A Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója jegyében kétnapos ünnepet tartott Nagyszalonta. Júl. 15-én Bagosi Imre Tibor fotókiállításával kezdődött az ünnepség. Bemutatták Fábián Gyula A fejedelem hűségében című kötetének, amely irodalmi-történelmi áttekintést adott a városalapítóról, Bocskai Istvánról és a hajdúkról. Este a nyíregyházi Mandala Dalszínház bemutatta István, a király című rockoperát. Júl. 16-án megnyitották Domján Sándor huszonharmadik egyéni kiállítását. A falakon sorakozott 34 fametszete. /C. Patócs Júlia: Szoboravató ünnepség. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 17./ Tőkés László püspök tartotta az istentiszteletet. Beszédében elutasította azt a vádat, miszerint a protestánsok lennének az okai (a XVI. században) a magyarság megosztásának és romlásának. Másfelől megerősítette, hogy az egyháznak politizálnia kell. Bocskairól szólva hangsúlyozta: a fejedelem a tordai vallásbéke megerősítésével korszakos, máig ható szolgálatot tett a magyar nemzetnek. A számottevő kivándorlásra (Nagyszalontáról egy évtized alatt másfélezren távoztak el), a romló demográfiai állapotokra utalva figyelmeztetett: várainkat nem feladni, hanem erősíteni kell. A református templom melletti, Nagyszalonta központjában lévő parkban felavatták Bocskai-szobrot, Kolozsi Tibor alkotását. Az avatáson megjelent a volt magyar miniszterelnök, Antall József özvegye, Dávid Ibolya magyar igazságügyminiszter, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, számos magyarországi és romániai parlamenti képviselő, Tempfli József nagyváradi katolikus püspök is. A szobor költségéhez hozzájárult a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Illyés Közalapítvány, a budapesti Bocskai Szövetség is. /Ezer év múlva is legyen virág a Bocskai-szobor talapzatán. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./

Gyergyószárhegy egyik neves szülötte Szini Lajos író, újságíró (1891-1933), akiről Nyírő József azt írta, hogy: "utolsó pillanatig hitt az erdélyi irodalomban, küzdött és áldozott érte". Egész életében szűkebb pátriája, a Székelyföld felemeléséért, emberének boldogulásáért harcolt. Szülőháza homlokzatán 1991-ben emléktáblát helyeztek el. A 90-es évek elején újra kiadták egyik kisregényét, a Nyüszkölés a feredőn és a nagy víz martján címűt. A szárhegyi cserkészcsapat, mely az író nevét vette fel, gondját viseli az emlékháznak. Emlékszoba létrehozását tervezik. /Egy jobb sorsra érdemesült emlékház. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 21./

A magyar Belügyminisztérium Integrációs Osztályának vezetője, Berta Krisztina a elmondta, a szaktárca kilenc átkelőhely megnyitását tervezi, amelyek közül három prioritást élvez, vagyis ezeknek még az idén, de legkésőbb jövőre el kell készülniük. Mindhárom helység - Kiszombor, Nyírábrány és Vállaj - a román-magyar határon van. Nyírábrányon egy már működő határátkelőt alakítanak át a nemzetközi személyforgalom fogadására. /Magyar-román kapcsolatok- Kilenc új határátkelő. = Krónika (Kolozsvár), júl. 24./

A Határon Túli Magyarok Hivatalának kezdeményezésére a Magyar Rádió Rt. hozzájárult ahhoz, hogy a Solti Rádióállomás augusztus 14. és 27 között naponta öt alkalommal, alkalmanként körülbelül 5 perc időtartamban kísérleti jelleggel, az áram-megtakarítást eredményező, ám a hatósugár peremén feltételezések szerint a vételi viszonyok romlásával járó, úgynevezett DCC kiiktatásával sugározza a Kossuth rádió műsorait. A HTMH megszervezi a szomszédos országokban a kísérleti adások szubjektív megfigyeltetését erre felkért személyekkel, hogy megállapíthassa, a DCC kiiktatása mennyire javítja a vételi viszonyokat. /Kísérleti rádiósugárzás augusztusban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

Csíkszeredán rendezték meg a Bolyai Nyári Akadémia keretében a magyar szakos tanárok továbbképzését. Színvonalas előadásokon vehettek részt a Vajdaságból, Szlovákiából, Kárpátaljáról, Magyarországról és Erdélyből érkezett tanárok. A nyelvészeti előadásokat dr. Keszeg Vilmos, dr. Kontra Miklós és dr. Szilágyi N. Sándor tartották. Dr. Keszeg Vilmos a folklórról beszélt. Dr. Kontra Miklós nyelvészeti problémákról szólt. Dr. Szilágyi N. Sándor kolozsvári nyelvészprofesszor a kultúratipológiáról és nyelvhasználatról tartott előadást. Az irodalmi tárgyú előadások is érdekese voltak. A Multimédia az oktatásban című program lehetőséget teremtett a pedagógusoknak, hogy lépést tartsanak az információrögzítés és -feldolgozás, adatközlés legújabb módjaival. Megállapíthatták, hogy Romániában lehangoló az eszköz- és szakemberhiány, az oktatási rendszer reformja nagyon lassú. Ma egy olyan középiskola, amelyik csatlakozni tud a világhálóra, kapcsolatot teremthet a világ legnagyobb könyvtáraival, képtáraival, múzeumaival. Az iskolák, egyetemek között mindennapos összeköttetés, tapasztalatcsere jöhet létre. Szótárak, antológiák, enciklopédiák birtokába kerülhet a legkisebb szakközépiskola egyetlen számítógépes lemez segítségével. - Szovátán a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által létesített és fenntartott Teleki Oktatási Központban több váltásban folynak a Bolyai Nyári Akadémia tanfolyamai. Márton Zoltán, a Teleki-központ igazgatója elmondta, hogy rendelkezésére áll kilencvenhét fekhely - többnyire kétágyas, fürdős szobákban -, tizenegyezer kötetes szakkönyvtár, internet-terem, étterem és konferenciaterem. Már épül az új százötven férőhelyes konferenciaterem. /Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 25./

