Május 11-én a minisztérium felmentette tisztségéből Pellegrini Miklós és Maria Orodan aradi főtanfelügyelő-helyetteseket, majd előbbit megbízott főtanfelügyelővé nevezték ki. Főtanfelügyelője az új parlament megalakulása óta nem volt Arad megyének, ugyanis Marius Göndör – aki a tisztséget betöltötte – demokrata-liberális színekben képviselő lett. Azóta Pellegrini látta el a feladatait, és gyakorlatilag ezután is ezt kell tennie, ideiglenes vezetőként. /Pataky Lehel Zsolt: Pellegrinit felmentették, majd kinevezték. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./

Tavaly július elején a régi műhelyek lebontásával készítették elő a terepet az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport új épületszárnyának az építéséhez. Ma már tető alatt van a kétemeletes épület. Bognár Levente alpolgármester elmondta, ez egy hároméves beruházás, aminek a kétharmada már kész van. 2011-ben kell átadni, de Bognár reméli, hogy az idei tanévkezdésre kész lesz. A tantermeken kívül egy nagy dísz- és közösségi terem is lesz a földszinten. Így felszabadulnak a régi épületben a laboratóriumok, amiket osztálytermekké alakíthatnak át. /Pataky Lehel Zsolt: Csiky Gergely Iskolacsoport bővítése. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

Május 23-án az Aradi Magyar Majálison léptek először a közönség elé a tavaly ősz óta szerveződő aradi magyar néptáncmozgalomba bekapcsolódó általános és középiskolás gyerekek. Sztankó Károly békéscsabai néprajzkutató-tánctanár hetente egy napot foglalkozik a gáji Neuman Fivérek Általános Iskolából és a Csiky Gergely Iskolacsoportból toborzott táncosokkal, a többi próbát a diákokkal foglalkozó, gyakorló pedagógusok /Viszhányó Aranka és Khell Levente/ vezetik. /Pataky Lehel Zsolt: Biztató lépésekkel indult az aradi néptáncmozgalom. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 25./

Az 1989-es romániai rendszerváltás temesvári eseményeinek huszadik évfordulójához közeledve jelent meg Mandics György A manipulált forradalom /Irodalmi Jelen Könyvek, Arad/ című könyve (az eredeti trilógia szerkesztett változata). Aradon mutatták be az érdeklődőknek a könyvet a temesvári születésű, de Magyarországon élő matematikus-író és ufó-kutató szerző jelenlétében. A dokumentum- és a történelmi regény műfajának jegyeit viseli magán az alkotás, hiszen valós történeten alapszik, és reálisak a szereplők is, viszont olyan párbeszédek és monológok kerültek bele, amelyek fikciók – magyarázta Jámbor Gyula. A szerző matematikai elmélettel vezette le, hogy miért tört ki a népfelkelés Romániában, és miért pont Temesváron. „Mindegyik forradalom története zűrzavar, akik írják, elkötelezettek” – mondta Mandics. A szerző beszélt a Securitatéhoz fűződött kapcsolatáról, az iliescui palotaforradalomról, a rendszerváltó mozgalomban betöltött saját helyéről. A manipulált forradalom című kötetet május 28-án Temesváron, 29-én pedig Zsombolyán mutatják be. /Pataki Lehel Zsolt: Betekintés a rendszerváltás kulisszái mögé. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 28./ Első kiadás: Temesvári Golgota /Püski Könyvkiadó – Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1991/ Regénytrilógia. I. kötet: Megfeszítés sortűzzel. II. kötet: Harmadnapon feltámada. III. kötet: Júdáscsók a forradalomnak.

„A mindenkori aradi magyar oktatás elhunyt pedagógusainak emlékére” állíttatott kopjafát nyugdíjazása alkalmából a Matekovits házaspár: Mária, az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport aligazgatója és biológiatanára, illetve férje, Mihály matematikatanár, aki a Tanügyminisztérium kisebbségi osztályának vezérigazgató-helyettesi tisztségéből vonul nyugdíjba. A leleplezett kopjafa /Brittich Erzsébet képzőművész alkotása. /Pataky Lehel Zsolt: Kopjafát állíttatott nyugdíjazásán a Matekovits pedagógus házaspár. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 9./

