"Nov. 23-án a 125 éve született Adyra neves meghívottak jelenlétében emlékeztek Érmindszenten, a hagyományos zarándoklaton. Tőkés László és Tempfli József püspökök tartottak ökumenikus istentiszteletet. Az Ady-emlékház udvarán Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, a főszervező nyitotta meg az ünnepi megemlékezést. Pomogáts Béla irodalomtörténész, Szabó Vilmos államtitkár, Kósáné Kovács Magda, magyar országgyűlési képviselő, Bálint-Pataki József, Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke beszélt, Dudás Károly (Szabadka) a délvidéki magyar írók üdvözletét hozta el. Érdekes színfoltja volt az ünnepségnek a magyar országgyűlés tagjaiból álló SZENÁ-TOROK nevű kórus fellépése. Tőkés László püspök szerint az elhangzott felszólalások, a jelenlévők pártállástól független együttállása azt tükrözi, hogy határokon átívelő kérdésekben a magyarság mégiscsak egyet tud érteni. Draveczky Károly tanácsos átnyújtotta a tanács és a megyei múzeum által erre az alkalomra kibocsátott Ady-emlékplakettet és díszoklevelet a következő személyiségeknek: Szabó Vilmos, Pomogáts Béla, Kósáné Kovács Magda, Bálint-Pataki József, Gazda László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnöke, Gyulai Ferencné, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés alelnöke, Cseh Áron, Magyarország kolozsvári főkonzulja, Tőkés László, Tempfli József és másoknak. A zarándoklat végén letették a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által építendő Ady Művelődési és Gyógyfürdőközpont alapkövét. /Fodor István: Ady próféciáinak időszerűségét hangsúlyozták. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 25./ A leendő Ady-központ a Királyhágómelléki Református Püspökség tulajdona lesz. Ady Endre évtizedek óta pusztuló szülőfaluját szeretné fellendíteni a Királyhágómelléki Református Egyházkerület azzal a 40 személy befogadására alkalmas szállóval, illetve gyógyvízfürdővel, amelynek alapkövét most elhelyezték Érmindszenten. A beruházás körülbelül 520 millió forintba kerül, amelyből 320 milliót a Széchenyi-terv keretében már jóvá is hagytak. Az Ady-emlékév zárórendezvénye nov. 24-én Csucsán volt, ahol Sorskérdéseink: Ady szavával - az Ige tükrében címmel tartottak nemzetpolitikai fórumot. A ma Octavian Goga nevét viselő múzeum, a volt Boncza-kastély kapcsán Milan Kundera cseh írót idézve Tőkés László püspök kifejtette, nem szabad hagyni, hogy egy nemzettől elvegyék emlékeit. Ady Endre munkásságát Koncsol László, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának elnöke, Szilágyi István író és Indig Ottó irodalomtörténész méltatta. - Tordán is megemlékeztek a költőről, Ady Endre - a humánumőrző költő üzenete című rendezvénnyel emlékeztek a költőre a tordai Mihai Viteazul Gimnáziumban. /Lepedus Péter, Simon Levente: Ady-központ épül Érmindszenten. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./"

"Az Illyés Közalapítványnak (IKA) nem szervezeteket vagy személyeket kell preferálnia, hanem ügyeket - hangsúlyozta Pomogáts Béla irodalomtörténész, a közalapítvány kuratóriumának új elnöke az Erdélyi Riport című nagyváradi hetilapnak adott interjújában. Arra fog törekedni: az Illyés Közalapítványt ne lehessen bevonni a pártpolitikai küzdelmekbe. Az alapítványnak idén 1 milliárd forint körüli összeg állt rendelkezésére. Ehhez jött még az az 1,2 milliárd forint, amelyet a kedvezménytörvény alapján nevelési-oktatási támogatásként adhat a határon túli magyar szülőknek az alapítvány. Értesülései szerint a Pénzügyminisztérium jövőre 5 százalékkal csökkenteni akarja a keretet, Bársony András, a Külügyminisztérium államtitkára viszont ígéretet tett arra, hogy nem lesz kisebb az összeg. /Pomogáts Béla az Illyés Közalapítványról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 29./"

"Nov. 29-én Székelyudvarhelyen az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány kuratóriuma szűkebb körben köszöntötte a 75 éves Sütő Andrást, majd nov. 30-án a 70, 75, 80 évet idén betöltő irodalmárokat tüntették ki ünnepi rendezvényen. A díjazottak között szerepelt Faragó József néprajzkutató, a csángó népballadák gyűjtője, Fodor Sándor író, akit sok-sok regény és novelláskötet mellett főként a Csipike szerzőjeként ismernek, Jánosházy György író, kiváló Shakespeare-fordító, Marosi Ildikó irodalomtörténész, a Molter-életmű és az erdélyi irodalom nagy búvárlója, Sütő András író, drámaíró, valamint Szász János író, az európai kulturális jelenségek egyik legjobb értelmezője. Pomogáts Béla nyújtotta át az ünnepelteknek a Magyar Írószövetség emléklapját. Kiosztották ugyanakkor a Híd-díjat is, melyet az erdélyi magyar irodalom külföldi népszerűsítésében szerzett érdemeiért Szépfalusi Márta, a nemrég elhunyt kiváló bécsi író és lelkész, Szépfalusi István özvegye vehetett át. A díjazottak nevében Fodor Sándor köszönte meg az elismerést, majd az est a bécsi Bornemisza Péter Társaság tagjainak barokk- és népzenei előadásával zárult. Az eseményen (az EMIA elnöke, Lőrincz György meghívására) jelen volt az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány kuratóriuma mellett a frissen alakult Erdélyi Magyar Írók Ligájának választmánya is. /Sántha Attila: Az idős írókat köszöntötték. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2/"

