Szavazatok Hargita megyéből
A román sajtó külön kiemelte azt, hogy a részvétel Hargita megyében majdnem négy százalékkal magasabb volt vasárnap, mint a két héttel korábbi első fordulóban, amikor két magyar jelölt is szerepelt még a 14 elnökjelölt között.
Bár Székelyföldön viszonylag alacsony volt a részvétel, Klaus Johannis Hargita megyében aratta a legmagasabb arányú győzelmet: a voksok csaknem 80 százalékát szerezte meg.
Hargita megyei adatok
A Hargita megyei választási bizottság végeleges adatai alapján a megyében a választásra jogosult 270 ezer személyből 129 ezren (47,8 százalék) mentek el szavazni vasárnap, az államelnök-választás második fordulójában. Közülük 102 ezren (79,78%) Klaus Johannisra, a jobbközép Keresztény-liberális Szövetség (ACL) jelöltjére, Nagyszeben szász polgármesterére voksoltak. Szociáldemokrata ellenfele, Victor Ponta kormányfővel 25,8 ezer szavazatot (20,22%) kapott. Az érvénytelen szavazatok száma 1304.
Hargita megyében mindössze egy településen, Bélborban tudta legyőzni Johannist Victor Ponta, igaz, mindössze 13 vokssal. Pótlistán 8871-en szavaztak.
Csíkszeredában a 35 ezer szavazásra jogosult személyből 19295-en (55 százalék) voltak szavazni.
Udvarhelyszék százharminc szavazókörzetében 47 834-en adták le voksukat vasárnap, a romániai elnökválasztás második fordulójában – derült ki az Udvarhelyszéki RMDSZ által összesített adatokból. Eszerint a vasárnapi választáson térségünkből 4544-gyel többen vettek részt, mint az első fordulóban: a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje, Victor Viorel Ponta 9015, a Keresztény-Liberális Szövetségé (ACL), Klaus Werner Johannis pedig 38 377 érvényes szavazatot kapott, előbbi így az érvényes voksok 19,02, utóbbi ezek 80,98 százalékát szerezte meg. Vasárnap 442 érvénytelen szavazat született Udvarhelyszéken.
Közel 88 százalékos részvétel Siménfalván
A szavazókedv ezúttal mintegy öt százalékkal meghaladta a két héttel ezelőttit: míg akkor az udvarhelyszéki jogosultak 42,4 százaléka voksolt, vasárnap 47,33 százalékos volt a részvételi arány. Székelyudvarhelyen 48,73, Székelykeresztúron 45,06, Szentegyházán 42,67 százalékos részvételt jegyeztek. Az ötvenszázalékos arányt hat község – Fenyéd, Boldogfalva, Homoródszentmárton, Bögöz, Galambfalva és Siménfalva – érte el, a legnagyobb százalékot, 87,96-ot Siménfalván jegyezték. A legkisebb szavazókedv az első fordulóhoz hasonlóan Lövétén volt: ott a szavazati joggal rendelkezőknek csupán 29,48 százaléka járult az urnák elé.
Kozán István, Bálint Kinga Katalin
Székelyhon.ro

Johannis Háromszéken is győzött
Magasabb volt a részvétel a államelnök-választás második fordulójában Háromszéken, mint az első fordulóban. Ugyanakkor Keresztény-Liberális Szövetség elnökjelöltje Klaus Johannis toronymagasan nyert Victor Pontával szemben Háromszéken.
A Központi Választási Iroda összesített eredményei szerint Háromszéken a részvétel 49,87%-os volt a második fordulóban, míg az elsőben 43,12%. November 16-án összesen 91 859 szavazó járult az urnákhoz, 12 390-el több, mint két hete, az első fordulóban. Az RMDSZ háromszéki szervezetének párhuzamos szavazatszámlálása szerint, Kovászna megyében 99,5%-os feldolgozottságnál Victor Ponta 19 997 szavazatot kapott, azaz 22,2%-ot, míg Klaus Johannis 70 683 szavazatot szerzett, vagyis a voksok 77,8 százalékát.
Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki elnöke elmondta: a választásokat megelőző kampány egyik legfontosabb eredménye volt, hogy „mindkét román jelölt megtanult magyarul.” Az elnök reményét fejezte ki, hogy ez a tudás hétfőn is megmarad. „Számunkra – székely emberek számára – az a fontos, hogy olyan helyzeteket teremtsünk, hogy ne csak odafigyeljenek ránk, hanem tudjuk befolyásolni a bukaresti, budapesti és brüsszeli döntéseket” – nyilatkozta.
A voksolás után Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke úgy nyilatkozott: transzilvanistaként azt szeretné, ha olyan helyzet állna elő, ami összekovácsolja Erdély népeit. „Demokrata vagyok, ezért fontosnak tartom, hogy elmenjünk szavazni. Transzilvanista vagyok, tehát az erős Erdélyért szavaztam. Vége van egy tíz éves periódusnak, új korszak kezdődik. Nagyon fontos, hogy világosan és nagy legitimitással kirajzolódjon az, hogy Románia különböző régióiban az emberek hogyan képzelik el a jövőt” – mondta Antal.
Mădălin Guruianu, a Nemzeti liberális Párt (PNL) sepsiszentgyörgyi vezetője történelminek nevezte a háromszéki választási eredményeket, hiszen, mint mondta Romániának kisebbségi elnöke lesz. „Sepsiszentgyörgyön 1989 óta soha, egyetlen jelölt, egyetlen politikai alakulat sem ért el ilyen elsöprő eredményt, mint Klaus Johannis most. Sepsiszentgyörgyön a voksok 82 százalékát kapta meg, megyei szinten pedig 78 százalékot, ami arra utal, hogy idősek és fiatalok, vidékiek és városiak egyaránt összefogtak a jövő érdekében” – nyilatkozta Guruianu.
Bús Ildikó
Székelyhon.ro

Így látta a világsajtó Klaus Johannis győzelmét
A világsajtó is felkapta a fejét arra, hogy Klaus Johannis legyőzte Victor Pontát a romániai elnökválasztás második fordulójában.
A német online sajtó még az éjszaka folyamán részletesen számolt be a romániai elnökválasztás eredményéről. A Die Welt szerint Klaus Johannis "történelmi győzelme" meglepetés. "Victor Ponta két hete még legyőzhetetlennek tűnt, a felmérések is a diadalát jósolták" – jegyezte meg a lap.
A Frankfurte Allgemeine Zeitung egyenesen szenzációként tálalta a szász polgármester elnökké választását, a Die Zeit pedig külön kiemelte, hogy az ortodox Romániának, egy nem ortodox, német államfője lett. Az osztrák Der Standars a hatalmas részvételi arányt emelte ki, és emlékeztetett a külföldi szavazókörzeteknél kígyózó sorokra.
A France Presse szerint is meglepetés volt Johannis győzelme. "A német származása miatt sokat támadott jelölt normalitást, korrupciómentes országot ígérve, meglepetésre győzni tudott" – írta a hírügynökség
maszol.ro

Röviden az RMDSZ bukásáról
Az RMDSZ belefutott egy hatalmas pofonba.
„Megerősödött a Szövetség és választói közötti kötelék. Most is bebizonyítottuk, akárcsak eddig minden alkalommal, hogy politikai programunkat megértették a magyar emberek, hiszen ez a program az erdélyi magyar közösség, választóink programja. Ezek a szavazatok biztosítják az RMDSZ-nek a munka folytatásához szükséges erejét, hátterét a következő időszakra” – ezeket mondta Kelemen Hunor november 2-án este, az államfőválasztás első fordulójának urnazárása után.
Hogy mennyire erősödött meg az RMDSZ és választói közötti kötelék, azt jól mutatják a második fordulós eredmények. A magyarok alacsonyabb arányban mentek ugyan szavazni, de mintegy.
80 százalékuk Klaus Johannist választotta.
Hiába biztatta az RMDSZ távolmaradásra az embereket, hiába próbáltak finoman üzenni, hogy Pontát látnák szívesebben az elnöki székben, hiába kampányoltak aztán egyre nyíltabban Victor Pontának, hiába küldözgették a polgármesterek több településen a nyílt felszólítást Ponta támogatására, a közösség szembement vezetőivel és lekevert egy istenes maflást nekik, ugyanúgy, mint öt évvel ezelőtt, amikor az RMDSZ Mircea Geoană támogatására buzdította híveit.
Johannis győzelme, a magyarok „átszavazása” kihúzta a szőnyeget az RMDSZ jelenlegi vezetésének lába alól. Ezzel elmerült az RMDSZ-t az utóbbi huszonöt évben vezető gárda, és velük együtt megy a süllyesztőbe egy egész irány, egy egész politizálási módszer, egy beszédmód, egy paradigma.
Mindennél jobban jelzi, hogy az RMDSZ lába alól kifutott a talaj, hogy a vasárnap esti urnazárás után Kovács Péter főtitkár belenyilatkozott a közelgő éjszakába egy teljesen értelmetlen mondatot: „köszönettel tartozunk a választóknak”.
Ehhez nincs mit hozzáfűzni.
Végül muszáj megemlíteni azt a szánalmas húzást, amely talán a Victor Ponta és Călin Popescu-Tăriceanu székelyföldi végighordozásánál, és a Ponta mellett kiálló polgármesteri leveleknél is világosabban bizonyítja, hogy az RMDSZ mennyire összejátszott a PSD-vel a második forduló előtt (is), és hogy mennyire hülyének nézte a saját választóit.
Amikor az RMDSZ kiderítette, hogy a Markó Béla és Kelemen Hunor képével díszített és az RMDSZ nevében osztogatni tervezett szórólapokat a PSD rendelte, Kelemen Hunor nagy garral bejelentette, hogy feljelentést tesznek az ügyben.
Meg is történt, a feljelentés szövege nyilvános.
Csakhogy az a papír nem feljelentés.
Ha az lenne, nem a Polgári törvénykönyv előírásaira hivatkozna benne Kelemen Hunor, hanem a BTK-ra. Bűncselekmény gyanúja nélkül ugyanis nincs feljelentés. Hiába nyújtotta be tehát az RMDSZ a rendőrségen a „feljelentést”. Polgárjogi ügyekben nem a rendőrség, hanem a bíróság az illetékes. Elképzelhetetlen, hogy ezt ne tudnák az RMDSZ jogászai.
Mindez pedig arra utal, hogy szándékosan történt így, az egész szórólaposdiban pedig nyakig benne volt az RMDSZ is.
A nyilvánosság előtt eljátszották az áldozatot, mert mutatni kellett a népnek a harcos kiállást, de valójában hideg fejjel kitervelt aljas mutyizásról van szó, amit részletesen, előre lerendeztek a PSD-vel, szándékosan félrevezetve saját szavazóikat.
Akkor is, ha az RMDSZ valamilyen úton-módon ott virít majd a következő kormányban, ezt úgy hívjuk: bukás.
Fall Sándor
foter.ro/cikk

Új korszak kezdődhet Erdélyben
Az erdélyi magyarok többsége is Johannist támogatta. Noha a magyar lakta megyékben kevesen mentek el szavazni, a voksok 80 százalékát az erdélyi jelöltre adták. A romániai magyar pártok eltérően ítélik meg az elnökválasztás eredményét, abban azonban egyetértenek, új korszak kezdődhet Erdélyben.
Az erdélyi magyarok többségét jobban megmozdította a második forduló, annak ellenére, hogy magyar jelölt már nem volt versenyben. Igazi esélyt láttak az erdélyi jelöltben, Nagyszeben szász nemzetiségű polgármesterében, Klaus Johannisban. A magyar szavazók 80 százalék őt támogatta.
A Victor Ponta kormányában is részt vevő RMDSZ elnöke szerint valójában nem a jobboldali jelöltre szavaztak Romániában, hanem a most regnáló kabinet ellen, és ennek fényében kell értékelni az eredményt.
„Le kell vonni a következtetéseket, hogy miért volt ez a hatalmas proteszt. Fontosnak tartom azt, hogy egy olyan réteget mozgatott meg ez a választás, egy olyan választói réteget, amely egyébként sem parlamenti választásokon, sem önkormányzati választásokon nem tudtunk mi, politikusok, megmozgatni” – mondta Kelemen Hunor. Hozzátette, nem fűz nagy illúziókat ahhoz, hogy Johannis megválasztásával a kisebbségi és közösségi jogok megoldódnának. Az, hogy nemzetiségi elnöke lett az országnak, inkább azt sugallja, hogy Romániában már megoldódott a kisebbségi kérdés. Az értékek, amelyek Erdélyben természetesek, azok az egész országban természetessé váljanak.
Másképp látja ezt az EMNP elnöke. Toró T. Tibor szerint nemcsak az erdélyi magyarság, de a román-magyar viszony rendezése is új esélyt kapott Johannis győzelmével. „A megválasztott államelnök az élére állhat egy olyan román-magyar párbeszédnek, amely a lényegről szól, a megoldásokról szól, a közösségi autonómia-formákról szól, és talán áttörést is lehet elérni a román-magyar viszony normalizálódásában” – fogalmazott.
A demokrácia győzött a kommunizmussal szemben - így reagált Tőkés László. Az Európai Parlamenti képviselő szerint Románia újabb esélyt kapott a felemelkedésre, a rendszerváltozás folytatására. „Ennél szebb ajándékot nem is tudtam volna elképzelni a 25 évvel ezelőtti temesvári romániai népfelkelés évfordulójára - akkor is olyan elkeseredettek, reményvesztettek voltunk és íme, megbukott Ceausescu és íme, most fölénybe került a demokratikus oldal jelöltje” – jelentette ki Tőkés László.
A politikai elemzők szerint Romániában történelmi jelentőségű volt a mostani elnökválasztás, hiszen egy olyan országban, amelyet az alkotmány deklarál nemzetállamként, egy száz nemzetiségű, etnikai és vallási szempontból is kisebbséghez tartozó elnököt választottak.
hirado.hu

