Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Pataky Lehel Zsolt
322 tétel
2008. március 19.
Március 17-án a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceumban Károlyi Attila szegedi történész az 1848-as szabadságharc délvidéki eseményeit ismertette. /Pataky Lehel Zsolt: 1848 a Délvidéken. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 19./
2008. március 26.
Kikerült a nyomdából Pongrácz P. Mária Arckép lepkékkel című novelláskötetének német nyelvű fordítása Porträt mit Schmetterlingen címmel. A szerző a Nyugati Jelen és az Irodalmi Jelen főmunkatársa, a Romániai Írók Szövetsége temesvári szervezete elnökségi tagja. Könyve magyarul 2005-ben jelent meg Aradon az Irodalmi Jelen Könyvek-sorozatban, a német változatot a temesvári Cosmoplitan Art Kiadó adta ki. A fordítás a dettai származású, Németországban élő írónő, Schiff Júlia munkája. /Pataky Lehel Zsolt: Pongrácz P. Mária kötete németül. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 26./
2008. március 27.
Kétszeresen tisztelgett a dettai városvezetőség Büchl Teréznek, a település néhai jeles személyiségének, a szegény sorsúak jótevőjének emléke előtt: post mortem díszpolgárrá avatta, és március 26-án emléktáblát állított abban az utcában, amely egykoron az ő jóvoltából épülhetett fel, és amely 1964-ig a Büchl Teréz sor nevet viselte. Büchl Teréz 1845-ben született, előkelő családból származott. 1920-ban, halálos ágyán meghagyta fiának, hogy földjükből 38 házhelynyi területet adományozzanak a szegényeknek, ha azok vállalják, hogy öt éven belül házat építenek ott, és tíz évig nem adják el a telket. Ennek állít emléket a felavatott – román nyelvű – tábla. A kitüntetést és az emléktábla-állítást a dettai RMDSZ-szervezet kezdeményezte. /Pataky Lehel Zsolt: Emléktábla a dettai szegények jótevőjének. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./
2008. március 29.
Majdnem két évvel azután, hogy a Lugos önkormányzata díszpolgári címet adományozott Kurtág György világhírű zeneszerzőnek, a kitüntetett március 31-én személyesen fogja átvenni az oklevelet. A város szülöttét 2006 májusában választotta díszpolgárnak a képviselőtestület. Kurtág György /sz. Lugos, 1926. febr. 19./ zenei tanulmányait 14 évesen kezdte Lugoson, majd Temesváron folytatta. A második világháború után Magyarországra települt, később a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola korrepetitora lett, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola kamarazene-tanára volt. A művészt március 27-én díszdoktori címmel tüntette ki a kolozsvári zeneakadémia, és hasonló elismerésben részesíti a bukaresti egyetem is. /Pataky Lehel Zsolt: Kurtág György átveszi Lugos díszpolgára címet. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./
2008. március 31.
Létszámhiány miatt nem volt döntőképes a Temes megyei RMDSZ március 29-i választmányi ülése, de a részvevők egy áthidaló megoldást találtak. A szavazásra bocsátott kérdésekben utólagosan a hiányzók véleményét is kikérik, így a hozott határozatok még nem véglegesek. A jelenlévők végül nagy többséggel elfogadták a közös lista állítását, és megszavazták, hogy az RMDSZ Halász Ferenc személyében jelöltet indít a megyei tanácselnöki tisztségre, viszont polgármesterjelöltje nem lesz Temesváron. Jóváhagyták a megyei, valamint a temesvári tanácsos-jelöltek rangsorát: Halász Ferenc, Fazakas Csaba, Szász Enikő, Kaba Gábor, Köles János (megyei lista), illetve Szabó Ferenc, Bárányi Ferenc, Kiss András, Schwarz Dukász Péter, Köles János. /Pataky Lehel Zsolt: „Elhúzódó” választmányi ülés. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 31./
2008. április 1.