Az országhatár rendszerváltás utáni megnyitásával százezrével (vagy inkább milliónyian) mentek külföldre dolgozni Romániából. A munkaerő-kivándorlás a 2006–2008 közötti időszakban a nyugati és délnyugati határ menti helységekben telephelyet nyitott vállalatok nem találtak elég (főleg szakképzett) munkaerőt. Magyarországi munkaerőt foglalkoztattak. Mára a világgazdasági recesszió miatt a cégvezetők inkább leépítenek, semmint bővítenek. Néhányan mégis belekóstoltak a romániai vendégmunkáséletbe. Egyesek azért jöttek, mert nem volt más választásuk, nem volt munkájuk. /Pataky Lehel Zsolt: Magyar vendégmunkások élete – nálunk. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 17./

Az aradi magyar végzős középiskolások bankettjén néhány „vén diák”, az iskola előző évfolyamainak végzősei (a szakmunkásképzőt végzettek) megzavarták, végül ki kellett hívni a rendőrséget. Volt, aki hallotta, hogy az egyik megbírságolt randalírozó kijelentette: „neki megér 400 lejt, hogy minden évben tönkretegye a bankettet”. A legilletékesebb pedagógus azt mondta, hogy ez „nem téma”, meg, hogy „nem kell a szenzációt keresni”. Szó sincs ilyesmiről. Ha nem beszélnek a negatívumokról a nagynyilvánosság előtt, azzal nem tudják meg nem történtté tenni. Nem szégyellni kell ezt, hanem szemmel tartani őket, megírni azt újságban, /Pataky Lehel Zsolt: Mert a mi kutyánk kölyke? = Nyugati Jelen (Arad), jún. 20./

Lezárult a középiskolai „felvételi” – a kilencedik osztályba jelentkező diákok számítógépes elosztásának – első szakasza. Arad megyében az egyetlen magyar középiskolai képzést nyújtó iskolában, az aradi Csiky Gergely Iskolacsoportban ősszel az eddigi négy helyett öt kilencedik osztály indul. A szakmunkásképző megszűnik – nemcsak itt, hanem országszerte –, helyette létrehozták a technikumot elektronika és automatizálás szakkal. Az már biztos, hogy mind az öt osztály elindul, mert a minimális létszám 15-ot elérték – mondta örömmel Szakács Ferenc iskolaigazgató. /Pataki Lehel Zsolt: Középiskolai felvételi. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 4./

Dr. Egyed Pétert filozófus, filozófiatörténész, író, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára aktív részvevője, építője volt annak a társadalompolitikai folyamatnak, amit a Bálványosi Nyári Szabadegyetem jelképez. Ennek a 20. rendezvénye július 14-én kezdődik Tusnádfürdőn. Egyed Péter elmondta, először arra koncentráltak, hogy megteremtsék egy újfajta társadalmi és politikai gondolkodás uralkodó tematikáját, ami azt jelentette, hogy előadások hangzottak el a romániai, a magyarországi, a kelet-közép-európai helyzetről, a közép-európai gondolatiságról. Az egyik prominens személyisége a bálványosi táboroknak Gabriel Andreescu volt, aki mindig következetesen képviselte a demokratizmus ideáljait. A bálványosi szabadegyetem 1996-ig inkább előadássorozat volt, az intenzíven részt vevők száma nem haladta meg a kétszázat. Később Tusnádfürdőn kezdődött a lazább, koncertekkel megfejelt megarendezvény. De ennek a közéletisége fontos az erdélyi társadalomban, és a magyarországi társadalom is odafigyel rá. Tusványosnak megvan a maga közéleti szerepe, presztízse. Sokat tettek a román–magyar viszony oldásáért. Tusványoson sikerült megvalósítani a „normális” viszonyt a román–magyar kapcsolatokban, de ezt a társadalom nem vette át. Nagy probléma, hogy a román sajtóban a kisebbség helyzete továbbra sem a természetes együttélés kérdéseként, hanem a román államiságnak és a többség politikai szerepvállalásának a függvényében vetődik fel. A kezdeti nagy rendezők között elsősorban Németh Zsolt nevét kell említeni, és a MISZSZ-t. 2002-ig megőrizték a szabadegyetem formáját, majd megjelent benne a nyílt politikai szerepvállalás, főként a Markó–Tőkés találkozók és „nem találkozók”, vagy Orbán Viktor megszólalásai nyomán. Attól kezdve a nyílt politikai szerepvállalásnak egy második formája is kialakult: politizálni csak morális lényként lehet. /Pataky Lehel Zsolt: A bálványosi folyamat. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./