Elvetette az amnesztiatörvényt a román képviselőház
Elvetette a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) két képviselője által tavaly előterjesztett amnesztiatörvény tervezetét a bukaresti képviselőház kedden, az elnökválasztás utáni első ülésén, miután a téma az elnökválasztási kampány egyik forró témájává vált.
Az elnökválasztásokon győztes Klaus Johannis, a jobboldal jelöltje a kampányban azt vetette szociáldemokrata ellenfele, Victor Ponta kormányfő szemére, hogy az amnesztiatörvénnyel a PSD korrupt politikusainak akar mentőövet dobni és csak a választások miatt halogatta eddig a tervezet napirendre tűzését.
Victor Ponta pártelnök hétfőn jelezte: a PSD-nek le kell vonnia a következtetést a választás eredményéből, ezért a kormánytöbbség az első ülésen napirendre tűzi és elveti az amnesztiatörvényt. A keddi ülésen a képviselőház csaknem egyhangúlag utasította el az ellenzék által bírált jogszabályt.
A tervezet kezdeményezői azt javasolták, hogy amnesztiában részesüljenek Romániában azok, akik legfeljebb hatéves szabadságvesztéssel büntethető bűnöket követtek el, illetve közkegyelemben azok az elítéltek, akiket legfeljebb hétéves szabadságvesztéssel büntethető bűnökért ítélt el a bíróság. A román jogban az amnesztia a bűntett végleges „elfeledését" jelenti, vagyis törlik az illető büntetőjogi felelősségét, bármely szakaszban tart is az igazságszolgáltatási eljárás, illetve törlik a priuszt. A kegyelemnél a büntetett előélet megmarad: ez az intézkedés csak a büntetésre vonatkozik, amelyet vagy eltörölnek vagy enyhítenek.
Kedden a román parlament mindkét házában napirendre tűzték a korrupcióval gyanúsított képviselők és szenátorok eddig halogatott ügyeit is, és futószalagon szavaztak arról, hogy kiadják őket az igazságszolgáltatásnak. Romániában ugyanis a politikai nyilatkozatokra vonatkozó mentelmi jog mellett a törvényhozóknak más előjogokat is biztosít az alkotmány: csak a parlament jóváhagyásával lehet előzetes letartóztatásba helyezni őket vagy házkutatást elrendelni ellenük.
Azon tisztségben lévő vagy volt kormánytagok ellen, akik törvényhozói mandátummal rendelkeznek, csak az illető ház jóváhagyásával indítható bűnvádi eljárás.
A jobboldali Hotnews.ro hírportál októberi összesítése szerint az 580 tagú kétkamarás román parlament 35 tagjának „gyűlt meg a baja" az igazságszolgáltatással, a legtöbb esetben valamilyen korrupciós ügyben: 11 ellen vádat emeltek, 17 ellen bűnvádi eljárás van folyamatban, kettőt első fokon elítéltek, egy jogerős felfüggesztett börtönbüntetést kapott, 4-nek az esetében – akik kormánytagok voltak – a parlament nem járult hozzá a bűnvádi vizsgálat lefolytatásához. MTI
Erdély.ma

Az RMDSZ reménykedve pesszimista
Eddigi megnyilatkozásai alapján kisebbségi ügyekben nem sokat remél az új román államelnöktől, de reméli, idővel be kell majd látnia tévedését – mondta Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára a keddi Ma reggelben.
Romániában Klaus Johannis, a jobbközép Keresztény-Liberális Szövetség jelöltje, Nagyszeben szász polgármestere magabiztosan megnyerte az elnökválasztást. Az országos választási iroda a szavazatok 96 százalékos feldolgozottsága után közölte: Johannis csaknem tíz százalékkal előzte meg szociáldemokrata ellenfelét, Victor Pontát. A romániai elnökválasztás második fordulójában a választópolgárok 62 százaléka voksolt. Minden politikai szereplőnek le kell vonnia a következtetéseket a választás eredményéből – jelentette ki az újonnan megválasztott román államelnök. Klaus Johannis egyebek mellett a választási törvény módosítását, a rosszul megszervezett külföldi voksolás miatti felelősségre vonást és a korrupt politikusoknak kedvező amnesztiatörvény elutasítását kérte a parlamenttől.
Az RMDSZ kisebbségi ügyekben nem sokat remél az új román államelnöktől. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke úgy vélekedett, Klaus Johannis megválasztásával hosszú időre szünet következik a kisebbségi, közösségi jogok romániai érvényesülésében. A politikus hozzátette: ha a jobboldali Johannis nem akarja uralni a parlamentet és a kormányt, ha keresni fogja a konszenzusos megoldásokat, akkor sikeres elnöki mandátum elé nézhet. Az Erdélyi Magyar Néppárt szerint történelmi jelentőségű, hogy az 1989-es rendszerváltás óta először lehet erdélyi elnöke Romániának. A Magyar Polgári Párt azt írta: a jobboldali jelölt sikere bizonyítéka annak, hogy a magyarok körében nincs hitele az egyéni érdekeket követő hintapolitikának. A Székely Nemzeti Tanács szerint Klaus Johannis államelnökké választásával új korszak kezdődhet a magyar-román viszonyban.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára a keddi Ma reggelben azt mondta, borúlátásukat elsősorban Johannis önéletrajzi könyvére és nyilatkozataira alapozzák. Az új államelnök ugyanis korábban a kisebbségi kérdések kezelése szempontjából Európa mintaországának nevezte Romániát, azt írta, hogy a nemzetet nem etnikai, hanem jogi szempontból tekinti, azaz nem az anyanyelv, a vallás, a kultúra a meghatározó, hanem az állampolgárság, Katalóniát pedig a regionalizáció rossz példájának tartja, miközben az RMDSZ számára éppen ez a jó példa az autonómia szempontjából az Európai Unióban. A labda mindenesetre most az új államelnök térfelén pattog, és a következő időszakban kiderülhet, mit fog tenni a kisebbségi jogok területén. Az RMDSZ reméli, talán azt is be kell ismernie, hogy tévedett – fogalmazta meg Kovács.
Elmondta azt is, az RMDSZ szorongatott helyzetben volt a két forduló közt. A romániai magyarok több mint 80 százaléka azt várja tőle, hogy kormányon legyen, ehhez pedig talán a baloldali jelölt támogatása kellhetett volna, azt is tudták ugyanakkor, hogy egy nagyon jelentős rész voksol majd Johannisra, ezért – meggyőződése szerint helyesen – arra kérték szavazóikat, hogy belátásuk szerint szavazzanak. A kérdésre, maradnak-e a kormányban, Kovács azt mondta, a következő napokban elemzik majd ki a választási eredményt, és döntenek a szerepvállalásukról. Az biztos, hogy Romániának politikai stabilitás kell, aminek feltétele, megszűnjék végre az államelnök és a kormány közti civakodás – jelentette ki az RMDSZ főtitkára az M1 reggeli műsorában.
hirado.hu
Erdély.ma

Korodi: a jelenlegi ellenzékkel is párbeszédet kell folytassunk
A Duna Tv Közbeszéd című műsorában a műsorvezető Száva Enikő először arról kérdezte az adás meghívottját, Korodi Attila képviselőt, környezetvédelmi minisztert, hogy Johannis államelnöké választása után a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kormányon marad-e?
Korodi erre azt válaszolta, hogy ez most egy ilyen „lelkes szavazás után” nehéz kérdés, szerinte az a leghelyesebb, ha nem hoznak elhamarkodott döntést, mert a kormányzásnak mindig van jó és rossz oldala is. Hozzátette: az RMDSZ azt kell mérlegelje és eldöntse, hogy Johanis mandátuma alatt az erdélyi magyarok ügyének legjobb képviseletéhez mi a legmegfelelőbb eszköz.
A képviselő miután határozottan elismerte, hogy az RMDSZ jelenleg kínos helyzetben van, kifejtette, hogy az ellenzéki pártvezetőkkel is párbeszédet kell folytassanak.
Kelemen Hunor azon kijelentésére, miszerint Johannis megválasztásával hosszú időre nem lesz előrelépés a romániai nemzeti kisebbségek ügyében, Korodi azt mondta, hogy ő az Európa Tanács tagjaként ezt a kérdést másként közelíti meg. A képviselő reményei szerint Johannis jelenléte az erdélyi magyarokat megerősíti.
Száva Enikő azon felvetésére, miszerint Korodi nyilatkozataiból azt lehetett kivenni, hogy ő Victor Pontára szavazott, a képviselő erre kitérő választ adott, illetve egy viccel zárta le a témát. Majd arról beszélt, hogy ő az elmúlt 8 hónapban környezetvédelmi miniszterként szabad kezet kapott, és zavartalanul végezhette munkáját.
Korodi Attila azt mondta: a szövetség jól döntött, amikor a szavazókra bízta a döntés jogát, mert a „szavazás az egy érzelmi kérdés is”.
A választások második fordulója után sem lazult a kötelék az RMDSZ és a magyar választók között – állította a Közbeszéd vendége.
A területi szervezetek elemzése alapján az RMDSZ vezetősége dönt arról, hogy maradjanak-e a kormányzásban – magyarázta Korodi a beszélgetés végén.
dunatv.hu
Erdély.ma

Az RMDSZ kisebbségi ügyekben nem sokat remél Johannistól
Az RMDSZ kisebbségi kérdésekben nem sokat remél a vasárnap államfővé választott Klaus Johannistól – nyilatkozta az MTI-nek hétfőn Kelemen Hunor, a szövetség elnöke.
Az RMDSZ-elnök úgy vélte, Klaus Johannis megválasztásával hosszú időre szünet következik a kisebbségi, közösségi jogok romániai érvényre juttatásában.
"Johannis megválasztása azt üzeni, hogy Románia egy modell-ország, amelyben a kisebbségi kérdés meg van oldva, hisz a választók egy, a német kisebbség soraiból származó elnöknek szavaztak bizalmat. Ez persze nem igaz, de emiatt a magyarság törekvései hiteltelenné válnak" – jelentette ki Kelemen Hunor. "Az eddigi tapasztalataink alapján sem várjuk Johannistól, hogy felvállalja a kollektív jogoknak, az autonómiának az intézményesítését" – tette hozzá.
Megjegyezte azonban, hogy ha Klaus Johannis kiegyensúlyozott elnök lesz, és nem akarja uralni a parlamentet és a kormányt, ha keresni fogja a konszenzusos megoldásokat, akkor sikeres elnöki mandátum elé nézhet.
Kelemen Hunor úgy értékelte, fontos üzenet a megválasztott elnök számára, hogy a magyarok 75-80 százaléka rá szavazott. "A választók bizonyítottak. A következő időszakban a labda az ő térfelén van, most neki kell bizonyítania" – tette hozzá. Azt is elmondta, hogy üzenetben gratulált Johannisnak, és válaszüzenetet is kapott tőle.
Az RMDSZ elnöke úgy vélte, jól döntöttek, amikor azt mondták a magyar választóknak, hogy mindenki szavazzon a belátása szerint. Az sem ingatja meg szerinte az RMDSZ és választói közötti bizalmat, hogy pár nappal a választások második fordulója előtt Calin Popescu Tariceanuval, Victor Ponta miniszterelnök- jelöltjével vett részt székelyföldi körúton.
"Lehet ezt kampánykörútként is értelmezni, de én valamennyi helyszínen Tariceanu jelenlétében mondtam el, hogy nem biztatunk senkit arra, hogy egyik vagy másik jelöltre szavazzon" – fogalmazott Kelemen Hunor. Hozzátette, erkölcsi kötelességének érzi fenntartani a jó viszonyt azokkal a politikusokkal, akik korrekt módon viszonyultak a magyar közösség kérdéseihez. "Tariceanutól egy mondatot nem lehet elővenni, amely a magyarok ellen szólt volna" – jelentette ki. Az egykori korrekt koalíciós partnerek között említette Victor Ciorbea, Mihai Razvan Ungureanu és Emil Boc miniszterelnököket is.
Kelemen Hunor a következő napok kérdésének tekintette, hogy folytatódik-e a közös kormányzás a Victor Ponta vezette Szociáldemokrata Párttal (PSD). Hozzátette, bármilyen döntés előtt elemezni kell a választási eredményt, "meg kell érteni, ami történt". A politikus fontosnak tartotta, hogy a választási verseny a két jelölt közötti jelentős különbséggel végződött, és az új elnök megkérdőjelezhetetlen legitimitással kezdheti mandátuma kitöltését. Megemlítette, hogy a szavazatokban a regionális identitás is hangsúlyosan megjelent, fontosnak tartotta ugyanakkor, hogy a választók magatartását Victor Ponta elutasítása határozta meg.
"Van egy nagyszámú társadalmi csoport, amelyik egyik politikai erőben sem találja meg a saját számításait. E társadalmi csoport 2012-ben a Szociálliberális Szövetségre (USL) szavazott, most pedig egy olyan emberre, akitől azt reméli, hogy megoldja majd a problémáit" – értékelte a választás eredményeit Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Népújság (Marosvásárhely)

