Göncz Kinga külügyminiszter szerint nyitott, együttműködő és integrációpárti a magyar külpolitika, amely egy új stratégia keretében fenntartja és újragondolja a rendszerváltás idején kialakult hármas prioritást. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke viszont jellegtelennek, szürkének, kiszámíthatatlannak és megbízhatatlannak tartja a külpolitikát. A kormány és az ellenzéki Fidesz szakpolitikusa november 8-án folytatott vitát a budapesti Corvinus Egyetemen a Tárcatükör című rendezvényen. A két politikus között az Oroszország-politika, a határon túli magyarsághoz való viszony, illetve a Fidesz Tőkés László melletti romániai európai parlamenti választási kampányolása okozta a legnagyobb nézetkülönbséget. A külügyminiszter szerint a korábbi hármas prioritás (Magyarország európai és északatlanti integrációja, a jószomszédi kapcsolatok erősítése és a határon túli magyarokkal kapcsolatos felelősség érvényesítése) közül az európai uniós és a NATO-tagság már megvalósult, és tekintettel kell lenni a globalizálódó világ biztonsági kihívásaira. Németh Zsolt „katasztrófa sújtotta területnek” nevezte a határon túli magyarsággal kapcsolatos kormányzati politikát, azzal vádolva Göncz Kingát, hogy egyik vezetője volt a „demagógiakampánynak” a 2004. december 5-i népszavazás előtt, és akkori szociális miniszterként eltitkolta a közvélemény elől, hogy megszületett a magyar-román szerződés arra vonatkozóan, hogy az áttelepülők nyugdíját Románia fogja fizetni. Az ellenzéki külpolitikus ugyanakkor pozitívumként említette Sólyom László köztársasági elnöknek a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikáját, illetve Szili Katalin szocialista házelnököt, akinek vezetésével megalakult a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma. Göncz Kinga szerint 2004-ben még távol állt a ratifikálástól az említett magyar-román szociális megállapodás. A külügyminiszter bírálta a Fidesz kampányolását Tőkés László királyhágó-melléki püspök mellett, ami álláspontja szerint azzal a következménnyel járhat, hogy a határon túli magyarság nem jut európai parlamenti képviselethez. Németh Zsolt – akinek véleménye szerint Tőkés László az összmagyarság egyik legkiválóbb képviselője és az Európai Parlamentben a helye – azzal érvelt, hogy Romániában több mint egymillió magyar nemzetiségű választópolgár van, és 400 ezer voks is elég ahhoz, hogy az RMDSZ és Tőkés László is mandátumhoz jusson. Ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy az RMDSZ és belső ellenzéke nem tudott megegyezni a közös listaállításról. /Tőkés László támogatása és az Oroszország-politika vita tárgya Magyarországon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

Göncz Kinga magyar külügyminiszter szerint nyitott, együttműködő és integrációpárti a magyar külpolitika, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke jellegtelennek, szürkének, kiszámíthatatlannak és megbízhatatlannak tartja a magyar külpolitikát. /Megbízhatatlan magyar külpolitika? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

Tőkés László független EP-képviselő-jelölt november 10-én Kolozs megyében folytatta kampánykörútját, amelyre ez alkalommal a Fidesz részéről Németh Zsolt kísérte el. A püspök Magyarfenesen és Aranyosegerbegyen találkozott a választókkal, az esti órákban Désen lakossági fórumon vett részt. Magyarfenesen a püspök az őt jelenlétükkel támogató értelmiségiek láttán megjegyezte: ezekből összeállhatna a brüsszeli nagykövetség, amelyet az EP-be való bejutása esetén kíván létrehozni. Juhász Tamás professzor az egyházi autonómiát testesíti meg, Csetri Elek történészprofesszor a hiteles erdélyi magyar történelmet és az egyetemi életet, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a határok feletti nemzetegyesítést, Csép Sándor televíziós szakember a magyar médiát, a püspököt fogadó Okos István lelkész és Bárdos Csaba volt alpolgármester a helyi érdekeket, a magyar közösséget jeleníti meg, Szilágyi Zsolt pedig a kigombolt ingű temesvári forradalmárokat juttatja eszébe, sorolta Tőkés László. Németh Zsolt szerint az erdélyi magyarság az elmúlt másfél évtizedben nem folytatott önálló külpolitikát, ez viszont megszülethet most az EU-ban. Ha így lesz, az visszahat majd a közösség követeléseire – az autonómia, az egyetem vagy az egyházi ingatlanok visszaszerzése ügyére. Ezt a politikát olyannak kell művelni, aki eddig is ezt tette, aki a legalkalmasabb erre – mondta a magyarországi politikus. /Közéleti találkozó Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

Nem az a kérdés, hogy mit tud Tőkés László az Európai Unióról (EU), hanem az, hogy az unió kit ismer, kinek a szavára figyel oda” – állapította meg Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Magyarfenesen a kultúrházban, Tőkés László kampányrendezvényén. Tőkés László elmondta, nem maga számára, hanem az általa képviselt ügynek kér támogatást a szavazóktól, az Európai Unió ugyanis „Isten után a legmagasabb fóruma az erdélyi magyarságnak. ” Szilágyi Zsolt kampányfőnök azt hangsúlyozta, Tőkés Lászlónak fele annyi szavazatot kell összegyűjtenie, mint az RMDSZ-nek, ezért arra buzdított: aki biztos akar lenni abban, hogy nem marad brüsszeli képviselet nélkül az erdélyi magyarság, az szavazzon Tőkésre. Az RMDSZ jelöltjei egy időben járták a szórványt és a Székelyföldet. Winkler Gyula a szászvárosi református és evangélikus egyházközösségei közös istentiszteletén szólalt fel, a restitúció ügyében tett erőfeszítéseket említvén. Maroshévizen Frunda György a felújított, magyar tannyelvű Kemény János Líceumot és az újonnan megépített tornatermet látogatta meg. „Ha nem lennénk jelen a kormányban, nem tudtunk volna támogatást juttatni a magyarlakta településeknek. Azért van szükség az önök támogatására, hogy ezt a munkát folytathassuk” – hangsúlyozta. Markó Béla udvarhelyszéki településeken találkozott a választókkal. /Winkler a templomban, Tőkés a kultúrházban kampányolt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