A Romániai Magyar Üzleti Egyesület és a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Híres Előadók Programja (HEP) néven talk-show szerű sorozatot indít, mely keretében az érdeklődők egy-egy neves művésszel, tudóssal, kutatóval stb. találkozhatnak. A havi rendszerességgel sorra kerülő rendezvények első előadása április 11-én lesz a temesvári színház nagytermében, a meghívott Herendi Gábor magyarországi filmrendező, akinek a Lora című filmjét is levetítik ebből az alkalomból. (A rendező első nagyjátékfilmje, a Valami Amerika.) Az est házigazdája és a műsor moderátora Balázs Attila Jászai Mari-díjas színművész, a színház igazgatója. A jövő hónapban Marosvásárhely lesz a HEP következő állomása, az első félév pedig Temesváron zárul június 27-én az Üzletemberek farmerben címmel. / Pataky Lehel Zsolt: Indul a HEP. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 1./
2008. április 1.
A helyi magyar tudományos élet képviselőit, egyetemi előadókat, kutatókat tömörítő temesvári Techné Egyesület a Békés Megyei Műszaki Haladásért Alapítvánnyal közösen szervezett találkozót március 31-én Temesváron, a határon átívelő együttműködések fejlesztése és elmélyítése érdekében. A házigazdák a szervezésbe bevonták a Romániai Magyar Üzleti Egyesületet is. A vendéglátók részéről Jánosi Endre, a Techné elnöke, a látogatók részéről Gólya Pál, az alapítvány elnöke ismertette céljaikat, törekvéseiket. /Pataky Lehel Zsolt: Békés-kapcsolatok. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 1./
2008. április 8.
Temesváron a Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Romániai Magyar Üzleti Egyesület szervezésében április 11-én, pénteken a Valami Amerika című film rendezőjének, Herendi Gábornak a részvételével indul a Híres Előadók Programja (HEP). A szervezők célja, hogy havonta egyszer meghívjanak egy olyan nemzetközi hírű vendégelőadót, aki a tudomány, vagy a művészet különböző területein jelentőset alkotott. /Pataky Lehel Zsolt: Közönségtalálkozó Herendi Gábor filmrendezővel. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 8./
2008. április 10.
Idén első alkalommal rendezték meg Temes megyében a Vidám Versek Versmondó Versenyét Temesváron. A két első díjazott továbbjutott az országos szakaszra, melyet április 18–20-a között rendeznek meg Szatmárnémetiben. /Pataky Lehel Zsolt: Bartókos elemisták a versmondó-versenyen. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 10./
2008. április 11.
A lap munkatársai számba vették, hogy kik az RMDSZ rangsoroló küldöttgyűléseinek vesztesei és nyertesei. Arad megyében a polgármester-jelöléseknél nem hoztak meglepetést küldöttgyűlések. Arad tanácsos-jelöltjeinél viszont egyetlen jelenlegi önkormányzati tanácsos sem került befutó helyre, így Cziszter Kálmán, Nagy Gizella és Túsz Ferenc nem folytatja a megkezdett munkát, hacsak időközben, felfele buktatással nem fogynak el majd az előttük lévők. Búza Gábor meglepetésre mindössze az ötödik helyet szerezte meg, nagyon fáj neki ez az eredmény, mondta a megyei alelnök. Nagy Istvánnak sem a pécskai, sem az Arad megyei önkormányzati listán nem sikerült helyezést elérnie. Nagyenyeden a tanácsosi listán maradt a régi gárda. Hunyad megyében a magyarság politikai súlya nagyobb, mint a helyi tanácsosok száma, ez Winkler Gyulának, az RMDSZ megyei elnökének, illetve Dézsi Attila alprefektusnak köszönhető. A magyarság Hunyad megye lakosságának 4,8%-át teszi ki, az 5%-os küszöb elérése nehéz feladatnak ígérkezik. Az RMDSZ saját jelöltet állít a tanácselnöki tisztség egyéni versenyében Borbély Károly távközlési miniszter személyében. Temes megyében 2004-ben négy-négy polgármesteri és alpolgármesteri tisztséget szerzett az RMDSZ, emellett 43 helyi tanácsosi mandátumot, Zsombolyán és Újszentesen abszolút többséget. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei elnöke megyei tanácselnökjelöltként indul. Főtanfelügyelő-helyettesként a megye szinte valamennyi településén megfordult, segített a tanintézmények felújításában. /Irházi János, Szakács Bálint, Chirmiciu András, Pataky Lehel Zsolt: Régi-új arcok az RMDSZ-listákon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 11./
2008. április 11.
