Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2001. október 15.
"Okt. 13-án Szentegyházán, a Szent András-plébániatemplomban ünnepélyes keretek között Portik-Bakai Sándor szentegyházi, valamint Tietze Jenő nagybecskereki plébánosoknak átadták a Mocsáry Lajos Alapítvány kuratóriuma által odaítélt idei díjakat. Az 1992-ben létesült alapítvány célkitűzése a határon túli magyarok szociális, egészségügyi és mentális gondjainak enyhítése, s az e téren kiváló érdemeket szerzett személyiségek díjazása. Dr. Székely András Bertalan kuratóriumi tag Tietze Jenő plébános munkásságát méltató laudációjában a kitüntetettnek a Jugoszláviai Máltai Szeretetszolgálat létrehozásában játszott úttörő szerepét ismertette. A szentegyházi Portik-Bakai Sándor plébános laudációját Simén András, az alapítvány irodavezetője olvasta fel. Az építő-plébános sokoldalú tevékenysége közül kiemelte a szentegyházi Gellért Alapítvány létrehozásában betöltött szerepét. Az általa szorgalmazott és hívei segítségével a Szelterszen megépített ház ma számos szociálisan rászorulónak nyújt menedéket. Lakner Zoltán magyar államtitkár zárszavában azt hangsúlyozta, hogy mennyire fontos manapság a közös összefogás és az összetartozás eszméjének ápolása megmaradásunk érdekében. Fellépett a szentegyházi Gyermekfilharmónia Haáz Sándor karnagy vezényelte ének- és zenekara. /Kristó Tibor: Átadták a Mocsáry-díjakat. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./"
2001. október 16.
" Déván a város épületein, hirdetőoszlopain és -tábláin a legdurvább nacionalizmusra biztató plakátok jelentek meg. Az "Új Jobb" (Noua dreapta) nevet viselő szervezet tagjai faji megkülönböztetésre, idegengyűlöletre buzdítják a lakosságot, szót emelve a nemzet elkorcsosulása ellen. A szimpatizánsok számára intertnetcímet és mobiltelefon-számot is írtak a falragaszok aljára, hogy bárki könnyen kapcsolatba léphessen velük. Gheorghe Pascaru, a Hunyad megyei polgárőrök szóvivőjének nyilatkozata szerint a plakátokat kopaszra nyírt fiatalok ragasztották a hirdetőoszlopokra. Okt. 15-én valamennyi plakátot letakarították a főtér hirdetőiről. A Megyei Rendőrfelügyelőség megkezdte a nyomozást az idegengyűlölő tömörülés leleplezése érdekében. /N.É.-S.K.: Internetcímet, telefonszámot is megadtak. Fajgyűlöletre buzdító plakátok Déván. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./"
2001. október 17.
"Székely kirándulók látogattak Csángóföldre. Magyar szertartású misét hallgathattak okt. 14-én, vasárnap azok a csángómagyarok, akik Klézsén a Szeret-Klézse Alapítvány székházában összegyűltek. A mintegy negyvenfős helyi csoportnak a csíkszentmiklósi Gergely Géza esperes prédikált. A nyár óta ez a harmadik eset, hogy egy-egy vendégpap magyarul prédikál Klézsén, az alapítvány székelyén. Az esperes a csíkszeredai Németh Géza Társaság egész autóbuszt megtöltő csoportjával látogatott a csángó faluba. A kirándulást azért szervezték, hogy a résztvevők a helyszínen ismerkedjenek a csángómagyarok életkörülményeivel. A társaság - mely többnyire csíki tanárokból és tanítókból a szórványmagyarság megsegítésére alakult - a délutáni magyar nyelvórákra járó iskolásoknak tanszercsomagokat, meséskönyveket, édességet vitt ajándékba. A Gyímesekig Csikós Klára, a Németh Géza Társaság elnöke vállalta az idegenvezetői szerepkört, Moldvában ez a feladat Deáky Andrásnak jutott. "Azzal sokan nincsenek tisztában, hogy mit is jelent Bákó megyében magyar nyelvet tanítani - magyarázta Deáky. - Lujzikalagorba is el szerettünk volna jutni, de aszfaltozás miatt Klézsén egy órára feltartóztatták az autóbuszunkat." Pusztinán Bilibók Jenő és Nyisztor Ilona a helyi csángómagyar közösség vezetői és a magyarul tanuló gyermekek rögtönzött előadással fogadták a vendégeket. /Gazda Árpád: Magyarul miséztek a moldvai Klézsén. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./"
2001. október 18.
"A Kovászna megyében folyó tankönyvháború és az iskolai könyvtárak tisztogatására vonatkozó tanügyminisztériumi rendelet utasításainak életbe ültetése 1989 előtti hangulatot keltenek az oktatásban dolgozókban. Márton Árpád képviselő okt. 16-án felkereste Ecaterina Andronescu tanügyminisztert és tájékoztatta a megyében kialakult helyzetről. A képviselő ígéretet kapott, hogy a tárca nem sieti el a döntést. A jelenlegi tankönyvháború és könyvtártisztogatás ellentmond a Románia által is elfogadott bécsi és koppenhágai konferencia záródokumentumainak, sérti az információ szabad áramlására vonatkozó alapvető emberi jogot, jelentette ki Márton Árpád. A Románia által is elfogadott említett nemzetközi dokumentumok tételesen biztosítják a könyvtári gyűjtemények nyitottságához való jogot is. A Tanügyminisztérium iskolai könyvtárakra átirata megsérti azt az európai jogrendet is, melyet Románia elfogadni készül, egyenesen Ceausescu diktatúrájának szellemét idézi. Feltételezhető, hogy ez a kormánypárt egyes köreinek érdeke, vagy a titkosszolgálatok igyekeznek bizonyítani létüket. Közben szemmel láthatóan mindkét csoport azon munkálkodik, hogy szétverje az RMDSZ és a kormánypárt közötti együttműködést, mely nem felhőtlen, hisz jó egy éve olyan kirekesztősdi folyik, melynek során jeles magyar személyiségeket váltanak le vezető funkciókból. Kemény centralizálási folyamat tanúi lehetünk, állapította meg a képviselő. /Simó Erzsébet: Összehangolt megyeellenes hajsza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./ 1989 után ezrével érkeztek Romániába a különböző magyarországi kiadók könyvei. A a magyarországi tankönyvek romániai használatával kapcsolatos gondok azóta sem oldódtak meg. Kovászna megyében például - főtanfelügyelői engedéllyel érkeztek adományként azok a magyarországi tankönyvek, amelyek most a tanügyminisztériumi inkvizíciós akciójának főszereplői. Közismert, hogy a Kovászna megyei románok legismertebb ügyvéd-szószólója már jónéhány éve ügyködik azon, hogy a régi kormány utolsó le nem váltott főtanfelügyelőjét, Keresztély Irmát menesszék. A nagy kérdés az: mennyire veszik majd komolyan az inkvizítorok a "kivizsgálást". Azaz: találnak-e valami olyan "tiltott jelenséget" a Székelyföldön, ami eddig /Szabó Csaba: Irredenta könyvkereső akció. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./"
2001. október 18.