"A marosvásárhelyi szépirodalmi folyóirat, a Látó főszerkesztő-helyettese, Gálfalvi György és Vida Gábor szerkesztő a napokban Budapesten átvehette az első alkalommal kiosztott Zuboly-díjat. A kitüntetés névadója, Zuboly, valódi nevén Bányai Elemér (1875-1915) költő volt és hírlapíró. Ady baráti köréhez tartozott, tőle kapta a Zuboly nevet is. Bányai a kávéházi ember egyfajta szimbólumává vált. Gálfalvi György kifejtette: a díjnak súlya van. Olyan kávéházi törzsasztaltól kapták, amely az irodalmi életen belül a civil társadalmat képviseli. A 20-as, 30-as években a Centrál kávéházban a népi írók egy törzsasztalnál jöttek össze, Tamási Áron és barátai, harcostársai, Illyés Gyula például, Féja Géza, Kodolányi. De ugyancsak innen szerkesztette Kiss József a Hét című lapot. A Zuboly-díj kuratóriumának tagjai: Domokos Mátyás irodalomtörténész, Ilia Mihály szegedi tanár, "sokunk barátja" és Saly Noémi, kiváló műfordító, többek közt Mircea Eliade teljes életművét ő ültette át magyarra franciából. A díjátadó ünnepség közönségénél is érzékelhető volt ez a kiegyensúlyozottság, mert ott volt például Radnóti Sándor, aki a Holmi kritikai rovatának a szerkesztője, ő az egykori Beszélő köréhez, az úgynevezett demokratikus ellenzékhez tartozott a rendszerváltás előtt, ugyanakkor ott volt Illyés Gyula lánya, Illyés Mária férjével, Kodolányi Gyulával, akik a népi írók hagyományait folytató ellenállás vonalát képviselték, a lakiteleki tábort, és folytani lehet a sort Bella Istvánnal, aki a jobboldali ellenzékhez tartozik, a Fidesz- közeli táborhoz, eljött az SZDSZ-es Pallai Péter, és jelen volt Pomogáts Béla, aki egyszemélyben minden irányzatot képvisel. Gálfalvi György úgy látja, a díj azt a visszajelzést adja, hogy nem tévesztettek utat. A Látót az eltelt tizenhárom évben többfelől is érték támadások, egyesek azért bírálták, mert túlzottan népiesnek vélték, mások szerint túlságosan liberálisok. Jó művekre kell törekedni, és ez a lapszerkesztésre is érvényes. "Egyetlen kritériumunk a mérlegelésnél az, hogy milyen színvonalú az írás, és nem az, hogy milyen ízléscsillagzat alatt született." - hangsúlyozta Gálfalvi. /N.M.K.: Zuboly-díjas a Látó szerkesztősége. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./"

"Felelőtlen, felháborító partizánakció - így minősítette jan. 15-én Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke azt, hogy Veress László, az Illyés Közalapítvány távozó irodavezetője több szlovákiai magyar családnak adta át a státustörvényben ígért oktatási-nevelési támogatást. Az eseményről a jan. 15-i pozsonyi Új Szó cikkezett, megírva, hogy a családok mindannyian az OTP magyarországi fiókjaiban beváltható banki csekkeket kaptak. A HTMH elnöke szerint az irodaigazgató megfontolás nélkül cselekedett, s ezzel azoknak árthat leginkább, akikért a kedvezménytörvény készült. A csekkek átadását rosszallóan fogadta a szlovákiai Szövetség a Közös Célokért (SZKC) szervezet, amelynek egyébként részt kellene vennie a támogatások eljuttatásában. Ők is a két ország közötti vitákra hivatkoztak. Veress László elmondta: a kuratórium október 7-én döntött, neki pedig az a feladata, hogy ezt végrehajtsa. Mint mondta, egyeztettek az SZKC-val arról, hogy az részt vesz a támogatás eljuttatásában, erről tájékoztatták is a HTMH vezetőjét, ő azonban indoklás nélkül elutasította a szerződés ellenjegyzését. Veress úgy fogalmazott: "Nem gondoltam semmire, csak a pályázó érdekeire." Halzl József, a kuratórium eddigi elnöke tudott lépéséről. Pomogáts Béla elmondta, őt nem tájékoztatták erről. Pozsony értetlenkedését fejezte ki a csekkosztogatás miatt. /(Nagy Iván Zsolt cikke nyomán): A csütörtöki Magyar Hírlapban olvastuk. Meglepetésszerű pénzosztás a státuskeretből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ "

"Pomogáts Béla irodalomtörténész, a magyarországi Illyés Közalapítvány új elnöke a vele készült beszélgetésben kifejtette: volt olyan pénzügyminisztériumi javaslat, amely szűkíteni akarta a támogatási keretet, de ez ellen felléptek. Végül a parlamenti szavazáson az IKA ugyanakkora összeget kapott, mint az elmúlt esztendőben, tehát kb. 1 milliárd forintot, ehhez járul még hozzá a mintegy 1 milliárd kétszázmillió forint, amit a kedvezménytörvény keretei között az alapítvány juttat célba. A magyar költségvetést tekintve az állam egy év alatt 5 ezer milliárd forint fölött rendelkezik, ebből egymilliárd forintot kap az IKA. Ez tulajdonképpen azt jelenti, mintha valaki ötezer forintból egyet elveszítene. - Az erdélyi magyarság létszáma és az erdélyi lakosságon belüli aránya rohamosan csökken. Ma már alig másfélmillió erdélyi magyarról beszélhetünk, holott nemrég még kétmilliós magyarságról beszéltünk. A csökkenés megállítása érdekében szorosabbra kell fogni a magyarországi és az erdélyi magyarság kapcsolatrendszerét. S ez csak az európai uniós integráció keretei között képzelhető el. Pomogáts fontosnak tartja az egyházak nemzetmegtartó és közösségépítő szerepét. Az IKA részéről semmi nem fog változni az egyházak támogatása körül. Az IKA elsősorban a lapokat, a folyóiratokat, könyvkiadást, a kulturális intézményeket, a magyar házakat, az egyházak kulturális építő tevékenységét támogatja, s mindaz, ami a kulturális támogatás körébe elhelyezhető. /Somogyi Botond: Összehangolt támogatási rendszer. Interjú Pomogáts Bélával, az Illyés Közalapítvány elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./"

