"Végváron az I-VIII. osztályos általános iskolában minden évfolyamon van magyar és román tagozatú osztály, a román osztályokban szép számmal akad magyar nevű gyermek. Végvár nemrég még színmagyar, református településnek számított. Az elmúlt tanévben 205 tanulója volt az iskolának, ebből 86-an jártak a magyar tagozatra. A magyar többségű településen román tagozatra most többen járnak. - Végváron biztosan lesz hatása a gyerekenkénti 20 ezer forintos támogatásnak. Nagy a szegénység, sokan meggondolják majd, hogy hova íratják be gyerekeiket. /Pataki Zoltán: A bánsági végeken lesz hatása a státustörvénynek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./"

"Erdei Ildikó, a temesvári Bartók Béla Líceum igazgatója közölte, hogy Temes megyében idén 121 nyolcadikos végzett magyar tagozaton. A képességvizsgára jelentkező 116 diák közül 86-an vették sikerrel az akadályt, ami 74,2%-ot jelent. Ez valamivel jobb a megyei átlagnál (73%) és hasonló a tavalyi eredményekhez. Temesváron összesen 100 magyar középiskolai hely van: 75 a Bartók Béla Líceum három osztályában, 25 a Gerhardinum Katolikus Líceumban. Csak 86 magyar gyermeknek sikerült a vizsgája, de a Gerhardinumba az egész egyházmegye területéről jönnek felvételizők, elsősorban Arad megyéből, ezért valószínű, hogy mind a négy osztály elindulhat. /Pataki Zoltán: Képességvizsga után, középiskolai felvételi előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./"

"A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) küldöttgyűlése egyhangúlag úgy döntött, hogy megszakítja kapcsolatait az RMDSZ-szel. A döntésről Somogyi Attila, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének /MISZSZ/ alelnöke nyilatkozott: "Többször is figyelmeztettük az RMDSZ-t, hogy nem jár azon az úton, amelyre a közösség képviselete kötelezné. A konfliktushelyzet azért alakult ki, mert a MIT-et kritikus hangvételéért RMDSZ-ellenségnek állították be." Helyi szinten azonban továbbra is támogatják az együttműködést az RMDSZ szervezetekkel, a helyi közösségek érdekében. Tovább szélesedik a szakadék az RMDSZ jelenlegi hivatalos politikai vonalvezetése és az erdélyi magyar társadalom bizonyos rétegei között. Nem kizárt, hogy a MIT példáját mások is követik. /Pataki Zoltán: A MIT példáját mások is követhetik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./"

"A kis- és nagyérettségin jól szerepeltek a Temes megyei magyar iskolák végzős diákjai, teljesítményük felülmúlja a megyei átlagot. Ennek ellenére folyamatosan csökken a magyarul tanuló gyerekek létszáma a Bánságban. Ma már a bánsági gyerekek kevesebb, mint 1%-a tanul magyarul, ez a felnőtt magyar lakosság 10%-os számarányához viszonyítva rendkívül kevésnek tűnik. Kiss Ferenc tanfelügyelő elmondta, hogy tíz év óta évről évre csökken a gyermeklétszám a Temes megyei magyar iskolákban. Míg 1990-91-ben 1993 I-XII. osztályos tanult magyarul a megyében, a most befejeződött tanévben mindössze 1232 gyerek, ami 39%-os csökkenést jelent. Van egy olyan feltételezés, hogy a bánsági magyar gyerekek kétharmada román vagy más nyelvű iskolába jár és csak egyharmad tanul magyarul. Amikor azonban a tanítók bekopogtatnak az egyházak nyilvántartásai szerint magyar nemzetiségű szülők otthonába, a gyerekek többnyire románul köszönnek vissza. A vegyes házasságokban a gyerekek többsége már nem beszél magyarul. A bánsági magyarság rendkívül szétszórt, szinte valamennyi településen él néhány magyar család. Ezek a kisközösségek nem képesek óvodát-iskolát fenntartani. A fakultatív magyarnyelvoktatás reális lehetőség arra, hogy azok a gyerekek, akik különböző okokból román iskolába járnak, megtanuljanak magyarul. /Pataki Zoltán: A magyar iskolák színvonala az átlagosnál jobb. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./"