A minap jelent meg Vámos Gulyás Margit Egy óvónő emlékei és riportok című gyűjteménye, amelyben pályafutásának állomásait és történésekben gazdag pedagógusi tevékenységét foglalja össze. A kiadvány az igazfalvi és temesvári magyar óvodai oktatás kordokumentuma. Vámos Margit pályafutását 1955-ben kezdte szülőfalujában, Igazfalván, majd 1963-ban Temesváron folytatta előbb a 12-es, 1974-től pedig a 26-os napközi óvodában 1997 decemberéig. Nyugdíjazása után írta meg emlékiratait. /Pataky Lehel Zsolt: Egy óvónő emlékei. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 11./
2008. április 15.
A XIII. Bánsági Magyar Napok keretében Temesváron április 15-én mutatja be a Csiky Gergely Állami Magyar Színház Anavi Ádám 99 éves temesvári költő Mátyás királyról írt bohózatát Második Matyi címmel. A darabot Dukász Péter színművész rendezte. /Pataky Lehel Zsolt: Második Matyi. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 15./
2008. április 17.
Április 18-án Esztergomban vendégszerepel a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Kiss Csaba Csehov-adaptációjával, a De mi lett a nővel? című előadással. A darabot Mátyás Zsolt Imre rendezte. A fellépés az első rendezvénye az Esztergomi Várszínház tavaszi előadás-kínálatának. /Pataky Lehel Zsolt: Esztergomban vendégszerepel a Csiky Gergely-színház. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 17./
2008. április 22.
Temes megyében az Újvár községhez tartozó Ótelek és Jánosfölde falvak leválására, az Ótelek központú új közigazgatási egység létrehozására benyújtott törvénytervezetet egyöntetűen szavazta meg a szenátus, ezzel elhárult az akadály az önállósulás elől. Harmadik nekifutásra kaphatja vissza a több mint negyven éve megvont közigazgatási rangját Ótelek. /Pataky Lehel Zsolt: Ótelek önállósulhat. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 22./
2008. április 22.
Harmadik alkalommal rendezte meg a Nyelvkaszinó elnevezésű magyar nyelvismereti vetélkedőt a temesvári START – Tanácsadó és Továbbképző Iroda. A román–magyar tagozatos általános iskolákból vártak jelentkezőket, elsősorban a magyar nyelvhasználatra szeretnék ösztönözni a kisdiákokat, mondta Magyari Sára, a START elnöke, egyben a vetélkedőnek otthont adó 26-os számú általános iskola magyartanárnője. Évről évre több iskolából, és nagyobb számban vesznek részt a „nyelvi szerencsejátékon. A vetélkedő költségeit a START-iroda a tavalyi kétszázalékos jövedelemadó-felajánlásból befolyt összegből fedezte. /Pataky Lehel Zsolt: Ismét szerencsét próbáltak a Nyelvkaszinóban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 22./
2008. május 3.
Az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet (AMISZ) A jégkorszaknak vége… itt az olvadás! mottóval rendezte meg az idei ifjúsági majálist. Albert László AMISZ-alelnök 300-ra, vagy még annál is többre becsülte a negyedik alkalommal megszervezett ifjúsági majális részvevőinek a számát, ami a hét végére bizonyára növekedni fog. /Pataky Lehel Zsolt: Kár kihagyni a Kaszojálist. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./
2008. május 12.
Május 9-én Temesváron került sor az első Civil Mecenatúra-díj átadására. A kitüntetést a temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány hozta létre azzal a céllal, hogy viszonozza a támogatását azoknak a tehetőseknek, üzletembereknek, akik nagy összegeket áldoznak a kultúrára, a hagyományőrzésre, a civil szféra munkájának segítésére. Elsőként Herczeg András temesvári vállalkozót tüntették ki, aki az alapítvány könyvkiadói tevékenységéhez nyújtott anyagi támogatást; az ő hozzájárulásával jelenhettek meg igényes kivitelezésben többek között Vicze Károly és Jancsó Árpád temesvári helytörténészek könyvei. A kitüntetést – egy Könczey Elemér grafikus tervezte oklevelet és Szakáts Béla szobrászművész munkáját – Bodó Barna és Erdei Ildikó, az alapítvány elnöke és munkatársa adta át Herczeg Andrásnak. /Pataky Lehel Zsolt: Átadták az első Mecenatúra-díjat. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./
2008. május 12.
