Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Rostás Szabolcs
824 tétel
2009. május 29.
Élesen bírálta Sógor Csaba európai parlamenti képviselő Sorin Apostu kolozsvári polgármestert amiatt, hogy nem hajlandó magyar nyelvű tájékoztató feliratokkal ellátni a műemlékeket. Kolozsvári sajtótájékoztatóján az RMDSZ-es eurohonatya primitív gondolkodásmóddal vádolta az elöljárót, akinek szerinte azt kellene figyelembe vennie, hogy a kincses városba látogató turisták túlnyomó többsége magyar. Sógor elítélte Corina Cretu nyilatkozatát is, amelyben a Szociáldemokrata Párt EP-képviselője szeparatizmussal és nacionalizmussal vádolta erdélyi magyar képviselőtársait amiatt, hogy kizárólag magyarul hajlandók felszólalni Brüsszelben, románul pedig nem. A sajtótájékoztatón Csoma Botond városi tanácsos bejelentette: az RMDSZ benyújtotta az önkormányzathoz a magyar feliratok alkalmazását célzó határozattervezetet, az aláírásgyűjtéshez viszont továbbra sem láthat hozzá a szövetség, mivel a polgármesteri hivatal még mindig nem bocsátotta rendelkezésére a szükséges formanyomtatványokat. /Rostás Szabolcs: Sógor: Sorin Apostu primitív. = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./
2009. június 2.
Arra a kérdésre, hogy mennyire elégedett az általa vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az RMDSZ közötti összefogással a kampány során, Tőkés László európai parlamenti képviselő rámutatott: mindkét oldalon vannak, akik egyenesen bojkottálják a választási kampányt. Például Maros és Bihar megyében nyoma sincs a szövetség kampánytevékenységének. Egyesek mintha szándékosan idéznék elő ezt a helyzetet. Várakozáson felüli viszont az MPP részvétele és támogatása, a helyi és a területi polgáriak ebben a viszonylatban teljesen elváltak a hivatalos országos vezetőségtől. A következő öt évben, egy teljes mandátum ideje alatt Tőkés szerint nemzetpolitikai nyitásra nyílik lehetőség. Szorgalmazni fogja, hogy a magyarországi, erdélyi és felvidéki magyar EP-képviselők egyezzenek meg egy olyan nemzetstratégiai akció- és ütemterv kidolgozásában, amelynek megvalósítására öt év elegendő volna. /Rostás Szabolcs: Interjú Tőkés Lászlóval. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./
2009. június 17.
Milyen konkrét haszna származik az RMDSZ-nek, az erdélyi magyarságnak abból, hogy a szövetség önálló jelöltet indít az őszi államfőválasztáson? Romániában a rendszerváltás óta idén először rendeznek államfőválasztást úgy, hogy nem esik egybe parlamenti megmérettetéssel. Ezáltal érvényét veszti az RMDSZ eddigi gyakorlatának logikája, miszerint azért kell önálló jelöltet állítani, hogy hozzájáruljon a magyarság mozgósításához. Marad viszont az, hogy a favoritjának megelőlegezhető négy-öt, legjobb esetben hatszázalékos szavazataránnyal sáfárkodva az RMDSZ odaáll a második fordulóba bejutott román jelöltekhez, és azt mondja: bizonyos feltételek teljesítése esetén mindez a tietek. A két potenciális befutó közül Traian Basescu eddigi, a magyaroknak tett beváltatlan ígéreteit (lásd a kisebbségi törvény elfogadása) és Mircea Geoana utóbbi időben tanúsított magyarellenes retorikáját tekintve nagy horderejű igények – például az önálló romániai magyar egyetem létrehozása – kielégítésére roppant kevés az esély. Sokkal nagyobb esély mutatkozik azonban egy olyan paktum megkötésére, amely lehetőséget teremtene az RMDSZ-nek a hatalomba való visszakerülésre. Erre Basescu és Geoana egyaránt vevő lehet. /Rostás Szabolcs: Vissza a hatalomba. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./
2009. június 19.
Valószínűleg idén sem kezdődhet el Kolozsváron a Mátyás-szoborcsoport évek óta húzódó restaurálása, miután a munkálatokra jelentkezett cégek egyike megfellebbezte, sőt kész bíróságon is megtámadni a közbeszerzési eljárás eredményét. A nagyszebeni Concefa a konkurenseinél sokkal alacsonyabb árajánlata miatt nyerte el a versenytárgyalást, hazai és magyarországi szakértők szerint a nagyszebeniek által ajánlott összegből képtelenség kivitelezni a restaurálást. Kolozsi Tibor kolozsvári szobrász alkotóként és pályázóként egyaránt felháborodott azon, hogy a kincses város polgármesteri hivatala a nagyszebeni Concefa Rt. -t hirdette ki győztesnek. László Attila alpolgármester viszont a Concefa céget megfelelőnek tartja. /Rostás Szabolcs: Bezárva maradhat Mátyás király. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./
2009. június 29.
