Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Raffay Ernő
168 tétel
1990. augusztus 24.
"Zolcsák István válaszolt Tamás Gáspár Miklós Demokratikus illemszabályok /Magyar Hírlap, aug. 10./ című cikkére. Zolcsák kifejtette, hogy T. G. M. cikke tele van otromba ferdítésekkel és ízléstelen gúnyolódással. Végig szapulta az MDF-et, a kisgazdákat /ezek, mint írta, csendőrökkel és csendőrpofonokkal akarják visszahozni a horthysta időket/, a Magyar Nemzetet, Csurka Istvánt és ezerszer Raffay Ernőt. Zolcsák rosszindulatú megjegyzésnek tartotta, hogy Raffay Trianon titkai című könyvét az aluljárókban árusítják. T. G. M. Zolcsákot zavaros fejű jobboldali agitátornak nevezte, hozzátéve, hogy a hat parlamenti párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség közös erőfeszítései elérték, hogy "szélsőséges csoportocskák által Trianon évfordulójára tervezett tüntetés és a temesvári menet kudarcba fulladt." Zolcsák szerint T. G. M. itt elhallgatta a saját, a román kormány, a Securitate és a félreirányított lapok erőfeszítéseit megemlíteni. Zolcsák az őt ért sértéseként zavaros fejű antiszemita provokatőrnek nevezte T. G. M-et. Zolcsák szerint a világon minden becsületes ember revizionista és irredenta. /Zolcsák István, az Erdélyi Világszövetség elnöke: "Tamás Gáspár Miklós antiszemita provokatőr". = Magyar Hírlap, aug. 24./ Ugyanebben a számban válaszolt T. G. M. Fölöttébb sajnálatos, fejtette ki, hogy a válaszadási kötelezettség miatt országos napilapnak nyílt irredenta szöveget kell közreadnia. Zolcsák a legnemesebb szándéktól vezetve "az elmúlt évtizedben rengeteg kárt okozott felelőtlen nyilatkozataival és akcióival az erdélyi magyarság ügyének" /Tamás Gáspár Miklós: Fölöttébb sajnálatos. = Magyar Hírlap, aug. 24./"
1992. december 14.
Raffay Ernő honvédelmi államtitkár vezetésével magyar katonai küldöttség 8-ától 12-ig tartó hivatalos látogatáson volt Romániában, eleget téve Dumitru Cioflina altábornagy, nemzetvédelmi államtitkár, a román nagyvezérkar főnöke meghívásának. A küldöttség Paul Cheler tábornoknak, a 4. román hadsereg parancsnokának vendége volt Kolozsváron. Grigore Zanc prefektus és Funar polgármester is fogadta őket. Nicolae Spiroiu nemzetvédelmi miniszter 11-én tárgyalt a küldöttséggel. /Új Magyarország, dec. 12./ Raffay Ernő hazatérése után elmondta, hogy eredményes tárgyalásokat folytattak, sikerült megállapodni a katonasírok, katonai temetők gondozásáról, a katonai sajtóorgánumok hangvételének vizsgálatáról. Visszakérjük az 1956-os forradalomra vonatkozó dokumentumokat, jelentette ki az államtitkár. /Új Magyarország, Pesti Hírlap, dec. 14./
1992. december 15.
Raffay Ernő /sz. 1948/ történész könyvei ismertek /Erdély 1918-1919-ben, A vajdaságoktól a birodalomig, Az újkori Románia története (angolul és franciául is megjelent), Trianon titkai, avagy hogyan bántak el országunkkal/. A történészt 1990-ben honvédelmi minisztériumi politikai államtitkárnak nevezték ki. Államtitkárként látogatott magyar katonai vezetőkkel dec. 8-12-e között Romániába. Két héttel előtte Dumitru Cioflina altábornagy, a román nagyvezérkar főnöke, államtitkár, korábban Spirou védelmi miniszter, szeptemberben pedig Paul Cheler vezérezredes, a IV., erdélyi hadsereg parancsnoka járt Magyarországon. Raffay hét problémát vetett fel, a kapcsolatok továbbépítésével kapcsolatban. Ezek között van az egymás országában levő katonai temetők gondozása, egymás nemzeti ünnepeiről való kölcsönös megemlékezések, annak elérése, hogy a hadseregben szolgáló nemzetiségiekkel szemben ne legyen megkülönböztetés, a tévé katonai adása ne mutassa be sötét színben a másik országot /a román tévé Pro Patria műsora/. A tárgyalások pozitív légkörben zajlottak. Egyedül Kolozsváron Funar polgármester volt a kivétel, aki Raffay Ernő üdvözlőbeszédét törvénysértőnek minősítette. Az államtitkár ugyanis Kolozsvárt mondott. Funar szerint ilyen helység nem létezik, csak Cluj-Napoca van. A polgármester azt is hozzátette: amikor Raffay beszédében bírálta a román és magyar szélsőségeseket, akkor bizonyára az RMDSZ szélsőségeseire gondolt, akik törvénytelenül háromnyelvű táblát akartak a színháznál elhelyezni. - Paul Cheler vezérezredes elmondta, hogy ő sok mindenben egyetért Funarral. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./
1993. június 17.
Tófalvi Zoltán a szemfényvesztés néhány példáját hozta fel. Emlékezett arra, hogy Marosvásárhelyen a magyar sajtó képviselői várták Raffay Ernő honvédelmi államtitkárt. Raffay Ernő történész több könyvet írt Erdély 1918-1920 közötti történetéről, ismeri a román diplomácia színeváltozásait, mégis besétált a csapdába. Kolozsváron válaszolni tudott Funar polgármester kijelentésére, hogy Kolozsvár nincs a térképen. De Debretin, Seghedin, Budapesta sincs a térképen. Marosvásárhelyen furfangosabb csapda várta. A megye akkori alprefektusnője, Ileana Filipescu addig hordozta keresztül-kasul a városon, kaszárnyáról kaszárnyáig, fényűző fogadásra, hogy a látogatás ideje lejárt, indulni kellett a repülőtérre. Az újságírók hiába várták. És Raffay Ernő nem vette észre az egészet, azt nyilatkozta, hogy jól érezte magát Marosvásárhelyen. - Bálint Lajos érsek misét akart bemutatni a szamosújvári börtönben szenvedő, ártatlanul elítélt oroszhegyi híveknek. A börtönparancsnokság az érsek közelében sem engedte az oroszhegyi foglyokat. - A román külügyminiszter ügyesen végighordozta a nagyköveteket több városon. Fényűző fogadások műemlékek megtekintése. Marosvásárhelyen előre figyelmeztették az újságírókat, kérdéseket feltenni, interjút készíteni tilos. Közben a Maros megyei prefektus beszélt a kisebbségek jogairól, milyen sok magyar tagozat van stb. /Tófalvi Zoltán: Szemfényvesztéssel kikövezett út. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 17./ Raffay Ernő államtitkár 1991. dec. 8-12-e között látogatott Romániába. Raffay Ernő említett könyvei: Erdély 1918-1919-ben /Magvető, Budapest, 1987/, Trianon titkai avagy hogyan bántak el országunkkal /Tornado Damenija, Budapest, 1990/.
