Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Sógor Csaba
838 tétel
2014. december 17.
Mikó-ügy – Az Európai Bizottsághoz fordultak az RMDSZ képviselői
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselői arra kérték az Európai Bizottságot, találja meg azt az eszközt, amelynek révén jóvátehető az a Romániában született bírósági ítélet, amely alapján az Erdélyi Református Egyházkerülettől ismét román állami tulajdonba került a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó kollégium.
Winkler Gyula és Sógor Csaba EP-képviselők levélben fogalmazták meg kérésüket, amit elküldtek Frans Timmermansnak, az Európai Bizottság első alelnökének, valamint Vera Jourovának, az igazságügyért, fogyasztóvédelemért és a nemek egyenjogúságáért felelős biztosnak.
A képviselők 2012-ben is az uniós végrehajtó szervhez fordultak, akkor a folyamatban lévő perre hivatkozva kaptak elutasító választ. A levélírók tolmácsolták a romániai magyar közösségnek és az Erdélyi Református Egyházkerületnek a felháborodását és értetlenségét a román igazságszolgáltatás döntésével kapcsolatban. Megállapították: „az ítélet azt mutatja a romániai magyarság számára, hogy Romániában a magántulajdon nem szavatolt, és a megszerzett jogokat el lehet veszíteni, ugyanakkor megrendíti az állampolgároknak az igazságszolgáltatás függetlenségébe vetett hitét, megkérdőjelezi a romániai jogállamiságot és a pártatlan eljáráshoz való jogot."
Az RMDSZ képviselői 2012 júliusában keresték meg először Vivien Reding akkori EB-alelnököt ebben a kérdésben. Reding egyebek mellett arra való hivatkozással utasította el a megkeresést, hogy „az Európai Bizottságnak nem áll módjában fellépni a nemzeti hatóságok és bíróságok előtt folyó (…) egyéni eljárásokban." Az RMDSZ EP-képviselői most emlékeztették az EB-t arra, hogy az egyéni eljárás a romániai igazságszolgáltatás előtt véget ért, a végleges ítélet érdemben nem változtatott az alapfokú döntésen, és „rendkívül veszélyes precedenst teremtett Romániában".
A Ploiesti-i Táblabíróság november végi jogerős ítélete érvénytelenítette a kommunizmus idején államosított sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatását a református egyháznak, és felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki a visszaszolgáltatást 2002-ben elrendelő tisztségviselőkre. MTI
Erdély.ma
2014. december 19.
Újjáalakult a kisebbségügyi munkacsoport az EP-ben
Újjáalakult csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament (EP) kisebbségügyi munkacsoportja.
A testület a közlemény szerint az uniós parlament egyik legrégibb és legaktívabb munkacsoportja, létrejöttét pedig Gál Kinga fideszes képviselő kezdeményezte. Ahogy az előző két mandátumban, a munkacsoport fő célja továbbra is a hagyományos nemzeti kisebbségi közösségek problémáinak napirenden tartása nemzetközi szinten, hiszen ez az egyetlen olyan fórum az Európai Unióban, ahol ezen közösségek érdekérvényesítése megjeleníthető.
Az EP-zsargonban intergroupnak nevezett munkacsoport a téma iránt érdeklődő és aktívan tenni kívánó képviselőkből áll az EP különböző politikai frakcióiból. Gál Kinga mellett egy liberális és egy zöldpárti képviselő lett a testület társelnöke. A kisebbségi munkacsoportban továbbra is erős a magyar néppárti jelenlét, hiszen a határon túli magyar közösségek képviselői – Sógor Csaba és Winkler Gyula is – mind tagjai lettek annak – közölte Gál Kinga.
"Kiemelném, hogy ez a fórum komoly lehetőségeket rejt magában a határon túli magyar kisebbségeket illetően, hiszen itt uniós szinten lehet felvetni problémáikat, a legégetőbb kérdéseket, konkrét eseteket vagy jogsértéseket" – mondta a fideszes képviselő.
Népújság (Marosvásárhely)
2015. január 5.
Nem kisebbségi minimumra van szükség (Újévi beszélgetés Csáky Pál felvidéki EP-képviselővel)
Az Európai Parlamentben 2015-ben a magyar témák is az asztalra kerülnek – fejtette ki Csáky Pál EP-képviselő a Felvidék.ma hírportál vele készített interjújában:
– Az Európai Néppárt dokumentumaiban az szerepel, hogy őshonos európai kisebbségek ügyéért Csáky Pál, Sógor Csaba és Nagy József felel.
– Valóban, mindhárman koordinátorai lettünk ennek a témának, ám az igazság az, hogy ezt a kérdést mindhárman megörököltük. Az elmúlt időszak második felében az akkori kisebbségi intergroup szorgalmazott egy ilyen meghallgatást, ám mire átütötték a politikai érzéketlenség falát, kifutottak az időből. Így tudunk mi ezzel a kérdéssel mindjárt a ciklus elején foglalkozni, s ez kétségkívül előrelépés.
– Hogy tudnak együttműködni? – Nem könnyen, hiszen van, aki csak a saját világlátását szeretné belevinni a témába, s ezzel veszélyezteti az előrelépést. Van egy-két ember, aki megszállottja a tisztázatlan megbékélés témájának, mint a viccben, mindenről ez jut eszébe, ezt erőltetné mindenütt, ráadásul valamiféle kisebbségi minimummal kombinálva. Ez így nem lesz jó. (…) Én csak azt mondom, hogy legyünk tisztességesek az emberekkel szemben, s ne áltassuk az egyszerű falusi polgárokat azzal, hogy ha aláírnak bármiféle papírokat arról, hogy ők személy szerint meg akarnak békülni a szlovákokkal vagy a románokkal (ami egyébként tiszteletre méltó igyekezet), akkor attól a nemzetek közötti megbékélés nagy ügye komolyan előrehalad. Legfelsőbb politikai akarat és kölcsönösség nélkül nem jöhet létre igazi kiegyezés, ezt Európa nyugati felén is pontosan látják. Egyoldalúan erőltetni ezt a témát pedig a Károlyi Mihály-i habitus felélesztése, amely káros volt száz évvel ezelőtt is, és káros ma is, mert csökkenti a nemzeti immunrendszer hatékonyságát. – S mi a gond a kisebbségi minimummal?
– Nézze, ez szakmai kérdés, valaki vagy ért hozzá, vagy pedig nem. Az EU-ban nem minimumok kellenek, hanem hatékony kisebbségvédelem, a kisebbségi közösségek nyelveinek, kultúrájának, oktatási rendszereinek hatékony védelme, s ehhez megfelelő intézményrendszer. Erre kell felhívnunk a figyelmet, ebben az irányban kell elindulnunk. Ráadásul nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy az EP-nek nincsenek megfelelő jogkörei egy ilyen kezdeményezés elindítására, azokat is átgondoltan kell megszerezni. Jelen pillanatban a tagországok térfelén pattog a labda, s bizony kapásból fel tudok sorolni öt-hat olyan tagországot, amely kapva kap a kisebbségi minimum témán, és azt mondja, rendben, akkor tegyük meg kötelező minimumnak mondjuk a legnagyobb európai kisebbségnek, a roma kisebbségnek megfelelő minimumot. S máris akkora öngólt lőttünk, hogy szakad a háló. Más kell ide: az Európa Tanács által kidolgozott eddigi dokumentumok bevitele az EU jogrendjébe, az a hatékony út.
– Milyen témák foglalkoztatják még?
– Az Európai Polgári Kezdeményezések témája, illetve a kisebbségi autonómia kérdése.
– A polgári kezdeményezések közül eddig egy sem volt sikeres.
– Ez a gond. Tény, hogy az eddigi kezdeményezéseket a bizottság mind megbuktatta, beleértve a FUEN, tehát az Európai Kisebbségek Föderalisztikus Uniója kezdeményezését is, amelynek az MKP tagja (és az RMDSZ is – szerk. megj), s amely a kisebbségi jogok európai szintű kezelésére hívta volna fel a figyelmet. Októberben részt vettem egy tanácskozáson, ahol sokunknak nem tetszett a bizottság (tehát az európai kormány) ilyetén hozzáállása. Kezdeményezésünkre az Európai Parlament vizsgálatot indított, s eme vizsgálat lefolytatásával két bizottságot, a Petíciós Bizottságot és az Alkotmányos Ügyek Bizottságát bízta meg. A Petíciós Bizottságban a néppárti frakció engem bízott meg az ügy vitelével, s örülök, hogy az Alkotmányos Ügyek Bizottságában Schöpflin György professzor úr a téma felelőse. A jelentés vélhetően júniusban kerül az asztalra. – S az autonómia? Nem túl kemény dió ez?
– Az EU tagállamai többségének alkotmánya vagy törvényei valamilyen formában tartalmazzák ezt a kifejezést, illetve szinonimáit. Örülök, hogy december végén létrejött a frakciók közötti, az őshonos kisebbségi közösségek jogaival foglalkozni hivatott intergroup. Már jeleztem a vezetésnek, hogy szeptemberben szeretném ott prezentáltatni az MKP autonómiaelképzelését.
(Felvidék.ma)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. január 15.
Kisebbségi stratégiára is szüksége lenne Európának
Az őshonos kisebbségek helyzetével foglalkozott e havi ülésén az Európai Néppárt Képviselőcsoportjának Páneurópai Munkacsoportja. A téma ismertetésére Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselőt kérte fel osztrák képviselőtársa, a munkacsoport elnöke, Paul Rübig.
Sógor Csaba Kisebbségek és társadalmi kohézió Európában címmel megtartott előadásában részletesen kitért és emlékeztetett azokra az európai szintű dokumentumokra, amelyek kisebbségvédelmi ajánlásokat fogalmaznak meg. Az RMDSZ politikusa elmondta: a tagállamokat bátorítani kell arra, hogy az Európa Tanács dokumentumait ratifikálják és alkalmazzák, de emellett fontos lenne egy önálló, EU-s stratégia kidolgozása is. „A Roma Stratégia mintájára Kisebbségi Stratégiára is szüksége lenne Európának, amely a tagállamokat arra sarkallná, hogy nemzeti szinten intézkedéseket tegyenek saját kisebbségeik védelmében” – hangsúlyozta Sógor Csaba, aki szerint az EU-nak egy ellenőrzési mechanizmust is ki kellene dolgoznia annak érdekében, hogy a konkrét tagállami intézkedések azonosíthatóak legyenek. Az RMDSZ-es képviselő a koppenhágai kritériumok érvényesülésének utólagos vizsgálatát is elengedhetetlennek tartja. Úgy véli, nem elég csupán a csatlakozáskor felmérni azt, hogy jogegyenlőséget élveznek-e a kisebbségek egy adott tagállamban, amikor EU-s országokban azt tapasztaljuk, hogy nyelvtörvények lépnek életbe vagy éppen a kisebbségek szimbólumhasználatának jogát korlátozzák. Sógor Csaba arra is kitért, hogy kisebbségvédelmi kérdésekben nagyon fontos szerepe van a civil szférának. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy bátorítani és támogatni kell európai és tagállami szinten olyan civil szervezeteket, amelyek tevékenységükkel elősegítik a hatályban lévő kisebbségvédelmi szabályozások gyakorlati alkalmazását. Konszenzus alakult ki abban a tekintetben is, hogy az Európai Unióban csak akkor beszélhetünk majd társadalmi kohézióról, ha a tagállamok mindegyike értékelni, védeni és támogatni fogja az őshonos kisebbségeket.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. január 15.
Kisebbségügyi kérdések az Európai Néppárt páneurópai munkacsoportjának napirendjén
Az őshonos kisebbségek helyzetével foglalkozott e havi ülésén az Európai Néppárt képviselőcsoportjának páneurópai munkacsoportja. A téma ismertetésére Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselőt kérte fel osztrák képviselőtársa, a munkacsoport elnöke, Paul Rübig. A találkozóra kedden, Strasbourgban került sor.
Sógor Csaba Kisebbségek és társadalmi kohézió Európában címmel megtartott előadásában részletesen kitért és emlékeztetett azokra az európai szintű dokumentumokra, amelyek kisebbségvédelmi ajánlásokat fogalmaznak meg. Az RMDSZ politikusa elmondta: a tagállamokat bátorítani kell arra, hogy az Európa Tanács dokumentumait ratifikálják és alkalmazzák, de emellett fontos lenne egy önálló EU-s stratégia kidolgozása is.
– A romastratégia mintájára kisebbségi stratégiára is szüksége lenne Európának, amely a tagállamokat arra sarkallná, hogy országunkban intézkedéseket tegyenek saját kisebbségeik védelmében – hangsúlyozta Sógor Csaba, aki szerint az EU egy ellenőrzési mechanizmust is ki kellene dolgozzon annak érdekében, hogy a konkrét tagállami intézkedések azonosíthatók legyenek. A képviselő a koppenhágai kritériumok érvényesülésének utólagos vizsgálatát is elengedhetetlennek tartja. Úgy véli, nem elég csupán a csatlakozáskor felmérni azt, hogy jogegyenlőséget élveznek-e a kisebbségek egy adott tagállamban, amikor EU-s országokban azt tapasztaljuk, hogy nyelvtörvények lépnek életbe vagy éppen a kisebbségek szimbólumhasználatának jogát korlátozzák.
Sógor Csaba arra is kitért, hogy kisebbségvédelmi kérdésekben nagyon fontos szerepe van a civil szférának. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy bátorítani és támogatni kell európai és tagállami szinten olyan civil szervezeteket, amelyek tevékenységükkel elősegítik a hatályban lévő kisebbségvédelmi szabályozások gyakorlati alkalmazását. Konszenzus alakult ki abban a tekintetben is, hogy az Európai Unióban csak akkor beszélhetünk majd társadalmi kohézióról, ha a tagállamok mindegyike értékelni, védeni és támogatni fogja az őshonos kisebbségeket.
A páneurópai munkacsoport egyébként 1985 óta működik az Európai Parlamentben, Otto von Habsburg alapította. Találkozóira havonta egy alkalommal, a strasbourgi plenáris ülés keretében, rendszerint keddi napokon kerül sor. A munkagyűlésen minden alkalommal egy olyan téma szerepel napirenden, amely nem kizárólag politikai, hanem akár üzleti, vallási és kulturális kérdéskör is egyben, és amelynek megoldási lehetőségeit közös európai válaszok kidolgozásában látnák. A munkacsoportot 2009 óta az Európai Néppárt képviselőcsoportjának tagja, Paul Rübig osztrák EP-képviselő vezeti.
Népújság (Marosvásárhely)
2015. január 19.
Németh Géza-emlékdíjas Haáz Sándor és Dániel Kinga
A Németh Géza Egyesület szervezésében tizenötödik alkalommal adták át vasárnap délben a csíkszeredai református templomban a Németh Géza-emlékdíjat. Az elismerést idén Haáz Sándor tanár, karvezető, a Szentegyházi Gyermekfilharmónia megalapítója és tanítványa, Dániel Kinga kapta.
„Évek óta szerettem volna itt látni Haáz Sándort, hiszen lenyűgöző számunkra, amit végez. És nem csak a gyermekfilharmóniára gondolok, hanem arra a hatalmas közösségi tevékenységre is, amit Szentegyházán valósít meg” – mondta a díjátadón Csikós Klára, a Németh Géza Egyesület elnöke.
A Szentegyházi Gyermekfilharmónia sokkal több kulturális jelenségnél – hangsúlyozta ünnepi beszédében Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja. Úgy véli, „mindazok, akik részesévé váltak a gyermekfilharmóniának, nemcsak a zenére és az egymásra való hangolódást tapasztalták meg, de ez a képesség az életüket, az embertársi kapcsolataikat is meghatározta, illetve meghatározza.”