"Okt. 16-án Kolozsvárott zsúfolt ház előtt az Állami Magyar Opera termében koncertezett a Muzsikás együttes és Sebestyén Márta. Mostani turnéjukon többnyire a kisebb településeket keresték fel. Arra gondoltak, hogy talán a jelenlétük ráébreszti az embereket arra, hogy amijük van, az nagy érték. A Muzsikás együttes a következő településeken tartott előadást: Vajdaszentivány, Szászcsávás, Méra, Lapád, és Kolozsvár. /Köllő Katalin: A szép, hajnali csillag ragyogása Kolozsvárott. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./"
2001. október 19.
"A Velencei Bizottság - hivatalos nevén az Európa Tanács (ET) Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága - neves, független jogi szakértőkből álló testület. Románia azt javasolta korábban, hogy ez a bizottság vizsgálja meg, mennyire felel meg a magyar státustörvény az európai normáknak. Ezt követően Martonyi János azt indítványozta, hogy a testület ennél átfogóbb módon foglalkozzék a kérdéssel: azt vizsgálja meg, hogy az egyes európai országok milyen jogi szabályozás és gyakorlat keretében nyújtanak kedvezményeket a határaikon túl élő kisebbségeknek. A Velencei Bizottság Martonyi javaslatának szellemében tűzte napirendre a kérdést. A nemzetközi jogászokból álló testület a nyáron megbízott öt jelentéstevőt: készítsen jelentést a kérdéskörrel összefüggő európai jogi szabályozásról és gyakorlatról. E jelentés tartalmát ismertetik a raportőrök az okt. 19-i, velencei ülésen, amelyen részt vesz Martonyi János, és várhatóan jelen lesz Mircea Geoana román külügyminiszter is. Strasbourgi diplomáciai források szerint a Velencei Bizottság jogszerűnek és előremutatónak ítéli az anyanemzet határon túl élő kisebbségének nyújtott egyoldalú támogatást. Az Európai Parlament már korábban megállapította, hogy a státustörvény megfelel a Magyarország és az Európai Unió társulási megállapodásában foglaltaknak. - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény kidolgozásakor éppen a létező európai jogi szabályozást és gyakorlatot vette a magyar fél körültekintően figyelembe - hangsúlyozta Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő. /Velencei jelentés a státustörvényről. Jogszerűnek és előremutatónak értékelik. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 19./"
2001. október 23.
"Ül a szürke kis erdélyi magyar magába roskadva, magába feledkezve, és arra gondol, azt számolgatja, hogy mióta is érzi magát ennyire számkivetettnek saját hazájában, írta Kádár Ferenc. Eltengődött valahogy ezer esztendeig ezen a kies tájon, a számkivetettség érzése mindössze jó nyolcvan esztendeje rondított bele a mindennapokba. A népbutítás folyik lankadatlan. A miniszterelnök telekonferencián igazgatja az ország ügyeit, megparancsol, és értékes útmutatásokat ad. Nekünk azt is el kell viselnünk, hogy a mellébeszélők kórusában ott vannak "választottjaink". Szatmár megyei román napilapok tudósítottak arról, miszerint néhány magyar polgármester átigazolt a szocdemekhez. A megyei magyar párt csúcsvezetése számon kérte az illetőket, akik az RMDSZ támogatásával lettek megválasztva. Az illetők elismerték, hogy szimpatizálnak a kormánypárttal. Az egyik kijelentette, büszke arra, hogy legjobb barátai a mai hatalom megyei vezetőinek köréből kerülnek ki. Régi barátság ez, még abból az időből való, amikor maga is községi KISZ-titkár volt. Most már nyugodt lehet a szürke erdélyi magyar. Ezek az elvtársak lesznek azok, akik visszaszolgáltatják az elkobzott egyházi vagyont, visszaadják a magyar állami egyetemet. /Kádár Ferenc: A népbutítás magasiskolája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 23./"
2001. október 23.
"Románia mindkét ország érdekeit szolgálva kívánja rendezni a magyar búza és liszt behozatalával kapcsolatban keletkezett vitáját Magyarországgal - erősítette meg Ilie Srbu mezőgazdasági miniszter azt követően fogadta Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövetet és Árgyelán György kereskedelmi tanácsost. Magyarország a múlt héten panaszt nyújtott be a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) genfi székhelyén a magyar búza és a liszt romániai bevitelét korlátozó egyoldalú román intézkedések miatt. A román mezőgazdasági minisztérium idén augusztusban rendkívül megszigorította a Magyarországról behozott búzával és liszttel szembeni minőségi követelményeket. Románia néhány évvel ezelőtt már - a belső piac védelmére hivatkozva - büntetővámmal sújtotta a Magyarországról behozott búzát és lisztet. Az intézkedést később azzal a hivatalos indoklással vonták vissza, hogy az nem szolgálta az eredeti célt. A mostani intézkedés hátterében az áll, hogy az idén a vártnál jóval több kenyérgabonát takarították be Romániában. A román búza azonban annyira nem felel meg a minőségi követelményeknek, hogy az ország nem gondolhat az Európai Unió tagállamaiba irányuló kivitelre, de komoly nehézségekbe ütközik az EU-n kívüli fizetőképes országok piacaira való bejutás is. A mezőgazdasági minisztérium most azzal a sajátos magyarázattal állt elő, hogy azért kell szigorítani a Romániában igen keresett magyar búzával és liszttel szembeni minőségi követelményeket, mert így a jó minőségű magyar búzával keverve a román búzából is jó lisztet lehet őrölni. Románia eddig a CEFTA keretén belül kizárólag a magyar agrártermékekkel szemben alkalmazott egyoldalú protekcionista intézkedéseket. /Román-magyar vita a búza és a liszt behozataláról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./"
2001. október 25.
