A Temes megyei magyarság az idén is nagy számban vett részt az október 6-i aradi megemlékezésen. Szervezett formában az RMDSZ Temes megyei szervezete, a Temesvári Magyar Nőszövetség, az Ormós Zsigmond Társaság, a TEMISZ, a Bartók Béla Líceum IV-VII. osztályosai stb. vettek részt a 13 vértanú obeliszkjének megkoszorúzásán, de számos temesvárit, lugosi busszal, személyautóval zarándokolt Aradra. Évente kétszer, a szabadfalui Petőfi-emlékműnél és az aradi vértanúk Vesztőhelyén emelt obeliszknél találkoznak az ünneplőbe öltözött temesi magyarok. Okt. 7-én megnyílt Temesváron V. Szabó Erzsébet Ótelekről elszármazott szegedi amatőr képzőművész tárlata. /(Pataki Zoltán): Közösségmegtartó zarándoklatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

Kétnapos tudományos ülésszakot tartanak Temesváron okt. 13-14-én a helyi temesvári Bartók Béla Alapítvány (elnök Halász Ferenc tanár) és a Bartók Béla Elméleti Líceum (igazgató Erdei Ildikó) szervezésében az 1000 éves Magyarország története kezdeti korszakáról. A témák önmagukért beszélnek: Szent István király belpolitikája - előadó dr. Kristó Gyula /Szeged/ egyetemi tanár, Szent István király külpolitikája - előadó dr. Makk Ferenc /Szeged/, tanszékvezető egyetemi tanár, Temesvári és bánsági millenniumi ünnepségek a sajtó tükrében - előadó Miklósik Ilona, a Banat Múzeum muzeológusa, A tájegység történetírói az Árpád-kori Temesközről - előadó Szekernyés János helytörténész, A Bánság tájnévtörténete - előadó Vicze Károly, a Bartók Béla Líceum tanára. Okt. 14-én a Bartók Béla Líceumban történelmi-irodalmi vetélkedővel folytatódik a rendezvény, hazai és külföldi diákcsapatokkal: Szent László Gimnázium, Budapest, Árpád Vezér Gimnázium, Sárospatak, II. Rákóczi Ferenc Szakközépiskola, Munkács, Ady Endre Elméleti Líceum, Nagyvárad, Csiky Gergely Iskolacsoport, Arad, Orbán Balázs Líceum, Székelykeresztúr, Bartók Béla Elméleti Líceum, Temesvár. /1000 éves Magyarország. Tudományos ülésszak - történelmi-irodalmi vetélkedő. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./ Szekernyés János helytörténész beszélt a temesvári történetírók aranykoráról: a XIX. század végén a helyi Történész-Régész Egyesület számos történész-akadémikust adott Magyarországnak. Vicze Károly történelemtanár a tájegység nevének helyes használatáról kifejtette, hogy a történelem folyamán Temesköznek, Bánátnak és Bánságnak is neveztek, jelenleg Az utóbbi elnevezés használatos. - Dr. Makk Ferenc szegedi történész a lapnak adott nyilatkozatában leszögezte, hogy a Szegedi Egyetem (korábban József Attila Tudományegyetem) és a temesvári Nyugati Egyetem testvéregyetemek. A rendszerváltás után lehetőség adódott, hogy a kapcsolatokat a jogtudományra, bölcsésztudományra is kiterjesztették. A dáko-román kontinuitás elméletéről elmondta, hogy a "román kutatók álláspontja régóta kialakult, pártdogmává, majd állami tantéllé szilárdult." A magyar középkorászok döntő többsége elutasítja ezt az elméleteket, megalapozatlannak tartják. "A románság szerintünk a Balkán déli részén alakult ki, lassan húzódott föl északra, és Magyarországot tulajdonképpen a XII. század végén érték el. Minden, a román betelepedésre utaló adat Fogaras-Szeben vidékére irányul. Nem lehet véletlen, hogy az 1200-1241-es években egyszerre hat oklevélben jelennek meg a románok, addig egyetlen hiteles kútfő sem említi őket." - A jelenlevő történészek zsűritagokként vettek részt a Bartók Béla Líceumban tartott történelmi-irodalmi vetélkedőn. A hét csapat küzdelméből a sárospataki Árpád Vezér Gimnázium középiskolás diákjai, kerültek ki győztesen. A második helyet a temesvári Bartók Béla Líceum csapata szerezte meg, "bronzérmes" lett a budapesti Szent László Gimnázium csapata. /Pataki Zoltán: "Ne bántsuk a román elvtársak érzékenységét..." Temesköz, Bánát vagy Bánság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

