Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Sylvester Lajos
789 tétel
1998. december 30.
A hetvenéves Incze László /sz. Barót, 1928. dec. 14./ a kézdivásárhelyi múzeum alapítója, vezető muzeológusa 1953-ban költözött Kézdivásárhelyre. Kolozsváron, a Bolyai Tudományegyetemen végezte a filozófia-történelem szakot, iskolai tanár volt, majd 1970 szeptemberében kinevezték két emlékkiállítás, az 1969 júniusában megnyílt 1848-as, illetve a céhes emlékeket tartalmazó kiállítás vezetőjének. Ekkor kezdte el a helytörténeti múzeum szervezését. A lakosság önként ajánlotta fel a létesítendő múzeumnak a régi céhek és ipartársulatok emléktárgyait. A nemrég megjelent Emlékkönyvben erről Incze László beszámolt. A múzeum nem jöhetett volna létre Sylvester Lajos akkori megyei művelődési elnök, Király Károly megyei tanácselnök és a helybeli polgármesterek, Márton Albert és Makó Árpád segítsége nélkül. /Iochom István: Kézdivásárhelyi múzeumalapító. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 30./
1999. január 6.
Petrás Mária diószéni csángó család sarja, román emberhez ment feleségül. Brassóban a népi művészeti iskolában is tanult. 1989-re testvérei már Erdélybe költöztek, őt is hívták Sepsiszentgyörgyre, meg is érkezett, majd egy csángó csoporttal Budapestre ment Domokos Pál Péter köszöntésére. Felfigyeltek rajzaira és a Nemzetközi Előkészítőbe került, ahonnan felvételizett az Iparművészeti Főiskolára. 40 évesen kiváló eredménnyel nyerte el a diplomát, kitüntetéssel végezte az ezt követő egy éves mesterképzőt. Petrás Mária Budapesten letelepedett. Budán, a Szentháromság téren nemrég megnyílt tárlata a 25. Munkái templomokban is megtalálhatók: Bükkzsérc, Epöl, Csucsa, Magyarvalkó, Kőrösfő, Jegenye, Kémer és Déva. Szülőfaluja templomának is felajánlotta egyik munkáját, de az ottani papok nem tartottak rá igényt. /Sylvester Lajos: Csángó művész Budapesten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 6./
1999. március 23.
Csángóföldi barangolása során alig volt olyan helyen, ahol Gyergyina páter nevét ne emlegették volna, állapíthatta meg Sylvester Lajos. Szeretet és csodálat övezte. Magyarul mondta a misét. Gyergyina páter 1915-ben született, ferences szerzetes volt. Szabófalván, majd egy másik faluban volt káplán, onnan helyezték Lészpedre, plébánosnak, 1947-ben. Gyergyina pátert sokszor megfenyegették a kommunista hatóságok. Bebörtönözték őt is, mint annyi más papot is. Gyergyina pátert tizenhét évre ítélték, ebből nyolcat letöltött. A börtönben is gyóntatott, titokban misét is mondott. Gyergyina páter rendszeresen felkereste a csángó falvakat, magyarul beszélt az emberekkel, mindenki szerette őt. Gyergyina pátert élete utolsó éveiben is megfenyegették. Amikor például az elmúlt években meglátogatta őt Jáki Teodóz győri bencés szerzetes, akkor megfenyegették a pátert, hogy elveszik a nyugdíját. Gyergyina páter 1998 decemberében halt meg. Temetésére két püspök is eljött: Gergely Péter és Kósa Demeter, ahogy a páterre emlékező Zöld Lajos /Lészped/ mondta, hivatalos nevükön Petre Ghergheli és Cosa Dumitru kisinyovi püspök. /Sylvester Lajos: Gyergyina páter halála. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./ /Sylvester Lajos: Gyergyina páter halála. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./
1999. június 11.
Jún. 5-én Zágonban, a Mikes-Szentkereszty kastély parkjában felavatták a Mikes Kelemen emlékére készült szobrot, Mónus Béla, Budapesten élő művész alkotását. Munkáját a Magyarok Világszövetsége és az Írók Szakszervezete támogatta. Mónus Béla a hajdani Mikes-fa földre terített ágából faragta ki alkotását, a monumentális térplasztikát. Az avatáson Mónus Béla megköszönte a zágoniaknak a segítséget. /Sylvester Lajos: Az aszú ág is kivirágzik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 7., Kerékgyártó György: Elkészült a Mikes-emlékmű. = Napi Magyarország, jún. 11./
1999. július 1.
