Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2005. szeptember 5.
Szeptember 5-én a határon túli magyar szervezetek vezetőivel találkozik Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. – Az én véleményem egyezik az erdélyi magyarok véleményével: a kettős állampolgárságot csak a kettős állampolgársággal lehet kiváltani, semmi egyébbel – nyilatkozott Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó elmondta, az RMDSZ nem kapott semmiféle hivatalos iratot a magyar kormánynak a határon túli magyarok közjogi státusa rendezésére vonatkozó elképzeléseiről. „Csak a sajtóból értesültem arról, hogy a határon túli magyarok Európai Unión belüli utazását a magyar kormány – görög mintához hasonló – speciális személyi okmánnyal kívánja biztosítani” – fejtette ki Markó. Az RMDSZ elnöke közölte, várja a tájékoztatást Budapest elképzeléseiről, azonban a találkozónak nemcsak erről kellene szólnia. „Fontos lenne tárgyalni a magyar–magyar kapcsolatokról, hangsúlyosan a Szülőföld Alapról, hiszen az abból nyújtandó támogatásokra nagy szükség lenne” – szögezte le. Gyurcsány Ferenc nem sokkal a december 5-ei népszavazást követően, még januárban hirdette meg a nemzeti felelősség ötpontos programját. „A kettős állampolgárság kérdéséről a kormány nem kíván tárgyalni, nem változott az álláspontja december 5-e óta” – szögezte le Avarkeszi Dezső kormánymegbízott. A napokban Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kifejtette, továbbra is alapvető követelésnek tekinti a magyar állampolgárságot. Ugyanezen az állásponton van Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke is, aki szerint a határon túli magyaroknak szüksége van a kettős állampolgárságra. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke viszont azt hangsúlyozta, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) fenntartásához és rendszeres üléseihez a jövőben is ragaszkodnak. A Fidesz álláspontja szerint a határon túli magyarok problémái nem kezelhetők sem a kormány által javasolt nemzeti vízummal, sem a „görög-útlevéllel” – jelentette ki Németh Zsolt, az ellenzéki párt külügyi kabinetjének vezetője. /Salamon Márton László: Zsákbamacska a „görög-útlevél”. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./
2005. szeptember 14.
Reálpolitikára van szükség a határon túli magyarok ügyében – jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Bátor reálpolitikát szeretnék csinálni, határon túli ügyben is, nem menekülni a felelősség elől, hanem teljesíteni azt – mondta. A Fidesz szerint ehelyett megfontolt, elvi politika kell. – Megszokhattuk már, hogy Gyurcsány Ferencnél a szavak sajátos jelentéstartalmat kapnak – fogalmazott reagálásában Németh Zsolt, a Fidesz külpolitikai kabinetvezetője, aki szerint annyiban jellemzi reálpolitika a miniszterelnök tevékenységét, hogy az kézzel fogható eredménnyel az elmúlt három évben a határon túli magyarok számára nem járt. Németh Zsolt azt mondta, annyiban bátornak is tekintheti a kormányfő politikáját, hogy „felrúgta a határon túl magyarok kérdését övező nemzeti konszenzust, és szembeállította Magyarországot a határon túli magyarokkal.” – Gyurcsány Ferenc Magyarországon gyanakvást keltett, a határon túli magyarokban pedig csalódást – közölte Németh Zsolt. /Elképzelések a határon túli magyarok ügyéről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./
2005. szeptember 16.
Tartalmatlannak nevezte Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke Gyurcsány Ferenc miniszterelnök határon túli magyaroknak tett három javaslatát az újvidéki Magyar Szóban közölt nyilatkozatában. A politikus szerint „szemfény-vesztés, sőt cinizmus” a szocialisták részéről a határon túliakért viselt felelősség alkotmányba foglalása. A határon túli magyarok ügyeivel mind a külügyi, mind az emberjogi bizottság foglalkozik, ezért nincs égető szükség új bizottságra. Sokkal nagyobb szükség lenne olyan fórumok működtetésére, amelyeken „a határon túliakkal együtt és az egyenjogúság jegyében tárgyaljuk meg a közös ügyeket” – vélekedett. A speciális magyar személyi igazolvánnyal kapcsolatosan a fideszes politikus szerint „Gyurcsány Ferenc feltalálta a spanyolviaszt”, hiszen ez már megvolt – ez a státustörvény és a magyar igazolvány. A fideszes politikus szerint a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívásának halogatásával a miniszterelnök megsérti a MÁÉRT alapszabályát. /Németh tartalom nélkülieknek tekinti Gyurcsány- javaslatokat. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./
2005. szeptember 17.
Budapesten zajlott a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, amelyen számos RMDSZ-es tisztségviselő részt vett. Egyhangúlag több határon túli magyar vezető is megerősítette azt az igényt, hogy a jövő évi magyarországi kampányban az ottani pártok tartózkodjanak a határon túli magyar kérdéstől, és ez az ügy ne váljon kampánytémává. Ennek érdekében a közeljövőben fórumokat szerveznek a magyar parlament, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatala égisze alatt. – Tizenöt évvel a nagy kelet-európai változások után, az EU bővítésének fényében újra kell értékelni és fogalmazni a Kárpát-medencei magyar–magyar problémákat is – mondta Szili Katalin az Országgyűlés elnöke. Beszélt arról, hogy a tavaly decemberi népszavazás fájdalmas megosztottságot okozott, és megmutatta, hogy a nemzet egészére ható, annak jövőjét meghatározó felelős magyar politikus vagy közéleti szereplő akkor jár el helyesen, ha a nemzet többségi érdekéhez és akaratához igazítja döntéseit. A Fidesz támogatja a Kárpát-medencei magyar képviselők fórumának létrehozását, de az nem helyettesítheti a Magyar Állandó Értekezletet – közölte Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. A Fidesz az Országgyűlés házszabályának módosításával lehetővé tenné, hogy a bizottsági üléseken a határon túli magyar képviselők állandó felszólalási jogot kapjanak – mondta, hozzátéve, hogy a kérdés a határon túli magyarokkal foglalkozó bizottság létrehozásával párhuzamosan áttekinthető. A felvidéki Bugár Bélához hasonlóan Markó Béla, az RMDSZ elnöke is azt tartaná kívánatosnak, ha a magyarországi pártok tartózkodó álláspontot tanúsítanának a határon túli magyarságot illetően a közelgő választási kampány során. Markó jónak nevezte az autonómiatörekvésekről, valamint a kettős állampolgárság formáiról kapott háttéranyagokat, de az utóbbi elfogadhatóságáról nem tudott nyilatkozni, mivel az nem konkrétum, hanem tanulmány. Szerinte a magyar kormány a legjobban a határon túli magyar intézményrendszer támogatásával tudna segítséget nyújtani, de ezen a területen hiányosságokat lát. Kívánatosnak tartaná a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) összehívását, de – tette hozzá – olyanra nekik sincs szükségük, ahol csak veszekednek. /Ne legyen kampánytéma a határon túli magyarok ügye. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./
2005. szeptember 19.
Gyurcsány Ferenc kormányfő mindmáig nem hívta össze a Magyar Állandó Értekezletet, holott erre hatályos jogszabály kötelezné. A Máért helyett tavaly óta létrejött egy országgyűlési fórum, amely a határon túli magyar parlamenti képviseletek tagjaiból áll össze. A testület a múlt hét végén Szili Katalin elnökletével ülésezett, aki kijelentette, hogy ha Magyarország nem lesz sikeres, akkor előfordulhat, hogy a határon túli magyar közösségek Nyugat-Európában keresik a boldogulást. Németh Zsolt /Fidesz/ sajnálatosnak tartotta, hogy Gyurcsány Ferenc elmenekült az értekezlet elől, nem teljesíti alkotmányos kötelezettségét. A múlt évi december 5-i határon túli kiábrándulással nem mer szembenézni. A szóban forgó Parlamenti Fórum a gyurcsányi pótcselekvések közé sorolható, amelyet a résztvevők is érzékelnek, annak ellenére, hogy a semmitmondó zárónyilatkozat ilyen fából vaskarika fogalmakat forgalmaz: ,,folytatni kell az alapjogi testület felállítását, s ez kapjon külön felhatalmazást a kisebbségi jogok érvényesítésének nyomon követésére”. Továbbá: kezdjenek megbeszélést a fórummal a Határon Túli Magyarok Állandó Bizottságának létrehozásáról, írta Sylvester Lajos. Bizottság bizottság hátán, ahelyett hogy a Máértet működtetnék. Nem teszik, mert a Máért legutóbb éppen a december 5-i, magyar nemzeti egységet bontó gyurcsányi kampány ellen emelt szót, s a külhoni magyarok történetében először egységesen foglaltak állást a nemzeti önrontás ellen. Somogyi Ferenc külügyminiszter nemzeti célnak nevezte az autonómia megvalósítását, de figyelmeztetett arra, hogy a téma pusztán etnikai, múltba tekintő megközelítése nem hoz eredményeket. /Sylvester Lajos: Alapjogi semmittevés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./
2005. szeptember 21.
