Székelyföldi erdővita
Maros megye prefektusa, Marius Paşcan kifogásolja a környezetvédelmi és erdőgazdálkodási minisztérium döntését, melynek értelmében a Maros megyei erdészet által adminisztrált, 130 hektáros természetvédelmi terület a gyergyószentmiklósi Magánerdő-rendtartási Részvénytársaság felügyeletébe került.
Birtoklás vagy felügyelet? A Kelemen-havasok fölött is vitáznak A tárca által meghirdetett Natura 2000 program keretében kiírták azokat a tendereket, amelyek nyomán eldőlt: mely cégek, hivatalok foglalkoznak a jövőben a természetvédelmi övezetek felügyeletével.
A program keretében a Maros völgye tájvédelmi terület, a Kelemen–Görgény-havasok tájvédelmi, és a Gyergyói-havasokban található madárvédelmi terület felügyeletét közösen hirdették meg. Ennek az együttesnek egy része, 130 ezer hektár Maros megyében található.
A licit eredményeként a jórészt erdővel borított terület a gyergyószentmiklósi magánerdészet kezébe került, a Maros megyei erdészeti igazgatóság ajánlatát pedig visszautasította a bírálóbizottság. Borbély László miniszter tanácsosa, Kelemen Márton a sajtónak elmondta: a Maros megyei igazgatóságot azért pontozták le eredetileg, mert nem rendelkezik megfelelő személyzettel.
Borbély László a kivizsgálás eredményeképpen pénteken Marosvásárhelyen azt nyilatkozta, a licitálás jogszerű volt, ugyanakkor kilátásba helyezte, hogy felülvizsgálják a Maros megyei erdészet tevékenységét. Marius Paşcan kormánybiztos a napokban átiratot küldött az államelnöki hivatalnak, a kormányfőnek, valamint a belügyminiszternek, amelyben az ügy kivizsgálását kérte.
Az átiratban többek között az áll, hogy „a gyergyószentmiklósi erdészeti hivatalhoz számos olyan büntetőjogi és civil per kötődik, amelyek Hargita megyei magán- és közösségi erdők jogtalan kiirtásáról szólnak, és ezek az esetek több országos és nemzetközi jelentésben szerepelnek”. Az igazgatóság vezetője, Vasile Miculi jelenleg Németországban tartózkodik, így nem tudtuk megszólaltatni. A gyergyószentmiklósi Magánerdő-rendtartási Részvénytársaság igazgatója, Melles Előd szerint elkeserítő, hogy a román sajtó magyar–román ügyet akar kreálni már ebből a témából is.
„A Natura 2000 program nem arról szól, hogy akik ebben részt vesznek, azok rendelkeznek az illető övezetek faállománya fölött. Mivel immár ez az ügy így felborzolta a kedélyeket, nagyon nehéz lesz majd együtt dolgoznunk a Maros megyei kormányhivatallal, az erdészeti igazgatósággal, márpedig erre lenne, lesz szükség. A Maros megyei erdők, amelyek eddig az igazgatóság hatáskörébe tartoznak, azok ott is maradnak. Nem arról van szó, hogy elvesszük Maros megyétől az erdőket” – nyilatkozta a Krónikának Melles.
Máthé Éva. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Összevonnák a községeket Maros megyében
A községek összevonásának ötletével rukkolt elő Marius Paşcan Maros megyei prefektus, aki szerint a saját apparátusuk eltartására is képtelen településeket életképes önkormányzatokhoz kellene csatolni. A kormánybiztos viszont tisztában van azzal, hogy a törvények lehetetlenné teszik a központosítást. Éppen ezért Paşcan hamarosan törvénymódosítást kezdeményez, amelynek elfogadásával ki lehetne iktatni a helyi referendumok megszervezését.
Vitatott kezdeményezés. Munteanu adatokkal érvelt az összevonás mellett
Fotó: A szerző felvételeA prefektus és munkatársai számadatokkal támasztották alá, hogy Maros megyében több olyan önkormányzat is létezik, amely még önmagát sem képes eltartani. Ez nem is csoda – derült ki Mircea Munteanu kabinetfőnök által ismertetett statisztikai adatokból –, több olyan község is létezik, amelyek munkaképes lakosságának java nem az adott településen dolgozik és adózik. Egy másik gondot a vállalkozók akut hiánya jelenti.
Mindenkit az állam fizet
Az öt mezőségi falut és tanyát magában foglaló Kozmatelkén például egyetlen személy dolgozik magáncégnél, a többi munkavállaló az állami szektorban helyezkedett el. A község munkakönyvvel alkalmazott lakóinak csaknem 37,5 százaléka a helyi önkormányzat alkalmazottja. „Így nem lehet gyarapítani a helyi költségvetést. Ha a községből szinte mindenki a községházán vagy az iskolában dolgozik, akkor elképzelhető, hány magánvállalkozó van. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy az is éppen kakast vagy tökmagot árul. Ha meg nincsenek beruházók, akkor nincs is, miből duzzadjon a helyi költségvetés” – vázolta fel a kozmatelki állapotokat Munteanu. Nem sokkal rózsásabb a helyzet Székelyberében sem, ahol a lakók 26,32 százaléka dolgozik a községházán.
A visszás helyzet pedig odavezetett, hogy a szűkösködő települések évek óta egy helyben topognak, és nem képesek fejlődni, mivel az önrész előteremtése nélkül uniós alapokra vagy kormánypénzekre sem képesek pályázni. „Az elmúlt évben voltak olyan önkormányzatok, amelyek egyetlen lejt sem költöttek fejlesztésre, mert egyszerűen nem volt miből. Mi több, októbertől, novembertől már az alkalmazottak fizetésére sem futotta” – részletezte Munteanu. Negatív példaként említette meg a Segesvár közelében fekvő Héjjasfalvát, ahol 2009-ben a helyi költségvetésből mindössze a községháza egyetlen termét sikerült rendbe tenni.
„Én megértem, hogy mindenki a decentralizáció mellett kardoskodik, azonban ilyen körülmények között bizonyos települések soha az életben nem fognak felzárkózni a 21. század követelményeihez” – jelentette ki Marius Paşcan, aki szerint az egyetlen megoldás a községek adminisztratív összevonása volna. Lapunk kérdésére a prefektus azonban beismerte: a jelenlegi törvénykezés nem segíti tervei megvalósítását.
„Mind a leváláshoz, mind az egyesítéshez elengedhetetlen feltétel a referendum megszervezése. A nép meg nem lenne hajlandó az összeolvasztást támogatni. Sem az a község, amely elveszítené önállóságát, sem az a település, amelynek a nyakára sóznának egy szegényebb községet” – értékelte Paşcan. A patthelyzet feloldására Maros megye prefektusa csakis a törvényhozó testület beavatkozását tartja megfelelőnek. Szerinte az nem lehet hosszú távú megoldás, hogy minden évben a szegény települések költségvetését a megyei vagy a központi hatóságok egészítsék ki.
Van más megoldás
Bárczi Győző alprefektus szerint azonban a kérdés ennél sokkal összetettebb. Paşcan helyettese elismerte, hogy a megyében valóban léteznek olyan önkormányzatok, amelyek még a saját működési költségüket sem képesek előteremteni, erre azonban Bárczi szerint semmiként nem a felszámolásuk és egybeolvasztásuk lenne a megoldás, hanem a támogatásuk.
„A megoldást nem a prefektúrának kell megtalálnia, hanem a törvényhozó testületnek. Tényleg vannak olyan községházák, amelyek részben a polgármesterek hibájából, részben a hátrányos földrajzi adottságokból egyetlen befektetőt sem voltak képesek odavonzani. Persze az még nem mentség, hogy egy község nem fekszik a főút mentén, a kistérségi társulások keretében még lenne alkalma pályázni” – vélekedett Bárczi.
Marius Paşcan elképzelése ellen foglalt állást Kerekes Károly Maros megyei RMDSZ-es képviselő is, aki szerint egy efféle, újracentralizáló elképzelés veszélyes lehet, annál is inkább, mivel a népszavazás kiiktatásával a helyi közösség döntéshozó joga sérül.
Szucher Ervin. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Megemlékezés a Székely vértanúk emlékművénél
Jó érzés magyarnak lenni, különösen ilyenkor, március 15-én, amikor Kossuth Lajosék, Petőfi Sándorék végtelen szabadságszeretetére gondolunk. Olyan hatalmas, olyan végtelen szabadságot akartak ők itt Európának ezen a részén, hogy abból jutott volna bőven minden nemzetnek, és ha megvalósul az ő álmuk, senki sem lett volna híjával a szabadságnak errefelé – mondta ünnepi beszédében Markó Béla, az RMDSZ elnöke a marosvásárhelyi Postaréten, ahol többezres tömeg gyűlt össze emlékezni és ünnepelni.
Markó szerint jó érzés magyarnak lenni ezen a napon még Romániában is, ahol embernek lenni sem könnyű sokszor, nemhogy magyarnak, nem könnyű nyugdíjasnak, álláskereső fiatalnak sem lenni.
A gyertyás, könyves tüntetéstől kezdve zajlott a marosvásárhelyi magyarok szabadságharca
Rámutatott, nem könnyű visszagondolni a múltra, nem az 1848 óta eltelt százhatvankét esztendőre, hanem arra, ami húsz évvel ezelőtt történt Vásárhelyen. Az is szabadságharc volt, 1990. február 10-től, a gyertyás, könyves tüntetéstől kezdve zajlott a marosvásárhelyi magyarok szabadságharca, amely március 20-án tetőzött. "Ha akkor otthon maradnak a marosvásárhelyi és környékbeli magyarok, Ernyétől Szovátáig, és ha nem állnak mellénk a cigányok, ma szétvert, megalázott közösség lennénk. Így pedig azóta is itt vagyunk, magyarok vagyunk, számos jogunkat kivívtuk, és amit eddig nem sikerült, azt ezután ki fogjuk vívni" – hangsúlyozta, figyelmeztetve, hogy "nekünk ma erre a szabadságharcra is emlékeznünk kell". Köszönetet mondott a húsz évvel ezelőtti magyaroknak, a cigányoknak és azoknak a románoknak is, akik minden nacionalista nyomás ellenére megértették a magyarok követeléseit.
Köszönetet mondott ugyanakkor "a húsz évvel ezelőtti szabadságharc áldozatainak, halottainak, sebesültjeinek", Sütő Andrásnak és a többieknek. Mint mondta, "békés küzdelem volt ez a részünkről, és végig az maradt volna, ha a régi rend haszonélvezői ránk nem uszítják a félrevezetett, botokkal felfegyverzett falusi románokat, akik nem tudták, hogy az ő szabadságuk attól nem lesz kevesebb, ha a magyarok is szabadon használhatják anyanyelvüket".
Minket Petőfi Sándor szelleme vezérel
– jelentette ki a továbbiakban, aki világszabadságot akart, harcolt minden zsarnokság ellen, és minden nép szabadságát egyként megbecsülte. "Mi is megbecsüljük azokat, akikkel együtt élünk, a jó ügy érdekében összefogunk velük, együtt kormányzunk, amikor szükség van ránk, tudásunkat, képességeinket megmozdítjuk az ország, a megye, a város, legszebb szülőföldünk, Erdély érdekében, de nem tűrjük, hogy valaki is ismét száműzni próbálja a magyar nyelvet a nyilvános életből. Nem elég az sem, ami van, tovább kell mennünk előre a magyar nyelvhasználat kiterjesztésében, a magyar iskolarendszer bővítésében, a különböző autonó-miaformák megteremtésében.
Valahogy úgy kellene cselekednünk, hogy az utódoknak is legyen, amire büszkén visszanézniük. Például arra, hogy nem hagyjuk annyiban a múltat, és feltárjuk, ami történt".
Az igazságot ki kell deríteni!
Felhívta a figyelmet, hogy százhatvanegy éve nem tudjuk, mi lett Petőfi Sándorral, de azt sem tudjuk igazán, hogy húsz évvel ezelőtt itt Marosvásárhelyen mi történt, kik szervezték a pogromot, kik tervezték el és szervezték meg a magyarellenes megtorlást, kik bujtogattak, kik a felelősök azért, ami történt? Az igazságot ki kell deríteni! "Kérjük, hogy az 1990. március 19–20-ával kapcsolatos dokumentumokat is tegyék hozzáférhetővé, szüntessék meg a titkosságukat. Jogunk van tudni, hogy kik a bűnösök. Érdeke ez minden becsületes embernek, magyarnak, románnak egyaránt, mert ha tudjuk, mi történt, el tudjuk kerülni, hogy valaha ismét megtörténhessen. Nekünk Petőfi Sándorék álma szerint szabad, egyenlő, testvéri életet kell teremtenünk itt, Erdélyben, itt, Romániában. Más szóval: igazi demokráciát. Ma ünnep van, szép piros-fehér-zöld ünnep, örüljünk neki, tanuljunk a múltból, és legyünk egy pillanatig büszkék arra, hogy magyarok vagyunk, és arra is, hogy marosvásárhelyiek vagyunk" – hangsúlyozta Markó Béla.
Közös történelmi múlt, közös európai jövő
Emil Boc miniszterelnök üzenetét Bárczi Győző alprefektus tolmácsolta, aki a kormány nevében köszöntötte a romániai magyar közösséget. Március 15-ét a magyar nemzet fontos ünnepének, az 1848-as forradalom kiemelkedő pillanatának nevezte, kiemelve, hogy "a románok és magyarok közösen hittek akkor is a szabadság, egyenlőség és demokrácia eszményében, ugyanakkor azok a legitim törekvések, amelyek ezekhez az eszményekhez fűződtek, mára a nagy európai család polgáraiként a közös jövő építéséhez vezettek". Rámutatott, hogy "Románia és Magyarország, valamint az itt élő románok és magyarok közötti kapcsolatok az elmúlt években jelentősen fejlődtek, s mára már baráti, együttműködésen és kölcsönös tiszteleten alapuló viszonnyá váltak", megköszönve ezt a romániai magyar közösségnek, amely a románokkal együtt jelentősen hozzájárult ennek a viszonynak a kialakításához". Ugyanakkor hangsúlyozta az RMDSZ szerepét, amely "komoly kormányzati partnerré vált", s köszöntötte a Magyar Köztársaságot is, "hisz közös a történelmi múltunk, de közös az európai jövőnk is".
A magyarság bebizonyította, hogy képes küzdeni a szabadságért
Traian Basescu államfő levelében, amelyet Marius Pascan prefektus olvasott fel, március 15-ét, a világ magyarságának ünnepét ugyanolyan felemelő pillanatnak nevezte, "akárcsak Románia nemzeti ünnepe minden román számára", hiszen "ezen a napon egyrészt az 1848-as európai forradalmi hullám részeként a magyar szabadságharc eseményeit idézzük fel, másrészt a magyarok, románok és más európai nemzetek törekvéseit a modernizációra és a nemzeti felemelkedésre. Mint mondta, "a történelem során a magyarság bebizonyította, hogy képes küzdeni a szabadságért. Megtette ezt 1956-ban is, amikor Közép- és Kelet-Európának irányt mutatva szembefordult a kommunista rendszerrel, és megtette ezt 1989 decemberében is azáltal, hogy részt vett Romániában a kommunista diktatúra megdöntésében".
Kiemelte: jelenleg Románia és Magyarország is ugyanannak az európai családnak a tagja, amelyben közös cél az állam modernizációja és jóléte, végül "minden romániai magyarnak örömet és jólétet kívánt, s azt, hogy bízzanak egy jobb európai jövőben".
1848 hagyatéka határokat átívelve köti össze a magyarság tagjait
Bajnai Gordon magyar kormányfő üzenetében úgy fogalmazott, hogy bármenyire távol élnek a hazától, bármilyen régen is szakadtak el az anyaországtól, 1848. március 15. emléke és hagyatéka határokat átívelve köti össze a magyarság tagjait. Egyik legnagyobb nemzeti ünnepünk megtartása ezért fontos része összetartozásunk kifejezésének. Az 1848-as forradalomra és szabadságharcra való emlékezés lehetőség arra, hogy minden magyar próbálja megkeresni és megadni saját válaszait identitásának legalapvetőbb kérdéseire, függetlenül attól, hogy Magyarországon vagy a világ más pontján ünnepel.
Le a kalappal, marosvásárhelyiek!
Immár hagyományosan köszöntötte Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei elnöke az egybegyűlteket, hangsúlyozva, hogy a világon mindenhol – vidámabban vagy könnyesebben –, de ünnepel a magyarság. Magyar egyenességünket, szókimondásunkat, a követeléseink egyszerű, de lényegre törő megfogalmazását tudja a magyarság hozzáadni a kormányzáshoz, hogy ne csak mi, magyarok, de az ország minden lakója: románok, magyarok, németek, és mind a 18 nemzetiség úgy érezze, hogy egy demokratikusabb, jobb országban él.
Kossuth Lajost emlegette, aki az amerikai szenátusban is felszólalt, a Capitoliumban a világ demokratái között áll a szobra, és felkérte a prefektust, tegyen meg mindent, hogy Marosvásárhelyen ismét legyen Kossuth utca. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy Maros megyében 78 településen zajlottak megemlékezések, de arra is, ami húsz évvel ezelőtt, 1990 márciusában történt Marosvásárhelyen, és azt mondta, soha nem szabad elfeledni az események áldozatait, "az újkori hősöket".. "Tudjuk, hogy az erdélyi magyar ember egy kicsit nagyobb keresztet hordoz, de biztonsággal mondhatjuk, hogy ezt a keresztet hordozni fogjuk itt, Erdélyországban, Maros megyében és Marosvásárhelyen is" – zárta szavait Kelemen Atilla arra kérve Füzes Oszkár nagykövetet, hogy a magyarországi politikai csatározásokat ne szivárogtassák be Erdélybe.
Az ünnepi megemlékezés a székely himnusszal kezdődött, a magyar himnusz eléneklésével és koszorúzással zárult. Fellépett Györffy András és Sebestyén Aba, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művésze, Madaras Ildikó, a Marosvásárhelyi Filharmónia énekese, műsorvezető Nagy István színművész volt.
Mózes Edith. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Megvalósult kétnyelvűség marosvásárhelyi közintézményekben
Sorra kerülnek ki a magyar feliratok a marosvásárhelyi közintézményekre: az őrző-védő szolgálat után a megyei kórház és a prefektúra is kihelyezte az új „cégért”. Vannak azonban, akik nem tettek eleget a felszólításnak.
Húsz év után először került magyar nyelvű felirat a Maros megyei prefektúra épületére. A kétnyelvűsítést évekkel ezelőtt Bárczi Győző korábbi és jelenlegi alprefektus kezdeményezte, ám kísérlete eddig alprefektus kollégája ellenkezésébe ütközött.
„A magyar nyelvű tábla kifüggesztését Marius Paşcan prefektus is támogatta. Igaz, a felirat már évekkel ezelőtt kikerülhetett volna az épület három bejárata fölé, merthogy Ciprian Dobre egykori kormánymegbízottnak sem volt semmi ellenvetése. Akkoriban viszont Zamfira Pora alprefektus akadályozta meg, félremagyarázva a helyhatósági törvényt” – részletezte a Krónikának Bárczi. Pora, akit a Boc-kormány távolított el tisztségéből, az idők során számos magyar jellegű kezdeményezést akadályozott meg vagy próbált gátolni.
A földosztó bizottságban például ő volt azoknak a hangadója, akik a törvényekkel és kormányrendeletekkel dacolva vétózták meg a Maros menti erdők visszaszolgáltatását a nemesi családok leszármazottainak. Bárczi Győzőnek Zamfira Pora hiányában sem volt azonban könnyű keresztülvinnie akaratát: a hivatal alkalmazottai előbb csak az egyik homlokzatra kerülő felirat dokumentációját készítették elő.
Ezzel egyidőben az utóbbi napokban több, a megyei önkormányzat hatáskörébe tartozó intézmény homlokzatára is felkerült a magyar nyelvű felirat. Elsőnek a Kossuth (Călăraşilor) utcában működő megyei őrző-védő szolgálat vezetősége lépett, majd a megyei kórház következett. Ezzel szemben ígéretük ellenére sem cseréltek „cégért” a lakosság-nyilvántartási hivatal és a sürgősségi kórház illetékesei. Amint arról beszámoltunk, a Krónika ezelőtt egy hónappal fordult az ügyben Lokodi Edit Emőke megyei önkormányzati elnökhöz, aki azonnal utasította Dombi Károlyt és Florin Gomotîrceanut a táblák kicserélésére.
Mindketten egy hetet kaptak a kérdés megoldására, amire szavukat is adták. A tanácselnök januárban elmondta, hogy már több ízben küldött átiratot a 2001/215-ös közigazgatási törvényt megszegő intézményvezetőknek, azonban valamennyien hajthatatlanok maradtak. Kérdésünkre, hogy egy hónap után mi történik azokkal a vezetőkkel, akik négyszeresen túlszárnyalták az egyhetes ultimátumot, Lokodi Edit Emőke tegnap elmondta, ha lassan is, de jó irányba halad az ügy.
„A sürgősségi kórház igazgatója, Florin Gomotîrceanu a napokban teteti ki a táblákat, a lakosság-nyilvántartási hivatalban viszont nem tudom, mi a helyzet, ugyanis a napokban igazgatóváltás történt” – mondta Lokodi Edit Emőke, remélve, hogy hamarosan sikerül lezárni ezt a kérdést.
Szucher Ervin. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Szégyenlista és nacionalizmus
Fratean veszélyesnek tartja Tőkés Lászlót Romániára nézve
Alexandru Petru Fratean, a PSD Maros megyei elnöke felháborítónak és veszélyesnek nevezte, hogy Szegedi Csanád "szélsőséges, extremista" európai parlamenti képviselő irodát nyitott Marosvásárhelyen. Azon is csodálkozott, hogy ki adhatott ki neki irodát, és mit gondolt Dorin Florea meg Marius Pascan, amikor beleegyeztek ebbe a dologba. Azt mondta, "Erdélyben a románok és a magyarok megtanultak jól együtt élni, semmi szükség arra, hogy valaki, aki egy más ország színeiben nyert európai parlamenti mandátumot, idejöjjön és feszültséget szítson közöttük.
Ugyanebbe a kategóriába sorolta Tőkés Lászlót is, és felháborítónak nevezte, hogy az Európai Néppárt parlamenti csoportja az Európai Parlament alelnöki tisztségére javasolta, holott szerinte Tőkés László a "sovén, irredenta retorikájával alkalmatlan erre a tisztségre". Ennél is elítélendőbbnek nevezte, hogy a PD-L EP-képviselői is támogatják Tőkést. Számára ez a legékesebb bizonyítéka annak, hogy a PD-L "bármi áron kormányon akar maradni, még akkor is, ha ez veszélyt jelent Romániára és az európai szellemiségre".
A Népújság kérdésére, hogy konkrétan milyen veszélyt rejthet Románia és Európa számára Tőkés László, nem adott pontos választ, csak általában "irredenta, revizionista retorikát és eljárást" emlegetett, "ami minden államra veszélyes lenne", és reméli, "a román hivatalosságok tesznek majd valamit". További kérdésünkre, hogy mégis mit kellene tenni, azt válaszolta, hogy van az országnak elnöke, miniszterelnöke, "csináljanak valamit".
Ugyanakkor bejelentette, hogy a PSD szégyenlistát készít azokról a képviselőkről és szenátorokról, akik kedden a bizalmatlansági indítvány ellen szavaznak. Ha az illető ráadásul a PSD tagja, azt egyenesen kizárják a pártból.
(mózes)
Népújság (Marosvásárhely)

