Főhajtás Szent László előtt: állandó kiállítás a váradi vártemplomban
Állandó kiállítás nyílt Szent László királyról a nagyváradi vártemplomban, a Várad várának regéje Szent László királyról című tárlatot vasárnap délután nyitották meg a 25. Festum Varadinum rendezvénysorozat keretében.
A nagyváradi római katolikus püspökség által szervezett kiállítás a püspökség közleménye szerint szintézist kíván nyújtani Szent László király Nagyváraddal kapcsolatba hozható emlékeiről, a középkori székesegyházról, a szent sírjáról, illetve máig fennmaradt ereklyéiről. A tárlatot színes, többnyelvű információs panelek és a várban végzett ásatások alkalmával feltárt tárgyak együttese alkotja, ezek segítségével hozza karnyújtásnyi távolságba az egyházmegye és a város alapítójának alakját.
A megnyitón mondott köszöntőbeszédében Böcskei László püspök arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy katolikus vonatkozásban a város és az egyházmegye fő temploma mindig a székesegyház, amely a hitben való meggyökereződésre, az ebből fakadó kibontakozásra és életre emlékeztet. Rámutatott, hogy a nagyváradi római katolikus püspökség bölcsője a várban található, azon a helyen, ahol Szent László király monostort és székeskáptalant alapított, székesegyházat építtetett.
Ezentúl a zarándokok és látogatók, akik a vártemplom küszöbét átlépik, nemcsak egy márványtáblán lévő feliratot találnak, amely Szent László nagyváradi örökségére emlékeztet, hanem többnyelvű, színes pannókról szerezhetnek bővebb ismereteket a szent életéről, hagyatékáról, hívta fel a figyelmet az egyházi elöljáró. Arra is emlékeztetett, hogy néhány éve a székeskáptalan minden hónap harmadik vasárnapján esti dicsérettel egybekötött szentmisét mutat be a vártemplomban, illetve a nagyváradi esperesség évente megszervezi a város népének zarándoklatát Szent László sírjának helyéhez.
Böcskei László arra is felhívta a figyelmet, hogy a vár felújítása során a vártemplom külseje és belseje is megújult, új arculatot kapott. Azonban, mint hangsúlyozta, liturgikus térről lévén szó, a középpontban mindig Krisztus, Isten szeretetének és irgalmának arca marad. A vele való kapcsolatnak köszönhetjük, hogy nem szakadunk el a gyökereinktől, hitünktől, mondta az egyházi elöljáró.
A tárlat anyagát Csorba Sándor, az egyházmegye irattárosa, a kiállítás létrehozója ismertette, rámutatva, hogy a kiállítás anyaga, amely ezentúl a vártemplomban fogadja a híveket, turistákat, több egyházmegyének a nemzetközi összefogásából születhetett. Huszár István nagyváradi alpolgármester örömét fejezte ki, hogy végre sikerült a nagyváradi magyarság számára oly fontos személyiséget bemutató tárlatot létrehozni a vártemplomban, és támogatásáról biztosította az egyházat.
Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)

Számvevőszék: bukásra állnak az egyetemek
Lesújtó a hazai felsőoktatás helyzete – mutat rá jelentésében a Számvevőszék. Az állami ellenőrző szerv kimutatása szerint 25 év alatt 30 százalékkal lett kevesebb a hazai egyetemi hallgatók száma, és a diákság létszáma mellett az oktatás színvonala is jelentősen csökkent. Az egyetemek száma ellenben nőtt, jelenleg 103 felsőoktatási intézményt tartanak nyilván Romániában. Azonban az oktatott tárgyak nincsenek összhangban a munkaerő-piaci kereslettel, ezzel magyarázható, hogy egyre több a diplomás munkanélküli.
Huszonöt év alatt 30 százalékkal lett kevesebb a hazai egyetemi hallgatók száma, és a diákság létszáma mellett az oktatás színvonala is jelentősen csökkent az elmúlt évtizedekben – derül ki a Számvevőszék jelentéséből. Az állami ellenőrző szervnek a Mediafax hírügynökség által ismertetett kimutatása szerint az egyetemek száma ellenben nőtt: jelenleg 103 felsőoktatási intézményt tartanak nyilván Romániában, egyesek esetében azonban az oktatás színvonala sok kívánnivalót hagy maga után.
A diáklétszám a 2011–2015-ös időszakban csökkent a leglátványosabban, ami egyértelműen a demográfiai folyamatokkal, az alacsonyabb születési rátával magyarázható. Az alacsonyabb létszámmal párhuzamosan a felkészültségi mutatók is romlottak, ez egyrészt a felvételi vizsgák megszüntetésének tulajdonítható, másrészt annak, hogy az oktatási rendszer nem igazodik a munkaerőpiaci és gazdasági elvárásokhoz – mutat rá a Számvevőszék. Ez jelentésében arra is kitér, hogy a „hígabb” színvonalat az egyetemek nagy száma indokolja, melyek ráadásul nem az oktatás minőségével arányosan részesülnek állami támogatásban.
Egyetemre járt a fiatalok 70 százaléka
Az állami ellenőrző szerv kimutatása szerint az 1990–1991-es adatokhoz viszonyítva a 2013–2014-es tanévben 1,4 millió diákkal volt kevesebb, ami a jelentés szerint a születési ráta csökkenése mellett az emigrációval és az iskolaelhagyás növekedésével magyarázható. A Számvevőszék úgy véli, a felsőoktatás színvonalának csökkenése a közoktatás egyre rosszabb helyzetéből ered, 2013–2014-ben a 7 és 10 év közötti lakosságnak a 7,2 százaléka, a 11 és 14 év közöttinek a 8,5 százaléka nem volt beiskolázva.
Az iskolaelhagyás jelenséggé válását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egy 2014-es kimutatás szerint a 18 és 24 év közötti lakosok 18 százaléka legtöbb nyolc osztályt végzett, és egyáltalán nem volt szakképesítése. A Számvevőszék szerint a szakiskolák megszüntetése tovább rontott a helyzeten, azok is kiléptek a rendszerből, akik szívesen tanultak volna szakmát.
A jelentés az érettségire is kitér, eszerint a vizsgaeredmények a 2013–2014-es tanévben csökkentek drasztikusan, ennek hatására pedig az egyetemek zöme megszüntette a felvételi vizsgát, ami károsan hatott a középiskolai oktatásra, hisz nem sarkallta jobb teljesítményre a diákokat. Az egyetemek így a kevésbé felkészülteket is felvették, és a 2007–2011-es időszakban a hallgatók száma elérte a rekordértéket, a 19–23 év közötti fiatalok több mint 70 százaléka valamelyik felsőoktatási intézménynek a tagja volt. Ezt a támogatási rendszer is elősegítette, hisz az egyetemek a diákok száma alapján részesülnek állami támogatásban, azaz fejpénzben, mutat rá a Számvevőszék. Túl sok a diplomás munkanélküli
A jelentés szerint a romániai felsőoktatás gyenge színvonalát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy jóval kevesebb hazai diák tanul tovább külföldi egyetemeken, mint ahány külföldi veszi igénybe a romániai felsőoktatási kínálatot. A romániai egyetemek kis kivétellel meg sem jelennek a nemzetközi toplistákon, ráadásul a kivételek sem szerepelnek „megtisztelő helyen”, hívja fel a figyelmet a Számvevőszék.
Az ellenőrző szerv szerint a felsőoktatás gyenge minősége, valamint az a tény, hogy az intézmények nem alkalmazkodnak a gazdasági kereslethez, vezetett oda, hogy telítődött a munkaerőpiac, és ekkora mértéket ölt a munkanélküliség az egyetemet végzettek, elsősorban a fiatalok körében. A munkaadók gyakorlati tudást várnak, és azt szeretnék, ha a hallgatók már diákéveik alatt szakosodnának, vonja le a következtetést a jelentés. Eszerint a jelenlegi áldatlan helyzetre az jelentheti a megoldást, ha szorosabbra fűzik az egyetemek és a munkaadók közötti együttműködést és a fejkvótarendszer helyett az egyetemek finanszírozása teljesítményalapú lesz, ráadásul az lesz a döntő kritérium, hogy az illető intézmény diákjai mennyire tudtak elhelyezkedni a munkaerőpiacon.
Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)

Körvonalazódnak a koalíciók az erdélyi önkormányzatokban
A helyi érdekekhez alkalmazkodva, hol a PNL-lel, hol pedig a PSD-vel lépne koalícióra az erdélyi önkormányzatokban az RMDSZ. Míg Marosvásárhelyen ellenzéki szerepet szánnak a szövetségnek, Nagyváradon Ilie Bolojan polgármester továbbra is igényt tart annak támogatására – számol be Szucher Ervin és Pap Melinda a kronika.ro-n.
Nagyváradon az RMDSZ gyenge eredményei ellenére úgy tűnik, hogy Ilie Bolojan továbbra is igényt tart az RMDSZ támogatására
A helyi igényeknek és lehetőségeknek megfelelően a jobb-, de akár a baloldallal is köthetnek helyi egyezségeket az RMDSZ megyei szervezetei – közölte Kelemen Hunor elnök azt követően, hogy a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) pénteken értékelte a politikai alakulat választási eredményeit, és megyénként, településenként számba vette az együttműködési lehetőségeket.
Az RMDSZ elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a SZÁT csak azt az iránymutatást szabta a megyei szervezeteknek, hogy a magyar közösség érdekeit kell figyelembe venni, és működőképes többségeket kell az önkormányzati testületekben kialakítani. „Van, ahol ez a Nemzeti Liberális Párttal (PNL), és van, ahol ez a Szociáldemokrata Párttal (PSD) lehetséges" – fogalmazott a szövetség elnöke. Kelemen Hunor szerint a megszerzett 195 polgármesteri tisztség mellé Kovászna, Hargita, Maros és Szatmár megyében megyei elnöki, Bihar,Brassó, Szilágy és Kolozs megyében megyei alelnöki, Zilahon, Kolozsváron és Aradon pedig alpolgármesteri tisztséget próbál megszerezni a szövetség. A szövetségi elnök Kolozs, Arad és Bihar megyében a PNL-t tartotta természetes szövetségesnek, és úgy vélte, Dorel Coica eddigi szatmárnémeti polgármester leváltása után Szatmár megyében sem valószínű, hogy a PSD-vel lehessen egyezségre jutni.
Maros megyében azonban a PNL-vel való összefogást tartotta nehezen elképzelhetőnek a megyei önkormányzat liberális elnökének, Ciprian Dobrénak a magyarellenes megnyilvánulásai miatt. A Maros megyei önkormányzatban 15 mandátummal rendelkező RMDSZ-nek vagy a tíz képviselőt küldő PSD-vel, vagy a szintén tíz képviselővel rendelkező PNL-vel kell megegyeznie ahhoz, hogy megszerezze a megyei elnöki tisztséget. „Úgy kell tárgyalnunk, hogy ne fogjanak össze a román pártok ellenünk" – jelentette ki Kelemen Hunor.
Ellenzéki szerepre készülnek Vásárhelyen
Az RMDSZ elnöke szerint Marosvásárhelyen a szövetségnek ellenzéki szerepre kell készülnie, és nem kell alpolgármesteri tisztséget vállalnia a városban. „Dorin Floreával szemben kell többséget alkotni a városi tanácsban. Ez a többség hozzon majd határozatokat, és a polgármester azokat hajtsa végre" – jelentette ki az elnök. Hozzátette, azért is ez tűnik jó megoldásnak, mert a marosvásárhelyi tapasztalat szerint Dorin Florea az RMDSZ-es alpolgármesteren keresztül a szövetség önkormányzati frakcióját is „bedarálja". Hozzátette, a Maros megyei alkuba az is belekerülhet, hogy az RMDSZ adja a szászrégeni és a marosludasi alpolgármestert a baloldali polgármester mellé.
A marosvásárhelyi tanácsban a következő négy évben a tíz RMDSZ-es önkormányzati képviselő mellett hat liberális, négy szociáldemokrata politikus tevékenykedik majd, rajtuk kívül pedig a nemrég alakult Szabad Emberek Pártjának (POL) három – két magyar és egy román nemzetiségű – jelöltje került be a testületbe.
Ami a PNL-vel való együttműködés elutasítását illeti, Dorin Florea polgármester számos gesztusa Kelemen Hunort igazolja. Azonban arra is emlékeztetni kell, hogy ezelőtt egy évvel Vasile Gliga, a PSD Maros megyei vezetője volt az, aki rávette pártja központi vezetését, hogy szegje meg az RMDSZ-szel kötött egyezséget, és ne nevezzen ki magyar prefektust Maros megye élére, hisz nyilatkozata szerint a tisztséget „csak román ember töltheti be". Szintén Gliga volt az, aki néhány hónappal a helyhatósági választások előtt „egy ellen-RMDSZ" megalakítására próbálta sarkallni a román pártokat. Végül alakulata mégsem támogatta Floreát, és Sergiu Papuc személyében ellenjelöltet indított.
Bolojan mégis igényt tart a szövetségre
Nagyváradon ellenben az RMDSZ gyenge eredményei ellenére úgy tűnik, hogy Ilie Bolojan polgármester továbbra is igényt tart a szövetség támogatására. A Bihar megyében fölényes győzelmet arató PNL vezető politikusa korábban még úgy nyilatkozott, hogy pártja egyedül készül vezetni Bihar megyét, illetve Nagyváradot, a megmérettetés után azonban bevallotta, hogy tárgyalásokat folytat az RMDSZ-szel a nagyváradi koalíció megkötéséről.
A választások végeredménye szerint a Bihar megyei önkormányzatba a PNL 17 képviselőt juttatott be, a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) 9, az RMDSZ-nek 7, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) pedig két képviselője van. A nagyváradi tanácsban a PNL 18, a PSD 5, az RMDSZ pedig 4 (a négy évvel ezelőttinél kettővel kevesebb) önkormányzati képviselői mandátumot szerzett. A Bihari Napló megyei lap beszámolója szerint a PNL országos ügyvezető elnöki tisztségét is betöltő Bolojan emlékeztetett arra, hogy pártjának a nagyváradi önkormányzatban kétharmados többsége van, a Bihar megyei önkormányzatban pedig az RMDSZ bevonásával szeretne kétharmados többséget kialakítani. A liberális politikus úgy vélte, a PNL–RMDSZ koalíció mind matematikai, mind demográfiai szempontból a legjobb megoldás lenne. Azt sem hallgatta el, hogy a megyei koalíció létrehozása érdekében a PNL Nagyváradról is kész tárgyalni az RMDSZ-szel.
Ilie Bolojan egyébként újságírói kérdésre azt is elmondta: ha az őszi parlamenti választások után ismét felmerül a régiók kialakításának kérdése, a bihariaknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy Nagyvárad régiófővárossá váljék. „Világos, hogy ha a jelenlegi régiók maradnak, akkor Várad nem fog tudni versenyezni Kolozsvárral, viszont ha a jelenlegieknél több régiót alakítanak ki, akkor az egykori Körös-vidék vagy Partium, ahogy az Osztrák–Magyar Monarchiában hívták ezeket a területeket, Bihar, Szilágy, Szatmár és Arad megye egy része közös régiót alkothatna" – mondta a nagyváradi polgármester.
A helyieké a végső döntés
Kelemen Hunor egyébként a SZÁT-ülést követően arról is beszámolt, hogy a helyi együttműködésekről a végső döntést mindenütt az RMDSZ helyi szervezetei hozzák meg a szövetség elnökével konzultálva. A SZÁT értékelését összefoglalva a szövetségi elnök elmondta, hogy az RMDSZ „a nyereségekkel és veszteségekkel együtt vállalható eredményt ért el a vasárnapi választáson". Úgy vélte, a részvételi adatokat nem kell föltétlenül a négy évvel korábbiakhoz hasonlítani, amikor szokatlanul sokan mentek el szavazni. Az elnök szerint a választási eredmények azt is kirajzolták, hogy nem nőtt az RMDSZ-szel szembeni protesztszavazatok száma.
„Az EMNP bár kapott szavazatokat, de önkormányzatot sehol nem vezethet, és ezzel eltűnt a politikából. Az MPP-vel való összefogásunk eredményeként pedig ma több magyar polgármester van Erdélyben, mint négy évvel ezelőtt" – foglalta össze a magyar–magyar versenyre vonatkozó következtetéseit az RMDSZ elnöke – írja a kronika.ro.
Erdély.ma

Évfordulót ünnepeltek a zselyki evangélikusok
Temploma fennállásának 150. évfordulóját ünnepelte az elmúlt vasárnap a zselyki evangélikus-lutheránus egyházközség, a Beszterce-Naszód megyei magyar szórvány egyetlen evangélikus gyülekezete.
Az ünnepi alkalomból Adorjáni Dezső Zoltán püspök hirdette az igét, majd a templombelsőben leleplezték a településen 1554 és 2016 között szolgált lelkészeknek emléket állító táblát. A templombeli szertartás után kulturális programokkal folytatódott a nap, az ünnepi alkalomból bemutatták a Zselyki Egyházközség Kézikönyvét, melyet Tóth Zoltán szerkesztett, illetve Simion Hegyi Margit festőművész munkáiból nyílt kiállítást tekinthettek meg a hívek.
A Besztercétől mintegy 25 kilométerre déli irányba található, a dombok között megbújó Zselyket 1332-ben említette először írásos dokumentum, közigazgatásilag századokon át a besztercei szász disztriktumhoz tartozott. Így a 14. században alakult zselyki evangélikus egyházközség is évszázadokon át az erdélyi szász egyháznak volt a tagja, csak a II. világháború után csatlakozott a magyarhoz. Az evangélikus templom alapkövét 1866-ban rakták le, szecessziós stílusban épült.
Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)

Mindkét nagy román párttal tárgyal az RMDSZ
A PNL-vel és a PSD-vel is koalíciós tárgyalásokat folytat az RMDSZ. Míg Bihar megyében a szociáldemokratákkal lépnek szövetségre, Kolozs megyében a kétnyelvű kolozsvári helységnévtáblák képezik a tétjét az esetleges PNL-RMDSZ-megállapodásnak – számol be Kiss Előd-Gergely, Pap Melinda és Vásárhelyi-Nyemec Réka a kronika.ro-n.
Mindkét nagy román politikai alakulattal, a Szociáldemokrata Párttal (PSD) és a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) is tárgyalásokat folytat az RMDSZ az erdélyi megyei és helyi önkormányzatok megalakulása előtt. Míg megyei szinteken a PSD-vel kötött egyezség, a nagyvárosokban a PNL-vel való együttműködés kedvezne a szövetségnek.
Maros megyéhez hasonlóan Bihar megyében is a PSD-vel lép koalícióra a magyar érdekvédelmi szervezet, erről rövid közleményben tájékoztatta a sajtót. Eszerint az RMDSZ a Bihar megyei önkormányzatban a PSD-vel, illetve a Liberálisok és Demokraták Szövetségével (ALDE) lépett koalícióra, ezáltal alakítva többséget a választásokat megyei szinten is megnyerő PNL-vel szemben. A liberálisoknak ugyanis az egyszerű többséghez sem volt elég a megszerzett 17 önkormányzati képviselői mandátum, a PSD 9 és az ALDE 2 képviselője ellenben már többséget tud alkotni az RMDSZ 7 tanácsosával.
A szűkszavú közlemény szerint a megállapodást Kiss Sándor, az RMDSZ megyei elnöke, Ioan Mang, a PSD, és Traian Bodea, az ALDE megyei elnöke látta el kézjegyével. Ennek értelmében a Bihar Megyei Tanácsnak RMDSZ-es elnöke lenne, míg a két alelnök a PSD, illetve az ALDE tanácsosai közül kerülne ki.
Elúszott a váradi alpolgármesterség?
„Ha ez igaz, akkor egyértelmű, hogy Nagyváradnak nem lesz magyar alpolgármestere” – reagált lapunknak a hírre Huszár István. Nagyvárad leköszönő alpolgármestere, volt polgármesterjelölt a városi tanácsba nyert újabb mandátumot a szövetség színeiben, de mint leszögezte, a megyei szintű koalíciós tárgyalások nem tartoztak a hatáskörébe, nem ő írta alá az erről szóló döntést. Huszár úgy vélte, ezek után már városi szinten sincs amiről tárgyalni a PNL-vel, hiszen a váradi tanácsban többségben lévő liberálisok korábban egyértelművé tették: csak akkor engedik át a magyaroknak az egyik alpolgármesteri tisztséget, ha megyei szinten nem a szocialistákkal kötnek paktumot.
Lapunk információi szerint a párt legutóbbi ülésén Ilie Bolojan polgármester már egyértelművé tette, hogy a városnak két PNL-s alpolgármestere lesz, egyikük Florin Birta, aki a Városi Sportklubot irányítja. A váradi döntéshozó testületben egyébként a PNL-nek 18, a PSD-nek 5, míg az RMDSZ-nek négy tanácsosa van, kettővel kevesebb, mint korábban.
A Bihoreanul hetilap internetes kiadásában arról számolt be, hogy a szövetség bihari politikusait megosztotta a koalíciós tárgyalási folyamat, és míg Kiss Sándor a PSD-vel, Szabó Ödön ügyvezető elnök és a párt fiatalabb tagjai a PNL-vel szerettek volna egyezségre jutni. Szabó Ödönt lapzártánkig nem sikerült elérnünk.
Ragaszkodnak a kolozsvári helységnévtáblákhoz
Kolozs megyében eközben a kisebbségi nyelvi jogok érvényesítéséhez köti az RMDSZ, hogy melyik román párttal működik együtt a következő négy évben a megyei, illetve a helyi önkormányzatokban. Bár még múlt héten elkezdődtek a tárgyalások az RMDSZ és a PNL megyei vezetése között, egyelőre nem sikerült megegyezni – erősítette meg a Krónikának Csoma Botond, a szövetség megyei elnöke a helyi román sajtóban megjelent értesüléseket.
Csoma Botond lapunknak elmondta: a szövetség megyei szervezete szabad kezet kapott az RMDSZ országos vezetéstől arra, hogy a lehető legkedvezőbb helyi megállapodást kösse. Elismerte azt is, hogy a koalíciós tárgyalásoknak a kétnyelvű kolozsvári helységnévtáblák kihelyezése is feltétele volt. A megyei elnök kedden Horváth Anna kolozsvári RMDSZ-elnökkel közösen egy közleményt is szétküldött a sajtónak a koalíciós tárgyalások tárgyában. „Meggyőződésünk, hogy az Európa Kulturális Fővárosa címre pályázó Kolozsváron és Kolozs megyében csak azzal a politikai alakulattal köthetünk középtávú együttműködési megállapodást, amely hajlandó ezt a 12 éve megoldásra váró kérdést mindenki számára átlátható és felvállalható módon rendezni” – olvasható a kommünikében. „Publikussá fogjuk tenni a teljes megállapodást a végén” – ígérte Csoma Botond, hangsúlyozva, hogy még nincs végleges megállapodás.
A Ziua de Cluj ugyanakkor PNL-s forrásokra hivatkozva úgy tudja, a két politikai alakulat megegyezett arról, hogy amennyiben létrejön a megállapodás, a liberális Alin Tise lesz a megyei közgyűlés elnöke, cserében pedig az RMDSZ megkapja az egyik alelnöki széket és Horváth Anna megőrizheti a kolozsvári alpolgármesteri tisztséget.
A portál szerint emellett az is hátravan, hogy a felek megegyezzenek az aranyosgyéresi, bánffyhunyadi, szamosújvári, szászfenesi és gyalui alpolgármesteri tisztségről, illetve az együttműködés formájáról azokon a településeken, ahol többséget tudnak alkotni. Az RMDSZ eközben a PSD-vel is tárgyal, és sajtóinformációk szerint a szociáldemokraták a megyei önkormányzat elnöki tisztségét kínálták fel a szövetségnek, ha velük lép koalícióra.
PNL-s ajánlat Szilágyban
Szilágy megyében eközben a megyei önkormányzat elnöki vagy két alelnöki tisztségét ajánlotta fel az RMDSZ-nek a PNL, amennyiben vele alkot többséget, a szövetségnek ugyanis – akárcsak a többi megyében – a PSD is „udvarol”. A Szilágy megyei döntéshozó testületben a PNL-nek 10, az RMDSZ-nek 8, a PSD-nek pedig 12 tanácsosa van.
Az Agerpres beszámolója szerint Lucian Bode, a liberálisok megyei társelnöke kedden úgy nyilatkozott, ha az RMDSZ-nek van embere és programja a térség fejlesztésére, egy PNL-RMDSZ-egyezmény esetén elnököt állíthatna, ha ellenben nincs erre felkészülve, két alelnökkel vehetne részt a megye vezetésében. Hozzátette, hogy a PNL megyei vezetésének hétfői döntése értelmében az esetleges megyei együttműködést Zilah, Szilágysomlyó, Szilágycseh önkormányzatára és nyolc községre is kiterjesztenék – írja a kronika.ro.
Erdély.ma