Romává nyilváníttatná magát Berke Sándor, a Bihar megyei Tenke református lelkésze, mert az egyháza által működtetett öregotthon évek óta egy bani támogatást nem kap a román államtól. A 4300 lakosú (ebből 886 magyar, 750 pedig roma nemzetiségű) községközpontban tizenöt éve tart fenn idősek, mozgássérültek gondozását ellátó otthont a helyi egyházközség, a hatóságok azonban mindeddig nem folyósítani a jogszabály alapján járó állami hozzájárulást. A lelkész évek óta kilincsel azért, hogy az intézmény megkapja a törvény biztosította fejpénzt, a helyi és megyei önkormányzat nem fizet. A romák minden hónapban napra pontosan megkapják a szociális segélyt a román államtól. Ezért elhatározták, hogy az otthon 23 lakójával együtt cigánynak nyilváníttatják magukat, így remélhetőleg ők is részesülünk állami támogatásban. A lelkész diszkriminációnak tartja, hogy az állami öregotthonok lakói havonta 1600 lejes fejpénzt kapnak, az egyház által működtetett intézmény gondozottjai mindössze 250 lejt; a tenkeiek pedig semmit sem. Berke Sándor számításai szerint a román állam tizenegy évre visszamenőleg mintegy hatmilliárd lejjel tartozik az egyház szociális intézményének, amely eddig önerőből és külföldi segélyekből tartotta fenn magát. /Rostás Szabolcs: Roma lesz a tenkei pap? = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./
2009. július 13.
A csíkszentkirályi összecsapás után a Diszkriminációellenes Tanács rögtön etnikai színezetet tulajdonított a történteknek, és a testület ezáltal kimondatlanul is rasszizmussal vádolta a romák bűncselekményeit megelégelő szentkirályi székelyeket. A helyi polgármester, az RMDSZ, valamint a Hargita megyei tanács elnöke azonban óva intett a csíkszentkirályihoz hasonló incidensek „etnicizálásától”, mondván: a bűnelkövetésnek nincs nemzetisége. /Rostás Szabolcs: Etnicizált bűn. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./
2009. július 14.
Nyilatkozatháború robbant ki Borboly Csaba és a Hargita megyei rendőr-főkapitányság között, miután a csíkszentkirályi események kapcsán a megyei önkormányzat elnöke megjegyezte: a romániai rendvédelmi szervek képtelenek szavatolni a közbiztonságot. Borboly rendőrségi decentralizációt követelt, szerinte a helyi rendőr- és csendőrőrsök fölötti ellenőrzés jogosítványait sürgősen át kell adni az önkormányzatoknak. „A bűnözőket rács mögé kell dugni. Nem a roma közösségek hibáztathatók, hanem annak egyes tagjai, akik semmibe veszik a társadalmi együttélés elemi szabályait, a törvény pedig elnéző velük szemben” – állapította meg közleményében Borboly, utalva arra, hogy Csíkszentkirály lakossága azért gyújtotta fel a helybeli G. Gábor csűrjét, mert a férfi megkéselt magyar falustársát. Az elöljáró kifogásolta, hogy a visszaeső bűnözőként ismert szentkirályi késelőt a kocsmai incidens után nem vette őrizetbe a rendőrség. „A román állam számára sajnos inkább az a fontos, hogy megváltoztassa a régió etnikai arányait, és nem az, hogy megfékezze a bűnözést. A rendőrség és a csendőrség tehetetlenségét az is mutatja, hogy a helyi közösségek nyugalmát a bukaresti belügyminisztérium nem tudja garantálni” – szögezte le Borboly. A tanácselnök szorgalmazta azt is, hogy a helyi közösségek a törvényesség határain belül megszervezzék saját védelmüket. A Hargita megyei rendőrség és csendőrség vezetősége közleményben utasította el Borboly vádjait, leszögezve: törvényszéki orvosi jelentés hiányában nem állt módjukban őrizetbe venni a csíkszentkirályi késelőt. A rendvédelmi szervek megengedhetetlennek tartják, hogy a lakosság a törvény megszegésével válaszoljon bűncselekmények elkövetésére. /Rostás Szabolcs: A rendvédelmet ostorozza Borboly Csaba. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./
2009. július 16.
Ellenzi az Európai Parlament romániai delegációja, hogy az RMDSZ és az EMNT közös listáján mandátumot nyert három képviselő önálló romániai magyar képviselőcsoportot hozzon létre az Európai Néppárt EP-frakciójának keretében. Tőkés László, Winkler Gyula és Sógor Csaba először június végén közölte ez irányú szándékát Theodor Stolojan román delegációvezetővel és Marian-Jean Marinescu képviselővel, akik akkor még jóváhagyólag tudomásul vették a tervet. Az erdélyi euro-képviselők hivatalosan is előterjesztették kérésüket az EP néppárti frakciójának vezetősége elé, ekkor azonban már a román képviselőcsoport vezetősége közölte: ellenzi az erdélyi magyar küldöttség megalakítását Tőkés László a „sokféleség az egységben” EU-alapelvre hivatkozva állt ki az önállósodás mellett. A három magyar erdélyi képviselő kihallgatást kért Joseph Daul néppárti frakcióelnöktől, a képviselőcsoport megalakítása ügyében. A kérés elbírálásában döntő szava lesz a román képviselőcsoportnak. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja színeiben megválasztott két EP-képviselő is önálló felvidéki magyar küldöttség létrehozását jelentette be, szándékukat a szlovák képviselőcsoport a románhoz hasonlóan visszautasította. /Rostás Szabolcs: Román vétó az erdélyi magyar EP-frakcióra. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./
2009. július 21.