Mugur Isarescu román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök okt. 20-án ünnepélyesen megnyitotta a Csanád- Kiszombor közúti határátkelőhelyet. A két kormányfő a román oldalon felállított katonai sátorban tartott megbeszélése után sajtótájékoztatót tartott. Ez a határátkelő az itt élő embereknek, magyaroknak, románoknak és szerbeknek, nemzetiségi hovatartozás nélkül, egyaránt nagyon fontos - hangoztatta Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök a továbbiakban elmondta: Mugur Isarescut tájékoztatta arról, hogy - a román kormányfő korábbi kérésének eleget téve - méltó sírkertet alakítottak ki a világháborúkban Magyarországon elesett román katonáknak Budapesten, a rákoskeresztúri köztemetőben. A román katonatemetőt október 25-én szentelik fel. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a román fél is hasonló gesztust tesz a magyaroknak, ugyanis magyar katonák is nyugszanak méltatlan körülmények között Romániában. - Csökkenteni lehet a magyarországi baromfi és sertéshús behozatalára kivetett romániai vámokat - állította Mugur Isarescu. - A Csanád-Kiszombor közúti határátkelőhely elsősorban a személyforgalmat szolgálja. /Román-magyar miniszterelnöki találkozó. Határnyitás Csanádon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 21./ Az új határátkelő átadására "elfelejtették" meghívni a megyei RMDSZ szervezet képviselőit, annak ellenére, hogy ők sokat tettek a határállomás megvalósításáért. Isarescu javasolta, hogy az érmihályfalvi határátkelő megnyitása alkalmából ültessenek el egy-egy facsemetét: magyar és román területen. Ezek a két nép közötti barátság szimbólumai lesznek. Isarescu elmondta, hogy beszéltek a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokról. /Pataki Zoltán: Egy órával közelebb Európához! Nagycsanádnál is (végleg) megnyílott a román-magyar határ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

"Nov. 12-én és 13-án ismét Romániába látogatott Dávid Ibolya. A magyar igazságügyi miniszter ez alkalommal Margittán Ady-emléknapon vett részt, majd Temesváron millenniumi emlékzászlót adott át. Elmondta, hogy Margittán Ady Endre mának szóló üzenetéről tartott beszédet. Megtiszteltetésnek érezte, hogy a temesvári római katolikus püspökségnek hozhatta el a millenniumi zászlót. - Valamennyi eddigi millenniumi zászlóátadás közül számomra a mostani volt a legmegrendítőbb és egyben a legszebb - mondotta. Reményei szerint Temesváron román kollégájával, Valeriu Stoica igazságügyi miniszterrel is találkozik, akinek ismét felveti a Temesvári Magyar Ház visszaszolgáltatásának ügyét. /(tibori): Dávid Ibolya: Ez volt a legszebb millenniumi zászlóátadásom. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./ Nov. 12-én Temesváron felekezeti hovatartozástól függetlenül mindenki eljött a Millennieumi templomba, hogy részese legyen a Magyar Millennium 2000 feliratú történelmi zászló ünnepélyes fogadásának. A szentmisét Roos püspök celebrálta. Tamáskó Péter Pál marosi főesperes szentbeszédet kifejtette, hogy "a magyar millenniumi zászló sajátságos módon irányítja figyelmünket Szent István királyra, életművére és példájára", aki országépítő tervének részeként alapította 1030 táján ezt az egyházmegyét, melyet az I. világháborút követő politikai döntésig Csanádi Egyházmegyének neveztek. Dávid Ibolya hangsúlyozta: "Történelmi zászlót hoztam ide, melynek alapszíne a fehér, a tisztaság és a remény színe. Középen a Szent Korona, Európához tartozásunknak a hiteles szimbóluma, vallási, szellemi és kulturális összetartozásunk jelképe. A béke, a szeretet és a testvériség zászlaját olyanok közé hoztam, akik a legnehezebb körülmények között is megőrizték a hitet, az anyanyelvet, a jó pásztor nyája nem hullott szét. Megtiszteltetés számomra, hogy éppen a Millenniumi templomban adhatom át a millenniumi zászlót azoknak, akik tizenegy évvel ezelőtt felemelték szavukat a zsarnokság ellen, és győztek. Csoda történt! A gyűlöletnél erősebb volt a szeretet és a remény; a millenniumi zászló szintén a remény és a szeretet szimbóluma." Ezután a vendég a zászlót átnyújtotta Roos Márton megyéspüspöknek. Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke a megye magyarsága nevében mondott köszönetet dr. Dávid Ibolya miniszter asszonynak a megtisztelő ajándékért. /Sipos János: Kereszténységünk 1000 éves évfordulója. Millenniumi zászló - jelkép és üzenet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./ Az ünnepségen Szabó Dénes temesvári esperes figyelmeztetett: ebben az évben 137 elhalálozást és csak 55 újszülöttet jegyeztek be az itteni plébánián, utóbbiak közül is csak öt vegyes házasságban született és négy tiszta magyar volt. A Roos Márton temesvári püspök celebrálta szentmisén elsőként dr. Dávid Ibolya vehette magához Krisztus testét. Dávid Ibolya beszédében elmondta: "Az elszakított nemzetrészben élő magyarság anyanyelve, kultúrája, etnikai-vallási hovatartozása okán nap-mint-nap sérelmeket szenved. Akikről a hivatalosság szintjére emelt torz történelem és türelmetlenség azt kívánja bebizonyítani, hogy betolakodók, vagy azok utódai. Minden ilyen megkülönböztetés, az anyanyelv tiltása lelki félszegséghez, bénasághoz vezethet. Elsorvaszthatja az öntudatot és az önbizalmat, kiolthatja a hitet, és ahol kihal a hit, ott kihal a lélek. De ma olyan nagyságok közé hoztam el a Millenniumi Zászlót, akik egy tizenegy évvel ezelőtti decemberi vasárnapon, magyarok, románok és más nemzetiségűek, összegyűltek és élő láncot alkotva védték lelkipásztorukat. A jó pásztor nyája nem hullott szét, de napról napra nőtt. A rémuralom itt alkalmazott először erőszakot, az Opera téren békés tüntetőkre lőttek és a román forradalom első mártírjainak vére itt hullott.". Az akkor kivívott szabadság egyik szimbólumaként, - dr. Dávid Ibolya hathatós segítségével, - az aradi Szabadság szoboregyüttes is kiszabadult börtönéből. /Millenniumi zászlót kapott a bánsági magyarság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./ Az RMDSZ Temes megyei szervezete sajtótájékoztatóján Bodó Barna szenátorjelölt elmondta: dr. Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter nov. 12-én, vasárnap, a Millenniumi Zászló átadása előtt, zárt ajtók mögött a helyi magyarság képviselőivel tárgyalt. Napirenden szerepelt a tárgyalás színhelyét is jelentő temesvári Magyar Ház visszaigénylésének kérdése. A miniszter asszony továbbra is felelősséget érez a bánsági magyarság jogos tulajdonát képező ingatlan sorsa iránt és megpróbál közbenjárni román kollégájánál, Valeriu Stoicánál ennek érdekében. A temesvári Magyar Ház körüli jogi visszaélések miatt a helyi magyar érdekképviselet a strasbourgi nemzetközi törvényszékhez fordult - nyilatkozta Bodó Barna. A tárgyalások napirendjén szerepelt a Nagycsanád-Kiszombor határátkelő nyitvatartásának meghosszabbítása is. /(Pataki Zoltán): Magyar Ház és határátkelő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./"