Családban élni jó
Nyolcadik alkalommal szervezte meg a megyei tanács a gyermekjogvédelmi igazgatósággal közösen a Székely Családok Napja vándorrendezvényt szombaton, ezúttal Réty volt a házigazda. 175-en vettek részt, jóval kevesebben, mint előző években, de aki ott volt, jól szórakozott.
A nyujtódi Lukács Anka férjével és hat gyermekük közül hárommal érkezett a családi napra. Lapunknak elmondta, számukra fontos a nagycsalád, az összetartozás, hogy megmaradjunk, ezért vettek örökbe három saját gyermekük mellé még egyet, férje pedig hivatásos nevelőszülő, két gyermeket helyezett el náluk a gyermekjogvédelmi igazgatóság, így lett családjuk nyolctagú. A szeretet és a gondoskodás átadását, gyermekeik taníttatását tartják a legfontosabbnak. Pakucs Ferenc kisunokáját hozta el a sport- és kulturális központ melletti, szépen gondozott parkban tartott rendezvényre. Elmondta, otthon van még egy tíz hónapos kisbaba, segíteni próbálnak a fiataloknak. A sokszínű gyermekprogramot dicsérte a háromgyermekes Pap Melinda, és néhai Kelemen Antalt, a fúvószenekar egykori karmesterét emlegette, hogy az ő idejéből származik az összetartás Rétyen. A nagyborosnyói Bede Melinda rétyi óvónő is megerősítette ezt, szerinte Réty élen jár abban, ahogy a gyermekekre odafigyelnek, sok a számukra szervezett kulturális és sporttevékenység. A családi nap megnyitóján Tamás Sándor megyeitanács-elnök hangsúlyozta: míg Európa-szerte azt tapasztaljuk, hogy csökken a gyermekvállalási hajlandóság, Székelyföldön néhány éve pozitív irányba mozdult el a születések száma, ami országos viszonylatban is magasabb az átlagnál. Fontos, hogy gyermekeink, fiataljaink is éljék meg a szülőföldön való létet, hogy az elkövetkezőkben tudjuk bővíteni azt az életteret, azt a kört, azokat az intézményeket, amelyekért naponta dolgozunk – mondotta. Szász Katalin gyermekjogvédelmi igazgató emlékeztetett nagyapáink, nagyanyáink idejére, amikor a család és a közösség tagjai segítették egymást, amikor hat-hét gyermek nőtt fel egy családban, de mégis könnyebben megoldották a problémákat, mint manapság, mert összetartottak. Dombora Lehel frissen megválasztott rétyi polgármester házigazdaként köszöntötte a jelenlévőket, beszélt a család szerepéről a társadalomban, és hangsúlyozta, hogy Székelyföldön mindig erős volt a család intézménye, kívánja, hogy manapság is legyen így.
A családi nap hagyományos mozzanata a kenyéráldás és kenyérszelés, mely szolgálatot Deák Botond helyi református lelkipásztor végezte. Elmondta, imánkban köszönetet mondunk a mindennapi kenyérért, ami több betevő falatnál, jelenti az életet, a családot, az otthon melegségét, és amikor megszeljük, szintén köszönetképpen vetünk keresztet az új kenyér aljára, hogy megadatott nekünk a mindennapi. A közös ebédig a gyermekek a Gyulafehérvári Caritas Családsegítő Szolgálat munkatársai és önkéntesei által szervezett játékokban vettek részt, amelyek mind arra hívták fel a figyelmet, hogy otthon, a kredenc fiában is sok kincs van, amivel lehet játszani, nem kell drága játékokra költeni. A rendezvényen díjazták a Europe Direct iroda által meghirdetett, Kapd lencsevégre a természetet elnevezésű fotópályázat győztes alkotásait. A júniusi téma a Rétyi Nyír természetvédelmi terület volt, amelyet legtalálóbban Udvardi Jenőnek (I. díj), Bereczki Barnának (II. díj) és Holinka Leventének (III. díj) sikerült megörökítenie, a közönségdíjat Gödri Szende Andrea nyerte. A családi nap színpadán fellépett a rétyi Antos János Általános Iskola kórusa, a Százlábú Néptáncegyüttes és a helyi gyermek-fúvószenekar. Az ebéd után levetítették a Székely legendárium legújabb alkotását, A Rétyi Nyír mondája című rajzfilmet.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A meghirdetett szakiskolai helyeknek csak fele telt meg egyelőre
A meghirdetett helyek fele telt meg az erdélyi szakiskolákban az első beiratkozási szakaszban. Az illetékesek a pótvizsgák után újabb jelentkezőkre számítanak.
Csupán a meghirdetett szakiskolai helyek fele telt be Kovászna megyében – tájékoztatott Kiss Imre főtanfelügyelő. Az illetékes szerint próbálják vonzóvá tenni a hároméves szakoktatást, azonban a szülők-diákok hozzáállása, mentalitása nehezen változtatható, bár a korábbi presztízsvesztésből sikerült lefaragni.
Az idei első beiratkozási fordulóban a 696 meghirdetett helyre 346 diák jelentkezett, ami 49,7 százalékos arányt jelent, ám az üres helyekre augusztusban és szeptemberben is lehet még iratkozni. Egyelőre nem is számítottak ennél jobb arányra, hiszen az elmúlt években is hasonlóan alakult a beiskolázás, abban bíznak, hogy a tanév kezdetéig a szakiskolai osztályok többsége megalakul, mondta a főtanfelügyelő.
Kifejtette, a Székelyföldi megyében 290 nyolcadik osztályos tanuló mAradt pótvizsgára, és 57 diákot nem tudtak lezárni, mivel nem volt elegendő jegye, vagy nem írta meg a félévi dolgozatokat. Ők csak ősszel tudnak beiratkozni kilencedik osztályba, velük a számítások szerint a szakiskolai helyek 80-85 százaléka betelik.
Túljelentkezés a népszerű szakokon
A megyében eddig csupán két szakiskolában volt túljelentkezés, a Sepsiszentgyörgyi Berde Áron Közgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskolában a szakács, pincér és elárusító szakokra, míg a Kézdivásárhelyi Apor Péter Szakközépiskolába az autószerelő szakra jelentkeztek többen a meghirdetett helyek számánál, így ezekben a tanintézetekben írásbeli vizsgát szerveznek. Kiss Imre elmondta, ezek a legnépszerűbb szakmák, míg a hegesztő, villanyszerelő, asztalos, ács, kőműves vagy varrónő mesterség kevésbé vonzza a fiatalokat.
Üres fél osztályok Kolozsváron
Kolozs megyeben sem iratkozott be első körben elegendő gyerek a szakiskolákba – közölte megkeresésünkre Török Zoltán főtanfelügyelő. Mint részletezte, a Kolozsvári Református Kollégiumban a szakiskolai helyek mintegy fele kelt el. A három osztály szakmák szerint hat fél osztályra oszlik, ezek közül három telt be, míg három fél osztályban még vannak helyek. Víz-gáz szerelő, asztalos és villanyszerelő szakmára várnak még jelentkezőket. Emellett a Kolozsvári közlekedési, műszaki szakközépiskolában is mAradtak betöltetlen helyek, de a legtöbb üres hely Válaszúton, a mezőgazdasági szakközépiskolában várja az érdeklődőket.
Török Zoltán szerint azonban nem kell attól tartani, hogy iskolakezdésre nem lesz meg a szakiskolákban a szükséges diákszám. Kifejtette: nagyon sok nyolcadikos diák pótvizsgázni fog augusztus közepéig, hiszen elsőre nem mentek át a képességvizsgán és az eddigi gyakorlat szerint ezt követően szakiskolákba iratkoznak. A főtanfelügyelő-helyettes szerint a pótvizsgázók mintegy 90 százaléka jelentkezik majd szakmát tanulni. „Kolozs megyeben nem fordul majd elő, hogy nem lesz meg a szükséges létszám a szakiskolákban” – jelentette ki Török Zoltán.
Beiskolázási kampány Hargita megyében
Hargita megyében is számos szakiskolai hely mAradt betöltetlen, annak ellenére, hogy a megyei önkormányzat a szakoktatást népszerűsítő beszélgetéssorozatot és kampányt is szervezett. Ennek eredményeit a napokban összegezték az illetékes intézmények vezetői, illetve a Csík, Udvarhely és Gyergyó térségi szakközépiskolák igazgatói, aligazgatói. Elhangzott, hogy a Csíkszeredai szakiskolákban autószerelő, karosszérialakatos és festő/lakatos, villanyszerelő, ács és víz-gáz szerelő szakra várnak még diákokat, míg Székelyudvarhelyen asztalos, textil és mechanika szakon mAradtak betöltetlen helyek. Gyergyószentmiklóson pincérnek, péknek és kertésznek lehet még jelentkezni.
Az összegző beszélgetésen többek között elhangzott, hogy több iskolában nagyobb a munkaajánlatok száma, mint a végzősöké, de az alacsony bérezés miatt a fiatalok sokszor visszautasítják ezeket. Több iskolában, illetve szakon ugyanakkor túljelentkezés van. Barabás Csaba, a Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökség vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a megyei tanács és az intézmények, vállalkozók összehangolt népszerűsítő kampányának fokozatosan, évek alatt lesz meg az eredménye, így tovább kell dolgozni ennek érdekében.
Görbe Péter főtanfelügyelő is úgy vélte, hogy nehéz megváltoztatni az elmúlt évtizedekben meggyökeresedett mentalitást, mely szerint csak az érettségizett vagy egyetemet végzett emberek érvényesülhetnek az életben. Szakmunkásra is szükség van, és meg is kell becsülni ezeket, hangsúlyozta a Hargita megyei főtanfelügyelő.
Nagy a lemorzsolódás
A szakiskolai diáklétszámot egyébként a nyolcadikosok körében egyre nagyobb méreteket öltő lemorzsolódás is csökkenti. Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő szerint ezt megelőzendő név szerint azonosítják a tanulókat, és megnézik, ki nem iratkozott be kilencedik osztályba, és az iskolaigazgatókat, osztályfőnököket és önkormányzati szakembereket is bevonva megkeresik a szülőket, és megpróbálják meggyőzni őket arról, hogy a gyerek folytassa tanulmányait.
Mint mondta, elsősorban a roma közösségekben van szükség felzárkóztató programokra, de vidéken is gyakran előfordul, hogy a 14–15 éves fiatal már inkább munkába áll, mint iskolába megy. Romániában a tíz osztály kötelező, az önkormányzat megbüntetheti a szülőket, ha nem küldik a gyereket iskolába, hívta fel a figyelmet a szakember, elismerve ugyanakkor, hogy tudomása szerint erre még nem volt példa.
Bíró Blanka, Kiss Előd-Gergely, Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)

Rómaba kerül Hám János boldoggáavatási ügye
Ünnepélyes keretek között lezárták múlt héten, június 29-én Hám János volt szatmári római katolikus püspök boldoggá avatási folyamatának egyházmegyei szakaszát – közölte honlapján a szatmári római katolikus egyházmegye.
A bizottság tagjai és a hívek közösen imádkoztak a székesegyházban az ügy előmeneteléért. Hám János 1827 és 1857 között volt a szatmári római katolikus egyházmegye püspöke, építő tevékenysége miatt annak második alapítójaként tisztelik. A szent életű, városépítő püspök példája kortársaira is jelentős hatású volt, és híre halála után is egyre terjedt, az emberek csodákról meséltek, amelyek közbenjárására történtek, tájékoztatott honlapján az egyházmegye.
Boldoggá avatási eljárását már utódja, Meszlényi Gyula (1887–1905) elindította, az ezzel kapcsolatos iratcsomót Rómaba is elküldte, azonban a világháborúk és a kommunista diktatúra meggátolta az ügy előrehaladását. A boldoggá avatás előkészítésének egyházmegyei szakaszát Reizer Pál korábbi püspök kezdeményezte újra, és Schönberger Jenő jelenlegi püspök folytatta a munkát. Bár a három éve tartó egyházmegyei szakasz lezárult, a teljes folyamatnak koránt sincs vége, közölte Ruppert József piarista szerzetes, az egyházmegyei szakasz posztulátora.
Teljes bizonyosságot akarnak
„Egy boldoggáavatási ügynek az a célja, hogy az egyház emberileg teljes bizonyosságot szerezzen arról, hogy az illető, akit boldoggá akarnak avatni, valóban istenes életet élt, hősies fokon gyakorolta az erényeket, és példaképül lehet állítani a hívek elé” – idézte a Szatmáriegyházmegye.ro a posztulátort. Ruppert József elmondta, hogy az egyházmegyei szakasz Hám János esetében három évet tartott, e munka eredményeként már Isten szolgájának hívják a jelöltet, akinek előkeresik az írásait, a nyilatkozatait, hogy egységes képet kapjanak róla.
„Miután az egyházmegyei bíróság meggyőződik szent életű voltáról, összeállít egy nagyon bonyolult és alapos dokumentációt, iratköteget, amit felküld Rómaba. Ekkor kineveznek egy újabb posztulátort, aki ott él – hiszen állandó kapcsolatban kell lennie a szenttéavatási kongregációval. Itt kezdődik aztán az ügynek a második nagy szakasza, a vatikáni szakasz” – részletezte a további munkát Ruppert József. Kifejtette, ennek keretében a vatikáni szakértők ellenőrzik az iratcsomót, és jóváhagyásuk után a posztulátor összeállít egy könyvet, más néven pozíciót, melyet átnyújt a szenttéavatási kongregációnak, és ezzel a második szakasz is véget ér. A pozíciót újabb bizottság értékeli, majd szavazás alá vetik, és pozitív eredmény esetén újabb, ezúttal bíborosokból és püspökökből álló testület tanulmányozza a dokumentációt, és szavaz.
Pozitív véleményezés esetén a bíboros prefektus elviszi a pápához a bizottság véleményét, a katolikus egyház feje pedig kiadhatja az engedélyt a boldoggá avatásra. De, pontosít az egyházmegyei közlemény, ez csak a vértanúk esetében elegendő, akik az életük feláldozásával tettek tanúságot. „Egy hitvalló azonban – mint amilyen Hám János – ekkor még nem lesz boldog, csak megkapja a tiszteletre méltó jelzőt. Ahhoz, hogy őt boldoggá lehessen avatni, kell egy csoda, mondjuk egy csodálatos gyógyulás, ami az ő közbenjárására történt” – tette hozzá Ruppert József, aki szerint ennek vizsgálata szintén az egyházmegyei szakasszal kezdődik, majd újra felküldik Rómaba az iratcsomót. „És ha elfogadják a csodát, akkor lehet boldoggá avatni. Na most, ha valaki boldog, és szentté akarják avatni, újabb csoda szükséges” – magyarázta a posztulátor.
Újabb nyomozások
Kifejtette, Hám János esetében már jegyeztek fel egy csodát, azonban ez 1943-ban történt, így újabb nyomozásokra van szükség. Emiatt, illetve a hosszú várólista miatt nem valószínű, hogy a közeljövőben sor kerül a boldoggá avatására. „Minél régebbi egy ügy, vagy minél bonyolultabb, annál tovább tart a vizsgálata” – mutatott rá a posztulátor, hozzátéve, hogy megnőtt a boldoggá avatások száma, nagyon sok ügy érkezik a Vatikánba, és a hosszú várólista lelassítja a folyamatokat. „Sokat panaszkodnak a hívek Márton Áron ügye, vagy Mindszenty József ügye miatt... Ezek mennek előre, csak lassan. Hám Jánosnak sem holnap lesz a boldoggá avatása. Sok évnek kell eltelnie, amíg kivárja a sorát, hogy tárgyalják” – intette türelemre a híveket Ruppert József posztulátor.
Pap Melinda |
Krónika (Kolozsvár)