"Kaba Gábor RMDSZ-es polgármester nyitotta meg aug. 10-én a negyedik alkalommal megszervezett Zsombolyai Napokat. A városközpontban leleplezték Peter Jung (1887 - 1966) zsombolyai költő-újságíró mellszobrát. Másnap volt lovasbemutató, fogathajtó és lovasversenyekkel, emlékezve Csekonics József tábornokra, a zsombolyai magyar grófi család kimelkedő egyéniségére, aki nagy érdemeket szerzett a magyarországi lótenyésztés fellendítésében. A szabadtéri színpadon román, magyar és szerb vendég-, illetve helyi folklóregyüttesek mutatták be tudásukat. Eljött a Nagy Albert vezette Szeged Táncegyüttes is, majd Nagykikinda testvértelepülés Egység nevű magyar tánccsoportja is fellépett. /Pataki Zoltán: IV. Zsombolyai Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./"

"A rendszerváltozás óta eltelt évtizedben sikerült néhány történelmi emlékhelyet helyreállítani, felújítani, sőt, újakat is létrehozni. Ilyen a második világháború végén működött temesvári hadifogolytábor helyén állított emlékmű is: többszáz, talán több ezer magyar honvéd került itt jeltelen tömegsírba. A hatóságok sokáig megkérdőjelezték a temesvári láger létezését, azonban a még életben levő egykori hadifoglyok, köztük a temesvári Szathmáry Károly vallomása, valamint Radó János ny. tűzoltótiszt levéltári kutatásai egyértelműen bizonyították: Temesvár mellett, Újszentes közelében hadifogolytábor működött, ahol a járványos betegségek számolatlanul szedték áldozataikat. A Temes Megyei Tanács és a Csongrád Megyei Önkormányzat közös erőfeszítése révén sikerült az emlékművet felavatni. - A nagykanizsai Garai József ötvenhat év után, az aug. 20-ai ünnepségek idején jutott el Temesvárra, hogy megkoszorúzza a temesvári hadifogolytábor helyén emelt emlékművet, édesapja feltételezett síremlékét. Azoknak a hadifoglyoknak az elbeszéléséből tud erről, akik élve hazakerültek. /Pataki Zoltán: Kötelességünk emlékműveket állítani. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./"

"A Temes Megyei RMDSZ 1990 óta székház-gondokkal küzd: ezt a kérdést csak a városközpontban álló háromemeletes ingatlan, a Magyar Ház visszaszerzése rendezné kielégítően. Halász Ferenc megyei elnök közölte: egyezség született az évekig RMDSZ kulturális központként működő gyárvárosi ingatlan időközben jelentkező tulajdonosával, aki hajlandó volt az épületbe fektetett pénz egy részét is megtéríteni. Az ún. Temmer-ház tehát visszakerült jogos tulajdonosa birtokába, azonban a Magyar Házról ugyanez nem mondható el. Az RMDSZ-nek időközben kiutaltak egy másik, szintén romos állapotú gyárvárosi ingatlant, amelynek felújítása csak az államosított házak visszaigénylési határideje lejárta után jöhet szóba. A Temes Megyei RMDSZ jelenleg öt termet használhat a Magyar Ház első emeletén. A napokban, saját erőből itt is megkezdődtek a felújítási munkálatok. /Pataki Zoltán: Két székház között - a Magyar Házra várva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./"

"A csenei (Temes megye) elemi iskolában még 1989 előtt megszűnt a magyar nyelvű oktatás. Petrovics Mihály tanító a 2000-2001-es tanévtől fakultatív magyarórákat tart a csenei magyar származású iskolások számára. (Pataki Zoltán): Fakultatív anyanyelvoktatás Csenén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./"