1995. december 6.
"Raffay Ernő történész kifejtette, hogy a román hatalom 1918 óta változatlanul a magyarság asszimilálására törekedik. Magyarországnak az erdélyi (és moldvai) magyarság létének veszélyeztetése miatt föl kellene vetni Erdély tisztességes területi megosztásának kérdését. "Természetesen békés úton, nemzetközi ellenőrzés mellett." /Magyar Nemzet, dec. 6./"
1996. január 4.
"Sylvester Lajos Raffay Ernő múlt évi, a Magyar Nemzet 1995. dec. 6-i számában megjelent írásából idéz: "Semmi jele annak, hogy Románia 77 éve tartó nemzetiségi politikája gyökeresen megváltozna, Magyarország tehát az erdélyi /és moldvai/ magyarság létének veszélyeztetése miatt is föl kellene vesse Erdély tisztességes területi megoszlásának kérdését. Természetesen békés úton, nemzetközi ellenőrzés mellett. Ha létezik román-magyar történelmi megbékélés, az csak ezen a nyomvonalon képzelhető el." A megbékéléssel kapcsolatban a román álláspont az általánosságok szintjén mozog, mint mindig, nem tartalmaz jogi garanciát a kisebbség védelmére. A román gyakorlat a múltban is ez volt. Elég a második világháború utáni párizsi békeszerződés előtti időre gondolni: "a kisebbségi jogok milyen pazar kínálatát tették ki a politikai piacra", volt Nemzetiségi Statútum, Bolyai Tudományegyetem, voltak iskolák. - A trianoni tákolmányok mindenhol összeomlottak." Jobb volna, ha a román hatalom nem ódzkodna az autonómia, a kolozsvári konzulátus és az egyetemek visszaállításától, mert ha sokat farigcsálják a jogokat, az a hazai magyar emberekben másfajta gerjedelmeket ébreszt. "Kérni fogja a részt az egészből. Mi a mostani követeléseinkkel az egészet akarjuk együtt tartani. De ha részkérelmeinket is sokallják, akkor mondják meg mások, mit tegyünk, hogyan rendezzük közös dolgainkat?" /Sylvester Lajos: Lehetséges-e a megbékélés? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 4./ "
1996. január 16.
Egész napos tanácskozásnak adott helyet a Magyarok Világszövetsége székházában, jan. 15-én, Püski Sándor szervezésében: Trianon-konferencia zajlott, azzal a céllal, hogy felhívja a közvélemény figyelmét Trianon máig ható következményei re, valamint a határon túli magyarság romló helyzetére. Raffay Ernő bevezető előadásban utalt megjelent könyvére (Trianon 75 éve /Püski Kiadó, Budapest, 1995/), amellyel fel akarta hívni a figyelmet arra, hogy szót kell emelni a határon túli magyarokért. A trianoni rendszer felbomlása megkezdődött, tucatnyi ország jött létre a néhány hajdani helyén. Hol van előírva, hogy csak a magyar határok örökkévalók? Tamáska Péter azt ecsetelte, hogy a különféle egyezményeknek a magyarság javára vonatkozó részeit sohasem tartották be. Pozsgay Imre kifejtette, hogy még mindig nem vagyunk egészen szabadok, mert egy szaktudományi műben kell elbújtatni fontos és évtizedek óta tabuként kezelt gondolatokat. A bennünket körülvevő nemzetek legitimációjukat nemzeti alapon valósították meg. A magyar jogállam legitimációja viszont kurzuskérdéssé tett a magyarság egészét érintő kérdéseket. Dobos Krisztina, MDF-es parlamenti képviselő az Új Magyarországnak elmondta, hogy 1990-1994 között szoros volt az együttműködés a határon túli pedagógus- és kulturális szövetségekkel, mert a kulturális kormányzat el akarta érni, hogy ne legyen műveltségbeli különbség a határ két oldalán tanuló diákok között. A jelenlegi helyzet nem kedvez ennek a folyamatnak. - A konferencia teljes anyagát a közeljövőben megjelenteti a Püski Kiadó. /Haefler András: Trianon-konferencia az MVSZ-ben. /Új Magyarország, jan. 16./
1996. január 24.
"Vocea Romaniei kormánylap /jelenleg: "országos tájékoztatási lap"/ főszerkesztője, D. D. Rujan, aki az utóbbi időben vezércikkek sorozatában támadta az RMDSZ-t, a jan. 22-i számban Az irredentizmus lidércnyomása címmel tudósított Horn Gyula miniszterelnöknek a millecentenárium alkalmával elmondott parlamenti beszédéről. Rujan szerint Budapesten megünnepelték "annak 1100. évfordulóját, hogy a hun törzsek megtelepedtek a pannóniai síkságon". A főszerkesztő szerint a megemlékezések "példátlanul irredenta és soviniszta megnyilvánulásokra adtak lehetőséget", majd idézte Raffay Ernőt, aki Magyarország határainak kiigazításának gondolatát vetette fel. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 23., Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, jan. 24./"
1996. május 15.
