsidó hitközség vezetője és mások. Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, a rendezvény szervezésének irányítója jelezte, hogy most lesz a Kárpát-medencei magyar közművelődési ernyőszervezetek első közös programegyeztetése. ük. Három nagy személyiség születésnapjának egybeesése (Jakabffy, Dsida Jenő, Páskándi Géza) alkalmat ad arra, hogy még színesebb legyen a program és minden vendég tehessen egy szál virágot Szatmárnémeti nagy fiainak emlékhelyéhez. Dsida Jenő szobránál már csütörtökön tisztelegnek a Kölcsey Líceum diákjai. /Hatodszor is Jakabffy Napok! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./"

"Egyes határon túli magyarok oktatási támogatásban részesülhetnek - jelentette ki korábban a státusztörvénnyel kapcsolatban Orbán Viktor kormányfő, aki annak idején húszezer forintról tett említést. A szomszédos országokban élő magyarokról szóló státusztörvény azonban nem említ összeget. Szabó Tibor, a HTMH elnöke a Népszabadságnak megerősítette: a törvény úgy rendelkezik, hogy azok a határon túli magyar családok kérhetnek támogatást, ahol legalább két gyermek magyar iskolába jár. A pénz eljuttatásáról a támogatást intéző közhasznú szervezetek polgárjogi szerződést kötnek a választott határon túli partnerrel. - A határon túli magyarokról készülő státustörvény nem fog etnikumközi feszültségeket okozni - jelentette ki Adrian Severin, az EBESZ parlamenti közgyűlésének elnöke kolozsvári látogatása során adott nyilatkozatában. A törvény alkalmazásában nem lát közvetlen problémát, de "nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az ilyen megkülönböztetés olyan lelki, érzelmi problémákat okozhat, főként a tömegek szintjén, amelyek nem kedveznek az egység légkörének az Európai Unióban". - Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára szerint a munkavállalás megkönnyítése csak a jelenlegi helyzetet legalizálja. /A státustörvény sokakat foglalkoztat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./"

"Máj. 19-én Nagyváradon ünnepélyes átadták az Arany János Kollégium felújított épületét. A Partiumi Keresztyén Egyetem kollégiumának avatásán többek között részt vett Orbán Viktorné Lévai Anikó, a magyar kormányfő felesége, Pokorni Zoltán oktatási miniszter, Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Tőkés László püspök azt hangsúlyozta, hogy a rendszerváltást a kisebbségpolitikában is végig kell vinni: a romániai magyarságnak a jogot kell megkapnia ahhoz, hogy megvalósítsa végső célját, a nemzeti autonómiát. - Egy kisebbség pedig csak akkor válik egyenjogúvá, ha oktatási rendszerével az átlag fölé próbál emelkedni - jelentette ki beszédében Pokorni Zoltán. A miniszter emlékeztetett arra, hogy Kárpátalján a beregszászi magyar tanítóképző most kapta meg az ukrán állam akkreditációját, a román illetékesek megadták az Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredán tervezett karainak ideiglenes működési engedélyét. Komoly munka folyik a felvidéki Révkomáromban a magyar nyelvű felsőfokú oktatás beindítására, és hasonló komoly tervek vannak Vajdaságban is. Németh Zsolt beszédében úgy fogalmazott: "azt üzenjük román barátainknak, hogy ne féljenek a magyar kezdeményezésektől, azok nem ellenük irányulnak. Ha a magyarok nyernek, azzal a románok nem veszítenek. Közösek az eredményeink és a kudarcaink is, ha a romániai magyar közösség gyarapszik, azzal egész Románia gyarapszik". Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke kiemelte, hogy példátlan az elmúlt nyolc évtized történetében az az anyagi támogatás, amelyet a magyar kormány és az Országgyűlés adott az erdélyi magyar egyetem beindításához. Szabó Tibor azt a reményét fogalmazta meg, hogy a készülő státustörvény elfogadása után jogi alapot biztosít majd az erdélyi magyar egyetem fenntartásához és működtetéséhez szükséges folyamatos támogatásnak. Tempfli József nagyváradi katolikus püspök kiemelte, hogy a romániai magyarság nem tüntetésekkel, erőszakos akciókkal, hanem megértéssel, türelemmel akar boldogabb jövőt építeni magának. /Felavatták a Partiumi Keresztyén Egyetem Arany János kollégiumát. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./"