Nagy Eszter, a szentegyházi Gábor Áron Szakközépiskola magyar szakos tanárnője laudációjában rámutatott, a gyermekfilharmónia elsődleges célja a hagyományőrzés. Emellett olyan nem titkolt céljuk is van, hogy a muzsikaszó, az éneklés, a népdal erejét felhasználva közösséget teremtsenek. Haáz Sándort hiteles embernek nevezte, aki valamiféle varázslatot űz a gyermeklelkekkel. „Külön tisztelet a tanár úrnak azért, hogy zenei anyanyelvünk, tehát az anyanyelv ápolására, a legnemesebb hagyományaink őrzésére nevel, és nemcsak a gyermekközösséget, hanem annak szűkebb és tágabb környezetét is. Az ő munkája és a gyermekfilharmónia léte nyitotta rá sok ember szemét és szívét arra, hogy nemcsak ténferegnünk kell, hanem dolgunk, feladatunk van ebben a világban itt és most” – emelte ki.
Haáz Sándor Dániel Kingát a megye egyik legjobb énekeseként említette. A 17 éves szentegyházi lány a csíkszeredai Nagy István Művészeti Iskola diákja. „Másodikos korában hallottam először énekelni. Azért mondtam, hogy ő a legkedvesebb tanítványom, mert ő okozott a legtöbb lelki turbulenciát az énekeivel az elmúlt években” – mondta Haáz, aki azt is hangsúlyozta, hogy a filharmónia működését számos pedagóguskollégája is segíti.
A Németh Géza Egyesületet húsz éve alapították. A szervezet évente kiosztja – a Magyar Kultúra Napjához legközelebb eső vasárnapon – a Németh Géza-emlékdíjat, azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a pedagógusok munkájára, a magyar kultúra ápolására. A díjjal olyan keresztény pedagógust és az általa javasolt tanítványát jutalmazzák, aki kiemelkedő tevékenységével hozzájárul a magyar kultúra megmaradásához. A díj pénzbeli részét idén is Sógor Csaba EP-képviselő, a díjjal járó művészeti alkotást pedig Xantus Géza csíkszeredai képzőművész ajánlotta fel.
Székelyhon.ro
2015. január 22.
Juncker helyettese: oda kell figyelni a kisebbségekre.
Oda kell figyelnünk a kisebbségekre, hiszen ahogyan kezeljük őket, az azt mutatja rólunk, hogy mennyire tartjuk egymást tiszteletben a társadalmunkon belül – vélekedett Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke, aki szerdán részt vett az Európai Parlament Állampolgári jogok, bel-, és igazságügyi bizottság (LIBE) ülésén.
A minőségi jogalkotás, intézményközi kapcsolatok, jogállamiság és Alapjogi Charta témaköreiért felelős EU-biztos Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő kérdésére reagálva fogalmazta meg álláspontját az őshonos nemzeti kisebbségeket illetően.
Az erdélyi politikus kérdésfelvetésében hangsúlyozta, hogy az elmúlt öt éves ciklusban az Európai Bizottság nem kezelte az elvárásoknak megfelelően az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetét. - Annak ellenére, hogy az Európai Unióról szóló Szerződés és az Alapjogi Charta olyan lépéseket szorgalmaznak, amelyek egyenlő esélyeket teremtenek a többség és kisebbség számára, mégis számos tagállamban az őshonos kisebbségek másodrendű állampolgároknak érzik magukat. Számos akadályba ütköznek az igazságszolgáltatás, az egészségügy vagy az oktatás területén, továbbá olyan alapjogaik sérülnek, mint a magántulajdonhoz való jog – mutatott rá a képviselő.
Sógor Csaba Frans Timmermanstól azt kérdezte: mit gondol, szükséges lenne-e a tagállamokon számon kérni utólag is – ne csupán a csatlakozáskor – a koppenhágai kritériumokat? Az RMDSZ-es politikus szerint egy ilyen ellenőrzési mechanizmus biztosítaná, hogy az EU-ban élő őshonos nemzeti kisebbségek által képviselt sokféleséget tiszteletben tartsák a tagállamok, ahogyan azt az Európai Unióról szóló Szerződés is kéri.
Az EU-biztos válaszában elmondta: az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezeten belül (EBESZ) foglalkozott a kisebbségek kérdésével és úgy véli, ezekre a csoportokra – különösen a romákra és szintikre – az EU-nak is oda kell figyelnie. Timmermans hangsúlyozta: ami a jogállamiságot illeti, minden jelenleg rendelkezésre álló eszközt meg fog ragadni annak érdekében, hogy párbeszédet kezdeményezzenek vagy akár eljárást indítsanak konkrét kérdésekben azokkal a tagállamokkal szemben, ahol erre szükség mutatkozik.
maszol.ro
2015. január 27.
Elkezdődhet a párbeszéd az európai kisebbségi keretszabályozásról
Dél-Tirolban ülésezett az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója
Dél-Tirol autonóm tartomány székhelyén, Bolzanóban tartotta a múlt hét végén idei első ülését az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN). Az elnökség tagjai találkoztak Arno Kompatcher kormányzóval, Luis Durnwalder volt kormányzóval, a Dél-tiroli Néppárt vezetőivel, a ladin közösség képviselőivel, véleményformálókkal és újságírókkal. A megbeszéléseken Vincze Loránt, a FUEN alelnöke, az RMDSZ külügyi titkára tájékoztatta a partnereket a kisebbségi polgári kezdeményezés fejleményeiről és a brüsszeli érdekképviselet kihívásairól. A tanácskozás részleteiről Vincze Loránttal beszélgettünk.
Más polgári kezdeményezéseket is elutasított az EB
– A FUEN elnökségi ülésén ön a polgári kezdeményezés fejleményeiről beszélt. Vannak új fejlemények?
– A polgári kezdeményezésben újabb fejlemények nincsenek, mert a bíróság még mindig nem tűzte ki az első meghallgatás időpontját, viszont lejárt minden hivatalos közlés az Európai Bizottság, a bíróság és a kezdeményezők között. Ugyanakkor azok az országok is ismertették az álláspontjukat, amelyek beléptek a perbe. Szlovákia az Európai Bizottság álláspontját védve, illetve Magyarország, amelyik a mi álláspontunkat védte. Mindkét ország megfogalmazta a jogi álláspontját a kérdésben.
– Mi a helyzet Romániával?
– Románia is belépett annak idején az Európai Bizottság mellett, de nem közölt írásban álláspontot. Egyébként a tárgyalás időpontjának kitűzése valójában nem tőlünk függ, és beláthatatlan, hogy ez mikor történik meg, lehet az év végén, lehet egy-két év múlva, a bíróságtól függ, nincs határidő. Viszont polgári kezdeményezések esetében általában biztató jelnek számít, hogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament is belátta, hogy ez a jogi eszköz, ahogy jelenleg működik, nem éri el a célját, nem hozza közelebb a polgárokat az európai döntéshozatalhoz, hiszen a mi javaslatunk mellett sok más polgári kezdeményezést is elutasított az Európai Bizottság külügyi szolgálata. Tehát valami nem működik: ahelyett, hogy közelebb hozná a polgárokat, elriasztja őket attól, hogy egyáltalán belekezdjenek egy ilyen jogalkotási javaslatba. Február 26-án lesz a meghallgatás az Európai Parlamentben, és a Minority SafePack is esettanulmány lesz ezen az ülésen. Egyébként erős magyar vonatkozása van annak, ami történni fog ebben a kérdésben, Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselő a jelentéstevő, és részt vesz Csáky Pál MKP-s felvidéki magyar képviselő is a petícióbizottság részéről.
Fontos jelzés
– A brüsszeli érdekképviselet kihívásairól is beszélt a tanácskozáson. Pontosabban mire gondolt?
– Új időszak kezdődött Brüsszelben: új Európai Parlament, új Európai Bizottság. Tulajdonképpen most kezdenek el igazából dolgozni, a múlt év vége a kinevezésekkel, meghallgatásokkal, a döntések előkészítésével telt el, tulajdonképpen mindenki keresi a helyét. Mi bízunk abban, hogy ezzel az Európai Bizottsággal sikerül jó, párbeszéden alapuló munkakapcsolatot kialakítani. Már volt egy első találkozó Frans Timmermans-nal, az Európai Bizottság első alelnökével, aki azt az ígéretet tette, hogy elkezdődhet a párbeszéd az európai kisebbségi keretszabályozásról, nyitottak a véleményütköztetésre. Ugyanakkor előkészítünk egy találkozót Navracsics Tiborral, a művelődéssel, ifjúsággal és sporttal foglalkozó biztossal, aki, amint a meghallgatáson is nyilatkozta, szívén viseli a soknyelvűséget.
Sógor Csaba európai parlamenti képviselő már bejelentette, hogy április 22-én egy, a nemzeti kisebbségekről rendezett meghallgatás lesz az Európai Parlamentben, amelynek ő az egyik kezdeményezője. Azt gondolom, hogy ez fontos jelzés, hiszen az Európai Parlamentben a szabadságjogok bizottsága és egyetlen más hivatalos bizottság sem foglalkozott a kisebbségek kérdésével úgy, hogy kizárólag ez legyen az a téma, amit egy közmeghallgatáson napirendre tűznek.
– A FUEN jelen lesz ezen a parlamenti meghallgatáson?
– A FUEN természetesen részt vesz ezen az ülésen is.
Dél-Tirol lesz a házigazdája az EUROPEADA-nak
– Érdekes már az elnevezés is: az őshonos nemzeti kisebbségiek labdarúgó-Európa- bajnoksága.
– A FUEN négyévente szervezi meg az őshonos nemzeti kisebbségek labdarúgó-Európa- bajnokságát, és minden alkalommal abban az országban kerül sor erre, amely a nemzeti kisebbségek futballválogatottjának seregszemléjén korábban megnyerte a bajnokságot. Az idén első alkalommal női válogatottak is képviseltetnek, és jövőre, 2016 júniusában Dél-Tirolban lesz ez a seregszemle, mivel a 2012-es kisebbségi Eb győztese Dél- Tirol válogatottja volt. Ezen 22 kisebbségi amatőr csapat méri majd össze erejét.
Fontos, hogy a fiatalok találkozzanak, egymásra találjanak a kisebbségi közösségek küldöttei, és a sport nagyon jó alkalom arra, hogy másként is együtt legyünk a FUEN-ben, az ernyőszervezetben, mint a politikai eseményeken. Természetesen lesznek ilyen jellegű rendezvények is, művelődési események, konferenciák, szemináriumok, hiszen minden alkalmat megragadunk arra, hogy elmondjuk az európai kisebbségek szándékait.
Arról is döntöttünk ezen az elnökségi ülésen, hogy májusban lesz a kongresszus, Görögországban, és napirenden szerepel, hogy 2017-ben Romániában, Kolozsváron legyen a FUEN kongresszusa.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)
2015. január 31.
Mi történik Székelyföld autonómiatervezetével?
Két autonómiatervezete is van immár a székelyföldi magyarságnak, ám a patthelyzetet nem sikerül feloldani, nincs olyan jogszabály, melyet minden szervezet, párt hajlandó lenne felvállalni, támogatni. A székelyföldi autonómia kivívásáért létrejött Székely Nemzeti Tanács tizenegy évvel ezelőtt, 2004. január 17-én fogadta el a Csapó József által kidolgozott statútumot, és azóta is azt tartják alapdokumentumuknak, az egyetlen hiteles tervezetnek, mely megfelelő autonóm státust biztosíthatna Székelyföldnek.
Több ízben próbálták a román parlament elé terjeszteni, 2004 tavaszán az RMDSZ színeiben megválasztott képviselők megtették a szükséges lépéseket, ám előbb a képviselőház, majd a szenátus is vita nélkül leszavazta a törvénytervezetet. Egy év múlva Sógor Csaba szenátor és Garda-Becsek Dezső képviselő az RMDSZ elutasítása dacára vállalta az SZNT statútumának újbóli, változatlan formában történő parlamenti beterjesztését, ám a végeredmény nem változott. Ezt követően RMDSZ-esek többé nem vállalták fel a statútumot, és 2013 tavaszán kongresszusukon Kelemen Hunor elnök bejelentette, hogy kidolgozzák saját tervezetüket. Majd másfél éves késéssel 2014 szeptemberére készült el az RMDSZ statútuma – a munkába bevonták a Magyar Polgári Pártot is –, melynek alapjául az alkotók szerint a dél-tiroli autonómiatervezet szolgált. Az SZNT elnöke, Izsák Balázs élesen bírálta az RMDSZ tervezetét, amely végül a szövetség vezetőinek ígérete ellenére mindmostanáig nem került valós közvitára, és az elnökválasztási kampány múltával feledésbe merült parlamenti beterjesztésének ígérete is. Ugyanakkor csak fokozza az ellentéteket Kelemen Hunor január eleji nyilatkozata: „Székelyföldön mi vagyunk a Székely Nemzeti Tanács, nem más.”
Az SZNT tavaly november 8-ai ülésén ismét nyitással próbálkozott, határozatot fogadtak el, melyben leszögezték, ragaszkodnak saját tervezetükhöz, de hajlandóak a vitára. Levélben fordultak az RMDSZ képviselőihez, szenátoraihoz, hogy ha már elutasították az SZNT statútumának újabb parlamenti beterjesztését, február végéig tegyék meg azokat a módosító javaslatokat, melyek számukra is elfogadhatóvá tennék a tervezetet. „Annak érdekében, hogy a székely autonómiamozgalom egysége megmaradjon, a Székely Nemzeti Tanács készen áll rendkívüli ülésen megvitatni az esetleges módosító indítványokat” – állt levelükben. Bő két hónap teltével egyetlen képviselő méltatta válaszra az SZNT kezdeményezését, Márton Árpád. Az alábbiakban levelét és Izsák Balázs feleletét közöljük, melyekből kitetszik az egyetlen találkozási pont: mindketten tisztában vannak azzal, hogy szükséges egy mindenki által elfogadott és támogatott autonómiastatútum. De melyik legyen az? Melyik a jobb? Melyik szolgálja Székelyföld érdekeit? – erről továbbra is élesen különbözőek nézeteik. (-kas)
Márton Árpád levele Izsák Balázsnak
Tisztelt Izsák Balázs!
Kérésüknek több okból nem tudok eleget tenni. Az egyik az, hogy az RMDSZ-nek is van egy közvitára bocsátott tervezete, amely, véleményem szerint, lényegesen jobb, mint az Önök által támogatott. A másik az, hogy a történelmi Székelyföldről beszélnek, de tervezetük nem a történelmi Székelyföld területi szerkezete szerinti. A harmadik az, hogy abban a tervezetben, amelyről szavaztak, 126 közigazgatási egység szerepel, melyek közül néhány soha nem tartozott a történelmi Székelyföldhöz, legutóbbi határozattervezetükben, melyet néhány tanács elfogadott, a közigazgatási egységek számát 153-ban jelölik meg.
A harmadik az, hogy az önök által bejelölt székek mindegyikének lakossági száma alatta van a NUTS III. számára a vonatkozó uniós normában előírt minimális lakossági számnak. Egyebek között ezért is jobb a mi változatunk, mely az uniós szabályzatnak megfelelően a székeket a NUTS IV.-előírásnak felelteti meg, mint a NUTS III. alegységei, melyek közigazgatási hatáskörrel rendelkeznek. Ami a történelmi központokat illeti, az is a mi változatunkban áll közelebb a történelmi múlthoz. Ugyanis a ma Székelyföldnek tartott területen (Aranyosszék nélkül, ami azért a történelmi hűség tiszteletben tartása szerint szintén oda tartozna) négy közigazgatási központ, azaz főkirálybíróság működött Udvarhelyen, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön (lásd a székely székek létének kortársa, Benkő József leírását), efölött volt a hat szék kapitánya. Ennek megfelelően az RMDSZ-változatban a régió testületeinek székhelye e négy város között oszlik meg, és nyitva hagyja annak lehetőségét, hogy akárcsak a történelmi múltban, a székek közigazgatási hatásköreit azok központjában lássák el, és ennek mibenlétéről már csak a székelyek dönthetnek. Ezért javasolom, hogy inkább konstruktívan szóljanak hozzá a mi változatunkhoz, hátha sikerül egy olyan szöveget létrehozni, ami minden követelménynek és elvárásnak megfelelő és szervezetünk által benyújtható.