A MOGYE is kitárta kapuit
Tegnap a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem 5.500 hallgatója számára kezdődött el az új tanév. Az évnyitó ünnepségnek helyt adó Mihai Eminescu Ház nagyterme kicsinek bizonyult, sok diák kint rekedt az előcsarnokban.
A több mint 950 "gólyát", a jelen levő szülőket és a felső éves hallgatókat dr. Copotoiu Constantin rektor, dr. Nagy Örs tanulmányi rektorhelyettes, dr. Brânzaniuc Klára, a kutatásért felelős helyettes rektor és az egyetem rangidős professzora, Nicolaescu Ioan valamint Pascan Marius prefektus köszöntötte. A beszédekben elhangzott, hogy Marosvásárhely arculatának, hírnevének meghatározó eleme a MOGYE, s az itt folyó gyógyító munka betegek százait vonzza az ország egész területéről. Ennek olyan előzményei vannak, ami premiernek számít az orvostudományban – hangsúlyozta a rektor, aki dr. Száva János ortopéd professzor úttörő munkásságát emelte ki elsősorban.
Az orvosi és gyógyszerészeti pálya nemcsak mesterség, hanem hivatást jelent – emelték ki a szónokok, akik a gyógyító munka mellett a kutatás fontosságára hívták fel a hallgatók figyelmét. Ezt szolgálja az egyetemen folyó doktori és (júliustól újdonságként) a posztdoktori képzés is, amely 40 doktorátusi címet szerzett fiatalnak biztosítja három évig, havi ezer eurós ösztöndíjjal, hogy a megkezdett kutatási témán tovább dolgozzon – válaszolta kérdésünkre a kutatásért felelős rektorhelyettes. Ezenkívül az elmúlt évek során megnyert kutatási pályázatok lehetővé teszik a diákcserét, a neves külhoni egyetemeken való tanulás, kutatás lehetőségének megteremtésével.
Kezdetben lehet, hogy könnyebbnek, szabadabbnak tűnik az egyetem a középiskolánál, de meg kell szokni, hogy másképpen kell tanulni annak, aki sikeresen szeretne előre haladni – hangzott el dr. Nagy Örs egyetemi tanár, az oktatásért felelős rektorhelyettes magyar nyelvű beszédében, aki az oktatók erőfeszítéseiről szólva kifejezte reményét, hogy a most elsőévesek is büszkék lesznek majd arra, hogy a MOGYE hallgatói voltak.
A szülőkkel való kapcsolattartás fontosságát említette a rektor, az elmúlt egyetemi évben ugyanis előfordult, hogy néhányan az utolsó pillanatban értesültek arról, hogy egyetemista gyermeküknek évet kell ismételnie. Elhangzott, hogy sikeresnek tartják a sporttanári szak beindítását is, ahol második alkalommal szerveztek felvételit. Az egyetemen három nyelven folyik a tanítás, a román és a magyar mellett az idén újabb 60 külföldi diák kezdi el angol nyelvű tanulmányait. Az orvosi, fogorvosi, gyógyszerészeti, valamint a fogtechnikusi, egészségügyi asszisztensi és bábaképző mellett a kinetoterápiával, táplálkozástannal gazdagodott szakokon tegnap az eligazítás, sőt az oktatás is megkezdődött a MOGYE-n. A szeptemberben aláírt A jövő egyeteme projekt keretében pedig jelentős összeget fordíthatnak az oktatási folyamat korszerűsítésére, a mesterképzés beindítására és a tananyag kiadását elősegítő nyomda működtetésére.
(bodolai) Népújság (Marosvásárhely)

„Mindenki Marosvásárhelyre…"
Az Új Jobboldal magyarellenes felvonulást tervez december elsejére
A „Mindenki Marosvásárhelyre a nemzeti ünnepen!" című felhívásában az Új Jobboldal bejelentette, hogy a nemzeti ünnep alkalmából felvonulást szervez a „magyar szeparatista nyomás" ellen.
„Ha eleged lett a magyar szeparatista nyomásból, ha érdekel a románok sorsa Hargita, Kovászna, Maros megyében, akik idegenekké váltak saját hazájukban, ha román vagy, és büszke vagy erre, gyere el a nemzeti ünnepen szervezett felvonulásra! December 1-jén, a te napodon és minden román napján várunk Románia szívében, Marosvásárhelyen, hogy együtt ünnepeljük meg Erdély egyesülésének 92. évfordulóját az anyaországgal!" – áll a szervezet felhívásában.
A hatóságoknak nem kellene engedélyezniük
Borbély László környezetvédelmi miniszter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint az úgynevezett „magyar szeparatista nyomás" elleni felvonulás, amelyet az Új Jobboldal Marosvásárhelyen akar megszervezni Románia nemzeti ünnepén, az „olcsó és túlhaladott nacionalizmus" kifejezése, és a hatóságoknak nem kellene engedélyezniük.
Kijelentette: „Egy olyan szervezetről van szó, amely tudomásom szerint a törvényes kereteken kívüli tevékenységet folytat. Békén kellene hagyniuk az embereket, ez Románia nemzeti ünnepe, és nem hinném, hogy értelme volna a XXI. században felkavarni az olcsó és túlhaladott nacionalizmust. Mi kölcsönösen tiszteletben tartjuk egymás ünnepeit. Szerintem a polgármesteri hivatalnak nem kellene engedélyeznie efféle uszító megmozdulásokat" – mondta Borbély, hozzátéve, hogy azért nem kell túl nagy figyelmet szentelni egy szélsőséges szervezetnek, amelynek semmilyen hatása nincs a lakosságra, mert az emberek bölcsebbek annál, mint hogy odafigyeljenek azokra, akiknek „nincs jobb dolguk a feszültségkeltésnél".
Diverzió és provokáció
László György, a Magyar Polgári Párt megyei elnöke szerint az Új Jobboldal által beharangozott felvonulás provokáció, ezért arra kéri a magyarokat, maradjanak otthon. „Meg kellene kérdezni a románokat is, hogy léteznek-e valós szeparatista nyomások, és idegennek érzik-e magukat saját országukban, Marosvásárhelyen vagy másutt. Diverzió és provokáció az egész. Megértem, hogy az Új Jobboldalnak szüksége van az ilyen megnyilvánulásokra, de arra kérem magyar polgártársaimat, ezt a kesztyűt ne vegyék fel, inkább maradjanak otthon" – nyilatkozta László György, azonban, mint mondta, félő, hogy a magyarok körében is lesznek olyanok, akik válaszolnak a provokációra. Véleménye szerint a polgármesteri hivatal megadja az engedélyt a felvonulásra, mert „a kormány és a Demokrata-Liberális Párt közmegítélése szabadesésben van, és bármilyen eszközt megragadnak a politikai tőke növelésére".
Láttunk már effélét
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke nem szentel különösebb fontosságot a tervezett felvonulásnak. „Húsz éve figyelhetjük az ilyenszerű kijelentéseket. Nem kívánok véleményt nyilvánítani, nincs jelentősége, láttunk már efféle felvonulásokat" – mondta.
A hatóságok kitérnek a válasz elől
Marius Pascan prefektus kedden a Mediafax tudósítójának elmondta, ő bármilyen megmozdulást támogat a román nemzeti ünnepen, ha annak „az a célja, hogy ünnepeljenek".
Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalának képviselői elismerték, kaptak kérést az Új Jobboldaltól a felvonulás jóváhagyására, de erről az elkövetkező napokban döntenek.
Mózes Edith, Népújság (Marosvásárhely)

