A rendszerváltás utáni Románia egyik legjelentősebb autonómia-konferenciájának színhelye a szovátafürdői Danubius Szálló. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezésében, a Pro Minoritate Alapítvány támogatásával ápr. 1-2-én megrendezett konferencián részt vett többek között Andreas Gross, az Európa Tanács jelentéstevője, Gunnar Jansson, Románia volt raportőre, Ignasi Guardans, az Európai Parlament katalán képviselője, Cristoph Pan dél-tiroli politikus, Komlóssy József svájci politikus, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, román részről pedig Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke és Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság képviselője. Jelen volt az EMNT és az SZNT teljes vezetősége és az RMDSZ integrációs és külügyi bizottságának elnöke. Tőkés László református püspök, az EMNT elnöke kijelentette, hogy hosszú évtizedek óta tartó fogyatkozás és pusztulás után gyökeres változásra van szüksége romániai magyar nemzeti közösségnek. A megoldást az autonómia és az integráció együttesen kínálja. Románia a nemzeti kérdés megoldását Trianon óta folyamatosan a kisebbségek beolvasztásában vagy eltávolításában látja. A püspök azt is szóvá tette, hogy immár egy éve nacionalista össztűz zúdul az autonómia képviselőire. A hecckampányból az RMDSZ is jócskán kiveszi a részét, úgyszintén a magyar kormány. Az MSZP összefog az utód kommunista román Szociáldemokrata Párttal az erdélyi autonómia-mozgalom letörése végett, hangsúlyozta Tőkés László. Andreas Gross svájci politikus fontosnak tartotta a kisebbség és a többség közötti megegyezést, a hatáskörök pontos megosztását és az anyaország elkötelezett támogatását. Komlóssy József, a svájci SENCE alelnöke előadásában a sokszínű Svájc államrendszerét, a négy hivatalos nyelv alkotmányba rögzítésének történetét, a Svájcban élő népek példa értékű önrendelkezésének megvalósítását ismertette. /Makkay József: Önrendelkezést közmegegyezéssel lehet kivívni. A nyugatiak szerint az autonómia a demokráciaépítés folyamata. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./ Magunknak kell megteremtenünk – így összegezhető a szovátai autonómiakonferencia első napjának tanulsága. Christoph Pan, a dél-tiroli autonómia ,,atyja” a modell gyakorlati vetületeit ismertette, hangsúlyozva, hogy elengedhetetlen az autonómia jogi megalapozása. Ignasi Guardans katalán képviselő az 1978-as spanyol alkotmányt ismertette, amely gyakorlatilag 17 autonóm régiót statuált. Az alandi svédek képviseletében felszólaló Gunnar Jansson azt az autonómiamodellt ismertette, amely túlmutat a Gross-jelentésben megfogalmazottakon, hiszen már a második világháború után az akkori finn miniszterelnök kijelentette: a svédeknek adjunk meg mindent, amit kérnek és még ötven százalékot.  Komlóssy József előadásában az államokon belüli demokratikus rend egyik letéteményeseként értelmezte a területi autonómiát. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, kijelentette: Székelyföld közössége nem mond le a területi autonómiáról. /(Ferencz): Magunknak kell megteremtenünk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 2./

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Pro Minoritate Alapítvány által szervezett kétnapos szovátafürdői tanácskozáson Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke úgy fogalmazott: a nemzeti kisebbségi kérdés rendezésének legígéretesebb formája a közösségi autonómia. A státustörvény eredeti formájában kedvező hatású volt – mondta. A Medgyessy-kormány által végrehajtott módosítások miatt viszont a kisebbségi magyarok elbizonytalanodtak abban a tekintetben, hogy Magyarország hatékonyan tudja-e támogatni őket szülőföldjükön. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke emlékeztetett: Romániában a decentralizáció még nem kezdődött el, mert az alkotmány szerint Románia "egységes nemzetállam", egyedüliként az Európai Unióhoz csatlakozó országok közül. A regionalizmus és az autonómia kérdését eddig csak erdélyi értelmiségiek és politikai szervezetek vetették fel – mondta. Nem véletlenül – tette hozzá –, hiszen az agyonközpontosított Romániával szemben Erdélyben az autonómiáknak évszázados hagyományai vannak (mócok, besztercei románok, szászok, székelyek). Eberhard-Wolfgang Wittstock, a Romániai Német Demokrata Fórum parlamenti képviselője szerint az erdélyi szászok évszázadokon át működő autonómiája mutatja, hogy ezeken a területeken hagyománya van az önrendelkezésnek. Szilágyi Zsolt a szervezők nevében úgy fogalmazott: "Sikerült bemutatni a működő nyugat-európai autonómiamodelleket, áttekintettük az eddigi munkánkat, és megfogalmaztunk továbblépési lehetőségeket, bátran mondhatjuk, tanácskozásunk sikeres volt". Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke elmondta: 1989 után a romániai magyar közösség felsorakozott a közösségi autonómia mellett. /Célunk a közösségi autonómia intézményrendszere. A nemzetállam a szegénységet konzerválja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./ Németh Zsolt így kezdte hozzászólását: Nem hallgathatjuk el, hogy a magyarság a Kárpát-medencei népek között folyó “fennmaradási” versenyben nem áll jól: demográfiai pozíciói romlanak, nyelvterülete zsugorodik. “E folyamatok feltartóztatása és megfordítása érdekében el kell érni, hogy a határon túli magyarság szülőföldjén maradjon, hogy nemcsak jó, de érdemes is legyen magyarnak lenni a Kárpát-medencében.” Összegzésként Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy a közösségi autonómia a Kárpát-medencei magyarság jövőjének megkerülhetetlen előfeltétele. Toró T. Tibor kijelentette: “mi az autonómiában ismertük fel és képviseljük a nemzeti gondolatot”. Az autonomisták előtt álló teendőket összefoglalva azt emelte ki, hogy az elméleti megalapozás szakaszán lassan túljutva, az intézményépítés és -működtetés közel sem könnyű feladata következik. A konferencia végén felolvasták a különböző okok miatt távol maradt Gabriel Andreescunak és Eva Maria Barkinak a jelenlévőkhöz intézett levelét. /Makkay József, Szentgyörgyi László: A magyar közösség autonómiájának nincs alternatívája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 6./