Toró T. Tibor, a Temes megyei RMDSZ-szervezet elnöke a képviselői mandátumhoz szükséges szavazatok mintegy 95 %-át, 22 124 voksot kapta meg a november 26-i választásokon, tehát már a (képviselői) páholyban érezheti magát. A Reform Tömörülés RMDSZ-platform elnöke kifejtette, hogy az elmúlt négy esztendőben a szervezetépítésbe fektetett munka nem volt hiábavaló. A képviselői listára kétezer, szenátori listára háromezer szavazattal kaptak többet megyei szinten, mint 1996-ban. Az RMDSZ-t nem pártnak tekintik, hanem önkormányzatnak, ahol minden magyar embernek helye van valamilyen módon. Az 1996-os 5,19 %-hoz képest most 6,46 % az RMDSZ-képviselőlistára leadott szavazatok számaránya. 1990 óta talán először, a bánsági magyar közösség tagjai nagyobb arányban mentek el szavazni, mint a többség. Toró T. Tibor Corneliu Vadim Tudor és a Nagy-Románia Párt előretörését azzal indokolta, hogy a demokrácia elveit értéknek tekintő románok nem találták meg azt a pártot, amelyre szavazhattak volna, és nem mentek el szavazni. Az elégedetlen rétegek viszont megtalálták azt a hangot, amelyet hallani szerettek volna. A "radikális, szélsőjobb és baloldali politika keveredéséből összeötvözött, demagóg, populista retorika volt, amelyet Vadim Tudor megütött.″ Toró hangsúlyozta: "le kell számolnunk a bánsági tolerancia mítoszával.″ "Ha megfelelő módon szítják, itt is felszínre tör az idegengyűlölet, a többségiek nem toleránsabbak a kisebbségekkel szemben mint máshol.″ A képviselő szerint az RMDSZ-nek nem kell koalícióra lépnie a PDSR-vel. /Pataki Zoltán: "Le kell számolnunk a bánsági tolerancia mítoszával″ Temesváron többen szavaztak a tulipánra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

Constantin Ostafciuc Temes megyei alelnök részt vett a Duna-Maros-Körös-Tisza Eurórégió Elnökök Fórumán, amelyen a vajdaságiak bekapcsolódtak a határokon átnyúló együttműködésbe. Megszavazták a DMKT Eurórégió költségvetését (24 000 euró), amelynek 60 %-át közös fejlesztési programokra, 30 %-ot a szegedi iroda fenntartására használják, a maradékból a régió napját, ifjúsági táborokat, kulturális programokat szerveznek. Napirendre került a Temesvár-Kikinda-Szeged vasútvonal és a Bega-csatorna felújítása, amely vasúti és vízi úton teremthet összeköttetést az Eurórégió fontos települései között. (Pataki Zoltán): Szabad utazás a DMKT Eurórégióban? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

