"Csíkszeredában egy könyvbemutatón találkoztak a csángók ügyével foglalkozók, Borbáth Erzsébet a moldvai fiatalok csíki oktatásának tízéves küzdelméről beszélt. 171 végzősről adhat számot, akik közül 16 jutott be egyetemekre (hárman Kolozsvárra). A csíkszeredai középiskolákban jelenleg is 28 moldvai gyermek tanul 660 ezer lejes állami ösztöndíjjal. Duma András adatai: a klézsei Teleház (Magyarház, Csángóház) száz (!) fiatalt fogad, hogy a román nyelvű iskolai oktatás mellett anyanyelvükön is tanuljanak. Pusztinán Bilibók Jenő helybéli lakos 40 gyermeket tanít magyar betűvetésre. A felszólalók az RMDSZ illetékeseit, az alapítványokat egyértelműen elmarasztalják, hogy a csángó dolgokban a segítség valahol elpárolog. Duma András szerint hősies az, amit a Klézsébe kitelepedett néprajzos-etnográfus Hegyeli Attila és felesége magukra vállaltak. Azonban hónapokon át senki feléjük sem nézett, fizetést is csak most kaptak valamennyit. A moldvai csángó ügyet bihari parlamenti képviselő vállalta fel, s nem székelyföldi. Ferenczes István elmarasztalta az RMDSZ-vezetést, az EMKE-t azért, hogy még mindig nincs egy világnyelveken kiadott Csángó Fehérkönyv. Nincs, aki ezekben az ügyekben lobbyzzék. Borbáth Erzsébet megkérdezte: felébred-e a tetszhalott moldvai magyarság? Lesz-e emberi jogi, oktatási, kulturális és szociális képviselete? /Sylvester Lajos: Lesz-e a csángókérdésnek reneszánsza? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 21./"

"Háromszék megyeközpontjának testvérvárosában, Veszprémben a márc. 15-i ünnepség díszvendége egy népes sepsiszentgyörgyi küldöttség lesz. A Hetedhét ország - hetedhét város néven meghirdetett programot a veszprémiek háromnaposra tervezték, a rendezvényen a minden, a városban tartózkodó sepsiszentgyörgyi lakos részvételére számítanak. Márc. 15-én a Dózsa György téren tartandó központi ünnepségen beszédet mond Sepsiszentgyörgy polgármestere, Albert Álmos, a Háromszék Táncegyüttes ünnepi folklórműsorral mutatkozik be, este erdélyi táncház lesz. Márc. 16-án bemutatják Sylvester Lajos Úz-völgyi hegyomlás című dokumentumfilmjét. Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója tart előadást. A harmadik napon az Osonó Diákszínpad drámajátékokat mutat be, majd a táncegyüttes Váróterem című egyfelvonásos táncjátéka követezik. /Március 15. Veszprémben Sepsiszentgyörgy lesz az attrakció. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 9./"

"A Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület a Budai Vigadó konferenciatermében tartotta évi beszámoló közgyűlését. Ezen az összejövetelen szavazták meg az új elnevezést az 1990-ben alakított Lakatos Demeter Társaság helyett. Jáki Teodóz atya az egyesület elnöke, aki a moldvai magyarok kiváló ismerője és helyszíni istápolója. Halász Péter néprajzos, az egyesület titkára tartott beszámolót. A múlt évben nyolc pályázatot nyújtottak be különféle támogatókhoz, ötre kaptak kedvező választ. A Frankfurtban élő Bodó Blanka vállalta két csángó fiatal kolozsvári taníttatásának költségeit. Az egyesület a múlt évben emlékezett meg Benda Kálmánról, a csángók történetének híres kutatójáról, lehetővé tették, hogy Szarka Mária vezetésével Külsőrekecsényből részt vegyenek a csíksomlyói búcsún, és ott műsorukkal fellépjenek. Sólyom Ferenc és társai immár negyedik alkalommal keresték fel Rekecsényt, negyven gyermeket tanítanak játszani, énekelni, írni-olvasni. Az egyesület támogatta többek között Nyisztor Tinkát is, aki hol Svájcba utazik, hogy a doktori disszertációját az irányító professzorával megbeszélje, hol hazamegy szülőfalujába, Pusztinára, hogy az ottani magyar életen valamit mozdítson. Az egyesület az Európa Tanács számára készít beadványt csángóügyben, a finneknek is szerkesztenek egy, a moldvai magyarokat angol nyelven bemutató kiadványt. A közgyűlésen Vincze Gábor történész a csángók 1945 utáni önmegvalósításának esélyeiről értekezett. Az egyesület megkoszorúzta a csángók apostolának, Domokos Pál Péternek a sírját, aki éppen ebben az évben lenne százéves. A moldvai magyarság évszázadai címmel utazik a fotókból, rajzokból, szövegekből összehozott vándorkiállítás, amely majd eljut Sepsiszentgyörgyre, Gyergyóba és Csíkszeredába is. - Mirk László /Csíkszereda/ az egyesület támogatásával olyan verseskötetet hozott össze, amely Balassitól, Csokonaitól, a szabófalvi Lakatos Demetertől a klézsei Duma Andrásig mindenkit borítólapjai közé ölel, aki a csángókról verset írt. Budapesten mutatják be dr. Kós Károly 1100 fotóból álló gyűjteményét a Magyarok Házában. A közgyűlésen Borbáth Erzsébet, a csíkszeredai József Attila Általános Iskola volt csángó mindenese a csíkszeredai iskola leépüléséről beszélt: a közöny, a civakodás, oda nem figyelés elveszejtette ezt az iskolát is. Olyannyira, hogy két évvel ezelőtt a csángók Erzsikéje idegösszeroppanással ment nyugdíjba. Volt, amikor csak egy évjáratban hatvankét gyermek tanult - mára maradt egy. - Moldvában évtizedes harc folyik egy-két fakultatív árva magyaróráért. Borbáth Erzsébet iskolájából csak egyetemre és főiskolákra két országban közel húszan jutottak be, s hatan szereztek tanítónői diplomát (ketten visszamentek Moldvába tanítani, persze nem magyarul). Ebből a kiváló pedagóguscsapattal missziós munkát végző iskolából, ami a csángók tanítási lehetőségeit illeti, nem maradt semmi, de semmi sem. És amikor az RMDSZ legmagasabb fóruma éppen Csíkban székelt, s Erzsike bekérezkedett, hogy szólhatna ő is a csángók ügyében, nem ért el eredményt. A magas polcokon forgolódók közül Kötő József meg Sánta Attila vette nemcsak szívére a csángóügyet, s a bihari fiatal képviselő, Szilágyi Zsolt törődik velük. - A magyar iskolát végzett fiatalok ahelyett, hogy szülőföldjükön mozdíthatnának valamit, mennek feketemunkára Magyarországra, de futnak Izrael, Olaszország, sőt Spanyolország felé is. /Sylvester Lajos: Csángómagyarok Budapesten. Úgy meg vagyok keseredve... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./"