Románia és Bulgária mielőbbi EU-csatlakozása mellett érvelt Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő szeptember 20-án az Országgyűlésben, ahol a két ország csatlakozásáról szóló törvényjavaslatot vitatták meg. ,,Szűkkeblűen, nem messzire nézve és nem kellően megértve, hogy mi a mi felelősségünk ebben a térségben, nem lehet sikeres nemzetpolitikát folytatni” – mondotta. ,,A kérdés az, hogy mi itt, Magyarországon ezt a tagságot milyen módon, milyen érveléssel, milyen átgondolt politikával, milyen magatartással támogatjuk, segítjük, sürgetjük” – van, aki szerint lassítani kell, ,,én ez utóbbiakkal nyilván nem értek egyet” – fejtegette. – A magyar parlamentnek morális és politikai kötelezettsége van támogatni e két ország csatlakozását – mondta Bársony András magyar külügyi államtitkár ugyanebben a vitában. A pártok vezérszónokai támogatták a bolgár és román európai uniós csatlakozási szerződés ratifikálását, a Fidesz azonban kifogásait is megfogalmazta. Kocsi László (MSZP) azt mondta: ha Románia nem teljesíti az európai uniós csatlakozási szerződésben vállaltakat, így például a környezetvédelmi vállalásait, különös tekintettel a verespataki beruházásra, akkor bármelyik tagállam élhet a védzáradék lehetőségével. Németh Zsolt (Fidesz) azt mondta: pártja támogatja és megszavazza az előterjesztést, mert egyetért a két ország uniós csatlakozásával. Mint mondta, nemcsak az Erdélyben élő 1,6 millió magyar elemi érdeke a román csatlakozás, hanem Magyarországnak is alapvető nemzetpolitikai érdeke, mivel elősegíti a határok feletti nemzeti újraegyesítést. Németh Zsolt ugyanakkor kifogásolta azt, hogy az Országgyűlés azelőtt dönt a szerződés ratifikálásáról, mielőtt az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta volna az országjelentést. Közölte: az unió 21 tagállama úgy döntött, hogy csak a jövő évben kezdi meg a ratifikációt. /Ne centizgessenek (Gyurcsány Románia EU-csatlakozásáról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./
2005. szeptember 28.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint az autonómiát szolgálja Románia EU-tagsága. „Nem értettünk egyet a ratifikáció időzítésével, de igennel szavaztunk, mert úgy látjuk, Románia uniós csatlakozása közelebb visz a magyar nemzeti célokhoz” – jelentette ki Németh Zsolt, aki a ratifikációról lefolytatott múlt heti vitában a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség vezérszónoka volt. Hozzátette, meggyőződése szerint Románia csatlakozása után új feltételek között megújult erővel lehet fellépni az autonómia ügyében. „Megértem az autonómia iránt elkötelezett erdélyi csoportok jó szándékát, és a szavazással kapcsolatos érzelmeit, hiszen minden eszközt meg kell ragadniuk céljaik eléréséhez” – jelentette ki Németh Zsolt. „Elégedetlenek és szomorúak vagyunk, hogy az Országgyűlés nem vette figyelembe kérésünket Románia EU-csatlakozásának ratifikációjakor – jelentette ki a Krónikának Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke elmondta, támogatja Románia európai uniós csatlakozását, de nem érti, miért kellett az Országgyűlésnek megelőzni e kérdésben a többi tagország parlamentjét. Emlékeztetett arra, hogy az EMNT annak idején támogatta azt az álláspontot, hogy legyen a romániai magyarság autonómiája Románia csatlakozásának előfeltétele. Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes fontosnak tartotta, hogy Magyarország az elsők között hagyta jóvá Románia csatlakozási szerződését. Szerinte amikor Románia csatlakozásáról szavazott az Országgyűlés, azt az akaratát nyilvánította ki, hogy az erdélyi magyarok is ott legyenek az Európai Unióban a magyarországi magyarokkal együtt. A román külügyminisztérium mind az európai szolidaritás, mind pedig a barátság szempontjából gesztusértékűnek tekinti a budapesti szavazást. A tárca közleményében úgy értékelte, hogy a szavazás megerősíti az állandó támogatást, amelyet Magyarország nyújt Romániának ahhoz, hogy 2007. január elsején az Európai Unió tagjává váljon. /Csinta Samu, Gazda Árpád: Szavazás után: ki örül, ki nem. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./
2005. október 7.
Több mint 1500-an vettek részt október 6-án Aradon a 13 vértanú kivégzésének 156. évfordulóján szervezett ünnepségeken. Magyarországról is több százan érkeztek, 1989 óta idén volt a legjelentősebb az anyaországi jelenlét. A vesztőhelyen lezajlott koszorúzáson az RMDSZ számos vezetője mellett részt vett Kovács Kálmán magyar informatikai és hírközlési miniszter és Dávid Ibolya, az MDF elnöke is. Az előzetes híresztelésekkel ellentétben Hiller István, az MSZP elnöke nem vett részt az ünnepségen. Tőkés László református püspök elhatárolódott az ünnepségektől, ő azt sérelmezte, hogy az RMDSZ túl buzgóan képviseli Románia EU-integrációs érdekeit, és hogy az aradi Megbékélés Parkja is ezt a politikát képviseli. Az ünnepségen felszólaló személyiségek a megbékélést, az európai fejlődést hangsúlyozták. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, kifejtette: az elmúlt tizenöt esztendő küzdelme a Szabadság-emlékműért megtanított arra, hogyan kell túlélni a válságos időket. Dávid Ibolya, az MDF és a magyar parlament elnöke a sorsközösség katarzisáról beszélt, felidézve a kivégzett tábornokok példáját. A Fidesz-t képviselő Németh Zsolt alelnök, a hazafiság és a nemzeti jövő kérdésének bonyolultságát elemezte. A Magyar Ifjúsági Tanács közleményben tiltakozott amiatt, hogy az RMDSZ ismételten kisajátította az aradi megemlékezéseket, és hogy nem engedik szóhoz jutni Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét. A MIT szerint sajnálatos, hogy az RMDSZ, bár a kampányban az autonómia kivívását tűzte ki céljául, ma megfeledkezni látszik erről, a romániai magyar közösségnek nincs magyar egyeteme, van viszont magyar kormányfő-helyettese, ami a MIT szerint sokatmondó. /B. T.: Aradon a 13 vértanúra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./ Dávid Ibolya kifejtette: „Váteszek, sámánok, politikai közerők járják a nekünk legfontosabb világot. Mindennek ellene mondanak, ami jó szándékkal előre visz vagy összeköt minket.” Nincs felmentést és felhatalmazás arra, hogy az „idézett váteszek, sámánok és politikai közerők határokon át is érvényesítsék hatalmi vágyaikat. Kijelöljék, hogy itt melyik út merre vezet. Sok helyen megfordulnak, de az aradi vértanúk emlékművénél ma itt nagyon kevesen mutatják meg magukat.” /Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./ Az ünneplő közönségnek a Magyar Ifjúsági Tanács tagjai vagy megbízottjai szórólapokat osztogattak, amelyben kérték az MSZP és SZDSZ politikusait, tartsák távol magukat Erdélytől! „Aki többször is képes volt sárba tiporni, megalázni saját nemzetének tagjait, az nem méltó arra, hogy az Erdélyhez kapcsolódó történelmi évfordulókon vagy akár más alkalommal itt megforduljon”. „Erdélyben még mindig nem létezik önálló állami magyar egyetem, miniszterelnök-helyettesünk viszont van” – áll a nyilatkozatban, amelyben tiltakoztak az ellen, hogy az „RMDSZ ismételten kisajátítja az aradi megemlékezést, és nem engedi szóhoz jutni Tőkés László püspök urat, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét”. Az ünnepségen semmiféle zavargás nem történt. /Nagyálmos Ildikó, Arad: Felhőtlen, csendes emlékezés Aradon. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 7./
2005. október 18.
Németh Zsolt, a Fidesz-MPP alelnöke, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke elmondta, hogy nincsen rálátása a magyar–román közös kormányülésre. Fontosnak tartaná, hogy a magyar kormány lépjen fel határozottan a határon túliak érdekeinek képviseletében, az erdélyi magyarság autonómiájának ügyében. Ma ez prioritás a magyar diplomácia számára. Az elmúlt három-négy évben nem sikerült a nagy kétoldalú programokat teljesíteni. Ilyen a tervezett csíkszeredai főkonzulátus megnyitása. A kétoldalú kapcsolatokban felértékelődhet a határon túli magyarok szerepe. A javuló kétoldalú politikai kapcsolatok hatással vannak a gazdasági együttműködésre. /Hevesi Mónár József: A párbeszéd járható útjain. Kötetlen beszélgetés Németh Zsolttal, a Fidesz – MPP alelnökével, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnökével, országgyűlési képviselővel. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 18./
2005. október 26.
Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök október 25-én biztosította Gyurcsány Ferenc magyar kormányfőt arról, hogy a képviselőházban a koalíció pártjai készek megszavazni a kisebbségi törvényjavaslatot, amely garantálná a kulturális autonómiát az erdélyi magyarság számára – közölte László Boglár, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-vel. A román szenátus határozata kapcsán Gyurcsány Ferenc telefonon felhívta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét és a román miniszterelnököt. Utóbbi biztosította őt arról, hogy a képviselőházban, amely a végső döntést meghozza, a koalíció valamennyi pártja kész megszavazni a kormányjavaslatot. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint azzal, hogy a román szenátus elutasította az RMDSZ által benyújtott kisebbségi törvényt, a román politika csattanós választ adott Gyurcsány Ferenc bukaresti „kontárkodására”. /Miniszterelnöki ígéret a kisebbségi törvény elfogadására. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2005. október 27.