A lugosi RMDSZ és az Arató Andor Egyesület szervezésében emlékeznek meg május 17-én Willer Józsefről, politikai, művelődési és közéleti szerepvállalásáról. A mi Willerünk… című szimpózium keretében Lugos néhai kiemelkedő egyéniségének képviselői munkásságát, zenepedagógiai tevékenységét, és a kisebbségi kultúra védelméért kifejtett küzdelmét méltatják olyan előadók, mint Bakk Miklós kolozsvári politológus, Bárdi Nándor budapesti történész, Balázs Sándor kolozsvári egyetemi tanár, Szekernyés János temesvári művelődéstörténész, Kaczián János nyugalmazott szekszárdi levéltáros és Udvardy László lugosi zenetörténész. Megkoszorúzzák Willer József sírját a római katolikus temetőben, majd koncertet tartanak a római katolikus templomban Willer József műveiből. /Pataky Lehel Zsolt: Willer Józsefre emlékeznek Lugoson. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./
2008. május 13.
A lugosi RMDSZ és az Arató Andor Egyesület szervezésében emlékeznek meg május 17-én Willer Józsefről, politikai, művelődési és közéleti szerepvállalásáról. A mi Willerünk… című szimpózium keretében Lugos néhai kiemelkedő egyéniségének képviselői munkásságát, zenepedagógiai tevékenységét, és a kisebbségi kultúra védelméért kifejtett küzdelmét méltatták. /Pataky Lehel Zsolt: Willer Józsefre emlékeznek Lugoson. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./
2008. május 17.
A Temes Megyei Választási Bizottság helyt adott az RMDSZ magyar nyelvű választási plakátjai ellen emelt kifogásnak, így azokat el kell távolítani a választmányi hirdetményeknek kijelölt köztéri hirdetőtáblákról. Az RMDSZ Temes Megyei Szervezetének elnöksége megrökönyödéssel vett tudomást a döntésről, és sajtóközleményben fejezte ki sajnálatát, hogy mindez Temesváron, az állítólagos bánsági toleranciával dicsekvő városban történt. A feljelentő egy temesvári lakos. Hivatalos, írásos értesítést az RMDSZ még nem kapott. A kifogásolt plakátok egyébként az RMDSZ országos vezetősége által nyomtattatott általános plakátok („Válaszd a jövőt! Válaszd a biztonságot! Válaszd az RMDSZ-t!” feliratúak). /Pataky Lehel Zsolt: Leszedetnék az RMDSZ magyar nyelvű plakátjait. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./
2008. május 19.
Lugos és az egész romániai magyarság egyik kiváló személyiségére, volt parlamenti képviselőjére, közösségszervezőjére emlékeztek meg május 17-én Lugoson. A mi Willerünk című szimpóziumnak az is apropója volt, hogy az 1884. május 22-én Kecskeméten született Willer József jogász-zenész száz éve telepedett le Lugoson, ahol hat évtizedet munkálkodott a város és a kisebbségi kultúra érdekében, védelmében. A rendezvényt felhasználták szellemi hagyatékának széleskörű ismertetésére – hangsúlyozta Bakk Miklós politológus. Megkoszorúzták Willer József sírját a lugosi római-katolikus temetőben (1972-ben hunyt el), majd temesvári és müncheni zeneszakértők méltatták zeneszerzői munkásságát, este hangversenyt tartottak a római katolikus templomban műveiből. Willer József többek között a Lugosi Magyar Dal- és Zeneegyesület karnagya, a Magyar Kisebbség című folyóirat egyik alapítója volt, de Brassóban és Bukarestben is létrehozott dalárdát, a két világháború között parlamenti képviselőként, az Országos Magyar Párt bukaresti irodájának vezetőjeként az egész romániai magyarságot szolgálta. Bárdi Nándor budapesti történész szerint példát mutathat a 21. század politikusainak abban, hogy a képviselőnek nem szabad elszakadni attól a közegtől, amelyből kikerült. Politikai hitvallása az volt, hogy a nemzetszeretetet ne más nemzetek kárára gyakorolja, és hogy mindent tapintatosan, de céltudatosan kell megmondani a többségi hatalom képviselőinek – fejtette ki Bárdi. Szekernyés János temesvári művelődéstörténész Willernek a kisebbségi kultúra védelmében és szolgálatában kifejtett tevékenységéről tartott előadást, Udvardy László ny. építészmérnök hely- és zenetörténész, Willer egykori tanítványa Lugos zenei életére gyakorolt hatásáról beszélt. A magyar zeneszerzők sorában Willer Józsefet együtt lehet emlegetni Arató Andorral, Konrád Pállal, vagy a szintén lugosi Kurtág Györggyel; kapcsolatban állt George Enescuval és Bartók Bélával. /Pataky Lehel Zsolt: Willer Józsefre emlékeztek Lugoson. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./
2008. május 23.