"Passauban élő bizonyos dr. Ernst Hauler az egyik román lapban terjedelmes cikket közölt. A címe: Román csángók és szatmári svábok a hungarizmus karjai között. Ez a téma érdekelte Sylvestert, mert nemrég készített dokumentumfilmet a moldvai csángók 1948 és 1959 között létezett magyar iskoláiról Voltunk mű es címmel. A Passauban élő sváb olvasta Bucur Ioan Micu Incercari violente de maghiarizare a "ceangailor" romani /1994-1997/ - A román "csángók" erőszakos elmagyarosítása /1994-1997/ című művét. Amint Hauler írta, a könyv olvastán össze tudja hasonlítani egy szatmári sváb sorsát Dumitru Martinas csángó professzoréval. Martinas ismert arról, hogy román nyelvű könyve /A moldvai csángók eredete/ a történelemhamisítás és a csúsztatás keveréke. Hauler szerint a hódító magyarok megfosztották az őshonos románokat nemzeti mivoltuktól. Az őshonos románok a magyar elnyomás elől Moldvába menekültek, ők a csángók. Hauler elmegy addig, hogy a madéfalvi veszedelmet, az 1764-es siculicidium néven ismert székelyöldöklést átírja: szerinte ott románokat öltek és ők menekültek el. Hauler szerint a svábok Németországba emigrálása is a magyarok erőszakossága miatt történt. /!/ /Sylvester Lajos: Miről mekeg dr. Hauler? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./"
1999. július 1.
Megjelent Lipcsey Ildikó A Romániai Magyar Népi Szövetség az önfeladás útján /1944-1953/. Possum Kiadó, Budapest, 1998/ című 240 oldalas monográfiája, amely a szerző 1988-ban készült kandidátusi disszertációja. Akkori lektorai: Csatári Dániel és Korom Mihály. A mostani kiadás lektorai: Demény Lajos és Beke György. Sylvester hangsúlyozta, hogy az RMDSZ csúcsvezetésének kötelező olvasmányává kell tenni ezt a könyvet, hiszen az MNSZ önfeladásának útja kísértetiesen hasonlít azzal, ami az RMDSZ-szel történik. /Sylvester Lajos: Lipcsey Ildikó könyve kapcsán. A történelem feleselései. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./
1999. augusztus 11.
"Jászberényben megrendezték a IX. Csángó Fesztivált, idén kiszélesítve a kört, az európai kisebbségek folklórfesztiválja zajlott. Ezen a fesztiválon szervezték meg a csángó konferenciát, melyen kiemelt helyet kapott a kolozsvári Magyar Tanszék és a Kriza János Néprajzi Társaság által 1991-1998 között végzett kutatás ismertetése: Jelenkutatás a moldvai csángó falvakban. A Csángósors /Budapest/ a Magyarságkutatás Könyvtára sorozat XXIII. köteteként jelent meg, szerkesztette Pozsony Ferenc, a kolozsvári tanszék tanára. A könyvben publikáló, önmagukat "kolozsvári iskolaként" meghatározó fiatalok következtetései a liberális eszmerendszerbe ágyazottak. Az egyik tanulmány szerzője a csángókra vonatkozó népszámlálási adatokat reális tényként kezelte, holott az durva manipuláció eredménye. Előfordult, hogy többezres székelyes csángó településeken a népszámlálás szerint egyetlen magyar sem él. A kötet néhány írásának következtetése egybeesik a csángók létét tagadó Martinas könyvével. /Sylvester Lajos: Európai kisebbségek Jászberényben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 11./ "
1999. augusztus 28.
"A második világháború Úz-völgyi csatájára emlékezők ismét összegyűltek a hősi halottak temetőjében. Sylvester Lajos találóan írhatta, hogy vesztes csaták győzedelmes serege gyűlt össze. Győzedelmes, mert legyőzték a félelmet, hagyományt teremtettek: "a hősi halottak leszármazottai mellett az egész Kárpát-medencéből erre sereglenek az emberek minden évben, emlékművel, filmmel, könyvvel, könnyel, emelkedett hangú bibliás, zsoltáros ünnepi beszédekkel hódolt a szülőföld egykori védelmezői emlékének, s hadtudományi munkákkal a nemzetközi köztudatba is beépíti az úzi s az egész Kárpát-karéj háborús eseményeit." /Sylvester Lajos: Fénynyaláb a völgy fölött. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./ Sylvester Lajos könyve állított emléket ennek az emlékezésnek, továbbá az Úz-völgyi csatának: Úz-völgyi hegyomlás /H-Press Kft, Sepsiszentgyörgy, 1996/"
1999. szeptember 17.