Vincze Gábor fiatal szegedi történész az erdélyi történelem 1945 utáni éveit tanulmányozza, Bárdi Nándor kollégája szintén az erdélyi történelem elmúlt 70 évével foglalkozik. Vincze Gábor elmondta, hogy az egyetemen Csatári György és Raffay Ernő előadási fordították a figyelmét Erdély felé. Vincze Gábor nem eszmetörténettel, hanem intézménytörténettel és politikatörténettel foglalkozik. Leginkább a liberalizmus érdekli, de erről Romániában 1945 után nem beszélhetünk. 1945-46-ban volt egy magyar erdélyi polgári csoport, akik Márton Áron püspök köré tömörülve bírálták a Magyar Népi Szövetség tagjainak tevékenységét és fellépéseikkel próbálták védelmezni az erdélyi magyarság érdekeit. A magyar baloldal heterogén csoport volt, a szélsőbalosok vakon engedelmeskedtek a pártutasításnak, ilyen volt Bányai László. A másik szárny a nemzeti érdekeket próbálta képviselni, például Kurkó Gyárfás. /Kisgyörgy Réka: Csak idő kérdése. Interjú Vincze Gábor történésszel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./
1996. augusztus 29.
"Raffay Ernő történész keményen elítélte a kormány tevékenységét: "miközben nyilvános csúcstalálkozót rendezett a határon túli magyar vezetőkkel, titkos diplomáciai csatornákon befejezte az egyezkedést" Romániával. A magyar kormány lemondott az erdélyi magyar világi és egyházi vagyon legalább részleges visszaadásáról és lemondott a személyi, a kulturális és a területi autonómia követeléséről." A KDNP látszólag a legkeményebb: követeli, hogy azonnal hívják össze az Országgyűlés rendkívüli ülését. Mi célból? vajon ki győz a szavazáson? A Magyarok Világszövetsége végre egy határozott nyilatkozatot adott ki. Raffay Ernő szerint ha nem adnak a románok autonómiát, akkor "visszavesszük ami a miénk". /Raffay Ernő: A "magyar"-magyar csúcstól a "magyar"-román alapszerződésig. Magyarkérdés=határkérdés. = Magyar Fórum, aug. 29./"
1996. október 16.
Budapesten zsúfolásig megtelt a Testnevelési Egyetem aulája okt. 15-én, ahol a Trianon Társaság alakuló ülését tartotta. Az alapítók már júniusban tartottak egy előkészítő ülést, nagy lendületet adott az ügynek a szeptember végi Szárszó Budapesten című konferencia. A közgyűlésen elfogadták az alapszabályzatot és megválasztották a 21 fős elnökséget, ebben helyet kapott Püski Sándor, Raffay Ernő, Kiss Dénes, Csete György, Stollmár G. Ilona és Döbrentei Kornél. /Új Magyarország, okt. 16./
1996. november 15.
Októberben megtartották Budapesten a Trianon Társaság alakuló közgyűlését, amint a sajtó hírül adta. Püski Sándor köszöntő szavai után Raffay Ernő és Kocsis István tartott előadást. Elfogadták az alapszabályt és meghatározták a társaság célját, amely a következő: a trianoni tragédia történelmi előzményeinek, illetve következményeinek elemzése, tudatosítása és méltó megoldáskeresés. A közgyűlésen megválasztották az elnökség tagjait: Püski Sándor, Raffay Ernő, Kocsis István, Kiss Dénes, Vígh Károly, Laki Károly, Döbrentei Kornél, Dunayné Döme Katalin, Beke György, Csapó Endre, Csete György, Zétényi Zsolt, Szervátiusz Tibor, Pongrácz Gergely, Stolmár G. Ilona és Bátonyi Sándor. Felolvasták Eva Maria Barki nemzetközi jogász Bécsből üdvözlő táviratát. Többen bejelentették, hogy lakhelyükön már szervezik a társaság helyi csoportjait. A társaság elnöksége okt. 29-én megtartotta első ülését. Püski Sándort megválasztották a Trianon Társaság tiszteletbeli elnökévé, Raffay Ernőt elnöknek, Kiss Dénest társelnöknek, Kocsis Istvánt alelnöknek. A közeljövőben megjelenik Kiss Dénes szerkesztésében a Trianon Kalendárium, ebben a társaságról minden tudnivalót közölnek. /Új Idők (Budapest), nov. 15./
1996. december 18.
"Püski Sándorral, a Püski Könyvesház és Könyvkiadó tulajdonosával készített interjút Váradi Mária. Püski Sándor visszatekintett életútjára, az államosításra, bebörtönzésére, New Yorkban töltött éveire, ahol 1970 és 1989 között a nyugati világ legnagyobb magyar könyves vállalkozását építette fel. 1989-ben hazatért, Budapesten, a Krisztina körúton van a könyvesháza. 1989 óta itthon 150 könyvet adott ki, főleg ezek között vannak a mai nemzeti gondok könyvei. Sokan jönnek be hozzá a boltba és kérik, segítsen a balul sikerült rendszerváltásban a megrontott nemzeti egység megteremtésében. Püski Sándor a Magyarok Világszövetsége elnökségi tagja. Részt vett Szárszón az új táborozásban. Kiadta Raffay Ernő újabb Trianon-tanulmányát. "Az elmúlt hetvenhat év bebizonyította, hogy valamennyi elszakított területen az ott honos magyarok sorsa: erőszakos beolvasztás, elűzés, kiirtás." "Az utóbbi ötven évben született magyar nemzedékek alig tudják, legalábbis az iskolában nem tanulhatták, hogy az első világháború után nem szomszédaink ereje, hanem az akkori szövetséges nagyhatalmak döntése szülte meg a békediktátumokat." Raffay könyvét a kiadó a közeljövőben angol, francia, német, olasz és spanyol nyelven is megjelenteti. /Váradi Mária: A történelmi megbékélés ügyében saját magunkkal is vállalni kell a vitát. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 18./"
1997. március 6.
"A kormány külpolitikájával pusztulására ítéli a határon túli magyarságot, állapították meg a Nemzeti Szövetség Magyarországért Egyesület különféle ellenzéki erőkhöz tartozó politikusai- Raffay Ernő volt MDF-es honvédelmi államtitkár, a Nemzeti Szövetség szakértője szerint a magyar kormány folyamatosan segédkezik a szlovák kormánynak a felvidéki magyarok jogfosztásában, csak enyhe rosszallását fejezi ki a kisebbség elnyomása miatt. /A Nemzeti Szövetség Magyarországért Egyesület helyzetértékelése. = Új Magyarország, márc. 6./"
1997. március 6.