A VIII. Kisiratosi Napok kulturális és hagyományőrző rendezvénysorozat alkalmával a község díszpolgárává avatták Sarusi Mihály magyarországi írót és újságírót, valamint– post mortem – az idén májusban elhunyt dr. Almási Béla orvost, a település és Arad megye magyarságának jeles közszereplőjét. Amíg a Jó Isten engedi, segítek ennek a falunak, mert nagyon sokat jelent nekem – mondta. Békéscsabán született, Balatonalmádiban él, de élhet akárhol, akkor is millió szál köti ehhez a világhoz az ősei, az élményei miatt, hiszen itt nőtt fel a környéken. Sarusi Mihály a kisiratosi szálakat az 1970-es évek derekán kezdte gyűjteni. Édesapja 1940-ben jött át Magyarországra, de az ‘50-es évek óta hazalátogatott. Sarusi több könyvet írt Kisiratos faluról. Kisiratos falurajzának eddig hét kötete jelent meg, a nyolcadikon dolgozik, a kilencediket is tervezi, a tizediknek meg azt szeretné, hogy egy albumot adjanak ki a falu száz évéről, a megmaradt fényképekből. /Pataky Lehel Zsolt: „Élhetek akárhol, millió szál köt Kisiratoshoz. ” = Nyugati Jelen (Arad), júl. 21./

A 2009–2010-es tanévben új struktúrában folyik majd a szakmunkásképzés a közoktatásban, tájékoztatott Pellegrini Miklós, Arad megye főtanfelügyelő-helyettes: a szakmunkásképzés nem szűnik meg, mert megmaradnak például az élelmiszeripari, távközlési, vagy gazdasági líceumok, de megváltozik a formájuk és az elnevezésük azoknak az osztályoknak, amelyekben az elméleti középiskolában folyt valamilyen szakoktatás. Amit eddig művészeti és mesteriskolának neveztek, technikum lesz. Egyenrangú a líceumi osztállyal, de szakirányú oktatással. Változik az időtartam, hiszen négyéves lesz a képzés, és a diák a végén érettségire jelentkezhet. Ez az első lesz a kísérleti év. /Pataky Lehel Zsolt: Kísérletezés a szakmunkásképzéssel. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 27./

A közel egyéves adatgyűjtés eredményeinek bemutatására gyűltek össze július 30-án az Arad Megyei Múzeumban a közgyűjtemény és a Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságának muzeológusai, történészei, etnográfusai. Tavaly augusztusban kezdődött az a PHARE-támogatású határon átívelő projekt, amely A román és a magyar falu az európai uniós integráció tükrében címet viselte és amely a falusi élet és háztáji gazdálkodás kutatását, megőrzését tűzte ki célul. Több mint egy tucat romániai és magyarországi határ közeli településen gyűjtöttek adatot. „Nagyon sok a hasonlóság a falusi szokások között, ami nem véletlen, hiszen egykoron ennek a térségnek, Békés megyének is Arad volt a központja – tette hozzá Ando György. A rendezvényen az adatgyűjtés során készített fotókat is kiállították. A projekt zárásaként megjelentettek egy román és magyar nyelvű könyvet is, amely a kutatómunkát foglalja össze helyszíni kisriportokkal, leírásokkal és képekkel. /Pataky Lehel Zsolt: Aradi és békéscsabai múzeumok adatgyűjtése. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 31./

