Lugoson Pozsár Józsefet, a városi RMDSZ-szervezet elnökét újraválasztották Lugos alpolgármesteri tisztségébe, annak ellenére, hogy az RMDSZ-nek mindössze két városi tanácsost sikerült bejuttatnia a 19 tagú önkormányzatba. A két RMDSZ városi tanácsosi mandátumot Paraczky Mihály és Kovács László kapta. A lugosi önkormányzatba egyébként liberális színekben is bejutott néhány magyar nevű tanácsos. /(Pataki Zoltán): Újraválasztott RMDSZ- alpolgármester Lugoson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

Zárt ajtók mögött ülésezett az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöksége. Vállalva a felelősséget a választási kudarcért (a megyei és temesvári városi képviselet nélkül maradt a bánsági szórványmagyarság), az elnökség testületileg lemondott. Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök elmondta: döntése végérvényes. /(Pataki Zoltán): Testületileg lemondott az elnökség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

Temesváron Daniel Vighi író a vendéglőként működő Pelikán hajó fedélzetén szervezett vitafórumot, amelynek meghívottja volt Victor Ioan Frunza, a Csiky Gergely Színház rendezője. Elhangzott, hogy rosszszándékú, a színművészethez keveset konyító bürokraták akadályozzák az alkotók munkáját. Legutóbb a Csiky Gergely Színházban, a Matei Visnyec: A kommunizmus története elmebetegeknek című, a meghirdetett határidőre el nem készült előadás (rendező Victor Ioan Frunza, díszlettervező Adriana Grand) bemutatója körül történtek olyan rendellenességek, amelyek Demeter András István, a társulat direktora, illetve a díszlettervező, a rendező, a zeneszerező és más alkotók közötti, a színházi életben példátlan pereskedésbe fulladt. Ildikó Jarcsek Zamfirescu színésznőnek is az állásába került az a „bűne", hogy védelmébe vett egy díszlet-elemet és kitartott az elvei mellett. Eddig hét bírósági per volt, amelyeket egytől egyig az alkotók nyerték meg. – Ennek ellenére nem kívánatos személyek lettünk a magyar színháznál – jelentette ki Victor Ioan Frunza rendező. A vitaesten azonban hiányzott a másik érintett fél, Demeter András István színházigazgató és hiányzott a magyar közösség képviselete. /(Pataki Zoltán): A Pelikán hajó – „átvilágították" a temesvári magyar színházat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

A temesvári Szórvány Alapítvány szervezésében aug. 20-22-én harmadik alkalommal tartottak Szent István Napokat Buziásfürdőn. Dr. Bodó Barna politológus, egyetemi tanár nyitotta meg a hagyományos találkozót az önkormányzatok és civil szervezetek között. A Szórvány Alapítvány elnöke az 1994-95 óta létrehozott mintegy 50-60 bánsági magyar civil szervezet sajátos kisebbségi- és szórványviszonyok között kifejtett tevékenységéről beszélt. Szerinte a helyi magyarság magára maradt, gondjaira és a véleményére senki sem kíváncsi, a híres „bánsági tolerancia" csupán a többségi kirakatpolitika része. Toró T. Tibor parlamenti képviselő kitért Orbán Viktor legutóbbi, Tusnádfürdőn elhangzott kijelentésére is, amely szerint az autonómia kivívásához civil kurázsi kell, a politikusok kezdeményezése nem pótolhatja a tömegtámogatás hiányát. Toró arra hívta fel a figyelmet, hogy új helyzet állt elő: Orbán Viktor első alkalommal mondta ki, hogy Románia uniós csatlakozását minden EU- tagállamnak, így Magyarországnak is ratifikálnia kell. Ez a figyelmeztető üzenet szerinte áttörést hozhat az autonómia-kérdésben. Erdei Ildikó Közösségfejlesztők kézikönyve című munkáját és a Somai József összeállításában megjelent, a IV. Civil Fórum anyagát tartalmazó köteteket Toró T. Tibor ismertette. A buziásfürdői református imaházban tartottak Szent István-megemlékezést. /Pataki Zoltán: Szent István-napi rendezvények Buziásfürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