Mind a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, mind az Erdélyi Unitárius Egyház a szabad lelkiismeretük szerinti szavazásra buzdította híveit, ennek ellenére november 19-én Tőkés László független EP-képviselőjelölt egy református, majd egy unitárius templomban kampányolt Háromszéken. Az ÚMSZ birtokába került bizalmas, február 23-án született körlevél szerint Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület /EREK/ püspöke azt „ajánlotta” lelkészeinek, gyűjtsenek aláírásokat Tőkésnek. Pap Géza püspöknek a Tőkés László melletti aktív kiállásra való buzdítása nem váltott ki egyértelmű tetszést az egyházkerület lelkészei részéről. 61 lelkipásztor ugyanis közös állásfoglalást adott ki. Az aláírók tiltakoznak az ellen, „hogy az egyházat bárki is eszközként használja politikai célok elérése érdekében”. Az EREK módosított álláspontján. A Pap Géza püspök és Tonk István főgondok által aláírt november 19-i körlevelében az egyház elnöksége „minden református egyháztagot és erdélyi magyart” szabad lelkiismerete alapján való választásra szólított fel. Az Erdélyi Unitárius Egyház elnökségének hivatalos álláspontja, hogy az egyháztagok szavazzanak lelkiismeretük szerint. Tőkés László püspök november 19-én Háromszéken találkozott szimpatizánsaival: Baróton és Kézdivásárhelyen népgyűlésen vett részt, majd Kovásznán és Sepsiszentgyörgy református, illetve unitárius templomában találkozott híveivel. A püspök kíséretében Kovásznára látogató, és beszédet is mondó Orbán Viktor Fidesz-elnök kifejtette: olyan emberre kell leadni a voksot, aki érzi is, amit mond, és aki bebizonyította, hogy kiáll azért, amit megígér. A püspök stábjával együtt érkezett Kovásznára Németh Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, Toró Tibor RMDSZ-szenátor és Antal Árpád András RMDSZ-képviselő is. /Mihály László: Kampány a szószékről. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

„Tőkés Lászlón kívül nincs még egy olyan ember a Kárpát-medencében – beleértve Kis-Magyarországot is –, aki e térség magyarságának egységét tudná képviselni” – jelentette ki november 19-én Baróton Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. A volt magyarországi miniszterelnök elkísérte a november 25-i európai parlamenti választásokon független jelöltként induló református püspököt kampányzáró körútjára. Ennek első állomása a székelyföldi Barót volt. Délután Kovásznára mentek, majd Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön találkoztak a helyi lakosokkal. Orbán Viktorral a Székelyföldre érkezett Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, velük együtt részt vesz a körúton Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), valamint Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke is. Baróton kétezer ember fogadta nagy ovációval és az Erdővidék népi táncegyüttes műsorával Tőkést és Orbánt. Az Erdővidékre először látogató Orbán Viktor megállapította: sohasem értette, hogy miért támadják őt azért, mert Tőkés mellett áll. „Miért kell félni Tőkés Lászlótól?” – tette fel a kérdést a hallgatóságnak. Valószínűleg nem is a püspöktől félnek ellenfelei, hanem attól, amit képvisel. „Az autonómia ügyéről van szó” – mondta. Szerinte ugyanis vannak, akik a kampány közeledtével azonnal az autonómia híveivé válnak, de amikor cselekedni kellene, nagy hirtelen ölükbe esik a kezük. Tőkés László kiemelte: Orbán Viktor volt az a vezető, aki évtizedek megalázottsága után visszaadta a hitet a romániai magyaroknak. Tőkés visszautasította azokat a támadásokat, amelyeket Orbán Viktor ellen intéznek „egyes fejüket vesztett és a földet talpuk alól kicsúszni érző, magyar nemzetiségű román vezetők”, és azt mondta: „A hallgatás falait ledöntöttük, most a hazugság falával állunk szemben, de nem hátrálhatunk meg”. /Orbán: Tőkés a magyarságot képviseli. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

Az „autonómia” fogalom kezd egyfajta varázsszóvá válni, amely egy csapásra minden problémát megold, olvasható Ruth Lapidoth izraeli politológusnak autonómiaformákkal foglalkozó tanulmányában. Lapidoth szerint az autonómia az etnikai feszültségek csökkentésének eszköze, mely az önrendelkezési jogon alapul. Azonban az önrendelkezési jog jogilag nem pontosan meghatározott. A romániai választási kampány magyar közéletben a szemben álló felek valóban varázsszóként ejtik ki az autonómiát. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök csak higgadtságra intett, nem azt mondta, hogy ártana az erdélyi magyarságnak az autonómia, magyarázta Salamon főszerkesztő. Szerinte ez a magyar nemzetpolitikában bekövetkezett fordulat, nem úgy, ahogyan Németh Zsolt gondolja, hanem mert a fogalmak tisztázása valóban történelmi fordulat lenne. /Salamon Márton László: Imamalom. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Egyértelműen az erdélyi magyarság közös győzelméről van szó – mondta az MTI-nek Tőkés László, aki javasolni fogja az RMDSZ-nek, hogy már a jövő héten üljenek közös asztalhoz a romániai magyarság közös jövőjének megtárgyalására. Bebizonyosodott, hogy tizennyolc év alatt nagykorúvá vált ez az erdélyi közösség, amely ezen a választáson európai módon vizsgázott, élt a demokratikus versenyhelyzet adta lehetőséggel – mondta a püspök. Nem vált be, hogy az úgynevezett egység megbontása kudarcot fog eredményezni. Tőkés gratulált az RMDSZ-nek is, amely szerinte nagy mértékben átvette azokat a nemzeti stratégiai alapértékeket, amelyeket a Tőkést támogató erők is belefoglaltak programjukba. „Ez a demokrácia győzelme a magyar politikában, gyökeresen megváltoztatja a romániai magyar politikai és közéletet, új fejezet kezdődik” – hangoztatta Tőkés László. „Győzött a nemzeti önbecsülés a politikai kicsinyhitűség felett, ami nyomasztóan kísérte végig a kampányt a határ mindkét oldalán. Gratulálunk az újonnan megválasztott EP-képviselőknek, akiknek feladata lesz, hogy megteremtsék az önálló erdélyi magyar külpolitikát” – nyilatkozta Németh Zsolt /Fidesz/ képviselő. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára komoly eredménynek tartja, hogy az RMDSZ és Tőkés László egyaránt átlépte a bejutáshoz szükséges küszöböt. /Tőkés: Nagykorúvá vált az erdélyi magyarság! = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