Több mint két és fél évtizedes kutatómunka eredményeként ősszel megjelenik Ujj János legújabb könyve, amely az aradi temetők történetét foglalja össze, és egyben a bennük nyugvó jeles aradi magyar személyiségek sírjainak gyűjteménye. Előző munkája: Emlékhelyek és emlékművek Arad megyében. Ujj János elmondta, hogy az aradi Alsótemetőben a magyar hősök sírját, százvalahány sírt felszámoltak. Az 1980-as években buldózerrel kiforgatták a csontokat. 1999-ben a váradi Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság kiadott egy könyvet, a Partiumi temetőket, amelyben Pávay Gyula tanulmányt tett közzé az Aradi Panteon címmel, a Felsőtemető sírjaira hívta fel a figyelmet. Ujj János döbbenten látta, hogy annyi idő alatt, amíg megírta, az alatt is tűntek el a sírok közül. Könyvének mottójában szerepel Reményik Sándor két sora: „Itt áll a temető tanúnak / Fejfáin magyar még a szó”. Eltűnnek a sírok, felszámolják őket. Eldugják a sírokat, aztán amikor eladják a helyeket, a sírkövekről a régi feliratokat lecsiszoltatják. Salacz Gyula 1875 és 1901 között volt Arad polgármestere, már nem tudják, hol a sírja. Elsősorban Salacz idejében alakult ki a modern városkép. Az úgynevezett törzskönyvek eltűntek a temetőkből. Amikor Bognár Levente jelenlegi alpolgármestert kinevezték alprefektusnak, elmentek a Felsőtemetőbe, Az akkori gondnokkal megjelöltek 26 sírt. Négy hónap múlva az egyik megjelölt sírra rátemettek. Sokan már nem tudják, hogy 1948-ig Aradon magyar színház létezett. Valamennyi jeles színész sírja eltűnt. 2008-ban is eltűnt két jelentős sír. Szőllőssy István harmincvalahány éven keresztül volt a Kölcsey Egyesület titkára, jeles aradi pedagógus. Egyetlen sikeres mentőakció volt: az 1990-ben alakult Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság Barabás Péternek – a legnagyobb aradi magyarnak tartott, a magyar, majd román országgyűlési képviselőnek tizenhétszer megválasztott Barabás Béla apjának – az emlékművét megtalálta kidobva, és felállíttatta a fia síremléke mellé. /Pataky Lehel Zsolt: Megjelenés előtt Ujj János Aradi temetők című könyve. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 4./

Felhívással fordult a közvéleményhez Bognár Levente aradi alpolgármester, támogatást kérve az iskola nevében az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport új épületszárnyának berendezéséhez, hogy a szeptember 14-én kezdődő tanévben már folyhasson az oktatás a hat új tanteremben. A városi költségvetésben nincs keret bútorzatra. /Pataky Lehel Zsolt: A Csiky új tantermeinek bebútorozására gyűjtenek. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 5./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Presbiteri Szövetségének 5. konferenciája augusztus 28-án kezdődött el Aradon, a belvárosi református templomban. A rendezvény A kálvini örökség a 21. századi presbiter számára címet kapta. Tőkés László európai parlamenti képviselő, az egyházkerület volt püspöke rámutatott arra is, hogy nehéz a presbiteri tisztség becsületét visszaadni, mert a kommunista diktatúra sötét foltot ejtett rajta – besúgókat építettek a presbiterek közé, vagy őket szervezte be a politikai rendőrség –, akárcsak a papságon. A konferenciára a gyulai, békéscsabai, lökösházi és battonyai testvérgyülekezetek, a Királyhágómelléki és az Erdélyi Református Egyházmegye presbiterei és lelkészei is eljöttek. Az esti áhítat után a résztvevők Battonyára utaztak, ahol augusztus 29-30-án zajlanak a konferencia munkálatai. /Pataki Lehel Zsolt: Az egyház világi tisztviselőinek találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 29./

Augusztus 30-án, vasárnap Szegeden a Fogadalmi Nagytemplomban (a Dómban) tartották meg Pünkösdváró Európa címmel a Kárpát-medencei ökumenikus nagytalálkozót, amivel – egyebek mellett – a szlovákiai államnyelvtörvény ellen tiltakoztak a szervezők és a résztvevők. Tőkés László európai parlamenti képviselő a Nyugati Jelennek elmondta: „Oly mértékben provokálják a felvidéki magyarságot, hogy az már elképzelhetetlen. A szlovákiai államnyelvtörvény minden képzeletet felülmúl, és teljesen elképesztő, hogy húsz évvel a rendszerváltozás kezdete, és öt évvel Magyarország és Szlovákia európai uniós csatlakozása után ugyanabban a szövetségi rendszerben ezt meg merik tenni. Úgy éreztük Kis Rigó László szeged-csanádi megyéspüspökkel, hogy ez az a pont, amikor már nem maradhatunk veszteg, és nem ülhetünk csendben, ezért kezdeményeztük a Kárpát-medencei ökumenikus nagytalálkozót, kifejezve azt az összetartozást, ami határoktól függetlenül összekapcsol bennünket. ” /Pataky Lehel Zsolt: Pünkösdváró Európa. Magyar összefogás a határok felett. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./