Az Országgyűlés külügyi bizottságának testülete 12 igen szavazattal, hat ellenében általános vitára alkalmasnak találta a jövő évi magyar büdzsé előterjesztését. Az ülésen Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke azt mondta, a határon túli magyarok támogatására 2006-ban tervezett összeg 25 százalékkal csökken az ideihez képest annak ellenére, hogy a központi költségvetés kiadási főösszege tíz százalékkal nő. – A támogatáscsökkentés éles ellentétben áll azzal, amit Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a múlt héten Bukarestben bejelentett, vagyis hogy jövőre nem fog csökkenni a határon túli magyarok támogatása – jelentette ki Németh Zsolt. Kifejtette: a határon túli magyarok támogatására fordított összeg büdzséhez viszonyított aránya az idei 0,18 százalékhoz képest jövőre 0,13 százalékra csökken, az oktatási-nevelési támogatás összege 625 millió forinttal lesz kevesebb, a törvény szerint egymilliárdos összeggel működő Szülőföld Alap támogatási előirányzata pedig mindössze félmilliárd forint. Németh Zsolt azt is kifogásolta, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem 1,4 milliárd forintra számíthat, miközben az intézmény induláskor még kétmilliárd forint volt a támogatási összege. A magyar pénzügyi tárca és a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) képviselői válaszukban hangsúlyozták: jövőre nem csökken a határon túli magyarok támogatása, ezen belül az oktatási-nevelési támogatás, valamint a Szülőföld Alap számára rendelkezésre álló összeg sem lesz kevesebb, mint az idén. Tollár Tibor, a PM főosztályvezető-helyettese kiemelte: mindkét tétel felülről nyitott előirányzat, hiszen a beérkező igényeket nem tudják előre megállapítani. Hozzátette: a normaszöveg tartalmazza, hogy a Szülőföld Alap támogatása egymilliárd forintig túlléphető. /Ellentmondó vélemények a határon túli magyarok támogatásáról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./
2005. október 27.
Rendkívüli külügyi bizottsági ülést kezdeményez az Országgyűlésben Németh Zsolt, a testület fideszes elnöke a magyar–román kapcsolatok ügyében, mert a magyar–román közös kormányülést követően, október 24-én a román szenátus elutasította az RMDSZ által benyújtott kisebbségi törvényt, és „ezáltal az erdélyi magyarság kulturális autonómiáját” is. /Rendkívüli ülés a román–magyar kapcsolatokról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./
2005. november 1.
Az Erdélyi Magyar Ifjak célja a Trianon-film bemutatókörútjának megszervezésével az volt, hogy bevigyék a magyar és román közbeszédbe a diktátum kérdését. Az erdélyi Trianon-járás kronológiája 2005. január 7. – Kolozsváron kezdődik a Trianon-film erdélyi körútja. A Protestáns Teológia Dísztermébe nem férnek be az érdeklődők. Mintegy ötszáz ember nézheti meg a filmet, legalább annyian kint rekednek. A szervezők megígérik, a körút végén visszatérnek a kincses városba, és megismétlik a vetítést. Január 8. – Sepsiszentgyörgyön is szűknek bizonyul a megyei könyvtár Gábor Áron terme. Január 9. – Kézdivásárhelyen mintegy ezren vesznek részt a Vigadóban rendezett filmvetítésen. Január 10. – Hasonló a létszám a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában. A hatalmas érdeklődésre való tekintettel már délelőtt, bár nem szerepelt az előzetes programban, Gyergyószentmiklós zsúfolásig telt Uránia filmklubjában is bemutatta filmjét Koltay és Raffay. Mona Musca kulturális miniszter törvénytelennek nyilvánítja a filmvetítéseket, utasítására az Országos Mozivállalat feljelentést tesz a Belügyminisztériumnál. Január 11. – Székelyudvarhelyen a Siculus Ifjúsági Házban vetítik le a filmet több száz embernek. Az EMI nyilatkozatban tiltakozik a feljelentés ellen, jelezve, a díjmentes, kulturális intézményekben történő filmvetítésekre nem vonatkozik a mozitörvény. Az aláírók mondvacsinált indokokat és cenzúrát emlegetnek, felkérik a kormányon lévő RMDSZ-t, foglaljon állást az ügyben, és járjon közben az illetékes szerveknél a vizsgálat mielőbbi megszüntetése érdekében. Választ nem kapnak. Január 12. – Marosvásárhelyen elmarad a vetítés. A szervezők nem kívánják tovább élezni a helyzetet, ezért elhalasztják a bemutatót a helyzet tisztázásáig, így csak a film alkotóival találkozik az ezeregynéhány ember. Az eredeti helyszín, a Diakóniai Központ egyik terme kicsinek bizonyul, a tömeg átvonul a Vártemplomba, ahol „hirtelen és váratlan” áramszünet miatt gyertyafénynél beszélgetnek. Közben mintegy száz kommandós és több rohamkocsi veszi körül a templomot, az előadókat állandó megfigyelés alatt tartják. Szintén január 12-én, miután előzőleg levélben arra figyelmeztette az Udvarhelyi Fiatal Fórumot, amennyiben levetíti a Trianont, büntetésre számíthat, a prefektus felsőbb utasításra ötvenmilliós büntetést ró ki Jakab Attila UFF-elnökre a 418/2003-as kormányhatározat 2-es paragrafusának h.) cikkelyére hivatkozva. Kovács Csabát is megbüntetik Csíkszeredában. Ugyancsak felső utasításnak engedelmeskedve megszólal Mihai Hardau, Kolozs megye főispánja is. Közleményben emel szót a filmvetítés ellen, azt állítva, hogy a film „Nagy-Magyarország visszaállításáért száll síkra”. Fenyegetést is megfogalmaz: a vetítés megismétlése esetén büntetést eszközöl ki. Ezenkívül magánbeszélgetésre hívja Juhász Tamást, a Protestáns Teológiai Intézet rektorát, hogy nyomást gyakoroljon rá, s ezáltal elérje a következő vetítés felfüggesztését, valamint az EMI-től való elhatárolódást. Nem sikerül neki. Az Egyesült Magyar Ifjúság nyílt levélben szólítja fel Somogyi Ferenc külügyminisztert a megfelelő diplomáciai lépések megtételére. Markó Béla RMDSZ-elnök a román ultrák szája íze szerint beszél: a szervezők nem vették figyelembe a filmvetítésekre vonatkozó törvényeket, Frunda György szenátor szerint az előírásokat azok használják fel, akik nem értenek egyet a film tartalmával. Január 13. – A szervezők bejelentik, hogy a film vetítése nélkül tartanak fórumot Kolozsváron. A beszélgetésre ott maradó mintegy százötven résztvevő azt kéri az RMDSZ-től, az ügy melletti kiállása jeléül március 15-én vetítsék le a filmet a Sportcsarnokban. Az EMI másnap nyílt levélben közvetíti a kérést a pártnak. Válasz nem érkezik. A fórumot sajtótájékoztató előzi meg, ezen Koltay Gábor filmrendező, Raffay Ernő történész és Bagoly Zsolt EMI-alelnök a román sajtó valótlan állításait cáfolja, a vitás jogi és ideológiai kérdéseket próbálja tisztázni. Január 14. – Koltay Gábor és Raffay Ernő nyílt levélben fordul Románia miniszterelnökéhez, melyben kérik, a szervezőket mentsék fel a vádak alól, s tegyék lehetővé, hogy a filmet bárki megnézhesse félelem és retorziók nélkül. Választ nem kapnak. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács elnöke szerint nem legális a kirótt büntetés. Január 15. – A Székely Nemzeti Tanács sajtóközleményében kifejti: a kulturális szaktárca és a rendőrség politikai indíttatású intézkedései sértik a magyar identitás szabad megélését. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség háromszéki elnöke szintén kéri „az erdélyi fiatalok ellen irányuló megfélemlítő és megtorló akciók” leállítását. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és tagszervezetei (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, Országos Magyar Diákszövetség, Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület, Romániai Magyar Cserkészszövetség, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége) határozottan elítélik a Művelődési és a Belügyminisztérium intézkedéseit. Január 16. – Kézdivásárhelyen Salamon Ferenctől, a vetítésnek helyet adó intézmény igazgatójától, valamint Damó Csabától, az Uránia Filmklub vezetőjétől telefonon érdeklődnek a vetítésről a Román Hírszerző Szolgálat megyei hivatalától. Január 17. – A sepsiszentgyörgyi rendőrség kihallgatásra hívja be Nemes Előd háromszéki EMI-elnököt. Január 18. – A kolozsvári rendőrség kihallgatja Juhász Tamás rektort, Soós Sándor elnököt és Bagoly Zsolt alelnököt. A Kolozs megyei főispán feljelentésére bűnügyi eljárás indul Soós és Bagoly ellen fasiszta, rasszista, xenofób jelképek népszerűsítése címén. Mona Musca levelet ír Soós Sándor EMI-elnöknek, melyben igazát bizonygatja. Ismerteti a tényállást, ámde levelében Velünk élő Trianon című filmről beszél, amely a tizennégy részes dokumentumfilm címe. Január 19-én a miniszter asszony közleményben tagadja, hogy a Minisztérium ismerné a film tartalmát, és tagadja a cenzúrázás vádját. Január 20. – Eva Maria Barki bécsi nemzetközi jogász politikai és jogi szempontból egyaránt felháborítónak mondja mind a filmvetítés megakadályozását, mind pedig a magyar parlament tiltakozásának hiányát. Január 24. – Németh Zsolt fideszes képviselő a parlamentben arra kér választ Somogyi Ferenc külügyminisztertől, milyen lépéseket szándékozik tenni a magyar diplomácia a román hatóságok eljárása nyomán. Nem kap konkrétumokat tartalmazó választ. Január 25. – Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése kijelenti, a hatalom megsértette a szólás és a gyülekezés szabadságát, és reményét fejezi ki, hogy az RMDSZ kormánytényezőként fel fog lépni a meghurcolt személyek érdekében. Gál Kinga EP-képviselő felhívja az