Németh Zsolt államtitkár Klézsén történt látogatása utáni helyzetről számolt be az egyik klézsei asszony, Botezátu Viktória. A faluban jobban félnek a paptól, Augustin Pascarutól, mint annak idején a szekuritátétól. A pap a mise végén elővett egy újságot és abból olvasott fel: a faluban járt egy küldöttség, melyről senki sem tudja, kiket képvisel. Akik fogadták őket, azok mindenkit becsaptak. Házat vettek maguknak, utalt a pap a Szeret-Klézse Alapítvány nemrég felavatott székházára, magyar iskolát és misét akarnak. Azonban a magyar nyelvvel a fiatalok nem boldogulnának. Felszólította a híveket arra, hogy nyilvánítsák ki: ők románok. /Fenyegetik a moldvai csángómagyarokat. Klézsei áldozati bárányok. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./

Barabás T. János, a bukaresti magyar nagykövetség sajtóattaséja a Szabadság kérdésére megerősítette a Cotidianul napilapban megjelent hírt, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök április 14-én egynapos hivatalos látogatást tesz Bukarestben. A magyar miniszterelnök népes küldöttség élén érkezik. A hivatalos küldöttségben helyett kap Kövér László, a Fidesz - Magyar Polgári Párt elnöke, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, Rockenbauer Zoltán kulturális, Pokorni Zoltán oktatási miniszter, Szemerkényi Réka, Németh Zsolt, Bagi Gábor államtitkárok, Gansperger Gyula, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. elnöke, Gönczy János kormánybiztos. A kormányfőt üzletemberek is elkísérik útjára. Jelen lesz Íjgyártó István, aki Magyarország új bukaresti nagykövetjelöltje. Sajtóértesülések szerint Íjgyártó elsősorban a nemzeti kisebbségek kérdésének, a határon túli magyarok státusának szakértőjeként ismert. A Határon Túli Magyarok Hivatalában dolgozott, és részt vett a román-magyar alapszerződés kidolgozásában. Kinevezéséhez még szükséges a magyar országgyűlés jóváhagyása. - A magyar fél fel fogja vetni két, Csíkszeredában és Konstancán működő konzulátus megnyitásának a tervét, és szintén szó lesz egy kolozsvári magyar művelődési központ létrehozásáról. Az elkövetkező két hétben további két magyar politikus is jelezte érkezését: április 13-án Szabó József honvédelmi minisztert, április 16-19. között pedig Kósáné Kovács Magdát, az MSZP alelnökét, a magyar országgyűlés emberjogi, vallási és kisebbségügyi szakbizottságának elnökét várják Bukarestbe. /Orbán Viktor Bukarestbe látogat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

Ápr. 12-13-án Magyarság a médiában - Magyar médiastratégia címmel tartja Budapesten második szaktanácskozását a Magyarország 2000 konferenciasorozat. A szervezők a Határon Túli magyarok Hivatala és az Országos Rádió és Televízió Testület. A rendezvényre több mint száz magyarországi és külhoni (kárpát-medencei, nyugati) magyar médiaszakember vesz részt. A szaktanácskozást Szabó Tibor, a HTMH elnöke nyitja meg, vitaindító előadást tart Borókai Gábor kormányszóvivő, Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár és Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára. - Tallózás a konferencia témáiból: Nemzet és média - Helyi és körzeti (közösségi) regionális rádiózás és televíziózás a tengeren túl és a Kárpát-medencében - Műsorpolitika, figyelemmel a határon túli magyarság szükségleteire, igényeire - A határon túli magyar médiaműhelyek integrálódásának lehetőségei - Új médiatechnikák - Kitekintés - Magyar rádió- és tévéadások külföldre stb. Előadást tartanak a legfontosabb, médiával foglalkozó intézmények képviselői (Országos Rádió és Televízió testület, MTV, Magyar Rádió, Duna TV, Antenna Hungária, Nemzetközi Hírközlés és Informatikai Tanács). A külhoni magyarság médiaszakemberei 16 országból (Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Ausztrália, Ausztria, Franciaország, Izrael, Jugoszlávia, Kanada, Kárpátalja, Nagy-Britannia, Németország, Oroszország, Románia, Svédország, Szlovákia, Uruguay, Vatikán) érkeznek. Első ízben megvitatásra a határon túli magyar nyelvű elektronikus média működése nemzetstratégiai szempontból. A szervezők szándéka, hogy a magyarországi és a határon túli magyar médiaműhelyek hatékonyabb együttműködése révén intézményesüljön a szakmai tapasztalatcsere. A szaktanácskozás előadásaiból kötetet szándékoznak készíteni. /(Guther M. Ilona, Budapest): Magyarság a médiában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12.Magyarság a médiában - magyar médiastratégia elnevezéssel kétnapos konferenciát tartottak Budapesten, az Agro Szállodában. A rendezők mintegy 100 szakembert hívtak meg a határon túli magyar elektronikus sajtó működését nemzetstratégiai szempontból vizsgáló megbeszélésre. Romániából több vendég is érkezett az eseményre, mint például Boros Zoltán, a Román TV magyar adásának főszerkesztője, Csép Sándor és Gáspár Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, illetve ügyvezető elnöke, Baranyi László, a temesvári rádió munkatársa. Szabó Tibor, a HTMH elnöke megnyitóbeszédében kifejtette, hogy a nemzeti hírszolgáltatásnak eddig nem alakult ki az a formája, amely egységbe tudná kovácsolni a magyarságot. A Kárpát-medencei hírszolgáltatásnak a nemzet integritását kell szolgálnia. Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára vitaindítójában hangsúlyozta: a nemzeti nyelv megőrzése igazán fontossá az információs társadalom küszöbén válik. Szenes Andrea, a Magyar Televízió alelnöke szükségesnek tartotta olyan műsorok készítését, amelyeket a környező országokban egy időben, de más nyelven sugározhatnának. Boros Zoltán azt kifogásolta, hogy a magyarországi média még mindig bizalmatlan a romániai magyar újságírókkal, televíziós műhelyekkel szemben. Szerinte a magyar közszolgálati tévéknek támogatniuk kellene a határon túli magyar műhelyeket. Szorgalmazta, hogy az előre elkészített műsorok mellett készüljenek körkapcsolásos adások a határon túli stúdiók közreműködésével. Boros úgy vélte, hogy nemzeti médiafejlesztési alapot kellene létrehozni a közös staratégia hatékonyabb érvényesítésére. /Hatékonyabb Kárpát-mendecei hírszolgáltatást. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 14./