Ötödére kívánja csökkenteni a hadiiparban dolgozók számát a védelmi minisztérium. Decebal Ilina tábornok, a tárca helyettes államtitkára elmondta: a javaslatuk szerint a jelenlegi 78 ezerről 12-15 ezer főre csökkentenék a hadi parban dolgozók számát. A túlméretezett és megrendelések hiányában évek óta pangó hadiiparban az alkalmazottai többnyire nem dolgoznak, ennek ellenére megkapják alapfizetésük 75 százalékát. Ez óriási költségvetési teher. Sorin Frunzaverde védelmi miniszter kilátásba helyezte számos katonai célú ingatlan kiárusítását. Mircea Chelaru tábornok, vezérkari főnök bejelentette: szervezeti szempontból befejeződött a védelmi erő szerkezeti átalakítása, s augusztus elsejétől megkezdik a hadsereg új struktúráinak fegyvernemenkénti fokozatos kialakítását. A szakszervezeti vezetők attól tartanak, hogy az ún. polgári termelésre történő átállás a gyárak bezárását és 60-65 ezer dolgozó elbocsátásának álcázását célozza. /Átszervezik a védelmi ipart. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

"Sződemeter negyven lelket számláló református magyarsága 1990 óta minden évben megünnepli Kölcsey Ferenc születésének évfordulóját. Idén a templomudvaron megtartott ünnepségre többnyire partiumi helységekből érkezettek vettek részt: jöttek Erdélyből, Nagybányáról, Szinéváraljáról, Álmosdról, Szatmárcsekéről, de a Kölcsey nevével összefűződő Debrecenből is. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület általános igazgatója kiemelte: Kölcsey a gyökér, szellemiség; a szülőföld, a hely ihlete, a genius loci, az onnan kisugárzó szellemi áramlat. Tanúság erre, hogy alig néhány kilométerre innen született Budai Ézsaiás debreceni püspök, a Magyar Tudományos Akadémia egyik alapító tagja, illetve Ady Endre, Kaffka Margit, Dsida Jenő, Páskándi Géza. - A közéleti erkölcsiséget óhajtók zarándokolnak minden esztendőben Sződemeterre, ahol olyan tanulságot lehet felmutatni, mely - Kelemen Hunor államtitkár szavait idézve: "kortársa lesz eljövendő nemzedékeknek is″. - Meleg Vilmos nagyváradi színművész szavalata mellett Marcel Mirea szatmárnémeti kollégája is elmondta a Himnuszt, román nyelven. /Fejér László: Tisztelgés Sződemeteren. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./"

A Magyarországon érvényes munkavállalási engedéllyel dolgozó mintegy 20 000 külföldinek csaknem fele Romániából érkezett. Döntő többségük fizikai munkát végez, a fő munkaterületek: építőipar, feldolgozóipar, de sokan dolgoznak a kereskedelemben és a vendéglátóiparban is. Az engedély nélkül foglalkoztatottak között is sok a romániai, mellettük magas még az ukránok, albánok és afgánok aránya. A Győr környékén - legálisan - dolgozó csaknem 300 romániai munkavállaló többsége erdélyi magyar, akiket kis- és középvállalatok foglalkoztatnak. Ők többnyire asztalosok, építőipari munkások, de szép számmal akadnak piacozók is. Szeged környékén az első félévben 1300-an kaptak engedélyt, többségük Romániából érkezett. A Csongrád megyei Munkaügyi Felügyelőség adatai szerint az illegálisan foglalkoztatottak 95%-a is román állampolgár. Többségük nagyjából 200 forintos órabérért mezőgazdasági munkát végez. Embertelen körülmények, alacsony munkabér, kiszolgáltatottság jár vele, az esetek döntő többségében. A legális munkavállalás módja: az adott cégnek kell bejelentenie az adott munkakörre vonatkozó igényét a területileg illetékes munkaügyi központnak. A központ 30 napon belül elbírálja a munkaerő-igényt, s ha arra a helyre magyar munkavállaló nincs, a munkáltató már ki is töltheti a külföldi foglalkoztatására - a konkrét jelentkező nevére - vonatkozó kérvényt. Ehhez csatolni kell a munkavállaló szakképzettségét igazoló eredeti okirat másolatát, ennek hiteles magyar fordítását, és a foglalkoztató cég társasági szerződését. Hiteles magyar fordításnak csak a Magyarországon működő Országos Fordító és Fordításhitelesítő által hitelesített iratokat fogadják el. Ehhez nem kell Pestre utazni, minden nagyobb magyarországi városban van kirendeltségük. A beérkező kérvényeket a területileg illetékes munkaügyi központ vezetője bírálja el, a kiadott munkavállalási engedéllyel pedig a konzulátushoz kell fordulni, ahol 3 fénykép, érvényes útlevél és 55 dollár vagy 100 DM kell ahhoz, hogy az illető munkavállalói vízumot kapjon. Júliusi adatok szerint a hónap folyamán 27%-kal nőtt a magyarországi munkahelyek száma, ami több mint 97 ezer álláslehetőséget jelentett. Ebből 52 ezer a hónap végén is betöltetlen maradt, tehát nem akadt ezekre a helyekre magyar munkavállaló. - A szellemi foglalkozásúak közül mérnökök, szofterfejlesztők - általában a számítástechnikai szakemberek keresettek. /A Magyarországon érvényes munkavállalási engedéllyel dolgozó mintegy 20 000 külföldinek csaknem fele Romániából érkezik. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 25./

