Románia a nemzetközi normák betartását várja el a magyar állampolgársági törvény kapcsán
Románia a nemzetközi normák betartását várja el Magyarországtól a magyar állampolgársági törvény és a nemzeti összetartozásról szóló jogszabály alkalmazása kapcsán - derül ki a román külügyminisztérium pénteki közleményéből.
A dokumentum felidézi, hogy Teodor Baconschi román külügyminiszter Konstancán találkozott Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárral. Megbeszélésükön a román diplomácia vezetője a magyar parlament által elfogadott két jogszabály kapcsán kifejtette: Románia álláspontja szerint a törvények alkalmazásának összhangban kell lennie a hatályos nemzetközi normákkal és szabványokkal.
A román közlemény szerint Németh Zsolt arról biztosította Baconschit, hogy a magyar hatóságok tiszteletben tartják a nemzetközi jogot. Mindkét fél továbbra is nyitott arra, hogy szakértői szinten folytassa a konzultációt a technikai részletek tisztázása érdekében - olvasható a külügyi közleményben.
A megbeszélésen mindkét fél megerősítette szándékát, hogy ősszel megtartják a román-magyar együttes kormányülést. Baconschi pedig kijelentette, hogy Románia támogatja a jövő évi magyar EU-elnökség által kijelölt célkitűzéseket - olvasható a közleményben.
Krónika (Kolozsvár)

Közös magyar-román érdekek
Az Európai Unión belüli „közép-európai elnökségi staféta” – vagyis a jövő évi magyar és lengyel elnökség – nagy lendületet adhat a közép-európai új típusú együttműködés megteremtésének, segíthet a magyar és román közös érdekek érvényesítésében – mondta Németh Zsolt az MTI-nek tegnapi konstancai megbeszélései után.
A magyar külügyi államtitkár Teodor Baconschi külügyminiszterrel és Bogdan Mazuru külügyi államtitkárral is tárgyalt. A felek megegyeztek, hogy a két külügyminiszter még ebben a hónapban találkozik Bukarestben. A magyar és a román fél négy fő területen azonosította a közös érdekeket. Az első terület az energiabiztonságra, ezen belül pedig az energiaellátás diverzifikációjára vonatkozik.
Egyaránt hangsúlyozták elkötelezettségüket a Déli Áramlat vezetékrendszerének kiépítése mellett. A második területet az Európai Unió közösségi politikáinak a fenntartása jelenti, mindkét ország érdekelt a közös mezőgazdasági és kohéziós politika fenntartásában, különös tekintettel arra, hogy a magyar elnökség idején kezdődik a 2014–2020-as költségvetési időszak vitája.
A közös érdekek harmadik területét a külpolitikai kérdések képezik. Így mindkét ország vallja, hogy a NATO jelenti országaink és térségünk számára a biztonsági garanciát, s az amerikai jelenlét nélkülözhetetlen a külső biztonság szavatolása szempontjából. Ugyancsak fontos a „keleti partnerség”, így az Ukrajnához, Moldovához és a kaukázusi országokhoz fűződő viszony. A felek egyetértettek abban, hogy a kisebbségi politika Ukrajnában az elmúlt időszakban a magyar– román együttműködés egyik kiemelkedő területe volt.
Ukrajnában az elmúlt években durva támadásoknak voltak kitéve az ukrajnai magyarok és románok – emlékeztetett a magyar államtitkár, hozzáfűzve, emiatt Magyarország és Románia közös kisebbségpolitikai fellépésre kényszerült. Mindkét ország számára fontos a Nyugat-Balkán bekapcsolása az európai integráció folyamatába, ebben kiemelkedő szerepet tölthet be egy jól működő magyar–román– szerb háromoldalú együttműködés – állapították meg a tárgyalók.
A magyar és román közös érdekek negyedik területét a Duna-stratégia megvalósítása jelenti – mondta Németh Zsolt. Nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy Magyarország 2011 első felében, Lengyelország pedig a második félévben tölti be az EU elnöki tisztségét, vagyis egyfajta közép-európai elnökségi „staféta” várható. Ez a „középeurópai elnökségi év” nagy lendületet adhat a szerves közép-európai együttműködés megvalósításában – mondta Németh.
„Feltűnő volt számomra, hogy az állampolgársági kérdésben, illetve a Trianon-törvény kérdésében továbbra is az a visszafogottság jellemzi a román politikát, ami az elmúlt hetekben volt jellemző” – tette hozzá Németh Zsolt.
Borbély–Németh: elkezdik a kormányülés előkészítését
A konstancai Duna-csúcson Németh Zsolt kétoldalú tárgyalást folytatott Borbély László környezetvédelmi miniszterrel is. A két fél megegyezett abban, hogy mihamarabb el kell kezdeni a soron következő román-magyar közös kormányülést. „Nem vesztegethetjük az időt, az együttes kormányülés akkor lesz igazán hatékony, ha már most elkezdjük szervezni az eseményt, és ha rövidesen megállapodunk a tanácskozás legfontosabb témáiban” – fogalmazott az RMDSZ-es miniszter.
Új Magyar Szó (Bukarest),

Új minőségű kapcsolatok Romániával
Romániának a magyar nemzetpolitikai döntéseket illető megértő magatartását dicsérte Bukarestben Németh Zsolt. A külügyi államtitkár szerint az új magyar kormány érdemi közép-európai együttműködésre törekszik, amelyben Magyarországot és Romániát számtalan közös érdek fűzi össze.
A második Orbán-kormány beiktatása óta szerdán tartották az első román–magyar diplomáciai tárgyalásokat Bukarestben és Konstancán. Erre az adott alkalmat, hogy a Duna-stratégiában részt vevő 14 ország külügyminiszterei a fekete-tengeri kikötővárosban találkoztak. Németh Zsolt Bukarestben a magyar sajtó képviselői előtt azt hangsúlyozta, hogy az új magyar kormány érdemi közép-európai együttműködésre törekszik, s ebben Magyarországot és Romániát számtalan közös érdek fűzi össze. A külügyi államtitkár szerint Budapest nyitott a két ország új minőségű együttműködésére. Szerinte Közép-Európában új szemlélet van kialakulóban, s ezt jelzi az a szolidaritás is, amelyet egyrészt Románia tanúsított, amikor segítséget nyújtott a magyarországi árvízkárosultaknak, másrészt Budapest bizonyított, amikor a szlovákiai árvíz károsultjainak segítségére sietett. Az államtitkár hangsúlyozta: kormánya kiemelt feladatként tekint az érdemi közép-európai együttműködésre, s azt konkrét akciótervekkel, tartalommal kívánja megtölteni. „Ebbe a keretbe jól illeszkedik a Duna-stratégia” – mondta.
Németh Zsolt a kisebbségi kérdésről kijelentette, hogy az a jövőben fontos szerepet kap. Szerinte egyfajta nemzeti fordulatra van szükség a magyar nemzetpolitikában. Az elmúlt években Magyarország hidegen viszonyult a külhoni magyarokhoz. „Az új kormány ezért tartotta fontosnak már az első lépései között jelezni a külhoni magyarságnak, hogy nemzeti fordulat következik Magyarország és a határon túli magyarság viszonyában” – fűzte hozzá. Ezt erősíti a nemzeti összetartozás napjáról szóló törvény és a magyar állampolgárság könnyített megadásáról szóló jogszabály sürgős elfogadása is. „Nagyra értékeltük, hogy szomszédaink megértéssel fogadták ezeket a lépéseket. Románia élen járt ebben a megértő magatartásban” – jelentette ki az államtitkár. A román külügy korábban közölte: részletesen szeretne tájékozódni az állampolgársági törvényről. Román hírügynökségek szerint a bukaresti szenátus külügyi bizottsága a következő napokban határozatot kíván elfogadni a jogszabály román megítéléséről. A bukaresti diplomácia arra kíváncsi, hogy a magyar állampolgársági törvény megfelel-e a nemzetközi jog előírásainak.
Nem szűnnek meg a közös kormányülések
Folytatódnak a román–magyar együttes kormányülések – erről állapodott meg szerdán Bukarestben Markó Béla, a román kormány miniszterelnök-helyettese Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárral. A találkozón megegyeztek arról is, hogy elkezdik az ősszel esedékes közös munka előkészítését. Markó Bukarest és Budapest jövőbeni együttműködéséről tárgyalt Némethtel, és tájékoztatta a román kormány decentralizációs intézkedéseiről. Németh Zsolt kiemelte, hogy számtalan közös érdek köti össze a két országot, majd köszönetét fejezte ki a román állam által a magyarországi árvízkárosultaknak nyújtott segélyért. Kijelentette, hogy a magyar EU-s elnökség különösen jó alkalmat nyújt majd a magyar–román kapcsolatok elmélyítésére. Mindketten hangsúlyozták a két ország minél szorosabb együttműködésének fontosságát a Duna-stratégia vagy az energetika és az infrastrukturális fejlesztés területén. (MH)
Kristály Lehel
Magyar Hírlap

Duna-stratégia: konkrét projekteket szorgalmaznak
Tizennégy, a Duna-stratégiában érdekelt állam képviselője vett részt a napokban Konstancán zajló miniszteri szintű konferenciáján. Az Európai Bizottság ez év decemberéig terjeszti elő a Duna-stratégia akciótervét, amelyet előreláthatólag 2011-ben, Magyarország reményei szerint az első félévi magyar európai uniós elnökség idején fogadnak el. A Duna-stratégia általános célja, hogy erősítse a Duna menti régió kohézióját, és segítse a még nem EU-tag országok csatlakozását az integrációs folyamathoz.
A Duna-stratégia előkészítő folyamata olyan szakaszba érkezett, amikor már román–magyar közös projekteket lehet kidolgozni a folyó térségének élhetővé tétele érdekében – mondta pénteken az MTI-nek Borbély László környezetvédelmi miniszter, aki egyik fő szorgalmazója volt a stratégia kialakításának.
Elmondta: Magyarország most rendkívül fontos szerepet tölt be a Duna-stratégia végrehajtásában, hiszen ezt az együttműködési dokumentumot Magyarország jövő évi uniós elnöksége idején fogadják majd el. Borbély fontosnak tartja, hogy a két ország összehangolja környezetvédelmi projektjeit a Duna térségének élhetőbbé tétele érdekében.
Borbély László már korábbi megnyilatkozásaiban is kifejtette: Románia rendelkezik a leghosszabb Duna-szakasszal, itt van a Duna-delta és a Fekete-tenger, ahol össze kell kapcsolni a környezetvédelmi kérdéseket a turizmussal és egyéb kérdésekkel is. Szerinte az uniós Duna-stratégia azért fontos, mert összehangolja a Duna menti országok gazdasági, környezetvédelmi, területfejlesztési szempontjait, ugyanokkor lehetőséget teremt arra is, hogy az országok több uniós pénzt tudjanak lehívni kimondottan Duna menti települések fejlesztésére.
Magyarországnak négy fontos célkitűzése van
Németh Zsolt külügyi államtitkár a Duna-stratégia kapcsán kifejtette: a közlekedés problémájának megoldása nem merülhet ki a hajózásban, garantálni kell a fejlődésből sokáig kimaradt határtérségek átjárhatóságát utak, vasutak és hidak építésével is.
A magyar álláspontot mind a konferencián, mind pedig a román partnerekkel folytatott kétoldalú megbeszélésein volt alkalma kifejteni. Az utóbbiak egyetértettek vele abban, hogy konkrét projektek megvalósítására kell törekedni.
Az államtitkár szerint a Duna-stratégiával összefüggésben Magyarországnak négy fontos célkitűzése van. Ezek közül az első az, hogy lendületet kapjon a fejlődésből hosszú évtizedeken át kimaradt határtérségek átjárhatósága, ennek komoly lendületet adhat az utak, vasutak, hidak építése. A második célkitűzés a Duna-medence alatt található természeti kincs megfelelő védelme, ezenkívül közös megoldásokra van szükség az árvízvédelem, a vízgazdálkodás, az édesvízvédelem, valamint a szennyvíztisztítás problémáira – mondta.
A harmadik terület a közlekedés – hangsúlyozta Németh Zsolt, aki úgy fogalmazott, hogy a Duna az Európai Unió egyik fő közlekedési folyosója. Az államtitkár úgy véli: a közlekedés problémájának megoldása nem merülhet ki a hajózásban. Magyarország a vasúti közlekedést ugyanolyan kiemelten kívánja kezelni – mondta, tarthatatlannak nevezve, hogy Közép-Európában még nyoma sincs annak a nagysebességű szerelvényeket közlekedtető vasúti hálózatnak, amely az elmúlt években Nyugat-Európában kiépült.
Negyedik célkitűzésként a kultúra és az identitás megőrzését jelölte meg. „A Duna menti népek együttélését és a kulturális sokféleség értékeit hangsúlyosan szeretnénk megjeleníteni ebben a Duna-stratégiában” – mondta. Szerinte ennek nem csupán kisebbségvédelmi, hanem turisztikai vonatkozásai is vannak.
Szabadság (Kolozsvár)

Újra bizalmat ébreszteni az erdélyi magyarságban
A Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közös rendezvényének meghívottja volt Németh Zsolt fideszes képviselő, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarokkal foglalkozó szakbizottságának elnöke pénteken. A politikust arról kérdeztük: amennyiben az április 11-i országgyűlési választásokat követően a Fidesz alakíthat kormányt, milyen lényeges, a kisebbségben élő magyarságot érintő változásokra számíthatnak a határon túli magyar közösségek.
„Nagyon fontosnak tartjuk a külhoni magyarság ügyének határozottabb megjelenítését a magyar kormánypolitikában. Olyan együttműködést szeretnénk kiépíteni a külhoni magyar politikával, amely újra bizalmat ébreszt a határon túli magyarságban az anyaország iránt, ugyanakkor elkötelezettséget, felelősséget gerjeszt az anyaországban a külhoni magyarság iránt”, fejtette ki Németh Zsolt.
Úgy vélekedett: van egyetértés a magyar politikában a kettős állampolgárság ügyében. „A 2004. december 5-i kártételt jóvá kell tennünk. Nem tartjuk szükségesnek, hogy újabb népszavazás foglalkozzon a kérdéssel, hiszen az 52 százalékos igen szavazat a magyar társadalom egyértelmű politikai akarata megnyilvánulásának tekinthető. Olyan megoldást szeretnénk találni, amely mind Magyarországon, mind a Kárpát-medencében a legszélesebb politikai konszenzusra támaszkodik”, hangsúlyozta a politikus. Hozzátette: lát lehetőséget arra is, hogy a magyar igazolványok tulajdonosai új kedvezményekhez jussanak, ám konkrét javaslatokról korai lenne még beszélni.
„Szeretnénk erős Közép-Európát kiépíteni, ezért Magyarország úgy tekint Romániára és Lengyelországra, mint a legfőbb szövetségeseire a térségben. Biztonságpolitikai értelemben úgy vélem, az amerikai rakétavédelmi rendszer romániai telepítése növeli Magyarország biztonságát és az erdélyi magyarság felelősségét külpolitikai kérdésekben. Ha nő a közösség felelőssége, nő a mozgástere is. Ez azt jelentheti, hogy az Amerikai Egyesült Államok nagyobb figyelemmel követi az erdélyi magyarság helyzetét és igényeit”, vélekedett.
Ami pedig a Magyarország és Románia jövőbeli gazdasági partnerségét illeti, a politikus szerint számos közös gazdasági lehetőség állhat a két ország előtt 2011-től, amikor majd Magyarország látja el fél évig az EU-elnökséget. „Van lehetőség arra, hogy a 2014–2020 közötti új EU-költségvetési időszak tervezésekor együtt dolgozzunk. Növelnünk kell Magyarország és Románia között az infrastrukturális hátteret: utakat kell építenünk, határátkelőket kell nyitnunk, vasutakra van szükség, amely által a gazdasági és szellemi-kulturális kapcsolatok lebonyolódhatnak. Magyarországnak nagy hangsúlyt kell fektetni azon ígéretek betartatására is, amelyek román részről már elhangzottak: a kulturális autonómia törvény megalkotását emelném ki – Szerbiában ez már megszületett –, továbbá a határon túli magyarság szempontjából fontos kulturális és oktatási intézmények megmaradását. A tömbmagyarság lehetőségei nagymértékben annak függvénye, hogy a közigazgatási decentralizáció miként valósul meg Romániában, és hogy ez miként segíti elő az erdélyi magyarság autonómiájának kiteljesedését”, összegzett az anyaországi politikus.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Tusnádfürdő legrangosabb elismerését kapta Orbán Viktor
Öt személynek osztottak Pro Urbe Díjat az idei tusnádfürdői városnapokon: Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke például a bálványosi szabadegyetem Tusnádfürdőn való megszervezéséért kapta meg a kisváros legrangosabb elismerését.
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke és Németh Zsolt külügyi államtitkár a bálványosi szabadegyetem Tusnádfürdőn való megszervezéséért és a határon átívelő magyar kapcsolatok ápolásáért kapott kitüntetést.
Böjte Csaba atyának a helybéli hátrányos helyzetű gyerekek taníttatásáért és étkeztetéséért ítélték oda a Pro Urbe Díjat.
Két tusnádfürdői személy is elismerésben részesült: a sportkarrierjét idén befejező Kristó Katalin rövidpályás gyorskorcsolyázó mellett a helyi turisztikai egyesület megszervezésében, valamint a sípálya építésében és működtetésében vállalt szerepéért Kalamár Andort is hasonló díjjal jutalmazták.
Erdély.ma

Tusnádfürdő kitüntette Orbán Viktort és Németh Zsoltot
Pro Urbe-díjjal tüntette ki a tusnádfürdői önkormányzat Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét és Németh Zsolt külügyi államtitkárt. A két magyar vezető politikus a határokon átívelő magyar kapcsolatok ápolásáért és a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor létrehozásáért kapta a kitüntetést – írta keddi számában a Krónika című erdélyi napilap.
A település városnapja alkalmából rendezett ünnepségek keretében ismertetett önkormányzati döntés szerint az erdélyi település fejlődéséért és hírnevéért sokat tett személyek közül hasonló kitüntetésben részesült még többek között Kristó Katalin, a város szülötte, háromszoros olimpikon rövidpályás gyorskorcsolyázó és Böjte Csaba ferences szerzetes, aki Tusnádfürdőn is működtet hátrányos helyzetű gyereket befogadó gyermekotthont.
MTI
Új Magyar Szó (Bukarest)