"Toró T. Tibor parlamenti képviselő nyilatkozott a parlament kéthetes ülésszakáról, az ingatlantörvényről és a helyi közigazgatás törvényéről. Azt a két törvényt fogadta el a parlament, amelyen négy évet dolgozott a régi koalíció. Az ő politikai ügyetlenségük okozta, hogy nem tudták learatni munkájuk gyümölcsét. Az új kormánypárt, a PDSR ezzel jó pontokat szerzett a nyugati világ előtt, és ebben nagy segítségére volt az RMDSZ is. Az ingatlantörvény nem a restitutio in integrum szellemében született. A törvény egyetlen cikkelye beszél az egyházi és közösségi ingatlanokról, előrevetítve, hogy ezen ingatlanok helyzetét külön jogszabály fogja megoldani. Toró abban látja a veszélyt, hogy a következő években, amikor lényegi kérdésekben próbál majd az RMDSZ fellépni, ″egy-egy ingatlan visszadásával próbálják a szánkat befogni.″ - Az ingatlantörvény alapján ismételten megpróbálják a temesvári Magyar Ház visszaszerzését. - A Bánságban az újszentesi, az újvári és a végvári közösségeket érinti az, hogy ahol a kisebbségi közösségek elérik a 20%-ot, használható az anyanyelv. - Toró T. Tibor a szavazásnál azért tartózkodott, mert ezért a minőségi támogatásért minőségi reformokat várna el. Az RMDSZ-vezetés minimalista szemlélete megmaradt a nyelvtörvények szintjén, és nem próbálkozott azzal, hogy gyökeres áttörést érjen el az autonómiaprogram területén. - Az RMDSZ-vezetés ismételten kész tények elé állította az SZKT-t. /Pataki Zoltán: Mit várhat a bánsági magyarság az új ingatlan-, illetve az önkormányzati törvénytől? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./"

"Erdei Ildikó, a Bartók Béla Líceum /Temesvár) igazgatónője képet adott az iskoláról. Az iskolák értékelésénél reprezentatív jellegű iskola lett az övék. A reprezentatív státusú iskolák maguk vehetik fel, versenyvizsgával, tanáraikat. Problémát jelent - megyei szinten is -, hogy nincs elég magyartanár. Az állást meghirdették, az egyetemen minden végzőst megkerestek, mégsem volt jelentkező. - A Bartók Béla Líceumban a gyermeklétszám sajnos az idén tovább csökkent, de mintha lassult volna a folyamat. Közel hatszáz diák van, újból sikerült beindítani a két első és a három kilencedik osztályt. Talán a státustörvény hatására megfordul ez a csökkenő tendencia. - Tovább bővültek a testvériskolai kapcsolatok. A székelykeresztúri Orbán Balázs Líceummal már csak a dokumentumok aláírására várnak. Ezzel a temesvári magyar diákok jobban megismerhetik Székelyföldet, barátságok szövődhetnek a két líceum diákjai és tanárai között. Jelentkeztek a magyar tagozatot működtető szabadkai középiskola képviselői is. - Temesváron elsőként a Bartók Béla Líceumban amerikai vendégtanár is működik. /Pataki Zoltán: A temesvári magyar líceum bel- és külföldi partnerkapcsolatokat épít. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./"

"Temesvári napilapjában megjelent vezércikkében (Renasterea Banateana, febr. 6.) a jelenlegi román hatalomhoz közel álló Iosif Constantin Dragan is csatlakozik a közigazgatási törvény kisebbségi anyanyelvhasználatra vonatkozó kitételeit szidalmazók kórusához. Az ország szétdarabolása (Destramarea tarii) című írásában az Olaszországban élő, dúsgazdag, kétes múltú Dragan kijelentette, hogy a nemrég megszavazott törvénytervezet a "Nagy-Magyarországot, kettős állampolgárságot akarók nyomására született meg, és előkészíti a haza feldarabolását, elveszejtését". Szerinte megengedhetetlen a kétnyelvű feliratok (utca- és helységnevek) használata egy szuverén országban, ahol az elnevezések csak a hivatalosak lehetnek. Dragan az Európai Konföderáció mellett foglalt állást, svájci modell szerint. Dragan bizonyára nem tudja, hogy Svájcban egy kicsi nemzeti közösség, a rétoromán is hivatalosan használhatja az anyanyelvét. /Pataki Zoltán: I. C. Dragan és a svájci modell. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./"

"Tavaly nyáron a kiskorú M. Árpád betört Temesváron az ART Kft. székhelyére, ahonnan 40 millió lej értékű alkotással távozott. Az ellopott alkotások közt volt Szakáts Béla szobrászművész, egyetemi tanár szobra is. A tettes azt vallotta, hogy a bronzszobrokat 146 ezer lejért eladta a hulladékgyűjtőnek. Az ART Kft. tulajdonosa azonban meg van róla győződve: megrendelt lopásról van szó. /(Pataki Zoltán): Beolvasztott alkotások? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./"