Közel 70 százalékkal Johannis győzött Maros megyében
A megyei választási iroda (BEJ) adatai szerint, hasonlóan az első forduló eredményéhez, az elnökválasztás második fordulójában is Klaus Johannis, a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) jelöltje kapta a szavazatok többségét.
Az állandó választási névjegyzéken szereplő 482.529 Maros megyei választópolgár közül november 16-án 280.173 személy, vagyis 58,06% járult az urnákhoz.
Az érvényes szavazatok száma: 276.701, érvénytelen szavazatok száma: 3.472.
A BEJ adatai szerint Klaus Johannis 189.918 szavazatot kapott (68,63%), Victor Ponta pedig 86.783-at (31,36%).
Maros megyében 24.641 személy szavazott pótlistán, és 1.898 személyhez szállítottak mozgóurnát.
(mózes)
Népújság (Marosvásárhely)

Csoda történt?
Kevés olyan, politikával is foglalkozó töprengő van az országban, aki elhitte volna, hogy 2014 novemberében meg lehet állítani a nagy garral menetelő Victor Pontát és a hatalom birtokában még több hatalomra áhítozó Szociáldemokrata Pártot. Pedig – lám! – megtörtént, s a szebeni, szász nemzetiségű polgármester fölényesen nyerte az elnökválasztást. Azért mondom, hogy fölényesen, mert igazából hatalmas hendikeppel indult, s bár az első fordulóban jegyzett kilenc–tízszázaléknyi lemaradása a melléje sorakozó más jobboldali jelöltek voksával esetleg ellensúlyozhatta volna a hátrányt, de úgy tűnt, azt inkább növelni fogja.
Hát nem ez történt, s így a csoda megesett: a szavazáson megjelent román állampolgárok bő többsége protestáló voksot adott a mai politikai vonalvezetésnek, elvetette a hazudozásra és az ígérgetésekre alapozott országlás gyakorlatát, s új, más politikát akar, mely az üres szavak helyett végre a tetteket állítja a politika útjelzőivé, s kigyomlálja a romániai közélet igazi rákfenéjét, a mindent átszövő és befonó korrupciót. A választók többsége úgy vélte, ennek az országos politikai színeváltozásnak most Klaus Iohannis a letéteményese, hát őt választotta a felettébb ingatag Pontával szemben. Még azon az áron is, hogy egy német nemzetiségűt állít az ország élére, ruház fel a legmagasabb közjogi méltósággal.
A gesztus érthető és magyarázható, és azt bizonyítja, az emberek többségének elege van a csak papíron létező gazdasági „fejlődésből”, a valósággal még köszönő viszonyban sem álló gazdasági és szociális statisztikai adatokból, legfőképpen pedig a nyaklótlan lopkodásból, ami a politikai osztály tagjainak és a hirtelen támadt újgazdagoknak jó, de a köznép csak alaposan ráfizet a példátlan harácsolásra. A nép úgy érezte, hogy a szűkszavú, de kétségtelenül mégis szavahihetőbb Klaus Iohannis hozhatja el a változást, amire immár negyed évszázada hiába várt az egyszerű választópolgár. S most ráébredhetett végre a szavazás hatalmára, mert nincs az a valamennyire is demokratikus politikai rendszer, amely egy meggyőző többség akaratát átírhatná. Ezt a választást még sokáig érdemes lesz elemezni, ahogyan az RMDSZ taktikáját és viselkedését is.
Magyari Lajos
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Váratlanul tarolt Johannis, fölényes győzelemmel ütötte ki Pontát
Pontának nincs szándékában lemondani a kormányfői tisztségről
Meglepően magas arányú győzelmet aratott a liberális Klaus Johannis nagyszebeni szász származású polgármester a szociáldemokrata Victor Ponta miniszterelnök felett a vasárnapi államelnök-választás második fordulójában.
A Központi Választási Iroda (BEC) tegnap közzé tett adatai szerint, 96,5 százalékos feldolgozottságnál Johannis csaknem tíz százalékkal múlta felül ellenfelét. Románia új államelnöke hétfő délelőtti nyilatkozatában kijelentette: le kell vonnia minden politikai szereplőnek a következtetéseket a választás eredményeiből. Tegnap délután Victor Ponta közölte, nincsen szándékában lemondani miniszterelnöki tisztségéről, továbbá a nap folyamán az is kiderült, hogy a szociáldemokrata vezetők többsége nem szeretné, ha a Szociáldemokrata Párt (PSD) távozna a kormányból. Választási körképünkben megyékre lebontva közöljük a jelöltek által elért eredményeket, amelynek értékelésére Kiss Tamás szociológust kértük fel.
Szabadság (Kolozsvár)

Vita tárgyává válhat az RMDSZ kormányzása
Nincs konszenzus az RMDSZ vezetői között a szövetség kormányzati szerepvállalásának folytatásáról, miután a kormánykoalíciós partner Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje elveszítette az államfőválasztást.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a következő napok kérdésének tekintette, hogy folytatódik-e a közös kormányzás a Ponta vezette szociáldemokratákkal, és hangsúlyozta, a szövetség kisebbségi kérdésekben nem sokat remél az államfővé választott Klaus Johannistól.
Az RMDSZ-elnök úgy vélte, Klaus Johannis megválasztásával hosszú időre szünet következik a kisebbségi, közösségi jogok romániai érvényre juttatásában. „Johannis megválasztása azt üzeni, hogy Románia egy modellország, amelyben a kisebbségi kérdés meg van oldva, hisz a választók egy, a német kisebbség soraiból származó elnöknek szavaztak bizalmat. Ez persze nem igaz, de emiatt a magyarság törekvései hiteltelenné válnak” – jelentette ki Kelemen Hunor.
„Az eddigi tapasztalataink alapján sem várjuk Johannistól, hogy felvállalja a kollektív jogoknak, az autonómiának az intézményesítését” – tette hozzá. Kelemen Hunor úgy értékelte, fontos üzenet a megválasztott elnök számára, hogy a magyarok 75-80 százaléka rá szavazott. „A választók bizonyítottak. A következő időszakban a labda az ő térfelén van, most neki kell bizonyítania” – fogalmazott.
„Az RMDSZ-nek lépnie kell”
Borboly Csaba, Hargita megye önkormányzatának elnöke azonban biztos abban, hogy az RMDSZ-nek azonnal ki kell lépnie a kormányból. „A magyar–magyar verseny helyett inkább a magyar–magyar együttműködésre kell koncentrálni, és kell kezdeni felkészülni és építkezni a 2016-os helyhatósági és parlamenti választásra” – szögezte le az elöljáró.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, az RMDSZ sepsiszéki elnöke is úgy véli, a szövetségnek több okból is fontolóra kell vennie, hogy érdemes-e tovább kormányozni a szociáldemokratákkal. „Egyrészt a PSD becsapta az RMDSZ-t a kampányhajrában osztogatott szórólapokkal, másrészt a kormány a legalapvetőbb demokratikus joguktól próbálta megfosztani a határon túli szavazókat. Nem utolsósorban, az erdélyi magyarság világosan állást foglalt Johannis mellett, ez pedig jelzésértékű üzenet az RMDSZ számára” – szögezte le Antal Árpád.
Pataki Csaba, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke a Krónikának elmondta, erősíteni kell a szövetség és a magyar közösség közötti párbeszédet, „hogy a két fél újra egymásra találjon”. A szatmári RMDSZ-es tisztségviselők egy részének Ponta melletti kiállása kapcsán Pataki Csaba elmondta: nem tartja ezt elítélendőnek, hiszen helyi szinten a vezetőknek joguk van eldönteni, hogy kit támogatnak. Hozzátette: a maga részéről nem avatkozott bele a korteshadjáratba, mindenkinek annyit ajánlott csak, hogy szavazzon a lelkiismerete szerint.
Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke a folytatásra vonatkozó kérdésünkre úgy fogalmazott, hogy ez egyelőre nem az RMDSZ és a magyarok döntése. „Johannis kinevezésével a Nemzeti liberális Párt (PNL) vezető nélkül maradt. Először meg kell nézni, hogy ki lesz az új pártelnök, szóba lehet-e állni vele. Másfelől meg kell várni, hogy mi történik a PSD háza táján” – magyarázta Szabó Ödön.
Kiss Sándor, a szövetség Bihar megyei elnöke úgy értékelte, az RMDSZ bölcsen döntött, hogy a választóira bízta az államelnök-választás második fordulójában való részvételt és szavazást. „A 2014-es választásnak a magyarság szempontjából két fontos tanulsága van: a magyarok a magyar–magyar versenyben ugyanazzal az óriási előnnyel az RMDSZ-t támogatták, ugyanakkor Romániában is érvényesült a másság keresése és az Obama-effektus” – fogalmazott.
Máté András, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke lapunknak elmondta, abban bízik, hogy Johannis egy kisebbség képviselőjeként nagyobb empátiával viszonyul a nyelvhasználati jogok és az autonómia kérdéséhez.
Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke úgy értékelte, a szövetség vezetői és a választók véleménye között csak egy vélt törésvonal létezik, semmiként egy reális diszkrepancia. Brassai szerint egyrészt a hatalomnak alább kellene hagynia az arroganciájából, másrészt mindinkább oda kellene figyelnie a helyi közösségekre. „Fontosabb volt a zsákmány ígérete”
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke közleményében történelmi jelentőségűnek nevezte az államfőválasztás eredményét. „Azzal, hogy Klaus Johannis személyében erdélyi elnöke lesz az országnak, kezdetét veheti Románia normalizálódása, és az általunk is vallott értékek – a korrupciómentes politika, a jól végzett munka becsülete, a nemzeti közösségek közötti kölcsönös tisztelet és tényleges esélyegyenlőség – lehetnek a meghatározóak” – fogalmazott Toró, aki úgy értékelte, a jobboldali jelölt választási sikere „az öntudatra ébredt civil társadalom fölényes győzelme a hazug és korrupt bukaresti pártokrácia felett”.
A pártelnök rámutatott, „a bukaresti képviselet monopóliumát birtokló RMDSZ számára fontosabb volt a korrupt politikai rendszerből eredő zsákmány ígérete, mint saját közösségének tiszta és egyértelmű hangja”.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke szerint az első fordulóhoz viszonyított magas részvételi arány és a jobboldali jelölt elsöprő sikere „ékes bizonyítéka annak a ténynek, hogy ma nincs hitele az egyéni érdekeket követő hintapolitikának”. Biró szerint a magyar közösség visszautasította „a lejárt szavatosságú politikusok által keltett burkolt vagy helyenként nyílt ellenpropagandát és minden demobilizáló üzenet ellenére élt szavazati jogával”.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke szerint Johannis megválasztásával esély van arra, hogy az erdélyi magyarok, a székelyek végre otthon érezzék magukat a szülőföldjükön, és hogy a román–magyar viszony javuljon az elkövetkező időszakban.
Izsák szerint ez az új korszak a kölcsönös tiszteletre, az alapvető emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartására, Magyarország és Románia közötti hosszú távú bizalomra épülhet. Hozzátette: mindez esélytelen a székelyek jogainak intézményi garanciája nélkül, a székely törekvések elismerése nélkül, illetve a székely zászló, és a magyar feliratok további üldözése mellett.
Krónika (Kolozsvár)

