"Sikerült a szervezetnek a vitákon felülemelkednie, és olyan előremutató politikai nyilatkozatok és álláspontok születtek, amelyek mind az autonómia, mind a délszláv válság, mind a térség és az integráció viszonyának a vonatkozásában irányadók lehetnek nemcsak a romániai magyarság, hanem a román politikum egésze számára is - értékelte Németh Zsolt államtitkár az RMDSZ-kongresszust. Gratulált Markó Bélának, amiért megszerezte a küldöttek kétharmadának a támogatását. Bizonyára elgondolkozik afelett, hogy az egyharmad ellenszavazat mire és minek szólt. Németh Zsolt szerint ennek az indoka alapvetően abban kereshető, hogy a román kormánykoalíció csak részlegesen tudta a kormányprogramban lefektetett célokat elérni. A "magyar kormány elkötelezett a határon túli magyarság támogatása és a szülőföldön maradásának az elősegítése mellett." és nem kívánja a romániai magyarság helyett eldönteni, hogy mi jó neki. /Balló Áron: Németh Zsolt: A kormányprogram részleges megvalósítása feszültséget szül. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./"

"Tekintettel a magyar-szerb szomszédsági helyzetre, a vajdasági magyar kisebbségre, Magyarország különleges helyzetben van. Ezért a magyar kormány úgy döntött, hogy nem vesz részt a katonai fellépésben, és nem támogatja, hogy szárazföldi hadművelet induljon Magyarországról Jugoszlávia irányába - fejtette ki Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár a Szabadságnak adott nyilatkozatában. A magyar közvélemény tudja, hogy nekünk, magyaroknak, akiknek három és fél millió nemzettársunk él kisebbségi sorsban, különösen nem szabad közömbösnek maradnunk egy ilyen népirtás esetén, állapította meg, ezért fontos, hogy a magyar politikai erők között a konszenzus fönnmaradjon a NATO-hadműveletekkel kapcsolatban. "Úgy tűnik azonban, hogy a legnagyobb ellenzéki párt, az MSZP megszegi ezt az egyetértést, hiszen benyújtott egy módosító javaslatot, amely azt a célt szolgálja, hogy a magyar parlament vizsgálja fölül március 24-i döntését, amellyel korlátlan felhatalmazást adott a NATO-nak magyar légtér és légibázisok felhasználására." Arra kell koncentrálni, hogy "a vajdasági magyarság hosszú távú számításai, autonómiatörekvései létrejöjjenek. Azt hiszem, hogy ha ezek a célkitűzések megvalósíthatók, akkor ez olyan változást eredményez a nemzetközi jogban, a közép-európai biztonsági kérdések kezelésében, amely a többi határon túli magyar közösség számára is új lehetőségeket tartalmaz." - hangsúlyozta az államtitkár. /Sz. K.: Először lépett fel fegyverekkel a nemzetközi közösség egy nemzeti kisebbség érdekeinek védelmében Interjú Németh Zsolt (Fidesz-MPP) magyar külügyi politikai államtitkárral = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./"

Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár törvénymódosítást javasol, aminek elfogadása esetén a határon túli magyaroknak a jelenlegihez hasonló tartózkodási és munkavállalási lehetőséget biztosítanának. A Határon Túli Magyarok Hivatalában a Külügyminisztérium felkérésére már dolgoznak azon a törvényjavaslaton, amelynek elfogadásával az Európa Unióhoz való csatlakozás után javítani lehetne a határon túli magyarsággal való kapcsolattartás színvonalát. A tervek szerint Magyarországra nem kellene vízum a határon túl élőknek, ráadásul munkavállalási engedélyt is könnyebben kaphatnának az unión kívüli országok polgárainál. Speciális vízum határontúliaknak? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

"Milyen segítséget tud a magyar kormány nyújtani abban, hogy Erdély gazdaságilag megerősödjön? - kérdezte Gui Angéla Németh Zsolt államtitkárt. Ebben szerepet vállalhat a megújuló Új Kézfogás Közalapítvány, illetve azok a magyarországi multinacionális cégek, amelyek képesek tőke kihelyezésére. - A Budapest-Bukarest autópályával kapcsolatban közismert a magyar kormány álláspontja: mi egy Kolozsváron át vezető autósztráda megépítését ösztönözzük, de tudjuk: Romániának úthálózata fejlesztésére vonatkozóan másfajta elképzelései vannak. Vannak előremutató törekvések a román úthálózat fejlesztésében, Bánffyhunyad és Nagyvárad között például érezhetően jobb az út, Marosvásárhely és Csíkszereda között azonban sajnos szinte járhatatlan. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése a két ország között a bilaterális együttműködés nagyon fontos területe kell hogy legyen. Németh Zsolt sikeresnek tartja az RMDSZ kongresszusát. Előremutató politikai nyilatkozatokat és állásfoglalásokat hoztak, amelyek mind az autonómia, mind a délszláv válság, s a térség integrációs viszonyainak vonatkozásában orientálóak lehetnek nemcsak a romániai magyarság, hanem a román politikum egésze számára is. Gratulált Markó Béla újraválasztásához. "Minden bizonnyal elgondolkodik majd, hogy az egyharmados ellenszavazat mire és minek szól". "Az a tény, hogy nemcsak a külügy területi felelőse, hanem Dávid Ibolya igazságügyminiszter asszony is jelen volt, azt jelzi, a magyar kormány a legmagasabb protokolláris szinten kezelte az RMDSZ-t. Az elmúlt egyéves tevékenységünk alapvetően igazolja azt az álláspontot, miszerint a magyar kormány elkötelezett a határon túli magyarság támogatása és szülőföldön való megmaradása mellett." "Az önálló politizálás egyrészt lehetőség, másrészt felelősség. Mi nem kívánunk a romániai magyarság helyett dönteni, ez az ő lehetőségük és felelősségük. De ha a jogállamiság keretei között alkotja meg célkitűzéseit, akkor számíthat a magyar kormány támogatására." /Gui Angéla: Az RMDSZ Kongresszusának üzenete iránymutató lehetne a román politikum számára is. Interjú Németh Zsolttal, a Magyar Külügyminisztérium politikai államtitkárával. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 24./"