Hat romániai magyar közéleti személyiség, illetve a Román Tudományos Akadémia elnöke kapott magyar állami kitüntetést augusztus 20-a alkalmából. A kitüntetettek között van Matekovits Mihály, a tanügyminisztériumi kisebbségi főosztály aradi illetőségű vezérigazgató-helyettese. Örömmel vette át a kitüntetést, mondta, nem hiába tevékenykedett negyvenegy évig az oktatásban, főleg az aradi, a partiumi és erdélyi tanügyben, munkája az utóbbi négy évben, a minisztériumi tisztsége miatt az egész romániai tanügyre kiterjedt. Egy hónap múlva vonul nyugdíjba. Elmesélte, hogy egy erdélyi kisvárosban, ahol katolikus líceum működik, az igazgató bevitte őt az egyik osztályba, s azt mondta: „Látjátok, gyerekek, ez az a bácsi, akiért imádkozni szoktunk. ” Ez igazán nagy elismerés. Legnagyobb megvalósításának azt tartja, hogy részese volt annak a csapatnak, amelyik Aradon visszaállította az önálló magyar iskolát mint intézményt, később önálló iskolaépületet is. Legalább ilyen fontos, hogy a múlt tanévnyitóra Tordán és Gyulafehérváron is önálló magyar iskolát állítottak vissza, vagy hogy Gyimesfelsőlokon megfelelő körülményeket teremtettek az iskolában. /Pataky Lehel Zsolt: Imába foglalták a nevét. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./

Szeptember elsejétől Király András Arad megyei RMDSZ elnöke, volt parlamenti képviselő, történelemtanár személyében új igazgatója van az aradi Csiky Gergely Iskolacsoportnak. A Csiky az aradi magyarság egyik fontos szellemi intézménye, az egyetlen olyan önálló iskola a megyében, amelyikben első osztálytól az érettségiig magyarul tanulhatnak a magyar gyerekek. Király András elmondta, minisztériumi döntés alapján Arad megyében körülbelül hétszáz állást kell megszűntetni. Az iskoláknak le kell faragniuk az állományukból bizonyos normaszámot, ez a Csiky esetében kilenc normát jelent. Nincs meghatározva, hogy pedagógus, tanügyi kisegítő, vagy nem tanítói személyzet. Közben az órákat meg kell tartani, és ki kell fizetni. Király András szeretné, ha a Csiky módszertani központja lenne az Arad megyei magyar oktatásnak. Királynak szememre vetették, hogy politikusként érte ezt el az igazgatói tisztséget, de ő azzal érvelt, hogy szívügye a Csiky. Arra a kérdésre, RMDSZ-elnökként hogy fog dönteni, ha életbe lép a tanügyi törvény reformja, mely szerint az iskolaigazgatók és -aligazgatók nem lehetnek párttagok, Király kitérően felelt: „Látta valaki a tervezetet? Ha életbe lép, akkor majd meglátjuk. Különben az RMDSZ nem párt. ” /Pataky Lehel Zsolt: Interjú Király Andrással. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 4./

Szeptember 11-én zárul a kilencedik kisiratosi nemzetközi alkotótábor. Ezúttal is a Máltai Ház ad otthont a művésznek. Először fordul elő, hogy nem a tábor létrehozója és lelkes támogatója, dr. Almási Béla fogadja és köszönti a vendégeket. A művészet pártolóját idén tavasszal ragadta magával a gyógyíthatatlan kór. Követte barátját, néhai Alaszu Pált, akivel egykor kitalálták a jótékony célú kiállítást, amiből aztán a művésztelep kinőtte magát (az itt készült alkotások azóta is a Máltai Ház javát szolgálják). Az idei tábor bővült más művészeti ágazatokkal: zene és színjátszás is bekerült a kiegészítő programok közé. „A kisiratosi művésztábornak nincs hagyománya a tematikában – mondta Tasi József – művésznevén Tajó – temesvári szobrász, az idei tábor művészeti vezetője. /Pataky Lehel Zsolt: IX. Kisiratosi Alkotótábor. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 7./