"A Trianon Társaság febr. 25-én kelt, a Magyarországra látogató Roman Herzoghoz, Németország elnökéhez írt levelében felhívta a figyelmet a szomszédos országokban élő magyar kisebbség nehéz helyzetére. A magyarság békésen vár arra, hogy megkapja a minden népet megillető jogokat. A magyar kisebbség helyzete súlyos biztonsági kockázatot jelenthet az Európai Unió számára. Ezért a Trianon Társaság arra kéri Herzogot, segítse a magyarságot abban, hogy a magyar kérdést még az Európai Unióba és a NATO-ba való fölvétel előtt egy, a nagyhatalmak és az érintett országok vezetőiből álló nemzetközi kongresszus méltóan rendezze. "Ha a magyarságnak nem kellene az egyre elviselhetetlenebb és egyre nagyobb károkat okozó szétszórtságot elviselnie, a NATO és az Európai Unió biztosan nem zárna magába biztonságpolitikai veszélyeket, a szomszédos országok pedig megnyugodhatnának a hosszú távra érvényes és igazságos rendezésben." - olvasható a Raffay Ernő elnök és Kiss Dénes társelnök által aláírt levélben. /Magyar Fórum, márc. 6./"
1997. október 30.
A Magyarok Világszövetsége Nemzeti Együttműködési Bizottsága azt kérte a civil szervezeteket, hogy vitassák meg, majd állítsák össze azok névsorát, akik bizalmat szereztek a magyar társadalom előtt és magatartásukkal megőrizték erkölcsi tisztaságukat. Mintegy 120 szervezet 2500 személyt jelölt. A bizottság közülük választotta ki azt a száz főt, akiknek a neve az egymástól független jelölésekben a legjobban összecsengett. A pártok vezetői, funkcionáriusai nem szerepelhettek a listán. Az Új Magyarország hozta névsorukat. Köztük van Albert Gábor, dr. Andrásfalvy Bertalan, Balczó András, Bíró Zoltán, dr. Bolberitz Pál, Csete György, Csoóri Sándor, Czakó Gábor, Czine Mihály, Dénes János, Fekete Gyula, dr. Fekete Gyula, dr. Gidai Erzsébet, Görömbei András, dr. Gyulay Endre püspök, Halász Péter, dr. Hegedűs Lóránt püspök, Jankovich Marcell, dr. Jobbágyi Gábor, Kádár Béla, Kiss Dénes, Kocsis István, Kósa Ferenc, Kozma Imre, Kunszabó Ferenc, László Gyula, Lovas István, Macskássy Izolda, Makovecz Imre, Medvigy Endre, Nagy Gáspár, Nemeskürthy István, dr. Papp Lajos,. Pokol Béla, Pongrácz Gergely, Pozsgay Imre, dr. Pungor Ernő, Püski Sándor, Rácz Sándor, dr. Raffay Ernő, Sánta Ferenc, Sára Sándor, Sinkovits Imre, Somogyi Győző, Szentmihályi Szabó Péter, Szervátiusz Tibor, Szokolay Sándor, Szörényi Levente, Tőkéczki László, Varga Domokos, Zacsek Gyula, dr. Zétényi Zsolt. /Új Magyarország, okt. 31./ Ez a száz ember először okt. 30-án ült össze. Elhatározták, hogy a jövőben Százak Tanácsaként működnek és teszik meg észrevételeiket az ország jövője szempontjából legfontosabb kérdésekben. Dr. Csáth Magdolna, a "százak" egyike a tömegtájékoztatás antidemokratikus voltát elemezte, mondván, az írott és elektronikus sajtó - kevés kivételtől eltekintve - nem a valós helyzetet fogalmazta meg. /Új Magyarország, nov. 1./
1999. május 20.
Székelyudvarhelyen, a Benedek Elek Tanítóképző által rendezett iskolanapok keretében május 14-én előadást tartott dr. Raffay Ernő történész, a budapesti Károli Gáspár Teológiai Egyetem tanára. Raffay Ernő több könyv szerzője, a legismertebb magyar történész, aki Trianon előzményeit, hátterét és hatását kutatja. /Fülöp D. Dénes: Találkozás Raffay Ernő történésszel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 20./
1999. augusztus 7.
"Bemutatták Vincze Gábor Illúziók és csalódások /Státus Könyvkiadó, Csíkszereda/ címû könyvét. A szerzõ célja, hogy a nagyközönséggel értesse meg, valójában mi is történt az erdélyi magyarsággal 1944 õszétõl 1989 végéig. Könyvében szerepelnek a különbözõ magyar?román határtervezetek, a baloldali Groza-kormány nemzetiségpolitikája, bemutatta a magyar vagyonok megszerzését célzó román törekvéseket, az 1945-ös földreformot és következményeit, a magyar szövetkezetek küzdelmeit önállóságuk megvédéséért, az oktatásügy helyzetét, a második világháború utáni csángósorsot és a magyar egyházak helyzetét. A ?80-as években Tötössy Istvánné készített doktori disszertáció a Magyar Népi Szövetség történetérõl, majd 1990-ben Lipcsey Ildikó történésznek jelent meg egy kandidátusi disszertációja ugyanerrõl a témáról. Ezek a dolgozatokat mára szemléletükben elavultak, tényanyagukban hiányosak. Mindenesetre õk voltak az elsõk, akik ezzel a témával elkezdtek foglalkozni. - Vincze Gábor megállapíthatta, hogy nem látja a huszonéveseket, az utánpótlást, akik foglalkoznának ezzel a korszakkal. Vincze Gábor ugyanis Bárdi Nándorral /Teleki Alapítvány munkatársa/ Kolozsváron, az egyetemen tartott két félévres kurzust magyar történelem szakosoknak. Reménykedtek, hogy sikerül találni a hallgatók között olyanokat, akik majd a jövõben Erdély jelenkori történelmével foglalkoznak. Azonban csalódniuk kellett, a fiatalok nem akarnak dolgozni. /Szatmári László: Beszélgetés Vincze Gábor történésszel. = Hargita Népe (Csíkszereda), 1999. aug. 6./ Vincze Gábor /Szeged/ történész nyolc éves kutatómunkáját tartalmazza az Illúziók és csalódások /Státus Könyvkiadó, Csíkszereda/ címû kötete. Vincze Gábor Szegeden végezte az egyetemet, ahol két professzor, Csatári