"Máj. 19-20-án hatodszor rendezték meg a Jakabffy Napokat Szatmárnémetiben, ez jórészt Muzsnay Árpádnak, az EMKE alelnökének köszönhető. Sajnos Szatmárnémeti értelmiségi köre távol marad az eseményről. Varga Attila parlamenti képviselő emlékeztetett a Jakabffy-hagyatékra: "olyan szellemi örökséget hagyott ránk, melyből erőt, tartást lehet meríteni a jelen küzdelmeihez, kisebbségi sorsunkat vállaló politikai cselekvéshez, magabiztosságot a mindennapi élethez." Eddig közel 50 előadó vett részt az Európa-szerte ismert kisebbségpolitikus emlékére rendezett eddigi tanácskozásokon, köztük Pomogáts Béla, Pozsgay Imre, Szabó Tibor, Tabajdi Csaba, Törzsök Erika Budapestről, Duray Miklós Pozsonyból, Csubela Ferenc Szabadkáról, Gortvay Erzsébet és Brezovics László Ungvárról, Oplatka András Zürichből, Bárdi Nándor Solymárról, aztán Markó Béla, Frunda György és mellettük a mostani rendezvény előadói - Kósáné Kovács Magda /MSZP/, Balázs Sándor, Balogh András, Törzsök Erika /SZDSZ/, Székely István, Komlós Attila, Pomogáts Béla, Grúber Károly, Lőrincz Csaba /Fidesz/, Eckstein Kovács Péter, Gönc László, Fedinec Csilla, Kelemen László, Jakab Sándor, Issekutz Sarolta, Halmos Sándor, akik azt elemezték, mi lesz a helye és szerepe a kisebbségeknek az integráció során. Szó volt továbbá a nemzeti irodalom regionális és világirodalmi helyéről; az egyház és vallás szerepéről és Magyarország nemzetpolitikájának értékeléséről az euroatlanti integráció perspektívájából; a szlovéniai, a burgenlandi, horvátországi és kárpátaljai magyarok helyzetéről, jövőképéről, végül pedig a cigányság sorsáról. /Jakabffy Elemér szellemi hagyatékából erőt, tartást lehet meríteni a jelen küzdelmeihez. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 21./ Máj. 20-án Lugoson folytatódott a Szatmárnémetiben megkezdődött rendezvény. Először Jakabffy Elemér emléktábláját koszorúzták meg a résztvevők. Ezután a közíró életművét értékelő konferenciát tartottak. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke a jogtudós tevékenységét példaszerűnek nevezte. "Jakabffy - mondta Pomogáts - tudományosan és szakmailag felkészült, erkölcsileg rendkívül következetes közép-európai politikus volt." Dr. Issekutz Sarolta, a budapesti Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke ismertette az örmény származású Jakabffy család történetét. Bakk Miklós politológus a jogtudós által 1940-ben megalkotott kisebbségi törvénytervezet kapcsán a kérdés megoldásának közép-európai modelljeit elemezte. /Bartók mellett említendő. Jakabffy Elemér kisebbségi politikusra emlékeztek. /Bartók mellett említendő. Jakabffy Elemér kisebbségi politikusra emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./ Megtartották a Szatmárnémeti Kölcsey Kör kezdeményezésére az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Határon Túli Magyarok Hivatala, az Illyés Közalapítvány, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia - és Lugos város RMDSZ szervezetének közös rendezvényét, a VI. Jakabffy Napokat. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke emlékezett Jakabffy Elemérre, aki 20 éven át Lugoson jelentette meg a Magyar Kisebbség című nemzetpolitikai szemlét 1922 és 1942 között, havonta kétszer. Igazi kisebbségtudomány volt ez a folyóirat, ugyanakkor művelődéstörténet és szociológia, több tudomány határán álló tudományág. Szellemi örökség, mely ma is időszerű. Szekernyés János temesvári újságíró, bánsági helytörténész Jakabffy Elemér kiadott könyveinek és a Magyar Kisebbség 20 év alatti 480 példányának a jelentőségét méltatta. A Magyar Kisebbség román, német és francia mellékleteit eljuttatták a román kormányhoz, valamint a nemzetközi szervezetekhez, hogy tudomást szerezzen a világ a romániai kisebbségek áldatlan helyzetéről. Másik jelentős műve a Bánsági magyarság 20 éve Romániában, mely 1939-ben Budapesten jelent meg, majd ennek folytatása A bánsági magyarság helyzete a bécsi döntés óta, melyet Szekernyés közzétesz sorozatban a temesvári Heti Új Szó hasábjain. Bakk Miklós lugosi politológus a politikusra helyezte a hangsúlyt. Az Európai Nemzetkisebbségek Kongresszusain (1925-1937) minden évben részt vettek az erdélyi magyar delegátusok, legtöbbször Balogh Arthur és Jakabffy Elemér. /Lugos üzen a Kárpát-medencének. VI. Jakabffy Napok. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./"

"Máj. 23-án Budapesten hét országgyűlési bizottság tárgyalta, 24-én további két bizottság tárgyalja a státustörvényhez benyújtott módosító indítványokat. A 131 indítvány többségét a bizottságok elutasították. A javaslatok jó része arra vonatkozik, hogy miként lehet javítani a törvény alkalmazását - foglalta össze Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke. - Ezek közül néhány bekerülhet a törvénybe, többségük viszont a végrehajtó rendelkezésekben kell, hogy testet öltsön. A végrehajtás során a jó javaslatokat még mindig be lehet építeni. Szabó Tibor több parlamenti bizottságban - köztük a külügyi bizottságban - képviselte a kormány álláspontját a vitában. A külügyi bizottság elutasította a Magyar Szocialista Párt (MSZP) azon javaslatát, hogy ombudsman felügyelje a határon túli magyarok ügyeit. A döntés után Tabajdi Csaba MSZP-képviselő az MTI-nek kijelentette: "ez az elutasítás meghatározza majd, miként szavaz az MSZP-frakció a törvényjavaslat végszavazásakor." Szabó Tibor elmondta, úgy érzékeli, a törvénnyel kapcsolatban továbbra is fennáll a nemzeti konszenzus. Összességében a nemzeti konszenzus továbbra is fennáll egy párt, az SZDSZ kivételével, mely eleve kijelentette, hogy nem támogatja a törvényt. /Gazda Árpád: Alig módosul a státustörvény. A bizottságok előtt a módosító javaslatok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./ A kormány képviseletében jelen lévő Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke csak 9 módosítást támogatott. Elmondta azonban: a kabinet 32 további indítványról fontolgatja, hogy javított megfogalmazásban, kapcsolódó módosítóként támogassa. A bizottság egyetértett többek között Kelemen András (MDF) javaslatával, amely szerint a magyar igazolvány ajánlása a kérelmezőnek a magyar nemzethez, nem pedig a magyar nemzetiséghez tartozását tartalmazza. Elfogadta a bizottság Tabajdi Csaba (MSZP) és más szocialista képviselők indítványát is, amely alapján a magyar igazolvány érvényességi ideje 18 és 60 év közötti személy esetében az eredetileg tervezett öt év helyett tíz év lehet. Elfogadták Pósán László (Fidesz) indítványát, hogy a támogatási rendszer egészének koordinálása céljából központi nyilvántartást kell vezetni. Támogatta a testület az európai integrációs bizottság módosító javaslatát is, amely hangsúlyosabban kívánja a közösségi jog elsőbbségét kifejezni a státustörvénnyel kapcsolatban az EU-csatlakozás után. A testület elvetette Bauer Tamás (SZDSZ) 28 pontból álló módosító csomagját is, amely többek között feleslegesnek tartotta a magyar igazolvány bevezetését, és kiterjesztette volna a törvény hatályát a nyugati államokban élő magyarságra is. Szent-Iványi István frakcióvezető elmondása szerint a határon túli magyarok támogatását hatékonyabban szolgálná az a közalapítványt, amely a jelenleg működő sok intézmény helyett jönne létre. Ez a közalapítvány évente 15 milliárd forintból gazdálkodna. /Státustörvény. A magyar nemzethez tartozunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./"