"Ápr. 14-én Orbán Viktor népes magyar hivatalos küldöttség és jelentős magyar üzletembercsoport élén egynapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett. Kíséretében volt Harrach Péter szociális és munkaügyi, Matolcsy György gazdasági, Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere, valamint Gönczy János, Tisza-Szamos kormánybiztos, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Szabó Tibor HTMH-elnök, Íjgyártó István kijelölt bukaresti nagykövet és a magyar kormány több tisztségviselője. Konkrét eredmény nélkül zárult Bukarestben Orbán Viktor és Mugur Isarescu román miniszterelnök hivatalos megbeszélése. Csíkszeredában nem nyílik meg idén a korábbi megállapodás értelmében a magyar főkonzulátus, a ciánszennyezés kérdéséről pedig a politikusok végképp lemondtak, és megoldását a jogászokra bízták. A sajtóértekezleten Mugur Isarescu kifejtette: Magyarország Románia legfontosabb kereskedelmi partnere a szomszédos országok közül. Szerinte a szennyezési károk megállapítását a bíróságok hivatottak elvégezni. Hozzátette: a megtörtént szerencsétlenségek közül egyesek meghaladják a román költségvetés lehetőségeit. A környezetvédelmi beruházások rendkívül költségesek. Az Európai Unió és a Világbank segítségét kérték ez ügyben. A Budapest-Bukarest autópálya nyomvonala: Nagylak-Arad-Bukarest-Konstanca, szögezte le. A konzulátusi hálózat bővítését a romániai választási év miatt elhalasztották. Orbán Viktor elmondta: Magyarország kész arra, hogy a szabad kereskedelmet, a határátkelők és a két országban működő konzulátusok számát növelje. Orbán úgy vélte: a két félnek az alapszerződésen kívüli eszközökkel is meg kell próbálni a létező problémák megoldását. A magyar kormányfő kifejtette: sürgették a román felet, hogy a létező környezetvédelmi megállapodást a román parlament is ratifikálja. Ugyanakkor új, komplex, átfogó egyezmény kidolgozását javasolta e téren, olyant, amilyent Magyarország más szomszédos országokkal is szeretne megkötni, és amely a veszélyforrások követésének mechanizmusát is tartalmazza. Konzulátus megnyitásához két fél kell, az egyik már megvan - mondta. A két kormányfő bejelentette: három új határátkelőt nyitnak a két ország között, és nemsokára aláírják azt a szerződést, amelynek értelmében nyolcezer szezonáris munkavállaló és hétszáz gyakornok dolgozhat Romániában, illetve Magyarországon. Orbán Viktor bukaresti hivatalában kereste fel Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. A találkozót követően Markó a következőket nyilatkozta: fontos időben kerül sor a magyar miniszterelnök látogatására, hiszen választási évben van Románia, és nem mindegy, hogy a román kormány és a kormánykoalíció hogyan építi a következő hónapokban kapcsolatát Magyarországgal. Tennivaló bőven van, például a gazdaság terén. Markó Béla rámutatott: elégedetlen azzal, ahogy a román kormány reagált néhány kérdésre. Példaként Markó a csíkszeredai főkonzulátust említette, amelynek kérdésében a korábbi elvi egyetértés ellenére sem sikerült megállapodásra jutni. Markó elmondta: az egyetemről is tárgyaltak Orbán Viktorral. Lényeges támogatásnak tartja az erdélyi alapítványi egyetemre a magyar kormány által felajánlott kétmilliárd forintot. Orbán Viktor Emil Constantinescu államelnöknél tett látogatást, este pedig a bukaresti magyar nagykövetségen találkozott az erdélyi magyar egyházak püspökeivel. /Tibori Szabó Zoltán: Orbán Viktor bukaresti látogatása Nem hoztak sok eredményt a kétoldalú megbeszélések. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./ Ápr. 14-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök és kísérete ellátogatott az RMDSZ bukaresti székházába. miniszterelnököt és a kíséretében lévő hivatalos személyeket Markó Béla szövetségi elnök fogadta. A találkozón magyar részről jelen volt Harrach Péter szociális és családügyi miniszter, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium(KÜM) politikai államtitkára, Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) politikai államtitkára, Szabó Tibor, a HTMH elnöke, Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Lőrincz Csaba, a KÜM főosztályvezetője, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Szilágyi Mátyás főosztályvezető-helyettes (KÜM), Íjgyártó István kijelölt bukaresti nagykövet (KÜM). A találkozón jelen volt Ion Caramitru művelődésügyi miniszter, a magyar kormányküldöttség állandó kísérője. Markó Béla szövetségi elnök méltatta a magyar üzletemberek küldöttségének egyidejű bukaresti látogatását és tárgyalásait. A szövetségi elnök szólt a választások közeledtéről. Markó Béla hangsúlyozta, hogy a NATO-taggá vált és az EU-ba is elsők között integrálódó Magyarország vélekedése nagyobb súllyal esik latba. Végezetül a szövetségi elnök fontosnak ítélte a MÁÉRT működését, és ennek kapcsán a magyar kormány támogatását az erdélyi magyar alapítványi egyetem létrehozásához. Orbán Viktor miniszterelnök elmondta, hogy a mostani látogatás a választási évben nem mentes kockázatoktól, hiszen kevéssel a választások előtt a hivatalban levő kormány sokkal óvatosabb, ezért látványos sikerekre nem lehetett számítani a tárgyalások során. Markó Béla válaszában fontosnak nevezte az új határátkelőhelyek megnyitását a térség lakossága számára, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nagyon fontos a romániai magyarság szempontjából a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a magyar befektetők részvétele a privatizációban, hiszen ez érinti a Székelyföldet, egész Erdélyt. A szövetség elnöke ugyanakkor szorosabb együttműködést szorgalmazott az RMDSZ államtitkárai és kormányzati tisztségviselői, illetve a magyar kormány miniszterei között. /Orbán Viktor miniszterelnök és a magyar kormányküldöttség találkozója az RMDSZ vezető tisztségviselőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 14. - 1702. sz./ A magyar kormányfőt fogadta Emil Constantinescu államfő is. A magyar miniszterelnök kiemelte, hogy Emil Constantinescu hivatali ideje alatt jelentősen javultak a magyar-román kapcsolatok. A legnagyobb fejlődést a román államfő közvetlen felelőssége alá tartozó területen, a katonai együttműködésben érte el a két ország. - Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miután RMDSZ-székházban félórás megbeszélést folytatott Orbán Viktorral, megállapította: Nagyon fontos időpontban került sor a magyar miniszterelnök bukaresti látogatására, hiszen a romániai választási évben nem mindegy, hogy a román kormány és a jelenlegi román kormánykoalíció hogyan építi kapcsolatait a következő hónapokban Magyarországgal. - Orbán Viktor látogatást tett a román képviselőház elnökénél, Ion Diaconescunál is, majd a bukaresti magyar nagykövetségen találkozott a romániai magyar történelmi egyházak vezetőivel. "A találkozón a magyar miniszterelnök tájékoztatást adott mostani tárgyalásai eredményeiről, illetve, ahogy ő fogalmazott eredménytelenségéről" - nyilatkozta a találkozó után Tőkés László nagyváradi református püspök. - Összességében eredményes, minősítette bukaresti hivatalos látogatását Orbán Viktor a magyar sajtó előtt. Utalt arra, a román fél megígérte az 1997-ben aláírt környezetvédelmi egyezmény parlamenti ratifikálását. Ez a ciánszennyezés körüli ügyek fényében különösen fontos Magyarország számára. Orbán Viktor elmondta, hogy a tárgyalásokon szóba hozta az egyházi javak ügyét: "a magyar félnek két igénye van: szülessen olyan átfogó rendezés, amely európai alapokon áll, a meghozott konkrét döntéseket pedig a gyakorlatban is érvényesítse a román kormány" - szögezte le Orbán Viktor. A magyar kormányfő kíséretében levő miniszterek, államtitkárok is megbeszéléseket tartottak. Hajós Béla, a KHVM helyettes államtitkára és Gönczy János, a Tisza és a Szamos kormánybiztosa megbeszélést folytatott Tomescu román vízügyi, erdészeti és környezetvédelmi miniszterrel. Rockenbauer Zoltán miniszter /Nemzeti kulturális Örökség Minisztériuma/ első ízben tárgyalt román kollégájával, Ion Caramitru művelődési miniszterrel.. Értékesnek minősítette a tavaly megkötött kétoldalú műemlékvédelmi megállapodást. Megerősítették azon szándékukat, hogy az erdélyi magyar vonatkozású műemlékeket a két ország szakemberei közösen kutassák, katalogizálják és állítsák helyre. Rockenbauer Zoltán üdvözölte, hogy a román kulturális tárca megőrizte saját felügyeletében a Marosvásárhelyi Magyar Színházat, a kolozsvári Magyar Állami Színházat és a Magyar Állami Operát. Caramitru miniszter megígérte, hogy ez a jövőben sem fog változni. - Harrach Péter szociális és családügyi miniszter megbeszéléseket folytatott Smaranda Dobrescu román munkaügyi és szociális miniszterrel, véglegesítették azt a két magyar-román foglalkoztatási egyezményt, amelyet a jövő hónapban fognak aláírni Budapesten. Az egyik évi 8000-8000 szezonális munkavállaló kölcsönös, legfeljebb hat-hat hónapos foglalkoztatásáról, a másik évi 700-700 gyakornok egyéves, de másfél évre meghosszabbítható cseréjéről, szakmai gyakorlatáról, illetőleg kulturális és nyelvi ismeretszerzéséről szól. - Németh Zsolt külügyi államtitkár elmondta: román kollegájának, Mihai-Razvan Ungureanunak felvetette a kétoldalú diplomáciai ingatlanok évtizedek óta elhanyagolt sorsának és rendezésének ügyét. - Szabó Tibor, a HTMH elnöke Viorel Badeával, a Határon Túli Románok Hivatalának vezetőjével, a román-magyar kisebbségi vegyes bizottság társelnökével tárgyalt s megegyeztek abban, hogy két héten belül a magyar fél kap egy tájékoztatást a román kormánytól arról, hogy az 1998-ban megfogalmazott ajánlásokat miként hajtották végre, s ezt követően két hónapon belül összeül a vegyes bizottság, hogy közösen megvizsgálják az ajánlások megvalósulását és újabb ajánlásokat fogalmazzanak meg. /Orbán Viktor első hivatalos romániai útja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./"

Az erdélyi magyar magánegyetem létrehozására alakult Sapientia Alapítvány ökumenikus körlevélben kéri a történelmi magyar egyházak gyülekezeteit, hogy a június 11-i perselypénzt szánják a kezdeményezés megvalósítására. A felhívást ápr. 18-án Budapesten tartott sajtótájékoztatón tették közzé. Jelen volt Tőkés László püspök, Németh Zsolt politikai államtitkár, valamint Hámori József korábbi kulturális miniszter, a leendő erdélyi magyar magánegyetem programtanácsának elnöke is. Tőkés László hangsúlyozta az anyanyelven történő egyetemi oktatás fontosságát, mint az erdélyi magyarság megmaradásának és fennmaradásának, az értelmiség megtartásának, illetve elvándorlása lelassításának egyik legfontosabb feltételét. Egy felmérésre hivatkozva közölte, hogy összességében több mint ezer erdélyi származású egyetemi oktató él szétszórva Magyarországon és a nagyvilágban. Németh Zsolt elmondta, hogy az erdélyi magyarság mára látványos hátrányba került: a romániai átlaghoz viszonyítva 25 ezer magyarnak kellene felsőfokú oktatásban részesülnie, ezzel szemben csak 15 ezer magyar hallgató van Romániában, akiknek csak az egyharmada tanul anyanyelvén is. Az államtitkár tájékoztatása szerint az erdélyi magyar magánegyetem létrehozása nem jelenti azt, hogy az RMDSZ és a magyar külpolitika lemondott volna a romániai állami magyar egyetemről. Németh Zsolt emlékezhetett arra, hogy a magyar kormány ebben az évben kétmilliárd forinttal támogatja az erdélyi magyar felsőoktatást. Kilátásba helyezte, hogy a magyar költségvetésben az elkövetkezendő években is rendelkezésre állhat ez, vagy ennél magasabb összeg erre a célra. Hámori József, a leendő egyetem programtanácsának elnöke jelezte, hogy a magyar kormány által juttatott kétmilliárd forintot - pályázati formában - beruházásokra fordítják majd. Elmondta, hogy szükség lenne egyebek mellett informatikai hálózatra, kollégiumépítésre és könyvtárfejlesztésre. Hozzátette, hogy a konkrét javaslatokat szeretnék már a jövő hónapban megvitatni. /Gyűjtést kezdeményeznek egyházfőink az erdélyi magyar magánegyetemre. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