Tusványos 2010: politika nyílt lapokkal
Nyílt lapokkal mottó alatt zajlik július 20-25. között Tusnádfürdőn az immár 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Nyílt lapokkal, mert – mint az csütörtöki sajtótájékoztatójukon elhangzott – a szervezők azt szeretnék, ha erdélyi és összmagyar tekintetben is terítékre kerülnének olyan témák, amelyek kapcsán megválaszolatlan kérdések sora él az emberekben.
Szervezők: Somogyi Attila, Sándor Krisztina és Demeter Szilárd
Ezt a célt szolgálná például egy nyílt Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF), amelyen Markó Béla RMDSZ- és Tőkés László EMNT-elnök elmondhatná, hogy miért hívták életre a testületet, hogyan működik, miért vált olyanná, amilyen, illetve van-e egyáltalán jövője. Ugyanakkor a jelen pillanatban marginalizált Magyar Polgári Párt szerepéről is beszélni lehetne.
Szintén sokakat érdekel Tőkés László EP-alelnökké választása, a jövőre esedékes magyar EU-elnökség, illetve a kettő közötti kapcsolat. A nemrég megalakult magyar kormány struktúrája és víziója szintén rengeteg kérdést vet fel a szervezők szerint, éppen ezért erről is mindenképp szó esik. Ezt garantálja az a tény is, hogy az Orbán-kabinet több minisztere, államtitkára – köztük Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Szőcs Géza kulturális, Németh Zsolt külügyi, Hoffman Rózsa oktatási államtitkár –, már vissza is jelzett a Tusványos-csapatnak, hogy részt vesz az eseményen. Hogy Orbán Viktor megtartja-e immár hagyományos szombati előadását, egyelőre még nem százszázalékos, ugyanis miniszterelnökként jóval bonyolultabb megszervezni erdélyi látogatását. Valószínűsíthető azonban, hogy az idei szabadegyetemet sem hagyja ki, hiszen – mint a Tusványos kapcsán tett nyilatkozatában elmondta – a húsz év alatt egyetlen egyszer kényszerült távol maradni. Szintén kérdéses még, hogy Traian Băsescu lesz-e idén is beszélgetőpartnere, a szervezők szerint előfordulhat, hogy a román államfő is felbukkan a táborban, de a szombati nap kapcsán egyelőre semmi konkrétumot nem tudtak mondani.
„Ne csak siránkozzunk”
A szabadegyetemen szóba kerülő témák kapcsán Sándor Krisztina főszervezőtől megtudtuk, hogy azok nem csak a felmerülő gondokat lajstromolják majd, hanem olyan szakembereket is várnak valamennyi panelbe, akik megoldásjavaslatokat is tudnak mondani, illetve azok gyakorlatba ültetésében is részt vállalnak. „Ne csak siránkozzunk, hanem próbáljuk tudatosítani értékeinket” - fogalmazta meg mintegy második mottóként Sándor Krisztina, aki az értékek sorában az előadásokban is hangsúlyosan megjelenített műemlékvédelmet és gasztronómiát említette meg. A gazdasági, társadalmi, politikai kérdések mellett a táborozóknak drogprevenciós, illetve szexuális nevelési előadásokat is tartanak, s természetesen a partnerszervezetek is több érdekes előadással, foglalkozással, kikacsolódási lehetőséggel várják az érdeklődőket.
Bővülő bulikínálat
Mivel az esemény diáktábor jelleget is ölt, s sokan a buli kedvéért érkeznek Tusnádra, Somogyi Attila programfelelős a zenés kikapcsolódási lehetőségekből is ízelítőt adott. Mint arról lapunkban már beszámoltunk, lesz Rúzsa Magdi, Bikini, Magashegyi Underground, Csík Zenekar, Hooligans, illetve Pannonia Allstarts Ska Orchestra (PASO) koncert, a döntő szempont ugyanis az együttesek összeválogatásakor az volt, hogy valamennyi ízlésnek megfeleljenek. Ugyanakkor a sokszor hajnalig tartó bulik idén már három helyszínen zajlanak, a hagyományos Csűr-buli mellett idén is várja a gépzene kedvelőit a nagyszínpad mellett felhúzott MISZSZ-sátor, újdonságképp pedig az élőzenére vágyóknak is szerveznek bulikat. A koncertek és partik akár az előző években ingyenesek, a sátorozás egész hétre 85 lejbe, egy éjszakára 17 lejbe kerül, a kétágyas kisház egész hétre 375 lej.
Nem nőtt a büdzsé
„Egyelőre csak becsült a költségvetésünk, pontos számadatokról csak a tábor után tudunk beszámolni” - válaszolta Sándor Krisztina a Krónika azon kérdésére, hogy mekkora összegből gazdálkodtak az esemény megszervezésekor. Mint elmondta, úgy tűnik, hogy a tavalyhoz hasonlóan 35-40 ezer euróból sikerül lebonyolítani a közel egyhetes rendezvényt. A magyarországi kormányváltás azonban egyelőre nem hozott pénztöbbletet a szervezőknek, tudtuk meg. A szocialisták nyolc évvel ezelőtti hatalomra kerülésükkor alaposan megnyirbálták a jobboldalinak tartott erdélyi esemény költségvetését, azóta különböző pályázatokból szervezik meg azt évről évre. „A kormányváltást követően sem nyíltak meg a pénzcsapok. Válság van, s kampány volt” – fogalmazott vonatkozó kérdésünkre Demeter Szilárd marketing és kommunikáció-felelős.
Részvétel szempontjából is a tavalyihoz hasonló évre számítanak a szervezők, bár bíznak abban is, hogy a magyar kormányváltás az anyaországból, illetve a határon túli magyarok köréből is több fiatalt fog Tusnádra vonzani. A 2009-es eseményen egyébként összesen 30 ezren fordultak meg, a szervezők becslése szerint napi 5-7000 fiatal látogatott ki a kempingbe, illetve a koncerteknek otthont adó sportpályára.
Jó hírrel szolgáltak ugyanakkor Demeter Szilárd azoknak is, akik valamilyen oknál fogva nem jutnak el Tusnádra: a fontosabb eseményekről a magyarországi Mandiner portál munkatársaival közösen szerkesztett www.tusvanyos.ro honlapon óráról órára frissülő információkat találnak, s fényképeken, illetve videofelvételeken is nyomon követhetik a történéseket.
Bálint Eszter
Krónika (Kolozsvár)

Martonyi János Bukarestben
Martonyi János külügyminiszter ma hivatalos látogatást tesz Bukarestben román partnere, Teodor Baconschi külügyminiszter meghívására – tájékoztatott tegnap a budapesti Külügyminisztérium. A magyar–román külügyminiszteri találkozó mellett Martonyi János tárgyalásokat folytat Emil Boc miniszterelnökkel, Markó Béla miniszterelnök-helyettessel és Anca Ilinoiuval, Traian Băsescu román államfő miniszteri rangú külpolitikai főtanácsadójával – közölte a tárca.
A közlemény szerint a külügyminiszteri látogatás fő célja annak megerősítése, hogy az új magyar kormány elkötelezett a két ország stratégiai kapcsolatának fejlesztése és az intenzív együttműködés erősítése iránt. Ezt szolgálja az együttes kormányülések gyakorlata, amelyet a magyar és a román kormány is folytatni szándékozik – hangsúlyozza a tárca.
A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint a Magyarország és Románia közötti együttműködés elmélyítésére lehetőség kínálkozik az energiapolitika terén mind regionális, mind pedig EU-keretekben, valamint a közös agrárpolitika területén és az európai Duna-stratégia kidolgozásában.
A magyar–román kétoldalú együttműködés intenzitását a kiterjedt gazdasági kapcsolatok is jól mutatják: Magyarország külkereskedelmi partnerei között Románia a tizedik legfontosabb ország, a magyar export számára az ötödik legnagyobb piac, a délkelet-európai régióban pedig a legjelentősebb felvevő piaca a magyar termékeknek – áll a közleményben.
Mint ismert, az Orbán-kormány beiktatása óta járt már Bukarestben Németh Zsolt külügyi államtitkár és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Konjuktúra
A politikai elemzésben kevésbé gyakorlott szemnek is feltűnő immár, hogy az új budapesti kormány legmagasabb rangú külpolitikai képviselőinek első útja Romániába vezetett. Az elmúlt két-három héten ugyanis egymásnak adták a kilincset a bukaresti kormányhivatalokban az Orbán-kabinet rangosabbnál rangosabb tagjai.
A sort Németh Zsolt külügyi államtitkár nyitotta meg, aki egy régiós együttműködési román–magyar projekt „ürügyén” látogatott a román fővárosba, majd a tengerpartra. Őt követte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki a bukaresti hivatalos találkozók mellett – a határon túli magyar ügyekért felelős első számú anyaországi illetékesként – erdélyi helyszíneken tartott „székfoglalót”. Ma pedig a magyar diplomácia első embere, Martonyi János külügyminiszter szélesíti tovább az előbbi kettő által frissen kitaposott ösvényt.
Mi lehet ennek a nagyon tudatosnak tűnő stratégiának az oka, és főleg a célja? Nos, egyrészt a magyar kormánynak – ahogyan az egy jobboldali, konzervativ pártkoaliciónak jól is áll – valóban van törlesztenivalója a határon túli magyar közösségekkel szemben, nyolcévnyi magába forduló budapesti kormányzás után. Másrészt Budapestnek nincs is túlságosan sok alternatívája Bukarestre, ha a szomszédaival akar „barátkozni”, hiszen Pozsonnyal a viszony fagyosabb, mint valaha, és a számottevőbb magyar kisebbségekkel rendelkező EU-tagországok listája ezzel ki is merült. (Márpedig egy EU-s ország számára diplomáciailag szinte kötelező a hivatalos látogatások sorát uniós tagországgal kezdeni.)
Vannak azonban más, kevésbé nyilvánvaló okok és célok is, amiért Bukarest ugyanúgy érdekelt a kapcsolatok minél szorosabbá fűzésében, mint Budapest. Miközben a magyar kormánynak azt kell bizonyitania a nyugati kancelláriák felé, hogy a szlovák szomszédokkal kialakult konfliktus nem rajta múlt, hanem csakis és kizárólag Ficóékon (mert hiszen lám: a románok nem prüszkölnek még a kettős állampolgárságtól sem), a bukaresti diplomácia viszont a Băsescu-érában fokozatosan kialakult nemzetközi elszigeteltséget próbálja elkendőzni a világ szeme elől.
A kapcsolatok minél szorosabbá fűzése tehát Bukarest és Budapest – bár önös, de – közös érdeke. Ennek a konjunktúrának pedig az erdélyi magyarság csak haszonélvezője lehet.
Salamon Márton László
Új Magyar Szó (Bukarest)

Hová tűnt 320 millió forint
„Újramelegíti” az érmindszenti Ady-zarándokhely hét éve megrekedt ügyét Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke és L. Simon László, a Magyar Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke. A Partiumi Írótábor zárónapján Tőkés László kivizsgálást és jóvátételt kért egy 2002-es pályázat ügyében, amelyet az akkori Fidesz-kormánynál nyert meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK), a pénz azonban a magyarországi kormányváltás után az RMDSZ-közeli nagyváradi Mecénás Alapítványhoz jutott, amely nem a KREK eredeti céljai szerint használta fel.
L. Simon László jelezte: az általa vezetett intézmény az ügyet az elmúlt nyolc év korrupciógyanús ügyletei közé sorolja, és kivizsgálja, mi történt az Ady-zarándokhelyre szánt pénzzel.
Kormányváltás után helyszínváltás
A KREK a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a gazdasági minisztérium közötti megállapodás értelmében 2002 májusában 320 millió forintot nyert el az Egyházi Kulturális Alapból arra a célra, hogy Ady Endre szülőfalujában, Érmindszenten irodalmi zarándokhelyet és termálfürdős szállót építsen. Az alapkövet 2002 novemberében le is tették a Szatmár megyei faluban, az ügy azonban innentől kezdve holtpontra került. Decemberben már a Mecénás Alapítvány a Római Katolikus Püspökséggel közösen írt alá egy szerződést, amely nem érmindszenti, hanem nagyváradi projektről szólt, és amelyet Ady-központnak neveztek el. Tőkés többször kérte az ügy tisztázását az illetékes magyarországi minisztériumoktól – korábban elsősorban Kiss Elemér kancelláriaminisztertől –, még Tempfli József katolikus püspökhöz is levelet intézett, hogy támogatását kérje, de írt Németh Zsolt országgyűlési képviselőnek, Mádl Ferenc köztársasági elnöknek. Kiss Sándor megyei RMDSZ-elnökkel, az alapítvány elnökével személyesen is találkozott. Tőkés – aki tegnapi közleményében a Medgyessy-kormány „bihari klienseinek és cinkosainak” nevezte Kiss Sándor mellett Lakatos Péter volt megyei RMDSZ-elnököt, parlamenti képviselőt, Földes Bélát, a megyei RMDSZ volt ügyvezető elnökét, Szabó Ödönt, a megyei RMDSZ ügyvezető elnökét és Mudura Sándor vállalkozót is – 2003 januárjában és februárjában Matolcsy György volt gazdasági miniszter, Medgyessy Péter akkori miniszterelnök és Rockenbauer Zoltán országgyűlési képviselő segítségét kérte. Utóbbitól választ is kapott, amelyben a honatya kifejtette: „az MSZP–SZDSZ-kormány politikájának részét képezi az is, hogy a nagyváradi református és katolikus egyházat egymással szembefordítsa.”
A korrupciógyanús ügyek közé kerül az Ady-központ
Szabó Vilmos államtitkár 2003 júliusában levélben közölte Tőkéssel, hogy a döntést nem bírálja felül, az ügyet pedig a magyar kormány a maga részéről lezártnak tekinti – idézi fel a történet főbb állomásait Tőkés László egy összefoglaló kronológiában. A Mecénás Alapítvány Ady-központja azóta föl is épült a nagyváradi városi strand közvetlen szomszédságában, mellette pedig a pályázatban szintén szereplő termálszállót kezdték el építeni, ez a munkálat azonban már jó ideje abbamaradt. A központban a megyei RMDSZ szervez rendezvényeket, a legutóbbi választmányi ülésre is ott került sor. Tőkésnek meggyőződése, hogy az épületek semmiképp nem kerülhettek 320 millió forintba.
A szombati sajtótájékoztatón L. Simon László, a Magyar Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke bejelentette: az általa vezetett intézmény olyan albizottságot alakított, amely az elmúlt két kormányzati ciklus alatt történt korrupciógyanús ügyeket vizsgálja ki, és ezek között tárgyalják az Ady-központ ügyét is. Ez az albizottság megfelelő hátteret teremt az olyan visszásságok kivizsgálásának, amelyek közé a 320 millió forint sorsa is tartozik – magyarázta az elnök.
Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke és a Mecénás Alapítvány ügyvezető igazgatója tegnap a Krónika megkeresésére anynyit mondott: az alapítványnak semmiféle takargatnivalója nincs, sőt bármilyen vizsgálatnak örül. A befejezetlen termálhotel ügyét viszont nem kívánta kommentálni.
Az Erdély Tv ügyében nem vizsgálódnak
A találkozón Csép Sándor író, újságíró az Erdély Televízió ügyét is felemlegette, kérve, legyen ez is vizsgálat tárgya. Mint ismeretes, az önálló magyar tévécsatorna létrehozására is a magyar kormány biztosított pénzalapot, ez azonban az idők során egyre csökkent, végül itthon úgy valósult meg, hogy az egyik ötletgazda és alapítóként tevékenykedő Csépet mellőzték. L. Simon László azonban nem ígérte meg, hogy ennek kapcsán átfogó vizsgálatra kerülhet sor, hiszen ami történt, annak a legnagyobb része romániai probléma, nem pedig magyarországi. Jakobovits Miklós festőművész azt jegyezte meg, hogy a kulturális szféra legfőbb állami kitüntetése, a Kossuth-díj szinte csak az írókhoz jut, a szobrászokhoz és más képzőművészekhez nem, határon túli jelölt pedig eleve igen kevés van. A bizottsági elnök egyetértett a felvetéssel, és megígérte: a jövőben a Kossuth-díjat odaítélő bizottságban egy határon túli magyar is helyet kaphat. Krónika (Kolozsvár)

Korrupciót sejtenek a nagyváradi Ady-központ megépítése mögött
Tőkés László kivizsgálást és jóvátételt kért egy 2002-es pályázat ügyében, amelyet az akkori Fidesz- kormánynál nyert meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK).
Ez a pénz azonban a magyarországi kormányváltás után a Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez (RMDSZ) közelálló nagyváradi Mecénás Alapítványhoz jutott, amely – Tőkés szerint – nem a KREK eredeti céljai szerint használta azt fel.
Az érmindszenti Ady-zarándokhely hét éve megrekedt ügyét Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke és L. Simon László, a Magyar Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke tette szóvá. A Partiumi Írótábor zárónapján Tőkés László kivizsgálást és jóvátételt kért ebben az ügyben.
A KREK (melynek Tőkés László volt a püspöke) – a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a gazdasági minisztérium közötti megállapodás értelmében – 2002 májusában 320 millió forintot nyert el az Egyházi Kulturális Alapból arra a célra, hogy Ady Endre szülőfalujában, Érmindszenten irodalmi zarándokhelyet és termálfürdős szállót építsen.
Az alapkövet 2002 novemberében le is tették a Szatmár megyei faluban, az ügy azonban innentől kezdve holtpontra került. Decemberben már a Mecénás Alapítvány (a tehetséges diákok, fiatalok támogatására, a szociálisan rászorulók segítésére, a magyar kulturális örökség ápolására Bihar megyében létrehozott alapítvány) a Római Katolikus Püspökséggel közösen írt alá egy szerződést, amely nem érmindszenti, hanem nagyváradi projektről szólt, és amelyet Ady-központnak neveztek el.
Tőkés többször kérte az ügy tisztázását az illetékes magyarországi minisztériumoktól – korábban elsősorban Kiss Elemér kancelláriaminisztertől –, még Tempfli József katolikus püspökhöz is levelet intézett, hogy támogatását kérje, de írt Németh Zsolt országgyűlési képviselőnek, Mádl Ferenc köztársasági elnöknek. Kiss Sándor megyei RMDSZ-elnökkel, az alapítvány elnökével személyesen is találkozott. Tőkés 2003 januárjában és februárjában Matolcsy György volt magyar gazdasági miniszter, Medgyessy Péter akkori miniszterelnök és Rockenbauer Zoltán magyar országgyűlési képviselő segítségét kérte.
Szabó Vilmos magyarországi államtitkár 2003 júliusában levélben közölte Tőkéssel, hogy a döntést nem bírálja felül, az ügyet pedig a magyar kormány a maga részéről lezártnak tekinti – idézi fel a történet főbb állomásait Tőkés László egy összefoglaló kronológiában. A Mecénás Alapítvány Ady-központja azóta föl is épült a nagyváradi városi strand közvetlen szomszédságában, mellette pedig a pályázatban szintén szereplő termálszállót kezdték el építeni, ez a munkálat azonban már jó ideje abbamaradt. A központban a megyei RMDSZ szervez rendezvényeket, a legutóbbi választmányi ülésre is ott került sor. Tőkésnek meggyőződése, hogy az épületek semmiképp nem kerülhettek 320 millió forintba.
A hétvégi sajtótájékoztatón L. Simon László jelezte: az általa vezetett intézmény olyan albizottságot alakított, amely az elmúlt két kormányzati ciklus alatt történt korrupciógyanús ügyeket vizsgálja ki, és ezek között tárgyalják az Ady-központ ügyét is. Ez az albizottság megfelelő hátteret teremt az olyan visszásságok kivizsgálásának, amelyek közé a 320 millió forint sorsa is tartozik – mondta az elnök.
Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke és a Mecénás Alapítvány ügyvezető igazgatója azt nyilatkozta, hogy az alapítványnak semmiféle takargatnivalója nincs, sőt, bármilyen vizsgálatnak örül. A befejezetlen termálhotel ügyét viszont nem kívánta kommentálni. Népújság (Marosvásárhely)

