Az anyanyelv-használati jog biztosítása társadalmi befogadókészség, felelősség kérdése
– Interjú Kerekes Károllyal a belga egészségügy nyelvhasználati gyakorlatáról –
Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő kezdeményezésére és szervezésében Kerekes Károly és Markó Attila parlamenti képviselők október 15-16-án Brüsszelbe látogattak, ahol alkalmuk nyílt megismerni a belga egészségügy nyelvhasználatjogi gyakorlatát. Kerekes Károly és Bónis István korábban már jelezte az Európa Tanácsnak a romániai helyzetet a kisebbségi nyelvhasználat ügyében az egészségügyi intézményekben, azt, hogy ezekben nem érvényesül a Románia által is ratifikált Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában biztosított anyanyelv-használati jog. A brüsszeli látogatás tapasztalatairól kérdeztük Kerekes Károlyt.
– Látogatásunkat az motiválta, hogy meg szerettük volna ismerni egy olyan ország gyakorlatát az orvos–beteg nyelvi kommunikációban, ahol köztudott a feszültség a két államalkotó népcsoport, a flamand és vallon lakosság között. Az ország "kettészakadása" szinte állandóan napirenden van. A belga királyság két jelentős népcsoportja két jól elhatárolható országrészen él, északon a holland nyelvű flamandok, a déli országrészen a francia nyelvű vallonok. Ezekben az országrészekben a nemzeti kizárólagosság a társadalmi élet szinte minden területén észlelhető. Számunkra nem az országrészek nyelvhasználati sajátosságainak, toleránsnak nem mondható gyakorlatának a megismerése volt a fontos, hanem a mi helyzetünkhöz hasonló, a kétnyelvű Brüsszel főváros régió, az ott élő flamand és vallon közösségek nyelvhasználati jogainak elismerése, kölcsönös tiszteletben tartása. Brüsszelről csupán annyit előzetesként, hogy bár a flamand országrészben található, a francia nyelvű vallon térhódítás az észak-erdélyi városokban tapasztalható demográfiai változásokhoz hasonlítható. Így talán nem kell sokat magyaráznom, hogy miért pont ide mentünk tapasztalatcserére.
– Brüsszeli tartózkodásuk során kivel tárgyaltak az anyanyelvhasználat vonatkozásairól, és milyen következtetésekre jutottak?
– A látogatás első napján a flamand ajkú Brüsszeli Szabadegyetemen, az intézmény információs és dokumentációs központjában Rudi Janssens professzor a brüsszeli nyelvi helyzetet ismertette, amelyből egyértelműen kiderült a flamandok térvesztése, majd bemutatta a kétnyelvűség bátorítása végett született, a brüsszeli kórházakban létjogosultságot nyert kezdeményezéseket. Alkalmunk volt megismerni a professzor tanítványa, Antoon Cox doktorandusznak a kutatásait, tanulmányát a kórházak sürgősségi szolgálatának nyelvhasználatára vonatkozóan. A nyelvész- szociológus nagy érdeklődéssel hallgatta a romániai helyzetismertetőt, és felajánlotta, hogy saját kutatási tervét kibővíti a romániai magyar eset tanulmányozásával, mert következtetéseivel a magyar kisebbségi közösség ügyét szeretné szolgálni. Reményei szerint ehhez Brüsszel főváros régió minisztériuma anyagi támogatást is nyújthat. Vendéglátóink furcsállták a romániai gyakorlatot, a román parlament intoleráns magatartását az RMDSZ törvénytervezetével kapcsolatosan, már csak azért is, mert Románia – ellentétben Belgiummal – ratifikálta a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartáját. Megdöbbentette vendéglátóinkat az érvelés, amellyel a román parlamentben elutasítják az anyanyelvhasználatot az orvos – beteg kapcsolatban és annak megvalósítására tett konkrét törvényjavaslatunkat. Véleményük szerint ennek a létfontosságú kisebbségi jognak a biztosítása elsősorban a kulturális szint, társadalmi befogadókészség, felelősség kérdése. Náluk csupán arra van jogszabály, hogy Brüsszelben kell működjenek kötelező módon kétnyelvű kórházak is a vallon illetve flamand kórházak mellett. De mindkét nemzeti közösség kórházai is kötelező módon fogadják és gondozzák – anyanyelvükön – a hozzájuk fordulókat, függetlenül attól, hogy melyik nemzeti közösséghez tartoznak. Sőt, erőfeszítéseket tesznek arra is, hogy az egészségügyi személyzet a bevándorlókkal is kommunikálni tudjon, ha ezek nem ismerik a francia vagy holland nyelvet. Erre nincs törvény, a kórházaknak nincs is szükségük rá, csupán az empátiakészség és a felelősségérzet vezérli őket. Ami a felelősségérzetet illeti, elmondták, hogy ha az orvos a diagnózis megállapításánál nyelvi kommunikációs okokból téved, akkor annak súlyos következményei vannak nemcsak az orvos, hanem a kórház számára is. A beteget már a kórházi regisztrációnál anyanyelvén fogadják, hiszen ez az első kontaktusa a kórházzal. Alkalmunk volt hallani felvételről, hogy a Brüsszelben tartózkodó románt is anyanyelvén fogadják. Megtudtuk, hogy a sürgősségi ellátás területén fel sem merül az a probléma, hogy az orvosi személyzet ne ismerje mindkét nyelvet, de van olyan megoldás is, hogy az intervenciós csapatban mindkét nemzetiségű személy legyen. A látogatásunk másik fontos epizódja az állami kórházak igazgatóságán a humánerőforrás- igazgató, Freddy Iemans helyzetismertetője volt. Elmondása szerint a kétnyelvű kórházaknál az egészségügyi személyzet alkalmazásakor feltétel, hogy az illető személy rendelkezzen sikeres nyelvvizsgával, a vallon mellett kell ismernie a flamand nyelvet is. A kizárólagosan vallon vagy flamand kórházakban is nyelvkurzust kell végezni a kétnyelvűség biztosítása érdekében. A nyelvtanfolyamot a személyzet munkahelyén tartják, munkaidőben, még a betegellátás idején is, de zömében a szünetek ideje alatt. Az elvárás az, hogy a személyzet csak a szaknyelvet ismerje, nem kell széles körű nyelvismeretre szert tennie, hiszen a cél az, hogy a személyzet a beteg anyanyelvén való ápolásához szükséges nyelvezetet ismerje. Vendéglátóink elismerték, hogy ez költséges, de a kormány és a kórházak együttesen biztosítják a szükséges finanszírozást, felismervén a nyelvkurzusok fontosságát. Amikor elmondtam, hogy én is egy ilyen megoldási lehetőségről beszéltem az egyik parlamenti vitán, és hogy mennyire abszurdnak tartották ezt a vitapartnereim, csak annyit jegyeztek meg fejcsóválva, hogy ezek szerint nem lesz könnyű a dolgunk egy olyan társadalomban, ahol az egészségügynek nem a szakszerű és felelősségteljes betegellátás az elsődleges feladata.
Látogatásunk második napján az Egészség Háza nevű flamand közösségi intézményt látogattuk meg, amely azt a feladatot tűzte ki célul, hogy a kisebbségi helyzetbe került brüsszeli flamand közösség egészségügyi nyelvhasználatát megkönnyítse. A civil szervezet először is a flamand szociális gondozókat kereste meg, az ezek által gondozott flamand betegeket nyilvántartásba vették, kapcsolatot teremtettek a flamand ajkú orvosokkal, asszisztensekkel, akikhez a flamand betegeket irányítják, valóságos diszpécserszolgálatot teljesítve. A brüsszeli flamand lakosság számára egészségügyi ismeretterjesztő rendezvényeket szerveznek, állandó kapcsolatot próbálnak létrehozni a brüsszeli flamand egészségügyi személyzet és a betegápolásra szorultak között. Vendéglátóink elmondták, hogy a korábbi, szigorúan szabályozott, defenzív nyelvpolitika helyett ma már offenzív jellegűnek minősíthető a tevékenységük. Véleményük szerint a romániai magyarokkal szemben a flamandok előnye az, hogy nyelvüknek hivatalos státusa van, az ország törvényhozásában erős támpont a kvótarendszer, ráadásul közösségük tehetős, maguk is képesek megteremteni nyelvük használatának feltételeit és eszközeit, konkrétan az adminisztráció minden területén szükséges formanyomtatványok flamand nyelvű változatától kezdve az oktatásrendszer minőségi jellegét biztosító iskolahálózatig. Jelentős mozzanat volt a Belga Királyi Akadémián tett látogatásunk, ahol Frühling János radiológus- és onkológusprofesszor, az akadémia főtitkára fogadott. Biztosított arról, hogy szívesen támogat minden kezdeményezést, ami a romániai egészségügy kisebbségi nyelvhasználatát elősegíti. Elmondta, hogy saját karrierje során alkalma volt megtapasztalni, mennyire fontos a nyelvi kérdés, hiszen a beteg szavának megértése, pontos értelmezése a helyes diagnózis feltétele. Elfoglaltsága ellenére, felkérésre kész szakmai előadásokat tartani a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. Véleménye szerint is sokat segítene ügyünkön, ha a magyart regionális nyelvként ismernék el Romániában.
– Ehhez képest hogy állunk itthon az RMDSZ által kezdeményezett törvénytervezettel?
– Mi itthon törvénytervezetünk szenátusi plénumbeli vitája előtt állunk. Helyzetünk egyáltalán nem kecsegtető. Ugyanaz a miniszter, Eugen Nicolaescu, aki 2007-ben még azon a véleményen volt, hogy támogatható az elképzelésünk, sőt jobbító javaslatot is tett, ma már, saját magának ellentmondva, eltekintve a ratifikált chartában felvállalt kötelezettségektől, nem ért egyet a kisebbségi nyelvhasználat törvény nyomatékosította biztosításával az általa vezetett egészségügyben. A parlamenti vitapartnerek empátiakészségével is baj van, a politikai akarat hiányán túlmenően, hiszen magatartásuk, viszonyulásuk az ügyhöz a román társadalom befogadókészségét tükrözi. Tehát ezért ilyen problematikus a marosvásárhelyi magyar orvosképzés is. Mi mindezek ellenére nem adjuk fel a harcot, a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartájának tiszteletben tartására vonatkozó országjelentés mellett az RMDSZ összeállítja a saját jelentését, amelyet eljuttat az Európa Tanácsnak. Látogatásunk Brüsszelben nem csak az ottani helyzet konkrét megismerését szolgálta, hanem szavunkat hallattuk az Európai Unió fővárosában.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Nyilvánosság kizárva: autonómiatervezetet készít az RMDSZ
A nyilvánosság teljes kizárásával, önállóan kívánja elkészíteni a Székelyföld területi autonómiájának törvénytervezetét az RMDSZ. A szövetség azt tervezi, hogy külső szakértők bevonása nélkül állítja össze a dokumentumot az év végéig. Vajon megint az autonómiaküzdelem kisiklatására készülnek?
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára a tervezetet kidolgozó testület összetételét sem kívánta elárulni. „Ez egy belső műhelymunka, és nem szeretnénk, hogy szakértőink a sajtó és egyáltalán a közvélemény nyomása alatt dolgozzanak” – fogalmazott a kolozsvári politikus a Krónika napilapnak. Megjegyezte: „A szövetség december végén közvitára kívánja bocsátani tervezetét, addig nem szeretnénk részletekbe bocsátkozni az elképzelést illetően, nem lenne célszerű”.
Kovács Péter szerint a tervezet beterjesztését megelőző közvita fóruma épp arra jó, hogy bárki megfogalmazhatja észrevételeit a dokumentummal kapcsolatban - reagált a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a műhelymunkához felajánlott segítségére. „Az a célunk, hogy a közvitát követően egy olyan tervezetet kívánunk benyújtani, amely a lehető legszélesebb körű támogatottságot élvez” – tette hozzá Kovács.
Márton Árpád RMDSZ-es képviselőtől szerint a tervezet még nincs olyan fázisban, hogy bármit is mondani lehessen róla. „Amíg konkrét kérdések kapcsán nem születnek döntések, mindenki csak a saját véleményét mondhatja, ebből pedig nagy zűrzavar alakulhat ki, ez nyilván akadályozná a racionális döntéshozatalt”– szögezte le Márton Árpád, aki a Krónika értesülései szerint részt vesz a tervezet összeállításában.
Toró: közös szellemi termékre van szükség
Toró T. Tibor, az EMNP elnöke szerint az RMDSZ autonómiatervezete akkor lehet sikeres, ha mögéje társadalmi konszenzus építhető, ha a teljes politikai elit a társadalommal összhangban felsorakozik mögéje. „A konszenzust eddig nem sikerült megvalósítani, ám a néppárt továbbra is készen áll arra, hogy részt vegyen az alkotói munkában, szívesen átadjuk az elméleti és a gyakorlati tudást, sőt a tervezet képviseletét, népszerűsítését is vállaljuk, ha egy közös szellemi termékről van szó. Ezt már a nyilvánosság előtt és személyesen Kelemen Hunornak is jeleztem korábban” –mondta Toró. A néppárt elnöke ugyanakkor úgy fogalmazott, óvatosan optimista ebben a kérdésben, mert emlékszik az RMDSZ korábbi autonómia-tervezetekhez való viszonyulására. „2004-ben társaimmal három autonómiatervezetet nyújtottunk be a parlamentben: az Székely Nemzeti Tanács megbízásából a Székelyföld területi statútumát, az EMNT felkérésére egy személyi elvű autonómiára vonatkozó kerettörvényt illetve az erdélyi magyarok személyi elvű kulturális autonómiájának statútumát. Akkor az RMDSZ vezetése nem állt mellénk, ellenezte a parlamentben, a vitában sem sorakozott fel az ügy mellett. Az, hogy mennyire nem gondolták komolyan ezt a kezdeményezést, visszaköszönt 2012-ben, amikor a Székelyföld autonómiastatútuma befejezte parlamenti pályáját, és az RMDSZ szenátorai, élükön Markó Bélával és Frunda Györggyel részt sem vettek azon a szavazáson, ahol pontot tettek az ügy végére” – idézte fel Toró. A politikus szerint az, hogy az RMDSZ kongresszusa úgy döntött, szükség van egy ilyen törvénytervezetre, jelzi, hogy az elmúlt kilenc év nem volt hiábavaló, elérték, hogy a politikai elit az egész társadalommal, a civil közösséggel cselekvően vállalja fel az önrendelkezés ügyét.
Az EMNP elnöke szerint az autonómiatervezet a Székelyek Nagy Menetelésének folytatása lehet, ám egységre van szükség a véglegesítésében és érvényesítésében.
„Nem valószínű a közös műhelymunka”
Székely István Gergő politológus nem tartja valószínűnek, hogy az RMDSZ végül bevonja a tervezet kidolgozásába az MPP-t, az EMNP-t és az SZNT-t. Ugyanakkor úgy véli, arra sincs túl sok esély, hogy a három politikai szervezet közös tárgyalási platformja, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) újrainduljon, melynek célja eleve az volt, hogy az erdélyi magyar közösség számára fontos stratégiai kérdésekben közös álláspontot alakítsanak ki, amelyre a későbbiekben közös politikai cselekvés építhető. „Mindez csak abban az esetben történhetne meg, ha az RMDSZ ellenzéke jelentősebb támogatottságot tudna felmutatni. Úgy gondolom, az RMDSZ valószínűleg olyan külső szakértőkkel fogja legitimálni a törvénytervezetét, akik nem tartoznak a szövetség holdudvarába” – nyilatkozta lapunknak a Székely István Gergő.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szombaton jelentette be: a szövetség december végéig közvitára kívánja bocsátani a Székelyföld területi autonómiájának törvénytervezetét, és arra készül, hogy azt a februárban kezdődő tavaszi ülésszak legelején nyújtja be a parlamentben. Kelemen Hunor elmondta, jelenleg szakemberekkel dolgoznak a tervezeten, amely a dél-tiroli autonómiamodellt tekinti kiindulópontjának. Kijelentette, a román társadalom meggyőzése nélkül esélytelen az autonómiaküzdelem. Parlamenti autonómiakísérletek kronológiája
A román parlament elé terjesztett kezdeményezések eddig kivétel nélkül elbuktak. Bakk Miklós politológus, egyetemi tanár átfogó kronológiájából kiderül, az első kísérlet Birtalan Ákos, Kovács Zoltán, Szilágyi Zsolt, Pécsi Ferenc, Toró T. Tibor és Vekov Károly RMDSZ-es képviselők nevéhez fűződik, akik 2004. február 25-én benyújtották Székelyföld Autonómia-statútumát. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tervezetét március 30-án az alsóház, júniusban pedig a szenátus is elutasította. 2004. június 18-án négy RMDSZ-es képviselő és egy szenátor aláírásával iktatták a képviselőház állandó bizottságában az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) nevében, Bakk Miklós és Toró T. Tibor honatya által kidolgozott, a személyi elvű autonómia kerettörvényét, valamint a romániai magyarság személyi elvű autonómiájának statútumát. A dokumentumot alkotmányellenességre hivatkozva a képviselőház közigazgatási bizottsága szeptemberben leszavazta.
2005. június 8-án az RMDSZ frakciói úgy döntöttek, nem támogatják az SZNT-nek a parlament elé terjesztett autonómia-statútumát.
2005. június 30-án az SZNT Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezetét másodszor is a parlament elé terjesztik (beterjesztő Sógor Csaba szenátor és Becsek Garda Dezső képviselő), de a képviselőház október 12-én elutasította. Márton Árpád RMDSZ-es képviselő felvállalhatatlannak nevezte az SZNT statútumát. Ugyanezt a törvénytervezetet a bukaresti szenátus 2012. szeptember 25-én tűzte napirendre és utasította el.
http://itthon.ma/erdelyorszag, http://itthon.ma/erdelyorszag

Kisebbségvédelmet, illetve tehetséggondozást szorgalmaztak magyar képviselők az EP-plenárison
A kisebbségek jogvédelme jegyében szólalt fel Mészáros Alajos szlovákiai és Sógor Csaba erdélyi néppárti európai parlamenti (EP-) képviselő, míg a szocialista Tabajdi Csaba uniós szintű tehetségmentő hálózat megteremtését szorgalmazta az EP éjszakába nyúlt hétfői strasbourgi plenáris ülésén, az úgynevezett egyperces felszólalások sorában.
Mészáros Alajos kifogásolta, hogy az Európai Bizottság szeptemberben nem engedélyezte az aláírásgyűjtést azon állampolgári kezdeményezés mellett, amely intézkedéseket javasolt az őshonos kisebbségek védelme érdekében.
"Jó lenne, ha az unió határozottabban kiállna a saját értékei mellett, amelyeket előszeretettel hangoztat harmadik országok esetében" - mondta az egységes kisebbségvédelmi csomag szükségessége mellett érvelő politikus.
Sógor Csaba a román kormány regionális átalakítási terveivel szembeni tiltakozásról, a székelyföldi autonómiát célzó minapi tömegmegmozdulásról szólt.
Reményének adott hangot, hogy sokan megértették ennek az üzenetét, vagyis azt, hogy Romániában nem megoldott a kisebbségek helyzete, és hogy a romániai magyarság mozgalmi eszközökkel is kész felhívni a figyelmet a megoldatlan problémákra. Ugyanakkor szóvá tette, hogy a román hatóságok zaklatni kezdték az élőlánc szervezőit.
Tabajdi Csaba (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az unióban a következő évek legnagyobb kihívása - a munkahelyteremtés és a szegénység csökkentése mellett - az esélyteremtés az európai fiataloknak, azon belül az, hogy a szegény családok gyerekeinek is legyen esélyük felsőfokú tanulmányokra. Szerinte mind tagállami, mind uniós szinten mozgalmakat kell indítani tehetségmentés céljából.
"Új tehetséggondozó kollégiumokra, speciális ösztöndíjakra van szükség" - mondta. (MTI)