Plüssállatként kezelt medvék
Tanácsi határozattal szentesített levélben fordult Dacian Cioloş kormányfőhöz a Hargita megyei önkormányzat, a medvék okozta gondok mielőbbi orvoslását kérve. Korodi Attila képviselő, volt környezetvédelmi miniszter szerint a kormány „plüssállatként tekint a medvére”. Emlékeztetett, csapatával kidolgozott egy, a barnamedve-populáció menedzsmentjére vonatkozó javaslatcsomagot, de hiába nyújtották át a jelenlegi illetékeseknek, nem történt előrelépés. Eközben Etéd községben az elmúlt időszakban hét háztartásból rabolt el jószágokat a nagyvad, mely a népszerű üdülőhelyeken is rendszeresen feltűnik.
Tanácsi határozattal szentesített levélben fordult Dacian Cioloş kormányfőhöz a Hargita megyei önkormányzat, a nagyvadak, elsősorban a medvék okozta gondok mielőbbi orvoslását kérve. A testület csütörtökön rendkívüli ülésen fogadta el a miniszterelnöknek címzett levelet, melyben többek között arra is rámutatnak, hogy a nagyvadakra vonatkozó európai szabályozás nincs összhangban a sajátos romániai viszonyokkal.
A Székelyföldi megyében az elmúlt időszakban egyre több medvetámadásról számolnak be a gazdák, ezért a kormányfőhöz intézett levélben többek között a vonatkozó törvények módosítását kérik, rámutatva: a nagyvadak elleni védekezés súlyos anyagi megterhelést jelent a gazdáknak, ezért a vadkárok megtérítésére külön állami alapra lenne szükség. A testület elsősorban a gyorsabb beavatkozás, illetve kárrendezés érdekében kéri Dacian Cioloş támogatását az emberéleteket veszélyeztető nagyvadak kérdésében. Hangsúlyozzák, nemcsak Hargita megyei problémáról van szó, Beszterce-Naszód, Brassó, Buzău, Kovászna, Maros és Neamţ megyében is nagyobb a medvepopuláció az előírtnál.
A Cioloşhoz intézett levélben konkrét javaslatokat is megfogalmaznak, például azt ajánlják, hogy amennyiben egy személy vadállat okozta sérülés miatt munkaképtelenné válik, váljon lehetővé az előre hozott nyugdíjazása, részesülhessen szociális juttatásban, valamint ingyenes kórházi kezelésben. Továbbá azt is kérik, hogy vadkár esetén a tulajdonos közvetlenül fordulhasson kárfelmérő szakemberhez, és annak jelentése alapján a polgármester láttamozásával együtt továbbíthassák a kártérítési igényt a központi hatóságnak vagy az adott vadászterület kezelőjének, azt pedig elfogadható határidőn belül bírálják el.
Borboly Csaba tanácselnök a szavazás előtt emlékeztetett, hogy az elmúlt időszakban a megyei testület sokat foglalkozott a kérdéssel, ő maga pedig az Európai Unió Régiók Bizottságának tagjaként személyesen is felszólalt a kérdésben. Kifejtette: a Brüsszeli illetékes főigazgatóság akkor jelezte: Romániának sokkal nagyobb a mozgástere a kérdésben, mint amennyit kihasznál. A tanácselnök elmondta, Hargita megyében a medvepopuláció négyszerese a korábbinak, ezt a problémát pedig kezelni kell.
Korodi: a kormány plüssállatnak hiszi a medvét
A kormány „plüssállatként tekint a medvére”, és nem tesz semmit az egyre nagyobb riadalmat keltő gond megoldása érdekében – jelentette ki lapunknak Korodi Attila RMDSZ-es képviselő, volt környezetvédelmi miniszter. „Örülök, hogy a Hargita megyei önkormányzat újra és újra jelzi ezt a problémát, de pesszimista vagyok. Cristiana Paşca-Palmer környezetvédelmi miniszter Brüsszelben a harmadik világ környezetvédelmi problémáival foglalkozott, itthon úgy kezeli a medvekérdést, mint egy plüssállatos történetet” – fogalmazott a Krónikának a Hargita megyei honatya.
Emlékeztetett, környezetvédelmi miniszterként csapatával kidolgozott egy javaslatcsomagot a barnamedve-populáció menedzsmentjére vonatkozóan. A szakmai anyagban a legeltetés, az erdészet, a vadászat, a mezőgazdaság és a településfejlesztés viszonyrendszerében vizsgálták a védett vad korlátozását, illetve egy cselekvési táblázat is készült, melyről kikérték a zöldszervezetek, a vadásztársaságok és a többi érintett véleményét. Ezt az anyagot átadták a mostani minisztériumnak, mondta Korodi, ahol néhány munkacsoportot létrehoztak ugyan, de érdemi előrelépés nem történt.
Az RMDSZ-es képviselő szerint abban bíztak, hogy Viorel Lascu biodiverzitásért felelős államtitkár, aki barlangászként a hegyek embere, megérti és kézbe veszi az ügyet, de ez sem történt meg. Mint mesélte, az általuk készített akcióterv több területet szabályozna, az erdeigyümölcs-begyűjtéstől a legeltetésig, de ezeket különböző kormányhatározatokkal, miniszteri rendeletekkel kellett volna kötelező érvényűvé tenni.
Mégsem az Unió a mumus?
Korodi Attila akkori elképzelése szerint ráadásul nemcsak korlátozásokat vezettek volna be, hanem a szükséges pénzügyi hátteret is biztosították volna például villanypásztorok felszerelésére a medvék tranzitzónájában, a kritikus helyeken, és több erdőfelügyelőt is alkalmaztak volna. A képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy az európai uniós vállalások tulajdonképpen csak a vadászati szempontból meghatározott kilövési kvótában korlátozzák a kormányt, de ezek is sokat lazultak, másrészt a medvekérdés nem kimondottan a kilövési engedélyt jelenti.
A vadgazdálkodás, a mezőgazdaság, az állattartás vagy éppen a vadgyümölcs-gazdálkodás területén kell sorozatos döntéseket meghozni, hogy a medve természetes környezetében találjon elegendő élelmet, és ne a települések közelében, a mezőgazdasági területeken kutasson eleség után, magyarázta. Hozzátette, emellett összetett tanulmányokat kellene végezni, hogy pontosan meghatározzák, mekkora medvepopuláció él Romániában. Bár ezek költséges mérések, van rá uniós támogatás, viszont e téren sem lépett a szaktárca, fejtette ki a volt környezetvédelmi miniszter.
Visszajár a nagyvad Etédre
Hargita megyéből az elmúlt időszakban számos medvetámadást jelentettek, csak az elmúlt héten például tíz háziállatot ölt meg a medve Etéd község három településén. A kárfelmérésen jelen lévő vadőr szerint legalább két nagyvad garázdálkodott a térségben. Siklódon este tíz óra körül tört be a medve Szilveszter Ilonka portájára, beszakította a disznóól hátsó, beszögezett ajtaját, majd az elkerített részen lévő süldők közül az egyiket elragadta – emlékezett vissza a múlt keddi esetre a károsult.
Mint mondta, amint meglátta a nagyvadat, rögtön sikoltozni kezdett, mire az állat továbbállt prédájával. A falubeliek és családtagjai siettek a 73 éves asszony segítségére, és üldözőbe vették a medvét: hangoskodtak, illetve lámpáztak a ragadozóra, ám az nem ijedt meg. Végül egy mellé dobott petárda robbanására engedte el az akkor már döglött sertést.
Szilveszter Ilonka és élettársa, Jánosi István elmondták, naponta lehet látni medvét Siklódon, az sem ritka, hogy nappal. Disznójuk elpusztítása után is többször látták házuk körül a ragadozót, amely rendszeresen este tíz és éjfél között érkezik. „Amikor szürkül, már a hideg is ráz, hogy érkezik a medve a másik süldőért” – mondta feldúltan az asszony. A medve garázdálkodása után villanypásztort vásároltak, remélve, hogy az majd távol tartja.
Az elmúlt napokban összesen hét háztartásból rabolt el jószágokat a medve, Siklódon, Etéden és Küsmödön okozott károkat – közölte a község polgármestere. Szőcs László elmondta, a bejelentések szerint a vad kilenc disznót és egy juhot ragadott el, ezért a hivatal azt javasolta a vadásztársulatnak, kérjen kilövési engedélyt a minisztériumtól. „Úgy látjuk, a medveállomány jóval nagyobb a község környékén, mint az elmúlt években bármikor. Nem vagyunk a ragadozó léte ellen, de előbb-utóbb emberre fog támadni, ezt pedig szeretnénk elkerülni” – magyarázta.
Nagy a medvepopuláció
Az etédi kárfelméréseken jelen lévő Sánta Mihály, a székelykeresztúri Hubertus Vadász- és Sporthorgásztársulat vadőre elmondta, jelenleg 50–60 medve él a környéken, miközben 20 lenne az ideális. Hangsúlyozta, nem voltak telepítések az elmúlt években, a megnövekedett medvepopuláció a természetes szaporulatnak tudható be. Sánta Mihály szerint két medve is garázdálkodik a községben, ellenük csak a villanypásztor nyújthat védelmet, így arra biztatják a gazdákat, hogy azzal védjék jószágaikat. Szőcs László polgármester arra kérte a gazdákat, hogy 48 órán belül jelentsék a vadkárokat, különben nem tudnak állami kártérítést igényelni. „Az elmúlt évben leadott igénylések túlnyomó részét kifizette a minisztérium, így idén is jó esély van a kárpótlásra” – mondta.
Sánta hozzátette, sokan azért nem jelentik a ragadozók okozta károkat, mert nem bíznak a kártérítés megítélésében. Ennek ellenére fontosnak tartja, hogy a gazdák hivatalos panaszt tegyenek, hisz azok alapján döntenek a minisztériumban a kilövési engedélyekről. A vadőr addig is folyamatosan járja a falvakat, tájékoztatva az embereket arról, hogy mit tehetnek jószágaik védelméért, illetve az esti órákban riasztólövéseket is lead ott, ahol rendszeresen látnak medvét. „A problémák megelőzése és az emberek biztonsága a legfontosabb” – jelentette ki Sánta. Elmondta, a nagyvadak ebben az időszakban azért mennek be a portákra, mert még nem érnek a gyümölcsök, illetve a gabonafélék, így azokkal nem tudnak táplálkozni, a háziállatok pedig könnyű prédát jelentenek. Noha a vadásztársulat etetőket helyezett ki az erdőben, az nem elég a medvék étvágyának csökkentésére. A vadőr szerint ráadásul az erdőkben folyamatos a fakitermelés, ami megriasztja a nagyvadakat.
Az elmúlt időszakban egyébként nemcsak falvakból, hanem népszerű üdülőhelyekről is érkeztek bejelentések medvékről. A minisztérium nemrég rendelte el egy anyamedve és két bocsa áttelepítését Tusnádfürdőről, miután azok naponta bejártak a telepre, ahol a turisták enni adtak nekik. De szemtanúk szerint rendszeresen látni a nagyvadat a Szent Anna-tónál is, egy hete pedig Buşteni-ban támadt egy medve egy sátorozóra, de fel szokott tűnni a Prahova-völgy más látogatott üdülőtelepén is.
Bíró Blanka, Fülöp-Székely Botond, Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)

Megrohamozták az egyetemeket a felvételizők
Javában tart a beiratkozási időszak a felsőoktatási intézményekben. A Kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemet már első nap megrohamozták a jelentkezők, az alapképzési szakokra hétfőn közel 1400 fiatal nyújtotta be dossziéját. Várják a jelentkezőket a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen is, míg a Nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem két karán hétfőig meghosszabbították a határidőt..
Nagyobb érdeklődés mutatkozik idén a fiatalok körében a Kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) iránt, ahol a beiratkozás első napján csaknem ezerrel többen jelentkeztek, mint tavaly. A felsőoktatási intézmény sajtóosztályának közleménye szerint a Kolozsvári egyetemen meghirdetett alapképzési szakokra hétfőn közel 1400 jelentkező nyújtotta be felvételi dossziéját.
A legtöbb iratcsomót, több mint 200-at a Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karon regisztrálták, ahol 659 tandíjmentes hely várja a nappali, alaptagozatos szakok iránt érdeklődőket. Nagy az igény a Pszichológia és Neveléstudományok Kar képzései iránt is, ahol szintén mintegy 200-an iratkoztak be az első napon, itt 351 tandíjmentes hely van, míg a Bölcsészettudományi Karon 174 jelentkezőt regisztráltak első nap a 414 tandíjmentes helyre. Kedden a Matematika és Informatika Karon is elkezdődött a beiratkozás, az ide jelentkezőknek felvételizniük is kell matematikából vagy informatikából.
Karonként változnak a díjak
A Babeş–Bolyai Tudományegyetem 21 karán szombaton, július 23-án zárul a beiratkozás, a felvételi vizsgák végleges eredményét július 31-én függesztik ki. A Kolozsvári felsőoktatási intézményben a 2016–2017-es tanévre 4915 tandíjmentes helyet, több mint 9000 tandíjas helyet, illetve 2700 távoktatásos, illetve csökkentett látogatású helyet hirdetett meg alapképzésen. A korábbi évektől eltérően sok karon írásbeli és szóbeli vizsgát is bevezettek a jelentkezők ismereteinek felmérésére, az érettségi átlagot eltérő módon veszik figyelembe a pontozáskor.
A felvételi díjakat az egyes karok szabják meg, így karonként különböznek. A legtöbb szakon 30–50 lejt kell fizetni, a népszerűbb szakokra jelentkezőktől, mint az informatika, pszichológia, politológia, kommunikáció 120–170 lej közötti összeget is elkérnek. A tandíj összege szintén karonként módosul, átlagosan 2000 és 3600 lej közötti összeget kell fizetni évente, utóbbit a nagy népszerűségnek örvendő informatika szakon. De vannak szakok, ahol az átlagos tandíj kétszeresét is elkérik a fizetéses helyre bejutott diákoktól: a film, fotó, média szakosoknak például 5500 lejt kell lepengetni évente.
Hétfőn kezdődött és két hétig tart a jelentkezési időszak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kolozsvári karán is, ahol 185 helyet hirdettek meg a 2016–2017-es tanévre, 120-at alapképzésen, 65-öt pedig magiszterin. A helyek fele-fele arányban ingyenesek, illetve tandíjkötelesek, a tandíj értéke szaktól függően évi 250 és 450 euró között mozog. Az egyetem Marosvásárhelyi karán tizenkét alapképzéses és négy magiszteri szakra várják az érdeklődőket, Csíkszeredában az új tanévben alapképzésen tizenöt, magiszterin öt szakon folyik az oktatás. A felvételi díj karonként változik, a hargitai megyeszékhelyen például egységesen 50 lejt, míg Kolozsváron szaktól függően 70–100 lejt kell fizetni.
Hosszabbítottak Nagyváradon
A Nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) már múlt hétfőn elkezdődött a jelentkezés, azonban a Bölcsészettudomány Karon, illetve a Közgazdaságtudományi Kar alapképzésein meghosszabbították a beiratkozási időszakot, hétfő, július 25-e 15 óráig várják az érdeklődőket. A Művészeti Karon ellenben az eredetileg megszabott dátumon, azaz szerdán zárul a beiratkozási időszak.
A Nagyváradi felsőoktatási intézményben alapképzésen 279 tandíjmentes és 261 tandíjas helyet hirdettek meg, míg magiszteri képzésen 347 tandíjmentes, illetve 400 tandíjas helyre lehetett jelentkezni. Az egyetemistajelölteknek 50 lejes beiratkozási díjat kell fizetni, ami sikeres felvételi esetén 120 lejes beiskolázási díjjal egészül ki.
Pap Melinda
Székelyhon.ro

Százezer alá csökkenhet az érettségizettek száma
Huszonhat év után idén először csökkenhet százezer fő alá az érettségi vizsgán átmenő jegyet szerzett romániai végzősök száma – hívta fel a figyelmet egy keddi galaci rendezvényen Sorin Cîmpeanu, a Romániai Rektorok Országos Tanácsának elnöke.
A volt oktatási miniszter az egyetemista szervezetek találkozójának nyitórendezvényén emlékeztetett, hogy évről évre számottevőbb a diáklétszám csökkenése, ami az egyetemek számára is egyre nagyobb gondot jelent. Úgy vélte, ez hosszú távon oda vezethet, hogy Románia nem felel meg az egyetemet végzettek számát előíró uniós elvárásoknak.
„Idén 88 ezer érettségizett végzősünk van, az őszi pótérettségin remélhetőleg még lesz 9–10 ezer, akinek sikerül átmenőt szerezni, de a számuk így sem éri majd el a százezret” – ismertette a fogyatkozó demográfiai mutatókat Sorin Cîmpeanu. Mint mondta, 1990 óta idén először esik százezer alá az érettségizettek száma, holott voltak évek, amikor ez a 200 ezret is meghaladta. Úgy vélte, az új helyzet az egyetemeket is új kihívások elé állítja: egyre nehezebb lesz betölteni a helyeket.
A rendezvényen jelenlévő Mircea Dumitru oktatási miniszter megerősítette a Cîmpeanu által mondottakat, azonban úgy vélte, ezen sem a szaktárca, sem az egyetemek nem tudnak változtatni. „A demográfiai csökkenés negatívan érinti az oktatási rendszert, vannak egyetemek, melyeknek a nyári felvételin nem sikerül betölteni a helyeket” – mondta a tárcavezető. Hozzátette ugyanakkor, hogy az egyetemi autonómia révén a felsőoktatási intézmények maguk határozzák meg a büdzséjüket, ők döntenek az indítandó szakokról, melyeket a munkaerőpiaci elvárásokhoz kell igazítani.
Pap Melinda
Székelyhon.ro

Kevesen hallják meg az egyház hívását
Az oktatási túlkínálat és a lelkészi hivatás társadalmi megbecsültségének csökkenése okozhatta az idei gyengébb érdeklődést a teológiai képzések iránt – értékelték lapunknak az illetékesek. Ugyanakkor úgy vélték, ezen a területen az elhivatottság, illetve a példamutatás is nagyon fontos. „Ez a mi feladatunk lenne. Sajnos mivel egyre kevesebben vagyunk, egyre több feladattal, ezért elég nehéz jó példának lenni” – mutatott rá a Krónikának Takó István egyetemi lelkész.
Az őszi felvételi időszakra szinte valamennyi lelkészképzéssel foglalkozó tanintézetben mAradtak betöltetlen helyek. A Kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem keretében működő Protestáns Teológiai Intézet az erdélyi református férfi és lány, illetve a királyhágómelléki református férfi jelentkezők számára hirdet pótfelvételit szeptember 13–15-én.
Dr. Pásztori-Kupán István, az intézet professzora a Krónikának úgy értékelte, több oka van a lanyhább érdeklődésnek. Szerinte ebben az is szerepet játszik, hogy az egyetemek több helyet hirdetnek, mint amennyi a lehetséges jelentkezők száma, a diákok pedig aszerint is válogatnak, hogy hová könnyebb bekerülni. A teológián felvételi van, ahol olyasmit is elvárnak a jelentkezőktől, amit középiskolában nem tanulnak, így eleve hátrányban van.
„A másik ok, hogy a lelkipásztori munka társadalmi megbecsültsége csökkent. Ez különösen városi környezetben érhető tetten, de falun is változóban van" – fejtette ki Pásztori-Kupán István, aki szerint ösztöndíjakkal és lakhatási feltételekkel is próbálják bevonzani a fiatalokat. Kollégiumuk az egyik legkorszerűbb, de bővelkednek ösztöndíjakban, külföldi tanulási lehetőségekben is. „Néha amiatt fő a fejünk, hogy küldhetnénk külföldre diákokat – nemcsak Magyarországra, hanem német vagy angol nyelvterületre is –, azonban a nyelvtudás hiánya miatt a hallgatók ezeket a lehetőségeket nem veszik olyan mértékben igénybe, mint amennyire módjuk lenne rá" – mutatott rá a lehetőségek tárházára a professzor.
Oktatási svédasztal
Pásztori-Kupán István szerint a teológiai képzés attól jó, hogy kicsiben történelemtudomány is, kicsit klasszika-filológia is, hiszen három ókori nyelvet is megismernek a diákok, de az intézet modernnyelv-képzést is nyújt. „A teológia általános műveltséget kíván mind a mai napig nyújtani, az elképzelésünk az, hogy általános műveltség tekintetében is széles látókörű lelkipásztorokat képezzünk. A teológia olyan svédasztal, ahol elég sok mindenbe bele lehet kóstolni, ami után az ember visszatér ahhoz a szakterülethez, amellyel szívesen foglalkozna" – magyarázta.
Hozzáfűzte, a teológiai képzésnek társadalmi vonatkozásai is vannak, azok a diákok is megtalálják számításaikat, akiket a világ gondja érdekel, és segíteni szeretnének, hiszen a hallgatók idősek, látás- és hallássérültek gondozásából is kiveszik a részüket. „A teológiai képzésben sok a lehetőség, a diáktól függ, hogy mennyire tudja és akarja ezt kihasználni" – vélte Pásztori-Kupán István.
A kevesebb jelentkező egyébként nem jellemző a Protestáns Teológiai Intézet valamennyi szakirányára, unitárius vonalon például kétszeres volt a túljelentkezés nyáron. Dr. Rezi Elek rektorhelyettes a Krónikának elmondta: az unitárius teológiai képzésre idén többen jelentkeztek, mint az elmúlt két évben. „Nagyon meg vagyunk elégedve, nem is hirdettünk pótfelvételit. Akiket felvettünk, kiváló teljesítményt nyújtottak" – értékelt Rezi Elek.
Vonakodnak az elköteleződéstől
Mintegy húsz hely mAradt betöltetlen a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karán is, ahol szeptember 5–15. között szerveznek pótfelvételit. A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye keretében működő Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet az új tanévre 25 helyet hirdetett meg, ebből tizenhármat foglaltak el.
A felvételi jelentkezést, ajánlóleveleket és felkészítő szemináriumot foglal magában. Utóbbi egy hetet tart, ahol előadásokon, városnézésen és lelki programon vesznek részt a papnövendékek. Pótfelvételit nem szervez az érsekség, mivel a nyári felkészítő kötelező jellegű, mondta el a Krónikának Korom Imre-György rektor. „A fiatalok érdeklődésében csökkenő tendencia vehető észre, mivel a papság kötelezettségeket és elhivatottságot követel, amitől a mai fiatalok kissé vonakodnak. Ennek ellenére a papképzésen mindig annyi hallgató vesz részt, amennyi szükséges" – fejtette ki a rektor.
Fontos a jó példa
Az utóbbi 25 évben mintegy felére csökkent a lelkészi hivatás iránt érdeklődők száma, ami a gyermekvállalási kedv csökkenésének is betudható, értékelte lapunknak Takó István, a Kolozsvári Egyetemi Lelkészség és a Szent Péter és Pál egyházközség plébánosa. „Ma már nincs három fia egy apának, akik közül egyet a hazának, egyet a Jóistennek és egyet a családnak adhatna" – emlékeztetett a múltbeli gyakorlatra.
„A cölibátus nyilván komoly döntés elé állítja a katolikus fiatalt. Úgy tapasztaljuk, hogy a hivatást a Jóistentől kapjuk, és a vele járó lemondásokhoz is ad elég erőt, kegyelmet. Ilyetén arra is gondolhatnánk, hogy akkor Ő nem szólít meg elegendő fiatalt. Azt gondolom, hogy a Jóisten ma is szólít, szórja a magot, inkább a talaj előkészítésével van a baj" – hívta fel a figyelmet az egyetemi lelkész. Mint rámutatott, ezért is fontos a példamutatás. „Ez a mi feladatunk lenne. Sajnos mivel egyre kevesebben vagyunk, egyre több feladattal ezért elég nehéz jó példának lenni. Mi is éppen úgy rohanunk, mint a többiek általában, mi is éppen úgy ki vagyunk szolgáltatva a bürokráciának, hivatalnokokká redukáljuk sokszor magunkat és különböző szolgáltatásokat nyújtunk. Ilyesmire nem igazán vágynak a mai fiatalok" – részletezte Takó István. – Mindezek ellenére sok szép papi példa van, akik a Tűz vagy Forrás mellett mAradva, attól áthevülve vagy abból merítve nem tudnak túlpörögni, és nem fognak kiégni."
Az egyetemi lelkész szerint a jó példa mellett a hivatás igazi presztízse is vonzóvá teheti a papi pályát. „Fontos meglátni és megtapasztalni, hogy ez tényleg valami nagyon szép és jó" – jelentette ki. Nemeshegyi Péter jezsuita atyát említette példaként, aki azért lett jezsuita, mert látta, hogy erre a szép és nehéz feladatra kevesen jelentkeznek. „Gondolom, ezen valóságokra »érzékenyekké« kellene nevelni a fiatalokat. És azt látom, hogy eléggé érzékenyek is sokan. Érdeklődnek, kérdeznek, kíváncsiak a hivatásomra, szinte vágyakoznak rá" – mesélte Takó István, aki szerint a gond az lehet, hogy a fiatalok nem mernek elköteleződni.
„Kívülről szépnek látják, de azt már nem tudják elképzelni, hogy mit is jelentene nekik személyesen benne élni. Mert az elköteleződésben az a nehéz, hogy nem lehet kipróbálni. Lehet próbálgatni, próbálkozni, valamiféle tapasztalatot szerezni. De csak akkor tudom, hogy miről is szól, ha ráteszek mindent erre a lapra" – jelentette ki az egyetemi lelkész. Úgy vélte, a lelkészi hivatás kicsit az élsportolókéhoz hasonlítható, akik sok mindenről lemondanak, de ennek ellenére példájukkal erőt tudnak adni másoknak. S boldogok, hiszen legtöbbjüket maga az életforma teszi boldoggá. „Segíteni úgy tudunk, ha istenélményekhez próbáljuk elvezetni a fiatalokat, megtanítjuk igazán imádkozni, és nagyon komolyan figyelünk a kérdéseikre. Miközben ezt tesszük szinte önfeledten, előbb-utóbb csak akad valaki, aki ebben lát majd fantáziát, és meghallja a hívást" – összegzett Takó István.
Kiss Előd-Gergely, Bede Laura, Pap Melinda |
Krónika (Kolozsvár)

Hitből és szeretetből fakadt képek Márton Áronról
Emberkatedrális címmel nyitottak kiállítást, illetve bemutatták az ennek anyagát tartalmazó albumot szerdán délután Kolozsváron Márton Áron volt erdélyi római katolikus püspök születésének 120. évfordulója alkalmából.
A 7. Kolozsvári Magyar Napok keretében a római katolikus nőszövetség dísztermében kifüggesztett műalkotásokat Nagy Miklós Kund művészeti író ismertette. Elmondta, az album összesen 47 alkotást, 25 művész munkáját tartalmazza. „A festmények stílusa, műfaja változatos, viszont mindegyik kép hitből és szeretetből fakadt, Márton Áron emlékére" – mondta a művészeti író.
A művek a gyergyóalfalvi Vadárvácska Nemzetközi Alkotótáborban készültek, ahol főként magyar művészek vettek részt, de egy Marosvásárhelyi román festő munkái is megtalálhatóak az albumban. Gál Mihály, a Vadárvácska művésztelep házigazdája verssel emlékezett a püspökre, és a marosszentgyörgyi Szent Cecília együttes is fellépett. A Kolozsváron kiállított festmények alkotói: Balázs József, Bandi Kati, Barabás Éva, Csuti Levente, Datu Victor, Ferenc Erzsébet, Jakabos Olsefszky I., Major Gizella, Orbán Endre, Sajgó Ilona, Szakács Eszter, Vargyas Ildikó.
A Márton Áron-emlékév keretében Kolozsvárra érkezett az Erdély püspökének életét bemutató vándortárlat is, melyet szabadtéren, a Szent Mihály-templom bejáratánál tekinthetnek meg az érdeklődők. A magyar és román nyelvű pannók részletesen ismertetik a kommunista rezsim által üldözött magyar püspök életútját, kitérve Márton Áron egyházi hitvallására, a fiatalok körében betöltött lelki vezetői szerepére, a kisebbségi léthez való hozzáállására, az üldözöttek melletti kiállására, illetve a Szekuritátéval való viszonyára. A kiállítás anyagát a Csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum és a magyar kormány Nemzetpolitikai Államtitkársága állította össze.
A magyar napok kertében előadást is tartottak Erdély püspökéről, életútját és munkásságát Marton József egyháztörténész ismertette, és Maksay Ágnes háromrészes dokumentumfilmjét is levetítették Márton Áron boldoggá avatási peréről.
Bede Laura, Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)