"A sepsiszentgyörgyi Charta Kiadó, Kisgyörgy Tamás képzőművész-igazgató kezdeményezésére, a Székely Nemesi Családok három kötetének új, nyomdaipari és esztétikai vonatkozásaiban is magas szintű kiadása után újabb vállalkozásba kezd, Életem, Háromszék címmel régi fotók kötetbe szerkesztésével és megfelelő szövegkísérettel rekonstruálja a XIX. század végi és a XX. századi Háromszék történetét. A megjelenő első kötet a trianoni békediktátumig fogta egybe a kiadóhoz beküldött fotóanyagot. Az I. kötet törzsanyaga már a kiadó rendelkezésére áll, de bizonyos témakörök még kiegészítésre szorulnak. A könyv szerkesztői mindenkit kérnek, hogy a fellelhető fotókat bocsássák a kiadó rendelkezésére. /Sylvester Lajos: Új könyvsorozat a láthatáron. Életem, Háromszék. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./"

"Moldáviában a nemrég megtartott parlamenti választásokon a Vladimir Voronyin vezette kommunista párt győzött. A kétharmadosnál magasabb parlamenti képviselet megszerzésével ők diktálnak. A moldáviaiak megelégelték a mérhetetlen nyomort - az átlagbér havi 32, a nyugdíj 7 dollárnyi -, s többek között emiatt is a kommunistákra szavazott a nyugdíjasok tömege, a házi termelésre beálló gazdálkodók, no meg a lakosság 35 százalékát (!) kitevő szláv népcsoportok s a türk eredetű gagauzok is. Kisinyov (Chisinau) legerősebb gazdasági partnere eddig is az Orosz Föderáció volt, Románia az oroszok után következik, mindössze 6,2 százalékos exporttal. Moldávia elsősorban bort és melaszt küld dömpingáron Romániába cserében villamos energiáért, élelmiszerért és fogyasztási cikkekért. Ismeretes az is, hogy erdélyi és bukaresti középiskolákban, egyetemeken ezrével tanulnak havi 800 000 lejes juttatással moldáviai fiatalok, amiből nem is egy az otthon nyomorgó családnak hazaküldi a megtakarított pénzt. Ez a nemes gesztus valóban figyelemre méltó, más nemzetek más országban élő közösségei számára is példamutató. A választás győztesei már a választások előtt leviziteltek Vlagyimir Putyinnál, II. Alexij orosz pátriárka is fogadta őket. /Sylvester Lajos: A moldáviai visszarendeződés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./"

"Széchenyi Istvánról, akit Kossuth révén a legnagyobb magyarként tart számon a nemzeti köztudat, a szakirodalom úgy tudja, hogy gyermekkorában nem tudott jól magyarul. Akadt - nem véletlenül - német tanú, például dr. Georgen elmeorvos, aki azt állította: "a gróf az atyai házban ízig-vérig német nevelésben részesült, német volt a mindennapi érintkezés nyelve, s a német nyelv tekinthető a gróf anyanyelvének. (...) Később nagy igyekezettel tökéletesítette magyar tudását, az igazi, szigorú grammatikai képzettségű magyarok azonban mindig csak szánakozóan mosolyogtak a gróf nyelvismeretén." Kéri Edit nyugdíjas színésznő (férjét az 1956-os győri "szerepléséért" kivégezték, őt magát is börtönbe zárták, szabadulása után hosszú évek óta levéltári történelemkutatással foglalkozott) Mikor tanult meg Széchenyi magyarul? című kötetében (Magyarok Világszövetsége, Magyarok Háza, Bp., 2000) bebizonyította, hogy Széchenyi zsenge gyermekkorától jobban beszélte anyanyelvét, továbbá azt, hogy a legnagyobb magyarról alkotott kortársi kép részben agyafúrt hamisítvány, a gróf utókor előtti lejáratásának szüleménye (van osztrák figura, aki szellemi fogyatékosként emlegette). Kéri Edit bemutatta, miként épült be az irodalmi köztudatba ez a hamis kép, ez az életrajzi hamisítás. /Sylvester Lajos: Széchenyi István emlékezete. A nyelvek az igazi védfalak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./"

"Új magyar kiadvány látott napvilágot, a Szóház (civil információs havilap, Dés, március). Az új lap hírül adta, hogy Désen és környékén pezsgő közösségi és kulturális tevékenység zajlik /táncház, cserkészet, népfőiskola, könyvbemutatók, szavalóverseny, színjátszás, rovásírás-verseny/. V. évfolyamánál tart a Források ("A Borszékért Alapítvány közérdekű lapja", februári szám). A mostani szám kultúrtörténeti összeállítást és viccválogatást közölt. Hírhordó (az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének hírlevele, márciusi szám) - a lapszám címeiből: Tudomány kettős kötésben (Marx György írása irodalom, kultúra egyetemes és nemzeti jellegének "vitájáról"), Anyanyelvünk becsülete a tankönyvekben (Kósa András), beszámolók kulturális vetélkedőkről. Moldvai Magyarság (a moldvai csángók lapja, februári szám) - a lapszám közölte a Mária-himnusz szövegét, a moldvai csángókra vonatkozó részletet - magyarul és románul - Dimitrie Cantemir Descrierea Moldovei (Moldva leírása) című 1714-es művéből, Sylvester Lajos beszélgetését Nyisztor Tinka néprajzkutatóval (Mindig tudtam, hogy magyar vagyok), akinek - a beszélgetés kiegészítéseként - A magyar táplálkozáskultúra változásai Moldvában c. tanulmányát is közölték. A moldvai katolikusok egyházi szertartásrendje 1642-ből (Benda Kálmán), A moldvai csángók származása és neve (dr. Veress Endre), A csángók identitásproblémájának nyelvi és nyelven kívüli okai (dr. Fodor Katalin), A moldvai csángók öltözete - A női öltözet (dr. Nagy Jenő). /Szonda Szabolcs: Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./"