"Az Erdélyi Nagycsaládokért Egyesület öt évvel ezelőtt alakult Nyárádszeredában, hogy erkölcsileg és anyagilag támogassa a három és a több gyermekes családokat, tájékoztatott Csíki Sándor elnök. Az egyesületnek száz család a tagja Nyárádszeredában. Fiókszervezetek Kolozsváron (tíz taggal), Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen vannak alakulóban. Magyarországon a Nagycsaládosok Országos Egyesülete nagy tekintélyt vívott ki magának: kétezer tagja van. Köztük van a négygyermekes Orbán Viktor miniszterelnök, illetve Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, akiknek három-három gyermekük van. /Erdélyi Nagycsaládokért Egyesület. A sok gyermek vállalása büszkeség. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 24./"

"A szomszédos országokban élő magyarokról készülő státustörvény egyes előírásai ellentétben állnak a nemzetközi jog szabályaival, területen kívüli jellegűek és közvetett módon a történelem elfogadhatatlan átértékelését tartalmazzák - állapította meg a román kormány külpolitikai tanácsadói irodája által készített összeállítás. - A státustörvény a "kedvezmény" elvére épül, ami számos nemzetközi konvenciónak, keretegyezménynek, nemzetközi dokumentumnak ellentmond. Ezek között említette a külpolitikai tanácsadói iroda a faji diszkrimináció minden formájának megszüntetéséről szóló 1965-ben kötött konvenciót, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló 1995-ös keretegyezményt, a kisebbségekhez tartozó személyek jogairól 1992-ben született ENSZ-nyilatkozatot. Román értelmezés szerint diszkriminációnak számít minden, az etnikai eredet alapján biztosított kedvezmény. A magyar törvénynek a kisebbséghez tartozó személyek kulturális, nyelvi és vallási identitására kellene korlátozódnia. Román megítélés szerint a törvény alkalmazása esetén egyes rendelkezéseknek más államok területén lenne hatása, tehát területen kívüli jellege lenne. Elfogadhatatlannak minősítették azt, hogy a törvény közvetve történelmi értékítéletet tartalmaz. A szöveg ugyanis kimondja: a törvény hatálya kiterjed azokra a személyekre, akik magyar állampolgárságukat nem önkéntes lemondással veszítették el. - Az 1918. évet követően született személyek soha nem voltak magyar állampolgárok. Elfogadhatatlannak tartja a román válasz azt is, hogy a magyar kormány elismeri a szomszédos országok közösségeit képviselő szervezeteket. Az a kitétel pedig, miszerint az elismert szervezetnek az egész magyar közösséget kell képviselnie, ellenkezik e személyek szabad szervezkedési jogával. - Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke korábbi nyilatkozataiban azt közölte, hogy az eddigi felmérések szerint Kárpátalján, Délvidéken és Erdélyben a megkérdezettek 80 százaléka, a Felvidéken 70 százaléka kérné a magyar igazolványt, ezért a törvénytervezethez készülő költségkalkulációban 2,5-3,1 millió potenciális igénylővel számolnak. /A történelem elfogadhatatlan átértékelése? "Félhivatalos" román vélemény a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./ "

"Minden ellenkező állítás ellenére, a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény elfogadása esetén nem létesítünk közjogi viszonyt a határon túli magyarokkal - jelentette ki Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár jún. 13-án Budapesten, a sajtótájékoztatón. Az államtitkár elmondta: a törvénytervezet fő célkitűzése a határon túli magyar közösségek identitásának megerősítése, és a magyar parlament 80 éves adósságot törleszt, amikor elfogadja a törvényt. - Nem a trianoni jóvátételről van szó, hanem arról, hogy az anyaország gondoskodik a határon túli magyar közösségekről - mondta Németh Zsolt. A külügyi