Magyarellenes ünneplés
Magyarellenes jelszavakat skandáltak tegnapi marosvásárhelyi tüntetésükön az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) tagjai, akik „a magyar szeparatizmus” ellen vonultak utcára Románia nemzeti ünnepén. Frunda György RMDSZ-es szenátor felszólította Marius Paşcan kormánybiztost, hívja ki a „SRI-t, a milíciát és a katonaságot” a magyarellenes jelszavakat skandálók ellen. Kolozsváron a Szociáldemokrata Párt (PSD) több mint száz tagja vonult a Magyar Köztársaság főkonzulátusa elé, ahol egy levelet adtak át egy hivatalnoknak, melyben az ellen tiltakoztak, hogy a budapesti hatóságok nem engedélyezték, hogy a román diplomácia a Nemzeti Színházban ünnepeljen. Eközben az Új Magyar Gárda Székely Szakaszának kolozsvári rendezvényét megakadályozták a rendőrök, akik az alakulat nyolc tagját bevitték a rendőrőrsre igazoltatás végett.
Magyarellenes jelszavakat skandáltak tegnapi marosvásárhelyi tüntetésükön az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) tagjai. Az akció hatására Frunda György RMDSZ-es szenátor felszólította a maros megyei prefektust, hogy hívja ki a „SRI-t, a miliciát és a katonaságot” a tüntetők ellen.
A szélsőjobboldali román szervezet annak ellenére szervezett tiltakozó megmozdulást Marosvásárhelyen, hogy az önkormányzat visszavonta a számukra korábban kiadott engedélyt. Az Új Jobboldal vezetői a honlapjukon közzétett felhívásukban azt írták, hogy „a magyar szeparatizmus” ellen fognak utcára vonulni. Tudor Ionescu, a szervezet elnöke hangsúlyozta: ők Erdély Romániával való egyesülésének 92. évfordulóját, Románia nemzeti napját ünneplik, felvonulásuk senki és semmi ellen nem irányul.
Arra a kérdésre, miért tartották meg engedély nélkül a felvonulást, elmondta: szerinte törvénytelenül járt el a polgármesteri hivatal, hiszen 24 órával a rendezvény előtt nem vonhatták volna vissza a két héttel korábban kiadott engedélyt, ezt legalább 48 órával korábban kellett volna megtenniük. Ionescu szerint erre a helyi hatóságok is rájöttek, ezért tarthatták meg normális körülmények között a felvonulást.
A járdán haladó mintegy 200 tüntetőt végig népes csendőri kordon kísérte, a zömében fiatal résztvevők a szervezet zászlajával és román nemzeti lobogókkal, valamint Avram Iancu arcképével vonultak végig a városközponton, egyebek közt azt skandálták, hogy „Hargita és Kovászna román föld!”, „Nagy-Románia újból a régi határok közé!”, és a román nyelv „egyeduralmát” szorgalmazták. A tüntetést korábban jóváhagyta az önkormányzat illetékes bizottsága, de a polgármesteri hivatal a rendezvény uszító jellegére hivatkozva visszavonta az engedélyt. Erre többek között Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kérte a hivatalt, kifejtve, hogy nem kellene pártolni az Új Jobboldal „ócska és meghaladott nacionalizmusát”. A szervezet tagjai egyébként a főtéri hivatalos december elsejei ünnepségen is részt vettek, ahol elhelyezhették koszorújukat.
Frunda a katonaságot kérte
Az Új Jobboldal tüntetése nyomán kisebb botrányra került sor a Maros megyei prefektúra székhelyén, ahol a szélsőjobboldaliak megérkeztekor Frunda György RMDSZ-es szenátor is tartózkodott. A honatya felszólította Marius Paşcan kormánybiztost, hívja ki a „SRI-t, a miliciát és a katonaságot” a magyarellenes jelszavakat skandáló tüntetők ellen, a prefektus azonban úgy vélte, az akcióban nincs semmi törvényellenes. Frunda György „elfogadhatatlannak” nevezte, hogy a tiltakozók a román nyelv egyeduralmát szorgalmazzák, a prefektus azonban kijelentette: semmit sem tehet, hogy meggátolja őket ebben. A honatya ekkor felszólította, hogy a törvényes rend őrzőjeként hívja ki a rendvédelmi szerveket. Erre azonban nem került sor, a tüntetés incidensek nélkül ért véget.
A szélsőjobboldali szervezet tiltakozó megmozdulását figyelemmel kísérte Vitus Örs, a Jobbik erdélyi baráti körének elnöke is, aki korábban tiltakozást akart szervezni az Új Jobboldal felvonulása ellen. Azt tervezték, hogy az 1989-es forradalom vásárhelyi magyar és román áldozatainak emlékművénél gyertyát gyújtanak, ami – mint mondta – azt jelképezte volna, hogy a sovinizmus a kommunizmus egyik öröksége. Erről a szándékukról azonban letettek, miután a polgármesteri hivatal visszavonta az Új Jobboldal tüntetésére vonatkozó engedélyt. A Jobbik-szimpatizánsok közleményükben örömüknek adtak hangot, hogy „idén december 1-jén, Marosvásárhelyen nem lehet majd magyarellenes szlogeneket hallani”. (Markó Béla: veszteség december 1. Markó Béla a parlament hétfői, a román nemzeti ünnep alkalmából tartott díszülésén mondott beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyarság 1918. december 1-jét „veszteségként, az államiság elvesztéseként élte meg”.
Rámutatott, a magyarok számára ez a nap mást jelent, mint a románoknak, akiknek ez „hatalmas győzelem”. Emlékeztetett, hogy az akkori magyarok nagyon sokat vártak a Gyulafehérvári Kiáltványtól, mely kimondta, hogy „Erdély valamennyi népe saját nyelvén tanulhat és igazgathatja magát, a soraiból kikerülő személyek révén”.
Ezeknek az ígéreteknek csupán egy része valósult meg, a többit ezután kell gyakorlatba ültetni, vélte a szövetségi elnök a magyarnyelvű oktatás körüli vitára utalva. Mint hangsúlyozta, az RMDSZ tiszteletben tartja más népek ünnepeit, és képviselői részt vesznek a december 1-i ünnepségeken.)
Elmaradt a gárdisták megemlékezése
Eközben Kolozsváron a Szociáldemokrata Párt (PSD) több mint száz helyi tagja vonult a Magyar Köztársaság főkonzulátusa elé, ahol egy levelet adtak át az egyik hivatalnoknak, melyben az ellen tiltakoztak, hogy a budapesti hatóságok nem engedélyezték, hogy a román diplomácia a Nemzeti Színházban ünnepelje december 1-jét.
A felvonulók egy csokor vörös szegfűt is át akartak adni, azonban a hivatalnok nem fogadta el, így azt a diplomáciai székhely kapuja előtt hagyták. Mircea Jorj megyei PSD-elnök szerint a virágokkal azt szerették volna elérni, hogy „újra kinyíljon a románok orrára csapott ajtó”. Mint mondta, a levelet ma Magyarország bukaresti nagykövetségére is elküldik.
Tegnap délutánra az Új Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Mozgalom Győri Wass Albert zászlóalja Székely Szakasza is összejövetelt hirdetett a kincses város Főterére, ahol a Székely Hadosztály megalakulásáról akartak megemlékezni.
Erre azonban nem kerülhetett sor, ugyanis a szélsőjobboldali magyar alakulat nyolc tagját már a városba való érkezése után, a Szentegyház utcai Agapé vendéglő előtt „lekapcsolta” a rendőrség. Ilie Milici csendőrségi szóvivő szerint a fekete egyenruhába öltözött fiatalokat azért kísérték be, mivel a Magyar Gárda, illetve Magyarország zászlaját bontották ki, miközben a városközpont fele tartottak.
Míg a fiatalokkal jegyzőkönyvet írattak, a Szent Mihály-templom előtt a csendőrség több autója, illetve tucatnyi rendőr várakozott. Megjelent a helyszínen az Új Jobboldal néhány tagja is, ám incidens nem történt.
A gárdisták korábban kérték a felvonulásuk engedélyezését a polgármesteri hivataltól, amit az intézmény elutasított azzal az indokkal, hogy a városközpontban a román nemzeti ünnep alkalmával szervezett rendezvények zajlanak.
A szervezet tagjai a Szent Mihály-templomtól a Farkas utcai Szent György-szoborhoz indultak volna, ahol verses megemlékezést akartak tartani. Az Új Magyar Gárda „székely szakasza” múlt év december elsején is megemlékezést szervezett a kincses város Főterén, ahhonnan akkor álarcos rohamrendőrök vitték el őket.
Bukarestben is kisebb – igaz, politikai természetű – incidens árnyékolta be a hivatalos állami megemlékezéseket. Az asztanai EBESZ-konferencián részt vevő Traian Băsescu államfő távollétében ugyanis nem az alkotmány szerint őt követő szenátusi elnököt, az ellenzéki Mircea Geoanát fogadták katonai tiszteletadással, hanem Emil Boc kormányfőt, akit viszont a tömeg kifütyült. Geoană közleményben követelt vizsgálatot az „incidens” miatt, Boc ugyanakkor azzal védekezett: az államfő őt jelölte ki képviselőjeként az ünnepségre. (Értelmiségiek vádolják az RTV-t. Történelmi valótlanságok hangoztatásával, a romániai holokausztért is felelős egykori fasiszta szervezet, a Vasgárda egyik volt vezérének a népszerűsítésével vádolja a román közszolgálati televíziót hatvan romániai értelmiségi egy tiltakozó levélben, amelyet romániai vezető politikusoknak és nyugat-európai államok nagyköveteinek is elküldtek.
Az értelmiségiek azt kifogásolják, hogy a Román Televízió november 21-én olyan adást sugárzott, amelyben Ion Cristoiu neves újságíró „romantikus hősnek és erkölcsös személynek” nevezte Corneliu Zelea Codreanu egykori vasgárdista vezért. A levél aláírói szerint Cristoiu figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az említett politikai csoportosulás fasiszta eszméket vallott, közreműködött a romániai holokauszt előkészítésében, a szervezetet és magát Codreanut is felelősség terheli több román politikai és kulturális személyiség meggyilkolásáért.
Codreanut 1938-ban kivégezték. A tiltakozók felszólították Alexandru Lăzescut, a Román Televízió vezérigazgatóját, határolódjék el az adásban elhangzottaktól. Hangsúlyozták, az újságíró kijelentései nemcsak „valótlan történelmi adatoknak az elfogadtatására irányuló törekvések”, hanem súlyosan sértik a vasgárdista mozgalom áldozatainak az emlékét is. Az aláírók azt is kérik a vezérigazgatótól, hogy büntesse meg a televízió munkatársait, akik az aláírók szerint szakmailag felelősek az adás elkészítéséért és sugárzásáért.) Krónika (Kolozsvár),

Vásárhely: „cenzúrázott” városházi restaurálás
Újra az országos műemlékvédő bizottsághoz fordult Marosvásárhely egykori városházának restaurálása ügyében Lokodi Edit Emőke.
A megyei önkormányzat elnöke azt szeretné elérni, hogy a munkálatok során vissza lehessen állítani a kőbe vésett magyar királyi koronát, valamint az Árpád-ház és erdélyi történelmi családok és uralkodók – Bethlen Gábor, Rákóczi György, Borsos Tamás – címerét is. A 2008-ban kezdődött felújítás első szakaszában ugyanígy nem kerültek a helyükre a gyűlésterem 1921-ben eltávolított festett üvegablakai sem, melyeket – köztes megoldásként – a Kultúrpalota szecessziós szobájában állítottak ki. Ugyanez a sors vár a címerekre is, melyeket a budapesti Roth Miksa Múzeum munkatársai által restaurált üvegablakok mellett állítanak ki a nagyközönség számára.
A hiányosságokkal kapcsolatban a munkálatokat finanszírozó megyei tanács elnöke, Lokodi Edit Emőke elmondta, hogy még Kelemen Hunor művelődési miniszter mandátuma előtt kérték a tárca illetékeseitől a díszítőelemek visszaállítását, azonban a műemlékvédő bizottság tagjai akkor úgy vélték, hogy „még nem jött el az ideje, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia idejére emlékeztető személyiségek portréját visszahelyezzék”. Lokodi szerint elég szomorú, hogy még mindig akadnak olyan kultúremberek, akik félnek a múlttól.
„Remélem, hogy az uniós tagság elhozza majd azt az időt is, amikor nem kell rettegnünk egymás történelmétől, és akkor mind a vitrálisok, mind pedig az ősrégi címerek visszakerülhetnek a helyükre” – adott hangot reményének a tanácselnök, aki második beadványára még nem kapott választ. Az 1908-ban, Bernády György polgármestersége alatt épült, a város jelképének számító műemlék teljes restaurálása ügyében a prefektúra is gáncsoskodott. Annak ellenére, hogy Marius Paşcan prefektus is büszkeségének adott hangot, mivel egy ilyen csodálatos szecessziós épületben dolgozhat, nem engedélyezte a főbejárat eredeti visszaállítását. A prefektus megtiltotta a 90-es években, építkezési engedély nélkül kihelyezett, magyarellenes szöveget tartalmazó márványtáblák eltávolítását. Így a múlt héten befejezett részleges restaurálás során mindössze az előcsarnok falának szecessziós díszeit festették újra, az előtér díszmárványlapjait állították helyre, megerősítették a kocsifeljáró köveit, és megtisztították az épület homlokzatát.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Népszámlálás: a magyarság felvállalására buzdítanak az erdélyi magyar pártok
Nemzetiségük fenntartás nélküli felvállalására fogják buzdítani a népszámlálást megelőző időszakban a romániai magyarokat a hazai politikai-érdek-képviseleti szervezetek. Az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP) és a bejegyzés előtt álló Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) politikusainak célkitűzése, hogy minél kevesebb erdélyi és moldvai magyar sétáljon bele a bizonyos hatósági személyek által ismét felállított csapdába, mely külön etnikumként határozza meg, és saját anyanyelvvel ruházza fel a székelységet és a csángókat. Utóbbiak esetében eltérnek az álláspontok arról, hogy minek is kellene vallaniuk magukat.
közélet valamennyi szereplőjének erőteljes és egyértelmű fellépésére van szükség ahhoz, hogy a romániai magyarok elkerüljék az ősszel esedékes népszámláláson az 1992-ben, majd rá tíz évre újból felállított csapdát, mely több népcsoportra szaggatta a másfél milliós kisebbséget. Erre manapság is történnek kísérletek.
A napokban Maros megye prefektusa, Marius Paşcan sajtótájékoztatón buzdította arra a térség lakóit, hogy vallják magukat bátran magyarnak, székelynek, csángónak.
A Krónika megkeresésére mindhárom hazai magyar párt – a kormányzó RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP) és a bejegyzés előtt álló Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) – az identitás vállalása mellett és a magyarság szétdarabolása ellen foglalt állást. Az RMDSZ Maros megyei szervezete sajtóközleményben is elítélte Marius Paşcan prefektus rossz szándékúnak nevezett megosztási kísérletét, melynek „következményei beláthatatlanok kisebbségi helyzetünket illetően, ugyanis ha az erdélyi magyarságot úgynevezett magyarokra, székelyekre és csángókra osztva számlálják, statisztikai aránymutatóink jelentősen megváltozhatnak”.
RMDSZ, EMNT: óriási a tét
„Ha a román politikusoknak – gondolom, hogy a Maros megyei prefektust is közéjük sorolhatom – ennyire fontos, hogy keresztbe tegyenek a hazai magyarságnak, akkor ennek a népszámlálásnak számunkra is óriási a tétje” – vélekedett Kovács Péter. A szövetség főtitkára elmondta, hogy az RMDSZ hamarosan teljes erővel beindítja azt a tudatosító kampányát, melynek során az identitásvállalás fontosságára kívánja felhívni a hazai magyarság figyelmét. Ez nem azt jelenti az RMDSZ felfogásában, hogy az erdélyi cigányságot, illetve a bákói vagy Neamţ megyei románokat is arra fogják rávenni, hogy magyaroknak, esetleg csángóknak vallják magukat. „Legyen világos: nem fogunk nemzeti térítést végezni. De a vegyes közösségben vagy vegyes házasságban élő magyarjainkat is arra biztatjuk, hogy vállalják nemzetiségüket” – szögezte le Kovács Péter.
A közelgő népszámlálás tétjét az alakulófélben lévő Erdélyi Magyar Néppárt is átérzi. Éppen ezért a politikai alakulatot kezdeményező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) álláspontja szerint a kérdésben nemcsak a politikai alakulatok illetékesek megszólalni; kötelező módon a történelmi egyházakat és a civil szférát is be kell vonni. „Éppen ezért mi nem fogunk külön kampányolni, hanem egységes fellépést szorgalmazunk” – fejtette ki a Krónikának Toró T. Tibor. Az EMNT ügyvezető elnöke meggyőződésének adott hangot, miszerint ha a romániai magyarok minden egyes közéleti szereplőtől, párttól, érdekvédelmi képviselettől, egyháztól és szervezettől azt hallják, hogy magyarnak kell vallaniuk magukat, ez meg is fog történni. „Ha ez beválik, meggyőződésem szerint a romániai magyarság egységesen lép, és nem sétál be az 1992-ben, majd 2002-ben felállított csapdába” – tette hozzá Toró.
Egymásnak üzenget Szász és Kovács
A múlt heti marosvásárhelyi incidens kapcsán Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke „színvallásra” szólította fel az RMDSZ-t. A polgári alakulat vezetőjének meglátásában ha az RMDSZ-szel kormányzó Demokrata–Liberális Párt (PDL) egyik prefektusa révén három különböző népcsoportra akarja osztani a romániai magyarságot, már fel kellene hogy merüljön a koalíció felbontásának kérdése.
„Nem tudom elfogadni azt a cinizmust, hogy az RMDSZ Bukarestben egy olyan párt mellett kormányoz, amely háromba szakítaná a magyarságot, miközben itthon, Erdélyben úgy tesz, mintha aggódna a magyarságért” – fejtette ki lapunknak Szász. Az MPP-elnök szerint a népszámlálás és annak eredménye több mint pártpolitikai ügy. Valamikor az RMDSZ is így látta, emlékeztetett a polgári politikus, mondván, hogy a romániai magyar kataszter összeállításáról még 1993-ban döntés született.
Szász Jenő támadására reagálva Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára elmondta: valóban ki lehetne lépni a kormánykoalícióból és duzzogó szerepet vállalni, ám ettől még nem oldódik meg egyetlen kérdés sem. „El kell fogadnunk, hogy koalíciós partnereink nem tudnak egységesen lépni, vannak még embereik, akik időnként úgymond félretrafálnak. Romániában egyetlen párt van, amelynek tagjai azt teszik, amit a vezetőjük mond, vagy akár csak kigondol, és ez éppen Szász Jenőnek a kézi vezérlésű alakulata” – replikázott az RMDSZ-főtitkár.
Kovács megítélésében nem is meglepő a Maros megyei prefektus nyilatkozata annak tudatában, hogy az elmúlt hetekben szinte egymást érték a magyarellenes kijelentések és megnyilvánulások. Kérdésünkre, hogy ezt az ügyet felhozták-e koalíciós partnerüknek, az RMDSZ főtitkára csak annyit mondott: nincs erről tudomása.
MCSMSZ: több lesz a csángó
A csángókérdésről szólva Kovács Péter beismerte, hogy ez 2011-ben is rendkívül kényes téma – főként az érintettek esetében. „Mi arra ösztönöznénk őket, hogy vallják magukat csángóknak” – fejtette ki a szövetség elöljárója. A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) álláspontja azonban némiképp eltér az RMDSZ politikusaiétól.
A csángó szövetség elnöke, Solomon Adrián például azt szeretné, ha a csángók magyaroknak vallanák magukat. „Tudatában vagyunk annak, hogy még a tömbben élő és magyarul beszélő csángókat is nehéz meggyőzni erről. Mint ahogy arról is, hogy az általuk beszélt, úgynevezett csángó nyelv lényegében magyar, csak annak egy archaikus változata. Éppen ezért mi nem fogjuk sem azt mondani, hogy vallják magukat magyarnak, sem azt, hogy románoknak mondják magukat” – nyilatkozta lapunknak Solomon. Az MCSMSZ vezetője bizakodónak mutatkozik: szerinte az idén sokkal többen fogják vállalni identitásukat, mint kilenc évvel ezelőtt. Akkor – akárcsak a korábbi népszámlálások alkalmával – a moldvai magyarok jelentős része római katolikus vallású román nemzetiségűnek vallotta magát. A 2002-es népszámlálás eredményei óriási eltérést mutattak a hivatalos és valós adatokat illetően. „Mi azt szeretnénk elérni, hogy falvainkban korrekt személyek objektív népszámlálást végezzenek” – tette hozzá Solomon Adrián.
Kérdésünkre, hogy az MCSMSZ vagy a román kormányban jelen lévő RMDSZ mit tehet ennek érdekében, a csángó szövetség elnöke nem kívánt nyilatkozni. Mint mondotta, erre vonatkozóan már elkészült a stratégia, viszont még nem alkalmas nyilvánosságra hozni.
Horváth István: nincs szegregációs veszély
Az identitás kérdése a csángókon kívül a székelység esetében is felmerül. A legutóbbi, 2002-es népszámláláson már sokkal kevesebben vallották magukat székelynek, mint tíz évvel korábban. Amennyiben ez a tendencia folytatódik, 2011-ben még kevesebb erdélyi magyar ragaszkodik majd székelységéhez, véli Horváth István kolozsvári szociológus.
„Nem hinném, hogy ez a szegregációs veszély fenyegetne, bár az időközben megalakult számos székely szervezet által kifejtett hatást még senki nem tanulmányozta” – fejtette ki lapunknak a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke. Szerinte az úgynevezett székelyföldi brand hangoztatásától a Székely Nemzeti Tanács puszta jelenlétéig sok mindennek lehet vonzereje, még abban az esetben is, ha ezek közül egyik sem buzdítja arra a térség lakóit, hogy a népszámláláson székelyeknek vallják magukat.
„Úgy, ahogy a szászokat meg a svábokat a népszámlálás végső feldolgozásakor a németek közé sorolják, így történik a székelyekkel is. A részletes eredményekben ugyan még külön etnikumként jelennek meg, de ezekkel a számokkal csak a politikusok szoktak manipulálni. A hivatalos statisztika szerint a székelyek is magyarok” – hangsúlyozta Horváth.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Büntetnék a székely zászló kitűzését
Marius Paşcan, Maros megye prefektusa azt kérte Traian Igaş, közigazgatási és belügyminisztertől, egészítsék ki a jelenlegi törvénykezést, hogy tilos legyen bizonyos jelképek kifüggesztése a helyi önkormányzati épületekre és büntethető legyen a székely zászló kirakása.
Maros megye prefektusának pénteki sajtóközleménye a belügyminiszterrel folytatott egy nappal korábbi tárgyalásról számol be, amelyen Marius Paşcan azt mondta Traian Igaşnak, hogy szükséges a törvények megváltoztatása és bizonyos jelképek középületekre történő kifüggesztésének megtiltása. A prefektus amiatt tartja ezt fontosnak, mert több Maros megyei polgármesteri hivatal épületére kitették a székely zászlót és ezt nem távolíthatják el a rendfenntartók, a nem felelősségre vonhatóak azok, akik felrakták, „mert jelenleg a törvény csak az ismert jelképek használatát tiltja”. „Feltétlenül szükség van arra, hogy a törvény megtiltsa bármilyen jelkép kifüggesztését a helyi hatóságok épületeire, hogy ne keletkezzék feszültség egy közösség tagjai között”, mondotta Marius Paşcan. Paprika Rádió
Erdély.ma