"Dr. György Antal egyetemi docens, a Pro Hargitae Universitas Alapítvány elnöke bemutatta a Csíkszeredában folyó oktatást. A tíz tanterem egyike a számítógépes terem 20 géppel, képkivetítő berendezéssel. Csíkszeredában beül ebbe a terembe az egyetemista, és látja, hallgatja a Gödöllői Szent István Egyetem professzorának előadását. Két ilyen teremmel rendelkeznek. Háromszéki egyetemisták is járnak át, évfolyamonként öt-hat. Idén vadgazdamérnöki szakot indítanak a Soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem erdőmérnöki karával közösen, 40 hallgató felvételére lesz lehetőségük. Csíkszeredában a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozatain jelenleg négy évfolyamon 73-an tanulnak, ezek közül 17-en tandíjfizetők, 19-en tanulmányi ösztöndíjasok, négyen részesülnek szociális segélyben. A Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozatai körül sok volt a vita, az RMDSZ egyes képviselői úgy látták, hogy ez az önálló állami magyar egyetem megteremtését gyengíti. A feltételezett igény, a román szak indítása egybeesik azzal a törekvéssel, hogy a Hargita megyében több mint hétszáz szakképesítetlen és elsősorban a román nyelvet és irodalmat tanító pedagógus diplomát szerezhessen. A helyzet az ugyanis, hogy a román nyelv tanítása Székelyföldön valóban problematikus, éppen a szakemberek hiánya miatt. És hiába neveznek ki az itteni iskolákhoz moldvai, havaselvi román szakos tanárt, aki egy mukkot sem tud magyarul, nem érzékeli az itteni helyzet specifikus voltát. - Csíkszeredában alapképzésben részesült és oklevelet szerzett eddig: a mezőgazdasági gépészmérnökin, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tagozatán 30 fő (két évfolyam, 1991-97 között), mezőgazdasági üzemmérnökin 12 fő, agrár-közgazdaságin 92 fő (3 évfolyam, angol, földrajz, biológia), az Egri Tanítóképző Főiskolán 48, a Jászberényi Tanítóképző főiskolán 81, az egri szociálpedagógián 31, a Soproni Egyetem erdőmérnöki karán 13, angol-földrajz, biológián 54 fő. A folyamatban lévő képzésekben az agrárközgazdász szak öt évfolyamán 122-en tanulnak. A soproni környezetmérnöki két évfolyamán 37-en, ugyanennek az egyetemnek a vadgazdamérnöki szakán 73-an. A Csíkszeredai Oktatási Központ biztosít otthont a Babes-Bolyai Tudományegyetem Informatikai Főiskolájának, amelyen 73-an tanulnak (I-II. évfolyam). /Sylvester Lajos: Szellemi ködoszlatás Csíkban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 4./ "

"A magyar parlament jóvá fogja hagyni a státustörvényt, lényegi módosítások nélkül. Megvan hozzá az ötpárti támogatás, egyedül az SZDSZ halmozza a képtelenségeket, a nemzetietlen, ártó szándék mellett azért is, hogy lássék: van ilyen párt is. Bauer Tamás az Országházban azzal a javaslattal hozakodott elő, hogy a státustörvény kedvezményeit terjesszék ki a románokra, ukránokra, szlovákokra, mindenkire, hogy Magyarország vonzóvá és szimpatikussá váljék. A státustörvény országgyűlési vitájának napján Eörsi István a magyar ATV-ben Juszt László politikai show-jának szereplője volt. Eörsi, az SZDSZ fenegyereke, akiből előjön a "nemzetgyalázó blöff, mintha a magyar kormány - banditáknak nevezi - cigány-, zsidóellenes lenne, "náciszagú képződményekről" locsog, "hátraarcos előmenetelről", sem Heidert, sem Berlusconit nem tartja olyan veszélyesnek, mint egyes magyar pártokat, rekcumra fogja azokat, akik a német háborús vereséget magyar katasztrófának tartják (hát mi a fene, ha nem az?), felcsap Trianon védelmezőjének, Orbán előredülledő szemgolyóit veszi célba, Pokorni a Fidesz bájolgásával megbízott miniszter, bevallja, hogy ő tudatosan piszkít a saját fészkébe, a magyar történelmi egyházak ellen is pásztorlevelet fogalmaz a maga fennkölt stílusában, amelynek egyik kulcsszava a szarász, II. János Pál pápát levojtillázza, mert az abortusz ellen szól, s az éhezők millióiért nem tesz semmit. Mindezt hirtelenjében azért soroltuk fel a státustörvény kapcsán, hogy látva lássék, milyen indulatok s micsoda szellemiség munkál ellene. Annyi és olyan, hogy a legvadabb román kitalációkat konténerbe gyűjtve sem kerülne össze ennyi bűzlő anyag." /Sylvester Lajos: Törvénytervezet a magyar parlamentben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 1./"

"A Szent László-freskókat őrző települések képviselői vettek részt az idei Lármafa-találkozón. A csíkszeredai Julianus Alapítvány által szervezett rendezvényen Hargita megyéből Csíkmenaság, Lövéte, Oklánd, Székelydálya, Székelyderzs, Székelymuzsna, Homoródszentmárton és Székelykeresztúr képviselői vettek részt. Beder Tibor, a Julianus Alapítvány és a Magyarok Székelyföldi Társasága vezetője tájékoztatása szerint a Kolozs megyei Magyarlónáról indult résztvevők máj. 30-án Szent László nyomdokain jártak, átgyalogoltak a Tordai-hasadékon és felkeresték a magyar király nevét viselő forrást. Máj. 31-én a Beszterce-Naszód megyei Cegőtelkére látogattak, ahol lejátszották a cserhalmi ütközetet a cserhalmi mezőn. Az idei Lármafa-találkozó Jún. 1-jén Háromszéken fejeződött be. Maksán ünnepi istentisztelet keretében felavatták a református templom új kazettás mennyezetét, majd Gelencén tartottak szentmisét a régi templomban. A rendezvényen jelen volt Erdély református püspöke, katolikus segédpüspöke, valamint Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, a magyar kormány igazságügyminisztere. /Véget ért a Lármafa-találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./ Az 1998-ban felállított cserhalmi szoborkompozíció a Kárpát-medencei magyarság egyik zarándokhelyévé vált. A találkozóra a Kárpát-medence 48 olyan helységének képviselőit hívták meg, ahol meg van, illetve bizonyíthatóan meg volt a Szent László legenda templomi freskókban, vagy a települések Szent László nevét viselik. A találkozón részt vett 20 székelyföldi település képviselője, Magyarországról pedig Pusztaszentlászló, Vácszentlászló és Bakonyszentlászló polgármestere. A szervezők közül megjelent Beder Tibor a Julianus Alapítvány elnöke, Boldizsár Zelyk Zoltán a Szent László Társaság elnöke, Szíjártó István a bögözi Szent László Régió elnöke, Szántó Árpád a Beszterce-Naszód megyei tanács alelnöke és Székely Pál a Cserhalom Művelődési Egyesület elnöke. /Lármafa találkozó Cegőtelkén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ Aki nem rendelkezik, afölött rendelkeznek... - állapította meg Dávid Ibolya miniszter asszony Gelencén, a nagytemplomban, a Lármafa találkozón. A székely szabadságjogokra, a rendtartó székely falu hagyományaira, a történelemben gyökerező székely szervezettségre utalt, illetve ennek a mai időkhöz, a szülőföldhöz, a magyar nemzethez és Európához egyaránt kapcsolódó fontosságát fejtette ki. A család, a jó szomszédság, az értékközösség szerepét, ami az Erdélyben és Moldvában szorongatott magyarságot megmentheti, újra Európához kapcsolhatja, amelynek unióját, tehát az újraegyesült Európát nem érdek-, hanem értékszervezetnek nevezve kifejtette, hogy számunkra ez az egyetlen alternatíva. Gelencén, a Szent László-mondát ábrázoló falfestményeiről, a festett kazettás mennyezetétől ismert, a kulturális világörökség értékrendjébe emelt templomban beszélt Dávid Ibolya. Kifejtette: a Lármafa találkozók a Reménység Csarnokává avatják templomainkat, az ezer esztendő történelmi próbáját kiálló magyarság találkahelyeivé válnak, ahol magyar, székely, moldvai csángó, a Nyugatra szakadt testvér a magyarság szolgálatának jegyében foghatják meg egymás kezét, megőrizhetik és tovább gyarapíthatják az európai erkölcsi értékeket, aminek parancsa, hogy nem lehetnek egy közösség és ennek tagjai egy kicsit csalók, egy kicsit árulók, egy kicsit behódolók, mert akkor az erkölcsi pusztulás vár rájuk. Dr. Tamás József csíkszeredai püspök-helyettes ismételten figyelmeztetett: a lármafáknak égniük kell. /Sylvester Lajos: Aki nem rendelkezik... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./"