Demény Péter a Reményik Sándorra emlékezés kapcsán kifejtette, hogy a diktatúra véget ért, ″egy nép nem adhatja át magát a mélabúnak: egy népnek lennie kell mindenekfölött.″ A nosztalgia többet árt, mint használ. Ideje volna elfogadni, hogy ″ugyanannyira vágyunk szeretetre, mint más népek fiai szoktak.″ /Demény Péter: Isten és szerelem. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./ Lászlóffy Csaba elutasította Demény Péter véleményét, hogy az ünnepek ″egy fogcsikorgató népnek készülnek″... Demény szerint ″a diktatúra véget ért″... ″az ellenállás tétje megszűnt″. Lászlóffy megkérdezte: hát a magyarellenes, ″az ördög nyelve″-ellenes román egyházi uszítás: a klézsei tudósítás ugyanabban a lapszámban? /Ugyanis a Krónika azon száma ezzel a címmel tudósított: Akadályozzák a moldvai csángómagyar képviselők munkáját./ Lászlóffy tovább kérdezett: vajon Bánffy Miklós, Kós Károly, Berde Mária, Reményik kortársai csak a fogukat vicsorgatták? ″Hát a másfél milliós magyar közösség, mindazok, akik elszenvedték a véres pogrommal körített választásokat, a földek és erdők, egyházi javak elkobozását és az iskolák bezárását?!″ /Lászlóffy Csaba: Tehén és takarmány. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

Aug. 7. és 21. között Horvátországban és Magyarországon vendégszerepelt a kolozsvári magyar opera. Magyarországon Esztergomban, Nyíregyházán és Budapesten léptek fel. A vendégjátékról Simon Gábor igazgató, Hary Béla karmester és Horváth József karigazgató számolt be. Esztergomban Erkel István király operáját mutatták be, Budapesten és Budakeszin templomi koncerten lépett fel a társulat. /Hintós Diana: Újra külföldön szerepelt a kolozsvári Állami Magyar Opera. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

Csíkszereda testvérvárosában, Gyulán az augusztus 20-i millenniumi emlékezésre, a nemzeti ünnepre időzítették a Koronázás 1000 éve jeligével meghirdetett millenniumi nemzetközi néptáncfesztivált. Három egymást követő este léptek fel a világ különböző tájairól érkezett együttesek. A tokiói Kalotaszeg Táncegyüttes - nincs szó elírásról, született japánok - öltötték magukra a színpompás viseletet, hogy tökéletesen eltanult mozdulatokkal eljárják a kalotaszegi táncot. Műsorukban mezőségi, szatmári és gyimesi tánc is szerepelt, s persze, a japán táncokból is nyújtottak ízelítőt. A tokiói Kalotaszeg Táncegyüttes vezetője, Gundzsi Teiichi tizenhárom évvel ezelőtt kapott ízelítőt a magyar néptáncokból, s olyannyira megtetszettek neki, hogy 1991-ben a japán fővárosban megalakította az említett táncegyüttest. Magyar segítői is akadtak Erdélyi Tibor és Novák Ferenc koreográfusok személyében, s nem tagadták meg tőlük támogatásukat a tokiói magyar nagykövetség munkatársai sem. Gundzsi Teiichi elmondta, talán azért sikerült ilyen pontosan megtanulniuk a magyar táncokat, mert végsősoron rokonok vagyunk, hiszen ezer évvel ezelőtt a magyarság is valahonnan Ázsiából indult el új hont foglalni Európában. /Borbély László: Tokiói Kalotaszeg Táncegyüttes. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./