Belföldi hírek
Székelyföldi Önkormányzati Tanács alakult
Marosvásárhelyen tegnap megalakították az RMDSZ Székelyföldi Önkormányzati Tanácsát, elnökévé pedig Péter Ferenc szovátai polgármestert választották.
A testület a Maros, Hargita és Kovászna megyei önkormányzati képviselők részvételével alakult meg az RMDSZ nagyváradi kongresszusán elfogadott alapszabály-módosítás szellemében, amely előírja három regionális önkormányzati tanács létrehozatalát. A Székelyföldi Önkormányzati Tanács után következik majd a partiumi és a belső-erdélyi testület megalakulása. A regionális tanácsokat azzal a céllal hozzák létre, hogy könnyebben megoldást találjanak a térségbeli önkormányzatok gondjaira.
Büntetendő székely zászló
Marius Paşcan, Maros megye prefektusa azt kérte Traian Igaş közigazgatási és belügyminisztertől, egészítsék ki a jelenlegi törvénykezést, hogy tilos legyen bizonyos jelképek kifüggesztése a helyi önkormányzati épületekre, és így büntethető legyen a székely zászló kirakása. A prefektus azért tartja ezt fontosnak, mert több Maros megyei polgármesteri hivatal épületére kitették a székely zászlót, és azt nem távolíthatják el a rendfenntartók, nem vonhatók felelősségre azok, akik felrakták, mert jelenleg a törvény csak az ismert jelképek használatát tiltja. Ugyanazon a találkozón a prefektus kérte Traian Igaş minisztert, a reformintézkedések életbe ültetése során vegyék figyelembe azt is, hogy Maros megyében nagyszámú roma közösség él, és szükség van a rendfenntartók folyamatos jelenlétére, hogy megőrizzék a rendet és fegyelmet.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nem adnák vissza a magyar nemesek erdőit Maros megyében
Annak ellenére, hogy a 2005-ben, uniós nyomásra született 247-es földtörvény alapján az egykori nagybirtokosok is jogosultak erdőterületeik visszaigénylésére, Maros megye prefektusai – 2004 és 2008 között a liberális Ciprian Dobre és az őt követő demokrata-liberális Marius Paşcan – mindent elkövetnek, hogy a magyar nemesek leszármazottjai ne kaphassák vissza jogos tulajdonukat.
Marius Paşcan, aki köztudottan évek óta akadályozza a Felső-Maros menti erdők visszaszolgáltatását, újabban nemcsak a néhai grófokat és bárókat rágalmazza, de a napokban támadást zúdított a nemesi családok leszármazottjai által megfogadott ügyvédekre és erdészekre is. A becsmérlő nyilatkozatokon túl Paşcan bűnügyi feljelentést tett a Bánffy családot képviselő Mihai Bejenaru kolozsvári ügyvéd és Felician Cotiso Străuţ erdész ellen, akiket nemzetárulással, csalással vádol. Ugyanakkor felkért két marosvásárhelyi, magyarellenességükről ismert ügyvédet, Ioan Sabău Popot és Vasile Gheret, hogy a Maros menti erdők megmentése érdekében ingyen és bérmentve képviseljék az állami szerveket. „Nem hagyhatjuk, hogy 130 ezer hektár erdő kicsússzon a román állam markából csak azért, mert egy nem létező Bánffy gróf állítólagos leszármazottai hamis, szándékosan tévesen fordított okiratokkal állnak elő” – fejtette ki Marius Paşcan. Szerinte Bejenaru és Cotiso Străuţ csalók, akik bizonyos manőverek révén az örökösök közé kerültek, tevékenységükkel nemzeti érdekeket sértenek. Ugyanakkor azt állította, hogy az örökös Bánffy Éva apja, Bánffy Dániel Magyarország hadügyminisztereként 1940 és ’45 között nemcsak, hogy a román állam ellensége volt, de az erdőterületeket tisztségéből kifolyólag íratta a saját nevére.
A szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelében Mihai Bejenaru leszögezi: Paşcannak vagy halvány fogalma sincs az ügyről, vagy szándékosan hazudik.
Ami az ügyvéd és az erdészmérnök állítólagos örökségét illeti, a kolozsvári jogász pontosít: Bánffy Éva egyikükre sem testált semmit, a visszaszerzendő erdőkből hivatalosan átadott tíz-tíz százalékot. Az ügyvéd ugyanakkor rámutatott, a tavalyelőtt elhunyt Bánffy Éva apja nem egy virtuális, hanem valós gróf volt, akit nem Dánielnek, hanem Lászlónak hívtak, és a prefektus által emlegetett 130 ezer hektárból mindössze 5 százalék volt a tulajdonában.
Azt sem magyar hadügyminiszterként íratta a nevére, hanem román állampolgárként vásárolta 1936 és ’38 között. Bánffy Lászlót egyébként 1927-ben a román hadseregben tiszti rangra emelték. „Senki nem akarja ellopni a román földet, csupán arról van szó, hogy egy román állampolgár élni mer a törvény adta lehetőségekkel, és visszaköveteli azt, amit román állampolgárságú felmenőitől vettek el. Azt a tulajdont, amit a román királyság tiszteletben tartott, de később, a kommunisták elkoboztak. A bíróság tisztje dönteni arról, hogy az örököst megilleti vagy sem ősei tulajdona” – írja levelében Mihai Bejenaru. Az ügyvéd szerint Marius Paşcan logikája szerint személyén kívül azok a román nemzetiségű bírák és az alkotmánybíróság tagjai is nemzetárulók, akik az eddigi perek során nekik adtak igazat.
Szucher Ervin

Krónika (Kolozsvár)

Népszámlálás előtt
A polgármesteri hivatal akkor sem küldhetett volna magyarul beszélő alkalmazottat, ha történetesen akar.
Kati néni kétségbeesetten kopog be a szomszédba.
– Erzsi, itthon vagy? Nem boldogulok a „doamnával”.
A „doamna” az önkormányzattól érkezett kérdezőbiztos, aki a mezőgazdasági összeírást végzi. Erzsi a kezébe veszi a félig kitöltött adatlapot, majd meglepetten néz az előtte álló töpörödött asszonyra. – Kati néném, van magának hat hektár búzája?!
A nyolcvanötöt is elmúlta, ráadásul özvegy, mióta Misi bácsi pár éve „itt hagyta”. A „doamna” és Erzsi aztán tisztázzák, hogy Kati néninek nem hat hektár búzája van, hanem ugyanennyi vetetlen földje; nem is búzát mondott (grâu), hanem azt bizonygatta, hogy nehéz (greu) egy özvegyasszonynak egyedül bármit kezdeni hat hektár szántóval.
Kati néni annak idején a téesznél dolgozó gépkezelőktől ellesett pár román szót. Nemcsak a búzát tanulta meg románul, hanem egyebeket is, de egész mondatokra nem telik, a szlávos magánhangzókra pedig végképp nem áll rá a nyelve. Hiába erőlködik, csak a nehézség „domborodik ki”.
A szomszéd legalább érti. Azt már kevésbé, hogyan küldhetett az önkormányzat magyarul nem tudó adatgyűjtő biztost a színmagyar faluba, ahol az idősebbje Kati nénihez hasonlóan nem beszél románul. Pedig az önkormányzatnál ugyancsak tisztában kell lenniük a helyi viszonyokkal. Az alpolgármester korábban két mandátumot „teljesített” első emberként, ráadásul polgármesteri megbízatása egybeesett a közigazgatási törvény elfogadásával. Ha máskor nem, hát a jogszabály alkalmazása során, a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezésekor szembesülnie kellett az etnikai arányokkal. A mezőgazdasági összeírás az év elején lejárt. Valami azt súgja, hogy sok helyütt, ha nem akadt egy-egy Erzsi, az adatok nem tükrözik a valódi valóságot. Nagyobb baj, hogy – ahogy talán sok más esetben - a polgármesteri hivatal akkor sem küldhetett volna magyarul beszélő alkalmazottat, ha történetesen akar. Kati néni faluja olyan községhez tartozik, ahol a lakosok negyven százaléka magyar anyanyelvű, ennek ellenére az önkormányzat alkalmazottai között egyetlen magyar sem akad. Pedig fontos lenne, immár az őszi népszámlálás szempontjából. A kérdezőbiztosok ugyanis többnyire a polgármesteri hivatal alkalmazottai közül kerülnek ki. Hiába toboroz hivatalosan a statisztikai hivatal, a „néptanácsnál” az érintetteknek gondjuk van rá, hogy a felhívás ne kerüljön „illetéktelen” szemek elé. Szándékosan hagytam ki a község nevét - nem fontos, és sajnos nem is példa nélküli.
Az adatgyűjtő etnikai hovatartozása több szempontból fontos. Mindenekelőtt azért, mert a kisebbségi lakosságra többféle nyomás nehezedhet. Ilyen próbálkozásra már volt példa a próbanépszámlálás idején. Marius Paşcan Maros megyei prefektus felszólította a vidék lakosait, vallják magukat székelynek vagy éppen csángónak, lelkiismeretük szerint.
Remélhetőleg ez esetben „pusztán” pszichológiai nyomásról beszélhetünk, konkrét következmények nélkül, hiszen a csángót és a székelyt végső soron vélhetően a magyarok közé sorolják. A népszámlálást előkészítő bizottságban az RMDSZ fontos eredményeket ért el, de a legjelentősebb kétségkívül ez lenne. De például a vegyes családoknál egyáltalán nem mindegy, hogy magyar vagy román ember teszi fel a kérdéseket, és tölti ki az űrlapot.
Érdemes észben tartani: a nyelvhasználati jogok gyakorlása az etnikai arányok függvénye. És vannak bíztató trendek. A Székely István vezette RMDSZ népszámlálási munkacsoport becslései szerint ezt lehet az első népszámlálás a rendszerváltás után, amikor a magyarok aránya nem csökken. Több tényezőt is felsoroltak. Noha 8,5 százalékos asszimilációs rátával számolnak – azaz száz vegyes családból való gyermek közül 8,5 románnak vallja magát a népszámláláskor -, úgy vélik, az asszimilációs veszteséget kompenzálni tudja, hogy a magyar lakosok közül kevesebben vállalnak tartósan külföldön munkát, illetve a gyermekvállalási hajlandóság is magasabb, mint a többség körében. Kár lenne, ha bizonyos nyelvi jogokat azért nem gyakorolhatnánk, mert nem figyeltünk oda/eléggé a népszámlálás előkészítésére.
Szőcs Levente. Új Magyar Szó (Bukarest)