A székelyek meneteléséről az EP-ben
A kisebbségek jogvédelme jegyében szólalt fel Mészáros Alajos felvidéki és Sógor Csaba erdélyi néppárti európai parlamenti képviselő, míg a magyarországi szocialista Tabajdi Csaba uniós szintű tehetségmentő hálózat megteremtését szorgalmazta az EP éjszakába nyúlt hétfői strasbourgi plenáris ülésén, az úgynevezett egyperces felszólalások sorában.
Mészáros Alajos kifogásolta, hogy az Európai Bizottság szeptemberben nem engedélyezte az aláírásgyűjtést azon állampolgári kezdeményezés mellett, amely intézkedéseket javasolt az őshonos kisebbségek védelme érdekében. „Jó lenne, ha az unió határozottabban kiállna a saját értékei mellett, amelyeket előszeretettel hangoztat harmadik országok esetében” – mondta az egységes kisebbségvédelmi csomag szükségessége mellett érvelő politikus. Sógor Csaba a román kormány regionális átalakítási terveivel szembeni tiltakozásról, a székelyföldi autonómiát célzó minapi tömegmegmozdulásról szólt. Reményének adott hangot, hogy sokan megértették ennek az üzenetét: vagyis azt, hogy Romániában nem megoldott a kisebbségek helyzete, és a romániai magyarság mozgalmi eszközökkel is kész felhívni a figyelmet a megoldatlan problémákra. Ugyanakkor szóvá tette, hogy a román hatóságok zaklatni kezdték az élőlánc szervezőit. Tabajdi Csaba (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az unióban a következő évek legnagyobb kihívása – a munkahelyteremtés és a szegénység csökkentése mellett – az esélyteremtés az európai fiataloknak, azon belül az, hogy a szegény családok gyerekeinek is legyen esélyük felsőfokú tanulmányokra. Szerinte mind tagállami, mind uniós szinten mozgalmakat kell indítani tehetségmentés céljából. „Új tehetséggondozó kollégiumokra, speciális ösztöndíjakra van szükség” – mondta a magyarországi baloldali politikus.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A kisebbségi jogok számonkéréséért
Az Európai Unió tagállamain is számon kell kérni a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítását, ez ne csupán az újonnan csatlakozó országokkal szemben legyen elvárás – hangsúlyozta Sógor Csaba európai parlamenti képviselő Az emberi jogok helyzete a világban 2012-ben és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikája című jelentés kapcsán szervezett vitában.
Az RMDSZ politikusa elégedetten nyugtázta, a jelentés arra kéri az uniót, hogy a bővítési folyamat során is követelje meg a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak aktív védelmét, valamint hogy a tagjelölt országok tegyenek lépéseket a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek a társadalmi, politikai és kulturális élet minden területén való teljes és tényleges egyenlőségének biztosítása iránt. Sógor szerint sajnálatos az, hogy a tagországok tekintetében az EU nem kéri számon ezeket az intézkedéseket. ,,A tagjelöltek számára ez azt sugallja: csak addig kell figyelniük ezekre a kérdésekre, ameddig csatlakoznak az unióhoz, később akár vissza is vonhatják a nemzeti kisebbségek számára kedvező szabályokat. Sajnos, volt már erre példa, így nem alaptalan az aggodalom” – hívta fel a figyelmet.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Így teljesítettek idén az erdélyi magyar EP-képviselők
Sógor Csaba volt a legtevékenyebb a három erdélyi magyar európai parlamenti képviselő közül a MEPranking.eu szerint. A portál összesen hat paraméter (interpellációk, indítványok, jelentések, állásfoglalások, beszédek és nyilatkozatok száma) alapján rangsorolta a 763 eurohonatyát.
E szerint Sógor Csaba a 272. a rangsorban a EP-képviselők átlagához viszonyított 89,4 százalékos teljesítményével.
Tőkés László a 427. a rangsorban a EP-képviselők átlagához viszonyított 60,5 százalékos teljesítményével.
Winkler Gyula a 625. a rangsorban a EP-képviselők átlagához viszonyított 32,4 százalékos teljesítményével.
maszol. ro

Az ötszázezredik éve
A „hideg béke” évének titulálta a befejeződéséhez közeledő 2013-at Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke. A minősítés nyilván a hazai magyar politikai préri hangulatát hivatott érzékeltetni, azt az állapotot, amelyben látványos vagy tétre menő egymásnak feszülés nélkül, de a közeledés leghalványabb jelét sem láttató módon élt idén a romániai magyar politikai piac két meghatározó szereplője, az RMDSZ és az EMNT.
Én mégis az ötszázezredik évének nevezném a lecsengőben lévő esztendőt, és nemcsak azért, mert az egyszerűsített honosítási eljárás révén megszerezhető magyar állampolgárság intézményét szinte kivételesnek nevezhető egyetértésben támogatja a két említett párt. Sokkal inkább azért, mert a határmódosítás nélküli nemzetújraegyesítés olyan siker, amilyen már régen dagaszthatta a kebleket országhatárokon innen és túl.
Szabadulás
Természetesen nem véletlen, hogy éppen Böjte Csaba ferences szerzetes és édesanyja, Böjte Julianna mondták el félmilliomodikként az eskü szövegét, és váltak aláírásukkal immár közjogi értelemben is az anyaország tagjává. Szimbolikus helyen – az Országház kupolatermében – és időpontban: december 5-én. Jelképes emberek főszerepben, akiknek jelenléte önbizalomnövelő módon képes igazolni, mekkorát képes fordulni kilenc esztendő alatt a világ. Miután a 2004. december 5-i gyászos emlékű népszavazást követően – Lukács Csaba után szabadon – „végképp beszorultunk a trianoni határok közé, mert nem akadt kétmillió igen egy olyan kérdésben, hogy kék-e az ég, magyar-e a magyar.”
Immár 500 ezret meghaladó számú külhoni magyar állampolgár, köztük több mint 200 ezer választókorú polgár várja a 2014-es év nagy erőpróbáját, a magyar parlamenti választást. Azt az izgalmat és meghatottságot borítékoló alkalmat, amikor először élhet szavazati jogával a frissen hivatalosított magyar állampolgár, és ha egyelőre csak érintőlegesen is, de hozzájárulhat egy újabb parlamenti ciklus sorsának alakításához.
Hogy él-e vele, jelentős mértékben a hazai magyar pártok, az RMDSZ, az MPP és az EMNP felelőssége, a mobilizálás ugyanis kulcsfontosságú szerepet játszik. Az előjelek jók, úgy tűnik, e tekintetben azonos oldalon áll és tevékenykedik mindenki. Furcsa is lenne az ellenkezője, még az esemény nemzetpolitikai jelentőségén túl is. A jövő év ugyanis a romániai magyarság számára igencsak erőltetett menetnek ígérkezik, s mindenkiben meglehetős értetlenséget keltene, ha bármelyik politikai alakulat a választói jog szelektív alkalmazására buzdítana.
Arccal Brüsszelnek
A két hazai megméretés közül az első – az európai parlamenti választások – korántsem elhanyagolható. Ami így, december végén valószínűsíthető: a megelőző alkalommal ellentétben 2014-ben nem lesz magyar koalíció, sezáltal elsősorban Tőkés László helyzete kerül fókuszba. Tőkés néppárti színekben való indítását ugyan nem zárja ki Toró T. Tibor, de nem is valószínűsíti, s miután az EMNP előrelátható választói támogatottsága valószínűleg nem jelentene megfelelő erejű hordozórakétát, a volt püspököt egyre többen látják a Fidesz EP-listáján. Az erről zajló beszélgetések tényét Toró is megerősítette, így egyre kétségbevonhatatlanabbul ebbe az irányba tart a folyamat.
Miután az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor szerint Tőkést az EP-be való bejutás pillanatától nem tekinthette magáénak a tulipános alakulat, jövőre eleve két brüsszeli-strasbourgi helyben gondolkodnak, amelyek megszerzését reálisnak is tartják. Eddig hárman jelezték indulási szándékukat, az elnök által sem kifogásolt teljesítményt nyújtó eddigi EP-képviselők, Sógor Csaba és Winkler Gyula mellett Vincze Lóránd igyekszik Brüsszelbe. Nyilatkozatok szintjén mindhárman a lista még bejutást ígérő második helyét célozzák meg, ami egyrészt kissé viccesen hangzik, másrészt azt sugallja, hogy valakinek fenntartja a tuti nyerő helyet az RMDSZ. Név még nem nagyon hangzott el, a politikai zuhanyhíradó a kolozsvári Eckstein-Kovács Péter nevét emlegeti, amit Kelemen sem cáfol – ellentétben a Borbély László és Frunda György esetleges jelöltségével.
A választási szorzók alapján, magas magyar és a szokásosan alacsony román választói részvétel esetén a két hely megszerzése nem tartozik az illúziók birodalmába, Tőkés más irányból való „megérkezése” esetén pedig maradna az erdélyi magyarság háromfős brüsszeli képviselete. És ez – figyelembe véve az Európa-parlament létszámának csökkentésével együtt járó Románia-kvóta szűkülését – egyértelmű nyereségként kezelhető.
Ellenzéki arculatépítés
Mindez azonban nem vinne közelebb a sokak által óhajtott romániai magyar képviseleti egység megteremtéséhez. Úgy tűnik, e tekintetben kizárólag az EMNP izmosodása segíthet, az erőviszonyok 2016-ra való kiegyensúlyozása, aminek esetleges elmaradását Toró T. Tibor is kimagyarázhatatlannak tartaná.
Miután úgy tűnik, az USL tagjait összekötő érdekek sokkal erősebbek, mint a pártszövetséget feszítő ellentétek, az RMDSZ-t egyelőre inkább ellenzéki arculatának kiépítése foglalkoztatja. Ezt ugyanis mindeddig elmulasztották megtenni, ezt részben a kormányra kerülés fel-felvillanó lehetőségének bűvölete, de a nemzedékváltás nyomán bekerülő emberállomány hiányosságai is magyarázzák. Ma alig látni RMDSZ-es honatyát vagy szakértőt a bukaresti vitaműsorokban, s nemcsak azért, mert nem hívják őket, de – amint ezt Kelemen Hunor is elismerte – a bevethető állomány korlátozottsága okán is. Márpedig a restitúciók ügyében indított román „ellenforradalom”, vagy a regionalizáció-autonómia kérdéskörében is a leghalványabb ellenvélemény nélkül hömpölyög az esetenként becsületsértő szinten zajló agymosás.
Békejobb
A letűnő év legfontosabb nemzetpolitikai hozadéka azonban kétségtelenül az, hogy kilencven országból ötszáznegyvenezren kérték a magyar állampolgárságot. „Továbbra is szükségünk van Bécsben születő, de magyarul gondolkodó Széchenyikre, a magyar nyelvet csodálatosan művelő, Nagyszalontáról jövő Arany Jánosokra, és szükségünk van Szabadkáról származó Kosztolányi Dezsőkre is” – fogalmazott a félmilliomodik ünnepségén Orbán Viktor miniszterelnök.
Böjte Csaba édesapja versét idézte. A költemény, amelyet szűk körben mondott el Erdélyben az ötvenes években, nem maradt fenn, de mivel egy besúgó is jelen volt az eseményen, a Szekuritáté tudomására jutott. A román hatalom hétéves börtönbüntetéssel „honorálta”, amiből négyet le is töltött. Szabadulása után másfél hónappal belehalt a szamosújvári börtönben szerzett betegségekbe. A vers a reményről szólt, arról, hogy odakint hideg van ugyan, a farkasok üvöltenek, de ki kell tartani, mert egyszer csak eljön az áldott tavasz.
Böjte Csaba élete és tettei is a reményről szólnak – immár ötezer árva vagy szegény sorsú gyereknek biztosította az újrakezdés lehetőségét, a jobb élet esélyét. Nemcsak az elkallódástól, hanem az asszimilációtól is megmenti őket, hiszen intézményeiben magyar gyerekek nevelkednek, tanulnak szakmát, rendeződik az életük.
Akik viszont csak jövendő szavazatok fényében vagy elkölteni vélt adóforintok mértékében látják és mérik a világot, soha nem fogják megérteni, mit is jelent pontosan ez az új nemzetegyesítés. A ferences szerzetes egyik gondolata azonban talán nekik is mond valamit: a befogadásból mindig élet fakad. A 2010 májusában, az újonnan alakult magyar országgyűlés tagjai többségének kinyújtott kezét eddig több mint félmillió, az anyaország határain kívülre kényszerült nemzettárs fogadta el. Békejobbként.
Csinta Samu
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Erdély a hazánk, ám Európa az otthonunk – A világ Sógor Csaba szemével
Erdély a hazánk, ám Európa az otthonunk. Ennek ellenére sokszor el kell magyaráznunk, hogy Romániában több magyar él, mint néhány tagállam teljes lakossága. Az sem magától értődő, hogy mi továbbra is magyarként kívánunk élni ebben az országban – mondta Sógor Csaba. Az RMDSZ Európa Parlamenti (EP) képviselője nemrég Sepsiszentgyörgyön, az Europe Direct által szervezett, Európa kávéház című rendezvényen osztotta meg gondolatait a fiatalokkal.
Nem könnyű megértetni a parlamentben azt, hogy mi nem bevándorló kisebbség vagyunk, hanem ezer éve itt élünk, s államalkotó tényezőként bennünket más jogok illetnek meg, mint a Németországba néhány évtizede bevándorolt arabokat – magyarázta a képviselő.
– Brüsszelben nem elég csupán elmondani ezt, fel kell mutatni, megfoghatóvá kell tenni, át kell adni azokat az értékeket, amelyek a sajátjaink, és amellyekkel Európát is gazdagítjuk – hangoztatta Sógor.
Ami a kisebbségi kérdést illeti, a képviselő azt mondja: ki kell állni a világ összes kisebbsége mellett, mert akkor hitelesebben lehet védeni az erdélyi magyarság jogait is. Ez részvételének célja a Kisebbségi Intregroupban és a Tibet Intergroupban is. – Tibet ügye ismert a világban, ezért arra is alkalmas, hogy ezzel párhuzamosan a másfélmilliós erdélyi magyarság helyzetét is ismertessük – hangsúlyozta az EP-képviselő.
Sógor tizenegy célzott parlamenti felszólalásával napirenden tartotta a szlovák nyelvtörvényt és a kárpátaljai magyarok oktatási nehézségeinek ügyét is. Általános problémákról szólva az EP-képviselő kifejtette: a világon egymilliárd ember éhezik, és kétmilliárdnak nincs tiszta ivóvize. Néhány évtized múlva sokszoros árat fizetünk majd azért, hogy ma Romániában minden ember naponta 32 liter ivóvizet húz le a vécén. Súlyos következményei lesznek a klímaváltozásnak és az eszement vegyszerezésnek is. Magyarországon van olyan almafaj, amelyet 42 vegyszerrel kezelnek, amelyekről egyenként kimutatták, hogy ártalmatlan az ember egészségére, csak éppen arról nem beszél senki, hogy ezek összesen milyen hatást fejtenek ki – részletezte Sógor.
– Lehet szidni az EP-t, hogy hónapokat tölt el az élelmiszeripari adalékok szabályozásával, de nem árt tudni, hogy jelenleg, hivatalos adatok szerint százezer vegyi anyagot használnak, amelyek közül mindeddig alig hatezret szabályoztunk le.
Nem kellene feltalálnunk a spanyolviaszt, csak át kellene vennünk a jó gyakorlatokat – vélekedett Sógor. Míg az északi államokban négy euróba kerül a lakosoknak egy állami tisztségviselő fenntartása, a déli államokban ez 20 euróra rúg. Csak tanulni kellene az okosabbaktól és kerülni azokat a hibákat, amelyeket Európa déli felén elkövettek – magyarázta.
A fiataloknak ezeket figyelembe véve kell megélniük, hiszen általánosan érvényes receptek nincsenek. A lakosság beiskolázottsági arányának növekedésével csökken a korrupció, a környezetszennyezés, de nem egyértelmű, hogy a tudósok földjén élnek a legjobban. Svájcban az egyik legalacsonyabb az egyetemi végzettek aránya, de köszönik, jól vannak – mutatott rá a képviselő, aki szerint a munka becsületének helyreállítása lenne az egyik biztos fogódzó a válságból való kilábaláshoz.
Erdély András
Székely Hírmondó
Az Európai Palament évi kimutatása szerint Sógor Csaba volt a legaktívabb RMDSZ-es képviselő. 18 kérdést tett fel, 77 indítványt kezdeményezett, két ügyben foglalt állást, 165 alkalommal szólalt fel.
Erdély.ma

Biró: harmadik lehetne egy közös EP-listán az MPP jelöltje
A Magyar Polgári Párt (MPP) január folyamán tárgyalni fog az RMDSZ-szel egy közös Európai Parlamenti jelöltlista kialakításáról, amelynek harmadik helyére tart igényt – közölte szerdán Biró Zsolt.
A pártelnök (képünkön) marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján rámutatott, ha az alkotmánymódosító népszavazást valóban egy időben tartják az EP-választásokkal, akkor a románság részvétele is magas lesz. Így az RMDSZ nem teheti kockára az erdélyi magyarság európai képviseletét azzal, hogy elzárkózik az összefogástól, mert kétséges, hogy átlépi-e még az öt százalékos küszöböt – jelentette ki Biró.
Emlékeztetett: az MPP a maga részéről az utóbbi két parlamenti választáson letett arról, hogy külön jelöltlista indításával kockáztassa a romániai magyarság bukaresti képviseletét, és hasonló „felelősségteljes” hozzáállást vár az RMDSZ-től is az EP-választás esetében. Leszögezte: az MPP nem fog „biankó csekket” aláírni az RMDSZ-nek.
Támogatottságuk ismeretében Biró Zsolt természetesnek tekinti, hogy egy kialakítandó közös lista első két helyére az RMDSZ jelöljön, de a harmadik helyre az MPP tart igényt. Ha egy ilyen összefogáshoz az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is csatlakozna, akkor ők a negyedik helyre jelölhetnének, tekintettel arra, hogy a 2012-es önkormányzati választásokon az MPP-nél kevesebb polgármesteri mandátumot szereztek – tette hozzá Biró Zsolt.
Újságírói kérdésre, hogy kit javasol az MPP egy esetleges közös EP-listára, Biró Zsolt nem nevezte meg a párt jelöltjét. Az RMDSZ-szel való tárgyalás dátumát sem pontosította, azonban hozzátette, a találkozó szükségességéről megállapodott már Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel.
Mint arról beszámoltunk, az idei EP-választásokra korábban az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) is erdélyi magyar koalíció létrehozását javasolta. Utóbbi szervezet elnöksége kifejtette, az erős brüsszeli magyar képviselet érdekében Tőkés László vezette erdélyi magyar koalíciós listával kellene indulni a májusi megmérettetésen.
Az RMDSZ azonban elutasította a koalíciót. Kelemen Hunor a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) novemberi marosvásárhelyi ülésén kifejtette: az RMDSZ-nek önállóan kell indulnia az EP-választásokon, és „nem szabad engednie más magyar szervezetek zsarolásának”.
Mint ismeretes, a 2009-es EP-választásokon az RMDSZ és az EMNT által létrehozott Magyar Összefogás listája a – román választók alacsony részvétele közepette – leadott voksok kilenc százalékát kapta meg. A listát Tőkés László, az EMNT elnöke vezette, mellette az RMDSZ két politikusa, Winkler Gyula és Sógor Csaba szerzett még EP-mandátumot.
Krónika (Kolozsvár),

Sógor Csaba nevében gyalázzák Winkler Gyulát
Sógor az első, iuliu winkler névvel nem lehet Székelyföldön aratni”. Ezt a kommentet fűzte valaki csütörtök este a Négyen versenyeznek két EP-mandátumért című cikkünkhöz Sógor Csaba nevében. Az illető feltörte az európai parlamenti képviselő Facebook-profilját, és így szólt hozzá az íráshoz.
Sógor Csaba szerint ugyanis csakis ez történhetett, mert – mint a maszol.ro-nak elmondta – ő maga soha nem írt volna ilyet képviselő kollégájáról. „Már szóltak nekem az RMDSZ főtitkárságáról, hogy valaki feltörte a Facebookomat. Aki ismer, tudja, hogy nem vetemednék ilyesmikre” – jelentette ki.
A politikus elmondta, az Facebook-profilját illetéktelenül használó személy amúgy is árulkodó jeleket hagyott maga után. „Nem tudhatta, hogy én soha nem használok az iPad-emen ékezeteket és nagy betűket” – magyarázta. Hozzátette, Winkler Gyula már korábban figyelmeztette őt arra, hogy egyesek megpróbálják majd kettejüket egymásnak ugrasztani.
Az EP-képviselőt a strasbourgi repülőtéren értük utol. Időközben szólt az asszisztenseinek, akik lecserélték a Facebook-jelszavát és törölték a nevében feltöltött posztot is.
Cs. P. T.
maszol.ro,