Gyulán 3000, magát románnak valló személy él, mintegy huszonkét ezer magyar között. A Gyulán szerkesztett román lap /Foaia romaneasca) főszerkesztője és a kiadó igazgatója, Iova Éva elmondotta: a lap ezer példányban jelenik meg, ennek felét Romániában terjesztik. A hetilap megjelenését a magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány támogatja. Iova Éva őszintén bevallotta: Magyarországon semmiféle erőszakos beolvasztásról nem lehet beszélni. Bár létezik Gyulán román iskola, a román nyelvű oktatásra egyszerűen nincs igény, ezért a románt idegen nyelvként tanítják. A román állam a lapot papírral támogatja, minden mással a magyar kormányszervek, alapítványok. A szerkesztők tudják jól, hogy előbb-utóbb nem lesz kinek írjanak, de a maguk módján becsülettel őrzik a román nyelvet. - Gyula 25 ezer lakosából 13-14 ezer katolikus, 6-7 ezer református, és 3-4 ezer ortodox vallású. Mindhárom egyháznak két-két temploma van. Míg a katolikus és református papok száma kettő, az ortodox papoké hat (!). Rendszeresen templomba járó ortodox mintegy 100 lélek van. A gyulai ortodoxok elöljárói kiharcoltak maguknak egy püspökséget is. A Foaia romanesca egyik áprilisi számában Sofronie püspök, a magyarországi ortodox egyház vezetője maga cáfolta meg a romániai lapokban megjelent információkat, melyek állítólag tőle származtak. Az erőszakos asszimilációról írt a román sajtó, melyről a püspök említést sem tett, sőt kifejtette, mennyi segítséget kapnak a magyar kormánytól, és mennyire korlátlanul működhet a román önkormányzat, éppen Gyulán. /Nánó Csaba: Nem létező asszimiláció. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

Jubileumi kispaptalálkozóra került sor Kárpátalján augusztus 16-19. között. Az eseményen jelen voltak a szatmári, a kárpátaljai, valamint a debrecen-nyíregyházi egyházmegyék kispapjai. A találkozó több színhelyen zajlott, Ungvárra, Munkácsra és a Vereckei-szorosba is eljutottak a résztvevők, megismerkedtek egymással, történelmi múltunk színhelyeivel. Hagyományteremtő szándékkal történt mindez, hiszen már a múlt évben is sor került ilyen rendezvényre. /Kispaptalálkozó. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 3./

"Szeptember 10-én felavatták Szentjobbon Szent István király bronz mellszobrát, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma ajándékát, Török Richárd székesfehérvári szobrának mását. A katolikus templomban Tempfli József megyés püspök köszöntötte dr. Rockenbauer Zoltánt, a magyar kulturális tárca miniszterét, megköszönve segítségét, a partiumi magyarságnak tett gesztusát. A debrecen-nyíregyházi egyházmegye püspöke, Bosák Nándor szentbeszéde után Rockenbauer Zoltán biztatott megmaradásra, mondván: "Szentjobbra jöttem, tudtam, hogy szent helyre jövök, hiszen az itt élők felmenői Szent István jobbját őrizték." Dávid Ibolya üdvözlő szavait levélben küldte el. A miniszter asszony szerint István király mai nagy csodája, hogy Rómát és Bizáncot képes volt közelebb hozni. Lezsák Sándor költő-politikus kifejtette, hogy két talapzaton nyugszik a Kárpát-medencében a magyarság léte: templomon és iskolán. Majd Szent István oltalmába ajánlotta a nemzetet megtartó édesanyákat. Tőkés László püspök üzenetével Csűry István generális direktor érkezett. Szentmise után hosszú sorokban kígyózott a tömeg a templom külső falába süllyesztett szobor köré, ahol a Szent Jobb őre, dr. Szabó Géza kanonok áldotta meg István király mellszobrát. /Balla Tünde: Királyszobrot avatott Szentjobb. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 11./"

Szept. 16-án Tasnádon, a volt Cserei udvarház, jelenlegi városi múzeum épülete előtti parkban felavatták azt a város nagy szülöttéről, Bíró Lajos természettudósról mintázott bronz mellszobrot, amelyet Petkes József tasnádi születésű, Nyíregyházán élő festőművész ösztönzésére Nagy Lajos Imre ismert nyíregyházi szobrászművész térítésmentesen készített el. Jelen volt többek között Demeter Ervin tárca nélküli miniszter, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, az Erdély Kultúrájáért Alapítványt képviselő Kulcsár Edit, Ilyés Gyula, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke, Szatmárnémeti alpolgármestere, George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Felügyelőség főtanácsosa, Bekő Tamás, Nagykároly polgármestere, és Benedek Zoltán, a Bíró Lajos Ökológiai Társaság elnöke. /Boros Ernő: Szoboravatás Tasnádon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 18./ Tasnádon először 1991-ben a református templomban avattak emléktáblát Biró Lajos nevével. A következő tábla Harag György rendező szülőházára került 1993-ban, majd Tasnád szülötte, a közkedvelt író, kabarészerző Nóti Károly emlékét idéző felirat a művelődési otthon falán olvasható 1999-től. Biró Lajos /1856-1931/ természettudós hat évet töltött a pápuák földjén. Madár-, rovar- és ásványtannal, de nem utolsósorban néprajzzal is foglalkozott. Biró Lajos hagyatéka több mint 50 tudományos és ismeretterjesztő cikkben, két könyvben, valamint az Új-guineai utazásaim emlékei című gyűjteményben maradtak fenn. Több mint 2 ezer olyan állatfaj van, amit ő látott és figyelt meg, látta el biológiai jegyzetekkel. A tudományos ülésszakon Benedek Zoltán nagykárolyi nyugalmazott tanár, a Biró Lajos Ökológiai Társaság elnöke és T. Veress Éva tartott előadást. . Ugyanezen a napon a múzeum kiállítóterme Petkes József festőművész és Nagy Lajos Imre szobrászművész munkáinak nyújtott otthont. A tárlatot Demeter Ervin Budapestről érkezett miniszter nyitotta meg. /S. Muzsnay Magda: Biró Lajos-szobrot avattak Tasnádon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