Maradok tisztelettel,
Márton Árpád
Izsák Balázs válasza Márton Árpádnak
Tisztelt Képviselő Úr!
Bevallom, hogy levelére az első reakcióm az öröm volt: akad legalább egy magyar képviselő a román parlamentben, aki az RMDSZ ígéretét be is akarja tartani, és hajlandó is, képes is a vitára. A harmadik mondat után ért a csalódás. Az nem lenne baj, sőt, természetes is, hogy eleve jobbnak tartja „az RMDSZ sajátjaként” aposztrofált törvénytervezetet, mint azt, amely egy évtizede általánosan elfogadott, vagy ahogyan Ön fogalmaz: az általunk támogatottat. Az viszont már nem természetes, hogy már a harmadik mondatából kitűnik, a rosszabbnak tartott tervezetet Ön eleve olvasatlanul utasítja el. Azt írja ugyanis, hogy mi „történelmi Székelyföldről” beszélünk, viszont ezzel szemben az igazság az, hogy ez a szóösszetétel a Székely Nemzeti Tanács tervezetében egyáltalán nem szerepel.
A második kifogása így egyből kútba is esett. Harmadik ellenvetésként azt hozza fel, hogy a tervezetben, amelyről szavaztunk, 126 közigazgatási egység szerepel, míg legutóbbi határozattervezetünkben, „melyet néhány tanács elfogadott, a közigazgatási egységek számát 153-ban jelölik meg”. A képviselő úr bizonyára tud róla, hogy 2004 után számos új község jött létre. Azon közigazgatási egységeknek a száma, amelyeknek a tételes felsorolása 2004-ben kijelölte Székelyföld határait, időközben 153-ra emelkedett, anélkül azonban, hogy a korábban kijelölt határ változott volna. Ön azt is hibaként rója fel nekünk, hogy olyan községeket is az autonóm régión belül képzelünk el, amelyek nem tartoztak a „történelmi Székelyföldhöz”. Ez igaz, és természetes. Egyetlen példával élek. Orbán Balázs Székelyföld határát megvonva leírja a kulturális különbséget Balavásár „vármegyei magyarsága” és a Székelyföldhöz tartozó Kelementelke székely lakói között, némi megbocsátható elfogultsággal az utóbbiak javára. Mára ezek a különbségek elmosódtak, a két település lakossága a Székely Nemzeti Tanács által megszervezett népszavazáson egyformán kifejezte akaratát, hogy a majdani autonóm Székelyföldhöz akar tartozni. Mi több, a Székelyföld autonómiájáért kezdeményezett népszavazást Balavásár elsőként szavazta meg Marosszéken. Székelyföld határa itt és még sok helyen – a mi megközelítésünkben – a nyelvi, kulturális határ. Hiszen ezt a kérdést a ma élő embereknek kell eldönteniük, és mi sem természetesebb annál, hogy az egynyelvű, egykultúrájú közösség egy közigazgatási egységbe akar tartozni. Természetellenes viszont az, hogy ezt éppen egy magyar képviselő nem tudja elfogadni! Képviselő Úrnak egy újabb, „harmadik” kifogása szerint az általunk „bejelölt székek mindegyikének lakossági száma alatta van a NUTS III. számára a vonatkozó uniós normában előírt minimális lakossági számnak”. Ön megint téved, Képviselő Úr. A mi tervezetünk nem szól egyáltalán a NUTS statisztikai régiókról – különben az Önöké sem –, mi a székely székeket Székelyföld közigazgatási alegységeiként képzeljük el. Ám ha szóba hozta már a statisztikai régiók népességi korlátait, hadd hívjam fel Képviselő Úr szíves figyelmét az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK számú, a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozására vonatkozó rendeletére, amely kimondja: „ha egy adott NUTS-szinthez egy tagállamban – a (2) bekezdésben említett ismérvnek megfelelően – nincs megfelelő méretű közigazgatási egység, e NUTS-szintet megfelelő számú, egymással határos, meglévő kisebb közigazgatási egység összevonásával kell képezni”. Következésképp ez a kifogás sem megalapozott. A továbbiakban az Önök tervezetének erényeként felhozza, hogy a majdani autonóm Székelyföldre vonatkozó koncepciójukat a négy „főkirálybíróságra” (Udvarhely, Marosvásárhely, Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy) építik, nyitva hagyva annak lehetőségét, „hogy akárcsak a történelmi múltban, a székek közigazgatási hatásköreit azok központjában lássák el, és ennek mibenlétéről már csak a székelyek dönthetnek”. Nyitva hagyják a lehetőséget? Miféle új kodifikációs találmány ez, Képviselő Úr? Nyilván, ha valamit a jogalkotó nem foglal bele a jogszabályba, az előtt még mindig nyitva maradhat a lehetőség. Ebbe a tengermélytől a csillagos égig minden belefér. Valójában Ön arról akarja elterelni a figyelmet, hogy az Önök tervezete a Nicolae Ceausescu megyésítése során létrehozott három megyére épül. Kényelmességből, konformizmusból Maros, Kovászna és Hargita megye együttesét nevezik Önök Székelyföldnek, amelyen belül a magyarság részaránya ma alig lépi túl az 50 százalékot, míg ez az arány az Ön által rosszabbnak ítélt tervezetben megjelölt közigazgatási határok között közel 75 százalék.
Tudomásul veszem, Képviselő Úr, hogy Ön négy „királybíróságra” hivatkozva, a majdani autonóm Székelyföld térképén látni sem akar Gyergyószéket, Kézdiszéket, Bardoc-Miklósvárszéket. Arra kérem viszont, hogy menjünk el együtt Gyergyóalfaluba, Ditróba, Vargyasra, Barótra, Kézdivásárhelyre, és ütköztessük ott az érveinket lakossági fórumokon, hadd legyen valóságos a közvita, és abban az érintettek is aktív szerepet tudjanak vállalni! Egy gondolatot fogok megosztani Önnel arról az Önök által sokat hangoztatott érvről, hogy azért jobb az Önök tervezete, mert egy „működő autonómia” statútumát másolták. Többen elmondták, beszéltem magam is részletekbe menően, hogy miért nem jó tájékozottság nélkül, ismeretek nélkül másolni. Most azt mondom el, ami ennél is fontosabb: Székelyföld autonómiáját a székely hagyományokra, a székelyek akaratára és az itteni valóságra kell építeni. Az a fajta outsider szemlélet, amely éppen ezt hagyja figyelmen kívül, s a messziről ideszakadtak értetlenségével mellőzi az itteni valóságot, és csak azért tart jobbnak valamilyen megoldást, mert az idegen, soha nem lesz győztes a székelyek körében.
Végezetül hadd mondjam el, találtam pozitívumot is a válaszában. Levelének záró soraiból az derül ki, hogy Ön is úgy gondolja, egyetlenegy, általánosan elfogadott autonómiastatútumra van szükség. Dolgozzunk ezen, hogy azt minél hamarabb a Székely Nemzeti Tanács elé, majd Románia parlamentje elé lehessen terjeszteni.
Üdvözlettel, Izsák Balázs
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. február 6.
Európai ütemterv készül a nyelvi sokszínűség védelméért
A nyelvi sokszínűség védelmét hangsúlyozza és a különböző nyelvek támogatása céljából készít ütemtervet a Network to Promote Linguistic Diversity (NPLD) elnevezésű európai szintű hálózat. A szervezet tegnap az Európai Parlament brüsszeli székhelyén mutatta be a nyelvek védelmét szorgalmazó tervezetét, amely kapcsán októberig tartó konzultációsorozatot indítanak.
Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő a European Roadmap for Linguistic Diversity (Európai Ütemterv a Nyelvi Sokszínűségért) nevet viselő dokumentum- tervezet ismertetése során elmondta, kiemelt jelentőségű ez a tervezet, hiszen fellép mind a nemzeti, mind pedig a regionális, a kisebbségi, a veszélyeztetett és a bevándorló kisebbségek nyelvi védelméért. Az ütemterv célja megerősíteni az Európai Unió elkötelezettségét a nyelvi sokszínűség iránt és gyakorlati lehetőségek által elősegíteni ennek a közös európai értéknek a támogatását. A dokumentum-tervezet előkészítése két éve indult, és az Európai Parlament által 2013 szeptemberében elfogadott, a veszélyeztetett nyelvek védelmére vonatkozó jelentésre épül, amely szükségszerűnek tartja a kisebbségi nyelvek fennmaradásának állami és közösségi támogatását, illetve a nyelvi jogok megerősítését.
Az ütemterv négy fő gyakorlati irányt jelöl meg. Egyrészt hangsúlyozza az Európai Unió ez irányú törvénykezésének bővítését és annak megteremtését, hogy az EU programjai minden nyelvre kiterjedően elérhetők legyenek. Sógor Csaba szerint a dokumentum egyik fontos kitétele annak tudatosítása is, hogy a kisebbségi nyelvek nem hátrányt, hanem többletet jelentenek a társadalmi és gazdasági fejlődés során. – Számunkra, kisebbségi közösségek számára nagyon fontos, hogy ez az ütemterv elkészüljön és érvénybe lépjen, hiszen a legsérülékenyebb helyzetben levő nyelvek, mint a regionális, kisebbségi vagy veszélyeztetett nyelvek megőrzését is hangsúlyozza. Kimondja, hogy az Európai Uniónak és intézményeinek bátorítaniuk kell a tagállamokat, hogy támogassák ezeknek a nyelveknek a hivatalos elismerését és használatát, hogy nemzeti szinten is erősítsék meg a nyelvi jogokat – magyarázta a képviselő az erdélyi magyar közösség számára is fontos paragrafusokat. Sógor Csaba úgy véli, hogy minden eszközt meg kell ragadni annak érdekében, hogy ezzel a kérdéssel az Európai Unió tagállamai megnyugtató megoldást keresve foglalkozzanak. – Az anyanyelv hivatalos napja alkalmából február 24-én Nyelv, identitás, hatalom címmel szakmai konferenciát szervezünk az Európai Parlamentben. Ez is egy jó alkalom arra, hogy napirenden tartsuk a problémát – magyarázta az RMDSZ képviselője.
Népújság (Marosvásárhely)
2015. február 25.
Nyelv, identitás és hatalom: a kisebbségi nyelvek jövője Európában – részletes beszámoló
Az európai kisebbségi nyelvek témakörét érintő konferenciát szervezett Sógor Csaba európai parlamenti képviselő „Nyelv, identitás és hatalom: a kisebbségi nyelvek jövője Európában címmel február 24-én az Európai Parlamentben. A brüsszeli rendezvény társszervezői Herbert Dorfmann (EPP) és Jill Evans (EFA/Zöldek) EP-képviselők, valamint a Képviselet Nélküli Nemzetek és Népek Szervezete (UNPO), az Európai Szabad Szövetség (EFA) és a Maurits Coppieters Központ (CMC) voltak.
A minden év február 21-én sorra kerülő Anyanyelv Nemzetközi Napja megfelelő tematikai hátteret nyújtott a konferenciának, amely rávilágított több, kevésbé elismert és veszélyeztetett kisebbségi nyelv problémájára. A rendezvényen megközelítőleg 60 résztvevő volt jelen. Tiszteletüket tették olyan személyek is, akik az európai nemzeti kisebbségeket, európai intézményeket és emberi jogokért elkötelezett civil szervezeteket képviseltek. A rendezvény iránti kiemelt érdeklődést az is bizonyítja, hogy több politikai csoport is képviseltette magát, így olyan EP-képviselők is megjelentek, mint Tatjana Ždanoka (EFA/Zöldek), Mark Demesmaeker (EKR), Nagy József (ENP), Csáky Pál (ENP), Winkler Gyula (ENP), Josu Juaristi Abaunz (EEB/ÉZB), Morvai Krisztina és a volt EP-képviselő François Alfonsi.
A megnyitó beszédek során a rendezvényt szervező három EP-képviselő, Sógor Csaba, Herbert Dorfmann és Jill Evans felszólalásaikban a többnyelvűség fontosságára fektették a hangsúlyt és kitértek arra is, hogy a nyelvi sokféleséget nem szabad alulértékelni az Európai Unióban. Bár a nyelvi diverzitást széles körben értékként ismerik el, sok munkára van szükség ahhoz, hogy a kisebbségi és regionális nyelvek ne veszítsenek elismertségükből korunk globalizálódó világában – mutattak rá a képviselők.
"Sok változást láthattunk az utóbbi években, amelyek abba az irányba mutatnak, hogy a kisebbségek nyelvhasználati problémáit nagyobb figyelem fogja övezni. Ehhez az én európai politikai pártcsaládom, az ENP is hozzájárult. Ugyanakkor az is köztudott, hogy a nemzeti kormányok továbbra is felelősek a kisebbségi nyelvek védelméért és népszerűsítéséért. Ennél többet lehet és kellene tenni az ügy jelentőségének érzékeltetése érdekében." – állapította meg Sógor Csaba. Bevezető beszédében, Vincent Climent-Ferrando (Hálózat a Nyelvi Diverzitás Népszerűsítésére – NPLD) a kisebbségi nyelvek védelmét szolgáló európai jogi keretekről beszélt. Kitért a nyelveket érintő álláspontok, szemlélet- és elismerési módok sokféleségére Európában. Arra a következtetésre jutott, hogy több kisebbségi és migráns nyelv nem kap helyet a regionális védelmi mechanizmusban, így a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában sem.
A konferencián a nyelvhasználat, mint a konfliktusok okának vagy megoldásának politikai eszköze is megjelent. Kántor Zoltán (Nemzetpolitikai Kutatóintézet) azt a kérdést tette fel, hogy miért is fontos az anyanyelv védelme? Elmondta: az államok hajlamosak politikai, nyelvi és kulturális homogenizálásra, a kisebbségek viszont igyekeznek ellenállni az asszimilációnak. Ez az elemzés felvetette a kérdést: kinek van hatalma nyelvi ügyben dönteni és politizálni?
Sebahattin Abdurrahman (Nyugat-Trákiai Törökök Szövetsége) a Nyugat-Trákiában (Görögország) élő török közösség speciális helyzetéről beszélt. Példákat mutatott be nyelvi diszkriminációra az oktatásban, egészségügyben és a közszférában. Fontosnak tartotta az állami döntéshozók és a kisebbségi csoportok közötti párbeszédet annak érdekében, hogy fény derüljön a kevésbé elismert közösségek igényeire és problémáira.
Rudi Janssens (Brüsszeli Szabadegyetem – BRIO) a nyelvek védelme és népszerűsítése köré fűzte előadását és belgiumi kontextusban, Brüsszel példájával támasztotta alá a kétnyelvűség ügyét. Kifejtette: a többnyelvűség egyre inkább olyan eszköz a brüsszeliek kezében, mely által csökken a konfliktusok és nézeteltérések száma a nyelvi csoportok között.
Paul Videsott (Bozeni/Bolzanoi Szabadegyetem) az előadássorozat második részét nyitotta meg, bemutatva dél-tiroli ladin közösség esetét, amelyet Európa egyik legkisebb és legveszélyeztetettebb etnikai és nyelvi kisebbségeként tartanak számon. Videsott szerint a ladin nyelven történő oktatás létfontosságú a nép túlélése érdekében, hiszen a nyelv a kulturális identitás egyik legfontosabb eleme. Végezetül elmondta, hogy a nyelvi kisebbségi jogok védelme az alapvető emberi jogok körébe tartozik, különösen olyan területeken, mint az oktatás vagy a szociális párbeszéd.
Hannes Wilhelm-Kell (Lausitzi Szövetség) saját tapasztalatairól számolt be a németországi szorb közösséget képviselve. Az államoktól több finanszírozást és támogatást kért az oktatás részére, ugyanis az iskolai tárgyak még csak nem is tesznek említést a szorb történelemről, irodalomról vagy művészetről. A konferenciát Johan Häggman többnyelvűségi szakértő beszéde zárta. A finnországi svéd közösséget képviselő szakértő az Európai Unió Alapjogi Chartáját elemezve azt állapította meg, hogy a charta hatásköre túlságosan korlátozott. „A nyelvi politika a tagállamok kompetenciájába tartozik és még nem létezik jogi alap egy lehetséges európai hatáskörre ez ügyben" – mondta Häggman. Elmagyarázta, hogy a finanszírozás rendkívül korlátozott és nyelvi szervezetek számára egyre nehezebb támogatást szerezni.