Közigazgatási bíróságon támadja meg Molnos Lajos RMDSZ-es tanácsos a kolozsvári képviselő-testület minap hozott határozatát, amellyel Pablo Picassóra keresztelték át a 2004 óta Dsida Jenőről elnevezett utcát. A lakosok arra hivatkoztak: nem tudják kiejteni a magyar költő nevét, amely ráadásul az AIDS román megfelelőjére is hasonlít, Molnos szerint a névváltoztatás veszélyes precedenst teremthet. Asztalos Lajos helytörténész úgy véli: nemcsak magyar személyiségekről kellene utcákat elkeresztelni, hanem vissza kellene adni Kolozsvár évszázados múltú „beszélő” neveit is. Molnos Lajos önkormányzati képviselő abszurdnak és veszélyes precedensnek tartja a névváltoztatást, amely mögött Sorin Apostu polgármester rosszindulatát sejti. Molnos szerint a 310 ezer lakosú Kolozsvár mintegy 900 utcája közül csupán 60-70-nek van magyar neve (ebből 37-et az elmúlt években az ő kezdeményezésére kereszteltek el), holott arányszámát tekintve a lakosság 19 százalékát alkotó magyar közösség legalább 150-et megérdemelne. Asztalos Lajos helytörténész úgy tudja, a 909 kolozsvári közterületnévből – utca, út, sétány, tér – 35 viseli magyar személyiség nevét, ami – 3,85 százalékos arányt jelent –, a belvárosban például mindössze három (Bolyai, Arany János, Kovács Dezső). A Kovács Dezső utcában történetesen egyetlen ház áll, de azon sincs ilyen nevű házszám. A kolozsvári helynevek magyartalanítása 1945-től folyamatosan tart. „Ez a folyamat az 1989-es rendszerváltás után sem torpant meg. Húsz évvel ezelőtt a város akkori román polgármestere azzal az indokkal változtatta meg a Petőfi utca nevét, hogy a költő szerinte románellenes verseket írt, Rákóczi Ferenc esetében pedig elegendőnek bizonyult, hogy sohasem hallott a fejedelemről” – idézi fel a Kolozsvár ezeréves történetét, helynév- és településtörténeti adattárát hiánypótló kötetben feldolgozó Asztalos Lajos. /Rostás Szabolcs: Bíróság elé kerül a kolozsvári Dsida Jenő utca megváltoztatásának ügye. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./
2009. július 27.
Nyilatkozatháború robbant ki az RMDSZ és a Székely Nemzeti Tanács vezetői között a szeptemberre halasztott székely nagygyűlés megrendezése kapcsán, így fennáll a veszélye, hogy a régió autonómiájával kapcsolatos eseményt nem közösen szervezik az erdélyi magyar szervezetek. Markó Béla RMDSZ-elnök a napokban zokon vette, hogy az SZNT elnöke szervezőként küldött szét meghívót a székelyudvarhelyi rendezvényre. Izsák Balázs ugyanakkor a hétvégén arra kérte a szövetségi elnököt: „tegye félre a személyi vagy csoportpresztízst”, és legyen partner a nagygyűlés megszervezésében A székelyföldi magyar polgármesterek, önkormányzati képviselők összehívását év elején a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezte, később pedig felkarolta az ötletet az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) is. A két utóbbi szervezet azt javasolta, hogy a székely önkormányzati nagygyűlést halasszák el a nyár végére. Markó Béla az RMDSZ és az EMNT által alapított Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum június 25-i ülésén bejelentette: a rendezvényt szeptember 5-én Székelyudvarhelyen tartják. Tőkés László EMNT-elnök akkor reményének adott hangot, miszerint a nagygyűlésre az összefogás jegyében kerül sor, és az SZNT-vel és az MPP-vel közösen fogadnak el a régió önrendelkezését szorgalmazó kiáltványt. /Rostás Szabolcs: Sok bába közt elvész a székely nagygyűlés? = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./
2009. július 30.
A székely nagygyűlés megrendezése körüli vitát a kisstílű, a személyes ellentéteket a közösség érdekei fölé helyező politizálás jellemzi. Nem titok, hogy az RMDSZ és a Székely Nemzeti Tanács viszonya enyhén szólva sem nevezhető zökkenőmentesnek. Az SZNT autonómiastatútumát az RMDSZ fércmunkának, kivitelezhetetlen stratégiának tartja. Mindezek ellenére érthetetlen Markó Bélának a Székelyudvarhelyre tervezett nagygyűléssel kapcsolatos sértődött kirohanása. A széthúzás, az ellenségeskedés üzenetét hordozó kudarc azonban már közös lesz, ha az erdélyi magyar szervezeteknek nem sikerül közös nagygyűlést szervezniük. Ezzel szemben a székelyföldi román szervezetek ellenakciója máris sikerrel kecsegtet. /Rostás Szabolcs: Fiaskó. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./
2009. augusztus 1.
Társadalmi struktúra és politikai versengés Magyarországon és Romániában címmel került sor július 23–31. között az idén hetedik alkalommal megrendezett torockói diáktáborra. A szervezők, a Politeia Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület, a Kolozsvári Magyar Politológus-hallgatók Társasága (KoMPoT) és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) közel harminc, a politika iránt érdeklődő fiatalt látott vendégül. Bodó Barna, a Politeia és Kovács Levente, a KoMPoT elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd a BBTE Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karán belül működő Politikatudományok szak korábbi végzősei, jelenlegi és leendő diákjai, és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Európai Tanulmányok Tanszékének hallgatói ismerkedhettek egymással. Szász Alpár Zoltán az utóbbi öt év választási eredményeiről tartott előadását követően Toró Tibor értékelte a Magyar Összefogás eredményességét. A Média és negatív kampány című kerekasztal-beszélgetésen Sipos Zoltán, a Transindex internetes portál szerkesztője, Rostás Szabolcs, a Krónika és Papp Zakor András, a Kolozsvári Rádió munkatársa vett részt. A Magyar Összefogás listájának egyik jelöltjével, Sógor Csabával találkozhattak a résztvevők. Pósa Tibor, a Tartui Egyetem doktorandusza, a Politikatudományok szak egykori diákja az észtországi kulturális autonómiáról tartott előadást, majd a diákok azt vitatták meg, hogy miként áll ki az RMDSZ az autonómia mellett. A negyedik napon Kelemen Hunornak, az RMDSZ államelnök-jelöltjének tehették fel kérdéseiket a jelenlévők, Székely István Gergő politológus a román választási rendszer átalakításáról, Porcsalmi Bálint és Kovács Csaba kampányfőnökök pedig a politikai kampányokról beszéltek. Bodor László, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) volt elnöke azt latolgatta, hogyan lehetne másként politizálni Erdélyben. /F. Zs. : Hetedik politológus tábor Torockón. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./
2009. augusztus 4.