Európai Parlament és a Bizottság figyelmét az eseményekre, melyeket elfogadhatatlannak és az EU alapelveivel összeegyeztethetetlennek nevez. A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület, az Erdélyi Református Egyházkerület, az Erdélyi Unitárius Egyház, valamint az Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyház püspökei, valamint a Protestáns Teológiai Intézet rektora és dékánja nyilatkozatban tiltakozik az ellen, hogy az állami hatóságok a szervezőket kifaggassák és a törvénysértés gyanújába hozzák, s ezáltal beleszóljanak egyházaik életébe. Január 27. – Schöpflin György fideszes képviselő az Európai Parlamentben követeli a hatósági zaklatások leállítását. Február 7. – Sajtótájékoztatón adja hírül a Hargita Megyei Rendőrfelügyelőség vezetője, hogy a csíkcsicsói művelődési házban vasárnap este engedély nélkül levetített Trianon-film miatt Lukács Péterre, a Magyar Polgári Szövetség helyi elnökére 100 millió lejes pénzbírságot rótt ki. Február 9. – Az Antena 1 kereskedelmi televízió – román lapok szerint titkosszolgálati utasításra – bemutatja a filmet. Az alkotást bombariadó előzte meg, és parázs vita követte az alkotók és román történészek, újságírók között, közben magyargyűlölő üzenetek tucatjai érkeztek be a stúdióba drótpostán és telefonon. Február 10. – Koltay és Raffay sajtóértekezletet tart Bukarestben. A megjelent újságírók hevesen támadják őket, Európa-ellenes revizionista propagandának nevezve a Trianon-filmet. Február 14. – Somogyi Ferenc külügyminiszter válaszol az Egyesült Magyar Ifjúságnak. Megígéri, figyelemmel követi az eseményeket, már csak a „minél kiegyensúlyozottabb magyar–román viszony ápolása iránti felelősség” miatt is. Március 5. – Az EMI országos gyűlése közleményben ismerteti a valós tényállást, és bebizonyítja, hogy a film tartalma miatti politikai kampányról van szó, melyet az emberi jogok durva megsértésének tartanak. Március 7. – Alapfokon tárgyalják Jakab Attila fellebbezését. Védelmét Marosi György ügyvéd díjmentesen vállalta el. Március 12. – Jakab Attilát értesíti ügyvédje, hogy megnyerte a pert, a székelyudvarhelyi bíróság érvénytelenítette büntetését. Március 21. – Megjelenik Koltay Gábor új, filmjével azonos című kötete Botrány Erdélyben! alcímmel. Április 4. – Újabb tárgyalás zajlik le Udvarhelyen, tanúkat is kihallgatnak. Április 12. – Jakab pert nyer első fokon. A rendőrség bejelenti, élni fog a fellebbezés jogával. Április 20. – kihallgatják az EMI országos elnökét és alelnökét az ügyészségen. A vád: fasiszta, rasszista, xenofób jelképek terjesztése, melyért a 31/2002-es kormányrendelet szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetés róható ki. Április 25. – Elejtik a vádat a kolozsvári ügyészségen. Május 6. – Írásban értesítik az EMI elnökét és alelnökét, hogy a filmvetítés ügyében ellenük indított vizsgálatot lezárták. Június 6. – A csíkszeredai bíróság alapfokon elutasítja Kovács Csaba fellebbezését. A bíró nem indokolja meg döntését. Június 21. – A Csíkszeredai Bíróság helyet ad a csíkcsicsói Péter Lukács fellebbezésének. Július 28. – Lemond Mona Musca. Távozása után folytatódik szervezetünk februárban indított bejegyzése, melyre a Kulturális Minisztériumnak is áldását kell adnia. Szeptember 22. – Az Erdélyi Magyar Ifjak bejegyzett, önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetté válik. A bejegyzés február óta húzódott különböző formai és eljárásbeli hibák ürügyén. Október 6. – Csíkszeredában Kovács Csaba megnyeri a pert. Sem az ítéletet, sem az indoklást nem közlik hivatalosan a felekkel. Október 26. – Jogerős ítéletet hoz a Hargita Megyei Törvényszék a székelyudvarhelyi Jakab Attila ügyében: nem kell kifizetnie a pénzbírságot. /B. Zs.: Az erdélyi Trianon-járás kronológiája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 1./
2005. november 5.
- A „Szatmári-ügy” szervezőinek célja az volt, hogy a törvénytelen módon megszerzett minősített adatokat eltorzítva, az esetet „kémügynek” feltüntetve, kormányzati tisztségviselők „félrelépéseivel” összekapcsolva botránykeltésre, a kormány munkájának ellehetetlenítésére használják fel – áll a magyar polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításában közreműködő Tóth András politikai államtitkár által a Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnöknek készített jelentésben. A „kémügyről” Gyurcsány Ferencnek írt jelentés kivonatának titkosságát Tóth András politikai államtitkár feloldotta. A dokumentum szerint az ügyben érintett házaspár, különösen pedig Szatmári Tibor Rogán Antallal, Révész Máriusszal és Németh Zsolttal, a Fidesz három parlamenti képviselőjével volt „közvetlen, rendszeres és bizalmi jellegű kapcsolatban”. Tóth András megállapította, hogy magyar politikai, közéleti személyiség a Szatmári-házaspár részére minősített adatot, vagy akár a nemzetbiztonsági érdeket sértő információt nem adott át. – Okkal fe
2005. november 15.
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) azt kérte a magyarországi pártok frakcióvezetőihez, hogy ne szavazzák meg a határokon túliak támogatását csökkentő költségvetést. Burány Sándor képviselő, az MSZP frakcióvezető-helyettese nem érzékelte, hogy a határon túli magyarok támogatása csökkent volna. Németh Zsolt Fidesz-képviselő emlékeztetett: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a bukaresti közös kormányülésen arról beszélt, hogy biztosítani fogja a határon túli támogatások reálértékének a megőrzését. Ehhez képest hideg zuhanyként hatott, hogy az ideihez képest 25 százalékkal csökkenni fog 2006-ban határon túli támogatásoknak az összege. Ez másként nem értékelhető, mint a határon túli magyarság kollektív büntetése a Gyurcsány-kormány által, a kettős állampolgárság melletti határozott kiállásért. Németh hangsúlyozta: elutasítják a 2006-os beterjesztett költségvetést. Eörsi Mátyás SZDSZ-képviselő kifejtette, hogy megszavazzák a költségvetést. „Ha Magyarország kénytelen bizonyos területeken visszafogni a finanszírozást, akkor a határon túli szervezetek nem követelhetik, hogy ez velük szemben ne következzen be” – mondta. Csapody Miklós MDF-képviselő: az MDF nem fogja támogatni ezt a költségvetést. A költségvetés alig 13 ezreléke megy a határon túli magyarok támogatására, ez nem nemzetpolitika. /Guther M. Ilona, Budapest: Egyetlen magyar parlamenti párt sem foglalkozott érdemben az MPSZ levelével. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
2005. november 22.
November 21-én Budapesten az Országgyűlés elfogadta a Magyar-Román Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról törvényjavaslatot. A Gozsdu Közalapítvány székhelye Budapesten lesz, a Gozsdu-udvarban. Az alapítvány vagyonát a két állam paritásos alapon biztosítja: induló tőkeként 200-200 ezer eurót, a továbbiakban pedig minden évben minimum ugyanennyit. A közalapítvány tevékenységei között ösztöndíjak adományozása, csereprogramok szervezése, tudományos rendezvények, konferenciák szervezése szerepel, valamint a létrehozandó Gozsdu Manó Emlékmúzeum, Könyvtár és Stratégiai Partnerségi Intézet működésének támogatása. Odáig ment el a két kormány, ameddig elmehetett ebben az ügyben, nem kívánja átvenni az alapítvány majdani kuratóriumának funkcióit olyan kérdésekben, amelyeket ön fölvetett, ezekben az alapítvány kuratóriuma lesz az illetékes – válaszolta Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottsága elnökének ama felvetésére, miszerint a megállapodás szövegében van néhány pontatlanság, ami nem szerencsés. A lényege, hogy Románia lemond arról a vagyonjogi követeléséről, amelyet a Gozsdu-vagyonnal kapcsolatban megfogalmaztak – jelentette ki Németh Zsolt Ez azt is jeleni, hogy Magyarországnak azt a jogi álláspontját, miszerint az 1953-as vagyonjogi szerződés lezárta a Gozsdu-vagyonnak az ügyét, ezt elfogadta a román fél is. Somogyi Ferenc külügyminiszter utalt az 1953. július 7-én Bukarestben aláírt egyezményre, melynek tárgya a Románia és Magyarország között függőben lévő egyes pénzügyi és gazdasági kérdések végleges rendezése. Ennek keretében a felek kölcsönösen lemondtak minden 1945 előtt vagy után keletkezett egymással szembeni követelésről, beleértve a Gozsdu-vagyont is. Közben a Szent László Alapítvány bukaresti javainak sorsa feledésbe merül. Alapvetően azonos volt a Gozsdu-, illetve a Szent László Alapítvány célja: a másik ország fővárosában tanuló fiataloknak megteremteni a nemzeti közösséghez és vallásukhoz való tartozás feltételeit, hozzájárulni identitásuk megőrzéséhez. Az első világháború előtt a Nagyváradon bejegyzett Szent László Alapítvány azzal a céllal vett meg, illetve épített fel Bukarestben nyolc ingatlant, hogy lehetőséget teremtsen az akkori román ókirályságban élő magyar, elsősorban katolikus fiataloknak kisiskolásként az anyanyelvükön tanulni, valamint hogy szállással és étkezéssel nyújtson segítséget a középfokú és egyetemi tanulmányaikat Bukarestben folytató diákoknak. Ennek ellenére a mai bukaresti magyar tannyelvű Ady Endre Líceumban nincs bentlakási lehetőség. /Guther M. Ilona, Budapest: Gozsdu-ügy: közalapítvány épül a történelmi romokon. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./
2005. december 5.