Feladatok és lehetőségek az EP-ben (Megkezdődött az RMDSZ-es jelöltállítási kampány)
Elkezdődött a belső kampány az RMDSZ-ben, elindult az EP képviselőjelöltek országjárása, a megyei, helyi szervezetek, platformok támogatását próbálják elnyerni, ezek alapján rangsorolja ugyanis a jelentkezőket a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT). Az RMDSZ, ha eléri az öt százalékos parlamenti küszöböt, két képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe, három név forog közszájon: a jelenleg is mandátumát teljesítő Sógor Csaba és Winkler Gyula mellett a lista élére szeretne kerülni Vincze Lóránt, a szövetség külügyi titkára is, aki az elmúlt években Winkler titkáraként tevékenykedett Brüsszelben. Az elmúlt napokban a háromszékiek pártfogását elnyerni érkezett Sepsiszentgyörgyre, ahol a sajtónak is beszámolt tapasztalatairól, terveiről.
Dél-Tirolból érkezett, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) első elnökségi üléséről – tavaly óta ő az RMDSZ által delegált elnökhelyettese a FUEN-nek –, s mint mondotta, „jó érzés ilyen pozitív példával indítani az évet”. A dél-tiroli németeknek ötven évre volt szükségük autonómiájuk kivívásához, ha ezt vesszük példaként, akkor mi az út felénél járhatunk – vélekedett. Kifejtette: az ottaniak harca sem ért még véget, most például azt szeretnék elérni, hogy az adókból helyben maradó 90 százalékot ne kelljen Rómába küldeni és a visszaosztást várni, hanem maradhasson helyben, és csak a központi kormányt megillető tíz százalékot utalják át. Meglátása szerint az erdélyi magyarság autonómiaharca új szakaszhoz érkezett, „most már erős társadalmi alapja van, komoly politikai egység áll mögötte és innen gyorsabban lehet építkezni”. Kifejtette, hogy szükség van komoly partnerekre is, a FUEN erős támogatást nyújthat Európában, de nagyon fontos lenne, hogy itthon meggyőzzük a román politikumot, hogy kedvezőbb körülményeket teremtsünk az autonómia befogadására.
Elmondta, a Székelyföld – angolul Szeklerland – koncepció immár bejáratottá vált Brüsszelben, és most már egyértelmű az itthoni szándék, az ott tevékenykedők pontosan tudják, mit kell képviselniük. A polgári kezdeményezés esetében meg kell várniuk az Európai Bíróság döntését, de addig sem ülnek tétlenül, a kezdeményező bizottság átalakul politikai grémiummá, „igyekszik majd minden területen becsatornázni az európai szabályozás felé vezető lehetőségeket”, és megpróbálják lebontani szép lassan a kisebbségi ügyeket övező európai közöny falát. Vincze Lóránt szerint az új Európai Parlament, új Európai Bizottság új politikákat fogalmaz majd meg, az európai szerződések módosítása elkerülhetetlen – főleg gazdasági okokból –, és ha ez elkezdődik, „kisebbségi szempontból is ott lehet lenni, benyújthatjuk a magunk javaslatait, ha addig elég erősek leszünk” – mondotta. Az Európai Néppártban is sikerült áttörést elérniük az elmúlt négy esztendőben, 2009-ben politikai határozatot fogadtak el az európai őshonos kisebbségek védelméről, 2012-ben pedig már a Néppárt alapprogramjába is bekerült a kisebbségi kérdés, most szeretnék elérni, hogy választási programjában is szerepeljen. Elmondta, hogy az RMDSZ EP-képviselői elsősorban kisebbségvédelmi kérdésekkel foglalkoztak, de nagyon fontos az EP-ben végzett szakpolitikai munka, így tudnak segíteni az önkormányzatoknak, a gazdálkodóknak stb. Megemlítette az új, idén kezdődött költségvetési időszak jelentőségét, és annak a veszélyét, hogy Románia még mindig nem készült fel erre, az EB visszadobta javaslatcsomagját, így kérdésessé vált, mennyire hatékonyan tudja lehívni majd az európai pénzeket. Meglátása szerint mindezek dacára Románia sokat köszönhet az uniós csatlakozásnak, főként gazdasági tekintetben, sikeresek voltak a vidékfejlesztési és mezőgazdasági területalapú támogatások, a fiatalok számára biztosított ösztöndíj, a külföldön tanulás és egyéb hasonló lehetőségek. „Megérte. Folytatni kell, mert Románia számára ez jó” – mondotta.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Németh Géza-emlékdíj népdalokért
A székelykeresztúri Simó Margit zenetanárnőt és tanítványát, Orbán Emőkét jutalmazták Németh Géza-emlékdíjjal vasárnap a csíkszeredai református templomban elismerésül, hogy kiemelkedő tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra megőrzéséhez és megmaradásához.
„Legyen áldás Simó Margit hangján, mikor énekel és mikor énekelni tanít” – ezekkel a szavakkal zárta laudációját Márton Magda, nyugalmazott székelykeresztúri pedagógus, miután ismertette volt kollégája életpályáját. Mint mondta, Simó Margit alapította a székelykeresztúri Petőfi Sándor Általános Iskola Gyermeklánc kórusát, amely 22 év után is aktív, és számos fellépést, előadást tudhatnak maguk mögött itthon és külföldön egyaránt. Méltatásában ugyanakkor szó esett arról a sok díjról is, amelyekben a közösségéért tevékenykedő zenetanárnő részesült, többek között Pro Urbe-díjjal és a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki munkásságát.
A tanítványt is díjazták
Simó Margit közös népdaléneklésre szólította fel a díjátadó ünnepség résztvevőit, akikkel így közösen énekelte el az Aki egymást tiszta szívből szereti című népdalt. Ezt követően a zenetanárnő az általa Németh Géza-emlékdíjra javasolt tanítványának, Orbán Emőkének munkásságát méltatta. „Nem elégedik meg azzal, ami adva van, ami épp csak arra elég, hogy létezzen, hanem mindig is arra törekedett, törekszik, hogy életminőséget biztosítson úgy a körülötte lévő kisebb, mint nagyobb közössége számára” – így jellemezte volt tanárnője Orbán Emőkét, akiről elmondta, hogy jelenleg angol szakos tanárnőként tanít a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban. Orbán Emőke az ünnepségen nem tudott részt venni, így helyette édesanyja, Fülöp Helén vette át az elismerést.
Tizennégy éve alapították az emlékdíjat
„Simó Margit a tizennegyedik pedagógus azok sorából, akik Németh Géza-emlékdíjat kaptak eddig, és ugyanennyi tanítvány is díjat kapott az évek során. A díjazottak között szerepelt néptánc oktató, néprajzos, több könyv szerzője, kórusvezető és még sokan mások” – sorolta a díjazottak listáját Csikós Klára, a Németh Géza Egyesület elnöke. Többek között csíkszeredai, brassói, székelyudvarhelyi, csíkmadarasi, korondi, gyergyóalfalui és gyímesközéploki pedagógusok részesültek Németh Géza-emlékdíjban. Ezt az elismerést a magyar millennium évében alapították, azzal a céllal, hogy a magyar kultúra megőrzéséért tevékenykedő pedagógusok munkáját kitüntessék. Azóta minden évben a Magyar Kultúra Napjához legközelebb eső vasárnap megszervezik a díjátadó ünnepséget a csíkszeredai református templomban, az istentiszteletet követően. Az emlékdíjjal járó festményt Xantus Géza csíkszeredai képzőművész, kisebb ajándékokat Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa, valamint a pénzjutalmat Sógor Csaba EP-képviselő ajánlotta fel.
A magyar kultúra összetart
A Magyar Kultúra Napját január 22-én ünnepeljük, hiszen 1823-ban ezen a napon született meg a Himnusz Kölcsey Ferenc tollából. Sógor Csaba felszólalásában elmondta, nem véletlen, hogy ezen a napon a nemzet napszámosairól, a pedagógusokról emlékezünk meg, „rájuk próbáljuk terelni figyelmünket, hálánkat, szeretetünket” – fogalmazott. Ünnepi beszédében a Magyar Kultúra Napjáról beszélt Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja is. „Ez a nap egyaránt szól a múlt örökségről, a jelen kincseiről, a jövőbeli nemzedékekért, gyermekekért vállalt felelősségről” – emelte ki a főkonzul. Felszólalásban ugyanakkor még elmondta, hogy már három éve folyamatos és töretlen az az érdeklődés, ami a honosítást övezi. „Nekünk azt kell követnünk, ami összeköt bennünket. Több mint száz év után a külhoni magyar állampolgárok először vehetnek rész magyarországi választásokon és ez ünnep az egész magyarság számára” – hangsúlyozta Zsigmond Barna Pál. Mint mondta, fontos, hogy a kultúránkra, hagyományainkra büszke nemzet maradjunk.
Barabás Hajnal
Székelyhon.ro,

Körvonalazódik az RMDSZ EP-listája
Az RMDSZ háromszéki szervezete Sógor Csaba és Winkler Gyula európai parlamenti képviselők, Vincze Loránt külügyi titkár és Eckstein-Kovács Péter jogász-politikus jelölését támogatja az európai parlamenti választásokon.
A szövetség listáján azok lehetnek jelöltek az EP-választásokon, akik legalább egy területi szervezet támogatásával rendelkeznek. A szövetség háromszéki területi szervezetének állandó tanácsa csütörtökön elemezte és elfogadta a négy politikus támogatási kérelmét. Tamás Sándor, a területi szervezet elnöke a gyűlés megnyitóján kifejtette, szerinte az RMDSZ az 5 százalékos küszöbön túlmenő eredményeket ér majd el az EP-választáson, és hangsúlyozta, kiemelten fontos, hogy szoros munkakapcsolat alakuljon ki a mandátumot nyert képviselők és a területi szervezetek között.
Eckstein-Kovács Péter a találkozón leszögezte, Európát minél föderálisabb államként tudja elképzelni, jogászként fontosnak tartja, hogy az európai szabályozások a nemzeti kisebbségek jogait is kiemelten kezeljék, az EP-ben a kisebbségi jogokkal, emberjogi témákkal, környezetvédelemmel és a korrupció visszaszorításával foglalkozna. Winkler Gyula hasonlóképpen a kisebbségi ügyek felkarolását tartja fontosnak. Mint mondta, változtatni kell az EU intézményeinek hozzáállásán, el kell érni azt, hogy foglalkozzanak a kisebbségi témákkal. A gazdasági kérdésekre és a szórvány-székely együttműködésre is hangsúlyt fektet.
Sógor Csaba a találkozón elmondta, az elmúlt hét év alatt igyekezett a kisebbségi kérdések kapcsán az erdélyi magyarság ügyét is napirenden tartani. Az erdélyi magyar közösséget meg kell ismertetni és szerettetni az európai nyilvánossággal, így lehet elérni, hogy a támogatásukat is megnyerjük, mutatott rá a képviselő. A szövetség jelöltjeinek február 15-éig kell benyújtaniuk jelentkezési pályázatukat. A jelöltek sorrendjét a Szövetségi Állandó Tanács dönti el, majd a teljes listát március elsején a Szövetségi Képviselők Tanácsa elé terjeszti.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár),

K. M.
DEMOGRÁFIAI DRÁMA
Óriási népességcsökkenéssel kell Európának szembenéznie
Európát sokkal súlyosabban fogja érinteni a demográfiai válság a jelenlegi gazdasági válságnál - véli Bauer Edit szlovákiai magyar EP-képviselő.
"2014 a család és a munka összehangolásának az európai éve, ám arra a témára, amellyel probléma van, mindig csak ragtapasz kerül: rendeznek néhány konferenciát, majd nem történik semmi" – nyitotta előadását Bauer Edit közgazdász, szociológus, EP-képviselő, aki pénteken, Kolozsváron Sógor Csaba EP-képviselő, a Petrőczy Kata Szidónia Evangélikus Nőszövetség és a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely Európai Beszélgető Estek meghívottjaként tartott előadást Kisebbségi jogok, női esélyegyenlőség az EU-ban címmel.
Európát sokkal súlyosabban fogja érinteni a demográfiai válság a jelenlegi gazdasági válságnál, az a tény, hogy most a fiatalok foglalkoztatottsága alacsony szintű, múló probléma. Azonban Európának sokkal nagyobb kihívással kell szembenéznie, amikor a jelenlegi munkaképes lakosság eltűnik a munkapiacról és nem lesz megfelelő mértékű az utánpótlás.
„Ki kell találni Európát, mert ez nem jó így, ahogy van” - mondta a szlovákiai magyar politikus.
Bauer Edit elmondta, a demográfiai prognózisok szerint 2060-ig csökken a születések száma, nő az elhalálozási ráta, 2060-ra pl. Románia lakosságának 36%-át teszik majd ki a 65 éven felüliek aránya, a környező országok is hasonló cipőben járnak.
Demográfiai előrejelzésekre hivatkozva az EP-képviselő elmondta, 2035 után Európa lakossága csökkenni fog, ez azt jelentheti, hogy a munkaképes korú lakosság száma is apad. Európának óriási demográfiai problémával kell majd szembenéznie, és arra fog kényszerülni, hogy 20-40 millió migránst hozzon be.
A statisztikai előrejelzések szerint Írországban, Luxemburgban, Cipruson, Svédországban lesz a legnagyobb a népességnövekedés, ám Románia az ellenkező póluson helyezkedik majd el, azok között az országok között, ahol számottevően csökken majd a lakosság.
Bauer Edit az északi országok példáját említve elmondta, azokban az országokban nagyobb a népességnövekedés, ahol a munka-élet viszonyában a feszültséget jobban tudják csökkenteni.
A magas születési arány összefüggésben áll a nők foglalkoztatottsági rátájával. "Norvégiát például nem az olaj tette gazdaggá, hanem az, hogy a nőket tömegesen bevonták a munka világában. Azonban jó példaként szolgálhat az, hogy párhuzamosan a szociális szolgáltatásokat – bölcsőde, óvoda, apák családi szerepvállalása – is fejlesztették" - magyarázta.
Elmondta, számos országban nem egészen jó a gyerekvállalással kapcsolatos törvénykezés. Például a romániai törvény szerint az anyáknak garantálni kell: a gyesről ugyanabba a munkakörbe térhetnek vissza, és ugyanannyi fizetést kaphatnak, mint a gyermeknevelési időszak előtt. Bauer szerint ez ugyan jó dolog, viszont nem elégséges.
Továbbá a rendszerben felbukkanó problémaként emelte ki: Romániában 2 éves a gyes, azonban az óvodába 3 éves kortól veszik fel a gyereket.
Nehéz egységes európai szabályozást kitalálni, hiszen egyes országokban a gyest a vállalatok fizetik, máshol az egészségbiztosító, máshol az állam. Miközben a nők előtt beszűkülhet a munkapiac a gyermeknevelési időszak alatt, sem Szlovákiában, sem Romániában nem „divat” a részmunkaidő, csökkentett munkaidő. Bauer Edit szerint elég lenne szétnézni, a jó gyakorlatokat már kitalálták, csak alkalmazni kellene őket.
A kisebbségi jogok kapcsán a Malina Hedvig-ügyet emelte ki: a tegnapi hír szerint a vizsgálatot befejezték, és valószínűleg az ügyész vádat fog emelni Malina Hedvig ellen.
Bauer röviden ismertette Malina Hedvig történetét: az akkor 23 éves lányt 2006-ban, Nyitrán az utcán megverték, mert magyarul beszélt. Noha a tetteseket azonosították, ellenük nem indult eljárás. Malinát hazugsággal vádolták, ismeretlen személyek - akikről utólag kiderül, hogy a titkosszolgálattal hozhatók összefüggésbe - feljelentést tettek, a szlovák állam vizsgálatot folytatott ellene az ország jó hírének a kockára tétele miatt, és hamis tanúzással vádolták, áldozatból bűnöst kreálva. Olyan fenyegetések is érték a szlovák hatalom részéről, hogy zárt osztályra küldik. Malina ügyét felvállalta egy szlovák ügyvéd. Malina közben családot alapított, két gyereke született, felvette a magyar állampolgárságot, és most azt tervezi, hogy Győrre költözik, mert már gyerekeit is éri zaklatás. Bauer elmondta, megtört a szlovákiai magyarok magyarnak lenni akarása, ez a magyar népesség számának csökkenésében is visszaköszön. A Magyarország által kiterjesztett állampolgársági törvény életbe lépését követően míg Erdélyben több százezren kértek magyar állampolgárságot, addig Szlovákiában 1200-1500-ra becsülhető azoknak a száma, akik felvették a magyar állampolgárságot, ezt nyíltan 40-50 személy vállalta. Szlovákiában ugyanis megfosztják a szlovák állampolgárságtól azokat, akik második állampolgárságot vesznek fel.
A szlovák államban megjelent egy irracionális félelem, mely abban gyökerezik, hogy a magyar állampolgárság kiterjesztése hatására a magyarlakta részek Magyarországhoz való csatolását fogják kérni. A diszkrimináció lépten-nyomon tetten érhető Szlovákiában, például a magyarlakta vidékeken rosszabbak az utak, nagyobb a munkanélküliség. Bauer elmondta, időnként van előrelépés, például mikor helységnévtáblákra visszakerül a település magyar neve, ugyanakkor úgy vélekedett: nem ez az igazi megoldás, hiszen a magyar fiatalok sokszor azt hangoztatják, hogy nem érzik otthon magukat Szlovákiában.
Transindex.ro,