"Tőkés Elek a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum igazgatója, egyike azoknak, akinek az elmúlt években alkalma volt személyesen megtapasztalnia a román politikai élet vegykonyháját. Kifejtette, hogy a Tanügyminisztériumnak majdnem 300 alkalmazottja van. Mindig csak a csúcson történnek változtatások. A referens a tulajdonképpeni szakember, a kistisztviselő. Tőle függ a legtöbb. Az előző kormány alatt nagymértékben növekedett az iskolák autonómiája, jelenleg az autonómia megnyirbálása történik. - Kolozsvár magyar lakossága keveset törődik azzal, hogy mibe kerül kire hárul egy ilyen iskolának a fenntartása. Egyelőre a civil társadalom nincs olyan szinten, hogy megszerveződjön, hogy érdekének érezze az iskoláit, operáját, színházait, templomait, újságjait. /Csomafáy Ferenc: Egyetlen tőkénk van, az emberi értelem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./"
2001. október 30.
"Romániában 1945-től kezdték kiselejtezni a "reakciós tartalmú könyveket". 1948-ban továbbra is vadásztak a "sovén, reakciós, rasszista eszmékre", de általában a "polgári irodalomra" is. A cenzúra annyira radikálissá vált, hogy az 1950-1955-ös Instrukciók után gyakorlatilag betiltanak szinte minden eredeti és fordított publikációt, nem csupán a "sovén, kommunistaellenes, marxizmusellenes" kiadványokat, hanem a tömegirodalmat is (például a bűnügyi regényeket), a parairodalmat, a "vallásos irodalmat" stb. 1964-ben némi enyhülés jött, nem kevesebb, mint 5851 kötetet hoznak vissza a forgalomba, a tiltott alapból. Az 1971-es tézisek viszont ismét megkeményítették a cenzúrát, amelyet 1977-ben formálisan "megszüntettek" (a "legnagyobb kedvezmény" USA-tól való igénylése miatt). Tulajdonképpen csak átutalták a cenzúrát a lapok és kiadók szerkesztőségeihez. Ezt az egész cenzúrát két határozat minősített: az egyik 1982-ben a jógáról szóló összes könyv kiselejtezése volt, az 1983-as dekrétum értelmében pedig minden írógépet és másológépet be kellett jelenteni a milícián. Hasonlóképpen radikális intézkedés volt a "betiltott írók", "az országból távozottak", vagyis a politikai menekültek listájának kiegészítése, időnkénti aktualizálása. 1983-ban 36 név szerepelt a listán, 1988-ben 152. E listáknak objektív irodalomtörténeti haszna is van. Ezek alapján meg lehet rajzolni a román irodalom száműzöttjeinek és a diaszpórának szinte pontos térképét. - Részlet Adrian Marino írásából. Fordította Kántor Erzsébet. Korunk, 2001. szeptember) /b.d.: Cenzúra Romániában. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./"
2001. november 1.
"Ha a magyar miniszterelnök a Duna TV-ben a határon túli magyaroknak kedvezményeket biztosító törvényről beszél, akkor idehaza mindenképpen oda kell figyelni. Annyira szép, kerek, tömör, optimista, jövőbemutató üzenetet röpített felénk az éteren keresztül Orbán Viktor, hogy okt. 26-án ettől szinte azt hittük: ezután majd minden másképpen lesz- írta ironikusan Máthé Éva. Hozzátette: "Milyen nagy kár, hogy a majdnem tökéletes kormányfő magával cipeli egész korrupció- gyanús hátterét - az orbáni bányákkal, az elsimicskázott fidesz-közeli cégekkel, melyeket egy napon percek alatt vásárolt fel egy rejtélyes üzletember, Kaya Ibrahim." "Kár, hogy az arculatépítő szakértők arra nem találtak megoldást, hogy észrevétlenné tegyék a fiatalos lendület mögött meghúzódó arroganciát, intoleranciát." Orbán Viktor kijelentette: "nem az a fontos, hogy én mit mondok, hogy hány magyar miniszterelnökének tartanak engem, hanem az, hogy a határon túli magyarok lélekben mit éreznek ezzel kapcsolatban." Máthé Éva minősített: "Való igaz, Antall József úr nem kérdezte meg tőlünk: mi is miniszterelnökünknek tartjuk-e őt. De szájából mégis valahogy hitelesebben hatott a kinyilatkoztatás: nekünk is miniszterelnökünk." Az újságírónő szerint: "a kedvezménytörvény egy nagy történelmi lufi, melyhez ha gombostűvel hozzá érünk, nem marad más belőle, mint egy tépett gumicafat. A sima beszédű, szót szóba tehetséggel fűző, nyílt tekintetű magyar miniszterelnök elismerte a Duna TV-ben: az egészségügyi ellátás terén számunkra nem változik semmi. Azt nem mondta, de mi tudjuk: a munkavállalási könnyítés nem jár majd azzal is, hogy valakinek tálcán kínálják odaát a munkahelyet. Az is nehezen képzelhető el, hogy valaki évente három hónapra itt tudja hagyni saját munkahelyét, s átrándul az anyaországba - mellékes jövedelemért. Aztán meg az is gond, hogy a magyar igazolványokért Magyarországra kellene átrándulni. Az útlevél drága. Az erélyi magyarság java része nem rendelkezik úti okmánnyal, hát még az útiköltségre való összeggel... " /Máthé Éva: Ha a magyar miniszterelnök beszél a Duna TV-ben, arra Erdélyben oda kell figyelni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./
2001. november 1.