Okt. 5-én, az aradi tizenhármakra való emlékezés napjának előestéjén, Klapka György 48-as honvédtábornok temesvári emléktáblájánál hajtott fejet a temesvári magyarság. Szász Enikő, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke köszöntötte a jelenlevőket. Klapka György emlékét Toró T. Tibor parlamenti képviselő elevenítette fel. Az Új Ezredév református kórus fellépésével befejeződött az emlékezés. /Pataki Zoltán: „Románoknak és magyaroknak más missziója is van, mint hogy egymással harcban álljanak". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

Okt. 9-én Temes megyében az Újvár községhez tartozó Magyarszentmárton bánsági magyar faluban felavatták az új művelődési otthont. Az avató ünnepségen részt vett Vajda Pál újvári polgármester, Toró T. Tibor parlamenti képviselő, valamint az anyaországi Algyő testvértelepülés küldöttsége. A létesítmény teljes mértékben önerőből épült, a ma már kevesebb mint 200 lakosú faluban. Az avatón sikeres magyar bált tartottak. /(Pataki Zoltán): Kultúrotthon avató Magyarszentmártonban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

A Temes megyei Gyertyámoson nov. 3-án is megemlékeznek az 1848-as magyar szabadságharc hőseiről. 1848 novemberében ugyanis egy tizenkilenc fős magyar honvédcsapat esett itt az ellenséges túlerő áldozatául. Emléküket őrzi a csata színhelyén a gyertyámosi magyar közösség önerejéből újraállított kereszt, sírhelyüket a gyertyámosi temetőben állított obeliszk jelöli. Október 30-án a helyi RMDSZ szervezésében mindkét emlékműnél megtartott koszorúzási ünnepségeken részt vett Toró T. Tibor képviselőjelölt és Ordódi Árpád helyi RMDSZ-elnök. /(Pataki Zoltán): 1848-as megemlékezés és kampánytalálkozó Gyertámoson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

A rendszerváltás után újjáalakult temesvári Magyar Ház Részvénytársaság első alkalommal nyert pert a magyar közösségi ingatlant saját nevére telekkönyvező TimPress Rt. ellen. Toró T. Tibor parlamenti képviselő kiemelte, hogy az újjáalakult Magyar Ház Rt. tulajdonjogáról az eddigi perek során érdemben soha nem tárgyaltak. /Pataki Zoltán: Esély a temesvári Magyar Ház visszaszerzésére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

Olyan Temes megyei településekre is eljutottak a magyar kultúra hírnökei Toró T. Tibor RMDSZ képviselőjelölt választási kampányát támogatva, ahol emberemlékezet óta nem láttak magyar nyelvű színházi előadást. Temesrékáson tizenöt év után először vendégszerepelt a temesvári Csiky Gergely Színház , Csenén pedig fellépett a végvári Csűrdöngölő együttes. Választási kampánytalálkozók voltak az elmúlt két hétben Temes megye több magyarlakta településén. A képviselőjelölt bemutatkozását a temesvári magyar színtársulat, a Bokréta és a Csűrdöngölő hagyományőrző együttesek vagy a Kovács Ibolya nótaestjei színesítették. Toró T. Tibor minden településen átadta a helyi magyar közösség vezetőjének a Közösségi Krónika egy-egy díszkötéses, de üres lapokat tartalmazó példányát, azzal a felkéréssel, hogy a következő években töltsék meg azokat a magyarság fontosabb rendezvényeiről, a közösség életéről szóló beszámolókkal. Toró T. Tibor választási programja a Bánság autonómiájáról szól. /Pataki Zoltán: Színház, néptánc és nóta a bánsági választási találkozókon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei képviselőjelöltje sajtótájékoztatóján összefoglalta a mintegy 30 településen, 2500-3000 bánsági magyar részvételével megtartott választási találkozók tapasztalatait. A bánsági magyarok számára fontos az egységes parlamenti képviselet, aggodalommal figyelik a magyar egység megbontását célzó próbálkozásokat. /(Pataki Zoltán): Egységes parlamenti képviseletet akarnak a bánsági magyarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