A magyar kormány és két magyarországi ellenzéki alakulat, a Fidesz és az MDF képviselője az Országgyűlés november 26-i ülésén napirend előtt gratulált a romániai választáson mandátumot nyert új magyar európai parlamenti (EP) képviselőknek. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke szerint az EP-választáson a nemzeti önbecsülés győzött a kishitűség és az ehhez kapcsolódó széles körű vádaskodás felett. Kóka János, a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) elnöke elmondta: a párt EP-delegációja kész folytatni és megerősíteni az eddig kialakult eredményes együttműködést az RMDSZ európai parlamenti képviselőivel, rámutatva: „egyedül az RMDSZ józan és kiegyensúlyozott politikája hozott eddig sikereket a romániai magyarok számára”. /Nagy B. István: Magyarországi üdvözlet. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

Székelyudvarhely egyik legfájóbb pontja még mindig a Cserehát, ahol a hatalmas épületben immáron tíz éve a fogyatékos gyerekek helyett román görög katolikus apácák élnek. A történetnek nincs vége: december 5-én újabb tárgyalásra kerül sor. Hegyi Sándor református tiszteletes szerint, aki idén tizedik alkalommal szervez Csereháti Napokat, kemény átjátszás történt, Szász Jenő polgármester szerint az épület még mindig eszköz a román nacionalisták kezében. Székelyudvarhely önkormányzata 1993-ban bérbe adott az akkor még lakatlan Csereháton a svájci Basel Hilft segélyezésekkel foglalkozó alapítványnak egy jókora területet, melyre a környékbeli fogyatékos gyerekeknek kisegítő iskola építését tervezték. Ferenczy Ferenc, a város akkori polgármestere 1994-ben találkozott Cyrill Bürgellel, a Basel Hilft képviselőjével, aki a Szeplőtelen Szív Kongregáció, vagyis egy görög katolikus apácarend nővérének társaságában érkezett. Tíz nap múlva levelet kapott a polgármester, amelyben Bürgel közölte: nem fogyatékos otthon, hanem a kongregáció épülete lesz a csereháti ingatlan. A város és vezetése rádöbbent: tenni kell valamit, ha nem, elveszítik a csereháti épületet. Ferenczy számtalanszor Svájcba utazott, a városi tanács pedig arról döntött, hogy egyoldalúan felbontják a szerződést az alapítvánnyal. 1996-ban a csereháti ügy miatt Ferenczy elveszítette a választásokat, közben számos kormányváltás is történt, mindegyik a maga során igazított egyet a történeten, de végső megoldás nem született. A csereháti probléma 1997-ben, vagyis tíz évvel ezelőtt csúcsosodott. Májusban az apácák igyekeztek beköltözni az épületbe, az udvarhelyi tiltakozók viszont megakadályozták a jogtalan birtokbavételt. Azután 1997 decemberében, Remus Opris kormányfőtitkár látogatását kihasználva, kétnapos „ostrom” után, kilencedikén kommandósok segítségével bevették az épületet. Pert per követett, a városi tanács Csereháti Bizottságot alakított, Szász Jenő új polgármester pedig abban bízott, hogy a magyar-román csúcstárgyalások eredményhez vezetnek. Az Udvarhelyi Híradó 2000. május 23-án „Miénk lesz a csereháti iskola” címmel azt írta, hogy Szász Jenőt Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára arról biztosította, hogy megvan az udvarhelyiek számára a visszavásárláshoz szükséges pénzösszeg. Szász utólag úgy érvelt, ha 2002-ben a Fidesz nyeri a választásokat, akkor a pénzt is megkapják. Ezután a csereháti ügy javarészt a tárgyalótermekben folytatódott. Udvarhelyt Eckstein-Kovács Péter, Hajdú Gábor és Kincses Előd ügyvédek képviselték a különböző perekben. Elmondta, még mindig az a per van folyamatban, amelyet Eckstein-Kovács Péter kezdett el, majd miután kisebbségi miniszter lett, ő vette át. Ebben a székelyudvarhelyi tanács megtámadta a koncessziós szerződést, amit az Aris Industrie-val kötött, és megtámadta az ajándékozási szerződést is. Jelenleg sincs a hatalmas épület teljesen belakva. Mindössze tizenegy apáca tevékenykedik benne, többek között egy óvodát működtetnek. Az épületben a román Marin Preda Líceum bentlakása is helyet kapott. Hegyi Sándor református lelkész azt fájlalja, hogy az udvarhelyiek közömbösek lettek a közügyek iránt, így a csereháti eseményeket is lassan elfelejtik. /Máthé László Ferenc: Tíz éve költöztek be az apácák a Cserehátra. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 30./