Dániel marxista történész és fiatalabb kollegája, Raffay Ernõ foglalkozott Erdéllyel. Õk voltak azok, akik a nyolcvanas évek elején viszonylag nyíltan beszéltek arról, hogy milyen nacionalista, elnemzetlenítõ politika folyik Romániában. Vincze Gábor rájött, hogy a legkevesebbet a '45 utáni évtizedekrõl lehet tudni, így választotta ezt a kutatási területet. Elõször elkészítette a kronológiát, ami 1994-ben könyv alakjában is megjelent, A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1953 /Budapest-Szeged, 1994 - Kisebbségi Adattár I./ címmel. "Az illúziókat követõ csalódások, azt hiszem ciklikusan váltakozva végigkísérték az elmúlt nyolcvan évet. Az alcímet - Fejezetek a romániai magyarság második világháború utáni történetébõl - adtam, mert ez nem egy kész monográfia." - nyilatkozta Vincze Gábor. Ezt a könyvet nem egy szegedi történésznek kellett volna összeállítania, vallja Vincze Gábor. "Sajnos, az erdélyi magyar jelenkor-történetírás mint olyan, kis túlzással szinte nincs is." "Sajnos, Magyarországon is egyedüli kutató vagyok, aki ezzel a témával foglalkozik." "Elsõsorban Erdélyben kellene kinevelni egy jelenkor-történész csapatot". Az RMDSZ fejlõdését látva, egyre inkább emlékeztet a Népi Szövetségnek a hibáira, állapította meg Vincze Gábor. /Daczó Dénes: Könyvemet nem egy szegedi történésznek kellett volna írnia. Beszélgetés Vincze Gáborral könyvbemutatója ürügyén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./"
1999. december 14.
Dec. 10-én kezdődött Temesváron A hit és hűség útja című ünnepi rendezvénysorozat. Tőkés László püspök vonta meg az elmúlt tíz év mérlegét. Az elmúlt esztendők megemlékezései a különállás jegyében zajlottak. A nemzetközi tudományos szimpózium témája: A kommunizmus bukásának történelmi előzményei, személyfüggősége és hatalmi következményei. Az előadók között volt Molnár Gusztáv és Bohumil Dolezal. Dec. 11-én A kor szellemének alakulása a rendszerváltást megelőzően és annak hatására című második témacsoport előadásaival folytatódott a szimpózium. Az előadók között volt Tellér Gyula, dr. Raffay Ernő, dr. Szarka László, Christoph Pan, Bodó Barna és Borbély Imre. Megérkezett Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter, aki megemlékezett az 1989-es eseményekről, kiemelve Tőkés László történelemformáló szerepét. Este ünnepi gálaestre került sor az operaház nagytermében. Ünnepi beszédet mondott dr. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter és Viorel Coifan megyei tanácselnök. A gálaest keretében Pécsi L. Dániel jelképtervező átnyújtotta Tőkés László püspöknek a forradalom tizedik évfordulójára tervezett emlékplakett első példányát, és bemutatta a Magyar Posta által kibocsátott évfordulós üdvözlőlapot. A gálaesten összegyűjtött adományok teljes összegét az Új Ezredév Református Központ felépítésére ajánlották fel a szervezők. Dec. 12-én, vasárnap szabadtéri ünnepi istentiszteletet tartottak az épülő egyházi központ területén. Ünnepi szolgálatot végzett id. Tőkés István ny. egyetemi tanár és Tőkés László püspök. /A HIT ÉS HÛSÉG ÚTJA. Emlékünnepség Temesváron. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./
2000. július 21.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés és az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület rendezésében Raffay Ernő, a Károlyi Gáspár Tudományegyetem történész professzora előadást tart Trianon és következményei címmel júl. 21-én Székelyudvarhelyen, a Városi Művelődési Házban. /Trianon és következményei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./
2001. július 14.
"A Magyar Csodaszarvas Egyesület meghívására a szatmárnémeti Magyar Ifjúsági Kezdeményezés (MIK) három tagja - Kereskényi Gábor, Polner Zoltán, Uglár Zsolt - látogatott el Budapestre. A találkozón a magyar politikai pártok képviselői tartottak a határon túl élő kisebbségek sorsát is érintő előadásokat, de a négynapos összejövetelen az Illyés Közalapítvány vezetősége, történészek és a chicagói magyarok közösségének tagjai is felszólaltak. Az előadások középpontjában a státustörvény kérdése szerepelt. Halzl József, az Illyés Közalapítvány elnöke megindokolta a szervezetük által elosztott támogatási pénzek igazságosságát, és nemzetstratégiai előadásokat is hallgathattak a megjelentek. Raffay Ernő történész a trianoni döntésről és annak következményeiről tartott eszmefuttatást, a történelmi előadások között az 1956-os forradalom elemzése is szerepelt. Ughy Attila, a Fiatal Demokraták (FIDESZ-MPP) és Balczó András, a Magyar Igazság és Élet (MIÉP) pártjának politikusai a magyar státustörvényt mutatták be nagy vonalakban. A találkozón az eddiginél jobb kapcsolatot tudtak kiépíteni más határon túli ifjúsági szervezetekkel. A budapesti találkozón a Délvidéki Magyarok Közössége, a Kanizsai Ifjúsági Kerekasztal, a pozsonyi Corvin Mátyás Társaság, a zentai Anonymus Ifjúsági Egyesület és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Szövetsége ifjúsági tagozata is jelen volt. /Státustörvény, pályázati pénzek, nemzetstratégia. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 14./"
2002. augusztus 26.