"Chelaru tábornok, a nemzetvédelmi minisztérium vezérkari főnöke jelen volt, amikor is a Nagy-Románia Párt Antonescu mellszobrot avatott Bukarestben a Calarasi úti ortodox parókia előtti téren. Az avatóünnepségen szintén megjelent Corneliu Vadim Tudor pártelnök és Iosif Constantin Dragan is, aki a Vadim-féle és más nacionalista akciókat anyagilag támogatja. Antonescunak nem ez az első szobra az országban. Antonescu tettét, a zsidók tömegeinek kivégzését - rendszerektől függetlenül - próbálták eltussolni Romániában. Az ogyesszai vérengzésről Romániában szívesen megfeledkeznek. Köztudott, hogy a román hadsereg nagyobb erőkkel vett részt a szovjetek ellen a második világháborúban, mint a magyarok, akiket szívesen titulálnak ma is "Hitler utolsó csatlósainak". Az Antonescu-szoborállítást kényesebb kérdéssé teszi, hogy most rehabilitálják, illetve ismerik el Mihály király érdemeit a román kiugrásban. Nem nagylelkűségből, hanem azért, hogy Mihály újra segítsen a Nyugathoz kötődésben, mint azt a háború végén tette. Chelaru tábornok ezeket a diplomáciai vizeket zavarta, ezért visszafogott, szelíd korholásban részesült, és sikerült meggyőzni, jobb, ha most félreáll, s ezzel elkerülik a nemzetközi botrányt. /Sylvester Lajos: A marsall szobra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 12./ "

"A Nastase-kormány és a Nagy-Románia Párt együttes fellépése a hazai magyarság és Magyarország ellen nem véletlen. A magyar státustörvény ürügyén a kormány az RMDSZ-szel folytatott egyeztetések után az erdőterületek visszajuttatásának témakörében a megállapodással ellentétes törvénytervezet jóváhagyását terjesztette a parlament utolsó ülésszaka elé. Ha nem lett volna a státustörvény, akkor valami egyéb "jött volna közbe", s az erdők elorzásának szentesítését úgyis nyélbe ütik, állapította meg Sylvester Lajos. Azért kellett először a sajtó és nem a diplomácia útján akkora ricsajt csapni, hogy ezt a törvényt nyélbe üssék. Az RMDSZ a kormány támogatásával eljutott addig, hogy az uralkodó kormánypárt azzal a párttal együtt szavazott együtt, amely Vadim személyében az RMDSZ betiltását, a magyarság képviselőinek az országból való kitiltását, a román-magyar határ lezárását, a hadsereg mozgósítását foglalta programba. /Sylvester Lajos: Ki tesz rossz fát a tűzre? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 26./"

"A Moldvai Magyarság legújabb szám tartalmából: Az Európa Tanács ajánlása a csángókról; Megállapodás a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége, a Szeret-Klézse Alapítvány, a Domokos Pál Péter Alapítvány és az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium között a közös oktatási terv kidolgozásában; Csángómagyar vagyok, magyarul beszélek (Szántó Emese); A moldvai csángómagyar falvak helyneveinek néhány településtörténeti tanulsága (Halász Péter); Külsőrekecsin bemutatása (Gazda László); A moldvai csángók származása és neve (Veress Endre); A székely tanítónő (Beke György); Moldovának árva népe VII. (Ferenczes István); Adalékok a moldvai magyar oktatás történetéhez (Sylvester Lajos); A moldvai csángók öltözete VI. (dr. Nagy Jenő); Csángó Cimbora; Kalendárium. /Moldvai Magyarság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./"

"Aug. 15-én a millenniumi záróünnepség, a Szent Korona esztergomi felmutatásának napján Sylvester Lajos rákapcsolt a Magyar ATV-re. A műsor döbbenetes volt. Trunkó Barnabás, Beregi Péter, Selmeczi Tibor Juszt László szokásosan bujtogató noszogatására beszéltek. Selmeczi az ilyenféle ünnepségeket debilisnek, primitívnek és infantilisnak nevezte. Sylvester tapasztalhatta, hogy ez a minősíthetetlenül cinikus, alpári hang másokat is felháborít. A nevezett pesti urak például csak azt látták, hogy Budapesttől Esztergomig a Duna mindkét partján rendőrkordon biztosította a Szent Korona szállítását. Valójában az élőadás mutatta, hogy az emberek integetve, távcsövekkel, ünnepi hangulatban követték a korona útját. /Sylvester Lajos: Lump becsmérlések. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 17./ "