"Mind keresettebbek Magyarországon az erdélyi pedagógusok. Csupán Szatmár megyéből mintegy két tucat tanár és tanító ment át mostanában az anyaországba. Elsősorban az idegen nyelvet, főleg az angolt oktatók kapnak könnyen állást odaát, de a magyar-szakos tanárok is jól el tudnak helyezkedni. A most kezdődött tanévre is két fiatal magyartanár "szerződött" át. Szatmár megyében immár tarthatatlan a magyar nyelv és irodalom tanításának alacsony színvonala. Évente húsz-huszonöt szakképzett tanár hiányzik, helyüket többnyire érettségizett fiatalok töltik be. Ez a helyzet Sárközújlakon is. Szeptember elseje előtt 32 üres magyar katedra volt a megyében, ebből 10 városon, a többi falun, s mindössze három új fiatal tanár érkezett. Közülük egy egyik, a széri Szabó Zita hazament szülőfalujába tanítani, mert tanári fizetése nem lett volna elég a városi albérlet és étkezés fedezésére. Veres József tanár, a megyei tanfelügyelőség szaktanfelügyelője elmondta, hogy néhányan vállalták a tanítást, köztük az érszakácsi pap, Galambfalvi Márton és felesége, Judit, akik a lelkészi szolgálat mellett oktatnak. Horn Walter és Kovács Erika úgynevezett szociál szakot végzett a teológián, ők Szatmárnémetiben fognak oktatni. Szükségből két-három fizika-, illetve kémiatanár is magyar katedrára került. Jelenleg 20 szakképzetlen tanít magyart Szatmár megyében. /Sike Lajos: Kémikus tanítja a magyar irodalmat! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./"

Szept. 22-én a csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány közvetítésével könyvadomány érkezett Csíkszeredára, a Nyírő József és a Kájoni János szakközépiskolák számára. Az amerikai Béke Hadtest szervezet önkéntese, Richard Moore elmondta, hogy angol nyelvkönyveket, történelem- és irodalomkönyveket hoztak. érkeztek Csíkszeredába. A küldeményt kiegészíti néhány olyan kötet is, amelyet kisiskolások, óvodások forgathatnak haszonnal. A Polgár-Társ Alapítvány várja azoknak az óvodáknak a jelentkezését, ahol folyik angolnyelv-oktatás és szükség van angol nyelvű kiadványokra. /Angol könyvadomány. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 23./

Két új átkelő nyílik meg a román-magyar határon: október 30-ig megindulhat a forgalom a Temes megyei Csanád (Cenad)-Kiszombor és a Bihar megyei Érmihályfalva (Valea lui Mihai)-Nyírábrány határátkelőkön - jelentette be a román külügyminisztérium. A Szatmár megyei Pete-Csengersima határátkelőnél megindul a nemzetközi személyforgalom is. Új határátkelőket nyitnak később majd a Szatmár megyei Csanálos (Urziceni) és Vállaj, valamint a Bihar megyei Székelyhíd (Sacuieni) és Létavértes között. A tervbe vett új határátkelők megépítéséhez Románia és Magyarország felhasználja a nemzeti PHARE-programok keretében rendelkezésre álló, a román-magyar határ menti együttműködés fejlesztését szolgáló EU-alapokat is. /Új átkelők a román-magyar határon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./

"Szilágysomlyón idén is nagy sikerrel szervezték meg a Báthory-napokat. A kétnapos rendezvény több száz érdeklődőt vonzott Szilágysomlyóra. Az ünnepség szept. 23-án - a hagyományokhoz hűen - orvostovábbképzővel kezdődött, melyet pedagógus-továbbképző követett. Sikeres volt a néprajzi kiállítás, majd a Miklosovits László grafikáiból álló tárlat, valamint a szarvasi kamarakórus előadása. Késő délután kiosztották a Szilágysági Magyarok díszokleveleket is; a díjazottak a következők voltak: Barkász Bálint, Veres László, Sipos László, valamint Szaleczky László, Finta Edit és Madár Gyula. Szept. 25-én a Báthory-templomban tartott ökumenikus istentisztelet után a Sárkányfog-érdemrend átadására került sor. A Báthory István Alapítvány által három évenként kiosztott aranyfokozatot az idén Fazekas Mihály (a nyírbátori fúvószenekar vezetője), valamint Acsády Elek volt alapítványi ügyvezető elnök kapta. A templom falába épített lengyel emléktáblánál beszédet mondott Miecislav Olender, a bukaresti lengyel nagykövetség tanácsosa, valamint Sipos Ilona kolozsvári magyar konzul. A szilágysomlyói Báthory-napokat végül a nyírbátori ifjúsági fúvószenekar és Mazsorett-csoport várkerti fellépése zárta. /Szilágysomlyó. Báthory István ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./"