Szept. 25-én Csernátonban megünneplik a helyi múzeum létezésének 25. évfordulóját. Az ünnepség keretében leleplezik a múzeumalapító Haszmann Pál emléktábláját, beszédet mond Bölöni Dávid, Csernáton község polgármestere, Haszmann Pál, a negyedszázados művelődési intézmény vezetője, Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, Jánó Mihály, a Kovászna megyei Művelődési Felügyelőség igazgatója, Sylvester Lajos újságíró, valamint Orbán Árpád, a Kovászna megyei tanács elnöke. /Ünneplő múzeum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./
1999. december 9.
"Nagyobb arculcsapás rég nem érte a magyarságot, mint a sepsiszentgyörgyi Lábas Ház újabb eltulajdonítása, állapította meg Sylvester Lajos. Kormány-főtisztviselők ígérték meg, hogy "elfektetik az ügyet", nem óhajtanak újabb etnikai feszültséget kelteni, és így tovább. A hír hallatán hazai magyarságban megfogalmazódott, hogy egyáltalán érdemes-e ilyen "partnerekkel" a koalícióban végsőkig kitartani? A Lábas Ház nem csupán azért nemzeti szimbólumunk, mert a szabadságért és függetlenségért mártírhalált halt Bartalis és Váradi siralomháza is volt, nem csupán műemlék jellege, hanem az is, hogy évtizedeken át a totalitarista diktatúra vastag falú börtöne volt, ahol történelmünkről tanúskodó okiratainkat, dokumentumainkat, a magyarság szellemi előéletét tartották fogva, s amelyekhez normális körülmények között nem lehetett hozzáférkőzni. És történik mindez azokban a napokban, amikor a román kultúra hete alkalmából Budapesten Caramitru minisztert, aki a Lábas Ház kisajátításának egyik aláírója és új tulajdonosa. A Lábas Ház elfoglalása provokáció, szögezte le Sylvester. /Sylvester Lajos: A Lábas Ház szimbolikája. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 9./"
1999. december 20.
"A Transilvania Jurnal román lap dec. 16-i száma írta, hogy Magyar Bálint, az SZDSZ első embere Aradra látogatott, s a kegyelet koszorúját elhelyezte a magyar állampolgárságú Tóth Sándor gépkocsivezető emlékjelénél. Magyar Bálintot és kíséretét Tokay György szenátor, volt kisebbségi miniszter fogadta. Tokay kijelentette, hogy az RMDSZ nem ért egyet magánegyetem létesítésével, mert ennek az akkreditálása a tanügyi törvény szerint hat évet vesz igénybe. Sylvester Lajos megjegyezte: ez egyszerűen nem igaz, valójában az RMDSZ egyetért a magánegyetem létesítésével. Tokay emiatt csak a maga nevében nyilatkozhat. A Tokay-féle álláspont akkor válik érthetővé, ha mellé illesztjük Magyar Bálint nyilatkozatát: a magyar politikusok a magyar nyelvű felsőoktatásról tárgyaltak Andrei Marga miniszterrel, de "az egyetem kérdése belső konfliktusok miatt politikailag manipulált, emiatt az alapvető kérdés az átpolitizálás áldozatává válik". Magyar Bálint nem ért egyet az egyházi hátterű erdélyi magyar egyetem létesítésével Erdélyben, s a magyar kormány által felajánlott kétmilliárd forintot "elviselhetetlen tehertételnek" minősíti a magyar kormány számára. Magyar Bálint Tokay Györggyel egyetemben nem ért egyet azzal sem, hogy a schengeni egyezmény után különleges státust biztosítsanak a határokon kívül rekedt magyarok számára. "Vizsgával kell bizonyítanod, hogy magyar vagy?" - tette fel a kérdést, és provokatív illúziónak nevezte az egész elképzelést. /Sylvester Lajos: Gomolyfelhők a Gránic fölött. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 20./"
2000. január 11.
Sylvester Lajos új könyve, Az őrnagy hazatér a szerző emlékező és önvizsgálatot tartó munkája. A Csernátoni csonkatorony megjelenése után többen biztatták arra, hogy írja meg a maga "Anyám könnyű álmot ígér"-jét. - Sylvester új művében megszólaltatta élete és működése elérhető tanúit is, így aztán a megyei művelődéstörténet ismerhető meg a könyvből. /Sylvester Lajos 1848-a. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./
2000. január 13.