"A kárpátaljai magyarság helyzetének alakulását, az anyaország EU-csatlakozásának hatásait vitatták meg egy Ungváron rendezett konferencia keretében. Az etnikai arány változásnak a kárpátaljai magyar kultúrára gyakorolt hatása a 2001. évi ukrajnai népszámlálás tükrében című tanácskozást a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) szervezte, ukrajnai és magyarországi résztvevőkkel. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány (IKA) elnöke a többi között kifejtette: a következő négyéves ciklusban az IKA tevékenységét oly módon kell átalakítani, hogy az a támogatásaival növelni tudja a határon túli magyar közösségek kulturális teherbíró képességét, és lehetővé tegye e kisebbségek intézményeinek önálló működését. Gajdos István, az ukrán parlament egyetlen magyar képviselője, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke előadásában kiemelte: a kárpátaljai magyarság fogyása rövid távon lefékezhető, hosszú távon pedig visszafordítható gazdasági eszközökkel. A kárpátaljai magyarság kilátásait elemezve Dupka György MÉKK-elnök elmondta, hogy a vízumrendszer idén szeptemberre tervezett bevezetése Ukrajnával szemben a kárpátaljai magyarok anyaországi áttelepülésének újabb hullámát indíthatja el. Hozzávetőleges felmérése szerint ugyanis jelenleg közel 50 ezer kárpátaljai magyar él határ menti - nem mindig legális - kereskedelemből, s közülük mintegy 20 ezer azoknak a száma, akiknek már lakásuk vagy házuk van Magyarországon. Ők mostanáig kétlaki életet éltek, de a határátlépés feltételeinek a szigorodásával, illetve korábbi tevékenységük ellehetetlenülésével véglegesen az anyaországban telepednek le. /A kárpátaljai magyarság megmaradásának esélyei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./ "

"Egyértelműen örülnünk kell, noha tudom, hogy az öröm Magyarországon nem általános - fogalmazott Pomogáts Béla irodalomtörténész Budapesten, a Kossuth Klubban jan. 28-án rendezett vitaesten, amelynek Kertész Imre Nobel-díjának magyarországi fogadtatása volt a témája. Szavai szerint számára egy kicsit fájdalmas, hogy Kertész több alkalommal is elhatárolta magát attól a közösségtől, amely most mégis elfogadja őt. Pomogáts szerint nem volt szerencsés, és személyileg is bántotta őt, hogy Kertész Imre számos nyilatkozatában, tanulmányában elhatárolódott mindattól, ami magyar. Holott nem az a magyar, aki ma ki akarja tagadni őt - tette hozzá. 1956-ban Kertész Imre szívében ott volt az azonosulás pillanata és lehetősége, illetve tavaly decemberi stockholmi beszédében szintén az azonosulás, a felelősségvállalás volt érezhető - jegyezte meg az írószövetség volt elnöke. Bozóki András politológus szerint az első magyar irodalmi Nobel-díjat egyfelől határtalan öröm, másfelől zavarodottság, agresszivitás fogadta. Megítélése szerint Kertész Imre besorolhatatlan, beskatulyázhatatlan, politikai táborok által nehezen kisajátítható "figura". Kívülállósága, idegensége szerinte Bibó Istvánhoz, Bartók Bélához és Kurtág Györgyhöz teszi őt hasonlóvá. Sándor Iván író szerint a Kertész Imre Nobel-díját körbevevő agresszív reakciók és értetlenség oka az, hogy a szokásostól gyökeresen eltérő módon beszél nemcsak a holokausztról, hanem a XX. századi magyar történelemről is. Kertész Imre a méltósággal megfogalmazott felforgatás nyelvén, úgymond a szembenézés nyelvén ír, s e tekintetben a magyar irodalomban talán nincs elődje. Bojtár Endre szerint egy író megengedhet magának egy olyan mondatot, hogy nem szereti a magyarokat. Ettől még nem lesz hazaáruló, nem kell kitagadni a nemzetből - vélte az irodalomtörténész, akit a vitavezető, Márton László Párizsban élő újságíró az elfoglaltsága miatt távolmaradó Görgey Gábor kulturális miniszter helyett kért fel az ankéton való részvételre. Bojtár Endre úgy értékelte, hogy Kertész Imre írásaiban sokszor kíméletlenség üti meg az olvasót, ez azonban gyógyító hatású, ha az ember nem prekoncepcióval olvassa őt, ha nem tartja a magyart értékfogalomnak. A Nobel-díj sokkot jelentett Kertész Imre számára is -vélte; annyi szeretetet kapott Magyarországról, amennyire nem számított. Pomogáts Béla az irodalmi Nobel-díj odaítélése kapcsán elmondta, hogy a két világháború között esélyes magyar jelölt volt Kosztolányi Dezső és Herczeg Ferenc, a világháború után pedig Déry Tibort, Illyés Gyulát, Németh Lászlót, Pilinszky Jánost és Weöres Sándort is fölterjesztették, utóbbi csak az utolsó rostán esett ki. A három magyarországi jelölőszervezet, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar PEN Club és a Magyar Írószövetség - amelyek igyekeztek egyhangú jelöléseket tenni - a többi között Szabó Magdát, Mészöly Miklóst, Esterházy Pétert és Nádas Pétert is felterjesztette a díjra. (Az MTI nyomán) /Kertész Imre Nobel-díjának fogadtatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./ "

"Pomogáts Béla új tanulmánykötete /Kulcsok Erdélyhez, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ az erdélyi eszme- és politikatörténet népszerű, de megnyugtatóan nem tisztázott kérdéseit vizsgálja. Figyelmet fordít az autonómia problémakörére, a hazai kisebbségi jogok és az európai jogrend összefüggéseire, a román nemzetállami eszme és a regionalizmus gondolatköre közötti ellentétekre. A szerző hangsúlyozza az irodalom fontosságát és szolgálatát a mindenkori Erdély megismerésében. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 10./"

"Az Üzenet, az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeti lapjának legfrissebb számában Pomogáts Béla Wass Albert írói munkásságáról írt, Somogyi Botond a Wass Albert-szobrok és állítóik sorsáról cikkezett. /Üzenet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./ "

"Hónapokig is elhúzódhat az Illyés Közalapítvány kuratóriuma körüli huzavona - írta a Népszabadság. A perre amiatt került sor, hogy a határon túli magyar kisebbség támogatásában kulcsszerepet játszó Illyés Közalapítvány kurátorainak megbízatása a kormányváltást követően lejárt. Lázár Mózes (Fidesz), Kelemen András (MDF) és Kávássy Sándor (FKGP) azonban nem volt hajlandó elismerni, hogy mandátumuk megszűnt. Szerintük az Orbán-kormány őket annak idején meghatározatlan időre nevezte ki a kuratóriumba. A Fővárosi Bíróságtól ennek elismerését, továbbá annak rögzítését kérték, hogy a kormány automatikusan tekintse őket az újjáalakuló kuratórium tagjainak. Magyarné dr. Erőss Mónika bírói tanácsa a múlt év végén hozott elsőfokú határozatát a kuratórium frissen kinevezett tagjai - köztük Pomogáts Béla elnök - vitatták. Lázár Mózes és Kelemen András az ítélet nyomán végül elállt a további pereskedéstől. Kávássy Sándor viszont fellebbezést nyújtott be, amely abból indul, hogy ő ma is tagja az alapítvány kuratóriumának. Veress László, a távozó kuratórium titkára azért kapott bírálatot, mert felhatalmazás nélkül elkezdte a státustörvény végrehajtását azzal, hogy kiutalta az első oktatási támogatásokat szlovákiai magyar szülőknek. Az Illyés Közalapítványnak az idén is több mint egymilliárdos költségvetési támogatás elosztásáról kellene döntenie a határon túli magyarok javára. A kuratórium hiánya miatt azonban ősz óta húzódik a pályázatok elbírálása. /Szünetel a határon túli átutalás. Hónapokig elhúzódhat az Illyés Közalapítvány pere. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./"