A romániai magyar tanfelügyelők, módszertani szakfelügyelők országos tanácskozása kezdődött meg szeptember 7-én Aradon, a Csiky Gergely Iskolacsoportban. Az iskolakezdés előtt az érintettek számba veszik az anyanyelvű oktatás helyzetét, kitérve a diáklétszám, a kinevezések, a tanszerek és az infrastrukturális beruházások körüli problémákra. A több mint ötven részvevőt Matekovits Mihály, a Tanügyminisztérium kisebbségi főosztályának (nyugdíjazás előtt álló) vezérigazgató-helyettese köszöntötte, majd Pellegrini Miklós Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes vázolta fel a megye magyar oktatásának – főleg a diák- és tanárhiány miatt nem túl rózsás – helyzetét, végül a házigazda Király András, a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatója beszélt az aradi magyar oktatás, közelebbről a mostani magyar iskola történetéről. Pásztor Gabriella, az Oktatási Minisztérium kisebbségi főosztályának vezérigazgatója elismerően szólt az aradi magyar pedagógustársadalom és a magyar közösség vezetőiről. Néhány jelenlévő elpanaszolta, hogy sok helyütt a román főtanfelügyelők, iskolaigazgatók még mindig próbálják akadályozni a magyar oktatást. /Pataky Lehel Zsolt: Magyar pedagógusok országos tanácskozása Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 8./

A falu nagy szülöttének, Godó Mihály néhai jezsuita szerzetesnek /Kisiratos, 1913. szept. 25. – Kisiratos, 1996. szept. 22./ állítottak szobrot szeptember 13-án Kisiratoson. Páter Godó három ízben több mint 16 évet töltött a Ceauescu-diktatúra legsötétebb börtöneiben, ebből nyolc évet magánzárkába, de hitében és elszántságában ez sem törte meg. „Hazudnék, ha azt mondanám, hogy egy percig is szomorú lettem volna – idézte önéletrajzában tett vallomását Szilvágyi Zsolt, a Temesvári Római Katolikus Megyéspüspökség általános helynöke. – Börtöntársainak vitte el Krisztus fényét, és amikor harmadszor is bezárták, azt kérte, maradhasson élete végéig börtönlelkész. ” „Áldozatok révén születnek a nagy dolgok” – mondta Godó Mihály. A szobrot megszentelő András Imre jezsuita szerzetes, a bécsi Egyházszociológiai Intézet igazgatója hangsúlyozta, hogy Godó atya egyáltalán nem várt elismerést, főleg szobrot nem. „Azt mondta: egy jezsuita akkor boldog, hogyha az út szélén, összeesve a szolgálatban, személytelenül, névtelenül adja a lelkét Istennek. Ami őt gazán foglalkoztatta: a magyar egyház, egyházának a sorsa. Sikerült neki megakadályoznia azt, hogy Erdélyben, Romániában ugyanaz a békepapi mozgalom elinduljon, mint ami Magyarországon elindult” – mondta. A személyes élményekről, a 61 éves ismeretségről mesélő gyergyószárhegyi Ferencz Ervin ferences szerzetes kiemelte, hogy „nem hódolni kell a szobra előtt, mert ez az alkotás egy figyelmeztető jel, hogy Godó atya él és élni fog!”. A szobornál megemlékező beszédet mondott Balczó András magyar olimpiai bajnok veterán öttusázó, köszönetet mondott a jezsuita szerzetes még élő testvére, Godó András. A bronzszobor Kocsis Rudolf aradi művész alkotása. Hogy mi volt Godó Mihály „bűne” a hatalom szemében? „Az, hogy megakadályozta Erdélyben, Romániában a katolikus egyház behódolását a kommunista diktatúrának és az államnak – fejtette ki Szilvágyi Zsolt. – Márton Áron püspök egyik munkatársa volt, és a békepapság ellen küzdők egyik fő vezéralakja. Neki köszönhetjük, hogy az egyház Erdély-szerte megőrizte függetlenségét. Rendkívüli jellem, nagyon gerinces ember volt, amit mindannyian megtanulhatunk a mai világban is, amikor vallásunkat és nemzetünket sokfelé húzzák-szakítják. Godó üzenete az, hogy elsősorban a lelkiismeretünkben megszólaló Jóistenre hallgassunk, hűségesek maradjunk az egyházhoz, népünkhöz, értékeinkhez, és nem utolsó sorban önmagunkhoz. Hogyha Godó atya munkásságát és életpályáját jellemezni szeretnénk egy szóban, azt mondatnánk: hűség. ” /Pataky Lehel Zsolt: Szobrot avattak Godó Mihálynak Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 14./ Emlékeztető: Godó Mihály volt a legtovább börtönben az erdélyi magyar papok közül, 18 évet. Emlékezését kiadták: Godó Mihály SJ: Önéletrajz – Testamentum /Gloria, Kolozsvár. 2002/