Portré: szász politikus a román nemzetállam élén
A magát egységes, oszthatatlan nemzetállamként meghatározó, több mint 85 százalékban ortodox Románia egy szász nemzetiségű, lutheránus államfőt választott vasárnap az ország élére Klaus Johannis, a Nemzeti liberális Párt (PNL) elnöke, az ellenzéki Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltje személyében.
A Nagyszeben polgármesterének elnökké választása apropóján az MTI által megrajzolt portré hivatkozik az 55 éves politikus honlapján közzétett rövid életrajzra, amelyben Johannis egy szerény körülmények között élő erdélyi szász család sarjaként mutatkozik be. Bár szülei – sok tízezer nemzettársukkal együtt – 1990-ben kitelepedtek Németországba, Klaus Johannis azt állítja magáról, hogy sosem akart elköltözni szülőföldjéről. A Digi 24 hírtelevízió róla készült portréfilmjében megjegyzi: ebben nagy szerepe volt annak is, hogy felesége, Carmen román nemzetiségű.
Nagyszebeni ugródeszka
Johannis a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen szerzett fizikatanári oklevelet 1983-ban, néhány évig vidéken, majd szülővárosában, Nagyszebenben, volt iskolájában, a Samuel von Brukenthal német tannyelvű főgimnáziumban tanított. Az 1989-es fordulat után belépett a Romániai Németek Demokrata Fórumába (FDGR), amelynek egyik vezetője szerint a 90-es évek végén a város akkori vezetése egy német tanfelügyelőre kért javaslatot az érdekképviselettől: így lett Johannis tanfelügyelő, majd főtanfelügyelő.
Amikor a 2000-es esztendőben felmerült, hogy a német fórum is állíthatna polgármesterjelöltet a szászok által alapított Nagyszebenben, rá esett a választás, mert egyedül ő rendelkezett közigazgatási tapasztalattal. Az viszont az FDGR számára is hatalmas meglepetés volt, hogy a 95 százalékban román többségű város lakossága bizalmat szavazott a német közösség jelöltjének. Vezetése alatt Nagyszeben látványos fejlődésnek indult, a városházán egymásnak adták a kilincset a külföldi befektetők, Nagyszeben 2007-ben Európa kulturális fővárosa lett. Azóta háromszor újrázott 70 százalék fölötti szavazataránnyal.
Az erdélyi polgármestert a PNL korábbi elnöke, Crin ANtonescu vitte be a bukaresti nagypolitikába – emlékeztet az MTI. 2009 őszén az ő kezdeményezésére javasolták Johannist miniszterelnöknek a Traian Băsescu államfő ellen összefogó szociáldemokraták és liberálisok.
Ugyancsak Antonescu hívására mondott le 2013 februárjában az FDGR elnökségéről, és lépett be a PNL-be, ahol egyből elnökhelyettesi tisztséget kapott. Idén Antonescu hátat fordított a PSD-nek, és immár a baloldal ellen fogott össze a jobbközép Demokrata-Liberális Párttal (PDL), majd lemondott a PNL elnökségéről.
A párt legnépszerűbb politikusaként júniusban Johannist választották a PNL elnökévé, a felmérések ugyanis neki jósolták a legnagyobb esélyt, hogy legyőzze Victor Ponta kormányfőt az elnökválasztáson. Politikai ellenfelei Johannis német nemzetiségét lejáratására, a román állam iránti lojalitása megkérdőjelezésére próbálták felhasználni. A témát Ponta kampánya visszatérő elemévé tette: rendszeresen utalt arra, hogy – az ACL jelöltjével ellentétben – ő román és ortodox vallású.
Elemzők egyetértenek abban, hogy Johannis politikai karrierjében – a helyi közigazgatásban elért eredményei mellett – német mivolta is szerepet játszott: a szűkszavú, megfontoltan beszélő, roppant komoly ember a „német mítosz” megtestesítője a románság számára.
Német sors Erdélyben, Romániában
A többnyire evangélikus szászok ősei a mai Luxemburg és Belgium területéről több mint 800 éve érkeztek Erdélybe, a katolikus svábokat a 18. században Mária-Terézia telepítette a Bánságba. A második világháború idején Ion Antonescu marsall megállapodott Hitlerrel abban, hogy a romániai németeket a Wehrmacht sorozza be: a túlélők közül sokan nem tértek haza. Az otthon maradottak közül sokakat a kollektív bűnösség elve alapján a kommunisták Szibériába deportáltak, vagy kényszerlakhelyre űztek. Így már az 1950-es évekre felére csökkent a romániai németek száma.
A Ceauşescu-diktatúra idején Románia egyszerűen eladta a szászokat és svábokat a Német Szövetségi Köztársaságnak, amely több mint egymilliárd márkát fizetett 1968 és 1989 között kitelepedésük jóváhagyásáért. Miközben a két világháború között még 800 ezer német élt Romániában, számuk 1990-re negyedmillióra apadt, mára pedig 36 ezren maradtak.
A románok ma már egyetértenek abban, hogy kár volt elüldözni a németeket az országból, és – miközben a magyar kisebbséggel szemben sokszor gyanakvóak – gyakran utalnak rá, hogy a történelem során többször voltak a szászokkal egy táborban, akik 1918-ban támogatták Erdély Romániához csatolását.
A románok azt a felvirágzást is elismeréssel emlegetik, amelyet az elődeik által meghívott Hohenzollern-dinasztia uralkodása idején ért meg Románia 1866 és 1947 között. Így valójában nem is olyan rendkívüli, hogy 2018-ban, Nagy-Románia létrejöttének centenáriumán egy szász nemzetiségű elnök áll majd az ország élén.
Krónika (Kolozsvár)

Johannis és a romániai eufória politológus szemmel
Az apolitikus fiatalok nagyarányú választási részvétele, az internet szerepe és a PSD gyűlöletkampánya egyaránt hozzájárult Klaus Johannis győzelméhez Bakk Miklós politológus szerint. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem tanára a Krónikának adott interjúban elmondta: kisebbségi törekvései terén az erdélyi magyarság közvetlenül nem várhat előrelépést a német nemzetiségű politikus államfővé választásától, elnöki közvetítői szerepe azonban lehetőséget adhat arra, hogy ilyen kezdeményezéseket is a törvényhozás és a kormányzás befolyásolói közé emeljen.
– Mivel magyarázható az államfőválasztás második fordulójának lényegesen kisebb eséllyel nekivágó Klaus Johannis sikere, aki minden várakozást felülmúló győzelmet aratott ellenfelével szemben? Maga Nagyszeben polgármestere is az internet szerepét emelte ki a szavazópolgárok mozgósításában, mások a diaszpórában tapasztalt választási rendellenességekkel indokolják a jobboldali jelölt diadalát.
– Úgy hiszem, a magyarázat többrétű, és gondolom, az utólagos vizsgálatok is visszaigazolják ezt. Először is: nagy számban jelentek meg szavazni – a jelek szerint – olyan fiatalok, akik a korábbi felmérések szerint a közömbös, apolitikus vagy elitellenes-rendszerellenes kategóriába tartozhattak. Az internet, a közösségi hálózatok szerepe az ő esetükben valóban fontos lehetett.
Másodszor: nagyon fontos szerepe volt a külföldön élő románságnak. Itt most nem a szavazataikra gondolok, hanem arra, hogy ők is részei, méghozzá nagyon aktív működtetői voltak annak a közösségi hálónak, amely a külföldi szavazókörök kérdésének tematizálásával sok román állampolgár – itthoni ismerőseik, rokonaik – szavazási hajlandóságát megváltoztatta. Végül maga az első forduló utáni PSD-kampány is szerepet játszott ebben. A szociáldemokraták gyűlöletkampánnyal próbáltak olyan törésvonalakat felerősíteni, amelyekről azt gondolták, hogy az ő többségüket konzerválják, de tévedtek.
–Tehát esetleg indokoltabb ott keresni a választás végkimenetelét, hogy mit rontott el Victor Ponta és az általa vezetett Szociáldemokrata Párt (PSD)? Mennyiben tekinthető a baloldallal és annak jelöltjével szembeni protestszavazatnak az államelnöki megmérettetésen született eredmény?
– A PSD elutasítása önmagában még nem protestszavazás. Ha viszont a Johannis-szavazatok egy részét az egész eddigi zsákmánypolitikai rendszer elutasítása motiválta, akkor már protestszavazásról beszélhetünk. Ezzel összefüggően tény, hogy valami rendszerváltó hangulat, eufória lengi most be Romániát. Johannis néhány kijelentése is arra utal, hogy így fogja fel a helyzetet. „Visszavettük az országot”, mondja, azonban nem vagyok meggyőződve, hogy ez egy gyökeres rendszerátalakítás kezdete.
– Milyen kihatással bírhat Johannis győzelme a belpolitikai erőviszonyokra? Előfordulhat-e például, hogy átrendeződik a parlamenti aritmetika, és új többség, ebből kifolyólag új kormánykoalíció és kormány jöjjön létre még a 2016-os törvényhozási választások előtt?
– Az államfőnek igazából nincsenek alkotmányos eszközei arra, hogy koalíciókat hozzon létre, alakítson át. Azonban kialakult egy ilyen gyakorlat, várakozás, amely Traian Băsescu alatt szinte szokásjoggá vált. Nem tudom, Johannis folytatni akarja-e ezt. Nem habitusa, és informális eszközei sincsenek annyira hozzá, tehát a várt rendszerátalakulás abban az irányban várható, hogy gyengébb államfő, erősebb kormány, erősebb parlamenti ellenőrzés következik. Ez nem egyik napról a másikra jön el, ezért nem jósolható meg, hogy marad-e a Ponta-kormány, amely alkotmányjogilag nyugodtan maradhat.
– Egyike volt azoknak az erdélyi magyar értelmiségieknek, akik az államfőválasztás második fordulója előtt kibocsátott felhívásukban az erdélyi reménykedés képviselőjének nevezték Johannist. Mennyiben erősödhet ön szerint a szebeni politikus elnöki mandátuma révén az összerdélyi szolidaritás, milyen mértékben járulhat hozzá ez a siker a régió felemelkedéséhez?
– Johannis kampánya egyértelműen előhívott, aktivizált egyfajta közös erdélyi identitást. Ez most egy erős érzületi alap, a kérdés az, hogy ki mit tesz vele. Elsősorban Johannisnak kell valamiképpen erre reflektálnia. Hogy miképp teszi, arra nincs elképzelésem. De ettől függetlenül a transzszilvanista mozgalom intézményesülésének nem szabad leállnia, nem volna jó, ha a Johannis-illúziók lefékeznék ezt a mozgalmat.
– Bár a többségében magyarok lakta vidékeken a választáson való részvétel elmaradt az országos átlagtól, még így is magasabb volt, mint a két héttel korábbi első fordulóban, amikor két magyar jelölt is szerepelt a 14 elnökjelölt között. Ugyanakkor a magyar szavazók túlnyomó többsége Johannisra voksolt. Milyen következtetéseket kellene levonniuk ebből az erdélyi magyar politikai alakulatoknak? Különösen az RMDSZ-nek, amely választói belátására bízta ugyan, hogy kire szavaznak, ám eléggé nyilvánvalóan kormányzati partnerének kampányolt.
– A magyarok jelentős többsége Johannisra szavazott, ennek egyik oka véleményem szerint egyfajta ösztönös erdélyiség. A kevésbeszédű, de a szavakat megfontoltabban, nagyobb súllyal használó Johannis közelebb állt az erdélyi szavazókhoz, mint az a Ponta, akiről az egyik neves román elemző azt írta, hogy „folyadék”, amely fölveszi annak az edénynek a formáját, amelybe beletöltik.
A legfontosabb üzenet, amit az RMDSZ kapott: nem tekinthet el választóinak ettől az ösztönös viszonyítási keretétől csupán valamilyen koalíciós-taktikai ésszerűség nevében. Mindeddig az RMDSZ elsősorban abban a kérdésben őrizte meg a választóinak a bizalmát, hogy legyen-e az erdélyi magyarságnak parlamenti képviselete.
A parlamenti képviselet megőrzése érdekében a magyar választók többsége mindeddig követte az RMDSZ-t, minden más politikai kérdést – így köztük a mostani államfőválasztást is – azonban külön mérlegelés tárgyává tett és tesz. Viszont ezekben a kérdésekben sem hasznos az RMDSZ-nek szembemenni választói többségének az opcióival, mert ez erodálja az iránta való bizalmat.
– Várhat-e előrelépést kisebbségi törekvései terén az erdélyi magyarság azt követően, hogy Johannis személyében először lesz egy nemzeti kisebbség soraiból származó államfője Romániának?
– Közvetlenül nem, mert Johannis nem nagyon szólhat bele a kormányzásba. Viszont államfőként közvetítői szereppel rendelkezik az állam és a társadalom között, ezt az alkotmány 80. szakasza elő is írja számára. Ez adhat neki lehetőséget arra, hogy – például – fontos mozgalmakat, civil kezdeményezéseket, köztük kisebbségieket is a törvényhozás és a kormányzás befolyásolói közé emeljen.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Érzelmek győzelme
Ha vasárnap a román állampolgárok többsége „racionális” döntést hozott volna az államfőválasztás második fordulójában, Kelemen Hunor azzal a meggyőződéssel dolgozna tovább Victor Ponta árnyékában, hogy a magyarság törekvései hitelesek maradtak.
Az RMDSZ elnöke szerint ugyanis Klaus Johannis győzelme azt üzeni, hogy Románia egy modellország, amelyben a kisebbségi kérdés meg van oldva, hisz a választók egy, a német kisebbség soraiból származó jelöltnek szavaztak bizalmat, emiatt pedig jóval kevesebben fogják elhinni nekünk, hogy itt súlyos problémákkal küszködünk.
A szövetség nagyon sokat, majdnem mindent megtett annak érdekében, hogy valamiféle bizarr ésszerűségre hivatkozva, szociáldemokrata harcostársaival vállt vállnak vetve megőrizze a jelenlegi politikai berendezkedést.
Saját kormánypozíciói megvédése érdekében nemcsak választói köztudott akaratával volt képes szembemenni, hanem a teljes romániai társadalmat felrázó új szelekkel is, amikor egyértelműen közölte: Johannist semmilyen formában nem tudják támogatni.
A magyarfaló Corneliu Vadim Tudor – aki Ponta mögé állt – annyiban segített az RMDSZ-en, hogy a szövetségnek rá hivatkozva nem kellett teljes mellszélességgel kiállnia a kormányfő mellett a nyilvánosság előtt, de a kiskapu Johannis hihetetlen győzelme láttán túl kicsinek bizonyul, ezen nem lehet kimenekülni.
Az első fordulót megelőző kampánya során Kelemen Hunor azt hangoztatta, neki nem a másik magyar jelölttel, hanem a teljes román társadalommal van vitája, a többségieket kell meggyőzni arról, amit gondolunk, akarunk.
Ebből kiindulva még inkább felháborító, hogy az RMDSZ nem látott túl az orra hegyénél, és nem akarta tudomásul venni, hogy a „célközönségében” rövid idő alatt milyen gyökeres változások mentek végbe. Pedig csak a Majális utcai székházból kellett volna lesétálni a kolozsvári Főtérre, s nyilvánvalóvá vált volna, mi zajlik éppen Erdélyben.
Johannis világraszóló diadala óriási pofon az RMDSZ „racionális”, feltétel nélkül a húsosfazékhoz húzó politikájának. Merthogy Nagyszeben polgármestere egy olyan mozgalom hátán jut a Cotroceni-palotába, amelyet pontosan azok az emberek karoltak fel, akikkel érdemben, tisztességesen lehet tárgyalni, vitázni a jövőnkről.
Olyan polgárok, akik át- és túllátnak a PSD bocskoros, mioritikus uralmán, akik felvilágosultan, öntudatosan akarnak dönteni az ország és a benne élő emberek sorsáról – kitörő, megújító, felszabadító érzelmek, nem pedig gyökértelen, hideg számítások által vezérelve.
De nem, Kelemen Hunort ez sem győzte meg: hétfőn a magyar törekvések hiteltelenné válásáról mert beszélni, „megfeledkezve” pártja sok-sok évnyi kirakatkormányzásáról, amellyel már nagyon sokszor visszaélt a hatalom.
Valahol kell lennie egy határnak, amelyen túl már nem lehet büntetlenül eltávolodni a szavazóktól, az Erdélyben most magyart és románt összekovácsoló valóságtól. Erre a legjobb bizonyíték éppen a mester, Ponta túlkapása, aki jókora nyaklevest kapott be- és megtörtnek hitt Romániájától.
Páva Adorján
Krónika (Kolozsvár)