"Fennállásának tízéves évfordulója megünneplésére készül a Pallas-Akadémia Könyvkiadó, jelezte Tőzsér József, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója. Visszaemlékezett: gyermekkora óta kapcsolatban állt a könyvvel, mert édesapja saját könyvtárral rendelkezett, és olvasótábort szervezett maga köré. Tőzsér József a hatvanas évek óta foglalkozik könyvterjesztéssel, később az állami könyvterjesztő vállalatnál országos terjesztést, hálózatot épített ki, továbbá a Könyvet postán szolgálat, amelyet Beke György Tőzsér-postának keresztelt el. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó sorozatai, a Bibliotheca Transsylvanica, a Nobile Officium, a Műterem, a Mesevonat, az Emlékirodalom, az Erdély hegyei, a Technikatörténet nagy érdeklődésre tartanak számot. Évente negyven-ötven író-olvasó találkozót szervezett. A tízéves évfordulót rendezvénysorozattal ünneplik. A megnyitóra márc. 31-én kerül sor a Csíki Játékszín termében, megnyitóbeszédet mond dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke, valamint Gálfalvi Zsolt, a Román Írószövetség alelnöke. A következő napokban író-olvasó találkozók lesznek, "A könyv útja a szerzőtől az olvasóig" című kiállításon kéziratokat, könyvillusztrációkat és a kiadónál megjelent 225 könyvet mutatják be. /Ferencz Imre: Könyv, szerző, olvasó. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 14./"

"Kossuth-díjat kapott Bodor Ádám Kolozsváron született, 1982 óta Magyarországon élő író, akinek könyveit 14 nyelvre már lefordították. Szintén Kossuth-díjjal ismerték el a Dicsőszentmártonban született Ligeti György zeneszerzőnek rendkívül sokoldalú zeneszerzői és zenei alkotóművészetét is meghatározóan formáló életművét. Széchenyi-díjat kapott Pomogáts Béla irodalomtörténész, a XX. századi magyar irodalomra, a határon túli magyar irodalomra vonatkozó kutatásaiért, monográfiáiért, kulturális-irodalmi-közéleti tevékenységéért. Pomogáts Béla főként az erdélyi irodalommal foglalkozik, amelyről az elmúlt évtizedekben 14 könyvet írt. A határon túli magyar irodalom helyzete Pomogáts Béla szerint egyszerre jó és rossz. - Jó, mert ma szabadon lehet írni bármiről, és bármilyen könyvet ki lehet adni, rossz viszont a tekintetben, hogy nagyon kevés pénz jut az irodalomra, a határon túli magyar irodalmi intézmények főként magyarországi segítségre szorulnak - magyarázta. Kertész Imre Nobel- és Kossuth-díjas írót a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével tüntették ki. /Bodor Ádám és Ligeti György Kossuth-, Pomogáts Béla Széchenyi-díjas. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./"

"Márc. 21-én a Határon Túli Magyarok Hivatalában, Budapesten sajtótájékoztatón mutatkozott be az Illyés Alapítvány új kuratóriuma. Tagjai: Illyés Mária, Bátai Tibor (HTMH), Bretter Zoltán (Oktatásügyi Minisztérium), Lakatos Mihály (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma), Géczi József Alajos (MSZP), Herényi Károly (MDF), Laborczi Géza, a kuratórium titkára (SZDSZ), Potápi Árpád (FIDESZ Polgári Párt), Szarka László, Jászkuti László, Pomogáts Béla irodalomtörténész, a Kuratórium elnöke. A Felügyelő Bizottság tagjai: Fritz Péter, Petróczi Sándor (Miniszterelnöki Hivatal), Tóth József (Pénzügyminisztérium). A sajtótájékoztatót Iván Károly, a HTMH sajtófőnöke nyitotta meg, a házigazda, Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára örömmel nyugtázta, hogy az illetékes bíróság jogerős döntése nyomán végre kialakultak a kuratórium felállásának feltételei, annak a lehetősége, hogy az Illyés Alapítvány folytassa munkáját. Káros volt a kényszerszünet, mondotta, hiszen számos, jogos határon túli igény teljesületlen maradt. Közölte, hogy idén az Alapítvány valamivel több mint egymilliárdot kap a költségvetésből. Pomogáts Béla elnök megvallotta, hogy aggodalommal figyelte a kuratórium felállása, törvényességének biztosítása körüli huzavonát. A korábbi kuratórium mandátuma ugyanis szeptemberben járt le - tehát majdnem hat hónap telt el, míg az új kuratórium mintegy jogainak birtokában hozhat végre új döntéseket. A késés igen rosszat tett az ügynek, amelyet az Alapítvány képvisel, szolgálni kíván - a szolidaritás jegyében, amelyet a Magyar Köztársaság érez és vall a szomszéd országokban kisebbségi körülmények között élő magyar közösségek iránt. Reméli, hogy az iroda új vezetője, Hadnagy Miklós és minden alkalmazottja átérzi a szolidaritásból eredő kötelezettségeket. A zavartalanul működő alkuratóriumok - a szlovákiai, a vajdasági, a szlovéniai, s a burgenlandi- tovább működnek augusztus végéig. A romániai, erdélyi alkuratórium felállt az elmúlt napokban. Az RMDSZ szervezetei, vezető testületei az úgynevezett szaktestületek szervezetét is kijelölték. A romániai alkuratórium vezetője továbbra is Markó Béla, az RMDSZ elnöke lesz. A kárpátaljai és horvátországi alkuratóriumok jogkörét azonban az Illyés Alapítvány kuratóriuma egy-két hónapra magához vonja, felépítésüket át kívánja szervezni, közben megkísérel egyezségre jutni az ottani magyar szervezetekkel. Az elmúlt esztendőkben ugyanis ezek esetében eltolódtak az erőviszonyok, némely szervezet túlságos befolyást szerzett, a civil szervezetek jobbára háttérbe szorultak. A valamivel több mint egymilliárdból mintegy 42-44 százalék marad Budapesten és a többit osztják el az alkuratóriumoknak, az ott élő magyarság létszámának megfelelő arányban. Pomogáts Béla búcsút mondott a leköszönt kuratóriumelnök, Halzl József. /Bodor Pál: Pomogáts Béla: Többet tenni - az egész nemzetért. Megtartotta első ülését az Illyés Alapítvány új kuratóriuma. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./"