Az MKT csütörtöki ülésén vált nyilvánossá
Az EP-választásokon az RMDSZ egyedül indul
Csütörtökön 17 órától, a Püspökség utcai székhely nagytermében tartotta a Megyei Küldöttek Tanácsának (MKT) soros ülését az RMDSZ Arad megyei szervezete.
A prezídiumban helyet foglaló Tóth Piroska MKT-titkár, Kocsis József alelnök és Hadnagy Dénes elnök nevében utóbbi vezette a munkálatokat. Üdvözlő szavait követően, a jelenlévőket felkérte: egyperces néma felállással adózzanak a közelmúltban elhunyt majláthfalvi községi tanácsos, Salamon Ferenc emlékének. Ezt követően, a Magyar Kultúra Napja alkalmából együtt szólaltatták meg nemzeti imánkat. Az ülésvezető, a napirend ismertetését követően Bognár Levente megyei elnököt felkérte az elmúlt évi tevékenységre vonatkozó beszámolójának az ismertetésére. Ebben kitért a 2013. november 28-án megtartott MKT-ülés óta végzett munkára: a civilszervezetekkel, valamint a megalakult nőszervezettel közösen szervezett ünnepváró rendezvényeket ismertette, kitérve az Erzsébet-bál, a Mikulás-napi rendezvény, az adventi kórushangversenyek, illetve a 90 éves Csiky Gergely Főgimnázium kapcsán szervezett műsorokra. Januárban a költségvetés előkészítése képezte a legfontosabb teendőt, melynek során az igényeket megvitatták az önkormányzati tanácsban, majd a koalíciós partner vezetőségével, akikkel a megyeközpontban, de a megyében is együtt működnek. A folyamatban lévő megyei oktatási stratégia kidolgozásának fontos eseménye volt a január 10-i találkozó, ahol önkormányzati, valamint oktatási szakemberek egyeztették a véleményeiket. A hét elején megtartott kulturális szakbizottsági ülésen felmerült a kulturális megyei stratégiának a kidolgozási igénye is. Január folyamán sikerült a Körös-közi, a Maros-völgyi, illetve az aradi szervezetek elnökeivel találkozni. Ennek eredményeként, ahol szükséges, a tisztújításokat szorgalmazták, de főként a magyarság előtt álló legfontosabb feladat, a május 25-én sorra kerülő EU parlamenti választások előkészítésére összpontosítottak. Az aradi magyarságot legjobban sértő Új Jobboldal agresszív megnyilvánulásait nem csak az aradi polgármesterrel, de Kelemen Hunor szövetségi elnökkel és Kovács Péter főtitkárral is megvitatták. Közös megegyezéssel, a szélsőséges megnyilvánulásokat megpróbálják leállítani. Idén a 10. évfordulóját ünnepeljük a Szabadság-szobor újraállításának, amire az alkalomhoz méltó módon kívánnak megemlékezni. Az EP-választásra való előkészületek során, a megyei szervezethez is beérkezett 5 képviselőjelölt, Winkler Gyula, Sógor Csaba, Vincze Loránd, Eckstein-Kovács Péter és Hegedűs Csilla kérelme, amelyekhez a szervezetnek ajánlásokat kell fűznie. A választások előkészítése során aláírásokat, majd mintegy 11 800 szavazatot kellene begyűjtenie a megyei szervezetnek. Az EP-választásokon való sikeres szereplésnek alapvető feltétele az adatbázis aktualizálása, illetve a cselekvési terveknek a sürgős kidolgozása – sommázta beszámolóját Bognár Levente megyei elnök.
A továbbiakban Faragó Péter ügyvezető elnök ismertette a 2013. év költségvetési adatait, amelyek a szervezet anyagi stabilitására utalnak. Ismertetőjét követően, az MKT elfogadta a tavalyi költségvetésről szóló jelentést. A választási kampányra való tekintettel kibővített idei költségvetés-tervezetnek az ismertetőjét követően – amihez Bölöni György és Sipos György megyei tanácsosok fűztek véleményt –, azt is elfogadták. Ugyancsak Faragó Péter felvezetője nyomán elfogadták a szeptember 6-ra tervezett megyei küldöttgyűlés összehívásáról szóló tervezetet. Ehhez meg kellett szavazni az Alapszabályzat módosító bizottságnak az összetételét, ahova Bognár Leventét, Tóth Csabát, Bölöni Györgyöt, Kocsis Józsefet és Faragó Pétert javasolták. Hasonlóképpen, a program-módosítást elkészítő bizottság összetételét, ahova Hadnagy Dénest, Cziszter Kálmánt, Kocsik Imrét, Farkas Viktóriát, illetve Albert Lászlót javasolták.
Az egyebek napirendi pontban Bognár Levente megyei elnök megköszönte az operatív munkát, majd kampányévről lévén szó, felkérte Faragó Pétert a megyei kampánystáb vezetésére, amit az MKT megszavazott. Faragó Péter köszönetet mondott a bizalomért, az EP-kampányról szóló ismertetőjéből világosan kiderült, hogy az RMDSZ nem koalícióban, hanem egyedül céloz meg legkevesebb 2 EP-képviselői tisztséget. Ehhez Arad megyében a kampány előtt mintegy 8-10 ezer aláírásra, míg a választás alkalmával közel 12 ezer szavazatra van szükség. Az egyebek kategóriában Kocsik József AMMGE-elnök köszöntet mondott azoknak a gazdálkodóknak, akik a helyszínen összeadták a gazdaszervezet programjához szükséges 1400 lejt. Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület titkára az általuk szervezett, Ódry Mária-kiállításra hívta meg a résztvevőket, míg Zámbori Magdolna, a Nőszervezet aradi alelnöke azt kérte, hogy az arad-kerületi nőszervezetek elnökeit is hívják meg a szeptember 6-i megyei küldöttgyűlésre. AZ MKT-ülés mintegy másfél órás intenzív munka után ért véget.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad),

Csíkszeredában járt a Magyar Országgyűlés Ifjúsági Albizottsága
Magyar Országgyűlés Ifjúsági Albizottságának kihelyezett ülését Csíkszeredában, a megyeháza márványtermében tartották január 25-én, szombaton. A rendkívüli alkalomból – a hatályban lévő törvények értelmében – Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke Magyarország zászlaját is kitűzte az épület bejáratánál.
A tanácskozást Kapus Krisztián (Fidesz), az anyaországi ifjúságpolitikai kérdésekben kulcsszerepet vállaló albizottság elnöke, Baráth Zsolt (Jobbik) és Gaál Gergely (KDNP) albizottsági tagok tartották, amelyre természetesen az erdélyi magyar ifjúsági szervezetek is hivatalosak voltak. A kihelyezett tanácskozás egyetlen napirendi pontja a helyi ifjúsági szervezetekkel folytatott konzultáció volt. A csíkszeredai esemény házigazdája a 15 éves Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT) volt, amelynek részéről Kozma István elnök köszöntötte a részt vevőket, majd megnyitotta a tanácskozást.
Az eseményen jelen voltak helyi politikusok is, köztük a tanácskozásnak otthont adó intézmény vezetője, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Tánczos Barna szenátor, Korodi Attila parlamenti képviselő, valamint Sógor Csaba európai parlamenti képviselő.
Borboly Csaba, mint a házigazda CSTIT egykori elnöke, köszöntő beszédében történelmi jelentőségűnek nevezte a csíkszeredai kihelyezett ülést.
„Az anyaországi és a határon túli ifjúsági szervezetek együttműködésének kiemelt szerepe van a magyar–magyar kapcsolatok megerősítésében. Ezen szervezeteknek közösen kell keresniük azokat a megoldásokat, amelyeknek köszönhetően a fiatalok itthon maradnak”- fogalmazott Borboly Csaba, majd hozzátette, bízik abban, hogy a Magyar Országgyűlés gondol azokra, akik magyar állampolgárággal rendelkeznek, hiszen ez egy újabb erősítő kapocs. „Amióta élhetünk az egyszerűsített honosítás lehetőségével, azóta bebizonyosodott, hogy azon félelmek, amelyek szerint a fiatalok elhagyják szülőföldjüket, nem váltak valóra”- tette hozzá a tanácselnök.
Korodi Attila parlamenti képviselő örvendetesnek nevezte azt a tényt, hogy a helyi ifjúsági szervezetek továbbra is képesek markánsan megfogalmazni céljaikat, majd elmondta javaslatait.
„A következő négyéves ciklusban olyan támogatási rendszerekben is kéne gondolkodni, amelyek kifejezetten a kisebb városokban élő vállalkozó fiatalokat célozzák meg” – javasolta Korodi Attila.
Tánczos Barna felszólalásában az ifjúsági szervezetek közötti jó kapcsolatok kialakítására fektette a hangsúlyt.
„A határokon átnyúló összefogásra szükség van. Remélem, hogy az elkövetkező 20-30 évben a székely autonóm adminisztráció jó kapcsolatot ápol Magyarországgal” – mondta a szenátor.
Ezután az ifjúsági albizottság elnöke, Kapus Krisztián vette át a szót, aki a kihelyezett ülések fontosságát hangsúlyozta. Hozzátette: az ifjúságpolitika nem az az ágazat, amely – a gazdaságpolitikával ellentétben – rövid időn belül látványos eredményt hoz, hiszen hatásai csak évtizedek múltán válnak kézzelfoghatóvá.
Kapus Krisztián ezután az egyes ifjúsági szervezetek képviselőinek adta át a szót, akik bemutatták szervezetük tevékenységét. A jelenlévő szervezetek bemutatkozása után zajlott az érdemi beszélgetés. Kapus Krisztián ismertette az albizottság ifjúságpolitikára vonatkozó intézkedéscsomagját, majd a két albizottsági tag felszólalását követően került sor a tulajdonképpeni konzultációra.
Olteán Csongor, a Háromszéki Ifjúsági Tanács (HÁRIT) elnöke Kárpát-medence szintű diáktanácsprogram szervezését javasolta. Tőke Ervin, MINTA-elnök arra kérte az albizottságot, hogy a magyarországi önkormányzatok buzdítsák és segítsék az erdélyi testvértelepülések lakóit a választási regisztrációban. Szabó József, a MIÉRT elnöke a határokon átívelő magyar ifjúság napját hívná életre. Grüman Róbert fiatal politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy a romániai magyar ifjúsági szervezetek pályázati lehetőségek terén hátrányban vannak a román szervezetekkel szemben. A konzultáció végén Kapus Krisztián valamennyi javaslatra reagált, és közbenjárásáról biztosította a jelenlévő helyi szervezeteket.
maszol.ro,

Kertész Melinda
ESÉLYLATOLGATÁS Mit kell tudni az RMDSZ esélyes EP-jelöltjeiről?
Az RMDSZ EP-képviselőjelölti listája még várat magára, azonban az már egyre kevésbé titok, kik pályáznak eséllyel a befutó pozíciókra. Kit szeretnél a lista élére?
Február 15-ig fogadja el az RMDSZ jelöltek jelentkezését az Európai Parlamenti választásokra, majd a Szövetségi Állandó Tanács dönt az RMDSZ-lista sorrendjéről. Az Európai Néppárt március eleji dublini kongresszusán a szövetség már szeretné bemutatni a befutó helyen lévő jelöltjeit.
„Az RMDSZ a tulipán jele alatt indít jelölteket az európai parlamenti választásokon, mert azt a politikai brandet, amit 25 év alatt felépítettünk, és amelyet az erdélyi magyar emberek sorozatosan megerősítettek, nem fogjuk feladni. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség 2012-ben a parlamenti választásokon a magyar szavazatok 89 százalékát kapta, ezt a felelősséget nem lehet megosztani, és nem lehet feladni” - jelentette ki Kelemen Hunor. Így várhatóan csak az RMDSZ keretéből származó jelöltek lesznek a listán, amelyről az EMNP és az MPP jelöltjei a két párt tárgyalási próbálkozásai ellenére is le fognak maradni. Ezelőtt öt évvel még sikerült kiegyezni a közös listáról, amelyen Tőkés László első helyen szerepelt, azonban mára a szövetség hallani sem akar az expüspökről.
Bár még egyelőre nem tudni, hogy milyen sorrendben sorakoznak fel az EP-választási listán, a jelöltek kilétéről szóló becslések már több hónapja keringenek a közbeszédben. Winkler Gyula és Sógor Csaba már októberben megerősítette a Transindexnek, hogy indulna újabb EP-mandátumért, az RMDSZ Csík Területi Szervezete már tavaly biztosította mindkettőjüket támogatásáról. Azóta Vincze Loránt, az RMDSZ külügyi titkárának a neve is felmerült az EP-jelölt lista kapcsán, közben Eckstein-Kovács Péter is bejelentette indulási szándékát. Az RMDSZ Nőszervezete is támogat köreiből jelölteket, a hírek szerint Hegedüs Csilla pályázhat jó eséllyel. A lista két-három befutó helyet biztosít, de inkább kettőt – hiszen Románia egy helyet veszített az EP-létszám kilátásba helyezett karcsúsítását követően.
A jelöltek, akik eséllyel pályáznak a befutó helyekre:
Eckstein-Kovács Péter
1956-ban, Kolozsváron született. 1980-ban szerzett diplomát a Babeș–Bolyai Tudományegyetem jogtudományi karán. 1990-1992-ig az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselője volt, majd ezt követően, 1996-ig kolozsvári önkormányzati tanácsos. 1996-tól 12 éven át Kolozs megyei szenátor volt. 1994-től az RMDSZ Szabadelvű Kör nevű platformjának alapító tagja és elnöke. 1999 és 2000 között kisebbségügyi miniszterként dolgozott Mugur Isărescu kormányában. A 2008 november végi romániai parlamenti választásokon nem jutott szenátori mandátumhoz. 2009 januárjában Traian Băsescu román államfő kisebbségügyi államelnöki tanácsadója. 2010-ben indul az RMDSZ elnöki tisztségéért. 2011. szeptember 1-jén lemondott az elnöki tanácsadói posztjáról, mivel az államfő támogatja a verespataki aranybánya engedélyezését; Eckstein-Kovács Péter viszont több éve a bányászati ciántechnológiák betiltásáért emel szót. 2012-ben Kolozsvár RMDSZ-es polgármesterjelöltje volt. Előnyei: – karizmatikus
– az RMDSZ keretében továbbra is befolyásos személy – „régi motoros” a politikában – annak ellenére, hogy az utóbbi időben nem volt előretolt politikusa az RMDSZ-nek, nem kopott ki a köztudatból
Hátrányai: – több éve nem volt jelentős tisztsége sem országos, sem önkormányzati szinten – az utóbbi választásokon eleve vesztes pozícióból indult (lásd: parlamenti választások, RMDSZ-elnökválasztás, kolozsvári polgármester-választás) Hegedüs Csilla
1967-ben, Kolozsváron született. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron és a Pécsi Tudományegyetem andragógia (a felnőttképzés tudománya) szakán végezte. 1997-ben közgazdász diplomát szerzett a Dimitrie Cantemir Egyetemen. 16 éve foglalkozik az erdélyi magyar műemlékek védelmével, 1997-től a Transylvania Trust Alapítvány ügyvezető igazgatója. 2010-2012 között Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter tanácsosaként dolgozott. 2011 óta az RMDSZ kulturális főtitkárhelyettese.
Előnyei: – a Nőszervezet jelöltjeként jó eséllyel pályázik az RMDSZ-lista első helyeinek egyikére – erős egyéniség
– jó szervezőképességgel rendelkezik
– inkább örökségvédelmi szakemberként, mint politikusként ismerik
Hátrányai: – országos szinten kevésbé számít ismertnek
– a sorrendet összeállítók tarthatnak a szavazók nőkkel szembeni előítéleteitől
Sógor Csaba
1964-ben Aradon született. 1983 és 1988 között végezte teológiai tanulmányait, 1988-1999 között a csíkcsicsói közösséget szolgálta lelkészként, majd 1999-től két évig a Királyhágómelléki Református Egyházkerület ökumenikus és külkapcsolati tanácsadójaként tevékenykedett. Az RMDSZ-nek már 1990-től tagja. 2000 és 2007 között az RMDSZ szenátora. Előnyei: – hétéves EP-képviselői mandátuma volt
– noha aradi születésű, sokat hangoztatott székelyföldi gyökerei miatt a székely szavazókat is megszólíthatja – jó kommunikációs készséggel rendelkezik
– népszerű projektekkel teszi látványossá az EP-ben való jelenlétét Hátrányai: – néha túlbarokkosítja mondanivalóját
– hajlamos a populizmus csapdájába esni
Vincze Loránt
Marosvásárhelyen született 1977. november 3-án. A Bolyai Farkas Főgimnáziumban érettségizett idegen nyelv szakon. Kolozsváron a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen újságírást, a Bukaresti Egyetemen közigazgatás és elektronikus kormányzás mesterszakot végzett. Tizenhat éven át rádiós újságíróként dolgozott a romániai közszolgálati rádió magyar nyelvű szerkesztőségeiben Marosvásárhelyen, Kolozsváron majd Bukarestben, 2004 és 2005 között projektmenedzserként a rádió stratégiai tervezését irányítja. 2005 és 2007 között a Scripta Kiadó marketingigazgatójaként tevékenykedett, majd 2009-ig az Új Magyar Szó napilap főszerkesztője és a kiadó vezérigazgatója. 2009 óta Brüsszelben dolgozik, Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő brüsszeli irodájának munkatársa. Ez idő alatt az RMDSZ szövetségi elnökének külpolitikai tanácsosa, majd 2011-től a Szövetség külügyi titkára. 2013 májusa óta az európai kisebbségek és nyelvi közösségek ernyőszervezete, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának alelnöke.
Előnyei: – az RMDSZ külügyi titkáraként betekintést nyert az európai szintű kisebbségügyi politikába
– jó külügyi kapcsolatokkal rendelkezik
– fiatal, friss arc
Hátrányai: – alig ismert politikusa az RMDSZ-nek
– nem befele, hanem kifele építkezett, ezért gyengébbek a szervezeten belüli, illetve a szavazópolgárokhoz kötődő kapcsolatai
Winkler Gyula
1964-ben született Vajdahunyadon. 1988-ban a temesvári Traian Vuia Műszaki Egyetem Elektrotechnikai Karának elektronika és távközlés szakán szerzett mérnöki oklevelet. 2001-ben a petrozsényi Tudományegyetem Közgazdasági Karának pénzügy és biztosítás szakán diplomázik. 2004 és 2007 között a kormány kereskedelemért felelős tárca nélküli minisztere volt, majd 2007 augusztusa és decembere között a távközlési és informatikai miniszteri tisztséget töltötte be. A 2007-es EP-választáson az RMDSZ két helyet szerzett meg, a pártlista harmadik helyezettje, Winkler Gyula így nem juthatott volna be. A listavezető Frunda György azonban lemondott a frissen szerzett mandátumáról, mivel alelnöki helyet szerzett az ET Ügyészségi Tanácsában, így Sógor az első helyre került, a második helyet pedig így Winkler tölthette be.
Előnyei: - hétéves EP-képviselői mandátum tapasztalatával rendelkezik
– felkészült politikus
– több komoly funkciót is ellátott már, két ízben is tagja volt a román kormánynak – tehetséges közösségépítő
Hátrányai: – az EP-ben kifejtett munkája a választópolgárok zöme számára nem eléggé látványos – nem a szavak embere.
Transindex.ro,