"A magyarországi borsodi kisközség, Köröm határában lévő Rákóczi emlékműnél - azon a mezőn, ahol 1707. május 24-én II. Rákóczi Ferenc megnyitotta az Ónodi Országgyűlést - rendezte meg máj. 22-én a tíz évvel ezelőtt alakult Rákóczi Szövetség második nemzetközi találkozóját. A Rákóczi emlékének ápolásával, a határokon túl élő magyarság gondjainak felkarolásával foglalkozó, ma már 56 egyesületben háromezer tagot számláló civil szervezet küldötteit és a velük érkezett hagyományőrző csoportokat elsőként Tóth Tibor körömi polgármester köszöntötte. Németh Zsolt államtitkár beszédében leszögezte: a szövetség kiemelkedő érdemeket szerzett a határon túl élő magyarság törekvéseinek felkarolásában, illetve gondjainak megoldásában, valamint a határon túli magyarság és az anyaország kapcsolatainak erősítésében. "Nyolcvan éve élünk olyan helyzetben, amelyben a nemzet és az ország nem azonos. Ez a 80 év csaknem úgy telt el, hogy nem, vagy csak néha tudtunk beleszólni sorsunkba. Nem olyan régen sikerült úgy alakítani mások segítségével is a politikát Romániában és Szlovákiában, hogy az ott élő magyarság is beleszólhat az állam, az ország ügyeinek intézésébe, és megpróbálja saját arculatára is alakítani a viszonyokat" - mondta Duray Miklós szlovákiai magyar politikus. /A Rákóczi Szövetség nemzetközi találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./"

Jún. 3-án Budapesten Németh Zsolt külügyminisztériumi politikai államtitkár megbeszélést tartott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. A magyar kormány és az RMDSZ egyaránt azt szorgalmazza, hogy az Európai Unió vegye le Romániát a vízumkötelezett országok listájáról, ami megkönnyítené a problémamentes kapcsolattartást a magyar EU-csatlakozás után - hangzott el a megbeszélést követő sajtóértekezleten. Németh Zsolt elmondta: a nemzeti vízum esetleges bevezetése csak egy a lehetőségek közül, ami nemcsak a határon túli magyarság, hanem az adott szomszédos ország minden állampolgára számára élne a Magyarországra utazáskor. A vízumstratégia, a határátlépés, a különleges státusz kérdései Markó Béla megfogalmazása szerint a Magyar Állandó Értekezlet illetékes bizottságának hatáskörébe tartoznak. - Amennyiben nem sikerülne elérni, hogy Románia kikerüljön az EU számára vízumkötelezett országok csoportjából, akkor vetődhet fel egy pozitív diszkrimináció lehetősége a magyar kisebbséggel kapcsolatban - fűzte hozzá Markó Béla. Ugyancsak jún. 3-án egy pécsi rendezvényen Németh Zsolt elmondta: a nemzeti vízum lehetőséget adna a határon túli magyaroknak kilencvennapos magyarországi tartózkodásra, s megkönnyítené az ottani munkavállalást. E gyakorlat nem idegen az uniós államoktól sem. A nemzeti vízum bevezetésének előkészítése megkezdődött, a kritériumrendszert ezután dolgozzák ki. Valószínűleg a magyar nyelvtudás, a Magyarországgal ápolt kapcsolatok, valamint a magyar állampolgárokhoz kötődő rokoni szálak pozitívan befolyásolják majd a sajátos vízum kiadását - jelezte az államtitkár. Koszovó kapcsán a felek egyetértettek abban, hogy hosszú távú és komplex rendezésre kell törekedni. A rendezés részét képezné a vajdasági magyarság területi és személyi elvű autonómiájának gondolata - fogalmazott Németh Zsolt. A kisebbségi közösségeket, így a vajdasági magyarság képviselőit Markó Béla szerint be kell vonni a rendezésbe. - Az eddigieknél sokkal hitelesebb ellenőrzési mechanizmust kell kialakítania a nemzetközi közösségnek - szögezte le az RMDSZ elnöke. Markó Béla megígérte: közbenjár annak érdekében, hogy a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság következő, várhatóan júliusban sorra kerülő üléséig Magyarország után Románia is elfogadja a legutóbbi tanácskozáson született ajánlásokat. /Németh Zsolt és Markó Béla megbeszélése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

Nem szeretnék beavatkozni a Magyarok Világszövetségének belügyeibe - közölte Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára. Mint ismeretes, a Magyarok Világszövetségének Amerikai Tanácsa levélben fordult hozzá a szervezet áprilisi küldöttgyűlésének légköre, valamint a nyugati régió szerintük hátrányos képviselete miatt. Az aláírók ugyanakkor úgy vélték: az áprilisi tanácskozáson egyesek antiszemita, intoleráns megjegyzésekkel illették a nyugati küldötteket. Az MVSZ küldöttgyűlése állásfoglalásában leszögezte, hogy ilyen kijelentések nem hangzottak el. - A Magyarok Világszövetségének a konfliktusait a saját berkein belül kell megoldania - hangsúlyozta Németh Zsolt. /Saját berkeiben oldják meg. Németh Zsolt az MVSZ-en belüli konfliktusról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

"A magyarországi Ifjúsági és Sportminisztérium meghívására június 4-5-én mintegy 40 magyar ifjúsági szervezetvezető - Magyarországról és a határon túlról - gyűlt össze tanácskozni Szegeden a minisztérium vezetőivel. Jelen volt dr, Deutsch Tamás miniszter, Wootsch Péter közigazgatási államtitkár, Hölvényi György ifjúságért felelős államtitkár, valamint Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Az erdélyi "csapat" tagjai voltak az Országos Magyar Diákszövetség képviseletében Martini Réka és Tókos Pál; a MISZSZ elnöke: Nagy Pál, az RMDSZ képviseletében Tatár Béla és Kósa András, az Ifjúsági Keresztyén Egylet részéről Buzogány Dezső és a Via Spei csángómagyar ifjúsági szervezet vezetője. Soraikat erősítette még Sógor Csaba, a Magyar Ifjak Világfórumának elnöke, valamint a budapesti székhelyű határon túli magyar ifjúsági információs iroda - a Metszéspont Iroda - vezetője, Antal Attila. A tanácskozás elsődleges célja a minisztérium és a határon túli magyar ifjúsági szervezetek kapcsolatrendszerének áttekintése és a jövőbeni együttműködés megalapozása volt, valamint a szeptemberre tervezett Magyar Ifjúsági Konferencia formai és tartalmi előkészítése. A tanácskozás végeztével a résztvevők közös nyilatkozatot adtak ki. /Ifjúsági Találkozó Szegeden. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./"

