Nicolae Vacaroiu ideiglenes államelnök révén a vadkapitalizmus és a szocializmus ötvözetének időszaka köszön vissza, amelynek legfőbb vívmánya volt a gazdasági-társadalmi reformok mímelése, a magánosítás odázása, a Jugoszláviára kivetett kőolajembargó megszegése, a volt szekusoknak, kivételezett politikusoknak ömlesztett szuperelőnyös bankhitelek Bancorex-botránya. Hogyan lehet hinni ennek a parlamentnek – még ha az RMDSZ is erre biztat –, amikor a törvényeket kénye-kedve szerint értelmezve változtat a játékszabályokon? Igazi parlamentáris köztársaságban, amelyre hivatkozva Markó Béla kéri az erdélyi magyarok támogatását, megengedhetetlennek számít ez az eljárás. /Rostás Szabolcs: Tanulságok ára. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./

Az államfő felfüggesztésébe torkollt belpolitikai válság hatására kiújult a romániai demokratikus berendezkedés megannyi gyermekbetegsége. Közülük a jog, a törvények különböző értelmezése a legsúlyosabb. A paragrafusok jelentésének ilyen mértékű megkérdőjelezésére korábban, az Iliescu-érában volt példa, amikor az exállamfő arra szólította fel a bírákat: ne vessék alá magukat a restitúciós törvény betűjének, és ne hagyják jóvá az állam által elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását. Az iliescui ukáz következményeit, a strasbourgi emberjogi bíróság által a jogos tulajdonosoknak megítélt kártérítéseket máig nyögik a romániai adófizetők. Ezúttal a parlamenté a főszerep, amely ontja a jogi képtelenségektől hemzsegő rendeleteket. Azon túlmenően, hogy Traian Basescut az Alkotmánybíróság ajánlásával szembehelyezkedve függesztette fel tisztségéből, a törvényhozás menet közben módosította a referendumtörvény játékszabályait. Kelemen Hunor politikai magyarázkodása szerint a jog nem sport, ahol játék közben ne lehetne változtatni a szabályokon. /Rostás Szabolcs: A játék szabálytalanságai. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./

Az államfő leváltásáról szóló népszavazás igazi tétje, hogy milyen politikai rendszer épül ki Romániában – nyilatkozta Catalin Avramescu politikai elemző, egyetemi tanár. Szerinte Traian Basescut szókimondása miatt menesztették. Nyíltan beszélt arról, hogy az országot egy korrupt oligarchia, a pártelnökök klikkje és az ipari és sajtómágnások alkotta szövetség irányítja. Ugyanakkor a hazai politikai osztály nem annyira Basescu kritikáitól fél, mint a pártok illusztris tagjait célzó korrupcióellenes hadjárattól. Szabályszerű puccs történt. A parlament annak ellenére menesztette az elnököt, hogy az Alkotmánybíróság kimondta: nem létezik komoly indok, amely alátámasztaná az államfő felfüggesztését. Közben Calin Popescu-Tariceanu kormányfő a miniszterelnöki hivatalon belül több mint tíz, a pénzügyi és belpolitikában kulcsfontosságúnak számító igazgatóságot hozott létre, és ahelyett, hogy ezek a szakterületek a minisztériumokon belül, parlamenti ellenőrzés alatt működnének, valamennyi a kormányfő személyes irányítása alá tartozik. A jelenlegi konfliktus 2005-re vezethető vissza, amikor nézeteltérés alakult ki a Nemzeti Liberális Párt fő támogatója, Dinu Patriciu olajmágnás vezette kamarilla és Basescu között az előrehozott választások és a korrupcióellenes harc témakörében. Az államfő leváltásáról szóló népszavazás igazi tétje nem Basescuról és az államelnöki hivatal jövőjéről szól, hanem arról, hogy milyen politikai rendszer épül ki Romániában. Az államfővel ellentétben ugyanis a parlament latin-amerikai típusú köztársaságot akar, ahol négy-öt évente, listás szavazás alapján rendeznek választásokat, és a honatyákat mindenfajta felelősség, cselekedet terhe alól mentelmi jog védi. A jelentősebb országos televíziós csatornák és napilapok többsége három személy tulajdonában van, akik közül egy esetében a bíróság kimondta, hogy bűnöző, kettő ellen pedig bűnvádi eljárás folyik. Az RMDSZ-t is egy oligarchia irányítja, amelynek meggyűlt a baja a törvénnyel. Markó Béla gyanús verseskötete, Nagy Zsoltnak a kémbotrányban való érintettsége ügyében nyomoz a korrupcióellenes ügyészség. A többi párt vezetőihez hasonlóan ezért félnek az RMDSZ politikusai is Basescu korrupcióellenes offenzívájától. /Rostás Szabolcs: Lejárt szavatosságú elit. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./

A kommunizmus rémtetteiről szóló jelentés ajánlásainak gyakorlatba ültetése érdekében kéri az európai intézmények vezetőinek támogatását a romániai értelmiség. Közel nyolcszáz közéleti személyiség, hat tekintélyes civil szervezet és két szakszervezeti tömb május 14-én nyílt levélben fordult Jose Manuel Barrosóhoz, az Európai Bizottság és Hans-Gert Poettering, az Európai Parlament elnökéhez, valamint Franco Frattini igazságügyi biztoshoz. A levélírók emlékeztetik a brüsszeli diplomatákat, hogy Traian Basescu államfő tavaly decemberben a parlamentben – a Vladimir Tismaneanu történész vezette szakértői bizottság jelentése alapján – elítélte a román kommunizmus rémtetteit. Ennek ellenére a törvényhozás azóta sem tűzte napirendjére a dokumentum elfogadását, sőt a honatyák áprilisban felfüggesztették tisztségéből Basescut. Az értelmiségiek szerint az államfő leváltását célzó kezdeményezés kiváltotta belpolitikai válság valójában a kommunizmus elítélése következményeinek megakadályozását, a korrupcióellenes harc fékezését célozza. A közéleti személyiségek bírálják továbbá Tudor Chiuariu igazságügyi minisztert, aki szerintük politikai indokok alapján cselekedett, amikor nemrég megpróbálta eltávolítani tisztségéből az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) magas rangú politikusok ügyében nyomozó helyettes vezetőjét. A levelet többek között Emil Constantinescu volt államfő, Doina Cornea és Ana Blandiana forradalmár, Ion Caramitru színész, volt művelődésügyi miniszter és Horia-Roman Patapievici író, a Román Kulturális Intézet elnöke írta alá. Abban is kérik az EU-diplomaták közreműködését, hogy a román igazságszolgáltatás mihamarabb hirdessen ítéletet az 1989-es forradalom és az 1990-es bányászjárás ügyében /Rostás Szabolcs: Értelmiségiek levele Brüsszelbe. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./