Százötven évvel ezelőtt született Temesvár történetének legkiválóbb polgármestere, Telbisz Károly (1854–1914), aki modern nagyvárossá varázsolta a kisvárost. Az évforduló alkalmából a Magyar Nőszövetség és az RMDSZ helyi szervezete megkoszorúzta Telbisz Károly síremlékét és megemlékezést szervezett a Kós Károly Közösségi Központban. Szekernyés János helytörténész előadásban vázolta fel Telbisz Károly életútját. A megemlékezések résztvevői vállalták, hogy Székely László temesvári főépítészhez és Geml József, Temesvár utolsó magyar polgármesteréhez hasonlóan a méltatlanul elfeledett Telbisz Károlyt is visszahozzák a köztudatba, utcát neveznek el róla és szobrot állítanak neki. /(Pataki Zoltán): Telbisz Károlyra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Ellenállók és rendszerváltók címmel nemzetközi tudományos értekezlet kezdődött Temesváron, a temesvári forradalom 15. évfordulójának szentelt rendezvénysorozat keretében. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezte konferencia megnyitóján részt vett Gheorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere, Szabó Vilmos politikai államtitkár, Bálint-Pataki József HTMH elnök, Terényi János, bukaresti magyar nagykövet, Tőkés László református püspök, Nicolae Corneanu, Temesvár ortodox püspöke, Toró T. Tibor parlamenti képviselő, dr. Bodó Barna politológus (mint moderátor), megjelentek magyarországi és erdélyi politikusok, közéleti személyiségek is. Szabó Vilmos és Bálint-Pataki József a 89-es forradalmak legnagyobb hozadékának tartotta azt, hogy a kelet-európai nemzetek – köztük a magyar és a román is – újból elfoglalhatják helyüket a közös Európában. Nicolae Corneanu ortodox püspök szolidaritását és háláját fejezte ki Tőkés Lászlónak, aki – és erről egy egész ország megfeledkezett – a decemberi forradalom szikrája volt. Dercze Tamás, Újpest polgármestere éles szavakkal ostorozta a jelenlegi magyar kormányt, amely „magyart magyar ellen uszított". Koszó Péter, Hódmezővásárhely alpolgármestere Tóth Sándornak, a román forradalom egyetlen magyarországi áldozatának emlékét idézte fel, aki egy segélyszállítmánnyal érkezett 1989 decemberében Romániába és egy lesipuskás golyója oltotta ki az életét. /(Pataki Zoltán): Ellenállók és rendszerváltók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

Murvai László, a román Oktatásügyi Minisztérium vezérigazgatója és Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének alelnöke kétnapos körutat tett Temes megyében. Február 18-án a lugosi 5-ös számú, valamint az igazfalvi és a végvári általános iskolák magyar tagozatait látogatták meg, másnap pedig a temesvári Bartók Béla Líceumban részt vettek a magyartanárok régiós találkozóján, az Arad, Hunyad és Temes megyei pedagógusok szakmai tanácskozásán. Igazfalván, a Világbank által felújított iskola korszerű. A temesvári szakmai tanácskozáson szó esett negatív jelenségekről is, mint a gyermekek körében tapasztalható nyelvromlás, vagy a gyermekszám aggasztó csökkenése. 1990-ben a romániai közoktatásban 5,3 millió gyereket tartottak számon, míg legfrissebb statisztikai adatok szerint már a négymilliót sem éri el a tanulók száma. A magyar oktatásban 1990-ban még 240 ezer óvodás és iskolás volt, idén már csak 185 ezer magyarul tanuló gyereket tartanak számon. /Pataki Zoltán: Magyar oktatási vezetők látogatása a szórványban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

A temesvári Szórvány Alapítvány az Apáczai Közalapítvány támogatásával a munkavállalók munkába állását elősegítő csoportos képzéseket szervezett Arad és Temes megyei pályakezdő fiatalok, illetve középkorú munkanélküliek számára. Dr. Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke a négy hétvége során lebonyolított programról elmondta: eredményes munkát végeztek a 18-20 fős csoportokkal. /(Pataki Zoltán): Ego-marketing és karrierépítés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

Bartók Béla születésének 124. évfordulója tiszteletére a múlt héten Bartók Napot tartottak Nagyszentmiklóson a helyi Pro Bartók Társaság, a Bánát Múzeum, valamint a szegedi és temesvári egyetemek zeneművészeti karainak közreműködésével. A megnyitón beszédet mondott dr. Felföldi László, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének igazgatóhelyettese. A Bánát Múzeum és az MTA Zenetudományi Intézete egy kötetben szeretné megjelentetni Bartók Béla bánsági népdalgyűjtéseinek teljes anyagát. /(Pataki Zoltán): A zeneóriás születésének 124. évfordulóján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