A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház Püspöki Hivatala szeptember 10-én kelt értesítőjében hozta az aradi gyülekezet tudomására, hogy Tótpál Béla aradi lelkészt hivatalvesztésre ítélte többek között az egyház békéjének és egységének megzavarása és veszélyeztetése, az egyházi törvények és testületek megtagadása, és hivatali visszaélés miatt. Közölték, hogy immár „Tótpál Béla nem lelkésze az Aradi Evangélikus-Lutheránus egyházközségnek, többé nem tagjai a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház lelkészi karának, és Egyházunkban semmiféle lelkipásztori szolgálatot nem végezhet”. Még aznap Kovács Zsombort, a temesvári evangélikus-lutheránus egyházközség parókus lelkészét nevezték ki aradi helyettes lelkipásztornak. Tótpál Béla minderről elmondta, egy 2003-as statútum-tervezet része az a fegyelmi szabályzat, ami alapján lefolytatták ellene az eljárást, azonban a Vallásügyi Minisztériumnak ezt a tervezet nem fogadta el, ezért az ítéletet ő nem tekinti törvényesnek. /Pataky Lehel Zsolt: Belső ellentétek az evangélikus egyházban. Kirúgták Tótpál Bélát. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 18./

A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyházkerület Püspöki Hivatala értesítette az aradi gyülekezetet, hogy a Tóthpál Béla lelkipásztor elleni fegyelmi eljárást befejezték, és őt hivatalvesztésre ítélték. Tóthpál Béla a cégbíróságon bejegyeztette az önálló jogi személyiségű Szent Háromság Evangélikus Esperességet. A szóbeszéd szerint Tóthpál Béla az egyház pénzén négy (mások szerint hat) házat vásárolt a közeli magyarországi településen, és azokat a saját nevére telekkönyveztette. Tóthpál szerint ez hazugság, rágalom. – A püspökség Kovács Zsombor lelkészt nevezte ki aradi helyettes lelkésznek, de őt nem engedték be a templomba. Az aradi evangélikus-lutheránus gyülekezet lélekszáma 560 körüli. Tóthpál Béla elismerte, hogy nem mindenki támogatja. Kétszáz személy által aláírt petíciót küldtek a püspökségre Tóthpál Béla védelmében. Gyurkócza Aranka szerint azonban csak húszan (és azok családtagjai) lehetnek, akik pártolják a lelkészt. Tóthpál tudja, hogy az aradi öregedő gyülekezet nagy vagyonnal rendelkezik, és ő teljhatalmat akar fölötte, tette hozzá. /Pataky Lehel Zsolt: Viszály feszíti az aradi evangélikus egyházközséget. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./

Szeptember 13-án a templombúcsú alkalmával szobrot avattak Godó Mihálynak Kisiratoson a római katolikus templom kertjében, októberben pedig a helyi általános iskola veszi fel a néhai jezsuita szerzetes nevét. Hadnagy Dénes iskolaigazgató elmondta, példaértékű Godó Mihály kiállása az igazságért. A szerzetes Kisiratoson végezte az elemi és általános iskolát. A kommunista rendszerben kiállt a magyar katolikus papság mellett, és egyenessége, határozottsága irányadó a jövő nemzedéknek. Október 23-ára tűzték ki a névadó ünnepséget, ez találó az egybeesés az 1956-os forradalom évfordulójával. Kisiratos Arad megye egyik legmagyarabb települése. Az iskolában megvan a szükséges létszám, nincsenek összevont osztályok. Ebben nagy segítségükre van a Szent Ferenc Alapítvány és az Ír Ház is. Összesen 137 gyerek van az iskolában, az óvodában pedig 48./Pataky Lehel Zsolt: Iskolanévadó ünnepségre készülnek Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./ Godó Mihály /Kisiratos, 1913. szept. 25. -Kisiratos, 1996. szept. 22./

Az Aradi Magyar Napok keretében zajlott az I. Aradi Magyar Néptánctalálkozó, az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet szervezésében. A sort a majláthfalvi Százszorszép együttes nyitotta, amely – alakulását tekintve– a legfiatalabb csapat. A pécskai Búzavirág, a 25 éves néptáncegyüttes nagy sikert aratott. A simonyifalvi Leveles szintén rutinos csapat, tíz éve táncolnak. A néptánctalálkozót követően koncertet adott a magyarországi Zanzibar. /Pataky Lehel Zsolt: Néptánctalálkozó és Zanzibar-koncert az ifjúsági napon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./