szerk. MELEGEN AJÁNLJÁK
Megszavazta a szexuális kisebbségekről szóló jelentést az EP
Sem Winkler, sem Sógor nem szavazta meg a jelentést. Úgy vélik, hogy az EP-ben a szocialisták és liberálisok kettős mércével mérnek, amikor kisebbségekről van szó.
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége által 2013-ban kiadott, a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű (LGBT) személyekkel kapcsolatos felmérés szerint az előző évben az LGBT személyek 47%-a élt át szexuális irányultsága miatti megkülönböztetést vagy zaklatást, ezen belül a leszbikus nők (55%), a fiatalok (57%) és a szegényebb LGBT személyek (52%) voltak leginkább kitéve a megkülönböztetésnek. A felmérés szerint az LGBT személyek 26%-át érte támadás, vagy erőszakkal való fenyegetés a szexuális irányultságuk vagy nemi identitásuk miatt (a transznemű személyek 35%-át). A megtámadottak mindössze 10%-a érez magában bátorságot ahhoz, hogy rendőrségi bejelentést tegyen a megkülönböztetésről, és csak 22% jelenti be az erőszakot vagy a zaklatást. A megkérdezettek 32%-át éri megkülönböztetés a lakhatás, az oktatás vagy az egészségügyi ellátáshoz, a különböző termékekhez vagy szolgáltatásokhoz való hozzáférés során; emellett 20%-ukat éri megkülönböztetés munkahelyi vagy szakmai környezetben (a transznemű személyek 29%-át). A helyzet javítására készített az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) jelentést, amiről ma szavazott az Európai Parlament. A 394 szavazattal, 176 ellenszavazat és 72 tartózkodás mellett elfogadott jelentés a tagállamokra nem kötelező érvényű.
Az Európai Parlament zöld, szocialista és liberális parlamenti csoportjai voltak a jelentés támogatói, míg az Európai Néppárt parlamenti csoportján belül a képviselők szabadon szavazhattak.
Winkler Gyula EP-képviselő a Transindex megkeresésére úgy nyilatkozott, hogy a jelentés ellen szavazott, ugyanis tekintettel szeretett volna lenni az erdélyi társadalmi helyzetre, ahol többségében konzervatív a magyar közösség ebben a kérdésben, valamint azért, mert úgy gondolja, hogy az EP többet foglalkozik kisebb súlyú problémákkal, mint a nagyobbakkal, amilyen például az őshonos kisebbségek helyzete lenne.
Sógor Csaba EP-képviselő is a jelentés ellen szavazott, azonban szerinte ez inkább egy politikai döntés volt részéről. A szakbizottságokban az eredeti jelentés több pontban történt módosításáról szavazó Sógor szerint nem lehet struccpolitikát folytatni a szexuális kisebbségek kapcsán. Ugyanakkor szerinte a szocialista és a liberális európai parlamenti pártok képviselői kettős mércével mérnek, amikor nem veszik figyelembe az őshonos kisebbségeket, és erre adott választ a szavazatával.
A Lunacek-jelentés
A raportőr után Lunacek-jelentésnek is nevezett jelentés fő célja az LGBTI (leszbikus, homoszexuális, biszexuális, transznemű és interszexuális) személyek diszkriminációjának a megakadályozása, illetve az érvényben lévő rendelkezések hatékonyabbá tételére. A jelentésben megfogalmazódik az is, hogy egy átfogó uniós szakpolitika szükséges a helyzet javítására.
A jelentés célja a kisebbségek fokozott védelmét előirányzó EU-s irányelvek eredményességének a növelése, valamint átfogó EU-s szakpolitika kidolgozása az LGBTI személyek alapvető jogainak védelmére, olyan területeken, mint a foglalkoztatás, az oktatás, az egészségügy, az áruk és szolgáltatások, a családpolitika, a mozgás szabadsága, a véleménynyilvánítás szabadsága, a gyűlölet-bűncselekmények, vagy a menedékjog. Az állásfoglalás egyértelműen leszögezi, hogy az átfogó szakpolitikának tiszteletben kell tartania a tagállami kompetenciákat.
A jelentés kompromisszumos változata került a plenáris ülés elé, ugyanis a különböző szakbizottságok módosító javaslatai révén a konzervatív és a progresszív oldal is változtatott a jelentés szövegén.
A büszkeségnapi felvonulás és a gyűlöletbeszéd kérdése
A tagállamoknak biztosítaniuk kell a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülését, különösen ami a büszkeségnapi felvonulásokat és a hasonló eseményeket illeti, azáltal, hogy biztosítják ezen események jogszerű lebonyolítását, illetve a résztvevők hatékony védelmét. A jelentés javaslata szerint a tagállamoknak nem szabad olyan jogszabályokat elfogadniuk, illetve újra kell gondolniuk azokat a már érvényben levőket, amelyek korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát a szexuális irányultság és a nemi identitás vonatkozásában.
A jelentés arra is javaslatot tesz, hogy az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa vegye fontolóra, hogy azok a tagállamok kapjanak megfelelő reakciót, amelyek a szexuális irányultság és a nemi identitás vonatkozásában a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozó jogszabályokat fogadnak el, és ezzel megsértik az Európai Unió alapértékeit.
A jelentés javaslata szerint a bizottságnak nyomon kell követnie a szexuális irányultsághoz, a nemi identitáshoz és a nemi önkifejezéshez kapcsolódó speciális kérdéseket, és e téren támogatást kell nyújtania a tagállamok számára, különösen akkor, amikor a bűncselekményeket az áldozat személyes tulajdonságaihoz köthető előítélet vagy megkülönböztetés alapján követték el.
A rasszizmus vagy idegengyűlölet bizonyos formái ellen a büntetőjog eszközeit biztosító uniós keretszabályzást az előítéletes bűncselekmények és a szexuális irányultságon alapuló gyűlöletre uszításra is ki kellene terjeszteni, javasolják a képviselők. Az érintett ügynökségekkel együtt a bizottságnak támogatnia kell a tagállamok között a bevált gyakorlatok cseréjét a rendőri szervek, az ügyészségek, a bírák, illetve az áldozatok támogatói szolgálatainak képzése és oktatása terén.
A jelentés szerint a tagállamoknak nyilván kell tartaniuk és ki kell vizsgálniuk az LGBTI-személyek elleni gyűlölet-bűncselekményeket, és büntetőjogi szabályokat kell elfogadniuk a szexuális irányultságon és a nemi identitáson alapuló gyűlöletre való uszítás tiltására.
A jelentés más javaslatai
- a bizottságnak támogatnia és koordinálnia kell a bevált gyakorlatok cseréjét a tagállamok között a nyitott koordinációs módszer segítségével, illetve nyomon is kell követnie azt;
- a bizottságot és a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy az érintett ügynökségekkel és az Eurostattal együtt rendszeresen összegyűjtsék a vonatkozó és összehasonlítható adatokat az LGBTI-személyek helyzetéről az Unióban, miközben teljes mértékben tiszteletben tartják az uniós adatvédelmi szabályokat;
- az érintett ügynökségekkel együtt a bizottságnak és a tagállamoknak ösztönözniük kell a nemzeti esélyegyenlőségi szervek, a nemzeti emberi jogi intézmények és az LGBTI-személyek alapvető jogainak előmozdításával és védelmével megbízott egyéb szervezetek számára nyújtott képzést és kapacitásépítést; - az érintett ügynökségekkel együtt a bizottságnak és a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy a polgárok megismerjék az LGBTI-személyek jogait.
- a Bizottságnak útmutatást kell adnia arra vonatkozóan, hogy hogyan biztosítható úgy a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog és a családegyesítés joga, hogy közben a tagállami hatóság „tiszteletben tartja a tagállamok nemzeti jogszabályai által jogilag elismert családok valamennyi formáját". - a képviselők szerint „a tagállamoknak be kell vezetniük vagy felül kell vizsgálniuk a nemi hovatartozás jogi elismerésének folyamatait abból a célból, hogy teljes mértékben tiszteletben tartsák a transznemű személyek méltósághoz és testi épséghez való jogát".
Az ellenkampányban a következőt írta alá tiltakozásul 209 ezer fő:
Nem sokkal azután, hogy az Estrella jelentés elutasításra került az Európai Parlament baloldali képviselői azonnal benyújtották az új Lunacek jelentést. Az Önök segítségével ezt is – csakúgy, mint ahogy az Estrela jelentést is kivédtük – semlegesíthetjük.
Febr. 3-án fog szavazni az Európai Parlament a jelentésről, ami hivatalosan az “EU ütemterv a szexuális orientáción ill. nemi identitáson alapuló homofóbia és diszkrimináció ellen” néven fut.
A Lunacek jelentés az LGBT* (magyarul: Leszbikusok, Melegek, Biszexuálisok és Transzneműek, rövidítve LMBT) lobbi próbálkozása arra vonatkozóan, hogy különleges jogokat harcoljanak ki maguknak, és céljaikat minél szélesebbre terjesszék, ill. minél több helyen jobban napirendi ponttá tegyék a tagállamokban. Azt állítják, hogy csak egyenlő jogokat akarnak, de ez nem igaz.
Amennyiben elfogadásra kerül ez a javaslat, az EU intézmények és a tagállamok kötelesek lesznek részt venni egy átfogó homoszexuális mainstreaming (~érvényesítés) megvalósításában a közpolitika valamennyi területére vonatkozóan, beleértve nemcsak az egészségügy és az oktatás alapvető nemzeti kompetenciáit, de a foglalkoztatási, menekültügyi, és külkapcsolatok területét.
A Lunacek jelentés, egy az egész EU-ra kiterjedő, az LMBT közösségek érdekeit előtérbe helyező vétó mechanizmus kialakítására vonatkozó javaslatot is tartalmaz, ami azt jelenti, hogy semmilyen jövőbeni EU jogszabály nem állhat szemben a homoszexuális és leszbikus aktivisták érdekeivel.
Ez a tervezett ütemterv azért is veszélyes, mert arra is felhasználható lesz a jövőben, hogy a tagállamokkal elismertesse az egynemű párok „házasságát”. Minderre nagyon alattomos és burkolt módon kerülne sor: pl. „minden hivatalos anyakönyvi dokumentum automatikus elfogadtatása és érvényesítése” kérvénye révén. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy azok a tagállamok, melyek az egynemű párok „házasságát” a maguk törvénykezése alapján nem ismerik el, tehát nem elfogadott az adott országban, az EU jog által mégis arra lennének kényszerítve, hogy elfogadják egy másik tagállamban kötött azonos nemű pár „házasságát”.
A jelentés egy olyan jövőképet tár elénk ahol:
· a tagállamokat lehetne arra kötelezni, hogy „engedélyezzék az azonos neműek házasságát” a jelentésre való (téves politikai ) hivatkozással..
· az egynemű párok valamennyi tagállamban teljes hozzáféréssel bírnának az örökbefogadások, a mesterséges megtermékenyítések és a béranyaság területén is.
· garantálva lenne a gyülekezés és önkifejezés szabadsága a meleg aktivisták számára, és megnyílna az út a „gyűlöletbeszéd” és „gyűlölet-bűncselekmény” jogi fogalmak alkalmazásának lehetőségére is, melyet kimondottan az evangélium hirdetői, és más, homoszexualitást ill. meleg lobbit ellenzők kritikáinak elhallgattatására használnának fel. Ezzel, az Európai Parlament az EU-t és a tagállamokat egy kettős mérce alkalmazására kényszerítené: korlátlan szólásszabadságot a meleg közösségnek, de korlátozott szabadságot a lehetséges kritikusok számára.
A legriasztóbb azonban az, ami hiányzik a jelentésből. A javaslat nem rendelkezik a szülők gyermekeik nevelésére és oktatására vonatkozó jogainak védelméről, valamint arról, hogy megvédhessék gyermekeiket a helytelen/nem megfelelő homoszexuális propagandától, vagy lelkiismereti okokból tiltakozhassanak ezek ellen. (A szavazást komoly ellenkampány előzte meg. A citizengo.org-on található online petíciót eddig 209.103-an írták alá.)
Transindex.ro,

Ha nem vagyunk ott Brüsszelben, nélkülünk döntenek!
Közel hét éve képviseli az erdélyi magyarságot az Európai Parlamentben és májusban újabb megmérettetésre készül. Mint mondja, fontos ott lennünk, ahol az európai döntéseket hozzák, hiszen olykor egy-két szavazaton múlik akár a mezőgazdasági támogatás is. Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője nem csupán kisebbségvédelmi munkájáról ismert, sokan ugyanis Erdély kulturális nagyköveteként is emlegetik. Vele beszélgettünk Európai Uniós témákról, a brüsszeli jelenlét fontosságáról.
- Az RMDSZ színeiben közel hét éve képviseli az erdélyi magyarságot az Európai Parlamentben. Megbizatásának melyek a legfontosabb eredményei?
- Az elmúlt idő alatt azt tartottam fontosnak, hogy ebben a nemzetközi környezetben, ahol Európa és a világ problémáival is foglalkoznunk kell, a kisebbségek ügye is napirenden legyen. Sokszor alakul úgy, hogy az európaiak számára el kell magyaráznunk sajátos helyzetünket. Sokan nem tudják, hogy a Kárpát-medence keleti részében, Romániában több magyar él, mint néhány tagállam teljes lakossága. Az sem magától értetődő mindenkinek, hogy mi továbbra is magyarként kívánunk élni ebben az országban. Mi komolyan gondoljuk, hogy ezeréves szülőföldünkön jogokat szeretnénk kivívni magunknak. Államalkotó tényezőként, ugyanakkor közösségként, a magyar nemzet részeként és nem utolsó sorban európai polgárként szeretnénk Romániában élni, gyarapodni és erősödni. Sosem mulasztottam el ezeket a kérdéseket az Európai Parlamentben is napirendre tűzni, felemeltük a hangunkat a Mikó-ügy, a MOGYE-ügy, vagy éppen a regionalizációs felosztás kapcsán is, de arról is gondoskodtunk, hogy például a Székelyek Nagy Menetelésének üzenete Brüsszelbe is eljusson.
- A szakmai munka nem mindig látványos, néha bonyolult is az egyszerű ember számára. Azt azonban annál inkább érzékeltük, hogy munkája során az erdélyi magyarság kulturális és hagyományos jellegével is igyekszik megismertetni az európai közönséget. Miért tartja fontosnak, hogy Brüsszelben és Strasbourgban az értékeinket is bemutassuk?
- Európa fővárosában nem elég csupán elmondani azt, hogy Romániában él egy közel másfélmilliós magyar közösség, hanem ezt meg is kell mutatni nekik. Megfoghatóvá kell tenni, át kell adni azokat az értékeket, amelyek a sajátjaink és amelyekkel természetesen az öreg kontinenst is gazdagítjuk. Kivittük Brüsszelbe a borvizeinket, a székely pityókát, a bélteki borokat, a táncainkat, de számos alkalommal tartottunk olyan szakmai beszélgetéseket, ahol közösségünk múltjáról, jelenlegi helyzetéről hosszasan értekeztünk. Azt gondolom, hogy Európa sokkal inkább megért bennünket, ha nem egy panaszkodó, állandó segítségre szoruló közösség képét mutatjuk magunkról, hanem egy olyan közösségét, amelyet érdemes és hasznos támogatni.
- Idehaza azt látjuk, hogy Brüsszel nem foglalkozik a kisebbségek helyzetével helyette inkább a tyúkketrec méretével, vagy az uborkagörbülettel van elfoglalva. Mit tud mondani azoknak az embereknek, akik elvesztették a bizalmukat az Európai Unióval szemben?
- Azt tudom mondani, hogy ne tegyék. Valóban azt látjuk, hogy az Európai Unió lezárja azzal a kisebbségi témát, hogy ez tagállami hatáskör, megfogalmaz néhány ajánlást, amelyek mentén Románia eldöntheti, hogyan kezeli az erdélyi magyarság helyzetét. Ez a jelenlegi képlet. Európa azonban már azt is érzi, hogy jobban bele kell szóljon az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetének kezelésébe. Idő kérdése, hogy ez mikor történik meg. Korábban a mezőgazdasági, most pedig a migrációs kérdések is tagállami hatáskörből egyre inkább uniós szintérre kerülnek, ez a folyamat a kisebbségvédelem területén is elkerülhetetlen lesz. Nekünk erdélyi magyaroknak nem mindegy, hogy ott vagyunk-e az Európai Parlamentben, amikor ezek a folyamatok lezajlanak. Az uborkagörbület kapcsán pedig azt gondolom, hogy ebben a médiának van az egyik legnagyobb felelőssége, hiszen ezt mutatja meg az embereknek, nem a szakmai munkát, mert az unalmasabb, bonyolultabb. Nem igaz, hogy az EU fontosabbnak tartja ezeket a kérdéseket, de valóban foglalkoznia kell ezekkel is. Miközben két milliárd ember éhezik a világban, az élelmiszeripar egy nyereséges iparág, ezért az Európai Uniónak ennek szabályozásával is foglalkoznia kell, azért, hogy akármit ne tudjanak megetetni velünk. Hét éve vagyunk az Európai Unió tagjai, ez idő alatt Erdély arculata is pozitívan változott. Mindenkinek érdemes szétnéznie a saját közösségében, mert számos olyan infrastrukturális fejlesztés van, amelyek az Európai Unió támogatáspolitikájának köszönhetően valósultak meg.
- Május 25-én európai parlamenti választások lesznek. Ön is jelezte már, hogy újabb mandátumot vállalna.
- Valóban folytatni kívánom mindazt amit eddig csináltam. A megszerzett tapasztalataimra alapozva azért fogok dolgozni, hogy az erdélyi magyarság ügye továbbra is napirenden legyen az Európai Parlamentben. Ha nem vagyunk ott, nélkülünk döntenek. Ez ennyire egyszerű. Az erdélyi magyarság nem engedheti meg magának, hogy ne legyen európai képviselete, mert akkor román kollégáink elmondhatnák Brüsszelben, hogy Erdélyben meg van oldva a kisebbségi kérdés. Néha egy-két szavazaton múlik például a mezőgazdasági támogatás is, számunkra nagyon fontos a hegyvidéki gazdálkodás támogatása. Ebben a témában én magam is több alkalommal szerveztem szakmai fórumot, hogy lássák Brüsszelben: nekünk milyen anyagi forrásokra van szükségünk.
szatmár.ro,

RMDSZ: hatan az EP-listán
Hat pályázó jelezte az Európai Parlamenti (EP) választásokon való indulási szándékát a hivatalos határidő lejártáig az RMDSZ választási bizottságánál, a jelöltlistát március elején véglegesítik – közölte szombaton Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára.
A szövetség honlapján olvasható tájékoztatás szerint valamennyi pályázó dossziéját formai szempontból megfelelőnek találták és az esetleges óvások elbírálása után a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) a héten rangsorolja őket. A jelöltlistát a szövetség belső parlamentjeként működő Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) március elsejei ülésén erősíti meg – tette hozzá a főtitkár.
„A szövetség színeiben a két jelenlegi európai parlamenti képviselőnk, Sógor Csaba és Winkler Gyula mellett Vincze Loránt külügyi titkár, Eckstein-Kovács Péter, valamint Hegedüs Csilla főtitkárhelyettes, a Nőszervezet jelöltje és Antal Lóránt, a Magyar Ifjúsági Értekezlet jelöltje indul a május 25-i választásokon” – tájékoztatott a jelöltekről a főtitkárság vezetője.
Szabadság (Kolozsvár),

EP-Választások RMDSZ-es lista MPP-s támogatással
Hétfőn kezdi az EP-választásokon induláshoz szükséges aláírások gyűjtését a háromszéki RMDSZ – erről a polgármesterekkel folytatott tegnapi megbeszélésen született döntés – nyilatkozta Tamás Sándor megyei elnök. Az országos leosztás szerint Kovászna megyében legalább 26 ezer támogató aláírást kell összesíteniük, és bíznak benne, hogy a tulipános lista is megkapja az országos öt százalék eléréséhez szükséges 51 ezer szavazatot térségünkben.
Az RMDSZ szombaton rangsorolja az EP-választásokra jelentkezett jelölteket, a háromszékiek Winkler Gyulát és Sógor Csabát támogatják a lista élére kerülésben, és még három megyei jelöltet szeretnének látni a nem befutónak tekintett helyeken, kettőt közülük lehetőleg az első tízben. Az MPP elnöke, Bíró Zsolt tegnap bejelentette, a hosszú távú együttműködés reményében hajlandóak támogatni az RMDSZ EP-listáját, befutóhelyre nem tartanak igényt. Az EMNP a hét végén dönt arról, milyen stratégiát választ: saját listával indul, független jelöltet támogat, vagy nem vesz részt a megmérettetésen. Mindez Tőkés László álláspontjától is függ, aki az Orbán Viktorral folytatott egyeztetés után azt nyilatkozta, még nem tudott dönteni arról, hogy a több lehetőség közül melyiket válassza. Hozzátette: az erdélyi érdekek megkövetelik, hogy legalább az a három képviselő legyen ott Brüsszelben, aki eddig, és ismét kiemelte, a magyar képviselet forog kockán az RMDSZ pártos magatartása miatt. Tőkés László azt ígérte, egy héten belül meghozza döntését.
Bizakodó háromszékiek
Az RMDSZ elkészített egy forgatókönyvet, kiszámolták, legkevesebb hány szavazat kell, hogy a legrosszabb esetben is elérjék az ötszázalékos küszöböt. Magas román jelenléttel számoltak, hogy összejön az alkotmányos népszavazás érvényességéhez szükséges 50 százalék, és arra a következtetésre jutottak: országosan legalább 435 ezer voksra lesz szüksége a szövetségnek. Ugyanakkor az induláshoz 200 ezer támogató aláírást is össze kell gyűjteniük, vélhetően március 22-ig, ezt Háromszéken már hétfőn megkezdik, megyeszerte 200 önkéntesük dolgozik azért, hogy minél több háromszéki emberhez eljussanak az aláíró ívek. Tamás Sándor szerint nem lesz nehéz 26 ezer támogatót toborozniuk, hisz tavaly ősszel tíz nap alatt 30 ezer aláírást gyűjtöttek össze a fejlesztési régióról szóló népszavazás támogatására. Ugyanakkor azt is kifejtette: a 200 ezer aláírás összesítésére a romániai magyar szervezetek közül csak az RMDSZ képes. Az EP-választásokon Háromszéknek célul kitűzött 51 ezer szavazat teljesítését is elérhetőnek tartja Tamás. Igaz, hogy 2007-ben az első EP-választásokon a szövetség 20 090 voksot szerzett a megyében és Tőkés László 30 ezret, de a tavalyi választásokon az alapul vehető megyei listára már 51 700-an szavaztak, Tamás Sándor megyeitanács-elnökként 53 ezer szavazatot kapott úgy, hogy indultak MPP-s és EMNP-s ellenjelöltek is. A hivatalos névjegyzék szerint 185 ezer szavazópolgár él a megyében, ám a népszámlálási adatok alapján elmondható, hogy a valós szám nem több 100–120 ezernél, az RMDSZ-nek tehát legalább felét kell meggyőznie – mondta az elnök. Euroszkepticizmus valóban létezik, de a magyarság körében ez kisebb, mint országosan – vélekedett. A Szövetségi Állandó Tanács, melynek két háromszéki tagja van – Tamás Sándor és Antal Árpád –, február 22-én rangsorolja a jelölteket. Háromszékről a nőszövetség nevében indul Benkő Erika, a területi szervezet küldötte Klárik Attila, az országos ifjúsági szervezet, a Miért pedig a szintén háromszéki Demeter Ferencet javasolja a listára.
A közösség ereje
Az európai parlamenti választáson nemcsak az lesz a tét, hogy sikerül-e képviselőket elküldenünk Brüsszelbe, hanem az, hogy az erdélyi magyar közösség ismét felmutassa erejét, a szövetség túllépje az ötszázalékos bejutási küszöböt, mert ez jelzés lesz a román politikai erők felé. Amint azt érzékelik, hogy gyengült az erdélyi magyar közösség érdekérvényesítő ereje, ezt azonnal, gátlástalanul kihasználják majd ellenünk – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ Partiumi Önkormányzati Tanácsának tegnapi ülésén. Hozzátette, érzékelhető egyfajta kiábrándulás az európai intézményrendszerből, viszont szerinte az ezzel szemben álló nemzetállami bezárkózás semmiképpen nem megoldás az erdélyi magyar nemzeti közösség számára, hanem továbbra is az uniós nyitás, a felzárkózás a járható út. A szövetség európai parlamenti jelöltjeinek rangsoráról e hét végén dönt az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa, majd ezt a március 1-jére összehívott Szövetségi Képviselők Tanácsának kell megerősítenie.
Fontos az együttműködés
Az MPP átnyújtotta az RMDSZ-nek azt a megállapodástervezetet, mely a két politikai szervezetnek az Európai Parlamenti választásokon való együttműködésére vonatkozik, ebben többek között az Európai Néppártba és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójába való tagfelvételük támogatását is kérik a szövetségtől – közölte Bíró Zsolt pártelnök. A tervezet az autonómiatörekvések terén történő együttműködésre is kitér, „vállaljuk, hogy az RMDSZ Kulturális Autonómiatanácsában együttműködünk, és támogatjuk az RMDSZ kulturális autonómiatervezetét, de ezt a támogatást várjuk el az RMDSZ részéről is a székelyföldi területi autonómia tekintetében” – fogalmazott Biró Zsolt. Hangsúlyozta, számukra az elvi együttműködés a fontosabb, nem az európai parlamenti jelöltlistán elfoglalt helyek. Sajnálattal állapította meg, hogy az RMDSZ továbbra is elutasítja a koalíciós jelöltállítást, ezzel kapcsolatban megjegyezte: tudomásul kell venniük, hogy „a válogatott csapathoz” nem ők adják „a szövetségi kapitányt”. A pártelnök a felelős politizálás jelének tartotta az RMDSZ-szel folytatott tárgyalásokat, és bírálta az Erdélyi Magyar Néppártot. Megállapította: az EMNP tudathasadásos helyzetbe került, mert egyfelől együttműködést szorgalmaz, de „azt is kilátásba helyezi, hogy kamikazeakcióval verje szét a képviseletet” – utalt a Néppárt azon megfontolására, hogy önálló jelöltlistát állítson az EP-választásokra, vagy Tőkés László független indulását támogassa. Biró Zsolt úgy fogalmazott, Tőkés László már nem a „magyar válogatottban játszik”, hanem „klubcsapathoz igazolt”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