Nyárádszereda központjában építenének templomot az ortodoxok –
Az ortodox egyház továbbra is Nyárádszereda központjában szeretne templomot építeni.
Maros megye prefektusa törvénytelenség elkövetésére szólította fel Nyárádszereda önkormányzatát. Marius Paşcan azt kérte a városvezetéstől, hogy vegyék ki a zöldövezetek jegyzékéből a központi parknak azt a részét, amely az ortodox egyház tulajdonában van. Tette ezt azért, mert az ortodoxok templomot szeretnének építeni erre a területre, az önkormányzat viszont nem adhatja ki az ide szóló építkezési engedélyt, mivel őket törvény kötelezi, a zöldövezetek rendeltetését ugyanis nem szabad megváltoztatni. Az egyház, és a városvezetés közötti területi vita még 2009-ben kezdődött, és a feleknek még azóta sem sikerült kiegyezni. Kerekes Károly, Nyárád-mente parlamenti képviselője felháborodva a prefektus utasításán, a helyszínen tartott sajtótájékoztatót közösen Tóth Sándorral, Nyárádszereda alpolgármesterével. Marosvásárhelyi Rádió, Rádióújság. Erdély.ma

A MOGYE rektora szerint:
"Sértő, gyerekes gesztus a magyar tagozat távolmaradása"
Nem a román vagy a magyar oktatók óhajának, hanem politikai problémának nevezte a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) kialakult konfliktushelyzetet, a magyar főintézetek létrehozásának ügyét dr. Copotoiu Constantin rektor.
A Kultúrpalotában került sor tegnap délelőtt a MOGYE vezetősége által szervezett főünnepségre, amelyen dr. Copotoiu Constantin rektor, dr. Brânzaniuc Klára tudományos kutatásért felelő rektorhelyettes, dr. Nicolaescu Ioan rektorhelyettes, Niresteanu Aurel kancellár valamint Marius Pascan prefektus üdvözölte az oktatókat, hallgatókat, szülőket. A felszólalók főként a MOGYE-n zajló oktatás színvonalával, az egyetem által teremtett oktatási feltételekkel, az új fakultásokkal, a tudományos kutatás szükségességével kapcsolatos gondolataikat osztották meg a hallgatósággal. Az egyetem rektora hangsúlyozta: büszkék az itt végzett orvosokra, hiszen bárhol is dolgoznak a világon, helytállnak, szakmai tudásuk kiváló. Az angol nyelven tanuló hallgatókat is külön üdvözölte, majd beszélt az elmúlt években tett erőfeszítésekről, amelyek eredménye a fogorvosi kar számára kialakított, Románia egyik legmodernebb járóbeteg-rendelője, a tavaly felújított és felszerelt könyvtár, a pályázatoknak köszönhetően pedig anatómiai, biofizikai, kémiai laboratóriumok korszerűsítése. Marius Pascan prefektuson kívül – aki a törvényesség felügyelőjeként azt tanácsolta az egyetem vezetőségének, hogy ne válaszoljon a provokációkra, mert ez a politikusok dolga – egyetlen felszólaló sem utalt arra, hogy a MOGYE tanári karának magyar oktatói, a magyar tagozat hallgatói külön megnyitóünnepet tartanak, hiszen a mai napig sem oldódott meg a magyar főintézetek létrehozásának megakadályozása miatt hónapokkal ezelőtt kirobbant konfliktus.
"A magyar hallgatók nem akarnak csak magyarul tanulni"
Az ünnepséget követően a sajtónak nyilatkozva Copotoiu Constantin kijelentette, a magyar oktatók szombaton értesítették arról a döntésükről, hogy külön szervezik meg a tanévnyitó ünnepséget. "Nem az én dolgom, ha ők különválnak és úgy gondolják, hogy nem tartoznak a MOGYE-hoz. Gesztusuk nem dicséretre méltó, sértő az egyetem részére, meggondolatlan és gyerekes. Függetlenül attól, hogy ki mit akar, mégiscsak együtt kell haladnunk tovább, csak így vehetjük fel a versenyt a konkurenciával. Ismétlem, senki nem ellenzi az anyanyelvi oktatást, a mi esetünkben a magyar nyelvűt, de ezt átgondoltan kell csinálni, hogy a hallgatók ne kerüljenek hátrányos helyzetbe" – közölte a Népújság kérdésére a rektor. Constantin Copotoiu szerint az új tanügyi törvény cikkelyei ellentmondásosak, értelmezhetőek, és ezért nem ő a felelős, nem ő dolgozta ki a jogszabályt. "A törvényben vannak a főintézetekre vonatkozókon kívül más cikkelyek is: az egyetemi autonómiára vonatkozó 123-as, amely kimondja, hogy az egyetem választja meg a struktúráit és fejlődési irányát, és ott van a 133-as cikkely, amely szerint a tagozatokat a kari tanács javasolja és a szenátus hagyja jóvá. A mi esetünkben is a főtanszékekre vonatkozó javaslatokat az oktatói tanácsok terjesztették a szenátus elé, amely ezeket a javaslatokat szavazta meg" – tette hozzá.
Arra a felvetésre, hogy az egyetem vezetősége, a szenátus illetve a kari tanácsok esetében a román oktatók vannak többségben és így könnyen leszavaznak bármilyen, a magyar nyelvű oktatási formára vonatkozó kezdeményezést, a MOGYE rektora kifejtette, a vezetőség megválasztása a paritás elve alapján történt, a román illetve magyar oktatók számarányának függvényében. "Amikor én a MOGYE-ra kerültem, az oktatók 80%-a magyar, 20%-a román volt. Mostanra ez megváltozott, lehet, 10 év múlva 50-50 százalék lesz, vagy megfordul az arány, ki tudhatja? Ez a társadalom dinamikája, ez a realitás, nem mehetünk szembe vele. Nehéz betöltetni az oktatói állásokat, nemcsak a magyar, de a román tagozaton is, a kicsi fizetés miatt nem vonzó az egyetemi oktatói pálya". A Népújság felvetésére, hogy a szenátusban miért nem a hallgatói arányt tekintik mérvadónak, amely fele-fele képviseletet jelentene, Constantin Copotoiu helyesbített: a román-magyar hallgatók aránya nincs 50 százalék, csupán az általános orvosin, a bábaképzőben, asszisztensképzőben, és ez is csak annak köszönhető, hogy az egyetem így döntött, no meg erre vonatkozó kormányhatározat van érvényben – tette hozzá. "Hozzám, a rektori hivatalba, a vezetőséghez azzal jöttek a magyar hallgatók, hogy ők nem akarnak csak magyarul tanulni. Ezek a dolgok végül is nem az én akaratomon múlnak, hanem a politikusokén. Ez politikai ügy, nem a román illetve a magyar kollégák óhaja. Ellenben a tanügyi törvény 128-as, illetve 138-as cikkelye értelmében ha nem tartják be a törvényt, bűnügyi felelősségre vonható a dékán és a rektor. Ha tehát vannak a jogszabállyal ellenkező dolgok, nem írok alá egy iratot sem" – közölte a rektor.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

MOGYE: Marius Paşcan a magyar tagozatot hibáztatja
A magyar tagozat miatt került a második kategóriába a felsőoktatási intézmények rangsorolásakor a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) – mondta tegnap Marius Paşcan Maros megyei prefektus, aki szerint felháborító, hogy a román és a magyar tagozat hétfőn külön tartotta a tanévkezdő ünnepélyt. Marius Paşcan és Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester tegnap felvetette a MOGYE, a Művészeti és a Petru Maior Egyetem egyesülésének lehetőségét Marosvásárhelyi Egyetem néven.
Paşcan szerint a magyar tagozat miatt csökken az oktatás színvonala, mivel nincs elegendő szakember. Mint arról beszámoltunk, az egyetem szenátusa pár hete úgy döntött, nem hosszabbítja meg a nyugdíjas óraadó tanárok szerződését – a tizenöt elbocsátott professzorból kilenc magyar nemzetiségű. A kormánymegbízott a marosvásárhelyi egyetemek vezetőivel tartott tegnapi találkozón úgy vélte, a MOGYE román tagozata első kategóriát, míg a magyar utolsót érdemelne. Elmondta, a magyar intézetek miatti tüntetések csak a feszültséget keltik a lakosság körében, ezekkel „fals problémát kreálnak” a kezdeményezők. Ugyanis az új oktatási törvénnyel szigorú követelmények léptek életbe, amelyek az oktatás minőségére összpontosítanak, míg a tiltakozások épp erről terelik el a figyelmet, vélte a prefektus.
Hangsúlyozta, „a szegregáció helyett az egységet” választja, szerinte a pozitív diszkrimináció a multikulturalitás védelmét, a kultúrák közötti versenyt jelenti, de ennek nem „igazságtalanul” kell történnie. A prefektus úgy vélte, a MOGYE-n nem éri sérelem a magyar oktatókat és diákokat, és a tiltakozások hátterében „politikai érdekek” állnak. Marius Paşcan és Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester egyébként tegnap felvetette a MOGYE, a Művészeti és a Petru Maior Egyetem egyesülésének lehetőségét Marosvásárhelyi Egyetem néven, úgy vélve, ily módon egy erős felsőoktatási intézmény jönne létre.
Alaptalan magyar panasz?
Alaptalanok a MOGYE magyar tagozatát ért sérelmek – jelentette ki Klara Brânzaniuc, az egyetem rektorhelyettese, aki a felsőoktatási intézményt képviselte a prefektussal való tegnapi találkozón. Az orvosi kar dékánja hangsúlyozta, hogy a MOGYE egy multikulturális intézmény, amit az egyetem chartája is tükröz. Hangsúlyozta, az egyetem ragaszkodik hagyományaihoz, ahhoz hogy az elmúlt 65 évben csak itt volt román és magyar orvosképzés, azonban meg kell érteni, hogy ez különbözik minden másfajta képzéstől. „Olyan jellegzetességei vannak, amelyek mindenkinek fel kell vállalni, és amelyeket ha elveszítünk, mindent elveszítünk” – mondta Klara Brânzaniuc, hozzátéve, nem megalapozottak azok a vádak, melyek szerint sérülne a magyar oktatás, azáltal hogy a magyar nyelvet csak az előadótermekben használhatják a diákok, a gyakorlati órákon nem. A külön tartott tanévnyitó kapcsán kifejtette: meglepte, hogy a magyarok külön tanévnyitót szerveztek, ez egy „atipikus” eset, hiszen az angol nyelven tanulók is a nagy, Kultúrpalotában tartott rendezvényen voltak jelen.
Nagy: nincs visszajelzés
A MOGYE magyar tanárai és diákjai egyébként utolsó jelzésnek szánták a külön tanévnyitót. „Ez volt a magyar tanárok és a diákszövetségi vezetők döntése, amit egyszerűen csak közöltünk a rektorral” – mondta el a Krónikának Nagy Örs, Constantin Copotoiu rektor helyettese. Az intézményvezető nem örült a kezdeményezésnek, de nem is próbálta akadályozni, mint mondta, számára természetesebb lett volna, ha mindannyian a Kultúrpalotában gyűlnek össze. Gesztusukkal a hivatalosan mindmáig nem létező magyar tagozatot ért sérelmekre szerették volna felhívni a figyelmet. „Egyelőre semmiféle visszajelzést nem kaptunk. Senki nem áll ki a magyarok mellett, hogy elmondja, miért nem lehet létrehozni a magyar tagozatot vagy vonalat. Mint ahogy a románoknak sem mondják el, hogy az általuk megszavazott egyetemi charta ezért vagy azért törvénybe ütköző.
Ebben a bizonytalanságban tanárnak és diáknak megcsappan a munkakedve, arról nem is beszélve, hogy így még nehezebb lesz utánpótlást toborozni” – fakadt ki lapunknak Nagy Örs. Ismét nyomatékosította: a magyar tanároknak az a kötelessége, hogy oktassanak, a diákoknak meg, hogy tanuljanak. „Egyetemi szinten valamennyi törvényes lehetőséget kimerítettük. Leülhetünk és sztrájkolhatunk, feszíthetjük a húrt, de azzal nem oldunk meg semmit. Ez minket meghalad, csak a politikum tehet még valamit” – szögezte le a rektorhelyettes. Kérdésünkre, hogy a sok tétovázás után mit vár a politikumtól, megismételte: vagy segítséget, vagy érthető magyarázatot arra, hogy, miért nem alkalmazható az oktatási törvény.
Pap Melinda, Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Egyetemi konzorcium Marosvásárhelyen?
A prefektus a multikulturalitás jegyében szeretné
Marius Pascan prefektus kezdeményezésére tárgyaltak tegnap a marosvásárhelyi felsőoktatási intézetek vezetői egy esetleges konzorcium létrehozásáról. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a Petru Maior Egyetem és a Művészeti Egyetem együttműködéséről lenne szó, Marosvásárhelyi Egyetem néven, amit azonban a MOGYE rektorhelyettese, Nagy Örs professzor nem támogat.
A sajtó képviselői nem vehettek részt azon a több mint kétórás megbeszélésen, amelyen a három szóban forgó felsőoktatási intézet jövőbeni együttműködéséről tárgyaltak. A megbeszélést követően a Petru Maior Egyetem rektora, Liviu Marian nem volt hajlandó nyilatkozni az újságíróknak, a Művészeti Egyetem román nyelvű főintézetének megbízott rektora, Sorin Crisan kijelentette, jó gondolatnak tartja a konzorcium megalakítását – természetesen bizonyos feltételekkel. "Elvi megbeszélést folytattunk az együttműködésről, a következő lépés az kell legyen, hogy az érintett egyetemek vezetősége elemezze ennek a lehetőségeit. A Művészeti Egyetemet a legmagasabb kategóriába sorolták, ami megtisztelő, de kötelez is. Multikulturális egyetem vagyunk, román és magyar főintézetekkel, a szenátusban pedig a charta alapján fele-fele arányban vesznek részt az oktatók és döntenek az egyetem ügyeiről" – mondta. Brânzaniuc Klára, a MOGYE rektorhelyettese szerint az egyetem szenátusának kell döntenie bármilyen, az intézet struktúráját érintő kérdésben, és ez is fog történni.
"Személyesen tájékoztatom a MOGYE rektorát és szenátusát a konzorciummal kapcsolatos javaslatokról, ami három – köztük két multikulturális – egyetemet érint, a döntés majd itt születik meg. Meg kell érteni azonban, hogy nem lehet összehasonlítani egy orvosi egyetemet bármilyen más multikulturális egyetemmel, de ha nem találunk megoldást, mindannyian veszítünk" – tette hozzá, majd a magyar főintézet létesítésére vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: a MOGYE chartatervezetére (a végleges chartát október közepére várják – szerk. megj.) vonatkozó bírálatokat megalapozatlanoknak tartja.
A tárgyaláson meghívottként részt vevő Dorin Florea polgármester szerint egy egyetemi konzorcium létrehozásával az új területi felosztásban felértékelődne Marosvásárhely szerepe, "egy multikulturális egyetemi konzorcium létesítése kötelesség mind a román, mind a magyar polgárokkal szemben" – tette hozzá.
Marius Pascan szerint az egyetemi versenyképesség növelése a cél, és a helyi egyetemek kell együttműködjenek, nem pedig a különböző városok felsőoktatási intézeteivel kell konzorciumot alkotni. "Annak ellenére, hogy három különböző profilú egyetemről van szó, perspektívában ez a megoldás az életképes, ha nem így történik, akkor a Petru Maior Egyetem a Babes–Bolyai Tudományegyetemmel, illetve a Kolozsvári Műszaki Egyetemmel, a MOGYE a jászvásári vagy a kolozsvári egyetemmel működhet együtt, ezektől kapott ajánlatot. Egy ilyen megoldással a marosvásárhelyi egyetemek befolyása, jelentősége csökkenne" – jelentette ki. Hozzátette: "multikulturális környezet kialakításáért száll síkra", de ehhez "minden érintett jóindulatára szükség van". Újságírói kérdésre kifejtette, ellenzi a szeparatizmust, és elítéli, ami a MOGYE-n történt, ahol a román és a magyar tagozat külön tartotta az évnyitó ünnepséget. Az ilyen "megnyilvánulásokkal" csak a feszültséget keltik a hallgatók között, álproblémákat kreálnak, ami "sokba kerül majd". "Az egységet támogatom, nem a szegregációt. A magyar főintézet miatt sorolták be az orvosi és gyógyszerészeti egyetemet B kategóriába. Ha csak a román tagozat mutatóit vették volna figyelembe, az A kategóriát kapja az egyetem, a magyar tagozat tulajdonképpen a legutolsó, E kategóriát érdemelné, ahogyan jelenleg az emberi erőforrásokkal áll" – jelentette ki Pascan. A Népújság kérdésére, hogy a főintézetek miért működhetnek a Művészeti Egyetem esetében és miért nem a MOGYE-n, illetve nem jó az új tanügyi törvény, amely ezt megengedi, sőt, kötelezővé teszi, a prefektus kifejtette, hogy az orvosképzés és a színészképzés között nagy különbség van, és az orvosoknak érteniük kell a páciensek nyelvén. "Ha a magyarul tanuló hallgató nem ismeri a román szaknyelvet, hogyan tud helyes kórismét felállítani?!" – tette fel a kérdést, majd kérdésünk második felére közölte, "a törvényhez alkalmazkodni kell, ki kell használni, ha számunkra kedvező, ezt az utat kell választani, nem pedig ami számunkra hátrányos".
A Népújság megkeresésére dr. Nagy Örs professzor, a MOGYE rektorhelyettese meglepődve jelentette ki, hogy nem volt tudomása a tegnapi megbeszélésről, de múlt héten elvileg már tárgyalt a konzorcium kérdéséről az egyetem szenátusa, és az az álláspont született, hogy semmiféle ilyen típusú együttműködésre vonatkozó gondolatot nem támogatnak. "Csak azonos profilú egyetemekkel képzelünk el konzorciumot, nem pedig olyanokkal, amelyeken más típusú szakoktatás folyik" – közölte a rektorhelyettes.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Évforduló – Tiltakozás az anyanyelvű oktatás elsorvasztása ellen
Az aradi vértanúk üzenete különösen időszerű a romániai magyarság számára most, amikor a romániai magyar egyetemi oktatás terén korlátozni akarják a magyarság jogait – ez a közös gondolat fogalmazódott meg Marosvásárhelyen a nemzeti gyásznap alkalmából rendezett megemlékezésen.
Az esemény egyben a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar nyelvű oktatásának elsorvasztása elleni tiltakozás volt, amit az RMDSZ, az EMNT és az MPP közösen szerveztek meg. Lokodi Edit Emőke, a Maros megyei tanács elnöke sajnálattal állapította meg, hogy a romániai magyar felsőoktatás területén még mindig harcolni kell a jogokért. Emlékeztetett arra, hogy egykor a marosvásárhelyi orvosi egyetemen még magyar nyelven folyt az oktatás, később döntöttek úgy, hogy román nyelven is tanítanak, ma pedig ott tartunk, hogy a magyar nyelvű oktatás elsorvasztása ellen kell harcolni.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, az Európai Parlament alelnöke úgy fogalmazott: a szabadságharc hőseinek emléke a ma emberét is kötelezi arra, hogy mindig kiálljon a szabadság mellett. Utalt 1956-ra, de elsősorban az 1989-es romániai forradalomra. Ez utóbbinak a szellemiségét még mindig meg kell védeni, most éppen a magyar felsőoktatás terén – tette hozzá. – Ne hagyjuk, hogy a magyar felsőoktatás ügye áldozatául essen a továbbélő nacionálkommunizmus vértelen támadásának, a többségi politika agresszivitásának – hangsúlyozta az EMNT elnöke.
Az EP alelnöke visszautasította Marius Paşcan Maros megyei prefektusnak azt a vádját, miszerint a MOGYE magyar tagozatáért szervezett megmozdulás „provokáció” lenne. Felhívta Paşcan figyelmét arra, hogy a gyülekezési jog, a szólásszabadság csak a diktatúrákban nevezhető „provokációnak”. Örömmel vette tudomásul, hogy a tanügyminisztérium az oktatási törvény tiszteletben tartására szólította fel az egyetem szenátusát.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke beszédében azt tekintette az aradi vértanúk legfőbb üzenetének, hogy össze kell fogni, fel kell sorakozni egy eszme mögé. Felhívta a figyelmet: ha az RMDSZ nem lenne a parlamentben és a kormányban, nem születhetett volna meg az oktatási törvény.
A megjelentek között 1500 piros, fehér és sárga szegfűt osztottak ki. A résztvevők az egyetem épülete elé vonultak, és a virágokat az intézmény kerítésére tűzték, a sárga szegfűt a román oktatás, a fehéret a magyar oktatás, a pirosat pedig a szabadságért kiontott vér jelképeként.
Szabadság (Kolozsvár)