Egyes budapesti ellenzéki források úgy vélik, hogy az ápr. 25-én a magyar és a román miniszterelnök jelenlétében leleplezendő Szabadság-szobor ára túlméretezett – írta az ápr. 9-i Népszabadság. Ezek szerint az újraállítás engedélyezéséért cserében a magyar kormány úgymond aránytalan kötelezettségeket vállalt volna Bukaresttel szemben a Gozsdu-vagyon sorsával kapcsolatban, illetve jogokról mondana le, még az újraavatás előtt. A fideszes Németh Zsolt képviselő kijelentette, hogy tájékozódás céljából Romániába utazik. /Szabadság-szoborért Gozsdu-vagyon? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) gyergyószékieknek szervezett lakossági fóruma díszvendégeként Németh Zsolt magyar országgyűlési képviselő válaszolt a közönség kérdéseire, amelyek többek között a romániai magyar kisebbség kettős állampolgárságának problémájára vonatkoztak. Németh Zsolt beszélt a közelgő magyarországi európai uniós csatlakozás jelentőségéről, továbbá a romániai ellenkezéseket cáfoló, EU-s szemszögből elismert „régiók politikájá”-ról. A találkozón Szász Jenő MPSZ-elnök az elmúlt évtized erdélyi mérlegét megvonva kijelentette: nem lehet magyar közösségi eredményekről beszélni. Szász bemutatta az MPSZ színeiben Gyergyószentmiklóson induló polgármesterjelöltet, Pázmán Attilát. Pázmán Attila RMDSZ-es ellenjelöltje Pap József nyugdíjas vállalkozó. /Gergely Edit: Csapatmunkát ígér. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 13./

Németh Zsolt, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség alelnöke, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a hét végén nem hivatalos látogatást tett Sepsiszentgyörgyön, ahol találkozott a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) helyi képviselőivel. Hangsúlyozta, hogy az autonómia nem XIX. századi, ahogy a román államelnök, a miniszterelnök, a külügyminiszter mondta, inkább nemzetállam XIX. századi, hiszen az elzárkózás jellegét hordozza. A Fidesz alelnöke szerint "nem a mi feladatunk az autonómiát képviselni, hanem azoké a közösségeké, akik részéről az erre irányuló politikai szándék megszületik, ezért üdvözlöm az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT), az SZNT-t, az MPSZ-t, amelyek felvállalják az autonómiát. Semmi indokát nem látom annak, hogy ezen szervezetek javaslataira Magyarország kellő támogatást ne nyújtson. Elvárjuk a magyar kormánytól, hogy nyújtson politikai és diplomáciai támogatást ez ügyben az erdélyi magyarságnak". Kifejtette: Magyarország támogatja Románia EU-csatlakozási erőfeszítéseit, de ő azt szeretné, ha egy olyan Románia csatlakozhatna az EU-hoz, amely teljes területi és kulturális autonómiát biztosít az erdélyi magyarság számára. Németh Zsolt kitért arra is: ha a román fél megnyitja a Gozsdu-ügyet, akkor Magyarországnak is elő kell állnia a magyar állam követeléseivel. A Fidesz alelnöke szerint az 1953-as államközi szerződés lezárta a Budapest központjában levő három nagy ingatlan értékének ügyét, és a magyar állam dollárszázmilliókat kitevő követeléseit is Németh Zsolt üdvözölte az aradi Szabadság-szobor felállítását, de emlékeztetett arra, hogy "a szobor a polgári kormány diplomáciai erőfeszítése eredményeként került szabadlábra". A magyar politikus kifejtette, "zsákbamacskának" tartja a román kormány által javasolt Megbékélési park ötletét, mivel "nem mindegy, milyen műemlékegyüttest állítanak a Szabadság-szobor mellé". "Tudomásom szerint a konstrukcióval kapcsolatosan a román kultuszminisztérium fenntartja magának a kizárólagos döntés jogát, ezért fontosnak tartom, hogy a romániai magyarság és a helyi közösség megkérdezése nélkül ne születhessen meg a szoborpark" – tette hozzá Németh Zsolt. /Németh Zsolt: "Az autonómiát a XXI. századi Európa intézményének tartjuk". = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