A konferencián több szempontból is megvitatták a nyelvi kisebbségek ügyét és felmérték azt is, hogy az Európai Unió és az Európa Tanács miképpen tudná megerősíteni a kisebbségi és regionális nyelvek megőrzését és népszerűsítését az adott jogi keretek között.
A konferencián megfogalmazódott a törvényes keretek és a konkrét intézkedések kiemelt szerepe annak érdekében, hogy az európai kisebbségi és regionális nyelvek nagyobb védelemnek és népszerűségnek örvendjenek a jövőben. A kezdeményezők reményüket fejezték ki azzal kapcsolatosan, hogy a jövőben is sor kerül hasonló témájú beszélgetésekre. Ily módon növekedne az érdeklődés az ügy iránt és konkrét stratégiák is létrejöhetnének a célok elérése érdekében. Az ENP csoport április 22-én az európai kisebbségek témájában szervez meghallgatást.
Hamarosan elérhető lesz a konferenciáról szóló jelentés is, beleértve az elhangzott beszédek írott változatát. Közlemény
Erdély.ma
2015. február 25.
A kisebbségi nyelvek védelméről tanácskoztak az EP-ben
Az európai kisebbségi nyelvek jövőjéről értekeztek az Európai Parlament brüsszeli székhelyén. A Nyelv, identitás, hatalom címmel február 24-én, kedden megszervezett konferencia házigazdái Sógor Csaba erdélyi, Jill Evans walesi és Herbert Dorfmann dél-tiroli képviselők voltak. Az anyanyelv hivatalos napja alkalmából szervezett esemény a szakmai, civil és politikai szféra részvételével zajlott. Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő a rendezvény keretében elmondta, az erdélyi magyar közösség számára is nagyon fontos az, hogy a kisebbségi és regionális nyelvek védelméért az Európai Néppárt parlamenti frakciója is egyre hangsúlyosabban fellép. „A világon körülbelül 6 ezer nyelvet beszélnek, ebből 3 ezer veszélyeztetett nyelvnek számít. A megdöbbentő azonban az, hogy ezek közül havonta két nyelv tűnik el” – ismertette Sógor Csaba a globalizáció és megnövekedett migráció következtében kialakuló lesújtó adatokat. Azonban arra is kitért, hogy mindezek ellenére európai statisztikák azt igazolják, hogy az Európai Unióban erősödik a regionális öntudat, ez pedig kedvez a regionális nyelvek erősödésének is.
Az EP-képviselő elmondta, nincs az a törvénykezés, amely megállíthatja vagy visszafordíthatja azokat a folyamatokat, amelyek egy nyelv eltűnéséhez vezethetnek. A nyelv megőrzésében ugyanis a legfontosabb szerepe az egyénnek és a közösségnek van, azonban a civil szféra és a politikum feladata, hogy ott, ahol ez az igény él, ott felelősséget vállaljon és lehetősége szerint támogatást nyújtson.
Az eseményen jelen volt Kántor Zoltán, a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője, aki a külhoni magyarok helyzetéről számolt be. Sebahattin Abdurrahman a görögországi törökök nyelvi jogairól, Rudi Janssensa Belgiumban lévő jó példákról, Paul Videsott a dél-tiroli ladin közösség helyzetéről, illetve Hannes Wilhelm-Kell a szláv nyelvet beszélő szorbok nyelvhasználati lehetőségeiről tartott ismertetőt, Johan Häggman többnyelvűségi szakértő pedig ajánlásokat fogalmazott meg a téma kapcsán.
A találkozót több EP-képviselő is figyelemmel kísérte, jelen volt többek között François Alfonsi egykori korzikai képviselő is, aki jelentéstevője volt az Európai Parlament által elfogadott, a veszélyeztetett nyelvek védelmére vonatkozó parlamenti jelentésnek. A rendezvényen összegzésképp elhangzott, hogy egy közösség politikai, gazdasági fejlődése elképzelhetetlen a nyelvi jogok biztosítása nélkül, melyre leginkább a kulturális és/vagy területi autonómiák jelentenek megnyugtató választ.
Az esemény támogatója volt a Képviselet Nélküli Népek és Nemzetek Egyesülete (UNPO), a Maurits Coppieters Központ, az Európai Néppárt és a Zöldek/Európai Szabad Szövetség parlamenti frakciója is.
maszol.ro
2015. március 12.
Sógor Csaba a gyülekezési szabadság romániai korlátozásáról beszélt az EP-ben
Sógor Csaba a Marosvásárhelyen betiltott székely szabadság napi felvonulás kapcsán azt kérte az Európai Parlamentben: emlékeztessék Romániát is arra, hogy a gyülekezési jog korlátozása egyértelműen a nem demokratikus rendszerek bevett gyakorlata – tájékoztat közleményben az EP-képviselő sajtóirodája.
A márciusi strasbourgi plenáris ülésen napirendre került a 2013. évi éves jelentés az emberi jogok és a demokrácia helyzetéről a világban, amely Sógor Csaba szerint „nagyon helyesen felhívja a figyelmet a gyülekezési és egyesülési jog szabad gyakorlásának fontosságára, és kéri a tagállamokat, hogy ítéljék el a gyülekezés és egyesülés szabadságának minden korlátozását” – tájékoztat a közlemény.
A dokumentum arról is beszámol, hogy a jelentésről március 11-én, szerda délután vitáztak a képviselők. „Az Európai Unió egyik tagállamában, Romániában éppen ezen a héten tiltottak be egy békés tiltakozó felvonulást pusztán azért, mert annak politikai céljaival, a felvetett problémákkal nem értettek egyet a hatalmon levő politikai szervezetek. A tiltakozás helyszíne ráadásul egy olyan, etnikailag vegyes lakosságú városban lett volna, amelyben pontosan 25 évvel ezelőtt erőszakos összetűzésekre került sor” – mondta el a tanácskozáson az EP-képviselő, aki beszédében kihangsúlyozta, hogy a gyülekezési jog korlátozása egyértelműen a nem demokratikus rendszerek bevett gyakorlata.
„Jó lenne, ha erre emlékeztetnénk azt a Romániát is, amelynek hivatalos álláspontja, hogy a nemzeti kisebbségek problémáját példás módon rendezte – fogalmazott Sógor Csaba, aki szerint úgy tűnik, hogy ez a rendezés azt jelenti: a békés, demokratikus tiltakozás lehetőségétől is megfosztják a kisebbségeket. „Az ilyen esetek előfordulása az Európai Unió területén a saját hitelességünket ássa alá akkor, amikor harmadik országok vonatkozó gyakorlatát bíráljuk” – idézi a közlemény az RMDSZ EP-képviselőt.
Székelyhon.ro
2015. március 13.
Sértett György-Mózes Árpád „metaforája”
Victor Ponta kormányfő szélsőséges provokációnak, a román külügyminisztérium elfogadhatatlannak nevezte a Székelyföldért Társaság elnökének székely szabadság napi kijelentését, miszerint „Románia a 21. század Európai Uniójának az Iszlám Állama". György-Mózes Árpád, a szervezet elnöke a Krónikának úgy nyilatkozott: „metaforáját" fenntartja, szerinte ugyanis a román hatóságok jogsértései az erdélyi magyarok fizikai megsemmisítését célozzák.
Bukarest heves reakciói ellenére sem tartja elrugaszkodottnak a Romániáról és az Iszlám Államról (IÁ) szóló hasonlatát György-Mózes Árpád, a Székelyföldért Társaság elnöke. A Magyarországon bejegyzett közhasznú egyesület vezetője a székely szabadság napján, kedden rendezett budapesti tüntetésen fejtette ki véleményét, miszerint „Románia a 21. század Európai Uniójának az Iszlám Állama".
Szerinte Románia azért hasonlítható a terrorszervezethez, mert a román hatóságok döntéseikkel hetente „fejeznek le" olyan alapvető demokratikus jogokat, mint a gyülekezési, a szabad véleménynyilvánítási és a nemzeti identitáshoz való jog.
Aurescu telefonon közölte Szijjártóval: elfogadhatatlan a kijelentés
A bukaresti külügyminisztérium – a Mediafax hírügynökség érdeklődésére küldött válaszában – elfogadhatatlannak nevezte György-Mózes Árpád kijelentését, amely a tárca szerint nem felel meg az európai szellemiségnek.
Csütörtökön Bogdan Aurescu román külügyminiszter telefonon is felhívta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, hogy személyesen is szót emeljen a Budapesten elhangzottak miatt.
Az MTI által idézett bukaresti kommüniké szerint Aurescu beszélgetésük során magyar kollégájának is kifejtette: Románia számára elfogadhatatlan egy ilyen minősítés, és összeegyeztethetetlen azzal az európai szellemiséggel, amelynek a jellemeznie kéne a román–magyar jószomszédi kapcsolatokat és stratégiai partnerséget.
A román külügyminiszter kifejezte reményét, hogy Magyarország nemzeti ünnepének március 15-i megünneplése vagy az 1990-es (március 19–20-ai) marosvásárhelyi események 25. évfordulója nem szolgáltat alkalmat arra, hogy a „magyar tisztségviselők” a két ország közti alapszerződést, illetve a román alkotmányt sértő kijelentéseket tegyenek.
A román fél „ismét szorgalmazta”, hogy mielőbb véglegesítsék és írják alá a magyar–román kisebbségi vegyesbizottság által előkészített megállapodást, amelyről már 2011 júniusában megkezdődtek a tárgyalások.
Ponta: Románia modellnek számít a kisebbségi jogok tiszteletben tartása terén
Victor Ponta kormányfő szerdán este Brassóban a Gândul hírportál kérdésére szélsőséges, radikális provokációként értékelte az elhangzottakat.
„Románia modellnek számít Európában a kisebbségi jogok tiszteletben tartása terén, és azt szeretnénk, hogy társadalmunk a továbbiakban is a párbeszéden alapuljon. Szélsőséges és radikális provokációkra megpróbálunk csak a törvények alapján válaszolni" – jelentette ki a miniszterelnök, aki arra a kérdésre már nem válaszolt, hogy ez esetben milyen jogszabályi előírásokat kell alkalmazni.
Megjegyzendő, Ponta ugyancsak emlegette már az IÁ-t egy hasonlatában. A tavaly novemberi államfőválasztás kampányában kijelentette: az elnöki tisztséget függetlenként megpályázó Monica Macovei európai parlamenti képviselő, volt igazságügy-miniszter „egyfajta Iszlám Állam Romániában", akinek szavazóit emiatt nem áll módjában képviselni a megmérettetés második fordulójában.
György-Mózes Árpád: mondhattam volna enyhébb hasonlatot is
György-Mózes Árpád csütörtökön a Krónikának kifejtette, a keddi budapesti demonstráción „metaforában" emlegette egy lapon Romániát és az IÁ-t. Hozzátette, ezt megelőzően részletezte azokat a jogsértéseket, amelyeket a román állam elkövet az Erdélyben élő magyarokkal, székelyekkel szemben. Ekkor állapította meg, hogy Románia „lefejezi" az olyan alapvető demokratikus értékeket, mint a szólásszabadsághoz, a nemzeti identitás megőrzéséhez és a nemzeti identitáshoz való jog.
„Ebből azt a következtetést vontam le, hogy amit fizikailag megtesznek az Iszlám Állam képviselői, ugyanazt jogi úton a román állam elköveti a magyarokkal szemben" – fejtette ki lapunknak a 2011-ben a Székelyföldön kívüli székely körök, hagyományőrző civil szervezetek összefogása, mozgósítása érdekében alapított Székelyföldért Társaság elnöke.
György-Mózes szerint maguk a román hatóságok bizonyítják be, hogy az országban léteznek „egyenlőek és egyenlőbbek", hiszen miközben Marosvásárhelyen betiltották a székely szabadság napi SZNT-s felvonulást, ugyanebben a városban március 27-én a Besszarábiával való egyesülésre készül emlékezni a román szélsőjobboldal, amely ráadásul Kolozsvárt március 15-én kíván felvonulni.
Kérdésünkre, hogy nem érzi-e elrugaszkodottnak terrorszervezethez hasonlítani Romániát, a Székelyföldért Társaság elnöke úgy válaszolt: mondhatott volna enyhébb hasonlatot is. „Nyilván nem fizikai megsemmisítésről van szó, habár ha nem is gyilkossággal, de ezek a jogsértések előbb-utóbb az erdélyi magyar közösség fizikai megsemmisítését célozzák. Ha száz év múlva beszélnénk erről, meglehet, azt a következtetést vonnánk le, hogy ezek a döntések az erdélyi magyarság fizikai megsemmisítéséhez vezettek" – érvelt György-Mózes Árpád.
Úgy vélekedett, kijelentésével nem ártott az erdélyi autonómiatörekvéseknek, mivel szerinte a román hatóságok amúgy is mindig keresnek valamit a hasonló rendezvényeken, amivel azt bizonygathatják, hogy a magyarok szélsőségesek és nem jogkövetőek.
Az Európai Bizottsághoz fordul az EP kisebbségi munkacsoportja
Ezzel egy időben fideszes kezdeményezésre az Európai Bizottsághoz fordul az Európai Parlament kisebbségi munkacsoportja, amiért a román hatóságok nem engedélyezték a felvonulás és tiltakozás megtartását Marosvásárhelyen a székely szabadság napján.
Gál Kinga Fideszes EP-képviselő, a munkacsoport társelnöke csütörtökön úgy értékelte, a felvonulás betiltása sérti a gyülekezési jogot, ami ellentmond az alapvető szabadságjogoknak, és szembemegy az európai értékekkel. „Az Európai Bizottságnak a kettős mércét félretéve számon kell kérnie a román hatóságokon az alapvető jogok tiszteletben tartását, amelyek a jogállamiság alapját képezik" – hangsúlyozta Gál.
Sógor Csaba RMDSZ-es euroképviselő ugyanebben a témában, az emberi jogok és a demokrácia helyzetéről szóló 2013. évi jelentésről szóló vitában azt kérte az EP strasbourgi plénumában: emlékeztessék Romániát is arra, hogy a gyülekezési jog korlátozása egyértelműen a nem demokratikus rendszerek bevett gyakorlata.
„Az Európai Unió egyik tagállamában, Romániában éppen ezen a héten tiltottak be egy békés tiltakozó felvonulást pusztán azért, mert annak politikai céljaival, a felvetett problémákkal nem értettek egyet a hatalmon levő politikai szervezetek. A tiltakozás helyszíne ráadásul egy olyan, etnikailag vegyes lakosságú városban lett volna, amelyben pontosan 25 évvel ezelőtt erőszakos összetűzésekre került sor" – állapította meg a politikus.
Hozzátette: az ilyen esetek előfordulása az EU területén az uniós törvényhozás hitelességét ássa alá, amikor harmadik országok vonatkozó gyakorlatát bírálja.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)
2015. március 17.
Román igen, magyar nem a melegházasságra
Az Európai Parlament múlt csütörtökön megszavazott egy olyan jelentést, amely a melegházasságot az emberi jogok hatáskörébe utalja. A dokumentumba foglaltakkal a magyarországi EP-képviselők több mint fele nem értett egyet, a román képviselők elsöprő többsége viszont igennel szavazott a jelentésre. A 32 romániai képviselőből, a hiányzókat és a tartózkodókat leszámítva, mindössze négy képviselő szavazott nemmel: Winkler Gyula, Sógor Csaba, Marian-Jean Marinescu és Theodor Dumitru Stolojan. Tőkés László, a Fidesz színeiben mandátumot nyert EP-képviselő, szintén a nem mellett döntött. A romániai képviselőkből huszonketten igennel voksoltak.