Semjén: információs rendszer a támogatások átláthatóságáért
Évente készít majd jelentést a kormánynak és információs rendszert kíván létrehozni a határon túli magyar támogatások átláthatóságának biztosításáért a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság, amely kedden tartotta előkészítő ülését a Parlamentben.
Semjén Zsolt, a területért felelős miniszterelnök-helyettes a bizottság ülése után újságírók előtt kiemelte: a testület által készítendő éves jelentés "nem egy brigádnapló, hanem egy olyan "térkép" lesz, amelyen pontosan feltüntetik, milyen célra, milyen szervezet, milyen összegű támogatást kapott.
Kitért arra is, az elmúlt időszakban a határon túli pénzügyek zűrösek volt, aminek egyik oka az, hogy mindenféle párhuzamos finanszírozás zajlott, s ennek következtében nem lehet átlátni, milyen szervezet, milyen célra, milyen forrásokat kapott.
A kereszténydemokrata politikus hozzátette: minden egyes minisztériumnak és államigazgatási egységnek nemzetpolitikai stratégiát kell készítenie, s lennie kell egy olyan személynek is az érintett szervezeteknél, aki a határon túli magyar ügyekért felelős.
Rámutatott: az egyes tárcáknál, a határon túli területekre szánt forrásokat nem elvonni kívánják, hanem annak kereteit szeretnék megteremteni, hogy egységes információs rendszer legyen, kötelező tájékoztatással. A határon túli magyar szervezeteknek járó támogatásokat a Szülőföld Alapba "fogják össze", s ebbe nem csak a társadalmi, egyházi vagy határon túli magyar politikai szervezeteknek jutó támogatás fér majd bele, hanem a gazdasági természetűek is - jelezte.
A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: a nemzetpolitika az élet minden területét érinti, ezért indokolt, hogy legyen egy olyan tárcaközi bizottság, amely a teljes államigazgatást átfogja.
Olyan nemzetpolitikát kell folytatni, ami az anyaország magyarságán túlmenően a kárpát-medencei magyarság megmaradását szolgálja, és tekintettel van a nyugati emigrációban élőkre is. Ennek a szemléletnek pedig a közigazgatásban is meg kell jelennie - emelte ki a kormánypárti politikus.
Beszélt még arról, hogy az elmúlt időszakban rengeteg tárcaközi bizottságot hoztak létre, a jelenlegi kormány azonban "nagyon limitált" számú bizottságban gondolkodik.
A nemzetpolitikai tárcaközi bizottság keddi ülését rövidesen kormányhatározat erősíti meg. A bizottság - amelynek elnöke Semjén Zsolt, alelnöke Németh Zsolt külügyi államtitkár - államtitkári szinten évente kétszer ülésezik majd, míg a munkacsoportok havonta tartanak ülést a tervek szerint.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár arról beszélt, a kormánynak az az elképzelése, hogy a nemzetpolitikai szempontok, és a határon túli magyarok érdekeit is figyelembe vevő gondolkodásmód ne csak egy kis szegletében húzódjon meg az államigazgatásnak, hanem hassa át annak egészét. A munkacsoportokban az egyes tárcák szakértői vennének részt - jegyezte meg.
A prioritások kialakítása most kezdődik el, ugyanakkor előzetesen megemlítette, főcél a határon túli magyarok megmaradása, s ezt szeretnék segíteni. MTI

TUSVÁNYOS – Jó eséllyel lesz Orbán Viktor- Traian Băsescu találkozó
Miközben az államelnök útjai kifürkészhetetlenek, biztosnak ígérkezik a nyílt színi gyomrozás az első publikus EMEF-ülésen.
Annak ellenére, hogy a Tusványos-program még távolról sem végleges (a résztvevők közül még nem igazolta mindenki vissza részvételét), máris nehéz döntések előtt áll bármiféle ajánló szerkesztője: vagy bő lére ereszti és alaposan, minden rezdülésről tájékoztat, ezzel azt kockáztatva, hogy az anyagot unják majd végigolvasni, vagy pedig szelektál, és ezzel az önkényes döntések, személyes preferenciák ingoványos talajára lép. Mi az utóbbit választjuk.
Pénteken, július 23-án 10 órától az ébresztőt Németh Zsolt (parlamenti államtitkár, Külügyminisztérium, Magyarország), Eckstein-Kovács Péter (Traian Băsescu elnök kisebbségi tanácsosa), Szilágyi Zsolt (egyetemi oktató, EMNT alelnök, társelnök, EMEF kül- és nemzetpolitikai bizottsága), Cătălin Avramescu (egyetemi oktató, államelnöki főtanácsos) tartják 10 órától: a beszélgetés címe Korszakváltás a magyar-román kapcsolatokban a 2011-es EU-elnökség fényében, moderál Smaranda Enache.
Azok, akik mindig is arra voltak kíváncsiak, hogyan is zajlik az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum egy ülése, 14 órától egy nyilvános EMEF-megbeszélésen vehetnek részt, ahol az EMNT-t Tőkés László elnök és Toró T. Tibor ügyvezető képviselik, az RMDSZ álláspontját pedig Markó Béla elnök és Kelemen Hunor védik, Bakk Miklós moderálásával.
Érdemes lesz még meghallgatni az egyházak átvilágításáról szóló beszélgetést 13 órától, ahol Szabó László (lelkész, Erdélyi Unitárius Egyház), Antal János (külügyi előadótanácsos, KREK), Molnár János (egyháztörténész, Szeged) osztják meg a jelenleg folyó átvilágítással kapcsolatos tapasztalataikat, Gazda Árpád moderálásával.
De pénteken 14 órától folytatódik az Erdély Café Sátorban az Adatbank Café konferenciánk is, amelyben a harmadik nap a természettudományoké lesz. Demeter László biológus, Ujvárosi Lujza biológus és Nagy László fizikus előadásait hallgathatjátok meg.
A Commitment-sátorban 18 órától a Biszku Béla-dokumentumfilmet, a Bűn és Büntetlenséget lehet látni: az 1956-os forrradalom megtorlásának kulcsfigurájáról készült film Magyarországon hatalmas port kavart, és Erdélyben eddig egyedül Kolozsváron lehetett megtekinteni. A vetítés után beszélgetésre is sor kerül az alkotókkal.
Pénteken a magyarországi Megasztár történetének legsikeresebb felfedezettje, Rúzsa Magdi tér vissza Tusványosra, hogy ismét megmutassa: van élet a tehetségkutató után is. Az egyik legnépszerűbb magyar énekesnő nemrég jelentetett meg egy közös dalt Hobóval, Bolondok hajója címen, úgyhogy Tusványoson nagy egymás ölébe borulás várható: hiszen a magyar blues nagy öregje is ott lesz - akinek a koncertjét a szervezők csak néhány napja jelentették be. Hobo és bandája a Circus Hungaricus című lemez turnéjának keretében lép fel Tusnádfürdőn.
A szombati, július 24-i program politikai szempontból kétségtelenül legfontosabb mozzanata a 10.30-tól kezdődő Orbán Viktor (miniszterelnök, Magyarország)-Tőkés László (alelnök, Európai Parlament)-Németh Zsolt (parlamenti államtitkár, Külügyminisztérium, Budapest) beszélgetés. Korábbi években ez volt az az előadás, melyet messze a legtöbb néző, kamera és billentyűzet követett – tavaly pedig Traian Băsescu is beszállt a vitába. Idén is voltak olyan hírek, miszerint talán Băsescu is jelen lesz – ez azonban még nem biztos.
Mivel a szervezők szombatra nem szerveztek be egyéb politikai eseményt, ezért lehet lazítani: mindenképpen kipróbálandó például a Walking on Water nevű program 17 és 19 óra között, ahol egy átlátszó labdában lehet járni a Csukás-tavon. Érdekes lehet még a tokaji bórkostolás és borvásár 17 órától, a Vinum Primartis Borsátorban.
A MISZSZ sátortól nem érdemes nagyon eltávolodni a délután folyamán: Kurdics Mihály (nyugalmazott rendőr alezredes, kábítószer-fogyasztás megelőzési szaktanácsadó, Kecskemét) a kábítószerek terjedéséről tart előadást 14 órától, aztán 15.30-tól Hajdó Csaba (Sentega Group, igazgató, Székelyudvarhely) fejtegeti a lótrágya és a globális felmelegedés közötti összefüggéseket. 16.30-tól Szilágyi Géza (életmód tanácsadó, Marosvásárhely), Sándor Csaba (módszertani pszichológus, Marosvásárhely) beszélgetésére kerül sor, Női és férfi titkok a nyugati és a keleti szexkultúrákban címmel. 18 órától pedig a Szomszédnéni Produkciós Iroda lép fel ugyanitt.
A Csűrben Lakatos Róbert Bahrtalo! – Jó szerencsét! című fikciós dokumentum-vígjátékát lehet megtekinteni 20 órától.
A Tusványos-szervezők valamiért különös vonzódást érezhetnek az idősödő rocksztárok iránt. Így fordulhat elő, hogy a már korábbi tusnádfürdői fellépésén is a korban jócskán benne levő Demjén Rózsi ismét itt lesz szombaton, a zárónapon. Igaz, ami igaz, Demjén tata annyi és akkor slágert gyártott már, hogy az is bőven elég lenne, ha csak karmesterkedni menne fel a színpadra. Tuti, hogy első beintésére többezren énekelnék hiba nélkül a dalait. Akiknek pedig ez nem a stílusa, azok a nap másik fellépőjével vigasztalódhatnak: a Pannonia Allstars Ska Orchestra pont azt fogja bemutatni, hogy nincs szükség emlékezetes dalszövegre ahhoz, hogy átéljük és élvezzük a zenét.
Vasárnap, július 25-én egyetlen programpont van, az azonban mindenki számára kötelező: haza kell menni. Transindex.ro

Információs rendszer a támogatások átláthatóságáért
(MTI) – Évente készít majd jelentést a kormánynak és információs rendszert kíván létrehozni a határon túli magyar támogatások átláthatóságának biztosításáért a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság, amely kedden tartotta előkészítő ülését Budapesten a Parlamentben.
Semjén Zsolt, a területért felelős miniszterelnök-helyettes a bizottság ülése után újságírók előtt kiemelte: a testület által készítendő éves jelentés "nem egy brigádnapló, hanem egy olyan "térkép" lesz, amelyen pontosan feltüntetik, milyen célra, milyen szervezet, milyen összegű támogatást kapott.
Kitért arra is, az elmúlt időszakban a határon túli pénzügyek zűrösek volt, aminek egyik oka az, hogy mindenféle párhuzamos finanszírozás zajlott, s ennek következtében nem lehet átlátni, milyen szervezet, milyen célra, milyen forrásokat kapott.
A kereszténydemokrata politikus hozzátette: minden egyes minisztériumnak és államigazgatási egységnek nemzetpolitikai stratégiát kell készítenie, s lennie kell egy olyan személynek is az érintett szervezeteknél, aki a határon túli magyar ügyekért felelős.
Rámutatott: az egyes tárcáknál, a határon túli területekre szánt forrásokat nem elvonni kívánják, hanem annak kereteit szeretnék megteremteni, hogy egységes információs rendszer legyen, kötelező tájékoztatással. A határon túli magyar szervezeteknek járó támogatásokat a Szülőföld Alapba "fogják össze", s ebbe nem csak a társadalmi, egyházi vagy határon túli magyar politikai szervezeteknek jutó támogatás fér majd bele, hanem a gazdasági természetűek is – jelezte.
A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: a nemzetpolitika az élet minden területét érinti, ezért indokolt, hogy legyen egy olyan tárcaközi bizottság, amely a teljes államigazgatást átfogja.
Olyan nemzetpolitikát kell folytatni, ami az anyaország magyarságán túlmenően a Kárpát-medencei magyarság megmaradását szolgálja, és tekintettel van a nyugati emigrációban élőkre is. Ennek a szemléletnek pedig a közigazgatásban is meg kell jelennie – emelte ki a kormánypárti politikus.
A nemzetpolitikai tárcaközi bizottság keddi ülését rövidesen kormányhatározat erősíti meg. A bizottság – amelynek elnöke Semjén Zsolt, alelnöke Németh Zsolt külügyi államtitkár – államtitkári szinten évente kétszer ülésezik majd, míg a munkacsoportok havonta tartanak ülést a tervek szerint.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár arról beszélt, a kormánynak az az elképzelése, hogy a nemzetpolitikai szempontok, és a határon túli magyarok érdekeit is figyelembe vevő gondolkodásmód ne csak egy kis szegletében húzódjon meg az államigazgatásnak, hanem hassa át annak egészét. A munkacsoportokban az egyes tárcák szakértői vennének részt – jegyezte meg. Népújság (Marosvásárhely)

Bálványosi Szabadegyetem: találkozók és témák – KRONOLÓGIA
A Kárpát-medencei magyarság összefogása, az Erdély-kép erősítése, a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok megszilárdítása jegyében nyílik meg kedden Tusnádfürdőn a XXI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos). A szervezők Traian Basescu román államfőt és Orbán Viktor magyar miniszterelnököt is várják a július 25-ig tartó rendezvényre.
A Fidesz Pro Minoritate Alapítványa, a romániai Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ), a marosvásárhelyi székhelyű Pro Europa Liga, valamint más romániai és magyarországi társadalmi csoportok által kezdeményezett tanácskozás a román-magyar történelmi megbékélést kereső folyamat részeként indult. A szervezők összetétele az idők során több ízben módosult. Az 1990-es évek végére a rendezvény a román-magyar politikai párbeszéd jelentős, nem hivatalos fórumává vált. A hely, a Kovászna megyei Bálványosfürdő és az időpont megválasztása tudatos volt, hiszen az 1970-80-as években itt rendezett nyári búcsú a romániai magyarság egyfajta tiltakozása volt az akkori bukaresti vezetéssel szemben. A tábor 1997-ben átköltözött a közeli Tusnádfürdőre. Az MTI-Sajtóadatbank összeállítása az eddigi találkozókról:
1990. július 21-29. – Az 1. Bálványosi Nemzetközi Ifjúsági Tábort fiatal romániai politikusok és a Fidesz vezetői – köztük Orbán Viktor, Németh Zsolt – részvételével rendezték a régió politikai szereplőit leginkább izgató kérdésekről. 1991. július 20-27. – A fiatalok 2. bálványosi összejövetelén a román és más közép-kelet-európai társadalmakat foglalkoztató kérdések lehetséges megoldása állt a középpontban. 1992. július 19-26. – A 3. szabadegyetem résztvevői a privatizáció, a jogbiztonság, az igazságtétel, az állam-egyház viszony, a média szerepe az átmenetben, a kisebbségvédelem és az oktatáspolitika kérdéseit vitatták meg. 1993. július 20-24. – A 4. alkalom fő témái: Románia Kelet és Nyugat között; a Demokratikus Konvenció és az RMDSZ; Közép- és Kelet-Európa gazdasága; Prioritások Magyarország külpolitikájában. 1994. július 20-24. – Az 5. nyári egyetem napirendjén a privatizáció, a helyi közigazgatás és önkormányzat, az oktatás, a kultúra valamint az egyház és a vallás kérdései szerepeltek. 1995. július 16-23. – A 6. rendezvény kiemelt témaköre “A baloldali nosztalgia Közép- és Kelet-Európában” volt. 1996. július 21-28. – A 7. bálványosi szabadegyetemen több előadás hangzott el a román-magyar kapcsolatok az euroatlanti integráció szemszögéből, valamint a román és a magyar jogrendszer az emberi jogok szemszögéből témákban. 1997. július 21-25. – A Tusnádfürdőre költözött szabadegyetem, amely nevében megtartotta a bálványosi jelzőt, 8. összejövetelén “A posztkommunizmus nyomorúsága” gyűjtőcím alatt terítékre került a NATO-bővítés, a romániai és a magyarországi polgárosodás, az oktatási reform és a kisebbségi oktatás témaköre. 1998. július 20-25. – “Kelet-Közép-Európából Európa felé” címmel tartották a 9. szabadegyetemet. 1999. július 19-24. – A 10. rendezvény központi kérdése a regionalizmus és az integráció volt. 2000. július 23-29. – A 11. nyári egyetemen a résztvevők a térség centrumpártjainak együttműködési lehetőségeiről, a román-magyar kapcsolatok időszerű kérdéseiről, a moldvai csángók helyzetéről tanácskoztak. 2001. július 23-28. – A 12. találkozó a “Kényszerek és lehetőségek” átfogó címet viselte. A schengeni határ problémaköre, a státustörvény kérdése állt többek között a viták középpontjában. 2002. július 22-28. – A 13. összejövetel fő témája “A polgári kibontakozás Európában” volt. 2003. július 20-27. – A 14. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor résztvevői az európai integráció világpolitikai vetületeit elemezték. 2004. július 18-25. – “Kelet-Közép-Európa az EU-bővítés után – országok, nemzetek, régiók Európája” volt a 15. Tusványos kiemelt témája. 2005. július 17-24. – A 16. találkozót “Összetartozunk – Az Európai Unió kihívása és lehetősége” címmel rendezték meg. 2006. július 18-23. – A 17. szabadegyetem fő témája a rendszerváltozás, mottója “Így is lehet – Egy másik Románia, egy másik Magyarország” volt. 2007. július 17-22. – A 18. rendezvénysorozat központi témája Koszovó helyzete volt, továbbá az erdélyi magyar-magyar párbeszéd, a regionalizmus politikája. 2008. július 15-20. – a 19. Tusványos főbb témái a nemzeti és társadalmi szolidaritás, emberi jogok és kisebbségvédelem Európában, gazdaságpolitikai és nemzetpolitikai kérdések voltak. 2009. július 14-19. – 20. évfordulóját ünnepelte a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, közismert nevén Tusványos. Az ünnepi találkozón Traian Basescu román államfő előadást tartott, megosztva a pódiumot Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével és Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével. erdon.ro