Ápr. 10-én, nagyszombaton este, az ünnepi szentmisét követő feltámadási körmenet indulásakor kondult meg először újra Gyergyószentmiklós háborús viszontagságokat túlélő, hazatért harangja. Az 1920-ban a gyergyói hívek által öntetett harangot 1944 augusztusában szállították el Budapestre, Nagytéténybe, ahol csodával határos módon megmenekült a beolvasztástól, hogy közel 60 éven át a nagytétényi híveket szolgálja. A harang hazatérésének folyamata már a Fidesz kormányzása idején elindult. A nagytétényiek a harangért harangot kértek, s az új harang öntésének költségeit a magyar kormány vállalta fel. A 2003. december 6-án Gyergyószentmiklósra hazatért harangot 2004 virágvasárnapjáig a plébánia udvarában tekinthették meg a hívek. Ezután a harangot felhúzták a toronyba. Bollok Istvánné, a 22. kerület (Nagytétény) polgármesterasszonya arról szólt, hogy a harang teremtett testvériséget Nagytétény és Gyergyószentmiklós között. Németh Zsolt képviselő hangsúlyozta: fontosabb, hogy a harang a Székelyföld szívében szóljon, mint Budapest perifériáján. Vagy öt percen át szólt a harang, majd püspöki áldással és a székely himnusz hangjaival zárult az ünnepi szertartás. /(Gál Éva Emese): Megkondult a régi harang. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

A kedvezménytörvényről, az autonómiáról és a kettős állampolgárságról folytatott vitát Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára és Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának fideszes elnöke ápr. 15-én egy budapesti fórumon. Egyik kérdésben sincs egyetértés a politikai élet szereplői között – mondta Németh Zsolt. Kijelentette: a magyar külügyi vezetők nem támogatják az autonómiatörekvések különböző formáit. A szocialisták által kedvezménytörvénynek nevezett státustörvényt az MSZP is megszavazta, de a kormányváltás előtt „durva mértékben megcsonkította"– állapította meg Németh Zsolt. Szabó Vilmos kijelentette: a nemzetpolitikának azt kell segítenie, hogy a határon túli magyarság a szülőföldjén boldoguljon. Hangsúlyozta, hogy az autonómiát csak a többségi nemzettel egyetértésben lehet megvalósítani. /Szabó Vilmos és Németh Zsolt vitája a határon túli magyarságról. Nincs egyetértés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

A Hivatalos Közlöny szerint a helyhatósági választásokon összesen 41 párt vehet részt. A listán nem jelent meg a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) neve, amelynek részvételét a Központi Választási Iroda elutasította. Németh Zsolt és Braun Márton fideszes képviselők ápr. 27-én javaslatot nyújtottak be az Európa Tanács parlamenti közgyűléséhez, bírálva, hogy a helyhatósági választásokra érvényes román törvény hátrányosan megkülönbözteti az ottani nemzeti kisebbségi pártokat. A javaslat – amelyhez számos más országbeli képviselő is csatlakozott – bírálja, hogy a törvény a kisebbségi szervezetek számára külön s majdhogynem irreális szabályokat állapít meg. A parlamentben képviselt pártokra ilyen szabályok nem érvényesek, s mint Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke elmondta, úgy tudja, hogy a parlamenti képviselettel nem rendelkező román pártoknál sem szabtak ilyen szigorú feltételeket. Németh szerint politikai diszkrimináció történt, aminek az volt a célja, hogy az autonómia célkitűzését felvállaló politikai szervezet ne indulhasson a júniusi helyhatósági választásokon. /Magyar képviselők bírálják a romániai helyhatósági választások szabályait. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./ Az Európa Tanács tizenöt képviselője olyan határozat elfogadását kezdeményezi, amelyben az ET Parlamenti Közgyűlése figyelmezteti Romániát, hogy a helyhatósági választásokat szabályozó törvény diszkriminatív rendelkezéseket tartalmaz, és sérti a Tanács által képviselt európai szellemiséget. A kezdeményezők mindenekelőtt a nemzeti kisebbségi szervezetek választási részvételével kapcsolatban megszabott feltételeket tartják elfogadhatatlannak. Szintén kifogásolják, hogy az egyébként is szigorú szabályokat a törvény végrehajtási utasításait tartalmazó kormányrendelettel visszamenőleg megváltoztatták, tovább nehezítve a részvételi feltételeket. Az aláírók: Braun Márton (Magyarország), Németh Zsolt (Magyarország), Bauer Edit (Szlovákia), Christos Pourgourides (Ciprus), Sali Berissa (Albánia), Michael Spindelegger (Ausztria), Lord Kilclooney (Nagy-Britannia), M. Andrzej Wielowieyski (Lengyelország), Paoletti Tangheroni (Olaszország), Luc Van den Brande (Belgium), Hanne Severinsen (Dánia), Manuela Aguiar (Portugália), Andreas Gross (Svájc), Boriss Cilevics (Lettország), Renate Wohlwend (Liechtenstein). /Sz.K.: /ET-képviselők tiltakoznak a választási törvény ellen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./

Brüsszelben az Európa Parlament külügyi bizottsága levélben kér magyarázatot Romániától a júniusi helyhatósági választási törvény diszkriminatívnak vélt előírásaival kapcsolatban. Ezt Elmar Brok, a bizottság német elnöke jelentette be Szájer József magyar képviselő erről szóló tájékoztatása nyomán. A fideszes képviselő beszámolójában kitért a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) választási részvételét ellehetetlenítő hatósági intézkedésekre. Szájer József kijelentette: ez az eljárás ellentétes a demokratikus szabadságjogokra vonatkozó koppenhágai kritériumokkal. Németh Zsolt elmondta, Frunda Györgynek is felajánlotta az aláírás lehetőségét, az RMDSZ szenátora azonban nem kívánt élni a lehetőséggel. Frunda hangsúlyozta, azért nem írta alá az indítványt, mert azt nem tartja korrektnek és törvényesnek. Frunda úgy emlékezett, Németh Zsolt nem kérte fel az aláírásra, csupán tájékoztatta arról, hogy egy ilyen határozattervezetet készül beterjeszteni. /Gazda Árpád: Európai össztűz Romániára. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 28./