Traian Basescura közel egymillióval többen szavaztak, mint a 2004-es államelnök-választáson. Az államfő megvalósíthatja legfőbb célját: a politikai osztály megreformálását. Az elnök leváltására szövetkezett ötpárti koalíció közül egyik sem dolgozott ki kudarcstratégiát. Ezt bizonyítja az a struccpolitika, amelyet az RMDSZ vezetőinek többsége alkalmazott a nyilvánvaló felsülésük okait firtató kérdésekre. Markó Bélának csak el kellene ismernie, hogy tévedett, és rossz lóra ültette az erdélyi magyarokat. Azokat, akiknek túlnyomó többsége Basescura szavazott. /Rostás Szabolcs: Hosszútávfutás. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

Miért nem sikerült kivívnia az erdélyi magyarságnak a belső önrendelkezést? Miért kellene magyar állampolgárságot kapnia minden magyarnak? Miért nincs önálló állami magyar felsőoktatási intézménye az erdélyi magyarságnak? Hogyan befolyásolná a székelység, illetve az egész magyarság életét gazdasági és más vonatkozásokban Székelyföld területi autonómiája? – többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ az Erdély és Magyarország: két ország, egy nemzet az Európai Unióban címmel május 24-én Kolozsváron kezdődő tudományos konferencia résztvevői. A Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány és az Erdélyi Magyar Ifjak által szervezett kétnapos rendezvény az erdélyi magyarság érdekérvényesítési lehetőségeit járja körül erdélyi és anyaországi előadók meghívásával. A konferencia fővédnöke Gál Kinga fideszes európai parlamenti képviselő. /Rostás Szabolcs: Érdekérvényesítés Erdélyben. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./

A romániai magyar közösség egységének visszaállítását, az erdélyi magyar politikai szervezetek koalícióját szorgalmazták többen a TEKT ülésén. Személyi konzekvenciák levonásáról nem esett szó. Többen felrótták, hogy az RMDSZ akkor kezdte markánsan támadni az államfőt, amikor Basescu élesen bírálta Markó Bélát és Verestóy Attila szenátort. „Ily módon Markó Béla személyes sértődöttségét erőszakolta rá a szövetségre” – fogalmazott az egyik területi elnök. Egyébként a TEKT résztvevői egyetértettek abban, hogy a Traian Basescu által mára összehívott konzultáción az RMDSZ-nek szorgalmaznia kell egy szigorú lusztrációs törvény gyors elfogadását, de el kell utasítania az egyéni választókörzetes szavazási rendszert. /Rostás Szabolcs: Politikai irányváltást szorgalmaztak Marosvásárhelyen az RMDSZ megyei vezetői. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

A hatóságok kemény ellenállásába ütközik továbbra is a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) a csángó gyerekek magyar nyelvű oktatásának bővítésére irányuló törekvése, annak ellenére, hogy hét éve beindult a moldvai Bákó megyében rendszeres formában a csángó diákok magyar nyelvű oktatása. Csángóföldön jelenleg tizenhat településen zajlik magyar nyelvű oktatás: fakultatív jelleggel, vagyis magánházakban, illetve állami oktatási intézményekben. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által indított program keretében 1470 csángó gyermek részesül anyanyelvi képzésben, és közülük kilencszázan tanulnak hivatalos formában, iskolában. Hegyeli Attila, az oktatási program vezetője közölte, a legtöbb helyszínen zökkenőmentesen zajlik a magyartanítás, de problémákba ütköznek azokon a településeken, ahol hivatalos formában kívánják folytatni tevékenységüket. Lujzikalagorban például a csángó szülőket addig fenyegették a hatóságok, amíg visszavonták az iskolai magyar nyelvoktatást célzó kérvényüket, sőt a tantestületben döntés született: semmiképpen sem hagynák jóvá a magyarórákat. „Az egyik román nemzetiségű matematikatanár például azzal a gúnyos megjegyzéssel hívta feleltetni egyik diákját: lássuk, meg tudod-e oldani ezt a feladatot, ha már magyarból olyan serény vagy. Mondanom sem kell, a gyerek nem volt képes rá, ezért a legrosszabb osztályzatot, egyest kapott” – mondta el Hegyeli Attila. Gajdáron nemrég a polgármester óra közben tört rá a tanárra és diákjaira, felszólítva őket: két napon belül függesszék fel a magánházban, bérleti díj fejében zajló oktatást, különben erőszakkal kilakoltatja őket. Ugyanennek a moldvai településnek a rendőrőrsparancsnoka megfenyegette Hegyeli Attilát, hogy korrupció miatt eljárást indít ellene, szerinte ugyanis az MCSMSZ megvesztegeti a csángó szülőket a magyar állam által folyósított oktatási-nevelési támogatások kézbesítésével. Hegyeli erélyes fellépésének köszönhetően végül az elöljáró és a rendőr egyaránt elállt szándékától. Az elmúlt hetekben megcélzott új falvakon, Nagypatakon és Diószegen ugyanakkor azzal is szembesülnek a szervezők, hogy a falubeliek óvakodnak bérbe adni házukat magániskola számára, mivel az anyanyelvi oktatást ellenzők szemében mindez főbenjáró bűnnek számít. A csángóföldi településeken különben 31 pedagógus teljesít szolgálatot, közülük hárman Magyarországról érkeztek; az oktatás bővítésével az őszi tanévkezdésig még kilenc tanárra lenne szükség. Hegyeli Attila – aki a 200 ezer lelkes megyeszékhelyen, Bákóban 13 gyermek oktatását látja el – szerint előrelépést jelentene a csángó oktatás terén, ha a megyei tanfelügyelőségen lenne egy magyar ügyekért felelős szaktanfelügyelő is, az Oktatási Minisztérium magyar tisztviselői közül pedig időnként ellátogatna valaki a csángó településekre. /Rostás Szabolcs: Akadályozzák a csángó oktatás bővítését. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./

Gyurcsány Ferenc kormányfő Brüsszelben Magyarország és a közép-európai térség helyzetét elemezve elmondta: közös illúzió volt, hogy a kommunista múltból a demokratikus jelenbe vezető átmeneti időszak könnyebb és rövidebb lehet. Gyurcsány brüsszeli előadásával egy időben kiderült, hogy a kormányfő: a Magyar Köztársaság egyik legrangosabb kitüntetésére javasolta elődjét, az 1956-ban a magyar forradalom vérbe fojtásában segédkező karhatalmista, pufajkás Horn Gyulát. „Na és?” – lehetne mondani Horn szállóigévé vált, pufajkás múltját firtató kérdésre adott válaszát. „Na és?” – tenné fel a kérdést Horn elvbarátja, Ion Iliescu is, aki szintén a törvényes rend védelmére hivatkozva hívta be 17 évvel ezelőtt Bukarestbe a bányászokat. Gyurcsány Ferenc sohasem fogja megérteni, hogy a Horn és Iliescu okozta traumákat – többek között a bábáskodásuk alatt 1996-ban megszületett román–magyar alapszerződést – a két ország társadalmának jelentős része nem képes megemészteni, írta a Krónika. /Rostás Szabolcs: Illúziórombolók. = Krónika (Kolozsvár), jún. 21./