államtitkár üdvözölte a parlamenti pártok között kialakult konszenzust és megemlítette, hogy tárgyalásokat kezdeményeznek az MSZP-vel a szocialista frakció által szorgalmazott, a határon túli magyarok ombudsmanja tisztségének létrehozásáról. - Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke arról beszélt, hogy a törvénytervezet pozitívan befolyásolta a szomszédos országokban élő magyarok szülőföldhöz való ragaszkodását. Szólt a Balázs Ferenc Kutatóintézet legújabb közvélemény-kutatási adatairól is, amelyekből az derül ki, hogy a tavalyi évhez viszonyítva jelentős mértékben csökkent az elvándorlási kedv a határon túl élő magyarok körében. /Németh: Nem trianoni jóvátétel. A státustörvény célja az identitás megőrzése. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./"

"A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény lényegesebb módosításairól Németh Zsolt politikai államtitkár és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke tartott sajtótájékoztatót jún. 13-án Budapesten. Az MSZP módosító javaslatai közül mintegy 20-at építettek be a törvénybe, köztük számos koncepcionális jellegűt. A szocialista párt elnöksége támogatja, hogy a frakció megszavazza a státustörvényt. A határon túli legitim magyar szervezetek egyöntetűen kifejezésre juttatták támogató álláspontjukat, mely nélkül e törvény nem születhetett volna meg. - Megerősítették, hogy a határon túli magyar saját nyilatkozatával tanúsíthatja magyarságát. Nem csak a magyar állam dönt arról, ki kap magyar igazolványt.- Az EU-ban teret hódít a határokon átívelő közszolgáltatások biztosítása. A törvény létrehoz egyfajta státust, de ez nem jelent közjogi viszonyt. Szabó Tibor, a HTMH elnöke további konkrét módosító javaslatokról tájékoztatott, továbbá a törvény fogadtatásáról a határon túli magyarság körében a Balázs Ferenc Intézet felmérése alapján. A volt Szovjetunió, Csehszlovákia, Jugoszlávia nem szomszédos tagállamaiban élő magyarokkal kapcsolatban utalt arra: esetükben megfogalmazódott egy olyan javaslat is, hogy amennyiben van lakóhelyük a most szomszédos országokban, akkor ők is élhetnek a törvény által biztosított kedvezményekkel. "Nem állandó lakhelyről van szó. Ha be tudnak jelentkezni az eredeti szülőföldjükön, családi vagy egyéb kapcsolataik révén, akkor ez a törvény rájuk is vonatkozhat. Ez gyakorlatilag áthidaló megoldás arra vonatkozóan, hoyg miként tudjuk őket is arra ösztönözni, hogy eredeti szülőföldjükön tartsák meg kapcsolatrendszerüket". Két fontos új elemre is felhívta a figyelmet a törvényből. Az egy Az egyik: ösztöndíjrendszer mindazon fiatalok számára, akik szülőföldjükön tanulnak felsőoktatási intézményekben. Függetlenül attól, hogy magyarul vagy az adott állam nyelvén tanulnak, magyarországi ösztöndíjat kérhetnek és kaphatnak. A másik a magyar nyelvű felsőoktatás segítését szolgálja olyan szervezetek támogatásának kilátásba helyezésével, amelyek közreműködnek abban, hogy magyarországi tanárok a szomszédos országok egyetemein tanítsanak. A magyar két részből fog állni. Egyrészt egy biztonsági okmányból, olyan plasztikkártyából, amilyet a magyarországi hatóságok állítanak ki személyi igazolványként. A másik egy ehhez csatlakozó könyvecske, amelyek a kedvezmények igénybevételét tartja nyilván. Az igazolvány kétnyelvű lenne. "Első alkalommal valósul meg Magyarországon egy olyan igazolványtípus - mondta Szabó Tibor -, ahol a szomszédos országokban élő magyarok családi- és utóneve az adott ország hivatalos nyelvén és magyarul is minden esetben megjelenik. Ugyanez érvényes a születési helyre, lakhelyre vonatkozóan." /Zárószavazás előtt a státustörvény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./"