"A bukaresti magyar nagykövetség közleményében tiltakozott a bukaresti román sajtóban napvilágot látott egyes állítások miatt: a bukaresti Adevarulban és Cotidianulban Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár június 8-i brüsszeli sajtótájékoztatóival kapcsolatban megjelent állítások nem felelnek meg a valóságnak. A két napilap szerint az államtitkár támogatásáról biztosította volna a román értelmiségiek ún. Kolozsvári Nyilatkozatát. "Németh Zsolthoz a Kolozsvári Nyilatkozat szövege mind ez idáig nem jutott el, annak tartalmát csak a sajtóból ismeri, azzal kapcsolatban semmiféle nyilatkozatot nem tett és nem is szándékozik tenni" - áll a sajtóközleményben. /Botrányos ferdítések sorozata a fővárosi lapokban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./"

Jún. 22-én két, az Osiris Kiadó gondozásában megjelent Erdéllyel, illetőleg a magyar- román kapcsolatokkal foglalkozó könyvet mutattak be Budapesten. Fábián Ernő: A megmaradás parancsolatai, esszé az erdélyiségről, mint politikai entitásról című könyvét Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára mutatta be, aki elmondta: a mű a magyarok kárpát-medencei jelenlététől a török időkön, majd Erdély aranykorán keresztül századunk közepéig elemzi az ottani magyarság politikai szerepvállalását. Hozzátette: a kiadó Pro Minoritate sorozatában megjelent könyv szerzőjének a román történetírás kihívásaival is meg kellett küzdenie. Németh Zsolt elmondása szerint Fábián Ernő könyvében választ keres arra is: lehet-e kisebbségi létben teljes életet élni. A másik, szintén az említett sorozatban megjelent, Borsi Kálmán Béla által írt: A békétlenség stádiumai, fejezet a magyar-román kapcsolatok történetéből című könyv a szerző e témában megjelent korábbi és új tanulmányait foglalja össze. Bárdi Nándor, a Teleki László Alapítvány munkatársának ismertetése szerint a szerző a románokkal való kapcsolatot nem a kultúrharc jegyében, hanem a másik nép történetének, hagyományainak és berendezkedésének ismeretében vizsgálja. /Erdélyiség, magyar-román kapcsolatok új könyvekben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

Júl. 23-án a bálványosi szabadegyetemen a dél-kelet-európai térség stabilitásáról folyt a vita. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő előadásában hangsúlyozta, hogy a román-magyar biztonságpolitikai együttműködés nagy fontossággal bír a térség stabilitása szempontjából. Kiemelte, hogy a Kárpát-medence kisebbségben élő magyar közössége, a koszovói albánokkal ellentétben, elfogadja a különböző országokba való integrálódást, ugyanakkor egyre hangsúlyozottabb az autonómia iránti igényük. Valentin Stan politikai elemző szerint ma Magyarország többet tesz Románia euroatlanti csatlakozásáért, mint maguk a román politikusok. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár előadásában kijelentette, hogy Délkelet-Európa megérett a konszolidációra. Ehhez azonban tudomásul kell venniük a térség országainak, hogy a nemzetállam szuverenitás fogalma viszonylagossá válik a folyamatban. Tőkés László püspök a román-magyar közeledést emelte ki, és elmondta, hogy mind a kisebbségi, mind a román-magyar államközi kapcsolatokban az itt élő magyar közösséget nem lehet megkerülni. Mircea Horea Rusu elmondta, hogy minden szabadon gondolkodó ember ma Romániában kisebbségben van, és arra az időre vár, amikor a liberális gondolkodásúak már többségben emlékeznek vissza a bálványosi kezdetekre. Németh Zsolt a bálványosi kezdeményezésben, a rendezvény három fő erényét emelte ki: a stratégiai szemléletet, az értékelkötelezettséget, valamint a kezdeményezőkészséget. Este megérkezett Orbán Viktor miniszterelnök, részt vett a Mircea Dinescu és Szőcs Géza közös irodalmi estjén. Orbán Viktor júl. 23-án érkezett Romániába, és Marosvásárhelyen találkozott Radu Vasile román kormányfővel. A megbeszélések után Orbán Viktor Tusnádfürdőre indult. A gépkocsival Tusnádfürdőre tartó magyar miniszterelnököt Hargita megye határán Dézsi Zoltán prefektus és Kolumbán Gábor, a megyei tanács elnöke köszöntötte. Az út során Orbán Viktor rövid időre megállt Szentegyházán, és a város főterén beszédet mondott. Hangsúlyozta, hogy Magyarország nemzetközi megbecsülése megnőtt, s mint mondta, bízik abban, hogy a jobb nemzetközi megítélés, valamint az ország gazdasági megerősödése előbb-utóbb érezhető pozitív hatással lesz a határon túli magyarokra, így a Székelyföldön élőkre is. /X. Bálványosi Nyári Szabadegyetem Tusnádfürdőn. Jubileumi fórum a bálványosi folyamatról. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 24./

"Júl. 22-én Kézdivásárhelyen felavatták Bem tábornok mellszobrát, Vetró András alkotását. A szobrot Németh Zsolt magyar külügyminisztériumi államtitkára, a Fidesz alelnöke és Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, a város szülötte leplezte le. Németh Zsolt Orbán Viktor miniszterelnök meleg üdvözletét tolmácsolta, aki elfoglaltsága miatt nem jelenthetett meg az ünnepségen, s méltatta a 150 évvel ezelőtti események jelentőségét, "a magyar szabadságharcok legszebb ágának" tekintve az önfeláldozó 48-49-es harcot. Markó Béla a pesszimizmus helyett az örökös talpon állni tudás képességét, a túlélést biztosító akaratot, a helytállást emelte ki. Kovács István író, krakkói magyar főkonzul, Bem-kötet szerző a nagy hadvezér személyiségét rajzolta föl. Jelen volt Komlóssy József, a FUEV alelnöke és Tamás Sándor háromszéki képviselő is, nem szólva az RMDSZ Kovászna megyei, illetve kézdivásárhelyi és kézdiszéki szervezetének vezetőiről. /Szoborállítással hódolva Bemnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24-25./"

"Ion Iliescu, az RTDP elnöke kritizálta Radu Vasile és Orbán Viktor találkozóját, valamint a magyar miniszterelnök tusnádfürdői felszólalását. Szerinte a román fél "nem megfelelően védekező" álláspontot mutatott. A Németh Zsolt politikai államtitkár által megfogalmazott elégedetlenséget az új román tanügyi törvénnyel kapcsolatban Iliescu udvariatlan gesztusnak nevezte, mert szerinte a magyarországi románok számára nem biztosított az anyanyelven való tanulás, és beolvasztó politikának vannak alávetve. /Ion Iliescu támadja a X. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./"

"Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke a tizedik Bálványosi Nyári Szabadegyetemről elmondta, hogy talán nagyobb figyelem övezte a sajtó és a közvélemény részéről egyaránt, mint a korábbiakat. Orbán Viktor miniszterelnöki minőségében tartotta meg előadását. - "A román-magyar viszonyt sohasem jellemezte a szimmetria. A kezdeményezés a normalizálásra elsősorban tőlünk érkezett. Mi tettünk erre irányuló erőfeszítéseket, és ezekre nem mindig válaszoltak hasonló intenzitással a román partnerek. Ezen a tíz év során sem sikerült kellőképpen változtatni." - mondta. Felmerült, hogy intézményt kellene létrehozni, amelyik összegyűjthetné a román-magyar viszony normalizálását célzó kísérleteket. A Reform Tömörülés tárgyalásokat folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel, Németh Zsolt külügyi államtitkárral, Szabó Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnökével, a HTMH gazdasági stábjával és a Fidesz-MPP frontembereivel. A Reform Tömörülés célja az volt, hogy ismertessék a Magyarországon jelenleg döntéshozói pozíciókban lévőkkel, hogy miként látják a romániai belpolitikát, ezen belül az RMDSZ szerepét, hogy merre tart az RMDSZ. - A román állambiztonság óriási erőkkel vonult fel, amikor a miniszterelnök is jelen volt a táborban. Amikor az alig pár ember kíséretében érkező Orbán Viktor belépett a szabadegyetem területére, első mondata az volt: "Gyerekek, húsz ember folyamatosan követ, csináljatok már valamit." /Bálványosi Nyári Szabadegyetem. Táborzárás utáni beszélgetés Toró T. Tiborral, a Reform Tömörülés elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 3./ "

Aug. 16-án Debrecenben 10. alkalommal rendezték meg az Ady Endre Akadémiát. Tőkés László püspök megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy politikai üzenete van a tízéves akadémiának. Határon innen és túl ugyanazon kulturális nemzetnek a tagjai vagyunk, s ennek politikai nemzetként is meg kell nyilvánulnia azáltal, hogy érdekeinket védi, mondotta. Végezetül kijelentette: az erdélyi magyar egyetem létrehozása a megmaradás ügye is. A püspök bejelentette: szeptembertől egyházi magánegyetemként működik a nagyváradi Sulyok István Főiskola, amelynek hatókörét jövő évtől partiumi keresztyén egyetemként egész Erdélyre ki kívánják terjeszteni. Orosz István, az Ady Akadémia elnöke emlékeztetett rá, hogy az elmúlt tíz évben csaknem kétezer erdélyi, kárpátaljai, felvidéki és vajdasági magyar értelmiségi hallgatója volt a nyári kurzusnak. A csaknem tízmilliós költségvetéssel működő akadémiának idén összesen 300 hallgatója van. A résztvevők 75 százaléka Erdélyből érkezett. A nyári kurzust az Apáczai Közalapítvány 4 millió, az Oktatási Minisztérium pedig 2,7 millió forinttal támogatta. Az idei továbbképzésen a pedagógia, a közgazdász, a magyar nyelv és irodalom és a történelem szekciók mellett most először elektronikus sajtó szekciót is indítottak. A Segítő Jobb Alapítvány támogatásával az akadémia keretében 50 határon túli magyar orvos vesz részt a továbbképzésen. Kovács László az MSZP elnöke bírálta Pokorni Zoltán oktatásügyi miniszter azon kijelentését, miszerint a magyar-román viszony próbaköve, hogy megnyílik-e a magyar egyetem Kevesebb hanggal többre mehetnénk a romániai magyar egyetem ügyében, mondta Kovács László. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára kifejtette: A polgári kormányzat egy év alatt tanúsított magatartása is alátámasztja, hogy az európai integrációs folyamatok nem mélyítik a szakadékot, hanem gyümölcsözőbbé teszik az együttműködést az anyaország és a határon túli magyarok között. A Magyar Állandó Értekezlet következő tanácskozása ősszel lesz. Az értekezletnek hat szakbizottságát alakítják meg az oktatás, a kultúra, a gazdaság, az egészségügy, a szociálpolitika és az európai integráció területén, amelyben a határon túli legitim szervezetek képviselői éppúgy részt vesznek, mint a hazai ellenzéki pártok. /Megnyílt az idei Ady Endre Akadémia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

"Aug. 19-én nyitotta meg hivatalosan Orbán Viktor miniszterelnök a Határon Túli Magyarok Hivatalának új székházát. A Gellért-hegy oldalán levő épületet szépséghibája, hogy a Budapesten járatlan határon túli magyar számára nehézkes a megközelítése. Az átadási ünnepséget a hivatal elnöke, Szabó Tibor nyitotta meg, kihangsúlyozva, hogy a határon túliak is tekintsék magukat a ház gazdáinak, mely közös ügyeinket hivatott szolgálni. A rendezvényre 78 határon túli magyar személyiség - politikai és egyházi vezető - kapott meghívást: A Külügyminisztérium nevében Németh Zsolt államtitkár szólt az egybegyűltekhez, emlékeztetve arra, hogy ez alkalommal a Határon Túli Magyarok Hivatala fennállásának 10 éves évfordulóját is ünnepeljük. A Határon Túli Magyarok Hivatala a következő szervezeti egységekből tevődik össze: Elemző Főosztály - vezetője dr. Gyurcsik Iván, Dokumentációs, Sajtó- és Tájékoztatási Főosztály - vezetője dr. Bátai Tibor, öt területi főosztályból: Román Referatúra - vezetője Bálint-Pataki József, főosztályvezető helyettes Sagyebó László, főtanácsos Takács Ferenc; Szlovák Referatúra - vezetője Czimbalmosné Molnár Éva; Horvát, Szlovén, Jugoszláv Referatúra - vezetője Pirityiné Szabó Judit; Nyugati Magyarság - vezetője dr. Pusztaszeri László; Ukrán Referatúra - vezetője Tóth István, továbbá Koordinációs és Jogi Főosztály - vezetője dr. Szabó Csaba, Igazgatási Osztály - vezetője Horváth Sándorné, Gazdasági Főosztály - vezetője Katrinecz Lászlóné és a Mo-2000 Konferencia Titkársága - Keszthelyi Gyula vezetésével. Orbán Viktor miniszterelnök a nemrég elhunyt Wass Albert szavait idézve adta át a Határon Túli Magyarok Hivatala új székházát: "Jönnek majd újra boldog építők, és kiássák, ami odalent volt, s az erkölcs ősi, hófehér kövére emelnek falat, tetőt, templomot". Ünnepi beszédében a magyar kormányfő hangsúlyozta, a kormány változatlanul vallja, hogy "Magyarország polgárai a határainkon kívül élő magyarokkal együtt egy és oszthatatlan nemzet". /(Guther M. Ilona): Tíz év után önálló székházban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./"