Schöpflin György európai parlamenti képviselő szerint semmi köze nincs az etnikai szeparatizmushoz a romániai magyar tannyelvű egyetem újraindítására vonatkozó igénynek. A fideszes politikus tájékoztatta brüsszeli képviselőtársait a Bolyai Egyetem visszaállítását célzó kezdeményezés hátteréről, és leszögezte: a román állam képtelen az ország többnyelvű jellegét tiszteletben tartani, illetve felismerni, hogy az egynyelvű multikulturalizmus zsarnoki, antidemokratikus hozzáállásra utal. Schöpflin felidézte: 1999-ben a Max van der Stoel, az EBESZ akkori nemzeti kisebbségi főbiztosa által vezetett küldöttség tagjaként annak elemzése volt a feladata, hogyan lehetne a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemet multikulturális és többnyelvű intézménnyé alakítani. Noha a főbiztosi hivatal szerette volna biztosítani a BBTE többnyelvűségét, és számos ajánlatot előterjesztett, ezeket az egyetem soha nem a multikulturalizmus szellemében ültette gyakorlatba, így a három nyelvnek (román, magyar, német) mindmáig nem lett egyenlő státusa. „Valójában a magyarul oktatott tantárgyak változatlanul a jó szándéktól avagy a szenátus román többségétől függnek” – állapította meg az EP-képviselő. Eközben a Cozmin Gusa vezette Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) július 5-én Bolyai-ellenes lobbiba fogott Brüsszelben, és jelentést juttatott el a 785 EP-képviselőnek az egyetem újraindítását szorgalmazó RMDSZ-es kezdeményezés kapcsán. Az alakulat szerint a szövetség három euroképviselője által elindított, „pragmatikus-szélsőséges” akció a romániai etnikumközi viszony, valamint a román–magyar kapcsolatok feszültté tételét szolgálja. Ugyanakkor Daniel Buda demokrata parlamenti képviselő felkérte Markó Béla RMDSZ-elnököt: vonja meg a politikai támogatást Kónya-Hamar Sándor EP-képviselőtől amiatt, hogy megkérdőjelezte a BBTE multikulturális és többnyelvű jellegét. /Rostás Szabolcs: Schöpflin: zsarnoki BBTE-egynyelvűség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 6./

Tanulságosak Gémesi Ferencnek, a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárának az adakozó anyaországról és a támogatott határon túli magyarokról a tusnádfürdői EU-táborban elhangzott kijelentései. Gémesi szerint azért kellett felszámolni az adakozó-támogatott viszonyra épülő rendszert, mert egyenlőtlen helyzetet teremtett Magyarország és a külhoni közösségek között. Ezzel szemben a határon túliak meggyőződése: az eddigi támogatási rendszerrel azért kellett szakítani, mert jelentős mértékben az Orbán-kormány idején, a státustörvény égisze alatt dolgozták ki, vigyázva, hogy a budapesti finanszírozásból egyaránt kapjanak a Kárpát-medencében működő magyar szervezetek – „legitimitásuktól” függetlenül. A Gyurcsány-kormány új nemzetpolitikát hirdetett meg, ezzel a mottóval mindent felszámoltak, ami eddig működött. A jól bejáratott Magyar Állandó Értekezlet helyét – a mindenkori Kárpát-medencei ellenzék kiiktatásával – átvette a ritkán, de eredménytelenül ülésező Regionális Egyeztető Fórum, a határon túli magyarok sokrétű problémáit és igényeit átlátni képes közalapítványok megszűntek, a romjaikon felhúzott Szülőföld Alap pedig elnézi a baráti pénzosztozkodást. Ezzel csak a jelenlegi magyar kormány politikájához idomuló szervezetek kapnak támogatást. Erdélyben például egyetlen fillért sem kapnak az RMDSZ-t bírálni merő újságok, Kárpátalján annak a könyvtáros egyesületnek juttatnak 19 millió forintot, amely vezetőjének férje képviseli a régiót az SZA kuratóriumában. A fenti, Gémesi szerint csupán etikailag kifogásolható esetek fölött persze szemet hunyt az új magyar nemzetpolitika. /Rostás Szabolcs: Adakozópolitika. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./

Megkezdődött a 18. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. A tusnádfürdői szálloda- és vendéglátó-ipari egységek készen állnak a napi három-négyezer, az öt nap összlétszámát tekintve 20 ezer fősre saccolt vendégsereg fogadására. A Generációváltás a politikában című életút-beszélgetésen Ráduly Róbert csíkszeredai és Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, valamint Antal Árpád parlamenti képviselő osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. /Rostás Szabolcs: Túl a nehezén. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./

Gabriel Andreescu emberjogi aktivista a Tőkés–Markó-vitáról kifejtette, hogy a közösség alapvető problémáját belső demokráciájának tönkretétele jelentette, 2004-ben a helyhatósági választási törvény megszavazásával az RMDSZ megakadályozta politikai riválisa, a Magyar Polgári Szövetség választási részvételét. Most mindkét félnek fel kellene adnia támadó, egymást minősítő retorikáját. Budapest és a többi határon túli magyar szervezet is érdekelt az erdélyi magyar közösség brüsszeli képviseletében. Basescu a nép támogatására törekedve támadta a pártok oligarcháit. Néhány RMDSZ-vezető nevének említésével csupán a korrupció felszámolását akarta érzékeltetni. Az RMDSZ-nek az elmúlt időszakban szinte egyetlen, a magyar közösség javára szolgáló eredményt sem sikerült kiharcolnia a kormányban. /Rostás Szabolcs: Egységgel a szubjektivizmus ellen. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./

Kizárólag önmagát okolhatja a budapesti balliberális oldal amiatt, hogy nem örvend nagy népszerűségnek a határon túli magyarok körében. Utóbbiak a rendszerváltást követően azt tapasztalhatták, hogy még a Horn Gyula, majd a Medgyessy Péter vezette szocialista-liberális kormánykoalíció is rendelkezett az elcsatolt területeken, valamint Nyugaton élő honfitársaik iránti empátiával. A Gyurcsány-kormány, valamint a mögötte álló MSZP–SZDSZ-koalíció nemzetpolitikai viszonylatban olyan lépéseket tett, amely nemhogy a külhoni magyarokat, de a két pártban az előremutató határon túli magyar politikát képviselő személyiségeket is elborzasztotta. Szili Katalin, az Országgyűlés szocialista elnöke ama kevés anyaországi baloldali politikus egyike volt, aki határozottan rosszallotta, hogy pártja a 23 millió román vendégmunkás várható inváziójára hivatkozva buzdította a nemmel való szavazásra a polgárokat a kettős állampolgárságról szóló 2004. december 5-i népszavazáson. A második Gyurcsány-kabinet szétrombolta a határon túli magyarság támogatását ellátó intézményrendszert, reálértékben évről évre kevesebbet szán külhoni nemzettársaira, a határon túli magyar szervezetekkel történő kapcsolattartásra hivatott MÁÉRT-et pedig megszüntette. A jelenkori balliberális „nemzetpolitikába” az is belefér, hogy elutasítja a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit. Ráadásul a gyurcsányi, kókai retorika – „az autonómiát össze kell egyeztetni a nemzeti szuverenitás szempontjával; Magyarország támogatása nem használ, hanem árt” – kísértetiesen hasonlít a magyarországi gulyáskommunizmus gyakorlatára, amely határon túli magyar ügyekben a bele nem szólás elvét alkalmazta. Ezt aztán Kádár elvtárs sem mondhatta volna találóbban. /Rostás Szabolcs: Kádári idők. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./