"A Könyvtár Esték rendezvénysorozat részeként márc. 29-én Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központban két könyvbemutatót tartottak, melyen jelen volt Tőkés László püspök is. Koncsol László, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága elnökének legújabb, Csontok című verskötetét Hodossy Gyula költő, a dunaszerdahelyi Lilium Aurum Kiadó igazgatója mutatta be. Barabás Zoltán Pótszavak nélkül című kötetét, mely a szerző ötödik könyve, dr. Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Anyanyelvi Konferencia és az Illyés Közalapítvány elnöke méltatta. Végezetül Meleg Vilmos színművész, a nagyváradi Szigligeti Társulat igazgatója közreműködésével versműsort hallgathattak meg az érdeklődők. /Könyvbemutatókat tartottak Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), márc. 31./"

"Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli a márc. 31. és ápr. 4. között tartandó rendezvénysorozattal a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó. A helyszín Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Marosvásárhely és Székelyudvarhely, kedvenc szerzőikkel találkozhatnak az olvasók, kiállításokon, koncerteken, előadásokon vehetnek részt. Az 1993. április elsején bejegyzett kiadó főszerkesztője, Kozma Mária elmondta, terveik vannak a következő tíz évre is.A Pallas-Akadémia évfordulós rendezvénysorozatát márc. 31-én nyitják meg a Csíki Játékszínnél. Jelen lesz Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke és Tőzsér József, a kiadó igazgatója is. Április elsején egyszerre több helyszínen szerveznek író-olvasó találkozókat./Kiss Edit: Négy városban várják az olvasókat. Tizéves a Pallas-Akadémia Könyvkiadó. = Krónika (Kolozsvár), márc. 31./"

"Márc. 31-én kezdődött a Pallas-hét Csíkszeredában. A Csíki Játékszínben felolvasások hangzottak el a Pallas Akadémia Kiadó tíz évnyi hozamából. Az évfordulót az olvasótáboruk szerint legnépesebb négy erdélyi szellemi központban ünneplik: Csíkszeredában, Gyergyóban, Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen. A csíkszeredai megnyitón jelen volt Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke, Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere, valamint a kiadó igazgatója, Tőzsér József. A könyvtáros elmondta, hogy a legtöbben Wass Albert munkáit kölcsönzik, sokan keresik Márai Sándort is. /Barabás Blanka: Tízéves a Pallas-Akadémia Könyvkiadó. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 1./"

"Gyergyószentmiklóson, a Salamon Ernő Gimnáziumban ápr. 2-án, a Pallas Akadémia Könyvkiadó fennállása 10. évfordulóján irodalmi találkozót rendeztek, megjelent Pomogáts Béla, Domokos Géza, Kovács András Ferenc, Márton László, Vargyas Antal, Kercsó Attila, Gál Éva Emese, valamint a házigazda szerepét is ellátó Dézsi Zoltán. /(Gál Éva Emese): A Pallas Akadémia jubileuma Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./"

"Tízéves a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó és Könyvkereskedés, a romániai magyar könyvkiadás fontos intézménye. Csíkszeredában legalább tíz rendezvényen, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen író-olvasó találkozókon tekintett vissza a kiadó és szerzői gárdája az elmúlt esztendőkre. A kiadó 70 százalékban hazai, 20 százalékban magyarországi írók, 10 százalékban pedig Nyugaton élő szerzők könyveit jelenteti meg folyamatosan. A tíz esztendő mérlege: 225 kötet. A Pallas-Akadémia Kiadó házi szerzői között van például Kányádi Sándor, Sütő András, Domokos Géza, Pomogáts Béla, Kovács András Ferenc, Markó Béla, Egyed Ákos, Fodor Sándor, Kozma Mária, Farkas Árpád, Páll Lajos és a Heidelbergben élő Hajdú-Farkas Zoltán. Marosvásárhelyen a Bernády Közművelődési Központban ápr. 4-én szerveztek a kiadóval és a szerzőkkel találkozót, melyen Nagy Miklós Kund szerkesztő köszöntötte Tőzsér Józsefet, a kiadó igazgatóját, Kozma Mária főszerkesztőt, Markó Béla költőt, Gálfalvi Zsoltot, a Romániai Magyar Pen Központ elnökét, Pomogáts Béla irodalomtörténészt, az Illyés Alapítvány elnökét, Kovács András Ferenc költőt és Parászka Boróka kiadói szerkesztőt. Gálfalvi Zsolt úgy vélte, a Pallas-Akadémia ebben a kultúraellenes világban is képes volt szellemi műhellyé válni, akárcsak a marosvásárhelyi Mentor és a kolozsvári Polis. Markó Béla megjegyezte, 1989 után kiderült: van múltunk, amire építeni lehet. A szépirodalmat jórészt magyarországi támogatás tartja el, lassan-lassan a romániai költségvetésből is várható támogatás. Megszaporodtak szépirodalmi jellegű kiadványok. Van Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány, van az Erdélyi Magyar Írók Ligája (EMIL) a Romániai Magyar Pen Klub, folyamatosan megjelenik a kolozsvári Korunk, a csíkszeredai Székelyföld, a marosvásárhelyi Látó, és Nagyváradon új irodalmi folyóirata, a Várad. /Lokodi Imre: Tízéves a Pallas-Akadémia Könyvkiadó. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./ "

