A magyarországi költségvetés kiadásainak csökkentése ellenére várhatóan nem csökkennek a határon túli magyarok támogatására szánt összegek – nyilatkozta Veres János, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára. Az államtitkár és Gazda József, Szabolcs–Szatmár–Bereg megye közgyűlésének elnöke január 17-én látogatott Szatmárnémetibe, ahol Szabó Istvánnal, megyei tanács elnökével és Riedl Rudolf alprefektussal folytattak megbeszélést a két megye közötti együttműködés további lehetőségeiről. /Túrós Lóránd: Veres János államtitkár szerint. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 19./

Január 29-én Nyíregyházán a Kárpátok Eurorégió Nemzetközi Kisebbségi Tanács székhelyén ünnepélyes keretek között nyújtották át a nemzetközi és etnikai kisebbségek felzárkóztatása és esélyegyenlőségének megteremtése érdekében kifejtett eredményes tevékenységért a tanács által odaítélt kisebbségi díjakat. A Kárpátok Eurorégió Nemzetközi Kisebbségi Tanácsa 28/2003. számú határozata értelmében Szabó Istvánnak, a Szatmár megyei tanács elnökeként az előbb említett területen végzett munkájáért a kisebbségi díj arany fokozatát adományozta. Ugyanazon elismerésben részesült Nuszer Ernő, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökhelyettese, valamint Gazda László, a Szabolcs–Szatmár–Bereg megyei közgyűlés elnöke. Szabó István utalt arra, hogy az elismerés nemcsak őt illeti, hisz mindaz, amit e téren elért, az az RMDSZ és a Német Demokrata Fórum közös erőfeszítésének köszönhető. Emlékeztetett arra is, hogy amikor Szatmár megye csatlakozott a Kárpátok Eurorégióhoz, azt a hivatalos román politika igen nagy ellenszenvvel fogadta, keményen meg kellett küzdeniük igazuk bizonyításáért. Kihangsúlyozta, hogy a Kárpátok Eurorégió kibontakozása, munkájának eredményessége nagymértékben a magyar fél kezdeményező munkájának, segítőkészségének köszönhető. /Máriás József: Kitüntetés az eredményes tevékenységért. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 30./

Sikeres Ady-emlékest volt jan. 29-én Lugoson, a Szombati Szabó István Irodalmi Körben. Fazakas Csaba református esperes és Gergely Kálmán nyugalmazott tanár beszélt a költőtől. /Fülöp Lídia: Szívünket melegítették az elhangzott versek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 3./

Közismert, hogy a régi rendszerben a vegyes lakosságú területeken rendszerint a színtiszta magyar települések kárára hozták létre a közigazgatási egységeket, még akkor is, ha ezek nagyobbak voltak, mint a községközpontnak kijelölt román vagy vegyes lakosságú falvak. Így került Szatmár megyében Egri Batizhoz, Csomaköz Szaniszlóhoz, Kökényesd Halmihoz, Tamásváralja Batarcshoz, Józsefháza Aranyosmeggyeshez vagy Gencs Érkáváshoz. Megfogyatkozott lakosságuk miatt már nem mindegyik élhet a különválás lehetőségével, de néhánynak már sikerült elérni az önállósulást szentesítő sikeres népszavazást. Sőt Kálmánd már esztendeje elvált Kaplonytól, s a közelgő helyhatósági választás után, immár saját önkormányzattal és polgármesterrel jogilag is önálló lesz Egri, Kökényesd és Csomaköz. Rövidesen. négy új magyar község jelenik meg Szatmár megye térképén, olyan községek, amelyek tanácsülésein (érvényes román törvény szerint) magyarul beszélhetnek. Az ötödik Avasújváros lehet, de ott más a helyzete. Hozzá annak idején egy nagyobb lélekszámú román települést csatoltak, a ráksai polgármester nem segíti faluja önállósulását. Nemrég a megyei román lapban arról írt, hogy Avasújvárosban nagyszabású etnikai konfliktus van kibontakozóban, mert az újvárosi magyarok el akarnak válni a ráksai románoktól. Másnap Szabó István megyei elnök válaszolt a lapban, hogy nincs szó semmiféle etnikai ellentétről, erről maga is tudna, hisz ott lakik. Most azonban kiderült, hogy a ráksaiak is a váláshoz szükséges népszavazás mellett döntöttek. /(Sike Lajos): Négy új magyar község és az ötödik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye fennállásának kétszázadik évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat egyik fővédnökeként látogatott márc. 21-én Szatmárnémetibe Ion Iliescu államelnök. Az elnököt és kíséretét a repülőtéren egyházi és politikai vezetők fogadták, köztük Schönberger Jenő megyés püspök, Szabó István, a Megyei Tanács elnöke, Gheorghe Ciocan prefektus, Riedl Rudolf alprefektus, Viorel Solschi polgármester és Ilyés Gyula alpolgármester. Ion Iliescu a székesegyházban vett részt az ünnepi szentmisén, amelyet Ioan Robu bukaresti érsek celebrált. A latin, román, magyar és német nyelven tartott misén Schönberger Jenő megyés püspök szentbeszédében a tékozló fiú esetéről beszélt, akit atyja nem büntetett meg vétkei miatt, hanem megünnepelte hazatérését. Ünnepi beszédében Ion Iliescu kifejtette, a római katolikus egyház jelenléte a görög katolikus egyházé mellett kapu Nyugat felé. Az államfő elismeréssel szólt az egyház szociális tevékenységéről, mely a Caritas közreműködésével és a román állam anyagi támogatásával is, Szatmár megyében jelentős eredményeket ért el. Kiemelte, hogy a bajba jutottak nemzetiségüktől és vallásuktól függetlenül számíthatnak az egyház segítségére. /Túrós Lóránd: 200 éves a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 22./