Április 3-án második alkalommal tartottak népszavazást a Temes megyei Újvár nagyközség hat településén az önálló Ótelek község létrehozásáért. A referendum sikert hozott: Újvár község 3522 szavazati joggal rendelkező lakosából 2089-en (59,3%) vettek részt a népszavazáson és 2016 személy (96,5%) igent mondott Ótelek község önállósodására. Ezentúl két, illetve négy faluból álló község lesz: Újvár, Magyarszentmárton, Aurélhéza és Öregfalu az egyik és a kivált Ótelek és Jánosfölde falvakból álló új község. A parlamenti elfogadás után október-november folyamán kiírhatják a helyhatósági választásokat. Az ily módon létrejövő, közel 50%-ban magyarlakta Ótelek község önkormányzata 7-9 tanácsosból állhat. /(Pataki Zoltán): IGEN az önálló Ótelek községre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

Teltházas rendezvényekkel kezdődtek Temesváron a X. Bánsági Magyar Napok. Április 8-án a temesvári Egyetem Képző- és Iparművészeti kara hallgatóinak tárlatán harmincnégy ifjú alkotó mintegy száz szobrát, grafikáját, festményét és textíliáját Szekerényés János méltatta. Április 9-én tartották az Irodalmi Jelen Könyvkiadó verses-zenés estjét. A zsúfolt terem előtt, Sinka Károly temesvári származású szegedi színművész Böszörményi Zoltán: Aranyvillamos c. kötetének verseiből mutatott be egy válogatást, a szintén Szegedről érkezett Forgó Nóra operaénekesnő és Koczka Ferenc zongoraművész megzenésített verseket adtak elő. /(Pataki Zoltán): Teltházas rendezvények a X. Bánsági Magyar Napokon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

Április 11-én tartották a Temes-Csongrád megyei önkormányzati találkozót Temesváron, a Megyeházán. A felek áttekintették a Temes és Csongrád testvérmegyék közötti együttműködés legutóbbi négy évének tapasztalatait. A közös projektek között szerepel a temes-megyei kis- és középvállalkozások szegedi bemutatkozásának támogatása és a két megye intézményei, elsősorban az iskolák közötti kapcsolatok fejlesztése. /(Pataki Zoltán): Temes és Csongrád megye külügyi bizottságainak együttes ülése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

A Temes Megyei Tanács szervezésében június 12-én nyolcadik alkalommal szervezték meg Temesváron a Bánáti Etnikumok Fesztiválját. Temes, Arad és Krassó- Szörény megyei, népviseletbe öltözött román, magyar, német, szerb, bolgár, cseh, szlovák, ukrán, roma és zsidó hagyományőrző együttesek mutatták be népeik szokásait, dalaikat és táncaikat. A bánsági magyar hagyományőrzőket a Médiabefutó két díjnyertese, a végvári Csűrdöngölő néptáncegyüttes és a Bartók Béla Líceum citeraegyüttese képviselte a fesztiválon. /(Pataki Zoltán): Bánáti Etnikumok VIII. Fesztiválja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

Az árvízben tönkrement házak szakértői véleményezésével kapcsolatban, a rengeteg óvás miatt, végül úgy döntöttek, hogy valamennyi megrongálódottnak nyilvánított ház esetében a kárfelmérést meg kell ismételni. Ami az újjáépített házak szobáinak számát illeti, a szakminisztérium határozata alapján a rombadőlt házakba bejelentett lakók számát veszik alapul. Két személyig egy szoba, négyig két szoba, ezen felül három szobás ház jár a károsultaknak. /(Pataki Zoltán): Megismétlik a kárfelmérést. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

A Temes megyei önkormányzat oklevelekkel, ajándékokkal és ünnepi fogadással köszönte meg a Csongrád Megyei Közgyűlés Katasztrófavédelmi Igazgatósága munkatársainak a bánsági árvíz során tanúsított önzetlen segítőkészségüket. A találkozó napirendjén volt a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégión belüli katasztrófavédelmi együttműködés hatékonyságának növelése. /Pataki Zoltán: DKMT-katasztrófavédelmi operatív egységet hoznának létre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19/