"Egy új, román nyelvű publikáció (Info Eurocarpatica, I. évfolyam, I. szám, 2001 augusztus) mérgezi az etnikumközi légkört. A negyedévenkénti megjelenésre szánt lapot a Kovásznai-Hargitai Európai Tanulmányok Központja (?!) adja ki, és az augusztus 12-20. között Marosfőn tartott szabadegyetem egyik "dokumentumaként" forgott közkézen. Az Info Eurocarpatica hozzájárulhat a feszültségek mindennapos ébrentartásához, mert a kiadvány erre a témára szakosította magát. Benne külön fejezetekben szerepelnek: a románokkal szembeni állítólagos magyar intolerancia a közéletben és a sajtóban; a hargitai, kovásznai román civil társadalom vészkiáltásai; egy nemzetközivé vált román probléma: a moldvai katolikusok; egy fikció millenniuma: a magyar államiság Erdélyben; a román-magyar együttélés pozitív példái. A kiadvány szerint "A magyar államiság millenniumának jelmeze mögött Hargita és Kovászna megyékben horthysta, újraegyesítő jelképeket időszerűsítenek a Nagy-Magyarországhoz tartozott területeken. Kiemelt figyelmet tanúsítanak azon talapzatoknak, melyeken 1940 után magyar lobogókat helyeztek el." Sylvester Lajos írásait kezdték ki az Info Eurocarpatica "szerkesztői". Szerintük a jeles publicista tévesen tekinti az ortodox egyházat asszimilációs eszköznek. /Kristály Lehel: És megint elölről. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 28./"

"Nemrég Segesváron rendeztek egy tudományos összejövetelt, ennek legalább annyi haszna volt, hogy Asztalos Ferenc képviselő elmondhatta, hogy a tanügyben jelentős előrelépések történtek ugyan 1990 óta, de az országban 7,1 százalékos arányban jelen lévő magyarság gyerekei 5%-ban vannak jelen a magyar tannyelvű elemi iskolákban, a gimnáziumi oktatás 4,5, a középiskolai 3,8, a szakoktatási 2,6, a technikumi 2,1%, s az egyetemi oktatásban 4,3 százalékban vannak jelen a magyarok. (Utóbbiak - száma mintegy húszezer fő - nagy része román nyelven tanul.) Dáné Károly Maros megyei tanfelügyelő ugyanott elmondta, hogy 19 vegyes tannyelvű iskolának egyetlen magyar igazgatója van, 16 líceumból kettőt igazgat magyar. A román lapok szerint a temesvári Lenau Líceum igazgatója, Ludwig Holzinger elegánsan replikázott: Európában ma nem választják szét etnikai alapon az iskolákat. Ez a segesvári nemzetiségi ünnep egyébként eklatáns példája annak, hogy az őshonos, Erdélyben élő magyarságot egyesek az országban elismert 14 nemzetiség egyikének tartják. Nastase kormányfő új elmélettel rukkolt elő: a magyarság szövetkezik azokkal az erdélyi románokkal, akik az ország föderalizálását óhajtják, Erdély és más régiók másságát hangsúlyozzák, s ezek ellen kell felvenni a harcot. /Sylvester Lajos: Szétszaggatják vagy föderalizálják? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./"

"II. János Pál pápa a múlt évben a kácsikai templomnak a Basilica Minoris titulust adományozta, ami a kiemelt búcsújáróhelyeknek dukál. Száz prelátus vett részt a hat: román, latin, lengyel, német, ukrán, és a magyar nyelven celebrált misén. A résztvevők számát százezerre becsülik, az Adevarul hírszolgálata a más országokból érkezők kapcsán Franciaországot, Olaszországot, Németországot és Lengyelországot említette. Magyarországot, Erdélyt nem. Jelen volt többek között Ghiorghi Prisacaru, a román szenátus külügyi bizottsága magyarbarátnak éppen nem mondható elnöke. Az ünnepségen a moldvai csángómagyarságot Petre Ghergheli jászvásári főpap ,,képviselte". Természetesen annak jegyében, hogy a moldvaiak román katolikusok. A kácsikai búcsúval, sok más szervezett mozgalommal a csángómagyarok Európa Tanácsban elfoglalt státusát ellensúlyozták, figyelmeztetett Sylvester Lajos. Politikusaink és főleg római katolikus főpapjaink felfigyelnek-e erre? - tette fel a kérdést. Limbacher Gábor ír tanulmányt Moldvai magyarok kácsikai búcsújárása Nagyboldogasszony ünnepekor címmel. (Tanulmányok Domokos Pál Péter emlékére, Lakatos Demeter Egyesület, Budapest, 1993.) A szerző két alkalommal vett részt a kácsikai Nagyboldogasszony napi búcsún (1985, 1990). A moldvai csángók számára az utóbbi évtizedekben valószínűleg új vallási szokásként alakult ki papjaik ösztönzésére a nagyboldogasszonyi kácsikai búcsújárás. Elképzelhető a magyar kapcsolatokat éltető csíksomlyói orientáció felváltására irányuló egyházi-politikai szándék a kácsikai búcsújárás ösztönzésében. Magyarán: a csíksomlyóival szemben egyféle ellenbúcsú van-e kialakulóban? /Sylvester Lajos: Szucsávai kolomposok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./"

"Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) a magyar államalapítás 2000. évi megünneplésére jeles előadókat kért fel, ,,hogy a tudomány legújabb eredményeinek felvillantásával gyarapítsák tudásunkat a múltról s erősítsük jövőbe vetett hitünket." (Benkő Samu) Az Erdélyi Tudományos Füzetek 231. számában közölt tanulmányok szerzői: Benkő Loránd, Bóna István, Jakó Zsigmond, Tonk Sándor, Vekov Károly, az előszót Benkő Samu, az EME elnöke jegyzi. Arról szól az összeállítás, hogy Erdély miként illeszkedett be a királysággá szerveződő magyar állam keretében az európai keresztény világba. Az Erdély a keresztény magyar királyságban című kiadvány alkalmat teremt a továbbgondolásra. Bóna István gazdag tényanyaggal bizonyította, hogy Erdély már a honfoglalás első hullámaiban a magyar törzsek birtokába kerül, Benkő Loránd vitára bocsátotta az Erdély név változatainak megjelenését. Benkő Loránd a Gyula-kérdést is tisztázta. /Sylvester Lajos: Erdélyi Tudományos Füzetek. A magyar nemzetformálódás pillanatai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 11./"

"Az Adevarul szept. 14-i számában A Babes-Bolyai Tudományegyetem kockáztatja ellenőrzésének elvesztését a magyar tagozatok fölött címmel megjelent Melania Mandas Vergu és Silviu Andone aláírásával egy cikk, beszédes alcímmel: Trójai faló: a magyar kormány forintjai a Sapientia Magánegyetem útvonalán. Az írás szerint a román felsőoktatás finanszírozásában páratlan dolog történhet, a Románia területén működő magánegyetem közvetítésével egy idegen kormány román állami egyetemet finanszíroz. A Sapientia Alapítvány számára a magyar kormányzat által jóváhagyott kétmilliárd forintból bizonyos összegeket átengedne a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatainak. A cikk annak a nacionalista kurzusnak a fröcsögése, amelynek célja továbbra is a magyar nyelvű oktatás megfojtása. /Sylvester Lajos: Magyar faló a kolozsvári egyetemen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./"