Márc. 23-án tartották Szatmárnémetiben, a székesegyházban a 200 évvel ezelőtt megalakult Szatmári Római Katolikus Egyházmegye jubileumi ünnepségét. Schönberger Jenő megyés püspök köszöntötte a meghívottakat és ismertette a nap jelentőségét: "A szatmári egyházmegyét szatmári székhellyel I. Ferenc osztrák császár és magyar apostoli király 1804. március 23–án hasította ki az egri egyházmegyéből. Ezt VII. Pius pápa még az év augusztus 9–én pápai bullájával szentesítette. A királyi Magyarország akkori legfiatalabb püspöksége öt vármegye területét ölelte fel: Szatmárét, Ugocsáét, Máramarosét, Beregét, Ungét, és néhány szabolcsi település is ide tartozott. A trianoni békeszerződés után az egyházmegye három részre oszlott: 44 plébánia 80 pappal és 75 ezer hívővel Romániához került. 1991–ben az egyházmegye újjáalakult Reizer Pál püspök irányításával, az azóta eltelt időszaknak megvannak az eredményei." Az ünnepi szentmisét dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek magyar, német és román nyelven celebrálta. A szentmisén német nyelven Lerm István, román nyelven Anton Diacu, az új román római katolikus plébánia plébánosa, magyar nyelven Láng Pál kanonok, a székesegyház plébánosa olvasott fel szentleckét. Megjelent többek között Bálint–Pataki József, a HTMH elnöke, Íjgyártó István, bukaresti magyar nagykövet, Soós Károly, a Márton Áron Társaság titkára, Ilyés Gyula Szatmárnémeti alpolgármestere, Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke és Bekő Tamás, Nagykároly polgármestere. /Elek György: Kétszáz éve alapították a Szatmári Római Katolikus Egyházmegyét. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 24./

Az RMDSZ Szatmár megyei választmány márc. 26-i ülésén döntöttek titkos szavazással, hogy Szabó Istvánt, a Szatmár Megyei Tanács jelenlegi elnökét ismét jelöli erre a tisztségére. A választmány arról is döntött, hogy a tanácselnökjelölt vezesse az RMDSZ megyei tanácsosi jelöltlistáját. A választmány titkos szavazással rangsorolta a jelölteket, akik március 12–ig adták le jelölésüket a megyei szervezethez. /Túrós Lóránd: Az RMDSZ jelöltje a Szatmár megyei tanács elnöki tisztségére ismét Szabó István. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 27./

Két megyét, az anyaországot, és sok-sok települést képviseltek az ápr. 3-án tartott Szombati Szabó István-szavalóversenyre benevezett fiatalok. A kezdeményező lugosi református egyházközség a hagyományteremtés szándékával szervezte a vetélkedőt. A huszonhat fiatal népes közönség előtt mérte össze versmondó tehetségét. /Sipos János: Szombati Szabó István nemzetközi szavalóverseny. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 5./