Meleşcanu is belebukott az államfőválasztásba
Nyolc napon belül a második külügyminiszter bukott bele a külföldön élő románok szavazása miatt kirobbant botrányba: a múlt hétfőn lemondott Titus Corlăţean helyére aznap kinevezett Teodor Meleşcanu hétfőn bejelentette, hogy távozik tisztségéből.
Victor Ponta miniszterelnök közölte: Mihnea Motocot, Románia Európai Bizottsághoz delegált nagykövetét jelöli a helyére.
A tárcavezető az államfőválasztás vasárnapi második fordulójának külföldi menetét ismertetve mindazonáltal a pozitívumokra igyekezett helyezni a hangsúlyt. Mint kifejtette, csupán öt nappal a második forduló előtt vette át a tárca irányítását, így elsődleges célja az volt, hogy gördülékenyebbé tegye a szavazás menetét, miután az első körben hiába álltak egyesek hosszú órákig sorban a külképviseletek előtt, a lassú ügymenet miatt végül nem tudtak szavazójogukkal élni.
Meleşcanu emlékeztetett: a tárca honlapjáról is letölthetővé tették azt a nyilatkozatot, amelyben a választópolgár saját felelősségére kijelenti, hogy máshol nem szavazott, emellett növelték a bélyegzők és a szavazófülkék számát. Azt állította ugyanakkor, hogy a külföldi szavazókörök számának növelése törvényesen nem volt lehetséges, így az lehetővé tette volna a végeredmény megóvását.
A miniszter rámutatott: mindezek nyomán rekordszámú külföldön élő román élhetett választójogával, hiszen több mint 370 ezren voksoltak, ami háromszorosa az első forduló részvételnek. Azt is kifejtette, hogy a szavazási folyamat „jelentősebb incidensek" nélkül zajlott. Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy vasárnap este az urnazárás utána párizsi és a torinói külképviselet előtt rekedt, felháborodott román állampolgárokat könnygázzal kellett szétoszlatni.
A miniszter szerint a választási ügymenetet szabályozó jelenlegi jogszabály elavult, nem felel meg a demográfiai realitásoknak, mivel azt még az EU-csatlakozás előtt fogadták el, azóta viszont mintegy hárommillióan költöztek külföldre dolgozni.
Meleşcanu bocsánatot kért azoktól, akik nem tudtak szavazati jogukkal élni, megjegyezve: valakinek vállalnia kell a felelősséget, és mivel a polgárokat nem lehet felelőssé tenni, ő maga vállalja a felelősséget azzal, hogy lemond.
Mint ismeretes, Meleşcanu elődje, Titus Corlăţean azért mondott le, mert nyomást gyakoroltak rá a külföldi szavazókörök számának növelése érdekében, amit ő törvénytelennek tartott, ezért nem volt hajlandó meglépni. Ugyanakkor utódja, Teodor Meleşcanu is ugyanezen álláspontra helyezkedett, ennek nyomán ismét csak több ezernyi külföldön élő román állampolgár nem tudott szavazati jogával élni, mivel hiába álltak be a külképviseletek előtt kígyózó sorokba, nem kerültek sorra urnazárásig.
Emiatt Párizsban és Torinóban a felháborodott tömeg megpróbált behatolni a külképviseletre, amit a kivezényelt rohamrendőrök könnygázzal akadályoztak meg.
A külföldi voksolás miatti incidensek nyomán a két forduló között kormányellenes tüntetések zajlottak Romániában, mivel fölmerült a gyanú, hogy a baloldali kormány szándékosan korlátozta a rendszerint a jobboldalra szavazó külföldi románok szavazati jogát. Ezek a fejlemények jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a jobbközép jelölt, Klaus Johannis vereséget mért az esélyesebbnek tartott baloldali jelöltre, Victor Ponta miniszterelnökre.
Balogh Levente |
Krónika (Kolozsvár)

Berlin lehet Johannis iránytűje
Két hét alatt két román külügyminiszter is belebukott a botrányos körülmények között zajló külföldi szavazásba. A Victor Ponta kormányfő által kijelölt új tárcavezető az uniós kapcsolatok javítását célozza. Klaus Johannis megválasztott államfőtől Washington és Brüsszel iránt elkötelezett, de főleg Berlinre figyelő külpolitikai irány várható.
Lemondott Teodor Melescanu, az egy hete kinevezett román külügyminiszter tegnap, mivel az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában nem sikerült megszerveznie a külföldi szavazókörök munkáját. Sokan többórás sorban állás után sem tudtak voksolni. Melescanu elődje, Titus Corlatean a választás november 2-i első fordulójában történt szabálytalanságok nyomán mondott le múlt hétfőn. Ponta tegnap Mihnea Motocot, Románia állandó EU-képviseletének vezetőjét javasolta új román külügyminiszternek. Az elnökválasztási vereség után politikailag meggyengült szociáldemokrata miniszterelnök a döntéssel vélhetőleg nem kívánt pártvitákba keveredni, ezért választott karrierdiplomatát. Motoc személye a Brüsszellel való hangsúlyosabb együttműködést is célozza. E téren Pontának komoly gondjai voltak, miután uniós nyomásra kényszerült feladni a Traian Basescu leköszönő államfő korábbi eltávolítására vonatkozó terveit.
Washingtonban és Brüsszelben megkönnyebbüléssel fogadták Klaus Johannis elnökké választását, sokan attól tartottak, hogy Ponta államfőként Moszkva felé közelít. Bukarestben az államfőnek fontos szerepe van a diplomáciai irány kialakításában, az utóbbi években rendszeresen Basescu képviselte az országot az uniós csúcstalálkozókon. A német nemzetiségű leendő államfő megválasztását követően közölte, folytatni fogja a román külpolitika alappilléreit jelentő stratégiai partnerségi kapcsolatokat, így az Egyesült Államokkal való együttműködést, és erősíteni fogja Romániának a NATO-ban és az EU-ban elfoglalt helyét és szerepét. – Be fogom bizonyítani, hogy Románia hiteles, megbízható partner, amelyre hosszú távon lehet számítani – mondta Johannis. Az is nyilvánvaló, hogy különösen szoros lesz a román–német viszony, a megválasztott szász államfőnek alighanem egyfajta külpolitikai iránytűt jelent majd a berlini diplomácia. Johannis várhatóan kevésbé harsányan fogja bírálni Moszkvát, mint tette azt elődje, Traian Basescu.
* * * Névvita A kommunista állam hivatalnokának önkényes döntése nyomán szerepel I-vel Klaus Werner Johannis neve okmányaiban. A Románia elnökévé választott német politikus egy nagyszebeni televíziónak elmondta, születésekor édesapja németesen, J-vel akarta beíratni a családnevét, ahogy felmenői a XVI. század óta használják, a nagyszebeni anyakönyvvezető azonban ezt 1959-ben megtagadta. – A bonyolult és bürokratikus procedúra miatt később lemondtam a névváltoztatásról, de bevallom, magánlevelezéseim során továbbra is J-vel tüntetem fel a családnevemet. Egy dolog, hogy milyen nevet vállalok fel, és más, hogy mi szerepel a hivatalos okiratokban – szögezte le Johannis. Szerinte a sajtó helyesen jár el, ha németesen írja erdélyi szász őseitől örökölt nevét. (R. Sz.) Pataky István, Rostás Szabolcs
Magyar Nemzet
Erdély.ma