A reformáció-napi ünnepi istentisztelet keretében emlékezett meg a temesvár-belvárosi gyülekezet a 75 esztendővel ezelőtt, 1930. október 30-án elhunyt Szabolcska Mihály templomépítő lelkipásztorról. Az istentisztelet során az 1900-1930 között a temesvári gyülekezetet szolgáló költő-lelkipásztorról emlékeztek meg az egybegyűltek. Szekernyés János helytörténész bemutatta Szabolcskáról írt monográfiáját. A temesvári és a tiszakécskei gyülekezet képviselői megkoszorúzták a költőnek emléket állító márványtáblát. /Pataki Zoltán: Az építő emléke. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

Az árvízsújtotta települések polgármestereivel és az újjáépítést végző cégek képviselőivel találkozott november 23-án Temesváron Borbély László területrendezési és középítkezési miniszter. Felszólította a polgármestereket, mielőbb oldják meg azon néhány, sátorban lakó árvízkárosult család helyzetét. A miniszter közölte, hogy az ország különböző régióiban pusztító árvizek 85 ezer házat és gazdasági épületet károsítottak kisebb-nagyobb mértékben. A szaktárca eddig összesen 45 millió eurót költött az újjáépítésre. /Pataki Zoltán: Lopástól tartanak a sátorlakók. December közepéig befejezik a bánsági újjáépítést. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

Az RMDSZ kezdeményezésére összegyűjtött adományokból 20 ezer lejt juttattak a bánsági árvízkárosultaknak. Az RMDSZ Temes megyei szervezete, az adományok célba juttatása érdekében létrehozott Reconstructio 2005 Egyesület javaslatára bútorokat, háztartási gépeket és gázolajjegyeket vásárolt a Gátalja városhoz tartozó, főként magyarok lakta Szigetfalu település, továbbá óteleki, illetve torontálkeresztesi árvízkárosultjainak. /Pataki Zoltán: RMDSZ-segítség Szigetfalunak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

Nemrég kitüntették a tavalyi romániai árvizek következményeinek felszámolásán dolgozókat. Erdélyi nem akadt az elismerésben részesültek között. Ótelek a tavalyi árvízben szinte teljesen elpusztult bánsági magyarlakta falu, ahol az élet lassan visszatér a rendes kerékvágásba. Bánsági viszonylatban apró, de korszerű kis családi házakat építettek az árvízben összedőlt házak helyébe. Az óteleki nyolcosztályos iskolában folyik a tanítás, a gyerekek nagy része visszatért szülőfalujába. A tábori konyhában az egyházaknak, jótékonysági szervezeteknek és magánszemélyeknek köszönhetően, naponta meleg ebédet főznek a mintegy ötven iskolásnak. Székelyföldön az augusztusi áradás pusztítsa után Farkaslakán a romok eltakarítását hamar elkezdték és hamar be is fejezték. Nyikómalomfalván a falak még mindig nem száradtak ki. A hodgyai református templom helyreállításának munkálatai jelenleg folynak. Az emberek a kormány segítségéről elmondták, hogy a székelyföldi falvakban az állami hozzájárulás, pénzben kifejezve, alig öt-tíz százalékát teszi ki a kapott összes anyagi támogatásnak. Sokkal többet köszönhet Nyikómalomfalva az anyaországnak, illetve a Máltai Szeretetszolgálatnak. /Pataki Zoltán, Horváth István: Mi maradt az ár után? = Erdélyi Riport (Nagyvárad), febr. 23./

Újabb haladékot kaptak a temesvári Szépművészeti Múzeum történelmi-régészeti részlegének alkalmazottai: magyarázzák meg, hová tűnt a leltárból több száz művészeti alkotás. A magyar műalkotások, többek között Szervátiusz Jenő Paraszt című munkája is az intézménynél volt – mára hűlt helye. Negyven év után először leltároztak az intézményben, megdöbbentő eredménnyel: az ötszázezret meghaladó kiállítási tárgy alig több mint fele létezik valójában. Százhárom képzőművészeti alkotás hiányzik a múzeum gyűjteményéből, köztük magyar műalkotások is. Az eltűnt tárgyak listáján szerepelnek Metzner, Littecky, G. De Lövendal temesvári tájképei és Ferenczy J. Az irgalmasok temploma című festménye. Tatiana Badescu, a múzeum ügyvezető igazgatója szerint a hiányzó képzőművészeti alkotások nagy részét állítólag 1975. szeptember 18-án visszaszolgáltatták tulajdonosaiknak, de a bírósági határozatokat egyelőre nem tudták előkeríteni. /Pataki Zoltán: Szervátiusz-hiány a Bánát leltárán. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

