„Az elhangzott bírálatokon túl semmilyen, lapunkat érintő döntés nem született, azóta sincs semmi változás az ügyben” – közölte Sarány István, a Hargita Népe napilap főszerkesztője. A vezető annak kapcsán nyilatkozott a Krónikának, hogy a Hargita Megyei Tanács néhány tagja a legutóbbi ülésen elmarasztalta a megyei lapot. Az önkormányzati képviselők azt kifogásolták, hogy az újság november 23-i számában fizetett politikai hirdetésként megjelentette Bayer Zsolt Moralisták és farizeusok című írását, számolt be a Hargita Népe december 3-i számában. A felelős kiadó és a főszerkesztő tisztségéből való felmentését kérte az ülésen Sófalvi László udvarhelyszéki RMDSZ-es tanácsos, aki szerint Hargita Megye Tanácsa mindenképpen felelős azért, hogy mi jelenik meg a tulajdonában lévő napilapban. Sarány István főszerkesztő vezércikkében reagált a számonkérésre, kifejtve: a Hargita Népét nem a megyei tanács tartja fenn, hanem az olvasói. /Székely Zita: Cenzúrakísérlet Csíkszeredában? = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

Antal Ildikó, a Hargita Népe fiatal munkatársa kapta idén a Bálint András-díjat. A Hargita Népe néhai munkatársa emlékére létrehozott alapítvány kuratóriuma nevében Bálint Csilla hangsúlyozta: „a díj tulajdonképpen megelőlegezés, remény, elvárás, hogy gerincesen alkosson Antal Ildikó”. – A tizenhárom éve elhunyt kolléga, Bálint András családtagjai, barátai, tisztelői jelenlétében zajlott a szerkesztőségben a díjátadási ünnepség. A díjazottat a lap mb. felelős szerkesztője, Sarány István méltatta. /Takács Éva: Bálint András-díj Antal Ildikónak. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 20./

Székelyföldön tizenhét esztendeje a hatalmat az RMDSZ-szel azonosítják, az önkormányzatokban szinte folyamatosan az RMDSZ van többségben – szögezte le Kelemen Hunor parlamenti képviselő, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az EP-választás eredményeként az RMDSZ színeiben az erdélyi magyarságnak két képviselője van az Európai Parlamentben. Ezen kívül van egy független magyar képviselő is, Tőkés László. Kelemen sajnálja, hogy nem volt közös lista. Az RMDSZ kormányzati teljesítményét Kelemen sikeresnek látja: a „kitűzött célokat teljesítettük”. – Küszöbön áll Szász Jenő pártjának a bejegyzése. Kelemen megjegyezte, programjukban nincs benne az, amit az RMDSZ 17 éve követ: az autonómia. /Sarány István: Előbb-utóbb meg kell egyezni. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 4./

Hatvanöt éves lett a héten Berszán Lajos atya, a gyimesi iskolaépítő. Azon kevés ember közé tartozik, aki elmondhatja: a sors kegyes volt hozzá, álmát sikerült részben megvalósítania. Szolgált papként, szolgált intézményteremtőként, szolgálta a moldvai magyarságra való odafigyelést. Berszán Lajos – vagy Gyimesfelsőlokon szívesebben emlegetik: Pap bácsi – negyed százada került a Gyimesekbe, s tizenöt éve tették le a közösségi ház alapkövét, 1993. májusában ejtették meg az első kapavágást. Rá pár évre iskola építésébe fogtak. Ma mindkét épületben iskola /Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium/ működik, s bár még befejezésre vár az épület, tele van élettel. /Sarány István: Berszán atya 65 éves. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 17./

Hargita megye minden sarkából érkeztek oktatási intézményvezetők, polgármesterek, a tanfelügyelőség munkatársai, valamint a tanügyi tárca képviselői a tanügyi fórumra Csíkszeredába, a Segítő Mária Gimnázium dísztermében zajlott tanácskozásra. – Nem a szakma, hanem a politikum tehet arról, hogy nem hatékony a hazai oktatási rendszer – mondta Kocs Ilona, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége Hargita megyei bizalmija. Görbe Péter szaktanfelügyelő a decentralizációt sürgette. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke beszámolt arról, hogy a szakmai szervezet 16 pontban foglalta össze észrevételeit a törvény kapcsán. Pásztor Gabriella államtitkár hangsúlyozta, hogy a végső szó a parlamenté lesz. /Sarány István: A teljes oktatási rendszer reformját kérték. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 1./