A csángók helyzetének javítása 1990 óta az RMDSZ minden fontosabb dokumentumában célként jelent meg, kezdve az 1990. január 13-án Marosvásárhelyen megtartott küldöttgyűlésen elfogadott szándéknyilatkozattól. 1990. okt. 20-án megalakult a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége. 1992-93-ban Feer Ecaterina /Fehér Katalin/ és Perca Mihály kísérletet tett a fakultatív magyarnyelv-oktatás elindítására, de szembesültek a hatóságok ellenséges magatartásával. Bákóban létrejött a Bákó Megyei Csángószervezet is és 1995. márc. 25-én már Bákóban készítették elő a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége közgyűlését. A közgyűlést 1995. ápr. 29-re Klézsére tervezték, de megtartását megakadályozta a nacionalista jelszavakkal felizgatott és az RMDSZ ellen felbujtott csoport tettleges, agresszív fellépése. Az RMDSZ 1995 május 3-án interpellált az országos csángó- és magyarellenes hangulatkeltés ellen. 1996 nyarán ismét előtérbe került a magyar oktatás kérdése, melyet klézsei szülők kértek, de 14 hónapig nem kaptak választ. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége a minisztériumhoz fordult, Szilágyi Zsolt képviselő Andrei Marga miniszterhez intézett interpellációt. 1997 júliusában az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, Pozsony Ferenc és Tánczos Vilmos néprajzi kutatók tanulmányaira támaszkodva, intézménytelepítési tervet készített a csángóvidék számára. 1997. novemberében a Yehudi Menuhin Alapítvány meghívására Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke Brüsszelben részt vett az Európai Kultúrák Tanácsának rendezvényein, és bemutatta a moldvai csángó-magyarok helyzetét, problémáit. 1999. márc. 6-án a Reform Tömörülés második kongresszusa indítványozta, hogy az RMDSZ és a magyar kormány közösség-rehabilitációs program keretében támogassa és segítse a moldvai magyarokat. 1999. szept. 26-án a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének választmányi ülésén szorgalmazták a klézsei és a pusztinai csángóház létrehozását, az RMDSZ segítségével. 2000 márciusában Németh Zsolt külügyi államtitkár meglátogatta Klézsét és Bákóban találkozott a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetőivel. /AZ RMDSZ megalakulása óta törekszik a moldvai csángók helyzetének javítására. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./

Ápr. 19-én a román-magyar viszony témában tartottak vitaestet Budapesten. Az elmúlt 10-12 évben alapjaiban nem változott meg jelentősen a romániai magyarság helyzete, noha például politikailag ért el eredményeket, sok lehetőséget elmulasztott az ottani közösség - derült ki Németh Zsolt, külügyi politikai államtitkár és Tőkés László református püspök szavaiból. Németh Zsolt elmondta: szociológiailag látványos elmozdulásra nem került sor az ottani magyarság életében az elmúlt évtizedben, viszont pozitívumként értékelte, hogy Romániában megszűnt a nacionalista uszítás. Tőkés László szerint a magyar-román viszony rendezésére Romániában nincs igazi politikai akarat. A viszony javításához a román félnek revíziót kellene gyakorolnia, és bocsánatot kellene kérnie a magyarságtól. Németh Zsolt közölte: a Fidesz nem támogatta az alapszerződést, mert abban a két fél az RMDSZ megkerülésével állapodott meg. Tőkés püspök hasonló bírálattal illette az alapszerződést, melyet szerinte azt az RMDSZ feje fölött kötöttek meg. Messzemenő önkorlátozásra vall, hogy nem beszélünk területi követelésekről, s ezt a román félnek értékelnie kellene - vélekedett a vitaesten Tőkés László. /Vitaest Budapesten a román-magyar viszonyról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

A közelmúltban zajlott le Médiastratégia a Kárpát-medencében címmel a Magyarország - 2000 rendezvénye Budapesten, egyik szervezője az Országos Rádió és Televízió Tanács volt, melyen több romániai magyar tévé- és rádióriporter, újságíró, politológus, szociológus is részt vett. A találkozó eszmeiségéről, lehetséges következményeiről mondta el véleményét Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) elnöke és Gáspár Sándor, a MÚRE ügyvezető elnöke. Az ilyen konferenciák legnagyobb haszna nyilvánvalóan az együttlét, hogy a kárpát-medencei magyar újságírók jobban megismerjék egymást. Mindenki beszámolt a saját területéről, gondjairól. Csép Sándor kifejtette, hogy 1989 megtört bukaresti televízió egyeduralma, és létrejöttek a területi tévéstúdiók. A mostani konferencián Csép Sándor felvetette, hogy a szétszórt adókat integrálni kellene, jó lenne egy egész napos magyar tévé- és rádióműsor. A médiatalálkozónak lesz folytatása, májusban megint összejönnek. Voltak korábban is hasonló jellegű találkozók, melyeket a HTMH, a Magyar Televízió, vagy más szerv szervezett, de ezek után eltelt egy csomó idő, s minden maradt a régiben. Gáspár Sándor szerint a konferenciának az adott rangot, hogy jelen voltak a kiemelkedő magyar politikusok, az egyik beszélgetést Németh Zsolt államtitkár vezette. Szabó Tibor, a HTMH elnöke, Várhegyi Attila államtitkár is komoly előadást tartottak. Számukra fontos volt ez a találkozó. Az évtizede igényelt magyar nemzeti integráció a sajtó területén lényegében megvalósult. Németh Zsolt hiányolta, hogy még mindig nem jött létre egységes tájékoztatási rendszer a magyar nyelvterületen - a sajtóban. Ez azt jelenti, hogy ugyanazok a hírforrások, de az eszközök nem mindenkinek egyformán állnak a rendelkezésére. Az forradalmi dolog volt, amikor a Duna TV megjelent, amely országos jelentőségű intézmény, de nemcsak az anyaországnak készít műsort, hanem a magyar nemzetnek. De ez most már kevés. Minden magyar intézménynek hasonló műsorpolitikát kell folytatnia. Ne csak magyar belpolitikai szempontból elemezzék a magyar történéseket, hanem összmagyar szempontból is, mert ezek az események például az erdélyieket is érintik. - A következő, a májusi szélesebb körű rendezvény lesz, a magyar művelődés integrációjával foglalkozik majd. Ennek a sajtó csak része. /Magyarország - 2000. Médiastratégia a Kárpát-medencében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

Dr. Christoph Pan professzor, a Dél-Tiroli Népcsoport Intézet vezetője - a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Szabó Tibor meghívására - május 8-9-én szakmai látogatásra érkezett Budapestre. A vendéget fogadta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára is. Christoph Pan /sz. Bozen, 1938/ tanít az innsbrucki, illetve a salzburgi egyetemen. Az általa vezetett intézet a tartományban kisebbségben élő németek és ladinok (rétorománok) társadalmi problémáinak feldolgozására alakul és napjainkra - a dél-tiroli autonómia fokozatos kiépülésével - jelentős nemzetközi tevékenységet is kifejt, segítséget nyújt az európai kisebbségi problémák megoldásához. A professzor különféle nemzetközi szervezetek konfliktuskezelő tevékenységében vesz részt szerte a világban, a távolkeleti térségtől kezdve Oroszországon át Amerikáig és Afrikáig. Kisebbségi szakértőként Európa számos államában igénylik szakértelmét, akárcsak az EBEÉ, az Európa Tanács és az Európa Parlament munkálatain, megfigyelőbizottsági tagként pedig Szlovákiában és Romániában. 1994-96 között az Európai Népcsoportok Föderális Uniójának (FUEV) elnöke volt. Pan professzor Budapesten, a Teleki László Alapítvány székhelyén A dél-trioli autonómia jogi keretei címmel tartott előadást. Máj. 9-én a HTMH-ban határon túli magyar politikusokkal találkozott. Az RMDSZ-t Székely István, önkormányzati ügyvezető alelnök képviselte. A találkozót sajtóbeszélgetés követte, ugyancsak a Határon Túli Magyarok Hivatalában. Christoph Pan professzor kifejtette, hogy a tömegtájékoztatásnak igen fontos szerepe van a kisebbség és többség közötti híd kiépítésében. Egész Európa számára pozitív példaként értékelte a Magyarországon működő kisebbségi önkormányzatokat. - Az Európai Unió nem rendelkezik egységes kisebbségi törvénnyel, ennek megalkotása még várat magára. Európát nem egyirányú utcának kell tekinteni - jelentette ki a professzor. Elmondta, hogy amikor hét évvel ezelőtt Bukarestben sajtókonferenciát tartott az RMDSZ-nél, ezt a román lapok provokációnak fogták fel, etnikai bombát emlegetve. Ideje lenne, mondotta, hogy az érintett országok végre felfogják, hogy a kisebbségek autonómiája - bizonyíthatóan, a már élő példák alapján - csökkentik az országok közötti és az országokon belüli etnikai alapú konfliktusokat, konfliktusveszélyeket. Ha vannak ilyen eszközök, akkor érdemes ezeket politikailag kihasználni. /Guther M. Ilona: Európa nem egyirányú utca. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