Made in Hungary 1900–2000 címmel rendeznek kiállítást a 20. századi Magyarország iparművészetének történetéről és fejlődéséről Temesváron. A tárlat a temesvári Nyugati Egyetem Képzőművészeti Fakultásának, a Romániai Képzőművészek Szövetsége Temesvári Szervezetének és a Magyar Képző- és Díszítőművészek Szövetségének együttműködésében jön létre. A megnyitóra május 28-án lesz, a tárlat anyagát Ernyey Gyula, a magyarországi szakmai szövetség alelnöke, a budapesti Moholy Nagy László Szépművészeti Egyetem tanára mutatja be. /Pataky Lehel Zsolt: Kiállítás a 20. századi magyar iparművészetről. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./
2008. május 28.
Az Egyetemisták Művelődési Házának, köznyelven a Diákháznak a sorsáról egyeztetett Temesváron a Kovács Péter, az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke, Böcskei László, a temesvári római katolikus megyéspüspökség vikáriusa és Viorel Proteasa, a Diákház igazgatója. A telket és az épületet 2005-ben visszaszolgáltatták az egyháznak. Bérleti díj fejében 2008. december 23-ig használhatják még az egyetemisták, azonban az egyház ragaszkodik a természetbeni visszajuttatáshoz, év végén ki kellene költözniük. A sajtótájékoztatón nem vett részt a püspökség képviselője, ígérete ellenére Kovács Péter sem, így csak a Diákház igazgatója mondta el álláspontját. Szerinte megegyeztek a bérleti szerződés kétéves meghosszabbításáról abban az esetben, ha év végig tervekkel és minisztériumi garanciával be tudják bizonyítani, hogy megtették a lépéseket saját székházlétesítés ügyében. /Pataky Lehel Zsolt: Tárgyalások a Diákház sorsáról. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 28./
2008. május 31.
Temesváron a városhoz kötődő két jeles személyiség születésének évfordulója kapcsán rendeztek művelődéstörténeti vetélkedőt május 30-án az általános iskolásoknak: Kós Károly műépítész, grafikus, író és politikus 125 éve született Temesváron, Geml József, a város első világháború alatti polgármestere pedig 150 éve született Temesrékáson. A vetélkedőt a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet és a Geml József Társaskör szervezte. A tanulókat a Kiss Ferenc tanfelügyelő (a társaskör elnöke), Bíró Anita rajztanár, Szekernyés Irén, a magyar színház irodalmi titkára és Marossy Lóránt (a TEMISZ részéről) alkotta zsűri pontozta. /Pataky Lehel Zsolt: Kós Károlyból és Geml Józsefből „vizsgáztak”. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./
2008. június 14.
Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportban, a megye egyetlen önálló magyar tannyelvű intézményében június 13-án volt a ballagás: a 89 tizenkettedik, illetve 31 tizenegyedik (szakiskolások) osztályos diáknak utoljára szólalt meg a csengő. Szakács Ferenc igazgató, Bognár Levente aradi alpolgármester, Király András parlamenti képviselő, Matekovits Mihály tanügyminisztériumi vezérigazgató, Horváth Levente Arad megyei alprefektus és Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes köszöntötte a diákokat. /Pataky Lehel Zsolt: Csiky-csengetés a ballagóknak. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 14./
2008. június 19.