A szatmári békét követő fejlődés és Magyarország uniós csatlakozása után megnyíló lehetőségek közötti párhuzamot hangsúlyozták máj. 1-jén a majtényi síkon azok a szónokok, akik a Rákóczi–szabadságharcot követő fegyverletételre, illetve Rákóczi fejedelemmé választásának évfordulójára emlékeztek. Muzsnay Árpád, a rendezvény szervezője után Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke is az egység jelentőségét hangsúlyozta. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette: nekünk ahhoz, hogy a szabadságot végre kivívhassuk, nemcsak másokkal kellett megküzdenünk, hanem magunkat is le kellett győznünk. Az egység üzenetét fogalmazta meg Katona Tamás történész is. A részvevők megkoszorúzták a majtényi síkon található emlékoszlopot. /Túrós Lóránd: Az egység üzenete a majtényi síkon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 3./

Máj. 14-én Szatmárnémetiben a székesegyházbeli kamarakoncerten Szabó István megyei tanácselnök a Szatmár Megyei Tanács kulturális életműdíját nyújtotta át Ruha István érdemes művésznek. /(c): Elismerés Ruha Istvánnak a Szatmár Megyei Tanácstól. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 15./

Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke az apparátus legfelkészültebb tagja, ugyanis tizenkét éve a megyei tanács vezetőségének tagja. Két ciklusban alelnökként, a legutóbbi négy évben pedig elnökként tevékenykedett. Elmondta, hogy a legutóbbi négy évben, a bukaresti pénzelosztás után Szatmár megye mindig körülbelül a 25. helyre került. Négy év alatt 21 községbe vezették be a vizet, és ezeknek a hetven százaléka magyar település. Évtizedek óta először fordult elő, hogy a magyar nemzetiségű árva gyerekek magyarul tanulhattak az iskolákban, nevelőik magyarul beszéltek velük. Több száz kilométernyi utat aszfaltoztak le és újítottak fel, pályázatokkal vissza nem térítendő hitelekhez juttatták a megyét és a különböző településeket. Legfontosabb terveik között szerepel a Szatmárnémeti és Nyíregyháza közötti gyorsforgalmi út elkészítése, szeretnék beindítani a vonatközlekedést Nagykároly és Nyírbátor között. /Simon Levente: Az RMDSZ jelenléte a megyei tanácsban lehet a legrövidebb út Európához. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 20./

A négy évvel ezelőttinél jobb eredményt ért el az RMDSZ Szatmár megyei szinten is, hiszen 13 személyt /Szabó István, Csehi Árpád, Kovács Máté, Kaiser Stefan, Draveczky Károly, Kramer Csilla, Visnyai Csaba, Günthner Tibor, Véron András, Tóga István, Marginean Horn Éva, Muzsnay Árpád, Gábor József/ delegálhat a 33 főből összetevődő Szatmár Megyei Tanácsba. Szabó István maradhat a Szatmár Megyei Tanács elnöke. Szatmár megyében a magyar falvakban is jól szerepeltek az RMDSZ–es jelöltek. Az első fordulóban dr. Incze Lajos (Halmi), Koczán Levente (Túrterebes), Szabó Elek (Egri), Dobos István (Mikola), Balogh Sándor (Kálmánd), Pap József (Szatmárhegy), Nagy József (Pálfalva), Svegler Albert (Csanálos), Balogh Ferenc (Hadad), Gaman Mihály (Pusztadaróc), Sárpataki János (Börvely), Domokos Sándor (Kolcs) nyert az RMDSZ jelöltjei közül, míg a Német Demokrata Fórum első körben befutó polgármesterjelöltjei Fezer Gábor (Mezőterem), Nagy Mária (Mezőpetri), Heinrich Mihály (Mezőfény) és Löchli Mihály (Csomaköz). /Simon Levente: Tizenhárom megyei tanácsosa lesz az RMDSZ–nek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 9./

Az idén 96 éves Református Szemle /Kolozsvár/ szerkesztőbizottsága Kozma Zsolt teológiai professzornak ítélte az első Pro Sciencia Sacra díjat. A jún. 9-én megtartott ünnepi nyílt szerkesztőségi ülés főhajtás volt a több lelkészgenerációnak tudományt és lelki táplálékot nyújtó Kozma professzor előtt. Adorjáni Zoltán teológiai professzor, a Református Szemle főszerkesztője ismertette a népes hallgatósággal a teológiai szaklap közel százéves történetét és Kozma Zsolt munkásságát. Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke saját méltatása mellett felolvasta az objektív okok miatt távolmaradt Szabó István dunamelléki református püspök üzenetét, majd Marjovszki Tibor budapesti teológiai tanár személyes hangvételű előadásban méltatta a Kozma-életmű hatását a felnövő teológus-generációkra. Pap Géza erdélyi püspök az idén nyugdíjazását kérő Kozma Zsolthoz fordult: ne hagyja abba a tanítást, ne hagyja abba az írást. /M. Á. Zs.: Pro Sciencia Sacra díj Kozma Zsoltnak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