"Adrian Nastase kormányfő bejelentette: egyetért azzal, hogy a román-magyar alapszerződés nyomán létrejött román-magyar kormányközi vegyes bizottság Budapesten üljön össze a státustörvénnyel kapcsolatos konzultációra. Egy nappal korábban Németh Zsolt, magyar külügyi államtitkára Budapesten kijelentette: a magyar konzultációs készség kinyilvánítása érdekében a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság magyar társelnöke, Szabó Tibor államtitkár román partneréhez fordult a bizottság összehívása érdekében. Nastase Markó Bélával, az RMDSZ elnökével sorra került jún. 27-i találkozó után nyilatkozott. Elmondta: ismertette a román kormány álláspontját az RMDSZ elnökével. A miniszterelnök szerint egy adott ország területén élő nemzeti kisebbség problémáival az adott ország foglalkozik. Markó Béla úgy nyilatkozott: nem annyira a törvény tartalmáról, hanem a törvény körül kialakult helyzetről beszéltek. Markó Nastasénak is elmondta, hogy rendkívüli módon eltúlozták ennek a jelentőségét, és kérte, hogy keressék a két ország közötti párbeszéd módját. /Összehívják a román-magyar vegyes bizottságot. Markó-Nastase találkozó a státustörvény ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./"

"A határon túli magyar szervezetek vezető politikusai jún. 27-én tanácskozást tartottak Budapesten a státustörvénnyel kapcsolatos helyzet elemzése végett, amelyen részt vettek a romániai, szlovákiai, jugoszláviai, ukrajnai, horvátországi és szlovéniai parlamenti, illetve tartományi képviselettel rendelkező magyar pártok és szervezetek képviselői. Németh Zsolt politikai államtitkár tájékozatott a helyzet bel- és külpolitikai vonatkozásairól, s nem tartotta indokoltnak, hogy néhány napon belül összehívják a Magyar Állandó Értekezlet rendkívüli ülését - ahogy a szocialisták kedden javasolták -, erre az ősz folyamán kerül sor. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke reményét fejezte ki, hogy hamarosan tárgyalóasztalhoz ül a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság megvitatni a felmerült kérdéseket. A határon túli magyar politikusok végül az alábbi közös nyilatkozatot fogadták el.A Magyar Állandó Értekezlet parlamenti, illetve tartományi képviselettel rendelkező tagszervezetei a Romániában, a Szlovák Köztársaságban, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban, az Ukrán Köztársaságban, a Horvát Köztársaságban és a Szlovén Köztársaságban képviselőik révén az alábbi nyilatkozatot teszik: 1. Üdvözlik a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt, amelyet a Magyar Országgyűlés 2001. június 19-én 92 százalékos többséggel fogadott el. Ez a törvény hozzájárul a Kárpát-medencei térség további stabilizálódásához, mivel a számbeli kisebbségben élő magyar közösségek eddigi hátrányos megkülönböztetését hivatott csökkenteni. A törvény ezen szándékával hozzájárul az egyes országokban élő magyarok szülőföldön maradásához és boldogulásához. A törvény - anélkül hogy a hatálya alá tartozó személyekkel közjogi viszonyt teremtene - olyan szülőföldön igénybe vehető támogatások és magyarországi kedvezmények elnyerésére ad lehetőséget, amellyel segíti szülőföldjükön kulturális életük kibontakozását, oktatásügyük javulását. Elősegíti továbbá a közművelődési és oktatásügyi állapotuknak az adott országok színvonalára emelését és az európai színvonalhoz közelítését. A törvény ezzel hozzájárul az egész térség integrációs esélyeinek növeléséhez. 2. A Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény a számbeli kisebbségben élő magyarok identitásának megőrzéséhez, elvándorlásuk megelőzéséhez járul hozzá. Egyúttal előmozdítja a nemzetközi kisebbségjogi normák, így az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezménye szellemének és céljainak teljesebb érvényesülését azáltal, hogy a kisebbségek esélyegyenlőségét kívánja elősegíteni. 