Nem alkuszunk! – Eredményes magyar összefogás a magyar ügyért
Országos központi rendezvényként kezelte az október 6-i marosvásárhelyi megemlékezést az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt, hiszen az aradi és a székely vértanúk előtti tiszteletadás mellett a magyar orvosképzés elsorvasztása ellen is szükség volt és van az összefogásra.
A három romániai magyar politikai alakulat által, a postaréti vesztőhelynél megtartott rendezvény a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatát ért törvényellenességekkel szembeni tiltakozás jegyében zajlott. Mint ismeretes, az egyetemi szenátusban kétharmados többséggel rendelkező román pedagógusok a magyarság számára az eddiginél is kevesebb mozgásteret biztosító chartát szavaztak meg. A több hónapja tartó, széleskörű tiltakozás eredményre vezetett: a tanügyminisztérium csütörtökön átiratban szólította fel az egyetem szenátusát, hogy maradéktalanul érvényesítse a multikulturális jelleget a felsőoktatási intézmény chartájában. Az október 6-i rendezvény szónokainak központi gondolata ebből kifolyólag a romániai magyar oktatást érintő diszkrimatív intézkedések voltak. Beszédet mondott többek között Tőkés László EMNT-elnök Csegzi Sándor RMDSZ-es alpolgármester, Lokodi Edit Emőke, a Maros megyei tanács elnöke, Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul, Portik Vilmos, az EMNT Marosszéki Szervezetének elnökségi tagja, Kelemen Ferenc, a Maros megyei MPP elnöke.
„Nem engedhetünk a ’48-ból, az ’56-ból, a ’89-ből. A tiltakozás helyes és méltó, hogy ilyenformán vállaljuk elődeink hőstetteit, és ekképpen folytatjuk szabadságharcukat. A vértanúk életükkel fizettek a szabadságért, és a magyar nyelvű oktatásért is, ezért nem hagyhatjuk, hogy a továbbélő nacionálkommunizmus érvényesüljön. Miközben Marosvásárhelyen, a Fekete Március városában Guşă- és Păunescu-szoborral hadakozunk, addig Sopron megelőzött, és szobrot állított Sütő Andrásnak. Mi most Sütő András kivert szemével nézzük a világot, de megmaradt szemével is éberen figyelnünk kell, és nyilvánvalóvá tenni: nem alkuszunk, békés küzdelmünket tovább folytatjuk. Marius Paşcan prefektus szerint provokáció a mai tiltakozás, de üzenem neki: a gyülekezési jog, a szólásszabadság érvényesítése csak diktatúrában számít provokációnak. Inkább a törvény félreértelmezése és a jogaink csorbítása számít provokációnak. Nem mi, hanem ők provokálnak. Mérsékelt és óvatos köszönetet mondok a tanügyminiszternek, hogy elrendelte az orvosi egyetem chartájának a helyreállítását, de ez nem természetszerűen, önmagától történt meg, és az időpont sem véletlen. A magyar összefogás meghozta első gyümölcsét”– fogalmazott az EMNT elnöke, az Európai Parlament alelnöke, Tőkés László.
Hozzátette, a betegek nyelvi jogainak érvényesülése is sérül a magyar orvosképzés elsorvasztásával, és annak ellenére, hogy 2003. január 29-étől törvény tiltja a betegek hátrányos megkülönböztetését és az ország hivatalos nyelve ismeretének hiányában kötelező a beteggel anyanyelvén beszélni, ez még mindig nem valósul meg maradéktalanul. „Ez a régió csak akkor lesz sikeres, ha összefogunk. Kezetfogunk az RMDSZ-szel és az MPP-vel, mert mindenki a mi nemzetünk része. Harcoljatok a fiatalokért, az egyházatokért, az iskolátokért, ne féljetek tőlük”– szólt az egybegyűltekhez Tőkés László, majd a 1500 szál szekfűt helyeztek el a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem kerítésén; fehéret a magyar nyelvű oktatásért, sárgát a román nyelvű oktatásért, vöröset pedig a 13 aradi – Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Láhner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác, Vécsey Károly – és a 3 székely – Török János, Gálffy Mihály, Horváth Károlyra – vértanú kiontott véréért.
erdon.ro

MOGYE: újabb kirohanás a magyar főintézetek létrehozása ellen
Ezt üzeni a politikusoknak a Szociálliberális Unió (USL) nevében dr. Morariu Silviu, a Konzervatív Párt marosvásárhelyi szervezetének alelnöke. Szeparatista törekvések bátorításával vádolja a politikusok egy részét dr. Butuc Ovidiu, a Nemzeti Liberális Párt megyei alelnöke. „Erősítésként” a Szociáldemokrata Párt egészségügyi szakosztályának vezetője, dr. Buicu Florin is kijelentette, elfogadhatatlan a politikum beavatkozása az oktatásba.
Az USL megyei szervezetének tegnapi sajtótájékoztatóján a fent említett felszólalók ismét aggodalmukat fejezték ki a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) sorsával, az itt tanuló egyetemisták jövőjével kapcsolatosan. Miközben a kormánypártok politikusait ostorozták az új tanügyi törvény megszavazása miatt, a szög kibújt a zsákból: nincs szükség magyar főintézetek létrehozására, nem szakítható kettőbe a MOGYE, sem pedig a Rohammentő-szolgálat (ahol például a gyakorlat egy részét végzik a hallgatók), sőt a betegek sem különíthetők el nemzetiségük szerint.
Dr. Butuc Ovidiu, aki a Nemzeti Liberális Párt kormányzása idején került a megyei sürgősségi kórház élére, kijelentette, a politikának nincs helye az egyetemek életében, majd hozzátette, a szeparatista törekvések ellen emel hangot. Érthetetlennek nevezte, hogy a tanügyminiszter „az RMDSZ politikai parancsát teljesíti, annak a törvénynek a be nem tartására buzdítva, amit mellesleg ő is megszavazott”, figyelmen kívül hagyva az alkotmány előírásait és feszültséget keltve Marosvásárhelyen. Röviden ismertette a 2011. évi 1-es tanügyi törvény különböző cikkelyeit, a magyar főintézetek létrehozását előíró 135-ös, az egyetemi autonómiára vonatkozó 123-as, majd a szenátus hatáskörét megszabó 133-as cikkelyeket, arra a joggyakorlatra hivatkozva, miszerint a cikkelyek sorrendben alkalmazandók, azaz a 133-ast kell figyelembe venni, mert az megelőzi a 135-öst. „Mi lenne, ha holnaptól csak a tatároknak nyitnának fodrászüzletet? Miért, ők nem tudnának ott nyiratkozni, ahol a románok is teszik?! Mi a MOGYE-n együtt akarunk tanulni!” – jelentette ki Butuc. Dr. Buicu Florin érdekes eszmefuttatásának lényege kimerült abban az aggodalomban, miszerint a gyakorlatot magyar nyelven tanuló hallgatók nem fognak tudni megfelelően kommunikálni a páciensekkel.
„Egy kórterembe belépő orvos csak a román vagy csak a magyar beteget látja majd el?!” – hangzott el a kérdése, de aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy egy esetleges értékelés milyen minősítést biztosítana a két főintézettel működő egyetemnek, arra célozva, hogy a magyar főintézet „visszahúzná” a MOGYE-t a rangsorolásban.
Dr. Morariu Silviu diavetítést mutatott be A különválás keresztapái címmel, amelyben az államfőtől kezdve a kormányfőn keresztül a Maros megyei képviselőkig és szenátorokig mindenkit felelőssé tesz a szeparatista megnyilvánulásokért a MOGYE-n. A „poéta prefektust”, Marius Paşcant ironikusan a nemzet költőjének nevezve, verseiből idézett vezető politikusokra vonatkoztatott becsmérlő kijelentéseket, Doru Oprişcan képviselőről azt mondta, két kézzel szavazta meg a törvényt, másokról pedig azt állította, kérdésére letagadták, hogy megszavazták a tanügyi törvényt, illetve azt mondták, ittasan szavaztak. Morariu szerint egyrészt „nem kell szögesdrótot emelni a szakoktatásban”, másrészt „a MOGYE emberi és anyagi erőforrásai oly korlátozottak, hogy nem engedi meg a két főintézet fenntartásának luxusát”. „El a kezekkel a MOGYE-ról!” – üzente végül a politikusoknak a Konzervatív Párt helyi vezetője. Ovidiu Butuc pedig a sajtótájékoztató végén kifejtette: egyetért mindenben azzal, amit a MOGYE szenátusa dönt.
Antalfi Imola
Erdély.ma