"Egeressy László temesvári jogász szerint a temesvári Magyar Ház államosítása során még a kommunista törvényeket sem tartották tiszteletben, tehát a román állam soha sem birtokolta az ingatlant jogszerűen. Okfejtését írásban az RMDSZ országos vezetőségének is eljuttatta. A tartományi néptanács 1967-ben egy átiratban közölte, hogy az épületet államosították és ezt az átiratot telekkönyvezték. Így vált az ingatlan az állam tulajdonává. 1990 után pedig golyóstollal módosították az eredeti telekkönyvi bejegyzést. Az utólagos betoldás olyan adatokat sorolt fel, amelyeket 1930-ban nem írhattak le: az épület az Augusztus 23 sugárút 8. sz alatt van (ki hallott augusztus 23-ról 1930-ban?), továbbá hozzáírták az udvarban évtizedekkel később emelt épületet is. Egressy szerint bírósági úton kérni kell az átirat törlését, a telekkönyvi bejegyzés utólagos módosítását is megállapítva. Így a temesvári Magyar Ház újból a bánsági magyarságé lesz. Egressy azt kérte, hogy az ügy képviseletét országos szinten Frunda György vagy Tokay György vállalja fel. /Pataki Zoltán: Szabálytalanul államosították a temesvári Magyar Házat? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./"

"A 2001/2002-es tanévben, egyéves kiesés után, ismét indul magyar csoport a temesvár-gyárvárosi 5-ös óvodában. Ez a közeli 1-es sz. Általános Iskola magyar tanítónői, Pál Krisztina, Makkay Tünde és Vas Edit érdeme, akik tudatában vannak: a magyar óvodai csoport megszűnése hosszú távon a gyárvárosi I-VIII. osztályos tagozat létét is veszélyeztette volna. A tanítónők tizenhat gyereket toboroztak a magyar óvodai csoportba. A bútorzat és felszerelés beszerzése, illetve a nehéz szociális helyzetben levő gyerekek megsegítése érdekében a csoport újraindítását kezdeményező tanítónők sikeres pályázatokat nyújtottak be az Illyés Közalapítványhoz. /(Pataki Zoltán): A legnagyobb győzelem! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./"

"Bartha László szegedi polgármester vezetésével szept. 7-én önkormányzati küldöttség látogatott Temesvárra. A tárgyalások fő témája: a két testvérváros közötti együttműködés fejlesztése, a DKMT Eurorégiós együttműködés keretében. /(Pataki Zoltán): Szegedi önkormányzati küldöttség Temesváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./"

"Szept. 7-én Nagyszentmiklóson tartotta soros ülését a Határmenti Partnerség Bizottság (HPB), amely a Makó-Nagyszentmiklós európai minirégió vezető testülete, amelynek társelnökei dr. Búzás Péter, makói polgármester és Oncu Iosif, nagyszentmiklósi polgármester, tagjai a kistérség polgármesterei, önkormányzati képviselői és vállalkozói. A nagyszentmiklósiak régi álma egy információs központ létrehozása (Makón már működik egy Euroinfo központ), a találkozó egyik naprendi pontja az erről szóló projekt megvitatása volt. A HPB munkájába a jövőben szorosan bekapcsolódik a Csongrád és a Temes megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Nagyszentmiklóson kamarai kirendeltség létesül. A csongrádiak, szintén európai támogatással, üzleti információs központot hoznak létre Szegeden, amely a román-magyar üzleti kapcsolatokról szolgáltat naprakész információkat. /(Pataki Zoltán): Makó-Nagyszentmiklós mini-eurorégió. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./"

"Temesváron idén mindenütt indult magyar első osztály, ahol az utóbbi években működött és a létszám egyes iskolákban látványos növekedést mutatott a kisiskolások körében. A státustörvény megtette a hatását. Erdei Ildikó, a temesvári Bartók Béla Líceum igazgatónője tájékoztatott az elsősök viszonylag nagy számáról (42), a vizsgaeredményekről (45 nyolcadikos közül 43-an sikeresen képességvizsgáztak, az 52 tizenkettedikes sikeresen érettségizett, közülük több mint negyvenen továbbtanulnak. Elindult a három líceumi kilencedik osztály is, ahová 73-an tettek sikeres felvételi vizsgát. A Bartók Béla Líceumba az anyaországból jelentős támogatás érkezett: számítógépeket kaptak, ezzel egy harmadik számítástechnikai tantermet létrehoznak, az Apáczai Közalapítvány ötmillió forinttal járult hozzá mind a 19 Temes megyei magyar tagozat anyagi támogatásához és további hatmillió forintot juttat pedagóguslakások megvásárlása céljából. A negyvenkét első osztályos - emberemlékezet óta nem voltak ilyen sokan! - egyenként átvehette az Apáczai Közalapítvány és az RMPSZ ajándékát, az értékes tanszercsomagot. /Pataki Zoltán: Felszálló ágban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./"