"Mádl Ferenc magyar államelnök bejelentésére, amely szerint a Vatikán első ízben fejezi ki világosan, hogy kész intézkedni a magyar nyelvű istentisztelet bevezetéséért a romániai csángó kisebbség számára, Petru Gherghel jászvásári római katolikus püspök figyelmeztette a Magyar Köztársaság elnökét, hogy a liturgia celebrálásának nyelve román. Petru Gherghel püspök kijelentette: ,,A római katolikus egyháznak világos és pontos normái vannak, amelyek szabályozzák egy nyelv vagy nyelvjárás bevezetését a liturgiába. A iasi-i egyházmegye egyik előírása szerint - fogalmazott a püspök - az egyházi szertartások nyelve a román. (...) Ami egy tájnyelv vagy dialektus bevezetését illeti az egyházi liturgiába, respektálni kell az egyházi előírásokat, minden külső politikai vagy az egyház szellemétől idegen beavatkozás nélkül." Petru Gherghel a Vatikán nyílt vagy hallgatólagos beleegyezésével - azt az egyházi törvényt sem tartotta tiszteletben, azaz durván megsértette, amely szerint a híveknek az anyanyelven tartott liturgiához joguk van. Petru Gherghelnek a Vatikánnal való szembeszegülése mellett van a moldvai csángóellenes egyházi és világi provokációk, a templomokban (például Klézsén) elhangzó szitkok, becsmérlő és gyalázó szövegek, Bákó parlamenti képviselőinek (Nicolae Sersea, Dan Constantinescu) magyar- és csángómagyar-ellenes kirohanásai, a történelemhamisító Dumitru Martinas kultusza, a róla elnevezett román csángó egyesület ténykedése, és igazat kell adni Mádl Ferencnek, amikor sejteti, hogy a magyar nyelvű egyházi szertartások bevezetésével lesznek problémák. /Sylvester Lajos: Gherghel püspök katolikusabb a pápánál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 16./"

"Önmagukat a Kovászna megyében élő románság politikai és szellemi vezetőinek tudó személyek és csoportosulások ismét szélmalomharcba akarnak keveredni az itt élő magyar lakossággal. A legotrombább és minősíthetetlen csúsztatásokkal állítják, hogy ezen e vidéken elnyomják, hátrányos helyzetbe szorítják a románokat. Legújabban a magyarországi tankönyvek használata ellen indítottak nevetséges hadjáratot, akár az iskolástáskába is belekotorásznának. Arról, hogy tulajdonképpen egy egész sor tankönyv hiányzik a magyar iskolákból, szó sem esik. Arról sem, ami ellen most a moldovánok kikeltek: nem a románok, hanem az országuk történelmét kell tanítani. /Sylvester Lajos: Meg- vagy felaláztatás? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 16./"

"A Moldvai Magyarság 9. számában Bilibók Jenő beszámolóját olvashatjuk az augusztus 4-5-én lebonyolított Pusztinai Napokról. Nyisztor Tinka bemutatja a májusban létrehozott Szent István Egyesületet, melynek céljai: a pusztinai magyarok segítése; olyan kulturális tevékenységek szervezése, amelyek elősegítik a magyar nyelv, a hagyományos kultúra átadását; olyan tanfolyamok, összejövetelek szervezése, amelyek erősítik a közösség magyar identitását. Halász Péter ismerteti az Európa Tanács egyértelmű állásfoglalását: "...nem kétséges, hogy a csángók nyelve a finnugor nyelvcsaládba tartozó magyar nyelv egyik változata." Folytatódik Sylvester Lajos Hátrahagyott üzenetek című hagyatékírása (3. rész) és Ferenczes István Moldovának árva népe című történelmi útinaplója (10. rész). A folyóirat részletet közöl dr. Kós Károly A moldvai csángó népművészet című kötetéből, a Csángó Cimbora című gyermekrovat pedig Lengyel Dénes tollából Szent István legendája és Szalay László nyomán a magyar korona történetébe nyújt bepillantást, továbbá Gyurkovics Tibor, Horváth István, Weöres Sándor, Károlyi Amy, Nagy László verseit és Móra Ferenc karcolatát közli. /Moldvai Magyarság. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./"

"Idén a Kárpát-medencében több városban is másodszor szervezik meg a Csángó Napot. Az egy évvel ezelőtt a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ), a Via Spei Ifjúsági Szervezet, a Szeret-Klézse Alapítvány képviselői és más csángóbarát alapítványok megbízottai, valamint néprajzkutatók, magyar tanárok kezdeményezésére több helyen tartottak csángó kulturális napot. Sepsiszentgyörgyön november utolsó hétvégéjén idén is a Háromszéki Rádió-TV Alapítvány a házigazdája a rendezvénynek. ,,Legyen egy nap, amikor kimondjuk: fontos nekünk a csángó kultúra. Egy nap, amikor segítünk hátrányos helyzetben levő testvéreinken. Egy nap, mikor nem számon kérünk, hanem elfogadjuk őket. Amikor nem nevetjük ki, ha olyan különösen beszélnek magyarul. Amikor azt nézzük, milyen jót tehetünk értük. Amikor nem a politika dominál, hanem a szeretet." Ezzel a felhívással indult útjára a kezdeményezés, amelyre a Kárpát-medence különböző szegleteiben reagáltak civil szervezetek és nem utolsósorban nagyszámú érdeklődő. Háromszék idén a pusztinai csángók egy csoportját látja vendégül, de az északi csángóság köréből, Frumószáról és Kelgyesztből is várnak látogatókat. Nov. 24-én lesz csángó témájú filmvetítés (Sylvester Lajos Vagyunk münk es... című dokumentumfilmje a film készítőjének jelenlétében), Csángósors címmel rövid beszélgetésre kerül sor, amelynek meghívottja Szilágyi Zsolt, a moldvai csángómagyarok ügyét felvállaló képviselő. /(Ferencz): Csángó nap. Ápolni a kapcsolatokat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 19./"