Az európai parlamenti választásokon Tőkés Lászlóra adott szavazatok egy része a temesvári hősnek szólt, más részük viszont az RMDSZ-szel szembeni elégedetlenséget fejezte ki – vélte Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzésével kapcsolatban megjegyezte,. 2004-ben ugyanezek az emberek indultak az RMDSZ ellen egy román párt listáján. Az RMDSZ az európai parlamenti választások előtt az utolsó pillanatig abban bízott, hogy sikerül közös listát összehozni. A székelyföldi önkormányzatok munkája nem olyan rossz, mint amilyen esetleg az RMDSZ-szel szembeni elégedetlenségből kiderül. Amivel baj van a Székelyföldön – s ez a Székelyföld-vita tárgyát képezi –, az együttműködési készség, az egyeztetési képesség. A két székely megye vagy a harmadik félig székely megye nem nagyon dolgoz ki közös elképzeléseket, nem hangolja össze a terveit. A területi szervezetek léte bizonyos értelemben pozitív, mert kifejeznek egy hagyományos régiót, ezért is alakultak ki a székek. Tehát ez nem törzsi csökevény, hanem egyszerűen ezek az érdekek teszik Gyergyóvá a Gyergyói-medencét, Csíkká a Csíki-medencét és Udvarhellyé Udvarhelyszéket. A rossz viszont az, hogy van egy megyei érdek, egy megyei közigazgatás, és ebbe nem tudnak ezek az entitások beleilleszkedni. Az lenne a kívánatos, ha a megyei berendezkedésnek politikai szinten is lenne megfelelője. /Sarány István: Nem a szavazatokért kell utat javítani. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 7./

Régen a Monarchiában nagy volt a keveredés: a polgárok ott telepedtek le, ahol jobb megélhetést kaptak. Székelyföld kimaradt a nagy keveredésből. Ide az ipar telepítése vonzott idegeneket. A Székelyföldön megtelepedett kevés idegen népcsoport legnépesebbje talán az örménység volt, a környéken két település fejlődését határozták meg hosszú időre: Csíkszépvízét és Gyergyószentmiklósét. Ittlétük évszázadai alatt nyelvüket elvesztették, szétszóródtak a környéken, a nagyvilágban. Beder Tibor legújabb könyvében /Megidézett múlt. Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008/ örmény dédanyjának emlékét idézte fel. A Megidézett múlt nem családregény, a dédanya emléke csupán ürügy arra, hogy a szerző nemzetről, nemzetiségről, hovatartozásról, szétszóratásról szóljon. /Sarány István: A bennünk lévő örmény. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./

A Hargita megyei lapok, tévék és rádiók szerkesztőségeinek képviselői találkozójukon arra keresték a választ, hogy versenyhelyzetben lehetséges-e együttműködés a különböző sajtótermékek között. Sarány István, a Hargita Népe főszerkesztője felvetette azokat a kérdéseket, amelyek a sajtóban dolgozó kollégákat foglalkoztatják: hogyan lehet versenyhelyzetben együttműködni. Azzal, hogy szakmai kérdésekben egyeztetnek, közösen, egymást tájékoztatva lépnek fel. Versenyhelyzetben vagyunk, de nem harci helyzetben, szögezte el Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, a Brassói Lapok főszerkesztője. /Takács Éva: Versenyhelyzetben, de együttműködve. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 1./

Tankönyveket adományozott a Duna Televízió a magyar nyelvet tanuló moldvai csángó gyermekeknek. Az adományt március 30-án, vasárnap adták át a pusztinai Magyar Házban szervezett ünnepségen. Ekkor lépett fel Pusztinán Berecz András budapesti mesemondó. Szükség volt a magyar könyvekre, ugyanis, mint Hegyeli Attila, a Moldvai Csángó-magyarok Szövetsége oktatási programjának vezetője mondta: akárhányan is lennének a Moldvának tevékenykedő magyar pedagógusok, munka jutna nekik bőven. Hegyeli közölte, hogy a nyolc éve indult magyar oktatási programba eddig tizenkilenc falut sikerült bekapcsolni, ebből tizenötben az állami iskolákban fakultatív magyarórákon részt vesznek a gyermekek, szám szerint 992-en. További ötszáz gyermek pedig az iskolán kívüli foglalkozásokon mélyíti magyarnyelv-tudását. Moldvában jelenleg harminchat magyar pedagógus vállalt szolgálatot, de a programfelelős szerint további tanárokra lenne szükség, ugyanis még mindig van húsz olyan falu, ahol még szép számban vannak magyar nyelvet beszélő gyermekek. /Sarány István: Könyvadomány Moldvába. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 1./

Április 6-án konszenzusra jutott a Hargita megyében működő három területi RMDSZ-szervezet: Borboly Csaba a közös jelöltjük a megyei tanács elnöki tisztségére, Benedek Csaba udvarhelyszéki és Petres Sándor gyergyói jelölt visszalépett Borboly Csaba javára. Megszűnt az eddig bevett gyakorlat, a „vetésforgó”, a gyergyóiakon lett volna a sor a sor a megyei tanács elnöki tisztsége betöltésében. Borboly fontosnak tartja az egységes fellépést megyei szinten, ugyanakkor legalább ennyire fontos a területi elv érvényesítése. /Sarány István: Borboly Csaba az RMDSZ jelöltje a megyei tanács elnöki tisztségére. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 7./