Kiállnak magukért a kézművesek
A vásárokon kért horribilis asztaldíjakra és a bóvlit áruló kereskedők térhódítására panaszkodnak a hagyományos mesterségek űzői. Molnár Attila, az Erdélyi Kézmíves Céh vezetője a kézművesek támogatását és egy, a tevékenységüket szabályozó törvény elfogadását szorgalmazza, mely minőségbiztosító rendszerként szolgálná a tucatáru kiszűrését. Szerinte azonban az érintett tárcák olyan jogszabályokon dolgoznak, melyek segítség helyett tovább gátolnák a népi mesterek tevékenységét.
A kihalás veszélye fenyegeti a hazai hagyományos mesterségeket a vásárokon alkalmazott horribilis asztaldíjak miatt – hívta fel a figyelmet Ion Constantin, a Roma Hagyományos Mesteremberek Ligájának vezetője. Az illetékes a hétvégi Segesvári ProEtnica fesztiválon kifejtette, hogy az önkormányzatoknak támogatniuk kellene a népi mesterségek űzőit, de az általuk szervezett vásárokon kért hatalmas, több mint ezerlejes díjakkal inkább ellehetetlenítik a működésüket.
A fesztivál keretében a roma ezüstművesek felvonulással is felhívták a figyelmet a problémára. Mint rámutattak: a nemesfémek megmunkálása évszázados hagyomány a roma közösség körében, már az ötéves gyerek is meg tudja fogni a kalapácsot, de ennek jövője veszélybe került. Megélhetésüket a kereskedők veszélyeztetik leginkább, mutatott rá Ion Constantin, akik tucattermékeikkel megtévesztik a vásárlókat.
Törvény kell a kézműveseknek
A hazai kézművesek támogatását és egy, a tevékenységüket szabályozó törvény elfogadását szorgalmazza Molnár Attila, az Erdélyi Kézmíves Céh vezetője is. A Krónika kérdésére kifejtette: a kézművesek piaci körülmények között nem tudnak megélni, állami támogatásra van szükségük. De ehhez szerinte egy jogszabály kellene, amely szabályozza a tevékenységüket. Jelenleg abszurd módon az a veszély fenyegeti őket, hogy a hatalom a megkérdezésük nélkül olyan törvényt fogad el, amely gyakorlatilag ellehetetleníti a kézműves tevékenységet – magyarázta lapunknak kényes helyzetüket.
Az Erdélyi Kézmíves Céh a kézművesség világnapján petíciót tett közzé, amelyben a kézművességet szabályozó törvény módosítását kérte. Az aláírók elsősorban adókedvezményeket szeretnének, illetve azt, hogy az önkormányzatok ne kérhessenek el irreálisan magas összegeket az asztal bérléséért. Szerintük az is gondot okoz, hogy jelenleg szakmai szervezetek helyett az önkormányzatok adhatják ki a kézműveseket hitelesítő igazolványokat. Molnár Attila elmondta: egyelőre csak szerény mértékben gyűltek össze az aláírások a szakma képviselőitől. „Ugyan azt nyilatkozzák, hogy szükséges a kézműves tevékenységet szabályozó törvény, de aláírni csak 114-en írták alá a petíciót, ami édeskevés ahhoz, hogy elérjük bármelyik törvény módosítását, vagy bármilyen mértékű nyomást tudjunk gyakorolni” – magyarázta az illetékes.
Megalázó törvénykezdeményezés?
„Az igazsághoz hozzátartozik, hogy született már egy törvénytervezet, melyet szerencsére a kormány nem fogadott el, mert olyan badarságokat tartalmazott, hogy szentesítette volna a kézművesipar hátrányos helyzetét, ahelyett hogy segítette volna” – mutatott rá a további buktatókra Molnár Attila. Kifejtette: a tervezet megyénként központilag, az állam által irányított kézműveskamarákat hozott volna létre, míg a kézművesek inkább olyan szakmai szövetségek felállítását szeretnék, amelyekbe a civil szervezeteket, az állami hatóságokat és a hagyományőrző-központokat is bevonnák. Ráadásul a tervezet szerint megyénként legalább 500 aktív kézműves részvételére lenne szükség a kamarák létrehozáshoz, ami szerinte kivitelezhetetlen, hisz nincs ennyi kézműves. „Az a tagság, ami kötelez, nem megtisztel, hanem megaláz” – szögezte le a szakember.
Minőséget biztosító rendszer kell
Molnár Attila elmondta, szeretnék, ha lenne egy minőségbiztosító rendszer, egy elbíráló bizottság, amely magyarországi mintára garantálná az autentikus kézművestermékek védelmét. Ugyanakkor megalázónak tartják, hogy a támogatásokat szervezeti tagsághoz kötnék. „Egyelőre az a szerencsés állapot van, hogy a tervezet nem ment végig az eljárási procedúrán, mert tele van hibával. Lehet, hogy nem is ezt folytatják majd, mert tudomásunk szerint a gazdasági minisztérium is dolgozik egyen. A Bukaresti kollégák beszámolója szerint teljesen homályos számukra a kézművesség fogalma” – osztotta meg kételyeit lapunkkal Molnár Attila.
Elmondta, ez a tervezet három kategóriába osztaná a mesterembereket, és csak az első kategóriába sorolt, azaz kizárólag tradicionális termékeket reprodukáló kézművesek számára biztosítana adókedvezményeket. Molnár szerint ezzel az a gond, hogy a mesteremberek tevékenysége nem korlátozódik kizárólag a népművészeti tárgyak reprodukciójára, hanem a piaci igényeket kiszolgáló más, új technológiával készült, egyéni tervezésű tárgyakat is gyártanak. Ráadásul szinte lehetetlen egyik-másik autentikus népművészeti tárgyat legyártani, mert száz évvel ezelőtti lenvásznat már sehol nem lehet beszerezni. Így mindössze 8-10 személyre korlátozódna országszerte az adókedvezményeket kapó mesterek száma.
Partnerséget akarnak
„A szaktárcában legalább van annyi jóindulat, hogy közvitára bocsátja a tervezetet, és ez számunkra fontos, így ugyanis esély van arra, hogy a szakma szempontjai is érvényre jussanak” – jelentette ki Molnár Attila. Elmondta, érdekeik érvényesítésére létrehozták a kézműves civil szervezeteket tömörítő föderációt, amelynek végső elnevezése később dől el, ez lesz hivatott a szakmát képviselni a törvényalkotás folyamatában. „Az érdemi munka csak most kezdődik” – jelentette ki az illetékes, aki szerint fontos, hogy a minőségbiztosító rendszer úgy működjön, hogy ez a mesterembereknek ne jelentsen pluszköltséget. Molnár Attila szerint üdvözlendő lenne, ha két-három év múlva csak a minőségi elvárásoknak megfelelő mesteremberek részesülnének támogatásban, nem pedig a bóvlikat áruló kereskedők.
Az Erdélyi Kézmíves Céh elnöke nehezményezi ugyanakkor, hogy az illetékes – turisztikai, gazdasági és kulturális – minisztériumok amellett, hogy egymással sem egyeztetve dolgoznak különböző tervezeteken, a szakmai szervezetekkel sem kommunikálnak. „Azt kell elérnünk, hogy közviták legyenek, hogy ne szülessen olyan törvény, amelyik ötven évre megint megbénítja a kézművességet” – mutatott rá. Elmondása szerint legutóbb 1964-ben módosították a jogszabályt, amelyet a legfőbb ideje lenne korszerűsíteni, mert nem felel meg a kézművesek elvárásainak. Ugyanis van egy kereskedői réteg, melynek tagjai kézműveseknek adják ki magukat, de olcsó kínai bóvlikat vásárolnak fel a nagykereskedőktől, és minimális kézműves tevékenységgel megtévesztik a hatóságokat.
A szakmára bíznák a vásárok megszervezését
A szakmai szervezetekre kellene bízni a kézművesvásárok szervezését, hogy ki tudják szűrni a kereskedőket, a viszonteladókat – vallja Veres Ferenc, a Háromszéki Népművészeti és Kézműves Egyesület elnöke is. A szakembere szerint az nem lenne célravezető, ha ingyenes részvételt biztosítanának a kézműveseknek a különböző vásárokon, mert azzal sokat lazulna a fegyelem, a rendezvény látná a kárát, ha a kiállítók egy része félidőben összecsomagol, és továbbáll, hiszen úgysem fizetett asztaldíjat.
A Háromszéki egyesület már tizenegy éve szervezi a Szent György-napi kézművesvásárt, az önkormányzat épp azért bízta rájuk a városnapoknak ezt a meghatározó részét, hogy kiküszöböljék a kínálatból a bóvlit, a tucatárut. Az egyesület a Székely Vágta, a Kézdivásárhelyi Őszi Sokadalom szervezésébe is besegít.
Veres Ferenc hangsúlyozta, figyelnek, hogy az asztalfoglalási díjak a kiskézművesek számára is megfizethetők legyenek. De a hazai vásárokon az a tapasztalat, hogy épp a kereskedők, a viszonteladók licitálnak rá az árakra, hiszen 200-300 százalékos árréssel dolgoznak, és megengedhetik maguknak, hogy többet ígérjenek, a szervezők pedig örülnek, ha nagyobb a rendezvény bevétele és költségvetése. Az egyesületi elnök szerint könnyű kiszűrni a kereskedőket, hiszen gyanús, ha valaki túl sok áruval, túl nagy választékkal jelentkezik, amelyet egy kis műhelyben lehetetlen előállítani.
Az illetékes szerint ugyanakkor a szegénység fokmérője is a túl sok kézműves, hisz sokan a kis nyugdíj kiegészítéseként kötögetnek, horgolnak, gyöngyöt fűznek, és ők tényleg nem tudják kifizetni a vásárdíjat. Veres leginkább a népi mestereket támogatná, szerinte azoktól nem kellene egyáltalán pénzt elkérniük a szervezőknek, akik nemcsak a portékájukat kínálják, hanem bemutatót is tartanak egy-egy kihalóban levő népi mesterségből, például a kádároknak, kovácsoknak szállást, ellátást is felajánlhatnának. Másrészt, a vásárok minőségére is oda kell figyelni, ha teljesen ingyen beengedik a kézműveseket, előfordulhat, hogy ha nincs nagy kereslet, vagy éppen elered az eső, összecsomagolnak, és továbbállnak, a foghíjas vásár pedig a szervezőkre vet rossz fényt, mutatott rá az érem másik oldalára.
Kézművesház a váradi várban
Nagyváradon az önkormányzat partnerként tekint a kézművesekre, akik saját műhelyt kaptak a látogatók előtt nemrég megnyitott, megújult várban – mesélte a Krónikának Pázmán Ida kézműves. Az általa kezdeményezett Nagyváradi Kézművesház nyitott műhelyként működik, ahol a turisták a hivatalos program részeként naponta 10 és 16 óra között megtekinthetik az itt zajló munkát – szövést, gyöngyfűzést, hímzést, nemez- és kerámiakészítést –, és vásárolhatnak az itt készülő termékekből. A termet bérmentesen kapta az egyesület az önkormányzattól, csupán a működési költségeket kell állniuk, cserébe pedig részt vesznek a várban zajló különböző programok – várnapok, Nagyváradi Ősz rendezvénysorozat, karácsonyi vásár stb. – szervezésében, mesélte Pázmán Ida.
A kézműves még 2005-ben, a vár felújítása előtt kért egy műhelyt az erődítményben, melynek használatáról idén írhatta alá a szerződést az önkormányzattal. „Örülünk, hogy itt vagyunk, jól érezzük itt magunkat, jobb helyen nem is lehetnénk. Hiszen a vár tökéletes környezet annak, amit mi csinálunk” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a várgondnokság és az önkormányzat turisztikai osztálya partnerként tekint a kézművesekre, hiszen az a céljuk, hogy minél több turistát vonzanak a műemlék épületbe.
Bár az uniós alapokból felújított erődítményt nemrég nyitották meg a nagyközönség előtt, szép számmal akad látogató, és abban bíznak, hogy az ide tervezett vendéglátóipari egységek megnyitásával ezek száma a jövőben tovább fog nőni. A Nagyváradi Kézművesház azonban nemcsak műhelyként, hanem kézművesiskolaként is működik, ahol szombatonként, illetve az Iskola másként program keretében számos gyermekfoglalkozást tartanak, felnőttek számára kézimunkaklubot működtetnek, szeptembertől pedig kézművestanfolyamokat is szerveznek.
Bíró Blanka, Kiss Előd-Gergely, Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)

Exhumálták Márton Áron földi mAradványait
A Gyulafehérvári székesegyházban, díszes szarkofágban helyezik el Márton Áron földi mAradványait, hogy könnyebben leróhassák tiszteletüket a hívek Erdély egykori római katolikus püspöke előtt – nyilatkozta a Krónikának Potyó Ferenc pápai prelátus.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye általános helynöke elmondta, hogy a mártírpüspök testét – mely eddig a székesegyház alatti kriptában volt elhelyezve – csütörtökön exhumálták, a folyamatnál maga is jelen volt.
Elmondása szerint az érsekség az egykori püspök személyét övező nagy tisztelet miatt döntött úgy, hogy Márton Áron földi mAradványait előkelőbb helyen, a székesegyházban helyezi el egy szarkofágban. A hívek ugyanis nagy számban rótták, róják le tiszteletüket a mártírpüspök földi mAradványai előtt, ami a szűkös kriptában nehézkesnek bizonyult, így az elköltöztetéssel könnyebbé válik a tisztelettevés a Gyulafehérvárra érkező zarándokok számára.
Pompa és felhajtás nélkül
Márton Áron csütörtökön exhumált testét egy rézkoporsóba tették, majd szerény körülmények között, „minden pompa és felhajtás nélkül” a következő hetekben helyezik el az addigra elkészülő szarkofágba, melynek költségeit a magyar kormány állja, mesélte Potyó Ferenc. Az általános helynök hangsúlyozta, hogy amíg nem kerül sor a mártírpüspök boldoggá avatására, földi mAradványokról beszélhetünk, Márton Áron mumifikálódott, de jó állapotban megmAradt teste csupán a boldoggá avatás után tekinthető ereklyének.
A földi mAradványok áthelyezését követő ünnepségre szeptember 29-én, Szent Mihály napján, a székesegyház búcsúján és egyben Márton Áron halálának 36. évfordulón kerül sor. Az ünnepi eseményre, melyet az apostoli nuncius celebrál, a romániai püspöki kar, a testvéregyházak és a magyar kormány képviselőit is meghívják, az ünnepség programját a napokban érseki körlevélben közlik a hívekkel, akiket szintén várnak Gyulafehérvárra. Ez alkalomból kerül sor a papnevelő intézet ünnepélyes tanévnyitójára is.
Folytatódik az emlékév
A szeptember 29-i Gyulafehérvári ünnepség egyébként része a magyar kormány nemzetpolitikai államtitkársága által tavaly meghirdetett Márton Áron emlékév programjainak. A 2015. december 24-én indult és 2016. december 24-én záruló rendezvények között jubileumi konferenciák, rendhagyó történelemórák és fiataloknak szóló vetélkedők szerepelnek.
Az emlékév meghirdetésekor Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy Márton Áron erdélyi püspök személye nemcsak az erdélyi katolikusokhoz, hanem minden magyarhoz köthető, és bármely felekezethez tartozó ember példaképe lehet. Az emlékév azért indult december 24-én, mert 1938-ban ekkor nevezték ki Márton Áront Erdély püspökévé. Az elmúlt hétvégén, augusztus 28-án, születésének 120. évfordulóján szülőfalujában, Csíkszentdomokoson tartottak konferenciával egybekötött emlékünnepséget. Az emlékév világi fővédnöke Áder János magyar köztársasági elnök, egyházi fővédnökének Jakubinyi György Gyulafehérvári érsek. A programok finanszírozására a magyar kormány 80 millió forintot különített el.
Márton Áron 1939 és 1980 között volt Erdély római katolikus püspöke, és egyben a múlt századi erdélyi magyar közélet egyik kiemelkedő alakja, aki következetesen kiállt minden diktatúra ellen. Százhúsz éve, 1896. augusztus 28-án született Csíkszentdomokoson. 1939. február 12-én szentelték fel a Gyulafehérvári főegyházmegye püspökévé. 1944-ben szót emelt a zsidók deportálása ellen, amiért az akkori magyar hatóságok kiutasították Kolozsvárról. 1949-ben a román kommunista hatóságok letartóztatták, 1951-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, végül 1955-ben nemzetközi nyomásra szabadon bocsátották. 1956-tól 1967-ig nem hagyhatta el a Gyulafehérvári püspökség épületét. 1980. szeptember 29-én hunyt el, Gyulafehérváron temették el.
Újabb zarándoklat Márton Áron nyomában
Idén már 11. alkalommal szervezik meg azt a hagyományosnak számító háromnapos zarándoklatot, amely Márton Áron egykori püspök életének legfontosabb állomásait járja be. A szeptember 7–9. között zajló zarándoklatot ezúttal is Kovács Gergely posztulátor és Ferencz Kornélia, az Erdélyi Mária Rádió munkatársa vezeti. A programban minden nap központi helyet kap a közös imádság és a szentmiseáldozat, amelyet Márton Áron püspök boldoggá és szentté avatásáért ajánlanak fel. A szervezők szerint a mostani zarándoklaton egyedi élmény/esemény várja a résztvevőket. A zarándoklat Csíksomlyóról indul, ahonnan Márton Áron szülőfalujába, Csíkszentdomokosra vezet, és Gyergyószentmiklós, Gyergyóditró, Szászrégen érintésével érkeznek meg a hívek a börtönévek helyszínére, Máramarosszigetre. Innen Kapnikbánya és Dés érintésével Márton Áron püspökké szentelésének helyszínére, Kolozsvárra vezet az út, majd a püspöki székhelyre, Gyulafehérvárra látogatnak a zarándokok. Jelentkezni és bővebb információt kérni Ferencz Kornéliánál (ferenczk@yahoo.com, Tel.: 0726–107.002) vagy Szász Nóránál (Tel.: 0744–472.178) lehet, amíg a helyek be nem telnek.
Pap Melinda |
Krónika (Kolozsvár)

Felavatták a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium felújított épületét
Múlt és jövő találkozásának lehettek tanúi mindazok, akik szombaton részt vettek a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium avatási, megáldási ünnepségén. A meghívottak, egykori tanárok és diákok ugyanis nemcsak a több száz éves falak ízléses, szakszerűen kivitelezett felújításának lehettek tanúi, arról is meggyőződhettek, hogy a közel négyszáz éves tanintézetnek nemcsak múltja, hanem jövője is van: a legújabb oktatási eszközökkel felszerelt kollégium már nemcsak Erdély egyik legrégebbi, hanem legkorszerűbb iskolájának is számít.
„A Nagyenyedi kollégium úgy újult meg, hogy a korhűségnek kétszeresen is megfelelt. Korhű módon lett felújítva, építészeti értelemben. És korhű technológia került belé: a 21. század oktatási követelményeit követve” – hívta fel a figyelmet az iskola udvarán, több száz személy jelenlétében tartott ünnepségen Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is. A politikus úgy vélte, az iskola vezetése ezáltal a régi hagyományt, az innováció, a megújulás, a tartalom, a minőség hagyományát követte, amelynek szellemében az alma mater egykori diákja, Apáczai Csere János és Kőrösi Csoma Sándor is elindult.
A politikus a kollégiumot az erdélyi magyarság Oxfordjának, Sorbonne-jának nevezte, és úgy vélte, megújulása minden erdélyi magyar sikere. „Kicsiben olyan, mint Erdély. Mindent túlél. És mint tudjuk, aki túlél, erősebb lesz” – fogalmazott az elnök, aki szerint a jövőben az erdélyi magyarságnak az a feladata, hogy minőségi oktatást biztosítson diákjai számára. Ettől függ a fiatalok versenyképessége, és a szülőknek a magyar nyelvű oktatás iránti bizalma, hívta fel figyelmet.
Rámutatott ugyanakkor, hogy a kollégium felújítása során kialakult román–magyar együttműködésnek is „helye van a jövő építése jó példái között”, emlékeztetve, hogy az épületegyüttest a tulajdonos Erdélyi Református Egyházkerület és a román többségű Nagyenyedi önkormányzat közötti példás együttműködés révén, uniós forrásokból korszerűsítették, de a felújítást anyagilag a magyar kormány is támogatta.
„Az erőknek össze kell adódni”
A magyar–román együttműködés szükségességét hangsúlyozta Balog Zoltán, a magyar kormány emberi erőforrások minisztere is, kijelentve: eljön az idő, amikor a román–magyar versenyen túl a két ország erejének az összeadására is szükség lesz. „Európa fölött hosszú időre is beborulhat az ég”, és ilyen körülmények között különösen fontos, hogy a szomszédok összekapaszkodjanak, és együtt keressék a boldogulás útját.
„Milyen jó lenne, ha terjedne ez a megértés, ez a felfogás, amikor kiderül, hogy az erőknek össze kell adódni, mert vannak más erők is, amelyek ellenünk szövetkeznek” – jelentette a miniszter. Balog Zoltán rámutatott, a Nagyenyedi kollégium jól példázza, hogy a restitúció során visszaadott ingatlanok jó célt szolgálnak Romániában. Arra is felhívta a figyelmet, hogy időről-időre Bukarestet is meg kell győzni arról, hogy „ami jár, az jár, ami méltányos, azt meg kell adni”.
Reményét fejezte ki, hogy megoldódik a visszaállamosított Sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügye, és újabb városok is lesznek, amelyek az egyházak segítségével fejlődnek. Balog Zoltán egyébként tolmácsként is bemutatkozott az ünnepségen, Dietmar Arends németországi evangélikus püspök köszöntőjét fordította magyarra, aki meg is jegyezte: még nem érte akkora megtiszteltetés, hogy egy miniszter tolmácsolja szavait.
Hitre épített iskola
Az iskolaudvaron tartott hálaadó istentiszteleten mondott prédikációjában Kató Béla református püspök arról beszélt, hogy az enyedi kollégium – a magyar királyok vagy erdélyi fejedelmek által alapított kollégiumoktól eltérően – azért lehetett hosszú életű, mert a hit szilárd alapjára építették. Adorjáni Dezső evangélikus püspök rámutatott, bár az enyedi alma mater nagyon jó kezekben van a református egyháznál, erkölcsi feljogosítást kér arra, hogy az evangélikusok is magukénak mondhassák, hiszen azáltal, hogy az évszázadok során befogadta az evangélikus fiatalokat, az erdélyi evangélikus egyház meglétéhez is hozzájárult, számos erdélyi magyarhoz hasonlóan az ő családjának is számos tagja, ükapja, dédapja és nagyapja is Enyeden volt diák.
A püspök arra is rámutatott: rendhagyó alkalom, hogy az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői ilyen örömteli és szép pillanatban legyenek együtt, hiszen általában nehéz napokon szoktak összezárni.
Király András oktatási államtitkár kijelentette: a felújított intézmény erőt és kitartást sugároz az egész romániai magyar közösség számára, míg Horaţiu Josan, Nagyenyed korábbi polgármestere arra is kitért, hogy Mihail Halici, az első román vers szerzője és Kőrösi Csoma Sándor, Tibet kutatásának az úttörője is itt tanult. Oana Iuliana Badea jelenlegi polgármester kijelentette: büszkeséggel tölti el, hogy annak idején oktatási államtitkárként láthatta el kézjegyével a felújítási terveket, most pedig polgármesterként írhatta alá az épület átvételét.
Színvonalas programmal várták a véndiákokat
Az ünnepi köszöntők után a jelen lévő református, római katolikus, unitárius és evangélikus elöljárók megáldották a felújított épületegyüttest, majd az iskola himnuszának akkordjaira Szőcs Ildikó igazgató, Kató Béla püspök, Horaţiu Josan volt és Oana Iuliana Badea jelenlegi polgármester vágta el a szalagot.
Az iskola vezetősége ebéddel és színvonalas programmal kedveskedett az eseményre eljött volt tanároknak, diákoknak, akik immár vendégként térhettek be a konviktusra, megcsodálhatták a felújított, új bútorzattal és modern eszközökkel felszerelt osztálytermeket, bentlakási szobákat, dísztermet, és egy cigaretta erejéig a tornakertbe is felsétálhattak nosztalgiázni.
Az ünnepi alkalomból az egyház anyagi támogatásával megújult dokumentációs könyvtár és természettörténeti múzeum is megnyitotta kapuit a látogatók előtt, míg a Bagolyvárban iskolatörténeti múzeum, az egykori neves diákokról elnevezett osztálytermekben számos kiállítás, bemutató várta a betérőket, akik az iskolafelújítás nehéz időszakába, illetve a modern felszerelés, a minden osztályban ott díszelgő okostáblák működésébe is betekintést nyerhettek.
Eközben az udvaron is folytatódott a program, a Collegium Gabrielense régizene-együttes és a Fügevirág néptánccsoport bemutatója során a vendégek a jelenlegi diákok ügyességéről győződhettek meg, míg az egykoriak nevében Antal Tibor véndiák és barátai gyimesi népdalokkal köszöntötték az ünneplőket.
Koncertekkel zárult az este
Az új cserkészotthon felavatása után este már a diákoknak szólt a program, a Bagossy Brothers Company koncertjén bulizhattak, másnap pedig a Kárpát-medencei református iskolák közös tanévnyitóján vehettek részt. Az alkalomból a kollégiumban található emlékhelyek sora is bővült, a főépület földszintjén gróf Mikó Imrének és dr. Vásárhelyi Boldizsárnak állítottak emléktáblákat.
A Bethlen Gábor fejedelem által 1622-ben Gyulafehérváron alapított, majd Apafi Mihály révén Nagyenyedre költöztetett, leromlott állagú iskola úgy újulhatott meg, hogy az épületeket visszakapó református egyház megegyezett a helyi önkormányzattal, hogy 25 évre elengedi a bérleti díjat, ha a város pályázati úton megszerzi a felújításhoz szükséges pénzt. A 2010-ben nyert, 29,65 millió lej értékű projekt költségeiből 23 milliót az EU, hárommilliót a román kormány biztosított.
A magyar kormány a pályázatba bele nem foglalható költségekhez nyújtott 268 millió forintos támogatást. A felújítás során újravakolták, festették a főépület, a kisiskola és a Bagolyvár falait, kicserélték a tetőszerkezetet, a nyílászárókat, a fűtésrendszert, a villany- és vízvezetékeket. A felújítási projekt keretében a megújult termeket számítógépekkel és interaktív oktatási eszközökkel szerelték fel, amelyekben a romániai magyar oktatásban úttörő módon kabinetrendszerben zajlik a tanítás.
Pap Melinda
Székelyhon.ro