Tőkés László püspök beszélt a Varadinum-hét első napjára tervezett rendezvényekről, melyek megszervezésében a Királyhágómelléki Református Egyházkerület az idén is oroszlánrészt vállalt. A kezdőnap hagyományosan az egyik nagy váradi magyar egyháznak, éspedig a reformátusnak jut, míg a zárónap a katolikus körmenettel és Szent László-nappal zárul. Az élet védelmét, értelmét, tartalmát, és ezen belül is a gyermekáldást helyezték a nyitóünnepély középpontjába, akkor, amikor a nemzetfogyás aggasztó méreteket ölt határon innen és túl. A katolikus egyházmegyék és a protestáns egyházkerületek egy-egy millenniumi zászlót vehetnek át a magyar államiság ezredik évfordulója alkalmából. Idén ezzel a zászlóátadással kezdődik az ünnepély. Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára adja át a zászlót az egyházkerület elnökségének. A mintegy 290 gyülekezetükből mindössze 20-ban van növekedés, s ezek közül is mintegy 10-11-ben érdemleges a növekedés. Ennek a 10-11 gyülekezetnek a képviselői jönnek el az istentiszteletre, hogy átvegyék nemcsak az oklevelet, hanem az Illyés Közalapítvány ajándékát is. A Partiumi Keresztény Egyetem műsora fogja zárni az együttlétet. Délután a hagyományossá váló Kárpát-medencei politikai fórumra kerül sor, amelynek tematikája önmagában is izgalmas: a kerekasztal központi témája a kisebbség és az integráció. Az előző évektől eltérően nem a határon túli magyar nemzeti közösségek képviselőit hívtuk meg, hanem kivételesen a magyarországi pártok vezető reprezentánsait, a Magyar Állandó Értekezlet alkotó tagjainak képviseletét. /Wagner István: Millenniumi zászló átadásával indul a Varadinum. "Méltóképpen fogjuk megadni az alaphangot" = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 12./

Máj. 14-én, vasárnap kezdődött a Festum Varadinum nyolcnapos ünnepségsorozata: a nagyvárad-olaszi református templomban a Himnusz éneklése közben vonultak be a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium diákjai a millenniumi zászlóval. A magyar kormány ajándékát minden határon túli magyar történelmi egyháztest megkapja az ezeréves magyar államiság egyetemes jelképeként, mondta beszédében Németh Zsolt politikai államtitkár. Elsőként a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek adják át, a Festum Varadinum megnyitása alkalmával, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye pedig a jövő vasárnapi zárónapon, máj. 21-én, a Bazilikában veheti át az őt megillető millenniumi lobogót. Tőkés László püspök párhuzamot vont a fogságból szabaduló zsidóság és a magyar nép sorsa között: ahogy a "választott népnek" az újbóli honfoglalás során hite mellett az építkezés, a család, a gyermek vált megtartó erejévé, ugyanúgy a magyarságnak is építkeznie kell a sok évtizedes rabság után, s Isten áldásaként a gyermekáldással járó terheket is fel kell vállalnia. Tempfli József megyés püspök hangsúlyozta, hogy Erdély a nemzeti és a vallási türelem földje volt, és annak is kell maradnia. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke rámutatott, hogy az apadás oly mértékig fokozódott, hogy az utóbbi húsz évben kétmegyényit fogyott a magyarság, s ennek ellenpéldájaként az 1867-1910 közötti időszakot idézte fel, amikor a magyar nemzet megkétszereződött. Az MVSZ, összefogva a történelmi egyházakkal, elvégezte az erdélyi magyar nagycsaládok zömének összeírását, megsegítésük végett. Forró László egyházkerületi tanácsos olvasta fel a Varadinum 2000 alkalmából megfogalmazott közös nyilatkozatot, amely rámutat, hogy az ünnepi hét eszmei központjában a gyermekek, az ifjúság, a család ügye áll. Ezt követően Halzl József, az Illyés Közalapítvány elnöke és Tőkés László püspök díszoklevéllel tüntette ki azokat a gyülekezeteket, ahol az 1999. évben apadás helyett jelentős lélekszám gyarapodás volt. /Szilágyi Aladár: Varadinum-megnyitó. Zászlóátadás és istentisztelet. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 15./

Máj. 14-én Nagyváradon a Varadinum rendezvényei keretében Kisebbség és integráció című politikai fórumon öt magyarországi párt képviselője fejtette ki hol egymást kiegészítő, hol egymást kioltó véleményét. A szimpózium idejének egy részét a politikusok "hazulról hozott" pártvitákkal töltötték ki, olyan problémák feszegetésével, amelyek legfeljebb csak közvetve vonatkoztak az adott tematikára. Tőkés László püspök felidézte, hogy az 1996-ban kezdeményezett Magyar Állandó Értekezlet intézményesülését akkor "elverte a politikai fagy", a jelenlegi budapesti kormányzat viszont el tudta fogadtatni a Nyugattal, hogy a magyar-magyar integrációs törekvések nem irányulnak senki ellen, hanem a Kárpát-medence magyarságának mint sajátos entitásnak a nemzetpolitikai egységét hivatottak megjeleníteni. Németh Zsolt államtitkár (FIDESZ - MPP) kifejtette, hogy Magyarország az EU-ba való gyorsabb beilleszkedés esélyese, regionális súlya megnövekedett. Szomszédainak fáziseltolódása és az EU-határok várható keletre tolódása viszont veszélyezteti a Kárpát-medencei magyarság akadálymentes kapcsolatainak fenntartását az anyaországgal. Béres Béla országgyűlési képviselő (Független Kisgazda Párt) szerint alakulata elsősorban a Romániai Magyar Gazdák Egyesületével együttműködve segítheti elő a fellendülést. Dr. Csapody Miklós (Magyar Demokrata Fórum) kifejezte aggodalmát amiatt, hogy a Nyugat leegyszerűsíti a Magyarország integrációjával járó gondokat. A nyugati partnerekben tudatosítani kell, hogy nem homogén nemzetállamok rekednének kívül az Unión, hanem a magyar nemzetnek is jelentős részei. Kocsi László (Magyar Szocialista Párt) szerint a sokat kifogásolt alapszerződések a reálpolitika eredményei. Szerinte az utóbbi tíz évben soha nem volt akkora feszültség a magyar belpolitikában, mint most, holott nagyobb egyetértésre volna szükség. Csurka István képviselő, a Magyar Igazság és Élet Pártjának elnöke kifejtette, hogy "először Magyarországon kell rendet teremteni". Szerinte az integrációs törekvések mögött "kimondatlan célok rejtőznek". Trianon a II. világháborút eredményezte, és az újbóli elszakadás szerinte "újabb Trianont jelenthet." /Szilágyi Aladár: Kárpát-medencei nemzetközi politikai fórum. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 16./

A határon túli magyarok magyarországi jogállását szabályozó törvény tervezete június 30-ig a magyar kormány elé kerül. Máj. 17-én az Országgyűlés Külügyi Bizottsága ismerhette meg a magyarországi pártok és határon túli szakértők által kidolgozott javaslatcsomagot. E tervezet szerint a határon túliak számára alapvetőnek minősülő kérdésekben - határátlépés, ingyenes egészségügyi ellátás valamint a korlátlan munkavállalási lehetőség - nem várható változás. Jelenleg az illetékes szaktárcák vizsgálják a javaslatcsomagot. Elfogadásához elegendő az egyszerű parlamenti többség. - A testületek nem javasolják a magyarországi egészségbiztosítási rendszer kiterjesztését. Az európai uniós normákkal összeegyeztethetetlennek ítélik továbbá a munkavállalási engedélyek nemzeti alapon való megadását. A javaslat szerint a határon túliak képviselői is részesülhessenek magyarországi művészeti díjakban és ösztöndíjakban, az anyaországiakhoz hasonlóan használhassák a könyvtárakat és levéltárakat, kaphassanak diákigazolványt, részképzési lehetőséget a felsőoktatásban. A bizottságok kilátásba helyezik a diplomahonosítás ingyenessé tételét, a 3-4 gyermekes családok szociális-mentális támogatását. A határon túliak kérésére bekerült a jelentésbe a vállalkozások támogatásának szükségessége, a hitelfelvételi lehetőségek szélesítése, a magyar állampolgárokéval azonos mértékű illetékrendszer kialakítása. Németh Zsolt külügyi államtitkár a szakbizottság előtt közölte: a státustörvény jogalanya nem a nyugati, hanem a kárpátmedencei magyarság lesz. /Készül a státustörvény. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