Az idén esedékes önkormányzati és parlamenti választások erdélyi vonatkozásairól, nemzetpolitikai kérdésekről tárgyalt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Szász Jenővel, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökével és Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetőjével február 1-jén Budapesten. A találkozó után Szász Jenő hangsúlyozta: a romániai önkormányzati választásokon kell a versenyhelyzet, de amíg a magyarság számára fennáll az ötszázalékos választási küszöb, az rákényszerít minden politikai felet, hogy párbeszéd útján alakítsa ki a romániai magyarság parlamenti képviseletét. A Fidesz részéről a tárgyaláson részt vevő Németh Zsolt elmondta: a Fidesz, az EMNT és az MPP delegációja a magyar nemzetpolitika helyzetét tekintette át. A határokon átívelő nemzetegyesítés folyamatát akarjuk segíteni, ehhez keresünk partnereket – jegyezte meg. A külügyi bizottság elnöke központi kérdésnek nevezte a MÁÉRT újraindítását és Székelyföld területi autonómiájának ügyét pártja Erdély- és Románia-politikájában. Ha a határon túli magyarok számára van létjogosultsága a területi autonómiának, akkor Erdély esetében ezt Magyarországnak hosszú távon támogatnia kell – jelentette ki Németh Zsolt. /Ferencz Csaba: Támogatni kell az autonómiát (Magyar–magyar párbeszéd). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 2./ Olyasmit tudtunk kiharcolni, sajnos az RMDSZ akaratával ellentétesen, amit Magyarországon 1989-ben már elértek – fogalmazott Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester. A Fidesz nem egy pártot vagy személyiséget támogat, hanem világos nemzetpolitikai elvek alapján tárgyal. A határokon átívelő nemzetegyesítés folyamatát akarjuk segíteni, ehhez keresünk partnereket – jegyezte meg Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke. /Egyeztetés Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 2./

Sike Lajos újságíró keményen elítélte Németh Zsolt képviselőt és Orbán Viktort, a Fidesz elnökét, akik a nemzetegyesítést hangoztatják, közben Tőkés László EP-képviselővel és Szász Jenővel, az MPP elnökével találkoztak „az erdélyi magyarság megosztásának ürügyén” – írta. Az újságíró szerint az erdélyi magyarok kétharmada másként érez, ők nem kellenek ezeknek a magyarországi politikusoknak, szóba sem állnak velük. Az újságíró kifejtette: „blöff, olcsó propaganda úgy beszélni nemzetegyesítésről, hogy politikai érdekből másokról, esetünkben a többségről nem veszünk tudomást”. /Sike Lajos: Nemzetrész(let)ek. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), febr. 21./

Ettől az évtől a Magyar Ifjúsági Tanácsra (MIT) bízzák a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor néven közismert, hagyományos tusnádfürdői rendezvény szervezését. A Tusványos szervezési feladatkörét nyolc éve vállaló ErGo Egyesület elnöke, Ilyés Szabolcs úgy nyilatkozott, hogy az általuk felvázolt programkoncepcióval kapcsolatos nézeteltérések miatt nem kíván a továbbiakban szerepet vállalni az ifjúsági rendezvény szervezésében. Toró T. Tibor képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke szerint bővíteni kell a szervezők körét. Nem akarták lecserélni az ErGo Egyesületet, csupán azt szerették volna, ha a MIT-tel együtt végzik a szervezési munkát. A feladat megosztásától azonban mind a MIT, mind az ErGo képviselői ódzkodtak. Többen kifogásolták, hogy az eddigi szervező ErGo Egyesület az elmúlt években túlzottan liberális szemléletmódot képviselt. Ilyés Szabolcs, az ErGo Egyesület ügyvezető igazgatója cáfolta, hogy a szervezőváltásnak a Tőkés-kampányhoz is köze volna. „Mi nem plakátoltunk ugyan, de aláírásokat mi is gyűjtöttünk, ezzel tehát nem lehet gond” – jegyezte meg Ilyés. Tizennyolc évvel ezelőtt Németh Zsolt, Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt ötlete alapján szervezték meg az első nyári szabadegyetemet a Kovászna megyei Bálványosfürdőn. Németh Zsolt és Orbán Viktor mellett az évek során olyan neves romániai és magyarországi személyiségek szerepeltek, mint Emil Constantinescu, Mádl Ferenc, Adrian Nastase, Martonyi János, Markó Béla, Smaranda Enache és Adrian Severin. A nyolcadik szabadegyetem fordulópontot jelentett: helyszínt váltott a tábor. Már nem a nehezen megközelíthető bálványosfürdői kempingbe, hanem Tusnádfürdőn várták a résztvevőket. Ekkor kapta a „Tusványos” ragadványnevet. /Gazda Árpád, Gyergyai Csaba: Ki viseli a rövidnadrágot? = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./

Irodát nyitott március 7-én Budapesten Tőkés László, független romániai magyar európai parlamenti (EP) képviselő. A sajtótájékoztatón jelen volt Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes elnöke és Erdélyi Géza, a szlovákiai református egyház püspöke is. Tőkés László elmondta: a magyarság ügyét immár három helyen, a budapesti mellett a már korábban megnyitott brüsszeli és sepsiszentgyörgyi irodában is képviseli. Hozzátette: a brüsszeli iroda az erdélyi magyarság nemzetközi képviseletet, a budapesti a nemzeti képviseletet hivatott szolgálni. Március 15-én Nagyváradon is irodát nyit Tőkés László. A budapesti iroda a határok feletti nemzetegyesítés szellemében jött létre, amelynek fontos állomása volt a státustörvény és a kettős állampolgárság ügye, amelyek a nemzetpolgárságot jelenítik meg. Ugyanebbe a körbe tartozik a korábban létezett Magyar Állandó Értekezlet (Máért) és az utóbbi időben a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) – fogalmazott Tőkés László. /Tőkés László EP-képviseleti irodát nyitott Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./ ,,A magyar nemzetpolitika kapcsán a történelmi mélypont közelében vagyunk” ― fogalmazott Németh Zsolt. Szerinte a magyarságpolitika elmúlt húsz évében a ,,háttéralkukra épülő nemzetstratégia” volt az általános, és ez ,,szemmel láthatóan nem hozott eredményt”.,,Paradigmaváltásra van szükség a magyar nemzetpolitikában és ennek nagyon fontos összetevője, hogy nemzetköziesíteni kell a határon túli, a külhoni magyarok problémáit” ― mondta Németh Zsolt, aki tarthatatlannak nevezte, hogy a világban magyarázni kelljen, van magyar ügy. /Tőkés László EP-képviseleti irodát nyitott Budapesten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8./