MOGYE: nem a miniszteri kérésre
Nem teljesíthetők a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) chartájának átírására vonatkozó kérések, mivel a tanügyminisztérium által javasolt elképzeléseket a szenátus nem hagyná jóvá – vélekedett Constantin Copotoiu, az egyetem rektora az Agerpres hírügynökségnek adott interjújában.
Hozzátette: a dokumentumot hatályos törvények alapján alkották meg, az elképzelések szerint pedig olyan előírásokkal kellene kibővíteni, amelyek sem a törvénnyel, sem az egyetemi autonómia elvével nem egyeznek. Az intézményvezető úgy véli, a politikai szférának nem kellene beleavatkoznia a MOGYE problémáiba, ezzel ugyanis sérül az új tanügyi törvényben előírt intézményi autonómia. A magyar tagozat külön megszervezett évnyitójával kapcsolatban kifejtette: az érintettek etikai hibát követtek el a döntés meghozatalával.
„A magyar vonal akár hetente szervezhetne ilyen jellegű rendezvényt, a hivatalos évnyitót azonban együtt kellett volna megünnepelnünk. Természetes, hogy mindannyian szembesülünk hiányosságokkal, a román tanárok és diákok csakúgy, mint magyar társaik, de vannak bizonyos általános érvényű elvárások, amelyek mindenkire vonatkoznak” – részletezte a rektor. Hozzátette: noha a február 9-én hatályba lépett tanügyi törvény előírja, hogy a megfelelő életkort betöltött oktatókat azonnal nyugdíjazni kell, az egyetemről mégsem távolítottak el egyetlen tanárt sem. „A nyugdíjazott pedagógusoknak megadtuk a lehetőséget, hogy továbbra is taníthassanak, órabér alapú bérezés ellenében, az intézmény vezetősége ugyanis nem találta elfogadhatónak az érintettek azonnali elbocsátását. A minisztériumtól egyértelmű utasítást kaptunk: ha nem küldjük őket nyugdíjba, a törvény előtt kell felelnünk. A román tagozat esetében is ugyanígy jártunk el” – mutatott rá a professzor.
„Sok az akadály”
Mint mondta, a tanerők hiánya is mindkét tagozaton problémát jelent, leginkább a fogorvosi és gyógyszerészeti szakon. „Az utóbbi 8 évben minden, a magyar tagozat által kérvényezett állást meghirdettünk, annak ellenére hogy a törvény szerint nem lehet etnikai különbséget tenni a felvételizők szempontjából. Idén hat hely maradt üresen a magyar vonalon, sokan részt sem vettek a versenyvizsgákon, a megjelentek pedig nem tettek eleget az elvárt feltételeknek” – magyarázta a rektor. Hangsúlyozta: több kollégájával együtt javasolta egy olyan magyar vonal létrehozását, ahol minden elméleti és gyakorlati óra a kisebbség nyelvén zajlik, ennek eldöntése azonban az egyetem vezetősége és a szenátus feladata, akik nem értettek egyet az elképzeléssel.
A rektor mindemellett úgy véli, a magyar vonal létrehozásának számos más akadálya is van. „Elképzelhetetlen, hogy minden magyar diák saját nyelvén tegye le a doktori vagy rezidensvizsgáját, egyszerűen nem rendelkezünk megfelelő számú szakemberrel, akik a kisebbségi hallgatókkal foglalkozni tudnának. Mindemellett egy külön tagozat infrastrukturális beruházást is feltételez, amelyre jelenleg szintén nincs fedezet. Ezenkívül egy romániai orvos kénytelen a többség nyelvén megtanulni a szakkifejezéseket, csakis így tudja később gyakorolni a szakmáját” – vélekedett Copotoiu. Hozzátette: az etnikai megosztással történő felvételizés sem megoldható, így ugyanis mind a magyar, mind a román diákok esetében fennállna a hátrányos megkülönböztetés lehetősége.
Az egyetem szenátusi bürójának tegnap délután megtartott heti ülésén, mint megtudtuk, nem került szóba a miniszteri utasítás és az esedékes chartamódosítás. Ez egyébként nem is a szűk vezetőség feladatköre. „A rektor kezében a döntés, neki kellene összehívni a szenátust. Lehet húzni az időt, egy-két hetet még halogatni az ügy intézését, de a végtelenségig ez nem mehet így. Gondolom, egy miniszter által aláírt utasítást csak nem lehet semmibe venni – még nálunk sem” – fejtette ki a Krónikának Nagy Örs, a MOGYE rektorhelyettese, hozzátéve, az, ami a marosvásárhelyi egyetemen történik , már egy dél-amerikai szappanoperánál is rosszabb.
Morariu az ittas PDL-seket okolja
Az ügy kapcsán a román ellenzéki pártok tegnap Marosvásárhely fekete márciusát megelőző és követő diskurzussal rukkoltak elő. Közös sajtóértekezletükön a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Konzervatív Párt (PC) orvos-politikusai a szeparatizmus bátorításával, az egyetem kettészakításával, a román és magyar diákok, betegek, illetve kórházak szétválasztásával vádolták meg a Demokrata-Liberális Párt (PDL) és az RMDSZ helyi és országos vezetőit. Silviu Morariu, a PC első alelnöke egyenesen hazugoknak, prostituáltaknak, képmutatóknak nevezte a nagyobbik kormánypárt politikusait, név szerint Traian Băsescu államfőt, Emil Boc miniszterelnököt, Daniel Funeriu oktatásügyi minisztert, Toader Strojan és Doru Oprişcan Maros megyei parlamenti képviselőket. Ugyanazokkal a jelzőkkel illette a PDL országos alelnökét, Dorin Florea marosvásárhelyi polgármestert és Marius Paşcan Maros megyei prefektust is.
„Ők a felelősek a kialakult helyzetért. Most azzal védekeznek, hogy lényegében nem is támogatták az egyetem kettészakítását, vagy részegek voltak, amikor dönteni kellett” – jelentette ki Morariu, aki 1990-ben a MOGYE-n működő román diákliga vezetőjeként egyike volt azoknak, aki a kisebbségi jogok ellen szólaltak fel. Kérdésünkre, hogy a felsoroltak közül ki az, aki megvallotta, hogy ittas volt, amikor a magyar oktatás ügyét támogatta, a PC orvos-politikusa meghátrált, mondván, hogy ezt tőlük kell megkérdezni. A konzervatív vezető viszont kijelentette: a politikumnak nincs joga beleszólni az egyetem ügyeibe és ráerőszakolni álláspontját a szenátusra. „El a lábakkal a marosvásárhelyi egyetemről, nyomorultak!” – üzente a kormánypárt képviselőinek Silviu Morariu.
Butuc a tatároktól is tart
Szintén a 90-es évek elején, a hajdani Vatra Românească, valamint a szélsőséges szervezetet támogató hatalom részéről lehetett olyasmiket hallani, hogy a magyarok előbb külön egyetemet, majd külön kórházat, később talán külön járdákat akarnak maguknak. A retrográd szólamokat a tegnap Ovidiu Butuc, a PNL Maros megyei alelnöke és Florin Buicu, a PSD vezetőségi tagja ismételték meg. A két orvos szerint a MOGYE-n kialakult konfliktus akár odáig fajulhat, hogy amennyiben anyanyelvükön tanulnak, a leendő magyar orvosok csak magyar pácienseket óhajtanak vagy tudnak kezelni. Kérdésünkre, hogy miért nézik retardáltnak azt a kisebbségi egyetemistát, aki képes elvégezni egy nehéznek tartott, hatéves egyetemet, Buicu kifejtette, hogy szerinte nincs gond a magyar fiatalok értelmi képességeivel, csakhogy ha eddig románul tanultak, ezentúl is megtehetnék.
„Értsék meg: mi együtt akarunk dolgozni. Nem akarunk szeparatizmust. Mert lehet, hogy holnap jönnek majd a tatárok, és külön tatár fodrászüzletet kérnek” – jelentette ki Ovidiu Butuc. A PNL alelnöke hozzáfűzte: amennyiben a kormánynak sikerül rávennie a MOGYE szenátusát a charta módosítására, a liberális párt pert indít a Boc-kabinet ellen.
Kőrössy Andrea, Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Intés a MOGYE-rektornak
„A MOGYE működése lehetetlenülhet el, ha az egyetemi szenátus nem tartja be az oktatási minisztérium 16 pontos átiratában foglaltakat, és nem teszi lehetővé a magyar intézetek létrehozását” – nyilatkozta lapunknak Veres Valér.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes felsőoktatásért felelős tanácsosát annak kapcsán kérdeztük, hogy Constantin Copotoiu, az egyetem rektora hétfőn úgy nyilatkozott az Agerpres hírügynökségnek: biztos benne, hogy a szenátus nem fog hozzájárulni a felsőoktatási intézet működését meghatározó charta módosításához olyan módon, ahogyan azt az oktatási tárca legutóbb kérte.
Mint ismert, a tanügyminisztérium múlt héten szólította fel a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetem szenátusát, járuljon hozzá az egyetemi reformnak megfelelően a magyar intézetek létrehozásához.
Az egyetem magyar oktatói, diákjai és civil szervezetek hónapok óta követelik a kisebbségi jogokat tiszteletben tartó intézményi reformot. Az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban Copotoiu is elismerte, hogy az egyetem multikulturális besorolására való hivatkozással kérhető a magyar intézetek létrehozása, de a MOGYE rektora szerint a felsőoktatási törvény 135-ös számú paragrafusa, amelynek alapján a magyar érdekképviselet és a tanügyminisztérium is megfogalmazta elvárásait, „alkotmányellenes és sérti az egyetemi autonómiát”.
Veres Valér a rektor állásfoglalásával kapcsolatban elmondta: ha a szenátus nem tesz eleget az oktatási minisztérium előírásainak, akkor a szaktárca nem ellenjegyzi az egyetemi Chartát, és így előbb-utóbb az egyetem működése lehetetlenülhet el: zárolhatják például a számláit vagy eleshet az állami támogatásoktól. Copotoiu azonban úgy véli: a chartát – a legutóbb jelzett módosítások kivételével – már elfogadta a minisztérium, tehát már jogerőre lépett.
„A szaktárca elvárásairól ettől függetlenül természetesen hajlandóak vagyunk tovább tárgyalni” – tette hozzá a rektor. A MOGYE vezetője kifejtette: az utóbbi években jelentősen romlott a magyar diákok felvételi eredménye, és a magyar oktatók tudományos teljesítménye is elmarad a román kollégákétól.
Marius Paşcan Maros megyei prefektusnak a marosvásárhelyi felsőoktatási intézmények (a MOGYE, a Művészeti Egyetem és a Petru Maior Egyetem) összevonásával kapcsolatos felvetését Copotoiu az interjúban tévesnek nevezte. A rektor szerint a fúzió nem egyeztethető össze a bolognai folyamat alapelveivel. A MOGYE azonban már megkezdte a tárgyalásokat a Kolozsváron, illetve Iaşi-ban működő orvosképző intézetekkel: szakmailag csak ezekkel az egyetemekkel képzelhető el bármilyen együttműködés.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Hagymakupolás honfoglalás – Nyomásgyakorlás a nyárádszeredai telekvita ügyében
Egyenként több ezer eurós nagyságrendű kártérítést követel a nyárádszeredai tanács tagjaitól a Maros megyei prefektus.
Marius Pascan, Maros megye prefektusa a múlt héten egyenként beperelte a Nyárádszeredai Tanács tagjait, számszerint tizennégyet, azzal az indokkal, hogy nem hajtották végre azt a bírósági végzést, amely felszólította az önkormányzatot, hogy a Nyárádszereda főterén lévő 1022 négyzetméteres, az ortodox egyház tulajdonában lévő telket vegyék ki a közterületi leltárból.
A tanácsosok november 3-án kapták kézbe a törvényszéki idézést, amelyben Marius Pascan a bírósági végzés dátumától számított időszakra egyenként megközelítőleg 6000 euró értékű kártérítést követel a 13 tanácsostól, illetve Tóth Sándor alpolgármestertől.
A tárgyalás november 25-én lesz a Marosvásárhelyi Táblabíróságon, ítélet még ugyanazon napra várható. Tóth Sándor képtelenségnek, ugyanakkor megengedhetetlen nyomásgyakorlásnak és zsarolásnak nevezte a prefektus lépését, véleménye szerint a lépés egyértelmű célja megfélemlíteni a tanácsosokat annak érdekében, hogy a későbbiekben az ortodox egyház számára kedvező döntést hozzanak. Mint ismeretes, a nyárádszeredai tanács és az ortodox egyház közötti perben a marosvásárhelyi táblabíróság az ortodoxok javára döntött, kimondva, hogy a román egyház által a 90-es évek elején telekeltetett 1022 négyzetméteres központi területet közterületből – ahogyan ez ma az önkormányzat leltárában szerepel – át kell minősíteni magántulajdonná, és át kell adni az egyháznak. A tanács azonban nem adott helyt a felszólításnak, arra hivatkozva, hogy a bírósági vegzés nem állapítja meg, hogy az említett terület az önkormányzat által birtokolt, közterületként szereplő területen belül helyezkedne el, következésképp az önkormányzatnak nem áll módjában leválasztani erről a kért területet.
Tóth Sándor elmondta, a parcella, amelyre az ortodox egyház jogot formál, egy 2002-ben hozott kormányrendelet értelmében parknak minősül, a hatályos törvény szerint pedig ennek a rendeltetését az önkormányzat nem változtathatja meg.
Hozzátette: jogi szempontból fölöttébb különös az, hogy a prefektus nem az önkormányzatot, hanem személy szerint a tanácsosokat próbálja felelősségre vonni, a pénzbeni kártérítési igény pedig egyértelműen arra mutat, hogy a prefektus lépése valójában nem a kérdés rendezésére, hanem a magyar tanácsosok megfélemlítésére és ellehetetlenítésére irányul. – Mi határozottan elítéljük a prefektus ezügyben tanúsított magatartását, és úgy látjuk, hogy az ilyen nyomásgyakorlás nemhogy közelebb, de egyértelműen távolabb visz az évek óta húzódó ügy rendezésétől – szögezte le Nyárádszereda alpolgármestere.
Erdély.ma

Kapitulált Nyárádszereda az ortodox egyház előtt
A nyárádszeredai tanács a elismerte: az ortodox egyházé az az 1022 négyzetméteres terület, amely jelenleg a Maros megyei város központjában elterülő park része.
Ezt a döntést azt követően hozta a tanács, hogy Marius Pascan prefektus beperelte az önkormányzati képviselőket, mert a jelzett egyházi telket közvagyonként tartották nyilván.
A prefektus pénteken megígérte, a hétfői tárgyaláson visszavonja a feljelentését.
Tóth Sándor alpolgármester szerint ez még nem jelenti azt, hogy Nyárádszereda központjában megépül az oda tervezett ortodox templom.
„A park egy kisebb része mostantól az ortodox egyház tulajdonát képezi, de ez nem jelenti azt is, hogy oda templom épülhet” – nyomatékosította az alpolgármester, aki szerint a vitatott terület a zöldövezetekre vonatkozó törvény alapján továbbra is zöldövezetnek minősül, tehát attól függetlenül, hogy az kinek a tulajdonát képezi, nem beépíthető.
Marius Pascan a múlt héten átvette azt a tanácsi határozatot, amely alapján a telek kikerül a város tulajdonából, valamint azt az 1100 aláírással megerősített tiltakozást is, amelyben a nyárádszeredaiak visszautasítják, hogy az ortodox egyház és az önkormányzat közötti telekvitában a prefektus gyakorolt korábban nyomást.
A Maros megyei kormánymegbízott válaszában hangsúlyozta: párbeszédre van szükség, a zöld területet – a helyiek kérésének megfelelően – parkként kell megőrizni, de az egyház tulajdonjogát is tiszteletben kell tartani.
„Az lenne a legjobb, ha a felek kiegyeznének, és a tanács egy másik telket biztosítana az egyháznak a templomépítéshez” – javasolta Marius Pascan.
A nyárádszeredai önkormányzat másfél-két évvel ezelőtt a telekcsere-lehetőségét is elképzelhetőnek tartotta, sőt fel is ajánlotta azt a területet, amelyen a régi iskola működik.
Akkor a prefektus ígéretet tett arra, hogy kormánypénzekből támogatják az új iskola bővítését, kárpótlásul a régi lebontásáért, de végül a tranzakcióból lett semmi, a tanács pedig visszavonta a telekcserére vonatkozó határozatát.
MTI, Manna.ro