"A magyar ATV sajtóklubjának médianagyságai, Juszt úr és körülülőinek mostanában visszatérő motívuma a magyar státustörvény. Mivel a magyarság jelentős többségének törekvéseit következetesen behelyettesítik egy balliberális pesti csoport véleményével, támadják a törvényt, érveket, ötleteket tálalnak a gátlástalanul magyarellenes, nem magyar szélsőséges nacionalista propaganda számára. Szánalmasan primitív érvekről van szó, ezekkel Aczél úrék agresszivitással előhozakodnak: eddig az erdélyi román szomszéd a magyarral egyetértésben jól megvoltak egymással, ezután ellenségekké válnak, mert a magyarelőjogokat élvez a jó szomszéddal szemben. Arról nem beszélnek, hogy a Romániában élő szlovákok, horvátok, németek, mondhatni a magyaron kívül mindenik nemzetiség tagjai milyen előjogokat élveznek az anyaországban, nem óhajtják észrevenni, hogy a Magyarországot körülvevő minden utódállam a határokon kívüli saját nemzetrészei számára milyen módon és milyen mértékben nyújt segítséget. Úgy tesznek, mintha nem tudnának arról, hogy a moldáviai románságnak Románia miként biztosít, legutóbbi intézkedése alapján még útlevélpénzt is; hogy hány tízezren tanulnak román állami ösztöndíjjal - a romániai magyar adófizető pénzén is - Romániában, hogy a moldáviai kifizethetetlen energiaszámlák mekkora összegeit vállalja a román állam magára. Továbbá a románra, magyarra mindenkire egyaránt vonatkozó nyolcezres munkavállalási keretegyezményt mindössze ezerkétszázan vették igénybe. A másik szakállas téma az '56-os ünnepségek valóban nem a temetőkbe és az ünnepségek magasztosságához illő füttye és bekiabálásai. Ez a csőcselék történetesen az '56-os bebörtönzöttek és kiátkozottak köréből, illetve ezek szimpatizánsaiból került ki. Az említett urak már megelégelték a sok ötvenhatos cécót. Azt mondják, hogy azóta már eltelt egy fél évszázad, nem az az érdekes, hogy akkor ki mit cselekedett, hogy viselkedett, a barikád melyik oldalán állt. /Sylvester Lajos: A hamis könny becse. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 22./"

" Sikeres volt a nov. 24-25-én tartott Csángó Nap Sepsiszentgyörgyön, amelyre közel ötven moldvai magyar vendég érkezett. A fórumon elhangzott: az erdélyi magyarság addig maradhat meg, amíg képes odafigyelni a szórványsorsban élo nemzettársakra. Sylvester Lajos Vagyunk münk es... című filmje után a szerző kifejtette, fontosak ezek a találkozók, hogy a képsorokon megjelenő emberek emléke megmaradjon. Fekete Réka újságíró emlékeztetett, hogy a tavaly óta évente egy-egy csángó napot szerveznek az erdélyi városokban. Sógor Csaba Hargita megyei szenátor volt a meghívottja a Ferencz Csaba újságíró által vezetett, csángósorsot elemző vitának. Többször szó esett Paskai László bíboros múlt heti ,,szerencsétlen nyilatkozatáról": Sylvester Lajos ennek kapcsán úgy fogalmazott, a bíboros szavai felháborítóak, csángó- és magyarellenesek. Nyisztor Tinka néprajzkutató, a Pusztinai Szent István Egyesület képviselője rögzítette, hogy az Európa Tanács harmadik állásfoglalása kimondja: a csángó népcsoport a magyar kultúrához tartozik, ez pedig új kiindulópontot jelent. Szerinte a csángó szervezetek az elmúlt évtizedben sikerélmény nélkül dolgoztak, továbbá az is nehezíti helyzetüket, hogy még az RMDSZ-nek sincs a csángókra vonatkozó stratégia, koncepció. Tíz év után nagy eredmény - folytatta -, hogy Pusztinán az emberek nyíltan mernek arról beszélni: a pap hazudik, nem mindig minket képvisel. /Mózes László: Csángó nap Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./ A becslések szerint még hatvanezren beszélik a csángómagyar nyelvet, az anyanyelvu egyházi liturgia után számuk szaporodna... Pusztinán 232 aláírást gyűjtöttek össze, hogy hetente legalább egyszer magyar misét tartsanak. A plébános egyenként hívatta be a kérelmezőket, és közülük többen visszavonták az aláírásukat. A papok a magyarországi vendégmunka ellen is kampányolnak. Az egyik településen a 150 Magyarországon munkát vállaló férfit bizonyos összeg lefizetése után az olaszok felé irányították. A Sepsiszentgyörgyre érkezett csángó vendégek figyelmeztettek: Vigyázzanak, nehogy magik es arra a sorsra jussanak, mint mü! /Sylvester Lajos: Csángó nap Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 28./"

A magyarországi baloldali és balliberális műbalhé a magyar társadalomra s a nemzet egészére nézvést ártalmasabb, mint a romániai aranymosás ciánszennyezése. A hatalmat politikai-ideológiai elődeiktől örökölt módszerekkel mindenáron megszerezni óhajtók pánikba estek. "A kormányleváltáshoz — ez választási programjuk egyik tartópillére — elfogyott a muníció, az Orbán Viktor édesapja által a benzinkutaknál forgalmazott dolomitzúzalékkal nem lehet megkövezni az ambiciózus kormányfőt, a saját gyerekét cserben hagyó apa hamisan foncsorozott tükörképével sem lehet eléggé a manipulálandó társadalmi rétegek szemébe süttetni a szúrós fénynyalábot, a magyar társadalom látható és mérhető előbbre lépését a jelenlegi kormányzat idején a legócskább és a legrafináltabb trükkökkel sem lehet lejáratni, hiszen az emberek többsége mégsem vak és nem is süket" – szögezte le Sylvester Lajos. Keller László, a parlament szocialista fenegyereke szerint a magyar kormányzat potenciálisan huszonhárommillió románt szabadít rá a magyar munkaerőpiacra, Horn Gyula már alább adja egy picit, s ő csak huszonegymilliót csesz oda (a kormány elcseszte az alapszerződést — mondta a minap), Tabajdi Csaba is csak több százezer magyar munkára éhes románnal ijesztgeti népét. "Medgyessy Péter, a szegények sárga sálas bankáristápja, a fő- és kispapoknak címzett két levele között, hervadó akácvirágot tűz az Orbán-kormány sírhalmára, Szent-Iványi István pedig a szűk körű családias óévbúcsúztatón azt hallotta az egyik vállalkozótól, hogy az még megfontolja, nem alkalmaz-e három hónapi futamidőre román informatikusokat." /Sylvester Lajos: Pánikkeltés, műbalhé. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./