Precedenst jelenthet a koszovói szerbeknek nyújtott esetleges autonómia a határon túli magyaroknak – mondta Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke Budapesten. A nemzetközi közösség részvétele a koszovói autonómia megteremtésében olyan precedenst teremthet, amely összhangban van azzal, hogy a kisebbségi jogok az emberi jogok részét, egyben a nemzetközi együttműködés tárgyát képezik – jelentette ki Izsák Balázs, miután Németh Zsolttal, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes elnökével tárgyalt. „Nem a független Koszovó ügye, hanem a mitrovicai és a többi szerb közösségnek biztosítandó autonómia lehet precedensértékű. A nemzetközi közösség széles körű autonómiát kényszerít ki a Balkánon, és ez a székelyek számára, a többi határon túli magyar számára nagyon jó hír” – fogalmazott Németh Zsolt. A kisebbségi jogok védelmének rendszere ráépülhet a lisszaboni szerződésben foglaltakra. Valami mozog az Európai Unióban, de tagadhatatlan, hogy jelenleg a tagállamok rendelkeznek az autonómiákról – tette hozzá Németh Zsolt. /Az SZNT elnöke szerint. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 21./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs Marosvásárhelyen kijelentette, azt szeretnék, ha az Európa Tanács (ET) „foglalkozna a Székelyföld helyzetével”, és ilyen vonatkozásban határozatot fogadna el. A romániai helyhatósági választásokkal kapcsolatban elmondta: az SZNT nem politizál, az SZNT „értékeket, elveket” fogalmaz meg, és azokat a jelölteket támogatja, akik vállalják az autonómia-törekvéseket. Izsák Balázs a múlt héten Markus Meckellel, a Bundestag külügyi bizottságának tagjával és Németh Zsolttal, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökével folytatott megbeszélést, illetve Budapesten részt vett a Kárpát-medencei Autonómia Tanács /KMAT/ ülésén. Az elnök a legfontosabbnak a KMAT azon határozatát nevezte, amellyel a Székely Nemzeti Tanács törekvéseit egyhangúlag támogatják a határon túli magyar szervezetek. Az SZNT az Európa Tanácsban is szeretné elérni, hogy egy Székelyföldre vonatkozó határozat szülessen, ehhez egy kisebbségi biztos kinevezését kezdeményezte, akinek jelentését az ET napirendre tűzné. A Népújság kérdésére, hogy kit támogatnak a polgármesteri tisztségre Marosvásárhelyen a júniusi helyhatósági választásokon, Izsák Balázs kijelentette: „Nem veszünk részt a politikában. A helyhatósági választásokra is csak olyan mértékben készülünk, hogy bizonyos elveket megfogalmaztunk. A jelölteknek vállalniuk kell az autonómia- törekvéseket, reméljük, ha polgármesterek lesznek, kiírják majd az autonómia-referendumokat, fölvállalják a székely jelképek használatát”. /Antalfi Imola: Az Európa Tanács támogatására számít az SZNT. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./

Leleplezték Wass Albert erdélyi magyar író és költő közadakozásból készült mellszobrát, Sárossy Tibor faszobrász munkáját április 11-én Budapesten, a csepeli, királyerdei Szeplőtelen Szív katolikus templom kertjében. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke felidézte, hogy Wass Albert – akit 1946-ban háborús bűnösként halálra ítélt a román népbíróság – azonosult az erdélyi magyarság helyzetével, és éppen az erdélyi magyarság kérdése az oka annak a meghurcoltatásnak. Toró T. Tibor képviselő úgy vélekedett, Wass Albert méltó arra, hogy szobra legyen, és reményét fejezte ki, hogy hamarosan köztéren is helyet kaphat az emlékműve. /Wass Albert-szobrot avattak Csepelen. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 15./

Értetlenül állok Markó Bélának Fidesz-ellenes megnyilvánulásai előtt, mint ahogy Tőkés László független EP-jelölt kampánya idején is értetlenséggel fogadtam azt a pártunk ellen intézett támadást, amire az RMDSZ elnöke ragadtatta magát – nyilatkozta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke. A politikus Markó azon kijelentését kommentálta, miszerint a magyarországi pártoknak nem lenne szabad befolyásolniuk az itteni választókat. – A Fidesz nem pártokat és nem személyeket támogat, hanem értékeket, programokat. Erről szólt az elmúlt 20 évünk, most is így viszonyulunk az erdélyi politikához. Bízom abban, hogy az erdélyi magyar politika rendezni tudja azokat a belső szervezeti és személyi problémákat, amelyekkel küszködik. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy az erdélyi magyar politika eredményesen tudja ennek a közösségnek hosszú távú érdekeit képviselni – nyilatkozta a fideszes politikus. /Nem pártokat, hanem értékeket támogat a Fidesz. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Kicsinyek bizonyult Nagyváradon a református püspöki palota terme azon május 23-án tartott fórumon, melyen a többpártrendszer fontosságáról és az erdélyi magyar társadalom problémáiról beszéltek. A meghívott vendégek, Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnökei, utóbbi egyben RMDSZ-es parlamenti képviselő, próbálták elemezni a romániai magyarság helyzetét. A rendezvény házigazdája Orbán Mihály, a Magyar Polgári Párt (MPP) országos alelnöke, megköszönte a közönségnek, hogy segítették a nemrég bejegyzett párt munkáját. Aki az MPP-re szavaz, az az erdélyi magyar érdekekre szavaz, sommázott Toró Tibor. A politikai képviselet monopólium-korszaka véget ért, jelentette ki Szilágyi Zsolt. Tőkés László érthetetlennek nevezte az RMDSZ és Markó Béla szövetségi elnök „demokráciaiszonyát”. Markó ugyanis – miután Budapesten Gyurcsány Ferenc szocialista miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokat – határozottan elítélte, hogy az erdélyi politikusokat anyaországiak támogassák. Markóék szerint az nem baj, ha az RMDSZ-t a Gyurcsány-kormány támogatja vagy ha Európa más pártszövetségeitől, sőt magától a román államtól kap támogatást és a román állami költségvetésből kampányol, de az elítélendő, ha Orbán Viktor Fidesz-elnök részt vesz az MPP rendezvényein. Véget kell vetni annak, hogy a nemzetérdekek ellen munkálkodó politikusok a magyarság álcája alatt visszahúzzák az erdélyi közösséget! – jelentette ki. Németh Zsolt rámutatott, a Fidesz – Magyar Polgári Párt nem politikai pártokat akar támogatni, hanem a magyar nemzetet, határoktól és érdekeltségektől függetlenül. /Szőke Mária: A Fidesz nem politikai pártokat akar támogatni, hanem a magyar nemzetet. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 24./