Az RMDSZ kolozsvári tanácskozásán, jan. 8-án nyilatkozatot adtak ki, ebben leszögezték, hogy nem lehet néhány személyre leszűkíteni az RMDSZ alapítóit. Vitathatónak tartják, ha az SZKT megkerülésével bárki önkényesen kiválasztott "alapító tagnak" kitüntetést osztogat. - Az aláírók: Bodó Barna, dr. Csapó József, Egyed Péter, Farkas Zoltán, Fülöp G.Dénes, Hajdó Csaba, Katona Ádám, Kerekes Sándor, Kincses Előd, Kolumbán Gábor, Kónya- Hamar Sándor, Mátis Jenő, dr. Papp Kincses Emese, Pillich László, Somai József, Szabó László, Tőkés András, Tőkés László, Vekov Károly. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./ Ezen nyilatkozattal kapcsolatban Szepessy László, az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója elmondta, hogy a nyilatkozat tájékozatlanságról árulkodik. Az RMDSZ vezetősége ugyanis az RMDSZ első ideiglenes intéző bizottságának tagjait kívánja a jan. 15-i rendezvényen emlékoklevéllel és plakettel megtisztelni. Domokos Géza, Tőkés László, Király Károly, Sütő András, Lányi Szabolcs, Kányádi Sándor, Cs. Gyimesi Éva, Kántor Lajos, Demény Lajos, Balogh Edgár (post mortem), Sylvester Lajos és Horváth Andor, összesen tizenketten részesülnek az említett elismerésben. /Mózes Edith: Nyilatkozat tájékozatlanságból? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./
2000. február 7.
A Duna Televízió tiltakozott az ellen, hogy az MTV 1-gyel eddig kialakított szokást félretéve, az egyezséget megszegve nem tették lehetővé számukra, hogy teljes egészében közvetítsék Orbán Viktor miniszterelnök Pesti Vigadóban tartott beszédét. Felkérésükre azt az elfogadhatatlan választ kapták, hogy az MTV 2 számára átengedték a felvételt, s ekképpen a határokon túli érdeklődők is láthatták-hallhatták a miniszterelnök beszámolóját az ország állapotáról. A Duna Televízió ezt azért nem fogadhatja el, mert technikai okok miatt az MTV 2-t nem mindenki "foghatja". Az MTV 1 magatartása sérti magát a miniszterelnököt, továbbá hátrányos helyzetbe hozta a tévénézők sokaságát, állapította meg Sylvester Lajos. Hozzátette: a magyar médiában, az ellenzéki és kormánypártok között szűnni nem akaró csetepaték nem a konstruktív ellenzékiség mintapéldáját adják. A kuratóriumi viták-álviták például. - Közvetlenül Orbán Viktor beszéde után Kuncze Gábor nyilatkozott. Meghökkentő volt, amikor kijelentette: mindezt a miniszterelnöknek a parlamentben kellett volna elmondania, hogy ők is tudjanak hozzászólni. Hogyhogy? A miniszterelnököt, immár hagyományosan, egy civil szervezet hívta meg, s nem beszámoltatta, hanem a polgári demokratikus Magyarország megteremtésének esélyeiről kért eligazítást. /Sylvester Lajos: Játék a képernyővel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./
2000. február 12.
Csíkszeredában megjelent a Moldvai Magyarság új sorozatának (X. évf., 1.sz.) idei januári száma, a Hargita Kiadóhivatal és a Székelyföld Alapítvány támogatásával. Az 1999-ig Sepsiszentgyörgyön kiadott százhárom lapszám, előbb Csángó Újság, majd Moldvai Magyarság címen látott napvilágot /Erőss J. Péter, majd Ősz Erőss Péter szerkesztésében/, azonban az anyagi támogatás hiánya miatt nem jelent meg új szám. Az újbóli kiadást Ferenczes István költő, a Székelyföld főszerkesztője vállalta magára. A lap megmentésére egy kilencven éven felüli magyarországi katolikus plébános jelentkezett százezer forintos támogatással, de ezt megelőzően az EMKE, az Illyés Közalapítvány, majd a Frater Julianus Alapítvány (Budapest) és a székesfehérvári páter ifj. Szőcs István is jelentkezett. Bemutatták az új sorozat első mutatványpéldányát: kis formátumú (A/4), zöld-fekete színben jelenik meg. A közölt anyag mintegy harminc-negyven százaléka román nyelvre fordított, hogy azok is megérthessék, akik már nem tudnak magyarul, de katolikusnak (catolic) vallják magukat. Az első mutatványszám képet ad a moldvai csángómagyarok mai állapotáról, Tánczos Vilmos jóvoltából (Hányan vannak a moldvai csángók?) statisztikai adatok alapján. Csicsó Antal, a Moldvai Magyarok Szövetségének elnöke Mi, csángók továbbra is létezni akartunk című írása "felesel" a D. Bolea nevű bákói úr Desteptarea című nacionalista lapban közölt írásával (Magyarosítás parabolaantennával), aki nagyromán hevületében kijelenti: "úgy tűnik, a soron következő vitának egyetlen nyertese lesz: az a klézsei tiszta lelkű, igaz román ember, aki románul érez