Fontos üzenet, hogy Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke lehetővé tette Románia és Magyarország házelnökének csángóföldi találkozását – mondta április 9-én Csíkszeredában Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A megbeszélések témái között szerepel a romániai magyar nyelvoktatás kérdésére. A magyar házelnök felkereste a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemet, majd Erdély neves művészeivel is beszélgethetett, így Páll Lajos festőművésszel, akinek 70. születésnapja alkalmából rendezett kiállítását megtekintette Csíkszeredában, valamint Böjte Csaba ferences szerzetessel is. Csíkszeredában Szili Katalin a Sapientia Egyetemen tett látogatást, ahol Dávid László rektor és Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi kar dékánja mellett fogadták őt a csíkszeredai karokon dolgozó településkutatók, szociológusok, csángó népcsoporttal foglalkozó kutatók és diákok. A házelnök csángó diákokkal találkozott, majd a csíksomlyói kegytemplom melletti kolostorban látták vendégül. /Szili–Olteanu találkozó Csángóföldön. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./ Szili Katalin Marosvásárhelyen és Szovátán találkozott értelmiségiekkel, művészekkel, Korondon, Farkaslakán és Szentegyházán járt, majd Csíkszeredában felkereste a Csíki Székely Múzeumot, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, a csángó diákok bentlakását és a csíksomlyói ferences barátokat. A Sapientia Tudományegyetem csíkszeredai oktatási helyszínén előbb a Sapientia Alapítvány és az egyetem vezetőivel tárgyalt, majd az egyetem könyvtárában az oktatók és a hallgatók jelenlétében meghallgatta az intézményt, annak programjait bemutató előadásokat. – Ez az egyetem legyen garancia arra, hogy az itteni magyarság hosszú távon is megőrzi identitását – mondta az Országgyűlés elnöke. Este Sepsiszentgyörgyön színházi előadást tekintett meg. /Sarány István: Hargita megyében járt Szili Katalin – Minőségi oktatásért szállt síkra. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./

Az Electrica áramszolgáltató vállalat vizsgálatot indított brassói kirendeltségénél, miután a Transilvania Sud Kft. magyar koronát ábrázoló üdvözlőlapot küldött szét figyelmetlenségből több mint egymillió ügyfelének a közelgő ortodox húsvét alkalmából. A villanyszámla hátlapja egy kosár piros tojást ábrázol, egyik tojás dísze egy szépen formázott magyar címer kettős kereszttel, hármashalommal és négy folyóval. A bukaresti Gardianul napilapban irredentának nyilvánított üdvözlőlap kapcsán több román politikus felháborodásának adott hangot, és leszögezte: a románokra nézve sértő „magyar propaganda” felelőseinek megbüntetését követeli a nyomozó hatóságoktól. /Vizsgálat a magyar koronás húsvéti üdvözlőlap miatt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18., Sarány István: Húsvéti üdvözlet. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 18./

A jövő héten nyílik a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn a Székelyföldi Borvízmúzeum. – Nem újkeletű a Borvízmúzeum létesítésének ötlete – vázolta az új intézmény létrejöttének történetét Zepeczaner Jenő, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója. Székelyföld ásványvízkincseinek ismertetése mellett a környék fürdőkultúráját is bemutatják, továbbá Orbán Balázs kutatásait. Székelyudvarhely másik híres személyisége, dr. Bányai János ásványvizekkel kapcsolatos geológiai kutatásainak bemutatása is nagy teret kap a tárlókban. /Sarány István: Borvízmúzeum nyílik jövő héten Szejkén. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./

Oláh Sándor társadalomkutató jegyzi a Kivizsgálás című tanulmánykötetet. Alcíme: Írások az állam és a társadalom viszonyáról a Székelyföldön, 1940–1989. A tanulmányok két történeti korszakot vizsgálnak. Az egyik a „kicsi magyar világ”-ként emlegetett 1940–1944 közötti időszak, a másik a népi demokráciának nevezett korszak fél évszázada. Tivai Nagy Imre hagyatékában lévő közgazdasági írásokból készült válogatás jelent meg a Hargita Kiadóhivatalnál. A törzsanyagot a Csíkmegye közgazdasági leírása című monografikus munka képezi, ezt egészítette ki a szerkesztő, Nagy Benedek egy, a székely kivándorlás okait vizsgáló röpirattal, kisebb írásokkal. Kánya József adjunktus előszavában ma is időszerűnek tartja a száz évvel ezelőtt megfogalmazott következtetéseket. Az Alutus Könyvkiadó a bécsi dr. Száva Tibor-Sándor családtörténeti kutatásaiban gyökerező, a csíkszépvízi és a gyergyói örménységre kiterjedő kötetét adta közre. Szekértábor a Szármány hegyén címet viseli a Zöld Lajos és Dávid Gyula által szerkesztett kötet. A Zöld Lajos által létrehozott szárhegyi művésztelepen összegyűlt írók tanácskozásainak jegyzőkönyveit, sajtóvisszhangját tartalmazza. Ez a szekértábor a magyar kultúra önvédelmét jelentette. /Sarány István: Zöld olvasónapló zöld könyvekről. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./