A Fidesz–Magyar Polgári Szövetség és a Magyar Polgári Szövetség Szatmár megyei szervezete által szervezett, máj. 9-én tartandó Történelmi Főutca nevet viselő rendezvényen jelen lesz az ismert magyarországi énekes, Varga Miklós is. A Szatmárnémetiben zajló rendezvényen részt vesz többek között Németh Zsolt Fidesz–es képviselő, Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke, Mikola István volt egészségügyi miniszter, Wittner Mária (56–os halálraítélt), továbbá az olimpiai bajnok vízilabdázó Kárpáti György, Bencsik András és a Magyar Demokrata hetilap főszerkesztője. A műsorban elhangzik Wass Albert Üzenet haza című verse is. A rendezvény díszvendége Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. /(bódi): Szatmárnémetiben lép fel Varga Miklós magyarországi énekes. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 7./

Zsúfolásig megtelt a szatmárnémeti Szakszervezetek Művelődési Házának 700 férőhelyes nagyterme a Magyar Polgári Szövetség által szervezett máj. 9-i kulturális–politikai rendezvényen. Tőkés László püspök egyéb elfoglaltságai miatt nem lehetett jelen, eljött viszont Németh Zsolt, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség vezető politikusa, a parlament külügyi bizottságának elnöke, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Szövetség Bihar megyei elnöke, a fellépő művészek között pedig több magyarországi volt, így Varga Miklós, továbbá Sasváry Sándor, Beregszászi Olga, Szabó Csilla, valamint Maczkó Mária népdalénekes. Bemutatkoztak a Magyar Polgári Szövetség függetlenként induló polgármesterjelöltjei. /(bódi): A Polgári Szövetség vasárnapi showműsora. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 10./

Máj. 9-én, vasárnap délután tartotta Szatmárnémetiben kampánynyitó rendezvényét a Magyar Polgári Szövetség helyi szervezete, a Fidesz Történelem Fő utca csapatának közreműködésével. A megnyitót Pécsi Ferenc a MPSZ megyei elnöke tartotta. Németh Zsolt képviselő /Fidesz/ főleg az anyaország EU-s csatlakozásának kihatásairól és magyar-magyar kapcsolatokról beszélt. Németh Zsolt botrányosnak tartja azt a módot, ahogyan a román hatalom a MPSZ-hez viszonyul. Ez megkérdőjelezi Románia demokratikus jellegét, s egyben veszélyezteti az ország EU-s csatlakozását. Szilágyi Zsolt képviselő szerint a „hatalom az RMDSZ cinkos támogatásával módosította a választási törvényt úgy, hogy megnyomorítsák a Magyar Polgári Szövetséget". Bemutatták az MPSZ függetlenként induló jelöltjeit. Pécsi Ferenc Szatmárnémetiben szeretne polgármester lenni, Kovács Jenő pedig Nagykárolyban. Az újságíró beszámolója szerint a műsorban „magyarkodva hazafiaskodó” dalokat énekeltek. /(Sike Lajos): Csakugyan ez volna a Fő utca? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

Tizenkét műhellyel várja a nemzetközi szintűvé nőtt júl. 18–25. között XV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor az érdeklődőket. A fő téma: Közép-Kelet-Európa az EU bővítése után – jelentették be máj. 12-én tartott sajtótájékoztatóján a rendezvény szervezői. Európa egész területéről várnak résztvevőket és előadókat a Tusnádfürdőre. Bejelentették: Orbán Viktor, a Fidesz–MPSZ elnöke, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, valamint Andreas Pöttering, az Európai Néppárt elnöke is részt vesz majd a rendezvényen. /Lőrincz Edina: Nemzetközivé bővül Tusványos. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

Székelyföldön elsőként a Csíkszeredába látogatott el a Történelem Fő utca nevet viselő rendezvény. Felléptek Ferenczi Csongor, Maczkó Mária, Sasvári Sándor és Vikidál Gyula. A Magyar Polgári Szövetség valamint a Fidesz Magyar Polgári Párt vezetői szóltak fel. Szilágyi Zsolt képviselő szerint egyesek ahelyett, hogy a közösség autonómia igényét képviseljék, a faexport engedélyekről tárgyalnak Bukarestben. Szerinte olyanok képviselnek, akik a magyarság ügyénél is fontosabbnak tartják, hogy hatalomra kerüljenek. „A kormánypárt és az RMDSZ titkos egyezményének eredménye, hogy az MPSZ nem indulhatott a választásokon". Véleménye szerint az EU szellemiségével nem fér össze az a mód, ahogy megmocskolták a demokráciát. Németh Zsolt, a FIDESZ MPP politikusa beszédében úgy fogalmazott, hogy az EU-ra eszközként kell tekinteni, mint a határokon átívelő nemzetegyesítés eszköze, egyesítés, amely tart már néhány éve és ennek részét képezi a magyar igazolvány és a magyar egyetem. Németh Zsolt a szülőföldön való megmaradás tartós eszközének nevezte az autonómia megvalósítását. Tőkés László szerint az erdélyi magyarság nem akar elrománosodni. „Az RMDSZ politikai prostitúcióra lépett a román kormánnyal" – fogalmazott Tőkés. /(Daczó Dénes): Történelem Fő utca politikusokkal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