" Tizenöt európai országból érkezett több mint száz küldött részvételével tartották meg az elmúlt hétvégén Temesváron a 19. Régiók Európája Konferenciát. A Temes Megyei Tanács, a helyi Polgármesteri Hivatal és több európai intézmény által szervezett rendezvényen Bodó Barna politológus, egyetemi tanár képviselte a helyi magyar közösséget és a státustörvényről tartott előadást. A konferencia résztvevői szept. 16-án közös dokumentumot fogadtak el, Temesvári Nyilatkozat címmel. A nyilatkozat felszólított a dél-kelet-európai térség kormányait, hogy jogharmonizációval tegyék lehetővé - pl. a DKMT Eurorégió esetében - a polgárok és anyagi javak szabad mozgását, segítsék elő a kis- és középvállalatok országhatárokon átnyúló együttműködését, csatlakozzanak azokhoz a nemzetközi szervezetekhez, amelyek szavatolják a regionális együttműködést. A nyilatkozat fontosnak tartja továbbá az etnikai és vallási közösségek bevonását a regionális együttműködés kiépítésébe, a többnyelvűségre való nevelést, az együttélő népcsoportok kultúrájának kölcsönös megismerését, az egyházak közötti párbeszéd ösztönzését. /(Pataki Zoltán): 19. Régiók Európája Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./"

"Tizenöt európai országból érkezett több mint száz küldött részvételével tartották meg Temesváron a 19. Régiók Európája Konferenciát. A rendezvényen Bodó Barna politológus, egyetemi tanár képviselte a helyi magyar közösséget, aki elmondta, hogy a konferenciasorozat 1976-ban indult Dániából. - A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió a soknemzetiségű történelmi Bánság területe, olyan országok tartományaiból, megyéiből áll össze, amelyek az EU-integráció különböző szintjén állnak. A DKMT Eurorégió országai közül Magyarország az integrációs versenyfutás élén áll, míg Románia és Kis-Jugoszlávia a másik végletet jelenti. Ennek ellenére Magyarországnak érdeke a regionalizációs folyamatban, a határok légiesítésében részt venni. Bodó státustörvényről tartott előadást. /Pataki Zoltán: 19. Régiók Európája Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./"

"A helyi román sajtó úgy tudja, hogy a Temesvári Róm. Katolikus Püspökség visszakapta két épületét, a Piarista Líceum ingatlanegyüttesét és a közelében levő teológiai iskola épületét. A Piarista Líceumot, tornatermével és bentlakásával együtt a Temesvári Politechnika - jelenleg Műszaki Egyetem - birtokolta, de időközben új épületbe költözött és inkább raktárnak használta az ingatlant. Heinrich József igazgató közölte, az épületben működő Gerhardinum Katolikus Líceum előbb egy emeletet, majd idén ősztől a romos állapotban levő felső emeletet is megkapta - használatra. Heinrich József főesperes abban reménykedik, hogy egy fél éven belül sikerül rendbehozatni és rendeltetésszerűen birtokba venni a második emeleti részt is. Az ingatlan végleges visszaszolgáltatásáról még nem értesítették a katolikus oktatási intézmény vezetőségét. /(Pataki Zoltán): Két reprezentatív épületet kapott vissza a Temesvári Katolikus Püspökség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./"

"Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselő sajtókonferenciáján kifejtette: a státustörvény romániai alkalmazása érdekében sürgősen létre kellene hozni az ajánló szervezeteket, méghozzá hármas paritásos alapon: a politikai szervezetek - történelmi egyházak - civil szervezetek egyenlő részvételével. "A magyar igazolvány igénylése egy nyilatkozat, önkéntes bevallás alapján történik meg. Az egyházaknak, a civil szervezeteknek, önkormányzatoknak, stb. elsősorban az információt kell eljuttatni az egyénekhez, nem elbírálni az illető magyarságát. /Pataki Zoltán: Nem lehet a magyar igazolvánnyal zsarolni senkit. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./"