Nagyiratoson a 11 fős képviselőtestületnek nyolc magyar nemzetiségű tagja van, de ebből az RMDSZ csak négy helyet tudhat magáénak. A Szociáldemokrata Párt szintén négy helyet szerzett, ebből hármat magyarok töltenek be. A Demokrata-Liberális Pártnak is van magyar tanácsosa, Csillám Emil. Kisiratoson magyarul folyt a ceremónia, a tanácsülések „hivatalos” nyelve is a magyar. A 11 tag mind magyar nemzetiségű, de az RMDSZ-t csak kilencen képviselik, Szalai Szabolcs az Új Generáció Pártja, Szatmári Pál a Demokrata-Liberális Párt jelöltjeként jutott be. A hivatalban lévő, s újraválasztott polgármester Almási Vince. /Pataky Lehel Zsolt: Helyi tanácsok megalakulása. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 19./
2008. június 24.
Arad megyében 4546-an kezdik meg az érettségi vizsgát, közülük 78-an magyarul. 45-en németül, 33-an szlovákul. A Csiky Gergely Iskolacsoportban a vizsgabizottság elnöke, Köles János temesvári egyetemi tanár szerint rendben kezdődött meg az érettségi. Nagyenyeden a román szóbelin a Bethlen Gábor Kollégiumban vizsgázó diákok többsége 6-ost, 7-est, 8-ast kapott, de azért volt pár 10-es is. Hunyad megyében a magyar diákok Déván, a Transilvania Kollégiumban működő vizsgáztató központban szóbeliztek románból. Kocsis Attila, a Téglás Gábor Iskola igazgatója elmondta, 54 végzősük érettségizik. /Gáspár-Barra Réka, Pataky Lehel Zsolt: Vizsgadrukk. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 24./
2008. június 24.
Június 23-án megnyílt a VII. Apáczai Anyanyelvi Tábor, amelyet az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Arad megyei szervezete rendez olyan elemi és általános iskolásoknak, akik fakultatív módon tanulják a magyar nyelvet. Vannak, akik harmadik-negyedik alkalommal jöttek, mondta Kiss Anna tanító, az aradi Pedagógusok Házának módszertani szakfelügyelője. Tizenöt harmadik–nyolcadik osztályos tanuló vesz részt a táborban. A „főhadiszállás” Aradon a Csiky bentlakása, onnan indulnak a különböző programokra: Arad városával ismerkednek, a dévai és a vajdahunyadi várat látogatják meg Kiss Anna és Ujj János kíséretében. /Pataky Lehel Zsolt: Anyanyelvi tábor. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 24./
2008. július 1.
Nem csak a polgármester-választást, hanem az alpolgármester-választást is elveszítette az RMDSZ többségében magyarok lakta Nagyiratos községen. A helyhatósági választásokon az eddigi polgármester, a szociáldemokrata Gheorghe Lacatus a második fordulóban nyert az RMDSZ-es jelölttel, Horváth Istvánnal szemben, a múlt heti tanácsülésen pedig az alpolgármesteri tisztséget sem szerezte meg a szövetség. Azért van még magyar alpolgármestere a községnek Hégen Szénási Sándor személyében, a nagyvarjasi illetőségi elöljáró azonban a szocdem párt tagja (a 11 tanácsosból 8 magyar nemzetiségű, de csak 4 RMDSZ-es). /Pataky Lehel Zsolt: Nagyvarjasi szocdem alpolgármestert választottak Nagyiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 1./
2008. július 9.
Egy héten belül elkezdődhet az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport új épületszárnyának építése. A bővítés során dísztermet kap az iskola, emellett egy közösségi teremmel, könyvtárhelyiséggel, a két felső szinten három-három tanteremmel, a beépített tetőtérben tanári szobákkal és módszertani kabinetekkel gazdagodik majd az intézmény. A terv Sándor István műépítész munkája. Matekovits Mária, az iskola aligazgatója bizakodó a költségek előteremtését illetően. Az új tantermek létesítésével megszűnik a délutáni tanítás. /Pataky Lehel Zsolt: Bővítik a Csiky Gergely Iskolacsoport épületét. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 9./