"Simon Gábor, a kolozsvári Állami Magyar Opera igazgatója Markó Bélának címzett, október 4-én keltezett nyílt levelében a szövetségi elnök segítségét kérte az opera és a színház közt évek óta tartó konfliktus megoldásában. Az intézményvezető szerint Tompa Gábor színházigazgató három éve az operát és személyét lejárató, és a művelődési minisztériumba is eljuttatott levelekkel árasztja el, amelyek szerint a Simon vezette intézményt "kizárólag politikai okokból tartják fönn". A Magyar Színházban tovább mérgesedik a viszony az intézmény vezetősége és a színészek egy csoportja közt, akiknek Tompa Gábor nem hosszabbította meg szerződésüket. Mint ismeretes, a nyolc elbocsátott színészhez csatlakozott a társulatból már korábban kiváló Sebesi Karen Attila is, aki "közösség- és közönségellenességgel" vádolja a színház igazgató-rendezőjét. /Sétatéri opera-színház konfliktus. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./ A Simon Gábor által idézett Tompa-levelek szerint az opera mesterséges fenntartása az RMDSZ-nek a kormányon levő politikai erőkkel kötött egyezményben foglaltaknak köszönhető, amely afféle jól mutató díszítőeleme a "soknemzetiségű kulturális kirakatpolitikának". Simon szerint Tompa felrúgta az egy épületben működő két intézmény közt évtizedek óta létező szabályokat. Tompa Gábor "a kapusszolgálatot meg egyenesen arra kényszeríti, a szerződés felbontásával fenyegetve, hogy egyes opera munkatársakat ne engedjenek be, vagy ha operást keresnek telefonon, a kapunál ne teljesítsék a kérést" - áll a nyílt levélben. "Három éve gyűjtögetem Tompa leveleit, amiket többnyire románul ír, és legalább a művelődési minisztériumba elküld." Az igazgató emlékeztet: "ebben a pillanatban az opera a legnagyobb határon kívüli intézmény, sorsa nem lehet közömbös sem a közvélemény, sem az érdekképviseleti szerv számára". /Veszélyes viszályok. Sétatéri opera-színház konfliktus. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./"
2001. november 6.
"Olyan érzéssel olvastam a Színházi közlemény támadások ellen című írást (Szabadság, október 30.) ahogy a névtelen feljelentéseket szokás olvasni - írta Jancsó Miklós színész. Az írás szerzője: a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti vezetősége. Kik azok, akik nem írták alá közleményüket? Ez a feljelentés megjelent (nem annyira kivonatosan, mint a Szabadságban) a Monitorul de Cluj okt. 29. számában. A Sebesi Bing Lágyen címmel ellátott írást a művészeti vezetőség más román és magyar lapokhoz is elküldte. A művészeti vezetés Jancsó Miklóst "dilettáns színészecskének" titulálta. Három évvel ezelőtt ugyanezen színház művészeti vezetősége az évad egyik legjobb alakításának minősítette Jancsó Ajaxát a Troillus és Crescidából. /Jancsó Miklós: Feljelentés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./"
2001. november 8.
"Bárdosi Ildikó Dicsőszentmártonból származik. 1990-ben felvételizett a Maros Állami Népi Együttesbe. A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán szerzett magyar-ének szakos oklevelet. Bárdosi Ildikó sorra nyerte a népdalversenyeket. Népdaléneklést tanít a hajdúböszörményi zeneiskolában. Az éneklést és a gyűjtést azóta is folytatja, 1994 óta rendszeresen hallható hangja a Táncháztalálkozó, valamint az Új élő népzene lemezein. Balladaestjéről CD jelent meg. - Bárdosi Ildikó nemes és nehéz faladatra vállalkozott - írta róla Könczei Árpád - , szűkebb szülőföldjének népzenéjéből válogatott össze egy lemezre valót. A napokban Erdélyben fog turnézni Bárdosi Ildikó. Lemezbemutató körútján elkíséri a szászcsávási cigányzenekar. A csávási zenészekről több tucatnyi hanganyag és videofelvétel készült, több CD-jük jelent meg, az erdélyi népzene követeiként járták be Európát és Amerikát. /Bölöni Domokos: Hazahozta az itt tanult dalokat. Bárdosi Ildikó erdélyi turnéja. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 8./"
2001. november 9.
"A Szatmári Római Katolikus Püspökség immár hetedik alkalommal ad a hívek kezébe saját kiadású könyvnaptárt /Római Katolikus Naptár 2002/. E kiadványban folytatódik, immár az 5. résszel, a dr. Bura László által írt egyházmegye-történet. Ehhez kötődik a trianoni döntés által az egyházmegyéből leszakított, Magyarország területére került részek (Csonka Szatmár) történetének a leírása, 1918-tól a Debrecen-Nyíregyháza Római Katolikus Egyházmegye létrejöttéig, László (Franczen) Károly és dr. Cserháti István tollából. A naptárban található még Merli Rudolf bubesheimi plébános Krasznabéltek történetéről szóló tanulmánya. A nagykárolyi katolikus líceum tízéves múltjáról Visnyai Csaba igazgató írása szól. - A négy erdélyi magyar egyházmegye közül a szatmári az egyetlen, amely könyvnaptár kiadására vállalkozik. /Máriás József: Római Katolikus Naptár 2002. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 9./"
2001. november 10.
"Valótlant állítanak a bákói hatóságok, ugyanis a svéd támogatókat nem értesítette a bákói gyermekvédelmi igazgatóság, hogy a gyimesbükki fogyatékos gyermekeket ellátó központ megszűnik. Megszüntették a térségben legkorszerűbben felszerelt, Gyimesbükkön levő intézetet, a 84 alkalmazottat július elsejével szélnek eresztették. A svéd adományozók határozottan nehezményezték ezt az eljárást. Miután Landelius, a svédországi Save the Children szervezet volt főtitkára tudomást szerzett a bákói megyei tanács felszámoló határozatáról, június 22-én levelet írt a romániai társszervezet, a Salvati Copii címére. A levélben Landelius elmondta, hogy a gyimesbükki tízéves munkának 2001-re csaknem a végére értek. A svéd gyermekmentők tíz év alatt egymillió svéd koronát gyűjtöttek össze a gyimesi gyermekotthon megsegítésére. Landelius embertelennek tartja, hogy éppen egy jól felszerelt intézménnyel kezdik a felszámolást, amikor ennél sokkal rosszabb felszereltségű és színvonalú intézeteket meghagytak. Az információkat az intézmény megszüntetéséről magánemberektől kapták a svéd gyermekvédők, nem a román szervektől. Landelius ezután július 1-én Emma Nicholson bárónőhöz, az Európa Parlament képviselőjéhez fordult, aki Romániáról szóló jelentéseiben többször kitért arra, mennyire fontos javítani a hátrányos helyzetű gyermekek ügyét. A bákói hatóságok először a felmondóleveleket küldték ki a gyimesbükki intézet alkalmazottainak, azután az ott gondozott 116 gyermeket szállították át bákói és Hargita megyei intézményekbe, majd az adományba kapott összes felszerelést elszállították. Az ipari mosógépek nem fértek ki az ajtón, így azokat szétdarabolták. A gyermekotthon udvarán játszótér volt, a fából készült játékokat is szétverték. - A bákói hatóságok felajánlották a dolgozóknak, dolgozzanak más, a megyében működő gondozókban. Az alkalmazottak egy csoportja így ment el a Gyimesbükkhöz közeli Vermesti-re. Az ottani intézményben uralkodó állapotok azonban /nem volt víz az épületben!/ visszariasztották őket. A Bákó megyei gyermekotthonok felszereltségi színvonala tehát korántsem felel meg az európai standardoknak. - Az országos román nyelvű sajtó, noha járt a helyszínen, még nem adott érdemben hírt az esetről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./ A Transindex [www.transindex.ro] összeállítása Az a valóság, hogy a kezelésre szoruló gyermekeket Bákó, illetve más megyék között szétszórták, a személyzetet szélnek eresztették, a főleg külföldi segélyekből származó berendezéseket, felszereléseket pedig "helyben" szétosztották - ismeri Bákó megyei tanács elnöke és főtitkára. Azzal indokolták, hogy a gyermekeket családi típusú hajlékokban vagy fogadott családban helyezzék el. De nem így történt: a Hargita megyéből származókat nem családi típusú hajlékba, hanem egy másik, nagyjából hasonló intézetbe vitték. Az sem igaz, hogy a megyei szakigazgatóság egyeztetett volna a legtöbbet áldozó svéd adományozókkal. Szétvágtak egy mosógépet, jobbra vagy balra elszállítanak adományba kapott berendezéseket, ez a romboláson túl másféle benyomást nem kelthet. /Gyarmath János: Valami mégis sántít. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./"
2001. november 12.