"Okt. 3-án Civil Termet avatott a temesvári Magyar Házban az RMDSZ Temes Megyei Szervezete. "A jelenlegi vezetőség nem a politizálást, hanem a közösségépítést tekinti elsőrendű feladatának" - hangsúlyozta köszöntőjében Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök. Az RMDSZ és a TEMISZ mellett a Civil Teremnek is otthont sikerült teremteni. Ez alkalomból Erdei Ildikó oktatási alelnök bemutatta a Temes megyei civil szervezetek tevékenységét bemutató kiadványt, amely egyelőre kilenc szervezet (Gyárvárosi Szülők Egyesülete, Pro Folk, Szórvány Kutatóközpont, Szülők az Iskoláért Egyesület, TMD, TEMISZ, TECHNÉ, Temesvári Magyar Nőszövetség, Temesvári Magyar Nyugdíjasok Klubja) adatait tartalmazza. A műszaki eszközökkel is kitűnően felszerelt Civil Terem fenntartási költségeit az RMDSZ fedezi, ingyen áll a "civilek" - gyakorlatilag az egész magyar közösség rendelkezésére. /(Pataki Zoltán): Civilek a Magyar Házban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./"

"Okt. 5-én a temesvári magyar közösség az 1848-49-es magyar szabadságharc mártírjaira és hőseire emlékezett a régi városháza tanácstermében megtartott ünnepi műsorral, majd másodszor is felavatta a Klapka György szülőháza falán elhelyezett emléktáblát. A bevezetőben Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök, történelemtanár ismertette a temesvári születésű honvédtábornok példamutató életpályáját. Toró T. Tibor parlamenti képviselő beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy itt és most a Bánságban különösen nagy jelentősége van e megemlékezéseknek, mert sokan vannak, akik ki akarják radírozni a történelemből ama félezer évet, amikor a magyarság meghatározó szerepet játszott ezeken a tájakon, és nem átallnak kalapácsot ragadni a magyar jelképek szétzúzása céljából. Az ünnepség fénypontjának bizonyult a Ne feledd a tért c., Mészáros Ildikó magyartanárnő irányításával készült verses összeállítás, az 1848-49-es szabadságharc hőseinek emlékére. Az ünneplők átvonultak a közeli Szent-György térre, ahol másodszor is sor került a Klapka György szülőháza falán elhelyezett emléktábla leleplezésére. A plakettet Ungor Csaba szobrászművész készítette, a márványtábla magyar és román nyelvű szövegét Andrássy Sándor kőfaragó mester véste ki. "Ezentúl minden évben itt fogunk összegyűlni október hatodikán, a magyar szabadságharc vértanúira emlékezve. Remélem, hogy Temesvár lakossága is megbékél ezzel a táblával és nem kell évről évre újból felavatnunk az 1999-ben már egyszer leleplezett és ismeretlen tettesek által összezúzott emlékművet!"- jegyezte meg Halász Ferenc RMDSZ-elnök. /(Pataki Zoltán): Évente újraavatjuk a Klapka-emléktáblát? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./"

"Okt. 6-án Aradon a megemlékezés után Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter a helyszínen sajtótájékoztatót tartott. "Első utam Aradon mindig a Szabadság-szoborhoz és a minoritákhoz vezet, amelyet tegnap megkoszorúztam" - nyilatkozta a magyar miniszter asszony. Arra a kérdésre, miként értékeli a vendég Nastase kormányfő azon kijelentéseit, hogy a magyar politikusok korlátozzák erdélyi látogatásaikat, a miniszter asszony megütközve az alábbiakat nyilatkozta: "Első gyerekkori felvételem úgy készült, hogy egy mackónadrágban itt ülök az emlékmű tövében. Azóta is rendszeresen jövök Erdélybe, a Partiumba, Romániába, hiszen ezer szállal kötődünk egymáshoz, családi kapcsolatok révén, gazdasági kapcsolatok révén, politikai kapcsolatok révén. Én azt hiszem, hogy színesebbé kell ezt a kapcsolatrendszert tenni, nem pedig korlátozni. Még egyszer szeretném hangsúlyozni: közös jövőnk Európa, hogy mindketten az Európai Unió tagjai leszünk. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Románia is minél hamarabb a NATO tagja legyen. Ehhez nagyon szoros együttműködésre volna szükség, szóértésre, barátságra, munkára, nem pedig arra, hogy korlátozzuk az ittlétünket. Mi mindig készséggel és szívesen várjuk a román politikusokat, közéleti embereket Magyarországon, Gyulán vagy Budapesten. Én magam is, mint a kisebbségekért felelős miniszter, mindent megteszek azért, hogy személyesen fogadjam a román vendégeket. (...).Minden népnek megadatik, hogy a saját fiait szabadságharcba küldje, hogy összefogjon a szabadságszerető népekkel. Ez az összefogás valósult meg a 48-as forradalmunkban és szabadságharcunkban. Hogy ezt meg lehetett valósítani, ahhoz a népek békés egymás mellett élése elengedhetetlenül szükséges volt. Hogy a mai megemlékezésen együtt ünnepeltek a magyarokkal az itt élő románok és tiszteletét tette a polgármester úr, ez nagy lépés afelé, amiről beszéltem. Nincs más utunk, mint az, hogy megbékéléssel és a jövő Európájában azokat a pontokat keressük meg, ami bennünket összeköt, és ne azon rágódjunk, ami minket szétválaszt." /(Pataki Zoltán): Mit mondott Dávid Ibolya Aradon? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./"