Jelentős mennyiségű ipari szennyvíz ömlött a Zazar folyóba Máramaros megyében, miután megrepedt az állami Remin bányavállalat egyik zagyszállító vezetéke. A hírügynökségek egybehangzóan arról számoltak be, hogy a baleset során több tíz köbméter, nehézfémeket és ciánt tartalmazó zagy jutott a környezetbe, Korodi Attila környezetvédelmi miniszter cáfolta, hogy a szabadba került szennyvíz ártalmas lenne az élővilágra. Helyszíni jelentések szerint az állami vállalat munkatársai rendkívül kezdetleges módszerrel próbálták megakadályozni, hogy a mérgező anyag a szabadba jusson, egy ponyvát kötöztek a megrepedt csőre. Octavian Popa, a szakhatósággal párhuzamosan működő területi környezetvédelmi felügyelőség vezetője elismerte, hogy az üzemi vezetékből kifolyt ipari víz olyan mennyiségben tartalmaz réz-, mangán, és cinkionokat, amelyek meghaladják a megengedett értékeket. A magyar állam és a nagybányai székhelyű Transgold Rt. (korábbi Aurul) között jelenleg is zajlik a kártérítési per a 2000 januárjában bekövetkezett tiszai környezeti katasztrófa miatt. Az akkoriban még ausztrál–román tulajdonban lévő bányavállalat meddőhányójából százezer tonna ciántartalmú zagy került a Láposba, majd a Tiszába. A mostani üzemi balesetért felelős Remin bányavállalatnál 2000-ben már történt nehézfémszennyezés, amely akkor jelentős pusztulást okozott a Tisza élővilágában. /Rostás Szabolcs: Ártalmatlan szennyezés? = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./

A július 30-i Markó–Tőkés-csúcstalálkozó nyomán létrehozott munkacsoportok az eltelt hónap során számos kérdésben jutottak elvi megállapodásra, az EP-választás ügyében azonban még mindig nem született előrelépés. Az RMDSZ kontra Tőkés László választási csata minden eddiginél kiélezettebbé tenné az erdélyi magyar politikai palettán kialakult versengést. /Rostás Szabolcs: Hitelképesség. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./

Minimálisra csökkent az esélye annak, hogy a Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László református püspök által meghirdetett kolozsvári találkozón megállapodás szülessen a közös választási szereplésről. Az erdélyi magyar ellenzéki szervezetek vezetői ugyanis nem támogatják, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke az RMDSZ jelöltlistáján vágjon neki a Romániában november 25-én rendezendő európai parlamenti megmérettetésnek. A Tőkés független jelöltsége mellett kiálló – az EMNT elnöke számára korábban 140 ezer támogatói aláírást összegyűjtő – hat szervezet vezetője leszögezte: az RMDSZ-szel folytatott eddigi tárgyalássorozat nem győzte meg őket arról, hogy a szövetség hajlandó az erdélyi magyar politikai és közéletben általuk szorgalmazott rendszerváltásra. Emiatt határozottan ellenzik, hogy a püspök felkerüljön az RMDSZ jelöltlistájára, azt azonban fontosnak tartják, hogy folytatódjanak a hosszú távú együttműködést célzó tárgyalások. Tőkés László elmondta: még nem határozta el, milyen formában indul a választásokon, a döntés-előkészítésben azonban mindenképpen figyelembe veszi az őt támogató szervezetek álláspontját. Bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla úgy nyilatkozott, hogy körvonalazódik a megegyezés a közös lista ügyében. Hozzátette: brüsszeli mandátumszerzés esetén nem kívánja elfoglalni helyét az EP-ben. Fodor Imre, a Tőkés László független jelöltként történő indulását a kezdetektől támogató Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint az elmúlt egy hónap nem volt elegendő az RMDSZ és az ellenzék közötti megegyezés kikristályosodásához. Tőkés Lászlónak függetlenként kellene indulnia a választáson, az RMDSZ-szel pedig együttműködést kellene kötni, hogy nem kampányolnak egymás ellen. Hasonlóképpen nyilatkozott Szász Jenő, a független jelölt támogatására 87 ezer aláírást összegyűjtő Magyar Polgári Szövetség elnöke is. Szerinte az ellenzéki szervezetek elsősorban nem a közös lista összeállítása, hanem az erdélyi magyar politikai rendszerváltás céljából vágtak neki az RMDSZ-szel folytatott tárgyalásnak. Az MPSZ elnöke a további együttműködés sarkkövének az autonómiatörekvés együttes támogatását nevezte. Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke ugyancsak a független megmérettetést javasolja Tőkés Lászlónak, mivel szerinte az eddigi egyeztetések során nem születtek konkrét garanciák az együttműködésről. Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke leszögezte: nem tükrözné a hat szervezet álláspontját, ha Tőkés László mégis az RMDSZ listáján indulna. A Magyar Polgári Egyesület elnöksége közleményében sajnálattal állapította meg, hogy nem jöhetett létre az erdélyi magyar politikai rendszerváltásról szóló teljes körű megállapodás az RMDSZ és ellenzéke között, így a nagyváradi szervezet szerint bizonyossá vált: nem lesz közös nemzeti lista az EP-választásokon. /Rostás Szabolcs: Vétó a közös EP-listára. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./

Magyar érdekeltséget sejt a Verespatakra tervezett színesfémbánya ellenzése mögött a bányanyitást tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC). Alan Hill, a bányavállalat elnöke sajtótájékoztatóján úgy vélte: nem véletlen, hogy a bányanyitást ellenzi a magyar állam, ugyanakkor Romániában Eckstein-Kovács Péternek, az RMDSZ szenátorának nevéhez fűződik a ciántechnológia színesfémbányászatban való használatának betiltására irányuló törvénytervezet, és ugyancsak magyar a bukaresti környezetvédelmi tárca vezetője. Az RMGC elnöke Soros György magyar származású, az Amerikai Egyesült Államokban élő multimilliárdost is támadta. Az általa finanszírozott romániai Soros Alapítvány ugyanis az elmúlt időszakban számtalanszor felhívta a bukaresti hatóságok figyelmét: ne engedélyezzék az Erdélyi Érchegységben nyugvó, 330 tonna arany és több mint 1600 tonna ezüstérc kiaknázását célzó beruházást, közben a Newmont Mining Corporation társaságon keresztül Soros részvényeket birtokol a kanadai–román RMGC kanadai anyavállalatában, a Gabriel Resourcesben. Eckstein-Kovács Péter sajnálatosnak nevezte, hogy etnikai síkra terelik a színesfémbánya nyitásának kérdését, és leszögezte, hogy bányavállalatokban nincsen semmilyen érdekeltsége. Emlékeztetett arra, hogy a bányatörvény módosítására tett javaslatát a nacionalizmusáról hírhedt Gheorghe Funar is támogatta, aki nehezen nevezhető a magyar érdekek szószólójának. Az ellenzők között olyan személyiségek is szerepelnek, mint Ionel Haiduc, a Román Akadémia elnöke, valamint Bartolomeu Anania ortodox metropolita. /Lázár Lehel, Rostás Szabolcs: Magyarveszély Verespatakon? = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./