A gordiuszi csomó
Megnyugodhatott az RMDSZ, szombaton, miután véglegesítette EP-választási listáját, és eldöntötte, az első két, azaz befutó helyen ismét Sógor Csabát és Winkler Gyulát indítja...
...s miután kis színjátékot is eljátszottak a harmadik, negyedik helyért, melyet végül is Vincze Loránd külügyi titkár, a nők képviseletében pedig Hegedűs Csilla nyert el, s miközben Eckstein-Kovács Péternek is alkalma nyílt kis szabadelvű viccelődésre: a testület által megszavazott negyedik helyről az utolsóra kérezkedett. Nyugodtan komolykodhatott és osztogathatott, hisz már tudta, egyedüli magyar pártként száll harcba a voksokért a május végi európai parlamenti választásokon, mert a szomszéd vár, ami nem is vár még, csak kis kőhalom, úgy döntött, nem indít jelöltet a brüsszeli székek elnyeréséért Erdélyben, de megvalósul a hazai magyar értelmiség pártsemleges tagjai nyílt levélben megfogalmazott igénye is – azaz, hogy az 1989-es forradalom szikra-, jelképembere semmiképp se maradjon le a jelöltlistáról –, Tőkés Lászlót a Fidesz saját jelöltjeként indítja majd a tavaszi EP-választásokon. A hazai gordiuszi csomót tehát ismét Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek kellett elvágnia.
Az Erdélyi Magyar Néppárt, mely ugyancsak szombaton ülésezett Székelyudvarhelyen, vasárnap délelőtt bejelentette, nem állítanak jelöltlistát az európai parlamenti választásokra, mert úgy vélik, az erdélyi választók megosztásával annak a veszélynek tennék ki a közösséget, hogy egyetlen képviselője se kerüljön be a brüsszeli törvényhozásba. Ennek oka – írják közleményeikben – az, hogy az RMDSZ elutasította az összefogást biztosító választási koalíciót: „az RMDSZ számára a pártérdek – a tulipán bejáratott jele – ismételten felülírta az összmagyar érdeket”. Az erdélyi magyar autonómiatörekvések képviseletére viszont továbbra is Tőkés Lászlót tartják legalkalmasabbnak. Ezért javasolják, fogadja el Orbán Viktor felkérését, és a Fidesz listáján induljon a 2014-es EP-választásokon.
Tőkés László, beteg lévén, nem vett részt a választmány ülésén, viszont levélben megírta, kész vállalni az újabb mandátumot Fidesz-színekben, csak annak ódiumát nem kívánta felvállalni, hogy a szavazatok szétosztása miatt az erdélyi magyarság EP-képviselet nélkül maradjon. Ezért fogadta el Orbán Viktor miniszterelnök felkérését.
Tehát ismét egyedül romániai magyar választási színpadon az RMDSZ. Tőle függ, lesz-e Tőkés Lászlón kívül erdélyi magyar képviselő Brüsszelben.
Simó Erzsébet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Rangsorolták az RMDSZ EP- képviselőjelöltjeit
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelenlegi európai parlamenti képviselői, Winkler Gyula és Sógor Csaba szerepelnek a befutónak számító első két helyen a szövetség Európai Parlamenti jelöltlistáján – jelentette be szombaton Kolozsváron a szövetség állandó tanácsának ülése után Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Az állandó tanács rangsorolta a befutó helyekre pályázó hat jelöltet, a rangsorban Winkler Gyulát és Sógor Csabát Vincze Loránt, Hegedüs Csilla és Antal Lóránt követi. Az eredetileg negyedik helyre sorolt Eckstein-Kovács Péter azt kérte, hogy kerüljön a lista utolsó helyére. Kelemen Hunor elmondta, a rangsor szoros versenyben alakult ki, olyan is volt, hogy az állandó tanácsnak szavazategyenlőség miatt kellett megismételnie a voksolást.
Az RMDSZ elnöke közölte, az állandó tanács arról is döntött, hogy az RMDSZ folytatja tárgyalásait a Magyar Polgári Párttal (MPP) az együttműködési megállapodásról. A testület felhatalmazta az elnököt, hogy – ha sikerül ilyen megállapodást kötniük – nyissa meg az RMDSZ listáját az MPP jelöltje számára. Kelemen Hunor hozzátette, a lista két első helyét mindenképpen az RMDSZ jelöltjei töltik be, és a listát az RMDSZ neve és jele alatt indítják el a választási versenyben. A szövetség jelöltlistáját a március elsejére összehívott Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) kell még jóváhagynia.
Kelemen Hunor az MTI kérdésére elmondta, a Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltjének is RMDSZ-tagnak kell lennie ahhoz, hogy a listára kerüljön. Hozzátette, ez öt évvel ezelőtt Tőkés László esetében sem jelentett gondot.
Mivel az RMDSZ civil szervezetként, az MPP pártként van bejegyezve Romániában, nem ütközik törvénybe, hogy valaki mindkettőnek a tagja legyen.
Kelemen Hunor arra is kitért, az RMDSZ-MPP-megállapodás az európai parlamenti választásokon való együttműködésről és néhány hosszabb távú célról is szól majd. Az RMDSZ nem várja el, hogy az MPP feladja identitását.
Nem nyújtottak be óvást
A Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) szombati rangsoroló ülését követő 48 óra – a hivatalos határidő – lejártával senki nem nyújtott be óvást az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistájával kapcsolatban – jelentette be hétfőn Kolozsváron Kovács Péter főtitkár, a Szövetségi Választási Bizottság (SZVB) tagja, hozzátéve: a Szövetségi Képviselők Tanácsának novemberben elfogadott határozata értelmében a SZÁT döntését a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottságnál lehet megóvni a döntés meghozatalától számított 48 órán belül.
,,A szombati rangsoroló ülésen a SZÁT titkos szavazással felállította az RMDSZ európai parlamenti jelöltjeinek sorrendjét, e szerint az első öt helyen Winkler Gyula, Sógor Csaba, Vincze Loránt, Hegedüs Csilla és Antal Loránt áll, őket további jelöltek követik, a listán ösz-szesen 32 személy szerepel (http://rmdsz.ro/uploads/fileok/dok/szatlistaEPjeloltek.pdf)" – tájékoztatott Kovács Péter.
Az SZVB tagjaként Kovács Péter hangsúlyozta, a jelenleg 32 személyből álló lista a törvény adta keretek szerint újabb tíz névvel bővül ki. A végső döntést az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistájáról a március elsején, Marosvásárhelyen ülésező SZKT hozza meg.
Népújság (Marosvásárhely),

Böjte Csaba nem lesz az RMDSZ EP-jelöltje
A Krónika értesülései szerint többek között Böjte Csaba ferences szerzetest és Gergely István katolikus papot is felkérte a Magyar Polgári Párt (MPP), hogy induljon az európai parlamenti választáson az RMDSZ jelöltlistájának harmadik helyén. A római katolikus egyház mindkét képviselője megerősítette portálunknak a megkeresést, hozzátéve: nem fogadták el az ajánlatot.
A Krónika a napokban feltárta, a polgári alakulat az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistájának harmadik helyére tart igényt a két alakulat között körvonalazódó megállapodás keretében. Az MPP és az RMDSZ várhatóan a napokban véglegesíti hetekkel ezelőtt megkezdett tárgyalásait.
Az RMDSZ-nek a múlt héten átnyújtott megállapodástervezetben Biró Zsolt MPP-elnök egy párton kívüli, erdélyi és székelyföldi közösségépítési tapasztalatokkal rendelkező, európai parlamenti jelöltségre alkalmas személyt javasolt az RMDSZ listájára.
Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa (SZÁT) az alakulat jelöltjeinek rangsorolásával egy időben a hétvégén felhatalmazta Kelemen Hunor elnököt, hogy – ha sikerül ilyen megállapodást kötniük – nyissa meg az RMDSZ listáját az MPP jelöltje számára. Kelemen akkor leszögezte, a polgári párt jelöltjének is RMDSZ-tagnak kell lennie ahhoz, hogy a listára kerüljön, majd hozzátette: ez öt évvel ezelőtt Tőkés László esetében sem jelentett gondot.
Az Erdélyben Tisztiként közismert, korábban Csíksomlyón és a Kolozs megyei Jegenyén szolgáló, 2011-ben betegállományba vonult Gergely István katolikus pap kedden portálunk érdeklődésére közölte: nem lesz harmadik jelölt az EP-listán. Az erről szóló felkérést firtató kérdésünkre a Csibész Alapítvány vezetője hozzátette, nem kíván bővebben nyilatkozni, mivel a témában „diszkrét beszélgetés” zajlott.
Eközben Böjte Csaba a Krónikának elmondta, nemcsak az MPP, hanem Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is felkérte, induljon a májusi európai megmérettetésen. „Én nagyra tartom a politikusok, a pártok tevékenységét, de számomra Isten más feladatot szabott. Szó sincs arról, hogy lenézném vagy leértékelném a politikusok munkáját, de mi, katolikus papok nem szoktunk politizálni” – nyilatkozta portálunknak a ferences szerzetes.
A Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője hozzátette, neki az árva gyerekek nevelésével kell foglalkoznia, továbbá munkával, imával kívánja szolgálni népét. „Sokszor azt tapasztalom, hogy a közéleti személyiségek túl sok lovat ülnek meg egyszerre. Tisztelem a politikusokat, fontosnak tartom az európai képviseletet is, de nagyon sok rátermett fiatalember van, aki el tudja látni ezt a feladatot” – jelentette ki a Krónikának Böjte Csaba.
Emlékezetes, az RMDSZ jelöltlistáját Winkler Gyula és Sógor Csaba jelenlegi képviselők vezetik. Miután a szövetség elutasította a hárompárti koalíció létrehozását, az EMNP úgy döntött, hogy nem kívánja kockáztatni az erdélyi magyarság brüsszeli képviseletét, így nem indul a választáson, Tőkés Lászlónak pedig azt ajánlotta: fogadja el a Fidesz felkérését, és induljon a magyar kormánypárt színeiben újabb mandátumért.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár),

Fidesz-színekben indul Tőkés László
A május 25-én tartandó európai parlamenti választás erdélyi magyar vonatkozásairól döntött az elmúlt hét végén az RMDSZ, illetve az Erdélyi Magyar Néppárt. Közös erdélyi magyar lista hiányában Tőkés László a Fidesz színeiben indulna, az RMDSZ listáját a szövetség jelenlegi EP-képviselői vezetik.
Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a hétvégén véglegesítette az európai parlamenti választásokra szóló listáját, illetve stratégiáját. Az RMDSZ Kolozsváron rangsorolta jelöltjeit, a Néppárt pedig Székelyudvarhelyen megtartott választmányi ülésén döntötte el, hogy nem állít önálló listát, Tőkés Lászlónak viszont azt javasolja, éljen a Fidesz-KNDP listán számára felajánlott befutó hellyel.
Az utolsó pillanatig remélt közös RMDSZ-Néppárt-MPP-lista nem jött össze, ezt a lehetőséget az RMDSZ csúcsvezetősége elvetette. A szélesebb merítésű közös lista helyett az RMDSZ a Magyar Polgári Párttal kötött „különbékét”, ennek hozományáról azonban közelebbit nem tudni: az EP-választásokra rangsorolt RMDSZ-listán egyelőre nincs MPP-s jelölt. Az RMDSZ-lista sorrendje: Winkler Gyula, Sógor Csaba, Vincze Loránt, Hegedűs Csilla és Antal Lóránt. Az eredetileg negyedik helyre rangsorolt Eckstein-Kovács Péter azt kérte, hogy az EP-lista utolsó helyére kerüljön
Újdonság az idei EP-választáson: Tőkés László Fidesz-listán
A Szövetség Állandó Tanácsa (SZÁT) az első hat helyet rangsorolta. A jelöltek között igen szoros verseny alakult ki, az RMDSZ csúcsvezetőségének szavazategyenlőség miatt meg kellett ismételnie a voksolást. Sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor szövetségi elnök ezúttal nem beszélt arról, miért maradt el a Néppárt által folyamatosan kért közös lista, viszont részletesen kitért a Magyar Polgári Párttal folytatott tárgyalásokra. A SZÁT arról döntött, mondta Kelemen, hogy folytatni kell a tárgyalásokat az MPP-vel a körvonalazódó együttműködési megállapodásról. Amennyiben ez létrejön, az MPP-jelöltek számára megnyílik az út az RMDSZ-listán való részvételhez. Kelemen azonban hangsúlyozta: az EP-lista első két, befutónak számító helye végleges marad. Nem pártkoalícióról van szó azonban, az RMDSZ választási listáin szereplő MPP-seknek ugyanis kötelezően RMDSZ-tagnak kell lenniük. Ebben az RMDSZ-elnök semmi kivetnivalót nem talált, miután, mint fogalmazott, az RMDSZ civil szervezet, az MPP pedig pártként van bejegyezve. Az RMDSZ–MPP megállapodás az EP-választásokon való együttműködésről és néhány hosszabb távú célról szól, de ehhez „az MPP-nek nem kell feladnia identitását” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Távol marad a néppárt
Toró T. Tibor bejelentését, miszerint az EMNP nem állít önálló listát az Európai-parlamenti választásokra, nem mindenki fogadta kitörő lelkesedéssel. Több erdélyi online-lap tudósításának kommentjében sokan csalódottságuknak adtak hangot. Mint fogalmaznak, azokat árulta el a néppárt, akik nem akarnak az RMDSZ-re szavazni: az RMDSZ szatellit pártjává vált MPP a nemzeti oldal számára már nem jöhet szóba, így néppárti lista hiányában immár három erdélyi magyar párt mellett sincs választási lehetőség, csak az RMDSZ-lista.
Az EMNP elnöke lapunk megkeresésére úgy fogalmazott: megérti azokat, akik csalódottan fogadták a néppárt bejelentését, hiszen egy politikai pártnak a választásokon az a feladata, hogy harcba induljon. „Azt üzenem nekik, hogy számunkra az igazi csatára 2016-ban kerül sor: akkor kell bizonyítania a néppártnak, hogy felnőtt a feladathoz, meghatározó ereje lett az erdélyi magyar politizálásnak.” Toró szerint 2014-ben az EMNP feladata az, hogy biztosítsa az erdélyi magyarok minőségi képviseletét Brüsszelben, erre pedig Tőkés László a legalkalmasabb, akit mindenképpen be szeretnének juttatni az EP-be. A helyzet jelenlegi állása szerint ennek legbiztosabb módja, ha Tőkés a Fidesz-KNDP listáján indul. „Nem akartunk részese lenni az RMDSZ által elindított meggondolatlan és felelőtlen folyamatnak, nem akartunk hasonló kártyával válaszolni. Az RMDSZ a párt 24 éve bejáratott jelképét, a tulipánt fontosabbnak ítélte, mint az erdélyi magyarok képviseletét Európában. Ezért a néppárt saját közvetlen érdeke ellen döntött, amikor elhatározta, hogy nem indít listát” – érvelt a párt elnöke. A néppárti politikus úgy látja, ma egy dolog bizonyos: Tőkés László az EP tagja lesz. Az azonban megkérdőjelezhető, hogy az RMDSZ eléri-e az 5 százalékot. „E döntés felelősségét az RMDSZ-nek kell vállalnia” – fogalmazott a néppárt elnöke, aki a következő hetekben, hónapokban pártjával a szervezetépítésre törekszik, hogy minél több embernek elmondhassák döntésük lényegét és helyességét.
Orbánnak sem sikerült
Az elmúlt héten Tőkés László és Kelemen Hunor is Orbán Viktor magyar miniszterelnöknél járt. Kérdésünkre, hogy ebben szerepe van-e a hétvégi, két döntésnek, Tőkés igennel válaszolt. „A miniszterelnök úr az RMDSZ elnökére nem tudott hatással lenni. A beszélgetés során még egy utolsó kísérletet tett az erdélyi magyar pártok összefogására az EP-választásokon, de eredménytelenül” – fogalmazott Tőkés, aki szerint Kelemen Hunor a Verestóy, Frunda, Markó féle „MSZP-s mag” foglya. Mindenféle híresztelés ellenére Orbán soha nem döntött határon túli kérdésekben a határon túli vezetőkkel történt tárgyalások, egyeztetések nélkül, fogalmazott Tőkés László, aki felelevenítette a 2007-es és a 2009-es EP-választásokat megelőző tárgyalásait Orbán Viktorral. „Mindig a számunkra elfogadható alternatívákat támogatta, és most is rám bízta, döntsem el, indulok-e a Fidesz-KNDP lista befutó helyén vagy sem?”
Az EP-képviselő szerint 2014-ben teljesen új helyzet állt elő: az erdélyi jelölt Fidesz-listán történő indulása minden szempontból legitim, hiszen a határok fölötti nemzetegyesítésben, egy nemzetben gondolkodunk. „Azzal, hogy idéntől a külhoni magyarok is szavazhatnak az országgyűlési választásokon, új lehetőség, új kor kezdődött, következésképpen a jelöltek listáján is közösen jelenhetünk meg az anyaországi magyarokkal”.
Tőkés László szerint a közös lista elmaradása azzal a veszéllyel járhat, hogy az RMDSZ nem küld május 25-én képviselőket az Európai Parlamentbe. „Ez a lista nem nyerő Erdélyben. A hét évvel ezelőtt ellenem indított Sógor Csaba képviseli a székelységet és az egyházat, a harmadik helyre került Vincze Lóránt Verestóy Attila embereként az egykori Előre napilap jogutódjánál, az Új Magyar Szónál kompromittálódott. Ez a csapat nem hiteles, így nem is meglepő, hogy a lista egyetlen hiteles embere, Eckstein-Kovács Péter nem kerülhetett befutó helyre”.
Sógor: lenn sem kell a közös lista
Az RMDSZ EP-listájának második helyére került Sógor Csaba az Erdélyi Naplónak elmondta: nem az RMDSZ csúcsvezetőségén múlott a közös lista meghiúsulása. „Vidéki körútjaimon sokszor találkoztam olyan helyzettel, amikor a helybéliek azt mondták, ha ismét kiegyezünk Tőkéssel, rájuk ne számítsunk. Olyan településeken találkoztam ezzel, ahol Tőkés László rendezvényeken szidta az RMDSZ-t.” Ilyen előzmények után Sógor szerint már nem lehetett vállalni a közös listát. Az RMDSZ-politikus úgy tartja, a néppártnak sokkal jobb eredményeket kellett volna elérnie a helyhatósági és a parlamenti választásokon ahhoz, hogy tárgyalási alapja legyen a közös lista kialakításához.
Kérdésünkre, hogy ennek elmaradása mennyire befolyásolhatja a szavazókat, Sógor elismerte: közös listával könnyebb volna a dolguk. „Ma az igazi kihívás az, miként tudjuk mozgósítani az erdélyi magyarságnak azt az 57-58 százalékát, amely bármilyen választáson inkább az otthonmaradást választja.” Ha az erdélyi magyar szavazók elsöprő többsége élne szavazati jogával, akár 5-6 EP-képviselőt is kijuttathatna Brüsszelbe. 2009 óta azonban változatlanul az a nagy kérdés, miként lehet megszólítani az otthon maradók nagy táborát – fogalmazott Sógor Csaba.
Eckstein-Kovács: nem negyedik vagyok a sorban
Azért utasította vissza Eckstein-Kovács Péter az RMDSZ EP-listájának negyedik helyét, mert úgy véli: ismertsége, népszerűsége okán jobb pozíciót érdemelne. A volt szenátor a Krónikának adott interjúban elmondta: bántja, hogy a Szövetségi Állandó Tanács tagjainak Kelemen Hunor elnök előre megszabta a kialakítandó sorrendet. „Az utolsó hely vállalása azt jelenti, hogy fontosnak tartom az európai parlamenti jelenlétet, és mindent megteszek, hogy legyen erdélyi magyar képviselet az európai törvényhozásban. Úgy tűnik, az RMDSZ-ben az a filozófia győzedelmeskedett, miszerint az EP-választások nem igazán érdeklik az embereket, nem személyiségekre van szükség, hanem mozgósításra. Szerénytelenül hangzik, de talán nem a negyedik vagyok ebben a sorban. Ismert, népszerű ember vagyok, tudok kampányolni, éppen ezért nem tekintettem megfelelőnek ezt a pozíciót.”
Makkay József |
Erdélyi Napló (Kolozsvár),