"Okt. 12-én ünnepélyesen felavatták az Igazfalvi Általános Iskola vadonatúj épületszárnyát. A világbanki program keretében épült korszerű iskolaépület minden bizonnyal a legszebb falusi iskola a Bánságban. Nyolc ízlésesen berendezett, világos tanterem, az igazgatói és a tanári szoba állnak a tanárok-diákok. Igazfalva a bánsági szórványmagyarság keleti végvára. Csákváry Dániel református lelkipásztor gyülekezete 433 lelket számlál. Az igazfalvi iskola 114 tanulója közül 28-an járnak a magyar tagozatra, a román tagozaton azonban legalább ennyi magyar vagy vegyes házasságból származó gyermek tanul. Az ötvenes-hatvanas években még színmagyar iskola volt az igazfalvi. Később, amikor a szomszédos román faluban tanerőhiány miatt megszűnt az iskola, bevezették a kétnyelvű oktatást. Az igazfalvi iskola időközben magyar nyelvűből román nyelvű iskolává alakult, de a kétnyelvűség hagyománya tovább él: a román tagozatra járó 29 gyerek tanulja fakultatív órákon a magyar nyelvet. /Pataki Zoltán: Iskolaavató Igazfalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./"

"Az RMDSZ Temes megyei szervezetének nov. 2-i sajtókonferenciáján Toró T. Tibor parlamenti képviselő a státustörvény-magyar igazolvány kérdéskörről, illetve Ioan Rus belügyminiszter Szociáldemokrata program Erdélynek c. kezdeményezéséről számolt be a helyi román és magyar sajtónak. Toró T. Tibor szerint a Szociáldemokrata program Erdélynek c. kormánypárti manifesztum magyarellenességével a Nagy-Románia Párt szimpátiájának elnyerését célozza. Toró T. Tibor szerint a MÁÉRT egyértelműen elvetette a "tagsági könyv magyar igazolvány helyett" javaslatot. A Temes megyei RMDSZ a paritásos alapon kialakított, civil szervezetek-történelmi egyházak-RMDSZ képviselőkből álló ajánlószervezet létrehozása mellett teszi le a garast. A sajtókonferencián résztvevő Fórika Éva, városi tanácsos kijelentette: nincs tudomása olyan jogszabályról, amely tiltaná kérvények vagy nyilatkozatok összegyűjtését, de ha mégis hoznak ilyen törvényt, akkor is részt vesznek a státustörvény végrehajtásában és vállalják a következményeket. "Ha kell, a dutyiba is elmegyünk az ügy érdekében"- jelentette ki a parlamenti képviselő. /Pataki Zoltán: Sajtóértekezleten a státustörvény alkalmazásáról:"Ha kell, a dutyiba is elmegyünk ...". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./"