Az emberi jogok és a demokrácia helyzete a világban című 2013. évi éves jelentés külön fejezetet szán az LMBT-személyek jogainak. A jelentés kiemeli, hogy sajnálatosnak tartja, hogy 78 országban a homoszexualitás még mindig büntetendő, és ebből hét országban – Szaúd-Arábiában, Nigériában, Mauritániában, Szudánban, Sierra Leonéban, Jemenben, Afganisztánban, Iránban, a Maldív-szigeteken és Bruneiben – halálbüntetéssel sújtják, valamint 20 országban továbbra is büntetendő a transzneműség. A dokumentumban határozottan elítélik, hogy az utóbbi időben nő a diszkrimináló törvények száma, és úgy vélik, hogy az emberek ellen szexuális orientációjuk és nemi identitásuk alapján folytatott erőszakos gyakorlatok és az ellenük elkövetett erőszakos cselekmények nem maradhatnak büntetlenül.
A jelentés üdvözli, hogy 2013-ban uniós iránymutatásokat fogadtak el a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuálisszemélyek emberi jogai maradéktalan érvényesítésének előmozdítására és védelmére vonatkozóan. A dokumentum szerzője, Pier Antonio Panzeri itt egy másik jelentésre utal, Ulrike Lunacek A homofóbia, illetve a szexuális irányultságon és a nemi identitáson alapuló megkülönböztetés elleni európai menetrendről című jelentésre , amelyben tételesen is felsorolják, mit javasolnak a tagállamok számára ebben a kérdésben.
Ami a Pier Antonio Panzeri-jelentés egyik újdonsága, hogy a melegek házassághoz való jogosultságát beemeli az emberi jogok kategóriájába. A bekezdés így szól: Tudomásul veszi, hogy a világon egyre több országban – jelenleg tizenhét országban – legalizálták az azonos neműek közötti házasságot és polgári élettársi kapcsolatot; bátorítja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy továbbra is járuljanak hozzá az azonos neműek közötti házasság és polgári élettársi kapcsolat elismeréséről – mint politikai, szociális, valamint emberi és polgárjogi kérdésről – folyó gondolkodáshoz.
A dokumentum egyébként felszólítja az Európai Bizottságot és az Egészségügyi Világszervezetet, hogy a nemi identitással kapcsolatos zavarokat vegye le a mentális és viselkedési rendellenességek listájáról.
Winkler: lelkiismereti alapon szavaztunk
Mivel kíváncsiak voltunk, milyen fenntartásai vannak a Panzeri-jelentéssel szemben az erdélyi magyar EP-képviselőinknek, telefonon kerestük fel Winkler Gyulát.
"Ugyanazok a fenntartásaink voltak, mint amilyenek tavaly és tavalyelőtt is, amikor minden évben ugyanaz a téma asztalra kerül. Ezek abból származnak, hogy annak ellenére, hogy ezek az éves jelentések a kisebbségek számára – etnikai kisebbségekre gondolok – fontos és pozitív ajánlásokat tartalmaznak, a Panzeri-jelentésnek vannak olyan részei is, amelyek nem igazán egyeztethetők össze az erdélyi magyar társadalom nagytöbbségben képviselt álláspontjával, ami a család, az abortusz, az LMBT-közösséget illeti" – magyarázta Winkler Gyula. Arra a kérdésre, hogy miért "baj" az, ha a melegházasságról mint emberjogi kérdésről szól a diskurzus, a képviselő úgy fogalmazott, egy telefonbeszélgetés keretében nem fogjuk tudni feloldani azokat a véleménykülönbségeket, amelyeket az elmúlt évtizedekben nem voltak képesek feloldani szociológusok, politikusok, politológusok. "Létezik egy véleménykülönbség ezeken a területeken, és ez a véleménykülönbség valószínűleg társadalmi beágyazásból is származik, és egyéb kulturális alapokkal rendelkezik. Gondoljuk arra, hogy milyen óriási különbség van a svéd és holland, vagy a lengyel, román vagy magyar többségi álláspont között" – magyarázta a szakember. Hozzátette, az elmúlt hetekben a vallásoktatással kapcsolatban lezajlott vita is azt mutatja, nem létezik olyan romániai, vagy akár erdélyi magyar álláspont, amely összhangot tükrözne, mindig maradnak pro és kontra vélemények. "Az erről (melegházasságról, szerk. megj.) szóló döntést tagállami hatáskörben kell rendezni. Pozitív dolognak tartom, hogy léteznek olyan országok, ahol ezt pozitívan kezelik. Viszont nem lehet ugyanazzal a mércével mérni Lengyelországban, mint Dániában vagy Svédországban. Ezt a kérdést tagállami mércével kell mérni, nem pedig európaival" – nyomatékosította Winkler Gyula.
Arra a kérdésre, ha egy EP-képviselőnek a társadalom többségi véleményét kell tükröznie, mivel magyarázható, hogy a román EP-képviselők elsöprő többséggel szavaztak a jelentés mellett, Winkler úgy válaszolt: „A román képviselőket kell megkérdezni arról, hogyan alakítják ki a szavazati döntésüket”. Hozzátette, a nem szavazat közös döntés volt Sógor Csabával. „Tudomásom szerint nincs otthon álláspontja ezzel kapcsolatban az RMDSZ-nek. Nem ideológiai alapon döntöttünk, hanem lelkiismereti alapon” – szögezte le a képviselő.
Megemlítette, hogy az RMDSZ EP-képviselői ellenben megszavazták azt a Tarabella-jelentést , amely a nők és a férfiak közötti egyenlőségről szól az Európai Unióban.
Milyen hatása lehet a Panzeri-jelentésnek?
Egy ilyen jelentés nem kötelező érvényű a tagállamokra nézve, és mint ilyen nem lehet kötelezni sem a román törvényhozást, sem az igazságügyi minisztert arra, hogy terjesszen be egy törvénytervezetet, illetve eszközöljön jogszabály-módosítást – magyarázta Eckstein-Kovács Péter. A szenátus jogi bizottságának volt elnökének tájékoztatása szerint a jelentésnek csupán ajánlás-jellege van.
"Romániának viszont van mit kérnie az Európai Uniótól, gondolok például az MCV- jelentésre vagy Schengenre. Ekkor már politikai követelményként lehet a jelentésben leírtakat megfogalmazni, de önmagukban akkor sem kötelezők, viszont nagyobb a súlyuk. Ha én lennék lobbista ebben a kérdésben, ezen az úton próbálnék befolyást gyakorolni" – mondta a jogász.
Azért is meglepő a román EP-képviselők igen szavazata, mert a román szenátus jogi bizottsága múlt héten egyhangúan elutasította a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó törvényjavaslatot. A törvényjavaslatot korábban a képviselőház plénuma is megvétózta.
Oborocea Mónika
maszol.ro
2015. április 21.
Betörtek Sógor Csaba házába
Műszaki cikkeket és egy karórát loptak el az egyelőre azonosítatlan elkövetők Sógor Csaba EP-képviselő csobotfalvi házából.
A helyszínen rögzített nyomokat és bizonyítékokat felhasználva a rendőrök keresik a tetteseket – közölte kedden Gheorghe Filip, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője a betöréssel kapcsolatban. Sógor Csaba csobotfalvi házához hétfőn este riasztották a rendőröket, a lopott tárgyak értéke mintegy hétszáz lejre tehető – tette hozzá a szóvivő.
Parajdi Andrea, az EP-képviselő sajtóreferense érdeklődésünkre elmondta, a betörők egy több mint tizenöt éves számítógép-képernyővel, egy régi tévékészülékkel és egy karórával távoztak.
Székelyhon.ro
2015. április 23.
KÖZLEMÉNY
Az Uniónak lépnie kell az őshonos nemzeti közösségek ügyében!
Az Európai Parlament brüsszeli székhelyén került sor április 22-én az Európai Néppárt frakciója által szervezett közmeghallgatásra, amely az őshonos nemzeti közösségek helyzetét kívánta elemezni.  A telt házas rendezvény nyitányaként Monika Hohlmeier bajorországi néppárti képviselő a nagyszámú érdeklődőre való tekintettel megállapította: egyértelműen foglalkozni kell a kérdéskörrel. Ő maga üdvözölte azt, hogy a magyar képviselők kezdeményezésére végre beindulni látszik a témáról szóló vita.
Az uniós normarendszer felállítása mellett érvelt Nagy József felvidéki magyar néppárti képviselő, aki a szlovákiai nyelvtörvényt hozta fel elrettentő példaként. Michael Gahler német néppárti képviselő amellett érvelt, hogy a tagállamok kisebbségei valós értékei az uniónak, éppen ezért olyan rendszert kell találni problémáik rendezéséhez, amely mindenkinek előnyös. Sógor Csaba erdélyi magyar néppárti képviselő szerint az Európai Uniónak lépnie kell, ugyanis Romániában például a nagyobb helyi autonómia követelését a belügyminisztérium bűncselekménynek akarja nyilvánítani. A bécsi székhelyű Alapjogi Ügynökség képviseletében felszólaló Gabriel Toggenburg előadásában azt taglalta, milyen megosztott feladatkörök vannak a tagállamok és az Unió intézményei között az integráció és az identitás védelem terén. Sándor-Szalay Erzsébet, Magyarország kisebbségekért is felelős ombudsman-helyettese azt hangsúlyozta, hogy az EU-ban élő, mintegy 45 millió főt számláló kisebbségiek az unió lakosságának mintegy 9-10%-át teszik ki, éppen ezért szükség van arra, hogy az unió létrehozza az európai kisebbségi ombudsman intézményét.
Tőkés László erdélyi EP-képviselő felszólalásában a Kárpát-medencében tapasztalható növekvő magyarellenességre hívta fel a figyelmet. Az idegengyűlölet, az antiszemitizmus, a cigányellenesség és az iszlamofóbia mellett sajnos a magyarellenességet, a hungarofóbiát is fel kell vennünk a szakkifejezések sorába, mondotta. Kelet-Közép-Európa országaiban a magyarság krónikus fogyása figyelhető meg, 25 év alatt mintegy 1 millió lélekkel apadt közösségünk. Ez egy valódi humán katasztrófa, elég, ha az erdélyi helyzetre gondolunk: 90 év alatt 45%-ról 20% alá csökkent a magyarok részaránya itt. Végveszélyben vannak a moldvai csángók, de a szerbiai vlachok is, hogy ne csak magyar példákat említsünk. Ha az unió védi a veszélyeztetett állatokat, annál inkább indokolt, hogy a veszélyeztetett kultúrákat is védje, éppen azért át kell venni az Európa Tanács vonatkozó egyezményei mellé például Andreas Gross 2003-ban elfogadott, az autonómiák pozitív tapasztalatáról.
A dél-tiroli autonómiát bemutató grazi (Ausztria) professzor, Emma Lantschner szerint a megegyezéses elven alapuló, minden közösség számára saját intézményeket és arányos részvételt biztosító autonómia példa lehet egész Európa számára. Hans Heinrich Hansen, az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke Franciaország negatív példáját hozta fel. Ott mind az elzásziakat, mind pedig a bretonokat két közigazgatási régióba osztották, ezzel próbálván megtörni a közösség erejét. Nem szabad kizárólag tagállami hatáskörként kezelni az ügyet, mondotta a dániai német elnök.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnökeként a konferencia záródokumentumának tartalmára vonatkozóan tett konkrét kiegészítő javaslatokat. Az Európai Néppárt frakciója kérje az Európai Bizottságot, hogy készítsenek átfogó elemzést a pozitív, előremutató tagállami gyakorlatokról. Uniós kötelező jogszabály hiányában ennek követését ajánlhatná a Bizottság a különböző tagállamoknak.  Ezzel párhuzamosan azt is meg kell vizsgálni, melyek azok a negatív gyakorlatok, politikák, amelyek egy közösség, egy kultúra eltűnéséhez, asszimilációjához vezetnek. Ezeket nyilván tiltani kellene. Erre annál is inkább szükség van, mivel az UNESCO kimutatása szerint az EU-ban mintegy 200 veszélyeztetett nyelv van, ebből körülbelül 100 súlyosan veszélyeztetett, tehát el fog tűnni. Másrészt az Európai Bizottságon belül valamely biztos felelősségi körébe kellene utalni az őshonos közösségek ügyét.
Az európai kisebbségi ombudsman intézményének felállítása is jó lehetőség lehet, különösképpen abból kiindulva, hogy több tagállamban ez az intézmény már létezik. Végezetül azt javasolta, hogy az Európa Tanács nyelvi chartája és a kisebbségi keretegyezmény mellett az autonómiák pozitív tapasztalatáról szóló 2003-as ET-jelentést és ennek szellemiségét folytató Kalmár-jelentést is be kellene emelni az uniós dokumentumok sorába. Ezek monitoringját pedig  rá lehetne bízni a bécsi székhelyű Európai Emberjogi Ügynökségre, amely már létezik és működik.
A meghallgatás összegző felszólalását a fideszes néppárti képviselő, Gál Kinga tartotta, aki az elmúlt tíz évre visszatekintve megállapította, hogy míg 2003-2004-ben az EU számon kérte a kisebbségi jogokat, addig a 2004-es és 2007-es tagfelvételeket követően alábbhagyott a lendület, és most már egyre nehezebb felvetni a kérdést. Az Európai Bizottság azzal hárítja el a megkereséseket, hogy nincs jogalap a fellépésre. 2009-ben üdvözöltük az európai polgári kezdeményezés intézményének megalkotását, de el kell mondani, hogy nagy csalódás volt azt látni, hogy ez hova jutott. A képviselő felolvasta a találkozó záródokumentumának szánt levelet, amelyet a néppárti bel- és igazságügyi bizottsági (LIBE) koordinátorának szánnak, és amelyben azt kérik, hogy az Európai Néppárt lépjen fel azért, hogy az őshonos nemzeti közösségek ügyében szülessen uniós szabvány.
Brüsszel, 2015. április 23.
Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája
2015. április 24.
Őshonos? Történelmi? Nemzeti? Nyelvi? EP-meghallgatás volt a kisebbségekről
Jelentős magyar létszámfölénnyel és nagy egyetértésben zajlott az Európai Néppárt rendezvénye Brüsszelben. De lesz eredménye?
Kissé abszurd helyzettel találja szemben magát az, aki figyelmesen követi az őshonos kisebbségekkel kapcsolatos brüsszeli történéseket. Az Európai Néppárt képviselői által szervezett, az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetéről szerdán tartott közmeghallgatáson az Európai Parlamentben (EP) kiderült: bár a célok sok esetben közösek, de akár fogalmi szinten is alapszintű problémák vannak. Az egyik ilyen szembeötlő probléma, hogy még csak egységes szóhasználat sincs: a meghallgatáson ki őshonos, ki történelmi, ki nemzeti kisebbségekről, ki nemzetiségekről beszélt.  A bajor Monika Hohlmeier, az Európai Néppárt (EPP) koordinátora az EP alapjogi bizottságában arról beszélt a rendezvényen, hogy az EU Lisszaboni Szerződése jogokat biztosít a kisebbségeknek, ezért érvényesítésükről is beszélni kell. 
Gál Kinga, a Fidesz-KDNP EP-képviselője szerint a rendezvény komoly lépés abba az irányba, hogy az Európai Parlament határozatot fogadjon el a témában, az igazi cél pedig az lenne, hogy az Európai Bizottság is lépjen ebben az ügyben, s jöjjön létre kötelező érvényű uniós jogszabály, amely védelmet biztosít az őshonos kisebbségek számára. Ehhez a tagállamok kormányait tömörítő Tanácsban is politikai akaratra van szükség, s tisztában van azzal, hogy ez nem fog egyik napról a másikra létrejönni.
A szlovákiai Híd-Most EP-képviselője,Nagy József a meghallgatáson kiemelte, a cél az, hogy az uniós tagországok toleránsabbá váljanak. A politikus a kisebbségi nyelvhasználat szabadságának fontosságát, az anyanyelvi oktatás mint leghatékonyabb tanulási forma, valamint a diszkrimináció-mentes, kiszámítható jogi helyzet fontosságát hangsúlyozta. Nagy rámutatott, hogy az EU polgárainak csaknem 10 százaléka valamilyen kisebbséghez tartozik, s jogaik érvényesítése a többségnek is ugyanúgy érdeke. Pozitív példaként Dél-Tirolt, Schleswig-Holsteint és a finnországi svéd közösség helyzetét említette. 