Felzúdulás a SZÁT listaátrendezése miatt
„Az RMDSZ bukaresti szervezete semmiképp nem fogadja el, hogy felülírják a helyi döntést” – szögezte le a Krónikának Buday Richárd, akinek a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) döntése értelmében a befutónak számító parlamenti képviselői helyet az esélytelen szenátorira kellene cserélnie. Amint arról beszámoltunk, a SZÁT döntése alapján a Hargita megyei képviselőjelöltek rangsorában a 4., befutó helyre kerül a szórványmagyarság képviselője, Benedek Zakariás építkezési vállalkozó, a szövetség Szeben városi szervezetének elnöke. A korábban az udvarhelyszéki területi szervezet által befutó helyre jelölt Birtalan József ugyanakkor az RMDSZ bukaresti képviselőjelölt-listáját vezeti majd. Eredetileg erre a helyre Buday Richárd bukaresti RMDSZ-elnököt rangsorolták, ő azonban átkerült a fővárosi szenátusi lista élére, ami már nem számít befutónak. A Krónika információi szerint az RMDSZ vezetősége semmiképpen sem támogatta, hogy Buday mandátumhoz jusson.
A bukaresti szervezet elnöke a Krónikának kifejtette, reméli, hogy a SZÁT nem végleges döntést hozott, hanem csak javaslat fogalmazódott meg, melyre a bukarestieknek is rá kell bólintani. „Itt nem az én személyemről van szó, hanem elvekről. Folyamatosan arról beszélünk, hogy decentralizáció kell, hogy ne Bukarestben döntsenek a települések sorsáról. Akkor a szövetségen belül is a decentralizáció elve kellene érvényesüljön. Felelőtlenségnek tartom, ha felülírjuk a helyi döntést” – mondta Buday Richárd. Hozzátette, azt sem érti, hogy ha a szebeni jelölt Hargita megyében indul, akkor a hargitai miért nem Szebenben, és miért Bukarestben kerül fel a listára.
„Nem vagyunk mi másodrangú RMDSZ-esek. Ha az a jelszavunk, hogy minden magyar számít, akkor minden szervezet is egyformán számít” – hangsúlyozta a fővárosi szervezet elnöke, aki szerint, ha a szövetség központi vezetősége így folytatja, veszélybe kerülhet az ötszázalékos bejutási küszöb. A Krónikának kifejtette: szombaton a bukaresti választmány megerősítette, hogy nem fogadja el a SZÁT módosítását, de a küldöttgyűlés is dönteni fog. „Ha nem a mi döntésünk érvényesül, nem mi lépünk ki az RMDSZ-ből, hanem tulajdonképpen kizárnak minket” – jelentette ki Buday, aki szerint a szövetség vezetősége valószínűleg nem bánná, ha lemondana. Sok mindenben nem értenek egyet, hiszen ő nem látja az oly sokszor hangsúlyozott megújulást. „Gyenge vezető, aki nem meri széles körben átengedni a döntés jogát, inkább központosít” – jelentette ki Buday.
A SZÁT döntését az érintetteken kívül a szövetség számos neves politikusa is kifogásolta. Miközben Kovács Péter ügyvezető elnök a Facebookon „szolidaritáson alapuló, merész, bölcs és több szempontból is kiegyensúlyozott” döntésként jellemezte a határozatot, Frunda György egykori szenátor és államfőjelölt hozzászólásában „antidemokratikus, gyalázatos döntésnek” minősítette azt.
„Rangsorolás volt Kolozsváron. A rangsorolók magukat minősítették” – fogalmazott a közösségi portálon közzétett bejegyzésében Eckstein Kovács Péter volt szenátor is. A volt kisebbségügyi miniszter több Maros megyei RMDSZ-eshez hasonlóan Jakab Istvánnak, a Környezetvédelmi Alap elnökének a félreállítását kifogásolta. Úgy vélte, kiváló, külföldön is elismert szakemberként Jakab befutó helyet érdemelt volna. „Mivel garantáltabb Biró Zsolt, vagy Vass Levente frakcióhűsége, mint a Jakabé, vagy hátrányt jelent, ha valaki jó szakember és nem megélhetési politikus?” – tette fel a kérdést Eckstein-Kovács arra utalva, hogy sajtóinformációk szerint a SZÁT tagjai attól tartottak, Jakab szakpolitikusként nem biztos, hogy betartaná a frakciófegyelmet, illetve visszaköltözhet Brüsszelbe. Jakab István a Transindex kérdésére nem kívánta kommentálni a számára kedvezőtlen döntést. Biró Zsolt MPP-elnök ezzel szemben a hírportálnak nyilatkozva üdvözölte a SZÁT határozatát, kijelentve: bölcsnek tekinti azt. „Szavazatmaximalizálás szempontjából is fontos döntés a SZÁT döntése, de természetesen továbbra is minden MPP-szimpatizáns és minden magyar szavazó jelöltjeként fogok kampányolni. A közös lista lényege, hogy a teljes közösséget képviseljük” – mondta a Transindexnek Biró Zsolt.
Bíró Blanka, Pap Melinda
kronika.ro
Erdély.ma

Újabb városházi tiltás a kolozsvári Musai–Muszáj akciócsoportnak
Nem engedélyezte a kolozsvári polgármesteri hivatal a Musai–Muszáj akciócsoportnak, hogy kihelyezze a kincses város tömegközlekedési eszközeire a többnyelvűséget szorgalmazó 3D-s tábláit. 
A városvezetés a témában zajló perre hivatkozva tagadta meg az engedélyt, annak ellenére, hogy a plakátkampányra maga biztosította volna a finanszírozást: az akciócsoport ugyanis a civileknek meghirdetett Com’On Kolozsvár pályázat keretében nyert rá 4500 lejt.
A polgármesteri hivatal szóvivője, Oana Buzatu a Transilvania Reporter kérdésére elmondta, a városvezetés a többnyelvű helységnévtáblák ügyében indított, folyamatban lévő perre hivatkozva tagadta meg az engedélyt. Kifejtette, a városháza által meghirdetett pályázaton részt vevő civileknek kötelességük lett volna megérdeklődni, hogy ötletük megfelel-e a verseny szabályzatának és a hatályos törvényeknek. „A plakát tartalma egy folyamatban lévő bírósági perre vonatkozik” – indokolta a tiltást Buzatu, arra azonban már nem tért ki, hogy ennek ellenére a verseny zsűrije miért ítélte meg rá a támogatást.
A Musai–Muszáj akciócsoport egy „Nézőpont kérdése?” elnevezésű 3D-s pannóval népszerűsítette volna a többnyelvűséget a kolozsvári tömegközlekedési járműveken, ezen – annak függvényében, hogy mely szögből nézik –, csak román, illetve román és magyar feliratú Kolozsvár-helységnévtábla lett volna látható. A Musai–Muszáj egyik aktivistáját egyébként nemrég megfenyegette a helyi tömegközlekedési vállalat (CTP) egyik alkalmazottja, amikor a plakát engedélyezését kérte tőle.
Pap Melinda Krónika (Kolozsvár)

Behódolt az RMDSZ bukaresti szervezete
Korábbi bejelentésükkel ellentétben nem léptek vissza az RMDSZ bukaresti jelöltjei a képviselői és szenátori listákról: Buday Richárd területi elnök a Krónikának úgy nyilatkozott, hogy a parlamenti képviselet érdekében döntöttek a folytatás mellett.
Buday RichárdA fővárosi képviselő- és szenátorjelöltek azt követően jelentették be visszalépési szándékukat, hogy a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) úgy határozott, Buday Richárd helyett az udvarhelyszéki Birtalan Józsefet állítja a képviselői lista befutónak számító első helyére, a bukaresti területi elnök pedig az esélytelen szenátorlista élére kerül. A fővárosi szervezetnek nem is volt lehetősége a fellebbezésre, Buday Richárd szerint a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) határozatát a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) vagy a kongresszus írhatta volna felül, ezek összehívására pedig a jelöltlisták leadási határideje miatt nem lett volna idő.
„Ha visszavonulunk, az a kevés szavazat is kétségessé vált volna, ami összegyűl. 54 jelöltről van szó, nem lett volna lehetséges egyik napról a másikra helyettesíteni őket" – indokolta a döntést a Krónikának a bukaresti szervezet elnöke, arra utalva, hogy Kovács Péter ügyvezető elnök új jelöltek nevesítését helyezte kilátásba, amennyiben az eredetiek lemondanak a jelöltségről. Buday szerint ezek közül sokan vissza akartak lépni, vita is kialakult erről a szervezetben, de elnökként maradásra kérte őket.
„Ha már egyszer odaraktak, nem tettem azt, hogy rossz fiú módjára összeszedem a játékaimat. Ha a kollégáimtól azt kértem, hogy maradjanak, akkor én sem mehetek. De tehettek volna a 13. helyre is, mert számomra ugyanannyi. Aztán ha véletlenül mégis mandátumhoz jutnék, az lenne csak a meglepetés. Nem sírnék, nem is nevetnék, de ők biztosan sírnának" – mondta Buday Richárd, aki szerint „jelenleg is tart a zúgolódás, morgás a szervezetben", sokan nem értettek egyet a SZÁT döntésével.
Visszakozásukat azzal is indokolta, hogy a visszalépésnek utólagos kihatásai lettek volna a területi és helyi szervezetre, amit el akartak kerülni. „Az utolsó dolog, amit szeretnénk, hogy más megyéből jött emberek irányítsanak" – jelentette ki Buday. Kifejtette, az érintettek ezért úgy döntöttek, hogy a politizálás helyett a közösségi munkára fektetik a hangsúlyt. „Nem ezért alakult az RMDSZ 1990-ben, hogy az összesen politizáljunk. Mi megmaradunk a régi fajta RMDSZ-nek, bár a világ megváltozott" – ismertette a bukaresti szervezet döntését az elnök.
„Az már sok lett volna"
Elmondta, a szervezet vezetésében a SZÁT-döntés hatására nem történt változás. „Az már sok lett volna" – jegyezte meg Buday, leginkább azt kifogásolva, hogy a SZÁT menet közben módosította a listát „Mondják meg előre a játékszabályokat. Hogy ne a saját kapunkba rúgjunk gólt, és a végén derüljön ki: a másik kapura játszottunk. Nem félünk semmitől, ha tudjuk a szabályokat, de az a baj, hogy sokszor menet közben változnak" – jellemezte a helyzetet. Kifejtette, „a vizet prédikálunk, de bort iszunk" eljárásmód nemcsak az RMDSZ-re, hanem mindhárom magyar politikai alakulatra jellemző, szerinte „a román társadalom ezeket is elérte".
„Így is kényelmetlen vagyok"
A keserű tapasztalatok ellenére a bukaresti szervezet kiveszi a részét a kampányból, ugyanis nagyon fontosnak tartják a parlamenti jelenlétet. „Abban reménykedek, hogy az emberek megértik: nem kellene országos képviselet nélkül hagyni a romániai magyarságot, mert annak nagyon káros következményei lehetnek. Ha nem lesz meg az öt százalék, utána nagyon kétséges és nehéz lesz lábra állni. Főleg úgy, hogy három magyar politikai szervezet van, és soha nem fognak tudni megegyezni: mindig kevesebb lesz a szalonna az asztalon, mint ahány igénylő van rá" – vázolta Buday Richárd. Úgy vélte, az is baj, hogy az RMDSZ esetében a „házépítés", vagyis a kormányzás mindig a tetővel kezdődik, és nem az alapokkal.
„Először a területi problémákat kellene letárgyalni, és utána szaladgálni a miniszterelnök-helyettesi, miniszteri, államtitkári tisztségek után" – jelentette ki a bukaresti politikus. Kifejtette, jogászként azért szeretett volna bejutni a román parlamentbe, mert úgy véli, jelenleg hozzá nem értő személyek – mérnökök, orvosok, állatorvosok, költők, zenészek – a törvényhozók, akik használhatatlan jogszabályokat alkotnak. „Ha bekerültem volna, valószínűleg rosszfiú lettem volna" – kommentálta azt az értesülést, mely szerint az RMDSZ csúcsvezetése kezdettől fogva nem támogatta a jelöltségét, mivel kényelmetlennek tartotta volna a parlamenti jelenlétét.
„Szerintem így is kényelmetlen vagyok. Azt mondják a kollégák: jó, hogy az SZKT-n legalább valaki elmond dolgokat, különben aludni lehetne" – értékelt Buday. Kérdésünkre, hogy kijelentései miatt nem számít-e retorzióra a szövetség vezetése részéről, kifejtette: „Mit tudnak csinálni? Kirúgnak? És ha kirúgnak, mi lesz? Kell találniuk egy másik lovat, amelyik szaladgál. Csak azt valószínűleg már fizetni kell, nem úgy, mint engem."
Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)