December ötödike a magyarság szégyen- és gyásznapja helyett legyen a Nemzeti Együvé Tartozás Napja, indítványozta Gémesi György országgyűlési képviselő. Cinikus módon a regnáló kormány éppen a szomorú esemény első évfordulójának előestéjén fogadta el a ,,külhoni” magyarok anyaországi jogállásáról szóló törvénytervezetet. Ez a jogszabály nem a Gyurcsány-kabinet nemzeti elkötelezettségéből született, hanem a nemzeti fölháborodás ellensúlyozására, részint pedig a ,,nagy ellenkampányolók” lelkifurdalásainak leküzdésére. Be kell látni, hogy magyar a magyar nélkül – az anyaország határain belül és kívül! – semmire sem fog menni, szögezte le Magyari Lajos, a lap munkatársa. Sólyom László köztársasági elnök beiktatása első napján kimondta: semmi akadályát, nemzetközi korlátját nem látja a kettős állampolgárság intézménye felállításának. Figyelni kell azokra, akik a Fidesz kebelében hasonlóan gondolkodnak, s véleményüket fennhangon is hirdetik, Orbán Viktorra, Németh Zsoltra és társaikra. Figyelni kell Lázár Jánosékra, a hódmezővásárhelyi önkormányzat testületére, mely tiszteletbeli polgárrá fogadta mindazon ,,külhoniakat”, akik ezt igényelték. A példa követésre méltónak bizonyult, városok, községek tucatjai cselekedtek ebben a szellemben, köztük Budakeszi polgársága is, ahol most tizenötmillió magyar nevében, szellemi, anyagi és lelki hozzájárulásával készül a Himnusz Emlékműve. A nagy ,,turultalanító” szándékok ellenében. /Magyari Lajos: A Nemzeti Együvé Tartozás Ünnepe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./
2005. december 19.
Elutasította a Gyurcsány-kormány határon túli magyarokat érintő alkotmánymódosító elképzelését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP). A határon túli magyar szervezetek képviselőinek a magyar kormány illetékes vezetőivel folytatott hétvégi egyeztetése után Duray Miklós MKP-alelnök kiemelte: továbbtárgyalásra alkalmatlannak tartja a kormány alkotmánymódosító javaslatát, mert az a magyar nemzet megosztását eredményezné. Elmondta, Avarkeszi Dezső kormánymegbízott nem hajlandó elfogadni a magyar nemzet egységéről, a Magyarországon biztosított jogokról, a szétszórtan élő magyar közösségek védelméről szóló javaslatokat. Kovács Miklós KMKSZ-elnök leszögezte, a megegyezést a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) keretében kell kimunkálni. Az RMDSZ viszont a továbbiakban is tárgyalási alapnak tekinti a magyar kormány elképzeléseit. A kárpátaljai és felvidéki politikusok erősen vitatják a Szülőföld Alap kollégiumaihoz beérkezett pályázatok elbírálását, ami szerintük sok esetben politikai motiváció alapján történt. Kovács Miklós elmondta, az alapból a kárpátaljai magyarság számára oktatási és média célokra elosztható 90 millió forintból 75 milliót a KMKSZ ellenlábasa, a magyar kormány által „favorizált” Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség kapta, sőt a beregszászi magyar főiskolát eleve kizárták az oktatási támogatásból való részesedésből. Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetvezetője szerint kérdéses, hogy a kormányzat milyen forrásból kívánja a jelzett 1,125 milliárd forintot szétosztani, amikor az idei büdzsében csak 500 millió áll rendelkezésre, a 2006-os költségvetési törvényjavaslatban pedig az 500 milliós tétel mellett csak a személyi jövedelemadóból felajánlható 108 millió forint szerepel a Szülőföld Alap céljaira. Németh Zsolt szerint választási célokra, törvénysértő módon történő pénzosztásról van szó, ezért felszólította Somogyi Ferenc külügyminisztert, hogy a vitatott pénzekről született kollégiumi döntéseket ne írja alá. /A határon túliak többsége elveti az alkotmánymódosítási javaslatot. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./
2005. december 22.
A héten ratifikálta az Országgyűlés a román–magyar nyugdíjegyezményt, amelynek értelmében az áttelepülőknek a nyugdíjat ezentúl nem Magyarország, hanem Románia fizeti. Ez a dokumentum véget vet annak az 1989 óta elterjedt áttelepedési gyakorlatnak, amelyet főleg a két ország társadalombiztosítási lehetőségei közötti jelentős különbségek miatt sokan kihasználtak. Az egyezmény megújítását Magyarország szorgalmazta, mivel az utóbbi időben ezzel a lehetőséggel már nem csak az erdélyi magyarok, hanem a határ menti településeken élő románok is kihasználták. A tavalyi december 5-i népszavazást megelőzően a nyugdíjegyezmény volt az egyik legfőbb kampányfegyver: az MSZP és az SZDSZ azzal kampányolt, hogy elviselhetetlen terhet jelentene a Romániából áttelepülők nyugdíjának folyósítása. Magyarországon 26 ezren részesülnek ilyen nyugellátásban. Kiss Péter kancelláriaminiszter tavaly november 30-án hangoztatta: elviselhetetlen terhet jelentene a magyar nyugdíjkasszának, ha a december 5-ei népszavazás után százezrek települnének Magyarországra, és nyugdíjukat itt folyósítanák. Németh Zsolt (Fidesz) kijelentette: az egyezmény azt bizonyítja, hogy a magyar állampolgárság kiterjesztésének nincs szociális akadálya. Hangsúlyozta, hogy a szocialistáknak szembe kell nézniük a népszavazás előtti kampányukkal, amelynek során a szociális ellátórendszer összeomlásáról beszéltek. Németh Zsolt emlékeztetett: az egyezmény aláírásra készen állt tavaly december 5-e előtt, s ha akkor megvitatják, másként végződhetett volna a népszavazás. Hasonló helyzet áll fenn a Moldovai Köztársaság állampolgárai esetében is, akik kihasználva a két ország közötti jelentős társadalombiztosítási lehetőségeket, nagyobb nyugdíjért Romániába települnek. /Borbély Tamás: Befellegzett a magyarországi nyugdíjas éveknek. Budapest ratifikálta a román–magyar nyugdíjegyezményt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./ A tavalyi népszavazást megelőző kampányban robbant az MSZP a „nem a kettős állampolgárságra” buzdítás egyik fő érveként hangoztatta, hogy az áttelepülők nyugdíját a magyar társadalombiztosításnak kell fizetnie. Replikaként hozta akkor nyilvánosságra Áder János, a Fidesz frakcióvezetője azt a magyar-román megállapodáson alapuló kormányrendelet-tervezetet, amely érvényteleníti e gyakorlatot, közölve, hogy aláírása egy nappal a népszavazás utánra van időzítve. Korózs Lajos, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára akkor azonnal hazugsággal vádolta e bejelentése miatt Ádert. Azonban tény, hogy tavaly december 6-án valóban sor került Budapesten egy román-magyar ülésre a témában. Az is tény, hogy az MSZP szórólapokon azzal riogatta a magyar választópolgárokat, hogy minden ezer, határon túlról áttelepülő nyugdíjas után évente 800 millió forint többletkiadással kell számolni, azon 20 milliárdon kívül, amibe a magyar államnak a Romániából és Ukrajnából már áttelepült mintegy 27 ezer nyugdíjas kerül. /Guther M. Ilona, Budapest: Ratifikálták a magyar-román szociális egyezményt. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
2006. január 26.
Szerbia és Ukrajna mellett Magyarországot is bírálta az Európa Tanács (ET) január 24-i strasbourgi ülésén elmondott beszédében Traian Basescu államfő, amiért ezek az országok – noha jelentős román kisebbség él területükön – nem biztosítanak parlamenti képviseletet számukra, amit Románia megad a területén élő nemzeti kisebbségeknek. A román államfő Németh Zsolt fideszes képviselőnek, a magyar parlament külügyi bizottsága elnökének kérdésére válaszolva külön is kitért a romániai kisebbségek helyzetére. Mint rámutatott, ezek nem pusztán a parlamentben vannak jelen, de iskoláik vannak saját nyelvükön, az igazságszolgáltatásban joguk van anyanyelvük használatához, s ahol a 20 százalékos számarányt elérik, az önkormányzat is köteles a hivatalos iratokat saját nyelvükön kiállítani. Basescu szerint a kisebbségvédelem szempontjából a romániai az egyik legmodernebb rendszer, s európai szinten is elismert. /Basescu Magyarországot bírálta. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./
2006. május 10.
