"Átmeneti évadot zárt a Tomcsa Sándor Színház, szögezte le Szabó K. István, a színház rendezője. Az évad Merő Bélának, a színházalapítónak, és egyik az alapszínész, Gábor László Zalaegerszegre való távozásával kezdődött. Túlélési stratégiával kellett dolgozniuk, folytatta a rendező, a színház költségvetése nem támogatta a produkciós kiadásokat, azokat önerőből és pályázatokból tudták kivitelezni. Az évad végére valamelyest rendeződtek a dolgok. Az átlagnézőszám tavaly 322 volt, most pedig 306. A következő évadban bemutatják Nyírő József Jézusfaragó ember című művét. Az évadot egy Shakespeare-darabbal nyitják - Sok hűhó semmiért. Ez a Szarvason működő Weöres Sándor Színházzal közös előadás lesz. Ezzel a színházzal az együttműködést szeretnék szélesíteni. /Katona Zoltán: Átmeneti évadot zárt a színház. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 3./"

"Csicsókeresztúron június 30-án felszentelték az első Beszterce-Naszód megyei magyar gyermekotthont, mely a Szent Anna Ház nevet kapta. Lőrinczi Károly vicei plébános kezdeményezésére - németországi segítséggel -, a csíkszeredai Csibész Alapítvány támogatásával az üresen álló római katolikus plébániát építették át erre a célra, létrehozva ennek csicsókeresztúri fiókját. Jelenleg a Háznak nyolc kis lakója van, négy környékbeli családból: a legkisebb két éves, a legnagyobb tíz éves. Az ünnepség az Árpád-kori római katolikus templomban szentmisével kezdődött. A 17 lelkes csicsókeresztúri római katolikus gyülekezet a közeli Várkudunban élő 64 lélekkel együtt - a vicei plébániához tartozik. Főoltárán Szent István és Szent László szobra áll. Az alig egy tucatnyira fogyatkozott csicsókeresztúri római katolikus közösség számára a Szent Anna Ház új életet jelent, reménységet a megmaradásra. Az otthon létrehozását németországi szervezetek támogatták. Lőrinczi Károly vicei plébános hangsúlyozta, hogy ez nem árvaház, az otthonban élő gyermekek állandó kapcsolatban vannak a szüleikkel, akiknek az egyház ugyancsak segítséget nyújt annak érdekében, hogy a gyerekek idővel visszakerülhessenek a családjukhoz. Az otthon fenntartását a Csibész Alapítvány finanszírozza. Gergely István plébános a Csibész Alapítványtól elmondta: azért jönnek oly népes csoporttal Csíkból a szentelésre, mert tudják, hogy itt, ezeken a végeken sokan árvának érzik magukat, félelemmel a lelkükben, és ily módon próbálnak biztatást hozni, a szeretet és az együvé tartozás üzenetét. A csicsókeresztúri magyar közösséget a kihalás veszélye fenyegeti, de most megelevenedett, megkétszereződött a létszám, és elindult egy új élet. A Mezőségen vannak még leépülőben levő plébániák, egyházi épületek. Ha az egyházmegye is jónak látja, akkor ezeket is felvállalja a Csibész Alapítvány, és életet ültet mindegyikbe. /Kresz Béla: A tanítás, a nevelés és a szeretet otthona. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./"

"Korábban elsősorban az érettségizett magyar fiatalok mentek át nagyobb számban az anyaországba továbbtanulni, most az általános iskolát végzettek is követik a példát. A sikertelen kisérettségi Nagyszalontán pánikot váltott ki, a városból több osztályra való gyermek távozott Magyarországra. Most arról jött jelzés, hogy Nagykárolyból is szép számmal készülnek átmenni. Nagykárolyban a képességvizsgán 133 magyar nyolcadikos közül csupán 79 kapott átmenő jegyet. A közeli Mezőfényen 24-ből 10-en megbuktak, Kaplonyban 38-ból 16-an. Nagy az elégedetlenség, hiszen azért csak nem lehetnek ennyire fafejűek - még románból sem. /(Sike Lajos): /(Fejér László): A szomszédba tájékozódik több nagykárolyi nyolcadikos. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./"

"Gyergyószentmiklóson négy héttel ezelőtt négy független tanácsos kilépett a gazdasági-költségvetési bizottságból. Árus Zsolt, Bencze Attila, Weil Gyula és Köllő Dávid, azaz két vállalkozó és két közgazdász úgy látta, hogy ezzel a lépéssel szolgálják a várost leginkább. - Részemről a legdöntőbb indok az volt - magyarázta Árus -, hogy felvetődött, a Figura Stúdió Színház megrendezné a kisebbségi színházak kollokviumát. Mindenki támogatásáról biztosította őket, ám a forráselosztásnál egyetlenegy tételt faragtak le, éppen ezt. A hét független tanácsos úgy látta, hogy az egységesen szavazó RMDSZ-esek aszerint voksolnak igennel vagy nemmel, hogy az RMDSZ vagy a függetlenek által előterjesztett határozattervezetről van-e szó. A kilépők hangsúlyozták, hogy a polgármester számtalan képviselő-testületi döntést nem hajt végre, többnyire azokat, amiket a függetlenek harcoltak ki. /B. K. : Gyergyószentmiklós. Magyart üldöz a magyar? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 10./"