"A temesvári Heti Új Szó hetilapot kiadó Reflex Kft. másodfokon is elvesztette a lapnak is otthont adó Magyar Ház jelenlegi tulajdonosai, a TIMPRESS Rt. által indított kilakoltatási pert. Graur János, a Reflex Kft. igazgatója és a Heti Új Szó főszerkesztője elmondta, hogy két lehetőség van: a Heti Új Szót kilakoltatják a Magyar Házból vagy megegyezik a jelenlegi tulajdonossal, és albérlőként marad a bánsági magyarság által a két világháború között adományokból felépített művelődési központjában. A temesvári magyar újság szerkesztőségének helyiségeiben működik, szintén bérleti szerződés nélkül az RMDSZ Temes megyei szervezete és a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet (TEMISZ). A Magyar Házban lakó magyar intézményeknek közösen kell fellépniük az ingatlan jelenlegi birtokosai ellen. /Pataki Zoltán: Kilakoltatják a temesvári magyar intézményeket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./"

"Az év elejétől Bartha Csaba személyében temesvári tudósítója is van a Magyar Rádiónak. Ionescu Nicolette (Nagyvárad - Bihar megye) és Rostás István (Kolozsvár - Kolozs megye) mellett a Temesvári Rádió Magyar Szerkesztőségének vezetője, Bartha Csaba lesz a harmadik tagja az újonnan kialakult erdélyi tudósítói hálózatnak. Bartha Csaba elmondta, hogy a rádióhallgatók továbbra is a Határok nélkül műsorában, naponta 21.30-22 óra között hallgathatják tudósításaikat. Vannak kárpátaljai, vajdasági és felvidéki tudósítók is. Naponta két hírt szolgáltatnak, ezek bekerülhetnek a Krónikába is hírek, interjúk vagy riportok formájában. Lesz új bukaresti tudósító is, most jár le a pályázati határidő. Az eddigi tudósító, Márványi Péter február végén visszavonul. /Pataki Zoltán: "Nálam a Temesvári Rádió marad az első helyen" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./"

"Febr. 15-én ünnepélyes keretek között megnyílt Ausztria temesvári konzulátusa. 1918 után ez az első, Romániában megnyílt osztrák konzulátus. Az osztrák konzulátus megnyitása, a Bánság és Ausztria közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése, Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármester szerint visszatérés a normalitáshoz. /Pataki Zoltán: Osztrák konzulátus nyílt Temesváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./"

"Márciustól önálló lapként jelenik meg a második évfolyamában lépő Provincia - jelentették be febr. 16-án sajtóértekezlet keretében a szerkesztők. A magyar és román nyelven kiadott lap egy éve a Krónika, illetve a Ziua de Ardeal havi mellékleteként került az olvasók elé. Az "önállósodást" a költségeket felvállaló kiadó, az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja tette lehetővé. Amint az a januári-februári összevont számban Molnár Gusztáv politológusnak, a lap egyik felelős szerkesztőjének a Provincia egyéves pályafutását értékelő írásából kiderül, teljesítették a célt: "sikerült megteremteni az erdélyi és bánsági nyilvánosságban egy olyan közös fórumot, amelyben az erdélyiséget identitásuk fontos, de nem kizárólagos elemének tekintő román, magyar és német értelmiségiek otthon érzik magukat, és hasonlóképpen értelmezve a legfontosabb fogalmakat és kategóriákat, értelmes és hasznos eszmecserét tudnak folytatni egymással". A szerkesztőgárda tagjai között van Alaxandru Cistelecan (felelős szerkesztő), Ágoston Hugó, Bakk Miklós, Mircea Boari, Marius Cosmeanu, Caius Dobrescu, Sabina Fati, Marius Lazar, Ovidiu Pecican, Traian Stef, Szokoly Elek, Daniel Vighi. /Önálló Provincia. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./ Molnár Gusztáv "Budapest és Kolozsvár között ingázó politológus" és Daniel Vighi, a szerkesztőbizottság tagja február 15-én Temesváron bemutatták az önállósult Provincia folyóiratot. A Provincia megteremti az erdélyi és a bánsági nyilvánosságban azt a közös, transzetnikus vitafórumot, amelyben román, magyar és német értelmiségiek egyaránt otthon érzik magukat, jelentette ki Molnár Gusztáv. A Provincia és a köré csoportosuló értelmiség számára a nemzeti identitásnál fontosabb a közép-európai, illetve földrajzilag jobban körülhatárolva az erdélyi és bánsági identitás. Úgy tűnik, a Provincia hasábjain, a transzszilvanizmus közös nevezőjén sikerült egy olyan román-magyar-német értelmiségi párbeszédet beindítani, amelynek során végre megbeszélhetjük közös dolgainkat, leásva az ellentétek gyökeréig és felmutatva a bennünket összekötő értékeket. - Egy román regionalista pártra gondolnak, amely nyitott lenne a magyarság és a kisebb nemzeti közösségek felé - fejtette ki Molnár Gusztáv. /Pataki Zoltán: Bemutatkozott az önálló Provincia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./"

"Anavi Ádámot, a 92. életévét betöltött költőt ünnepelte az elmúlt hétvégén Temesvár írótársadalma. Bemutatták Anavi Ádám Az esztenák asszonya című "drámai legendáját". A színmű mottója rendhagyó: "A magyar irodalomban találhatunk kilencszázkilencvenkilenc ennél jobb színművet. De ilyet nem. Ez más!" Ez nemcsak a műre, szerzőre is érvényes: Anavi Ádám más! Az ünnepelt felolvasta az alkalomra írt Fölösleges vers a fölöslegessé vált versről című versét. /(Pataki Zoltán): A költő, aki a titok birtokosa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./"