Máj. 19-én Budapesten megkezdődött a Magyarország 2000 konferencia A magyarság lehetőségei a világban az ezredfordulón címmel, melyet a magyar kormány szervezett, s amelyre meghívottként az anyaországból több mint 140, a határokon túlról pedig több mint 200 magyar politikus, tudós, közéleti személyiség érkezett az Országházba. Németh Zsolt politikai államtitkár bevezetőjében a legfontosabb jövőbeni feladatnak a nemzet határmódosítás nélküli újraegyesítését nevezte. A kétnapos tanácskozássorozat kerettémái a következők: nemzeti kultúra a globalizáció világában, nemzetpolitikai kilátások és a diaszpóra jövője, illetve magyar gazdaság Európában - magyar gazdaság Kelet-Közép-Európában. Orbán Viktor miniszterelnök az ezeréves magyar államiság évfordulója kapcsán kifejtette: bizonyos értelemben 1990-ben is új államot kellett alapítani. Orbán a századot abban az évben vélte lezártnak látni, melyet egy "elbukott század" előzött meg. A legutóbbi évtizedet az összehúzódás időszakaként jellemezte, a most kezdődőt a bővülés évtizedeként - melyben különben az EU is bővülni fog Magyarországgal -, és 2010-2020 között várja a beérés évtizedét, amikorra az ország már felzárkózott a nyugat-európai átlaghoz. A kormányfő kifejtette, hogy a nemzetállam nem tűnik el, s noha szűkül a hatásköre, a megmaradó annál fontosabbá válik. Orbán szerint az integráció és a globalizáció során felértékelődik a rend és a biztonság, a nemzeti önbizalom, a pozitív jövőkép a nemzetállami kereteken belül. A magyar kormány regionális nemzetstratégiáját ugyanúgy fogalmazta meg, mint Németh Zsolt, tehát a határmódosítás nélküli nemzeti újraegyesítést jelölte meg célként. - A kormányfő dicsérte a határon túli magyar közösségek felelős politikáját, végül összefogásra szólított fel mindenkit. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke köszönetet mondott a jelenlegi magyar kormánynak azért, hogy az anyaország jó anyaként vállalja természetes szerepét, s hogy vége lehet annak a tudathasadásos állapotnak, amelyben "az önmagunkkal való kapcsolattartás is nehéz, szinte lehetetlen". Tőkés 1996 júliusára úgy emlékezett, mint amikor "itt kilincseltünk Budapesten az akkori főméltóságoknál, mert az első összmagyar csúcs után 180 fokos fordulatot vett a magyar külpolitika, és Budapest közelebb állt Bukaresthez, mint Kolozsvárhoz". Amint mondta a püspök: "akkor együtt voltam az RMDSZ-es elnöktársaimmal, együtt tiltakoztunk az alapszerződés kialakult szövege miatt". Az előadó azt nevezte szükségesnek, hogy a jelenlegi magyar kormány nemzetstratégiája visszafordíthatatlanná váljék. Nem szabad megengedni, hangsúlyozta, hogy Schengen révén békés formában ismétlődjék meg Trianon. A kulturális, hitbéli integrációt ki kell egészítenie a gazdaságinak, majd a politikainak is. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke szerint a Duna-medence magától nő össze, minden a központ felé gravitál, ezért szerinte a 2002-es csatlakozási időponttal kell dolgozni, ha mások azt is mondják, hogy ez tarthatatlan cél. /Wagner István: Magyarország 2000 Konferencia. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 20./ Németh Zsolt, a külügyminisztérium örömmel nyugtázta, hogy a magyar-magyar kapcsolatok kiépülésének folyamata, irányítása - a szó jó értelmében - kicsúszott a kormányzat kezéből, oly sok a spontánul, alulról jövő civil: egyházi, kulturális, iskolák közötti, egyesületi, sőt önkormányzati kezdeményezés, hogy immár követni is nehéz. Tőkés László református püspök kijelentette: "Ez a megosztottság mindinkább szükségessé teszi, hogy hangsúlyozzuk a szeretetnek, az atyafiságnak, a természetes nemzeti szolidaritásnak, összefogásnak, közösségnek a fontosságát. És ez nem csupán nemzeti, hanem egyetemes emberi és hitbeli keresztény követelmény". - Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető kancelláriaminiszter máj. 20-án azokról az ellentmondásokról beszélt, melyek a nagy nemzetközi vállalatok magyarországi jelenléte és érdekeltsége jelent a magyar gazdasági és társadalmi életre. Egyfelől motorjai a fejlődésnek, a teljesítménynek, ugyanakkor befolyásolják a közvéleményformálást, sőt az ízlésvilágot is. Az ellentmondások leküzdését a családok támogatásában, az oktatásban és a vállalkozásfejlesztésben látja. - Markó Béla, az RMDSZ elnöke óvott attól az elképzeléstől, hogy a határon túli magyarokkal pótolják a magyarországi népesség fogyást. Üdvözölte a határokon túli magyarok anyaországi jogait majdan biztosító státusztörvényt, álláspontja szerint viszont ma Magyarország abban is tudna segíteni, hogy a magyar kisebbségek szülőföldjükön érezzék magukat otthon. Állást foglalt a határokon túli magyarok politikai megoszlása ellen. A magyar kisebbségek jövője kapcsán Markó Béla úgy nyilatkozott: nem a XIX. századi nemzeti romantikát kell újrateremteni, hanem azt kell elérni, hogy például Erdély, a Székelyföld a magyar kommunikációs és információs robbanás egyik helyszíne legyen. Pokorni Zoltán oktatási miniszter a határon túli magyar fiatalok oktatásáról beszélve jelezte, hogy a tárca elsődleges célja olyan segítséget nyújtani a határon túli fiataloknak, hogy azok otthon, a szülőföldön boldogulhassanak. Szabó Tibor, a HTMH elnöke a magyar-magyar integráció eddigi eredményeiről és távlatairól számolt be, mondván, hogy a Magyar Állandó Értekezlet új dimenziókat nyitott a magyar-magyar párbeszédnek. Elmondta: a szekcióviták során részvevők szorgalmazták a kettős állampolgárságot és a határon túli magyarok szavazati jogát, mert véleményük szerint ez elismerné eddigi tevékenységüket, és erősítené az anyaországhoz való kötődésüket. javasolták azt is, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok esetében szórvány magyarokról kellene beszélni, míg a nyugati régiókban élő magyarok esetében a diaszpóra elnevezés lenne a helyes. A konferencia záródokumentumának elfogadása előtt Tőkés László kifogásolta, hogy mind a zárónyilatkozat, mind a konferencián elhangzott hozzászólások túlzottan optimistán közelítették meg a magyar kisebbség részvételét a szlovák, illetve a román kormányban. Szerinte Romániában továbbra is folytatódik Erdély pusztulása és az elrománosító politikának is csak a formája változott meg. Javaslata alapján a dokumentumba bekerült a figyelemfelhívás a határokon túli magyarság szociális, demográfiai és politikai helyzetére. A záróbeszédet tartó Martonyi János külügyminiszter kifejtette: hála és köszönet illeti az összmagyarságot: a határokon túliakat, amiért közösségként magyarok tudtak maradni. A NATO-csatlakozás első évfordulója kapcsán felhívta a figyelmet arra: Magyarország formailag és jogilag a Nyugat része lett. /Guther M. Ilona: Magyarország 2000. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

Megoldódni látszik az erdélyi tömbmagyarság talán legégetőbb kérdése, a székelyudvarhelyi Cserehát-ügy. A város polgármestere, Szász Jenő a IV. Magyarország 2000 konferenciáról hazatérve bejelentette: budapesti tárgyalásain határozott ígéretet kapott a magyar kormánytól arra, hogy minden támogatást megkap a fogyatékos gyerekeknek szánt, ám görög katolikus rendházzá alakított épület visszavásárlására. A csereháti kérdésről már többször esett szó magas szintű román-magyar tárgyalásokon, ám a megoldás évek óta húzódik. A sok vitát kavaró épület története 1993-ban kezdődött, amikor a város előző polgármestere 99 évre bérbe adott egy 16 700 négyzetméteres területet azzal a céllal, hogy svájci adományozók pénzéből fogyatékosotthon épüljön környékbeli, rászoruló gyerekek számára. 1996 júniusában az építést végző bukaresti cég, az Aris Industrie Rt. a félkész épületet egy frissen alakult görög katolikus apácarendnek, a Szeplőtlen Szív Kongregációnak adományozta. Erről a gesztusról értesülve, az új városvezetés leállíttatta az építkezést. Azóta bírósági perek tucatja folyik, az időközben beköltöző apácákat előbb kitessékelték a városlakók az épületből, később aztán Remus Opris kormányfőtitkár segédletével a karhatalmi erők visszavitték őket. Az Aris és az önkormányzat közötti szerződésben külön cikkely szabályozza a város visszavásárlási jogát. Szász Jenő szerint a bukaresti cég vezetője hajlik erre a megoldásra. A Szeplőtlen Szív Kongregáció hallani sem akar erről, de ez már az Aris és a rend közötti belső ügy, a város csak a szerződő féllel hajlandó tárgyalni. Székelyudvarhely polgármestere Németh Zsolt külügyi államtitkárral tárgyalt a csereháti kérdésről, és utóbbi kijelentette: a magyar állam minden segítséget megad a probléma mielőbbi rendezésére. A polgármester fontosnak tartotta hangsúlyozni a polgári kormány következetes kiállását a csereháti kérdésben, és a jó irányba tartó folyamatok egyik fontos állomásának tartja ezt a döntést. - Az Aris Industrie Rt. majd négymillió dollárt kér a kész ingatlanért. /Lukács: Megoldás Cserehát-ügyben? = Magyar Nemzet, máj. 24./