Vészkiáltás az erdélyi magyar értelmiségtől
Vészkiáltásnak szánja egy húszfős értelmiségi csoport azt az internetes petíciót, melyben az erdélyi magyar oktatás és sajtó nehéz helyzetére hívják fel a figyelmet. Rámutatnak, konkrét intézkedéseket várnak a politikai elittől ezen, az erdélyi magyar társadalom jövője szempontjából létfontosságú területeken.
„Szomorúan állapítjuk meg, hogy oktatásunk leszakadóban van, sajtónkra politikai kontroll nehezedik, nyilvánosságunkat pedig tabuk szűkítik" – olvasható a Facebook közösségi portálon terjedő petíció szövegében. Ezt többek között Barabási Albert László fizikus, hálózatkutató, Nagy László fizikus, egyetemi professzor, Néda Zoltán fizikus, egyetemi professzor, Balázs Attila lelkész, Papp-Zakor András újságíró, Sipos Zoltán újságíró, illetve számos erdélyi magyar gimnázium igazgatója látta el kézjegyével.
„Politikai elitünk választási programja számos olyan részt tartalmaz, amely elsősorban nem rajta, hanem a többségi döntéshozókon múlik. Ilyenképp számonkérhetősége is korlátozott, és másokra háríthatja a felelősséget a vállaltak megvalósulását illetően. Aránytalanul sok szó esik viszonylag könnyen megoldható és kedvező sajtóvisszhangot hozó problémákról" – olvasható a Beszéljünk megoldható problémákról! című dokumentumban. Ennek szerzői beismerik, a sokszínű fesztiválokra, többnyelvű feliratokra, a műemlékek és hagyományok védelemére is szükség van, ahogy a jelképek ügyét is lényegesnek tartják. Ugyanakkor leszögezik: a jövő generáció megfelelő színvonalú képzése és az átlátható közügyek, a sajtó szabadsága „a mostaninál sokkal több figyelmet érdemel, az erdélyi magyar politikai elitnek pedig konkrét elkötelezettségeket kell vállalnia ezekért".
Hiányzik a támogatás
A dokumentumban elsőként az oktatás gondjait ismertetik, rámutatva: már a történelmi múltú, eddig helyzeti előnnyel bíró magyar iskolák is elkezdtek leszakadni a román vetélytársak teljesítményétől, így félő, hogy hosszú távon a szülők román tannyelvű intézményt választanak gyerekeik számára. „Ez rövid idő alatt a magyar közösség zsugorodásához, versenyképtelenségéhez, sorvadásához vezet" – jelentik ki az egyetemi tanárok, iskolaigazgatók az erdélyi magyar pedagógus-pályamodell, a megfelelő szakmai és anyagi támogatás hiányát hangsúlyozva.
Úgy vélik, hosszú távon a tanároknak nyújtott célzott segítség, az utazási és lakástámogatás, illetve ösztöndíj jelenthet megoldást a gondokra. „Ezt az égető problémát egy politikai támogatással létesített, de civil kontroll alatt működő oktatási alapítvány, illetve egy széles körű társadalmi összefogás révén tartjuk megoldhatónak" – áll a petícióban, melynek szerzői szerint ennek költségvetését a politikai elitnek kellene biztosítani a romániai magyar kisebbségnek szánt állami támogatásból.
Katasztrofális helyzet alakulhat ki
„Manapság senki nem akar tanár lenni – ezt az egyetemen nagyon jól látjuk –, egyszerűen azért, mert a tanári szakma nem megbecsült, és a társadalom semmit nem tesz annak érdekében, hogy a gimnáziumainkban jó tanárok legyenek" – részletezte a Krónikának a petícióban foglaltakat az egyik aláíró, Néda Zoltán fizikus. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem professzora szerint ez hamarosan „katasztrofális helyzethez fog vezetni", melyet az erdélyi magyar közösségre leselkedő legnagyobb problémának ítél. Elmondta, elsősorban vidéken vannak problémák, itt tehetne sokat a kért alapítvány.
Felvetésünkre, hogy az Iskola, illetve Communitas Alapítvány részben megoldást kínál ezekre, kifejtette: az „egy csepp", ráadásul az említett alapítványok főleg az egyetemi oktatók problémáival foglakoznak, amelyek nagyjából rendeződtek, de a közoktatásban, főleg vidéken számos a gond. „A nagy gimnáziumokban például természettudományokból már nem lehet jól felkészült tanárokat találni. És nem azért, mert nincs egyetemi képzés rá, hanem mert egyszerűen nincs jelentkező" – részletezte a professzor, aki szerint a hozzájuk csatlakozott kolozsvári, temesvári, csíkszeredai, székelyudvarhelyi stb. iskolaigazgatók is ezzel a problémával küzdenek.
„Sok a háttéralku"
A petíció szerzői a nyilvánosság problémáját sem hagyják szó nélkül, rámutatva: bármilyen társadalmi vita alapját az adatok és a transzparencia kell, képezze. „Ebből a szempontból azt tapasztaljuk, hogy a közügyeink illetékesei vonakodnak pontos nyilvántartást vezetni, adminisztrálni, sok a háttéralku, másfelől a létező dokumentumokhoz, a közérdekű adatokhoz való, egyébként törvényben garantált hozzáférés is akadozik" – állapítják meg. Kijelentik, az erdélyi magyar sajtóban kevés „az önálló újságírói munka".
„Íródeák vagy mikrofonállvány módján azt mondja tovább, amit megmondanak neki, és ritkán kérdez vissza, ellenőriz vagy von felelősségre. Ha egy újságíró mégis kifejtene egy-egy témát, akkor gyakran felkészületlenséggel és arroganciával találja magát szemben. Úgy véljük, a civil szféra finanszírozása – érkezzen a pénz a romániai vagy a magyarországi költségvetési forrásokból – is tényező abban, hogy jelenleg bátorság kell bármilyen közügyben állást foglalni, véleményt nyilvánítani" – jelentik ki az értelmiségiek. A visszásságokra példaként az erdélyi magyar sajtó finanszírozásának kérdését, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök sajtótanácsosának közrádiós állása körüli visszásságokat említik. A közérdekű adatokkal való pontos és naprakész elszámolást sürgetik, illetve azt kérik a politikai elittől, hogy közvetlenül a Bukarest által az erdélyi magyarságnak szánt költségvetési keretből elkülönített összeggel, nyilvános pályázatok útján garantálja a sajtó szabadságát.
Cselekvést várnak
„Ez vészkiáltás, amelyre azonnali cselekvést várunk. Saját erőforrásainkból, azonnal tevékenykedni kell" – magyarázta lapunknak a petíció célját Néda Zoltán. Elmondta, ennek címzettje az egész erdélyi magyar politikai elit, párthovatartozás nélkül. Hozzátette, nem terveznek más akciót az ügyben, csupán a probléma fontosságára akarták felhívni a figyelmet. „Nem hosszú távú ígéreteket kérünk, amelyek mástól függnek, hanem olyanokat, amelyek megvalósíthatók" – fogalmazott a fizikus. Kérdésünkre hozzátette, bár a megfogalmazásról lehetne vitatkozni, a petíció tartalmáról reményei szerint az erdélyi magyar társadalom egészében konszenzus van. A peticíót csütörtök délig több mint százan írták alá, többen közülük azt az opciót választva, hogy nevük ne legyen publikus.
Pap Melinda
(A petíció:)
Beszéljünk megoldható problémákról!
Nyilvánvaló, hogy azok a közösségek fejlődtek és fejlődnek versenyképesen, amelyek hosszútávú befektetésekben gondolkodnak, és a demokráciára, oktatásra, tabuk nélküli párbeszédre és átláthatóságra építenek. Jólétet ott tapasztalunk, ahol adottak a párbeszéd feltételei, türelmesen meghallgatják a többségétől eltérő véleményeket is, elítélik a populista és üres szólamokat, és ahol átlátható a döntéshozás és a képviselet, számonkérhető a pénz elköltése, a jövő generáció képzése pedig kiemelt fontosságú.
Szomorúan állapítjuk meg, hogy oktatásunk leszakadóban van, sajtónkra politikai kontroll nehezedik, nyilvánosságunkat pedig tabuk szűkítik. Politikai elitünk választási programja számos olyan részt tartalmaz, amely elsősorban nem rajta, hanem a többségi döntéshozókon múlik. Ilyenképp számonkérhetősége is korlátozott, és másokra háríthatja a felelősséget a vállaltak megvalósulását illetően. Aránytalanul sok szó esik viszonylag könnyen megoldható és kedvező sajtóvisszhangot hozó problémákról. Természetesen mi is úgy látjuk, hogy fontosak a sokszínű fesztiválok, fontosak a többnyelvű feliratok, utcanevek, fontos a műemlékek, hagyományok védelme, és fontos a zászlók és a jelképek ügye. A jövő generáció megfelelő színvonalú képzése és az átlátható közügyek, a sajtó szabadsága a mostaninál azonban sokkal több figyelmet érdemel, az erdélyi magyar politikai elitnek pedig konkrét elkötelezettségeket kell vállalnia ezekért:
I. Az oktatás szempontjából úgy tűnik, hogy mostanra a történelmi múltú, eddig helyzeti előnnyel bíró magyar iskolák is elkezdtek leszakadni a román vetélytársak teljesítményétől. Félő hogy az, aki minőségi oktatást szeretne gyermekének, román tannyelvű intézményt fog választani. Ez rövid idő alatt a magyar közösség zsugorodásához, versenyképtelenségéhez, sorvadásához vezet. A színvonal hiányának a legfőbb oka az, hogy hiányzik az erdélyi magyar pedagógus-pályamodell, a megfelelő szakmai és anyagi támogatás. Ma már a nagyobb középiskolákba is nehéz jó és elkötelezett tanárokat toborozni. Hosszú távon megoldást jelenthet, ha a magyar nyelven tanító tanárok célzott segítséget kapnak, utazási és lakástámogatást, és a jól teljesítő oktatóink megfelelő ösztöndíjban is részesülnek. Ezt az égető problémát egy politikai támogatással létesített, de civil kontroll alatt működő oktatási alapítvány illetve egy széleskörű társadalmi összefogás révén tartjuk megoldhatónak. Az alapítvány megfelelő költségvetését a romániai magyar kisebbségnek szánt állami támogatásból politikai elitünknek biztosítani kell, felkutatva ugyanakkor további alternatív finanszírozási lehetőségeket is.
II. A nyilvánosság tekintetében úgy véljük, bármilyen társadalmi vita alapját adatok kell hogy képezzék és transzparencia, nem pedig előítéletek, korábbi sérelmek, vágyálmok. Ebből a szempontból azt tapasztaljuk, hogy a közügyeink illetékesei vonakodnak pontos nyilvántartást vezetni, adminisztrálni, sok a háttéralku, másfelől a létező dokumentumokhoz, a közérdekű adatokhoz való, egyébként törvényben garantált hozzáférés is akadozik. Ez meglátszik az erdélyi magyar sajtón is, amelyben kevés az önálló újságírói munka. Íródeák vagy mikrofonállvány módján azt mondja tovább, amit megmondanak neki, és ritkán kérdez vissza, ellenőriz vagy von felelősségre. Ha egy újságíró mégis kifejtene egy-egy témát, akkor gyakran felkészületlenséggel és arroganciával találja magát szemben. Úgy véljük, a civil szféra finanszírozása – érkezzen a pénz a romániai vagy a magyarországi költségvetési forrásokból – is tényező abban, hogy jelenleg bátorság kell bármilyen közügyben állást foglalni, véleményt nyilvánítani. Hadd említsük példaként az erdélyi magyar sajtó finanszírozásának kérdését, az RMDSZ-elnök sajtótanácsosának közrádiós állása körüli visszásságokat és a helyzet szimptomatikusságát, az önkormányzatok és más szervezetek pénzügyeinek elszámoltathatóságát. Kérjük politikai elitünket, hogy a közérdekű adatokkal legyen pontos és naprakész, a sajtó szabadságát pedig szintén közvetlenül a Bukarest által az erdélyi magyarságnak szánt költségvetési keretből elkülönített összeggel garantálja, nyilvános pályázatok útján.
Két olyan tág kérdéskörben - nyilvánosság és oktatás - várunk tehát előrelépést, amelyek az erdélyi magyarság döntéshozóin múlnak. A felelősség közös, a civil és a szakmai szféra kész az együttműködésre, az érdekképviselőinken múlik a kármentés és a megoldás. Már csak azért is, mert a legutóbbi felmérések szerint kérdéses az 5 százalékos küszöb elérése, amihez kétségtelen, hogy ezen problémák megoldatlansága és a konkrétumok hiánya is hozzájárult. Beszéljünk közös dolgainkról, beszéljünk a megoldható és lényeges problémáinkról!
Balázs Attila (lelkész)
Barabási Albert László (PhD, professzor)
Barabás Réka (PhD, docens)
E. Ferencz Judit (újságíró)
Erdei Ildikó (iskolaigazgató)
Gagyi József (iskolaigazgató)
Járai-Szabó Ferenc (PhD, adjunktus)
Lázár Zsolt József (PhD, adjunktus)
Laczkó György (iskolaigazgató)
Libál András (PhD, docens)
Nagy László (Phd, professzor)
Néda Zoltán (PhD, professzor)
Pap Szilárd István (publicista)
Papp-Zakor András (újságíró)
Popa Márta (iskolaigazgató)
Sipos Zoltán (újságíró)
Szabó Tünde (újságíró)
Szabó Loránd (PhD, professzor)
Tőkés Zsolt (iskolaigazgató)
Vörös Alpár (iskolaigazgató)
Krónika (Kolozsvár)

Intézményesítenék a székely–szórvány tengelyt
Hivatalossá tennék a székelyföldi–szórvány kapcsolatokat az RMDSZ képviselői, jelentették be vasárnap Besztercén, a magyar szórvány napja alkalmából tartott ünnepségen – számol be Pap Melinda a kronika.ro-n.
A tömbben és szórványban élő erdélyi magyarok egymásra vannak utalva, és ez lépésekre kötelezi az RMDSZ-t, mondta Kelemen Hunor szövetségi elnök. Emlékeztetett a székely–szórvány partnerkapcsolatokra, melyeket elmondása szerint most azzal teljesítenek ki, hogy Hargita megye képviselői jelöltlistáján befutó helyet biztosít egy szórványbeli számára. Ezzel az erdélyi magyarság belső szolidaritását akarják megerősíteni, mondta a szövetségi elnök, aki szerint az elmúlt választásokon az RMDSZ több mint 50 ezer szavazatot kapott olyan megyékből, melyekből nem jutott be magyar jelölt a parlamentbe.
A szórvány jelöltjeként a Szeben megyei Benedek Zakariás úgy vélte, mandátuma kapocs lehet a szórvány és a tömb között. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke feladatot is kijelölt számára. Szerinte olyan törvénymódosítást kellene beterjesztenie, mely lehetővé tenné egy megye költségvetéséből más megyék szórványközösségeinek támogatását. Ugyanakkor arra kérte az RMDSZ képviselőit, szavazzák meg azt a törvénytervezetet, mely előírná az önkormányzatok számára egy szórvánnyal foglalkozó tanácsos alkalmazását. Hozzátette, a beterjesztők a moldovai köztársaságbeliek megsegítésére gondoltak, de a jogszabály által az erdélyi magyar szórvány székelyföldi támogatása is lehetővé válna – írja a kronika.ro.

Batthyáneum: tovább késlelteti a pert a fordítás
Ismét elhalasztotta az ítélethozatalt a Fehér megyei ítélőtábla a gyulafehérvári Batthyáneum ügyében, számolt be az Adevărul napilap online kiadása.
A lap szerint a késlekedést az okozza, hogy a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye nem fogadja el Batthyány Ignác püspök végrendeletének már elkészült román fordítását, az érsekség által megbízott fordító pedig nem készült el időre a testamentum szöveghű megfelelőjével.
Mint arról beszámoltunk, az épületegyüttes visszaszolgáltatása érdekében indított per legutóbb ott akadt el, hogy hiányzott Batthyány Ignác 1798-ból származó latin nyelvű végrendeletének a hiteles, az alperes és a felperes által is elfogadott fordítása. Október elején a Fehér megyei ítélőtábla jóváhagyta, hogy a fordítást az állam részéről dr. Ioan Aurel Pop, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora, az érsekség részéről pedig dr. Buzogány Dezső egyháztörténész, a kolozsvári egyetem egyik professzora készítse el. Azonban csak előbbi készült el határidőre, az egyház pedig a keddi tárgyaláson kifogásokat emelt a fordítás ellen. Az ítélőtábla döntése szerint Buzogány Dezsőnek december 6-áig kell elkészülnie saját fordításával, és ekkor tárgyalják a római katolikus egyháznak a Ioan Aurel Pop-féle fordítással kapcsolatos fellebbezését is.
Az alapító püspök végrendelete kulcsfontosságú a perben, hiszen Batthyány Ignác ebben hagyta a katolikus egyházra és Erdély provinciára a páratlan értékű, 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárt és a hozzá tartozó csillagvizsgálót. Cosmin Muntean, a gyulafehérvári táblabíróság szóvivője korábban elmondta, ha a végrendeletnek lenne angol vagy francia fordítása, az igazságügyi minisztérium hivatalos fordítói közül választottak volna, de latin nyelvből nincs hivatalos fordítójuk. A gyulafehérvári érsekség azután fordult az igazságszolgáltatáshoz, hogy a kormány alárendeltségében működő restitúciós bizottság tavaly elutasította a Batthyáneum visszaszolgáltatását, azzal érvelve, hogy az egyház nem bizonyította tulajdonjogát. A katolikusok a most zajló perben ezt a döntést szeretnék felülírni.
Pap Melinda
Székelyhon.ro

Elveszítette a katolikus egyház a váradi „palotaforradalmat”
Számos kedvező ítélet után úgy tűnik, végleg elveszítette a nagyváradi római katolikus püspökség a város egyik legimpozánsabb épületét, a többéves pereskedés során lepusztult egykori pénzügyi palotát.
A legfelsőbb ítélő- és semmítőszék ugyanis 2016. december 15-én kelt 3645-ös számú jogerős határozatával semmisnek nyilvánította a piteşti-i táblabíróság áprilisban hozott döntését, mely az építő irgalmasrendet képviselő katolikus egyháznak ítélte a belvárosi patinás ingatlant. A püspökséget az irgalmasrendiek vezetője, a pátergenerális bízta meg, hogy járjon el az ügyben.
Az ítéletet ismertető Bihon.ro hírportál szerint az immár szellemtanyára hasonlító főutcai épület felújítása a Bihar megyei önkormányzatra hárul, és ennek kell rendeltetést is találnia az ingatlannak. A legfelsőbb ítélő- és semmítőszék ugyanakkor a nagyváradi önkormányzat beavatkozási kérelmét is jóváhagyta, Ilie Bolojan polgármester ugyanis a jogi hercehurcával párhuzamosan évek óta próbál módot találni az iragalmasrend által épített ingatlan felújítására, és ez ügyben tárgyalásokat is folytatott Böcskei László katolikus püspökkel.
A Bihar megyei önkormányzat végül idén ősszel új védőhálóval vonta be a váradi korzón, márkaboltok és vendéglők szomszédságában, a mizeri templommal átellenben található műemlék épületet, illetve PAL-lemezzel borította be a szél és eső által tönkretett nyílászárókat, így akadályozva meg a többnyire hajléktalanok által látogatott palota állagának további romlását.
Böcskei: politikai döntés született
Az ítélet indoklásának ismerete nélkül a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye nem kívánt precíz álláspontot megfogalmazni az ügyben. Böcskei László a Krónikának elmondta, nem számítottak erre a döntésre a számukra kiemelkedő fontosságú perben. Kifejtette, maga is jól ismeri a peranyagot, hiszen „böröndszámra” vitték a bizonyító iratokat a különböző bíróságokra, melyekből egyértelműen kiderül, hogy rendi tulajdonról van szó, ahogy az a tulajdonlevélben is szerepel.
„Minden ilyen bizonyítványt félretettek, szerintem nem jogi, hanem politikai döntés született” – jelentette ki lapunknak a megyéspüspök. Elmondta, annak függvényében, hogy a legfelsőbb ítélő- és semmítőszék mivel indokolja döntését, minden lehetőséget kihasználnak az irgalmasrendi ingatlan visszaszerzése érdekében. „Itt nem csak az épületről van szó, ez elvi kérdés is. Nem lehet letagadni azt, hogy amit akkor elvettek, a miénk volt, és most megtehetik, hogy nem adják vissza” – fogalmazott a Krónikának Böcskei László püspök.
A nagyváradi római katolikus püspökség a bírósági ítélet kapcsán kiadott pénteki állásfoglalásában úgy fogalmazott, hogy a legfelsőbb bíróság „megmagyarázhatatlan könnyedséggel tette túl magát” az egyház által benyújtott bizonyítékokon. Az egyház szerint ezek minden kétséget kizáróan bizonyították, hogy az iragalmasrend a pénzügyi palota építtetője, valamint jogos és telekkönyvezett tulajdonosa, ahogyan azt is, hogy az épületet a román állam önkényesen sajátította ki az 1948-as államosítási rendelet alapján. A püspökség az ismert adatok alapján megállapította, hogy a bíróság döntése „súlyosan sérti a magántulajdonhoz való jogot garantáló Európai Jogok Európai Egyezménye kiegészítő jegyzőkönyvének 1. cikkelyét”. 
Többéves hiábavaló pereskedés 
A nagyváradi római katolikus püspökség alapfokon áprilisban megnyerte a Bihar Megyei Tanács által az egyházi ingatlan visszaállamosítása érdekében kezdeményezett pert. Cornel Popa korábbi megyei tanácselnök akkor épp az épület leromlott állapotára hivatkozva fellebbezte meg a döntést, és ez okból csatlakozott a perhez a váradi polgármesteri hivatal is.
Az egyház bizonyítékai szerint a rend saját telkén bankkölcsönből építette a palotát 1890-ben. Az államosítás után sokáig a 2-es számú járóbeteg-rendelő működött benne, de a 2002-ben kezdődött restitúciós procedúra elhúzódása miatt az épület állaga annyira leromlott, hogy az egészségügyi intézmény elköltözött, és a belváros szívében található patinás épület azóta használaton kívül áll. Az ingatlant végül 2012-ben kapta vissza a püspökség, a megyei önkormányzat pedig arra hivatkozva támadta meg a restitúciós bizottság határozatát, hogy a belvárosi épület valójában a magyar állam tulajdona volt, amelyet a trianoni döntéssel a román állam csak átvett. Az egyház álláspontját a helyi bíróság alapfokon, majd másodfokon is megerősítette, de a Bihar megyei önkormányzatot közpénzből képviselő Mircea Ursuţa ügyvédnek Bukarestben sikerült kiharcolnia a perújrafelvételt.
A visszaszolgáltatott egyházi ingatlan visszaállamosításához a helyi román sajtó is nagymértékben hozzájárult, amely számtalanszor megkérdőjelezte a római katolikus egyház restitúciós kéréseinek jogosságát, és nyomást gyakorolt a hatóságokra ezek megfellebbezése végett. A váradi római katolikus püspökségnek és a különböző szerzetesrendeknek korábban számos ingatlant szolgáltattak vissza – többek között a püspöki székhelyként is szolgáló barokk palotát –, ezek nagy részében állami intézmények, iskolák, kórházak, művelődési intézmények működtek, az ingatlanok használatáért pedig jelentős összegű bért fizettek az egyháznak.
A Nagyváradon szerteágazó tevékenységet kifejtő, laikus férfi szerzetesrendként működő betegápoló irgalmasrend (Mizerikordiánus) tagjai orvosok, gyógyszerészek, ápolók voltak, a tevékenységükhöz szükséges pénzt kamatozó tőkéből, bérbe adott ingatlanokból szerezték. A pénzügyi palota építését 1899-ben rendelte el Wimmer Julián doktor, a rend akkori váradi perjele, aki bérleti szerződést kötött az Osztrák–Magyar Monarchia pénzügyminisztériumával, amely sürgősen megfelelő székhelyet keresett a pénzügyi igazgatóság számára. A Bihar megyei önkormányzat a restitúciós határozat megfellebbezésekor erre a szerződésre hivatkozott. 
A pénzügyi palotával ellentétben az ennek szomszédságában található egykori irgalmasrendi kórházat visszakapta az egyház, a példaértékűen felújított egyszintes ingatlanban 2009-ben Erdélyben úttörő módon a debreceni Pozitron Diagnosztika Központ kezdett el PET-CT-vizsgálatokat biztosítani.
Pap Melinda Krónika (Kolozsvár)

Könyvbe örökített magyar Kolozsvár
Magyar Kolozsvár-történetként határozták meg a méltatók Gaal György Kolozsvár a századok sodrában. Várostörténeti kronológia című kiadványát, melyet szombaton mutattak be a kincses városban, a 4. adventi könyvvásár keretében. 
A helytörténész újabb könyve nemcsak tartalmát tekintve kiváló, az Unipan Helga által tervezett borító, illetve az általa sajtó alá rendezett számos régi térkép, rézkarc, metszet, képeslap teszi szemet gyönyörködtetővé, és teremti meg a hamisíthatatlan Kolozsvár-fílinget – hangzott el a Sapientia EMTE aulájában tartott könyvbemutatón.
A Kincses Kolozsvár Egyesület és a Kriterion Kiadó közös kiadványáról Gergely Balázs egyesületi elnök elmondta, eredetileg a Kolozsvári Magyar Napokra, a városi rangra emelés 700. évfordulójára szerették volna megjelentetni, azonban technikai és anyagi okok miatt a jubileumi év végére az angyal hozza el. Gergely Balázs híres képeslapgyűjteményével is hozzájárult ahhoz, hogy a kiadvány képileg is megidézhesse az egykori Kolozsvárt.
Murádin János Kristóf történész méltatásában rámutatott, hiánypótló munkáról van szó, melyre minden generációnak szüksége van: Gaal György ugyanis nem csak száraz tényeket közöl, olvasmányosan írja meg Kolozsvár kétezer éves történetét, mely már-már regényszerűvé formálódik. „Magyar Kolozsvár-történet született" – jelentette ki a méltató, aki szerint a szerző főleg a magyar közösség szempontjából örökítette meg a 106–2015 közötti történéseket úgy, hogy a pénzügytől a művelődésig számos területet érint. „Ez a magyar Kolozsvár rólunk szól, és lépésről lépésre, fokról fokra, kőről kőre tűnik el" – mutatott rá a Sapientia EMTE adjunktusa. Hozzátette, ezért is lenne fontos, hogy a kötetet román nyelven is megjelentessék, és az arról keveset tudó román közösség is megismerkedhessen a város múltjával.
Gaal György a város sírkertjeinek történetét is megírta, az Exit Kiadónál megjelent A Házsongárdtól a Kismezőig című könyv a hat sírkertet mutatja be. A korábbi Házsongárd-köteteket az új temető, a Kismező utcai, illetve a zsidó temetők leírásával egészítette ki. A kiadványt méltató Gergelyné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány elnöke hiánypótlónak nevezte a kötetet, amely, mint fogalmazott, még számára is, aki „élőhelyének" tekinti a temetőt, számos újdnságot tartalmaz. A munka főleg a zsidó sírkertek ismertetése révén hoz újat, és a kolozsvári zsidóságot bemutató történelmi résszel egészül ki, így Gaal György temetőbeli „bolyongása" valóságos tanulmányúttá válik.
A Kolozsvár-kronológiát a számítógép varázsa szülte, árulta el a szerző, aki az eszközzel való ismerkedésekor, tanulmányírás közben kedte el bepötyögni az érdekesebb dátumokat, így hozva létre az értékes adatbázist. „Tisztában vagyok vele, hogy mindenki fog találni benne hibát, mert egy ilyen kronológia nem lehet hibátlan" – fogalmazott, rámutatva, hogy ahhoz túl sok mindenhez kellene érteni, számos területen szakértőnek lenni. Utóbbi kiadványáról elmondta, az „sírról sírra ugrálva" született, és számos neves személyiségről tartalmaz eddig ismeretlen adatokat. Az Idea Könyvtér és a Sapientia EMTE közös, egész hétvégén tartó könyvvásárán főleg erdélyi magyar kiadványokkal várták a látogatókat, de gyerekeknek fa alá való kiadványokkal is bőven felkészültek a szervezők.
Pap Melinda | Krónika (Kolozsvár)