" Több mint ezer résztvevővel tartják a kilencedik Bolyai Nyári Akadémiát, ez a legnagyobb kárpát-medencei pedagógus továbbképző - mondotta Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke. A rangos rendezvénysorozat résztvevői: nyolcszáz hazai és további kétszáz, a Kárpát-medence magyarlakta vidékeiről érkezett pedagógus. A Csíkszeredában, Tusnádon, Brassóban, Sepsiszentgyörgyön, Szovátán, Gyergyóban, Keresztúron és Óradnán szervezett képzésekre az előadókat a hazai egyetemi központok mellett a budapesti Eötvös Lóránd, a miskolci, szegedi, debreceni egyetemekről, valamint a soproni, egri, nyíregyházi és esztergomi főiskolákról hívtak. A hallgatók negyvenöt órás képzés után oklevelet kapnak. Burus Siklódi Botond az Apáczai Csere János Pedagógus Ház igazgatója szerint az idén is több esetben túljelentkezést tapasztaltak. A tanítók esetében kilencven helyet hirdettek meg, amelyre több mint kétszázötvenen jelentkeztek. A tanárok továbbképzése mellett az idén az iskolai könyvtárosok számára, valamint kollégiumi nevelőknek is szerveznek továbbképzést. A Nyári Akadémia hivatalos megnyitójára júl. 16-án lesz a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium dísztermében, ugyanaznap délután Tusnádfürdőn a tanítók számára külön megnyitót tartanak. /(Daczó Dénes): A legnépesebb kárpát medencei továbbképző. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./"

"Az Első Erdélyi Gitártábor zajlik Kalotaszentkirályon, ahol különböző műfajokban, többnyire haladó szinten oktatnak. A Janovics Jenő Baráti Társaság és a Kolozsvári Rádió kezdeményezése volt a tábor. A főszervező, Zilahi Csaba (akit a Kolozsvári Rádió hallgatói már jól ismerhetnek) elmondta, hogy a tábort három évvel ezelőtt kezdték tervezgetni. Látta, hogy a zenekaroknak nincs fejlődési lehetőségük, mindenki magától tanul. A tanárok között van Varga András a Kárpát-medence egyik legismertebb és legjobb flamenco-gitárosa. A dzsesszoktató Hollandus Zoltán Romániában ismert művész. /Sándor Boglárka Ágnes: A könnyűzenét is lehet művészi szinten űzni. Első Erdélyi Gitártábor Kalotaszentkirályon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./"

"Nemzetközi újságíró-szervezetek tiltakoztak az ellen a román parlament elé kerülő törvénytervezet ellen, amelynek alapján a jövőben akár börtönbüntetésre is ítélhetik azokat az újságírókat, akik "megsértik a hatóságokat". A júl. 10-i - Londonban és Bukarestben párhuzamosan kiadott - közleményben az aláírók, a new yorki Központ a Független Újságírásért, valamint a londoni székhelyű, független 19-es Cikkely nevű szervezetek kijelentik, hogy a román törvénytervezet "nem egyezik a nemzetközi normákkal, amelyek biztosítják a szabad véleménynyilvánítást, valamint az információhoz való hozzáférést." A kormány előterjesztése szerint a hatóságok elleni keményebb bírálatot bűncselekménynek lehet értelmezni, ami öt évi börtönnel büntethető. Nyugati vélemények szerint Romániában az 1989-es rendszerváltás után is megmaradt a hatalom türelmetlensége a kritikával szemben, olyannyira, hogy újságírók ellen tucatszámra indítanak rágalmazási pereket, és a média munkatársainak a többnyire elfogult bíróságokon sincs túl sok esélyük igazuk védelmére. Adatok szerint 50 újságíró ellen indítottak becsületsértési pert, közülük harmincan kaptak pénzbírságot, míg húszat felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek. A közlemény nehezményezi, hogy a törvénytervezet "túl messzire megy az államtitkok védelmében a véleménynyilvánítás szabadságának rovására". Úgy véli: ellentétes az európai mintákkal a közhivatalnokok törvényi elbástyázása a nyilvánosság ellenőrző erejétől. /Nemzetközi újságírószervezetek tiltakozása a készülő új törvény ellen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./"

"A kis- és nagyérettségin jól szerepeltek a Temes megyei magyar iskolák végzős diákjai, teljesítményük felülmúlja a megyei átlagot. Ennek ellenére folyamatosan csökken a magyarul tanuló gyerekek létszáma a Bánságban. Ma már a bánsági gyerekek kevesebb, mint 1%-a tanul magyarul, ez a felnőtt magyar lakosság 10%-os számarányához viszonyítva rendkívül kevésnek tűnik. Kiss Ferenc tanfelügyelő elmondta, hogy tíz év óta évről évre csökken a gyermeklétszám a Temes megyei magyar iskolákban. Míg 1990-91-ben 1993 I-XII. osztályos tanult magyarul a megyében, a most befejeződött tanévben mindössze 1232 gyerek, ami 39%-os csökkenést jelent. Van egy olyan feltételezés, hogy a bánsági magyar gyerekek kétharmada román vagy más nyelvű iskolába jár és csak egyharmad tanul magyarul. Amikor azonban a tanítók bekopogtatnak az egyházak nyilvántartásai szerint magyar nemzetiségű szülők otthonába, a gyerekek többnyire románul köszönnek vissza. A vegyes házasságokban a gyerekek többsége már nem beszél magyarul. A bánsági magyarság rendkívül szétszórt, szinte valamennyi településen él néhány magyar család. Ezek a kisközösségek nem képesek óvodát-iskolát fenntartani. A fakultatív magyarnyelvoktatás reális lehetőség arra, hogy azok a gyerekek, akik különböző okokból román iskolába járnak, megtanuljanak magyarul. /Pataki Zoltán: A magyar iskolák színvonala az átlagosnál jobb. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./"

"Júl. 15 és 22 között immár negyedik alkalommal szervezi meg a Duna Televízió - a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziummal közösen - 14-17 év közötti anyaországi és határon túli magyarok számára anyanyelvi táborát a Mátraalján található faluban, Szurdokpüspökiben. A táborozás célja, hogy a diákok megismerkedhessenek a világ különböző tájain élő magyar fiatalokkal, bepillantást nyerjenek egymás életébe és szokásaiba. A 150 résztvevő többségét határon túli diákok adják. A legtöbben Erdélyből érkeznek, de számosan képviseltetik magukat Felvidékről, Kárpátaljáról, Délvidékről, a nyugati országokból és az anyaországból is. Tíz csángó Moldvából érkezett az anyaországba. /Szentkirályi István: Anyanyelvápoló tábor Szurdokpüspökiben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./"