A Fővárosi Bíróság első fokon elmarasztalta Tóth András nemzetbiztonsági államtitkárt abban a személyiségi jogi perben, amelyet három fideszes országgyűlési képviselő – Németh Zsolt, Révész Máriusz és Rogán Antal – indított a szocialista politikus ellen, amiért Tóth azt állította Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek címzett tájékoztatójában, hogy a Mucuska-ügyben szereplő Szatmári-házaspárral közvetlen és bizalmi kapcsolatban voltak. Az ügy előzménye, hogy a Magyar Nemzet tavaly augusztusban azt állította: a magyar titkosszolgálat gyanúja szerint a kormányzati körökben tevékenykedő romániai magyar Szatmári házaspár a román hírszerzésnek dolgozott. Az ítélet megállapítása szerint Tóth András megsértette az említett fideszes politikusok jó hírnévhez fűződő jogát. „Köztudott, hogy Tóth András meghamisította a nemzetbiztonsági szolgálat által készített dokumentumokat – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Révész Máriusz képviselő -, hiszen az illetékes bizottság ülésen a szakszolgálatok vezetője is elhatárolódott a Tóth készítette jelentéstől.” Hozzátette, Tóth az újságoknak sem cáfolta, hogy „egyszerűen átírta” a szakszolgálatok jelentését. /Guther M. Ilona, Budapest: Tóth vesztett a Mucuska-ügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./
2006. május 17.
Május 16-án megalakult az új Országgyűlés, miután a törvényhozás tagjai, a történelmi zászlók előtt letették az esküt. A honatyák ismét Szili Katalint, az Országgyűlés korábbi elnökét választották meg a parlament élére. Sólyom László köztársasági elnök Gyurcsány Ferencet, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) miniszterelnök-jelöltjét bízta meg kormányalakítással. – A reformok kormányát szeretném vezetni – jelentette ki a miniszterelnök-jelölt. Orbán Viktor, a Fidesz és a KDNP frakciószövetségének elnöke a Batthyány örökmécsesnél kifejtette: Magyarország jelenlegi nehéz helyzete arra kötelezi a Fideszt, hogy alkotó ellenzékként végezze munkáját a következő négy évben. – A magyar demokrácia bajban van, hiszen az ország polgárai tudta nélkül került pénzügyi válságba, ezért ránk alkotó szerep is vár, nemcsak a kormány ellenőrzése, hanem a demokrácia megerősítése érdekében végzett alkotó munka. Úgy fogalmazott: „Magyarország és a magyar nemzet, a mi népünk, Magyarország polgárai nagyon nehéz helyzetben vannak. Egy kifosztott, kivéreztetett, eladósított demográfiai katasztrófa szélén egyensúlyozó országot kell szolgálnunk a következő négy esztendőben”. – Hozzátette: ha nem sikerül megoldást találni, akkor nemcsak demográfiai katasztrófával, hanem az ennek nyomán fellépő „betelepülési nyomással” is szembe kell néznie a magyar nemzetnek. /Megalakult a magyar Országgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./ „Új alapon, és közösen kell újra felépíteni a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikát” – szögezte le Sólyom László köztársasági elnök az Országgyűlés alakuló ülésén. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára nem kívánta kommentálni az államelnök nemzetpolitikára vonatkozó kijelentését. „Nemcsak üdvözölni, hanem megköszönni is tartozunk a köztársasági elnök úrnak, hogy amikor a kormányoldal szemmel láthatóan forró krumpliként kezeli a határon túli magyar ügyet, ő vállalja, hogy a maga független pozíciójából kezdeményezésekkel és javaslatokkal álljon elő” – nyilatkozta Németh Zsolt, a Fidesz-MPSZ képviselője. Hozzátette, fontosnak tartja azt is, hogy a Magyar Állandó Értekezlet „ne legyen semmiféleképpen áldozata az új kezdetnek”. „Az államfő beszéde tiszta, világos és követhető volt” – jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, aki a szövetséget képviselte az alakuló ülésen. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint „figyelembe véve sanyarú állapotunkat, teljesen indokolt, hogy az államelnöki beszédben a nemzetpolitika és a határon túli magyarok problematikája ilyen előkelő helyen szerepeljen”. Tomka György, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Közösség Tanácsának elnöke egyetért az államfővel abban, hogy meg kell próbálni új úton elindulni, „ha mindaz, ami idáig történt, nem hozott megnyugtató eredményt”. „A nemzet javát szolgálná az is, ha néhány, ciklusokon átívelő alapkérdésben legalább stratégiai szinten egyetértésre jutna az Országgyűlés” – hangsúlyozta az államfő. /Guther M. Ilona: Új országgyűlés, új nemzetpolitika. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./
2006. június 1.
Elégedetlen az új magyar kormány programjával Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, mivel ebben nem látszik kellő törekvés arra, hogy egyetértés alakuljon ki a közös nemzetpolitikában. A képviselő a Tusnádfürdőn július 18–23. között sorra kerülő XVII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői által rendezett sajtótájékoztatón vett részt. Németh Zsolt szerint a román–magyar kétoldalú kapcsolatok történetében nincs olyan tartós és sikeres intézmény, mint a szabadegyetem. Németh Zsolt szerint sem a román, sem a magyar oktatás nem tesz eleget a mai kor kihívásainak. Tusnádfürdőn szeretnének párbeszédet folytatni román és magyar kormányzati erőkkel. Németh Zsolt a pozitív eredmények közé sorolta a tavaly októberben Bukarestben szervezett román–magyar együttes kormányülést. Hangsúlyozta: a két ország az Európai Unióban közös tervekkel komoly európai pénzforrásokat szerezhet meg. A képviselő támogatja a székelyföldi gazdasági fejlesztési régió létrehozását, ugyanakkor ellenzi, hogy az etnicitás kizárólagos szemponttá váljon. /B. T.: Civil és értelmiségi hangsúlyt kap Tusványos. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./
2006. június 9.
Június 9-én teszi le Budapesten az esküt az új kormány. Ezt követően derül ki, milyen konkrét változások következnek be a határon túli magyarok ügyeivel kapcsolatos feladatok ellátásában. Egyelőre csak annyi biztos, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala ismét a Miniszterelnöki Hivatal hatáskörébe kerül. Az anyaország és a határon kívülre szakadt magyarok kapcsolatát a rendszerváltás óta eltelt tizenhét évben folyamatos, zökkenőkkel teli metamorfózis jellemzi. A Kárpát-medencei magyarság vezető politikusai képtelenek voltak közös nemzetstratégiát kialakítani. Ennek egyik negatív hozadéka a 2004. december 5-i népszavazás, illetve hogy a magyar kormány azóta sem hívta össze a Magyar Állandó Értekezletet. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök határozottan kijelentette többször is, hogy amíg nincs egyetértés, addig nincs MÁÉRT. A magyar-magyar kapcsolatok intézményesülésének első állomása az 1989. április 24-én minisztertanácsi határozattal létrehozott tanácsadói testület, a Nemzetiségi Kollégium volt, amely Pozsgay Imre államminiszter irányításával a magyarországi kisebbségek és a határon túli magyar közösségek ügyének felügyeletét látta el. A hatvan, mások szerint ennél sokkal több tagot számláló Kollégium tagjai között volt Antall József, Csepeli György, Csoóri Sándor, Hanák Péter, Hankiss Elemér, Herczegh Géza, Jeszenszky Géza, Konrád György, Pomogáts Béla, Pungor Ernő, Vásárhelyi Miklós és Vígh Károly. Ez a testület nem rendelkezett döntéshozói jogokkal, a Minisztertanács 1989 őszén létrehozta az elsősorban adminisztratív feladatokat ellátó Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Titkárságot, amelynek vezetésével miniszterhelyettesi rangban Tabajdi Csabát bízták meg. Ezzel Magyarország nyíltan és intézményesítetten felvállalta az anyaország szerepét. Külön intézményként létrehozták 1990 tavaszán a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó Határon Túli Magyarok Titkárságát, címzetes államtitkári minőségben Entz Géza vezetésével, majd ősszel a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatalát. Közben rendre alakultak meg a kisebbségi magyar érdekképviseleti szervezetek, pártok szerte a Kárpát-medencében. Az Antall-kormány az 1992. június 1-jén érvénybe lépett 90/1992. (V. 29.) számú rendelettel a Titkárságot megszüntette és önálló szervként létrehozta a Határon Túli Magyarok Hivatalát Entz Géza vezetésével, a Külügyminisztérium felügyelete alatt. Ezzel a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek ügyeinek intézésére nemzetközi diplomáciai tevékenységre is alkalmas intézmény jött létre. A kormányváltásokkal a Határon Túli Magyarok Hivatalát is változott: csúcsvezetésében, szerkezetében és tevékenységében is. A Horn kormány idején (1994-1998) a HTMH élére elnökként Lábody László került, elnökhelyettesnek Törzsök Erika, felügyeletét Tabajdi Csaba látta el a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkáraként. Az Orbán kormány idején (1998-2002) Szabó Tibor lett a HTMH elnöke, felügyeletét Németh Zsolt látta el a Külügyminisztérium politikai államtitkáraként. Ebben a ciklusban erősítették meg a különféle