Sírokat takarított május 23-án Németh Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője és Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő a Házsongárdi temetőben. A két politikus, és a temető-látogatást kezdeményező Magyar Polgári Párt Kolozs megyei szervezete a műemlék-jellegű sírkert jelentőségére akarta felhívni így a figyelmet. A Házsongárdi temető válságos állapotának rendezése kiemelt helyen szerepel az MPP Kolozs megyei szervezetének programjában. Németh Zsolt megkereste egyik őse, Kriza János unitárius püspök, balladagyűjtő sírját is. /Séta a Házsongárdi temetőben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Új arculattal jelentkezik idén július 15–20. között a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Már a rendezvény címe (Tusványos 2008. Más kép.) is ezt sejteti. Az egyik szervező, a Magyar Ifjúsági Tanács nevében Sándor Krisztina elmondta: a régi célt, a magyar–román és a magyar–magyar párbeszédet a „felfrissülés” jegyében igyekeznek megvalósítani. Toró T. Tibor parlamenti képviselő, a bálványosi folyamat egyik meghatározó alakja szerint továbbra is maximális nyitottságot kívánnak biztosítani az értékrendek párbeszédének. Olyan kérdések kerülnek majd terítékre, mint a magyar és román EU-integráció, biztonságpolitikai kérdések, az erdélyi magyarok helyzete két választás között, emberi jogok és kisebbségvédelem Európában, energiapolitika stb. Nagy érdeklődésre számíthat a többi sátor is (EFES, Médiaműhely, Jakabffy műhely, MISZSZ, Corvina, MIT, Sapientia-PKE, Metrion művész-sátor, Csángó falu, Keskeny út ökuménikus fesztiválmisszió, borsátor, sportcsarnoki színházi előadások és filmvetítések, sportprogramok). Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a szabadegyetem másik főszervezője bejelentette: a bálványosi folyamatot a felfrissülésre való képesség jellemzi. /Ö. I. B. Tusványos 2008 – Más kép. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Május 25-én Székelyudvarhelyen több mint ötezer ember, árpádsávos zászlók és „orbánok” (Orbán Árpád polgármesterjelölt és Orbán Balázs ügyvezető elnök) fogadták Orbán Viktort a Magyar Polgári Párt (MPP) kampányrendezvényén, miután a Fidesz elnöke Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában is kampányolt az MPP székelyföldi jelöltjei mellett. Orbán Viktor Szász Jenővel, az MPP elnökével millenniumi emlékművet avatott fel a város főterén. Értesülések szerint Orbán Viktor csak hosszas unszolásra tett eleget Szász Jenő meghívásának. „Nem örülünk, hogy Orbán Viktor kampány idején fejti ki álláspontját. Ám bármikor szívesen látjuk Székelyföldön, mert tudjuk, hogy értünk dobog szíve” – fogalmazott Bunta Levente, az RMDSZ polgármesterjelöltje Orbán Viktor székelyudvarhelyi látogatása kapcsán. Bunta furcsállotta azokat a kijelentéseket, miszerint az MPP a Fidesszel és Orbán Viktorral, az RMDSZ pedig az MSZP-vel és Gyurcsány Ferenccel egyenlő. „A szövetség az egész erdélyi magyarság ernyőszervezeteként alakult a baltól a jobbig és vissza, mindenkinek helye van benne” – mondta Bunta. Orbán Viktornak kellett emlékeztetnie Ráduly Róbert csíkszeredai polgármestert, az RMDSZ polgármesterjelöltjét arra, hogy az éppen dúló választási kampány „levon a díjátadások értékéből”. Ráduly Pro Urbe-díjat ajánlott fel az RMDSZ ellenében a Magyar Polgári Párt székelyföldi jelöltjeinek kampányoló Orbánnak, az indoklás szerint „a határon túli magyarság jövőjét hosszú távon meghatározó intézkedéseiért, a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozásával szerzett elévülhetetlen érdemeiért”. Orbán Viktor jelezte, a most visszautasított díjat szívesen átveszi egy későbbi időpontban, például a tusványosi nyári szabadegyetemen. Orbán Csíkszeredában részt vett az Egyház, közösségépítés, autonómia című konferencián, Szász Jenő, Papp Előd MPP-s polgármesterjelölt és Izsák Balázs SZNT-elnök oldalán. Orbán kifejtette, az RMDSZ mint ernyőszervezet jó elképzelésnek indult, azonban „ennek a fajta régi egységnek a korszaka lejárt, kimerültek a tartalékai, és az egység felbomlott. Onnan lehet ezt tudni, hogy nem volt képes integrálni olyan személyiségeket, mint Tőkés László, nem tudott befogadni olyan gondolatokat, mint autonómia, nem tudott kellő barátsággal viszonyulni az újonnan megalakult MPP-hez”. „Csak egy erős, sikeres és gazdag anyaország biztosíthatja, hogy a Kárpát-medencei magyarság egésze is sikeres legyen” – fejtette ki a magyarországi politikus Sepsiszentgyörgyön. „Nem értem, hogy egy ilyen tehetséges költőnek, mint Markó Béla RMDSZ-elnök, hogyan lehet ekkora demokráciaiszonya” – jegyezte meg Tőkés László a május 23-án Nagyváradon tartott polgári fórumon, amelyen a résztvevők a romániai magyar többpártrendszer hatásait elemezték. Tőkés szerint az RMDSZ élvezi a Gyurcsány-kormány támogatását, „álságos módon elítéli” Orbán Viktor részvételét az MPP rendezvényein. A találkozón jelen lévő Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke kijelentette, hogy a Fideszt a magyar–magyar kapcsolatok alakításában soha sem pártpolitika, hanem a nemzetstratégiában való gondolkodás vezérelte. /(D. Mészáros Elek): Kis Orbánok közt Viktor. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