"Nincs más lehetőségünk, mint hogy nyilvánosságra hozzuk az állambiztonsági múlt tekintetében érintett egykori és jelenlegi kormánytagok névsorát - jelentette ki aug. 24-én Tóth Károly, a magyar kormánytagok múltját vizsgáló bizottság szocialista tagja. A képviselő ezt arra reagálva közölte, hogy a Magyar Hírlap aug. 24-i számában 11 nevet tett közzé. A napilap - megbízható forrásra hivatkozva - azt írta: Bogár László, az Orbán-kormány politikai államtitkára, Boros Imre, az Orbán-kormány PHARE-ügyekért felelős minisztere, Fazakas Szabolcs, a Horn-kormány ipari és kereskedelmi minisztere, Járai Zsigmond, az Orbán-kormány pénzügyminisztere, Kádár Béla, az Antall-kormány nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal megbízott minisztere, Martonyi János, az Orbán-kormány külügyminisztere, Medgyessy Péter jelenlegi miniszterelnök, Nógrádi László, az Orbán-kormány közlekedési és vízügyi minisztere, néhai Rabár Ferenc, az Antall-kormány pénzügyminisztere, Raffay Ernő, az Antall-kormány politikai államtitkára és Sárossy László, szintén az Antall-kormány államtitkára szerepel azon a listán, amelyet a bizottság jelentésében közzétesz. Arra a kérdésre, hogy a lapban megnevezett személyek valóban szerepelnek-e a bizottság listáján, Tóth Károly nem kívánt válaszolni. Csáky András, az állambiztonsági múlttal foglalkozó testület MDF-es tagja elmondta: vannak megalapozott és megalapozatlan információk a Magyar Hírlap cikkében. Hozzátette: mivel az egyik fő vitapont az érintettség kérdése volt, és már az is érintettnek minősül, akinek felbukkan a neve a dokumentumok között, ezért vitatott az egész. /Ügynökbotrány Magyarországon. Az Orbán-kormány öt minisztere dolgozott az állambiztonságnak? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./"
2002. szeptember 3.
"Idén nyáron második alkalommal rendezték meg augusztus 14-18-a között Kismaroson az Összmagyar Ifjúsági Találkozót, melyre a tavalyi másfél százzal szemben mintegy másfél ezren zarándokoltak el a Kárpát-medence magyarok lakta vidékeiről. Az esemény szervezője az a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) volt, mely tagszervezeteivel behálózza az egész Kárpát-medencét a Székelyföldtől a Délvidékig, Budapesttől a Felvidékig. A HVIM a határon túli fiataloknak ingyen biztosította a szállást és az étkezést a Magyar Szigeten. Beregszászi Olga fél évszázad betiltott, megzenésített verseit énekelte meg, Dévai Nagy Kamilla és tanítványai legutóbbi albumuk zenei anyagát adták elő. Cseresznyés Pál, a marosvásárhelyi pogrom áldozata meghurcoltatásáról szólt megrázó erejű beszámolójában. Felvidéket Popély Gyula történész képviselte, aki a szlovákok magyarellenességét és történelemhamisításait ecsetelte. Szakács Gábor és Zsuzsa a Magyar Rovásírók képviseletében érkeztek. A tábor vendége volt Duma András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke és munkatársa, Kotis Mihály. Duma előadásában vázolta a csángók történetét. Andrási Attila színházi rendező a Délvidéki Magyar Közösség részéről hangsúlyozta, hogy a második világháború előtt az ún. Vajdaságban még többségben volt a magyar elem. Az ötnapos rendezvény legnagyobb érdeklődésre számot tartó eseménye a Sajtóklub volt, Bencsik András (Demokrata), Bayer Zsolt (Magyar Nemzet), Haeffler András és Molnár Balázs (Vasárnapi Újság) részvételével. Az ún. határon túli sajtóklubon Erdélyből György Attila és Borbély Zsolt Attila volt jelen. Sok táborozó fiatal sietett segíteni az árvíz veszélyeztette Kismarosnak, töltötték a homokzsákokat. Kereskényi Sándor Szatmár megyei RMDSZ-szenátor a partiumi magyarság helyzetét és jövőjét taglalta, Raffay Ernő történész pedig a trianoni diktátumról értekezett. /Fábián Tibor: Magyar Sziget, 2002. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 3./"
2004. június 9.
Jún. 8-án Aradon a Jelen Házban az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete szervezésében dr. Raffay Ernő magyarországi történész, egyetemi tanár – a házigazda szerepét betöltő Borbély Zsolt Attila bevezetője szerint a téma első számú ismerője – tartott előadást Trianonról és következményeiről. A meghívott vendég könyvet írt Trianon titkai címmel és több más művében is foglalkozott az első világháború után a térségben kialakult helyzettel. Az 1920. június 4-én Magyarországra rákényszerített békediktátum következményei, hangsúlyozta az előadó, máig hatóak, és nemcsak Aradon, Pozsonyban vagy Fiuméban érezhetők, hanem Budapesten is. Beszélt a Trianont lehetővé tevő külpolitikai, de még inkább (a magyar államiság mélypontját jelentő) belpolitikai helyzetről és tényezőkről, a Horthy-korszakról, a Trianon következményeként megjelent terület-visszaszerzési lépésekről, a bécsi döntésekről, majd előadását azzal zárta: amíg Trianont meg nem vitatják Magyarország és a szomszéd államok, a Trianon-pszichózis nem oldódik fel. /J. Gy.: Trianon és következményei. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 9./
2004. augusztus 11.