Barót művelődési házának Kelekótya együttese játékból született. Gyermeknapra fellépett a művelődési ház három hangszeres-énekes embere. Sikeres fellépésük után bejárták a vidéket. A baróti dalárda 1974-ben ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. Az ekkor kiadott, László Attila szerkesztette szerény műsorfüzet egy kórusmonográfia sűrítményét is tartalmazza. Jelenleg a városban több kórus is van. A baróti művelődési házban megalakult az Erdővidék Néptáncegyüttes. Idén pályázaton nyert támogatással (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a megyei és a helyi tanács, a vállalkozók egész sora) Erdélyi körkép címen mutatták be nagy sikerű tánckölteményüket. A Háromszék Táncegyüttesnek nem konkurense, hanem testvére, társa született. /Sylvester Lajos: Baróti közművelődési sétán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./

Az utóbbi hónapokban agresszív támadás indult a magukat csángómagyaroknak vallók és mindenki ellen, aki érettük egy szót ki mer ejteni. A támadás nem kíméli azokat a prominens román személyiségeket sem — a Helsinki Emberjogi Bizottság és a Pro Europa Liga képviselőit például —, akik hivatalos jelentésben emelték föl szavukat a moldvai csángók erőszakos asszimilációja ellen. A hírek szerint Klézsén házkutatási engedély nélkül a rendőrség behatolt Hegyeli Attila lakásába, és a fakultatív magyar oktatást felvállaló pedagógusokat felszólították a térség elhagyására. Régi, primitív és alantas módszer felújítása, hogy csángó eredetű egyházi és világi potentátokat szólaltatnak meg az ügyben, jellemezte a helyzetet Sylvester Lajos. A Formula AS egyik januári számában Stefan Erdes bákói dékánt, prof. dr. Anton Cosát és Gheorghe Bejant, a Moldvai Római Katolikusok Dumitru Martinas Egyesületének elnökét szólaltatta meg a riporter. Stefan Erdes szerint a 264 000 Bákó környéki római katolikus mind románul beszél, azt is, hogy a csángó név, amellyel őket illetik, sértő. Prof. Anton Cosa ,,tudósként" közelített a témához. A csángó etnikum dialektusa szerinte az arománokéval és isztrorománokéval azonos, és semmiképp a magyarokéval. Akik Erdély felől érkeztek, azokat ott, helyben elszékelyesítették. Onnan a sok magyarosított név. A nyilatkozók központilag szervezett és irányított propaganda szószólói. Andronic miniszter asszony egyre-másra nyilatkozik. Legújabban egy tudományos bizottságot állíttatott fel, amely ki fogja deríteni, hogy a csángók román vagy magyar eredetűek-e. Nos, ha az előbb említett illusztris személyiségekből és társaikból állt össze ez a bizottság, amely egyszerűen kiiktatja hétszáz év dokumentumokra alapozott magyar és nemzetközi szakirodalmát, akkor várható, hogy a csángók származása is a dákoromán eredetmonda része lesz, s ez a jelentés kerül a nyugatiak asztalára. "Az RMDSZ most mozduljon, s ne csak a kormány körül sündörögjön, hanem a nyugati fórumoknál is, mert most fogjuk a csángókat végleg elveszíteni, s Moldva valóban az egykori magyarság temetője lesz. A legfrissebb egyezményből is tetten érhetően kiderül, hogy ott kell biztosítani az anyanyelv fakultatív oktatását, ahol erre reális igény van." – írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Eltemetjük-e a csángókat? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./

Orbán Viktor a Magyar Polgári Együttműködés meghívására tartott kormányfői beszéde manapság a legkiadósabb beszédtéma magyarhonban. A kormányfő beszédében 2001-et az áttörés évének nevezte, ennek meghatározó szerepét egyetlen kibontott metaforikus hasonlatával egy rakéta elindításához szükséges energia nagyságával érzékeltette, amely akár egyenlő lehet a későbbiekben felhasználandó energia egészével. Ellenlábasai az áttörés évéből azonnal az áttörés kampányához ácsoltak széklábból fejszenyelet. Figyeljük meg az eddig forgalmazott Orbán-jelzőket, szólított föl Sylvester Lajos: diktatórikus, pökhendi, beképzelt, agresszív. A kormányfő higgadtan, visszafogottan, tényekkel és érvekkel alátámasztott, a napi politika és a pártérdekek fölé emelt beszédet mond, mire a begerjedt ellenzék toporzékol, a ricsajból a leginkább az hangzik ki, hogy miről nem beszélt Orbán. - Egyébként az Orbán csöndjével ellentétben Kuncze a legalpáribb minősítéseket mondogatja: a kormány csaló, tolvaj, hazug, korrupt stb. /Sylvester Lajos: Az áttörés kampánya. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 12./

Jön a népszámlálás, és a moldvai csángómagyarok sorsát örökre megpecsételhetik a hazai és a nemzetközi hivatalos okmányokba is bekerülő adatok: hányan vallják csángómagyarnak a moldvai százezrek közül magukat, akik, a becslések szerint főleg a közép- és az idős generációhoz tartozók, még beszélik az anyanyelvüket? És hányan regisztrálják csángókként őket, akik az összeíráskor, amelyet jól kitanított pedagógusok végeznek el, többnyire katolikusnak, azaz ,,catolic"-nak vallják magukat? Minden jel arra mutat, hogy egy etnikai csoport szellemi genocídiumát előbb papíron végzik el – állapította meg Sylvester Lajos. A bukaresti pápai nuncius arról sem akar tudomást szerezni, ami a vatikáni könyvtárban megtalálható a moldvai magyarok és Vatikán ezeréves egyházi kapcsolatáról. A csángókról hol azt állítja, hogy nincsenek, kétségbe vonja az Európa Parlament küldöttsége vizsgálatának eredményeit, szembehelyezkedik a kérdés megítélésében magával a pápával, és nem teljesíti ennek kívánságát. A nuncius még azt is kétségbe vonta, hogy azok a csángómagyarok, akik őt felkeresték a magyar nyelvű mise újbóli bevezetése és a magyar nyelvű fakultatív oktatás bevezetése ügyében, maguk is magyarul beszélnek. Sylvester szerint a gyulafehérvári római katolikus érsekség, kivéve néhány papot, közömbös a moldvai csángók sorsa iránt. Az RMDSZ a Szociáldemokrata Párttal kötött legutóbbi, újabb egy évre szóló paktumából kifelejtették a csángó-kérdést. A nyárádszeredai Zsombori Dénes nyugdíjas tanárember, aki 1959-ig tanított Moldvában, levelében javasolta, hogy a minisztérium nevezzen ki csángó szakfelügyelőt, aki a csángóknál az oktatás törvényességét ellenőrizze, továbbá a csángók lakta megyékben nevezzenek ki olyan tanfelügyelőket, akik tisztességesen végzik a dolgukat. /Sylvester Lajos: Lesz-e csángóbárca? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./