"A fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő temesvári Szórvány Alapítvány a jubileum alkalmából szervezett Szórvány Napok - 2003 című háromnapos konferencia megnyitóján, ápr. 10-án az alapítvány elnöke, Bodó Barna a diaszpóra-kutatás alapkérdésének azt nevezte, hogy a szórványba rekedt közösség képes újratermelni önmagát, kinevelni saját értelmiségi rétegét. Temesváron a Kós Károly Közösségi Központ konferenciatermét zsúfolásig megtöltötte a közönség. A Szórvány Alapítvány számos hazai és magyarországi, valamint nyugat-európai tudományegyetemmel és szakintézettel áll társult viszonyban, ötszáz kötetes szakkönyvtára van, a Szórvány-füzetek sorozat már a tizenhetedik kötetnél tart. Bodó Barna bemutatta a legfrissebb, Státusdiskurzus című könyvet, amely a magyarországi státustörvény által kiváltott román közvéleményről és a jogszabály román sajtóbeli fogadtatásáról végzett kutatómunkát foglalja kötetbe. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány és az Anyanyelvi Konferencia elnöke aggodalmának adott hangot, mondván: "a magyar közvélemény mintha elfelejtett volna két és fél millió határon kívül rekedt magyart". Szerinte húsz-harminc éven belül teljesen kiveszhet a szórványmagyarságból a nemzethez való tartozás érzése. "Ha van nemzeti sorskérdés, akkor ez az - mondta. - A segítség nem az Illyés Közalapítvány vagy az Anyanyelvi Konferencia dolga, ehhez megfelelő magyar kormánystratégia kell." Pomogáts bírálta a jelenlegi magyar kormánynak a határon túli magyarok irányába folytatott támogatáspolitikáját. "Az 5500 milliárd forintos államháztartásból erre az évre alig valamivel több mint egymilliárd forintot hagytak jóvá a közalapítványnak, amennyit még utoljára szavazott meg az Orbán-kabinet" - mondta. Egyed Ákos történész és Ilyés Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete tagjának értekezése után kitüntették a kisebbségi jogok érvényesítésében végzett munkájukért Gabriel Andreescu és Kovács Péter kisebbségügyi szakértőket, valamint Tytti Isohookana-Asunmaa finn egyetemi tanárt. Személyesen csak Andreescu vette át a Pro Minoritate-díjat, a másik két kitüntetettnek később kézbesítik a pergamenre írt, latin nyelvű érdemokleveleket. A konferencia ápr. 11-én a buziásfürdői Park Szállóban folytatódik. /Pataky Lehel Zsolt: Szórvány Napok - 2003. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 11./"

"A Bánsági Magyar Napok ápr. 11-én rendezvénye nagyszámú érdeklődőt vonzott a régi városháza épületének koncerttermébe. A magyar költészet napjáról Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke beszélt. Az Erdélyi Magyar Könyvklub először találkozott temesvári tagságával. Balog Zoltán igazgató bemutatta a könyvklub tevékenységét. /(Sz. I.): Bánsági Magyar Napok. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./"

"Barabás Zoltán eddig megjelent négy verseskötetének anyagát gyűjtötte egybe és toldotta meg a most készülő ötödikből vett ízelítőkkel, a könyv Pótszavak nélkül címmel jelent meg a nagyváradi Convex Kiadónál. A borítóterv Holló Barna munkája. A kötethez Pomogáts Béla írt utószót Váradon költőnek lenni címmel. Nagyváradom a református egyház szervezte Könyvtári esték második rendezvényén a Barabás-kötet csupán az egyik bemutatott kiadvány volt, a másik Koncsol László nevéhez fűződik, ő a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának elnöke. Csontok című verseskötetét költőtársa, Hodossy Gyula, a dunaszerdahelyi Lilium Aurum Kiadó vezetője méltatta az est folyamán. /Könyvtári esték. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 15./"

"Ápr. 23-án Budapesten ülésezett az Illyés Közalapítvány kuratóriuma.Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős politikai államtitkára az ülés után elmondta: a kuratórium összesen 310 pályázónak ítélte oda a 12 milliós támogatást a pénzmaradvány terhére. Pomogáts Béla, a kuratórium elnöke a tájékoztatón beszámolt arról: a testületet korábban kritika érte amiatt, hogy a határon túli illetékesekből álló alkuratóriumok nem tekinthetnek bele a budapesti döntéshozatali mechanizmusba. Jelezte: ezért a kuratórium szerdai ülésén részt vettek az alkuratóriumok képviselői is, ez szerinte a szervezet működésének átláthatóságát biztosítja. Szólt arról is, hogy döntöttek a romániai, szlovákiai, vajdasági és a burgenlandi alkuratóriumnál pályázók munkáiról, Szlovéniából nem érkezett támogatási kérelem, míg a horvátországi és kárpátaljai pályázatokat az alkuratóriumok létrejöttét követően, a következő ülésen tárgyalják meg. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, a romániai alkuratórium vezetője arról beszélt, hogy a pályázatokat a közeli napokban rövid határidővel hirdetik meg, hogy behozzák a mintegy féléves lemaradást a támogatások odaítélésében. /B. L.: Oktatási támogatások. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./"

"Ápr. 26-án a Majtényi síkon szervezett megemlékezés szónokainak többsége szerint a szatmári béke nem volt egyértelmű kudarc, sőt, Szabó Vilmos politikai államtitkár egyenesen a magyar diplomácia egyik nagy sikerének nevezte a Rákóczi-szabadságharc végét jelentő fegyverletételt. A szatmári békére emlékeztek, ezúttal négy országra kiterjedő "Az élő Rákóczi" rendezvénysorozat keretében. Az ünnepséget a Nagy Csaba vezette vajai tárogató-együttes által előadott kuruc dalok nyitották meg. A megjelenteket - köztük az anyaországi és határokon túli közélet neves személyiségeit, Szabolcs-Szatmár, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szilágy, Máramaros, Bihar megye képviselőit - Muzsnay Árpád főszervező, az EMKE alelnöke köszöntötte. George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Igazgatóság igazgatója az illetékes minisztérium nevében mondott üdvözlést, hangsúlyozva, hogy Rákóczi zászlaja alatt más nemzetiségek mellett a románság is felsorakozott annak idején. Köpeczi Béla akadémikus ezt a gondolatot folytatta. "A Rákóczi-szabadságharc volt az utolsó olyan felkelés, amelyben a nemzetiségek is részt vettek. Utána már a nemzeti ébredés időszaka következett, amikor a sovinizmus került előtérbe. Remélem, az Európai Unióhoz való csatlakozás végre háttérbe fogja szorítani az azóta is élő nacionalizmust" - mondta a professzor. Szabó Vilmos államtitkár szerint a Rákóczi-szabadságharc lezárása a 18. század integrációs tette, az EU egyik lehetséges főpróbája volt, mivel "a magyarság már akkor felismerte az Európához tartozás fontosságát". A szlovákiai Csemadok ügyvezető elnöke, Kollár Péter, majd Katona Tamás történész után Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke arról beszélt, hogy az egység nagy pillanatait - és ilyen a Rákóczi-szabadságharc - tudatosan számon kell tartania minden magyarnak. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke azt emelte ki: a Majtényi síkon nem törött le a zászló, hiszen a piros-fehér-zöld lobogó mindig felettünk lebeg, és mindig velünk marad. Végül az ünneplők Kaplonyba, Nagykárolyba utaztak. A megemlékezés Tarpán (Magyarország), ápr. 27-én pedig Tiszaújlakon (Kárpátalja) folytatódott. /Fodor István: Megemlékezés a Majtényi síkon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 29./"