Továbbra is szereptévesztésben a MOGYE szenátusa
Lesöpörték az oktatási miniszter javaslatait
Tegnapelőtt délután újabb ülést tartott a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusa, amelyen ezúttal a magyar szenátusi tagok is jelen voltak. A napirendi pontok között szerepelt az oktatási minisztérium jogügyi osztályának a javaslatcsomagja, Daniel Funeriu oktatási miniszter aláírásával. Ebben újólag arra figyelmeztetik az egyetem szenátusát, hogy a felsőoktatási intézmény szervezési és működési szabályzatát igazítsák a tanügyi törvény előírásaihoz, ha azt szeretnék, hogy a minisztérium elfogadja a chartát. A javaslatok között konkrét utalás történik arra, hogy be kell tartani a törvény előírásait a magyar tagozat létrehozására, a magyar nyelvű záróvizsgák megszervezésére, a magyar tagozatot alkotó főtanszékek létrehozására, illetve a meghívott vendégtanár státusra vonatkozóan. A szenátus román többsége, egyetlen pont kivételével, ezúttal is elvetette az oktatásügyi minisztérium jogi osztályának a figyelmeztetését. A hangulatot a román diákszövetség képviselői teremtették meg, akik felolvasták Cornel Brişcaru, a szociáldemokraták megyei szervezete titkárának a nyílt levelét. A magát jogásznak nevező politikus az egyetemi autonómia megsértésének nevezi azt a tényt, hogy az oktatási miniszter a törvény előírásainak a betartására figyelmezteti a felsőoktatási intézményt. Eközben a MOGYE szenátusának román többsége pedig éppen arról mutat példát, hogy egyetemi körökben nem kötelező a törvény betartása.
A szenátusi ülésen ismertették a főtanszékek megválasztott vezetőségét, amelyekben a magyar tanárok számarányának megfelelő helyeket üresen hagyták. A román többség azt is megszavazta.
Megfelel a törvény szellemének
A történtekre reagált Kincses Előd ügyvéd is, aki peres úton szeretné elérni, hogy a MOGYE szenátusát a törvény előírásainak a betartására kötelezzék. Véleménye szerint a december 6-i minisztériumi átirat megfelel a törvény szellemének az önálló magyar tagozat megteremtését illetően.
Cornel Brişcaru levelével kapcsolatosan azt nyilatkozta, hogy a PSD megyei titkára valószínű régen olvasta a tanügyi törvényt, egyébként tudnia kellene, hogy az egyetemi autonómiát csak a törvény betartásával lehet gyakorolni.
– Brişcaru úr szolgálatos nemzetvédőként valószínű nem ismeri az egyetem történetét sem, ahol 1962-ig magyar nyelven képeztek orvosokat, akik az egész országban, s „moldvai száműzetésük” idején is minden beteget közmegelégedésre láttak el, nem is beszélve a külföldön elért sikerekről. A nyílt levél írója szerint, akik most a román betegeket féltik, megfeledkeznek a betegjogokról, pontosabban arról, hogy vegyes lakosságú vidéken minden betegnek joga lenne az anyanyelvén történő orvosi ellátáshoz. Véleménye szerint az lenne természetes, hogy a többségi orvosok is használni tudják a kisebbségek nyelvét a beteggel való kommunikációban, ahogy Katalóniában (hogy ne menjünk messzire!) és más országokban is előírják – tette hozzá Kincses Előd.
Cornel Brişcaru vádjai
Cornel Brişcaru jogász nyílt levelében az egyetemi autonómia megsértésével vádolja a tanügyminisztert, aki a tárca legutóbbi átiratában felkéri a MOGYE szenátusát, tartsa tiszteletben az oktatási törvény előírásait. Ugyanakkor Brişcaru kijelenti: „Azok, akik a MOGYE megosztását szorgalmazzák, a PDL támogatását élvezik.
A továbbiakban kijelenti, hogy az RMDSZ, az EMNT és Tőkés László szintén ezt a szeparatizmust szorgalmazza, és csupán a MOGYE szenátusának van „gerince határozott nemet mondani a jelenlegi hatalom szeparatista szándékaira”.
Ezért több kérdést intéz a hatalomhoz:
1. „A szeparatista politikum javasolni fogja, hogy a jövőben a MOGYE magyar egyetemmé váljon? Az RMDSZ nyomására ezt fogja kérni a tanügyminiszter a MOGYE szenátusától?
2. Dorin Florea, a PDL alelnöke miért nem közölte a marosvásárhelyiekkel, hogy ezt a politikai döntést a PDL országos politikai bürója hozta meg, elfogadva az RMDSZ feltételeit azért, hogy kormányon maradhasson?
3. Ilyen körülmények között hogyan tüntethette ki Marius Paşcan prefektus a Felfalui fibulával a szeparatisták egyik vezetőjét, Szabó Béla egyetemi tanárt?
4. Mostanáig a szeparatisták hangja csak Vásárhelyen hallatszott, a PDL alelnöke, Dorin Florea által vezetett városban. Mára már egész Európa hangos tőle Tőkés Lászlónak köszönhetően. Vajon miért nem magyarázhatták el a román tanárok, hogy a gyakorlatokat nem végezhetik magyarul…? Vajon egy román beteget nem lehet majd beutalni egy olyan kórházi osztályra, ahol magyar diákok folytatnak gyakorlatot, s nem tudja majd elolvasni a saját kórlapját, mert magyarul lesz megírva?
5. Miért kell szétválasztani az egyetemet, miért nem tanulhatnak a román diákok, csak azért mert magyar nyelven adnak elő olyan szakemberektől, mint Nagy Örs, Gábos József, Incze Sándor professzorok vagy Frunda Orsolya? Vagy miért ne tanulhatnának a magyar diákok olyan román oktatóktól, mint Constantin Copotoiu, Horatiu Suciu, az egyetlen szívsebész Romániában, aki gyermekeken végez szívműtétet vagy Dan Dobreanu.
6. A jelenlegi helyzetben a Bolyai Bizottság nyilvánosan bojkottra szólítja fel a MOGYE magyar tanárait és diákjait. Az állami intézmények miért nem szankcionálják ezt a fajta magatartást? – teszi fel a kérdést Cornel Brişcaru, kijelentve, hogy a kormánypártnak fel kell vállalnia ezekre a kérdésekre a válaszokat, illetve az oktatásnak az eddigi módon kell folytatódnia az orvosin, érvényesülnie kell az egyetemi autonómiának, illetve, hogy a politikumnak nincs keresnivalója az egyetemi oktatásban.
Népújság (Marosvásárhely)

Meggyalázott forradalmi emlék: szemétbe került a magyar nyelvű márványtábla
Az 1989-es forradalom meggyalázásának és a mártírok semmibevételének tartják a Maros megyei hatóságok viselkedését a huszonkét évvel ezelőtti decemberi események szenvedő alanyai. A forradalmárszervezetek vezetői azok után nyilatkoztak így a Krónikának, miután lapunk felfedezte, hogy az áldozatok emlékére évekkel ezelőtt készült magyar nyelvű márványtábla nem hogy nem került a prefektúra homlokzatára, de kettétörve, egy lépcső alatt, a szemétlapát és a seprű mellett hányódik.
Hányatott sors. Soha nem helyezték ki a Maros megyei prefektúrára a magyar nyelvű emléktáblát
Sosem helyezték ki
„Köszönet és hála az 1989. decemberi román forradalom harcosainak, örök dicsőség 1989. december 21. mártírjainak” – ez a szöveg áll azon a márványtáblán, amelynek évekkel ezelőtt fel kellett volna kerülnie a Maros megyei önkormányzat és a prefektúra által közösen használt épület homlokzatára. A márványlapot nemcsak hogy nem helyezték a főbejárat melletti falon álló román nyelvű tábla mellé, de ismeretlen tettesek kettétörték azt, és a szemétbe hajították. A tönkretett táblára teljesen véletlenül bukkantunk rá, amikor Marius Paşcan prefektusra várakozva, az évszázados szecessziós épület zegzugait fürkésztük. A szöveggel a falnak támasztva, a takarítónő kellékei mellett, a seprű és a szemétlapát társaságában, a harmadik emeletre vezető lépcső alatt hevert.
Senki nem tud semmit
Tudván, hogy ezelőtt tíz évvel az egykori szociáldemokrata prefektus kabinetfőnökének irodájában porosodott, a jelenlegi kabinetfőnökhöz fordultunk. Mircea Munteanu meglepődve vette tudomásul a tábla létét. „Életemben nem láttam a táblát. Amikor átvettem az irodát, itt biztos nem volt” – jelentette ki Marius Paşcan prefektus tanácsosa. Hasonlóan nyilatkozott a szomszédos helyiségben dolgozó titkárnő és a sajtószóvivő is. Bárczi Győző alprefektus sem tudott a márványtábla létéről. Ő azonban úgy véli, még ha egyben is lenne, nem kellene felaggatni a homlokzatra, inkább a többit kellene eltávolítani. Ezek nagy része a magyarságot sértő történelmi hamisításokat tartalmaznak. Miután Marius Paşcant is sikerült meglepnünk a lépcső alatti látvánnyal, a kormánymegbízott megígérte, hogy utánanéz, honnan és miként kerülhetett oda a tábla.
„Semmibe vesznek, meggyaláznak”
Annak ellenére, hogy a December 21. Mártírváros Egyesület székhelye is ugyanabban az épületben található, a forradalmárszervezet tagjai sem tudtak a széttört tábláról. Hamar Alpár Benjámin azok után szedte össze a szemétből, és vitte be az irodájába a márványlapot, miután lapunk értesítette a hollétéről. „Tudtam, hogy valahol kell lennie egy táblának, amely a számos ígéret ellenére soha nem került ki a falra. Azt viszont nem hittem volna, hogy valakit annyira is zavar, hogy eltörje. Bárczi Győző alprefektus azt mondta, hogy csak az épület üzemeltetőjének engedélyével vehetem el a szemétlapát mellől, én viszont úgy döntöttem: lehozom az irodánkba, innen biztos nem tűnik el” – mondta el lapunknak Hamar Alpár Benjámin, miután biztonságba helyezte a márványlapot. Továbbá hozzáfűzte: kérni fogja a megyei önkormányzattól és a prefektúrától a törött vagy kicserélt tábla kihelyezését.
„Ezért éhségsztrájkolhattam annak idején!” – háborodott fel a hír hallatán Vasile Francisc Ilcu, a Memorial ’89 Marosvásárhely Mártírváros Egyesület alapító elnöke. A középkorú forradalmár évekkel ezelőtt hetekig tiltakozott amiatt, hogy a hatóságok nem engedélyezik a magyar nyelvű tábla kihelyezését a román nyelvű emlékmű mellé.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Mostoha a magyar?!
Igaz, hogy csak három nap telt el, amióta Kerekes Károly parlamenti képviselő írásban jelezte Maros megye főispánjának, Marius Pascannak, hogy a prefektúra hivatalos honlapján kizárólag román nyelven jelentetnek meg közérdekű, tájékoztató jellegű információkat, de ez idő alatt legalább annyi történhetett volna, hogy abban a megyében, amely lakosságának fele magyar anyanyelvű, a törvényesség őre elrendelje annak kiírását, hogy a magyar változaton dolgoznak.
Kerekes Károly levélben jelezte a főispánnak a helyhatósági törvény kisebbségi anyanyelvhasználatra vonatkozó cikkelyeinek be nem tartását, amit a megye magyar lakosságával szembeni diszkriminációnak minősített, és kilátásba helyezte, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul.
Furcsa, hogy éppen a főispán hagyja figyelmen kívül a 215-ös helyhatósági törvény vonatkozó cikkelyeit, akinek pedig biztosítania kellene a törvénynek megfelelően az anyanyelv használatát. Aki például rászólhatna a helyi önkormányzatokra is, hogy honlapjaikon legalább három nyelven – köztük a 20 százalékot elérő kisebbség nyelvén mindenképpen – legyenek hozzáférhetők a közérdekű közlemények.
A Maros Megyei Tanács weboldalán például a magyar nyelvre kattintók megállapíthatják, megállt az idő: az elnöki eseménynaptár szerint az elnök asszony 2005. január 6-án rendelkezett utoljára, vagy a határozattervezetek jegyzékén például az idei szeptemberi az utolsó. Ugyancsak e honlapról leolvasható, hogy a megye hét váro-sából öt, a 91 községéből 29 (!) működtet weboldalt. A megyei tanács honlapjára feltöltött címek közül szemelgetve megállapítható, a magyar többségű községek sem jeleskednek a kétnyelvűségben. Székelybere weboldalának a magyar változata például egyáltalán nem működik, "A közigazgatás a polgárokért" szlogennel ágáló Vámosgálfalváé sem, Székelyhodos, Backamadaras jelentené a kivételt, de például a törvénytár, a típusnyomtatványok csak románul tölthetők le. Marosvásárhely honlapján számos alcím alatt a "szöveg fordítás alatt" értesítést találjuk.
Önkormányzataink egyrészt nem tartják fontosnak a magyar lakosság megfelelő tájékoztatását, másrészt a turistákra vagy a befektetőkre sem számítanak, ha legalább angol nyelven nem található leírás a településekről, a beruházási lehetőségekről – erre gondolhatunk a fentiek alapján. Egy biztos: anyanyelvhasználatra feljogosító törvényeink kirakatjogszabályok maradnak, ha sem az önkormányzatok, sem a polgárok nem élnek velük.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Gábor Áron-díj magyar ET-képviselőknek
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése magyar küldöttségének tizennégy tagja kapja idén az autonómia ügyében nyújtott támogatásért a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által adományozott Gábor Áron-díjat.
"Az SZNT Állandó Bizottsága úgy döntött, a Gábor Áron-díjat – az egyetlen kitüntetést az idei évre – a magyar küldöttségnek adjuk. A díj átadására jövő év első felében kerül sor, amikor Székelyföldre látogatnak" – mondta el Izsák Balázs, az SZNT elnöke. A díjat az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének magyarországi tagjai kapják, nem pedig a testület romániai magyar tagjai, mint például Frunda György RMDSZ-es szenátor, pontosított Izsák. "Megegyeztünk, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében képviselik Székelyföld autonómiatörekvéseit. Azóta valamennyi ülésen felvetették a témát, és elérték, hogy az SZNT számára kedvező módosító javaslatokat fogadjanak el a 2011/1832-es határozathoz" – hangzott az SZNT-elnök indoklása. A küldöttségnek sikerült elérnie többek között, hogy az említett határozat szövegében kérjék ajánlás beiktatását, amely "az európai konfliktusok megoldási módozatai között tartja szem előtt az autonóm régiók pozitív tapasztalatait". Az ajánlás a Gross-jelentésen alapszik. Az SZNT legutóbb Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének adományozta a díjat a "székelységnek nyújtott támogatásért". Az SZNT Állandó Bizottságának hét végi nyárádszeredai ülésén a Nyárádszereda főtere és az ortodox templomépítés ügyének legújabb fejleményeiről is tárgyaltak. Mint ismeretes, Marius Paşcan, Maros megye prefektusa a Maros megyei Törvényszékhez beterjesztett keresetében kérte Nyárádszereda város önkormányzata képviselőinek megbüntetését. A fenyegetések terhe alatt a tanács megváltoztatta a határozatot, és ezzel kikerült a város leltárából az a főtéri terület, ahová a 95 százalékban nem ortodox vallásúak által lakott város harmadik ortodox templomát építtetnék fel. Az SZNT állásfoglalásban ítéli el a nyomásgyakorlást, az ortodox egyház érdekeit segítő rejtett kormányzati diszkriminációt, ugyanakkor szolidaritást vállal Nyárádszereda lakosságával, a város valamennyi önkormányzati tisztségviselőjével, elismerve és példaértékűnek tartva eddigi kitartásuk és hűségük magas szintű erkölcsi értékét. A szervezet felszólítja a kormányt, hagyjon fel az asszimilációs, diszkriminatív politika burkolt formáival.
Csinat Samu
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Lefestették a székelymosoni helységnévtáblát
Az önkormányzat ugyanolyan vehemens eljárást vár a prefektustól, mint a szentlőrinci tábla esetében
Január első napjaiban ismeretlen tettesek piros festékkel tüntették el a Székelymoson bejáratánál elhelyezett kétnyelvű helységnévtáblát.
Tóth Sándor, Nyárádszereda alpolgármestere a Népújság kérdésére elmondta: – Karácsony előtt tettük ki ezt a helységnévtáblát, azért, mert az előzőt ellopták még 2009 végén. Január első napjaiban jelezték a helyi rendőrök, hogy piros olajfestékkel teljesen eltüntették a magyar feliratot.
Most megkérdezném azokat, akik a Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatalt és a magyar embereket azzal vádolják, hogy románellenesek, templomellenesek, vagy hogy erőszakkal be akarják olvasztani a románságot, erről mi a véleményük? – tette hozzá az alpolgármester.
Elmondta, hogy amikor az előző táblát ellopták, a prefektus azt kifogásolta, miért nevezik Székelymosonnak, miért nem egyszerűen Moson a település neve, holott kormányrendelet hagyta jóvá ebben a formában. Az önkormányzat is erre hivatkozik, illetve azokra a történelmi feljegyzésekre, amelyek alapján megkérdőjelezhetetlen a Székelymoson elnevezés.
– Ha Székelyföldet nézzük, akkor Székelymoson olyan virtuális határ menti falu, ahol még székelyek laktak. Emellett a lakosság részaránya is kb. 50-50 százalék, tehát megalapozott, hogy magyarul is ki legyen írva a település neve, fogalmazott Tóth Sándor.
Elmondta, hogy akik ellopták az előző táblát, helyébe egy bibliai idézetet függesztettek ki. – Ezt kikérem magamnak, egyetértek, Isten legyen jelen a településeinken, viszont a helységnévtáblának is ott a helye, nem így, ahogy most szerepel.
A kérdésre, hogy mit szándékszik tenni az önkormányzat, esetleg tesz-e ismeretlen tettes ellen feljelentést, Tóth Sándor kijelentette: természetesen írásban fogjuk jelezni a prefektus úrnak, és felkérjük, járjon el éppoly vehemensen és operatívan, ahogy a szentlőrinci tábla ügyében járt el.
*
Emlékeztetjük olvasóinkat, hogy 2009 márciusában Marius Pascan prefektus azt állította, hogy azért döntöttek ki a Nyárádmentén egy helységnévtáblát, mert annak csak román felirata volt. Utólag kiderült, nem szándékos rongálásról volt szó, egy traktor véletlenül döntötte ki. Akkor a prefektus azt állította, hogy Maros megyében még mindig vannak olyan települések, ahol továbbra is fennáll az etnikumok közötti konfliktuslehetőség, és a Nyárádszeredához tartozó, túlnyomó részt románok lakta Kisszentlőrincen szándékos rongálás történt, mivel a táblán csak a település román neve szerepelt. Az ügyben akkoriban mind a rendőrség, mind a hírszerző szolgálat nyomozott, ám kiderült, a táblát nem szándékosan döntötték ki, és csupán egy rosszindulatú feljelentés nyomán lett “ügy” belőle.
Egyébként a Székelymoson elnevezést az Alkotmány 107. cikkelyének megfelelően, a helyi közigazgatási törvényt módosító 1.415 számú, a nemzeti kisebbségek anyanyelv- használati jogára vonatkozó kormányrendelet szentesíti, amely a 2002. december 20-i 936 számú Hivatalos Közlönyben is megjelent.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)