Az EP kiáll a nemzeti kisebbségek védelme mellett
A nemzeti kisebbségek védelmét szolgáló jelentést hagyott jóvá az Európai Parlament csütörtöki strasbourgi ülésén. Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő szerint a jelentés mérföldkőnek számít az Európai Unió történetében, mert arra kéri az Európai Bizottságot, hogy szakpolitikai normát dolgozzon ki a nemzeti kisebbségek védelmében, továbbá felkéri a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket a tényleges egyenlőség előmozdítására.
Az alapvető jogok helyzetéről az Európai Unióban című jelentésről – amely Louis Michel belga képviselő nevéhez kapcsolódik – szerdán vitáztak a képviselők, majd csütörtökön szavaztak az elfogadása mellett. A jelentés elismeri, hogy a mindennapi életben az Európában élő nemzeti kisebbségi közösségek tagjai akadályokba ütköznek, ez pedig azt eredményezi, hogy saját tagállamuk nemzeti hatóságai másodrendű állampolgárokként kezelik őket.
"Ez a jelentés végre kimondja azt, amit eddigi európai parlamenti munkám alatt mindvégig szorgalmaztam: a hagyományos nemzeti kisebbségek, a regionális nyelvi csoportok és az autonóm régiók vonatkozásában átfogó uniós szintű védelmi rendszerre van szükség" – fogalmazott Sógor Csaba a vita során. Az RMDSZ politikusa hangsúlyozta, a romániai magyar közösség pontosan tudja mindazt, amit most ez a jelentés is elismer, hogy a nemzeti kisebbségek védelmét csak konkrét jogi, nyelvi, kulturális és szociális intézkedések révén lehet biztosítani. Sógor Csaba elmondta: az őshonos, hagyományos nemzeti és nyelvi kisebbségi közösségek lélekszáma meghaladja az Unió összlakosságának 10%-át. "Amennyiben a Bizottság kidolgoz egy szakpolitikai normát, elkerülhetővé válik, hogy ne csupán a tagjelölt országokon, hanem a tagállamokon is számon kérjék a nemzeti kisebbségek védelmének biztosítását" – mutatott rá Sógor Csaba. Az EP-képviselő szerint ennek a jelentésnek az elfogadásával az Európai Parlament nem tesz mást, mint ami a szerződésekben meghatározott feladata: megjeleníti az európai polgárok érdekeit és fontos jelzést küld azok számára, akik eddig úgy érezhették: Európa nem képes választ adni problémáikra.
Népújság (Marosvásárhely),

Beszélgetés Sógor Csaba EP-képviselővel
Nem fegyverrel, szavazópecséttel a jogainkért
Sógor Csaba EP-képviselő, képviselőjelölt az arad-gáji református gyülekezet egykori lelkipásztora, Sógor Gyula fiaként itt töltötte gyermekkorának egy részét, ezért a templomban, vasárnap délután megtartott ökumenikus istentiszteleten végzett igei szolgálatához, az édesapja által 50 évvel korábban megtartott igehirdetés alapgondolatából ihletődött. Az ökumenikus istentisztelet után beszélgettünk az EP-képviselővel.
– Milyen érzés volt az ön számára gyermekkorának a helyszínén, az édesapja igehirdetése alapján szolgálatot tenni?
– Édesapám 1958–72 között szolgálta a helybeli gyülekezetet. Mivel itt még nem került sor a január–február folyamán szokásos imaheti alkalmakra, ezért megkerestem az édesapámnak 1964. január 26-án megtartott imahét-záró istentisztelet igehirdetésének az anyagát, amit nagy élmény volt felidézni. Most, amikor a gyermekkorom helyszínén járok, megrohannak az akkori emlékek, hiszen ide, a szomszédba jártam iskolába, még az akkori tanító néni, illetve a padtársnőm nevére is emlékszem. Életem első 8 évét töltöttem itt, 1964–72 között.
– Mondhatnánk hazaérkezve, hogyan értékeli a partiumi és bánsági villámlátogatásának a tapasztalatait?
– Szombaton este érkeztem a Temes megyei Igazfalvára, ahova Molnár Zsolt képviselő úr hívott meg. A látogatást az elmúlt évre terveztük, csakhogy valami állandóan közbejött, hiszen az elmúlt hat és fél évben nagyon sokfelé jártam, Aradon és Temesváron is. Mivel az EP-képviselőknek ez a dolguk, magam szívesen teszek eleget az ilyen felkéréseknek, hiszen 103 ezer négyzetkilométer, vagyis egész Erdély a választókerületünk. Winkler kollégám Bukarestbe, magam viszont Bákóba járok ki. A találkozókon rendszeresen elmondjuk, miért fontos számunkra az Európai Unió. Ahogy Brüsszelben az itthoni, e találkozókon a brüsszeli gondokról is beszélünk. Azt szeretnénk érzékeltetni, hogy gyakran egy-két szavazaton is múlik a jövőnk, az életünk minősége, hogy mit és mennyiért eszünk, milyen biztonságos világban élünk. Mindezt Igazfalván, Temesváron, Végváron, Nagyszentmiklóson, illetve Arad-Gájban is elmondtuk. Az itteni, 2005-ös templomszentelésen az édesanyám és a testvéreim vettek részt. Mi a régi imaházat ismerjük, ott tartottuk az istentiszteleteket. Minden látogatás bizonyos mértékben villámlátogatásnak minősül, hiszen ha az ember itthon van, egy napot a családjával is igyekszik eltölteni. Csíkszeredában a négy gyermekünk közül még három otthon van, egy egyetemista, miközben magam hetente Brüsszel és Csíkszereda között ingázom, ami kétszer 8 óra autóval és repülővel. Molnár Zsolt, az egykori munkatársam most parlamenti képviselő, ő a bukaresti törvényhozásban teszi azt, amit én a brüsszeliben, illetve a választókörzetben.
– Hány szavazatra számítanak a szórványban?
– Mindig szeretek maximalista lenni. Abból szoktam kiindulni: ha minden magyar elmenne szavazni, a brüsszeli parlamentbe nem 2-3, hanem akár 5-6 képviselőt is küldhetnénk. Vannak olyan kis országok, mint Észtország vagy Ciprus, amelyeknek hozzávetőleg 6 képviselőjük van az Európai Parlamentben. Ezt csak azért mondtam el, hogy érzékeltessem, mekkora lenne a súlyunk, ha mindnyájan elmennénk szavazni. Sajnos, 90% körüli részvételt csak a rendszerváltás utáni első években tudtunk felmutatni. Egy képviselőnek viszont akkora ereje van, amekkora tömegbázissal rendelkezik. Számokat nem mondhatok, de lelkészként tudom: a kisebb gyülekezetekben mindig nagyobb a szavazáson való részvételi arány, mert ott jobban átérzik a súlyát, a fontosságát, hogy ma nem karddal vagy puskával, hanem szavazópecséttel lehet 4 vagy 5 évente, vagy akár sűrűbben is kivívnunk a jogainkat. Igen fontos a civil társadalomnak a dolgok menetéhez való hozzáállása. Amikor a civilek látják, hogy rossz irányba mennek a dolgok, tüntetésekkel, illetve más eszközökkel nyilvánítsák ki az elégedetlenségüket. Az erdélyi magyarság számára elemi fontosságú, hogy 4-5 évente pecsételéssel döntse el, hogy milyen irányba menjen az ország, a társadalom.
Elemi fontosságú az EP képviselet
– A szórványközösségekben tett körútja során milyen gondokkal találkozott?
– Azért megyek szívesen Molnár Zsolttal, mert sok olyan kérdés van, amelyekre ő tud válaszolni. Nyilvánvaló, hogy a legtöbb helyen az anyanyelv, az iskola, illetve az anyanyelvű iskolába járó gyermekeknek a csökkenő számát fájlalják. A nagyszentmiklósiak Bartók-központ, a buziásfürdői közösség egy idősek otthonának a szükségességét, az igazfalviaknak a mezőgazdasági termékek értékesítési lehetőségét vetik fel. Ilyenkor el szoktam mondani, amit a témával kapcsolatban máshol láttam. Nagyon fontos viszont, hogy mi 14 éve oktatunk középiskolás diákokat vállalkozásfejlesztésre, ami manapság uniós dokumentumnak a része, és pontosan tudjuk: ahol ezt komolyan vették, középiskolás diákokat tanítottak vállalkozni, ott kisebb a munkanélküliség. Természetesen, az Unió, illetve az EP működésére vonatkozó kérdések is elhangzanak, amelyekre válaszolunk.
– Ön az RMDSZ EP-választási listájának a II., tehát befutónak számító helyéről indul. Hogyan látja, Tőkés László nélkül az RMDSZ-lista veszíthet-e szavazatokat?
– Mint említettem, én egy olyan elméleti lehetőségről szoktam beszélni, hogy akár 5-6 képviselőnk is bejuthatna. Számomra a nagyobb kihívást annak a bizonyos 58% magyarnak a megszólítása képezi, akik otthon maradtak. Ők jelentenek nagy veszélyt arra, hogy az érdektelenségük következtében képviselet nélkül maradunk. Új fejlemény, hogy a Néppárt vezetősége felkérte az egykori listavezetőnket, hogy ne függetlenként, hanem a FIDESZ-listáján induljon.
– Ön szerint ez hogyan fogja befolyásolni az erdélyi magyarok választókedvét?
– Megismétlem: azokat kell leginkább megszólítanunk, akik úgy érzik, hogy számukra az EU-tagság semmi jót nem hozott. Mi a választási kampányban nem azt ígértük és ígérjük, amit meg tudunk csinálni, hanem azt, amit meg szeretnénk valósítani. De hát az Európai parlament is olyan, mint a bukaresti, vagy talán még annál is hátrányosabb számunkra, hiszen míg a bukaresti parlamentben 7-8%, addig a brüsszeli parlamentben 4% alatti a magyar jelenlét akkor is, ha mindenkit beleszámolok. A politika mindig arról szól, hány ember megy el pecséttel megerősíteni a képviseletet, illetve arról, hogy a saját képviselők mellett még hányat lehet megszólítani a parlament fele, plusz 1 szavazatnak a biztosításához. Mivel a brüsszeli parlament az új mandátumban 751 képviselőből fog állni, a számunkra kedvező döntéshez 375 plusz 1 szavazatra lesz szükségünk. Ilyen szempontból a román kollégák is láthatják, hogy nem csak ránk, hanem egész Kelet-Európa képviselőire, sőt a franciákra is szükségük van, hogy a mezőgazdasági támogatások kérdésében nekünk kedvező döntések születhessenek. Ezzel csak azt akarom mondani: aki nem akar az RMDSZ-re szavazni, én azzal nem töltöm az időmet, őt sem fárasztom a meggyőzéssel. Azokat szeretném meggyőzni, akik úgy érzik, nincs miért szavazni, mert úgy sem tudják befolyásolni az életüket. Rengeteg olyan helyzet volt, van és lesz, amikor egy-két szavazaton múlott, hogy egy erdélyi magyar gazda kicsivel több támogatást kaphasson, az Erasmus-program is arról szól, hogy amikor letettük a módosító javaslatainkat, az Unión még kívül lévő Kárpát-medencei diákokra is gondoltunk, és még sorolhatnám a hasonló eseteket. A mezőgazdaságban a brit trónörökös videoüzenetével lobbiztunk a hegyvidéki, hátrányos környezetben gazdálkodó emberek érdekében, de a sík vidéken tevékenykedő fiatal gazdákért is. Mi tudjuk a legjobban, mennyire fontos, hogy helyettünk ne mások mondják el a mi gondjainkat, hogy mit tehetünk az Erdélyen kívüli magyarokért, gondolok itt a csángókra. Az új kampány mindig a választás másnapján kezdődik, éppen ezért azokkal is beszélnünk, vitatkoznunk, érvelnünk kell, akik nem akarnak velünk szavazni. Az érdekünk, hogy minél több embert megszólítsunk, felhívjuk a figyelmet az EP-választásokon való részvétel fontosságára.
– Köszönöm a beszélgetést.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad),