Végre felébredt a magyar diplomácia, és immár úgy viszonyul a szlovák nyelvtörvényhez, ahogy az megérdemli: minden lehetséges nemzetközi fórumon össztüzet nyit rá. A budapesti külügyminisztérium – az elmúlt években rá egyáltalán nem jellemző szívóssággal – előbb az EBESZ, most pedig az ENSZ és az Európa Tanács elé viszi a kirekesztő, sovén nyelvhasználati jogszabályt, amelyet júniusban fogadott el a pozsonyi törvényhozás. Azok után hogy Brüsszel nem érzi magát kompetensnek a témában, Leonard Orban, az EU többnyelvűségért felelős biztosa a mai napig nem foglalt állást a magyar–szlovák viszonyt történelmi mélypontra juttató nyelvi elnyomás ügyében. /Rostás Szabolcs: Elrettentés. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./
2009. augusztus 5.
A kolozsvári városházának nem lenne szabad megengednie, hogy olyan szakember tegye a kezét a Mátyás-szoborcsoportra, akinek nincs ez irányú minisztériumi minősítése, és soha nem restaurált bronzszobrot – jelentette Szabó Bálint építőmérnök, az Utilitas Kft. igazgatója, aki a Kolozsi Tibor szobrászművész vezette Part of Art Alapítvánnyal dolgozta ki a Fadrusz-alkotás restaurálási tervét. A városháza képviselői nem mutatták fel a kataszteri hivatal által hitelesített geodéziai, valamint a szoborcsoport geometriáját térben rögzítő háromdimenziós fotogrammetriai felmérést. Szabó Bálint szerint a szerződéskötés is törvénytelen volt, mivel a megállapodást csak akkor lehetett volna szentesíteni, ha a Concefa mellékeli az alvállalkozókkal kötött szerződéseket. Ezt azonban nem tette meg. Szabó Bálinték fenntartásait László Attila alpolgármester, a közbeszerzési eljárást lebonyolító bizottság elnöke szakmai kekeckedésnek nevezte. /Rostás Szabolcs: „Nagy baj történhet a Mátyás-szoborral” = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./
2009. augusztus 10.
Ismét tanárokat toboroz a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) iskolai és iskolán kívüli tevékenységek megtartására a csángóföldi településekre. A tizedik éve tartó, a moldvai csángó oktatási program keretében zajló pedagóguskeresés jelenleg meglehetősen nehéz szakaszba jutott, az Erdélyben tapasztalható enyhe érdektelenség és a folyamatos fluktuáció miatt ugyanis szakemberhiánnyal küzdenek. Eddig egyetlen olyan csángó sem jelentkezett Moldvába tanárnak, aki magyarul végezte tanulmányait. Jelentkezett ugyanakkor 110, zömében magyarországi nyugdíjas pedagógus, a tapasztalatok szerint azonban az idősebbek nehezebben bírják a csángóföldi missziót, az anyaországiak pedig – a kulturális különbségek miatt – sok esetben nehezen tudnak alkalmazkodni a gyerekekhez. „Moldvában magyartanárnak lenni szinte azonos a „szolgálati magyar” szerepével, ugyanis mi képviseljük a magyarságot az illető faluban: hozzánk jönnek, ha le szeretnének fordítatni egy Magyarországról érkező levelet, de nekünk kell fölvállalnunk az iskolai kérvények begyűjtését, az oktatási-nevelési támogatások esetében is mi segítünk a szülőknek, kapcsolattartók is vagyunk a közösség és az MCSMSZ közt” – illusztrálja a csángóföldi misszió lényegét Hegyeli Attila oktatási programfelelős. A 2000-ben indult moldvai csángó oktatási program (amely előtt az ötvenes évek kivételével soha sem volt magyar nyelvű oktatás a Kárpátok keleti felében) keretében jelenleg 21 településen folyik magyar nyelvű oktatás óvodáskortól érettségiig, de legfőképpen a 7–14 éves korosztály számára. Mindez 21 településen mintegy 1500 diákot jelent, azonban becslések szerint Bákó megyében még mintegy 9000, valamilyen szinten magyarul értő, beszélő iskoláskorú gyerek él, összesen közel 50 településen. /Rostás Szabolcs: Pedagógusokat toboroznak a csángóföldi településekre. = Krónika (Kolozsvár), aug. 10./
2009. augusztus 13.