Századforduló Tusnádfürdőn (21. Tusványosi Szabadegyetem és Diáktábor)
Most múlik pontosan — csendült fel kedd este Tusnádfürdőn a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor nyitókoncertjén a Csík Zenekar előadásában az igen szép számban összegyűlt tömeg előtt — pedig valójában csak akkor, illetve hivatalosan másnap reggel kezdődött a rendezvény.
Az éjszakába nyúló zenei nyitány után másnap reggel ragyogó napsütésben nyitották meg jelképesen a szabadegyetem kapuit, és rajtoltak a programok a különféle sátrakban.
Sándor Krisztina főszervező, a Magyar Ifjúsági Tanács képviselője üdvözlőbeszédében a korábbi évekre utalt vissza — a résztvevők tapssal üdvözölték ezt. Répás Zsuzsanna, a KIM nemzetpolitikai államtitkárságának vezetője a közös cselekvés fontosságára hívta fel a figyelmet, majd felolvasta Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium képviselőjének levelét, aki a korábbi évektől eltérően a meghosszabbított parlamenti ülésszak miatt nem jutott el a megnyitóra. ,,Pechem van, mert szerencsések vagyunk” — utalt a Fidesz győzelmére és távolmaradására a tábor visszatérő vendége, majd Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke jelentette ki: a 21. század itt és most kezdődik. Felidézte egyúttal: tavaly azzal küldték el a Fidesz képviselőit, hogy nyerjék meg a választásokat. A párbeszéd mellett az azt követő együtt cselekvés fontosságát is hangsúlyozta Toró. Albert Tibor tusnádfürdői polgármester a fürdőváros turisztikai potenciálját emelte ki, felkérve az anyaországiakat, látogassanak oda, majd Deutsch Tamás — mint maga is tréfásan megjegyezte, Németh helyett Deutsch jött Tusnádra — fideszes EP-képviselő szögezte le, a bálványosi folyamathoz hozzátartozó párbeszéd, cselekvés nélkül a Fidesz sikere sem lett volna lehetséges. Farcádi Botond, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Számmisztika Tusványoson
A magyar–magyar és a magyar–román párbeszéd, összefogás és együttműködés jelentőségét egyaránt hangsúlyozta a Tusnádfürdőn zajló 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) tegnapi megnyitóján Deutsch Tamás. Az európai parlamenti képviselő Németh Zsolt külügyi államtitkárt helyettesítette a megnyitón.
Az Országgyűlés elhúzódott ülésszaka miatt távol maradt politikus levélben üzent a szabadegyetem résztvevőinek, amelyet Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikai államtitkárság vezetője olvasott fel. A külügyi államtitkár üzenetében beszámolt az új kormány eddigi eredményeiről, emlékeztetve az állampolgársági törvényre és a nemzeti összetartozás napjának bevezetésére.
Jól végezte a házi feladatát a Fidesz – legalábbis ez derült ki Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnökének Tusványoson elhangzott megnyitóbeszédéből.
„Egy évvel ezelőtt, a huszadik, jubileumi diáktábor és szabadegyetem keretében azzal küldtük haza magyarországi barátainkat: nyerjétek meg a választásokat, és egy év múlva jelentkezzetek az elvégzett házi feladattal” – fogalmazott a politikus. Szerinte nem véletlen, hogy a huszonegyedik Tusványos egybeesik a Fidesz győzelmének évével, mert ezáltal a szabadegyetem is átléphet végre a huszonegyedik századba.
A huszonegyedik század 2010-ben kezdődött, folytatta a gondolatmenetet Toró, ennek szimbolikus napja július negyedike, amikor a Magyar Országgyűlés elfogadta a magyar összetartozás törvényét. Németh Zsolt távolmaradása poénra is alkalmat adott Torónak: szerinte az államtitkár úgy oldotta meg a helyettesítését, hogy német helyett egy „deutsch”-ot küldött.
A magyar jobboldal választási győzelme fontos témája volt a többi megnyitóbeszédnek is. Tusnádfürdő polgármestere, Albert Tibor szintén poénnal próbálkozott: mint mondta, medveveszély nincs, csak néha jár le a táborba medve, így nem árt az óvatosság. Deutsch Tamás azzal válaszolt, hogy a tusnádi medvék a szocialistákat juttatják eszébe. „Ne felejtsük el, hogy április óta nincs medveveszély, de mindig arra járnak a medvék” – fogalmazott az EP-képviselő.
Beszéde után Deutsch az ÚMSZ kérdésére kifejtette: néhány éve, éppen Tusványoson Orbán Viktor Fidesz-elnök mondta azt, hogy a szocialisták nem tudják annyira mélyre vinni Magyarországot, hogy abból ne lenne kiút. A politikus szerint ez nem lesz könnyű feladat, ugyanis egyelőre csak a kárfelmérésnél tartanak.
„Még mindig csak ott tartunk, hogy újabb és újabb nehézségekkel és problémákkal szembesülünk, és legalább még fél évnek, egy évnek kell eltelnie, hogy legalább egy pontos helyzetképet kaphassunk a rombolás mértékéről” – fogalmazott lapunknak Deutsch. Szerinte a következő négy év elég lesz arra, hogy a leszakadás, a leromlás állapotából a felemelkedés, a bővülés állapotába jusson az ország.
„Szeretnék, ha a meghívott politikusok elkezdenének közvetlenül és őszintén beszélni egymással azokról a kérdéskörökről, amelyeket a kényelmetlen mivoltuk miatt hajlamosak inkább kerülni” – magyarázta a Tusványos idei „Nyílt lapokkal” jelszavát Sándor Krisztina. „Mivel ez itt a párbeszéd helye, minden résztvevőtől, ha a vele politikailag szembenálló féllel ültetjük le egy asztalhoz, elvárjuk, hogy tényleg legyenek szókimondóak” – fogalmazott a tábor főszervezője.
Ma délután két órától máris egymással szembenálló politikusok beszélgetnek majd arról, hogy merre tart jelenleg a magyar összefogás. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök és Kelemen Hunor, az EMNT-t Tőkés László EP-alelnök és Toró T. Tibor képviseli az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum ülésén, amelyet ezúttal a táborban tartanak meg.
Az még mindig nem biztos, hogy egy asztalhoz ül-e majd Tusványoson a magyar kormányfő és Traian Băsescu. Sándor Krisztina bejelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök eljön a táborba. „Băsescu elnököt is várjuk” – tette hozzá, megjegyezve, hogy a román államfő és a magyar kormányfő mindenképpen találkozik.
Horváth István. Új Magyar Szó (Bukarest)

Párbeszéd és összefogás Tusványoson
A magyar-magyar és a magyar-román párbeszéd, összefogás és együttműködés jelentőségét egyaránt hangsúlyozta a Tusnádfürdőn zajló 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) szerda délelőtti megnyitóján Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő.
Ezen a napon megkezdődött az érdemi munka a táborban, amely már az előző napon megnyitotta kapuit zenei rendezvénnyel. Szerdán már hivatalosan is kezdetét vette az előadások sorozata, ezt nyitotta meg Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) nemzetpolitikai államtitkárságának vezetője, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke, Sándor Krisztina főszervező, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke, Albert Tibor tusnádfürdői polgármester, valamint Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő.
Az előadók utaltak a tábor múltjára is, nevezetesen arra, hogy a Kovászna megyei Bálványoson kezdődött egykor az a – később minden esztendőben megrendezett találkozó sorozat, amely a román-magyar történelmi megbékélést kereső folyamat részeként indult. A kilencvenes évek végére a rendezvény a román-magyar politikai párbeszéd jelentős, nem hivatalos fórumává is vált. A tábor 1997-ben átköltözött a közeli Tusnádfürdőre, ezért a két település nevének összevonása révén nevezik ma rövidítve ezt a rendezvényt Tusványosnak.
Deutsch Tamás megállapította: a párbeszéd, az összefogás és az együttműködés Bálványoson megfogalmazott eszméi hozzájárultak a Fidesz kétharmados választási győzelméhez. Ezzel kapcsolatosan az EP-képviselő hangsúlyozta, hogy a két harmad valójában a három harmad érdekében dolgozik, de nem szabad megfeledkeznie a „negyedik harmadról” sem, folytatva a határokon átívelő nemzetpolitikát is.
Répás Zsuzsanna felolvasta Németh Zsoltnak a táborozókhoz intézett levelét, amelyben a külügyi államtitkár beszámolt az új kormány eddigi eredményeiről, emlékeztetve az állampolgársági törvényre és a nemzeti összetartozás napjának bevezetésére. Bíztatónak nevezte a román-magyar viszony alakulását.
Az első táborok szervezői nevében Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke beszélt a hallgatósághoz, hangsúlyozva, hogy a Fidesz győzelmével Tusványos is átlépett a XXI. századba. Az idei tábort a párbeszéd helyszínének nevezte, és bejelentette, hogy itt ülésezik az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF), valamint a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács is.
Sándor Krisztina bejelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök eljön a táborba. „Basescu elnököt is várjuk” – tette hozzá, megjegyezve, hogy a román államfő és a magyar kormányfő mindenképpen találkozik. Népújság (Marosvásárhely)

Érdekekből táplálkoznak a román–magyar kapcsolatok
Kerülték a kényes kérdéseket Tusványos záró előadásán
A kölcsönös baráti gesztusok, diplomáciai kedveskedések, a dicséretek, mi több, a hízelgés jegyében zajlott Tusványos záró előadása, amelyen Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Traian Băsescu román államfő, Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke illetve Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium államtitkára vett részt. Igaz ugyan, hogy Tőkés László több ízben felvetette a székelyföldi területi autonómia illetve a kulturális önrendelkezés kérdését, ilyen irányú résztvevői kérdés is érkezett, de az államfő a diplomáciától nem szokatlan módon kitérő választ adott. Ehhez képest tavaly kerek-perec kijelentette: annyi autonómia lesz a Székelyföldön, mint Caracalban. Míg Orbán Viktor a nyugati típusú kapitalizmus válságát ecsetelte, addig Tőkés László a magyarországi kétharmados forradalomról, Traian Băsescu pedig a Duna-stratégiáról és a Nabucco vezetékről beszélt, és egy beteljesületlen vágyát is megosztotta a részvevőkkel.
Elemzők egybehangzó véleménye, hogy kímélték egymást, sőt kedveskedtek és hízelegtek egymásnak a Hargita megyei Tusnádfürdőn sorra került 21. Bálványosi Nyári Egyetem és Diáktábor záró előadásának résztvevői: Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Traian Băsescu államfő, Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, illetve Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium államtitkára. Bezzeg a tavaly, amikor a jelenlegi magyar miniszterelnök még „csak” a legnagyobb magyar ellenzéki párt, a Fidesz elnöke volt, hangsúlyosabban vetődtek fel bizonyos, a két ország kapcsolatát lényegesen befolyásoló kérdések. Ugyanakkor Traian Băsescu sokkal frappánsabb és keményebb válaszokat adott például az autonómiát taglaló felvetésekre. Bár az előadás címe Közép-Európa Európa közepe? volt, mindenki arról beszélt, amiről akart. Megfigyelők szerint a záró előadásra kíváncsi résztvevők száma alacsonyabb volt, mint a tavaly.
A kedveskedést Tőkés László kezdte, aki a néhány hónappal ezelőtt zajlott magyarországi parlamenti választások eredményéről szólva elmondta, hogy az anyaországban „valóságos forradalom” következett be. Ezután Traian Băsescu következett, akinek megköszönte, hogy külön vizsgáló csoportot hozott létre, amely Vladimir Tismăneanu vezetésével végül jelentést állított össze a kommunizmus bűneiről. Az elítélő dokumentumot az államfő fogadtatta el, ezért köszönet jár neki, mondta az EP alelnöke. Néhány perccel később a Feddhetetlenségi Ügynökséggel (ANI) kapcsolatos fejleményekről szólva Tőkés újabb hízelgő kijelentést tett az államfő javára: „nem Frundával tartok, hanem Băsescuval”.
Bomoljon le a mentális vasfüggöny
A kommunista időkre visszavezethető küzdelmek zajlottak a Feddhetetlenségi Ügynökséggel, pontosabban annak működésével kapcsolatban. Mi az elszámoltatás hívei vagyunk – fogalmazott a politikus. Más témára térve kijelentette: nem történhet meg az, hogy megbukott a kommunizmus, de még mindig nem bukott meg a nacionalizmus.
Emlékeztetett, hogy Románia NATO-csatlakozása előtt többedmagával levélben fordult a nemzetközi katonai és biztonsági szervezethez, amelyben arra hívták fel a figyelmet, hogy a romániai kisebbségi kérdések nem megfelelő kezelése biztonságpolitikai kockázatot jelent a térség számára. – Vissza kell kerülnünk Európa közepébe, de ehhez elsősorban az szükséges, hogy mihamarabb lebomoljon a nemzetek közötti mentális vasfüggöny – fogalmazott. Tőkés kijelentette: szívén viseli Moldova Köztársaság sorsát, nem akarja azt, hogy a szomszédos ország „a hátsó kapun jöjjön be Európába”.
Még Tőkés felszólalása előtt Németh Zsolt kijelentette: nagy jövő áll Közép-Európa előtt, de minden attól függ, a térség országai és polgárai képesek lesznek-e kihasználni a lehetőségeket. Szerinte a térség közepe Tusványos és nem Magyarország vagy Románia, ugyanis e település szellemisége alapján épültek újjá a román–magyar kapcsolatok.
Orbán Viktor: válságban a kapitalizmus
Magyarország miniszterelnöke már beszéde legelején fején ütötte a szöget. – Jelen pillanatban a magyar–román kapcsolatok a szokásosnál jobbak, mert érdekekből táplálkoznak – fogalmazott. Ezt követően az általa is vezetett ország jövőjét fürkészte, azon gondolkozva, mi történik majd a magyarokkal a következő években. Előbb viszont a 21. század első évtizedében végbement tektonikus változásokra hívta fel a figyelmet. – Tulajdonképpen a nyugati típusú kapitalizmus került válságba az elmúlt években, nem időszakos pénzügyi zavarról van szó – vélekedett a magyar miniszterelnök. Szerinte előtérbe kerültek a spekulatív jellegű pénzmozgások, a munka elvesztette értékét. – A tankönyvekben jól mutatnak a nyugati típusú kapitalista elméletek, de a gyakorlat szinte csődbe vitt bizonyos államokat. Az Istenbe vetett hit helyett a spekuláció érvényesült. Senki sem gyakorolta már azt, hogy a hentes nem árulhat rossz húst, illetve a bank nem adhat olyan hitelt, amelyről jó előre tudja, hogy visszafizethetetlen – jegyezte meg a magyar kormányfő, hozzátéve, hogy szerinte a kapitalizmus eltávolodott az alapértékektől. – Beteg dolgok történnek a világgazdaságban. A korlátok helyébe a gátlástalanság került. Ebből az a tanulság, hogy feltétlenül és mihamarabb szükség van az erkölcsi értékek rehabilitációjára. A nyugati országok valóságos szívrohamot kaptak, s jól át kell gondolniuk, hogy milyen irányban haladnak tovább, hogyan épülnek fel – fogalmazott.
A magyar kormányfő nem akar Che Guevara lenni
A Magyarországon bevezetett bankadóról szólva kijelentette: korántsem akar a bankellenes harc Che Guevarája lenni, de „az sem lehet, hogy az ilyen gazdasági válságok idején, s ha baj van, akkor az állampolgárokhoz forduljunk segítségért.” – Onnan is el kell venni valamit, ahol van – szögezte le.
Az anyaország belpolitikai helyzetéről szólva ő is úgy ítélte meg, akár Tőkés László, hogy kétharmados forradalom következett be. – Véget vetettünk annak a korszaknak, amikor rendes, becsületes magyar emberek a helyzet állandó vesztesévé váltak. Olyan rendszert akarunk felépíteni Magyarországon, amelyben a tisztességes, becsületes ember jobban járjon, mint az, aki megszegi a törvényeket. Sajnos a magyar ember igen hajlamos arra, hogy a dolog fonákját, s ne a színét lássa. Azon kell folyton dolgoznunk, hogy ezt a szemléletet is megváltoztassuk – tette hozzá Orbán Viktor.
Băsescu be nem teljesült vágya
Traian Băsescu általános megállapításokkal szólt a közép-európai térségről. Szerinte fontos egy térségen belül az egyensúly, illetve a két vagy több régió közötti összhang. Vélekedése szerint konszolidálódik a közép-európai térség, s ennek a folyamatnak az alappillére a román–magyar megbékélés. – Szerintem ez a megbékélés az elmúlt 20 év elsődleges sikere – mondta az államfő. Úgy gondolja, a megbékélés csak másodsorban fontos a térség számára, elsősorban viszont a Romániában élő magyarok és a Magyarországon élő románok szempontjából mérvadó. Szerinte a térség jövőjét a mindenki által elfogadott, kölcsönösen érvényes értékekre lehet alapozni. – Nem a nemzeti hovatartozás, nem a vallás, nem a történelem vagy a földrajz az, ami megerősít egy térséget, hanem azok az értékek, amelyeket az európai uniós és észak-atlanti csatlakozáskor mind Magyarország, mint pedig Románia elfogadott. A térség kiegyensúlyozottságának szavatolásáról szólva elmondta: fontos a többség és a kisebbségek közötti viszony harmonikus fejlődése.
Lévén, hogy a két ország közötti kapcsolat ecsetelésekor Orbán Viktor magyar miniszterelnök érdekekről beszélt, Traian Băsescu ezeket nevükön nevezte: Duna-stratégia, a Nabucco-vezeték és a roma kérdés rendezése. Utóbbival kapcsolatosan egy be nem teljesült vágyáról számolt be a hallgatóságnak: 2008-ban európai szintű stratégiát javasolt, de egyes országok meggátolták annak létrehozását. – Most viszont bírálnak bennünket, hogy nem vagyunk hajlandóak megakadályozni azt, hogy a romák bizonyos országokba utazhassanak. Kijelentem: ezt ezután se fogjuk megtenni – szögezte le az államfő.
Băsescu egyetértett a magyar miniszterelnökkel abban, hogy más alapokra kell helyezni a kapitalista rendszert. – Új, reális kapitalizmust kell építeni, ugyanis a világgazdasági válság előtti kapitalista rendszer már nem él – mondta.
S ha Trianon „fordítva sül el”?
A hallgatóság összesen 68 kérdést tett fel. Tulajdonképpen ez jelenthette volna a szókimondóbb fellépést, ugyanis konkrét és frappáns kérdéseket fogalmaztak meg egyes résztvevők, mint például: amennyiben a trianoni békeszerződés éppen fordítva „sült volna el”, Băsescu támogatná-e a Románia határain kívül élő román kisebbség autonómia törekvéseit?
Kérdésre válaszolva Tőkés László úgy vélekedett, hogy Románia elmaradt Szerbia mögött a magyar kisebbség számára biztosítandó kulturális autonómia vonatkozásában. – Remélem, ez a kérdés az őszi magyar–román együttes kormányülés napirendjén lesz – mondta Tőkés. Kéréssel fordult az államfőhöz: – Lévén, hogy mi támogattuk Önt az elnökválasztáson, kérjük, hálálja meg nekünk, s adja meg az autonómiát – fohászkodott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt püspöke.
A Nemzetközi Valutaalappal megszakított együttműködéssel kapcsolatos kérdésre Orbán Viktor frappáns választ adott: – Kellemes tárgyalópartner volt addig, ameddig nem úgy lépett fel, mint a bankárok nemzetközi szakszervezete. Nem újítjuk meg az ősszel lejáró együttműködést – jelentette be. Ugyanakkor a román–magyar megbékélésről szólva kijelentette: nincs megbékélés igazság nélkül. – Ebben a kérdésben is józan agyra, forró szívre és hidegvérre van szükség – jegyezte meg.
A román államfőnek több fogas kérdés is jutott. Arra a felvetésre, hogy mikor kap költségvetési pénzt magyar felsőfokú oktatási intézmény, Băsescu a parlament asztalán levő oktatási törvénytervezettel válaszolt. – A jogszabálytervezet lehetővé teszi azt is, hogy állami vagy magán egyetemet finanszírozzunk – mondta.
A trianonos kérdés alól elegánsan kibújt, mondván, hogy nem akar erről a kérdésről beszélni, ugyanis „ez elválaszt bennünket”. „Még mondanék azért valamit az autonómiával kapcsolatban: mi sohasem jártunk közbe, hogy egy másik állam közigazgatási szervezése átalakuljon” – jegyezte meg. Tőkés László fohászára pedig így válaszolt: a magyarság 75 százaléka rá szavazott, nem tudja ennyi ember vágyát teljesíteni.
KISS OLIVÉR. Szabadság (Kolozsvár)