Michael Gahler EP-képviselő szerint a tagállamoknak mind politikai, mind társadalmi, mind kulturális értelemben értékként kellene megélniük, hogy kisebbségekkel rendelkeznek. A történelmi háttér megismerésének fontosságát hangsúlyozta, azt javasolva, hozzák létre az emlékezés közös kultúráját. 
Az RMDSZ EP-képviselője, Sógor Csaba a fogalmi bizonytalanság által okozott nagy zavarra hívta fel a figyelmet, ugyanis a történelmi, hagyományos vagy őshonos kisebbségeknek nincs nemzetközi definíciója.  Erdélyi példákkal illusztrálva beszélt arról a tapasztalatáról, hogy gyakran hatalmas rés tátong a jogi lehetőségek és a gyakorlati intézkedések között. A kisebbségi nyelvek beszélőit gyakran büntetik anyanyelvük használataként, vagy a többség biztonsági fenyegetésként éli meg, hogy a kisebbség több autonómiát akar – lásd a román belügyminisztérium stratégiájának autonómiával kapcsolatos passzusát; az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának folyamatát; a MOGYE ügyét; a 200 eurós havi keresetekhez képest óriásinak számító, 1000 eurós büntetéseket; a kovásznai kórház átkeresztelésének esetét. Sógor Johannis RMDSZ-kongresszusra küldött üzenetét is megemlítette, amelynek szövegéből eltüntették a kisebbségi jogok érvényesítésének nehézségeire vonatkozó passzust.  „Az uniós politikák szintjén érezhető egy új lendület a kisebbségvédelmi kérdések területén, amely bizakodásra adhat okot. Az Európai Parlament ebben mindig is zászlóvivő volt, megfogalmazott már a Bizottság felé egy felhívást, melyben egy átfogó EU-s kisebbségvédelmi rendszer felállítását szorgalmazza. Az Európai Néppárt pedig 2012 októberében bukaresti kongresszusán emelt be programjába először egy fejezetet a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozóan. Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke idén januárban pedig azt mondta, jobban kell fókuszálnunk a kisebbségek ügyére” – emlékeztetett a képviselő. 
Sógor Csaba ismertette továbbá azokat a rendelkezésre álló EU-s jogi-szakpolitikai eszközöket, amelyek előre vihetik ezt a kérdést. Mint mondta, a Lisszaboni Szerződéssel megerősödött a kulturális és nyelvi sokszínűség védelme az EU-ban. A nyílt koordinációs módszer, amely egy kormányközi együttműködési forma, jól alkalmazható e politikailag is kényes területeken. Az európai polgári kezdeményezés pedig jó lehetőség arra, hogy megfogalmazzuk kisebbségvédelmi igényünket. Sógor Csaba szerint lehetséges reális kitörési pont lehet, ha az EU intézményei a kisebbségi jogok uniós jogi és politikai értelmezésénél következetesen támaszkodnak a már meglévő, az ET keretében kidolgozott kisebbségvédelmi okmányokra. Hasonlóképpen, az EU Alapjogi Ügynökségének hatáskörét is szükséges kibővíteni annak érdekében, hogy az Ügynökség rendszeresen ellenőrizhesse a tagállamok gyakorlatát a kisebbségi jogok alkalmazása terén. 
Ez a szakmai meghallgatás egy folyamat része, előkészítője lehet egy parlamenti jelentésnek vagy egyéni jelentésnek is. Mi azt szeretnénk elérni, hogy az Európa Tanács ajánlásai bekerüljenek az uniós jogrendbe és minden eszközzel szorgalmazzuk a téma továbbvitelét – fogalmazott Sógor Csaba. 
A finn Petteri Laihonen arról beszélt, hogy az új, 2004 óta csatlakozott uniós tagállamok kevesebb autonómiát biztosítanak nyelvi kisebbségeik számára, miközben azok számaránya magasabb a régi tagállamok kisebbségeinél. A szlovákiai és a székelyföldi magyarok példáján keresztül azt a következtetést vonta le, hogy a közép-kelet-európai kisebbségek nem rendelkeznek regionális / hivatalos státusszal, és nem bátorítják őket anyanyelvük használatában. A Jyvaskyla Egyetem alkalmazott nyelvtudományi központjának adjunktusa szorgalmazta: az unión belüli nyelvi sokszínűség megőrzése és az egyenjogúság érdekében a hagyományos kisebbségek elismerése szükséges. Azokon a településeken, illetve régiókban, ahol számottevő kisebbségi nyelvet beszélő él, anyanyelvüknek egyenrangú szerepet kell biztosítani a kétnyelvűség gyakorlatának bevezetésével – fejtette ki. Hasznos meglátogatni ezeket a régiókat, és megnézni, hogy mik az elvárásaik a gyakorlatban – mondta. 
Az osztrák Dr. Gabriel Toggenburg az Európa Tanács égisze alatt elfogadott, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény (FCNM) hatékonyabb alkalmazását sürgette. 
Dr. Szalayné Dr. Sándor Erzsébet magyarországi nemzetiségi ombudsman-helyettes szerint szükség lenne egy olyan európai rendszerre, amely azonnali információt nyújtana a kisebbségi jogok megsértése esetén. 
A szlovákiai Magyar Közösség Pártja EP-képviselője, a párt korábbi elnöke, Csáky Pál nyomatékosította, hogy a múlt mellett a jövőről is beszélni kell, egyúttal a legnagyobb problémának azt nevezte, hogy hogy uniós szinten nincs kisebbségvédelmi normarendszer, nincs végrehajthatóság és nincs intézményrendszer sem. Csáky szerint az Európa Tanács vonatkozó dokumentumait kellene beemelni az uniós jogba, és akkor a kisebbségi jogok a luxembourgi Európai Bíróság előtt is kikényszeríthetőek volnának. 
A meghallgatáson Bugár Béla, a Híd-Most vezetője is felszólalt, egyetértve azzal, hogy a nyelvhasználati jogok és a gyakorlat között hatalmas a szakadék. Egyúttal úgy vélte, hogy a többségi nemzet képviselőiből hiányzik a pozitív hozzáállás. 
Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztosa a rendezvényen amellett foglalt állást, hogy "borzasztó nagy szükség volna" egy stratégiai alapjogi keretre, mert még nem látott olyan kisebbségi ügyet, amit az Európai Unió oldott volna meg, s ne utalt volna vissza a tagállamok szintjére. A brassói születésű KDNP-s politikus szerint a történelem mindkét oldalát tanítani kellene, mert minden nemzet történetében vannak pozitív, értékteremtő dolgok, de olyanok is, amelyekre nem büszkék. 
Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő ismertette azt a javaslatát, amely szerint a diszkriminációellenes irányelv előírásait terjesszék ki a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyekre is. "Tudom, hogy egy ilyen javaslatot nehéz életbe léptetni, de nekünk EP-képviselőknek az a kötelességünk, hogy legyen elképzelésünk és a többi európai jogalkotóra nyomást gyakoroljunk, hogy megvédjük a kisebbségeket az őket ért hátrányos megkülönböztetéstől" – mondta Winkler Gyula. 
Politikusok vagyunk, a változások elérése a feladatunk – reagált a képviselő az egyik előadó felvetésére, hogy különbséget kell tenni a között, amit a jelenlegi jogi keretek lehetővé tesznek, és a között, amit szeretnénk elérni. 
Tőkés László erdélyi Fidesz-KDNP-s képviselő elmondta, hogy szerinte Székelyföldön "valóságos kisebbségi humánkatasztrófa fenyeget". Úgy vélte, hogy Európának a bevándorlók mellett az unión belül a tagállamokból kiáramlók sorsa miatt is aggódnia kellene. A politikus szerint a csángók és a szerbiai vlachok is végveszélybe kerültek. Azt is példának hozta fel, hogy Nagyváradon a magyarság számaránya 25 év alatt 41%-ról 23%-ra csökkent. 
Bocskor Andrea, a Fidesz kárpátaljai származású EP-képviselője annak fontosságát hangsúlyozta, hogy az uniónak oda kell figyelnie, hogy a csatlakozás előtt álló országokban betartsák a kisebbségi jogokat. Deli Andor vajdasági politikus úgy vélekedett, hogy a csatlakozási tárgyalások során alkalmazott ellenőrzési eljárást kellene a tagállamokkal szemben is alkalmazni. 
Hans Heinrich Hansen, a FUEN elnöke a kisebbségi polgári kezdeményezés elutasítása kapcsán elmondta: nem tudják elfogadni az Európai Bizottság álláspontját, hogy a kisebbségek kérdése a tagállamok hatáskörébe tartozik, mert „ki más, ha nem egy nemzetek közti csoportosulás foglalkozhat egy ilyen transznacionális kérdéssel?” A polgári kezdeményezéssel kapcsolatban 2015 végén vagy 2016 elején hoz döntést az Európai Unió Bírósága – közölte. Ha vannak, akik olyan „kisebbségpolitikát” folytatnak, mint a görögök a törökökkel vagy a franciák a bretonokkal, ne csodálkozzunk, hogy radikalizálódás tapasztalható – mondta, hozzátéve: a kisebbségek azért menekülnek a nacionalizmusba, mert kirekesztve érzik magukat, nem vehetnek részt az őket érintő kérdések meghozatalában. 
Smaranda Enache emberjogi aktivista, a Pro Európa Liga társelnöke elmondta: napjainkban Európában morális kérdés a kisebbségek védelme, emellett pedig a stabilitás és jólét egyik feltétele is. Véleménye szerint nagy kihívást jelent, hogy míg egyes tagállamokban ésszerű megoldás az autonómiák létrehozása a kisebbségek védelmében, addig erre a kelet-európai tagállamokban, például Romániában, nem tekintenek egy természetes megoldásként. 
Josef Marko a bolzánoi Európai Akadémia Kisebbségi Jogi Intézetének igazgatója kihangsúlyozta, hogy 200 éve folyamatosan problémát jelent a többség számára a kisebbségi közösségek helyzetének rendezése, amelyben a kormányzásnak kulcsszerepe van. 
Szilágyi Zsolt az EMNP elnökeként a konferencia záródokumentumának tartalmára vonatkozóan tett kiegészítő javaslatokat. Az Európai Néppárt frakciója kérje az Európai Bizottságot, hogy készítsenek átfogó elemzést a pozitív, előremutató tagállami gyakorlatokról, ezek követését ajánlhatná a Bizottság a különböző tagállamoknak. Ezzel párhuzamosan a negatív gyakorlatokat, politikákat is vizsgálni kellene, amelyek egy közösség, egy kultúra eltűnéséhez, asszimilációjához vezetnek. Az őshonos kisebbségek ügyét az Európai Bizottság valamelyik biztos felelősségi körébe kellene utalni. Az európai kisebbségi ombudsman intézményének felállítása is jó lehetőség lehet, különösképpen abból kiindulva, hogy több tagállamban ez az intézmény már létezik. 
Vincze Loránt FUEN-alelnök, az RMDSZ külügyi titkára kiemelte: a vitán el sem hangzott az a megközelítés, hogy a többségnek veszíteni valója lenne a kisebbségek helyzetének rendezésével. Vincze szerint azért nem hangzott ez el, mert ez a kérdés ebben a formában nem is létezik. 
A közmeghallgatás következtetéseit Gál Kinga fideszes EP-képviselő foglalta össze. Zárásként elhangzott: a Lisszaboni Szerződés jogi hátteret biztosít a nemzeti kisebbségek védelmére és bármilyen nemű diszkriminálása ellen, azonban a hagyományos nemzeti kisebbségeket érintő kérdések megnyugtató rendezésének hiányában állandóak a politikai feszültségek, konfliktusok és jogsértések. Ezek megoldását tervezik elősegíteni a LIBE szakbizottság néppárti tagjai az elkövetkezendő időszakban egy, az őshonos kisebbségek védelmére vonatkozó irányvonal kijelölésével.  (forrás: szerk., MTI, Sógor Csaba, Winkler Gyula és Tőkés László EP-képviselők közleményei)
Transindex.ro
2015. április 28.
Uniós kisebbségi minimumstandardokat szorgalmaznak
Nagy József szlovákiai és Sógor Csaba romániai magyar európai parlamenti (EP-) képviselő a magyar közösség kisebbségi jogairól beszélt az EP plenáris ülésén hétfő este Strasbourgban.
Nagy József szerint az uniónak kisebbségi „minimumstandardokat” kellene elfogadni – számolt be az MTI. A Most–Híd képviselője szerint emellett intézményrendszerre is szükség van a betartatásukra.
Nagy József elképzelése szerint a tagállamok maguk határozhatnák meg, milyen őshonos kisebbségeket ismernek el, az uniós szabályokat pedig a helyi igényeknek megfelelően szélesíthetnék.
Sógor Csaba, az RMDSZ politikusa arról beszélt, hogy ezen a téren további lépések szükségesek a tagállamoktól, különösen a 2004 után belépők részéről, mert úgy véli, hogy a jogi lehetőségek és a gyakorlat között „óriási a szakadék”.
Sógor Csaba rámutatott, hogy ezt a román elnök, Klaus Johannis is elismerte egy, az RMDSZ kongresszusára küldött üzenetben, amely később eltűnt az elnök honlapján közzétett közleményből. Az EP-képviselő szerint azért, mert ellentétes azzal az állásponttal, hogy a kisebbségi kérdést rendezték, további lépésekre nincs szükség-
„Ez egyáltalán nincs így. Tudja ezt a román államfő is” – hangoztatta Sógor Csaba, aki szerint még az elnöknek sem szabad beszélnie arról, hogy a romániai magyarság még számos megoldatlan problémával küzd.
Amint arról beszámoltunk, hétfőn Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke közleményében azt írta, nem valószínű, hogy közönséges tévedésből cserélte le a román elnöki hivatal Klaus Johannis államelnöknek azt az üzenetét, amely a kisebbségi kérdésre vonatkozó megállapításokat tartalmazott. Az Active Watch román civil szervezet ugyanakkor felszólította Klaus Johannist, hogy tisztázza álláspontját a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáról.
Múlt héten az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetéről tartottak meghallgatást az Európai Parlamentben néppárti képviselők szervezésében. 
A bajor Monika Hohlmeier, az Európai Néppárt (EPP) koordinátora az EP alapjogi bizottságában arról beszélt, hogy az EU Lisszaboni Szerződése jogokat biztosít a kisebbségeknek, ezért érvényesítésükről is beszélni kell. Sógor Csaba a meghallgatáson kiemelte, az őshonos nemzeti kisebbségekre nehezedő asszimilációs folyamatra az Európai Uniónak is választ kell találnia.
Krónika (Kolozsvár)
2015. április 28.
Sógor Csaba: a kisebbségi jogok több, mint az emberi jogok
kérdezett: B. P. E.
Az őshonos kisebbségek jogairól tartott brüsszeli közmeghallgatásról kérdeztük az RMDSZ EP-képviselőjét.
A  őshonos kisebbségekről szóló, általad is szervezett EPP-s közmeghallgatáson két dolog tűnt fel elsőre: hogy nagy volt az érdeklődés, illetve hogy nem voltak „ellenzéki” hangok, teljes volt az egyetértés.  Sógor Csaba: – Egy szakmai meghallgatásra az jön be, akit érdekel a téma. Az Európai Parlament egy kulturált hely, ide nem vonul be a román többség, hogy azt mondja, hogy nem igaz, amit állítunk, és minden rendben van, mert ők is tudják – még a román államelnök is elismeri, hogy gondok vannak, nemcsak a törvénykezés szintjén, hanem a törvény alkalmazása szintjén is, még ha törölték is a honlapjáról, a beszédéből az ide vonatkozó részeket. 
Egy ilyen szakmai meghallgatás általában civilizált hangnemben zajlik – nemcsak ez a kisebbségi, én több ilyenen voltam már. Ha voltak is a teremben, akik nem értettek egyet, azok úgy gondolhatták, hogy nem most fogják elmondani. 