Elkerülhetetlennek tűnik, hogy bíróság elé kerüljön a Hargita és Neamt megye között évek óta húzódó határvita, miután a moldvai megye önkormányzata a napokban olyan területen állította fel a szomszédos régiók határát jelző táblát, amelyet a székely megye magának vindikál. A két megye képviselőtestületének vezetői egy héttel ezelőtt abban állapodtak meg, hogy folytatja munkáját a vitás ügy rendezése végett 2005-ben létrehozott bizottság. „Neamti szomszédaink figyelmébe ajánljuk a közismert tényt, hogy a két térség határa emberemlékezet óta ugyanott, a Békás-szoros túloldalán húzódik” – fogalmazott Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke az RMDSZ-es politikus. Gyergyószék Székely Tanácsa Székelyföld és Gyergyószentmiklós elleni „agresszióként” értékeli a történteket. /Rostás Szabolcs: Neamt faragja Hargitát. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./
2009. szeptember 1.
Egy dologban túlnyomó többséggel minden magyar – ideológiai hovatartozásától függetlenül – egyetértett, és egyetért ma is: abban, hogy 1920. június 4-én a franciaországi Versailles-ban született békeszerződések súlyos csapást mértek a magyarságra, amely a nemzet történelmének egyik legnagyobb tragédiája. Nos, Bauer Tamás nem ezek közé a magyarok közé tartozik. A Szabad Demokraták Szövetsége alapítója, egykori országgyűlési képviselő azt állította, hogy „ideje szakítani azzal a nézettel, hogy Trianonban súlyos igazságtalanság történt”. Bauer Tamás a jobbikos Vona Gábor (micsoda páros!) ama korábbi felvetése alapján fogalmazta meg állítását, miszerint kialakulhat még olyan történelmi szituáció, hogy közös megegyezéssel minden magyar újra egy hazában élhetne. Amelyet Bauer nem támogatna, hiszen akkor nem magyarok milliói kerülnének kisebbségi helyzetbe, ami eszmefuttatása szerint nagyobb tragédia lenne annál, hogy 89 évvel ezelőtt történetesen magyarok milliói fölött húzták el az országhatárt. /Rostás Szabolcs: Éljen Trianon? = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./
2009. szeptember 3.
Kölcsönösen ellenrendezvény-szervezéssel vádolják egymást a hétvégi székelyföldi önkormányzati nagygyűléseket összehívó szervezetek. Szász Jenő, a Székely Nemzeti Tanács által szeptember 5-re Székelyudvarhelyre meghirdetett esemény társszervezését felvállaló Magyar Polgári Párt elnöke történelmi bűnnek tartja, hogy az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács egy nappal korábban Csíkszeredában rendez hasonló nagygyűlést. Szász Jenő szerint a csíkszeredai rendezvény csökkenti a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés súlyát. Ezzel szemben Tőkés László az SZNT nagygyűlését tartja ellenrendezvénynek, mivel szerinte az EMNT és az RMDSZ által létrehozott Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum „mindenkit megelőzve”, az SZNT ötletével és javaslatával százszázalékosan egyetértve hívta össze a csíkszeredai önkormányzati nagygyűlést. Tőkés László az erdélyi magyarság autonómiájának megteremtése érdekében felhívásban sürgette a romániai magyar szervezetek együttműködését. „Az 1992-es kolozsvári nyilatkozat egyik kezdeményezőjeként és a 2003-as szatmárnémeti közgyűlés szervezőjeként én nem támogatója, hanem alanya vagyok a székelyföldi területi és az erdélyi magyar autonómiának. A Székelyföld magyarsága nem választható el az erdélyi magyarságtól, az egész romániai magyarság egyet akar: legyen személyi elvű autonómiája az erdélyi, területi autonómiája pedig a székelyföldi magyarságnak” – állapította meg Tőkés László. /Rostás Szabolcs: Áll a bál a székely nagygyűlések előtt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./
2009. szeptember 4.
A rendezvények ügyében az elmúlt hónapok során nem alakult ki konszenzus a romániai magyar politikai és társadalmi szervezetek között. Az RMDSZ és az EMNT eddig nem hozta nyilvánosságra Csíkszeredában a rendezvényen terítékre kerülő, a Székelyföld fejlesztési stratégiáját vázoló memorandum és kiáltvány szövegét. Tőkés László nyilatkozatára reagálva Izsák Balázs SZNT-elnök leszögezte: ő sohasem nevezte ellenrendezvénynek a csíkszeredait. – Bemutatta Székelyföld első térképét a sepsiszentgyörgyi T3 Kiadó. Tulit Attila, a kiadó résztulajdonosa, a Sepsiszéki Székely Tanács állandó bizottságának tagja elmondta, a „jövendőbeli autonóm Székelyföld” első térképe a Magyar Élettér Alapítvány megbízásából készült. Az SZNT autonómiastatútuma alapján szerepelnek rajta az ott jegyzékbe vett székely székek és minden székely település, az autonómiára vonatkozó népszavazások is pontosan ezen a területen zajlottak. Székelyföld 9980 négyzetkilométer, lakossága 809 ezer fő, ebből 613 ezer fő, vagyis 76 százalék magyar. Jelenlegi területe nyolc székre tagozódik: Bardóc-Miklósvárszék, Csíkszék, Gyergyószék, Kézdiszék, Marosszék, Orbaiszék, Sepsiszék, Udvarhelyszék. Tulit Attila szerint a térképnek identitástudat-erősítő szerepe is van. „Minden székely embernek ismernie kell, és akárcsak a székely zászlónak, ennek is minden intézményben és házban ott a helye” – állapította meg. /Bíró Blanka, Rostás Szabolcs: Nagygyűlési láz a Székelyföldön. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./
2009. szeptember 4.