Szabó Istvánt, a Szatmár Megyei Tanács elnökét jún. 22-én megerősítették tisztségében. A testület alelnökeit az SZDP delegálta. A Szatmár Megyei Tanácsban az RMDSZ 13 mandátumot, az SZDP tízet, az NLP hetet, a DP pedig 3 mandátumot szerzett. /Szatmári képlet. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 23./

Újabb négy évig lesz a Szatmár megyei tanács elnöke Szabó István. Az RMDSZ jelöltjét a 33 tanácsosból 22-en támogatták az alakuló ülésen. A Szatmár megyei önkormányzatba az RMDSZ-nek 13, a kormánypártnak 10, a Nemzeti Liberális Pártnak 7, a Demokrata Pártnak pedig 3 képviselőt sikerült bejuttatnia. Marosvásárhelyen két magyar alpolgármesteri tisztséget szerzett meg az RMDSZ. Csegzi Sándorról már megválasztása előtt tudni lehetett, hogy komoly esélyei vannak a tisztség elnyerésére, viszont Bárczi Győző városi alpolgármesteri funkciója meglepetésként hatott mindenki számára. /Erdei Róbert, Szucher Ervin: Az „ismeretlen” Bárczi. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./

Júl. 12-én Szatmárnémetiben találkoztak Szatmár megye RMDSZ– és NDF–színekben, illetve függetlenként polgármesteri vagy alpolgármesteri tisztséget nyert köztisztviselői. Szabó István megyei tanácselnök a fontosabb teendőikre is emlékeztette a polgármestereket és alpolgármestereket. Minden polgármesteri hivatalban legyen egy személy, aki az uniós és egyéb pályázati kiírásokra figyel és pályázatokat készít. /(princz): A megye magyar ajkú polgármestereinek és alpolgármestereinek találkozója. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 14./

Dr. Scholtz Béla három éve a Szatmár Megyei Mezőgazdasági Szaktanácsadó Központ igazgatója. Az összes magyar vezető közül ő tett a legtöbbet az anyanyelv törvényben is biztosított használatáért. Scholtz igazgató egyik első ténykedése az volt, hogy a szaktanácsadó központ mindaddig csak románul kiadott havi folyóiratát, a Curierul Agricol háromnyelvűvé tette. A prefektus egy ízben rászólt, hogy „az állam pénzén” nem lehet ilyesmit csinálni. Riedl Rudolf alprefektus, Ilyés Gyula megyei RMDSZ-elnök és Szabó István, a megyei önkormányzat elnöke Scholtz mellé állt. Most a januárban induló (három- és öthónapos) mezőgazdasági szaktanfolyamokat készíti elő. Ahol kérik és lehetőség van rá, mindenütt a hallgatók anyanyelvén tartják az előadásokat. Hiába az anyanyelv használatát biztosító törvény, ha nincs, aki érvényt szerezzen neki. /Sike Lajos: A mi megfelelő emberünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

Valer Marian Szatmár megyei prefektus nyílt levelet nyújtott át Szabó István tanácselnöknek, a tanácsosoknak és a sajtó képviselőinek dec. 28-án tartott rendkívüli tanácsülésen. Az abban megfogalmazottak szerint nem sikerült rendezni a Vatra Romanesca Kulturális Egyesület, a megyei könyvtár, valamint a szatmári táblabíróság székhelyproblémáját, ezzel szemben „meglepően gyorsan” központi székhelyet biztosítottak a Megyei Turisztikai Információs Központnak, melyet a megyei, illetve a helyi tanács és az Erdélyi Kárpát-Egyesület működtet. „Ez olyan egyesület, mely magyar nemzeti kritériumokon alapul, melynek egyöntetű célja, hogy magyarországi cégeket vonzzon” – nehezményezte a prefektus. Valer Marian a „szatmári gróf”-nak nevezett Szabónak magyarországi kapcsolatait, többek közt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye önkormányzatának elnökéhez fűződő barátságát is felrótta. /Magyarországi kapcsolataiért vonta kérdőre Szabó Istvánt a leköszönő szatmári prefektus. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./