"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szemében: a PER régóta vörös posztó, a neptunfürdői informális találkozó óta a püspök a PER-t a román hatalom érdekeit kiszolgáló eszköznek tekinti. A püspök Neptuni jelentés címen, nov. 8-án keltezett közleményében ezt leszögezte: "a PER-nek a romániai magyarságot minden áron - akár saját akarata ellenére is - "boldogítani" akaró becses vezetői, a PDSR iránti csodálattól áthatva, "precedens nélküli" eredményekről és "egyedülálló példákról" áradoznak". Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője nem közli Tőkés közleményét, hanem saját véleményét. Gyarmath minden alkalommal hangsúlyozta, mennyire nem ért egyet a püspökkel, most is ezt tette. Megmagyarázta, hogy ha sokszor feszült is a viszony a kormánypárt és az RMDSZ között, jó néhány téren jelentős elmozdulás történt. Többek között az anyanyelvnek a közigazgatásban való használata, az oktatás, az egykor államosított ingatlanok visszaszármaztatása, a közbirtokossági erdők visszaadása terén. /Gyarmath János: Csak veszőparipa? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./ / Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Neptuni jelentés címen állásfoglalást adott ki azzal kapcsolatban, hogy néhány hónapja a Project on Ethnic Relations (PER) kiadásában megjelent a Politikai akarat: Románia a nemzetiségi alkalmazkodás ösvényein (Political will: Romania's path to ethnic accomodation) c. jelentés a 2001. február 22-24-i predeáli szemináriumról, amelyet a PER kezdeményezett, s amely az RMDSZ, a román politikai pártok, a kormány, valamint a NATO, az Egyesült Államok és a szervező PER képviselői részvételével számba vette a román-magyar viszonyt a 2000. évi választások nyomán. Tőkés László szerint a PER "elhíresült politikai botránnyal", a Neptun-üggyel hívta fel magára a figyelmet működése elején, amit állítólag az RMDSZ is elítélt. A tb. elnök szerint a "Tokay György, Borbély László és Frunda György nevéhez fűződő, a posztkommunista román hatalommal való, mandátum nélküli, titkos tárgyalások és egyezkedések - mint utóbb sajnálatos módon beigazolódott - hosszú távon meghatározóak voltak az RMDSZ politikájára, és nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy az RMDSZ mostani - gyászos - protokollum-politikájának is az elhibázott kiindulópontját jelentik". /Neptuni jelentés. Tőkés László "gyászosnak" nevezi az RMDSZ "protokollum-politikáját" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./ Az RMDSZ nem állítólag /ahogy a lap írja/, hanem valóban elítélte a Neptun-ügyet."
2001. november 12.
"Szonda Szabolcs helyi lapokat nézett át. A Nagykároly és Vidéke hetilapban /okt. 10-i és 17-i sz./ Tempfli Zsolt a szilágypéri községi könyvtárról írt, míg Nyíri Gabriella a nagykárolyi amatőr színtársulatot, annak rendezőjét, Kiss Zitát mutatja be. A lap a nagykárolyi Erdős I. Pál Emlékkiállításról tudósított, emlékezett az 1956-os forradalomra, illetve beszámolt a Nagykárolyban október elején megalakult a Provinciart elnevezésű művészeti csoportról. A Hunyad Megyei Hírmondó (közéleti lap, októberi szám) kiemelten teret szentelt az oktatás és a hitélet eseményeinek, a dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium gyermekkórusának aradi vendégszereplésének, beszámolt arról is, hogy harmadik kiadásához érkezett a Kegyelemforrások - Keresztény életünk kézikönyve című kötet. Az Érted Szól (a Temesvári Magyar Diákszervezet információs lapja, okt. 5-i és 11-i sz.) c. kiadvány előkészíti tájékoztató írásokkal a TMD-fesztivál tizenegyedik kiadását (november 5-11.), amely a szervezet történetében a legnagyobb szabású rendezvénynek tekinthető. Sajátos stílusú a Perspektíva (a Kolozsvári Magyar Diákszövetség lapja, okt. 18.), amely most pályázatot hirdetett "Lapfelkelte" címmel. /Szonda Szabolcs: Miről írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./"
2001. november 13.
"A képviselőház és a szenátus nov. 12-ép együttes ülésen kezdte el a jövő évi költségvetési törvénytervezet tárgyalását. Eddig 1989 óta nem sem sikerült a költségvetési időszak kezdete előtt törvénytervezetet kidolgozni és bemutatni. Adrian Nastase miniszterelnök bemutatta a költségvetés tervezetét, ecsetelve annak előnyeit. A Demokrata Párt nem fogja megszavazni a tervezetet a kormány által kidolgozott változatban, ugyanis jogosnak véli az egészségügyi, tanügyi és kutatási alkalmazottak tiltakozásait, akik úgy érzik, 2002-es költségvetési jogaikat megnyirbálták, nyilatkozta a párt elnöke, Traian Basescu. /Erőltetett menet a parlamentben. Megkezdődött a költségvetés vitája. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./"
2001. november 13.