Alkotmánysértéssel és erkölcstelen állásfoglalással vádolta meg máj. 24-én Frunda György szenátor Németh Zsoltot, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökét. Frunda szerint a Fidesz politikusának semmiféle jogi vagy erkölcsi alapja nincs az erdélyi magyarság megosztására. Németh Zsolt ugyanis felszólalásaiban a Magyar Polgári Szövetség független jelöltjeit támogatta. „Ez alkotmányellenes, hisz Magyarország alkotmánya leszögezi, hogy az ország politikai pártjainak a határon túli magyarság választott vezetőit kell támogatniuk. Erkölcstelennek tartom, hogy a közösségi érdekek helyett Németh Zsolt csoportérdekeket képvisel, ráadásul anélkül, hogy kíváncsi lenne a mi álláspontunkra” – nyilatkozta Frunda. „Inkább azt ajánlanám Némethnek, oldja meg a Magyarország területén élő kisebbségek helyzetét, mégpedig úgy, ahogy ígéretet tett rá külügyminisztériumi államtitkárként” – tette hozzá Frunda. A szenátor jelezte, ügyvédként a továbbiakban is megvédi az RMDSZ-t az olyan támadásoktól, mint például Németh Zsolté vagy azoké, akik óvással fordultak az Európa Tanácshoz. /Sz. E.: Mélyülnek az RMDSZ és a Fidesz közötti ellentétek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./

Máj. 23-án Marosvásárhelyre látogatott a Történelem Fő utcája. Kilyén Ilka és Ritiu Krisztina Ilka Wass Albert-verseket szavalt. Tőkés András tanácsos, a Magyar Polgári Szövetség vásárhelyi szervezetének elnöke köszöntötte a rendezvényen megjelent RMDSZ-t, majd beszédében a diktatúra időszakára emlékeztetett. Az autonómia kérdésének kapcsán elmondta: minden kor megteremti a maga kurucait és labancait: "mi nem akarunk kicsik lenni, mi szeretnénk álmodni és álmainkat valóra váltani." Ölvedi Zsolt MPSZ- tanácsosjelölt a szabadság mai nevét az autonómia fogalmában találta meg, Ráduly Levente a pluralizmust mint megoldást, az autonómiát mint egyetlen esélyt hangoztatta. Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy az autonómia nyitott, és anyagi jólétet hoz. /Nagy Botond: Vásárhelyen járt "Fő utca". = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

Funar kampányol. Miután évekig elhanyagolta a város utcáit, a „hitvány kolozsvári bíró" – ahogyan Markó Béla elnevezte – lázas kirakattevékenységbe kezdett: a belváros számos utcáját egyszerre javíttatja. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere – Fey László szerint a hitvány udvarhelyi bíró – is kampányol. Nem elégszik meg egy szoborral, ő egy egész panoptikummal rukkol elő. A szűk nyugdíjasparkban 13 szobornak kell szorongania, az Emlékezés Parkjának nevezték el. Köztük van a legendák Csaba királyfia. Ez kell a népnek!? – kérdezte Fey László. Jó stratégiai érzékkel Orbán belátta, hogy számára kifizetődő erdélyi klientúrába befektetni, állapította meg Fey. Pénzt és fáradságot nem kímélve itt jártak (járnak) a Fidesz vezetői és propagandistái (Orbán Viktor, Németh Zsolt, Kövér László, Bayer Zsolt stb.), és toborozzák a híveket. /Fey László: Kéz kezet mos. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

Sike Lajos újságíró elmondta megtérése történetét: a Fidesz-kormány idején a Fidesz híve volt. Öt éve beadta felmondását a főszerkesztőnek, mert nem értett egyet azokkal a magyarországi lapokból átvett írásokkal, amelyek a kormányzó fiatal demokratákat bírálták. Gyarmath János főszerkesztő és Cseke Gábor szerkesztőségi főtitkár nem siette el a választ. „Később kiderült, ők akkor már tudtak olyan dolgokat, amit én még nem vettem észre.” Gyarmath János kérte Sike Lajost, halassza el pár hónapra döntését: jönnek a romániai választások és majd meglátja, milyen szerepet játszik a Fidesz. „Igaza lett Gyarmath Jánosnak!” – írta. Nem az RMDSZ-t támogatták, „hanem a korábbi haveri kapcsolatok révén, annak szerveződő ellenzékét.” Németh Zsolt Székelyudvarhely lakosságának a megosztásán ügyködött. /Sike Lajos: Egy felmondás háttere, avagy: Kinek a lelkét terheli, ha nem lesz parlamenti képviseletünk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

Az MSZP szerint nemzetellenes, ahogy a Fidesz megpróbálja a magyarországi politikai viszonyokat kivetíteni a határon túlra, és jobb- vagy baloldalinak minősíti az ott működő magyar szervezeteket” – közölte Géczi József Alajos MSZP-s országgyűlési képviselő az MTI-vel. „Elfogadhatatlan, hogy a Fidesz nemzetközi szinten támogatja, az erdélyi politikájában azonban támadja az RMDSZ-t” – mondta. Hozzátette: sajnálják, hogy a Szász Jenő vezette Magyar Polgári Szövetség nem állíthatott listát a romániai helyhatósági választásokra, de úgy vélik, „ilyen szinten nem avatkozhatnak be Románia belügyeibe”. Kifogásolta, hogy Orbán Viktor Fidesz-elnök és Kövér László választmányi elnök „az RMDSZ ellen kampányolt az elmúlt hetekben”. Németh Zsolt „komikusnak” nevezte az MSZP-s vádakat. „Az erdélyi magyarság megosztottságának közvetlen kiváltó oka az volt, hogy Tőkés Lászlót elmozdították az RMDSZ tiszteletbeli elnöki posztjáról. Tőkés Lászlót nem a Fidesz mozdította el, hanem az RMDSZ” – mondta a magyar parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke /„Nemzetietlen magatartás”. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