Gyurcsány Ferenc kormányfő jan. 11-én Nyíregyházán konzultációt folytatott az interregionális együttműködés kérdéseiről Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Szatmár és Hargita megye önkormányzati vezetőivel. A tárgyaláson Gazda László, a szabolcsi önkormányzat, valamint Szabó István, Szatmár és Bunta Levente, Hargita megye tanácselnöke vett részt. Megállapodtak arról, hogy az érintett régiók a magyar kormány támogatásával kezdeményezik a 49-es főút gyorsforgalmi úttá fejlesztését, illetve Tusnádfürdőn oktatási, képzési és konferencia-központot létesítenek. Román–magyar együttműködésről döntöttek Békéscsabán is, ahol Békés és Szeben megye rendőr-főkapitánysága állapodott meg. /Román–magyar megyeközi együttműködések. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./

Böjte Csaba, a dévai gyermekotthon alapítója vehette át az Év embere díjat a Magyar Hírlaptól, a napilap február 10-én tartott ünnepségén. Budapesten, a Művészetek Palotájában tartották a sorrendben már nyolcadik rendezvényt. A díj birtokosa már Erős János, Somody Imre, Esterházy Péter, Gönczöl Katalin, Szabó István, Kertész Imre és Szuhaj Mihály. A 45 éves Böjte Csaba az év embere jelölést vegyes érzelmekkel fogadta, bevallása szerint ugyanis nem nagyon szereti a kitüntetéseket. Ám ha a jelölés – mint mondta – ráirányíthatja a figyelmet az elhagyott, illetve elkallódó gyerekek problémáira, akkor örül a kiválasztásnak, és reméli, nemcsak Erdélyben, de Magyarországon is akadnak követői Böjte Csaba civil foglalkozásainak feladása után egy évig élt remeteként a Hargitán, miközben elszántsága, akaratereje próbájaként egy bányában dolgozott. 1982-ben titokban jelentkezett a ferences rendbe, majd gyulafehérvári és esztergomi teológiai tanulmányai végén 1989-ben szentelték pappá. 1992-ben Dévára került, ahol néhány, az utcáról befogadott árvával az oldalán beköltözött a város évtizedek óta üresen álló egykori ferences kolostorába. A saját erőből szobáról szobára felújított, időközben az egyház tulajdonába visszakerült kolostor ma már négyszáz gyermeket befogadó árvaházként működik, saját iskolával, óvodával és kiszolgáló épületekkel. A gyerekközpont fenntartása mellett a létesítményt működtető Szent Ferenc Alapítványhoz befolyó adományokból Böjte Csaba az elmúlt években tucatnyi új telket és ingatlant vásárolt, amelyekből újabb és újabb otthonok nyíltak vagy nyílnak hamarosan. A dévai mellett két évvel ezelőtt Szászvároson és Szovátán, az elmúlt évben Zsombolyán, Torockón, Gyergyószárhegyen és Nagyszalontán létesültek újabb árvaházak és otthonok, a kolozsvári egyetemre járó diákok szállásgondjainak megoldására pedig saját házat kaptak a városban. Néhány hónapon belül Petrozsényben is újabb intézet létesül. /Böjte Csaba atya az Év embere. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 12./

A Hitel folyóirat februári számának lap címoldalán ez olvasható: Nem, az nem lehet. Vallomások és elemzések 2004. december 5-éről. Csoóri Sándor, Vasadi Péter, Pozsgay Imre, Duray Miklós, Pap Géza, Sütő András, Gál Sándor, Lászlóffy Aladár, Dobos László, Dudás Károly, Vári Fábián László, György Attila, Zsidó Ferenc, Sepsiszéki Nagy Balázs, Csata Ernő, Magyari Lajos, Koncsol László, Fekete Gyula, Kodolányi Gyula, Tőkéczki László, Ablonczy László, Czakó Gábor, Tornai József, Tamás Menyhért, Domokos Mátyás, Nagy Gáspár, Ács Margit, Alföldy Jenő, Márkus Béla, Görömbei András, Bertha Zoltán, Cs. Nagy Ibolya, N. Pál József, Elek Tibor, Rott József, Száraz Miklós György, Sturm László, Prágai Tamás, Brém Nagy Ferenc, Mórocz Zsolt és Szabó István. A folyóirat kevés példányban jut el Erdélybe, Felvidékre, Kárpátaljára, Szabadka környékére, Lendvára. „Senki sem kötelezte a maradék Magyarországot arra, hogy megvonja az állampolgárságot azoktól, akik fölött áthelyezték az államhatárokat.” – írta Duray Miklós. „Egy néptől, mely évtizedeken át határain belül bambán tűri pusztítását, sőt besegít önpusztítással, nehogy nacionalistának pellengérezze ki a sajtó, nem várható el, hogy a határain kívül rekedt sorstársaiért ébredjen fel évszázada alvó lelkiismerete.” – állapította meg Fekete Gyula. Csoóri Sándor pedig arról írt, hogy a mai divatos és sikeres íróinknak egyetlen szavuk sincs arról, hogy miért sorvad, miért fogyatkozik ez a nép. „Magasban járó elmélkedésekből már régóta arra tudok következtetni, hogy saját esztétikájukat, gondolataikat, előítéletüket ismerik csupán. De azt a valóságot, amelyben maga az istenadta nép él idehaza vagy a határainkon kívül, egyáltalán nem ismerik, legfeljebb hallomásból, mint a hutukat.” /Nagy Pál: Mi történt velünk? = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./