minisztériumokban az addig csak nyomokban jelen lévő határon túli magyarokkal kapcsolatos feladatokat, valamennyi miniszter feladat- és hatáskörében megjelenítve a határon túli magyarsággal kapcsolatos kormányprogram végrehajtásának kötelezettségét. A tárcáknál létrehozták ehhez a megfelelő szervezeti kereteket, a munka koordinálása pedig a HTMH-ra hárult. Ugyancsak az Orbán-kormány idején jött létre a magyar-magyar kapcsolatok újabb intézményi kerete, a nemzeti egyeztető tanácsként működő Magyar Állandó Értekezlet. És ebben a ciklusban alkották meg a kedvezménytörvényt, melynek nyomán közel egymillió határon túli magyar igényelt eddig magyarigazolványt. A Medgyessy-kormány (2002-2004) idején a HTMH ismét visszakerült a Miniszterelnöki Hivatalhoz, Szabó Vilmos politikai államtitkár irányítása alá. Elnöknek Bálint-Pataki Józsefet nevezték ki, aki addig a HTMH keretében a román területi főosztályt irányította. A Gyurcsány-kormány (2004-2006) idején a HTMH-t megint áttették ugyan a Külügyminisztérium hatáskörébe, de felügyeletét továbbra is Szabó Vilmos látta el. Bálint-Pataki lemondása után az elnöki teendőket ideiglenesen Szabó Béla, a jelenlegi csíkszeredai főkonzul végezte, 2006. január elsejétől pedig Komlós Attilát nevezték ki a HTMH élére. Az új Gyurcsány-kormány ismét a Miniszterelnöki Hivatal hatáskörébe vonja a határon túli magyarok ügyeivel kapcsolatos feladatok ellátását, illetve a HTMH felügyeletét. Külügyi bizottsági meghallgatásán Szilvásy György kancelláriaminiszter-jelölt kitérő választ adott Németh Zsolt fideszes politikus azon kérdésére: igaz-e, hogy a kormány megszünteti a Határon Túli Magyarok Hivatalát? Szilvásy annyit közölt: nem le, hanem felértékelése az ügynek, hogy a HTMH szakállamtitkársággá válik. A létszámcsökkentésről szóló híreket megerősítette, de azt nem közölte, hogy ez milyen mértékű lesz. A MÁÉRT-ről pedig Szilvásy úgy vélekedett, hogy nem az intézményrendszer, hanem a párbeszéd a fontos. Azt is kijelentette: nem szándékoznak állampolgárságot adni a határon túliaknak. Göncz Kinga külügyminiszter-jelölt elmondta, hogy a határon túli magyarság esetében a kishatárforgalom fejlesztésében, a vízumügyekben és stratégiai kérdésekben a külügynek is kiemelt feladatai lesznek. Sólyom László köztársasági elnök a határon túli magyarok ügyéről úgy nyilatkozott: a pártok politikája vakvágányra vitte ezt a kérdést, az eddigi nemzetpolitika pedig nem volt eredményes, inkább bajt okozott. /Guther M. Ilona, Budapest: Magyar-magyar metamorfózis. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./
2006. június 14.
Megállapodásokat felmutatni képtelen Magyar Állandó Értekezletet (Máért) nem hív össze Gyurcsány Ferenc – jelentette be a kormányszóvivő a miniszterelnöknek a határon túli vezetőkkel rendezett június 13-i munkavacsorája után. A Fidesz szerint nem a Máért, hanem a két kormányzó párt kompromisszumképtelen. László Boglár, a magyar kormányfő szóvivője megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, miszerint szó volt a Máért sorsáról is, amelyet egyes információk szerint Gyurcsány Ferenc legszívesebben megszüntetne. Hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy semmiképpen nem lesz Máért. A bejelentésre a Fidesz reagált. – Értetlenül állunk a Máért megszüntetésére vonatkozó nyilatkozat előtt, a testület összehívására politikai megállapodás kötelez, amit a kormánynak, a szocialista pártnak is be kell tartania – mondta Németh Zsolt, a parlament külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes elnöke. A politikus szerint, ha valakire érvényes a kompromisszumképtelenség vádja, akkor az a két kormányzó pártra – az MSZP-re és az SZDSZ-re – alkalmazható, hiszen miattuk zárult közös nyilatkozat nélkül a Máért utolsó, 2004. novemberi ülése. Az RMDSZ továbbra is hasznosnak tartaná a Máért által biztosított együttműködési keretet, de csak akkor, ha ez a fórum nem válik a magyarországi pártok egymás elleni politikai küzdelmének a terepévé. Akkor ugyanis valóban ellehetetlenül ez a fórum, az elmúlt időszakban ezt lehetett is tapasztalni – nyilatkozott Markó Béla. A budapesti találkozó résztvevői abban is megegyeztek: a jövőben több konzultációra is sor kerül különböző formákban, hogy megállapíthassák az együttműködés különböző prioritásait – mondta Markó. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) frakcióvezetője, Bárdos Gyula elmondta: az eddigi hűvös viszony feloldását előrevetítő, barátságos beszélgetésen vettek részt. – Egyetértettünk abban, hogy minden számításba vehető változásról velünk, az érintettekkel minden esetben konzultáljon a magyar kormány – mondotta. A frakcióvezető szerint a határon túli magyaroknak juttatandó támogatások összegéről, „bőkezűbb, vagy szűkmarkúbb juttatásokról” annak ellenére sem esett szó, hogy ezzel kapcsolatosan azonnal különféle híresztelések keltek szárnyra. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke azt reméli, hogy a Gyurcsány Ferenc által javasolt változások révén átláthatóbb lesz a határon túli magyarok támogatási rendszere. Véleménye szerint a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) várható átalakítása, létszámcsökkentése is ennek a célnak lesz alárendelve. Megjegyezte, hogy „az elmúlt időben annyira elburjánzott a határon túli magyarokkal foglalkozó magyarországi adminisztráció, hogy a bábák között elveszett a gyerek, az intézményvezetők kiskirályoknak érezték magukat, és úgy is viselkedtek”. /Függőben a Máért sorsa. Budapesti munkavacsorán a határon túli vezetők. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./ Vacsorán fogadta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a határon túli szervezetek képviselőit. A találkozón tárgyaltak a magyar-magyar kapcsolatokról, de konkrétumokról nem lehet beszélni. Gyurcsány Ferenc annyit azonban leszögezett, hogy „kompromisszumképtelen Máértot nem fog összehívni. Markó Béla ezzel szemben úgy gondolja, hogy a Máértra szükség van, és ha lemondanak a Máért végén megszokott közös állásfoglalások kiadásáról, akkor ezek a találkozók „még hasznosak is lehetnek.” A miniszterelnöki javaslatokra reagálva Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette: „a kormányfő egyes javaslataival egyetértek, másokkal nem; ami biztos, az az, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a magyar kormány és a határon túli kisebbségi érdekvédelmi szervezetek közötti kapcsolat javítására.” Ezt a kapcsolattartást a miniszterelnök a Máérttól különböző egyeztetési fórumokon képzeli el. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint a találkozón „nagyjából mindannyian pozitívan értékelték és fogadták” a Gyurcsány által ismertetett változásokat. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) részéről Bugár Béla MKP-elnök és Csáky Pál szlovákiai miniszterelnök-helyettes vettek részt a tanácskozáson. Bugár Béla szerint arról, hogy Gyurcsány elképzeléseiről mikor fognak konkrétan tárgyalni, nem lehet semmit sem tudni. Kasza szerint a HTMH „elbürokratizálódott”, ezért megérett már az átszervezésre. /Gujdár Gabriella, Isán István Csongor: Vacsoraasztaltól a tárgyalóasztalig. Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel „csevegtek” a határon túli vezetők. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./ A találkozón mások mellett Szlovákiából Bugár Béla, Romániából Markó Béla, Szerbiából Kasza József és Ágoston András, Ukrajnából Kovács Miklós és Gajdos István, Horvátországból Pasza Árpád vett részt. „Sokunknak van abban felelőssége, hogy a magyar-magyar kapcsolatok sok esetben inkább hűvösek, és hogy érdemes ezért önvizsgálatot tartani” – olvasható Gyurcsány Ferenc internetes naplójában. A miniszterelnök kiemelte, hogy újra és újra előjön 2004. december 5-e kérdése. „Azt mondtam tegnap (...), hogy másfél év távlatából is azt gondolom, nekünk elvi okok miatt kellett nemet mondanunk a népszavazási kezdeményezésre”. Hozzátette: „ugyanakkor azt is gondolom, az akkor használt érvelés nem volt elegáns, és okkal sérthette a határon túli magyarság önérzetét. És talán azzal együtt is kerülni kellett volna a szociális érvelés rendszerét, hogy egyébként azok az elvi okok és indokok, amik miatt nekünk komoly ellenvetésünk van a második állampolgárság automatikus és tömeges megadásával szemben, nehezen elmagyarázható államjogi, történelem- filozófiai összefüggésekből és megfontolásokból erednek.” Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: tisztáztak, illetve megerősítettek bizonyos, eddig is érvényes alapelveket, például azt, hogy a határon túli magyar közösségeket a szülőföldjükön kell megerősíteni, önállóságukat kell támogatni. A találkozó a sajtó mellőzésével zajlott, Ágoston András nem kívánt részleteket elárulni róla. /Keresztúton a magyar–magyar kapcsolatok. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./
2006. június 21.