"Székelyföld több településén tartottak falunapokat. Felsősófalván a Szász házaspár kezdeményezte. A férj református lelkész, az asszony községi tanácsos. Nyíres fesztivál volt Homoródszentmártonban. - Még 1941-ben Dunavecse járás nyolc települése kötött testvértelepülési szerződést az akkori oklándi járás nyolc településével Erdélyben. A kapcsolat megszakadt a második világháború után, majd 1991-ben újrakezdjék. /Oláh István: Falunapok a Székelyföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./"

"Napvilágot látott Kisgyörgy Zoltán és Dukrét Lajos: Baróti-hegység és Bodoki-havasok című könyve. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó /Csíkszereda/ Erdély hegyei sorozatának 16. kötete a történelmi Háromszék két hegyvonulatát írja le. A táj turisztikai objektumai - mint a világhírű fürdőhelyek (Málnás-, Bálványos-, Sugás-, Uzonkafürdő, Előpatak), a történelmi nevezetességű Szárazajta, a barcaszentpéteri növényrezerváció, az árkosi Szentkereszti-kastélyt övező dendrológiai park, a Rétyi-nyír, az illyefalvi gyermekfalu stb. - a hegyekbe vezető turistaösvények mellett is sok látványosságot ígérnek az idelátogatóknak. /Új Könyv. Kisgyörgy Zoltán és Dukrét Lajos: Baróti-hegység és Bodoki-havasok. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./"

"A holland-német Maas-Rajna Eurorégió közös fejlesztési programot dolgoz ki a magyar-lengyel-román-szlovák-ukrán Kárpátok Eurorégióval - jelentették be az együttműködő szervezetek képviselői júl. 12-én Nyíregyházán tartott tanácskozásukat követően. A nyugat-európai szakemberek elmondták: különösen az árvízvédelem területén látnak lehetőséget a szoros kapcsolatokra, hiszen a gondok hasonlóak a Tisza és a Rajna mentén. A részvevők közös programok kidolgozására látnak lehetőséget a vízszennyeződések megelőzésénél, a veszélyes hulladékok kezelésénél, valamint a levegő- és a talajvédelem területén is. A két régiós szervezet vezetői elhatározták arról, hogy szakértőik szeptemberben Maastricht városában véglegesítik a konkrét fejlesztési elképzeléseket. A Maas-Rajna, illetve a Kárpátok Eurorégió 1998 óta tart kapcsolatot egymással. A holland-német közösség azóta segíti a magyar-lengyel-román-szlovák-ukrán szervezetet, így hozzájárult az öt kelet-európai ország érintett területeit összekapcsoló informatikai infrastruktúra kialakításához. /Közös Maas-Rajna és Kárpátok Eurorégió fejlesztési program. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./"

"Beregszászi, szatmárnémeti és magyarországi fiatalok számára szervezett tábort a Fidesz-közeli FIDELITAS ifjúsági szervezet Nyíregyházán, júl. 9-14 között. A számos szórakozási, kirándulási lehetőségen kívül a három ország résztvevői egy regionális, ifjúsági együttműködést is szorgalmaztak. Ennek részleteit már meg is tárgyalták, a szándéknyilatkozatokat folyó év szeptemberében, egy újabb találkozás során írják alá. /Regionális ifjúsági együttműködés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./"

"Eluralkodott az embereken a közömbösség. Behúzódnak a szobába, a tévé elé, semmi sem érdekli őket, ami körülöttük történik. Lehet, túlzó és bántóan általánosító ez a megállapítás, de számos példával támasztható alá. A színházi előadásokat többször el kellett halasztani az érdektelenség miatt, többnyire üresek a mozitermek, a képzőművészeti tárlatnyitók, könyvbemutatók közönsége kezd meggyérülni, a közérdekű kérdésekről vitázó lakossági fórumokon is marad üres szék bőven. A távolmaradás legfőbb oka a fásultság, a beletörődés. - A 89-es változások után nem kellett senkit nógatni, hogy elmenjen népgyűlésekre, tüntetésekre; a magyar egyetemért kezdeményezett aláírásgyűjtést is ezrek karolták fel; amikor Temesvár hőse jött el Csíkszeredába, tűt sem lehetett leejteni a tapstéren, annyian gyűltek össze az első hívó szóra. Ma már nincsenek ilyen nagyszabású összesereglések - a csíksomlyói búcsú vallási és nemzeti jellege miatt az örök kivétel ez alól. A magyarázat: csalatkoztak az emberek, nem váltak valóra számításaik, sok, nagyon sok maradt a beváltatlan ígéret. Valami módon fel kell rázni közömbösségükből az embereket? A csíkszeredai Polgár-Társ Alapítványnak volt néhány kezdeményezése, hasonlóra lenne szükség az élet más területein is. /Borbély László: Közömbösség. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 24./"