"Márc. 1-jén Szegeden tartották a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió elnökeinek fórumát. A találkozón Aradot Caius Parpala megyei tanácselnök, Cziszter Kálmán tanácsos képviselte, többek között. A fórumon felszólalók a régiók közti együttműködésről, az eurorégió jogi státusáról tárgyaltak. A gyűlésen elhangzott: a résztvevő romániai megyéknek és a szerb Vajdaságnak egy-egy küldöttet kell kinevezniük a szervezet állandó szegedi irodájába. /Elnöki fórum az eurorégióban. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 2./ A résztvevők - a magyar jogrendhez igazodva - úgy döntöttek, hogy a DKMT Eurorégió Szegedi Titkárságát közhasznú társaságként jegyzik be. Az eurorégiós iroda ily módon hatékonyabban vehet részt magyarországi és európai pályázatokon, anyagi támogatást biztosítva a közös tervek (projektek) számára. A Temes megye által javasolt tervezetek közül a Nagycsanád-Kiszombor határátkelő állandó jellegű megnyitása váltotta ki a legnagyobb érdeklődést. A találkozón bemutatták az Eurotrio háromnyelvű (magyar, román és szerb) időszakos kiadvány második számát. Meglepő, hogy a népes Temes megyei küldöttségben nem jutott hely a helyi RMDSZ tapasztalt tanácsosainak - Bodó Barnának és Marossy Zoltánnak -, akik a kezdetektől aktív szerepet vállaltak az intézmény létrehozásában és jól ismerik a közös tervezeteket. /Pataki Zoltán: Eurorégiós "csúcstalálkozó" Szegeden. Az RMDSZ tanácsosait "elfelejtették" meghívni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./"

"A Duna-Maros-Körös-Tisza Eurorégió Elnökök Fóruma felhívást intézett a magyar, a román és a jugoszláv kormányhoz, amelyben az Eurorégió területén történő szabad, minden korlátozástól mentes közlekedés biztosítását szorgalmazták. A nyolc tagmegye, illetve a Vajdaság vezetői mindhárom országban érvényes gépjármű biztosítási rendszer bevezetését kérik az érintett kormányoktól. A méregdrága zöldkártya miatt jelenleg csak a csencselőknek "éri meg" a határokon hetente többször is átkelni, a polgárok túlnyomó többsége csak évente egyszer-kétszer engedheti meg magának ezt a "luxust". /(Pataki Zoltán): Bánsági mini-Schengen? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./"

"Arató István újmosnicai RMDSZ-elnök kezdeményezésére a hét elején ismét a helyére került a községközpontban álló első világháborús emlékmű szimbolikus dísze: a karmaiban görbe kardot tartó turulmadár. Az emlékművet, amelyre időközben a második világháborúban elesett újmosnicai magyar hősök nevét is felvésték, már kétszer meggyalázták, a turulmadarat pedig összetörték, legutóbb vagy két évvel ezelőtt. A tavaly megválasztott RMDSZ-elnök megígérte választóinak, hogy első dolga lesz helyreállíttatni az emlékművet és betartotta a szavát. /(Pataki Zoltán): Helyére került a turulmadár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./"

"Tizenegyedik születésnapját ünnepelte a napokban a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet, népszerű nevén a TEMISZ. A TEMISZ-alapító Toró T. Tibor a kezdetre emlékezett: volt tanítványai - Kántor Zoltán, Korek Mária, Mulicz Gyöngyi, Telegdy Álmos, Borbély Zsolt, Fórika Éva és Ildikó - javasolták, hogy alapítsanak ifjúsági szervezetet. Toró 1995-ig volt a TEMISZ elnöke, az a csapat, amely most többnyire az RMDSZ-ben tevékenykedik, akkor adta át a stafétabotot a következő generációnak. /Pataki Zoltán: Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet: Politikai iskola vagy programiroda? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./"

"Szász Enikő színművésznő - jelenleg RMDSZ-tanácsos - kezdeményezésére, 1996 márciusában alakult meg a Temesvári Magyar Nőszövetség, amely az RMDSZ mellett működő, önálló jogi státussal rendelkező, apolitikus és nonprofit, ökumenikus nőszervezetként fejti ki tevékenységét. A szervezet fennállásának ötödik évfordulóján szervezett ünnepség alkalmából Szász Enikő, alapító elnök kifejtette, hogy céljuk a bánsági magyarság önazonosság-tudatának a felkeltése, ezt segíti kulturális tevékenységük. Öt év alatt sikerült a bánsági magyar kulturális élet állóvizeit egy kicsit megmozgatni. Lehetőséget teremtettek bánsági magyar művészeknek - színészeknek, zenészeknek, képzőművészeknek - nemzeti hovatartozásuk nyílt felvállalására. Idén hatodszor rendezik meg a Bánsági Magyar Napokat, amely időközben regionális rendezvénnyé nőtte ki magát, megjelennek Csongrád megye, Vajdaság, Bihar, Arad és Krassó-Szörény megye képviselői is. /Pataki Zoltán: Nőszervezet a megmaradásért. "Sikerült a bánsági magyar kulturális élet állóvizeit megmozgatni" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./"