Resicabányán a Paul Iorgovici Megyei Könyvtár Szombati-Szabó István nevét viselő magyar részlege százöt kötet könyvvel és néhány évfolyam folyóirattal lett gazdagabb a napokban. Mindez Pál József Csaba főesperesnek köszönhető, aki – amikor megtudta, hogy a temesvári római katolikus püspökségnek a könyvtárából leírnak könyveket, azokat átadta a Szombati-Szabó István könyvtárnak. /Szakmáry Károly: A temesvári püspökség az adományozó. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 12./

A Szabadság részletet közölt Katona Szabó István A nagy hazugságok kora című készülő önéletírásból. Voltak olyanok, akik akik magyarként „párfeladatot” teljesítettek a román érdekek szolgálatában. (Luka–Luca, Mogyorós–Moghioros, Vince–Vinte, Muzsik–Mujc, Lőrincz–Laurentiu, Tuzson–Tujon stb.) Csehi Gyula kommunista vezető végigjárta az egyetem értékes szakkönyvtárait, rámutatott egy-egy könyvszekrényre, s az egész könyvanyagot lehordatta a pincébe, biztos zár alá helyezve. 1989 után kiderült, hogy Csehi Gyula rendszeres fizetést vett fel a Securitatétól szolgálataiért. Az osztályharc élesedésével megkezdődtek a „verifikálások” a Magyar Népi Szövetség bukaresti központjában, Bányai László járt az élen, mindenkit kikészített, akit csak lehetséges volt. Lőrinczi Lászlónak, aki olasz egyetemen tanult és jogi doktorátusa volt, s az MNSZ bukaresti irodáján Czikó Nándor mellett, majd a művelődési osztályon dolgozott, fizikai munkásnak kellett mennie, kitanulta a villanyszerelő szakmát, hogy megélhessen. – Olosz Lajos költőt internálták, mint földbirtokost. – Az osztályharc elérte a kultúrát is, és ennek fő szószólója és „működtetője” Gaál Gábor lett. /Katona Szabó István: Téveszmék csapdájában (részlet A nagy hazugságok kora című készülő önéletírásból) = Szabadság (Kolozsvár), 2005. márc. 1., folyt.: 2,, 4., 12./ Ez a munka folytatása Katona Szabó István: A nagy remények kora (Erdélyi demokrácia 1944-1948) /Magvető, Budapest, 1990/ című emlékiratának.

“Kevés az olyan lelkipásztor, aki elődjének készít helyet a panteonban” – állapította meg Temesváron Bányai Ferenc belvárosi református lelkipásztor dr. Higyed Istvánról Szombati-Szabó István: Hátrahagyott írások című könyvének bemutatóján. A Református Nőszövetség és az Ormós Zsigmond Társaság szervezésében Pongrácz P. Mária ismertette dr. Higyed István lelkipásztor-író, egyház- és irodalomtörténeti kutató harmadik, Szombati-Szabó István műveit bemutató könyvét. A két verskötet (Szomorú szerelmes igric, 2002; Összegyűjtött versek, 2003) után a Hátrahagyott írások (Excelsior Art Könyvkiadó, Temesvár, 2005) az Erdélyi Helikon nemzedékéhez tartozó alkotó közírói, valláspolitikai írásaiból nyújt ízelítőt, és egy színdarabját publikálja. Szombati Szabó István. “A vallási kisebbségek Erdélyben” fejezet 134 panaszlevele az erdélyi egyházak és iskolák sérelmeiről, 1924-ben, valamint a román kormány válaszai hiteles dokumentumai az egyházak küzdelmeinek a nemzeti-kulturális megmaradásért. Közlésük újdonságszámba megy. /(Szekernyés): Higyed István harmadik könyvének bemutatója. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./

A magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Máramaros megye elöljárói találkoztak a hétvégén Szatmárnémetiben Szatmár megye vezetőivel. „A három megye szoros kapcsolatot tart fenn egymással, és ezt szeretnénk tartalommal megtölteni” – mondta Gazda László, a magyarországi megye testületének elnöke. A tárgyalás gerincét a Nyíregyháza–Szatmárnémeti–Nagybánya gyorsforgalmi út nyomvonalának megrajzolása adta. Szabó István Szatmár megyei tanácselnök elmondta: 2007-ig valamennyi versenytárgyalást megszerveznék, hogy 2013-ig elkészülhessen az út. /Pesek Attila: Gyorsforgalmi út három megye összefogásával. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

Április 30-án a vers és a versmondás központjává lépett elő Lugos, ekkor rendezték meg az egykori lugosi református pap-költő emlékének tiszteletére Szombati-Szabó Istvánnak nevezett nemzetközi szavalóversenyt. A rendezvény felülmúlta a tavalyit. Higyed István nyugalmazott lelkipásztor, a pap-költő életművének avatott szakértője Szombati-Szabó István – Hátrahagyott írások című kötetét május 2-án mutatták be Lugoson. /Pataky Lehel Zsolt: Lupénytől Etyekig szavalják a verseit. Újra felfedezték Szombati-Szabó Istvánt. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./

Budapesten, a Magyar Írószövetség székházában köszöntötték a 65 éves Kocsis István írót. Zsúfolásig megtelt a klubhelyiség, Kalász Márton elnök megjegyezte: évek óta nem jöttek itt össze ennyien. Az Erdélyből áttelepült Kocsis István köszöntésén sok erdélyi volt jelen, a szintén Budapestre települt Beke György, Pusztai János, Bartis Ferenc, Bágyoni Szabó István, Paizs Tibor mellett Toró Tibor (atomfizikus), Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos. Kalász Márton Kocsis sokoldalúságát és nagy történelmi tudását emelte ki. Beke György úgy látja, hogy nemcsak az író, de a történész Kocsis szavára is nagyon sokan figyelnek, emellett a monodráma legsikeresebb művelőjének tartja. Sike Lajos újságíró kifejtette, rendszerint nagyon szomorúak, amikor a legjobb értelmiségiek áttelepülnek. Eddig keveseknek bocsátottak meg, de Kocsis István közéjük tartozik, mert az utóbbi években a nemzeti önbecsülés szempontjából olyan fontos műveket tett az asztalra, amelyek hosszabb anyaországi tartózkodás és kutatás nélkül nem születhettek volna meg. Ilyenek A Szent Korona misztériuma, Magyarország Szent Koronája vagy Széchenyi, a magyarságtudat regénye című könyvei. Negyedszázada Kocsis István a szatmári színház háziszerzője (volt). Az első hat-hét színművének, monodrámájának, mint a Nagy játékos (Martinovics), A korona aranyból van (Stuart Mária), Árva Bethlen Kata, Játék a hajón (Magellán) ősbemutatóját itt tartották. Azóta az egész magyar nyelvterületen, de még Finnországban és Amerikában is játszották darabjait. A múlt évben a Bolyai Jánosról írt, A Tér című új monodrámáját vitték színre Zalaegerszegen. /Sike Lajos: Találkozás Kocsis István íróval, születésnapján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

Szabó István Károly Szilágysomlyón tanító középiskolai tanárt nevezték ki Szilágy megye főtanfelügyelője helyettesévé. Az RMDSZ támogatta Szabó István Károly kinevezését. Elődje, Faluvégi Zoltán – közel négy évtizedes pedagógusi pályával a háta mögött – több mint egy évtizeden át töltötte be a főtanfelügyelőségen posztját, felmentését követően visszatér a zilahi Silvania Főgimnáziumban fenntartott katedrájára. /Új vezetőség a tanfelügyelőség élén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