"Orbán Viktor kormányfő Tusnádra sietett, ahol részt vett a XII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem záróvitáján a délkelet-európai nemzeti vágyakról és célokról. Adrian Severin beszédében azt hangsúlyozta, hogy Magyarország és Románia céljai soha sem estek ennyire egybe. E két nép számára, amelynek történelme annyira egymásba fonódott, soha nem kínálkozott jobb lehetőség a közös cselekvésre, az együttműködésre. Markó Béla beszédében kifejtette: ha a státustörvénynek semmi más haszna nem lenne, mint az, hogy a térség politikusait rákényszeríti a nemzet fogalmának újragondolására, már az is rendkívüli nagy eredmény. "A státustörvény nem hibátlan alkotás, én magam is elég sok kétellyel gondolok néhány rendelkezésének alkalmazására. Ám minden esetlegességével együtt rendkívül fontos kísérlet a nemzetállami elképzelés meghaladására és egy másfajta nemzetkép megteremtésére" - hangoztatta. - Ma a nemzetközi politika egy új világrend kialakításán munkálkodik, a mi feladatunk pedig az, hogy e nagy átrendeződés részeként megtaláljuk a Kárpát-medencei magyarság helyét ebben az új világrendben - kezdte felszólalását Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország tagja a NATO-nak, és nemsokára tagja lesz az EU-nak, az viszont még mindig kérdés, hogy milyen viszonyrendszert alakítson ki azokkal az államokkal, amelyek még nem találták meg helyüket az új világrendben. Erre a helyzetre valamilyen megoldást kellett találni. Európai példák alapján nekünk is speciális jogi formákat, intézményeket és szabályokat kell alkotni arra, hogy miképpen fogunk itt élni mi magyarok, akik bent vagyunk az EU-ban, és azok, akik még nincsenek benn. Ezt a célt szolgálta a Magyar Állandó Értekezlet létrehozása, és a státustörvénynek mondott jogszabály. Igaza van Markó Bélának, hogy ez a törvény nem tökéletes. De az adott körülmények között ez a törvény nem igazán lehet jobb. Azért ilyen felemás, mert maga a helyzet is felemás. Nagyobb hiba lenne, ha egy olyan tökéletes törvényt alkotnánk, amely köszönő viszonyban sincs a valósággal - mondotta a magyar miniszterelnök. Hangsúlyozta: a státustörvény életbeléptetésén túl a következő lépés, amit a magyar kormánynak meg kell tenni, az az élénkebb gazdasági együttműködés azokkal az országokkal, amelyekben számottevő magyar kisebbség él. - Meggyőződésem szerint a státustörvény számos európai mércével mérhető újdonságot alkalmaz, körvonalazza a magyar koncepciót a jövő Európájáról. De Gaulle idején a franciák azt gondolták, hogy az Európai Uniónak az ide tartozó államok uniójának kellene lennie. Kohl kancellár idején a németek azt találták ki, hogy az EU a régió Európája kell hogy legyen. Mi, magyarok azt a gondolatot bocsátottuk vita tárgyává, hogy a jövő Európája legyen a közösségek Európája, beleértve a nemzetek közösségét is. Erről szól a státustörvény - fejtette ki Orbán. Hangsúlyozta: a magyarság a maga történetében lezárt egy korszakot, azt a fejezetet, amikor magyarnak születni eleve hátrányos lehetőséget és életkilátást, és életminőséget jelentett. - Magyarnak születni olyan életminőséget jelent, amilyen tehetséges egy nép, amilyen kulturális, gazdasági és politikai adottságai vannak. A résztvevők Adrian Severint a státustörvény kommentálására kérték fel, aki ezúttal is kikerülte az egyenes választ. Markó Bélától megkérdezték: miért nyilatkozott úgy, hogy a státustörvénnyel a magyar kormány kellemetlen helyzetbe hozta az RMDSZ-t. A szövetségi elnök cáfolta a vádat. Az RMDSZ részéről nem hangzott el ilyen nyilatkozat, de épp a státustörvény alkalmazhatósága érdekében szorgalmazták a párbeszédet a román és a magyar kormány között. - Az erdélyi magyarságnak legalább annyira szüksége van a státustörvényre, mint egy olyan belpolitikai légkörre, amely lehetővé teszi alkalmazását. A két miniszterelnök marosvásárhelyi találkozója pedig épp azt bizonyítja, hogy helyes volt sürgetni ezt a találkozót. Kérdés hangzott el arról, hogy a státustörvénnyel csökkent-e a területi autonómia jelentősége. Orbán szerint erre az RMDSZ-nek kell megadnia a választ. - Az autonómia a kisebbségi élethelyzet kulcskérdése. Erre azonban nem Budapestről kell megadni a választ, hanem vita tárgyává kell tenni a romániai magyarság különböző fórumain. Ha pedig ez összeegyeztethető a világban tapasztalt példákkal, Budapest támogatni fogja. Ezt nem tartom olyan témának, amelyet ki kell pipálni a naptárból. Ez viszont az RMDSZ döntése, az én naptáramba be van írva - hangsúlyozta Orbán. Válaszában Markó Béla elmondta: megítélése szerint a magyarság számára a megnyugtató jövőt a különböző autonómiaformák jelentik. Nem hiszem, hogy az RMDSZ ettől a céltól eltért volna, vitáink legfennebb arról vannak, hogy milyen eszközökkel és milyen ütemben kerülünk közelebb ehhez a célhoz - mondotta a szövetségi elnök. /Székely Kriszta: Közösségek Európája - a 21. századi magyar alternatíva.Orbán Viktor a tusványosi szabadegyetemen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./"

"A zsibói Wesselényi Társaság jó féléve küzd már a szórványhelyzetbe került zsibói magyarság önazonosságának megtartásáért. Mátyus Éva, a társaság elnöke kifejtette, hogy társaságuk művelődési, művészeti, magyar oktatási és nevelési, szociális segélynyújtási tevékenységeket kezdeményez, szervez és támogat. Zsibón évről évre kevesebb gyerek születik, számuk 2001-re annyira lecsökkent, hogy ez évi iskolakezdéstől kezdve a magyar tannyelvű első és harmadik osztályokat összevonják. Március 15-én ünnepséget szerveztek, támogatták a történelmi vetélkedőt, megszervezték a Vörösmarty Mihály szavalóversenyt, majd népdalvetélkedőt. Terveik között szerepel könyvtár létesítése, a Wesselényiekről szóló történelmi, illetve irodalmi anyag összegyűjtése. Kapcsolatteremtés olyan településekkel, intézményekkel, amelyek kapcsolódnak valamiféleképpen a Wesselényi névhez. A zsibói Wesselényi Társaságot 2000. dec. 12-én jegyezték be. /Szabó Csaba: Támogatásra méltó civil szerveződéseink A Wesselényi Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./"