"Nemcsak Szatmárnémetiben, de Temesváron is jelentkeznek az emberek az RMDSZ-nél, magyar "útlevélért" és a húszezer forint gyermekpénzért. Magyar útlevélért is jelentkeztek már sokan a temesvári RMDSZ-nél. Nem magyar igazolványért: útlevélért. Hallották, hogy az is jár nekik. - Ez a törvénytervezet a magyarországi és az erdélyi magyar politikai csatározások fontos ütőkártyája lett, nem telik el egy nap, hogy ne hallanánk róla a rádióban-televízióban, ne írnának róla az újságok. Az újságíró egyik ismerőse kikérte magának, hogy egy politikai vagy egyházi szervezettől, vagy egyáltalán akárkitől magyarságát igazoló papírt kelljen kérnie. Azt mondja, neki inkább nem kell magyar igazolvány. /Pataki Zoltán: Húszezer forint és magyar útlevél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./"

"Ápr. 27-én Günter Verheugen EU-bővítésügyi biztos népes európai küldöttség élén érkezett Temesvárra. Verheugen a Continental Szállóban találkozott helyi elöljárókkal, az üzleti élet és a civil társadalom képviselőivel. Arra a kérdésre, hogy mikor utazhatnak szabadon a román állampolgárok a schengeni térségben, a vendég kijelentette: "A román határok biztonsága közel sem felel meg az EU-s előírásoknak." Előbb meg kell erősíteni a határok védelmét. Günter Verheugen leszögezte: A jelenlegi kormány jelentős lépéseket tehet az elkövetkező három évben az integráció útján. Az EU támogatja a romániai reformokat. /Pataki Zoltán: Nem hagyhatjuk szó nélkül. Verheugen és a "bánsági együttélési modell" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./"

"Az RMDSZ Temes megyei szervezetének tisztújító küldöttgyűlésén a parlamenti képviselővé előlépett megyei elnök, Toró T. Tibor helyére egyetlen jelölt, Halász Ferenc történelemtanár, a Bartók Béla Líceum volt igazgatója pályázott, akit megválasztottak. A leköszönő elnök beszámolójában kiemelte, hogy helyi szinten egészséges versenyszellem alakult ki Reform Tömörülés és a Kereszténydemokrata Mozgalom platformok között. Albert Ferenc, a Mezőgazdasági Egyetem professzora beszámolt arról, hogy a bánsági, magyar tulajdonban levő földeket, amelyeket drága pénzért vásároltak annak idején, most potom pénzért elkótyavetyélik. Szerinte ebben a kérdésben az RMDSZ-nek is lépnie kellene. /(Pataki Zoltán): RT-fölény a Temes megyei RMDSZ-ben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./"

"Az általános iskolai oktatás vetületei a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió országaiban címmel tartottak nemzetközi tudományos ülésszakot Temesvárott. A rendezvény résztvevői: az eurorégió három országában működő négy testvérintézmény, az Aradi és Temesvári 1-es sz. Általános Iskolák, a Gedói Általános Iskola (Szeged) és a Szabadkai Ivo Lola Ribar Általános Iskola tanárai, az Arad és Temes megyei tanfelügyelőség képviselői. Ezt a négy iskola mindegyikben folyik magyar nyelvű I-VIII. osztályos oktatás. Tanulságos volt összehasonlítani a négy szomszéd vár: Temesvár, Arad, Szeged és Szabadka (magyar) oktatási intézményeinek helyzetét. A szabadkai Kocsis Mihály iskolaigazgató elpanaszolta, hogy a magyar tankönyvek zömmel a szerb tankönyv fordításai. Importált tankönyveket tilos használni még a természettudományos területen is. A szabadkai tanintézmény jó anyagi felszereltségű, 24 korszerű számítógépet mondhat magáénak. A szabadkai szerb-magyar vegyes iskola júniusban felveszi Széchenyi István nevét. /Pataki Zoltán: Négy testvériskola és az integráció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./"

"Temesváron a Bánát Múzeum etnográfiai részlegén máj. 15-én megnyílt fotó-kiállítás bemutatja a Romániában élő 18 nemzeti közösség jellegzetességeit, mindennapi életét. A Nyílt Társadalomért Alapítvány finanszírozta program olyan elszigetelt, falusi környezetben élő nemzeti közösségek bemutatását célozta, melyek többé-kevésbé még őrzik az ősi hagyományokat. /(Pataki Zoltán): ALTER - IMAGE avagy jelenetek a nemzeti kisebbségek életéből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./"

"Máj. 23-án a Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégióbeli szakértők találkoztak Temesváron. A tárgyaló felek elsősorban a három szomszédos megye közötti kommunikációs csatornák helyreállítására koncentráltak. Szükségesnek tartják a következőket: Szeged-Temesvár vasúti összeköttetés helyreállítása, a Kiskunfélegyháza-Szeged-Csanádpalota -Arad-Lugos autópálya-szakasz megépítése, a Nagycsanád-Kiszombor határátkelő kiépítése, kamionforgalom lebonyolítása céljából, a Temesvár -Szeged-Újvidék közötti folyami közlekedés helyreállítása. /(Pataki Zoltán): Eurorégiós szakértői találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./"