Romániában a két koalíciós alakulat állandó vitája láttán napról napra egyértelműbb, hogy ez az érdekházasság nem tarthat sokáig. A vitákon derül ország-világ. Beleértve az erdélyi magyar politikai elitet is, amely mindeközben nem veszi észre, hogy kiválóan eltanulta a bukaresti koalíció mesterséges nyelvezetét. Jelen pillanatban a romániai magyar civil és politikai szervezetek vezetői nem egymás között, személyesen, hanem nyílt levelek útján „beszélik meg” a közösség problémáit, közleményekben, felhívásokban üzengetnek egymásnak. Ilyen körülmények közepette nem csoda, hogy még az autonómiatörekvés ügyében sem képesek egységet alkotni. A hét végére két helyszínre, két időpontra meghirdetett nagygyűlések hallatán mindenki a fejét fogja a széthúzás láttán. /Rostás Szabolcs: Újbeszél. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./
2009. szeptember 7.
Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke kijelentette: pártja azt kéri a Legfelső Semmítő- és Ítélőszéktől hogy indítson nyomozást a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Magyar Polgári Párt (MPP) által Székelyudvarhelyen szervezett nagygyűlés résztvevői ellen, és büntesse meg őket. Ugyanakkor bírálta Traian Basescu államfőt, mivel nem játszott moderátor-szerepet az ügyben. – A Nemzeti Liberális Párt arra kéri az állam valamennyi intézményét, elsősorban az ügyészséget, hogy indítson nyomozást, és büntesse meg székelyudvarhelyi rendezvény résztvevőit. Hozzátette: a PNL mindig a nemzeti kisebbségek jogainak támogatója volt, hangsúlyt helyezve a kulturális jogokra. /Ügyészségi vizsgálatot kér Crin Antonescu. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./ Heves magyarellenes reakciót váltott ki a bukaresti parlamenti pártok részéről a két székelyföldi nagygyűlésen megfogalmazott autonómiaigény. A román politikusok többsége érdekes módon leginkább az SZNT és az MPP által Székelyudvarhelyen rendezett találkozón elhangzottakat bírálta, holott azon ugyancsak a területi önrendelkezés mellett foglaltak állást. Corneliu Vadim Tudor, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt elnöke, európai parlamenti képviselő felszólította az erdélyi magyarokat: költözzenek Dél-Tirolba, ha tetszik nekik a területi autonómia, Gheorghe Funar, PRM főtitkára pedig népszavazást rendeztetne a székelyföldi önrendelkezés tárgyában. Titus Corlatean, a szenátus külügyi bizottságának PSD-s elnöke szerint az egységesülő Európában az erdélyi magyarok 20. századi nézeteket vallanak „szeparatista” téziseikkel, miközben szenátor kollégája, Lia Olguta Vasilescu szerint a nagygyűléseken megjelent önkormányzati képviselőktől meg kell vonni mandátumukat az ország területi integritásának veszélyeztetése miatt. /Rostás Szabolcs: Etnikai válsággal és szeparatizmussal riogatnak a román politikusok a nagygyűlések kapcsán. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./
2009. szeptember 8.
Az anyaországi és az erdélyi magyar politikai pártok, civil szervezetek egy emberként hördültek fel idén februárban, amikor budapesti látogatása során Traian Basescu újságírói kérdésre válaszolva kerek-perec leszögezte: soha nem lesz területi autonómia a Székelyföldön. A magyar fél a mindenkori bukaresti hatalomnak az erdélyi magyar közösség önrendelkezési törekvéseivel szembeni ellenállását látta megtestesülni a basescui megnyilvánulásban, ugyanakkor általánosságban úgy viszonyult a kategorikus válaszhoz, mintha legalábbis román oldalról nem ugyanezt hallaná húsz éve. Arra azonban még a Basescu államfő sem vetemedett, hogy liberális kihívójához hasonlóan az ügyészség figyelmébe ajánlja az autonómiatörekvéseiket nyíltan felvállaló székelyeket, legyenek azok az RMDSZ vagy az MPP képviselői. Crin Antonescu, a vezetékneve okán RMDSZ-es berkekben Liliomfinak becézett, és sokszor méltatlanul agyonmagasztalt liberális pártvezér megnyilvánulása az élő példája annak, mennyire naiv a bukaresti politikusokat mérsékeltekre és radikálisokra felosztó magyar szemlélet. /Rostás Szabolcs: Liliomfi hervadása. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./
2009. szeptember 10.
„Az elmagyarosított székelyföldi románok visszarománosítását” szorgalmazza a magyarellenességéről elhíresült Kovászna–Hargita Európai Tanulmányi Központ, amely a tömbmagyar régiók feldarabolása, az etnikai arányok megváltoztatása érdekében a székelyföldi megyéknek a környező román megyékbe történő beolvasztását javasolja. A Ioan Lacatusu vezette sepsiszentgyörgyi intézmény tanulmányt állított össze a területi önrendelkezési követelések ellensúlyozására. Nyíltan etnikai tisztogatásra buzdítja a romániai állami intézményeket a Kovászna–Hargita Európai Tanulmányi Központ, a sepsiszentgyörgyi intézmény. /Etnikai tisztogatást, „visszarománosítást” sürget a sepsiszentgyörgyi román központ vezetője. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./ Az éveken keresztül az Országos Levéltár Kovászna megyei kirendeltségét vezető, a magyar közösség autonómiatörekvéseit határozottan ellenző Lacatusu elfogadhatatlannak nevezte az RMDSZ régiófejlesztési stratégiájában szereplő, Hargita, Kovászna és Maros egyesítését célzó javaslatot. Ioan Lacatusu javasolja, hogy hajtsák végre a bukaresti hatalom által a két világháború között kidolgozott, „az elmagyarosított románok visszamagyarosítását” célzó projektjét. Szerinte ugyanis Székelyföld magyar lakosságának jelentős része valójában elmagyarosított román. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint nem kellene foglalkozni a tanulmánnyal, ha Romániában nem lehetne folyamatosan tetten érni a Lacatusu-féle eszméket. „Különben a Székelyföldön buli románnak lenni, hiszen aki Brassóban kapusnak se jó, az nálunk igazgatói tisztségig viszi” – reagált Antal Árpád Ioan Lacatusunak a székelyföldi románság hátrányos megkülönböztetésére vonatkozó kijelentéseire. A polgármester felhívta a figyelmet arra is: a Moldvából Sepsiszentgyörgyre „ejtőernyőzött” Ioan Lacatusu a Ceausescu-rezsim idején éppen a Székelyföld elrománosítását kapta feladatként. – A bukaresti főügyészség nem indít vizsgálatot a szeptember 4. és 5. székelyföldi önkormányzati nagygyűlés ügyében. /Rostás Szabolcs: Beolvasztanák Har-Kovot. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./
2009. szeptember 21.