Szept. 27-én sajtóértekezletet tartott az RMDSZ szövetségi elnöke Bukarestben. Markó Béla kifejtette, hogy többnyire összeállt a szövetség képviselő-, illetve szenátorjelöltjeinek listája. A szövetség az ország minden megyéjében - a fővárost is beleértve - állított képviselő- és szenátorjelölteket. Az RMDSZ az egyetlen politikai alakulat, amely a Securitate Levéltárát Átvilágító Országos Tanács elé terjesztette a képviselőjelöltek névsorát. /Sajtóértekezlet az RMDSZ bukaresti székházában. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 27. - 1812. sz./ Markó Béla szövetségi elnök ismertette az Operatív Tanács azon döntését, amelyben felkéri a megyei szervezeteket, hogy gyűjtsenek aláírásokat a külhoni állampolgárságra vonatkozó javaslat támogatására. A támogató aláírásokat az ügyvezető elnökség fogja összesíteni és továbbítani a magyar kormány felé. Az RMDSZ országos vezetősége azonban fontosnak tartja, hogy a határon túli magyarság jogállásáról szóló - ismertebb nevén státustörvény - mielőbbi elfogadását, és úgy véli, hogy azt nem szabad a külhoni állampolgárság kérdésével szembehelyezni. Borbély László elmondta, hogy a véglegesített RMDSZ választási program jövő héten románul is megjelenik. Két függeléket is tartalmaz. Egyik a regionális fejlesztésre, a gazdasági, szociális és kulturális RMDSZ elképzeléseket összesíti. A másik az utóbbi négy év mérlegét tartalmazza. /G. M. [Gál Mária]: Az RMDSZ támogatja a külhoni állampolgárságkezdeményezést. Jól haladnak a választási előkészületek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

"Gergely István csobotfalvi plébános az erdélyi magyarság, a magyar kultúra érdekében kifejtett munkásságáért szeptember 21-én Széchenyi István-díjat vett át Budapesten. Gergely István elmondta, hogy 1981-től plébános, 1987-ben került Csíksomlyóra. Az ifjúsággal foglalkozott, ezért sokat volt a szekuritatén, fenyegették, hogy az országból kitiltják. Gyergyóból és Brassóból a szeku nyomására helyezték el. Többször fenyegették halállal is. Az egyik alkalommal -úgy tűnik - meg is próbálták. Bálint Lajos püspöknél volt Marosfőn, míg bent volt, valakik meglazították a kocsi bal első kerekén a csavarokat, majdnem kiesett a kerék Csíkszentdomokoson. - Abban az időben annyira zaklatott volt, hogy már éjszaka sem tudott aludni, felment a Salvator hegyre. Ott "fenn a hegyen éreztem, hogy az Isten megérintett. Ez egy életre szóló és meghatározó Isten-élmény volt, amikor jöttem le a hegyről - ahová az akkori kántor is elkísért a testvérével - felkiáltottam: "Vállalom, mindent vállalok"- ez egy csodálatos éjszaka volt." - A Csibész Alapítványt formálisan 1991-ben hozta létre, az árva gyerekekkel azonban már 1987 óta folyamatosan foglalkozott. Ma már 20 házuk, műhelyeik vannak, a csibészek és a személyzet száma meghaladja a 170-et. /Hátsekné Kovács Kinga: Az emberek szolgálatában - minden időben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./"

Dávid Ibolya igazságügyi miniszter részt vett az október 6-i aradi megemlékezéseken, megbeszélést folytatott Dorel Popa aradi polgármesterrel az Aradon tervezett román-magyar megbékélési park létrehozásáról és az aradi szabadságemlékmű ott történő végleges elhelyezéséről. A sajtóértekezletet tartó miniszter asszony elmondta: már az év első felében kérte az aradi városi vezetést, vitassák meg az emlékpark kérdését, de akkor a romániai helyhatósági választás utánra maradt az ügy. Az új polgármester, Dorin Popa most kedvezően viszonyult a felvetéshez. Az első elképzelések szerint a várból kiszabadított szabadságemlékmű megsérült szobrait már ideiglenes helyükön restaurálták volna, de egy magyarországi szakértői bizottság szerint e munkálatot a végleges felállításkor kell elvégezni. - A téli csapadék hatására ismét átszakadhat a gát Nagybányán az Aurul vállalatnál, s akkor újabb, a korábbihoz hasonló ciánszennyezés kerülhet a Szamosba, a Tiszába - figyelmeztetett Gönczy János, Tisza-Szamos kormánybiztos, aki szerint megengedhetetlen, hogy továbbra is a ciános vizet vezessék a meddőfeldolgozó üzemből a nyolc kilométerre lévő tározótóba, s onnan ismét vissza a meddőmosóhoz. A kormánybiztos felelősséggel állítja: nem felel meg a valóságnak, hogy a Tiszánál már semmi nyoma a ciánszennyezésnek. A természet megpróbálja valahogy helyreállítani az egyensúlyt, de ez már egészen más, mint amilyen a Tisza lehetne, ha nem érkezett volna a valamennyi élőlényt elpusztító, nagy mennyiségű cián. - A gazdasági-kulturális együttműködésre interrégiót hoz létre Szabolcs-Szatmár-Bereg, a romániai Szatmár megye és Ukrajna Kárpátaljai Területe. A megállapodást Nyíregyházán írta alá Helmeczy László, a szabolcsi, illetve Szabó István, a szatmári önkormányzat elnöke, valamint Viktor Baloga, Kárpátalja kormányzója és Iván Iváncso, megyei tanácselnöke. A megállapodáshoz tartozó mellékletben előírták: a határátkelők fejlesztését, az árvíz- és környezetvédelmi veszélyeztetettség mértékének csökkentését, turisztikai és sportcentrumok létrehozását, s egyben határoztak a munkácsi vár restaurálásának befejezéséről. /A múlt hét végén történt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