"A határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó intézmények tevékenységének összehangolásáról tanácskoztak máj. 7-én a magyar Oktatási Minisztériumban az érintett tárcák és közalapítványok képviselői. "Több helyről is felvetődött, hogy szükség lenne rendszeressé tenni ezeket a konzultatív jellegű munkatanácskozásokat." - magyarázta Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarok ügyeivel megbízott politikai államtitkára. Az Illyés Közalapítvány és az Apáczai Közalapítvány képviselőinek egyeztetniük kell annak elkerülése végett, hogy egy adott pályázatot mindkét alapítvány, illetve egyik se támogasson. Egyelőre nem merült föl, hogy a határon túli magyar szervezetek vezetői is részt vegyenek ezeken a konzultációkon. Az MTI hírügynökség úgy tudja, hogy a határon túli magyarság ügyeivel foglalkozó minisztériumok és közalapítványok képviselői negyedévenkénti rendszerességgel konzultálnak majd a határon túli magyar nyelvű oktatásra szánt állami támogatás hatékony felhasználásáról.Hiller István politikai államtitkár az MTI-nek elmondta: "Az Oktatási Minisztérium politikai államtitkársága egy olyan közös koordinatív tanácsadótestület létrehozását kezdeményezte, amely később a valóban jelentős anyagiak felhasználását biztosabbá, szervezettebbé és áttekinthetőbbé teszi." Szabó Vilmos és Hiller István mellett a tanácskozáson részt vett Boros Jenő, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke, Kőnig Sándor, az Apáczai Közalapítvány elnöke. Több tárca - az informatikai, a munkaügyi, a kulturális - főosztályvezetői szinten képviseltették magukat. /Salamon Márton László: Konzultáció vagy intézményesített kontroll? = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./"

"Tizenharmadik alkalommal rendezték meg a Szabédi-napokat máj. 9-én Kolozsváron, az Unitárius Püspökség dísztermében. Szabó Árpád püspök köszöntötte az egybegyűlteket, Az egyetemes magyar irodalom nyilvánossága című ülésszakon Kötő József, az EMKE elnöke kifejtette: Szabédi szellemi ege alatt megbeszélik a kultúrateremtés legégetőbb problémáit, ennek előmozdítására pedig a romániai magyarság kiváló személyiségei töltik meg a püspökség dísztermét. Kántor Lajos irodalomkritikus elmondta, hogy Szabédi olyan korszakban élt, amikor a véleménynyilvánítást erősen korlátozták. Ennek ellenére életművének egésze a nyilvánosságért folytatott harcként is értékelhető. Cseke Péter az első erdélyi írónemzedék fogadtatásáról és pályájának későbbi alakulásáról értekezett előadásában. Felhívta a figyelmet arra, hogy a népi irányzat Erdélyből indult ki, de hamar egyetemessé vált, és intézményteremtő szerepe is jelentős volt. Pomogáts Béla kifejtette: a kisebbségi irodalom befogadása mindenkor ki volt szolgáltatva az aktuális politikai helyzetnek. 1945-ben kezdődött az a korszak, amelynek során a magyar irodalmi tudatból megpróbálták kiiktatni azokat az értékeket, amelyek nem a baloldali gondolkodás jegyeit tükrözték. A fordulat az 1980-as évek végén következett be, amikor már kirajzolódtak az új korszak körvonalai. Ekkor az erdélyi írók ismét teljes jogú tagjai lettek a magyar irodalomnak, sőt, előfordult, hogy köteteik kizárólag az anyaországban jelentek meg. Füzi László Nyilvánosság és átláthatatlanság című előadásában (amelyet a szerző távolléte miatt Kötő József olvasott fel) felhívta a figyelmet a letölthető irodalom jelenségére, hiszen a világháló segítségével ma már szinte minden irodalmi mű elérhetővé válik. Elek Tibor és Széles Klára az elmúlt évek magyarországi sikerkönyv-listáinak eredményeit figyelembe véve állapították meg, hogy a siker és az érték többnyire nem esik egybe. A Szabédi-napok első része a Házsongárdi temetőben, Szabédi László sírjának megkoszorúzásával ért véget. /Sándor Boglárka Ágnes: Az irodalom az élet sója. 13. Szabédi-napok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./"

"A regionalizáció volt a tízéves Civitas Alapítvány által Szovátán máj. 8-11. között rendezett konferencia fő témája, melyen önkormányzati szakemberek, közösségépítéssel foglalkozó civil szervezetek képviselői, diplomaták és politikusok, valamint finanszírozó intézmények vezetői vettek részt. A Regionális együttműködés Délkelet-Európában című szakmai konferencián a PolgárTárs Alapítvány, a Bosporus Nemzetközi Hálózat és a Focus Eco Center képviselői rajzoltak helyzetképet, majd Heinrich Péter, a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója értekezett a régiókra tagolódó Európáról. Kolumbán Gábor, Hajdó Csaba és Orbán Árpád, a Civitas elnöke, ügyvezető, illetve regionális igazgatója mutatta be a Civitast. Kolumbán rámutatott: fontosnak tekintették, hogy a politikai szférától távolodva az önkormányzatok egyre szorosabb viszonyt alakítsanak ki a civil társadalommal és a gazdasági élet szereplőivel. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány kuratóriumi elnöke kijelentette: nem tartja helyénvalónak, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke egyben az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumát is elnököli. Pomogáts szerint elkerülhetetlen, hogy a politikum hatással legyen a magyar állami költségvetésből származó pénzalapokat elosztó intézményre. Az Illyés Alapítvány elnöke ugyanakkor leszögezte, ha az RMDSZ által ellenőrzött alkuratórium olyan döntéseket hoz, amelyek hátrányosan érintik a Tőkés László nevével fémjelzett mozgalomhoz tartozók pályázatait, kész Budapesten korrigálni ezen döntéseket. /Zilahi Imre: A régiókat önszerveződés hozza létre. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./"