"Nov. 4-től a 2001/2002-es tanév végéig - vagy az igazgatói tisztségért kiirt versenyvizsgáig - Nemes András matematika szakos tanár a temesvári Bartók Béla Líceum megbízott igazgatója. Elődje, Erdei Ildikó objektív okokból lemondott tisztségéről. A fiatal igazgató, aki 1983-ban éppen a Bartók Béla Líceum elődjében, a 2. sz. Matematika-Fizika Liceumban érettségizett, 1990 őszétől került helyettesítőként a Bartókba és 1993-ban kapta meg végleges kinevezését. Nemes András folytatni szeretné az iskolaépítést. Beindultak a bentlakás bővítési munkálatai, amelyre - nem kis mértékben az RMDSZ városi tanácsosainak köszönhetően - másfél milliárd lejt utalt ki a városháza. Folyamatban van ugyanakkor a harmadik számítógépes terem elszerelése. Az anyaországi Sulinet programba 18 erdélyi iskola, köztük a Bartók Béla Líceum is bekapcsolódik, amely lehetővé teszi a számítógépeknek a legkülönfélébb tantárgyak oktatása területén történő felhasználását. Temes megye legnagyobb magyar iskolája, amely a diákok vizsgaeredményei alapján a megye élvonalában van, már évek óta vezetői gondokkal küszködik. A fiatal, energikus iskolaigazgató kinevezése hosszú távra megoldhatja az igazgatóválságot. /Pataki Zoltán): Új igazgató a temesvári magyar líceum élén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./"

"November 11-én, ünnepi közgyűlés keretein belül szentelték fel Igazfalva református templomának felújított orgonáját. A rendhagyó eseményen részt vett a kolozsvári Protestáns Teológia énekkara, Dr. Kovács László Attila rektor vezényletével és nem utolsósorban a fiatal orgonaépítő mester, Pünkösti Apor. /(Pataki Zoltán): Orgonahangra összesereglett szórványgyülekezet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./"

"A megyei és a helyi önkormányzat, az RMDSZ, az Írószövetség temesvári fiókja képviselői és a helyi magyarság részvételével, a Temes megyei Dettán, november 25-én, vasárnap műsoros összeállítással emlékeztek meg Revicky Gyula költőről és dettai múzsájáról, Bakálovich Emmáról. Az ünnepség keretében az egykori Bakálovich-ház falán felszentelték a Költő és Múzsája emléktábláját, amelyet a helyi RMDSZ-szervezet készíttetett el, a dettai önkormányzat támogatásával. /(Pataki Zoltán): Emléktábla a Költőnek és Múzsájának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./"

"A Temes megyei Szentandrás község volt a házigazdája a kárpát-medencei Szentandrás nevű települések második találkozójának. Az eseményre november 29-30-án került sor az 1230-ban alapított, egyik legrégebbi bánsági településen. Ez alkalommal egy fából faragott, kopjafára emlékeztető emlékművet avattak fel a helyi községháza előtt, amelyre felvésték a találkozón résztvevő települések nevét. Az ünnepség második napján testvérkapcsolatra lépett egymással a Békés megyei Békésszentandrás és Temes megyei druszája. /(Pataki Zoltán): Szentandrások találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./"

"Az RMDSZ Temes megyei szervezete Magyar Házban levő címére egy bírósági idézést és egy kilakoltatási felszólítást kézbesítettek dec. 5-én. A bírósági idézés dec. 4-re szólt... A nov. 29-én keltezett és egy hetes késéssel kézbesített hivatalos iratból kiderül, hogy a Magyar Ház telekkönyvezett tulajdonosa, a TIM-PRESS RT kilakoltatási pert indított az RMDSZ helyi szervezete ellen. Előzmények: a cég először a HETI ÚJ SZÓ-t és kiadóját, a Reflex Kft.-t próbálta kilakoltatni a Magyar Házból. Miután a pert végleg elveszítette, most az ÚJ SZÓ szerkesztőségének egy részét elfoglaló RMDSZ szervezettel próbálkozott. Utóbbi az elmúlt tizenkét év alatt sikertelenül próbálta visszaszerezni a temesvári Magyar Házat. A szerkesztőségben, a Magyar Ház első emeletén, a HETI ÚJ SZÓ és az RMDSZ mellett a TEMISZ ifjúsági szervezet, a magyar civil szervezeteknek otthont adó Civil Terem és az RMDSZ képviselői iroda működik. A kilakoltatás fenyegeti tehát nemcsak az RMDSZ-t, hanem a temesvári magyarság valamennyi jelentős szervezetét, hiszen a Civil Teremben működik a Temesvári Magyar Nőszövetség, a Romániai Magyar Gazdakör Bánsági szervezete, az Erdélyi Kárpát Egyesület Bánsági Osztálya, többek között. A dec. 4-re kitűzött tárgyalást - miután az RMDSZ nem is tudott róla - dec. 18-ára halasztották. /(Pataki Zoltán): Bírósági idézést hozott a Mikulás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./"