Németh Zsolt az MTI-nek adott nyilatkozatában komikusnak nevezte azokat az MSZP-s vádakat, amelyek szerint a Fidesz lenne felelős az erdélyi magyarok megosztottságáért. Annak közvetlen kiváltó oka az volt, hogy Tőkés Lászlót elmozdították az RMDSZ tiszteletbeli elnöki posztjáról. Németh Zsolt kijelentette, nem a Fidesz szüntette meg a többoldalú párbeszédet az erdélyi magyarsággal, hanem a szocialista kormány. /Ki a megosztó? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 8./

Az utódállamokban élő magyarságot képviselő hat szervezet jún. 16-án Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában megalakította a Kárpát-medencei Magyar Nemzeti Tanácsot (KMMNT). Alapítóként az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács mellett a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség képviseltették magukat. Az RMDSZ, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja és a Vajdasági Magyar Szövetség nem tagja a szervezetnek. Meghívottként jelen voltak a Fidesz képviseletében Németh Zsolt és Kövér László, az MDF részéről Balogh László, valamennyien parlamenti képviselők, míg a Magyar Polgári Szövetség részéről Szász Jenő elnök jelent meg. Tőkés László püspök, az EMNT elnöke idézte fel az autonómiamozgalom fontosabb mérföldköveit, az 1996-os, első magyar–magyar értekezlettől napjainkig. Tőkés László emlékeztetett rá, hogy az utódállamokban élő magyar nemzeti közösségek autonómiájáért küzdő szervezetek egységbe fogásának ötletét Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke vetette fel egy áprilisi, marosvásárhelyi tanácskozáson. A püspök úgy látja, hogy Magyarország, Szlovákia és Szlovénia EU-integrációjával az autonómia az Európai Unió belső ügyévé vált. A Kárpát-medencei Magyar Nemzeti Tanács feladata a társult tagok törekvéseinek és önálló határozatainak képviselete az Európai Parlamentben, az Európai Bizottságban, az Európa Tanácsban, annak Parlamenti Közgyűlésében, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben, az ENSZ-ben és más kormányszintű szervezetekben. Az alapítók elfogadták a KMMNT házszabályát, majd a társult szervezetek elnökeiből álló elnökség nyilatkozatot fogalmazott meg a nemzeti kérdésről. Az elnökség döntött a KMMNT diplomáciai munkacsoportjának létrehozásáról és a szervezet brüsszeli irodájának megnyitásáról is. A szervezet elnöke Tőkés László püspök lett. A KMMNT megalakulását kimondó határozat értelmében a szervezethez társulhat „minden olyan Kárpát-medencei testület, szervezet, amely közképviselettel felhatalmazva, következetesen cselekszik a magyar közösség autonómiájáért”. /Pengő Zoltán: Tőkés: együtt az autonómiáért. Megalakult a Kárpát-medencei Magyar Nemzeti Tanács. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./

Várhatóan a parlamenti választásokig állandó jelleggel működő, és a folyamatokat figyelemmel követő testület létrehozását javasolja az Európai Néppárt (EPP) vezetőségének az a vizsgálóbizottság, amely a romániai demokrácia állapotát vizsgálja – jelentette ki jún. 20-án Kolozsváron a finn Ilkka Suominen, az EPP alelnöke. Suominen előzőleg Markó Bélával, az RMDSZ elnökével, Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével, valamint nemkormányzati szervezetek képviselőivel is találkozott. Az EPP vizsgálóbizottságot hozott létre, amely majd jelentést készít arról, hogy a romániai helyhatósági választási törvény, illetve annak alkalmazása megfelel-e az alapvető demokratikus követelményeknek, vagy sem. Suominen elmondta: a nyugat-európai választási törvényekkel összehasonlítva a romániai jogszabállyal szemben kételyek merültek fel. Suominen kifogásolta, hogy a törvényt néhány hónappal a választások előtt módosították. Németh Zsolt szerint a törvénynek diszkriminatív vonatkozásai vannak, hiszen a kisebbségek esetében eltérő szabályozást fogalmaz meg, ami nem a közösségek javára, hanem hátrányára vonatkozik. /B.T.: Monitorizáló testület létrehozását javasolják. Kételyek és aggályok a választási törvénnyel kapcsolatban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