A temesvári önkormányzat Szász Enikő színésznőt nevezte ki a temesvári Csiky Gergely Színház igazgatójává. A leendő színidirektor elképzeléseiről nyilatkozott. Elődje, Demeter András hatalmas érdeme, hogy tizenkét évvel ezelőtt kiemelte a megszűnés határára jutott színházat az anonim állapotból, és nemzetközi hírű színházi műhellyé próbálta alakítani. Ezt a gyakorlatot ő is folytatja, de kínálat és repertoár kialakításánál nem vonatkoztathatnak el attól a publikumtól, amelynek játszanak. Kezdeményezi egy szövetség létrehozását a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió három nagyvárosában, Temesváron, Szegeden és Újvidéken működő színházak között, mely azt célozná, hogy helyi költségvetési, illetve európai uniós forrásokat felhasználva állandó évadot szervezzenek egymás székhelyén. A testvérvárosi színházak vezetői szándéknyilatkozatukkal támogatták ezt. Szász Enikő úgy tervezi, hogy csak meghatározott időre vagy projektekre szóló szerződéseket köt a színészekkel. A magyar közönség színháztól való távolmaradásának egyik fő oka a színpad és színházterem jelenlegi állapota. Omlik a fal, beázás is van. – Szász Enikő tervezi a bábtagozat indítását, bábszínészek toborzását, a színészek lakásgondjainak megoldását és tánctagozat létrehozása is. Nagyszabású vándorfesztivált is elindíthatnának Temesvárról, a testvérvárosokban működő színházi intézmények bevonásával. /Pataki Zoltán: Eurorégió lesz a Csikyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

Március 3-án tartották meg Temesváron a tavaly Bukarestben megalakult Romániai Magyar Üzleti Egyesület első kihelyezett közgyűlését. Hárshegyi Frigyes egyesületi elnök (OTP Bank Románia), Molnár Mihály (Malév), Kelemen László (Richter Gedeon) és Bogár Ferenc, a romániai magyar nagykövetség külgazdasági attaséja is részt vett a magyar vállalkozók „csúcstalálkozóján”. A Romániában működő német és olasz vállalkozók csoportosulásaihoz hasonlóan, a Romániai Magyar Üzleti Egyesület célja egyrészt a közös érdekek képviselete, valamint egymás tevékenységének jobb megismerése. /Pataki Zoltán: Tovább bővül az üzleti egyesület. Temesváron tartották a Romániában működő magyar vállalkozók csúcstalálkozóját. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./ A Romániai Magyar Üzleti Egyesület létrehozásában nagy szerepet játszott a bukaresti magyar nagykövetség. Bogár Ferenc külgazdasági attasé hangsúlyozta: Terényi János nagykövet személyesen is felkarolta ezt a kezdeményezést. A kétoldalú forgalom volumene elérte a 2,8 milliárd eurót. A magyar export Románia felé 1,8 milliárd euró értékű volt tavaly, a román szállítások pedig több mint 900 millió eurót tettek ki. Több mint 5500 magyar tőkével bejegyzett vegyes vállalat működik Romániában, amelyeknek a jegyzett törzstőkéje 2005 végén 350 millió euró körül alakult. Ha figyelembe veszik az újra befektetett tőkét és a tőkeemeléseket is, a reális érték egymilliárd dollár körül lehet. /P. Z.: Érdekképviselet befektetőknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