Leváltani a népet
Mint egy duzzogó kisgyerek, aki rossz fát tett a tűzre, és megbüntették a szülei, úgy viszonyult Kelemen Hunor a vasárnapi választás eredményeihez. Hétfő délig hallgatott, aztán megmondta: semmi jóra ne számítsunk Johannistól. Ahhoz képest, hogy nem győzik hangsúlyozni, az RMDSZ a polgárokra bízta a döntést, elég feltűnő az a rosszallás, ahogy a magyar szavazók nagyon határozott kiállásához viszonyulnak.
Egy percig sem volt kétséges, az RMDSZ vezetői Pontának szurkoltak, ezt burkoltan ugyan, de többen, többször megfogalmazták, nem győzték dicsérni a Szociáldemokrata Párt megbízhatóságát, a közösen elért eredményeket, még Tăriceanut is megsétáltatták Székelyföldön, abban bízva, hogy kormányzásának szép emléke talán jobb belátásra térít néhány választót. Nem így történt, a székelyföldi megyékben a részvétel is nagyobb volt, mint az első fordulóban vagy az öt évvel ezelőtti elnökválasztáson, és a magyarok túlnyomó többsége – megkockáztatható a 90 százalék – Johannis megválasztását támogatta. Az „erős közösség hangja”, Kelemen Hunor az első forduló után büszkén jelentette ki: megerősödött a kötelék az RMDSZ és választói között. Lám, alig két hét alatt majdnem semmivé foszlott eme sziklaszilárd kapcsolat.
Kelemen Hunor aggódik, hogy egy kisebbség soraiból kikerült államelnök csökkenti a közösségi jogok érvényesítésének lehetőségét, „hitelesíti Románia kisebbségpolitikáját”, holott megtette ezt már rég a szövetség azzal, hogy lassan tizennyolc éve folyamatosan kormányon van. Szomorúan fejtegette, hogy Johannis megválasztása miatt „hosszú időre szünet következik be a romániai közösségi és kisebbségi jogok érvényre juttatásában”, mintha a Pontáékkal közös kormányzás oly nagy előrelépést hozott volna. Néhány kilométer utat talán újraaszfaltoztak, de emlékezzünk csak, még törvényben szabályozott követeléseknek sem sikerült érvényt szerezni, lásd a MOGYE-ügy vagy a székelyzászló-botrány. Ezért kellene könnyeket ejtenünk?
Határozottan és jól láthatóan rosszulesett az RMDSZ csúcsvezetésének, hogy a magyarság ismét szembement javaslatukkal. Alig ketten-hárman merték megfogalmazni utólag, hogy bizony felül kellene vizsgálniuk a kormányon maradást, hisz a közösség, melyet képviselnek, felülbírálta ezt is. Kelemen Hunor igen gyorsan, már hétfő délben jelezte Pontáéknak, hogy rájuk számíthatnak a továbbiakban is, csak később kezdték mondogatni néhányan: talán megfontoltabb, közös döntés kellene a helyzet elemzése után.
Bármennyit óvatoskodtak a két forduló között az RMDSZ vezetői, így is szembefutottak a pofonnal, és a rossz politikai döntésnek többnyire ára van a civilizált világban. Megtörténhet, úgy érzik, maradniuk kell, náluk jobban senki nem képviselheti a magyarság ügyeit. Akkor pedig nem marad más, a népet kell leváltani.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Hírsaláta
KERESZTELKEDJÉK ÁT! Klaus Johannis megválasztott államfő átkeresztelkedését kérő online petíciót kezdeményezett egy román blogger, költő és újságíró. A mélyen vallásos Marius Ianuş blogján arra hivatkozik: ha a szász politikus nem tér át az ortodox hitre, akkor nem lehet majd emlegetni a nevét az ortodox egyházi liturgiákban. „Az átkeresztelkedést egy ősi törvény írja elő, amelynek korábban Románia idegen uralkodói is alávetették magukat” – érvel. A petíciót eddig 433-an írták alá. (Maszol)
A FACEBOOK HATALMA. Adatsorokkal bizonyítja egy blog, hogy a közösségi média nagymértékben hozzájárult a Klaus Johannis és Victor Ponta közötti erőviszonyok megfordulásához az elnökválasztás második fordulójában. Az adatok azt mutatják, hogyan tört előre a kevésbé ismert szász elnökjelölt a választás napjáig, és hogyan aktivizálta a választókat a Facebook és a többi közösségi oldal. A hvg.hu gyorselemzése szerint egy jó jelölt (Johannis sikeres, de nem túlexponált polgármester) és a haragos nép politikai léptékkel nézve másodpercek alatt le tudja dolgozni a profi, államhatalommal és forrásokkal megtámogatott jelölt fölényét a közösségi médiában, és győzni tud. (Maszol) NEM JOHANNIS NYERT: PONTA VESZTETT. A román nyelvű jobboldali média szerint elsősorban Ponta vesztette el az államelnök-választást, mert nem látta át, mekkora érzelmi hatása lesz annak, hogy a külföldön élő románok egy része nem szavazhat. A Hotnews.ro hírportál azt írja, Ponta újból megalázta saját népét, és ez volt az utolsó „arroganciacsepp”, betelt a pohár. A honlap szerint a közösségi portálok fiatal nemzedéke döntötte el a választás kimenetelét egy kisebb „szavazási forradalommal”. Az Evenimentul zileiben Dan Andronic, az újság igazgatója azt írta: Johannis győzelme lényegében a leköszönő Traian Băsescu államelnök utolsó politikai győzelme, aki Pontáék 2012-es elsöprő parlamenti választási diadala után nem adta fel a harcot a Szociáldemokrata Párttal, utolsó pillanatig küzdött Pontával és az általa képviselt korrupt rendszerrel. PÁNIK SZATMÁRNÉMETIBEN. Múlt vasárnap a színházi bemutatót követő partiról késő este hazatérő Gabriela Dorgai színésznőt a Szamos-parton, a városközpont közvetlen közelében megerőszakolták és meggyilkolták. A hatóságok a tettest még nem kapták el. A Krónika úgy tudja, a szatmári rendőrségnek, valamint a segíteni érkezett bukaresti nyomozóknak már van gyanúsítottjuk, azonban egyelőre nem sikerült bizonyítani bűnösségét, ezért nem hozakodnak elő eredményeikkel. A rendőrség eddig több mint száz személyt hallgatott ki és DNS-vizsgálatot is igénybe vett. Tettes híján a sajtó találgatásokba kezdett, a magyarországi média például úgy véli, ugyanaz a személy ölt Szatmáron, aki tavaly Budapest közelében hasonló módszerrel végzett egy nővel a Duna-parton. A sajtóhírek, valamint a rendőrség eredménytelensége miatt a város lakói félnek az utcán járni.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A katedrától a Cotroceni-palotáig (Szász kisebbségi politikus az egységes román nemzetállam élén)
A magát egységes, oszthatatlan nemzetállamként meghatározó, több mint 85 százalékban ortodox Románia szász nemzetiségű, lutheránus államfőt választott az ország élére Klaus Johannis, Nagyszeben polgármestere, a Nemzeti liberális Párt elnöke, az ellenzéki Keresztény–Liberális Szövetség államfőjelöltje személyében.
Az 55 éves politikus honlapján közzétett rövid életrajzában szerény körülmények között élő erdélyi szász család sarjaként mutatkozik be. Bár szülei – sok tízezer nemzettársukkal együtt – 1990-ben kitelepedtek Németországba, Klaus Johannis azt állítja magáról, hogy sosem akart elköltözni szülőföldjéről. A Digi 24 hírtelevízió róla készült portréfilmjében megjegyzi: ebben nagy szerepe volt annak is, hogy felesége, Carmen román nemzetiségű. Johannis a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen szerzett fizikatanári oklevelet 1983-ban, néhány évig vidéken, majd szülővárosában, Nagyszebenben, volt iskolájában, a Samuel von Brukenthal német tannyelvű főgimnáziumban tanított. Az 1989-es fordulat után belépett a német kisebbség érdekvédelmi szervezetébe, a Romániai Németek Demokrata Fórumába. A fórum egyik vezetőjének visszaemlékezése szerint a ’90-es évek végén a város akkori vezetése egy német tanfelügyelőre kért javaslatot az érdekképviselettől: így lett Johannis tanfelügyelő, majd megyei főtanfelügyelő. Amikor 2000-ben felmerült, hogy a német fórum is állíthatna polgármesterjelöltet a szászok által alapított Nagyszebenben, rá esett a választás, mert ő volt az egyedüli, aki közigazgatási tapasztalattal rendelkezett. Hatalmas meglepetés volt, hogy a 95 százalékban román többségű város lakossága bizalmat szavazott a német közösség jelöltjének. Vezetése alatt Nagyszeben fejlődésnek indult, a városházán egymásnak adták a kilincset a külföldi befektetők, Nagyszeben 2007-ben Európa kulturális fővárosa lett. Azóta háromszor újrázott 70 százalék fölötti szavazataránnyal. Az erdélyi város polgármesterét a Nemzeti Liberális Párt korábbi elnöke, Crin ANtonescu vitte be a bukaresti nagypolitikába. 2009 őszén az ő kezdeményezésére javasolták Johannist miniszterelnöknek a Traian Băsescu államfő ellen összefogó szociáldemokraták és liberálisok. A nagyszebeni polgármester ugyancsak Antonescu hívására mondott le 2013 februárjában a Német Demokrata Fórum elnökségéről, és lépett be a liberális pártba, ahol elnökhelyettesi tisztséget kapott. Idén Antonescu hátat fordított a Victor Ponta vezette szociáldemokratáknak, és immár a baloldal ellen fogott össze a jobbközép Demokrata Liberális Párttal, majd lemondott a Nemzeti Liberális Párt elnökségéről. Júniusban Klaus Johannist választották pártelnöknek, a közvélemény-kutatások ugyanis neki jósolták a legnagyobb esélyt arra, hogy legyőzze Pontát az elnökválasztáson. Így ő lett a Keresztény–Liberális Szövetség államfőjelöltje.
Politikai ellenfelei Johannis német nemzetiségét lejáratására, a román állam iránti lojalitása megkérdőjelezésére próbálták felhasználni. A témát Victor Ponta kormányfő kampánya visszatérő elemévé tette: rendszeresen utalt arra, hogy – Johannisszal ellentétben – ő román és ortodox vallású. Az elemzők egyetértenek abban, hogy Klaus Johannis politikai karrierjében a helyi közigazgatásban elért eredményei mellett német mivolta is szerepet játszott: a szűkszavú, megfontoltan beszélő, roppant komoly ember a német mítosz megtestesítője a románság számára.
A többnyire evangélikus szászok ősei a mai Luxemburg és Belgium területéről több mint 800 éve érkeztek Erdélybe, a katolikus svábokat a 18. században Mária-Terézia telepítette a Bánságba. A második világháború idején Ion Antonescu marsall megállapodott Hitlerrel abban, hogy a romániai németeket a Wehrmacht sorozza be: a túlélők közül sokan nem tértek haza. Az otthon maradottak közül sokakat a kollektív bűnösség elve alapján a kommunisták Szibériába deportáltak. Így az 1950-es évekre megfeleződött a romániai németek száma. Később a Ceauşescu vezette kommunista Románia egyszerűen eladta a romániai szászokat és svábokat a Német Szövetségi Köztársaságnak, amely több mint egymilliárd márkát fizetett 1968 és 1989 között kitelepedésük jóváhagyásáért. 1990-re negyedmillió német maradt Romániában: többségük a rendszerváltás után kivándorolt. A két világháború között még 800 ezer német élt Romániában. Mára 36 ezren maradtak.  A románok ma egyetértenek abban, hogy kár volt elüldözni a németeket az országból. A magyar kisebbséggel szemben sokszor gyanakvó románok gyakran utalnak rá: a történelem során többször voltak a szászokkal egy táborban, 1918-ban a szászok is támogatták Erdély Romániához csatolását. Azt a felvirágzást is elismeréssel emlegetik, amelyet az elődeik által meghívott Hohenzollern-dinasztia uralkodása idején ért meg Románia 1866 és 1947 között.
Mindezek tükrében talán nem is olyan rendkívüli, hogy 2018-ban, Románia létrejöttének centenáriumán egy szász nemzetiségű elnök áll majd az ország élén. (MTI)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Communitas-támogatás a Téglás diákjainak
Idén új formában hirdette meg a szórványvidéki anyanyelvű oktatást támogató pályázatát a Communitas Alapítvány. A dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum, a dél-erdélyi magyar oktatás egyik bástyájaként ezúttal is jelentős támogatásban részesült, közölte a tanintézmény igazgatója: A Communitas Alapítvány évek óta egyik fő támogatója intézményünknek, a bentlakási és ingázási költségek fedezésében pedig a legjelentősebb támogatónkként tartjuk számon. Idén váltás történt az erre vonatkozó pályázati kiírásban.  Míg a Communitas korábban az ingázási és bentlakási költségek támogatására is kalendarisztikus évben számolta a juttatást, addig idéntől átálltak a tanév szerinti támogatási rendszerre, ami a tanintézmények, diákok szempontjából sokkal előnyősebb, sőt az elszámolást is átláthatóbbá teszi. Intézményünk idén a bentlakási költségek résztámogatására 7673 lejt kapott a Communitastól, ingázásra pedig 25 625 lejt – közölte Kocsis Attila Levente iskolaigazgató. Elmondta továbbá, hogy a dévai Téglás Gábor Elméleti líceumban jelenleg 25 diák veszi igénybe a bentlakást, többségükben Zsil-völgyiek, valamint három más megyéből érkezett fiatal. Számukra a Communitas Alapítvány támogatásából a bentlakási költségek 25-30 százalékát tudják fedezni szeptember – március időszakra. Az ingázó diákok száma ennél sokkal magasabb: naponta 41 diák ingázik Csernakeresztúrról, 3 Bácsiból és 21 Vajdahunaydról. Előbbieket iskolabusszal szállítják nap mint nap Dévára, utóbbiak viszont egy magáncéggel kötött szerződés értelmében, a cég városközti buszával közlekednek. Ebbe az önkormányzat a költségeknek mintegy 30 százalékával pótol be. A Communitas Alapítvány résztámogatásával viszont az egy főre eső ingázási költség nagyjából negyedére csökken. – Ez még így sem elhanyagolható összeg, hiszen vannak családok, ahonnan testvérpárt ingáztatnak a szülők és mondjuk a 180 lejes havi bérletből még mindig rájuk hárul 40-45 lej. De mindenképp a Communitas támogatás jelentős mértékben csökkenti az ingázási kiadásokat. És ezt az idei tanév teljes időszakára biztosítani tudjuk – fogalmazott az iskolaigazgató, a diákok, szülők nevében is köszönve a támogatást, amely nélkül nagyon nehéz lenne fedezni az ingázás, bentlakás költségeit és ez számos diák esetében kizárná az anyanyelven való tanulás lehetőségét. 
Gáspár-Barra Réka
Nyugati Jelen (Arad)

Nevetséges magyar feliratok a szatmári kórházban
Lecserélik a körülbelül három hete átadott szatmárnémeti járóbeteg-rendelő feliratait, mivel a magyar verzióban igen sok volt a hiba. 
A közel három évig tartó felújítást követően a városközpontban lévő járóbeteg-rendelőt az államelnök-választás első fordulója előtt pár nappal adták át Victor Ponta jelenlétében.
A Szatmár megyei önkormányzat szerint legalább fél éve befejezték a munkát, azonban úgy tűnik, a rendelők ajtóira került felirat szakszerű fordítására nem volt elég az a hat hónap sem, melyet vélhetően azért vártak ki, hogy az átadással a szociáldemokrata jelölt népszerűségét emeljék.
Az első – azóta már kijavított – szarvashiba egyébként messziről szemet szúrt, az intézmény bejárata fölötti táblán ugyanis „Járóbeteg-szakrendelés” helyett mindössze annyi szerepelt, hogy „Járóbeteg”. Ezt a táblát egyébként a napokban lecserélték.
Constantin Demian, a Szatmár megyei kórház szóvivője lapunknak elmondta, igyekeznek korrigálni a hibát, és miután elkészítették a szakszerű magyar fordításokat, meg is rendelték az új táblákat. Hozzátette, valószínűleg még e héten lecserélik az összes hibás feliratot.
A szóvivő kérdésünkre arról számolt be, hogy a kórház magyarul beszélő munkatársainak bevonásával készültek a kétnyelvű táblák, azért azt gondolták: a feliratok rendben vannak. Hozzátette, amint a megnyitó alkalmával befutottak hozzájuk az első erre vonatkozó észrevételek, azonnal léptek.
Az épületben járva egyébként megállapítható, hogy nemcsak a fordítások rosszak, de a helyesírással is voltak problémái annak, aki a magyar verziót készítette. Legalábbis erről árulkodik a „fűl-orr-gégészet”, az „alergiológia-imunológia” vagy a „tüdöintézet” felirat.
A „Gyermek ideg és pszichiátria” valószínűleg a „Járóbeteg”-hez hasonlóan egy szó kihagyásával jöhetett létre (vélhetően a Gyermek-ideggyógyászat és pszichiátria helyett), míg a „Bőrgyógyászat és nemi betegségek” vagy a „Munka orvostan” felirat minden bizonnyal egyszerűen a hanyagság számlájára írható.
A Szatmár megyei önkormányzat egyébként nem először fut bele ilyen hibába – a négy-öt éve átadott felújított sürgősségi kórházban is bőven akadtak rossz fordítások. Egyebek mellett becsúszott olyan hiba is, melyet csak komoly költségek árán lehetett volna kijavítani, a helytelenül, hosszú ű-vel írt „sűrgősségi” felirat például a bejáratnál lefektetett speciális gumi padlóborításba lett belepréselve
Babos Krisztina
Szabadság (Kolozsvár)