"Tizedik születésnapját ünnepelte dec. 12- én az egyetlen Temes megyei önálló magyar középiskola támogatására létrehozott Bartók Béla Alapítvány. A Bartók Béla Líceumban megtartott találkozón megjelentek a támogató cégek és szervezetek képviselői. Halász Ferenc elnök ismertette az alapítvány legfontosabb megvalósításait. 1991 decemberében a temesvári magyar iskolák volt diákjai és tanárai hozták létre a Bartók Béla Alapítványt, amely évente szociális és tanulmányi ösztöndíjakat ítélt meg, számítógépeket, audiovizuális eszközöket, személygépkocsit, bútorzatot, szakkönyveket és szépirodalmat vásárolt az iskola számára. A bánsági szórványban a nyolcvanas-kilencvenes években felgyorsult a magyarság asszimilációja, a magyar iskoláktól való elfordulás. A folyamat megfordítása érdekében, az alapítvány támogatásával indult be az Élő Kapcsolat program. Ennek fő elemei az iskoláskor előtti magyar gyerekek nyilvántartásának, szociológiai felmérések elkészítése, a magyar óvodai-iskolai hálózat népszerűsítése. Az alapítvány támogatta az identitástudat megőrzését szolgáló rendezvények egész sorát, ide sorolható az immár hagyományossá vált Nemzedékek Találkozója, amelyre hivatalos mindenki, aki Temesváron magyar nyelven tanult vagy tanított. 1998-tól kezdődően a Bartók Béla Alapítvány, ha korlátozott mértékben is, felvállalta Temes megye többi magyar oktatási intézményének támogatását is, az idei évtől az Apáczai Közalapítvány szórványprogramja támogatásával erre a célra is jelentős összegeket fordított. /Pataki Zoltán: A magyar iskola támogatása jó befektetés! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./"

"Dec. 19-én Temesváron a királyi család jelenlétében bemutatták a Humanitas gondozásában megjelent Mihai al Romaniei című albumot. A király dedikálta a helyszínen megvásárolt példányokat. Ugyanaznap szintén könyvbemutatóra, illetve a forradalmi megemlékezésekre érkezett Temesvárra Ion Iliescu államfő is. A református templomban tartott forradalmi megemlékezések során Nicolae Theodorescu görög katolikus püspöki helynök furcsállotta a két személyiség szimultán jelenlétét Temesváron, a forradalom 12. évfordulóján. Tőkés László református püspök erről az eseményről elmondta, hogy nagy meglepetéssel olvasta ez év júliusában Mihály király, Teoctist pátriárka és Ion Iliescu közösen aláírt felhívását. Iliescu elnök évekig nem engedte be a királyt az országba. Teoctist pátriárka erőteljesen támogatta Ceausescu kolostor- és templomromboló tevékenységét. /(Pataki Zoltán): Elnök és király Temesváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./ A volt uralkodó és Ion Iliescu elnök együtt vettek részt az Operaház előadásán. /I. Mihály, a díszvendég. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 20./"

Január közepétől lehet magyar igazolványt igényelni, jelentette be Toró T. Tibor parlamenti képviselő A kedvezménytörvény alkalmazását biztosító bánsági iroda vezetője Vetési Zoltán, a négy temesvári és négy vidéki irodai kirendeltségnek további tíz alkalmazottja van. - Mint a parlament alsóházának nemzetbiztonsági bizottságának tagja, Toró T. Tibor januártól beiratkozott a Nemzetvédelmi Kollégium (Colegiul National pentru Aparare) továbbképző tanfolyamára. Ami az RMDSZ–PSD együttműködés folytatását illeti, a bánsági képviselő kijelentette: csak mindkét fél számára előnyös és bárki által átlátható együttműködési szerződést támogatna. /(Pataki Zoltán): Január közepétől lehet magyar igazolványt igényelni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./