TRANSYLVANICA |
Baloldali támadás a szuverenitás ellen, avagy a nemzeti kisebbségeket védő jelentés?
Gyorselemzés a Michel-jelentésről
Tartalom: A Michel-jelentés – általános bemutatás
A jelentés nemzeti kisebbségekre vonatkozó részének elemzése Összegzés
2014. február 27-én az Európai Parlament állásfoglalást szavazott meg az alapvető jogok helyzetéről az Európai Unióban (2013/2078(INI)). A dokumentum Louis Michel belga liberális-párti politikus azonos című jelentése alapján készült.
Habár az állásfoglalás még csak az uniós jogalkotás első olvasatán van túl, jelentős visszhangja volt magyar nyelvterületen. A szöveg értelmezésében mindhárom erdélyi magyar képviselő, a szlovákiai magyar Bauer Edit EP-képviselő, valamint a Fidesz-frakció is megszólalt. A Michel-jelentésként ismertté vált dokumentummal kapcsolatos vélemények azonban koránt sem voltak egybevágóak. Bauer Edit – aki egyben a jelentés európai néppárti felelőse is volt – arra hívja fel a figyelmet, hogy az elfogadott állásfoglalás „nemcsak, hogy rámutat a nemzeti kisebbségek problémáira, hanem külön hangsúlyozza azt, hogy szükség van egy átfogó uniós védelmi rendszerre a hagyományos nemzeti kisebbségek és regionális nyelvi csoportok számára, megerősítve egy működő monitorozási folyamattal.” Sógor Csaba és Winkler Gyula nyilatkozatai (itt és itt olvashatóak) egybecsengnek Bauer Edit véleményével. Az előbbi közleményében rámutat, hogy az elfogadott dokumentum akár fontos kisebbségvédelmi jogi instrumentummá válhat, hiszen „amennyiben a Bizottság kidolgoz egy szakpolitikai normát, elkerülhetővé válik, hogy ne csupán a tagjelölt országokon, hanem a tagállamokon is számon kérjék a nemzeti kisebbségek védelmének biztosítását.”
Ezzel szemben a Fidesz-frakció a nemzeti szuverenitással szembeni baloldali támadásként értelmezi a megszavazott állásfoglalást, és úgy véli, hogy „az EP baloldali többsége által elfogadott dokumentum sérti a tagállamok szuverenitását és aláássa az Európai Unió egységét.”
Tőkés László nyilatkozatában egyrészt elítélte az Európai Unió egyes vezetői által főleg Magyarország és a jobboldali kormányok ellen alkalmazott „ szelektív elbírálás és kettős mércét”. Másrészt, üdvözölte az EP azon törekvését, amely alapján „az alapvető emberi jogoknak az Unión belül is maradéktalanul érvényt szerezzenek,” hiszen az eddigi gyakorlat alapján az Unió „míg a világ ún. harmadik országaiban valóságos keresztesháborút folytat az emberi jogsérelmek ellen”, addig „a saját tagországaiban, sajnos hajlamos szemet hunyni ezek fölött.”
Jelen elemzés célja, hogy átlátható módon elemezze a Michel-jelentést. Megvizsgálja ennek céljait és potenciális következményeit, mind az Európai Unió működése, mind pedig a nemzeti kisebbségek szempontjából.
A Michel-jelentés – általános bemutatás
Az Európai Parlament állásfoglalása az alapvető jogok helyzetéről az Európai Unióban (2013/2078(INI)) egy saját kezdeményezésű jelentés, amely alapján az EP felkérheti az Európai Bizottságot egy jogszabálytervezet előterjesztésére (Európai Unió Működéséről szóló Szerződés, 225. cikkely). Az EP Eljárási Szabályzatának 41-42. és 48 cikkelyek alapján a képviselőknek joga van saját kezdeményezésű jelentés benyújtására, ennek azonban követnie kell az EU jogalkotási eljárását. Így a február 27-én első olvasatban megszavazott állásfoglalást a Parlament továbbítja a Tanácsnak és a Bizottságnak.
Tartalmi szempontból a 2013/2078(INI)-as állásfoglalás, követve a hasonló dokumentumok esetében bevett struktúrát, három nagy részre tagolható.
1. Az első rész a különböző nemzetközi jogi dokumentumokra, valamint európai uniós irányelvekre és állásfoglalásokra való hivatkozást tartalmazza. A felsorolt nemzetközi és Európai Uniós dokumentumok vizsgálata azért fontos, mert választ kaphatunk arra, hogy a jelentéstevő milyen jogi normákra hivatkozik saját jelentése kidolgozásában, valamint rávilágíthat arra, hogy honnan vezeti le következtetéseit. Más szóval, az első rész a dokumentum preambulumának tekinthető. A Michel-jelentés esetében ebben a részben megtalálhatóak mind az ENSZ legfontosabb emberjogi és szociális kérdéseket érintő dokumentumai, mind pedig az Európai Unió irányelvei és dokumentumai közül azok, amelyek szociálpolitikai kérdésekre (bevándorlás, nemi egyenlőség, női egyenjogúság, gyermekek helyzete stb.), diszkriminációellenességre, jogállamiságra, az emberi jogokra, valamint az Európai uniós alapjogokra (véleményszabadság, szólásszabadság, munkaerő szabad áramlása stb.) hivatkoznak. Ugyanakkor ebben a részben a fentiek mellett a dokumentum több uniós állammal szemben elfogadott állásfoglalásra is hivatkozik. Ezek közül a legfontosabbak a romák etnikai alapon történő olaszországi összeírásáról szóló, 2008. július 10-i állásfoglalás, a kiskorúakat a nyilvános információk káros hatásaitól védő litván törvényről szóló, 2009. szeptember 17-i állásfoglalás, a magyar médiatörvényről szóló, 2011. március 10-i állásfoglalás vagy a „Az alapvető jogok helyzete: magyarországi normák és gyakorlatok” című, 2013. július 3-i állásfoglalás.
A nemzeti és etnikai kisebbségek szempontjából a dokumentum legtöbbet a romák integrációjával kapcsolatos dokumentumokra hivatkozik, azonban megemlíti az Európai Parlament kihalástól fenyegetett európai nyelvekről és az Európai Unión belüli nyelvi sokféleségről szóló, 2013. szeptember 11-i állásfoglalását is.
2. A második rész a dokumentum elfogadásának szükségességére hoz fel indoklást, melyet 23 pontba sűrít. Ezek alapján az Európai Unió létrejöttének célját abban látja, hogy az „európai államokban megszilárduljon a demokrácia és a jogállamiság, hogy tiszteletben tartsák, megvédjék és előmozdítsák az emberi jogokat és az alapvető jogokat, a kisebbségek egyenlőségét és védelmét (…) és bármilyen önkényuralmi rendszer visszatérését megakadályozzák” (A. pont). Az Unió ezeket a célkitűzéseket az EUSZ 2. 6. és 7. cikkelyébe kodifikálta (C. pont). A jelentés szerint az elmúlt évek történései bebizonyították, hogy „az Európai Unió nemcsak gazdasági és pénzügyi válságon megy keresztül, hanem demokratikus és alkotmányos válságon is, (…) és mivel ezek a feszültségek rávilágítottak az e válság leküzdéséhez szükséges megfelelő eszközök hiányára,” valamint a Szerződésben foglalt vállalások „nyomon követésre, értékelésre és szankcionálásra szolgáló mechanizmusok, és különösen az EUSZ 2. és 7. cikkében foglalt előírások alkalmazásával kapcsolatos nehézségekre is.” (K. pont).
Más szóval, a jelentéstevő következtetése alapján szükségessé vált egy olyan mechanizmus kidolgozása, amely alkalmas az „EUSZ 2. cikkében kimondott uniós értékek tiszteletben tartásának, védelmének és előmozdításának biztosítására, valamint felhívott az Unión és a tagállamokon belüli válsághelyzetek kezelésére” (L. pont), illetve megteremti a terepet a „2. cikk szerinti értékek és az ezekből következő jogi kötelezettségek egységes értelmezésére” (M. pont).
Kisebbségi szempontból az egyéni jogokat, a demokráciát és a jogállamiságot védő mechanizmusok kidolgozása azért szükséges, mert „a kibővített Unióban a nemzeti kisebbségek, illetve a regionális és kisebbségi nyelvek védelme fontos kérdés, amelyet nem lehet egyszerűen csak az idegengyűlölet és a megkülönböztetés elleni küzdelem révén megvalósítani, hanem ehhez konkrét jogi, nyelvi, kulturális, szociális stb. rendszereket és eljárásokat kell alkalmazni” (X. pont)
3. A harmadik, legterjedelmesebb rész a Bizottság, a Tanács és a tagállamok felé megfogalmazott ajánlásokat és ténymegállapításokat tartalmazza. Ezt több részre oszthatjuk. Az első és legfontosabb rész intézményes javaslatokat fogalmaz meg, míg a második az egyes jogok – méltóság, szabadságok, egyenlőség, szolidaritás, Uniós polgárság és igazságszolgáltatás – Uniós helyzetének elemzésébe bocsátkozik.
Az intézményi javaslatok központi eleme az EUSZ 2. cikkében megfogalmazott értékek – szabadság, demokrácia, egyenlőség, jogállamiság, emberi jogok betartásának lehetősége. Ennek értelmében (és ezen belül a kisebbségekhez tartozó személyek jogai) – betarthatóságának, valamint számon kérhetőségének lehetősége.
„A Szerződésekben rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása érdekében” 15. cselekvési pontot javasol (8. pont), melyek között többek között szerepel: 1) a tagállamok különböző nemzetközi és európai jogi egyezményekhez való csatlakozásai; 2) a Bizottság és a tagállamok, valamint az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek közötti szorosabb együttműködés; 3) az átláthatóság az Unión belüli megerősítése; 4) az alapvető jogokra és a közös európai értékekre vonatkozó hatékony szakpolitikák kidolgozása; 5) a rendelkezésre álló alapvető jogok megsértésének megelőzésére létrehozott uniós mechanizmusok racionalizálása; 6) a Bizottság általi ország-specifikus ajánlások megfogalmazása az alapvető jogokkal kapcsolatos politikák kérdésében; 7) a nemzeti emberjogi szervezetekkel egy szakértői mechanizmus kidolgozása céljából való együttműködés; valamint 8) egy „új koppenhágai mechanizmust” bevezetése, „az EUSZ 2. cikkében és az Alapjogi Chartában meghatározott alapvető uniós jogok és értékek tiszteletben tartásának, védelmének és előmozdításának biztosítására”.
Az „új koppenhágai mechanizmus” – amely a tavaly nyáron elfogadott Tavares-jelentéssel került be a köztudatba – bevezetésének célja egyrészt az lenne, hogy átvilágítsa a tagállamokat, hogy megfelelnek-e a koppenhágai kritériumoknak. Ezt olyan objektív mutatók kidolgozásával és gyakorlatba ültetésével képzeli el, amelyek alkalmasak az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tagállami betartásának vizsgálatára. Másrészt, az új mechanizmus része egy olyan számonkérési rendszer bevezetése lenne, amely a szankciók mellett egy korai figyelmeztető rendszer, a politikai és technikai párbeszédre szolgáló rendszer, felszólító levelek és „befagyasztási mechanizmus” bevezetésével reális eszközöket adna a Bizottság kezébe az EUSZ 2. cikkébe foglaltak betartására (11. pont).
A dokumentum hátralevő részében kitér a különböző alapjogi kérdések Unión belüli helyzetére, valamint ajánlásokat fogalmaz meg a Bizottság és a tagállamok számára a demokrácia, a jogállamiság, valamint az alapjogok javítására.
A jelentés nemzeti kisebbségekre vonatkozó részének elemzése
A fenti elemzésből jól látható, hogy az állásfoglalás elsődlegesen nem a nemzeti kisebbségek jogainak megoldására született, azok csak sok más kérdés mellett szerepelnek a dokumentumban. Az erre való legtöbb hivatkozás a jelentés harmadik részének Egyenlőség című fejezetében található, azon belül is kiemelten a 47., a 48., 56-58., valamint a 61. cikkek foglalkoznak a kérdéssel.
A jelentés megállapítja, hogy a tagállamoknak foglalkozniuk kell az egyenlőség kérdésével, valamint „fokozniuk kell az egyenlőség, a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem, a kulturális, vallási és nyelvi sokszínűség védelme, a nemek közötti egyenlőség, a gyermekek jogai, az idősek jogai, a fogyatékos személyek, az LMBT-személyek és a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogai terén tett fellépéseiket” (47. cikk). Ebből két következtetés vonható le. Egyrészt, a tervezet egy kategóriába sorolja a különböző csoportokat, másrészt a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogairól, nem pedig közösségek jogairól beszél.
Emellett fontosnak tartja a megkülönböztetés elleni küzdelmet, felszólítja a tagállamokat, hogy építsék be a megfelelő uniós normákat nemzeti jogrendjükbe, és kihangsúlyozza, hogy „a nyelvi alapon történő megkülönböztetés” egyik formája a megkülönböztetésnek, tehát azzal is foglalkozni kell (48. cikk).
Továbbá megállapítja, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek „az egyéb kisebbségi csoportoktól eltérő, sajátos igényekkel bírnak, a közpolitikáknak célzottabbnak kell lenniük, valamint magának az Uniónak megfelelőbb formában kell foglalkoznia ezekkel az igényekkel” (56. cikk). Más szóval, megerősíti azt a fajta elkülönítést, amelyet a nemzeti kisebbségi szervezetek hangsúlyoznak, és sajátos megoldások keresését szorgalmazza. Ugyanakkor elismeri, hogy nem létezhet egységes megoldás a kisebbségi helyzet kezelésére, azonban szükségesnek látja bizonyos minimális célkitűzések kidolgozását (57. cikk). Ezt azonban a meglévő nemzetközi jogi dokumentumok, kiemelten az Európa Tanács nemzeti kisebbségek jogainak védelméről szóló keretegyezmény alapján képzeli el.
Fontos javaslata a jelentésnek: egy átfogó, a hagyományos nemzeti kisebbségek, a regionális nyelvi csoportok és az autonóm régiók védelmére létrehozott rendszer kidolgozásának a szükségessége. E rendszer nemcsak a tagállamok által alkalmazott kettős mérce elkerülésére, hanem „működőképes nyomon követési mechanizmusok” bevezetésére is alkalmas lenne.
A román alkotmány szempontjából fontos újdonságot hoz az 58. pont is, hiszen annak megállapítása, hogy a „közigazgatási, politikai, gazdasági, szociális, kulturális és más téren végrehajtott pozitív intézkedések nem minősülnek megkülönböztetésnek” némiképp ellentmond a román alkotmány 6 cikke (2) bekezdésének, illetve annak nemkorlátozó értelmezését támogatja.
A nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos utolsó javaslat az idegengyűlölet, a fajgyűlölet és a cigánygyűlölet kérdéseinek nemzeti tantervekbe való bevezetésére vonatkozik, mely segítségével a diákok már fiatal korból párbeszédet folyathatnak a megkülönböztetés káros voltáról (61. cikk).
Összegzés
1. Elmondható, hogy a fent bemutatott állásfoglalás elsősorban nem a kisebbségi kérdés megoldásáról, hanem a Bizottság és Parlament államok fölötti kontrolljának növeléséről, és egy egységes az EUSZ 2. cikkében rögzített alapjogok betartását megcélzó uniós mechanizmus kidolgozásáról szól. Más szóval egy olyan szabályrendszer kidolgozását alapozná meg, amely lehetőséget nyújtana a Bizottság számára, hogy közelebbről monitorizálja a tagállamok intézkedéseit, egyben konkrét eszközöket adva a kezébe kihágások kezelésére. Tehát az alapvető szabadságjogok megítélésében ténylegesen növelné a Bizottság és a Parlament hatáskörét, és ez csökkentené a tagállamok mozgásterét. Ugyanakkor nem kérdéses, hogy a jelentés aktuális és jól időzített, hiszen az európai szerződések felülvizsgálata a válság tapasztalatai alapján napirenden van.
2. Habár a kérdésben létrehozott egységes számonkérő mechanizmus fontos előrelépés lehet az Unión belüli demokratikus és emberjogi kérdésekben született jogsértések megszüntetésében, a jelentés hivatkozási alapját képező nemzetközi jogi és európai uniós dokumentumok, valamint a dokumentum második részében megfogalmazott indoklások vizsgálatából kitűnik, hogy a Fidesz és Tőkés László által megfogalmazott félelmek nem alaptalanok. Egyrészt, mert az Európai Parlament nem egységesen ítéli meg az egyes államok által elkövetett jogsértéseket (vagyis az EP-megítélés mindig politikai megítélés), másrészt mert a dokumentum indoklásában máris megjelentek azok a konkrét államokra való egyoldalú hivatkozások, amelyek alapján felmerül az ilyen eljárások politikai kiegyensúlyozatlanságának az eshetősége.
3. Ennek ellenére a jelentés pozitív hozadékának elismerése is helyénvaló lett volna, hiszen a fentiek mellett az elfogadott állásfoglalás fontos utalásokat tartalmaz a nemzeti kisebbségek védelmére is. Egyrészt, a kisebbségi kérdés tételesen megjelenik az EUSZ 2. cikkében, másrészt a jelentés is több passzusban foglalkozik a témával. Egyik legfontosabb nóvuma az, hogy szakít az Európai Unió eddigi gyakorlatával és megfogalmazza a tradicionális nemzeti és nyelvi kisebbségek, valamint az egyéb kisebbségek közötti különbségtételt, egy külön normarendszer létrehozását szorgalmazva az előbbiek számára.
4. A pozitív folyományok ellenére a jelentés nem feltétlenül ad okot az RMDSZ-es EP-képviselők által megfogalmazott optimizmusra sem, hiszen ennek eredményeit több szempontból is fenntartásokkal kell kezelnünk. Egyrészt, a készülő normarendszert az Európa Tanács nemzeti kisebbségek jogainak védelméről szóló keretegyezménye alapján képzeli el, ami mind a biztosítandó jogok, mind pedig az államokra kirótt kötelezettségek szempontjából elmarad a nemzeti kisebbségek által szükségesnek tartott és követelt normáktól. Másrészt nem világos, hogy a kidolgozandó szabályozásba milyen formában kerülnek be és bekerülnek-e a kollektív jogok: a dokumentum következetesen a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogairól beszél, azonban az 57. pont megfogalmazása („a hagyományos nemzeti kisebbségek, a regionális nyelvi csoportok és az autonóm régiók vonatkozásában átfogó uniós szintű védelmi rendszerre van szükség”) bizonyos szempontból túlmutat ezen, hiszen komoly lehetőségeket tartalmaz a már megszerzett kollektív jogok uniós védelme tekintetében.
5. Tovább árnyalja a kérdést az Uniós jogalkotási gyakorlat is, hiszen a jelentés alapján elkészített állásfoglalás nem kötelező érvényű, mindössze felkéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy foglalkozzon a kérdéssel, amely önmagában is egy hosszú folyamat, nem beszélve a tagállamok ellenállásában és az Európai Uniós intézmények működéséből adódó nehézségekben rejlő csapdákról.
6. Mindent egybevetve, egy, az alapjogok betartásának monitorizálására irányuló mechanizmus kidolgozása a nemzeti kisebbségek szempontjából üdvözlendő lenne, hiszen áttekinthetőbbé tenné a rendszert, azonban az elmúlt évek történései, valamint a Michel-jelentésben megfogalmazott elvárások arra engednek következtetni, hogy ez nem zárná ki az államok cselekvésének politikai alapokon való megítélését, ami viszont lehetőséget teremthet ezek számára a felelősség elhárítására is.
mensura.ro,

Hangoztatott demokrácia
Kinyílt az írószer a zsebemben, amikor minap a következő nyilatkozatot olvastam Sógor Csabától, az RMDSZ jelenlegi, és talán jövőbeli európai parlamenti képviselőjétől: „ma az igazi kihívás az, miként tudjuk mozgósítani az erdélyi magyarságnak azt az 57-58 százalékát, amely bármilyen választáson inkább az otthonmaradást választja. 2009 óta változatlanul az a nagy kérdés, miként lehet megszólítani az otthon maradók nagy táborát”. Nos, ha ez „a nagy kérdés” foglalkoztatja a szövetség politikusait, egy jó tanáccsal szolgálhatunk. Hátha lazul az a gordiuszi csomó.
Az RMDSZ a májusi EP-választásokra akkor tudna az eddigieknél több választópolgárt megszólítani, ha nem csak hangoztatná a demokráciát, hanem el is játszaná azt. Az EP-lista állítása, pontosabban a listára felkérezkedők rangsorolása előtt ugyanis hagyta a jelölteket, hogy nyugodtan érveljenek a maguk személye mellett. Hagyta az RMDSZ nőszervezetét, hogy keressen magának egy jelöltet, aki lóhalálában körbejárta Székelyföldet, sajtóeseményeket szervezett.
A szövetség csúcsvezetése abba is beleegyezett, hogy az RMDSZ ifjúsági szervezete, a MIÉRT is saját jelöltet indítson, pedig jól tudta, hogy minden úgy lesz, ahogy az elnök akarja. A nők szervezete, az ifjak egyesülete és a magát a legjobb kandidáltnak nevező tapasztalt róka Eckstein-Kovács Péter is azt hitte, hogy végre demokráciát játszik az RMDSZ. Mindaddig, amíg a Szövetség Állandó Tanácsa úgy nem szavazott, ahogy azt az RMDSZ elnöke kérte. Utóbbi fél mondatot nem én mondom, hanem maga Eckstein-Kovács írta Facebook-oldalán.
A nagy képmutatás tehát azzal ért véget, hogy az RMDSZ jelenlegi EP-képviselőit, Winkler Gyulát és Sógor Csabát indítja a befutónak számító első két helyen az Európai Parlamenti jelöltlistáján.
Tehát, akkor lehetne megszólítani az otthon maradottak egy tekintélyes részét, ha a szövetség nem csak eljátszaná a demokráciát, hanem szembe nézne a múltbeli tapasztalatokkal, és végre olyan jelölteket indítana, akik valóban el tudják hitetni, hogy a romániai magyaroknak, a székelyeknek létkérdés, hogy valaki ott van-e Brüsszelben vagy sem. A székelységet képviselő régi-új jelölt egyelőre csak azt tudja elhitetni, hogy neki fontos ott lenni az Európai Unió fővárosában.
Kozán István
Székelyhon.ro

Tőkés pártos kizárólagossággal vádolja az RMDSZ-t
Tőkés László sérelmezi, hogy az RMDSZ elutasította a párbeszédet az erdélyi magyar pártok koalíciójáról, és „pártos kizárólagossággal” egyedül vág neki az európai parlamenti választásoknak.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke (képünkön) kedden szerkesztőségünkhöz eljuttatott nyilatkozatában bírálja a szövetséget amiatt, hogy csak két brüsszeli mandátum megszerzését tekinti céljának, holott 2009-ben az erdélyi magyarság három képviselőt juttatott az európai törvényhozásba.
„Az RMDSZ mostani kormányra lépéséből is kitűnik, hogy mint mindig, ez alkalommal is inkább szót ért a Victor Ponta vezette román utódkommunistákkal, mint saját magyar autonómiapárti nemzettársaival” – állapítja meg az erdélyi EP-képviselő.
Tőkés fájdalmasnak nevezte, hogy az RMDSZ figyelmen kívül hagyta mértékadó erdélyi értelmiségiek összefogásra szóló felhívását, továbbá a Magyar Polgári Párt (MPP) „irányvesztett vezérkarát” eszközül felhasználva az erdélyi nemzeti oldalt is megosztotta. Szerinte már-már a politikai-erkölcsi perverzitás határát súrolja a két alakulat törekvése, hogy jeles egyházi személyiségeket „hajtsanak fel” az RMDSZ EP-jelöltlistájára.
„Az amúgy mindannyiunk teljes bizalmára érdemes Böjte Csaba ferences szerzetes és Gergely István római katolikus pap indítási kísérlete kísértetiesen emlékeztet Sógor Csaba református lelkész 2007-ben való választási indítására, amikor is szintén egy egyházi közszereplő bevetésével próbálták letörni a másik egyházi jelölt – vagyis szerény személyem – választási esélyeit” – emlékeztetett az EMNT elnöke.
Tőkés egyúttal felrója a Kelemen Hunor vezette alakulatnak azt is, hogy szó nélkül elment Csirák Csaba és Muzsnay Árpád, az RMDSZ Szatmár megyei alapítóinak a napokban közzétett indítványa mellett, amely közös EP-lista állítását, ezen pedig a volt református püspöknek a harmadik helyen történő szerepeltetését kezdeményezte.
Az EP-képviselő közölte, az EMNT idén is részt vesz a székely szabadság napja március 10-ei, marosvásárhelyi rendezvényén. „Merjük remélni, hogy a nagygyűlés petícióját Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes és Biró Zsolt pártelnök együtt fogják benyújtani az új román kormánynak” – állapította meg Tőkés László.
Állásfoglalásban reagált kedden az Erdélyi Magyar Néppárt is az RMDSZ kormányzati szerepvállalására, amely hatékonyságának igazi fokmérője az EMNP szerint az lehet, hogy történik-e előrelépés az autonómia ügyében.
Az alakulat aggasztónak tartja, hogy a szövetség kormányzati szerepvállalását rögzítő dokumentum semmilyen garanciát nem tartalmaz az erdélyi magyar közösség jogainak érvényesítésére. „Nem sokat ígérnek az olyan megfogalmazások, mint hogy a kormány továbbra is támogatni fogja a hosszú évek óta szándékosan hátráltatott kisebbségi törvény elfogadását” – véli Toró T. Tibor EMNP-elnök.
Krónika (Kolozsvár),