Román–magyar összhang Tusványoson
Újfajta kapitalizmust építenének
A nyugati típusú kapitalizmus válságba került, a gazdaság fejlődését ma erkölcsi alapokra kell helyezni, visszaszorítva a spekulációt, és kölcsönösen elfogadott értékek szellemében kell felépíteni a közép-európai térség jövőjét – fejtette ki szombaton Tusnádfürdőn Orbán Viktor és Traian Basescu.
A magyar miniszterelnök és a román államfő a 21. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) utolsó napján együtt jelent meg a tábor nagyszínpadán Tőkés László európai parlamenti alelnökkel és Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárral. Ez volt Orbán és Basescu első találkozója azóta, hogy Orbán Viktor ismét kormányfő lett.
A több ezer ember előtt elhangzott beszédében Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy ma az egész nyugati világ válságban van. Valójában a nyugati típusú kapitalizmus került válságba – állapította meg az előadó. A spekulatív tőkemozgások előnybe kerültek a munkával és az értékteremtéssel szemben, ennek következményeit most szenvedjük el – mondta Orbán, leszögezve, hogy az államnak a jövőben nagyobb szerepet kell vállalnia.
A sikeres kapitalizmushoz nem csak szabad és hatékony piacra van szükség, hanem nélkülözhetetlenek a morális alapok is – mondta. Úgy vélekedett, hogy a rendszer fenntarthatóságát garantáló megfontolások, a hasznos és szükséges korlátok átadták helyüket a gátlástalanságnak.
Ezzel összefüggésben beszélt a bankadó kérdéséről is. Bár elismerte, hogy stabil pénzügyi rendszer nélkül nem működik a világ, de szerinte elfogadhatatlan, hogy amikor baj van, akkor állandóan csak az állampolgároktól várjuk az áldozatot.
A közép-európai államoknak szorosan kell együttműködniük, hogy a világgazdasági átrendeződés közepette megvédhessék saját érdekeiket – folytatta előadását a miniszterelnök, aki szerint Magyarországnak együtt kell működnie Romániával, a visegrádi államokkal, Horvátországgal, Szerbiával. Olyan közös érdekek vannak – mondta –, mint az energiabiztonság kérdése, a közlekedésfejlesztés, a pénzügyi finanszírozás. Az sem megy a végtelenségig – hangoztatta –, hogy a térség fejlesztését mások finanszírozzák, nekünk is létre kell hozni a saját pénzügyi eszközrendszerünket.
Ha Európa nem akar tovább süllyedni, akkor ki kell egyeznie a szintén keresztény gyökerű, de Európához csak lazán kapcsolódó Oroszországgal. Európának meg kell találnia az oroszokkal való sajátos együttműködés rendszerét, ami lehetővé teszi, hogy az orosz gazdaság potenciálja összekapcsolódjon az európai gazdaságéval – mondta a magyar kormányfő.
Magyarországon véget vetettek egy korszaknak, amelyben a rendes, becsületes emberek állandóan vesztesekké váltak – állapította meg a miniszterelnök. Olyan rendszert akarunk felépíteni Magyarországon – mondta –, amelyben a törvénytisztelő, becsületes emberek jobban járnak, mint akik nem tartják be a törvényeket. Azt akarjuk, hogy a tisztességes embereknek ne egyszerűen erkölcsi, hanem anyagi előnyük is származzon becsületes munkájukból, az ő országukat akarjuk felépíteni – hangsúlyozta.
Basescu fontosnak nevezte a román-magyar megbékélést, amely szerinte a közép- európai térség konszolidáltságának egyik fő pillére. Úgy vélte: nagy hiba lenne azt hinni, hogy a közép-európai térséget csak földrajzi alapokra vagy a történelem elemeire lehet építeni. Csakis a kölcsönösen elfogadott értékekre lehet alapozni e térség jövőjét – szögezte le. „Nem az etnikum, nem a vallás, nem a földrajz, nem a történelem az, ami konszolidál egy térséget, hanem azok az értékek, amelyeket Románia és Magyarország elfogadott az EU- és a NATO-csatlakozáskor” – mondta Basescu.
Románia és a Magyarország közös érdeke, hogy megerősödjön az Európai Unió – mondta, állást foglalva a Duna-stratégia megvalósítása mellett is. Szerinte a romák felzárkóztatása is közös ügy, amelyre egész Európának programot kell kidolgoznia. Közös feladatként jelölte meg az energiabiztonságot is, leszögezve, hogy Románia a Nabucco gázvezetéket támogatja.
Ő is úgy látta: újfajta, valódi kapitalizmust kell építeni a spekuláción alapuló kapitalizmus helyett.
A hallgatóság soraiból érkezett egyik kérdésre válaszolva megismételte korábban is hangoztatott álláspontját: Románia minden lakosának egyforma autonómiára van szüksége. Ugyanakkor hangsúlyozta a kisebbségi jogok fontosságát, amelyek biztosítják a nyelvi és kulturális értékek megőrzését.
Az előadások után a két vezető politikus rövid, négyszemközti, kötetlen megbeszélést folytatott az egyik közeli vendéglőben.
Közép-Európa lehetőségeiről
A tusnádfürdői rendezvényen Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár megállapította: Közép-Európa előtt nagy jövő áll, kérdés, hogy képesek leszünk-e kihasználni a lehetőségeket. Fel kell ismerni: Közép-Európa igazi közepe nem Magyarország és Románia, hanem Tusványos, vagyis annak szellemisége, amelynek alapján a két ország kapcsolatai újjáépülhetnek – mondta Németh Zsolt.
A nyaranta Erdélyben sorra kerülő nyári szabadegyetemet és diáktábort Tusványosként is emlegetik, utalva arra, hogy a rendezvénysorozat Bálványoson kezdődött, majd átköltözött Tusnádfürdőre.
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke megköszönte Basescu elnöknek, hogy néhány évvel ezelőtt elfogadtatta a kommunizmus bűneit elítélő jelentést. Tőkés Romániáról szólva elmondta: Európának még csak a peremén van ez az ország, a kommunista rendszer következményei még mindig érvényesülnek. Példaként említette a romániai infrastruktúrát, az utak állapotát. Ismét vissza kell kerülni Európa közepébe – mondta, de elengedhetetlennek tartotta, hogy lebontsák a nemzetek közötti mentális vasfüggönyt, folytatni kell a rendszerváltás folyamatát. Népújság (Marosvásárhely)

Tusványos kormányon
Minden idők legmagasabb szintű tusványosi előadásával zárult szombaton Tusnádfürdőn a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem. Orbán Viktor, Traian Băsescu és Tőkés László személyében ugyanis miniszterelnök, államfő és európai parlamenti alelnök állt a hallgatóság elé, megszólalásaikat pedig Németh Zsolt külügyi államtitkár moderálta. Az előadók közül csak Tőkés László nem kerülte a továbbra is kényesnek számító autonómia témáját; kijelentette, Traian Băsescu a Székelyföldön szerzett szavazatokkal jutott újabb elnöki mandátumhoz, és illenék, hogy ezt a Székelyföld autonómiájával hálálja meg.
Józan agy, forró szív, hideg vér. Ha ez egyben van, lehet politikát csinálni.” Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott eképpen a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján, amikor a román–magyar megbékélésre vonatkozó kérdésre válaszolt. Magyarország miniszterelnöke Traian Băsescu román államfővel és Tőkés Lászlóval, az Európai Parlament (EP) alelnökével tartott előadást a tusnádfürdői táborban. Orbán Viktor szerint a megbékélés szó jól hangzik, a közép-európai ember mégis gyanakvással fogadja, a kommunisták ugyanis arra értették, hogy nincsen felelősség, nincsen számonkérés, mindenki úgy tesz, mintha mi sem történt volna. Úgy vélte, a megbékélésnek belülről kell jönnie, az ember lelki békéjéről kell szólnia. A békességnek pedig az igazság az alapja. „Ha úgy érzem, hogy igazságban élek, akkor békében is élek” – magyarázta a miniszterelnök.
Úgy vélte, az ésszerű román–magyar együttműködés pszichológiai alapjai megvannak. „A közös érdekek, a közös jövő, az egymásrautaltság és a közös haszon jegyében szeretnék együttműködni Băsescu elnökkel és Romániával” – jelentette ki. Előadásában is megemlítette, „Románia és Magyarország jelenlegi kapcsolatai azért barátiak és őszinték, mert érdekeken alapulnak”. Több jel is arra utalt a miniszterelnök beszédében, hogy az említett józan agy, forró szív és hideg vér közül ezúttal a józan agy dominált. Orbán kerülte azokat a témákat, amelyek elválasztják a magyarokat és a románokat, hagyta, hogy Tőkés László legyen az autonómiaigény szószólója.
Tőkés: nem vagyunk hamiskártyások
Tőkés Lászlónak hamar megbocsátotta a közönség, hogy késése miatt kellett negyedórával többet ülnie a tűző napon, a rekkenő hőségben. A volt püspök beszéde állt ugyanis a legközelebb a hallgatóság elvárásaihoz. Az árvíz pusztításaiból kiindulva jelentette ki a volt püspök, hogy Európa kommunizmus sújtotta országaiban élünk, és még 20 évvel a rendszerváltozás után is keresni kell a felemelkedés, a gyógyulás útját. Még mindig afféle mentális vasfüggöny tartja távol a régió népeit a fejlett Európától. Tőkés az idei tábor jelszavát említve jelentette ki, az erdélyi magyarság „nyílt kártyákkal” kívánja elérni az autonómiáját. „A román nacionalisták ma is azt hiszik, el akarjuk szakítani Erdélyt. Pedig nem akarjuk. Nem vagyunk hamiskártyások” – jelentette ki. Nagy derültséget keltett a hallgatóságban egy székely akcentusú férfi, aki a „nem akarjuk elszakítani Erdélyt” kijelentésre félhangosan megjegyezte: „Elég baj’a”.
Az EP alelnöke kitért arra, hogy a kommunizmus bukása után a nacionalizmusoknak is meg kell bukniuk. Szerinte a délszláv rendezési tervek rendre bizonyították, hogy az autonómiák rendszere képezi a rendezés alapját. Tőkés hosszasan sorolta azokat a témákat, amelyek összekötik a két országot. Ezek sorában a korrupcióellenes harcot is megemlítette. A közönség tapssal jutalmazta a kijelentését, hogy ebben a tekintetben nem – a politikusok vagyongyarapodásának az ellenőrizhetőségét ellehetetlenítő – Frunda György szenátorral, hanem Traian Băsescu államfővel ért egyet. Előadása végén kertelés nélkül felkérte a román elnököt: támogassa az autonómiát.
Orbán a furfangos észjárásra alapozna
Orbán Viktor miniszterelnök világgazdasági kontextusba próbálta helyezni a térségről készített látleletet. Úgy vélte, valamennyi itt élő ember személyes sorsát érinti, hogy míg Kína és India gazdasága lendületesen növekszik, Európának „szívinfarktusszerű” sokkot kellett elviselnie. Megállapítása szerint ma már világosan látszik, hogy a spekulatív pénzmozgásokra építő kapitalizmus került válságba. A kivezető útnak pedig a munkára, a morális alapokra kell épülnie. Megállapította, hogy ha Európa nem akar tovább süllyedni, össze kell kapcsolnia gazdasági potenciálját Oroszország potenciáljával. Ez azonban semmiképp nem vezethet a közép-európai államok kiszolgáltatottságához. A térség országainak ezért együtt kell működniük a közép-európai érdekek védelmében.
Mint megjegyezte, ezek az országok a lendületes fejlődésükkel már a gazdasági válság előtt is javították az Európai Unió statisztikáit, és ezután is az egész Unió versenyképessége növekedésének lehetnek a forrásai. Orbán Viktor arra is kitért, hogy a 21. századi fellendülésnek a szintetizáló magyar észjárás lehetne az egyik alapja. „Magyaroszágot a tudás földjévé kell tenni” – jelentette ki. Azt is megemlítette azonban, hogy a sikerhez túl kell lépni a kicsinyhitűségen, szükség van az optimizmusra, egymás biztatására is. „Nemcsak azért nyertünk zsinórban három olimpiai aranyérmet vízilabdában, mert mi voltunk a legjobbak, hanem azért is, mert mi gondoltuk magunkról, hogy mi vagyunk a legjobbak” – magyarázta a pozitív gondolkodás fontosságát a miniszterelnök. Az első két előadás után a moderátor szerepet ellátó Németh Zsolt találóan állapította meg: ezúttal a papok politizáltak, és a politikusok moralizáltak.
Băsescu EU-s romaprogramot sürget
Orbán spekulatív kapitalizmusról vallott nézeteit szinte szó szerint ismételte meg Traian Băsescu is. A szomszédos országok egymásrautaltsága példájaként hozta fel, hogy a gazdasági elemzéseket, előrejelzéseket a régióra készítik; bármelyik ország, bármelyik pénznem összeomlása a többi országot is sújtaná. „Csak annyit kell költeni, amennyit termelünk, az EU-s pénzeket pedig fejlesztésekre kell fordítanunk” – vonta le a következtetést az elnök. Hozzátette, Románia helyzetét megkönnyíti, hogy a szomszédos országok helyzetéhez képest viszonylag alacsony szintű az ország eladósodottsága, ennek mértéke a GDP 32–33 százalékát teszi ki.
A román elnök szerint nem a földrajz, nem a történelem, hanem a közös értékek kell hogy képezzék a két ország együttműködésének az alapját. Ezen közös értékek alapján csatlakozott mindkét ország a NATO-hoz és az Európai Unióhoz is. Băsescu azt is fontosnak tartotta, hogy a régió államai és népei között kiegyensúlyozott viszonyok jöjjenek létre. Kijelentette, a régió stabilitásának éppen a román–magyar viszony lehet a legfontosabb pillére. Azt is hozzátette, Románia is várakozással tekint az EU magyar elnökségére. A Duna-stratégia uniós elfogadása az egyik kiemelt téma, amelyben előrelépést vár. Megemlítette azonban a romák felzárkóztatásának a kérdését is. Álláspontja szerint ez nemcsak romániai vagy magyarországi kérdés, hanem több uniós tagállam gondja, melynek megoldásában az Uniónak is szerepet kellene vállalnia. Băsescu az energiabiztonság kérdésében is hasonlónak tekintette Románia és Magyarország helyzetét. Kijelentette, Románia nem fog ingázni a térség gázellátására kidolgozott két terv között, csakis az Európai Unió által kezdeményezett Nabucco tervet támogatja, mert csak ez ad hozzáférést alternatív gázforrásokhoz.
Orbán, mint román miniszterelnök
A hallgatóság soraiból érkező kérdések közül kétségkívül az váltotta ki a legnagyobb derültséget, hogy mikor lesz Romániának is olyan miniszterelnöke, mint Orbán Viktor? Erre nem Traian Băsescu, hanem maga Orbán válaszolt stílusosan azzal a fordulattal élvén, hogy „ami a román miniszterelnökség lehetőségét illeti”. Elmondta, az Európai Tanácsban, ahol a tagállamok miniszterelnökei vitatják meg a közös kérdéseket, azt tapasztalta, Emil Boc kiemelkedően jól képviseli Románia ügyeit. Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap felbontott hitelszerződése kapcsán elmondta, a valutaalapot mindaddig tárgyalófélnek tekintette, míg az a bankárok nemzetközi szakszervezeteként nem kezdett viselkedni. Traian Băsescu egy kérdésre válaszolva ez alkalommal is hangsúlyozta, Románia valamennyi polgára számára nagyobb autonómiát tart szükségesnek, de most is úgy látja, valamennyi polgárnak egyforma autonómiát kell biztosítani.
A kérdésre, hogy Románia fellép-e a határon túli román közösségek autonómiája ügyében, kijelentette, Bukarest csakis a román közösségek identitásának, anyanyelvének a megőrzésében érdekelt, soha nem adott tanácsot a szomszédos országoknak ezek adminisztratív berendezkedésére vonatkozóan. A Sapientia Egyetem esetleges román állami finanszírozását firtató kérdésre Băsescu elmondta, hamarosan a képviselőházban is napirendre kerül az oktatási törvény módosítása. A javasolt törvényszöveg lehetővé teszi a magánegyetemek állami finanszírozását. Nyomatékosította azonban, hogy az egyetemek versenyképessége lesz a lehetséges állami támogatás megítélésének a kritériuma.
Tőkés László az autonómiaigényre vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta, ebben a tekintetben már Szerbia is Románia előtt jár, hiszen kulturális autonómiát biztosított a területén élő kisebbségek számára. Szlovákia vonatkozásában pedig azt említette, hogy a magyarellenes megnyilvánulásairól elhíresült pozsonyi kormányzat is lehetővé tette, hogy önálló állami magyar egyetem működjék az országban. A tavalyi állmfőválasztáson Băsescura leadott székelyföldi szavazatokra utalva kijelentette: „Mi kapartuk ki a gesztenyét azoknak, akiket aztán bevettek a kormányba. Kérjük, elnök úr, hálálja meg nekünk a támogatást, és adják meg az autonómiát!” – tért vissza az alapkérdésre a püspök.
Gazdag Árpád. Krónika (Kolozsvár)