Vészkiáltás az erdélyi magyar értelmiségtől
Vészkiáltásnak szánja egy húszfős értelmiségi csoport azt az internetes petíciót, melyben az erdélyi magyar oktatás és sajtó nehéz helyzetére hívják fel a figyelmet. Rámutatnak, konkrét intézkedéseket várnak a politikai elittől ezen, az erdélyi magyar társadalom jövője szempontjából létfontosságú területeken.
„Szomorúan állapítjuk meg, hogy oktatásunk leszakadóban van, sajtónkra politikai kontroll nehezedik, nyilvánosságunkat pedig tabuk szűkítik" – olvasható a Facebook közösségi portálon terjedő petíció szövegében. Ezt többek között Barabási Albert László fizikus, hálózatkutató, Nagy László fizikus, egyetemi professzor, Néda Zoltán fizikus, egyetemi professzor, Balázs Attila lelkész, Papp-Zakor András újságíró, Sipos Zoltán újságíró, illetve számos erdélyi magyar gimnázium igazgatója látta el kézjegyével.
„Politikai elitünk választási programja számos olyan részt tartalmaz, amely elsősorban nem rajta, hanem a többségi döntéshozókon múlik. Ilyenképp számonkérhetősége is korlátozott, és másokra háríthatja a felelősséget a vállaltak megvalósulását illetően. Aránytalanul sok szó esik viszonylag könnyen megoldható és kedvező sajtóvisszhangot hozó problémákról" – olvasható a Beszéljünk megoldható problémákról! című dokumentumban. Ennek szerzői beismerik, a sokszínű fesztiválokra, többnyelvű feliratokra, a műemlékek és hagyományok védelemére is szükség van, ahogy a jelképek ügyét is lényegesnek tartják. Ugyanakkor leszögezik: a jövő generáció megfelelő színvonalú képzése és az átlátható közügyek, a sajtó szabadsága „a mostaninál sokkal több figyelmet érdemel, az erdélyi magyar politikai elitnek pedig konkrét elkötelezettségeket kell vállalnia ezekért".
Hiányzik a támogatás
A dokumentumban elsőként az oktatás gondjait ismertetik, rámutatva: már a történelmi múltú, eddig helyzeti előnnyel bíró magyar iskolák is elkezdtek leszakadni a román vetélytársak teljesítményétől, így félő, hogy hosszú távon a szülők román tannyelvű intézményt választanak gyerekeik számára. „Ez rövid idő alatt a magyar közösség zsugorodásához, versenyképtelenségéhez, sorvadásához vezet" – jelentik ki az egyetemi tanárok, iskolaigazgatók az erdélyi magyar pedagógus-pályamodell, a megfelelő szakmai és anyagi támogatás hiányát hangsúlyozva.
Úgy vélik, hosszú távon a tanároknak nyújtott célzott segítség, az utazási és lakástámogatás, illetve ösztöndíj jelenthet megoldást a gondokra. „Ezt az égető problémát egy politikai támogatással létesített, de civil kontroll alatt működő oktatási alapítvány, illetve egy széles körű társadalmi összefogás révén tartjuk megoldhatónak" – áll a petícióban, melynek szerzői szerint ennek költségvetését a politikai elitnek kellene biztosítani a romániai magyar kisebbségnek szánt állami támogatásból.
Katasztrofális helyzet alakulhat ki
„Manapság senki nem akar tanár lenni – ezt az egyetemen nagyon jól látjuk –, egyszerűen azért, mert a tanári szakma nem megbecsült, és a társadalom semmit nem tesz annak érdekében, hogy a gimnáziumainkban jó tanárok legyenek" – részletezte a Krónikának a petícióban foglaltakat az egyik aláíró, Néda Zoltán fizikus. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem professzora szerint ez hamarosan „katasztrofális helyzethez fog vezetni", melyet az erdélyi magyar közösségre leselkedő legnagyobb problémának ítél. Elmondta, elsősorban vidéken vannak problémák, itt tehetne sokat a kért alapítvány.
Felvetésünkre, hogy az Iskola, illetve Communitas Alapítvány részben megoldást kínál ezekre, kifejtette: az „egy csepp", ráadásul az említett alapítványok főleg az egyetemi oktatók problémáival foglakoznak, amelyek nagyjából rendeződtek, de a közoktatásban, főleg vidéken számos a gond. „A nagy gimnáziumokban például természettudományokból már nem lehet jól felkészült tanárokat találni. És nem azért, mert nincs egyetemi képzés rá, hanem mert egyszerűen nincs jelentkező" – részletezte a professzor, aki szerint a hozzájuk csatlakozott kolozsvári, temesvári, csíkszeredai, székelyudvarhelyi stb. iskolaigazgatók is ezzel a problémával küzdenek.
„Sok a háttéralku"
A petíció szerzői a nyilvánosság problémáját sem hagyják szó nélkül, rámutatva: bármilyen társadalmi vita alapját az adatok és a transzparencia kell, képezze. „Ebből a szempontból azt tapasztaljuk, hogy a közügyeink illetékesei vonakodnak pontos nyilvántartást vezetni, adminisztrálni, sok a háttéralku, másfelől a létező dokumentumokhoz, a közérdekű adatokhoz való, egyébként törvényben garantált hozzáférés is akadozik" – állapítják meg. Kijelentik, az erdélyi magyar sajtóban kevés „az önálló újságírói munka".
„Íródeák vagy mikrofonállvány módján azt mondja tovább, amit megmondanak neki, és ritkán kérdez vissza, ellenőriz vagy von felelősségre. Ha egy újságíró mégis kifejtene egy-egy témát, akkor gyakran felkészületlenséggel és arroganciával találja magát szemben. Úgy véljük, a civil szféra finanszírozása – érkezzen a pénz a romániai vagy a magyarországi költségvetési forrásokból – is tényező abban, hogy jelenleg bátorság kell bármilyen közügyben állást foglalni, véleményt nyilvánítani" – jelentik ki az értelmiségiek. A visszásságokra példaként az erdélyi magyar sajtó finanszírozásának kérdését, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök sajtótanácsosának közrádiós állása körüli visszásságokat említik. A közérdekű adatokkal való pontos és naprakész elszámolást sürgetik, illetve azt kérik a politikai elittől, hogy közvetlenül a Bukarest által az erdélyi magyarságnak szánt költségvetési keretből elkülönített összeggel, nyilvános pályázatok útján garantálja a sajtó szabadságát.
Cselekvést várnak
„Ez vészkiáltás, amelyre azonnali cselekvést várunk. Saját erőforrásainkból, azonnal tevékenykedni kell" – magyarázta lapunknak a petíció célját Néda Zoltán. Elmondta, ennek címzettje az egész erdélyi magyar politikai elit, párthovatartozás nélkül. Hozzátette, nem terveznek más akciót az ügyben, csupán a probléma fontosságára akarták felhívni a figyelmet. „Nem hosszú távú ígéreteket kérünk, amelyek mástól függnek, hanem olyanokat, amelyek megvalósíthatók" – fogalmazott a fizikus. Kérdésünkre hozzátette, bár a megfogalmazásról lehetne vitatkozni, a petíció tartalmáról reményei szerint az erdélyi magyar társadalom egészében konszenzus van. A peticíót csütörtök délig több mint százan írták alá, többen közülük azt az opciót választva, hogy nevük ne legyen publikus.
Pap Melinda 
Előzmény: Pap Melinda: Vészkiáltás az erdélyi magyar értelmiségtől, Krónika, 2016. nov. 10. Krónika (Kolozsvár)

Ajándékokkal segítik a szórványt
Nem várt gyakorisággal tért be az angyal az elmúlt napokban-hetekben a Bástya Egyesület által működtetett vicei és magyardécsei szórványkollégiumokba. Bár a karácsony tájékán megnövekedett adományozási kedv nem oldja meg a 43 mezőségi és csángó gyerek iskoláztatását és teljes ellátását biztosító civil szervezet problémáit, képviselőiben növeli a hitet, hogy van értelme a munkájuknak. „Annyi pénzt soha nem fogunk kapni, hogy az összes tervünkre elég legyen” – jegyezte meg a Krónikának a rendszerint anyagi problémákkal küszködő egyesület elnöke, Kerekes Zoltán.
Kanadától Kolozsvárig, Angliától Kozárvárig számos helyről kapott adományokat karácsonykor a Beszterce-Naszód megyében két szórványkollégiumot is működtető Bástya Egyesület. Kerekes Zoltán egyesületi elnök szerint meg is lepődtek a sok ajándék láttán, főleg, hogy idén először a környékbeli román közösség részéről is érkezett az angyal, de a Facebook közösségi portálon szerveződő bethleni csoporton kívül besztercei és szászlekencei vállalkozók is segítettek.
A bethleni adományozók képviselői a szórványkollégiumokban tett látogatás után el is kötelezték magukat az egyesület mellett, jelezve, hogy húsvétkor és jövő karácsonykor is visszatérnének a névre szóló csomagokkal, mesélte a Krónikának az elnök. „Nem is tudom, honnan szereztek tudomást rólunk, hiszen nem hirdettük, hogy segítséget várunk. De úgy tűnt, nagyra értékelik a munkánkat, megköszönték a látogatással kapott élményt, és jelezték, hogy a jövőben is segítenének” – adott hangot meglepetésének Kerekes Zoltán, aki szerint az alig hatszázalékos magyarsággal rendelkező észak-erdélyi megyében ritka, hogy a többségi közösség magyar gyerekeket támogasson.   „Érezzék ők is, hogy karácsony van”
Természetesen megmaradtak a hagyományos adományozók is, Zabolai Sándor kozárvári református lelkipásztor és Bányai József kolozsvári ügyvéd idén is szervezett gyűjtést a vicei és magyardécsei bentlakók számára, ahogy a helyi, illetve környékbeli települések – Apanagyfalu, Magyarborzás, Tacs – magyar közösségei is adakoztak annak érdekében, hogy szebbé tegyék a többnyire szegény sorsú gyerekek karácsonyát. Míg előbbi településeken gyűjtést, utóbbin karácsony másodnapján jótékonysági bált szerveztek, annak a bevételét ajánlották fel a Bástya Egyesületnek, de a rendszeres támogató magyardécsei adventista közösség segítsége sem maradt el.
„Minden évben kapunk adományokat, de idén különösen sok érkezett. Volt, amit ki sem osztottunk, későbbi időpontra tartogatjuk” – mesélte Kerekes Zoltán. Az adományozók között akadt, aki tartós élelmiszerrel, befőttekkel, mások tisztálkodási és tisztítószerekkel segítettek, de a legtöbben gyümölcsöt és édességet, illetve életkorra és nemre való tekintettel összeállított, névre szóló „cipősdobozt” küldtek. De mindig hiánycikknek számító lábbeli is akadt a zsákokban, ahogy sokan pakoltak ruhaneműt is, utóbbit kiválogatják, a kisebb méretűekkel, illetve a felnőttruhákkal a szegény sorsú gyerekek családját segítik Mezőségen és Moldvában egyaránt. Idén főleg egy visai családnak jutott az adományokból – „érezzék ők is, hogy karácsony van”  – fogalmaz Kerekes Zoltán, aki szerint a több mint tíz gyerek közül hétnek az oktatását és ellátását az egyesület biztosítja.
Hiányzik a megnyugtató megoldás 
Az adományok jelentős segítségnek bizonyulnak a két szórványkollégiumban lévő közel félszáz gyerek napi ellátásában, ruháztatásában, ilymódon csökken az e célra fordított kiadás, mely a két bentlakás esetében havi 2500–3200 lej között mozog. Bár adnak egyfajta biztonságot, nem jelentenek megnyugtató megoldást a számos más erdélyi szórványkollégiumhoz hasonlóan év elején rendszerint pénzhiánnyal küzdő Bástya Egyesület számára.
A magyar kormánynak a Bethlen Gábor Alapból biztosított normatív támogatása ugyanis márciusig rendszerint elfogy, év elején már csak a januári bérek és különböző illetékek kifizetésére futja, és az áprilisban várható újabb pályázati pénzig alternatív forrásokat kell keresni. Az átmeneti időszak a gyerekeket nem érinti, elsősorban az alkalmazottak látják kárát, mondja Kerekes Zoltán, aki szerint nem is lehet elvárni, hogy az összes kiadást a magyar kormány állja, a helyieknek is tenniük kell valamit saját érdekükben.
Mint meséli, a BGA erre a tanévre eredetileg 20 millió forintot utalt ki a vicei és magyardécsei magyar iskolák fennmaradását biztosítani hivatott Bástya Egyesület számára, az összeget a romániai béremelések miatt később újabb 3 millió forinttal egészítette ki. Ez elegendő is lenne a 27 millió forintos költségvetéssel rendelkező egyesület számára, hiszen a maradék 4 millió forintot rendszerint sikerül „összekalapozni”, ám idén végre megvásárolták a vicei bentlakás épületét, és az összekalapozott összegből annak fizették ki az első részletét.   Elengedhetetlen a saját épület
A saját épület pedig elengedhetetlen a helyhiánnyal küzdő egyesület számára, mely a helyi gyerekek létszámának folyamatos csökkenése, illetve a környékbeli magyar iskolák megszűnése miatt kénytelen egyre több bentlakót befogadni és az ingatlant is ennek megfelelően fejleszteni. Pályázati pénzt pedig csak saját tulajdon bővítésére lehet igényelni, magyarázza az illetékes. „Növelni kellene a létszámot, mivel Vicében egyre kevesebb a gyerek” – mondja Kerekes Zoltán, aki szerint a Dsida Jenő Általános Iskolában évről évre nehezebb a két összevont elemi osztályt fenntartani, és örülnek, ha a különálló osztályokat legalább gimnáziumban sikerül hosszabb távon biztosítani.
A helyhiányt és a kiadásokat tetézi, hogy az egyesület a nyolcadik osztályt elvégző „véndiákokról” is gondoskodik, megfelelő szülői támogatás hiányában biztosítva továbbtanulásukat. A 15 fiatal között már egy egyetemista is van, aki a támogatásért cserében szociálismunkás-tanoncként az egyesület tevékenységét segíti, míg a középiskolások ellátásának biztosítását a befogadó oktatási intézmények segítségével oldják meg: Nagyenyeden a jól működő keresztszülőprogram, Gyulafehérváron a római katolikus egyház, míg Székelyudvarhelyen a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) segítsége révén. Alkalomadtán a véndiákok is Vicébe „járnak haza”, ugyanakkor az újonnan érkezőknek is szállást kell biztosítani, így egyre sürgősebb a bentlakás tervezett manzárdosítása, mely elé játszóteret is szeretnének a gyerekek számára, a fejlesztéseket pedig pályázati pénzből finanszíroznák.
Magyardécsén is építkeznek 
Magyardécsén a helyi iskola oktatói által létrehozott Schola Alapítványban és az – egyébként Beszterce-Naszód megyében egyetlen magyar vezetésű – árpástói önkormányzatban leltek partnerre, amely felvállalta, hogy a községhez tartozó 5–8. osztályos décsei iskola emeletén 20–40 férőhelyes bentlakást alakít ki a máshonnan érkező gyerekek számára. A tervek szerint a cseresznyéjéről és gyümölcsöseiről híres településen tanuló 12 mezőségi és moldvai gyerek ősztől költözne át ide a jelenlegi bérelt épületből. Addig azonban még rengeteg a tennivaló, a mintegy kétmilliárd lejes beruházásba pedig lehetőségei szerint a Bástya Egyesület is próbál besegíteni. „Annyi pénzt soha nem fogunk kapni, hogy valamennyi tervünkre elég legyen. De az is nagyon fontos, hogy gondolnak ránk, próbálnak segíteni, ez már ad egy lelki pluszt. Úgy, ahogy most, karácsony tájékán is mindenki segíteni akart, remélem, hogy a többi problémánk is megoldódik” – adott hangot optimizmusának Kerekes Zoltán.
A magyar kormány nemzeti jelentőségű intézményként tartja számon a Bástya Egyesületet, amelyet 2006-ban alapítottak a vicei Dsida Jenő Általános Iskola oktatói azzal a céllal, hogy az egyre csökkenő gyereklétszámot moldvai csángó gyerekekkel gyarapítsák, biztosítva a tanintézet fennmaradását. Az egyesület tagjai évek óta visszajárnak a moldvai csángó falvakba, és főleg szegénysorú gyerekek magyar nyelven való taníttatását, ellátását, gyógykezelését, utaztatását vállalják. A pár száz lelkes településre a csángók szinte „hazamennek”, a vicei származású Gergely István (Tiszti) volt csíksomlyói plébános segítségével ugyanis korábban már több csángó család telepedett le itt.
A tízévnyi működés során a vicei szórványkollégium feladata lett az is, hogy magyar nyelvű oktatást biztosítson a Mellyes völgye, valamint a Bethlen és Szászlekence közötti térség bezárt tanintézetei miatt román iskolába kényszerülő magyar gyerekek számára. 2010 óta az egyesület a szórványmegye legnagyobb magyar településének számító Magyardécsére is kiterjesztette tevékenységét, ahol jövő szeptemberben adnák át az új szórványkollégiumot.
Pap Melinda Krónika (Kolozsvár)

Áll a bál az RMDSZ-es sajtónál
Petíció indult hétfőn a Progress Alapítvány által kiadott Erdélyi Riport portál megszüntetése ellen. Nem ez az egyetlen újdonság az RMDSZ-es sajtó háza táján: menesztették a szintén a Progress által kiadott Maszol.ro portáltól többek között Ágoston Hugó vezető publicistát, ugyanakkor Nagy-Debreczeni Hajnal már nem Kelemen Hunor szövetségi elnök sajtótanácsosa, hanem a Progress vezetője.
Érdekes változások mentek végbe az elmúlt időszakban az RMDSZ-közeli médiában, de váltás történt a szövetségi elnök közvetlen környezetében is sajtóvonalon. Az Erdélyi Riport szerkesztősége december 29-én közzétett nyilatkozatában hozta nyilvánosságra, hogy kiadója, a kolozsvári Progress Alapítvány 2017. január 1-jétől anyagi okok miatt meghatározatlan időre szünetelteti a portál működtetését, a munkatársakkal pedig szerződést bont.
A karácsony előtt közölt döntés nyomán a részben Nagyváradon szerkesztett portál stábja arra kérte az RMDSZ által működtetett alapítványt, hogy a jogok átadásával, jelképes eladásával adjon lehetőséget számukra a 14 évnyi munka folytatására új befektetők, támogatók bevonásával. Az Erdélyi Riport 2002 őszén hetilap formájában jött létre Nagyváradon a Scripta Rt. kiadó gondozásában, alapítói közül ma Simon Judit és Szűcs László dolgozik a lapnál. 2009 tavaszán a Riport Kiadó Kft. vette át a lapot, később a Kós Károly Alapítvány, majd a nyomtatott változat megszűnése után a Progress Alapítvány adminisztrálta.
A szerkesztőség úgy véli, olyan érveket, kulturális értékeket – például számos témában közölt riportsorozat – tudnak felsorakoztatni létjogosultságuk mellett, amelyek szerintük minden bizonnyal elkerülték a döntéshozó figyelmét. Emellett fontosnak tartották emlékeztetni arra, hogy a 2015 áprilisában megszűnt nyomtatott hetilap, illetve szerkesztői szinte valamennyi fontos magyar sajtószakmai elismerésben részesültek, szerkesztői és állandó szerzői pedig mintegy harminc könyvet publikáltak.
Szűcs László, az Erdélyi Riport főszerkesztője a Krónikának hétfőn elmondta, „erős kifejezés" lenne azt mondani, hogy tárgyaltak a kiadó vezetésével, amikor az gyakorlatilag közölte, hogy kiszállnak a portál további finanszírozásából. „Amikor elhangzott, hogy kifejezetten anyagi okokból szüntetik meg, én azt mondtam, ha nekik nem kell az online lap kiadói joga vagy a weboldal használata, mi hajlandók vagyunk átvenni akár jelképes összegért is, ezt követően pedig akár egy civil szervezetet bejegyeztethetünk a működtetésére. A kiadó vezetője akkor azt mondta, nem látja akadályát. Most várom a jelentkezését" – közölte Szűcs.
Mint kifejtette, Nagy-Debreczeni Hajnal, a Progress Alapítvány vezetője azt mondta, a cél az, hogy archiválják az oldalt. „A munkatársak részéről egyértelmű, hogy mindenki folytatni szeretné, sőt olyanok is jelentkeztek, hogy dolgoznának nekünk, akik eddig nem voltak szerzők" – tette hozzá. Szűcs azt is közölte, ha nem engedik át a névhasználatot vagy az oldalt, „nem nagy dolog" kitalálni egy új oldalt és nevet, amelyen jeleznék, milyen felületnek az utódja. Hétfőn egyébként Demény Péter költő kezdeményezésére petíció indult azzal a céllal, hogy a Progress gondolja át az Erdélyi Riport megszüntetéséhez vezető döntését. Az aláírók szerint – akiknek száma kedd reggelig megközelítette a háromszázat – az online felületen „minden ellenkező híreszteléssel szemben kiegyensúlyozott, tárgyilagos írások jelentek meg".
Az Erdélyi Riport megszüntetési szándékával egy időben változások történtek az RMDSZ-es alapítvány másik portáljának, a Maszolnak a háza táján is. A Krónika értesülései szerint önként távozott a portáltól Lázár Lehel lapigazgató, ugyanakkor menesztették Ágoston Hugó vezető publicistát és Gál Mária főmunkatársat. (Egy decemberben indult petíció aláírói éppenséggel cenzúrával vádolták meg a Maszol.ro-t, miután az megtagadta Gál Máriának a Szijjártó Péter külügyminisztert bíráló jegyzete közlését). Ágoston Hugó – aki a Maszol elődjének, az Új Magyar Szó napilapnak az alapító főszerkesztője volt – a Krónikának elmondta, december 19-én Nagy-Debreczeni Hajnal kiadóigazgató telefonon közölte vele, hogy köszöni az eddigi munkáját, és gazdasági okokra hivatkozva bejelentette: nem hosszabbítják meg a szerződését.
Az erdélyi magyar sajtóban egyedi, 12 állandó és több bedolgozó munkatárssal rendelkező, naponta két publicisztikával jelentkező véleményrovat ötletgazdája és vezetője elmondta, bizonyos jelek alapján fel volt készülve erre, és korábban maga is fontolgatta lemondását, de azzal áltatta magát, hogy még normálisan tudják működtetni a rovatot. „Utána pedig, amikor szinte bizonyossá vált a dolog, elhatároztam, hogy nem kímélek meg senkit az eltávolításommal járó kellemetlenségektől és az erkölcsi következményektől" – jelentette ki lapunknak a közismert publicista.
„Visszautasítom a gazdasági okot, hiszen helyettem és a rajtam kívül menesztett újságírók helyett újak jönnek, tehát anyagi okokról nem lehet szó" – fogalmazott Ágoston Hugó, aki elmondása szerint ezt telefonon közölte is Nagy-Debreczeni Hajnallal, és írásbeli indoklást kért, melyet nem kapott meg. „Miután telefonon felmerült, hogy gazdasági okok miatt rúgnak ki, ezt kikértem magamnak, és azt mondtam, azonnal nyílt levélben párhuzamot vonok a Népszabadság megszüntetésével, mert azt is gazdasági okokkal indokolták. Ekkor már a levelében az igazgató asszony nem hivatkozott gazdasági okokra. A baj az, hogy nem hivatkozott semmire, tehát nem indokolták meg, hogy miért kell mennem" – mondta Ágoston.
Az általa írt levélre – melyet lapunkhoz is eljuttatott – a kiadó csupán annyit válaszolt, hogy mivel szerződése lejárt, nem áll módjában meghosszabbítani azt. „Egészen biztosan nem azért menesztett az RMDSZ lapja, mert RMDSZ-ellenes cikkeket írtam. Erről szó sincs, nem írtam és nem is fogok írni RMDSZ-ellenes cikkeket, egyrészt mert nem tévesztem össze az RMDSZ-t a vezetőivel, másrészt mert fontosabbnak tartom közösségünk képviseletét akár a személyes dolgaimnál is. Viszont másfelől korábbi reakciók a legmagasabb szinteken és az utóbbi hónapok fejleményei inkább azt jelezték, hogy a magyar kormány politikájának, legfőképpen a gyűlöletkampánynak és a sajtóval való bánásmódnak, a Népszabadság megszüntetésének a bírálata az ok" – jelentette ki a Krónikának Ágoston Hugó.
Hozzátette, tudomása szerint hozzá hasonlóan a portál több neves publicistáját – Gál Máriát, Sebestyén Mihályt, Krebsz Jánost és Cseke Gábort – értesítette még arról Cseke Péter Tamás főszerkesztő, hogy nem tartanak igényt a munkájukra. Ágoston Hugó elmondta, tudomása szerint a publicisták közül Székedi Ferenc jelezte a Maszolnak, hogy a történtek fényében nem folytatja a munkát. Lapunk úgy tudja, nem közöl többet a Maszolon Demény Péter sem, a riportos petíció elindítója.
Nagy-Debreczeni Hajnal, a Progress Alapítvány elnöke hétfőn az Erdélyi Riport kapcsán lapunknak elmondta, a print kiadás 2015-ös megszüntetése nyomán közölték a szerkesztőséggel, hogy menjenek át online változatba, ezt pedig egy év alatt futtassák fel. „Ez azonban nem sikerült, a napi 150–200-as látogatottság ugyanis a gyengébbnél is gyengébbnek minősíthető. Ezért az a döntés született, hogy egyelőre ilyen formában nem működhet tovább a portál. Ugyanakkor megvizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy milyen változások lennének szükségesek a portál jobbá, olvasottabbá tétele érdekében" – jelentette ki Nagy-Debreczeni Hajnal, aki az Erdélyi Riport megszüntetése ellen indult petíciót kommentálva hozzátette: a döntés már megszületett az online felület működtetésének szüneteltetéséről; mindez egy munkakönyves alkalmazottat érint, a többi szerzői jogdíjjal állt alkalmazásban a portálnál.
A Progress vezetője a Maszolnál történt változásokról elmondta, Ágoston Hugó szerződése december 31-én lejárt, Lázár Lehel távozása pedig közös megegyezéssel történt, ám mivel ezek a kiadót érintő belső döntések, részletesebben nem kívánja kommentálni őket. Egyébként a Progress 2015-ben 497 ezer lej (110 ezer euró) támogatásban részesült az RMDSZ részéről.
Lemondott az RMDSZ-elnök sajtótanácsosa
Nagy-Debreczeni Hajnalt megkértük, erősítse meg vagy cáfolja ama értesülésünket, miszerint lemondott Kelemen Hunor RMDSZ-elnök sajtótanácsosi tisztségéről. „Ez hülyeség. Nem nyilatkozom erről. Majd ha lesz hivatalos tájékoztatás az ügyben, akkor a Krónika is megkapja" – érkezett a válasz.
Lapunk információi szerint Nagy-Debreczeni Hajnalnak az RMDSZ-elnök mellől történt távozása azzal állhat összefüggésben, hogy a korábbi televíziós újságíróról 2015-ben kiderült: évekig javadalmazásban részesült a Kolozsvári Rádió alkalmazottjaként, holott ott érdemi munkát nem végzett. A botrány kirobbanását követően Kelemen kommunikációs tanácsadója kitartott amellett, hogy a két tisztség nem összeférhetetlen egymással, majd 2015 áprilisában lemondott a rádiónál 2010 augusztusától betöltött munkahelyéről, ahová a közszolgálati televíziótól való áthelyezése útján került.
Balogh Levente,Pap Melinda,Rostás Szabolcs
kronika.ro