"A romániai sajtó különbözőképpen értelmezte Pomogáts Béla szovátafürdői kijelentéseit, erről kérdezte Pomogáts Bélát a lap munkatársa. Kolumbán Gábor aziránt érdeklődött, hogy a budapesti kuratórium leadta a maga jogkörét az alkuratóriumnak, s ezentúl az alkuratóriumok fognak dönteni a budapesti helyett? Erre Pomogáts válaszolta: a budapesti kuratórium dönt, figyelembe véve az alkuratóriumok javaslatait. A másik gondolat az volt, hogy az szabja meg a budapesti kuratórium döntéseit, ki adja be a pályázatot, hanem hogy a pályázat mit tartalmaz. Tehát a pályázat komolyságát és pontosságát vesszük figyelembe, nem a megfogalmazója politikai helyzetét. Kolumbán Gábor aggódott amiatt, hogy a jelenlegi romániai alkuratórium esetleg politikailag befolyásolt döntéseket fog hozni. Erre mondtam ő: ilyen döntéseket nem fognak jóváhagyni, a politikától függetlenül kívánnak dönteni. Pomogáts leszögezte, Markó Bélával 25 éve van jó barátságban. Pomogáts szerint a sajtóban számos valótlanság is megjelent.Tudatában van annak, hogy az erdélyi magyar közéletet ma nagyon mély árkok tagolják. Az Illyés Közalapítvány az egyensúlyteremtésben segíthet, de a békítésben nem, ugyanis azt a helyzetet, a romániai magyar közéletben, kellene megoldani. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület ugyanúgy pályázhat, ahogy eddig, Pomogáts garantálja, hogy pályázataikat szakszerűen fogják megítélni. Már most is, előzetesen megítéltünk egy összeget a Bethlen Gábor szoboravató ünnepségekre. Arra a kérdésre, hogy hol kell sürgős segítség, Pomogáts szerint a legfontosabb az oktatás területe, beleértve a felsőfokú oktatást, egyetemi képzést, egyetemek működését. Az erdélyi közoktatás támogatásával foglalkozik az Apáczai Közalapítvány és különböző magyarországi kormányzati programok. Fontos a kulturális intézmények biztonsága, a magyar házak, kulturális szervezetek működése, a sajtó, főleg kulturális sajtó, az irodalmi, a havilapok, a folyóiratok, hetilapok, s természetesen az elektronikus sajtó is. A harmadik nagy feladat a közösségszervezés, hogy az erdélyi magyarságnak legyenek olyan élő közösségei, amelyek az anyanyelvet és a magyar nemzeti kultúrát meg tudják tartani. Igen fontosak az egyházi közösség támogatása, mert Erdélyben az egyházi élet nem csak vallási közösséget jelent, hanem nemzeti közösséget is. /Balla Tünde: Exkluzív interjú Pomogáts Bélával, az Illyés Közalapítvány elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./"

"Nagyváradon az idei Varadinumon az Erdélyi Múzeum Egyesület nagyváradi fiókszervezete tudományos ülésszakot szervezett. Az EME és a Partiumi Keresztény Egyetem között együttműködési megállapodást írtak alá. A Posticum Ifjúsági Központban szekcióüléseken ki-ki tudományos szakterületének megfelelően válogathatott témát és előadót, a nap során több mint húszan olvastak föl dolgozatot a szakosztályokban. A bölcsészettudományi szakosztályban előadást tartottak: Apáti Tímea - Jótékonysági egyesületek Nagyváradon a dualizmus korában, Emődi Tamás - Újabb középkori műemléki kutatások Erdélyben, Fleisz János - Nagyvárad népességének alakulása a XX. században, Kormányos László - XX. század eleji népesedési viszonyok Nagyváradon, Lakatos Attila - A honfoglalás kor kutatásának helyzete Bihar megyében és Malkucz Attila - Telepítési viszonyok Szentjobb esetében (1728-1811) címmel. Az orvosi, gyógyszerészeti és természettudományos szakosztályban számos csoportos előadás hangzott el. A plenáris előadások során dr. Egyed Ákos akadémikus értekezett a székelyek és hajdúk Bocskai korában címmel, Pomogáts Béla a magyar irodalom EU-csatlakozás utáni helyzetét vizsgálta: Nem kell feloldódni ez európai olvasztótégelyben- fogalmazott. Dr. Kovács András a nagyváradi fejedelmi palotában folytatott kutatási eredményeit osztotta meg hallgatóságával, dr. Hadnagy Árpád doktori disszertációjához végzett tíz esztendős kutatómunkájának eredményeit ismertette. A jeles mineralógus a láthatatlan mikrovilágot igyekezett megismertetni. /(Balla Tünde): XII. Festum Varadinum. A tudományosság jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./ "

"Cselekvő magyarokkal találkozott Nagyváradon, a Kárpát-medencei civil szervezetek találkozóján, eddig inkább jeruzsálemi siratófalakra emlékeztették a hasonló fórumok - fogalmazott az EMKE képviseletében érkező Kötő József, a Civil Társadalom Napján. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke kifejtette: átfogó polgári társadalom nem jöhetett létre Európának e régiójában, mert a kommunizmus hatásaitól nem szabadultak e társadalmak. Több tényező is befolyásolja ezt, az anyagi függetlenség, hogy a politika ne fogja saját hámjába a civil szerveződéseket, s föltevődik harmadsorban a kérdés, hogy az új polgárságnak vajon köze van-e a magyar kultúrához. Kántor Lajos a frissen megalakult Kolozsvár Társaságról is szólt, szerinte reális veszélyt jelent a karizmatikus személyek bevonása. Egyed Ákos akadémikus közölte: az erdélyi tudományos akadémiaként számontartott, kétezer tagot számláló Erdélyi Múzeum-Egyesület létét veszélyeztető anyagi nehézségekkel küzd. Bemutatkoztak a Kárpát-medencét képviselő szervezetek is. /(Balla Tünde): XII. Festum Varadinum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./"