és gondolkozik, és nem engedi magát becsapni holmi külföldről származó ajándékok által. (Klézse összlakossága az 1992-es népszámlálás adatai szerint 4331 fő, ebből 4235 katolikus vallású, a lakosság 90 százaléka ismeri a magyar nyelvet.) Fekete Réka 2000 küszöbén a moldvai csángómagyarság című riportjában ugyancsak Klézse hivatalviselőinek és a nagytelepülés lakosságának ellentmondásos identitásvilágát pásztázza át. A Reménykeltő párbeszéd című kivonat az 1999. december 6-án a bákói Római Katolikus Teológiai Esperesi Hivatalban elhangzottakról számolt be, amelyen részt vett Jean-Claude Perisset pápai nuncius is, a jászvásári római katolikus püspökség képviselője, Dumitru Gabor, Csicsó Antal, a MCSMSZ elnöke, Duma András (Klézse), Erdes Stefan jászvásári római katolikus esperes. A pápai nuncius, aki információit a moldvai papoktól és apácáktól szerezte, a csángót és a magyart két különböző nyelvnek tudja, csángó misét azért nem lehet tartani szerinte, mert nincsenek papok, akik ismerik ezt a nyelvet /?/. Csicsóék és a renegát papok között szóváltásra is sor került, Erdes (valamikor Erdős) jászvásári katolikus esperes felszólította Csicsó Antalt, hogy az 1997-es, a püspökséget sértő és gyalázkodó írását vonja vissza. Ezzel a nuncius is egyetértett - ne osszák meg a moldvai katolikusságot stb. -, amire Duma kijelentette: "Nem sértegetünk senkit, mivel mi nem kötelezünk senkit arra, hogy azt a nyelvet használják, amelyet mi nem akarunk elhagyni." A nuncius a csángó mise celebrálását javasolta. Hangsúlyozta: csángó nyelvű s nem pedig magyar misére gondolt. /Sylvester Lajos: Kicsit másabb a csángó nyelv, de magyar. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 12./
2000. március 14.
Sylvester Lajos a moldvai magyar iskolák történetéről (1947-1959) írt könyvet Csupa csapás az élet címmel. Arról is beszél a könyv (és a dokumentumfilm: Voltunk mük es...), hogyan alakult a sorsuk a moldvai magyar iskolába járó gyermekeknek, majd mi várt rájuk, miután átmenekítették őket Erdélybe, s merre fordult az ott buzgólkodó erdélyi pedagógusok életpályája. Sylvester azokról is írt, akik kiváló képességekkel az európai kultúra hullámcsúcsaira kerültek, anélkül, hogy feladták volna moldvai csángó-magyar öntudatukat. Kevesen vannak - katonai akadémiai előadó tanár Svájcban, Párizsban doktoráló néprajzos, táplálkozástörténész -, és van közöttük művész is. Petrás Marika, aki két gyermekével más nemzetiségű férjétől elvált asszonyként ment Magyarországra. Petrás Máriáról Olosz Ferenc filmrendező készített egy filmet Panaszkodás Istennek címmel. Petrás Mária Sitkére (Szombathely mellett) készít keresztutat. - Németh Zsolt moldvai látogatásának utóhullámaként megjelent egy angol nyelvű kiadvány, amely azt bizonygatta, hogy valamikor a moldvai magyar tanítókat furkósbottal kergették ki a falvaikból a csángó-magyarok, mert ők románok. Tovább folyik tehát a magyar múlt és jelen meghamisítása. /Sylvester Lajos: Nem csupa csapás az élet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./
2000. március 15.
Március 15-én a Háromszék két munkatársa, Sylvester Lajos és Áros Károly részesült rangos anyaországi elismerésben. Sylvester Lajosnak a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége "több évtizedes, eredményes újságírói munkássága elismeréseképpen Aranytollat adományozott", Áros Károlyt a Magyar Olimpiai Bizottság elnöksége tüntette ki MOB-médiadíjjal. /Kitüntetettjeink. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./
2000. március 21.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége március 15-én Aranytollal tüntette ki Kacsir Máriát. A rég megérdemelt elismerés fényét az is növeli, hogy az Aranytollat olyanok társaságában vehette át, mint a költő Faludy György, a szintén színikritikus Földes Anna vagy az erdélyi magyar sajtó munkásai közül Sylvester Lajos. Kacsir Mária közel fél százada a legavatottabb hazai a színikritikusok egyike. Írásai hitelesen tájékoztatják a szakma művelőit és barátait arról, ami ma a színpadon történik. A drámairodalom klasszikus értékeihez vonzódó, a szövegek megítélésében toleránsan konzervatív ízlésű kritikus példásan fogékonynak bizonyult a korszerű színpadi formanyelv különböző változatainak befogadásában. /Gálfalvi Zsolt: Kacsir Mária aranytolla. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./
2000. március 22.