"Nyíregyházán, szept. 25-30 között zajlott az I. Határon Túli Magyar Anyanyelvű Bábszínházak Fesztiválja. Az előadások mellett szakmai kerekasztal is volt. A fesztiválon tizenkilenc hivatásos és amatőr bábtársulat vett részt. Sajnálatos, hogy ezek közül határon túli magyar bábszínház összesen öt volt, kizárólag Erdélyből. A szervezők rendszeressé kívánják tenni a rendezvényt, és talán ez a fesztivál lesz a bábos műfaj "Kisvárdája". /I. Határon Túli Magyar Anyanyelvű Bábszínházak Fesztiválja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./"

Az RMDSZ okt. 12-én Kolozsváron elindította választási hadjáratát az RMDSZ. Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ-elnök szerint elég Adrian Nastase RTDP első alelnök nemrégi kolozsvári magyarellenes nyilatkozataira gondolni, ha bárki is fel kívánja mérni, mennyire hiányzik egy esetleges RMDSZ-RTDP együttműködés közös alapjai. Kónya-Hamar Sándor az elmúlt négy évről megjegyezte, hogy az RMDSZ nem volt ugyan politikailag és erkölcsileg minden egyes lépésében következetes, de mindenképpen sikereket is elkönyvelt. Ezek lennének: a románság magyarokkal szembeni gondolkodás- és magatartásmódjának megváltoztatása kedvező irányba, a román-magyar vegyes vállalkozások előretörése, egy romániai magyar politikai osztály és - például pénzügyi - szakértői gárda kinevelése és megszilárdítása. Például Borbély László területrendezési és közmunkálatügyi, vagy Pete István mezőgazdasági államtitkár nélkül az illető szaktárcák jóval gyengébb tevékenységet tudtak volna felmutatni, vélekedett a megyei elnök. - Frunda György államfői megmérettetésének támogatására eddig a várt 14 000 helyett 16 000 aláírás gyűlt Kolozsváron, s a megyei 30 000-es szint eléréséről csak az adatok összesítése után nyernek világosabb képet. /Előtérben a társadalmi és gazdasági célok az RMDSZ-nél. 16 000 aláírás Frunda Györgynek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

Élénkülnek, bővülnek a kapcsolatok a két határ menti szomszédos megye, Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye között. Megjelent egy román és magyar nyelvű színes turisztikai útikönyv, mely a Nyírség és Szatmár megye nevezetességeit mutatja be. A könyv az Első Nyírségi Fejlesztési Társaságnak köszönhető, mely a nyíregyházi AIR utazási iroda, a nyíregyházi önkormányzat, a szatmárnémeti Accord turisztikai ügynökség mellett Phare-források igénybevételével kiadta. /Nyírség-Szatmár közös útikönyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

"Az idők során több tanulmány, cikk, emlékezés jelent meg Nagy Istvánról, a proletár-íróról, aki élete utolsó szakaszában maradandó jelentőségű memoár-kötetekben (Sáncalja, 1968; Ki a sánc alól, 1969; Hogyan tovább?, 1971; Szemben az árral, 1974) tekintett vissza sorsára. Viszonylag kevés szó esett eddig a három esztendeig tartó professzori pályafutásáról. Nagy Istvánt 1948-ban kinevezték a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem tanárának, később pedig annak rektora lett. A két világháború közötti romániai / erdélyi magyar irodalomról tartott előadásokat. Köztudott, hogy Nagy István mindössze négy elemi osztályt végzett el, csupán később - autodidaktaként - tett szert némi műveltségre. Nagy István, a fegyelmezett kommunista pártfeladatnak tekintette a nyakába szakadt megbízatást. Buzgalmában egy elvakult hályogkovács szakmai hozzáértésével ítélkezett hétről-hétre az élő és a holt erdélyi magyar írók fölött. Nagy István tanári működése idején László Gyula, a BTE egyik legkiválóbb tanára, értesülvén, hogy mi megy végbe némely irodalomtörténeti órákon, remek karikatúrát készített, amelyet aztán a kari faliújságon minden érdeklődő megtekinthetett: Nagy István stilizált hóhérként áll egy tönk mellett, kezében vérfoltos bárd, amellyel le-lesújt a sorban eléje érkező írókra - Tamásira, Nyírőre, Bánffyra, Reményikre, Makkaira -, akik kezükben szorongatják könyveiket, amelyek a hatalmas sújtás nyomán egy nagy kosárba hullanak. Fergeteges sikere volt László Gyula játék-bírálatának - nem csupán a diákság körében. Nagy István viszont mérhetetlenül megsértődött, és pártgyűlésen követelte kollégája elítélését (rövidesen László távozott is az egyetemről). Az emlékezést író Nagy Pál leírta, hogy kinevezték tanársegédnek az irodalomtörténeti tanszékre. Neki kellett a tájékozatlan Nagy Istvánnak segíteni a szükséges könyvészeti anyag kiválasztásában. Amikor javasolta Nagy Istvánnak, hogy pl. Tamási tárgyalása kapcsán fontos lenne betekinteni a vonatkozó irodalomba, megismerni a jelentősebb tanulmányokat, megvető szigorral förmedt Nagy Pálra: hogy merészeli őt holmi polgári, reakciós, nacionalista, harmadik-utas vélekedések irányába befolyásolni?! Efféléről szó sem lehet! Úgy vélte, az a legfontosabb, hogy keményen felvegye a harcot "a burzsoázia ideológiai tankhadosztályaival". Mint később megjegyezte, azokban az években a hozzá hasonló kiválasztottak nem választhatták a "laboratóriumi elmélyülést", az "aprólékos górcsövezést", a "mikroszkopikus vizsgálódás belefeledkezését", mert folytonosan "mozgósított állapotban" voltak. /Nagy Pál: Nagy István elhallgatott ügyei. Hályogkovács az egyetemen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./"