Szemléletmód kérdése, hogy totális kudarcként kell-e elkönyvelni a Markó Béla és Tőkés László közötti kolozsvári tárgyalás végkimenetelét, írta a Krónika. Markó Béláék elsősorban a nemzeti jelöltlistát tekintik prioritásnak, addig a Tőkést támogató szervezetek csupán eszköznek tekintették a közös választási lajstromot az erdélyi magyar rendszerváltás érdekében. Már az is félsiker, hogy tárgyalások során az RMDSZ beismerte: nem tekintheti magát a közösség egyetlen képviseleti szervének, és nem vonhatja kizárólagos monopóliumába a Budapestről és Bukarestből származó közpénzek szétosztását. /Rostás Szabolcs: Egy kudarc olvasata. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./

Öt ember életét vesztette, egy eltűnt, több mint félezer lakóház tönkrement, közel ezer személy pedig földönfutóvá vált Románia keleti felét sújtó katasztrofális áradások során. Az özönvízszerű esőzések miatt megáradt folyók több települést elszigeteltek a külvilágtól Moldvában. /Rostás Szabolcs: Özönvíz Moldvában. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./

Külföldön dolgozó szüleik távollétében kénytelen felnőni a romániai általános iskolások 18 százaléka, mintegy 170 ezer diák, miközben országszerte közel 300 ezerre rúg a vendégmunkások által hátrahagyott kiskorúak száma – derül ki a romániai Gallup Intézet tanulmányából. A felmérés rácáfol a román hatóságok által az elmúlt időszakban közzétett, 82 ezer „kényszerű árváról” szóló adatokra. A vendégmunkás szüleik hiányában felnövő gyermekeknek rosszabb a tanulmányi átlaguk, sőt depresszióra is hajlamosabbak. A 170 ezer kisdiák 27 százaléka a bánsági, partiumi és észak-erdélyi megyékben él, negyede pedig Moldvában. A kényszerű árvák körében nagyobb azoknak az aránya, akik dohányoztak, alkoholt fogyasztottak vagy összetűzésbe kerültek a hatóságokkal. /Rostás Szabolcs: Árvahagyó szülők. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./

Marad a parlamenti képviselettel rendelkező kisebbségek privilégiuma a választási törvénytervezetben. A dokumentum – amelyet elfogadott a Calin Popescu-Tariceanu vezette kabinet – annak ellenére emelte át a 2004 óta hatályos helyhatósági, valamint parlamenti választási törvényből a parlamenti képviselettel nem rendelkező kisebbségi szervezetekre diszkriminatív fejezetet, hogy emiatt két évvel ezelőtt a Velencei Bizottság és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) egyaránt elmarasztalta Romániát. A tervezet szerint parlamenti képviselettel nem rendelkező kisebbségi szervezetek csak abban az esetben vehetnek részt a kétkamarás parlament tagjainak megválasztását célzó megmérettetésen, ha tagjai között tudják az illető kisebbségi közösség legkevesebb tíz százalékát. Mindez a nagyobb létszámú kisebbségek – például a magyarok – esetében 20 ezer tagot feltételez, amelyet az illető szervezetnek Románia 15 megyéjéből, valamint Bukarestből kell beszereznie. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője elmondta: a szóban forgó fejezet átemelése nem az RMDSZ, hanem a nemzeti kisebbségek alkotta frakció feltétele volt. Arra a kérdésre, miszerint nem kockáztat-e újabb nemzetközi megrovást Bukarest az egyéni választókerületes szavazási rendszer bevezetéséről szóló jogszabály elfogadásával a kisebbségi szervezetekről szóló cikkely miatt, Márton Áron úgy válaszolt: pontatlanok a korábbi bírálatokkal kapcsolatos információk. /Rostás Szabolcs: Fenntartott diszkrimináció. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./

A Bihar megyei Belényesi-medencében található hagyományos román tájházat avattak fel október 28-án Nagyszalonta románok lakta negyedében. Török László, a hajdúváros polgármestere elmondta, a kezdeményezők többek között annak kívántak emléket állítani, hogy az 1927-es agrárreform idején számos Belényes környéki románt telepítettek Nagyszalontára. A fából készült, Biharrósa térségéből származó épület szinte teljes egészében magán viseli a belényesi román falusi házak jegyeit. /Rostás Szabolcs: Román falumúzeum a hajdúvárosban. = Krónika (Kolozsvár), okt. 29./

A jelek szerint a román és a magyar kormány harmadik együttes ülése sem úgy vonul be a történelemkönyvekbe, mint amely jelentős áttörést hozott a két ország kapcsolatában. A találkozónak nem is ez a célja, a két kabinet az előző két alkalommal is az esemény adta politikai marketinglehetőségeket kívánta kiaknázni. Nagy változás, hogy Románia az Európai Unió tagja lett, a két szomszédos állam ugyanazon közösség tagja. A következő kormányülés napirendjén többnyire olyan témák lesznek, amelyek már az előző megbeszéléseken is szerepeltek, de nem valósultak meg, vagy teljesen súlytalanok. Az előbbi kategóriába a közös történelemkönyv megírására vállalkozó vegyes bizottság felállítása, míg utóbbiba az építőipari klaszterrendszer megalapítása illik leginkább. A két kormány ismét kerüli az autonómia, a Bolyai Egyetem vagy a Sapientia Egyetem közös finanszírozása ügyének megvitatását. Gyurcsány Ferenc nemrég időszerűtlennek nevezte a határon túli magyarok önrendelkezésének kérdését, Adrian Cioroianu külügyminiszter szerint a Tariceanu-kabinet nem zárkózik el az autonómiadisputától, mindössze Budapesttől várja ennek felvetését. /Rostás Szabolcs: Megkerült témák. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./