Magyari: hatalmas összeg kellene az oktatásnak
Csak erős anyaországi, egyházi és különféle közösségi forrásokból lenne fenntartható az értelmiség által javasolt, az erdélyi magyar oktatásban jelentkező utánpótláshiánytorvosolni hivatott anyagi ösztönző program – véli Magyari Tivadar. Az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke szerint a téma „higgadt realitásérzéket" kíván meg.
– Két hónapja egy húszfős értelmiségi csoport – köztük számos iskolaigazgató – online petícióban, majd közülük néhányan nyílt levélben hívták fel a figyelmet az erdélyi magyar oktatásban tapasztalható, főleg a természettudományok terén jelentkező utánpótláshiányra. Történt-e azóta valamilyen fajta egyeztetés a petíció szerzőivel, illetve az oktatókkal ebben a témában?
– A nyílt levélnek konkrét, intézményes címzettje nem volt, a szerzői egy hasznos és fontos társadalmi vitát szerettek volna generálni ezzel. Sajnálom, hogy nem került elég hangsúlyosan előtérbe, de örülök, hogy ismét napirenden van. Két témát emeltek ki: a közoktatás egyik hatalmas gondját a tucatnyi közül, a tanárutánpótlást, illetve a sajtó önállóságának problémáját. A levél a pedagógusképzés és -utánpótlás kapcsán elég világosan fogalmaz: a megoldást politikailag is támogatott civil keretekben képzeli el, hatékony anyagi ösztönzés formájában. Az egyik lehetséges fórum, ami a további egyeztetéseknek a legmegfelelőbb keretet adja: a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Azért látom benne a keretet, mert itt e témában és a többi közoktatási témában a felmérések, regionális szintre bontott tervek már megkezdődtek.
– Ön szerint megvalósítható-e a petíció szerzői által megfogalmazott megoldás – az anyagi ösztönzés –, és amennyiben igen, milyen formában?
– A romániai magyar nyelvű közoktatás egy nagy rendszer, 154 700 tanulót jelent óvodától 12. osztályig, és mintegy 12 ezer pedagógust. Hétfőn ennyien mentek az iskolákba. Ennél a nagyságrendnél hatalmas összegek révén valósítható meg az, amit a nyilatkozat szerzői felvetnek – utazási támogatás, lakástámogatás, ösztöndíj – akkor is, ha leszámítjuk az immár stabil, decens körülményekben élő pedagógusokat. Tehát a program csak erős anyaországi, egyházi és különféle közösségi forrásokból tartható fenn, és a téma higgadt realitásérzéket kíván meg.
– A parlamenti választási kampányban az RMDSZ is kiemelt témaként kezelte az oktatást. Van-e a szövetségnek valamilyen fajta kimutatása a pedagógusok életkorbeli megoszlására vonatkozóan?
– Az országos, minisztériumi, illetve megyei tanfelügyelőségi összesített statisztikákat használjuk a különféle elemzésekhez. Ezek munkaügyi statisztikák is, pontosak.
– Az RMDSZ által korábban kidolgozott szórványstratégiában – melyben megkülönböztetett az oktatás kérdése – milyen megoldások szerepelnek erre a problémára?
– A szórványstratégiát a különböző régiók gondjainak összegyűjtése előzte meg. A szórvány legfőbb gondja az iskolák elnéptelenedése, és itt együtt jelentkezik a tanári munkanélküliség problémája a strukturális tanerőhiánnyal. Strukturális tanerőhiány röviden: összességében volna elég pedagógus, de összetétele nem talál a helyi oktatás igényeivel, nem helybeli pedagógus, az állomány nem illik a tantárgystruktúrához stb.
– Jelenleg milyen fajta anyagi támogatás létezik az oktatók megsegítésére, szakmában tartására az RMDSZ és a Communitas Alapítvány részéről?
– Bentlakási költségekhez való hozzájárulás szórványból származó tanulók számára, amiben szállás és étkezési költségek résztámogatása számolható el. Olyan tanulók kapják, akiknek a családjában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg a 800 lejt, és a településükön nem tanulhatnak magyar nyelven. Erre az iskolák, illetve a fenntartó alapítványok, egyházak pályáznak. Másik támogatás a szórványból beiskolázott tanulók ingázási költségeihez való hozzájárulás abban az esetben, ha nem kapnak állami költségtérítést. További támogatás: szórványban dolgozó pedagógusok ingázási költségeihez való hozzájárulás abban az esetben, ha nem kapnak állami költségtérítést, ha a családjuk havi jövedelme nem haladja meg az egy főre eső 900 lejt. Évek óta tart egyes szemléltetőanyagokkal, főleg kétnyelvű atlaszokkal való támogatás, ez folytatódik. Minden segítség jó, de óriási területen szóródik: 2600 intézetben folyik magyar nyelvű oktatás.
– A magyar kormány is számos módon segíti az erdélyi magyar oktatási rendszert, az anyanyelvükön tanuló diákokat. Az oktatókat milyen formában támogatja?
– Jelenleg a magyar kormány a legnagyobb összegű támogatásokat intézményalapításra, -építésre célozza: iskolák, szórványkollégiumok. Másik nagy tétel a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem támogatása. További tétel – melyet mindenki ismer – a magyar iskolákba járó gyermekek családjának nyújtott támogatás, mely százezres nagyságrendű populációt érint. Az oktatókat a továbbképzések terén támogatja, illetve a felsőoktatásban, mert itt a nagyságrendek másak, vállalhatók.
2017-ben több mint ötven magyar óvoda létesítését támogatja a magyar kormány ott, ahol nincs, illetve több tucat óvoda felújítását. De volt ilyen éve a szakoktatásnak is. Évről évre más-más gond, baj kerül sorra. Észrevételem szerint a magyar kormány a saját szakértőin kívül a támogatások céljának a meghatározásában az RMDSZ-re és az egyházakra hallgat. Az óriási területet lefedő oktatási támogatások egyik legjobb lobbistája jelenleg kétségtelenül a református egyház.
Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)

Idén sem lesz önálló magyar iskola Besztercén
Jövő tanévtől sem tanulhatnak különálló tanintézetben a besztercei Andrei Mureşanu Főgimnázium magyar tagozatának diákjai, ugyanis az önálló magyar tanintézet régóta dédelgetett terve nem kerül be 2017/2018-as beiskolázási stratégiába. Ehhez elsősorban a helyi tanács határozatára lett volna szükség, de választási év lévén, az elmúlt esztendőben nem is került napirendre a kérdés, mondta el a Krónikának Décsei Attila. A Beszterce-Naszód megyeiRMDSZ-szervezet elnöke szerint a szövetség és a helyi magyar közösség ennek ellenére nem mond le az önálló magyar iskola tervéről, ehhez csupán a megfelelő alkalmat, illetve egy, a magyar tagozat befogadására alkalmas épületet keresi.
A költözést elsősorban az akadályozza, hogy az Andrei Mureşanu Főgimnázium vezetősége egyik épületéről sem hajlandó lemondani a háromból a magyar tagozat javára, egy erre vonatkozó tanácsi döntés ráadásul a román társadalom sem fogadná pozitívan, a város egyik legerősebb tanintézetéről lévén szó, magyarázta lapunknak Antal Attila, az Andrei Mureşanu Főgimnázium aligazgatója, aki az RMDSZ egyetlen képviselője is a helyi önkormányzatban. Besztercén egyébként a magyarság aránya 6 százalék körüli. „Jómagam, az RMDSZ és a helyi magyar közösség is megértette, hogy amíg nincs egy épület, amelybe a magyar tagozat »kivonulhat«, addig nem fog létrejönni az önálló magyar tanintézet” – vonta le a következtetést az önkormányzati képviselő, aki szerint az ingatlan megtalálásáig nem érdemes napirendre tűzni a kérdést.
„Nem akarok arról álmodozni, hogy magyarországi forrásokkal fel lehetne építeni egy magyar iskolát, hiszen ez nem is szükséges. A román gyerekek létszáma is fogy, így előbb-utóbb valamelyik iskola kiürül, vagy átszervezés révén helyet biztosítanak nekünk” – vázolta a lehetséges megoldást az illetékes, aki szerint bár szó esett különböző épületekről, egyelőre egyik sem biztos.
Maradt a támogatás
Antal Attila úgy véli, a helyi önkormányzat részéről továbbra is megvan a nyitottság az ügy rendezése iránt, főleg, hogy a városvezetésben és a tanácsban a tavalyi választások nyomán nem történt jelentős változás 2015-höz képest, amikor a testület elvi beleegyezését adta az önálló magyar tanintézet létrehozásához. Akkor azonban formai hibákra hivatkozva a minisztérium visszadobta a döntést, második, illetve harmadik nekifutásra pedig már nem sikerült megszerezni a többség jóváhagyását, elevenítette fel az RMDSZ besztercei elnöke, aki szerint Ovidiu Creţu polgármester számos alkalommal kinyilvánította, hogy támogatja az önálló magyar iskola tervét. Sőt a városvezetés attól sem zárkózik el, hogy épületet biztosítson a magyaroknak, ami Besztercén – ahol évtizedeken keresztül tabutémának számított az önálló magyar iskola gondolata – nagy előrelépést jelent.
Amikor meglesz az épület, újra a tanács napirendjére kerül az ügy, mondta Antal Attila, aki a korábbi határozattervezeteket is benyújtotta. „Másképp egy újabb bukásnak nézünk elébe, és nem tudom, a besztercei magyar társadalom ki tud-e heverni több ilyen bukást. Ezért várunk vele addig, amíg úgy érezzük, hogy biztosra megyünk” – fogalmazott a Krónikának az önkormányzati képviselő, aki szerint most csak „megszusszannak az újabb csata előtt”.
Rossz ómen a katolikus iskola esete
Antal Attila úgy véli, jelenleg nem is annyira az önkormányzatot, mint inkább a megyei tanfelügyelőséget lesz nehéz megnyerni az ügynek a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium létrehozása kapcsán indult DNA-eljárás miatt. „Tanfelügyelőségi szinten most nagyon elzárkóznak az önálló magyar intézmények létrehozásától” – jelentette ki a tanácsos, aki abban bízik, hogy a kedvező országos politikai helyzet hatására ez a jövőben változni fog. Ráadásul, mint rámutatott, a két ügy között nagy a hasonlóság, Marosvásárhelyen, akárcsak Besztercén az volt a gond, hogy az önkormányzat csak elvi beleegyezését adta az iskola létrehozásához, nem döntött ténylegesen az alapításról. „Ha pozitívan zárulna le a katolikus iskola ügye, az a mi ügyünknek is használna” – jelentette ki, hozzátéve, az RMDSZ előbb-utóbb újra megpróbálja napirendre tűzni a kérdést, csak attól tart, hogy tanfelügyelőségi szinten blokkolni fogják.
Nagy az igény a szakoktatásra
Az önálló magyar iskola amiatt lenne fontos, mivel ott szakoktatás is folyhatna, ami a jelenlegi elméleti líceumi keretek között nem lehetséges, hívta fel a figyelmet Décsei Attila, aki szerint a besztercei magyar tagozat megyei szinten sok diákot veszít a szakoktatás hiánya miatt. Elsősorban a Szászlekence környéki magyar falvakból – Szentmáté, Felőr, Tacs, Cegőtelke – járatják a gyerekeket a község román szakiskolájába, ezeket, ha lenne magyar nyelvű szakmai képzés, oktatás, be lehetne vonzani a megyeközpontba. Jelenleg, ha valaki anyanyelvén akar szakmát tanulni, Désre vagy Szamosújvárra kell mennie, de előfordult, hogy ösztöndíj-lehetőséggel Székelyudvarhelyre „csalták” a szórványbeli gyerekeket. Többek között ennek tulajdonítható, hogy a két 9. osztályban összesen 20 (6, illetve 14) gyerek van.
Antal Attila szerint ezek indulását főként a magyar iskola meghiúsulása miatt hagyta jóvá a tanfelügyelőség, de ősszel már minisztériumi engedélyre lesz szükség ahhoz, hogy megmaradhassanak. Ezzel szemben előkészítő osztályban 27 gyerek van, és négy óvodai csoport működik a megyeszékhelyen, ami azt mutatja, hogy a jövőben lenne utánpótlás, tette hozzá az aligazgató. A besztercei magyar iskola létrehozásának ügye 2015-ben három alkalommal került a városi képviselőtestület napirendjére, az első határozatot formai hibák miatt dobta vissza a szaktárca, mely a javasolt nevet – Hunyadi János Gimnázium – is kifogásolta.
Pap Melinda
kronika.ro
Erdély.ma

Batthyáneum-ügy: hibás az eredeti fordítás
Mind a felperes római katolikus egyház, mind a Batthyáneumot kezelő Román Nemzeti Könyvtár benyújtotta az általa készíttetett hivatalos román fordítást a nagy értékű ingatlan és könyvgyűjtemény restitúciójáért zajló perben – számol be Pap Melinda a kronika.ro-n. Buzogány Dezső egyetemi professzort, az egyház által felkért szakértőt a fordítás során felmerült problémákról, Batthyány Ignác püspök latin nyelvű végrendeletének értelmezhetőségéről kérdeztük.– Mi derül ki a végrendeletből, hogyan fogalmaz írója a könyvtár és a csillagvizsgáló jövőjével kapcsolatban?– A végrendeletben többről van szó, mint a könyvtárról és csillagvizsgálóról. A püspök voltaképpen alapítványt hoz létre, amelyben természetesen mindkét intézmény benne van. De vannak még egyebek is: például birtokadományok, épületek és készpénz az intézmények működtetésére. Való igaz, a végrendeletben központi helyen áll egyrészt a csillagvizsgáló, másrészt a könyvtár, amelynek fenntartását szolgálják az említett adományok. A püspök az egyházra hagyja mindkét intézményt, és gondosan pontosít: ennek az erdélyi tartományára.Nos, a tartomány szó ad lehetőséget a különböző értelmezésre: vannak, akik ezen Erdélyt, mint politikai egységet értik. Anélkül, hogy grammatikai és szakmai részletekbe belemennék – ezt megtettem a fordítás lábjegyzeteiben –, ennyiben foglalnám össze a lényeget: az én értelmezésem szerint az egyetemes római katolikus egyház erdélyi provinciája kapja az adományt. Ennek igazolására jó néhány olyan európai iratot hoztam fel, amelyek azonos formában használják a kifejezést, és alatta mindig egyházi provinciát értenek; az egyik szó szerint is kimondja, hogy az egyházi terminológiában a kifejezés (provincia) mindig püspöki körzetet jelöl. Nem beszélve arról, hogy az alapítvány közvetlen felügyeletét és vezetését Batthyány püspök saját magának tartotta fenn, a végrendeletben pedig világosan kijelenti, hogy halála után az alapítvány ügyeit a mindenkori erdélyi római katolikus püspöknek kell intéznie, ha pedig a püspöki szék megüresedik, a káptalannak.
Védnökül a Katolikus Státust, illetve az erdélyi kormányzót nevezi meg, ha ez utóbbi római katolikus vallású. Ez is eltérő értelmezésre adhat lehetőséget: vajon az akkori államhatalom erdélyi képviselőjének, vagyis a kormányzónak adja-e át a két intézményt? A fogalmazás egyértelmű: a testamentum a Katolikus Státus és a kormányzó védelmébe ajánlja azokat, tehát a kormányzónak csupán védnöki szerepet szánt, ami természetesen nem egyenlő azzal, hogy az intézményeket átadja neki. Továbbá, az is egyértelmű bizonyítéka az egyház tulajdonjogának, hogy az alapítvány vagyonából (csillagvizsgáló, könyvtár, birtokok, házak, készpénz stb.) semmit sem lehetett elidegeníteni, csak és kizárólag a Katolikus Státus jóváhagyásával és engedélyével. – Lévén, hogy a dokumentum más történelmi korban született, Ön szerint mennyire kaphat különböző értelmezéseket, mennyire képezheti további vita tárgyát?– Vita, természetesen, még lesz, mert a román állam a magáénak szeretné tudni az intézményt, és ezért bizony lesz itt még csűrés-csavarás.
– Volt-e valamilyen egyeztetés Ön, illetve a román állam által megbízott fordító, Aurel Pop professzor, rektor között a fordítás kapcsán?
– Nem volt egyeztetés. A rektor úrral életemben akkor találkoztam személyesen először (és mindezidáig utoljára), amikor előzetes egyeztetés után megjelentünk a könyvtárban, hogy a táblabíróság által megígért dokumentációt átvegyük. Akkor két dokumentumtípust kaptunk: néhány digitális fényképet az eredeti végrendeletről, illetve két Word-dokumentumot. Ezek közül az egyik a testamentum átírt latin szövegét tartalmazta, a másik pedig ennek egy korábban készült fordítását. Az anyagot mindketten átvettük, elváltunk, és azóta sem találkoztunk. A táblabíróság értesítéséből és sürgetéséből tudtam meg, hogy a rektor úr nem sokra rá már le is adta a fordítását, de én nem láttam, a bíróság nem küldte meg, ami érthető, hiszen két külön, független fordítást várt.
Azt a fordítást viszont, amelyet a helyszínen kaptunk a könyvtár igazgatónőjétől, ismerem, és az általam készített fordítás lábjegyzeteiben elég sűrűn hivatkozom is rá, mert sok pontatlanságot tartalmaz. Ami nem csoda, mert az a latin szöveg, amely az eredetiről készült, és amelyet a Batthyáneumban adtak át, hibás szöveg, vagyis nem pontos átírása az eredetinek. Erre akkor jöttem rá, amikor ismerkedni kezdtem a szöveggel és nyilván az átírt szöveget kezdtem el először olvasni; csakhamar rá kellett jönnöm, hogy vannak olyan részei, amelyeknek az értelme sehogyan sem akar összeállni. Akkor gyanút fogtam és megnéztem az eredetit, és kiderült, hogy helytelenül írták át igen sok helyen.
A táblabíróságnak küldött megjegyzéseimben jeleztem is, hogy amennyiben ez alapján készült a korábbi román fordítás, már csak a szövegromlás miatt sem lehet pontos. A munkát tehát azzal kellett kezdenem, hogy helyreállítottam a korábban átírt latin szöveget (az eltéréseket gondosan megjelöltem, és megküldtem a táblabíróságnak is) és csak utána fogtam hozzá a fordításhoz. Részben a téves átírás keltette fel érdeklődésemet a könyvtártól kapott román fordítás iránt, és ezért utaltam rá a fordításom lábjegyzeteiben. Elég sok tévedés van ebben, tehát nem csoda, ha az egyház megóvta ezt a fordítást. Személy szerint igen kíváncsi lennék a rektor úr fordítására, hogy ti. mennyivel hoz újat ehhez a fordításhoz képest, de ez idáig, sajnos, nem sikerült hozzájutnom.Pap Melinda
kronika.ro
Erdély.ma