A Határon Túli Magyarok Hivatala új székhelyén, az aug. 19-i átadás után, kötetlen beszélgetésen vett részt az intézményesített, úgynevezett magyar-magyar csúcsértekezlet több tagja, elsősorban a magyar határon kívül élő magyarság és a magyar kormány képviselői. Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkár elmondta, hogy a Magyar Állandó Értekezlet egyik legfontosabb feladata, hogy rendszeres, intézményes és egyenrangú párbeszédet biztosítson Magyarország és a határon túli régiók között. Az ősz folyamán megtartják az alakuló üléseiket a szakbizottságok. Mind a hat szakbizottság megalakulás előtt áll. Az ősz folyamán meg szeretnék tartani a Magyar Állandó Értekezlet második ülését. Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy a Sulyok István Főiskola /Nagyvárad/ támogatását a magyar kormány fontos feladatának tekintette. Támogatást fog nyújtani a Partiumi Magyar Egyetemnek is. A romániai magyar történelmi egyházak alapítványt kívánnak bejegyezni annak érdekében, hogy alapítványi-egyházi magánegyetemet hozzanak létre. Ez a célkitűzés érthető. Az államtitkár kiemelte: a határon túli magyarság egy teljesen nyugat-orientált stratégiát valósított meg az elmúlt években. Békés eszközökkel, a demokrácia lehetőségeit kihasználva küzdött jogai érvényesítéséért. A nemzetközi közvélemény ezt úgy értékelte, hogy a határon túli magyarok és Magyarország a demokratikus elkötelezettség politikai erői közé sorolhatók. Nem véletlen, hogy a NATO elsők között hívta meg tagjai közé Magyarországot. - Az európai uniós csatlakozási tárgyalások során a kormánynak meg kell felelnie a nemzetpolitikai kihívásoknak, és a tárgyalóasztaloknál is a határon túli magyarság érdekeit képviselnie kell. /A magyar kormány köszönettel tartozik a határon túli magyarságnak a NATO-csatlakozásért. Interjú Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkárral. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

"A sajtó hírül adta, hogy "a magyar kormány 9 millió dollárt (csaknem két milliárd forint, azaz kb. 144 milliárd lej) irányzott elő egy erdélyi magyar egyetem megteremtése céljából". Markó Béla RMDSZ-elnök erről a hírről kifejtette, hogy ezt az összeget a magyar kormány illesztette be a költségvetésbe, és mindenképpen a magyar Országgyűlésnek kell megszavaznia. Markó többször is tárgyalt e kérdésről Orbán Viktor miniszterelnökkel, Németh Zsolt államtitkárral és Martonyi János külügyminiszterrel. A magyar miniszterelnöknek az volt a szándéka, hogy a magyar kormány jelentős összeget szánjon jövőre egy romániai magyar egyetem alapítására. Markó tud arról az igényről, hogy ezt a pénzt kizárólag a Nagyváradra tervezett, Partiumi Egyetem alapítására fordítsák. Markó a magyar vezetőknek elmondta, hogy az RMDSZ-nek készen áll az egyetemfejlesztési stratégiája, és ebben egyáltalán nem zárják ki egymást a magán- és állami egyetemek. Székelyföldön is kellenének főiskolák, Marosvásárhely egyetemi hálózatát is meg kell erősíteni, Kolozsvárt pedig mindenképpen meg kell őrizni a romániai magyar tudományegyetem centrumaként. - Most az legsürgősebb, hogy lépések történjenek Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetemen belül új magyar karok létrehozására. Ezenkívül Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen szintén jelentős struktúrafejlesztésre lenne szükség, hiszen gyakorlatilag az csak hangzatos címke, hogy az orvosin létezik magyar tagozat. Külön beiskolázási szám kellene, mert ehhez lehet hozzákapcsolni az egyetemen belüli struktúrák kiépítését, ami meghatározott számú oktatót jelent. Továbbá idén Erdélyben öt tanítóképző /Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Nagyenyeden, Kolozsváron és Szatmárnémetiben/ jön létre, ezek a hároméves főiskolai képzők azt jelentik, hogy az illető városokban megjelenik a főiskola mint fogalom. Ezek minőségét biztosítani kell. - Marosvásárhelyen nincs magyar nyelvű műszaki egyetemi oktatás. Markó szerint ha az állami Petru Maior Egyetemen tanuló diákok kérik a magyar oktatást, akkor ezt kötelező módon létre kell hozni. Marosvásárhelyen az elképzeléseket magánegyetem formájában is meg lehet valósítani. Nyárádszeredában jól működik egy kertészeti egyetem, Magyarországról kihelyezett részleg. Az idén több mint nyolcvan diplomát honosítottak. Markó szerint ezt kellene Marosvásárhelyre telepíteni, hogy hazai diplomát adó intézménnyé váljon. Ehhez társulhatna egy élelmiszeripari tagozat, no meg az, amit Hollanda Dénes egyetemi tanár és társai a műszaki oktatásban elképzeltek. /Máthé Éva: Markó Béla szövetségi elnök a hazai magyar egyetemi oktatás anyagi támogatásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./"

Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár Budapesten az MTI-nek nyilatkozott. A Tőkés László püspök által felvetett partiumi keresztény egyetem nagyon fontos szerepet tölthet be a romániai magyar felsőoktatásban - mondta. Az erdélyi magyar szakértőknek és a magyarországi kormányzati szerveknek az elkövetkező hetekben kell konzultálniuk az erdélyi egyetem létrehozására felhasználható kétmilliárd forint hasznosításáról. Szeptemberben és októberben ülésezik majd a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) újabb ülésének előkészítését végző hét szakértői bizottság, melyek elnökeit a magyar külügyi tárca vezetése már kijelölte. A MÁÉRT februárban alakult meg, s második ülésére várhatóan az idén novemberben kerül sor. A kulturális bizottságnak Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára, az oktatási bizottságnak Gál András Levente miniszteri biztos, a gazdasági bizottságnak Balás Péter, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, az egészségügyi és szociális bizottságnak Õry Csaba, a Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára, az állampolgársági és önkormányzati bizottságnak Kontrát Károly, a Belügyminisztérium politikai államtitkára, az európai uniós integrációval foglalkozó bizottságnak pedig Dienes-Oehm Egon, a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságának helyettes vezetője lesz az elnöke. A Magyar Állandó Értekezletre továbbra is azok a szervezetek kapnak meghívást, amelyek parlamenti képviselettel rendelkeznek. /Németh Zsolt nyilatkozata. Kétmilliárd az erdélyi magyar egyetemre? = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 2./