Vezető erdélyi magyar politikusok tiltakoznak amiatt, hogy Marosvásárhely képviselő-testülete – az RMDSZ tanácsosainak támogatásával – szobrot állít az 1989-es forradalom idején a temesvári tüntetők közé lövető Stefan Gusa tábornoknak, Tőkés László szentségtörésnek és kegyeletsértésnek nevezte a vásárhelyi önkormányzat döntését, szerinte a tanács RMDSZ-frakciója testületi lemondásával tehetné jóvá a „cinkosságot”. Az 1989-es népfelkelés első halottjaként számon tartott Újvárossy Ernő emléke előtt tisztelgő, a temesvár-belvárosi református templomban tartott istentiszteleten a volt püspök felháborodásának adott hangot a szoborállítás miatt. Borbély László parlamenti képviselő úgy vélekedett: az RMDSZ marosvásárhelyi önkormányzati frakciója több ízben is téves döntéseket hozott, a legutóbbi pedig éppen az volt, amikor megszavazta, hogy Gusának, a volt vezérkari főnöknek szobrot állítsanak a városban. Markó Béla RMDSZ-elnök a történtek miatt a magyar tanácsosok megrovását sem zárta ki. Ennek ellenére a vásárhelyi magyar tanácsosok vezetője továbbra sem tartja vétkesnek magát vagy frakciótársait. Dr. Benedek István úgy vélekedett: az erdélyi magyar sajtónak nem azzal kellene foglalkoznia, hogy Gusa-szobrot állítanak Marosvásárhelyen, hanem azzal, hogy ezért cserébe Sütő András-szobor is lesz a városban. Gusa szülőfalujában, a Buzau megyei Spataruban már felállították mellszobrát. /Rostás Szabolcs, Máthé Éva: Össztűz a tábornok szobrára. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./
2009. október 2.
Az RMDSZ megfelelő körülmények között kormányképes a jelenlegi parlamenti pártokkal, kapott is ajánlatot a kormányra lépésre, de visszautasította – nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Hozzátette: az RMDSZ el tudja képzelni a kisebbségi kormány támogatását, de nem feltétel nélkül. /Rostás Szabolcs: Markó: támogathatunk egy kisebbségi kormányt. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./
2009. október 6.
A kolozsvári Mátyás-szoborcsoport restaurálásának társfinanszírozójaként a magyar állam havonta ellenőrzi a Fadrusz-alkotás felújítási munkálatát, amelyre magyarországi szakértőkkel közösen ütemtervet dolgoztak ki a tervező és kivitelező cég képviselői. A megbeszélésen részt vett többek között Mezős Tamás, a magyar Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke, Szabó Bálint építőmérnök, a felújítás megvalósíthatósági tanulmányát kidolgozó Utilitas Kft. vezetője és Benedek Zakariás, a kivitelezést elnyert nagyszebeni Concefa Rt. műszaki igazgatója. /Rostás Szabolcs: Ütemterv a Mátyás-szobornak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./
2009. október 30.
Tíz évvel ezelőtt jelent meg a Krónika napilap első száma, A Krónika erdélyi magyar közéleti napilap első, 1999. október 30-án megjelent lapszámát felvezette egy nulladik, bemutatkozó szám is. Az október 8-án napvilágot látott Krónika vezető anyaga természetesen az aradi megemlékezésekről szólt, akkor a rendezvényt szélsőséges román fiatalok egy csoportja megzavarta. Sabin Gherman, az Elegem van Romániából című vitairat szerzője tíz évvel ezelőtt nyilatkozott a Krónikának: „Az erdélyi románságnak több mint fele gazdasági, közigazgatási és kulturális autonómiát szeretne. A lakosság megelégelte, hogy a Kárpátokon túl használják fel az Erdélyben beszedett adó nagy részét, Bukarestnek pedig egymagában nagyobb a költségvetése, mint Erdélynek. ” /Rostás Szabolcs: Egy évtized Krónikájának kezdete. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./ Tízéves a Krónika napilap, amelyet a semmiből teremtett a jószándék, de Ágoston Hugó, az ÚMSZ főmunkatársa szerint kissé korán jött a pártállás váltása. Ágoston Hugó részt vett a Krónika megalapításában, mint jóval korábban az A Hétében, majd a Krónika után az Új Magyar Szóéban is. – A munkatársi gárdák rövidesen jól összekeveredtek. /Ágoston Hugó: Az első tíz év. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./
2009. november 4.