EMNP: piros lapot érdemel az RMDSZ
Az RMDSZ hiába tagja az Európai Néppártnak (EPP), immár ötödik alkalommal kampányolt a jobboldali helyett a baloldali államfőjelöltnek, ezért a szövetséget ki kellene zárni az európai pártcsalád soraiból – jelentette ki Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke.
Nagyváradi sajtótájékoztatóján a bihari politikus úgy fogalmazott, az RMDSZ „piros lapot érdemel” a néppárttól azért, ahogyan az államfőválasztás második fordulója előtt viselkedett.
Elfogadhatatlannak nevezte továbbá, hogy a román nagykövetségek megbízására egyes nagyvárosokban könnygázt vetettek be a romániai szavazópolgárok szétoszlatására, akik élni akartak szavazati jogukkal.
Zatykó szerint a történtek után azonnal le kellene mondania a Ponta-kormánynak, mivel a külföldön élő román állampolgárokat meg akarta akadályozni abban, hogy éljenek a jogukkal. Zatykó ugyanakkor erőtlen érvelésnek nevezte Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyilatkozatát, miszerint egy német kisebbségi megválasztásával a magyarság törekvései hiteltelenné válnak.
„A szövetség 15 éve van kormányon, vagy a hatalom közelében – mindeddig ez képezte az ürügyet a kisebbségi jogok érvényesítésének elodázására. Amikor kormányon vannak, akkor azt állítják, hogy meg vannak oldva a kisebbségi kérdések az országban, ha nem, akkor az ellenkezőjét” – mutatott rá az EMNP alelnöke.
Csomortányi István, a néppárt Bihar megyei elnöke szerint az RMDSZ Bihar megyében is nyilvánvalóan Victor Ponta mellett kampányolt, a politikus tudomása szerint Szabó Ödön RMDSZ-es szenátor nemcsak a szövetség polgármestereit, hanem a helyi lelkipásztorokat és papokat is felkereste, hogy azok arra biztassák híveiket, hogy Pontára szavazzanak. Elmondta továbbá, értesülései szerint Székelyhídon, Érmihályfalván, Alsólugason az RMDSZ a roma kisebbségeket élelmiszerrel és pénzzel vesztegette meg.
Zatykó Gyula szerint azok, akik Nagyszeben polgármesterére szavaztak, a jelenlegi „korrupt, rabló kormány és a szociáldemokraták helyi vörös bárói ellen” voksoltak. Úgy értékeli, a választók érett döntést hoztak, és nem tévesztették meg őket a baloldal aljas kampányfogásai. Az alelnök örömét fejezte ki, hogy nagyon sok fiatal ment el szavazni és a Victor Ponta miniszterelnök-államfőjelölt elleni tüntetéseket is egyetemisták szervezték meg.
Szabadság (Kolozsvár)

Aláírta Hegedüs Csilla kulturális miniszteri kinevezését az államfő
Hgedüs Csillát, a kulturális minisztérium államtitkárát javasolja a minisztérium tárcavezetői tisztségébe - jelentette be Kelemen Hunor a Mediafax szerint. A hírügynökség szerint a döntést a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) hozta meg.
UPDATE: aláírta Hegedüs Csilla miniszteri kinevezését Traian Băsescu államfő november 18-án, kedden este. Az államelnök Mihai Motoc külügyminiszteri kinevezését is aláírta, a két új tárcavezető beiktatására szerdán kerül sor.
Az RMDSZ kulturális főtitkár-helyettesi tisztségét betöltő, épített örökségvédelmi ügyekben jártas szakember közgazdászi és felnőttképzési oklevéllel rendelkezik, államtitkári megbízatása előtt Kelemen Hunor korábbi kulturális miniszter tanácsadója volt.
Kelemen Hunor megjegyezte, az új tárcavezető jelölésének időzítése nem politikai jelzés akormánykoalícióban való további részvétel tekintetében, egyszerűen most telt le az a másfél hónapos időszak, ameddig ideiglenes tisztségviselő állhatott a tárca élén Victor Ponta miniszterelnök személyében.
Az újságírók arról is kérdezték Kelemen Hunort, nem lép-e ki az RMDSZ Victor Ponta kormányából, miután a romániai magyar választók túlnyomó többsége nem Pontára, hanem a jobboldal jelöltjére, az államfővé megválasztott Klaus Johannisra szavazott az elnökválasztáson. A magyar érdekképviselet vezetője azt mondta: a területi szervezetek vezetőinek bevonásával elemzik a választás eredményét, majd a Szövetségi Állandó Tanács jövő heti ülésén dönt arról, hogy az RMDSZ kormányon marad-e.
A parlament által jóváhagyott kormányszerkezet szerint a kulturális miniszter egyben miniszterelnök-helyettesi tisztséget tölt be a kormányban. A koalíciós egyezmény értelmében erre a posztra az RMDSZ javasol tisztségviselőt. A tisztség Kelemen Hunor lemondása nyomán üresedett meg. Kelemen júliusban jelentette be, hogy lemond kormányzati tisztségeiről, miután a kormány az RMDSZ-szel szemben lépett be a kisebbségek európai polgári kezdeményezéséről szóló luxemburgi perbe. Traian Basescu államfő október 9-én hozott rendeletet Kelemen Hunor felmentéséről, miután az RMDSZ első jelöltjének, Biró Rozália szenátornak, a "szövetségi parlament" (SZKT) elnökének kulturális miniszterré való kinevezését elutasította.
Az államfő második alkalommal már nem utasíthatja el a kormányfő által jelölt miniszter kinevezését. (hírszerk./mti)
maszol.ro
Transindex.ro,

Győzelem?
Kétségtelen, nagy teljesítmény a romániai szavazópolgárok részéről, hogy a voksgyártó szocialista gépezettel szemben sikerült – eddig példa nélkülinek tekinthető eredménnyel – az orrára koppintani a vörös monstrumnak. Annak az ideológiailag sehová sem sorolható, médiabirodalmat, kormányzati eszközöket is maga mögött tudó koncrágó konglomerátumnak, mely pár napja még az arrogancia mindent elhomályosító szemüvege mögül azt hitte: bármit lehet.
Tegyük még hozzá, a magyar szavazók is nyertes csatát ünnepelhetnek, az öntudat alkalmi győzelmét, harmadjára sikerült ugyanis fityiszt mutatniuk az RMDSZ-es korifeusoknak az általuk ajánlott, több sebből is vérző „belátás szerinti” szavazás miatt, melynek ezúttal is hamar kiviláglott a fonákja.
De valóban győzelmet ünnepelhetünk-e? Mert szász elnökünk lett ugyan, viszont egyelőre Bukarestben sem a Győzelem-palotára keresztelt kormányban, sem a Nép Házának nevezett parlamentben nem érezni lényeges változásra utaló jeleket. A koalíció tagjai máris jelezték, továbbmenetelnek, Victor Pontának pedig esze ágában sincs lemondani a kormány éléről (esetleg, ha pártja kéri), mindössze szabadságra ment, szomorúságát kezelendő. A honatyák háza táján némi mozgolódás ugyan megindult – lásd: amnesztiatörvény elvetése, pár összeférhetetlen, korrupcióval gyanúsított képviselő, szenátor elmeszelése –, viszont az elmúlt évek perspektívájából nézve előfordulhat, hogy ez csak pillanatnyi fellángolás, avagy némi takarítás a felsőbb körökben. Rendszerváltásról beszélni korai lenne, és noha a legnagyobb veszélyt, egy teljesen fékek és egyensúlyok nélküli hatalmi rendszer beágyazódását sikerült elkerülni, egy fecske igen ritkán csinál tavaszt. Nem is igazán rendelkezik eszközökkel ehhez. Az államfői hatalmat ugyanis a legutóbbi alkotmánymódosítás nagy mértékben megnyirbálta. Traian Băsescu lavírozása sokakat megtéveszthet, a tény viszont az, a kormány nem a Cotroceni-palotában található. A „böszei” vonalat követni pedig nem biztos, hogy tanácsos.
Johannis győzelme viszont megmutatta, hogy a román társadalom igenis, változik, nem volt teljesen értelmetlen az elmúlt negyedszázad. Felnőtt egy nemzedék, mely magasról tesz a szocialista-populista mesékre. Nagyjából ennek tagjait láthattuk az utcán tüntetni az elmúlt napokban a szász jelölt mellett, a regáti ellen. Megmozdulásuk igen gyorsan váltott hatalomellenesre, kérdés viszont, ez mire elég.
A vasárnapi eufóriát talán ideje felváltania az ébredésnek. Érkezik a tél – mely várhatóan és a többéves hagyományhoz igazodva ismét készületlenül éri országunk illetékeseit –, növekvő kiadásokkal és más gondokkal. Azt pedig egyelőre csak a Fennvaló és esetleg néhány szakember lenne képes megmondani, hogyan hatnak majd zsebünkre a kormány több mint nagyvonalú kampányajándékozási rohamai.
Ami pedig minket, magyarokat illet: igen korai még fellélegezni. A központi média némely „megaszondó” embere máris a kisebbségi politika teljes sikeréről beszél – lásd az államfő származását –, és ez a kijelentés hamar az általános diskurzus részévé válhat. A pontai bagázs mellett kitartó szövetségünk viselkedése sem túl bizalomkeltő, de az új államfő viszonyulása az autonómia kérdéséhez is kérdőjelek tömegét hozza jogérvényesítési esélyeink vonatkozásában. Nagy D. István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Késlelteti Hegedüs és Motoc kinevezését Băsescu
Elhalasztotta Traian Băsescu államfő Hegedüs Csilla kormányfő-helyettesi, illetve művelődési miniszteri, illetve Mihnea Motoc külügyminiszteri eskütételét.
Az elnök szerdán este arra hivatkozott, hogy Motoc Románia EU-nagyköveteként a diplomáciai testület tagja, és kinevezése előtt le kell mondania a diplomatastátusról.
Ennek a hatályba lépéséhez azonban a miniszterelnök ellenjegyzése is szükséges, viszont mivel Victor Ponta kormányfő hétfőig szabadságon van, csak akkor léphet érvénybe a nagyköveti tisztségből való viszszahívása. Addig Hegedüsnek is várnia kell, mivel egyszerre írta alá a kinevezésüket.
Krónika (Kolozsvár)