Hangzott el olyan meglátás, gondolat, amely számodra is újdonságnak számított a kisebbségi témában?  Ha szerényen mondhatom, akkor különösebben nem. A Markó József (Josef Marko) nevű úriember politikafilozófiai fejtegetése is ismerős. Most már nagyjából minden kiskaput és rést tudunk. 
Én is menet közben tudtam meg, hogy az én 15 perces beszédem is csak 10 perces lesz, sok mindent én is kihagytam az idő rövidsége miatt. 
Ezt ma már többen is mondjuk, hogy nemcsak a mi érdekünk a kisebbségek helyzetének a kezelése, hanem a többség érdeke is – nem szeretik, ha ezt mondom, de egyszer a többség is felébredhet, hogy kisebbség lett belőle. A koszovói szerbek és az erdélyi magyarok példája mutatja ezt. És Európa nyugati felében ez nem 600, hanem 60 év alatt végbe fog menni: a jelenlegi népesedési adatok szerint tudjuk, hogy a századfordulóra Európa lakosságának 20%-a lesz muzulmán, és ennél sokkal nagyobb százaléka bevándorló. 
Mennyire lesz hatékony ez a közmeghallgatás? 
– A diktatúrák és a háborúk hatékonyak és gyorsak, az eredményükről most hadd ne beszéljünk. A következő lépés az, hogy a EPP támogassa ezt az elképzelést. 
Ha holnaptól úgy lenne, ahogy ti akarjátok, akkor hány lépés az, hogy ebből a meghallgatásból kötelező jogi norma legyen? 
– Nem holnaptól, mi már tegnap óta úgy akarjuk. Elhangzott, hogy ezt a vitát és a szakmai előkészítést - ha az Európai Néppártban zöld utat kap -, követheti egy szóbeli kérdésfeltevés a Bizottsághoz, vitával és határozatjavaslattal. 
A másik út az egyéni kezdeményezés lenne, amire nem sok esély van, már kétszer is elkaszálták a kisebbségi intergroup közös munkáját. Egy ilyen kezdeményezés csak akkor megy be, mint a Járóka-jelentés, ha az Állandó Büró jóváhagyja, és akkor születik egy önálló kezdeményezés-jelentés, amit a bizottság magáévá tesz, és felszólítja a tagállamokat az alkalmazásra. 
A harmadik út, ahol szintén lehetséges, hogy előrelépés lesz, hogy amióta 2009-ben életbe lépett a lisszaboni szerződés - amely egyfajta alkotmánya az EU-nak -, azóta az Európai Unió is egy jogi személyiség, és előbb-utóbb csatlakoznia kell a nemzetközi egyezményekhez, mint pl. az ENSZ emberjogi, kisebbségi egyezményéhez. Nyilvánvaló, hogy amit a Kalmár-jelentésben hallottunk, az is egy lehetséges és könnyű út lenne, hogy az Európa Tanács kötelezővé tegye elkészített javaslatait, ajánlásait. Én ugyanazt mondom, mint az otthoni, erdélyi vitában: mind a három útra szükség van, mind a három úton nyomuljunk, és lássuk, hogy mi lesz az eredménye. 
Mennyire lesz hatékony ez a közmeghallgatás? 
– A diktatúrák és a háborúk hatékonyak és gyorsak, az eredményükről most hadd ne beszéljünk. A következő lépés az, hogy a EPP támogassa ezt az elképzelést. 
Ha holnaptól úgy lenne, ahogy ti akarjátok, akkor hány lépés az, hogy ebből a meghallgatásból kötelező jogi norma legyen? 
– Nem holnaptól, mi már tegnap óta úgy akarjuk. Elhangzott, hogy ezt a vitát és a szakmai előkészítést - ha az Európai Néppártban zöld utat kap -, követheti egy szóbeli kérdésfeltevés a Bizottsághoz, vitával és határozatjavaslattal. 
A másik út az egyéni kezdeményezés lenne, amire nem sok esély van, már kétszer is elkaszálták a kisebbségi intergroup közös munkáját. Egy ilyen kezdeményezés csak akkor megy be, mint a Járóka-jelentés, ha az Állandó Büró jóváhagyja, és akkor születik egy önálló kezdeményezés-jelentés, amit a bizottság magáévá tesz, és felszólítja a tagállamokat az alkalmazásra. 
A harmadik út, ahol szintén lehetséges, hogy előrelépés lesz, hogy amióta 2009-ben életbe lépett a lisszaboni szerződés - amely egyfajta alkotmánya az EU-nak -, azóta az Európai Unió is egy jogi személyiség, és előbb-utóbb csatlakoznia kell a nemzetközi egyezményekhez, mint pl. az ENSZ emberjogi, kisebbségi egyezményéhez. Nyilvánvaló, hogy amit a Kalmár-jelentésben hallottunk, az is egy lehetséges és könnyű út lenne, hogy az Európa Tanács kötelezővé tegye elkészített javaslatait, ajánlásait. Én ugyanazt mondom, mint az otthoni, erdélyi vitában: mind a három útra szükség van, mind a három úton nyomuljunk, és lássuk, hogy mi lesz az eredménye. 
Transindex.ro
2015. május 8.
Külhoni Magyar Sajtószolgálat/
SÓGOR CSABA SZERINT A ROMÁNIAI KORRUPCIÓELLENES HARC TÚLKAPÁSAI NEM MARADHATNAK VÁLASZ NÉLKÜL
A romániai korrupcióellenes küzdelem fontossága vitathatatlan, azonban a hatóságok túlkapásai sem maradhatnak válasz nélkül. Gyakran a sajtó a hatóságokat megelőzve ismerteti a vádakat, amelyek később vagy beigazolódnak vagy nem – erről beszélt Sógor Csaba európai parlamenti képviselő az Európai Bizottság Romániára és Bulgáriára vonatkozó 2014-es jelentése kapcsán, amely május 7-én került az Európai Parlament Állampolgári Jogok Bel- és Igazságügyi Szakbizottság (LIBE) napirendjére. A jelentés, amely az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus keretében a két ország előrehaladását vizsgálja, üdvözli a romániai korrupcióellenes intézmények által elért eredményeket. Mindezek mellett további ajánlásokat fogalmaz meg olyan területeken, mint az igazságszolgáltatás függetlensége, a bírák és a bírósági eljárás tiszteletben tartása, az igazságügyi reform, az igazságszolgáltatás hatékonysága, az ítélkezési gyakorlat következetessége, vagy a feddhetetlenségi szabályok alkalmazása és a korrupció elleni küzdelem. A bizottság képviselője az ülés keretében ugyanakkor hangsúlyozta: az Eurobarométer felmérése szerint Romániában egyértelmű támogatás mutatkozik az európai ellenőrzés folytatása mellett, a korrupció-ellenes fellépést bizalommal fogadja a lakosság.
Sógor Csaba az RMDSZ EP-képviselője hozzászólásában szintén üdvözölte azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Románia a korrupcióellenes harc érdekében tesz. Véleménye szerint azonban a romániai korrupcióellenes bűnüldözés során a hatóságok túlkapásai a társadalomban is bizonytalanságot okoznak. „Az előzetes letartóztatások bonyolítása és a médiában való megjelenés kezelése során nem szabad abba a csapdába esnünk, hogy a bírósági hatékonyság jegyében ne tartsuk be az ártatlanság vélelméhez való általános emberi jogot” – vélekedett az erdélyi képviselő. Az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmust 2007-ben, Románia és Bulgária Európai Unióhoz való csatlakozásakor hozták létre. Megállapodás született, hogy a kulcsfontosságú területeken további erőfeszítésekre van szükség a hiányosságok kezelése érdekében, pl. az igazságügyi reform és a korrupció elleni küzdelem terén. Azóta az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus keretében készült jelentések szemléltették a Románia és Bulgária által elért előrehaladást és arra törekednek, hogy erőfeszítéseik során konkrét ajánlások révén támogassák a román hatóságokat.
kms.mtva.hir
2015. május 9.
A túlkapásokra figyelmeztetett Sógor
A korrupcióellenes küzdelem fontossága vitathatatlan, azonban a hatóságok túlkapásai sem maradhatnak válasz nélkül – hívta fel a figyelmet Sógor Csaba EP-képviselő az Állampolgári Jogok Bel- és Igazságügyi Szakbizottságában, ahol az Európai Bizottság Romániára és Bulgáriára vonatkozó 2014-es jelentését mutatták be.
A jelentés üdvözli a romániai korrupcióellenes intézmények által elért eredményeket, de további ajánlásokat fogalmaz meg olyan területeken, mint az igazságszolgáltatás függetlensége, a bírák és a bírósági eljárás tiszteletben tartása, az igazságügyi reform, az igazságszolgáltatás hatékonysága, az ítélkezési gyakorlat következetessége vagy a feddhetetlenségi szabályok alkalmazása és a korrupció elleni küzdelem. Sógor Csaba hozzászólásában üdvözölte a korrupcióellenes harc érdekében tett erőfeszítéseket, de arra is figyelmeztetett, hogy a korrupcióellenes bűnüldözés során a hatóságok túlkapásai a társadalomban is bizonytalanságot okoznak. „Az előzetes letartóztatások bonyolítása és a médiában való megjelenés kezelése során nem szabad abba a csapdába esnünk, hogy a bírósági hatékonyság jegyében ne tartsuk be az ártatlanság vélelméhez való általános emberi jogot” – jelentette ki a képviselő.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. május 14.
„Európai fellépés szükséges a kisebbségi jogokért”
A romániai kisebbségpolitika változó eredményességű időszakait ismertette, ugyanakkor negyedszázad kisebbségi érdekvédelmének akadályairól, és jövőbe mutató kihívásairól is beszélt Kelemen Hunor szövetségi elnök csütörtökön az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) a görögországi Komotiniben megszervezett kongresszusán – számolt be az RMDSZ hírlevele. Az RMDSZ elnöke az eseményen való felszólalásában azt hangsúlyozta: az általa vezetett politikai szervezet aggodalommal tapasztalja, hogy egy európai uniós tagországban, a kommunizmus bukása után 25 évvel sem jelentenek biztosítékot a megszerzett, törvénybe foglalt közösségi jogok, együttes európai fellépés szükséges ahhoz, hogy a kisebbségek ügyeiben előrelépés történjen. –
A romániai magyar közösség a rendszerváltozás első pillanatától eldöntötte azt, hogy jogait a parlamentáris demokrácia eszközeivel, érvekkel és párbeszéddel próbálja megszerezni, partnereket keres a román társadalomban, Európában és nemzetközi szinten is ügyei támogatására – hangsúlyozta kongresszusi ismertetőjében Kelemen Hunor, aki azt is hozzátette: az általa képviselt közösség már akkor az euro-atlanti integráció és a demokratikus értékek híve volt, amikor az ország még nem tudta, hogy milyen irányba szeretne haladni.
„Homogén nemzetállam létrehozása volt a célja a romániai államhatalomnak akkor, amikor az országban bekövetkezett a rendszerváltás. Addigra már nagy számban kivándorolt a német és a zsidó kisebbség, a magyarságnak kulturális és oktatási intézmények nélkül, anyanyelvét kizárólag családi környezetben használva, identitásában halálraítélt közösségként kellett túlélnie, majd talpra állnia 1989 decemberében” – utalt Kelemen Hunor arra a történelmi fordulópontra, amelyre a romániai magyar érdekvédelem és érdekképviselet kezdete tehető.
A fekete márciustól a kisebbségi törvényig
Az RMDSZ elnöke felidézte azt is, hogy 1990 márciusában Marosvásárhelyen véres etnikai konfliktus tört ki egy kétnyelvű felirat miatt, és azért, mert százezer ember követelte a magyar nyelvű oktatást az óvodától az egyetemig, hogy identitását közösségként tudja megőrizni.
„Ez a mesterségesen kirobbantott etnikai feszültség, amelynek halálos áldozatai is voltak, sok mindenre rávilágított, sok mindent megmutatott, és sok mindenre megtanított bennünket. De ennek a konfliktusnak a legfontosabb tanulsága az volt, hogy a demokratikus eszközöket kell keresnünk ahhoz, hogy jogainkat érvényesíteni tudjuk. Ezzel együtt a magyarság 25 éve értéknek tekinti azt, hogy képviselői vannak a különböző intézményekben: a megyei és helyi önkormányzatokban, a parlamentben és az Európai Parlamentben, időszakonként pedig a kormányzatban is” – jelentette ki az RMDSZ elnöke, aki szerint a kisebbségi jogérvényesítés jelenleg leszállóágon van Romániában.
„A 2005-ben kidolgozott, a nemzeti kisebbségi közösségek jogállásáról szóló törvénytervezetnek, amely a kulturális autonómia intézményrendszerét is szabályozza, 2007 után, Romániának az Európai Unióhoz való csatlakozását követően már nem tudtunk parlamenti támogatást szerezni. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy amint megszűnik az európai nyomás a kisebbségi jogérvényesítésére vonatkozóan, teljesen leáll ez a folyamat” – mutatott rá Kelemen Hunor, aki hatályos törvények alkalmazásának elmulasztását is említette példaként: így a közigazgatási nyelvhasználatra vonatkozó jogszabályt, illetve a 2011-ben elfogadott tanügyi törvényt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar nyelvű oktatása esetében.
Kisebbségi konferencia kisebbségek nélkül
Kelemen Hunor tájékoztatta a FUEN-kongresszus résztvevőit arról az autonómia-statútumtervezetről is, amelyet az RMDSZ politikai partnerével, a Magyar Polgári Párttal közösen dolgozott ki, bocsátott közvitára, és amely az identitáserősítés mellett a társadalmi béke megteremtését is szolgálná. Ugyanakkor nehezményezte azt, hogy a hazai külügyminisztérium, a Velencei Bizottság részvételével, úgy szervezte meg nemrég a kisebbségi joggyakorlatra vonatkozó konferenciáját, hogy arra nem hívta meg a közvetlenül érintetteket, a romániai kisebbségeket képviselő politikai szervezeteket.
„Nem voltak kíváncsiak egyetlen hazai kisebbség véleményére sem, hanem maguk között eldöntötték, hogy megoldották ezt a kérdést az országban” – tette hozzá a szövetségi elnök, aki a jövőt illetően egy, a többség és kisebbség között létrejövő egyezményt tekint szükségesnek. Erre az államfőnek is javaslatot tett az RMDSZ, a dokumentum garanciákat tartalmazna arra vonatkozóan, hogy a már megszerzett jogokat nem csorbítják, nem vonják vissza, hogy a hatályos törvényeket minden esetben alkalmazzák, a kisebbségek ügyeiben történő továbblépéshez pedig a konszenzust keresi a hazai társadalom.
Sógor: a Bizottságot is meg kell győzni
Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője arra reagálva, hogy változott-e az Európai Bizottság és az Európai Parlament hozzáállása az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetéhez, úgy vélekedett: az európai uniós intézmények közül az EP továbbra is zászlóvivő ebben a kérdésben, korábban már a Bizottsághoz fordult egy felhívással, melyben egy átfogó EU-s kisebbségvédelmi rendszer felállítását szorgalmazza.
„Az Európai Bizottság részéről azonban nem tapasztalunk eddig jelentős változásokat, ennek ellenére bizakodásra ad okot, hogy Frans Timmermans, a Bizottság első alelnöke évek óta foglalkozik kisebbségi jogokkal, míg Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke arra tett ígéretet, hogy határozottabban kiáll majd a saját kezdeményezésű jelentések megfelelő gyakorlati alkalmazásáért” – mondta a képviselő.
A kisebbségvédelem három útja
Sógor Csaba szerint a kisebbségvédelmi munkában három úton haladhatunk egyszerre: a vitával és/vagy határozatokkal járó szóbeli kérdések mellett, Juncker ígéretébe kapaszkodva az egyéni jelentések terén is rá kell erősíteni a kisebbségi jogok védelmének hangsúlyozására, de fő cél az is, hogy a Tanács ajánlásai bekerüljenek az Európai Unió jogrendjébe. „Erre a munkára a civil társadalom is ráerősíthet” – vélekedett Sógor Csaba az európai polgári kezdeményezés fontosságára utalva.