"Május 26-án tudományos ülésszakkal egybekötött szoboravató ünnepséget tartottak Buziásfürdőn. Klebelsberg Kunó, az Arad megyei Pécska szülötte után Buziásfürdő jótevője, Trefort Ágoston egykori magyar kultuszminiszternek is szobrot állítottak a Bánságban. Jecza Péter temesvári szobrászművész alkotásának leleplezésén jelen volt Tőkés László református püspök, dr. Alföldi László kolozsvári főkonzul, dr. Meskó Attila, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, Entz Géza, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma helyettes államtikára, Bálint-Pataki József, a HTMH főosztályvezetője is. /(Pataki Zoltán): Európainak és jó magyarnak lenni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./ Buziásfürdő kisszámú, de lelkes magyarsága újra bronzszoborral fejezi ki háláját Trefort Ágoston (1817-1888) művelődéspolitikusnak, közgazdásznak és írónak, 1872-től 1888-ig volt vallás- és közoktatásügyi miniszternek, kinek a település fürdővárossá emelkedését köszönhette. Tőkés László püspök példaértékűnek nevezte két oktatásügyi miniszter és művelődéspolitikus örökségét: Klebelsberg Kunóét és Trefort Ágostonét. Az egyiknek Pécska község állított emléket, a másiknak most másodízben, az első szoborállítási szándék (1881) megszületésének 120. évfordulóján Buziásfürdő polgársága. Az előző, 1883-ban állított szobrot, mint annyi más magyar emlékművet, lerombolták. "Legyen Trefort Ágoston szobra az újjáépítés jelképe" - javasolta Tőkés László püspök. Dr. Entz Géza helyettes államtitkár beszédében kiemelte: egy közösség most beért hiteles kezdeményezése a normális érték- és erkölcsi rend helyreállítását jelenti. Dr. Alföldi László főkonzul a magyar kormány üdvözletét tolmácsolta. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője felvázolta Trefort Ágoston életpályájának főbb állomásait. Tudományos ülésszakkal folytatódott a rendezvénysorozat. Trefort Ágoston életművét mutatták be az előadók. /Szekernyés Irén: Szabadtéri istentisztelet és emlékünnepség. Szobra van ismét Trefort Ágostonnak Buziásfürdőn. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./"

"Demeter András, a temesvári Csiky Gergely társulat direktora volt az Artmedia ügynökség szervezte, neves művészeket bemutató Ki vagyok én? sorozat legutóbbi meghívottja. Temesváron, a Stil pincevendéglőben tartott zártkörű találkozó főhőse hazai viszonylatban szokatlan őszinteségével lepte meg a hallgatóságot. Vallomásából egy meg nem értett művész kiáltása szólt - szeretném, ha szeretnének! Ötéves korában elvesztette édesanyját. Egyetlen ember volt mindvégig mellette, a nagymama, aki felnevelte és az unoka első nagy színészi sikere pillanatában ő is meghalt. Demeter András volt munkás és konzervgyári alkalmazott is. /Pataki Zoltán: Szeretném, ha szeretnének (Egy színházigazgató vallomása) = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./"

"Temesváron a ballagó diákokat Erdei Ildikó igazgatónő és Bodó Barna politológus, egyetemi tanár búcsúztatták. A fiatalokat megáldották: Reinholz András római katolikus főesperes, Forrai Beatrix ref. segédlelkész és Bálint Pál baptista lelkipásztor. Toró Tibor egyetemi tanár, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának és a magyar egyetem szenátusának tagja átadta a legjobb végzősnek a néhány nappal előbb létrehozott, egymillió lejes Sapientia-díjat Sütő Egeressy Zsuzsának, rangos irodalmi vetélkedők és szavalóversenyek többszörös győztesének. Négy végzős osztály hatvan diákja /a Bartók Béla Líceum és a Gerhardinum Katolikus Líceum tanulói/ ballagott Temesváron. /Pataki Zoltán: Sapientia díj a legjobb végzősnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./"

"Az egykori Baraganba deportáltak temesvári egyesülete jún. 16-17-én kétnapos megemlékezést szervezett a szomorú esemény kezdetének 50. évfordulóján. 1951 júniusában negyvenezer bánsági nagygazdát hurcoltak el családostól marhavagonokban ismeretlen helyre. A gyászos emlékű eseményeket elevenítették fel a még életben levő egykori áldozatok a kétnapos rendezvény során. Ez alkalomból megjelentették a deportáltak névsorát tartalmazó könyvet és a helyi falumúzeumban felavatták az Emlékezés Házát, azoknak a kunyhóknak a helyén, melyeket a román pusztában puszta kezükkel tákoltak össze a száműzöttek. /(Pataki Zoltán): A baragani deportálások félévszázados évfordulóján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./"