A csereháti ügyben kimondták a végső szót: június 1-jén, Székelyudvarhelyen telekkönyvezték az épületet, amely a Szeplőtelen Szív görög katolikus kongregáció tulajdonába került. Előzőleg Szász Jenő, aki másodszor indul és most is az RMDSZ ellenében, többször bejelentette sajtó nyilvánosságában: van pénz az épület visszavásárlására. - Németh Zsolt, a magyar kormány külügyi államtitkára egyértelműen nagylelkű gesztussal igyekezett segíteni: a magyar kormány készen áll a jogi helyzet tisztázása és az ingatlan funkciójának meghatározása nyomán az anyagi fedezet biztosítására Dobricza Istvánt, a székelyudvarhelyi bíróság telekkönyvi bírója elmondta, hogy a Hargita megyei törvényszék lett volna hivatott tárgyalni az ügyet. Az Aris Industrie Rt. a bukaresti legfelsőbb törvényszéken kérte az ügyet más megyébe áthelyezni. Így került a Bákó megyei törvényszékhez a fellebbezés tárgyalása. Ott elfogadták a fellebbezést, elrendelték a 16 700 négyzetméter telekkönyvezését a koncesszionálási szerződés alapján, ugyanakkor elrendelték az épület telekkönyvezését is az építkezési engedély értelmében, az Aris javára. Másodlagosan elrendelték az adományozási szerződés értelmében a tulajdonjog átruházását az apácarendre. - Az épület is tulajdonjogilag a városra száll majd - 99 év múlva. /Oláh István: Nincs apelláta - pontot tettek a Cserehátra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ A csereháti ügyben hozott bákói határozattal kapcsolatban Szász Jenő volt székelyudvarhelyi polgármester az alábbiakat nyilatkozta: "A legfontosabb perben, amelyet a polgármesteri hivatal folytat, június 16-án lesz az alapfokú tárgyalás Marosvásárhelyen. E perben a hivatal kéri az Aris Industrienak koncesszió alapján 99 évre odaítélt telekről szóló határozat megsemmisítését. A Bákó megyében lezajlott perben született döntés határozatát írásban még nem kaptam meg. Itt a telekkönyvi átírás történt meg, egy olyan törvényszéken, ahol a telekkönyvet nem is ismerik. Az igazi nagy téttel járó per, ismétlem, a júniusi lesz, ahol a hosszú távú szerződés felbontását kérjük". /(Daczó Dénes): Június 16-án lesz a nagy tárgyalás? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

Szász Jenő polgármester meghívására jún. 9-én Székelyudvarhelyre érkezett Németh Zsolt külügyi államtitkár, részt vett a lakossági fórumon és előadást tartott Magyarország az ezredfordulón címmel. A fórumon jelen volt Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Verestóy Attila szenátor. Szász Jenő polgármester köszöntötte a vendégeket, beszélt a magyar kormány várost támogató törekvéseiről, a csereháti ügy megoldására tett lépésekről. A magyar kormány hajlandó anyagi támogatást biztosítani Udvarhelynek az ingatlan megvásárlására. Előadásában Németh Zsolt egyebek mellett a rendszerváltozás óta eltelt tíz év eredményeiről beszélt, kitérve a határon túli magyarok helyzetére, a történelmi magyar egyházak ingatlanainak visszaszolgáltatására is. /Komoróczy György: Németh Zsolt Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./

Jún. 10-én több mint 200 ezer ember vett részt a csíksomlyói pünkösdi búcsún, a zarándoklaton és szabadtéri szentmisén. A két Somlyó-hegy közötti nyeregben Jakubinyi György gyulafehérvári katolikus érsek celebrált szentmisét, szentbeszédet Bosák Nándor, az újonnan felállított Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye püspöke mondott. A zarándoklaton részt vett a magyar kormány több tagja, Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, az FKGP elnöke, Dávid Ibolya igazságügyi miniszter, az MDF elnöke, Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere és Németh Zsolt, a külügyminisztérium politikai államtitkára. Jakubinyi érsek felidézte azt az üdvözletet, amellyel tavaly bukaresti látogatása során II. János Pál pápa köszöntötte az erdélyi magyar híveket: "Maradjatok hűek hitetekhez, ápoljátok kultúrátokat, anyanyelveteket, ragaszkodjatok szülőföldetekhez". Csíksomlyó, amely valaha csak a katolikus székelyek és csángók regionális vallásos központja volt, az elmúlt évtizedben magyar nemzeti búcsújáró kegyhellyé vált. A pünkösd szombati búcsúra évek óta rendre több mint százezer ember érkezik főként Romániából, Magyarországról, Jugoszláviából, Szlovákiából és Ukrajnából, de jönnek a magyarok a világ minden tájáról. Az idei búcsú jellegét a kettős jubileumi év adja meg: 2000 év telt el Krisztus születése óta és 1000 éve koronázták meg az első magyar királyt, Szent Istvánt. A körmenetet a hagyományoknak megfelelően a gyergyóalfalusi csoport vezette. A körmenetet az 1567-ben vívott nagyerdői csata emlékére tartják, a székely katolikusok győzelmével végződött csatában a gyergyóalfalusiak harcoltak a protestánsok ellen. A szentmise után passiójátékot, csángó misét mutattak be, este pedig a Hármashalom oltárnál a Szent Kinga gyűrűje című zenés misztériumjátékot adták elő. /Negyedmillió zarándok Csíksomlyón. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

A magyar kormány elvi alapokon nem zárkózik el a kettős állampolgárság elől, de a jelenlegi helyzetben politikai, gazdasági és nemzetpolitikai okok miatt nem látja azt reálisnak. Az Orbán-kabinet ugyanakkor várakozó állásponton van a Magyarok Világszövetségével szemben, feszülten figyeli, hogy mi történik a szövetségen belül - jelentette ki székelyföldi körútja alkalmával, Baróton Németh Zsolt, magyar külügyi államtitkár. "Nagy érdeklődéssel figyeljük, hogy az MVSZ-ben zárakat cserélnek, lakatokat szerelnek fel, alkalmazottakat bocsátanak el" - mondta. - Leszögezte: a magyar kormány elvi alapokon nem zárkózik el a kettős állampolgárság elől, de a jelenlegi helyzetben politikai, gazdasági és nemzetpolitikai okok miatt nem látja azt reálisnak. "A magyar kormány a csángóság magyarságtudatának megőrzését és erősítését szolgáló csángó programot indított, s ennek keretében jelentős támogatást nyújt a gyimesfelsőloki csángó líceum bővítéséhez" - hangoztatta. /A magyar kormány szerint. Jelenleg nem reális a kettős állampolgárság. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

Jakab Gábor, a Vasárnap főszerkesztője közismert politikusoknak tette fel ugyanazt a kérdést: Milyen messzire van a politika zajától Csíksomlyó csendje? Dávid Ibolya igazságügyi miniszter válasza: "Csíksomlyó, a zarándoklat meg az én keresztény katolikus vallásom teljesen független attól, milyen zajok vannak pillanatnyilag a politikában. Jó lenne persze, ha azok csitításában a keresztény hit és a keresztény értékrend, valamint az egymás iránti felelősség és a társadalmi szolidaritás is nagyobb szerepet játszhatna. S az is jó lenne, ha a keresztényi alázat, amely mindannyiunkra jellemző kellene hogy legyen, megjelenne végre már a politikában is, illetve a közéletben." Németh Zsolt államtitkár: "A politika zajától hálistennek messze van Csíksomlyó. Azért jövünk ide, mert a fáradt ember rászorul arra, hogy évente legalább egyszer felüdítse a lelkét, még akkor is, ha református." Torgyán József mezőgazdasági miniszter: "Nézőpont kérdése, mert kérem én úgy gondolom, hogy a csíksomlyói búcsú mára már az egész magyarság zarándoklatává nőtte ki magát. Lassan-lassan olyan lesz, mint a mekkai zarándoklat. Minden magyarnak legalább egyszer el kell zarándokolnia ide. Mint 'zarándoklat' távol van ugyan a politika zajától, de hitem szerint mégsem jelenne meg ezen a zarándoklaton sok száz ezer magyar, ha nem húzódna meg mögötte egy olyan fájdalmas politikai helyzet, amelynek Trianon a neve. Mindenképpen megható látni ennyi ember közös hitét, amely hegyeket képes elmozdítani." Semjén Zsolt államtitkár: "Bizonyos értelemben messze, bizonyos értelemben közel van a politika zajától Csíksomlyó csendje. A napi pártpolitika zűrzavarától mindenképpen mesze, de a nemzetpolitikához nagyon is közel. Mert azt gondolom, Csíksomlyó a nemzet sorskérdésének is a szimbóluma. Itt ugyanis soha nem arról van szó, hogy az anyaországi magyarság támogatja-e s mennyiben az elszakított területeken élő magyarságot, hanem éppen ennek a fordítottjáról, vagyis arról, hogy az elszakított területeken élő magyarság példásan és hatékonyan erősíti nemzettudatában és atyái örökségében az anyaországi magyarságot! Mi sokkal többet kapunk itt, mint amennyit tudunk adni." /Jakab Gábor: Csíksomlyó. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 18./