Terrorista cselekedetek gyanújával bűnvádi feljelentést tett a bukaresti Kommunizmus Bűncselekményeit Feltáró Intézet Nicolae Plesita nyugalmazott tábornok, valamint öt egykori román diplomata ellen. A kormány által két évvel ezelőtt létrehozott intézmény azzal vádolja a Szekuritáté Külföldi Hírszerzésének (DIE) volt parancsnokát és a öt volt bonni diplomatát, hogy közreműködtek a kommunista rezsim ellenállóinak meggyilkolásában, valamint megfélemlítésében. Az intézet szerint Nicolae Plesita, Dan Mihoc, Constantin Ciobanu, Ion Constantin, Ioan Lupu és Ion Grecu szervezte meg többek között 1981-ben a Ceausescu-diktatúra három nagy ellenállója, Paul Goma, Nicolae Penescu és Serban Orescu ellen irányuló – végül sikertelennek bizonyult – merényletet, amelynek során csomagba rejtett pokolgépet küldtek a célszemélyeknek. Másokat Plesitáék mérges gázzal, illetve bérgyilkosok alkalmazásával igyekeztek eltenni láb alól. Különben a feljelentést a Szekuritáte Irattárát Vizsgáló Bizottságtól (CNSAS), a CIA-tól, a kelet-német (STASI), valamint a magyar titkosszolgálattól (BM) származó dokumentumokra és tanúvallomásokra alapozták. A Marius Oprea történész vezette intézet korábban hasonló eljárást kezdeményezett 210 egykori börtönparancsnok és a gyermekeket beszervező szekustiszt ellen is. Augusztusban arra is javaslatot tett, hogy a volt szekusok és a politikai rendőrséggel közvetlenül együttműködő személyek nyugdíját csökkentsék a szakképzetlen munkásokéval egyenértékű szintre. Ez a rendelkezés egyebek mellett Nicolae Plesita szekustábornokra is vonatkozna, aki jelenleg ötezer lejes nyugdíjban részesül. A bukaresti katonai ügyészség által véglegesített bűnügyi dossziéban azzal gyanúsítják a DIE volt parancsnokát, hogy Ceausescu utasítására legkevesebb hét merénylet végrehajtásával bízta meg a Sakálként elhíresült nemzetközi terroristát. Carlos, azaz Iljics Ramirez Sanchez 1981. február 21-én például a Szekuritáté megrendelésére robbantott a Szabad Európa Rádió müncheni szerkesztőségében. /Rostás Szabolcs: Szekusok célkeresztben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./

Várhatóan 12-15 kétoldalú megállapodást fogad el a román és a magyar kabinet a november 14-én Nagyszebenben sorra kerülő harmadik együttes kormányülésen – közölte Bukarestben Cseke Attila kormányfőtitkár. Cseke emlékeztetett arra, hogy a 2005-ben és 2006-ban elfogadott megállapodások jelentős részét már gyakorlatba ültették. A megvalósított megállapodások közé sorolta a határátlépés megkönnyítésére, illetve a konzuli hálózat bővítésére vonatkozó egyezményeket. A közúti közlekedés terén a felek megállapodást írnak alá a kisebb forgalmat lebonyolító határátkelőkön áthaladó másodrangú utak javításáról. Tervezik egy olyan listának az elfogadását is, amelyben konkrét határ menti projektek szerepelnek. /Mihály László: Egy tucat megállapodás. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./ Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes, RMDSZ-es politikus elmondta, ezúttal sem kerül napirendre az erdélyi autonómiatörekvések, a Bolyai Egyetem visszaállításának vagy a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem közös finanszírozásának kérdése. Emlékezetes, hogy tavaly Tariceanu kormányfő határozottan elutasította az etnikai alapú autonómiát, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint „az autonómiát nem szerzik, és nem adják, hanem többség és kisebbség párbeszéde alakítja ki”. Nemrég a magyar kormányfő időszerűtlennek nevezte az autonómia ügyét, szeptemberi budapesti látogatása során ugyanakkor Adrian Cioroianu román külügyminiszter közölte: Bukarest nem zárkózik el a kérdés megvitatásától, ha ezt a magyar hatóságok felvetik. /Rostás Szabolcs: Gyorsvasút a fővárosok között? = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./

A felvidéki születésű történész, Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének igazgatója a vele készült beszélgetésben kifejtette, a Benes-dekrétumok ügyében a jelenlegi szlovákiai ellenzéki és kormánypártok között konszenzus van a tekintetben, hogy ezt a történeti kérdést semmilyen formában sem szabad újra megnyitni, még a szlovákiai magyarok állampolgári egyenjogúságát kétségbevonó esetekben sem. Az elmúlt időszakban példátlanul elmérgesedett a magyar–szlovák államközi viszony, Robert Fico szlovák kormányfő az országból való kitiltással fenyegette meg Sólyom László államelnököt. A pozsonyi parlament szeptember 20-án határozatban megerősítette a II. világháború után született Benes-dekrétumokat. A kelet-közép-európai régióban a rendszerváltás óta többféle kísérlet történt a kétoldalú államközi kapcsolatok rendezésére. Az alapszerződések rendszerének volt konszolidáló hatása. Ennek pozitív hozadékát jelentik a kisebb-nagyobb hatékonysággal működő vegyes bizottságok. Magyarország a közös kormányülések kezdeményezésével, a közös fejlesztési, válságkezelési elképzelésekkel (utóbbiak közé tartozik pl. a Roma Évtized Programja) próbálja a politikailag és gazdaságilag gyorsan integrálódó tér kölcsönös előnyeit láthatóvá tenni. A látványos gazdasági eredményeket felmutató Szlovákia számára a biztos csehországi háttértámogatás lehetővé teszi, hogy a magyarországi kapcsolatokban érzékenyen reagáljon minden negatív jelenségre. A negatív trendben 1989 után csak átmeneti javulásokat lehetett regisztrálni. Az elmúlt fél- egy évben pedig többször is a diplomáciai mélypont felé közelített a két ország viszonya. Ebben a kontextusban a rendezetlen történeti viták, történeti gyökerű kisebbségi sérelmek, lezáratlan államközi problémák (Bős-Nagymaros kérdésére), bármikor elővehetőek, és a lokális etnikai konfliktusokkal párosítva azonnal rendszerbe állíthatóak. A két ország katolikus egyházának 2006. júniusi kölcsönös bocsánatkérése, Sólyom László és Ivan Gasparovic köztársasági elnökök elakadni látszó kezdeményezése, Göncz Kinga és Ján Kubis folyamatos kapcsolattartása jelentheti a továbblépés lehetőségét. Malina Hedvig ügye egyedülállónak tekinthető. Maga a szlovák miniszterelnök szeptember végén kormánya bukását előkészítő akcióként értékelte Malina Hedvig esetét. A saját ügyét mindvégig imponáló bátorsággal kezelő Malina Hedvig valószínűleg akkor jár a legjobban, ha sikerülne teljes egészében depolitizálni, és újrakezdett eljárás keretében végére járni az őt ért fizikai bántalmazásnak. Arra a kérdésre, mi a magyarázata annak, hogy Szlovákia parlamentje törvényerőre emelte a Benes-dekrétumokat, amely alapján Csehszlovákiában a magyarokat és a németeket megfosztották állampolgárságuktól, kitelepítették és kényszermunkára hurcolták őket a kollektív bűnösség elve alapján, Szarka László hangsúlyozta, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács láthatóan szeretné néhány szimbolikus döntéssel, törvénnyel korrigálni a két Dzurinda-kormány nyolc éve alatt kialakult toleránsabb nemzetiségpolitikai kontextust. Ennek politikai céljai között az MKP marginalizálása is szerepel. A jelenlegi kormány miniszterelnök-helyettese, a Szlovák Tudományos Akadémia egykori alelnöke, Dusan Caplovic az 1990-es évek végén már könyvet jelentetett meg arról, miként kellene „gátat emelni” az MKP szlovákiai politikai szerepvállalásának. A Selye János Egyetem, vagy a felvidéki magyar közoktatás elleni politikai támadások mögött elsősorban a kormányhoz tartozó nacionalista erő, a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt áll. Egy, Magyarországra, valamint a dél-szlovákiai, kárpátaljai, erdélyi, vajdasági magyar közösségre kiterjedő reprezentatív szociológiai felmérés gyorsjelentése készül el a napokban, amelyet november 15-én mutatnak be. Ebből az látszik, hogy a dél-szlovákiai magyarok egyre nagyobb része tanul meg élni az Európai Unió által kínált munkaerő-piaci, tanulási, kapcsolattartási lehetőségekkel, ugyanakkor egyre tisztábban látja, hogy az Európai Unió önmagában semmit sem old meg. Szarka László Caplovic miniszterelnök-helyettes kérésére elvállalta cseh, lengyel és ukrán kollégákkal együtt a szakértői felkérést a szlovák kormány nemzetiségi tanácsában. A tanács lehetőséget teremt arra, hogy a szakértők különböző kezdeményezéseket tegyenek, amelyek a kisebbségek helyzetének különböző területeiről, a hiányzó jogi szabályozás lehetőségeiről adhatnak konkrét képet. A februárra tervezett első, tényleges munkaülésre szakmai javaslatot fog kidolgozni, amelyek elsősorban a kisebbségi törvény hiányából adódó tisztázatlanságokra, a kisebbségek politikai országos, megyei és lokális képviseletére, valamint a kisebbségi oktatásügy, kultúra helyzetére irányul. /Rostás Szabolcs: Eltüntetni a történelmi csontvázat. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