Megrendezik Verőcén a IV. Magyar Szigetet, aug. 11-18-a között. Toroczkai László főszervező kijelentette, azért magyar sziget, mert szigetet képez a nemzetközi, kozmopolita fesztiválok között. A Magyar Szigeten együtt lehetnek a felvidéki, erdélyi, délvidéki, kárpátaljai és őrvidéki fiatalok a csonka-magyarországiakkal. Több mint hetven előadás lesz, s a saját területükön a legkiválóbb szakembereket hívták meg. Köztük van Kiszely István és Bakay Kornél történész, Jankovich Marcell, Ungváry Zsolt író, Fridrich Klára rovásíráskutató, Für Lajos és Raffay Ernő, Drábik János, a Szabad Európa Rádió egykori munkatársa, Szentesi Zöldi László, a Magyar Nemzet külpolitikai újságírója, az 56-os Wittner Mária, Varga Tibor és Kocsis István a Szent Korona szakértői, továbbá a csángóföldi Duma András. Idén is lesz Sajtóklub és ifjúsági kerekasztal, ahol a legnagyobb nemzeti ifjúsági szervezetek vezetőit ültetik egymás mellé. Esténként több mint húsz zenekar lép fel. Mindezeken kívül számos egyéb program, haditorna, filmvetítések, solymász-bemutató színesítik a Magyar Szigetet. A Magyar Szigeten hirdetik ki a Kárpát-medencei rajzverseny győzteseit is. „Hazám" címmel közel kétszáz gyermekrajz érkezett a pályázatra, a történelmi Magyarország valamennyi régiójának általános iskoláiból. – Tavaly a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat /HVIM/ elhagyó elnökségi tagok új szervezetet hoztak létre, amely Erdélyben összefogott egy már létező szervezettel. A HVIM-et és a Magyar Szigetet is Toroczkai László alapította. A Magyar Sziget védnöke a kezdetektől fogva Bethlen Farkas verőcei polgármester, a programigazgató pedig Zagyva György Gyula, a HVIM alelnöke. A főszervezők személye tehát változatlan. Idén először egy elszakított területen is meg tudták rendezni a Magyar Szigetet. Májusban a háromnapos, I. Felvidéki Magyar Sziget óriási sikert aratott, több mint háromezer felvidéki magyar fiatal vett részt a fesztiválon. Az első Magyar Szigeten 2001-ben még alig száz-százötven, 2002-ben már mintegy kétezer, 2003-ban pedig már több mint ötezer fiatal kereste fel a Magyar Szigetet. A mostanira 8-10 ezer fiatalt várnak a Kárpát-medence egész területéről. /Fábián Tibor: IV. Magyar Sziget, augusztus 11-18. Nemzetépítő fesztivál a Dunakanyarban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./
2004. szeptember 20.
Szept. 17-18-án emlékeztek az ellenállási harc mártírjaira az 1989. decemberi forradalom egykori meghatározó személyiségei, a korábbi kommunistaellenes megmozdulások résztvevői és az érdeklődők Temesváron a református templomban, az Újvárossy Ernő nevét megörökítő gyülekezeti teremben. A sajtótájékoztatón Tőkés László püspök felolvasta a Református Világszövetség (amelynek elnöke) dokumentumát a vajdasági magyarokat ért atrocitásokról. – Tizenöt éve áldozta életét a decemberi forradalom előkészítésének szakaszában Újvárossy Ernő építészmérnök. A totalitárius rendszerrel való szembeszegülés első mártírjairól Péterszabó Ilona tartott előadást az ’56 után 57-en a temesvári perben /Arad, 2002/ című könyve alapján. A temesvári perben ártatlan embereket vetettek börtönbe, ítéltek halálra és végeztek ki feltehetőleg csak azért, hogy rettegésben tartsák a lakosságot. Erről az időszakról (1956) emlékeztek meg az egykori résztvevők, akik börtönnel, kényszerlakhellyel fizettek azért, mert volt bátorságuk felemelni szavukat a diktatúra törvénytelenségei ellen. Koczka György emlékezett arra, hogy főiskolai hallgatóként a kolozsvári Bolyai Egyetem 56-os rendezvényein vállalt szerepéért került börtönbe, majd kényszerlakhelyre a Baragánba. Oberten János líceumi diákként többedmagával kézzel írt háromnyelvű röpcédulát terjesztett az igazság védelmében. A büntetés börtön lett. Több szemtanú – Toró Tibor professzor, Wollner András, Tőkés László püspök – részletekkel egészítette ki az események résztvevőinek beszámolóját. Gazda József, aki elsőnek írt könyvet a temesvári forradalomról (Megváltó karácsony – erdélyi magyar túlélők emlékeznek, Aura Kiadó, Budapest, 1990) a város akkori hangulatát idézte fel. Szept. 18-án országos premieren bemutatták Koltai Gábor Trianon című filmjét. Neves magyar történészek – Raffay Ernő, Nemeskürthy István, Glatz Ferenc és mások – kommentálták a filmen bemutatott események hátterét. Tőkés László püspök felhívta a figyelmet: a filmet egyetlen tévéállomás sem volt hajlandó műsorába iktatni. A vetítést követően az 1989. decemberi események felidézése került előtérbe. Az egykori résztvevők és szemtanúk – Gazda Árpád, Balaton Zoltán, Makkai Zoltán és mások – elmondása nyomán számos fontos esemény háttere vált világosabbá a hallgatóság előtt. Többek között Újvárossy Ernő szerepe, akinek csupán annyi volt a “bűne”, hogy elvállalta a templom alagsora felújításának mérnöki tennivalóit, és cselekvően részt vett a (ma nevét viselő) gyülekezeti terem kialakításában. Tőkés László leszögezte: a kommunizmus elleni harc az országban még nem fejeződött be. Szégyellni valónak tartja, hogy a magyar közösséget képviselő RMDSZ vezetősége a kommunisták utódpártjával paktál. A rendezvénysorozat az erzsébetvárosi temetőben, Újvárossy Ernő sírjának megkoszorúzásával ért véget. /Sipos János: Mártírokra emlékeztek. Szemben a kommunizmussal. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 20./
2005. január 10.