"Nov. 14-én nyílik Nyíregyházán Moldován Gyula székelyudvarhelyi festőművész idei ötödik egyéni tárlata. /Moldován Nyiregyházán. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 13./"
2001. november 17.
"A színházi vita folytatódik. Ebben a számban négy írás olvasható. Kié a színház, tette fel a kérdést Fuchsné Zágoni Róza Margit. Most már betelt a pohár, ezt így nem szabad és nem is lehet folytatni, a színházlátogatók többsége elégedetlen! Hol vannak már a hajdani táblás házak, amikor tapsolhattak kedvenceiknek, akiket vagy elűztek, vagy önszántukból mentek el.? Miért kellett félreállítani egy Orosz Lujzát, Vitályos Ildikót, Rekita Rozáliát? Kié a színház: az igazgató-főrendezőé, néhány színészé, az olimpiai játékokra emlékeztető díjaké? /Fuchsné Zágoni Róza Margit: "Avatatlan" kérdi: kié a színház? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./Széll Anna emlékeztetett: minket, kolozsváriakat a színház nevelt kölyökkorunk óta. Amióta "modern, alternatív, abszurd" színház van, nem szívesen megyünk el az előadásokra, írta. /Széll Anna: Közönségnek tetsző előadásokat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./ Horvát Ny. Éva Németországban él, de kolozsvári maradt, a vita őt is érinti. Fáj neki , hogy ide jutottunk. Reménykedik, hogy amikor annyira fontos lenne a megértés, senki még viccből sem nevez mást pont Bin Ladennek. Ő továbbra is Kolozsváron szeretne színházba járni. /Horvát Ny. Éva, Németország: Keresem a kolozsvári színházműsort. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./ Adorján János olvasó a Tompa Gáborral készült interjúra reagált /A spektákulum árnyoldalai Kolozsváron, Szabadság, nov. 2./ Ön nem avatatlanokkal vitázik, hanem a "nagyérdemű" színházba járó közönséggel, állapította meg Adorján János. "A műsorpolitika bírálatának nemzetellenes és veszélyes minősítése megint egy olyan manipuláció része, amely fedezékül szolgál egy olyan ember számára, aki tényleg nem képes elviselni a bírálatot." - folytatta. /A színházcsináló hivatásról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"
2001. november 19.
"A Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) üdvözli az Európa Tanács miniszteri bizottságának a romániai Moldvában élő csángó magyar kisebbség kulturális hagyományainak védelméről kiadott nov. 13-i állásfoglalását, amely a magyar diplomáciai erőfeszítések igazolását és sikerét is jelenti - közölte a HTMH elnöke nov. 16-án Budapesten megtartott sajtótájékoztatóján. Szabó Tibor hangsúlyozta a magyar és a román fél pozitív hozzáállását a kérdéshez. Megemlítette: az állásfoglalás szorgalmazza az anyanyelvű oktatás feltételeinek a megteremtését, valamint az anyanyelven történő misék bevezetését. Az elnök kijelentette: aggódva értesült arról, hogy a strasbourgi döntéssel egy időben Klézsén, majd az azt követő napokban Pusztinán a helyi hivatalosságok megfenyegették és megfélemlítették azokat a lakosokat, akik helyet biztosítanak az iskolán kívüli magyar nyelvoktatásnak. Szabó Tibor reményét fejezte ki, hogy a Klézsén tapasztaltak csupán elszigetelt jelenségek, Románia felhagy eddigi politikájával és a csángóknak is érzékelhetővé teszi a miniszteri bizottság állásfoglalásában képviselt elvek megvalósulását. A román külügyminisztérium sajtóközleményben jelentette be, hogy az Európa Tanács miniszteri bizottsága elfogadta az ET parlamenti közgyűlésének ez évi 1521. számú ajánlására megfogalmazott válaszát a romániai csángó kisebbség kultúrájáról. A tárca közleménye szerint az ET parlamenti közgyűlésének ajánlásában "utalás történt arra, hogy a csángók a magyar nyelv egyik archaikus változatát beszélik". Tekintettel a csángó nyelv jellegével és eredetével kapcsolatos viták bonyolultságára, a miniszteri bizottság román és magyar szakemberek közös kutatásának beindítását javasolta az ET kulturális konvenciója szellemében - mutatott rá a külügyi közlemény, amely szerint a szóban forgó európai testület állásfoglalása "megerősíti a román félnek azt a kitartóan hangoztatott véleményét, amelynek értelmében tudományos szempontból nincs teljes mértékben tisztázva a csángó nyelv eredete". Végül a közlemény leszögezte: "Az ET dokumentuma kidomborította azt a számottevő haladást, amelyet Románia a tolerancia és megértés légkörének megteremtéséhez hozzájáruló nemzeti kisebbségvédelmi jogi és intézményi keret megszilárdítása terén elért". /Csángó kultúra. Pozitív hozzáállás. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./ Szabó Tibor kiemelte: a vatikáni küldött javaslatára került a szövegbe a kitétel, mely szerint "a testület bízik abban, hogy a Szentszék a romániai helyi egyházi hatóságokkal és kormányzati tényezőkkel fenntartott kapcsolataiban figyelemmel kíséri a felvetett kérdést, amennyiben ez érinti a csángók vallásos életét". Szabó Tibor aláhúzta: a csángó nyelvű mise biztosításának lehetősége mindenképpen áttörésnek tekinthető. Másik fontos kitétel a Miniszteri Bizottság tudomásul vette a Parlamenti Közgyűlés Állandó Bizottságának megállapítását, miszerint a csángók a magyar nyelv egy ősi formáját beszélik. "Ez nagyon fontos megállapítás - szögezte le Szabó Tibor -, hiszen az elmúlt években, évtizedekben folyamatosan kétségbe vonták, elsősorban a román fél részéről, hogy a csángó nyelv magyar nyelvnek tekinthető-e". Az állásfoglalás a továbbiakban megállapítja, hogy évszázados hagyományok, valamint igen változatos népművészet és kultúra kapcsolódik a csángókhoz, amely kivételes értéket képvisel Európa számára. A HTMH elnöke érintőlegesen vázolta a magyar kormány csángókkal kapcsolatos támogatáspolitikája azon elemeit, melyek az elmúlt években sajátos programok formájában hangsúlyosan megjelentek a csángó nyelv és kultúra megóvása érdekében. Az Illyés Közalapítvány 1999-től folyamatosan lehetővé tette, hogy minden egyes szakmai kuratóriumában az ott rendelkezésre álló 5 %-a kifejezetten a csángó kultúra és oktatás megsegítésére és erősítésére kerüljön felhasználásra. A kulturális tárcánál pedig 2000 óta elkülönített keretösszeg áll rendelkezésre a csángók nyelvi és kulturális identitása megőrzése érdekében. Az idén támogatták pl. az iskolán kívüli, illetve a szünidei magyar nyelvű oktatást, a hagyományőrző, nyelvápoló kurzusok