Idén ballagott az első olyan végzős évfolyam, amelynek hallgatói már a bolognai rendszer bevezetése után nyertek felvételt, tájékoztatott Csíkszeredán dr. Biró A. Zoltán, a Sapientia–EMTE Műszaki és Társadalomtudományi Karának dékánja. A bolognai rendszer gyors bevezetése sok szakmai gondot okozott. A Sapientia szerencséje, hogy fiatal és rugalmas egyetem, nincsenek több évtizedes megrögzött szokások. A bolognai rendszerű képzés gyakorlatiasabb oktatást követel. A Sapientia körül elég sok félreértés, például, hogy minden helyszín egy önálló „kiskirályság". A Sapientia valójában rendkívüli módon centralizált intézmény a szó formális és informális értelmében, az itteni vezetők jogköre minimális. Az akkreditációnak nevezett minőségi átvilágításon minden szaknak át kell esnie, amint az adott szakon 3 évfolyam sikeresen diplomázott. Minden szakot külön mérlegelnek. Ebben a tanévben egyetemi szinten a 19-ből 6 szak került terítékre (ebből 4 Csíkszeredából), három átment (ebből kettő Csíkszeredából), hárommal szemben szakmai kifogásokat emeltek. Az Akkreditációs Ügynökség gyakran utasít vissza akkreditációs kérelmeket a legkülönbözőbb egyetemeken. Az egyetem finanszírozási rendszeréről: a támogató minden forint támogatás előtt tárgyal és minden elköltött forintot ellenőriz. A csíkszeredai Műszaki és Társadalomtudományi Kar az egész egyetemen belül a legjelentősebb önálló forrásbevonásra képes. Kutatási pénzekből jelentős beruházás, laborépítés is zajlik. Ötéves tudományos EU-programban vannak benne. Az önkormányzatoknak felkérés alapján fejlesztési stratégiákat készítenek. /Sarány István: Az akkreditáció fontos, de nem minden… = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./

Megjelent Kristó Tibor új könyve. A könyvben a Hargita Népe hasábjain az utóbbi időszakban megjelent írások legjava olvasható. /Sarány István: Kristó Tibor új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./

A Magyarország határain túl élő magyarság egy virtuális Magyarországon él, ez főként a tömbben élő magyarságra vonatkozik. Az olyan közösségek tagjaira, akik magyar közegben élnek, magyarul beszélnek a magánéletben és a hivatali kapcsolatokban egyaránt, magyar újságot olvasnak. Egyébként jobban érdekli a határon túli magyarságot az, hogy mit főzött Gáspár Laci, hogy érzi magát Rúzsa Magdi. Az idősebbek emellett megnéznek „a Dunán" egy-egy régi filmet, ami megboldogult ifjúságukra emlékezteti őket. Tehát a digitális világ által keltett képzeletbeli Magyarországon élünk, egy virtuális Magyarországon. Azaz egy olyan országban, amely nem létezik, csak a mi képzeletünkben. De ebben érezzük jól magunkat, írta Sarány István. E virtuális Magyarország képzetét erősítik ünnepeink, így a mai ünnep is, amikor országalapító királyunkra emlékezünk. Vajdasági barátainkat a szerb valóság veszi körül, minket a román valóság. Szellemünk azonban egy virtuális Magyarországon él. Ebben a kettősségben őrlődünk nap mint nap, éljük az élhetetlen kisebbségi létet. /Sarány István: Virtuális Magyarország. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 20./

Kozán István újságíró váltja szeptember 1-jétől – egyelőre ideiglenesen – Sarány István megbízott felelős szerkesztőt a csíkszeredai Hargita Népe napilapnál. A kiadó döntésével kapcsolatban Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke sms-ben jelezte az ÚMSZ-nek elégedetlenségét, amiért a felelős kiadó, Karda Emese minderről nem egyeztetett felettesével, vagyis vele. Karda Emese nem kívánta kommentálni a döntést. Annyit elmondott, Borboly Csabával azért nem egyeztetett, mert a megyei tanácselnök szabadságát töltötte. Sarány István sem kívánt semmit hozzáfűzni leváltásához. /Horváth István: Botrányszagú főszerk-váltás. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

Leváltották tisztségéből a Hargita Népe főszerkesztőjét, Sarány Istvánt. A megbízatást három éve ellátó újságíró helyét kollégája, a lapnál két éve dolgozó Kozán István veszi át. „Belső problémák késztettek erre a lépésre, a személycserével kapcsolatos minden egyéb tennivalót a megyei tanács elnökével fogjuk egyeztetni” – közölte Karda Emese, a közel tízezres példányszámú Hargita megyei napilap felelős kiadója. Nem kívánta részletezni a váltás okát, elmondta: a lapot érintő, akár személycseréről szóló döntések a felelős kiadó hatáskörébe tartoznak. A tisztségét 2007 novembere óta ellátó Karda hozzátette: a külföldön tartózkodó Borboly Csabával megbeszélik a történteket. Sarány István, a lapnál 1988 vége óta dolgozó, és a főszerkesztői megbízatást 2005 októberében átvevő újságíró csak annyit mondott: „Nem kívánom kommentálni a történteket”. A lap munkatársa, Szondy Zoltán elmondta: szó sincs valamiféle palotaforradalomról, Sarány ellen nem volt semmiféle puccs. Kozán István nem tervez látványos újításokat. A Hargita Népénél 2006 óta dolgozó újságíró elmondta: korai a lap arculatát, illetve tartalmát érintő látványos változásokról beszélni. A tulajdonos megyei tanács ugyanakkor közleményt adott ki, amelyben tudatja: öttagú vizsgálóbizottságot állítanak föl, amelynek szeptember végéig javaslatot kell tennie a kiadó jogi státusának és működési rendjének tisztázására, és tisztáznia kell a leváltás körülményeit. Sem Kozán István, sem Szondy Zoltán nem mond le önkormányzati képviselői mandátumáról. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete ugyanis ajánlotta, hogy gyakorló újságíró lehetőleg ne vállaljon politikai szerepet, ezen belül parlamenti vagy önkormányzati mandátumot. A június 1-jei helyhatósági választásokon Szondy Zoltán a Magyar Polgári Párt színeiben lett tanácsos Csíkszeredában, Kozán István pedig függetlenként szerzett mandátumot a szentegyházi városi tanácsban. /Benkő Levente: „Nem volt puccs” = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