Európa valamennyi államának választási jogrendszerét kívánja kivizsgáltatni a Velencei Bizottsággal Frunda György szenátor. Az Európai Néppárt frakciójának romániai tagja jún. 22-én határozattervezetet terjesztett az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének állandó bizottsága elé. Az RMDSZ szenátora n annak kivizsgálására kéri a testületet, hogy milyen mértékben vehetnek részt a választásokon az európai országokban élő nemzeti kisebbségek. Frunda strasbourgi felszólalásában leszögezte: a Fidesz politikusainak állításával ellentétben nem diszkriminatív a romániai választási törvény. Frunda György tervezetét az ET parlamenti közgyűlés különböző politikai színezetű frakciójának 15 képviselője írta alá. Frunda kezdeményezését többek között Eörsi Mátyás is ellátta kézjegyével. Gross és Jürgens korábban aláírta Németh Zsolt és Braun Márton fideszes ET-képviselőknek a romániai helyhatósági választási törvényt bíráló határozattervezetét is. Az áprilisban előterjesztett, jelenleg ugyancsak a Velencei Bizottság napirendjén szereplő jelentésben 14 strasbourgi képviselő diszkriminatívnak és antidemokratikusnak nevezi az idén módosított román jogszabályt, mivel hátrányosan érinti a kisebbségeket, és indokolatlanul korlátozza a választás szabadságát. Németh Zsolt fideszes képviselő korábban leszögezte: ha a státustörvényt is kivizsgáló Velencei Bizottság antidemokratikusnak és diszkriminatívnak minősíti a román választási törvényt, akkor az azt megalkotó bukaresti parlamenti képviselőknek – így az RMDSZ-nek is – sürgősen meg kell találniuk a jogszabály módosításának módozatait. Frunda – aki a fideszes javaslatot nem írta alá – tervezetét jún. 25-én vitatja meg az ET parlamenti közgyűlésének állandó bürója. /Rostás Szabolcs: Újabb határozattervezet Strasbourgban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./

Magyar–román miniszterelnöki találkozó lesz a jövő héten Erdélyben. Nagyváradon négyszemközti megbeszélést folytat a két kormányfő. Ezután Medgyessy Péter és Adrian Nastase Tusnádfürdőn előadást tartanak a Kárpát-medencei ifjúság és az Európai Unió című nemzetközi diákszemináriumon. Tusnádfürdőn júl. 18-án kezdődik a XV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, amelyen a tervek szerint jelen lesz többek között Orbán Viktor, Németh Zsolt és Deutsch Tamás is. /(k): Orbán Viktor később jön. Újabb Nastase-Medgyessy találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 29./

Németh Zsolt fideszes politikus tájékoztatott az idei, most tizennegyedszer megrendezendő Bálványosi – Tusványosi táborról. A Pro Minoritate Alapítvány a kezdetektől a tábor szervezője volt. A Jakabffy Alapítvány és a Reform Alapítvány szintén részt vesz a tábor szervezésében. A román szervezők közül eleinte a Pro Európa Ligával szervezték a tábort. Az elmúlt négy-öt évben már a Román Liberális Párthoz közelálló Horia Rusu Alapítvánnyal szervezik. A tábor az első időszakban Bálványoson kapott helyet, és most már öt-hat éve Tusnádfürdőn rendezik meg. Idén beszállt a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem a társszervezők közé partner státuszban. Andrei Marga személyesen vállalt a tábor felett egyfajta védnökséget. Mindennap lesz egy kiemelt téma délelőttönként, és ezután délutánonként meg öt párhuzamos helyen zajlanak majd a kerek-asztal fórumok. Az idei tábor címe: “Együtt vagy külön utakon”, az alcíme: “Integrációs és nemzeti érdek”. Az integráció és nemzeti érdek lesz a főnap témája, amikor is Orbán Viktor fog fellépni Adrian Severinnel. Adrian Severin a polgári kormány külügyminisztere volt, jelenleg pedig az Európa Tanács delegációjának főtitkárjelöltje. A tavalyi táborban is részt vett, közösen Orbán Viktorral. A táborban Orbán Viktor mellett a Fidesz-vezérkar elég jelentős arányban fölvonul. A kormánypártok részéről is jeleztek részvételi szándékot. Nagy Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára a gazdasági blokkban fog fellépni. Markó Béla szabadságára hivatkozva lemondta a tábort. Ugyanakkor fontos RMDSZ vezetők és megyei elnökök, mint a Hargita megyei elnök, vagy a Temes megyei elnök, Toró T. Tibor, aki egyébként a Reform Mozgalomnak a vezetője, illetve számos helyi RMDSZ elnök, vezető jelezte részvételét. Természetesen ott lesz Tőkés László püspök, valamint Szabó Árpád unitárius püspök, és jelen lesz Anusca görög katolikus püspök.  Nyugatról is jönnek jó néhányan, így Gahler, az Európai Parlament képviselője, a német CDU politikusa és Christoph Pan, a Dél-Tiroli Néppárt elnöke. – Németh Zsolt megjegyezte, hogy az Európa Tanács elfogadta Andreas Groos svájci szocialista képviselő jelentését és a határozattervezetét az autonómiáról. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése ezután felhívta az Európa Tanács minden tagállamát, hogy államigazgatási, etnikai, kulturális problémák kezelésére alkalmazzák a területi autonómiának az eszközét. Kevés híradás született erről.– Minden eddigit felülmúló az előzetes jelentkezés, amely több ezres nagyságrendű. (A Gondola internetes újság nyomán) /Bálványostól Tusványosig. Beszélgetés Németh Zsolttal. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 13./