Mint Erdély más városaiban annyi más értékes épületre, a kommunista párt Szatmárnémetiben levő vendégházára a rendszerváltás után a Vatra Romaneasca tette rá kezét. Vasile Mois szenátor később a Nagy-Románia Párt helyi szervezetének székhelyét is ide telepítette, de a sokszobás villát így sem sikerült belakniuk. Újabb két szervezetet hoztak ide, legalábbis a villa homlokzatára kifüggesztett hatalmas táblák szerint. Az egyik a Bécsi Diktátum által Elűzött Románok Szatmár Megyei Szervezete, a másik az Észak-Erdélyi Holokauszt, 1940–1945 Egyesület. Az év elején (kormányrendeletre) megalakult a Megyei Kulturális Hagyományőrző és Támogató Központ, a megyei tanács úgy döntött, hogy ezt a villát rendelkezésükre bocsátja, meghagyva a Vatrának egy 32 négyzetméteres irodát és az alagsori vendéglőt. Ez testületi döntés volt, az érintettek mégis Szabó István megyei elnököt és az RMDSZ-t okolják a kilakoltatásért, románellenességet emlegetve. Egy volt nomenklaturista, a kommunista párt megyei bizottságának volt titkára, nyílt levelet intézett Szabó Istvánnak, a megyei tanács elnökének és az RMDSZ-nek. Ebben dr. Ioan Corneanu sztálinistának, nacionalista méregkeverőnek, antiszemitának nevezte a címzetteket, mert kiűztek a villából egy zsidó szervezetet. Azonban Décsei Miklós, a szatmári zsidó hitközség vezetője leszögezte, hogy az említett Holokauszt Egyesület nem az övék, s nem vállalnak vele közösséget, mivel azt pártalapon hozták létre. A nyílt levél az 1940-es bécsi döntés „román elűzéseihez” hasonlította a kilakoltatást, valójában az egykori pártvillába a románok helyett nem magyar, hanem egy másik román szervezet költözött. A nyílt levél írója végül a magyarokat és származékait is elátkozta, és ennek helyet adott az Informatia Zilei című lap. A megyei tanács rendes ülésén kiállt a döntés mellett, hiába fellebbezett a Vatra, a román többségű tanács megvédte magyar elnökét. /(Sike Lajos): Kommunista- nagy-romániás támadás. A román többségű megyei tanács megvédte elnökét! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

Mádl Ferenc leköszönő köztársasági elnök Szatmár megye vendége volt június 17-18-án. A vele együtt érkező Tőkés László püspökkel és Szatmárnémetiben Szabó István megyei tanácselnökkel, Riedl Rudolf alprefektussal, Ilyés Gyula polgármesterrel és a helyi közélet más vezetőivel találkozott. Arról beszéltek, hogyan lehetne a határ két oldalán lévő települések és a lakosság közti együttműködést, visszaállítani, amely valamikor ebben a régióban is jól működött, s amihez Románia EU-s tagságával újból jó esély adódik. Délelőtt Debrecenben ugyancsak e témakörben tartottak konferenciát, amelyen részt vett a két nagyváradi püspök, Tőkés László és Tempfli József is. A szatmári találkozó ennek a folytatása volt. A Láncos-templom a köztársasági elnök tiszteletére zsúfolásig megtelt. Sipos Mikilós esperes mellett ott ült Schönberger Jenő szatmári római katolikus megyéspüspök, s a padsorokban pedig a város három magyar líceumának tanárai és diákjai voltak. Tőkés László püspök kifejtette, hogy új lendületet kell adni a Partium fejlődésének, s maximálisan kihasználni az EU-s csatlakozás nyújtotta előnyöket. Beszélt a Szatmárnémetiben kialakítandó Református Iskolaközpontról, melyben a Partiumi Egyetemnek is kihelyezett tagozatai lesznek. Mádl Ferenc kifejtette: „Örömmel jöttem ide, mert bízom abban, hogy ez is kifejezi lelki és szellemi összetartozásunkat. Remélem ez a látogatás is felhívja a figyelmet a Partiumra, s vele a határokon átívelő együttműködés fontosságára.” Mádl Ferenc ellátogatott a püspöki palotába, ahol Schönberger Jenő püspök fogadta, majd Kónya László tanár, főtanfelügyelő-helyettes kíséretében a közeli Szárazberekre ment, ahol megkoszorúzta Bocskai István két éve felállított szobrát. Innen látogatása következő állomáshelyére, Zilahra kocsizott kíséretével. /(Sike Lajos): Mádl Ferenc Szatmárnémeti vendége volt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./