Dr. Szabó József János hadtörténész, az Árpád-vonal kutatója többször megfordult már Erdélyben. Hasznosnak tartja a Hargita Népében megjelent visszaemlékezéseket, a Történetek a fogságból, a Hadak útjában című sorozatokat, mert sok a fehér folt ezen a területen, a második világháború hadszínterén, magyar vonatkozásban számos tisztáznivaló kérdés merült fel, hisz csak egy évtizede vált lehetővé az, hogy megszólalhattak a visszaemlékezők, a közlők. - Sebő Ödön A halálra ítélt zászlóalj című könyve Sylvester Lajos Úz-völgyi hegyomlás című munkája mellett jelentős lépés a Keleti-Kárpátok vonalán történt harcok rekonstruálását illetően. Szükség lenne további emlékezésekre. Kevés adat van ugyanis az alakulatok szervezéséről: kik voltak a parancsnokok, a katonák, hogyan történt a kiképzés, miként zajlottak le a harcok stb. Fontos tudnivaló, hogy a Székelyföld katonai kiüresítése után kik harcoltak Magyarország területén, és milyen alakulatokba kaptak beosztást, például érdekes a 16-os gyaloghadosztály története, amely magába szívta a visszavonulókat. /Ferencz Imre: Töredékes veszteséglista. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 22./
2000. március 23.
Megjelent a Moldvai Magyarság idei 2. száma. Duma-István András autodidakta költő és a moldvai magyarság egyik leghatározottabb, naponként megalázott szószólója ebben a számban közölt versében olvasható: "Én országom Moldova / Ott nem tudok szólni (...) Szájam bé van dugva / Szemem el burkolva". A dioszéni (Gioseni) Füstös Gabriella életpályáját vázolta föl: a családban magyarul beszéltek, két testvérével együtt Erdélybe került, Csíkszeredába, majd a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzőbe. Ezután sikeresen felvételizett, bejutott a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem gyógypedagógia szakára. 2000-ben összesen 103 csángó gyermek tanult Erdélyben anyanyelvén. A legtöbb gyermek (44) a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium tanulója, öt fiatal a bukaresti Ady Endre Líceum diákja, többen Gyulafehérváron tanulnak. Sylvester Lajos megjegyezte, hogy egyetlen háromszéki iskolában sem tanulnak csángók. Fekete Réka Moldvában tiltás, Erdélyben elfogadás címen beszámolt arról, hogy Sepsiszentgyörgyön Hajdu János plébános román nyelvű misét tart. Erdélyben más településeken is tartanak román nyelven misét a moldvai katolikusok számára. Moldvában viszont a csángók hiába kérik a magyar nyelvű misét. /Sylvester Lajos: Én országom Moldova. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./
2000. március 30.
Csíkszeredán, a Márton Áron Főgimnázium dísztermében márc. 28-án bemutatták Sylvester Lajos Az őrnagy hazatér című regényét. A bemutatón elhangzott, hogy a szerző közbenjárására nagyon sok szobrot és emlékművet állítottak az utóbbi tíz évben. Sylvester Lajos regénye a múlt században játszódik. /A Háromszékre hazatért őrnagy Csíkszeredába látogatott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./
2000. április 25.
Az új választási törvény szerint a katonák abban a helységben szavaznak, ahol katonai szolgálatot teljesítenek. Sylvester Lajos figyelmeztetett: az RMDSZ parlamenti képviselőinek tudatosítaniuk kellene a hadvezetéssel, a belügy, a csendőrség és minden fegyvernem vezérkarával, hogy elsősorban a szórványban élők esetében ez a rendelkezés a kisebbségek szavazati részarányát s ezzel esélyeiket csökkenti a helyi önkormányzati részvételben. A fordítottját is mérlegre kell tenni: a tömbmagyarság védelmére létrehozott katonai egységek és alakulatok képesek lényegesen megváltoztatni bizonyos szavazókörzetek szavazatainak megoszlását. - Tömeges jelenséggé vált a külföldi munkavállalás. Elemi kötelesség lenne, hogy a választások napján hazajönnének a külföldön dolgozók. /Sylvester Lajos: Hozzunk haza egy voksot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./
2000. április 25.