Közép-európai viszonyok és az autonómia (Orbán—Băsescu—Tőkés előadás Tusványoson)
Jó a román—magyar viszony, most őszinte, mert érdekből táplálkozik — mondta szombaton Tusnádfürdőn Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, aki Traian Băsescu államelnök és Tőkés László EP-alelnök társaságában tartotta meg a XXI. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor záróelőadását. Băsescu szerint a feszültségmentes, kiegyensúlyozott kapcsolat a térség fejlődésének záloga, Tőkés László az autonómiák megvalósításában látja a jövőt. Bár az Európa Parlament alelnöke kezdte a beszédek sorát, Orbán és Băsescu udvariasan megkerülte a kényesnek ítélt témát, globális és Közép-Európát érintő kérdéseket feszegettek, a román államelnök pedig az egész naprendszerre kitágította mondandóját.
A már megszokott helyszínen, perzselő napsütésben, több ezer érdeklődő jelenlétében zajlott szombat délelőtt a Közép-Európa — Európa közepe? című előadás-sorozat. Elsőként Orbán Viktor érkezett a helyszínre, majd befutott a román államelnök is. Amíg Tőkés Lászlóra várakoztak, alkalom nyílt egy kis baráti csevejre a színpad hátsó felében. „Ezek mind a hárman magyarul beszélgetnek?” — kérdezett is rá egy bácsi csodálkozva. Rövid időn belül megérkezett Tőkés László is, aki immár az Európai Parlament alelnökeként bővítette a rangos meghívottak sorát, az előadássorozat moderátora pedig az előző évekhez hasonlóan Németh Zsolt, Magyarország külügyi államtitkára volt.
Tőkés László a Magyarországon, majd Románián végigsöprő árvizek felidézésével kezdte előadását, ezek pusztításához hasonlította a kommunizmus évtizedeinek rombolásait, akárcsak árvíz után a településeket. Újra kell építeni az országokat, meg kell találni a felemelkedés, a társadalmi gyógyulás útját — mondta. Európa peremén vagyunk, a mentális vasfüggöny lebontására van szükség, hogy visszakerüljünk Európa közepére — hangsúlyozta Tőkés. Gratulált Orbán Viktornak kétharmados választási győzelméhez és Traian Băsescunak a kommunizmus elítéléséhez. Az egy nappal korábbi botrányra utalva elmondta: „A román nacionalisták abban tévednek, hogy azt hiszik, mi mindig el akarjuk venni Erdélyt.” Pedig eszünk ágában sincsen, nyílt kártyákkal játszunk, nem függetlenséget, autonómiát akarunk. Felsorolta azokat a közös ügyeket, amelyek összekötik Romániát és Magyarországot: a határon túli nemzetrészek ügyét, a Duna-stratégiát, az EU bővítésének kérdését, a környezetvédelmet említette, kifejtette, a kommunizmus megbukott ugyan, de a nacionalizmus nem, tenniük kell a nacionálkommunizmus felszámolásáért. Kifejtette: az autonómiák rendszerének mindenütt biztató eredményeket sikerült felmutatnia, és felidézte, hogy 2005-ben Koszovó függetlenségi harca kapcsán maga Traian Băsescu jegyezte meg: a koszovói rendezés útja az autonómia megadása és nem a területi elszakadás. Az államelnök által összehívott alkotmánymódosító bizottság Románia állami berendezkedésére több modelljavaslatot fogalmazott meg: a föderális állami berendezkedést, egy aszimmetrikus regionalizmuson, illetve a megyerendszer továbbfejlesztésén alapuló berendezkedést — ismertette Tőkés László. Szerinte ezek az elképzelések a magyarság számára is kedvezőek: „Az eurotranszszilvanizmus jegyében Erdélynek egy olyanfajta önállóságát tudjuk elképzelni, mint mondjuk Moldova vagy Havasalföld önállósága egy aszimmetrikus regionalizmus szellemében, de el tudjuk képzelni a közigazgatási önállóságát mondjuk a Bánságnak és Dobrudzseának, különféle romániai területeknek, és ebben a keretben jöhetne létre Székelyföld területi autonómiája is. Románia szuverenitásának ezerszázalékos tiszteletben tartása mellett szeretnénk, ha mi, magyarok nagyobb beleszólást nyernénk saját ügyeinkbe. Ez egy demokratikus önrendelkezési jog Európa minden népe számára. Erre tart igényt a magyarság is.”
Erős Közép-Európát építeni — közösen
Orbán Viktor beszéde elején a román elnökhöz fűződő „szívélyes, politikában barátinak mondható” kapcsolatról beszélt, és arról, hogy „ráadásul a román—magyar viszony is sokkal pozitívabb a szokásosnál ebben a pillanatban, és ez a jó viszony őszinte, mert érdekekből táplálkozik”. Elmondta, a nyugati típusú kapitalizmus válságba került, a gazdaság fejlődését ma erkölcsi alapokra kell helyezni, visszaszorítva a spekulációt. A kölcsönösen elfogadott értékek szellemében újra kell építeni a közép-európai térség jövőjét, de át kell gondolni a bankok szerepét is. „Nem akarok a pénzügyi világ Che Guevarája lenni” — mondta, s kifejtette, tudja, hogy szükség van erős pénzügyi rendszerre, de nem a nincstelen szegényektől kell elvenni a pénzt, hanem onnan, ahol van.
A közép-európai államok szoros együttműködését közös érdekekre kell alapozniuk, s ezek között említette az energiabiztonság kérdését, a közlekedésfejlesztést, a pénzügyi finanszírozást. Orbán szerint az új elrendeződésnek úgy kell megtörténnie, hogy Közép-Európa ne váljék ennek áldozatává. „Nem lehetünk kiszolgáltatottak, nem lehetünk játéktér, és nem lehetünk ütközőzóna” — fejtette ki, és felvetette egy saját közép-európai bankrendszer kiépítésének lehetőségét, de azt is, hogy Európának megmaradása, fejlődése érdekében ki kell egyeznie a szintén keresztyén gyökerű Oroszországgal, ki kell építeni egy sajátos együttműködési rendszert.
Mindezekben a kérdésekben kiemelten fontos a román—magyar együttműködés — fejtette ki Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök beszélt hazája igen nehéz helyzetéről. A magyarhoz hasonló civilizációkat két érték táplálja: „az emberi energia, a meggyőződés, hogy érdemes alkotni, értéket létrehozni, s ebben a hitükben a magyarok az elmúlt évtizedben megrendültek, a másik az állandóság tudata”. Magyarországot a tudás földjévé kell tenni, és el kell érni, hogy ismét higgyen saját sikereiben, embereiben — hangsúlyozta Orbán Viktor.
Békét, egyensúlyt teremteni
Traian Băsescu államelnök már beszéde elején leszögezte: valószínű, vitát gerjeszt majd ez a találkozó, de azt is, bízik benne, hogy a különböző nézetek ellenére sikerül megtalálni a közös pontokat. Felszólalása során aztán főleg azokra a kérdésekre tért ki, amelyek kapcsán egyetértést tapasztalt. Kozmikus távolságokkal kezdte, a naprendszerről, a föld kerekségéről szólt, amelyen mindenki úgy érezheti, ő van a világ közepén, majd visszatért a szűkebb régióra, s ennek kapcsán elmondta: „nem egyik vagy másik régió fontos, hanem egy-egy térség belső egyensúlya, a régiók közötti egyensúly”. Kitért arra, hogy a közép-európai térség most konszolidálódik, s ennek alappillére a magyar—román viszony. Úgy vélte: nagy hiba lenne azt hinni, hogy a közép-európai térséget kizárólag földrajzi alapokra vagy a történelem elemeire lehet építeni. Csakis a kölcsönösen elfogadott értékekre lehet alapozni e térség jövőjét — szögezte le. „Nem az etnikum, nem a vallás, nem a földrajz, nem a történelem konszolidál egy térséget, hanem azok az értékek, amelyeket Románia és Magyarország elfogadott az EU- és a NATO-csatlakozáskor” — mondta az államfő.
Véleménye szerint a térség központjának Brüsszelnek kell lennie, Romániának és Magyarországnak egyaránt érdeke, hogy megerősödjék az Európai Unió. Az államfő Orbán szavaihoz igazodva fejtette ki, új, valódi kapitalizmust kell építeni a spekulatív kapitalizmus helyett. Az autonómiáról csak kérdésre válaszolva szólt, megismételte oly sokszor, sok helyen hangoztatott álláspontját: Románia minden lakosának egyforma autonómiára van szüksége.
Az előadások utánra ígért Băsescu—Orbán megbeszélés ez alkalommal szűkre korlátozódott, rövid félórás négyszemközti beszélgetésre kerítettek sort, a sajtót lerázva, a Csukás vendéglőben. Hiába várta mindenki a nagyarányú egyeztetést, ezúttal elmaradt. Két óra előtt Traian Băsescu Csíkszereda felé távozott, Orbán Viktor és a magyar delegáció pedig Tőkés Lászlóval és az EMNT képviselőivel költötte el ebédjét.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tusványos kormányon
Orbán, Băsescu és Tőkés tartott előadást Tusnádfürdőn
„A munka románul is munka?” – kérdezte szombaton Tusványoson Orbán Viktor Németh Zsolttól. A magyar miniszterelnök és Traian Băsescu román államfő a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor záróelőadásán elsősorban a munka megbecsülésén alapuló új gazdasági rendszert, autonómiát és decentralizációt szorgalmazó beszédet tartott.
Ugyan a műsor és a szereplők ugyanazok voltak, mint tavaly, a szombati Orbán–Băsescu–Tőkés-előadás Tusványoson ezúttal nagyobb médiaérdeklődést mutatott, a bukaresti hírtelevíziók, valamint a központi lapok kiküldött munkatársai lesték a felszólalók minden szavát. Ennek oka minden bizonnyal az a két nappal korábbi kijelentés volt, amelyet az Európai Parlament alelnöke tett egy előadáson, miszerint ha Koszovó kivívta függetlenségét, miért ne vívhatnánk ki Székelyföld autonómiáját? Az autonómia témáját azonban éppen csak érintették a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor záróelőadásának meghívottjai. A negyedórás késéssel érkező, és emiatt egy kormányfőnek és egy államelnöknek kínos várakozást okozó Tőkés László a tábor mottóját – Nyílt lapokkal – az autonómiával hozta kapcsolatba, olyan értelemben, hogy leszögezte, „mi nem akarjuk elvenni Erdélyt, nem vagyunk hamiskártyások”, üzenve ezáltal a román nacionalistáknak, akik azt gondolják, az autonómiatörekvés területi elszakadást jelent. Az EP-alelnök Orbán Viktor kétharmados választási győzelme és miniszterelnökké válása kapcsán úgy fogalmazott: „Újra kormányra került Tusványos”. Elismerősen szólt ugyanakkor arról, hogy ez a kormány megkezdte az elszámoltatást, a korrupció elleni harcot. Azt is kedvezően értékelte, hogy az Orbán-kormány Közép-Európa egész térségére tekintve politizál. A korrupció elleni, különösen a feddhetetlenségi ügynökséggel (ANI) kapcsolatos törvényt illető állásfoglalása miatt Traian Băsescu államfőt is méltatta Tőkés, leszögezve, „nem Frundával tartok, hanem Băsescuval”. Megköszönte ugyanakkor az elnöknek, hogy néhány évvel ezelőtt elfogadtatta a kommunizmus bűneit elítélő jelentést. Romániáról szólva elmondta, Európának még csak a peremén van ez az ország, a kommunista rendszer következményei még mindig érvényesülnek. Példaként említette a romániai infrastruktúrát, az utak állapotát. „Ismét vissza kell kerülni Európa közepébe” – mondta, de elengedhetetlennek tartotta, hogy lebontsák a nemzetek közötti mentális vasfüggönyt, folytatni kell a rendszerváltás folyamatát. Orbán Viktor beszédében kifejtette, Tusványos arra is jó alkalom, hogy a magyarok arról beszéljenek, mi lesz velük a 21. században. „Száguld a kínai, indiai gazdaság, válságban a Nyugat, az eurózóna recseg-ropog, Amerika európai elkötelezettségei eltolódtak. Ha valaki azt gondolja, ez személyesen őt nem érinti, téved, mert ezek a hírekben megjelenő események a mi munkahelyeinket is befolyásolják” – szögezte le a magyar kormányfő, feltéve a kérdést, versenyképes lesz-e Európa. Orbán szerint a nyugati típusú kapitalizmus válságba került, a gazdaság fejlődését ma erkölcsi alapokra kell helyezni, visszaszorítva a spekulációt, és kölcsönösen elfogadott értékek szellemében kell felépíteni a közép-európai térség jövőjét. „A közép-európai államoknak szorosan kell együttműködniük, hogy a világgazdasági átrendeződés közepette megvédhessék saját érdekeiket” – folytatta előadását a miniszterelnök, aki szerint Magyarországnak együtt kell működnie Romániával, a visegrádi államokkal, Horvátországgal, Szerbiával. „Olyan közös érdekek vannak – mondta –, mint az energiabiztonság kérdése, a közlekedésfejlesztés, a pénzügyi finanszírozás. Az sem megy a végtelenségig – hangoztatta –, hogy a térség fejlesztését mások finanszírozzák, nekünk is létre kell hozni a saját pénzügyi eszközrendszerünket.” A magyar miniszterelnök szerint, ha Európa nem akar tovább süllyedni, akkor ki kell egyeznie a szintén keresztény gyökerű, de Európához csak lazán kapcsolódó Oroszországgal. Európának meg kell találnia az oroszokkal való sajátos együttműködés rendszerét, ami lehetővé teszi, hogy az orosz gazdaság potenciálja összekapcsolódjon az európai gazdaságéval – mondta. Előadásában Băsescu fontosnak nevezte a román–magyar megbékélést, amely szerinte a közép-európai térség konszolidáltságának egyik fő pillére. Úgy vélte, nagy hiba lenne azt hinni, hogy a közép-európai térséget csak földrajzi alapokra vagy a történelem elemeire lehet építeni. Csakis a kölcsönösen elfogadott értékekre lehet alapozni e térség jövőjét – szögezte le. „Nem az etnikum, nem a vallás, nem a földrajz, nem a történelem az, ami konszolidál egy térséget, hanem azok az értékek, amelyeket Románia és Magyarország elfogadott az EU- és a NATO-csatlakozáskor” – mondta Băsescu. A hallgatóság soraiból érkezett egyik kérdésre válaszolva megismételte korábban is hangoztatott álláspontját: Románia minden lakosának egyenlő autonómiára van szüksége. Ugyanakkor hangsúlyozta a kisebbségi jogok fontosságát, amelyek biztosítják a nyelvi és kulturális értékek megőrzését. ** Magyarországi támogatás is kell a székelyföldi turizmusnak A székelyföldi turizmus és a székely termék ügyében is jelentős segítséget nyújthat a magyar kormány és az anyaországi társadalom is – hangzott el a Szubszidiaritás és önkormányzatiság a Székelyföldön című beszélgetésen a tusnádfürdői nyári szabadegyetemen. A beszélgetésen részt vett Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke; Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök; Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester, illetve Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Borboly Csaba előadásában azt javasolta, hogy a Szülőföld Alap támogatási rendszerének átalakításakor hozzanak létre közösen egy Helyi Termékfejlesztési és Térségmarketing Alapot, amelyből ezeket a tevékenységeket támogatni lehet. Borboly Csaba szerint ezek a témakörök a Székelyföld számára alkalmas fejlődési modellt jelentenek. A Székelyföld azt is jelenti: együtt – jelentette ki Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, kifejtve, hogy az elmúlt két évben a két megye elkezdte a szoros együttműködést, amelyben a helyi önkormányzatok is részt vesznek. Erre konkrét példa, hogy a bukaresti Romexpón Hargita, Kovászna és Maros megye közösen, a Székelyföld-standdal jelent meg, akárcsak a budapesti Hungexpón. ,,Ennek van visszhangja, az ebben álló erőt használni lehet további építkezésre az autonómia irányában. Több európai példa mutatja, hogy az autonóm területek jobban működnek, amióta saját maguk dönthetnek az őket érintő ügyekben” – mondta Tamás Sándor, fontos célnak nevezve a székelyföldi brand erősítését. Hargita Népe (Csíkszereda)