November 14-én tartották Nagyszebenben a harmadik magyar-román közös kormányülést. Gyorsforgalmi út épül jövőre Nyíregyháza és Nagybánya között, Budapestet Bukaresten át Konstancával összekötő gyorsvasutat és a Nabucco-projekt keretében földgáz-vezetéket terveznek, 240 millió eurós uniós forrásból kötik össze újra közúttal-vasúttal a múlt században egymástól elvágott romániai és magyarországi szomszédtelepüléseket, hidak épülnek a Körösön és a Maroson, sokasodnak a közös beruházások, bővül a turizmus, az innovációs és az egyetemi együttműködés, folytatódik egyes tanintézmények közös finanszírozása, műemlékeket restaurálnak, emlékműveket állítanak és emlékhelyeket létesítenek vagy bővítnek közös erővel és kölcsönösen támogatják a kisebbségkutatást – lényegében ezekről állapodott meg a magyar és a román kormány. A harmadik közös kormányülés hangsúlyosan foglalkozott a romániai magyar és a magyarországi román közösség elvárásaival is. Calin Popescu Tariceanu és a román kormány tagjai katonai tiszteletadással fogadták Nagyszeben főterén a Gyurcsány Ferenc vezette magyar kormányküldöttséget. A magyar miniszterelnök a kora reggeli órákban találkozott a RMDSZ vezető politikusaival, akik a kormányüléssel kapcsolatos kérdések mellett az Európai Parlamenti választásokat megelőző kampányról is tájékoztatták őt. /Gyurcsány Ferenc: Előre kell menni, és építkezni kell. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./ Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, illetve a román Bel- és közigazgatási Reformügyi Minisztérium közös nyilatkozatot írt alá Romániának a schengeni térséghez való csatlakozása folyamatát támogató együttműködésről. E két tárca egy másik közös nyilatkozatot fogadott el a nagysebességű, az európai vasúti közlekedési hálózathoz kapcsolódó vasútvonal jövőbeni megvalósításáról a Budapest–Bukarest–Konstanca vonalon. A romániai Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala és a magyar Miniszterelnöki Hivatal között jegyzőkönyv született a kisebbségvédelmi kutatások területére vonatkozó együttműködésről. Együttműködési megállapodás szól az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a román Fejlesztési, Középítkezési- és Lakásügyi Minisztérium között a két tagállam együttműködéséről a közös érdekeket szolgáló, európai forrásokból társfinanszírozandó projektek támogatására. Együttműködési memorandum jött létre a magyar Pénzügyminisztérium, valamint a román Gazdasági és Pénzügyminisztérium között az állami támogatási szabályok végrehajtása területén való munka összehangolásáról. További tíz témában is megegyeztek a felek, az erről szóló dokumentumok egy részét már aláírták vagy véglegesítették. Így a két ország együttműködik a jövőben a légtérrendészeti feladatok terén. Az oktatási együttműködésről is külön dokumentum szól. Többek közt eldöntötték, hogy közösen támogatják a marosvásárhelyi Bolyai Líceumot, a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontot, a bukaresti Ady Líceumot. Feladatok együttes teljesítésében egyezett meg a magyar Szociális és Munkaügyi Minisztérium a román Munkaügyi-, Családügyi és Esélyegyenlőségi Minisztériummal. Közigazgatási megállapodást is tető alá hozott a két kormány. A további dokumentumok között szerepel az együttműködési jegyzőkönyv a magyar és a román igazságügyi minisztérium között. Szándéknyilatkozat rendelkezik az APEH és a román pénzügyigazgatási nemzeti ügynökség között az adóigazgatási együttműködésről, akárcsak a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, illetve a román Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlődési Minisztérium között a közös érdekű tevékenységekről. Munkaterv szabályozza a két ország egészségügyi tárcája közötti, jövő évre vonatkozó, határon átívelő együttműködést. A magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a román Közlekedési Minisztérium közös nyilatkozatot adott ki a magyar-román határon átvezető, közös érdekeltségű, alsóbbrendű utak infrastruktúrájának összehangolt kialakításáról, fejlesztéséről és korszerűsítéséről. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a román Hírközlési és Informatikai Minisztérium közötti protokoll a magyar-román hírközlési és informatikai stratégiai együttműködési program kialakítását irányozza elő. /Túllépve a retorikán. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./ Tizenöt megállapodást írtak alá a román–magyar kormányülésen. Magyarország január elsejétől megnyitja munkaerőpiacát a szakképzett romániai munkaerő előtt. Tariceanu kormányfő elvi alapon üdvözölte a magyar lépést, nyilatkozatából kiderült: nem ujjong különösebben a román munkaerő-exportért, hiszen Románia is munkaerőhiánnyal küszködik. A közös kormányülést másfél óra alatt befejezték. Gyurcsány Ferenc kormányfő Markó Béla RMDSZ-elnökkel találkozott, és károsnak nevezte az erdélyi magyar közösség megbontására irányuló törekvéseket. Hosszasabban ebédeltek, így végül elmaradt Gyurcsány Ferenc magyar és Calin Popescu-Tariceanu román kormányfő Nagyszeben felújított óvárosába tervezett sétája. Újságírói kérdésre válaszolva Gyurcsány kissé „beszólt” a Demokrata Pártnak, amely szerinte „az elnök pártja”, és amely akadályozza a kisebbségi törvény elfogadását. Felidézte: amikor megalakult a román többpárti koalíció, amely Traian Basescu államfő demokrata pártját is magában foglalta, még egység volt az akkori kormánypártok között a tervezetet illetően. A vendéglátó fél kínosan ügyelt arra, hogy szigorúan csak azt adják vissza a magyar félnek, amit egy évvel ezelőtt kaptak Budapesten. Így például a kormányülés elején tartott miniszterelnöki köszöntőket csupán a román közszolgálati tévé közvetíthette, tőlük vették át más csatornák is az anyagot. Előre lehetett tudni azt is, miben állapodnak meg a két ország kormányai. Göncz Kinga magyar külügyminiszter azt nyilatkozta, a budapesti küldöttség előre kész dokumentumokkal érkezett Nagyszebenbe, így a megállapodásoknak már csak az aláírása maradt hátra. /Mihály László: Szebenben nyit Budapest. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ A tervezett három óra helyett egyórásra rövidítették a találkozó időtartamát. Gyurcsány Ferenc elmondta, a két nép történelme során nagyon sok feszültség halmozódott fel, úgy lehet előrelépni, ha nem követjük el apáink hibáit, bűneit. „Ma már természetes, hogy Magyarországra különleges felelősség hárul a Kárpát-medence legnagyobb magyar kisebbsége, a romániai iránt, és fontos, hogy Bukarest ebben a törekvésben ne lásson többet, mint ami benne van” – hangoztatta. Calin Popescu-Tariceanu szerint a két ország viszonyában az összekötő kapocs szerepét töltik be a nemzeti kisebbségek. Kiss Péter magyar kancelláriaminiszter a vele készült interjúban arra a kérdésre, hogy elmúltak a kormány és a Magyar Szocialista Párt félelmei a 23 millió román munkavállalóval kapcsolatban, kijelentette, nem voltak félelmeik. Felmerült-e az erdélyi autonómiatörekvések kérdése a közös kormányülésen? – hangzott a kérdés. Napirendszerűen nem volt téma, válaszolta Kiss Péter. A magyar kormány álláspontja: az autonómia a többségi és kisebbségi nemzet közösen kialakított szándékának lehet eredménye. /Rostás Szabolcs: Nagyszebeni „egységcsomag”. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./