Január 8-án Sepsiszentgyörgyön bemutatták a Trianon című filmet, nem fért be mindenki a terembe, ezért a vetítést szervező Erdélyi Magyar Ifjak sepsiszentgyörgyi szervezetének még egyszer műsorra kell tűznie az alkotást. A vetítést követő beszélgetésen két magyarországi meghívott, Koltay Gábor filmrendező és Raffay Ernő történész elemezte a versailles-i békediktátumot követő, immár nyolcvanötödik éve tartó folyamatot. Koltay Gábor azután készítette a 130 perces, Trianon című produkciót, miután a magyar televíziók (köztük a Duna is) sorra elutasították a Velünk élő Trianon című, tizennégy egyórás részből álló dokumentumfilm sugárzását. A filmben megszólalók – Nemeskürty István, Raffay Ernő, Glatz Ferenc, Fejtő Ferenc, Pozsgay Imre, Szervátiusz Tibor, Csurka István, Tőkés László és Duray Miklós –Trianon máig ható következményeit is elemezték. Elhangzott, hogy a múlt században megkezdődött a magyar nemzeti tudat szétzilálása, Magyarország mélyrepülése. Pozs­gay Imre ,,példátlan iskolai agymosásról, a nemzeti, történelmi tudat likvidálásáról” beszél, Szervátiusz Tibor ,,lelki összeomlást” emleget, míg Duray Miklós úgy fogalmaz: ,,a félelemmel teli emberek nemzetévé váltunk, nem bízunk önmagunkban”. Tőkés László szerint amíg nem történik meg a trianoni folyamat feltárása, esélyünk sincs a változtatásra, Raffay Ernő pedig egyenesen ,,a magyarok csángósodását” emlegeti, míg Duray Miklós nézetében a kilencvenes évekbéli rendszerváltozás valójában a hatalom átmentését jelentette, azóta a titkos ügynökök rendszere hálózta be ezt a térséget. Raffay Ernő elmondta, generációk nőttek úgy fel, hogy fogalmuk sem volt, mi történt Trianonban, hozzátéve, hogy a december 5-i népszavazás bebizonyította: az anyaországiak a saját múltjukkal és a határon túli magyarok jelenével sincsenek tisztában, s ez nem más, mint nemzeti tudatromlás. /Mélyrepülés agymosással és nemzeti tudatromlással (Dokumentumfilm Trianonról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./
2005. január 11.
Kolozsváron zsúfolásig megtelt a Protestáns Teológia díszterme, ahol Koltay Gábor Trianon című filmjét vetítették az Erdélyi Magyar Ifjak által szervezett erdélyi körút első állomásán. Budapesten az egyetlen moziban vetített filmnek óriási sikere lett: hat hónap alatt háromszázezer ember nézte meg. A nagy közönségsiker ellenére a mozi-hálózatok egyike sem vállalta a film vetítését. Vasárnaponként a HírTV kezdte el sugárzását. A filmben Raffay Ernő történész, Trianon-kutató a kiegyezés utáni Magyarországra vezeti vissza a nézőt. A cselekmény nem áll meg a Trianonnál, hanem nyomon követi a trianoni traumának kitett különböző nemzetrészek XX. századi leépülését. /Makkay József: Trianonról őszintén. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./
2005. január 12.
Zsúfolásig megtelt a Pro Art Galéria január 10-én Gyergyószentmiklóson a Trianon film vetítésekor: az esemény vendége volt Koltay Gábor, a film rendezője és Raffay Ernő történészprofesszor. Koltay Gábor a szocialista évtizedek agymosásáról szólva elmondta azt is, hogy József Attila Nem, nem soha című verse nem szerepel összes költeményei kötetében, és Wass Albert mostani erdélyi kiadású könyveiből ma is hiányoznak részletek. A filmsorozatot az MTV tavaly március 7-től kezdődően tűzte műsorára és hirdette meg, majd minden magyarázat nélkül levette programjáról. Ezért Koltay Gábora sorozat legfontosabb mozzanataiból összeállította a jelenlegi 130 perces változatot. Magyarország nemzeti sorskérdései, mint a népességcsökkenés, az elszegényedés, a családok sérülése összefüggenek Trianonnal. Trianonról keveset tudnak az emberek, ezért a globalizáció küszöbén nagyon fontos egy történelmi ismereteken alapuló szilárd nemzettudat kialakítása. Raffay Ernő történészprofesszor előadásában elmondotta, hogy a magyar delegációt meg sem hívták a trianoni béketárgyalásokra, ezért nevezhető békediktátumnak a békeszerződés, amit a magyar kormány elfogadhatatlannak tartott. Románia szintén elfogadhatatlannak tartotta a trianoni békeszerződést, mert nem kapta meg az igényelt területeket egészen a Tiszáig. Debrecenről azt terjesztették abban az időben, hogy ősi román város. Az 1930-as évben Magyarország megerősödött, és határrevíziót kért, 1938-ban az első bécsi döntés nyomán 12 000 km2 került vissza Magyarországhoz a cseh–ukrán határ mentén, 1940-ben a második bécsi döntéssel Észak-Erdély és a Vajdaság egy része. 1947-ben a párizsi békeszerződéssel az Egyesület Államok vissza akart adni területeket Magyarországnak, de Sztálin ezt nem fogadta el, s a kommunista diktatúra visszaállította az 1920-as határokat. A diktatúra éveiben a román kommunista vezetők nacionalisták voltak, a magyar kommunistákból viszont hiányzott a nemzeti érzés, s a határon túli magyarságot a „baráti szocialista” államokra bízták. /Gál Éva Emese: Előadás és film Trianonról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./
2005. január 13.
Január 12-én a Trianon című dokumentumfilm erdélyi körútjának soros állomáshelyén, Marosvásárhelyen a szervezők nem mutatták be a ,,letiltott” filmet, így a több száz fős közönség csupán a két meghívott vendég, Koltay Gábor rendező és Raffay Ernő történész előadását hallgathatta meg rendőri ,,érdeklődés” közepette. Koltay Gábor bejelentette, fölösleges volt meghurcolni a filmvetítést szervező Erdélyi Magyar Ifjak nevű társaságot, hiszen a nagyközönség úgyis megtekintheti a Trianont: mint értesült, a Duna Televízió hamarosan műsorára tűzi a tizennégy részes dokumentumfilmet. – Hargita megye új prefektusa, Constantin Strujan közleményében jelezte, hogy a székelyudvarhelyi filmbemutató társszervezője, az Udvarhelyi Fiatal Fórum 50 és 200 millió lej közötti pénzbírságra számíthat. A Hargita Megyei Rendőr-felügyelőség pénzbírságot rótt ki. – Markó Béla államminiszter, az RMDSZ elnöke emlékeztetett: Romániában valóban bizonyos engedélyekhez kötik egy film nyilvános vetítését a közintézményekben. Frunda György ügyvéd, az RMDSZ szenátora is hangsúlyozta, hogy jogilag formai hibák történtek. Frunda szerint nincs igazuk az erdélyi vetítéseket kifogásolóknak. Romániában nyilvánosan kellene vetíteni a Trianont, hogy mindenki megismerje a magyar álláspontot, s hogy a románok megértsék: ami nekik nemzeti ünnep, az a magyaroknak nemzeti fájdalom. /(vop): Marosvásárhelyen nem vetítették le a Trianont. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./