A Hargita Népe napilapnál történt változtatásokkal kapcsolatban három írás látott napvilágot a lapban: a) Borboly Csaba, Hargita Megyei Tanácsának elnöke aggódik a Hargita Népe napilapnál az utóbbi hónapokban történtek miatt. A főszerkesztő hirtelen leváltása egy súlyos intézkedésnek számít, amely leváltás a megyei tanács elnökével való konzultáció nélkül történt meg. Sarány István 20 éve dolgozik a Hargita Népénél, főszerkesztői tisztségének megszüntetése csakis komoly ok miatt történhetett. Borboly Csaba egy 5 fős kivizsgáló bizottság létrehozásáról terjeszt elő határozatot. /Hargita Megye Tanácsa Sajtószolgálat. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./ b) Kristó Tibor, a lap munkatársa, életműdíjas újságíró tiltakozik Sarány István mb. felelős szerkesztő félreállítása miatt. Többen hallgatólagosan támogatják tiltakozását, de nevüket nem írják ki, megtorlástól tartanak. /Kristó Tibor: Újságírói tiltakozás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./ c) Karda Emese igazgató, felelős kiadó közölte, ő rendelkezett a személyi változásról, ideiglenes megbízatást adva Kozán Istvánnak. Kifogásait közölte Sarány Istvánnal, ezek azonban az intézmény belső ügyeit képezik. /Közlemény. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./

Lőrincz György székelyudvarhelyi író befejezte új regényét, aminek címe: Besúgó voltam, szívem. A könyv a diktatúráról szól és a magyarság sorsáról. Pomogáts Béla a félelem regényének nevezte. Két ember: egy besúgó és egy „ellenálló" orvos alakján keresztül próbálta bemutatni mindazt, ami történt. Lőrincz Györgyöt örökmozgó művelődés- és irodalomszervezőként tartják számon. Kritikusai szerint írásművészete folyamatos változásban van: stílusa megújul, frissül. Előző regénye, a Pusztulás két hazai és egy magyarországi kiadást ért meg. Az 1989-es változás óriási élmény volt. Később rájött arra, hogy a hálózat tovább működött, sőt működik ma is. A diktatúra az az időszak, amikor nagy jellemek születhettek, de a diktatúra a legaljasabb helyzetbe sodorja a kiszolgáltatott embert. Ez az a kor, amikor nehéz, de szép embernek maradni a szó legteljesebb és legigazabb értelmében. Egységes magyar irodalom nincs, vallja az író, ellenben magyar irodalom van. Neki kisebbségben mások a feladatai, mint egy magyarországi írónak. A Szegedy-Maszák által írt irodalomtörténetben azt mondják, nincs erdélyi magyar. De azt a gondolkodást sem tudja Lőrincz György elfogadni, amelyben Németh Lászlót grafománnak nevezik. Az író megpróbált valamit tenni az erdélyi magyar irodalomért. Az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány közel tizenöt éve működik. Szinte évente írnak ki pályázatot. Van olyan díjuk, amelyet az erdélyi magyar irodalom népszerűsítéséért osztanak ki. Ebben az évben a debreceni Márkus Béla kapja a Hídverő díjat. /Sarány István: Abból írok, amit emberismeretből magammal hoztam. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 20./

Fennállásának ötvenedik évében jár a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Középiskola. 1958-ban indult be a csíkszentmártoni tizenegy osztályos középiskola – tájékoztatott Ábrahám Klára igazgató. Az intézményalapítás ötvenéves évfordulójára készülnek az iskolában. Az egykori tanárok nevét életfán örökítik meg az iskola egyik hajdani diákja, jelenleg tanára, székely kaput faragott az eseményre. Összegyűjtötték mindazokat a tárgyakat, emlékeket, amelyek az ötvenéves középiskolai oktatás időbeni alakulását szemléltetik, fél évszázad történéseit bemutató múzeumot alakítva ki. Jelenleg az intézményben 637 óvodást és iskolást képeznek. /Sarány István: Alcsík középiskolája. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./