"Beder Tibor kifejtette, Székelyföld a magyarság hátországa, és a VET, amely egész Erdélyt képviseli a Világszövetségben, nem tudja megfelelőképpen megjeleníteni. - A Világszövetség Székelyföldi Társasága létrehozásával esze ágában sincs a VET-et háttérbe szorítani, hangsúlyozta. Beder szerint van itt annyi ember, hogy létrehozzanak egy Székelyföldi Társaságot. Olyan szervezetben gondolkodik, amelynek tagjai nem veszekednek, hanem szolgálják a magyarságot. Programot sem dolgoznak ki, mindenki tegye azt, amit eddig is tett. - A sajtó azt állította, hogy Beder Tibor meg akarja bontani a romániai magyarság egységét. Hibát követett el, mert megkérte Fülöp Dénes vásárhelyi, és Sylvester Lajos szentgyörgyi barátait, hogy hat embert javasoljanak, akikkel a társaságot hivatalosan meg lehet alakítani. A névsort eljuttatta a világszövetséghez, a VET telefonon leellenőrizte... Fodor Imre, valamint Kulcsár Sándor azt mondták, hogy nem tudnak semmiről. Igazuk volt. Az a baki történt, hogy Dénes nem ment el idejében hozzájuk. - Végül azért megalakult a Világszövetség Székelyföldi Társasága, hivatalosan is bejegyezték, megkérték Beder Tibort, hogy egy évre vállalja el az elnökséget. A Székelyföldi Társaságnak meghívással lehet valaki a tagja, vagy ajánlással. Politikus, szenátor, képviselő, RMDSZ-tisztségviselő nem. Nem akarnak ugyanis a politika mezejére lépni. /Inczefi Tibor: Aki "forradalmat" csinált. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./"
2000. május 18.
Kézdivásárhelyen máj. 19-én a helyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban bemutatják Sylvester Lajos Az őrnagy hazatér című riportkönyvét. A könyv a diktatúra légkörét is érzékelteti. /Sylvester Lajos új könyvének bemutatója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./
2000. június 3.
Kézdivásárhelyen a Báró Wesselényi Miklós Könyvtárnak hatvanezer kötetes az állománya, tájékoztatott Bitay Éva könyvtárvezető. Elmondta, hogy 1990 után visszaesett az olvasói igény. 1995 után kezdtek visszajönni az olvasók. A könyvtár élén mindig megszállott könyvszerető emberek voltak, így Zágoni Jenő (ma Budapesten fő-fő könyves ember), majd hosszú ideig Nagy Éva, Bende Katalin és segítőtársaik. A könyvtárba rendszeresen meghívnak írókat, költőket, tudósokat. A Siculus Rádióval jó a kapcsolatuk. /Sylvester Lajos: Olvasó város. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./
2000. június 6.
Sylvester Lajos keserűen írt a választás eredményéről, hogy sok magyar nem ment el szavazni. "Érvet arra, hogy az erdélyi magyarság miért viselkedik ekképpen, ezerfélét is felsorolhatunk. Megcsonkítottak, becsaptak, megcsaltak, hazudtak, megloptak, tönkretettek... Ez mind igaz. De nagy idők napjaiban működött az az elemi önvédelmi reflex száz és ezer éveken át", az együvé tartozó emberi közösségek védelmezték egymást. A távolmaradók "a kollektív eltűnés szakadékaiba lökik embertársaikat". A kis falvak kisközösségeiben még működik a közösségi tudat. /Sylvester Lajos: Leépülünk? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 6./
2000. szeptember 9.
A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának folyóirata, a Nyelvünk és Kultúránk külön számmal tisztelgett a IX. Anyanyelvi Konferencia előtt. Beke György főszerkesztő reprezentatív folyóiratszámmal rukkolt elő. A szerkesztők felkérték a nemzet jeles szellemi képviselőit, hogy válaszoljanak a magyar nyelv és kultúra jelen állapotáról és távlatairól. Közel huszonöten fejtették ki véleményüket, köztük Bujdosó Alpár költő /Bécs/, Borbándi Gyula irodalomtörténész /München/, Várdy Béla egyetemi tanár /Pittsburgh/. Péntek János egyetemi tanár /Kolozsvár/ Ezredfordulós esélyek és veszélyek anyanyelvünk használatában. /Sylvester Lajos: Nyelvünk és Kultúránk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 9./
2000. szeptember 9.