"Emlékművet lepleztek le aug. 4-én Barcaföldváron, annak a volt fogolytábornak a területén, amelyben a második világháború után magyarországi, felvidéki, vajdasági és észak-erdélyi magyarok ezrei raboskodtak. A barcaföldvári létesítményt joggal lehet haláltábornak nevezni, hiszen az ott raboskodók közül több mint háromszázan haltak meg a tífuszjárványok és az éheztetés következtében. A földvári tranzitlágerbe többnyire civileket gyűjtöttek össze 1944-ben és 1945-ben, akiket hosszabb-rövidebb időszak után a Szovjetunió különböző munkatáboraiba szállítottak. A hídvégi református egyház már 1999-ben megkísérelt emlékművet állítani az egykori tábor utolsó még látszó tömegsírjára, ezt azonban a barcaföldvári polgármester megakadályozta. A hídvégiek által a helyszínre szállított hatalmas sziklatömböt a polgármester felállítása után néhány órával leromboltatta. Idén június második felében a sziklatömb ismét a helyére került. Az elmúlt hetekben állították vissza helyére azt az emlékoszlopot is, amelyet az ötvenes években a haláltábor áldozatainak hozzátartozói emeltek, de amelynek márványlapjait az évek során összetörték. Ismeretlen tettesek néhány évvel ezelőtt az oszlopot is kidöntötték. /Megidézett történelem. Emlékművet lepleztek le az egykori barcaföldvári haláltábor területén. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./"

"A Magyar Szocialisa Párt határon túli magyarokról szóló választási programjának szakmai vitája aug. 6-án kezdődött meg Budapesten. Az MSZP a határon túli magyarság szülőföldön való megélhetésének legfőbb biztosítékait a magyar közösségeknek az adott országok társadalmába történő autonóm integrációjában látják - fejtette ki Tabajdi Csaba MSZP-s képviselő, hangsúlyozva: nem szabad, hogy a határon túli magyarok ügye csatározások tárgya legyen a 2002-es választások során. Jelezte, hogy a kisebbségi problémák megoldásához egyszerre van szükség a magyar-magyar integrációra és a kétoldalú együttműködésre. A határon túli magyarok problémáinak kezelésében egzisztenciateremtő programok kidolgozását tartja a legfontosabbnak. Emellett szerinte kiemelt jelentőségű a kulturális kapcsolatok erősítése, szórványprogramok kimunkálása, valamint egy koncentrált nemzetstratégia felvázolása. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető elnöke azt emelte ki, hogy a határon túli magyarok ügyének nemzeti és nem pártkérdésként kell megjelennie a magyar társadalomban. Szerinte Magyarországon kezd kialakulni az egyetértés ebben a témában, alapkérdésekben legalábbis van összecsengés a Fidesz és az MSZP programjában, vagy akár a MIÉP elnökének véleményében. Duray Miklós úgy ítélte meg, hogy a határon túli magyarság ügye ugyanannyira bel-, mint külpolitikai kérdés, ezért kezelésére egyfajta "tárcaközi tárca" lenne a legalkalmasabb. Józsa László, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke - egyetértésben az előtte szólókkal - úgy vélekedett, hogy a kedvezménytörvény esetleges hibáiról és legfőbb erényeiről majd csak érdemi tapasztalatok alapján lehet beszélni. /MSZP: Ne legyen választási csatározások tárgya a határon túli magyarok ügye. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7."

"Néha tagadhatatlan hasonlóságot fedezhetünk fel a legfrissebb indulatkavaró megnyilatkozás - és a húsz-harminc év előtti között, bár azonosság nem teljes. Legutóbb például, a magyar státustörvény kapcsán mesterségesen támasztott hangulatkeltés juttatta Fodor Sándor eszébe a közel húsz év előttit, amikor országos műfelháborodás támadt a Budapesten kiadott Erdély története körül. Történt pedig ez annak ellenére, hogy a munka szerzői-szerkesztői eleve kijelentették: nem kívántak "utolsó szó"-t kimondani az Erdély történetéhez kapcsolódó kérdésekben. Román, esetleg szász, vagy bármilyen más nemzetiségű történészkollégák segítségével együtt szeretnék kiküszöbölni az esetleges egyoldalúságokat, megegyezésre jutni a vitatott pontokon. Ilyesmiről szó sem lehetett. Ilie Ceausescu történész-tábornok történelemszemlélete szerint Erdély története a dákok hősi helytállásával kezdődik, majd a vitéz Mihály Vajda hősi harcaival folytatódik ezerötszáz év múltán - és Horea, Closca, valamint Crisan felkelésével megy tovább Avram Iancuig, mígnem aztán Erdély "visszatér" Románia kebelére, 1918. december 1-jén. Méltán keltett fel tehát országos közfelháborodást a Budapesten megjelent történeti munka, amely - eléggé el nem ítélhető módon - nem annyira bizonyos népek hazafias képzelőerejére, mint inkább történelmi dokumentumokra alapozott. Elítélésére-megbélyegzésére külön gyűlést hívtak össze Bukarestben nagyszámú (hazai) magyar résztvevővel. Itt azonban hiba csúszott a számításba: a meghívott magyarok között ugyanis tisztességes, gerinces emberek is voltak, akik arra hivatkozva, hogy az inkriminált könyv nem is járt a kezükben - megtagadták a gyűlésen való részvételt, így az országosnak szánt botrány mindössze nagyobb méretű ricsajjá sikerült. A státustörvény? Ehhez is sokkal több közéleti személyiség, politikus szólt hozzá, mint amennyien ismerik a törvényt. A törvény kevesebbet tartalmaz, mint amennyit a szlovák nemzetiségűeknek biztosít a szlovák konzulátuson kiállított "szlovák" igazolvány, de ez egyetlen politikus, újságíró nagynemzeti önérzetét sem bántotta. Kétségtelen: a hajdani (Erdély történetét elítélő) és a mostani (státustörvény ellen indított), nacionalista érzelmeket felkorbácsoló kampány között különbség is van. Az előbbit - szinte kizárólag "belső" használatra szánták. Az utóbbival pedig lehetőleg Magyarország Euro-csatlakozásának kívántak keresztbe tenni. Még egy örvendetes különbség van a kurta negyedszázadon belül indított két hecckampány között: most, utóbb a romániai magyarokat nem vonták be a státustörvény elleni hangulatkeltésbe. /Fodor Sándor: Ismétlődések (Az időben) . = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./"