3. A törvény előkészítését és elfogadását a számbeli kisebbségben élő egyes magyar közösségek szülőföldjének államaiban, és ennek következtében másutt is, félreértésekből származó vélemények kísérik. Ezen félreértések csökkentését és megszüntetését a már létező érdemi párbeszéd intézményesített formáinak igénybevételével célszerű rendezni a kétoldalú kapcsolatok keretében. Alapvető közös érdeknek tekintik az érdemi eszmecsere folytatását, valamint a meglévő kétoldalú szerződéses kapcsolatok rendszerét, és annak bővítését, amelyek a jószomszédi viszony meghatározó elemei voltak, és kell hogy maradjanak a jövőben is. 4. A nyilatkozat aláírói meggyőződéssel támogatják államaik euroatlanti integrációját, bízva abban, hogy kormányaik képviselik annak szellemiségét. Ezért is érdekük, hogy Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának és NATO- tagságának előnyei kiterjedjenek a Magyarországgal szomszédos országokra is. Meggyőződésük, hogy Magyarország és a számbeli kisebbségben élő magyar közösségek közötti intézményes párbeszéd hozzájárul a térség stabilitásához és gazdasági fejlődéséhez. A számbeli kisebbségben élő magyar közösségek jogainak sérelme ugyanis az identitásvállalás szabadságának csorbulásához, beolvasztáshoz és elvándorláshoz vezethet, politikai-szociális feszültségeket okozva, amelyek gátolhatják a térség országainak euroatlanti integrációját, és új választóvonalakat hozhatnak létre. Egy ilyen helyzet kialakulása azonban ellentétes a térség állampolgárainak érdekeivel. 5. Jelen nyilatkozat aláírói megállapítják, hogy ezen törvény ugyan hozzájárul a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarság állapotának javításához, mindazonáltal továbbra is az egyes érintett országok felelősségének tartják a határon túli magyar közösségek helyzetének megnyugtató rendezését. Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Magyar Koalíció Pártja, Vajdasági Magyar Szövetség, Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./"

"Az utóbbi napok eseményei azt erősítették meg, hogy a magyar kormány korábbi egyeztetéseinek eredményeként európai uniós partnereink és szomszédaink, Románia kivételével, ha olykor kritikával is, de elfogadták a státustörvény szükségességét - nyilatkozott Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke a pozsonyi Új Szó jún. 30-i számában. Kijelentette: úgy tűnik, a státustörvény végrehajtásának sem lesz különösebb akadálya. - Örömmel tapasztalom azt is, hogy szlovákiai partnereinkkel folytatott tárgyalásaink eredményeként a szlovák külügyminisztérium vezetői és más felelős politikusok, köztük Mikulás Dzurinda kormányfő is, az első reakciókhoz képest sokkal mérsékeltebb hangnemben értékelik a dokumentumot - fogalmazott a HTMH elnöke, és jelezte: Magyarország a továbbiakban a törvény végrehajtásával kapcsolatosan is kész egyeztetni a partnereivel. Szabó Tibor cáfolta azokat az állításokat, miszerint a szomszédos országok politikusai nem kaptak megfelelő információkat. Kijelentette: minden kétoldalú eszmecserén, így a kormányfők és a külügyminiszterek találkozóin a "partnereink megfelelő tájékoztatást kaptak", és az érintett országok nagykövetei az előkészítés folyamatában a törvénytervezet szövegeit is megkapták. - Meggyőződésünk, hogy ez a törvény a határainkon túl élő közösségek biztonságérzetét fokozza, és ezáltal hozzájárul a régió stabilitásához is - fogalmazott a HTMH elnöke, aki bízik abban, hogy a kérdés megközelítésében rövidesen a szomszédos országok felelős politikusai is így gondolkodnak majd, hiszen a térség országait nagyon sok közös cél fűzi össze, s ilyen fontos cél "az eddigi szerződéses kapcsolatrendszerünk bővítése és tartalmasabbá tétele". /Szabó Tibor HTMH-elnök: A román diplomácia offenzívája nem veszélyezteti Magyarország kedvező megítélését. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./"