A közös érdekekről beszélt Orbán és Băsescu „Tusványoson”
Igazságosság és egymással szembeni őszinteség
Az esemény fontosságára és az érdeklődésre való tekintettel a nagyszínpadon került sor a Közép-Európa Európa közepe?című fórumra szombat délelőtt Tusnádfürdőn, a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban.
Az Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Traian Basescu román államfő és Tőkés László Európa-parlamenti alelnök részvételével tartott előadás moderátora Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár volt, aki szerint a 21. „Tusványos” jelenti a 21. század igazi kezdetét, amikor a rendezvény mottójához híven nyílt lapokkal játszanak, amikor „nincs szükség hamiskártyásokra”, nem a rivalizálás, hanem a közös érdekeken alapuló és értékorientált együttműködés jellemzi az egyazon térségben élők viszonyát.
Orbán Viktor szerint a nyugati típusú kapitalizmus került válságba az elmúlt évtizedben; annak a rendszernek a válságáról van szó, amelyben a spekuláció került előnybe a tisztes munkával szemben. Az a felfogás, miszerint a kapitalizmus majd elhozza a jólétet, az állam meg tartsa távol magát a gazdaságtól, csődbe sodorta ezt a rendszert – mondta a kormányfő. „Magyarországon kétharmados forradalom történt, egy korszaknak vetettünk véget. Ez volt az a korszak, amikor a rendes, becsületes emberek állandó vesztesekké váltak. Olyan Magyarországot akarunk, ahol a tisztességes, becsületes ember jobban járjon, mint az, aki nem tartja be a törvényeket” – szögezte le.
Az érdeklődők tapssal fejezték ki a miniszterelnök szavai iránti tetszésüket, lassan elülő zúgolódás támadt viszont, amikor – a közönség soraiból érkezett kérdésre válaszolva, hogy mikor lesz Romániának egy Orbán-kaliberű kormányfője – az elismerés hangján szólt román kollégájáról, Emil Boc-ról.
Traian Băsescu szerint a román–magyar megbékélés a közép-európai térség egyik fő pillére. A román államfő kifejtette: a legfontosabb egy adott térség belső egyensúlya, illetve a két vagy több térség közötti egyensúly. Közép-Európa olyan régió, amely erősödik, és ebben szerepet játszik a román–magyar megbékélés. Különösen fontos ez a két ország területén élő magyar, illetve román kisebbség szempontjából – mondta. (Orbán – szintén kérdésre válaszolva – elmondta, hogy ő a megbékélésen az igazságosságot és az egymással szembeni őszinteséget érti.)
„Nem az etnikum, nem a vallás, nem a földrajz, nem a történelem az ami konszolidál egy térséget, hanem azok az értékek, amelyeket Románia és Magyarország elfogadott az EU- és a NATO-csatlakozáskor – fejtegette Basescu. – Nagyon fontos, hogy olyan térségben éljünk, amelyben az emberek zöme, valamint a többség és a kisebbségek közötti viszony kiegyensúlyozott.” Rámutatott: a románok és a magyarok Közép-Európában élnek, de számára a központ Brüsszel, és közös érdek az, hogy az Európai Unió megerősödjön. A két ország közös érdekeit megjelenítő projektként említette a Duna-stratégiát, és örömét fejezte, hogy ez a téma fontos lesz a jövő évi magyar EU-elnökség számára. Basescu szerint a romák felzárkóztatása is közös ügy, amelyre egész Európának közös programot kell kidolgoznia. Az energiabiztonságot említette még közös ügyként, és leszögezte, hogy Románia a Nabucco gázvezetéket támogatja.
Az értékezések végén kérdésekre is válaszoltak az előadók. Tőkés László szerint tanügyi autonómiára is szükség van Romániában, és hogy a romániai adófizetők pénzéből is finanszírozni kellene a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, nemcsak a magyarországi közpénzből. Az állami magyar egyetem kapcsán Băsescu azt mondta, hogy a még szenátusi vita alatt lévő tanügyi törvény a versenyképes, és eredményeket felmutató egyetemek finanszírozásáról beszél, függetlenül attól, hogy állami vagy magán, román vagy magyar az oktatás nyelve. A református egyházközségek Băsescut támogatták az elnökválasztáson, ezért Tőkés kérte az államfőt, hogy ne zárják ki az állami támogatásokból ezeket az egyházközségeket, és „adja meg nekünk az autonómiát”. Băsescu humorosra vette a „figurát”: elismerte, hogy a magyar választók 75 százaléka rá szavazott, de azt mondta, hogy „kissé sokan vannak, és mindenkinek nem tudom megköszönni”. Az autonómia kapcsán kitartott korábbi álláspontja mellett: annyi autonómiát kaphat egy székelyföldi, mint mondjuk egy piteşti-i – mondta –, és inkább a decentralizáció fontosságáról beszélt, elismeréssel szólva az RMDSZ-es miniszterek munkájáról ebben. „A külhoni románok identitásának és kultúrájának megőrzéséért síkraszáll a román állam, viszont egyik állam közigazgatási berendezkedésébe sem szól bele” – maradt hajthatatlan a román elnök
Pataky Lehel Zsolt. Nyugati Jelen (Arad)

Orbánnak „tercelt” Băsescu a tusványosi tábor színpadán
„Hazabeszéltek” a Tusványosi Nyári Szabadegyetem sztármeghívottai
Nem zajlott szócsata a 21. Tusványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hagyományos, „Viki-kocertnek” is becézett táborzáró pódiumbeszélgetésén. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár moderálásával ült szombaton asztalhoz Tőkés László EP-alelnök, Orbán Viktor magyar miniszterelnök, valamint Traian Băsescu román államfő.
Tőkés kisebbségpolitikáról és autonómiáról beszélt, míg Orbán és Băsescu a világgazdaság jelenét és jövőjét boncolgatta. A két vezető politikus meglehetősen szűkszavúan és visszafogottan értekezett a kisebbségi és autonómiakérdésről.
Tőkés László EP-alelnök beszéde első részének témáját Romániának, ezen belül Székelyföldnek Európához való újbóli felzárkózása képezte. Szerinte a felzárkózás legfőbb akadálya mindeddig a posztkomunizmus volt, és mindezekért a kommunista politikai rendszerből örökölt ideológiák s a nómenklatúra tehető felelőssé.
Tőkés gratulált mindkét politikusnak az elmúlt időszakban lezajlott választásokon elért győzelmeikhez. Úgy vélte, személyük biztosítja majd a rendszerváltás folytatását mindkét országban. Soha nem volt ilyen jó viszonyban Románia és Magyarország – véleménye szerint. Tőkés emlékeztetett: míg tíz éve még a státustörvényt is sokallotta az akkori, Adrian Năstase vezette román kormány, ma már mindkét országban törvény garantálja a határon túl rekedt nemzetrész tagjainak a kettős állampolgárságot.
A kisebbségi- és nemzetpolitikára térve Tőkés azt mondta: elfogadhatatlan, hogy a kommunizmus elbukott, de a nacionalizmus tovább él. „A nacionalizmusnak is meg kell buknia, a nacionálkommunizmusnak is” - fogalmazott. Az önrendelkezésről szólva a délszláv megoldásokat hozta fel pozitív példaként, hozzátéve, hogy a magyarok természetesen a békés megoldások hívei.
Szerinte Romániában történt haladás e téren, azonban még távol áll az ország az európai normatíváktól. Ugyanakkor megköszönte a Magyar Országgyűlésnek, amiért az összetartozás törvénye kimondja: támogatják a határon kívüli magyarok autonómiatörekvéseit. Előadása végén nyílt kéréssel fordult Traian Băsescu román államfőhöz.
„Románia szuveranitásának ezerszázalékos tiszteletben tartásával szeretnénk, ha mi magyarok nagyobb beleszólást nyernénk saját ügyeinkbe. Ez egy demokratikus önrendelkezési jog Európa minden népe számára, erre tart igényt a magyarság is” – fogalmazott Tőkés.
Orbán: őszinte, mert érdeke
Akárcsak Tőkés, Orbán Viktor is a korábbinál sokkal pozitívabbnak értékelte a román–magyar viszonyt. A magyar miniszterelnök azonban hozzátette: jelenleg ez a viszony még őszinte is, mert, mint mondta: érdekekből táplálkozik.
Orbán azonban nem beszélt autonómiáról. Többek között a magyarság jövőképét próbálta felvázolni, a szerinte várható világgazdasági helyzetben. Szerinte gazdaságilag Európa egyre hátrább sodródik, aminek hátterében a nyugati típusú kapitalizmus áll. Úgy vélte, nem átmeneti pénzügyi zavarról van szó, hanem egy száz-százötven éves rendszer összeomlásáról.
Orbán szerint mindez annak köszönhető, hogy a termelő gazdaságot az utóbbi időben felváltotta a spekulatív kapitalizmus. Mint elmondta, ideje felhagyni azzal az elképzeléssel, mely szerint az államnak minél kisebb szerepet kell vállalnia a gazdasági életben, mert a kapitalizmus önmagától elhozza majd a jólétet. Ez a gondolkodás szerinte az egész nyugati civilizációt csődbe vitte.
Orbán szívinfarktushoz hasonlította a gazdasági válságot, amely után mindenki számbaveszi, hogy mivel előzhetné meg az újabbakat. A Fidesz-kormány által bevezetett bankadó kapcsán elmondta, hogy erre azért volt szükség, mert nem lehet csak attól áldozatot elvárni, akinek nincs pénze, fizetnie kell annak is, akinek van.
A magyar kormányfő szerint a világ teljes gazdasági átrendeződése várható, és a gazdasági átrendeződést politikai, katonai átrendeződés követi. Mint fogalmazott, Európának ki kell egyeznie és szorosan együtt kell működnie a szintén keresztény Oroszországgal úgy, hogy Közép-Európa mindeközben ne váljon a kelet és a nyugat ütközőzónájává.
Rátérve a magyarországi jobboldal győzelmére, „valódi kétharmados forradalmat” csináltak. „Véget vetettünk egy korszaknak, melyben a becsületes emberek folyton a vesztes oldalra kerültek. Most olyan rendszer felépítését támogatjuk, ahol a törvénytisztelő becsületes polgár jobban jár, mint a becstelen” – tette hozzá Orbán.
Băsescu, Csendes-óceántól a Fekete-tengerig
Traian Băsescu kifejtette, szerinte Közép-Európa egyre konszolidáltabbá válik. „A román– magyar kiegyezés egyik tartóoszlopa ennek a régiónak, az elmúlt húsz év legfontosabb megvalósítása” – fogalmazott a román elnök.
Băsescu beszédében érintette az energiabiztonság kérdését is. Ennek kapcsán elmondta, Románia elkötelezte magát a Nabucco-terv mellett, ugyanis – szemben a Déli Áramlattal – előbbi biztos alternatívát jelent az ország számára. Hozzátette: teljesen másként festenek a biztonsági kérdések, ha az ország partjait a Csendes-óceán mossa, és másként, ha a Fekete-tenger.
Az államháztartás témakörében az elnök kifejtette, képtelen helyzet az, amelyben egy ország azért veri adósságokba magát, hogy kifizethesse a nyugdíjakat és a fizetéseket. „Ha fejlesztések helyett továbbra is e célból veri magát adósságokba a kormány, teljes leszakadásra kárhoztatja az országot – mondta az államfő. – Nem költhetünk többet, mint amennyit termelünk.”
Szerinte a válság előtti kapitalizmus megszűnt létezni, helyébe újat kell építeni. A gondolatmenetet folytatva elmondta: a megemelt fizetések, szociális juttatások és nyugdíjak mögött tulajdonképpen hatalomra törekvő politikai alakulatok szavazatvásárlása állt. „Ebből csak a termelői munka, nem a spekulatív gazdaság húzhatja ki az országot” – tette hozzá. Emlékeztetett, hogy két éve, amikor a nyugdíjak gyakorlatilag megduplázódtak, ő már figyelmeztetett arra, hogy kiürül az államkassza.
Horváth István. Új Magyar Szó (Bukarest)