Ötnapos magánlátogatásra érkezett október 23-án Erdélybe Sólyom László köztársasági elnök. A marosvásárhelyi repülőtérre érkező Sólyom László Markó Bélával, az RMDSZ elnökével folytatott rövid megbeszélést, majd este Csíkszeredában Traian Basescu államelnökkel tárgyalt. A két államfő részt vett és beszédet mondott az 1956-os forradalom mártírjainak emléke előtt tisztelgő rendezvényen. Mindkét politikus a nemzet egységének fontosságára hívta fel a figyelmet. Beszédében Traian Basescu elmondta: a kelet-európai államokban a kommunistaellenes forradalmak Magyarországon kezdődtek el 1956. október 23-án, és Romániában értek véget 1989 decemberében. Az elnök köszönetet mondott a magyar népnek „az első olyan eseményért, amely bebizonyította, hogy a kommunizmust le lehet győzni”, ezért a kelet-közép-európai népeknek tisztelniük kell a magyarok 1956-ban tanúsított bátorságát. Basescu leszögezte: autonómiára ugyanolyan szükség van Caracalon vagy Aradon, mint a Székelyföldön. A beszédek elhangzása után a román államfő elhagyta az ünnepség helyszínét, Sólyom László pedig a csíkszeredaiak társaságában megkoszorúzta az 1956-os forradalom hős áldozatainak adózó Gloria Victis emlékművet, és részt vett a mártírok emlékére tartott ökumenikus imán. Az est a nemzeti ünnep alkalmából ünnepi fogadással és magyar állami kitüntetések átadásával zárult. Október 24-én Sólyom László a Székelyföldi Városok Szövetségének tagjaival reggelizik, felkeresi a római katolikus Segítő Mária Teológiai Líceumot és a Márton Áronról elnevezett középiskolát, találkozik az Erdélyi Családszervezetek Szövetsége és a Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért szervezet vezetőivel, valamint nagycsaládos szülőkkel, látogatást tesz a Sapientia Egyetem csíkszeredai részlegén, megbeszélést folytat a megye és a város vezetőivel, Csíksomlyón pedig Tőkés László püspökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével tárgyal. A magyar államfő sűrű programot bonyolít le, megfordul majd Kézdivásárhelyen, Ojtozon, Csíkszentmártonban, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, és felkeresi a gyimesi csángók vidékét is. Sólyom László programjában a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetőivel történő tárgyalás is szerepel. Románok és magyarok úgy gyógyíthatják be a múlt sebeit, ha a közös jövőjükre tekintenek, amely ugyanúgy összeköti a két népet, mint múltjuk – jelentette ki Traian Basescu államfő Csíkszeredában. /Tibori Szabó Zoltán: Székelyföldön tárgyalt Magyarország és Románia elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./ Csíkszeredán a magyar és román elnököt köszöntve Ráduly Róbert Kálmán polgármester beszédében párhuzamot vont az 1956-os mártír áldozatok nyughelyéül szolgált budapesti 301-es parcella, valamint az Erdélyben és Romániában is fellelhető számos mártírhely között. Erdélyben van egy virtuális 301-es parcella, mondta. „A kommunizmus áldozatai voltak az egyházi iskolák, a közösségi és egyházi vagyonok, a Bolyai Egyetem is annak áldozatává vált, és ezek mind ott vannak a 301-es parcellában” – hangsúlyozta Ráduly. A tömegből többen amiatt zúgolódtak, hogy nem hallatszik a felszólalók beszéde, Sólyom László 1956 fontosságára és külföldi fogadtatására hívta fel a figyelmet, majd kifejtette, igazságosnak és támogatandónak tartja Székelyföld egységes fejlesztési régióvá minősítését. Markó Béla elmondta, ünnepi alkalom az erdélyi magyarság számára, hogy az október 23-i megemlékezéseket a magyar államfő is megtiszteli jelenlétével. „Sólyom László nem először van Erdélyben és Marosvásárhelyen, de Kárpátalján és a Felvidéken is járt már, így ápolva, a pártok felett, a politikán túl, a határon túli magyarsággal a kapcsolatot” – jelentette ki az RMDSZ elnöke. „Fontosnak tartom azt, hogy Sólyom László a Székelyföldre látogat, hiszen szüksége van a Székelyföldnek az odafigyelésre” – mondta Markó. /Mihály László: Sólyom és Basescu is „odafigyel” Székelyföldre. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./ „A magyar nemzet mint kulturális nemzet egységet alkot, ez pedig nem áll ellentétben azzal, hogy a magyar nemzet különböző politikai nemzetekbe integrálódva él, tagjai különböző államok lojális állampolgárai” – hangsúlyozta Sólyom László. „Szeretném, ha látogatásom a Székelyföldön azt az üzenetet hordozná, hogy a hazaszeretet az egész magyar nemzetet felöleli” – fűzte hozzá. Traian Basescu államfő szerint kettős jelentőséggel bír az ő jelenléte a csíkszeredai megemlékezésen: egyrészt tiszteletét akarja kifejezni a „magyar gyökerű román állampolgárok” előtt, másrészt tiszteletét kívánja kifejezni a magyar forradalom eseményei iránt. /Sarány István: Román–magyar csúcs az ötvenhatos megemlékezésen. Kölcsönösség és szolidaritás. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./