Kőszegen, a Fesztivál a határon elnevezésű rendezvénysorozaton Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke szept. 4-én kifejtette: abban a pillanatban, ahogy szabadon fejlődni engedik a magyar kisebbségeket, olyan értékek termelésére lesznek képesek, amelyek hasznára válnak annak a nemzetnek is, amelyek országában élnek. Duray Miklós hangsúlyozta: a magyar nemzet országhatároktól függetlenül egységes egész. Ezért fontos, hogy az anyaország jelenlegi kormánya először emelte kormányprogram szintjére a határon túl élő magyarság ügyét. Duray Miklós elmondta: pártja nem szavazta meg a Szlovákiában elfogadott nyelvtörvényt, és továbbra sem ért vele egyet. Ennek ellenére nem kívánnak kilépni a kormánykoalícióból. Németh Zsolt politikai államtitkár is előadást tartott. A kormány nemzetpolitikájáról szólva kiemelte: célunk úgy segíteni a határon túl élő magyarságot, hogy az szülőföldjén maradhasson. Magyarország érdeke az, hogy valamennyi szomszédos ország európai integrációját elősegítse. Kérdésre válaszolva Duray Miklós és Németh Zsolt is elvetette, hogy a kettős állampolgárság jelentené a határon túli magyarság számára az egyedüli megoldást. /Fesztivál a határon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

"Okt. 3-án, vasárnap tartották a Partiumi Keresztény Egyetem ünnepélyes évnyitóját. Tőkés László püspök mondott beszédet. Dr. Kovács Béla, az immár Partiumi Keresztény Egyetemmé vált felsőoktatási intézet rektora arról beszélt, hogy az elmúlt kilenc év nehézségei ellenére az intézmény fennmaradt, végre önállóvá vált. A Pro Universitate Partium Alapítványt szept. 20-án a törvényszék is jóváhagyta. Az akkreditációs törvény értelmében kérik a Partiumi Keresztény Egyetem működési engedélyét, amelynek elnyerésére reális esély van. Eckstein Kovács Péter kisebbségügyi miniszter beszédében méltatta a kezdeményezést. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője Németh Zsolt külügyi államtitkár nevében is szólt "az iskolák fölöttébb szükséges voltáról", Apáczai Csere János gondolatainak időszerűségéről. Alföldi László magyar kolozsvári főkonzul Orbán Viktor miniszterelnöknek a nevében is köszöntött mindenkit, majd a magyar kormány támogatásáról, odafigyeléséről biztosította az alakuló egyetemet. /Partiumi Keresztény Egyetem. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 4./"

Az okt. 7-i napilapok beszámoltak az Aradon történtekről. Bár a tüntetéseket engedély nélkül tartották, az aradi rendőrség semmit sem tett a gyalázkodók eltávolítására. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár okt. 7-i sajtóértekezletén úgy vélekedett: nem diplomáciai kérdés, hanem pszichiátriai probléma, hogy egy pár tucat emberből álló marginális csoport megpróbálta megzavarni az okt. 6-i aradi megemlékezést. Úgy vélte, Aradon hibázott a román rendőrség, amikor a szélsőséges csoportot nem tartotta távol az eseményektől. Az RMDSZ az okt. 7-i kormányülésen felszólította Constantin Dudu Ionescu belügyminisztert, hogy vizsgálják ki az aradi incidenst, és vonják felelősségre a bujtogatókat. - A román-magyar megbékélési park gondolatának az ellenzék részéről való támadása erőteljesen ártott az ország külföldi megítélésének - jelentette ki Valeriu Stoica igazságügy-miniszter. /Vizsgálják ki az aradi incidenst. Visszhangok az ünnepi megemlékezésről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

"A 2000-es magyar külügyi büdzséről szóló előterjesztésben a határon túli magyar felsőoktatás fejlesztésére 2 milliárd forintos támogatási tétel szerepel. A külügyi tárca szerint ezt az összeget fordítják majd az Erdélyi Egyetem alapításának, illetve fejlesztésének céljaira. Az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Szent-Iványi István okt. 11-i nyilatkozatában jelezte: a hírek szerint az összeget a magyar kormány esetleg teljes egészében a Tőkés László püspök által kezdeményezett nagyváradi magyar magánegyetem céljaira fordítaná.Ugyanakkor nem világos, hogy a többi határon túli magyar felsőoktatási intézmény támogatása miként valósulna meg 2000-ben. E felvetés nyomán Németh Zsolt, a külügyminisztérium politikai államtitkára azonnal kijelentette, hogy az erdélyi egyházak egyetem- alapító kezdeményezése Erdélyben és Magyarországon, az oktatási és szakmai, valamint politikai közvéleményben általános támogatást élvez. "Kénytelen vagyok kútmérgezésnek minősíteni ezeket az állításokat" - szögezte le Németh Zsolt. Az RMDSZ Csík Területi Küldöttek Tanácsa állásfoglalása megerősítette korábbi döntését: Csíkszeredában a Csíki Területi Küldöttek Tanácsa hozzájárulásával csak magyar tannyelvű főiskola alakulhat. Az 1999 őszén induló kihelyezett főiskolai tagozat a Csíki Területi RMDSZ szempontjából független és önálló. Az intézmény létrejöttét utólagosan nem ellenzi, nem próbálja leállítani, de az előzetes konzultáció elmaradása és a választmányi döntéssel ellentétes alapítás miatt a közreműködő tisztségviselőktől (Hargita megye prefektusa, Csíkszereda város polgármestere és Hargita megye Tanácsának elnöke) megvonja támogatását". /Indulatok az erdélyi egyetem körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./"