TUSVÁNYOS 2010
Orbán-koncert három frontemberrel
Orbán Viktor nem akar a bankellenes harc Che Guevarája lenni, Băsescu idén sem támogatja Székelyföld területi autonómiáját. De jól megvoltak egymással
Meglepő módon mintha idén kevesebben lettek volna kíváncsiak a nagyszínpad előtti téren Orbán Viktor, Traian Băsescu és Tőkés László előadására. A 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szombati napján a tavalyi felálláshoz hasonlóan kezdődött az “Orbán-koncert”.
Tőkés László beszédét az árvízkárosultak iránti együttérzésének kifejezésével indította, majd metaforikusan Romániát és Magyarországot is katasztrófa sújtotta, azaz a kommunizmus nyomait viselő területnek nevezte. Hasonlata szerint a két országot ugyanúgy újjá kell építeni a posztkommunista idők után, mint az árvíz által lerombolt területeket.
Kiemelte, hogy a két ország rövid felemelkedés utáni hanyatlásból csak akkor lábalhat ki, és kerülhet vissza Európa közepébe, ha a fejünkben lévő mentális vasfüggönyt is leromboljuk; ennek elérésére autonóm gondolkodású személyiségekre van szükség. A tusványosi folyamat is erről szól, a rendszerváltozást viszi tovább már több mint húsz éve. Idei mottója – Nyílt lapokkal! – Tőkés beszédében elsősorban az autonómia fényében nyert értelmet: az autonómiatörekvés nem jelent területi elszakadást, mint ahogyan azt a román nacionalisták gondolják. „Mi nem akarjuk elvenni Erdélyt, és nem vagyunk hamiskártyások” – szögezte le.
Tőkés kifejezte „a mi államelnökünk” iránti megbecsülését, és megköszönte a PD-L támogatását EP-alelnökké való választásában. „Nem Frundával tartok, hanem Băsescuval” – mondta a sokat vitatott ANI-törvény kapcsán. Orbán Viktornak a „szavazófülkékben végbement forradalomért”, a kétharmados győzelemért gratulált, és kiemelte, Romániának soha nem volt ilyen jó kapcsolata Magyarországgal.
Az EP-alelnök szerint a két ország viszonyában arra kell figyelni, ami összekapcsolja őket: az érdekegyeztetésre, például a közös agrárpolitika, a határmenti vidékek együttes fejlesztése vagy a környezetvédelem, különös tekintettel a ciánkérdésre. Ugyanakkor kiemelte, ő a határon túli románok sorsát is szívügyének tartja, nem akarja, hogy a Moldovai Köztársaság „a hátsó kapun jöjjön Európába”. A nemzet- és kisebbségpolitika terén is megegyezésre kell jutni, a nacionalizmusnak ugyanúgy meg kell buknia, mint a kommunizmusnak.
Tőkés utalt a délszláv és koszovói rendezési tervekre, amellyel mind a román, mind a magyar külpolitika foglalkozott, és amely biztató eredményeket ígér a romániai magyar autonómiatörekvésekre nézve is. Külön kiemelte az Ahtisaari-tervet, amely az önállósult Koszovóban kisebbségbe került szerbeknek is autonómiát ír elő.
Az EP-alelnök utalt arra, hogy a román államelnök által megrendelt szakértői jelentés föderalizmust, aszimmetrikus regionalizmust javasol az országban; ezt természetesen a magyar politikusok is támogatják, mert az nagyobb önállóságot adna a romániai magyaroknak.
„Békés kisebbség vagyunk”,
szögezte le Tőkés, ilyen értelemben is elválasztva az itteni helyzetet a délszlávokétól. Az eurotranszilvanizmus jegyében el tudjuk képzelni Erdély regionális önállóságát, ugyanakkor ebben a keretben képzelik el Székelyföld területi autonómiáját is, mondta az EMNT-elnök. „Románia ezer százalékos szuverenitásának elismerése mellett” szeretnénk nagyobb önrendelkezést, európai jogrend szerint - tette hozzá.
Orbán Viktor kiemelte, szívélyes kapcsolatban vannak Traian Băsescuval, örül, hogy egy asztalnál ülnek, és a román-magyar kapcsolat is pozitívan alakul mostanában. Tusványos arra is alkalom, hogy a magyarok arról beszéljenek, mi lesz, mi lehet velük a 21. században – de ehhez meg kell érteni, mi történt a század első évtizedében.
„Tektonikus jellegű változások történtek” – fogalmazott a magyar miniszterelnök, elsősorban gazdasági példákat hozva föl. Száguld a kínai, indiai gazdaság, válságban a Nyugat, az eurózóna recseg-ropog, Amerika európai elkötelezettségei eltolódtak. Ha valaki azt gondolja, ez személyesen őt nem érinti, téved, mert ezek a hírekben megjelenő események a mi munkahelyeinket is befolyásolják – mondta. A kérdés az, versenyképesek lesz-e Európa, vagy hátrább sorolódik. A kormányfő szerint a nyugati kapitalizmus válsága vezetett ide. Nem átmeneti pénzügyi zavarról van szó, a termelő kapitalizmus helyett ez egy spekulatív kapitalizmus. Megkérdőjeleződik a tétel, miszerint a szabad piac önmagától egyensúlyba kerül, és nem kell közbeavatkozzék az állam, hiszen Amerikában is a politikusok mentették meg az összeomlástól a gazdaságot.
Korábban a szabad piac mellett megvoltak a morális alapok, egy olyan magatartáskódex, amely a vallásos hitből eredeztethető. Ezen elveknek köszönhető, hogy a hentes nem adott romlott húst, vagy hogy a bankok nem adtak olyanoknak hitelt, akikről tudvalevő volt, hogy nem tudják kifizetni, és végül odaveszik a fedezetük is. Ám a kapitalizmus eltávolodott ezektől az értékektől, minél nagyobb önállóságot harcolt ki magának a piac, az erkölcsi megfontolás annál inkább átadta a helyét a gátlástalanságnak.
„Ma beteg dolgok történnek a világgazdaságban” – szögezte le, azzal példálózva, hogy akár abból generálódnak vagyonok, hogy a spekulánsok megtippelik, egy vállalat milyen gyorsan megy csődbe.
A rendszer újragondolásához ad reményt, hogy az embereket ért sokk „szívinfarktus-szerű” volt. Egy ilyen szívinfarktus után az ember átgondolja az egész életét – fogalmazott Orbán Viktor. Az ideológiák, amelyek egyébként az értékek ellen hatnak, háttérbe kell szoruljanak, és az elemi erkölcsi értékeket kell rehabilitálni.
„Nem akarok a bankellenes harc Che Guevarája lenni” – jelentette ki, hozzátéve: szükséges a komoly pénzintézetek léte, ám nem működik, hogy mindig csak az állampolgároktól vegyünk el, akiknek nincs, mindig ők fizessenek, ha baj van. Onnan is el kell venni, ahol van pénz – szögezte le.
Világpolitikai átrendeződés áll a küszöbön, India és Kína, azok az országok, ahol ragaszkodtak az értékeikhez, felemelkedtek. Átgondolt lépések kellenek Európa lezüllése ellen; meg kell találni az oroszokkal is a közös hangot, ám nem olyan áron, hogy a kelet-közép-európai érdekeket figyelmen kívül hagyják – hívta fel a figyelmet. A kelet-közép-európai államoknak, Magyarországnak, Romániának, a visegrádi országoknak, Horvátországnak, Szerbiának ezért közös érdekeik mentén össze kell fogniuk. Ezen érdekek közt első helyen áll az energiabiztonság kérdése, ugyanakkor a közös fejlesztésekre közös finanszírozási rendszert kellene létrehozni, egy saját fejlesztési bankot.
A kormányfő ezek után elnézést kért Băsescutól, hogy most Magyarországról kezd beszélni. Kétharmados forradalomként utalt a Fidesz-győzelemre, az előző periódust úgy írva le, mint olyan rendszert, amelyben a becsületes emberek vesztesekké váltak. Olyan berendezkedést akarunk, amelyben aki betartja a törvényeket, nyerjen, az ő országukat akarjuk felépíteni – mondta. Az idei év nagyon gyötrelmes volt a magyarországiak számára: elvesztettek egyhavi nyugdíjat, egyhavi közbért, 20 százalékról 25 százalékra nőtt az áfa, 62-ről 65-re a nyugdíjkorhatár – sorolta.
Más országban egy ilyen intézkedés elég lett volna ahhoz, hogy sztrájkok robbanjanak ki, utalt többek közt a romániai helyzetre. „Ennek fényében kell nézni a bankadót” – szögezte le. Ezek a vállalások a magyarországi gazdaság megerősítését hozzák el, ám van rossz hír is: megrendült a bizalom és az állandóság tudata. El kell hozni a modern békeidőket, a sajátos magyar észjárásra és intelligenciára alapozva – vélte.
Ha Magyarország nem válik a tudás földjévé, nem lesz esélye. A történelem folyamán a térség hadiutak kereszteződésében volt, sokféle hatás érte, de ez a magyar észjárás szintetizáló jellegének alapja is. „Sikertörténetet alakíthatunk” – fogalmazott, hozzátéve, ehhez hinnie kell Magyarországnak a saját sikerében. A románok például bármilyen kis sikernek örülnek, biztatják egymást, a magyarok egy nagy siker esetén is a visszásságokat keresik.
A háromszoros vízilabda-vébé-győzelemhez nemcsak az kell, hogy a csapat a legjobb legyen, de higgye is azt, hogy a legjobb. „Ezek politikán túli dolgok”, de előfeltétele annak, hogy Magyarország felemelkedjen – zárta beszédét a szokásos „Hajrá Magyarország, hajrá, magyarok!” formulával Orbán Viktor.
„Mintha Orbán Viktor szinkrontolmácsa lenne” – jegyezte meg egy, a közönség sorai közt ülő politikus Traian Băsescu beszédéről. Az elnök szerint hamis kérdésfeltevés arról beszélni, hogy egyik vagy másik régió a fontos: a lényeg az egy régión belüli erőegyensúly, valamint a régiók közötti egyensúly. Egy régió fontosságát továbbá az adja, hogy tud-e hozzáadott értéket termelni?
A balkáni, instabil régióhoz képest Közép-Európa egy stabil régió, melynek egyik igen fontos folyamata a román-magyar megbékélés – mondta, hozzátéve, hiba lenne azt hinni hogy egy olyan közép-európai régiót építhetünk, mely történelmi, etnikai vagy vallási különbözőségeken alapul. Egy régió fejlődésének kulcsa a közös, mindenki által elfogadott értékek – jelentette ki.
Az elnök beszédének nagy részét a gazdasági válsággal kapcsolatos megállapítások tették ki: hatalmas problémát jelent a költségvetési hiány, a költségvetés szerkezete, továbbá az, hogy a kölcsönök nem fejlesztésre, hanem szociális jellegű kiadásokra vannak elköltve. Minél nagyobb az adósságunk, annál kevésbé vagyunk képesek magunk dönteni a minket érintő kérdésekről – mondta.
Az elnök felszólalásában egyáltalán nem reagált az előtte szólók erdélyi magyarsággal kapcsolatos kéréseire, ellenben beszélt a romákról: elmondta, egy közös európai stratégiára van szükség a cigányok felzárkóztatására, ez a kérdés semmiképpen sem egyik vagy másik ország problémája.
Az elnök elmondta, bár több európai ország is kérte hogy Románia tegyen valamit a külföldre vándoroló romák ügyében, ő nem hajlandó korlátozni egyetlen európai uniós állampolgár szabad mozgáshoz való jogát sem.
A közönség 68 kérdést intézett az előadókhoz – ezek közül a beszélgetés moderátora, Németh Zsolt csak néhányat olvasott fel. Tőkés Lászlótól például megkérdezték, nem-e lenne célszerű az oktatási-nevelési támogatásokat kiterjeszteni óvodásokra is? A politikus szerint ez mindenképp jó ötlet, ám szükségmegoldás: a tanügyi autonómia lenne az igazi.
Orbán Viktor, arra a kérdésre, hogy lehet-e Magyarországot finanszírozni IMF-hitel nélkül vázolta a korábban már ismertetett gazdasági stratégiáját, miszerint a piacokról kívánnak tőkét bevonni.
Traian Băsescutól azt kérdezték, miért nem részesülhet állami finanszírozásban magyar felsőoktatási intézmény? Az elnök elmondta, az új, elfogadásra váró tanügyi törvény már lehetővé teszi úgy állami, mind magánegyetemek finanszírozását, az oktatás nyelvétől teljesen függetlenül. Az egyedüli kritériuma a finanszírozásnak a teljesítmény – mondta.
Felmerült még, hogy az elnök, köszönetképpen a magyarság folyamatos támogatásáért meg kellene adja az autonómiát. Az elnök, szemmel láthatóan pompásan szórakozva, köszönetet mondott az összes magyar szavazónak, aki az elnökválasztás második fordulójában őt támogatta.
Autonómiáról csak annyit mondott, hogy a folyamat jelenleg zajlik: a kórházak és iskolák decentralizációja ennek egy állomása. Azonban minden román állampolgárnak, etnikumától függetlenül, egyenlő autonómia jár – ismételte meg álláspontját Băsescu.
Arra a kérdésre hogy ha Trianon a románság számára jelentett volna hátrányos döntést, ő nem küzdene a románság autonómiájáért? Az elnök azzal vágta ki magát, hogy sem Trianont, semmilyen más, a két népet szétválasztó történelmi eseményt nem kommentál: ehelyett ő mindig a jövőről szeret beszélni.
A közönség arra is rákérdezett, támogatja-e Románia a határon túli román közösségek autonómiatörekvéseit. Băsescu elmondta, mindig is azt kérték a környező országok kormányaitól, tegyék lehetővé és támogassák hogy a területükön élő románok szabadon beszéljék nyelvüket és ápolják kultúrájukat. Azonban közigazgatási jellegű kéréseink sosem voltak más kormányokkal szemben – mondta. Transindex.ro

Az első kincses magyar napok
Első ízben szervezi meg az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács holnapután a Kolozsvári Magyar Napokat, a Kárpát-medencei, elsősorban az erdélyi magyarság kulturális seregszemléjét.
„A Kolozsvári Magyar Napok (KMN) rendezvénysorozat lehetőség arra, hogy közösségünk felmutassa életképességét, sokszínűségét, értékteremtő munkáját, és alkalmat kínáljon a párbeszédre nemcsak a kultúra, hanem a közös élettér más vetületeiben is” – olvasható a magyar napok honlapján, a www.magyarnapok.ro oldalon.
A kolozsvári rendezvény öt napja alatt kulturális- és sportesemények, illetve koncertek várják az érdeklődőket – az erdélyi magyar együttesek mellett több magyarországi zenekar, köztük a Beatrice, a Hot Jazz Band és a Kaláka is. Az elképzelés szerint nem egyedi alkalomról van szó, a rendezvényt ezentúl évente meg szeretnék szervezni.
Az augusztus 18-i, szerdai hivatalos megnyitón beszédet mond László Attila, Kolozsvár alpolgármestere, Sorin Apostu, a város polgármestere, Markó Béla román kormányfő-helyettes, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és a rendezvény három védnöke, Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke,;, Románia kulturális minisztere és Szőcs Géza, a Magyar Köztársaság kultúráért felelős államtitkára.
Az eseménysorozat fő helyszíne a Főtér mellett a Farkas utca, illetve Kolozsvár régi központja lesz, ahol a koncerteken kívül kézművesvásárt, könyvvásárt szerveznek, utóbbira erdélyi és határon túli magyar könyvkiadók hozzák el legújabb köteteiket.
Az ötnapos rendezvénysorozat kínálatát képzőművészeti- és plakátkiállítások, sportesemények és gasztronómiai bemutatók színesítik, de bemutatkoznak a város magyar diákszervezetei és városvetélkedőt is tartanak. A Kolozsvári Magyar Napokon bemutatkozik Pécs, Európa egyik jelenlegi kulturális fővárosa, de ekkor szervezik meg a Szent István- napi Néptánctalálkozót is.
A szervezők elmondása szerint szem előtt tartják a rendezvény gyermekbarát jellegét is, a legkisebbeknek külön vetélkedők, szabadidős és sportrendezvények, mesedélután, bábszínház és játszóház szól. Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi régióelnöke, a rendezvény főszervezője sajtótájékoztatóján elmondta: nem szeretnék, ha a román lakosság augusztus 20-a miatt kirekesztve érezné magát a rendezvényről, ezért odafigyeltek arra, hogy a programokból ők is tudjanak csemegézni.
Nekik szervezik például a kortárs magyar írók, költők románra fordított műveiből összeálló felolvasóestet. A Kolozsvári Magyar Napok fontosságát jelzi, hogy a rendezvényt öt személy vette védnöksége alá: Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter, Szőcs Géza, a Magyar Köztársaság kultúráért felelős államtitkára, dr. Páva Zsolt, Pécs polgármestere, illetve Szilágyi Mátyás, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja. Új Magyar Szó (Bukarest)

Németh Zsolt: Kolozsvár ügye minden magyar ügye
Valami új kezdetét jelenti az új magyar állampolgársági törvény, az a tény, hogy azt elsöprő többségben szavazta meg a magyar Országgyűlés – egyebek között ezt a gondolatot fogalmazta meg szerdán Kolozsváron Németh Zsolt, a külügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Németh Zsolt volt az egyik szónoka az idén először megrendezett, augusztus 18-tól 22-ig tartó Kolozsvári Magyar Napok hivatalos megnyitó ünnepségének, amelyet a helyi magyar színházban tartottak meg. Kifejtette: valami új kezdetét jelenti az is, hogy az egyetértés nem korlátozódik az állampolgárság kérdésére, hanem jövőképek, konkrét projektek is születnek. Rámutatott: mára az egész ország felsorakozott a nemzeti összetartozás vállalása, a kormány erre irányuló útmutatása mögött.
A nemzeti összetartozás lényege: vannak közös ügyek, ezek érdekében együttműködünk, és segítjük egymást – mondta.
„Közös ügyünk, hogy mindenki egyenrangú tagjának érezhesse magát a közösségben, és egyenrangú félként vehessen részt az együttműködésben” – hangoztatta.
Hangsúlyozta, hogy a Kolozsvári Magyar Napok is új folyamat kezdetét jelentik. A kolozsvári magyaroknak az új, modern Kolozsváron kell megtalálniuk önmagukat, hiszen a város átalakulása „leltárba alig vehető pusztítással járt”. Kolozsvár gazdag történelmi, tudományos és kulturális múltjának köszönhetően az egész kárpát-medencei magyarság forrása, ilyen értelemben pedig minden magyar egy kicsit kolozsvári. „Kolozsvár ügye minden magyar ügye” – mondta az államtitkár.
Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke reményét fejezte ki, hogy Kolozsvár többnyelvűsége értéket jelent az erdélyi város jelenlegi vezetésének is, és lesznek többnyelvű helységnévtáblák, akárcsak magyar egyetem abban a városban, amely a magyarok számára Erdély fővárosát jelenti.
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke – és egyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke – üdvözölte, hogy erdélyi magyar politikai és példátlan civil összefogás nyomán létrejött a rendezvény, amelynek köszönhetően Kolozsvár most „magyar ébredés helyszíne”. Az EP alelnöke is felhívta a figyelmet azokra a változásokra, amelyeken átment a város az elmúlt kilencven évben, és hangsúlyozta, hogy kollektív jogok kivívása nélkül megállíthatatlan az a folyamat, amely a magyarság fogyatkozásában és beolvadásában nyilvánul meg.
A számos erdélyi magyar egyházi és közéleti személyiség jelenlétében megtartott ünnepi megnyitón felszólalt Szőcs Géza, a Magyar Köztársaság kultúráért felelős államtitkára, a rendezvény egyik védnöke is, aki a város gazdag történelmi és kulturális múltját méltatta. Az ünnepségen részt vettek a KorszakVáltó Határon-túra 2010 nevet viselő, Budapest és Csíksomlyó között szervezett biciklitúra részvevői, akik röviddel a megnyitó kezdése előtt érkeztek az erdélyi városba.
Az ünnepi műsor a Háromszék Táncegyüttes fellépésével zárult.
Duna Televízió. Erdély.ma

Újra Kolozsvár lett Cluj
Ünnepélyesen megnyitották az idén első ízben szervezett Kolozsvári Magyar Napokat
„A kolozsvári Mátyás-szobor találkozási hely. Találkozási helye a kolozsváriaknak, de találkozási helynek kell lennie bővebb értelemben is” – mondta tegnap este a sétatéri színházban Markó Béla szövetségi elnök a Kolozsvári Magyar Napok első kiadásának ünnepélyes megnyitóján.
„Kolozsvár centrum, és ha az erdélyi magyarságnak valamilyen szimbólumot kellene választanom, akkor mindenképpen a Mátyás-szobrot választanám. Mert a Mátyás-szobor találkozási hely. Találkozási helye a kolozsváriaknak, de találkozási helynek kell lennie bővebb értelemben is” – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök tegnap este a Kolozsvári Magyar Napok első kiadásának ünnepélyes megnyitóján.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a kolozsvári RMDSZ által szervezett rendezvénysorozatot az RMDSZ vezetője mellett Tőkés László, az EMNT elnöke, házigazdaként Sorin Apostu polgármester, illetve Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár indította útjára a sétatéri színházban tartott gálán.
Markó szerint a kincses városban legalább két város van. „Kolozsvár és Cluj, de talán Klausenburg, amelyben a magyarok és románok együtt élnek. De vajon együtt élnek-e, vagy csak egymás mellett? Meg kell értenünk mindnyájunknak, hogy az összefogásban csak gyarapodunk” – zárta ünnepi beszédét a szövetségi elnök.
Elsőként Gergely Balázs főszervező köszöntötte a szép számmal összegyűlt közönséget. „Ez a rendezvénysorozat a közös nyelv, a közös hagyomány és a közös szórakozás jegyében jött létre, kiemelendő a közös szócska, amely rendkívüli fontossággal bír számunkra. A Kolozsvári Magyar Napok a találkozás alkalma az itt élők, a távolból hazatérők és az idegenből érkezők számára” – mondta az EMNT középrégiós elnöke.
Az RMDSZ részéről László Attila alpolgármester mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, a rendezvény az összefogás jegyében jött létre. „Ezennel a város születésnapját is ünnepeljük” – jelentette ki.
A Kolozsvári Magyar Napok tulajdonképpen már a hivatalos megnyitó előtt, Bálint Tibor író egykori otthonában, harangavatással kezdődtek el. Kötő József színháztörténész, RMDSZ-es képviselő az író munkásságát és személyiségét méltatta. „Ha szenteket nem is, de sánta angyalokat tudott teremteni” – mondta el a színháztörténész.
A kulturális programok sorában kettős ünnepség előzte meg a Kolozsvári Magyar Napok hivatalos megnyitóját: kiállítás megnyitójának és könyvbemutatónak adott otthont a Györkös-Mányi emlékház. A Majális utcai emlékházban Dáné Tibor Kálmán, az EMKE elnöke töltötte be a házigazda szerepét.
A festőművész és zenetanár Györkös-Mányi Albert munkássága előtt tisztelgő intézményben a művész életének jó értelemben vett kettőssége tükröződik: „A képek ölelésébe kerül a zene” – utalt Dáné a kiállítóterem falán függő, zongorára néző festmények „kompozíciójára”. A jelentős átalakításon átesett emlékház „újranyitásán” Kántor Lajos méltatta a művész munkásságát, és megnyitotta a festő egyes képeit bemutató kiállítást.
Délután a Házsongárdban egy háromszéki küldöttség megkoszorúzta a székelyföldi régió jeles szülötteinek sírját. „Köszönjük Háromszék nevében a kolozsváriak meghívását, azt, hogy a sepsiszentgyörgyi önkormányzat és Kovászna megye tanácsának nevében itt, a Házsongárdi temetőben is megemlékezhetünk székely nagyjainkról” – nyitotta meg a koszorúzási ünnepséget Tamás Sándor.
A Kovászna Megyei Tanács elnöke elmondta, igaz, hogy Háromszék adta ezeket a kimagasló személyiségeket a kincses városnak, de ebben a városban lettek igazán naggyá. „Ennek szellemében gondoljuk úgy, hogy kegyeletünket méltóképpen róhatjuk le előttük, amennyiben segítünk a város vezetőségének abban, hogy minél sikeresebben szervezhessék meg idén is és a továbbiakban is a Kolozsvári Magyar Napokat” – mondta Tamás Sándor.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a temetői megemlékezésen elmondta, jövő évtől a Kovászna Megyei Tanács programot indít, amelynek keretében segítenek a Házsongárdi temető síremlékeinek helyreállításában, valamint a Kolozsvári Erdélyi Múzeum-Egyesület anyagi támogatására is ígéretet tett.
A mai nap programkínálata a kincses város újabb nevezetességeit helyezi reflektorfénybe, az érdeklődőknek lehetősége nyílik könyvtárlátogatásra, városvetélkedésre, lesz humoróra, és a Farkas utcában megnyitják a kézműves vásárt is.
Baló Levente, Sipos M. Zoltán. Szabadság (Kolozsvár)