Legendák keringtek arról, hogy milyen körülmények között mondott le I. Mihály román király 1947-ben a trónról, illetve hogyan hagyta el az országot. Magyar nyelven eddig egyetlen könyv jelent meg az 1947-es év végi eseményekről, Sugár András És mit mond a román király című kötete, amely a Magyar Televízió Panoráma című adásában 1989 júliusában sugárzott interjú anyagát tartalmazza. Ez a könyv a történéseket I. Mihály szemszögéből mutatja be. László-Herbert Márk könyve /És mit mondanak a dokumentumok a király lemond(at)ásáról? Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/, alcíme: Végjáték I. Mihály román király körül amerikai, brit és francia dokumentumok tükrében/ egy másik oldalról világít rá az eseményekre: miként látták, érzékelték a király lemondatását és száműzetésbe vonulását az európai kancelláriák, a nagyhatalmak követei, s észrevételeik miként tükröződnek a diplomáciai levelezésben, a jelentésekben, jegyzékekben. A szintén szovjet megszállás alatt álló Bulgáriában már 1946 szeptemberében menesztették II. Szimeon cárt, így előrelátható volt, hogy hamarosan I. Mihályon a sor. A rendszerváltás után utazhatott haza I. Mihály, akárcsak II. Szimeon. Kettejük otthoni pályafutása azonban kevés hasonlóságot mutat. Szimeon visszakapta vagyona egy részét, bekapcsolódott a politikába, és egy cikluson át Bulgária miniszterelnöke volt, ezzel szemben Mihály beutazását többször megakadályozták, megalázták, javainak visszaadása pedig korlátozott mértékben történt meg. Az első román király, I. Károly, akárcsak unokaöccse és utóda, I. Ferdinánd Sigmaringenben született. I. Károly még német érzelmű volt, de I. Ferdinánd 1916-ban szembefordult – az ugyancsak a Hohenzollern-ház által vezetett – Németországgal. László-Herbert Márk könyve a nemrégiben indult csíkszeredai Gutenberg Nyomda első könyve. /Sarány István: Királyi legendák helyett. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./

A csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó november 12-én újabb négy kötetét mutatta be a sepsiszentgyörgyi olvasóközönségnek: Cseke Gábor regényét /A bozót/, Tapodi Zsuzsa irodalmi tanulmányait /A soha el nem vesző könyv nyomában/, dr. Nagy Lajosnak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet egy korszakáról szóló monográfiáját /Életünk kórtörténete/ és László-Herbert Márknak az I. Mihály román király végnapjait feltáró tanulmánykötetét /És mit mondanak a dokumentumok a király lemond(at)ásáról?/ Sarány István csíkszeredai újságíró ismertette. /Váry O. Péter: Újabb négy Pallas-Akadémia-könyv. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./

A tizenhatodik alkalommal Csíkszeredában kiosztott Julianus-díjak idei kitüntetettjei: Lohinszky Loránd színművész, Vekerdi József nyelvész, Jáki Sándor Teodóz bencés szerzetes, Muzsnay Árpád újságíró, Raffay Ernő történész és Koltay Gábor filmrendező voltak. Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd megtartotta A haza lelked része című előadását, amelyben a múlt megismerésének fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte: „Európa nyugati felén, az Európai Unió tagállamaiban 18 területi és 27 személyi autonómia szolgálja az itt élő etnikai kisebbségek boldogulását”, ezzel szemben „a magyarság ősi telephelyének számító, nyolc részre szabdalt, ezeréves államisággal rendelkező történelmi Magyarország területén viszont egyetlen egy autonómiaforma sem létezik a magyar etnikum védelmére”. Erdély történelme megannyi település külön-külön történelme is egyben – mutatott rá a Julianus Alapítvány elnöke –, ennek ismerete tesz bennünket tudatos magyarrá, ezt a tudást hívják magyarságtudatnak, amely kiinduló pontja lehet az összmagyar múlt megismerésének. Lohinszky Lóránd marosvásárhelyi színművész, színiakadémiai tanár 60 éves színészi és 55 éves pedagógusi pályáját állította a magyar nyelv szolgálatába. Egykori tanítványa, Csíki Csengele színművész olvasta fel Sütő András Lohinszkyról írt elismerő sorait. Vekerdi József nyelvész, az Országos Széchényi Könyvtár hajdani munkatársa nem vehetett részt a díjátadó ünnepségen. Kozma Mária írónő személyes indíttatású laudációjában emlékeztetett arra, hogy számos erdélyi értelmiségi Jóska bácsija hosszú éveken át juttatott Erdélybe hátizsákos diákok révén könyveket, folyóiratokat. – Nekünk, erdélyi magyaroknak Vekerdi József a megtestesült könyvadományozó – hangsúlyozta Kozma Mária. Jáki Sándor Teodóz bencés szerzetes, zenepedagógus és népzenekutató a hetvenes évek végétől 119-szer járt Erdélyben, és mostani útjával együtt 91-szer fordult meg Moldvában – derült ki Harai Pál szászmedgyesi esperes-plébános laudációjából. A kitüntetett szerint Moldvában kapta élete eddigi legnagyobb dicséretét, elismerését, mikor adatközlői megállapították, hogy egyre szebben beszél magyarul. Ferenczes István költő, újságíró hajdani szatmárnémeti kollégája, Muzsnay Árpád életútját méltatta beszédében kiemelve, hogy a díjazott abban a szerencsés helyzetben van, hogy egy irodalmi és történelmi emlékhelyekben gazdag vidéken fejtheti ki áldásos tevékenységét. Elkötelezett orvoshoz – olyanhoz, aki feltárja a bajt és gyógymódot is javasol – hasonlította Sylvester Lajos háromszéki publicista Raffay Ernő történész munkásságát. Trianon Magyarországon és az utódállamokban. „Raffay Ernő műveivel, magatartásával és egész lényével ezzel szegült szembe, munkásságát ennek a feltárásának szolgálatába állította, a XX. század igaz történetének megírását és propagálását tűzte ki célul” – hangsúlyozta. Raffay Ernő megköszönve a díjat elmondta, hogy ez az első kitüntetés, amivel munkásságát elismerik. Koltay Gábor filmrendező érdemeiről Boros Károly főesperes szólt, kiemelve a csíksomylói nyeregben színre vitt nagyszabású produkcióit. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Koltay munkássága elősegíti a múlt megismerését. /Sarány István: Julianus-díjak tizenhatodszor. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./