A Házsongárdi temető nemzeti vagyonná való nyilvánításáért emelt szót május 23-án, kolozsvári látogatása során Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, felhívást intézve a helyi és bukaresti, illetve a magyarországi hatóságokhoz, hogy támogassák a Magyar Polgári Párt (MPP) erre vonatkozó tervezetét. Németh Zsolt az MPP meghívására érkezett a Házsongárdba, ahol leromlott állagú műemlék sírokat tekintett meg, illetve segített azok letakarításában. „A Házsongárdi temető állapota egyre elkeserítőbb, a városvezetés nem szentel elegendő figyelmet rá, akciónkkal erre próbáljuk felhívni a figyelmet” – közölte Gergely Balázs, az MPP kolozsvári elnöke. Az 1585-ben megnyitott Házsongárdi temető Európa egyik legrégebbi jelenleg is működő temetkezőhelye, amelyet az itt nyugvó jeles személyiségek miatt Erdélyi Panteonként is emlegetnek. Elmondta, ebben a temetőben nyugszik egyik felmenője, a néprajzos munkásságáról és balladagyűjtéséről ismert Kriza János. Arról is beszámolt, hogy 1985-ben titokban itt találkozott a kommunizmusellenességéről ismert Szőcs Géza költővel, akitől illegális dokumentumokat vett át, és vitt Magyarországra. Németh Zsolt erdélyi kampánykörútja keretében Nagyváradon részt vett az MPP szervezte Erdélyi magyar többpártrendszer és nemzetpolitika című fórumon. „Mi nem személyeket, pártokat, hanem hiteles programokat támogatunk” – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök azon kijelentéseire reagálva, miszerint nem tesz jót az erdélyi magyar közéletnek, hogy a fideszes politikusok beleavatkoznak a kampányba. Felszólalásában a területi autonómia fontosságára hívta fel a figyelmet. /Óvnák a Házsongárdot. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./

Jó eredményeket ért el a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a vasárnapi helyhatósági választásokon, ugyanakkor Székelyföldön a Magyar Polgári Párt (MPP) hangsúlyos jelenlétével kell számolnia az önkormányzati testületekben. Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen a helyi tanácsot az RMDSZ uralja, Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön a testület MPP-többségű lesz. Nagyváradon Bíró Rozália RMDSZ-es polgármesterjelölt arról panaszkodott, hogy az MPP által elvitt voksok miatt sem ő maga nem került be a második fordulóba, sem pedig a szintén RMDSZ-es Kiss Sándor nem nyerte el a megyei tanácselnöki tisztséget. Hasonló helyzet állott elő Kolozs megyében. Gémesi Ferenc, a MeH nemzetpolitikai ügyekben illetékes szakállamtitkára szerint a romániai voksolás is azt bizonyította: csődpolitika az az elképzelés, hogy a magyar belpolitikát és pártpolitikát exportálni lehet határon túli magyar közegbe. Az eredmények igazolják magyar kormány mérsékelt, a beavatkozástól tartózkodó nemzetpolitikájának helyességét, fejtette ki Gémesi. Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője szerint a romániai és szerbiai választások után kijelenthető: Erdélyben és a Vajdaságban egyaránt vesztett Orbán Viktor. Tabajdi véleménye: ha ez a magyar-magyar szembenállás nem enyhül, „ősszel megvalósul Traian Basescu román elnök célja, aki Orbán hathatós segítségével eléri majd, hogy a bukaresti parlamentben eljelentéktelenedik az erdélyi magyarságnak képviselete. Ami tragikus lenne. ”Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke leszögezte, az eddigi eredmények alapján úgy tetszik, hogy a magyar szervezetek képviselői megőrizték, sőt megerősítették a pozícióikat az önkormányzatokban. /Tibori Szabó Zoltán: RMDSZ-sikerek a testvérharcban. = Népszabadság (Budapest), jún. 3./

Autonómiatörekvéseik támogatását kérték a vajdasági magyarok képviselői Budapesten az Országgyűlés június 3-án tartott szakbizottsági ülésén, ahol a testület a szerbiai helyzet értékeléséről hallgatta meg a korábban választási koalícióba tömörült magyar szervezetek vezetőit. Az ülésen a bizottság formálisan nem nyilvánította ki támogatását, de a meghallgatást követően Németh Zsolt, a testület fideszes elnöke és Szabó Vilmos szocialista alelnök is úgy nyilatkozott: nyitottak a vajdasági magyarok kérésére. A vajdasági magyar koalíció 5–7 parlamenti helyre számított, de csak négyet sikerült megnyernie. Németh Zsolt sikernek mondta, hogy a három párt összefogásával meg tudták őrizni a magyarság politikai képviseletét Szerbiában. /Támogatást kérnek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

Ősszel kerülhet az Országgyűlés elé a nemzeti együttműködésről szóló törvény, amelynek normaszövegét előzetesen egyeztetik a parlamenti frakciókkal is – hangzott el a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) állandó bizottságának plenáris ülése után tartott sajtótájékoztatón június 18-án, Budapesten. Szili Katalin házelnök fontosnak tartja azt is, hogy a testület elfogadta a határokon átnyúló fejlesztésekről szóló előterjesztést. Kovács Tibor, az állandó bizottság MSZP-s elnöke hangsúlyozta: a határokon átnyúló fejlesztésekről a szomszédos országokkal is egyeztetni fognak. Németh Zsolt (Fidesz) hozzátette: fontos, hogy a határtérségben javuljon a vízi-, a közúti- és a tömegközlekedés a szomszédos országok és Magyarország között. A KMKF ülésén a meghívottak megismerhették a kormány schengeni vízummal kapcsolatos könnyítési javaslatát. Németh Zsolt szerint mindenképpen könnyebbséget jelent majd, hogy a határon túli legitim szervezetek meghívólevelet adhatnak ki azoknak, akik Magyarországra szeretnének utazni. Szili Katalin közölte, levelet ír az ukrán parlamenti elnöknek, amelyben kéri, hogy módosítsanak azokon az elmúlt időszakban hozott döntéseken, amelyek gátolják a kisebbségi nyelv használatát. /Törvény készül a nemzeti együttműködésről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