A Kárpát-medencében élő határon túli magyarok azt az államot, illetve régiót tartják elsősorban hazájuknak, ahol élnek – derült ki a témában készített kutatásból, amelynek eredményeiről november 15-én számoltak be egy budapesti konferencián. Veres Valér, a kutatás egyik vezetője, a romániai Max Weber Társadalomkutató Alapítvány elnöke közölte: a Kárpát Panel 2007 elnevezésű, a kárpát-medencei magyarok társadalmi helyzetével foglalkozó kutatás során 2. 930 – Magyarországról 700, Erdélyből 900, Szlovákiából 600, Vajdaságból 380, Kárpátaljáról 350 – embert kérdeztek meg. A válaszadók közül csak nagyon kevesen tekintik kimondottan hazájuknak Magyarországot. Egyedül a kárpátaljai magyarok közül mondta tíz százalék, hogy Magyarországot tartja hazájának. A megkérdezettek többsége arra a kérdésre, hogy ha szabadon választhatna melyik országban szeretne élni, azt válaszolta: abban az országban maradna, ahol jelenleg él. Megfigyelhető az erdélyi nemzeti identitásszerkezet terén, hogy az erdélyi magyarok körében az otthonosságérzet mindeneknél dominánsabb. Az erdélyi magyarok többsége – mintegy 53 százalékban – akkor is Romániát választaná hazájának, ha szabadon választhatnának. Az erdélyi, a felvidéki és a kárpátaljai magyarokat túlnyomórészt pozitív érzéssel tölti el a magyarsághoz való tartozás. A vajdasági válaszadók 76,5 százaléka viszont azt válaszolta, hogy „szégyennel tölti el” a magyarsághoz való tartozás. A kutatók szerint ennek okát ki kellene vizsgálni. A kutatást a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai és Kisebbségkutató Intézete és a Max Weber Társadalomkutató Alapítvány kezdeményezte. /A magyarság ott maradna, ahol jelenleg is él. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./ A határon túli magyar közösségek külön csoportként reprezentálják saját országuk magyar közösségét a magyarországi magyarokhoz, valamint országuk nemzeti többségéhez képest is. Veres Valér szerint az erdélyi magyarok otthonosságérzetének egyik fontos összetevője az RMDSZ folyamatos szerepvállalása a román állami intézményrendszerben. Az erdélyi magyarok többsége mind a magyar, mind a román nemzet részének tekinti magát, csak különböző arányban: a magyarnak a megkérdezett erdélyiek 82, míg a románnak 65 százaléka. „Ez a jelenség a kisebbség részéről eddig nem volt tapasztalható, a többi határon túli régióban mindez el sem éri az ötven százalékot, csak Erdélyben figyelhető meg az otthonosságérzetnek ez a típusa és mértéke” – jelentette ki Veres Valér. A magyarországi megkérdezettek nyolcvan százaléka azt válaszolta, hogy az ottani kisebbségeket és a határon túli magyarokat is a magyar nemzet részének tekinti. /Rostás Szabolcs: Egy közösség, két nemzet? = Krónika (Kolozsvár), nov. 16./

Elgondolkodtató a Kárpát Panel című szociológiai kutatás néhány következtetése. Rostás Szabolcs aggodalommal olvasta, hogy az erdélyi magyarok 65 százaléka szerint kisebbségi közössége részét képezi a többségi, azaz a román nemzetnek is (a válaszadók többsége valószínűleg nem tudott különbséget tenni nemzet, ország és állampolgárság fogalma között). Ez előre vetíti, hogy a jelentős identitásbeli változás következtében az erdélyi magyarok egy része előbb-utóbb nem etnikai, hanem politikai alapon szavaz. Különösen, ha utóbbiak magyart is szerepeltetnek választási listájukon, mint ahogy teszik ezt a mostani brüsszeli megmérettetésen Tariceanu kormányfő liberálisai Csibi Magorral. /Rostás Szabolcs: Voksolási elhajlás. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./