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) november 11-12-én tartja második ülését Budapesten. Orbán Viktor magyar miniszterelnök meghívására a találkozón a magyarországi parlamenti pártok, a törvényhozási képviselettel rendelkező határon túli magyar pártok és szervezetek vezetői, illetve a nyugati magyarság képviselői vesznek részt. Az ülésen Orbán mellett jelen lesz Martonyi János külügyminiszter, Németh Zsolt, a magyar külügyi tárca politikai államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Értesüléseink szerint a budapesti konferencián az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi, Tőkés László tiszteletbeli és Takács Csaba ügyvezető elnök képviseli. A MÁÉRT áttekinti a nemzetpolitikai célok megvalósítása terén az alakuló ülés óta eltelt időszak főbb fejleményeit, és megvitatja a hat szakbizottságának eddigi munkájáról szóló jelentéseket. A Magyar Állandó Értekezlet hat szakbizottságot hozott létre, amelyek több javaslatot tettek az értekezlet napirendjére vonatkozóan. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Ülésezett az Operatív Tanács Egyeztetett RMDSZ-álláspont a Magyar Állandó Értekezleten. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

"Nov. 11-12-én tartja a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) második ülését Budapesten. Orbán Viktor miniszterelnök meghívására a magyarországi parlamenti pártok, a törvényhozási képviselettel rendelkező határon túli magyar pártok és szervezetek vezetői, illetve a nyugati magyarság képviselői vesznek részt a találkozón. Az ülésen Orbán Viktor miniszterelnök mellett felszólal Martonyi János külügyminiszter, Németh Zsolt, a külügyi tárca politikai államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. "A szakértői bizottságok beszámolóival kezdi meg kétnapos munkáját a Magyar Állandó Értekezlet november 11-én Budapesten" - közölte Szabó Tibor HTMH-elnök. A nyitónapon Szabó Tibor tart majd tájékoztatót az elmúlt időszakról. Felszólal Orbán Viktor miniszterelnök és Martonyi János külügyminiszter is. Szót kapnak továbbá a határon túli meghívottak és a magyarországi parlamenti pártok képviselői. Szabó Tibor véleménye szerint a találkozón feltehetőleg hangsúlyosan szerepelnek majd az integrációval kapcsolatos kérdések, valamint a jugoszláviai események. A HTMH elnöke fontosnak nevezte, hogy ez az intézményi találkozás rendszeres és természetes kapcsolati formává váljon. Az értekezlet szervezése során valamennyi határon túli szervezettel egyeztetnek. A rendezvény az újságírók előtt zárt, de a tervek szerint az eseményhez kapcsolódóan sajtótájékoztatót tartanak majd. Magyar Állandó Értekezlet lesz Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./"

Nov. 11-12-én rendezik Budapesten a második Magyar Állandó Értekezletet. Németh Zsolt politikai államtitkár elmondta: Szent-Iványi István, a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke és Tőkés László püspök nyitják meg az értekezletet, és vitaindító előadást tart Duray Miklós és Németh Zsolt. Az értekezleten részt vesznek a magyarországi parlamenti képviselettel rendelkező pártok képviselői, a határon túli magyar szervezetek közül pedig azok, amelyek parlamenti vagy tartományi képviselettel rendelkeznek. /November 11-12. - MÁÉRT. Szó lesz az erdélyi magyar egyetemről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

A budapesti magyar-magyar csúccsal és integrációval kapcsolatban az Index webmagazin kérdéseket gyűjt és továbbít öt magyar politikusnak: Bugár Bélának, Kasza Józsefnek, Markó Bélának, Németh Zsoltnak, Szabó Tibornak. A kérdések között szerepel, hogy a határon túli magyarok szavazati jogot szereznek-e a választásokon, az egyik kérdező szerint Tőkés László szereplése nagymértékben hozzájárul a megosztottsághoz. /Cseke Gábor): Virtuális magyar-magyar csúcs: További kérdések magyar politikusokhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

Németh Zsolt politikai államtitkára elmondta, hogy Budapesten egyeztetnek a magyar kormány képviselői az RMDSZ csúcsvezetőségével a romániai magyar egyetem működtetésének, illetve a költségvetésben elkülönített kétmilliárd forint felhasználásának konkrét formáiról. Hamarosan létrejön az a programiroda a Határon Túli Magyarok Hivatalában, amely a romániai magyar egyetem működésének kereteivel foglalkozik. A mostani romániai parlamenti ciklusban már nem jöhet létre a magyar állami egyetem Romániában, ezért az elkülönített összeget 2000-ben az egyházi hátterű romániai magyar alapítványi egyetem létrehozására fordítják. /2000-ben egyházi alapítványi magyar egyetem. = Erdélyben Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

Nov. 11-én kezdi kétnapos tanácskozását Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), amely megalakulása óta második alkalommal ül össze. A konferencián részt vesznek a magyarországi parlamenti pártok, a törvényhozási képviselettel rendelkező határon túli magyar pártok és szervezetek vezetői, illetve a nyugati magyarság képviselői. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi, Tőkés László tiszteletbeli és Takács Csaba ügyvezető elnökök képviselik. A MÁÉRT célja áttekinteni az alakuló ülés óta eltelt időszak fejleményeit a nemzetpolitika terén, továbbá megvitatni a hat - oktatási, gazdasági, szociális, jogi, önkormányzati, kulturális, illetve az európai integráció kérdéseivel foglalkozó - szakbizottság eddigi munkájáról szóló jelentéseket. Várhatóan napirendre kerül a vajdasági magyarok autonómia-koncepciója, illetve az erdélyi magyar egyetem kérdése is.- Markó Béla elmondta: az értekezleten sok olyan kérdés van, amit vita tárgyává kell tenni. Az RMDSZ mindenekelőtt a két ország közti gazdasági kapcsolatok alakulására kíván hangsúlyt fektetni. Az utóbbi időben a szövetségi elnök elégedetlen ezeknek a kapcsolatoknak az alakulásával. Nagyon jó, ahogy az utóbbi időben a magyar-magyar kapcsolatok intézményesültek, bizonyos stratégiák azonban még mindig tisztázatlanok - mondotta Markó. Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára az MTI-nek úgy nyilatkozott: tanácskozás egyik fontos kérdése az, hogy milyen formában lehet majd beépíteni a magyar jogrendszerbe a határon túli magyarság magyarországi jogállását. Elsősorban a külföldön élő magyar állampolgárok szavazati jogát kell biztosítani - közölte az államtitkár, hangsúlyozva: a magyar parlamenti pártok között nincs konszenzus ebben a kérdésben. /Sz. K. [Székely Kriszta]: November 11- 12. - Magyar Állandó Értekezlet Markó: Tisztázni kell a támogatási stratégiákat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