A tizenegyedik alkalommal megrendezendő Tusványosi Szabadegyetemről a főszervező, Bencze Tibor, a Reform Tömörülés szervezési alelnöke elmondta, hogy újítani kell a tíz éve működő szabadegyetemen: az ifjúság iránt nyitott fesztivál típusú szabadegyetem mellett döntöttek. A szálláslehetőségek korlátozottak, ezért főként a sátorhelyeket kell biztosítani. A szabadegyetem júl. 23-án este kezdődik. Az egyik nap fellép Eperjes Károly magyarországi színművész is. Eljön a többek között Kövér László, a Fidesz MPP elnöke, Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke, valószínűleg Deutsch Tamás magyar ifjúsági és sportminiszter is, Németh Zsolt államtitkár, továbbá Renate Weber, Gabriel Andreescu és Smaranda Enache. A tábor fénypontját az utolsó napra tervezett román és magyar miniszterelnökök találkozója jelenti. /XI. Tusványosi Szabadegyetem... és Diáktábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 28./

A délkelet-európai stabilitás megteremtése nem gyors, de rendkívül fontos folyamat - jelentette ki Budapesten Németh Zsolt, a külügyi tárca politikai államtitkára román és szlovén partnerével, Mihai Razvan Ungureanuval és Jozica Puharral tárgyalt abból az alkalomból, hogy a stabilitási paktum egyes számú, a demokráciával és az emberi jogokkal foglalkozó munkaasztalának társelnökségét július 1-jétől Románia veszi át Magyarországtól, 2001 első felében pedig Szlovénia tölti be a tisztséget. Németh Zsolt sikeresnek értékelte a Magyarország által irányított munkaasztal féléves tevékenységét, és külön kiemelte a jugoszláviai ellenzéki önkormányzatokat, illetve a szerbiai független médiát támogató szegedi folyamat nemzetközileg is elismert szerepét. /Románia társelnöksége előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

"A Magyarországon élő erdélyi magyarok találkozóját tartották meg júl. 16-án Budapesten, az Erdélyi Gyülekezet központjában, a Reménység Szigetén. A Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójához kapcsolódó szabadtéri eseményen, amelyen Németh Zsolt külügyi államtitkár is jelen volt, nyilatkozatot fogadtak el. A schengeni határok leereszkedésének perspektívája a külhoni állampolgárság biztosítása nélkül kétségbeesésbe és reménytelenségbe taszíthatja a határon túli magyarságot, és ez tömeges áttelepüléshez vezethet - áll az elfogadott nyilatkozatban, melyet kilenc, erdélyi magyarokat tömörítő szervezet írt alá. A dokumentum szerint az elmúlt tíz évben a magyar kisebbség helyzete lényegében nem változott a környező országokban. A jelenlegi helyzetben alapvető változást jelentene a határon túli magyar közösségek számára a lehető legszélesebb körű autonómia, ehhez azonban hiányzik a többségi államok részéről a politikai szándék, illetve a nemzetközi feltételek. "A magyar kisebbségek érdekében Magyarország részéről ebben a helyzetben is megtehető lépés a külhoni állampolgárság megadása a határon túli magyarok számára" - olvasható a nyilatkozatban. Tőkés László, a Magyar Reformátusok Világszövetségének elnöke a rendezvényen az úgynevezett státustörvény kapcsán reményét fejezte ki, hogy az távlatilag a kettős állampolgárság elnyeréséhez vezet majd. Németh Zsolt arra szólította fel a Magyarországon élő erdélyi magyarokat, hogy őrizzék meg sajátosságaikat, továbbá segítsék a "hidak" felépítését az anyaország és a határon túli magyar közösségek között annak érdekében, hogy megvalósulhasson a határok feletti nemzeti egyesítés programja. /Erdélyi magyarok rendezvénye Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./"

"Júl. 22-én ünnepi istentisztelettel és a reformáció emlékművének megkoszorúzásával zárult Genfben a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök, a rendezvény fővédnöke is részt vett. A genfi Szent Péter-katedrálisban Tőkés László püspök emlékeztetett, hogy a magyar reformátusok 1938-ban tartották első világtalálkozójukat, a folytatást azonban csak az 1989-es fordulat tette lehetővé Magyarországon és a határokon túl. Helyre kell tenni múltunkat és jelenünket, és emberközpontú világunkban Isten mindenhatóságát kell újra felismerni - mondotta. Orbán Viktor megjegyezte: "Mi, magyarok kalandozó nép vagyunk, a reformátusok is különösen azok". A magunkról alkotott képnek fontos vonása ez a vándorló, de mindig hazatérő, közösséget gazdagító magyar - mondta. Rámutatott, hogy a 20. században a Don-kanyarban elesettek, az odaveszett zsidó honfitársak, a kitelepített német származásúak, a szovjetunióbeli kényszermunkára hurcoltak és végül az 1956 után az országot elhagyó 200 ezer menekült együtt több mint egymillió embert jelent, ami szinte pótolhatatlan veszteség egy 10 milliós ország, de még egy 15 milliós nemzet számára is. - Bár ma is gyakrabban zúg a harang temetésre, mint keresztelőre, az utóbbi 10 évben visszaköltözött szívünkbe egy boldog családot építő, emelkedő magyarság és magyar nemzet reménye - mondta. Figyelmeztetett, hogy a külső szabadság aligha ér valamit belső szabadság nélkül. Aki megelégszik a jólét és a szabadság külső jegyeivel, az könnyen elveszítheti az emberi életet összetartó belső meggyőződését. A reformátusok kötelessége újra és újra emlékeztetni, hogy semmiféle szabadság sem segít a morális romlottság ellen - jelentette ki. Szent Ágoston, Szent Ferenc, Kálvin és a magyarságra gyakorolt befolyásuk jól példázza: az evangélium tanítása nélkül nincsenek életképes gyökerei a magyar összetartozásnak - mondta a miniszterelnök. Az ünnepi rendezvény résztvevői az istentisztelet után átvonultak a reformáció genfi emlékművéhez, ahol Péter Iván, a berni magyarok lelkésze emlékeztetett arra, hogy 1944-ben e helyen tüntetett mintegy 30 Svájcban tanuló magyar fiatal Magyarország német megszállása ellen. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár a domborművek és a reformáció nagyjait, köztük Bocskai István fejedelmet ábrázoló állószobrok előtt szólva utalt arra, hogy annak idején a magyarok a svájciak után a második legnagyobb adománnyal, 40 ezer koronával járultak hozzá az 1917. október 31-én felavatott "reformátorok fala" megépítéséhez. Végezetül az egyház és a kormány képviselői elhelyezték a megemlékezés virágait az emlékmű Bocskai Istvánt ábrázoló szoboralakja előtt. /Véget ért a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója. Koszorúzás a reformáció genfi emlékművénél. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./"

" Martonyi János magyar külügyminiszter Tusnádfürdőre utazik, ahol részt vesz a XI. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és "A gazdaság, mint a politikai kapcsolatok stabilizáló tényezője" témakörében tart előadást a rendezvényen. Martonyi ugyanaznap találkozik és Petre Roman külügyminiszterrel. A találkozóra - a román fél javaslatára - Sepsiszentgyörgyön kerül sor. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára július 26. és 29. között vesz részt a szabadegyetem munkájában, amelynek keretében júl. 27-én a "Dunának, Oltnak egy a hangja - a magyar-román kapcsolatépítés tapasztalatai" panel keretében tart előadást, többek között Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszterrel és Mihail Razvan Ungureanuval, a Külügyminisztérium politikai államtitkárával együtt. Németh Zsolt júl. 29-én Gyimesközéplokon megnyitja a kalotaszegi tánctábort. /Martonyi János magyar külügyminiszter Petre Romannal Sepsiszentgyörgyön találkozik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./"