Parászka Boróka, az A Hét hetilap főszerkesztője Nyálverés címen írt a HTMH (Határon Túli Magyarok Hivatala) megszüntetéséről. Szerinte „Nagyon-nagyon sok szerencsés embernek gőze nincs, hogy mi ez a sóhivatal”, továbbá néhány intézményt, alapítványt, kiadványt érint csupán ez az ügy. A HTMH megszűnte „valódi jelentőségét fölülmúló feszültséggel jár. Meg- és kinyilatkozik boldog boldogtalan” – állapította meg. Németh Zsolt a kisebbségpolitika, és a „határon túli magyarság” leértékeléséről nyilatkozik. A MÚRE (a romániai újságírókat tömörítő szervezet) „aggodalmát” fejezi ki. Aztán, erre mintegy válaszként újabb szakmai brigád (köztük Parászka) „aggodalmát fejezi ki” az „aggodalom fölött”. A főszerkesztő szerint a „határon túli” magyarság mára csupán mint politikai kategória létezik, és a belmagyar politikai zsarolások eszköze. Németh Zsolt jajongott, „hogy ezt a (nem létező) határon túli magyarságot most leértékelték.” /Parászka Boróka: Nyálverés. = A Hét (Marosvásárhely), jún. 21./
2006. június 23.
Június 30-án megszűnik a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH), az intézmény összes dolgozójának felmondtak. Új főosztály jön létre a Miniszterelnöki Hivatalban, mintegy húsz fővel, onnan koordinálják majd a határon túli magyarsággal kapcsolatos ügyeket. A HTMH-t nem átalakítják, hanem megszüntetik, hiszen az új főosztály nem országos határkörű szerv. Gyurcsány Ferenc ezt a lépését senkivel sem vitatta meg. A HTMH megszűnését nem egyeztette a határon túli vezetőkkel tartott vacsoráján. Egy főosztálynak a magyar közigazgatásban kisebb az érdekérvényesítési képessége, mint egy országos hatáskörű szervnek. Németh Zsolt szerinte a magyar állampolgárok veszítenek az oly kevés határon túli magyar ügyhöz értő köztisztviselő elvesztésével. A HTMH megszüntetése egyértelmű üzenet: Gyurcsány Ferenc Magyarország miniszterelnökeként nem számít a határon túli magyarokra, lemond arról a tartalékról és lehetőségről, ami a határon túli magyarság létében rejlik. A nyilvánosság kizárásával, külön-külön egyezkednek majd a politikai elittel. Mi lesz a szociológiai és demográfiai elemzésekkel, a magyarság sorsát előtérbe helyező politikai és gazdasági stratégiákkal, az oktatási-kulturális intézmények létrehozásáért és fenntartásáért folyó küzdelemmel, a törvényalkotásban a többi szervezeti egységgel szemben megjelenített sajátos nézőponttal, a támogatások koordinálásával és elszámoltatásával? A HTMH egyik legfontosabb feladata a Magyar Állandó Értekezlet működtetése lenne. De már Máért sem lesz. Hogyan szól a kormányzati érvelés: kompromisszumképtelen Máértre nincs szükség. /Németh Zsolt, a külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes elnöke: Volt egyszer egy HTMH. = Magyar Hírlap, 2006. június 22., átvette: Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./
2006. június 24.
Lassan kilencven éve állandó a kérdés, hogy egységes-e a világ magyarsága? Hogyan lehet megőrizni a nemzet egységét? Hogyan viszonyul a magyar állam az önmagukat magyarnak valló, szomszédos utódállamokban élő polgárokhoz? A második világháborút követően nem beszéltek a testvéri szocialista államokban élő magyarokról, azok sorsáról, helyzetéről az anyaországban, az utódállamokban pedig akár az életével is játszott az, aki nemzeti egységről mert beszélni, netán tenni. A rendszerváltás után Magyarország intézményes kapcsolatot létesített az anyaország és a más államokban élő magyarság között. Nagy vihart kavart akkoriban Antall József néhai magyar kormányfő kijelentése, miszerint lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni. A baloldali kormányzatok nem kívánták ezt nyíltan felvállalni. Tizenöt év alatt kialakult a támogatási rendszer. Pályázati rendszerben szigorú elszámolási feltételeket szabtak, hogy az áttekinthetőséget biztosítsák. Aztán jött másfél évvel ezelőtt az a bizonyos december 5. A pozitív gesztusok – koronás magyarigazolvány és a kedvezménytörvény biztosította jogok – után a határon túli magyarok azzal a ténnyel kellett szembesülhettek, hogy a magyar társadalom jelentős hányada nem kíván véleményt nyilvánítani a kettős állampolgárság biztosításának lehetősége kérdésében, és nagyon sokan a határon túl úgy érezték, hogy az anyaország eltaszította őket. Aztán jött a Gyurcsány-kormány új változata a megszorításokkal, és felröppent a hír, hogy megszűnik a Határon Túli Magyarok Hivatala. A nemzeti ellenzék felhördült, Németh Zsolt kijelentette, hogy „Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szemmel láthatóan nem számít a határon túli magyarokra kormányzása során”. A határon túli magyar politikai és szakmai szervezetek egy része is zokon vette a bejelentést és tiltakozik a tervezett lépés ellen. A világon szétszóródott más népeket nemzettudatuk tartja egyben, még akkor is, ha nyelvileg már közösségekhez asszimilálódtak. A magyarságban egyelőre a széthúzás az összetartó erő. /Sarány István: Nemzeti egység? = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 24./
2006. július 3.
Barót új református templomában a mai kor ízlése és a hagyomány fonódik egybe. Lépcső helyett fokozatosan emelkedő út vezet fel a padok felé, a mennyezeten Erdély fejedelmeinek címerei, a templomépítéshez hozzájárulók nevei kazettákra festve. A padokat rézsútosan helyezték el. Tizenkét esztendeig építették, de párját ritkító, igazi műremek született Erdővidéken. Nagy Károly erdővidéki esperes örömét fejezte ki, hogy alig egy év alatt Erdővidéken immár a második templomot szentelik fel. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke mondott beszédet. Krizbai Imre lelkész az új hajlék tizenkét esztendőn keresztül folyó építését összefoglaló ismertetőjében egy 1990-ben keltezett püspöki körlevélre emlékezett, melyben a templomépítésen gondolkodó gyülekezeteket arra kérték fel, hogy az erdélyi építészet szellemében, különösképpen a Kós Károly-féle hagyományokat figyelembe véve dolgozzanak. Ennek hatására egy eredeti Kós Károly-tervből inspirálódva készült el a Livien De Putter által készített terv. A baróti templom építését kurátori minőségében sokat segítő Németh Zsolt parlamenti képviselő helyett a Határon Túli Magyarok Hivatalának volt elnöke, Szabó Tibor szólalt fel az anyaországiak részéről. Mint mondotta, a szászvidéken keresztül utazván bezárt, elhagyatott templomokra figyelt fel, majd Apácától a rossz úton azon morfondírozott, hogy mi biztatót mondhatna. Barótra érvén, s látván az ünneplőbe öltözött, hittel teli embereket, minden kétsége eloszlott: tudta, hogy ide nem hozni kell a biztató szavakat, hanem innen oda vinni, ahol egyre fogy a nemzetmegtartó pillér, az Istenbe vetett bizalom. Bemutatták a templom építéséről szóló kis dokumentumfilmet, verset mondott Torday Ferenc budapesti szavalóművész. /Hecser László: Isten új hajléka. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./
2006. július 19.
Idén tizenhetedik alkalommal tartják a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet. Tusványos a Kárpát-medence legmegalapozottabb, a társadalmi rétegződéseket is megjelenítő politikai-közösségi rendezvénye, állapította meg Sylvester Lajos. Tizenhét év alatt a magyar–magyar kapcsolatokban, a magyar kormányzat és a határon túli magyarság viszonyrendszerében nem volt annyi probléma, mint most. Magyarországon veszélybe sodorják a civil szerveződéseket, az alapítványokat és egyesületeket, Gyurcsány Ferenc megszüntette a Magyar Állandó Értekezletet, a magyar nemzetpolitika legrangosabb egyeztetési fórumát, mert két évvel ezelőtt tizenhárom Kárpát-medencei magyar legitim szervezet nem a miniszterelnök vazallusaként viselkedett. Megszűnt továbbá a Határon Túli Magyarok Hivatala, lefokozták, és a miniszterelnöki hivatalba tagolták be azt a magyar kormányzati intézményt, amely a bonyolult határon túli ügyek kezelésére – az idők során észlelt hibáival együtt – képes volt. Az idei tusványosi rendezvénynek tehát a magyar–magyar párbeszédben fontosabb szerepet kell betöltenie, mint valaha. Egyféle mini-Máértként kell működnie. A kormányzati rosszakarat ellensúlyozása felértékeli a civil szféra szerepét, a népi diplomáciát megjelenítő közösségeket, a személyes és testvértelepülési kapcsolatok rendszerét. A magyarság számára is átjárhatóvá kell tenni a Kárpát-medence egészét. Az idei tusványosi program rendkívül gazdag. Együtt lehet Orbán Viktor, Duray Miklós, Markó Béla és Tőkés László. A rendezvény hagyományosan nyitott az országok, nemzetek közötti párbeszédre is. Adrian Severin, Németh Zsolt, Schöpflin György, Vasile Dancu, Bogdan Olteanu, Gál Kinga és Eckstein-Kovács Péter közös fellépése a Magyarország és Románia viszonya az EU-ban témakör kapcsán a példa erre. /Sylvester Lajos: Mini-Máért Tusnádon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./