"A román kormánylap a minap beszámolót közölt arról, hogy "a görögországi sajtó új konfliktust lát a Balkánon". A célpont a kirobbanható konfliktusra Románia. Előidézője Magyarország. Amely "a görög politikai elemzők" szerint főként az Orbán-korszak óta revizionista politikát folytat, rá akarja tenni a kezét Erdély és a Vajdaság egy részére. A román közvéleményt riogató térképet is közöltek, melyen, például a régió - Kolozsvárt is beleértve - Magyarországhoz tartozik. Valójában nem a görög sajtó, hanem egy görög sajtótermék fantazmagóriája e hipotézis - az Expresé -, amely annyira jelentéktelen, hogy a romániai görögök parlamenti képviselője nem is hallott róla, pedig jól ismeri anyaországa sajtóját. Másodsorban: az inkriminált újságcikk abban a Görögországban jelent meg, amely NATO-tagsága ellenére nem mindig ért egyet a NATO politikájával (lásd a jugoszláviai bombázásokat), Ciprus miatt kofliktusban van Törökországgal, a Balkán térképén megjelent új Macedónia pedig fájdalmat okoz számára. Abban a Görögországban, mely Budapestet nem szereti, az ugyancsak ortodox Bukarestet viszont igen. A görög nemzetiségű képviselő aug. 8-án megjelent nyilatkozata szerint a romániai kisebbségvédelem modellje sehol sem található meg Európában, a kisebbségeknek nem szabadna pártot alakítani. Ez a képviselő egy kisebbségi törvényen dolgozik. /Kilin Sándor: Csepegtetett méreg. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 9./"

"Kelemen Attila, a Transindex-projekt /www.transindex.ro/ vezetője elmondta, hogy két éve kezdték el munkájukat. Kifejtette: nem mindegy, hogy milyen is a magyar digitális kincstár, amit építenek. Az infrastrukturális szempont sem másodlagos, vagyis a Sapientia-EMTE projekt városközi internetes hálózatát úgy kell kidolgozni, hogy az egy leendő romániai magyar intranet alapja lehessen. Kelemen Attila hangsúlyozta: a romániai magyar sajtó többnyire nem teljesíti szerepét, nagyon formális, az iszapot csak ritkán kavarja fel. Ezért is jó az internetes Disputa. - Az internet a vizualitás új rendjét hozta, ami a maga során visszahat például a nyomtatott sajtóra is. Az új Transindex közel kilenc hónapig készült. Hírek, magazinanyagok, adattárak, internetes címtárak, pályázati figyelő, vitafórum és sok-sok apróság - ez most a Transindex. - A Nextra és Samsess Kft. jóvoltából e hónaptól a Transindex professzionális lappá válhat, vagyis alapszolgáltatásainak fenntartása egy ideig biztosítva van. A Transindex kiadója egy nonprofit egyesület, amely a tervezett közszolgálati projektekre pályázatok útján remél finanszírozást. /Ágoston Hugó: Egyetlen irány helyett kusza pályák. Beszélgetés Kelemen Attilával, a Transindex felelős szerkesztőjével. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./"

"Környezet és nevelés címmel tartották meg július 6-16. között Illyefalván, a budapesti Sándor-kör (ökumenikus pedagógus szervezet) és a Kárpát- medencei Háló szervezésében azt a pedagógus-továbbképző tábort, amelynek célja a nevelők nevelése és a kölcsönös felelősség tudatosítása volt. A tábor előadói és résztvevői, erdélyi, magyarországi, felvidéki és vajdasági pedagógusok, illetve jövendőbeli pedagógusok voltak. A művészeti környezetről tartott előadásában Andrásfalvy Bertalan, a Pécsi Tudományegyetem néprajztanára hangsúlyozta, hogy a művészeti nevelés mellőzése a csupán száraz tudományosságra és elméletre beállítódott iskolai oktatásban káros hatással lehet a gyermeki lélekre. Mezey Katalin költő és Oláh János író-szerkesztő az irodalmi környezetről szólva szomorúan állapították meg, hogy az utóbbi évtizedekben az irodalom mint érték háttérbe szorítódott, és valóban értékes művek, fontos szerzők maradnak ki az iskolai oktatásból, a színházakban mellőzik a színvonalas magyar drámát, a könyvesboltokból kiszorulnak a magyar verseskötetek, hiszen többnyire csak a divatos külföldi regényekre van igény. A tábor témái között a magyar történelem is helyet kapott: Kisgyörgy Zoltán, a Háromszék szerkesztője előadása és Molnár Imre budapesti értekezése révén. A nyelvi környezetről, a hagyományok átörökítésének fontosságáról beszéltek Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem nyelvészprofesszora, Mucsányi János, a Duna TV szerkesztője és Tánczos Vilmos, a BBTE néprajztanára. Elek István magyarországi író és politikus a politika ismeretének mint a világban való eligazodás eszközének fontosságát emelte ki. /Deák Tünde Klaudia: Pedagógustábor környezetünk érdekében. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 12./"

"Aug. 14-én Adrian Nastase kormányfő Bulgáriába látogat. A kétoldalú kapcsolatok alakulásáról tárgyal a nemrég lezajlott választások nyomán bolgár miniszterelnökké kinevezett Simeon de Saxa-Coburg-Gotha, azaz I. Simeon ex-cárral. Adrian Nastase a volt cár meghívására tesz egynapos munkalátogatást a szomszéd országba, ahol az új bolgár kormányfővel a Szófiától 80 kilométernyire fekvő Bolovácon találkozik. A román miniszterelnököt fogadja Petar Sztojanov bolgár államfő is. Nastasét elkíséri útjára Mircea Geoana külügyminiszter. Románia és Bulgária között meglehetősen feszült a viszony. A legnagyobb vitákat a román-bolgár határhoz közeli Kozlodui Atomerőmű veszélyessége, illetve a Turnu-Magurele vegyi kombinát által menetrendszerűen okozott ammóniaszennyezések ügye okozza. De nézeteltérés támadt két évvel ezelőtt a Calafat-Vidin Duna-híd terve körül is, amelyet a román fél keletebbre szeretett volna megépíteni. Az új bolgár vezetés rendezni szeretné viszonyát északi szomszédjával. /Adrian Nastase Bulgáriába látogat Az ex-cár rendezné viszonyát északi szomszédjával. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./"