Júl. 19-én megnyílt a XV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor A megnyitón Németh Zsolt, a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség képviselője, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke hangsúlyozta: nemcsak a Fideszre, hanem Európára is számíthatnak a romániai magyarok. Németh Zsolt keményen bírálta a romániai helyhatósági választások jogi feltételeit, amelyek alapján megakadályozták a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester által vezetett Magyar Polgári Szövetséget, hogy induljon a júniusi választásokon. A szervezők nevében Szilágyi Zsolt független parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy a bálványosi szellemi műhelyből kerültek ki olyan gondolatok, amelyeket mára megvalósítottak, vagy megvalósításuk elkezdődött: az észak-erdélyi autópálya, az erdélyi magyar közszolgálati tévé. A Kelet-Közép-Európa az EU-bővítés után – Országok, nemzetek, régiók Európája című idei bálványosi szabadegyetem nyitó napján Politikai marketing – kampányok, a politika, mint áru témakörben értekeztek a meghívott előadók. Cosmin Gusa, a román ellenzéki Demokrata Párt kampányfőnöke a helyhatósági választások eredményeit kommentálva felhívta a figyelmet arra, hogy újraalakul a román politikában a "vörös négyszög" a kormányzó Szociáldemokrata Párt körül. /Megnyílt a XV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./

Az erdélyi magyarság autonómiájának alapvető fontosságú kérdésében mély a nézetkülönbség a magyar kormány és ellenzék között, pedig a nemzeti egység kialakításával, az EU segítségével Magyarország képes lehet kikényszeríteni az autonómiát Romániában az uniós csatlakozási tárgyalások keretében – jelentette ki júl. 29-én Budapesten Németh Zsolt Fidesz-képviselő. Bársony András MSZP-államtitkár szerint nem tartozik az európai kultúrába, hogy az autonómiát kívülről kényszerítsék Romániára. Németh Zsolt szerint a magyar külpolitika sodródó, erőtlen, koncepciótlan, elvtelen. Hozzátette: a Fidesz az autonómiát az egyetlen lehetséges reálpolitikának tartja, azt a formát, ami képes lehet megállítani a határon túli magyarság számának drámai csökkenését. A politikus szerint a kulturális és területi autonómia Európa második legnagyobb kisebbségének, a magyaroknak ugyanúgy jár Romániában, mint ahogy Nagy-Britanniában a skótoknak, a walesieknek, íreknek, Franciaországban a korzikaiaknak, Spanyolországban a katalánoknak és a baszkoknak, Finnországban a svédeknek, Belgiumban, Dániában és Olaszországban a németeknek, Németországban a dánoknak, Svájcban a rétorománoknak. Németh Zsolt üdvözölte a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) szeptember 11-re történt összehívását, és reményét fejezte ki, hogy a rendezvényre a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Szász Jenő elnökölte Magyar Polgári Szövetség is meghívást kap. /Fidesz–MSZP ellentétek autonómia-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

Autonómia ott van Európában, ahol többség és kisebbség az autonómia belső tartalmáról is képes érdemi vitát folytatni, majd arról megegyezni – jelentette ki Bársony András /MSZP/ magyar külügyi államtitkár júl. 29-én az MTI-nek, reagálva a Németh Zsolt sajtótájékoztatóján elhangzottakra. – A kisebbség nem tudja kikényszeríteni akaratát, és nem tudja zsarolni a többséget arra, hogy megvalósítsanak egy olyan autonómiaformát, aminek egyébként tartalmi-érdemi kérdéseiben a kisebbségen belül is intenzív vita folyik, közölte Bársony. Az autonómia-vitákat Románián belül, nem pedig a magyar belpolitika színterén kell lefolytatni. Emlékeztetett: az EU koppenhágai kritériumai sehol nem említik az autonómiát a kisebbségi jogvédelem formájaként. /MSZP: Az EU-tag Magyarország nem fogja zsarolni Romániát. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

A kormány visszalép a határon túli magyarság támogatásában, mondta Németh Zsolt, a Fidesz-frakció külügyi kabinetjének vezetője Budapesten. Mint mondta, a Fidesz támogatja Románia EU-csatlakozását, de minden csatlakozó országnak meg kell felelnie a demokrácia követelményeinek, amelynek részét képezi a kisebbségi jogok biztosítása. Hozzátette: a Fidesz az autonómiát az egyetlen lehetséges reálpolitikának tartja, azt a formát, ami képes lehet megállítani a határon túli magyarság számának drámai csökkenését. /FIDESZ: A kormány visszalép a határon túli magyarság támogatásában. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 30./

Szokatlan a román miniszterelnöknek, a diplomáciai etikett alapvető szabályait nélkülöző azon eljárása, hogy előbb tesz közzé egy levelet, mint azt a címzett megkapja – mondta Németh Zsolt (Fidesz) az MTI-nek. Hangsúlyozta: a román miniszterelnök tévesen vádolja a beszéd kapcsán Orbán Viktort belpolitikai kampányolással. "A Fidesz kormányon és ellenzékben egyaránt azokat a nézeteket képviselte, amelyeket Orbán Viktor Tusnádfürdőn kifejtett" – szögezte le. Ezzel szemben a román kormányfő eljárása a román választási kampánnyal magyarázható. "Pártjának a romániai önkormányzati választásokon megrendült pozícióit a nacionalizmussal és magyarellenességgel kívánja erősíteni" – tette hozzá. Németh Zsolt szerint beigazolódott, hogy a román választási törvény antidemokratikus és diszkriminatív. Hozzátette, hogy erről hamarosan a velencei bizottság is kifejti álláspontját. Németh Zsolt kitért arra, hogy az autonómia a kisebbségi jogok biztosításának azon európai eszköze, amely nélkül nem lehet teljes Románia demokratikus fejlődése. "Másfél millió ember egybehangzó akaratát nem lehet lesöpörni az asztalról" – szögezte le Németh Zsolt, hozzáfűzve, hogy Románia uniós csatlakozását a Fidesz támogatja és a múltban is támogatta. /Németh Zsolt szerint Nastase eljárása szokatlan. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 31./