Könyvtárrá alakítják Csíkszentmártonban a hajdani járásbírósági fogda épületét. Az új intézményben helyezik el a községben működő három könyvtárat: a Baka János Községi Könyvtárat, a Tivai Nagy Imre Szakközépiskola könyvtárát, valamint a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) alcsíki módszertani központjának könyvtárát. Buzás Zsuzsa könyvtárosa sorolta, hatezernél több beiratkozott olvasója van, köztük sok a diák és a pedagógus. Rendszeresen tartanak könyvbemutatókat, író-olvasó találkozókat, emellett évente hagyományőrző rendezvényeket is szerveznek. Jelentős könyvadományt kaptak a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem könyvtárától, de több kötetet adományoztak kiadók, kulturális intézmények is. Az új könyvtárban számítógépes termet rendeznek be, hozzáférést biztosítva a helyieknek a nagy könyvtárak digitális anyagához. /Sarány István: Könyvek fogságában. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./

Amíg a helyi lapok között nem alakult ki konkurencia, a Hargita Népe szerkesztőségében a hangulat „álmosabb” volt, mint manapság, így tudja a 2006 nyara óta a lapnál dolgozó Kozán István, a megyei lap nemrég kinevezett megbízott felelős szerkesztője. Sok minden megváltozott alig két év alatt: a munkatársak jelentős része kicserélődött, sokan nyugdíjaztatták magukat. Sarány István, a lap éléről nemrég leköszönt főszerkesztő, aki több mint húsz évet töltött újságíróként a kiadványnál, elmondta: a Hargita Népe folyamatosan változott, megújult. A néhány éve a megyei lap éléről nyugdíjba ment Borbély László így búcsúzott olvasóitól: „fiatalokat a szerkesztőségekbe!”. A Hargita Népének születésénél ott bábáskodó, a lapnál 38 évig tevékenykedő újságíró elmondta, a rendszerváltás után sikerült pártlapból az olvasók által elfogadott közéleti újsággá válniuk. /Horváth István: A lényeg: nem begyepesedni. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

Hatvanöt évet töltött volna idén, de már 1994 karácsonyán elhunyt Bálint András, a Hargita Népe munkatársa. Véleménye mindig határozott és megalapozott volt, tájékozottsága alapos. Emlékét hivatott ápolni a nevét viselő alapítvány, amely évente osztja ki díját olyan újságíróknak, akik próbálnak megfelelni a Bálint András által emelt mércének. Az idei díjkiosztó ünnepséget december 23-án lesz. /Sarány István: Hatvanöt éves lenne Bálint András. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 19./

Egy csíkszeredai civilszervezet nagy vállalkozásba fogott: létrehozzák Erdély fotográfiai múzeumát. A célt maga a szervezet neve jelöli meg: Erdélyi Fotográfia Múzeumért Egyesület. A régi képek gyűjtése, digitalizálása, archiválása már elkezdődött, az anyag hozzáférhetővé tétele érdekében. A Hargita Megyei Kulturális Központ partnerségi megállapodást kötött az egyesülettel, elvállalva a gyűjtés és a feldolgozás folyamatában a szakmai, módszertani segítségnyújtást, a digitalizáláshoz szükséges felszerelés befogadását. Molnár Attila, az egyesület létrehozásának egyik kezdeményezője a kolozsvári Képzőművészeti és Design Egyetem doktorandusz diákja, kutatási témája az erdélyi fotográfia története. A szervezet törekvése, hogy egy honlapon jelenítse meg a már begyűlt fényképeket, gyűjteményét. Az újságíró megjegyezte, hasonló ötlet kivitelezésén fáradozik Székelyudvarhelyen Zepeczáner Jenő múzeumigazgató. Kézdivásárhelyen a hajdanán híres Bogdán-műterem is múzeummá alakul, az épületet a magyar állam vásárolta fel, és a helyi múzeum ügykezelésébe adta. Jó lenne tehát összehangolni a hasonló kezdeményezéseke. /Sarány István: Erdélyi fotográfiai múzeumot létesítenének. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 20./