Nagyon fontos lenne, hogy politikai határokra való tekintet nélkül jöjjön létre az egységes magyar nemzetpolitika – jelentette ki Révkomáromban Németh Zsolt. Az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke a Duna menti városban zajló háromnapos rendezvénysorozat, a Határtalan fesztivál vendégszónokaként beszélt a fórum fiatal résztvevőihez. A fesztivált a magyarországi Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány felvidéki magyar ifjúsági szervezetekkel együtt rendezte, hogy újjáélessze a felvidéki magyar fiatalok egykori, 2001-ben abbamaradt magyar nyári szabadegyetemének a hagyományát. Örvendetes, hogy Révkomáromban újraindulhatott a tusnádfürdőihez és más Kárpát-medencei magyar fórumokhoz hasonló hagyomány, amely egykor a Felvidéken, a csallóközi Madarászpusztán is elkezdődött, aztán 2001-ben sajnálatos módon abbamaradt – hangoztatta Németh Zsolt. /Határtalan fesztivál Révkomáromban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 28./

Nagyon fontos lenne, hogy politikai határokra való tekintet nélkül jöjjön létre az egységes magyar nemzetpolitika – jelentette ki június 27-én Révkomáromban Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke. Révkomáromban tartották a Határtalan Fesztivált, melyet a magyarországi Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány felvidéki magyar ifjúsági szervezetekkel együtt rendezett, hogy újjáélessze a felvidéki magyar fiatalok egykori, 2001-ben abbamaradt magyar nyári szabadegyetemének a hagyományát. „Örvendetes, hogy Révkomáromban újraindulhatott a tusnádfürdőihez és más Kárpát-medencei magyar fórumokhoz hasonló hagyomány, amely egykor a Felvidéken, a csallóközi Madarászpusztán is elkezdődött, aztán 2001-ben sajnálatos módon abbamaradt” – hangoztatta Németh Zsolt. /Határtalan Fesztivál Révkomáromban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 2./

Zuhogó esőben kezdődött július 16-án Tusványos, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem. Idén Tusványos „más kép/másképp”, hangsúlyozta a szervezők nevében Sándor Krisztina. Másképpen kellene csinálni több mindent több szempontból is, figyelmeztetett Németh Zsolt /Fidesz, parlamenti képviselő, az Országgyűlés külügyi elnöke/, hiszen Magyarországon válság van, Erdélyben továbbra sincs párbeszéd a két oldal között, pedig az igény mind erősebb és erősebb, a magyar-erdélyi magyar kapcsolatok pedig mindinkább egy anyós-férj viszonyra emlékeztetnek. Nem arról kellene beszélni, hogy ki nincs itt, hanem arról, aki eljött, hiszen ide eljöhet bárki, de nem kötelező, vélekedett Toró T. Tibor. A meghívott előadók, Navracsics Tibor (Fidesz), Cristian Pirvulescu (Asociatia Pro Democratia), Kovács István (Magyar Polgári Párt) moderálásával Románia és Magyarország perspektíváiról volt szó, az Európai Unió (EU) kontextusában. Navracsics Tibor szerint a jelenlegi belpolitikai képlet Magyarországot az európai verseny vesztesévé teheti. Meglátása szerint a jelenlegi kormányzó elit felelős, az ország érdekeit képtelen érvényesíteni az Európai Unió intézményrendszerében. Cristian Pirvulescu úgy látja, Romániának oda kell figyelnie arra, hogy az EU mind gazdasági, mind politikai értelemben a válság jeleit mutatja. A politikai elit erről nem vesz tudomást. Románia esetében az integráció a munkaerő tömeges elvándorlását okozta, ezt a veszteséget pedig képtelen feldolgozni. A probléma áthidalására az állam átfogó reformjára lenne szükség, de ebben ellenérdekelt a privilégiumait féltő elit. /Németh Zsolt: Erdélyben továbbra sincs párbeszéd. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./ „A szabadegyetem az, ahol a szabad emberek összegyűlnek, és nem arról beszélnek, amiről szabad, hanem arról, amiről akarnak” – foglalta össze a Tusványos szellemiségét Toró T. Tibor, az RMDSZ parlamenti képviselője. Szerinte Erdélyben létrejött a pluralizmus, bár a rendszerváltást nem sikerült végrehajtani. „Az RMDSZ vezetősége nem fogadta el a meghívást, ezentúl ez nem kell, hogy újságírói találgatások tárgya legyen – jelentette be Németh Zsolt. – Az RMDSZ nem kíván élni a lehetőséggel” – vonta le a következtetést. „Magyarország nem anyaország, hanem anyósország” – fogalmazott Németh Zsolt. /Horváth István: „Magyarország – anyósország” Tusványosról az idén is hazaüzent a Fidesz–MPP. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

Miért tartja Magyarországot az erdélyi magyarok anyósországának, kérdezte a Krónika Németh Zsolttól. A képviselő rámutatott, ma a bizalmatlanság a legegyértelműbb jellemzője Magyarország és a határon túli magyarság kapcsolatainak. Ennek kiváltója a 2004. december 5-i népszavazás volt. Ekkor a kormány kampányának az volt a célja, hogy a magyar társadalomban elhintse a határon túli magyarokkal szembeni félelmet. Ez a határon túli magyarokban kiábrándultságot ébresztett. A mai magyar kormány a partnerség helyett alárendeltségi viszonyt hozott létre a határon túli magyar szervezetekkel. A magyar kormány azon intézményeket sújtja, amelyeket politikailag megbízhatatlannak tart. Ide sorolja az Orbán-kormányhoz valamilyen módon köthető intézményeket. A Sapientia Egyetem ilyen. A megszorításokban is a politikai diszkrimináció érhető tetten. Mindezt látványosan kompenzálni fogja egy jövendőbeli Fidesz-kormány. /Gazda Árpád: Lesz pénz a Sapientiára. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./