Az EP-képviselő arra is kitért, hogy az Európai Parlament legnagyobb képviselőcsoportja, az Európai Néppárt is egyre határozottabban fellép az őshonos kisebbségek védelmében. „Áprilisban néppárti kollégáimmal közösen egy olyan szakmai meghallgatást szerveztünk sikerrel, ahol szakemberek ismertették az európai kisebbségvédelmi problémákat és jó gyakorlatokat” – fogalmazott Sógor Csaba.
Véleménye szerint ez a közmeghallgatás mindenképpen előmozdíthatja az európai kisebbségvédelmet: az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság néppárti tagjaival közösen egy, az őshonos kisebbségek védelmét biztosító irányelv kidolgozását sürgetik, de egyéni jelentések alapját is képezhetik a szakmai meghallgatás következtetései. Sógor Csaba azt is hangsúlyozta: a kisebbségi közösségek egymás közötti szolidaritása mellett fontos, hogy a többséggel is kialakuljon a lojalitás és bizalom helyes egyensúlya, a többségnek meg kell értenie azt, hogy csupán nyerhet abból, ha a kisebbségi jogok a gyakorlatban is érvényesülnek.
A FUEN görögországi kongresszusán a Kelemen Hunor vezette RMDSZ-küldöttséget Korodi Attila és Molnár Zsolt parlamenti képviselő, Sógor Csaba európai parlamenti képviselő és Vincze Loránt külügyi titkár, a FUEN alelnöke alkotta.
maszol.ro
2015. május 25.
A háromszéki Zabolán is látható a bukovinai székelyek történetét ismertető kiállítás
Pünkösd vasárnapján a zabolai Csángó Néprajzi Múzeum is bemutatta az „Emelt fővel” – Bukovinai székelyek Magyarországon 1941-2011 című vándorkiállítást, amelyet a bonyhádi Völgységi Múzeum készített. A tárlat anyagát korábban Sógor Csaba európai parlamenti képviselő támogatásával a madéfalvi Fészek Tájházban és a Csíki Székely Múzeumban is láthatta a közönség, valamint a tavalyi évben a Kriza János Néprajzi Társaság szervezésében Kolozsváron is bemutatásra került.
A Csángó Néprajzi Múzeum immár 12 éve működik a Kovászna megyei Zabolán, tárgyállományának alapját pedig a helyi származású Pozsony Ferenc néprajzkutató, a Kriza János Néprajzi Társaság elnökének több évtizedes gyűjtőmunkája adja. Az intézményben állandó és időszakos kiállítások ismertetik a csángó kultúra értékeit, használati tárgyait, népművészetét.
Legújabb kiállításukat Csibi Krisztina, a budapesti Magyarság Házának igazgatója nyitotta meg, aki részt vett a bukovinai székelyek történetét bemutató tárlat anyagának előkészítésében. A kiállítás többéves kutatómunka eredményén alapszik, melynek során a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége bukovinai székely családoktól gyűjtött dokumentumokat és fotókat.
Sógor Csaba EP-képviselő a kiállítás zabolai megnyitóján elmondta: a bukovinai székelyek 250 éves története a szülőföld iránti tiszteletre figyelmeztet bennünket. – A bukovinai székelyek bárhová is kerültek, ők mindig ragaszkodtak a szülőföldjükhöz – mondta a képviselő. Véleménye szerint a moldvai magyarság még őriz olyan keleti értékeket, mint a fegyelem, az áldozatkészség és az összefogás: ezeknek az értékeknek a megtartása pedig közösségünk megtartását is jelenti. – Ezért fontos számunkra, hogy a moldvai magyarság felé irányítsuk a tekintetünket – fejtette ki. A képviselő emellett arra is kitért: a történelmünk megismerése, hagyományos értékeink megőrzése és ápolása akkor tud teljes lenni, ha vannak és lesznek a Csángó Néprajzi Múzeumhoz hasonló civil kezdeményezések. A megnyitót Thiesz Katalin, illetve a Dezső család népdalokkal színesítették.
Közlemény
Erdély.ma
2015. május 28.
zecesszió keleti gyökerekkel
A Kárpát-medence területén található magyar szecessziós építészeti örökséggel bíró városok meghatározó épületeit mutatja be Sógor Csaba európai parlamenti képviselő legújabb brüsszeli kiállítása.
A Magyar szecessziós építészet Európában című kiállítást kedden nyitották meg az Európai Parlament épületében. A szecesszió június 7-i világnapja alkalmából kezdeményezett kiállítás célja a Nyugat-Európában máig sok szempontból ismeretlen magyar szecessziós remekművek bemutatása, melyek nem csupán keletkezési idejüket, szellemiségüket, de művészeti színvonalukat tekintve is „felveszik a versenyt" a belga, francia vagy a német alkotásokkal.
A tablókon túl különböző térinstallációk, vetítés és egy épületmakett vezeti be a látogatókat a szecesszió világába. A tárlat többek között olyan erdélyi városok szecessziós építészetét ismerteti, mint: Nagyvárad, Szatmárnémeti, Kolozsvár, Marosvásárhely, Székelyudvarhely és Csíkszereda. A kiállítás Papp Linda és Zámbó Lilla szakmai felügyeletével, illetve Bagyinszki Zoltán fényképeinek felhasználásával készült.
„A szecesszió nemzetközi napja azokra a magyar értékekre is ráirányítja a figyelmet, melyek napjainkban hat európai országban is fellelhetők" – mondta Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő a kiállítás megnyitóján.
Hangsúlyozta annak szimbolikus értékét, hogy ebből a hat európai országból, öt ország képviselői – Bocskor Andrea kárpátaljai, Csáky Pál és Nagy József felvidéki, Szájer József magyarországi, illetve Deli Andor vajdasági származású EP-képviselő, és ő maga – jelen voltak ezen az eseményen. „A magyar építészeti örökség európai örökség, nekünk, öt ország magyar képviselőinek pedig az a feladatunk, hogy ezeket a közös értékeket is képviseljük" – fejtette ki Sógor Csaba.
A Szecesszió Kolozsváron című kiadványra hivatkozva az erdélyi képviselő elmondta, a magyar szecesszió a keleti gyökerekhez nyúl vissza. „Huszka József sepsiszentgyörgyi rajztanár egyértelmű megfeleléseket talált a székely kapu mintái, az életfa motívum és az egzotikus keleti művészet között. Az ő elmélete pedig leginkább Lechner Ödön építészetét befolyásolta, aki úttörő volt a magyar szecessziós stílus megteremtésében" – fogalmazott Sógor.
A politikus hangsúlyozta: ezek a szecessziós épületek túlélték a második világháborút és a kommunista rezsim idején is fennmaradtak, néhányuk régi pompájában tündököl, de olyanok is vannak, amelyek mielőbbi felújításra szorulnak.
Krónika (Kolozsvár)
2015. június 4.
Nemzeti Összetartozás Napja: A felvidéki és az erdélyi magyarok helyzetéről tanácskoztak Pozsonyban
A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Pozsonyban mutatták be az Érintkezések, Magyar utazók és felfedezők című kiállítást június 3-án, a Csemadok felvidéki magyar kulturális szervezet székházában. A kétnyelvű – angol és magyar – tárlat anyagát Sógor Csaba EP-képviselő szervezésében legelőször Brüsszelben, majd Kovásznán és Lendván is láthatta a közönség.
- Június 4-én sok gyászra emlékezünk, de ez a nap arra is alkalmat teremt, hogy büszkén gondoljunk vissza azokra az elődjeinkre, akik magyarként komoly tetteket vittek véghez nem csak európai, de világviszonylatban is – mondta Sógor Csaba, aki szerint kiemelten fontos, hogy a külhoni magyarság meg tudja mutatni, hogy milyen értékekkel rendelkezik, miért érdemes támogatni és védeni ezt a közösséget. – Ez a kiállítás is ezt a célt szolgálja – hangsúlyozta.
A tárlat bemutatását követően közéleti beszélgetésre került sor, melynek keretében az RMDSZ-es képviselő Csáky Pál MKP-s kollégájával közösen több aktuális kérdésről is értekezett. Többek között szó volt a felvidéki és a romániai magyarság helyzetéről: a képviselők egyetértettek abban, hogy napjaikban, amikor már nem nehezedik nemzetközi nyomás Romániára és Szlovákiára az EU-hoz, vagy a NATO-hoz való csatlakozási szándékuk miatt, egyik ország sem foglalkozik kellőképpen a kisebbségvédelmi kérdések megnyugtató rendezésével.
Csáky Pál elmondta: a felvidéki közösség felnéz az erdélyiekre, az erdélyi szellemi bordázat erősebb, mint Szlovákiában. Sógor Csaba ennek kapcsán úgy fogalmazott: Erdély mindig is sokszínű volt kulturálisan, ahol tovább élt a rendi társadalom. – Mind a felvidéki, mind az erdélyi magyarok számára fontos, hogy továbbra is nyitott tudjon maradni a párbeszédre, de emellett képes legyen hagyományait őrizni, értékeit felmutatni. Az egyik legnagyobb kihívás közösségeink számára a létszámfogyatkozás megállítása, erre kell megtalálnunk a megfelelő eszközöket, védenünk és segítenünk kell a tömbmagyarság mellett a szórványközösségeket is – fejtette ki. Csáky Pál és Sógor Csaba egyetértettek abban, hogy kiemelt jelentősége van a külhoni magyar közösségek fennmaradása szempontjából egy erős anyaországnak, amely a közösségek mögött áll.
Közlemény
Erdély.ma
2015. június 13.
Sógor Csaba: felerősödött a kisebbségektől való félelem Európában
Az ukrán helyzet és a bevándorló kisebbségek körüli feszültségek beárnyékolják az őshonos kisebbségi közösségek helyzetét, az utóbbi időszakok eseményeinek hatására felerősödött a kisebbségektől való félelem Európában – erről beszélt Sógor Csaba pénteken Csíkszeredában. Az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő Kisebbségi jogok: több, mint emberi jogok? címmel tartott előadást a városházán pénteken, június 12-én a Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig elnevezésű beszélgető-sorozat részeként.
Sógor Csaba bevezetőjében az Európai Unió aktuális kihívásait vázolta: beszélt az Európát fenyegető társadalmi elöregedésről, illetve érintette a bevándorlók és menekültek problémáját kisebbségvédelmi vonatkozásban is. „Az őshonos kisebbségek helyzetét sajátos megoldásokkal kell kezelni Európában. Ezt Európa is tudja, mégis azt tapasztaljuk, hogy a jelenlegi ukrán helyzet és a bevándorló kisebbségek miatt kialakult feszültségek a kisebbségektől való félelem felerősödését eredményezték. Mindez az őshonos kisebbségek ügyét sem viszi előrébb” – hangsúlyozta az RMDSZ-es képviselő. Veress Dávid, a beszélgetés-sorozat házigazdája azt kérdezte meghívottjától, milyen kilátások vannak egy európai kisebbségvédelmi szabályozás megalkotására. Sógor Csaba elmondta: az Európai Parlamentben is meg kell győzni a többséget arról, hogy egy, a kisebbségeket védő, minden tagállamra kiterjedő, kötelező jogi szabályozás nem csupán a többség és a kisebbség viszonyát rendezhetné, hanem egyéb gazdasági és szociális előnyökkel is járna. „Ahol lehetőségünk van rá, elmondjuk és megmutatjuk azt, hogy miért kell, miért fontos védeni az őshonos kisebbségeket. Ez a dolgunk. Hogy lesz-e európai kisebbségvédelmi szabályozás? Erre csak azt tudjuk mondani, hogy lesz, még akkor is, ha ennek az útnak az elején járunk” – fogalmazott Sógor Csaba.
Az előadás címében is megfogalmazott kérdés kapcsán, hogy a kisebbségi jogok túlmutatnak-e az egyéni, emberi jogokon, Sógor Csaba úgy vélekedett: bár a kollektív jogoktól az EU is idegenkedik, hiszen az alapelv az, hogy mindenki egyenlő, mégis közösségi kérdésként tudjuk értékelni azt, hogy ott, ahol élünk, használhatjuk-e anyanyelvünket és szimbólumainkat, gyakorolhatjuk-e kultúránkat, ápolhatjuk-e hagyományainkat. Az erdélyi képviselő szerint mindennek csak akkor van értelme, ha ezt közösségben tudjuk végezni. „Fontos tehát, hogy a kisebbségi közösségek fennmaradását az egyéni jogok mellett kisebbségi jogokkal is biztosítani lehessen” – fogalmazott Sógor Csaba.
maszo.ro
2015. június 26.
Sógor: koherens álláspontot várunk az EU-tól restitúciós ügyben
Az EU-s intézmények képtelenek koherens álláspont megfogalmazására és a vállalások számonkérésére a romániai restitúciós folyamat ügyével kapcsolatban, miközben az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának költségvetési bizottsága jelentést vár Romániától a visszaszolgáltatások helyzetéről – emlékeztetett Sógor Csaba európai parlamenti képviselő az Európai Parlamentben (EP). 
Az RMDSZ-es politikus tegnapi közleménye arról tájékoztat, hogy Sógor Csaba beszédében elmondta: a kommunista hatalom által Romániában államosított ingatlanok ügyét többször is szóvá tették az EP-ben, illetve a bizottságnak címzett kérdés formájában is. Hangsúlyozta: már több alkalommal felhívták rá a figyelmet, hogy a romániai restitúciós folyamat leállt, sőt, egy fontos egyházi ingatlan esetében a bíróság a visszaállamosítás mellett döntött, bűnösnek ítélve a hivatali kötelességüket végző tisztségviselőket. Sógor Csaba szerint az elfogadhatatlan helyzet ellenére az európai intézmények nem szólaltak meg a kérdésben, és nem kérték számon egy tagállam vállalt kötelezettségeit.
Szabadság (Kolozsvár)
2015. június 27.
Timmermans: a kisebbségvédelem terén is vannak még tennivalók
Egyértelmű véleményt nyilvánított az Európai Bizottság (EB) első alelnöke a romániai kisebbségek helyzetéről – tájékoztatott tegnap Sógor Csaba EP-képviselő sajtóirodája. Frans Timmermans szerint Romániában vannak még hiányosságok a kisebbségvédelem terén, de azt is látni kell, amit ezidáig az Európai Uniónak (EU) is köszönhetően sikerült elérni.
Románia helyzetét vizsgálta az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága júniusi 25-i ülésén, Brüsszelben. Az EB első alelnöke az ülés keretében elismerően beszélt a Romániában tapasztalható korrupcióellenes harcról, de úgy véli, az ország még egy átmeneti folyamatban van, tehát nem lehet kijelenteni azt, hogy a változások fenntarthatók és nem fognak visszafordulni.  
Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő hozzászólásában elmondta: valóban példátlan eredményekkel és hatékonysággal zajlik a korrupció-ellenes harc Romániában, viszont a jogbiztonság egyelőre korlátozottan érvényesül és előfordulnak olyan túlkapások, amelyek súlyos következményekkel járnak. A politikus kitért arra, hogy Romániában olyan közrendvédelmi stratégiát bocsátottak közvitára, amely közbiztonsági veszélyforrásként értelmezi az autonómia igényét. Hangsúlyozta: Románia helyzetének elemzése során azt is figyelembe kell venni, hogy milyen hátrányos megkülönböztetések érik az országban élő kisebbségeket.
Szabadság (Kolozsvár)
2015. június 29.
„A bulgáriai török közösségnek nincs lehetősége anyanyelvén tanulni”
Ilhan Kyuchyuk EP-képviselő vendégeskedett Kolozsváron
Erdélyben tájékozódott a romániai magyarok helyzetéről és közösségének sajátos problémáit ismertette Ilhan Kyuchyuk) bulgáriai török EP-képviselő.
A liberális politikus Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő meghívására érkezett Kolozsvárra, ahol a Járosi Andor Kulturális Műhely közreműködésével, az Európai Beszélgető Estek rendezvénysorozat keretében június 26-án tartott előadást.
Szabadság (Kolozsvár)