"A millennium évének, meg merem kockáztatni, az az egyik legfontosabb hozadéka, hogy a romantikus önámítást, a századokat átfogó önostorozást, öngyalázást, a mások örömére elkövetett lelki öncsonkításokat felváltotta egy egyszerű igazság köztudatba építése: semmivel sem vagyunk rosszabbak, mint mások, s ezeresztendős államiságunk bizonyíték arra, hogy sikeres nép vagyunk, bármennyi áldozatot is kellett hoznunk a történelem során, bármennyi szenvedés, bárhány országfeldarabolás sújtott bennünket. Semmiféle globalizáció és európai integráció nem eredményezheti nemzeti múltunk értékeinek elvetését és nemzeti létünk alapvető elemeinek az elnemzetleniesülés tégelyébe hajítását. Legnagyobb értékeink eddig is az anyanyelvbe, a magyar kultúrába ágyazottak voltak, akkor is, amikor erre igen szerencsésen ráépültek a nagyvilágban felhalmozódott tudományos és kulturális eredmények, sőt, nem egy esetben magunk is képesek voltunk hozzátoldani saját értékeinket ezekhez." - állapította meg Sylvester Lajos. Mindezt az unitárius egyház kiadásában megjelent A szent szabadság oltalmában című kötet juttatta eszébe. A könyv az 1848-as szabadságharc erdélyi unitárius vallású résztvevőit sorolta fel és közölte kilenc unitárius szabadságharcos életpályáját. A háromszéki unitárius szabadságharcosokat Kisgyörgy Zoltán, a Háromszék munkatársa vaskos mutatta be. /Sylvester Lajos: Erdélyi unitáriusok 1848-49-ben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 9./"
2000. szeptember 26.
A Székelyföld /Csíkszereda/ folyóirat szeptemberi számának szépirodalmi rovatában mai amerikai költők verseit olvashatók. A román pártrendszer kialakulása, az elit és törésvonalak a román politikában a címe Szilágyi Zsolt tanulmányának. A barcasági csángók tavaszköszöntő szokásairól Veres Emese Gyöngyvér ír. Sylvester Lajos Zsombori Dénes tanárral beszélget a moldvai magyarság körében végzett kulturális tevékenységéről és pályájának, sorsának alakulásáról, hányattatásairól, amelyek végül is román feleségével együtt az ország elhagyására késztették. /Székelyföld. Kulturális folyóirat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./ 16/ A Székelyföld /Csíkszereda/ folyóirat szeptemberi számának szépirodalmi rovatában mai amerikai költők verseit olvashatók. A román pártrendszer kialakulása, az elit és törésvonalak a román politikában a címe Szilágyi Zsolt tanulmányának. A barcasági csángók tavaszköszöntő szokásairól Veres Emese Gyöngyvér ír. Sylvester Lajos Zsombori Dénes tanárral beszélget a moldvai magyarság körében végzett kulturális tevékenységéről és pályájának, sorsának alakulásáról, hányattatásairól, amelyek végül is román feleségével együtt az ország elhagyására késztették. /Székelyföld. Kulturális folyóirat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./
2001. február 2.
"A csángó fiatalok erdélyi anyanyelvű oktatására fordított szellemi és fizikai energia, az anyagi ráfordítás Háromszék esetében sincs arányban az elért eredményekkel - állapította meg Sylvester Lajos a vele készült beszélgetésben. A Székely Mikó Kollégiumban és a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Líceumban csupán 4-5 tanulót sikerült "kimenekíteni" Moldvából. Az otthoni életforma, a családi és közösségi szokások erősek, az oktatás színvonala a csángólakta vidéken elképesztően alacsony. Sylvester Lajos könyve (Csupa csapás az élet, Kaláka könyvek, Sepsiszentgyörgy, 2000) történelmi tanúskodás amellett, hogy a moldvai magyar oktatásban negyven-ötven esztendővel ezelőtt részt vevő fiatalok és családjuk magyarsághoz kötődése pozitív töltetű, ha ez alól vannak is kivételek. A Székelyföldre "áttelepített" iskolások többsége Erdélyben honosodott meg és maradt magyarnak. A szervezett kitelepedést az elfajult román nacionalizmus valószínűleg meghiúsítaná. - A legkeletibb csángó településen, Lábnyikon az egész faluban egyetlen román van a boltos. Nem lenne gond a magyar oktatás megszervezése a többi kompakt lakosságú magyar településen sem /Klézsén, Pusztinán, Lészpeden és más déli csángó faluban/. Ehhez, természetesen, egyházi beleegyezés szükséges, de erre hiába várnak. - A csángó falvak magyarságtudata a tetszhalottak állapotában van. A missziós tudattal és tervekkel visszatelepedők moldvai jelenlétét rendkívül fontos. - A moldvai csángómagyarok tömeges áttelepítése a szászok által elhagyott nagyközségekbe vagy a kiöregedett mezőségi falvakba ismét a politikai akarat, a demokratizálódás függvénye. - A csángók magyarságtudata körül vigyázkodók között észlelhetők - néhány megszállott csángómentőt kivéve - a fáradtság, az elfásultság és a csalódottság jelei. /Mozdul-e a tetszhalott? Beszélgetés a csángósorsról Sylvester Lajossal. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 2./"