Sikeresek voltak a VI. Folknapok, melyet a Székelyudvarhelyi Fiatal Fórum /UFF/ szervezett meg. Kallós Zoltán előadásból kiderült, hogy a csángók szomorú sorsa nem változott az utóbbi tíz év alatt. Lassan ugyan kitermelődik az értelmisége, de a csángók annyira elszigeteltek, hogy már csak a fellelhető értékeket lehet menteni gyűjtőmunkával menteni kell. Lőrincz György író és Róth András Lajos méltatta a székelydályai Cs. Gergely Gizella, ma már Magyarországon élő nyugdíjas tanítónő munkásságát, illetve sorban a negyedik könyvét. Az Udvarhelyi varrottasok (Haáz Sándor társszerkesztővel), az Irhabőr a népviseletben, a Varrott csipke Györgyfalva népművészetében után az Asszonyi helytállás Székelyföldön csodálatosan helyezi el a székely falut ebben a világban, a családtörténeteken, a gyermekkorból átmentett emlékeken keresztül. /Bálint Rozália: Érdeklődést kiváltó előadások. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./

Tőkés László püspök a Bihari Napló főszerkesztőjének, Rais Istvánnak írt nyílt levelében megállapította, hogy "elcsúszófélben jobb sorsra érdemes lapjuk." Az utóbbi időben két fontos nyilatkozatukat nem hozta a lap. A püspök közlésre küldte "Biharban a jövő" című írását. Ebben feltette a kérdést, ki hívta meg Funar Gheorghe polgármestert Nagyváradra, hogy részt vegyen az ökumenikus címerszentelésen. Református, görög katolikus és ortodox főpapok társaságában mit keresett a kisebbség- és magyarellenességéről híres vadnacionalista politikus? A Bihari Napló okt. 13-i számában szemérmesen elhallgatta a meghökkentő látogatást. A helyi román lap beszámolt arról, hogy az ünnepségen - többek között - Kapy István alpolgármester, megyei RMDSZ-elnök és Kiss Sándor, a Megyei Tanács alelnöke, az RMDSZ megyei választmányának elnöke is részt vett Funar Gheorghe és Petre Roman társaságában. - Petre Roman bihari útján kifejezésre juttatta, hogy: "A kisebbségi ügy nem téma", hiszen "a nemzeti kérdéskör rendezése... mára már megvalósult", s "ezért becsüli ebben a tekintetben az egész világ ennyire Romániát" (Bihari Napló, okt. 13.). /Tőkés László püspök: A Bihari Napló Szerkesztőségének. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 17./ A püspök levelére válaszolt Szűcs László főszerkesző-helyettes, leszögezve: nem tudták előre, hogy Gheorghe Funar ott lesz az ünneplők között. Úgy érzik, a püspök igaztalanul marasztalja el a lapot. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 17./

A teljes körű állampolgárság történelmi jussunk - jelentette ki okt. 17-én Csíkszeredában Borbély Imre, aki több erdélyi városban tartott előadást. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) Kárpát-medencei Régiójának elnöke az MVSZ-nek a külhoni magyar állampolgárság jogintézményének létrehozására vonatkozó törvénytervezetét ismertette a megjelentekkel. Mint hangsúlyozta, a tervezet válaszol az ellenzői által megfogalmazott - Borbély Imre szavaival élve: "demagóg" - ellenérvekre, miszerint az állampolgárság az adófizetői minőség révén szerzett szavazati joggal is járna, valamint arra, hogy az utódállamok magyarsága áttelepedne Magyarországra. Borbély Imre kitért a tervezetnek a magyarországi politikai pártok körében történt, többnyire kedvező fogadtatására, egyedül a legnagyobb koalíciós partner, a Fidesz-MPP magatartását nevezte nem túl bátorítónak. Borbély Imre elmondta, hogy eddig 100 ezer támogató aláírás gyűlt össze. /A külhoni állampolgárságról. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./

Okt. 20-án felújított épületben ünnepelte megnyitásának ötödik évfordulóját Nagyváradon a Dávid Galéria. Dr. Indig Ottó, a Dávid Galéria alapítója és tulajdonosa üdvözölte a megjelenteket. A többnyire XX. század eleji festmények, grafikák mellett helyet kaptak értékes porcelán- és üvegtárgyak, régi bútorok, lámpák, falikarok, sőt még gyermekjátékok is. /Szűcs László: Új környezetben jubilált a Dávid Galéria. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 23./