A látszatkeltés színe és fonákja
Megtörtént, amit kevesen tartottak valószínűnek: Klaus Johannis, a protestáns szász győzött az ortodox román „nemzetállam” elnökválasztási küzdelmében. Annak ellenére, hogy ellenfelei minden bevethetőt bevetettek a vallásos, és nemzeti érzületre való apellálástól a teljességgel légből kapott fekete propagandáig. Aradon és Temesváron olyan óriásplakátok jelentek meg, amelyekre Tőkés Lászlót is odamontírozták a PDL-s csapat prominensei mellé. Aradon a Direct Arad című kiadvány a Klaus Johannis a Băsescu–Tőkés-kormány előkészítésén fáradozik, újabb fizetés- és nyugdíjcsökkentés várható című cikkében nem kevesebbet állított, mint hogy Tőkés László lesz a Johannis által kinevezendő, Traian Băsescu vezette új kormány miniszterelnök-helyettese és külügyminisztere. Jól bevált baloldali technika ez, diabolizálni egy közéleti vagy történelmi figurát, majd ellenfelünk nyakába varrni a vele való szövetkezést. Működik ez a szélsőségesnek bélyegzett pártok vonatkozásában, de egész ideológiák viszonylatában is. Lásd: nemzetben való gondolkodás = nacionalizmus, nacionalizmus = sovinizmus, sovinizmus = rasszizmus, s aki rasszista, az már akár náci is lehet. Aki szót emel a nemzeti érdekek mellett, egyből ott találhatja magát Hitler és Mussolini társaságában.
E fegyver bevetése azt jelzi, hogy már a valószerűségre sem ügyelnek a rágalmazástechnikában, pusztán olyat akartak mondani, amit a választópolgárok egy része „bevesz”. Mert bármennyire is komikus a politikai viszonyokkal nagyjából tisztában levő erdélyi magyarok számára egy Băsescu–Tőkés-kormány, az eseményeket nem követő „mezei” román választó, aki látta már a tévéhíradóban Băsescut Tőkés mellett ülni, mondjuk Tusnádfürdőn, hitelt adhat e politikai rémhírnek.
Ellensúlyok és garanciák
Johannis győzelmének nem azért örülhetünk, mert most aztán egycsapásra jobbra fordul az erdélyi magyarság sorsa. Annál is inkább, mivel a német aligha fog autonómiaügyben engedményt tenni nekünk. Hadd szögezzük azért le: ezt Pontától sem várhattuk, aki ugyebár nem ismeri el Székelyföld létezését, prefektusai révén szabályos háborút visel a székely zászlók ellen, s meglehetősen illojális módon ismételten leszögezte: az RMDSZ az autonómiát – az autonómiastatútumot is beleértve – csak kampánycélokra használja.
Elnökként Johannis ellensúlyát képezheti az utódkommunisták politikai erőcentrumának, s vélhető, hogy komolyan gondolja az általa képviselt hatékonyság-, pontosság- és munkaideológiát. Aligha állja majd útját a korrupció intézményes üldözésének, remélhetően kevésbé lesz partner a balkáni kéz kezet mos játékokhoz. (Kevésbé, mondom, mert aki teljes mértékben tiszta marad és totálisan merev, az könnyen megütheti a bokáját. Elnöknek lenni nem életbiztosítás, amint azt az Egyesült Államok története is mutatja.)
Ugyanakkor Orbán Viktor mozgástér- és szuverenitásnövelő, magyar érdekű gazdaságpolitikájának Johannis általi bírálata nem túl biztató. Akkor sem, ha ez a markáns megnyilvánulás elsősorban nem magyar–román viszonylatban értelmezendő, hanem a globalizáció tematikáján belül. Azt lehet belőle kiolvasni, hogy Johannis nem készül meglepetéseket okozni a globalizmus kontra helyi társadalmak burkolt háborújában, megmarad a mainstream politizálás medrében, tudomásul veszi a háttérben működő globális főhatalom döntéseit.
Bizton megállapítható, hogy a német jelölt győzelme egyfajta mentalitásváltozást jelez, van, aki a Facebook-generáció győzelmét ünnepli. Az erdélyi magyarság szemszögéből kétségkívül kedvező fejlemény, hogy a rajtunk uralkodó többségi nemzet idegenellenessége csökkent, ugyanakkor a jelenség kontextusa, az elfordulás a gyökerektől, az önfeladásig menő másság-elfogadás, a fogyasztói kultúra vészes terjedése minket is veszélyeztet, történetesen még inkább, mint a románság magyarellenessége.
Amíg kirúgnak?
Az RMDSZ számára ez a választás egyértelmű kudarc. A magyar választók önmagukhoz képest szép számmal járultak az urnákhoz, négyötödük Johannist támogatta, bár az RMDSZ hivatalos álláspontja – miszerint mindenki szavazzon lelkiismerete szerint – de facto Ponta mellett kampányolt mind a helyi vezetők, mind pedig a csúcsvezetés szintjén. Ennek ellenére sejthető volt, hogy az RMDSZ demobilizáló kampánya nem jár majd sikerrel, az meg különösen, hogy a magyarság többsége nem voksol Pontára.
Első nyilatkozatában Kelemen Hunor sajnálkozását fejezte ki az eredmény felett, leszögezve, hogy „Johannis megválasztása azt üzeni, hogy Románia modellország, amelyben a kisebbségi kérdés megoldott, hisz a választók egy, a német kisebbség soraiból származó elnöknek szavaztak bizalmat. Ez persze nem igaz, de emiatt a magyarság törekvései hiteltelenné válnak.” Végre valamiben egyetérthetünk az RMDSZ elnökével! Érdekes, hogy ez az érv 2009-ben, amikor miniszterelnök-jelöltként került szóba Johannis, de a PSD-s jelölt tervezte volna kinevezni, nem jutott eszükbe. Ugyanakkor a fő kérdés az, hogy miként válhatott Románia már 1999-ben (!) olyan országgá, amelyet modellként emlegetett még az Egyesült Államok elnöke is, átvéve a korábban Ion Iliescutól hallott, a valósággal szöges ellentétben álló öntömjénező szólamokat? Klaus Johannis kiváló arc a román látszatkeltésben, de nem az RMDSZ volt a látszatkeltés első számú aktora 1996-tól errefelé? Most jön rá az RMDSZ vezetője, hogy a külföld véleménye is számít, és hogy a külpolitikai nyomásgyakorlás mégiscsak egy használható eszköz, amelynek kicsorbulása felett most sajnálkozik. Másrészt, azért arra is érdemes odafigyelni, hogy mindezt nem azután mondta Kelemen, hogy Johannis nyert Smaranda Enachéval vagy Lucian Mândruţával szemben, mert akkor még érthető lenne a szomorkodás. No de Ponta vonatkozásában, aki legfeljebb a klikkérdekű egyezkedésben volt partner, amúgy semmi jót nem hozott nekünk?
A magyarság azért használhatja ma sokkal kisebb hatékonysággal a külpolitikát, mint az autonómia kivívására alkalmas eszközt, mert két év híján két évtizede az RMDSZ fő tevékenysége a román imázsápolás volt. Most kétségkívül nehéz lenne előállni azzal, hogy mi is a valós helyzet, hogy az RMDSZ kormányzati szerepvállalása mellett is folytatódott a közel száz éves asszimilációs politika, s hogy mi mégiscsak igényt tartanánk külföldi segítségre, és igen, mondjuk ki: nemzetközi rendezésre. Mert nem érdekünk, hogy „jó fiúk legyünk”. Hogy addig sugározzuk kifelé, hogy mi ügyesen elrendezzük a dolgainkat a román hatalommal Bukarestben a lényeget nem érintő, sorsunkon érdemben nem javító titkos paktumokkal, amíg közösségünk nem csökken az önfenntartási küszöb alá.
De ne legyenek illúzióink, az RMDSZ addig folytatja imázsápoló, látszatkeltő politikáját, amíg arra lehetősége van. „Meddig leszünk kormányon?” – kérdezte egy SZKT-képviselő a kilencvenes évek végén, majd megadta rá a választ: „amíg ki nem rúgnak.” Nos, ebben a mondatban benne van az engedményekért kuncsorgó, paktumozgató, a román nemzetstratégiai érdekeknek alájátszó RMDSZ politika lényege. Ezt kellene végre megtörni, véget vetni a hamis látszatkeltésnek, és visszatérni a magyar érdekű politikához.
Borbély Zsolt Attila |
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Repedések a vörös betonon
A népnek mindig igaza van – mondta ki Victor Ponta elnökjelölt vasárnap este az urnazárások, és ama felismerés után, hogy ha a nép nem akar valamit, nem elég a meggyőzésére a világ összes pénze, a kormányfői szék, a legbefolyásosabb médiabirodalmak támogatása, a román ortodox egyház. Márpedig a választók egyértelműen kinyilvánították, mit nem akarnak, bár napközben még a legmerészebb politikai elemző, guru vagy spindoktor sem merte volna kijelenteni, hogy Johannis győz, ráadásul ilyen arányban.
Megdőlt ezzel és érvényét veszítette több mítosz is. Nem szeretnék ma fiatal pályakezdő szociológus lenni, ugyanis nehéz napok várnak rájuk: a bölcsészek várhatóan elkerülik majd a szakot, hiszen kemény matematika, a szociális hálózatok most felnövő tudományának, gyakorlatának alapos ismerete kell a szakma további műveléséhez. Innen fújhat a győzelem szele, azoké, akik képesek voltak szembemenni az olajozott vörös gépezettel, és egy magát hivatalosan ortodoxnak tituláló országban egy protestáns kisebbségit juttattak győzelemre.
A győzelmes voksokat leadók vélhetően nem vásárolnak akatisztokat, és bérletük sincs olyan ortodox portálokra, ahol havi 24 euróért egyhavi „tisztítást” lehet vásárolni. Ettől függetlenül lehetnek jó keresztény emberek, vagy egyszerűen csak olyan tisztességes állampolgárok, akik megunták, hogy öltönyös csibészek vagy gengszterek mindent kimagyarázzanak egy bonyolult, folyamatos cirkusz keretében.
A román civil társadalomról van szó, amelynek felnőtt mára egy egészséges része, olyan fiatal emberek, akiket nem lehet az orruknál fogva vezetni, nem tartanak tévét a háznál, és saját véleményük van az életről, amelybe csak annyi politikát engednek be, amennyi feltétlenül szükséges. Ez a láthatatlan tömeg szerveződött a háttérben laza szövetséggé, feltehetően a rendelkezésre álló világméretű agórán, ott találtak egymásra, miután aggódni kezdtek saját maguk, szeretteik, barátaik és az országuk jövőjéért. Ez az a generáció, amelynek döntéseket befolyásoló része a megélhetése érdekében reggeltől estig kénytelen írni-olvasni, fegyelmezetten gondolkodni – ellentétben például a parlamentben magukat honatyáknak tituláló számos senkiházival –, keményen dolgozik, és elvárja, hogy a politika vagy a politikus ne nézze hülyének. Megtanulta, hogy az életben mindenért keményen meg kell dolgozni, s ezen a teszten az uborkafára felkapaszkodott habkönnyű politikusok, köztük Ponta is, elcsúsztak.
Másrészt nehezen hihető – s ezen a szocialisták is elgondolkodhattak volna –, hogy egy egész ország népe azok után szavaz bizalmat egy baráti, bűnöző társaság kijelölt vezetőjének, hogy egy kormányra való korábbi vezetőjük, miniszterük vagy miniszterelnökük már megjárta a börtönt vagy épp oda készül. Al Capone legpénzsóvárabb könyvelője is pironkodott volna annyi pénz láttán, amennyit a szocialista vezetők – bizonyítottan a közösből! – eddig kiloptak, amit meg csak elherdáltak, eurómilliárdokat, azért a baráti Kína baráti kormánya egy szép, nagy levegős stadionban egyszerűen felakasztotta volna őket. Kezdve a Bechtel nevű szélhámossággal, amikor vásároltunk 50 kilométernyi sztrádaszerűséget méregdrágán, befejezve a szállításügyi minisztérium nevű gyagyások intézetével, akik hosszú évek óta keményen dolgoznak azon, hogy Renault vagy Ford szedje a sátorfáját. Nem vicc, Marokkóból Münchenbe hamarabb megérkezik a Logan személygépkocsi, mint Mioveni-ből, és erre a szocialista kormány válasza az, hogy időnként előáll egy hihetetlenül drága megvalósíthatósági tervvel, vagy egyszerűen csak évek óta hazudozik. Márpedig a Renault esetleges távozásával nemcsak egy-két megye gazdasága omlik össze kártyavárként, hanem tízezernyi beszállító cég, kis cégek, gyárak, sok ezer ember jelene és jövője, a román gazdasági növekedés meg mínuszos lesz. Szocialista buli volt Vâlcea megye koronaékszere, az Oltchim vegyi kombinát kiárusítása, ott is százezer ember jövője forog kockán, legjobb úton vagyunk a teljes hazai tejfeldolgozás csődje felé, miközben ők vörös sálakat meg szatyrokat osztogatnak – hogy csak néhány példát soroljunk.
Nem csoda hát, hogy a fiatal emberek elolvasták Johannis programját, amelynek legelső pontja leszögezi: egy társadalom nem lehet jobb, mint amilyen az oktatási rendszere. Nem új ötlet, az írásbeliség előtt már tudta ezt az emberiség, csak a legutolsó 15 tanügyminiszterünk látszott elfelejteni ezt. Leírta azt is, hogy versenyképessé kell tenni a román gazdaságot, a mezőgazdaságot, fel kell emelni a falut, a tulajdont meg kell védeni, együtt kell dolgoznunk. A kormányzást a gyakorlatban kell művelni, nem a tévében, a politika finanszírozását átláthatóvá kell tenni, az állam intézményeinek tisztelniük kell a fenntartójukat, vagyis a polgárt. Újra kell indítani a regionalizációt, a decentralizálást, európai infrastuktúrára van szükség, meg kell tervezni a jövőt, nemcsak egy parlamenti vagy kormányzási ciklus idejére. Hát csoda-e, hogy annyi szavazatot kapott?
Willman Walter
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Ponta csak Palesztinában nyert (Az államelnöki választások végleges eredménye)
A Központi Választási Iroda végleges eredménye szerint az államelnöki választások második fordulójában Klaus Johannis a voksok 54,43 százalékát kapta, Victor Ponta pedig a 45,56 százalékát. Az alkotmánybíróság ma reggel 10 órakor összeül, hogy elemezze az államelnöki választások eredményét és érvényesítse azokat. 12 órakor kezdődik a ceremónia, melynek keretében a taláros testület érvényesíti az eredményt, mely értelmében Klaus Johannis megnyerte a választásokat. A 18 847 szavazókörzet adatainak feldolgozása szerint Klaus Johannis 6 288 769 szavazatot, Victor Ponta pedig 5 264 383 szavazatot kapott. A második fordulóban 64,10 százalékos volt a részvételi arány (11 453 922 szavazó), a pótlistán szavazók száma 1 569 668 volt, mozgóurna segítségével pedig 106 955 személy szavazott. A leadott voksokból 11 553 152 (98,58 százalék) volt érvényes, 166 111 (1,41) pedig érvénytelen.
Erdélyben csupán Hunyad megyében nyert Victor Ponta, de míg az első fordulóban 12,95 százalékos volt a kettejükre leadott szavazatok közti különbség, ez az arány a második fordulóban 0,75 százalékosra csökkent. A megye nagyvárosaiban, Vajdahunyadon, Déván Johannis nyert, a Zsil-völgye városaiban azonban Ponta hatvan százalék fölötti eredményeket ért el. Nagyszebenben, ahol 14 éve polgármester, Klaus Johannisra a választók 81,7 százaléka szavazott az államelnöki választások második fordulójában, Szeben megye szintjén pedig további 24 településen – köztük szociáldemokrata polgármester által vezetetteken is – ért el 80 százaléknál magasabb eredményt. Medgyesen, Szeben megye második legnagyobb városában Johannisra a választók 79,70 százaléka szavazott, Pontára pedig 20,29 százaléka. A legmagasabb arányt, 89,22 százalékot, Orlát településen ért el Johannis, ahol a polgármester demokrata-liberális párti. A 294 külföldi szavazókörzetben összesen 377 651 személy voksolt, Johannis ezek 89,73 százalékát szerezte meg, mindenik külföldi szavazókörzetben megnyerve a választást, csupán Palesztinában maradt alul Pontával szemben: ott az összesen 19 szavazóból tíz voksolt a szociáldemokrata jelöltre. Több országban, így Spanyolorszában, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban, Svájcban, Norvégiában, Hollandiában, Dániában a szavazók több mint kilencven százaléka választotta Johannist.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)