"Súlyos szerencsétlenség történt aug. 7-én zsilvajdejvulkáni bányában: tizennégy bányász vesztette életét. A családok megsegítését a kormány és az ipari tárca egyaránt felvállalta: külön-külön 80 millió lejes állami támogatásban részesültek, az elhunytak feleségeit a petrozsényi társaság alkalmazta, míg az árván maradt 21 bányászgyerek állami ösztöndíjat kapott. A munkabaleset körülményeinek kivizsgálása érdekében Adrian Nastase miniszterelnök kormánybizottságot küldött a Zsil völgyébe. Nyilvánosságra hozták a jelentést, ebből a robbanás lehetséges okaira következtetni lehet. Amennyiben a fejtésben dolgozók maradéktalanul betartják a munkavédelmi előírásokat, a tragédia nem történik meg. Más szakértők, illetve a Zsil völgyében dolgozó bányászok többsége ellenben úgy véli, a szerencsétlenség miatt nem annyira a vájárokat, sokkal inkább a hazai bányászati ágazatot terheli a felelősség. A zsilvajdejvulkáni vállalatnál nem ez az első bányaszerencsétlenség. Legutóbb három évvel ezelőtt, 1998. július 15-én következett be munkabaleset a vulkáni táróban, amikor a leszakadt mennyezet egy bányászt temetett maga alá; egy évvel korábban nyolc, 1994-ben pedig három vájár lelte halálát a fejtésben. A legtöbb halálos áldozatot követelő Zsil völgyi tragédia 1986-ban történt, amikor 27 bányász pusztult el a múlt hetinél is súlyosabb robbanás során. /Rostás Szabolcs: Hunyad megye. Bányaszerencsétlenség a Zsil völgyében. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14./"

"Budapesti napilap terjesztette el a hírt, hogy Romániában magyarországi személyek vásárolnak fel spekulációs céllal termőföldeket. A szóban forgó írás hozzátette, hogy mivel Románia megszigorította a parlagon hagyott területek tulajdonosainak adóztatását, az ország területén termőföldet birtokló magyar vállalkozók nehéz helyzetbe kerülhetnek. - A helyszínen teljesen másképpen fest a helyzet. Sem a Székelyföldön, sem a Partiumban, sem Közép-Erdélyben, de még a Bánságban sem tudnak arról, hogy az elmúlt években vagy hónapokban magyarországi vállalkozók nagyobb termőföld-területeket szereztek volna meg. Annak ellenére, hogy a hazai termőföldek iránt is van kereslet. A Bánságban például tényleg megjelentek a termőföldek iránt érdeklődő külföldiek. Ezek zömében olaszok, de egy-két osztrák is akad közöttük. Olaszok vásároltak nagyobb földterületeket Biharban is, német vállalkozók Közép-Erdélyben, és többnyire helyi strohmannok útján román magánszemélyek a Székelyföldön. Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács volt elnöke, aki a székelyföldi régió gazdasági összefüggéseinek szakavatott ismerője, úgy véli, valóban vannak magyar nevű vállalkozók, akik nagyobb földterületeket szereztek az utóbbi években Székelyföldön, többnyire bankoktól kapott hitelekből, ám azok mind román állampolgárok. Hogy pontosan kik állnak ezek mögött a földvásárlók mögött, azt maga Kolumbán is csak sejti. A legvalószínűbbnek az látszik, hogy olyan strohmannok ők, akik regáti románok megbízását hajtják végre. A románok valóban földeket és erdőket vásárolnak, de főleg belterületnek alkalmas külterületeket. A külföldiek bármekkora földterületet megszerezhetnek Romániában. Erről a Ciorbea-kormány által 1997-ben elfogadott sürgősségi kormányrendelet döntött. Eszerint a külföldi tőkével törvényesen működő romániai vállalatok "működésük teljes időtartamára birtokukba vehetnek" ingatlanokat és termőföldet is. Nemrég a 8/2001. számú rendeletével (megjelent a Hivatalos Közlöny 2001. július 31-i, 430. számában) a kormány módosította a mezőgazdasági jövedelem megadózásáról szóló 34/1944. számú Törvényt, amelyben a mezőgazdasági "jövedelemadó" meghatározást "területadóra" változtatta. Az intézkedés csakis a tíz hektárnál nagyobb termőföldeket birtoklókat érinti, amely területekre jövőtől abban az esetben is adót kell fizetni, ha azokat a tulajdonos nem műveli meg. Ha a kabinet javaslatát a törvényhozás is elfogadja, 2002. január elsejétől a parlagon hagyott földekre a helyi önkormányzatok által - a termőföld minőségének függvényében - felbecsült jövedelem 15 százalékát kell majd az államkasszába befizetni. /T. Sz. Z.: Erdélyi föld - bagóért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./"

"Negyedik alkalommal szervezte meg a Duna Televízió - a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziummal közösen - 14 és 17 év közötti fiatalok számára szokásos nyári anyanyelvi táborát Szurdokpüspökin. Magyarországon kívül elsősorban Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról, Vajdaságból és Horvátországból érkeztek középiskolások, de jöttek távolabbról - Németországból, Belgiumból, Svédországból és Lengyelországból - is fiatalok. Érdeklődési kör szerint lehetett választani a filmes-, újságíró, fotó-, rajz-, történelem-, magyar nyelv és irodalom valamint a néptánc-szakkör között. A tábor egy hete alatt a fiatalok Manufaktúra címen saját tábori újságot szerkesztettek, és a diákok közreműködésével beindította adását az Anna Liget Rádió nevű saját adó is. /Szentkirályi István: Anyanyelvápoló tábor Szurdokpüspökiben. A táncháztól a rock-koncertig. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./"