szervezését, a pusztinai csángók részére anyanyelvi vallási program indítását, különféle kulturális rendezvényeket, valamint a csángó kultúra bemutatását célzó kiadványok - könyvek, CD-k - megjelentetését. - Tavaly Klézsén és Pusztinán kb. száz gyermek kapcsolódott be az oktatási programba, az idén megnégyszereződött a számuk, további öt településen igényelték az iskolán kívüli magyar nyelvoktatási program bevezetését és támogatását. A 12 tanár vezetésével folyó alternatív oktatás - megfelelő helyiségek hiányában - magánházaknál zajlik. Most épp azokat a szülőket fenyegették meg, akik helyet biztosítottak a tanításnak. - A Moldvai Csángómagyarok Szövetségétől Hegyeli Attila programfelelős november 15-i tájékoztatója szerint Klézsén a tanév kezdete óta folyamatosan zaklatják azt a kb.100 gyereket, akik rendszeresen járnak magyar órára, illetve a szülőket és a tanárokat is. A programvezetőt a polgármester többízben is megfenyegette: az embereit fogja rá uszítani, hogy azok a faluból őt kikergessék, a szülőket a templomban intik attól, hogy magyar órára küldjék gyerekeiket, a polgármester minden szülővel érezteti, mennyire ellenzi ezt a fajta oktatást. A HTMH elnöke kérdésre válaszolva megerősítette: folyamatosan nyomon követik, figyelik a fejleményeket. A Klézsén és Pusztinán nemrég történtekről pedig - hiteles, első kézből való információk összegyűjtése után - tájékoztatni fogják az Európa Tanácsot. /(Guther M. Ilona): Kinek kérdés a csángókérdés? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./"
2001. november 22.
"Egy évtizede jelent meg először a Partiumi Közlöny /Nagyvárad/, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja. Az évfordulót nov. 24-én szakmai és kulturális programokkal teszik emlékezetessé. Tőkés László püspök, a szerkesztőbizottság elnöke, valamint Barabás Zoltán főszerkesztő alapította a Közlönyt. Tőkés püspök tíz esztendővel ezelőtti vezércikke szerint "Az Anyaszentegyház épüléséhez elengedhetetlenül szükséges a kommunikáció. Miként a test és a tagok számára létfontosságú a vér- és a nedvkeringés, az egyháznak legalább ilyen fontos az a kapcsolatrendszer, mely a különböző egyházi szervezetek és a hívek között kialakul." A többnyire havi két alkalommal megjelenő lap eredeti dokumentumok, jegyzőkönyvek, levelek, illetve a világi sajtó rendszeres szemlézése által képet nyújt arról, mi történik a kerület kilenc egyházmegyéjében. Kétezer példányban készül, s eljut a közel ezer erdélyi és partiumi református lelkipásztor mellett egyházi és világi szervezetekhez, a világi sajtó műhelyeihez, továbbá a világ 23 országában különböző magyar szervezetekhez, illetve egyéni előfizetőkhöz. Hasonlóan a Harangszó nevű gyülekezeti laphoz, a Közlöny immár az interneten is olvasható. /Szűcs László: Tízéves az egyházi nyilvánosság Közlönye. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./"
2001. november 23.
"A Szatmár Megyei Könyvtár magyar vonatkozású híreiről Cordea Márta tájékoztatott. Egy fontos enciklopédiával gyarapodott a régikönyv állomány, a Dr. Borovszky Samu által szerkesztett Magyarország vármegyéi és városai sorozatból a Szatmár vármegye, valamint a Szatmár-Németi sz. kir. város című kötetekkel. A könyvtár magyar nyelvű könyveinek állománya tovább bővül: a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár könyvadományával. A nyíregyházi könyvtár olyan külföldi könyvtárak számára küldendő könyvadomány anyagi fedezetére pályázhatott, amelyekkel szakmai vagy testvéri kapcsolatot tart fenn. Így nyert pályázatot a Szatmár megyei könyvtár számára a budapesti Kölcsey Ferenc Alapítvány Könyvadomány határon túlra elnevezésű program keretében. A magyar nyelvű kötetek 400 ezer forint értékben vásárolhatók fel. A válogatás a szatmári könyvtár képviselőivel közösen történik. A választék nagy: akadémiai kiadványok, klasszikus írók művei, gyermek- és ifjúsági könyvek, szépirodalom, ismeretterjesztő könyvek stb. A közeljövőben számítani lehet arra, hogy irodalmi, vagy könyvtári szakfolyóiratok előfizetésével támogatkják a Szatmár megyei könyvtárat. A megyei könyvtár munkatársai szakmai továbbképzéseken vesznek részt Nyíregyházán. Szatmár megyéből öt könyvtáros vett részt a továbbképzésen, ketten a szatmárnémeti könyvtárból, egy-egy könyvtáros pedig Nagykárolyból, Mezőfényről és Csanálosról. /(benedek): Magyar könyvekkel bővül a megyei könyvtár készlete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 23./"
2001. november 28.
"Miközben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezető elitje bizonyítási kényszerből fakadó, jobb ügyhöz érdemes odaadással igyekszik meggyőzni politikájának eredményes voltáról, másfelől pedig a "két alakulat" együttműködésének hamis képzetéből kiindulva próbálja legitimálni az utódkommunista kormányzó párttal folytatott paktumpolitikáját - olvasható Tőkés László püspök Testvérharc avagy magyarral üttetni a magyart című írásában. Az "RMDSZ kizárólag a belső ellenzékével való leszámolás terén mondhatja magát igazán sikeresnek." A pártpolitikai visszaélések egyik kirívó esete a Hargita megyei, illetve a székelyudvarhelyi önkormányzatok Udvarhelyért Polgári Egyesület színeiben bejutott képviselőinek a román hatalmi közreműködéssel való jogfosztó és andtidemokratikus eltávolítása. Folyik az RMDSZ pártvezetőségének a Reform Tömörülés ellen folytatott kiszorító hadjárata. A balliberális sajtó eszközeit és a Szövetségi Képviselő Tanács fórumát is igénybe vevő akciósorozat célpontja azonban nem csupán az RT, hanem legalább annyira a jövő évi országos választásokra készülő Fidesz MPP, illetve maga a magyar kormány. - A kommunista visszarendeződés erőivel szövetséges "hivatalos" RMDSZ nemzetidegen politikájának szenvedő alanyai között olyan vezető személyiségeinket találjuk, mint Király Károly, Szőcs Géza, Katona Ádám, Borsos Géza, Borbély Imre, Kincses Előd, Kolumbán Gábor, Toró T. Tibor, Szász Jenő és az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. A kiszorítottak között a Magyar Ifjúsági Tanács is ott található - szögezte le a püspök. /Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: Testvérharc avagy magyarral üttetni a magyart. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./"
2001. november 30.