Benedek István marosvásárhelyi RMDSZ-es tanácsos Stefan Gusa tábornok szobrának felállítását meghiúsítani hivatott kezdeményezés után azt fejtegette, a magyar képviselők megtették, amit lehet, de a többség másképp szavazott. Az elmúlt hetekben egyetlen bocsánatkérő nyilatkozatot sem tettek Benedekék a szeptemberi fiaskó miatt. Nincsenek egyedül. A kolozsvári képviselő-testületben egyedül Molnos Lajos tartotta fontosnak bíróságon megtorpedózni a Dsida Jenő utca csúfos névváltoztatását. Azután itt van a kincses város felújított Főterének átadása. László Attila alpolgármester, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke miért nem tájékoztatta a polgármestert: az avatáson említést kellene tenni azokról a nem románokról is, akiknek felmenői évszázadokon keresztül alakították a tér arculatát. László Attila ehelyett megelégedett egy olyan tiltakozó levél kibocsátásával, amelyet az RMDSZ megyei szervezete nevében nem ír alá senki. /Rostás Szabolcs: Lemaradva. = Krónika (Kolozsvár), nov. 4./
2009. november 16.
Traian Basescu államfő sajnálja, ha a területi autonómiát elutasító kijelentésével csalódást okozott az erdélyi magyarok körében, de ma is fenntartja: nem tehet engedményeket az alkotmánnyal kapcsolatban. Leszögezte: továbbra is úgy véli, Sólyom László köztársasági elnök diplomáciai hibát követett el, amikor március 15-i erdélyi látogatását megelőzően „nemlétező közigazgatási egységben” kért leszállási engedélyt. Basescu nagyon jó kapcsolatot ápol a Fidesz elnökével, ez nem jelenti, hogy minden tekintetben meg kell egyezzen a véleménye a Székelyföld területi önrendelkezését támogató Orbán Viktorral. Basescu mandátuma végén az elmúlt öt év legfontosabb személyes megvalósításai közé sorolja, hogy 2005 áprilisában Luxemburgban aláírták Románia uniós csatlakozásáról szóló szerződést, 2007. január elsejétől pedig az ország az Európai Unió tagja lett. Erős adócsökkentést hajtottak végre, sikerült bevezetni a 16 százalékos egységes adókulcsot. Elődeivel ellentétben ő elítélte a kommunizmus rémtetteit, ezzel kiváltotta számos párt és politikai személyiség ellenszenvét. Volt bátorsága átadni a volt Szekuritáté kétmillió dossziéját a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnak. Mandátuma során részesült először az oktatásügy a hazai össztermék hat százalékából, megkezdődött a kormányügynökségek átszervezése, 112 ilyen intézmény megszűnik, a bruttó átlagbér 835 lejről 2009 augusztusára 1880 lejre emelkedett, 2004-ben még 231 lej volt az átlagnyugdíj, idén augusztusban elérte a 730 lejt. Életbe lépett a 350 lejes garantált minimálnyugdíj. /Rostás Szabolcs: Exkluzív – Traian Basescu: az alkotmány nem alku tárgya. = Krónika (Kolozsvár), nov. 16./
2009. november 16.
Az évek óta elhidegült román–moldovai kapcsolatok normalizálódása jegyében telt Vlad Filat, a Moldovai Köztársaság kormányfőjének a hét végén Bukarestben tett látogatása. A miniszterelnöki tisztséget szeptember óta betöltő Vlad Filat annak a moldovai Liberális Demokrata Pártnak az elnöke (PLDM), amely a júliusban megismételt parlamenti választások nyomán három másik Nyugat-barát alakulattal koalícióra lépve átvette a hatalmat a Vladimir Voronin volt államfő vezette kommunistáktól. A Chisinau és Bukarest közötti viszony rendezésének első jele már abban is megmutatkozott, hogy a legmagasabb román közjogi méltóságokkal folytatott tárgyalások hivatalos nyelve a román volt. A kommunista Vladimir Voronin előzőleg a moldovait nyilvánította hivatalos államnyelvnek. A két ország hamarosan rendezi a diplomáciai téren hónapok óta húzódó nézeteltérést is, a napokban kinevezik Románia chisinaui, illetve Moldova bukaresti nagykövetét. Emil Boc ügyvezető kormányfő bejelentette: 2010-től önálló kormányügynökség foglalkozik Bukarestben a román állampolgárságot igénylők kérésének elbírálásával, a jogosultak pedig öt hónapon belül személyi igazolványhoz jutnak. A könnyített eljárás keretében a Pruton túli igénylők esetében immár nem rendeznek meghallgatást, és nem vizsgálják a nyelvtudást vagy a kulturális ismeretek meglétét sem. A napokban hatályba lépett az állampolgárság odaítélését jelentősen megkönnyítő román jogszabály, amelynek legfontosabb eleme: a román állam abban az esetben is elismeri egy külföldi személy román állampolgárságát, ha annak csak a harmadfokú felmenőjéről bizonyítható, hogy román volt. A jogszabály kimondja, hogy az egykor Romániában élő személyeket „újrahonosítják”, visszaadják állampolgárságukat, amit önhibájukon kívül veszítettek el a határon túli románok. A könnyítés elsősorban a Moldovai Köztársaságban élő románokat érinti, akik közül csak idén közel egymillióan nyújtották be igénylésüket. Az elmúlt időszakban futószalagon ontották az állampolgárságot a moldovaiaknak. /Rostás Szabolcs: Románia futószalagon ad állampolgárságot a Moldovai Köztársaság polgárainak. = Krónika (Kolozsvár), nov. 16./