Aradon a belvárosi református templomban lett volna Ujj János Séták az aradi temetőkben, emlékhelyeken című könyvének bemutatója. Dr. Pálfi Sándor, a könyvet kiadó Alma Mater Alapítvány elnöke elmondta, hogy a bemutató előtt közölte vele a nyomda vezetősége: nem készültek el a könyvvel, de az október 3-án tartandó jubileumi véndiák-találkozóra meglesz. A rendezvény nem veszített ünnepélyességéből, mert Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Díj kuratóriumának elnöke Árpád fejedelem-díjat adott át a belvárosi református egyházközségnek, Ex Libris-díjjal tüntette ki az Alma Mater Alapítványt, majd a kisiratosi és a pécskai iskolának, valamint az aradi Csiky Gergely Iskolacsoportnak az Üzenet Erdélyből c. fotóalbumot adományozta. /Pataky Lehel Zsolt: A meg nem jelent könyv bemutatója. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./

Október 3-án végre megjelent Ujj János Séták aradi temetőkben, emlékhelyeken /Alma Mater Alapítvány, Arad, 2009/ című könyve. Almási Gábor kisiratosi történelemtanár ismertette a munkát: „Kisebbfajta lexikon, Arad híres személyiségeiről, akiknek síremléke van, vagy volt itt, egy-egy szócikk található benne, a második részében pedig a világháborús katonasírokat és emlékműveket veszi számba”. /Pataky Lehel Zsolt: Megjelent Ujj János temetőkalauza. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./

Egy felvidéki magyar előadóművész, az udvardi Zsapka Attila a Partiumban tart zenés irodalomtörténeti órákat Radnóti Miklósról. A tragikus sorsú költő verseit megzenésítette, és ezekkel a „verskoncertekkel” járja a magyar iskolákat. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület aradi szervezetének meghívására október 12-én a Minorita Kultúrházban lépett fel, a Csiky Gergely Iskolacsoport diákjai előtt. /Pataki Lehel Zsolt: Zenés Radnóti-emlékműsor diákoknak. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./

Az 1956-os magyar forradalom kitörésének évfordulóján, október 23-án vette fel a kisiratosi általános iskola Godó Mihály néhai jezsuita szerzetes (1913–1996) nevét. Hadnagy Dénes iskolaigazgató elmondta, október 23-án kezdődött Godó atya pere, 1953-ban. Túry László atya elmondta, ő volt az első katolikus pap, akivel Godó Mihály találkozott, miután kijött a börtönből. Utána évekig együtt voltak papok Kisiratoson. Godó páter hű volt egyházához, a pápához, Rómához. A kommunista diktatúra szemében az volt a bűne, hogy figyelmeztette a papokat, ne írják alá azt a békenyilatkozatot, amit akkoriban küldtek, mert a hatalom célja az volt, hogy elszakadjanak Rómától. Sok pap hallgatott rá. De ez áldozatba került neki: 16 évig volt romániai börtönökben. Leleplezték az iskola folyosóján a Godó-domborművet, Kocsis Rudolf aradi művész alkotását /ő készítette a szeptember felállított Godó-mellszobrot is/. A művelődési otthonban alkalmi kiállítást is berendeztek a páter személyes tárgyaiból. /Pataky Lehel Zsolt: Iskolanévadó-ünnepség Kisiratoson. Páter Godó Mihály „hazatérése” = Nyugati Jelen (Arad), okt. 24./

Harmadik alkalommal rendezték meg az iskolanapokat a hétvégén a gáji Neuman Fivérek Általános Iskolában, megtartották az Őrizzük meg folklórkincsünket! elnevezésű fesztivált, amelynek keretében több nemzetiség néptáncait mutatták be a megye különböző iskoláiból érkezett diákok. Szerepeltek a pécskaiak és a gáji magyar tagozat is. A társszervező Pro Gáj Egyesület elnöke, Viszhányó Aranka tanítónő hozzátette, hogy a felsorolt iskolákkal korábban már megtörtént a partnerkapcsolat kialakítása. A Neuman Fivérek Általános Iskola magyartagozat-vezetője, Nagy Gizella magyartanár elmondta, hogy a magyar tanulók gyűjtéséből egy kiadványt is megjelentett Hagyományok, népszokások Arad megyében címmel. /Pataky Lehel Zsolt: Iskolanapok Gájban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 26./