"Nov. 11-én megkezdődött Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet /MÁÉRT/ ülése. A nemzeti érdek és a határon túli magyarok nemzeti érdekeinek összehangolása és ezek érvényesítése a Magyar Állandó Értekezlet célkitűzése - jelentette ki köszöntőjében Tőkés László. A MÉRT résztvevőit levélben köszöntötte Göncz Árpád köztársasági elnök: "percig sem vitás, hogy a határon kívül és a határon belül élő magyarok alapvető érdeke azonos és magába foglalja a közös nyelvi eredetből és kultúrából fakadó hagyományaink ápolását, építését, a kulturális együttműködést." Göncz Árpád kettős kötődésről beszélt: "egyfelől azt, hogy a Kárpát-medence valamennyi országában élő magyarság közös érdeke a Magyar Köztársaság boldogulása, tekintélye, jóléte és békéje, másfelől azt, hogy mindegyikük érdeke annak az országnak a jóléte és békéje is, amelyben él." Németh Zsolt politikai államtitkár elmondta: a MÁÉRT létrehozásával sikerült tisztázni a viszonyokat, átlátható és világos struktúra jött létre a különböző magyar szervezetek között. /Magyar Állandó Értekezlet. Őszintén beszélni a problémás kérdésekről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./ Mára helyreállt a Magyarország három fő külpolitikai célkitűzései közötti egyensúly és új minőségű szomszédkapcsolatok alakultak ki - közölte az államtitkár. - Magyarország határozottan kiáll a vajdasági magyar pártok egységes, hármas autonómia-koncepciója mellett. Nagy jelentőségű eseménynek nevezte, hogy november 4-én az USA szenátusa egyhangúlag elfogadta azt a törvényjavaslatot, amelynek egyik cikkelye a vajdasági magyarok által kidolgozott autonómia-koncepció támogatására szólítja fel az amerikai kormányzatot. Németh Zsolt leszögezte: a romániai magyarság megmaradásának alapvető feltétele a romániai magyar anyanyelvű oktatás teljes spektrumának megteremtése. - Továbbra sem mondunk le az állami magyar egyetem létrehozásáról, hangsúlyozta. A magyar kormány támogatja az erdélyi történelmi egyházak kezdeményezését egy alapítványi egyetem létrehozására. A szlovákiai magyarok helyzetével összefüggésben kijelentette: a kisebbségek hivatali nyelvhasználatáról szóló törvény elfogadásának módja azt jelzi, hogy a szlovák politikai életben mélyek a magyarellenes reflexek. A kárpátaljai magyarok helyzete nehéz, tavaly hatalmas árvíz is sújtotta az ott élőket. A nagymértékű elvándorlás megállítására a magyar kormány igyekszik segíteni a kárpátaljai magyarok szülőföldjükön való megmaradását és gyarapodását. - A kormány kiemelt támogatást nyújt a beregszászi főiskolának és komoly forrásokkal segíti körülbelül 12 ezer ember termőföldhöz jutását. Előrehaladottak a magyarországi munkavállalási feltételek javításáról szóló tárgyalások is. Németh Zsolt végül elmondta: "az ezredforduló elhozta annak lehetőségét, hogy mozaiknemzetből szerződéses nemzetté váljunk". - Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke vitaindító előadásában hangsúlyozta: Az értekezlet egyik legfontosabb kérdése a határon túli magyarok magyarországi jogállásának rendezése. Tudatosítani kell, hogy az "értekezlet asztalánál jogon belüliek és jogidegenek ülnek együtt". - A kérdés az, hogy lehet ezt a különbséget eltüntetni. - Németh Zsolt elmondta, hogy a nov. 11-i, délutáni zárt ülésen Dienes Egon az integráció kérdéseiről tájékoztatta a résztvevőket, Kontrát Károly az önkormányzati és állampolgári ügyekről beszélt, míg Őry Csaba a szociális és egészségügyi kérdésekről tájékoztatta a résztvevőket. Várhegyi Attila, a kulturális szakbizottság elnökeként a határon túli magyarság legidőszerűbb kérdéseit említette meg és Deutsch Tamás miniszter az ifjúsági ügyekről számolt be. Fónagy János az ülésen a Magyarország és a szomszédos országok közötti gazdasági kapcsolatok megerősítésének fontosságát emelte ki. /Magyar Állandó Értekezlet: Mozaiknemzetből szerződéses nemzetté válunk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ Nov. 12-én a MÁÉRT-konferencia zárt ülését követő sajtótájékoztatón Martonyi János magyar külügyminiszter kijelentette: Eredményesen és sikeresen zárult le a második Magyar Állandó Értekezlet. A legnagyobb vitákat kiváltó kérdéskörök, amelyekben továbbra sincs egyetértés, a státustörvény, a határon túli magyarok jogállásának kérdése, illetve a külföldön élő magyar állampolgárok választójogának kérdései voltak. A külföldön élő magyar állampolgárok választójogának kérdésében a kormányzó pártok és a MIÉP szerint a világban bárhol élő magyar állampolgároknak rendelkeznie kellene ezzel a joggal, míg az MSZP és az SZDSZ ezt ellenezte. Hozzátette: a magyar kormány a konszenzus érdekében eltekintett ettől a mondattól a nyilatkozatban. /MÁÉRT Konszenzus megoldás született Nagy vitákat váltott ki a státustörvény és a külföldön élő magyarok szavazati joga. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./ Nov. 12-én zárónyilatkozat elfogadásával ért véget a Magyar Állandó Értekezlet. A dokumentum indítványozta, hogy a magyar kormány kezdeményezze a kisebbségben élő magyarok anyaországi különleges jogállásának törvényi szabályozását. Aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy továbbra is fennáll a határon túli magyar közösségek veszélyeztetettsége, lásd romániai vonatkozásban a nacionalista erők fokozott aktivitását Erdélyben, a kolozsvári magyar főkonzulátust ért atrocitásokat, vagy az Agache-ügyet. A MÁÉRT résztvevői - többek között - történelmi jelentőségűnek tartják az erdélyi magyar egyetemre szánt magyar országi támogatást. A vita során az MSZP-s és SZDSZ-es politikusok támadták a határon túli magyarok különleges anyaországi jogállásának törvényi szabályozására vonatkozó javaslatot. Végül minden politikai tényező elfogadta, hogy a határon túli magyarok olyan nemzetrészt képviselnek, amely megkülönböztetett státust kell hogy élvezzen. - A határon túli magyarok képviselői történelmi jelentőségűnek tartják az erdélyi önálló magyar egyetem létrehozását célzó magyarországi támogatás szereplését a 2000. évi költségvetési tervbe. /Székely Kriszta: Különleges státus a határon túli magyaroknak. Takács: érdekünk a magyar parlamenti pártok közti konszenzus. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./"