Március 22-én beiktatták tisztségébe Szász Enikőt, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új direktorát. Szerinte a temesvári magyar színháznak egyrészt professzionális alkotóműhelyként kell működnie, másrészt a helyi magyar közösség számára bővítenék kulturális szolgáltatásaikat: képzőművészeti tárlatok, könyvbemutatók, közösségi találkozók megszervezésével. Szász hangsúlyozta: várja nem csupán a magyar, de a román vagy más anyanyelvű közönséget is, ugyanakkor a Csiky Gergely Színház legsikerültebb előadásait el szeretné vinni Temes megye nagyobb városaiba, továbbá Szegedre és Újvidékre is. Szász Enikő szeretné, ha a székelyudvarhelyi Szabó K. István – aki megóvta a direktori versenyvizsga eredményét, és jelenleg Magyarországon rendez – megmaradna a társulat főrendezőjének. /Pataki Zoltán: Beiktatták Szász Enikőt. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

125 esztendővel ezelőtt született Nagyszentmiklóson a XX. század egyik legnagyobb komponistája, népdalgyűjtő és előadóművész: Bartók Béla. A Pro Bartók Társaság egy hétig tartó rendezvénysorozatot szervezett a zeneszerző tiszteletére. A magyar és a román kormány, valamint az Európai Parlament képviselői, a két ország művelődési életének személyiségei, világhírű muzsikusok, politikusok hajtottak fejet a népek testvérré válásának eszméjét hirdető Bartók Béla emléke előtt. Bartók-domborműavató ünnepséggel emlékezett névadójára a Bánság legnagyobb magyar iskolája, a Bartók Béla Elméleti Líceum /Temesvár/, mely 35 éve lett önálló magyar középiskola. A nagyszentmiklósi Bartók-mellszobor után a zeneszerzőt másodszor is megörökítő Jecza Péter jelenlétében ünnepélyesen leleplezték a Bartók Bélát hangjegyként stilizáló domborművét a középiskolában. Nagyszentmiklóson, a Nákó-kastélyban megtartott tudományos értekezleten a kolozsvári Almási István és László Ferenc, Gheorghe Firca bukaresti és Stachó István budapesti zenetudósok számoltak be Bartók Béla munkásságával kapcsolatos kutatásaik eredményéről. Az etnomuzikológus Bartók című népzenei hangversenyen a kolozsvári Mircea Campean és zenekara, valamint a budapesti Muzsikás együttes és vendégei, Petrás Mária népdalénekes és a világhírű hegedűvirtuóz, a londoni Alexander Balanescu lépett fel az erre az alkalomra felújított nagyszentmiklósi Művelődési Ház színpadán. A Bartók-rendezvénysorozat zárónapján, március 26-án Nagyszentmiklóson bemutatták Szekernyés János Bartók és a Bánság című könyvét. Délután a II. Szegedi Nemzetközi Bartók Zongoraverseny díjazottjainak gálaműsorát, és a kolozsvári Magyar Opera szimfonikus zenekarának hangversenyét hallgathatta meg a nagyszentmiklósi közönség. Cseh Áron kolozsvári magyar konzul részvételével Bartók Béla emlékkiállítást avattak, végül a Szegedi Kortárs Balett Csodálatos mandarin előadása zárta az ünnepségsorozatot. A jubileum alkalmával a Bukaresti Magyar Kulturális Központ szervezésében megkoszorúzták Bartók Béla bukaresti szobrát, s a román rádió több műsorral ünnepelte a zeneszerző születésnapját. Bartókra emlékeztek a nagybányai Teleki Magyar Házban. Ünnepeltek a világ magyar intézetei is, Londontól Kairóig. Limában Bartók-szobrot avattak, Mongóliában első ízben került sor Bartók-koncertre az ulánbátori operaházban. /Pataki Zoltán: Szentmiklósi Bartók-ünnep. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./ Március 25-én kezdődtek Bartók Béla szülővárosában a világhírű magyar zeneszerző, emlékére szervezett rendezvények. New York, Róma, Budapest után Nagyszentmiklós is felkerült a nemzetközi Bartók-év térképére, köszönhetően a Bartók-kultuszt ápoló helybéli Pro Bartók Társaságnak, illetve elnöke, Tamás Sándor állhatatos szervező munkájának. – Temesváron a Bartók-szobornál Tamás Sándor után többek között Becsey Zsolt fideszes euro-parlamenti képviselő, Benedek András, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára, Zsehránszky István, a román Kisebbségügyi Hivatal igazgatója, Szép Gyula, az RMDSZ országos művelődési alelnöke, valamint Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő beszélt és koszorúzott. /Pataky Lehel Zsolt: Bartók-emléknapok Nagyszentmiklóson. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./