"A Szent István-napi néptánctalálkozó keretében Kolozsváron szervezett Hagyomány és identitás című konferencia jó alkalom volt arra, hogy minden csoport vezetője elmondja saját közösségének nehézségeit, de sor került a pozitív dolgokra is. A magyarországi románok képviseletében a méhkeréki Nyisztor György nevét viselő együttes volt jelen a fesztiválon. Méhkeréknek 2700 lakosa van, emellett még tizenhét román falu létezik a határ mellett. A kis létszám ellenére Magyarország minden lehetőséget megad, talán még túl sokat - tette hozzá Ruzsa -, hogy gyakorolhassák kultúrájukat. Az iskolákban biztosítva van a román nyelvű oktatás, van televízió- és rádióadásuk. A tizenhét faluból a hagyományőrzésnek a legnagyobb nyoma Méhkeréken van. Itt 1949-ben alakult meg az első tánccsoport, amely aztán 1992-ben vette fel Nyisztor György nevét, aki a csoport legjobb táncosa volt. A román nyelvet már ősidők óta beszélik, kialakítottak egyfajta saját nyelvet is, de a fiatalok sajnos már nem beszélnek románul, és nem ismerik a hagyományokat. Méhkerék 98 százalékban románok lakta település, minden öt meghívásból legfeljebb egyet fogadnak el és finanszíroznak. A magyarországi német kisebbség is képviseltette magát a találkozón, a Dél-Baranyában fekvő Újpetrei Német Nemzetiségi Együttessel. A konferencián részt vevő képviselőjük elmondta, hogy a magyarországi németség szórványban a paraszti kultúrát képviseli, és a második világháború után a németség aránya 90 százalékról húsz százaléknyira csökkent. A már csak nyomokban levő német kultúrát a romokból sikerült újjáéleszteni, iskolákban, óvodákban német nyelvű oktatás folyik. A Balti-tenger partjáról a lettországi "Venta" ifjúsági néptánccsoport jött el. Képviselőjük elmondta, hogy az orosz elnyomás megszűnte óta tíz éve szabadon építkezhetnek, és nagy öröm számukra, hogy jellegzetes néptáncaikat és hagyományaikat meg tudták őrizni. Lettországban négymillió ember él, ebből mintegy két és fél millió lett nemzetiségű. Olaszország északi részéről, Dél-Tirolból érkezett a ladin "Gherdeina" együttes. A ladin nyelv a régi kelta és a római nyelv egyesüléséből keletkezett. A ladin nép 1985-ben ünnepelte kialakulásának 2000. évfordulóját. Az együttes vezetője, Lukas Hofer elmondta, hogy Dél-Tirol autonóm terület, 400 000 összlakossággal, ebből 40 000 a ladin nemzetiségű. Egy ilyen kis népcsoportnak erősnek kell lennie, hogy megőrizhesse nyelvét és identitását, annál is inkább, mert az olasz kormány megpróbálja megrövidíteni autonómiájuk jogkörét. /Köllő Katalin: Magyarországi románok és németek. Lettek és olaszországi ladinok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./"

"Aug. 19-én megnyílt Alpbachi Fórum. A régiók szerepének erősítése mellett emelt szót megnyitó beszédében Franz Fischer, az Európai Unió bizottságának a mezőgazdasággal foglalkozó osztrák biztosa, míg Wendelin Weingartner tiroli tartományi elöljáró a bővítésről szóló népszavazás ellen foglalt állást. Fischer szerint nem lehet megkerülni a régiókat, ha Európát újra közelebb akarják vinni a polgárokhoz. Ugyanakkor hangsúlyozta: a Régiók Bizottsága soha nem értékelődhet fel annyira, hogy az Európai Parlament afféle harmadik házává váljon. Az Alpbachi Fórumot idén Európa - vízió és valóság címmel tartják. A jeles vendégek között a tiroli településre várják Louis Michel belga külügyminisztert, akinek országa most az EU soros elnökségének tisztségét tölti be, Helmut Kohl volt német szövetségi kancellárt, Otmar Hasler liechtensteini, Mart Laar észt, Adrian Nastase román és Janez Drnovsek szlovén kormányfőt, valamint Wladyslaw Bartoszewski lengyel, Goran Svilanovic jugoszláv és Jan Kavan cseh külügyminisztert. /Adrian Nastasét is várják az Alpbachi Fórumra. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./"

"Markó Béla RMDSZ-elnök az előző napi szám után a mostaniban újból kifejtette, mennyire elítéli a Reform Tömörülés eljárását. Sokan vannak olyanok, akiknek érdekük lenne az RMDSZ egységének megbontása, hangsúlyozta, "az ország határaink kívül is akadnak ilyenek". Markó hozzátette: sok mindennel vagyunk elégedetlenek mi is, nem indult be a helyi közigazgatási törvény alkalmazása, a földtörvény még mindig gondokat okoz, az egyházi ingatlanok sorsa egyáltalán még szóba sem került. Markó nem ért egyet azzal, hogy nemzetállami nyelvtörvényekkel próbáljanak meg védekezni az angol terjedésével szemben. "Ami pedig a román példát, a Pruteanu-szándékot illeti, abból kiviláglik: hiába érvelnek azzal, hogy csak az idegen nyelvek terjedésével próbálnak szembe szállni, mert nem más, mint egy kisebbségellenes nyelvtörvény-tervezet, szándék szerint ugyanis arra fogják felhasználni." /Gyarmath János: Nemcsak ők, mi is belefáradtunk!... Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./"

"Aug. 24-én volt a Nagykárolyi Napok megnyitója. Eljöttek a testvérvárosok /Orosháza Nyírbátor, Mátészalka/ képviselői is. A rendezvények két helyszínen zajlanak: két felállított szabadtéri színpadon. /Megnyitották Nagykároly Napjait. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 25./"