"Az RMDSZ nov. 28-i sajtóértekezletén Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője és Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának alelnöke vett részt. Verestóy Attila mindenek előtt a december 1-i nemzeti ünnep jelentőségét méltatta, megemlítve az 1918-as határozatot, mely - mint mondta - a romániai magyarság számára is egy támpont, "nem annyira történelmi, mint inkább az Európai Unió, a jövő szemléletében". A Hargita és Kovászna megyével kapcsolatos kérdésre kitérve elmondta: az RMDSZ figyelmeztette kormánypárti kollégáit, hogy a Ioan Rus belügyminiszter miniszter által bemutatott program a két megyében az állam autoritásának elvesztésére hívja fel a figyelmet, egyrészt rendkívül rossz színben tünteti fel Romániát a külföld szemében, másrészt nincs valós alapja. Az ország valamennyi megyéjébe ellátogató ellenőrző bizottság a Hargita és Kovászna megyei tájékozódás után arra a közös nevezőre jutott, hogy a nemzeti kisebbségek nem veszélyeztetik a nemzeti biztonságot, a fennálló esetleges problémák egyediek és ellenőrzöttek. Mindezek után megjelent egy ellenjelentés, mely gyökeresen megváltoztatva mutatja be a bizottság által a helyszínen tapasztaltakat. Márton Áron leszögezte: nem volt szó az RMDSZ és a kormánypárt közötti protokoll megszakításáról, a szövetség egyes tagjai csupán kedvezően fogadták a javaslatot. Jövő héten kerül sor egy találkozóra az RMDSZ és az SZDP között a helyzet tisztázása végett. Verestóy elmondta: a státustörvényt felügyelő bizottság előkészületei összhangban vannak az RMDSZ és a kormánypárt által tárgyaltakkal. /(Koszta Erika): RMDSZ-konferencia. Nem a cenzúra a megoldás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./"
2001. december 11.
"Harmadszorra is megtelt dec. 8-án Marosszentgyörgyön a művelődési ház, ezúttal a római katolikus egyház rendezésében emlékeztek a községi műkedvelő színjátszás kilencven évére. Baricz Lajos plébános adventi elmélkedése után a Soli Deo Gloria ökumenikus vegyes kar fellépése következett. őket a Jubilate ifjúsági kórus követte. Az egyházközség ifjúsági színjátszó csoportja Nyírő József A per című jelenetét játszotta el, a rendezvény a Kolping család színjátszóinak műsorával zárult. /Sz. L.: Katolikus színjátszók estje. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./"
2001. december 13.
"Alig jelentek meg, máris kiegészítésre szorulnak a helyi közigazgatási törvény végrehajtási rendelkezései. Kolozs megyében tíz olyan település maradt hivatalos magyar elnevezés nélkül, ahol a magyar nemzetiségű lakosság meghaladja a törvény által előírt minimális húsz százalékot. Kimaradt Egeres gyártelep (26 százalékban magyar nemzetiségű lakosság), Magyarkapus (88,6 százalék), Magyarkiskapus (56,4 százalék), Szásznyíres (60,1 százalék), Tordaszentmihály (28,9 százalék), Várfalva-Aranyosrákos (76,6 százalék), Kalotaszentkirály-Zentelke (84,5 százalék), Szépkenyerűszentmárton (62,5 százalék), Dombokfalva (85,9 százalék) és Detrehemtelep (74,2 százalék). A Román Akadémia által jóváhagyott magyar elnevezések nem minden esetben egyeztek az illető település történelmi megnevezésével, emiatt az RMDSZ korrigálásokat javasolt. /Kerekes Edit: Magyarkapus is lemaradt a település-névjegyzékről Magyarkapus is lemaradt a település-névjegyzékről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./"
2001. december 14.
"Fejlesztési terveket dolgoznak ki a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, a hazai Szatmár megye és az ukrajnai Kárpátalja közötti, határ menti együttműködésre, jelentette be Helmeczy László, a Szabolcs megyei önkormányzat elnöke dec. 12-én Nyíregyházán, nemzetközi konferencián. Az együttműködők az Európai Unió fejlesztési forrásaira is pályázatot nyújtnak be. Az érintettek pályázhatnak a PHARE, a Sapard, az ISPA, a TACIS és az Interreg alapokra. Ezek a források 2006-ig biztosítanak pénzügyi lehetőséget a közös tervek valóra váltásához. /Magyar-román-ukrán határ menti együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./"
2001. december 20.
"A Szabadság körkérdéséből kiderül: a Kolozs megyei vegyes lakosságú falvak többségében még nincsenek kitéve a kétnyelvű táblák. Több faluban a táblák feltevésével a jövő év elejére várnak, másokban viszont nem is hallottak a kormányrendeletről. Az is gondot jelent, hogy Román Akadémia által kibocsátott helységnévjegyzékről tíz Kolozs megyei település (Egeres gyártelep, Magyarkapus, Magyarkiskapus, Szásznyíres, Tordaszentmihály, Várfalva-Aranyosrákos, Kalotaszentkirály-Zentelke, Szépkenyerűszentmárton, Dombokfalva és Detrehemtelep) lemaradt. Néhány településen még a kormányrendelet megjelenése előtt föltették nemcsak a kétnyelvű településnév-táblát, hanem a magyar nyelvű feliratokat is. Kolozsváron továbbra sem lesznek kétnyelvű feliratok, mivel Gheorghe Funar továbbra sem hajlandó alkalmazni a közigazgatási törvényt. Kolozs megye az egyetlen, amely még nem küldte el a törvény hatálya alá eső helységnevek jegyzékét. /Kónya Klára, Máté Erzsébet: Kétnyelvű tábla-körkép Kolozs megyében. Sok helyen nem fért be a költségvetésbe. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./"