Júl. 26-án az ökológiai biztonság időszerű kérdéseinek megvitatásával folytatódott Tusnádfürdőn a XI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem. Gönczy János tiszai kormánybiztos sürgette a Tisza menti országok, Magyarország, Románia és Ukrajna összefogását, mert csak nemzetközi segítséggel lehet megszüntetni a különböző ökológiai szennyező forrásokat. A kormánybiztos emlékeztetett a nagybányai Aurul által okozott nagyméretű ciánszennyezésre, és kijelentette: a szennyezés élettelenné tette a Szamost, és soha nem tér vissza a ciánszennyezés előtti Tisza sem. Dan Manoleli, a bukaresti egyetem ökológiai tanszékének tanára elmondta: a beruházások mintegy fele korrupció révén valósul meg, és a nagybányai szennyezés volt az a tipikus eset, amely bebizonyította, milyen beteg az egész környezetvédelmi rendszer. A kormány letagad mindent és a baleseteket minden esetben természeti okokkal magyarázza, miközben elhallgatják az emberi mulasztásokat - állapította meg Dan Manoleli. /XI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem. Örökké időszerű téma - a környezetvédelem. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./ Júl. 26-án délután az egyik legelhagyottabb magyar népcsoport, a csángók létkérdéseiről folytattak vitát Tusnádfürdőn. Több, a csángó magyarok kérdését alaposan ismerő volt jelen: Tánczos Vilmos etnográfus, egyetemi tanár, Bartha András, a Moldvai Csángómagyar Szövetség nemrég megválasztott fiatal elnöke, Farkas János, a Via Spei Csángómagyar Ifjúsági Szervezet elnöke, Duma András, a Moldvai Csángómagyar Szövetség klézsei szervezetének elnöke, Sántha Attila, a román Közoktatási Minisztérium tanácsosa, Gabriel Andreescu, a romániai Helsinki Csoport társelnöke, Komlóssy József (FUEV) Svájcból és Pozsony Ferenc etnográfus, egyetemi tanár. Pozsony Ferenc rövid felvezetőjében kitért a népességi adatokra is, eszerint mintegy háromszázezres közösséggel kell számolni, amelyből 60-100 ezerre tehető a magyarul beszélők száma. Bár a magyarság a legkeletibb testvéreinek tekinti a moldvai magyarságot, ennél sokkal nehezebb ezen etnikai csoport meghatározása, mert ők maguk csángóknak tartják magukat. Farkas János, a Via Spei elnöke kifejtette, csak akkor lehet arra a kérdésre válaszolni, létezik-e csángómagyar közösség, ha valaki ott él közöttük, Duma András pedig kitért arra, hogy érthetetlen számukra, miért fél a román közösség attól, hogy mi magyarok leszünk, hiszen nem valaki ellen válunk azzá. Duma élesen bírálta az RMDSZ vezetőségét, akik nem tesznek semmit a csángókért, nehogy román partnereik megsértődjenek. Már 1996 júniusától kérte a klézsei közösség a magyar órák bevezetését, amiért csak fenyegetések érték a szülőket a helyi pópa részéről. Bár jelen pillanatban a tanügyi törvény is engedélyezi az anyanyelvi oktatást a kisebbségek számára, ennek bevezetése továbbra is lehetetlen, elsősorban a helyi tanfelügyelőség miatt. Bár már több esetben is elindulhatott volna a magyar nyelvű oktatás, a helyi Dimineata c. lap "ébresztő" hadjáratot indított ez ellen. A magyar nyelvű misék kérdésében is változatlan a helyzet, mert a jászvárosi püspökség nem engedélyezi a magyar szertartást. Hogy lehet vállalni a magyarságot, hogyha a magyarok sem állnak mellénk - fogalmazott Duma András - ezért két félelem között élünk. Sántha Attila hangsúlyozta: szégyellem magam, hogy az intézmény, amit képviselek, nem tudott semmit sem tenni a magyar tanórák bevezetéséért. A minisztériumi beosztott ugyanakkor ismertette az a beadványsort, melyet a csángómagyarok eljutattak a minisztériumhoz és a helyi tanfelügyelőségre. Táncos Vilmos szerint a román nacionalizmus nagyot téved, miközben azt hiszi, hogy a nyelvi asszimilációval megoldódik a csángó-kérdés. Egyfajta regionális csoport-identitástudat figyelhető meg, amely valószínűleg nem lesz köthető a magyar nyelvhez. Elgondolkodtató az is, hogy Európa tele van csángókkal Olaszországtól, Görögországig. A magyar gazdaság fellendülésével Magyarországon is egyre többen vannak. Az etnográfus egy kérdést is megfogalmazott: kormánypolitikával irányítani lehetne-e a kivándorlást. A magyar kormány 100 millió forinttal támogatja a gyimesfelsőloki Szt. Erzsébet Iskolát, ahol a csángómagyarok tanulnak, az Illyés Alapítvány támogatásainak 50%-át is csángókérdésre fordítják. Táncos szerint egy nemzeti-liberális megoldást kellene alkalmazni: senkit nem kényszeríteni magyarul tanulni vagy kivándorolni, de aki akarja, megtehesse. Sántha Attila szerint a csángóknak hagyni kell, hogy ők határozzák meg saját magukat. A találkozóra Tusnádfürdőre érkezett Németh Zsolt magyar külügyminisztériumi államtitkár is, aki a '80-as években többször is felkereste a csángómagyarokat, ezért ki is tiltották az országból. Az államtitkár azon kevesek közé tartozik, aki megtörte a jeget és az idén tavasszal ellátogatott újra a csángókhoz. /Daczó Dénes: A 11. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és a csángók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

Júl. 27-én a Bálványosi Szabadegyetemen Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár, Eckstein-Kovács Péter romániai kisebbségügyi miniszter, Tudor Dunca, Románia berlini nagykövete, Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke, finnországi nagykövet, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő értekeztek a két ország, Magyarország és Románia, a két nemzet kapcsolatáról. Németh Zsolt szerint a két ország közötti kapcsolatok alapkérdései elsősorban Romániában dőlnek el. A két kormányzat között nagyon jó a kapcsolat, ez jelent megoldást a nagy kérdésekre. Elsősorban Bukarestnek és az erdélyi magyarságnak kell kiegyeznie, ugyanakkor elismerte: a román-magyar kérdés elsősorban a politikai akarattól függ. Eckstein-Kovács Péter szerint bárki kerül hatalomra, az a kettős kötődés, ami Románia és Magyarország között kialakult, normális mederben marad. Hozzátette: az RMDSZ mindig ott kell hogy legyen, ahol a dolgok eldőlnek, ezt akarja a közösség is. Tudor Dunca kifejtette: nem szabad elfeledni, Magyarország a NATO-tagságot annak is köszönheti, hogy Románia és Magyarország között létrejött az alapszerződés. Elég stabil-e a kettős kapcsolat? Dunca megállapította: ebben az évben már két alkalommal bebizonyosodott, hogy stabil kapcsolatról van szó. A ciánszennyezés során tanúsított magatartás bizonyította ezt, valamint hogy a helyi választások során nem erősödött fel a nacionalista hangvétel. Szilágyi Zsolt figyelmeztetett: nem szabad összemosni a szándékokat a realitásokkal. Még túl sok a tabutéma, amiről nem lehet beszélni a kormányközi kapcsolatok során. Ezek közé tartozik a csángókérdés, valamint a regionalizmus. Az RMDSZ jövőbeni kormányzati szerepvállalására utalva elmondta: vigyázni kell, mert Romániában túl sok az olyan politikus, akik a kommunisták vagy a szekuristák emlőin nevelkedtek. /(Daczó Dénes:) A 11. Bálványosi 4. napja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

Orbán Viktor miniszterelnök júl. 28-án délután érkezett Marosvásárhelyre. A repülőtéren a magyar kormányfőt Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet, Markó Béla RMDSZ-elnök és Virág György, a Maros megyei tanács elnöke fogadta. Jelen volt Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár és Kelemen Attila parlamenti képviselő, Maros megyei RMDSZ-elnök is. Megérkezése után, 28-án este Orbán és Markó az RMDSZ marosvásárhelyi szövetségi elnöki hivatalában csaknem kétórás tárgyalást folytatott. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Orbán elmondta: megvitatták az Emil Constantinescu elnök visszalépésével előállt új romániai belpolitikai helyzetet, és áttekintették, hogyan készül az RMDSZ az őszi parlamenti- és elnökválasztásra. A magyar miniszterelnök úgy értékelte, az RMDSZ összességében sikeresen szerepelt a júniusi helyhatósági választásokon, több polgármesteri és tanácsosi helyet szerzett, mint 1996-ban. A státustörvényt nem vitatták meg részletesen, hiszen az még kidolgozás alatt áll. Végleges formájáról ősszel magas szintű politikai egyeztetés után a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) döntenek. A magyar kormányfő a késő esti órákban érkezett Marosvásárhelyről Tusnádfürdőre. - Ugyancsak jún. 28-án került sor Sepsiszentgyörgyön Martonyi János magyar és Petre Roman román külügyminiszterek találkozójára. Petre Roman hivatalos volt Tusnádfürdőre, ám a meghívást a legtöbb román kormánytaghoz és vezető politikushoz hasonlóan ő is lemondta. Ehelyett azt ajánlotta Martonyinak, hogy Tusnádfürdőtől mintegy harminc kilométerre, Sepsiszentgyörgyön, vacsorával egybekötve tárgyaljanak. /Tibori Szabó Zoltán: Baráti csevegés Sepsiszentgyörgyön. Martonyi és Roman között valamennyi vitás kérdés szóba került. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

Idén a X. néptánc- és népzenetábornak ad otthont Kalotaszentkirály. 1990 augusztusában rendezték meg először néptánc- és népzene tábort. A szervezőcsapat változatlan maradt: Szép Gyula és Németh házaspár /Attila és Ildikó/. A tíz évvel ezelőtti kezdeményezés konkrét hasznot is hozott a településnek: a főúttól félreeső Kalotaszentkirályon fellendült a faluturizmus. A Németh házaspár táncot oktatott, Szép Gyula és Bardócz Sándor a zenekart hozta össze. A harmadik táborra már 800-an érkeztek. Az 1000 lakosú településnek ez soknak bizonyult, a szervezők azóta kénytelenek korlátozni a helyek számát, általában 350 vendéget fogadtak. A külföldiek adják a résztvevők kétharmadát. Zömében magyarországiak jelentkeznek, de szép számmal van közöttük német is. A szervezők a tábor bevételből minden évben anyagi segítséget nyújtanak a helyi bentlakásos iskolának is. Idén váratlanul betoppant az erdélyi magánkiránduláson lévő Németh Zsolt külügyi államtitkár is, aki nem először fordult meg a kalotaszentkirályi tánctáborban. /Gál Mária: A X. néptánc- és népzenetábornak ad otthont Kalotaszentkirály. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

A Magyar Köztársaság lobogójának ünnepélyes felvonásával kezdődött meg Budapesten, a Kossuth téren az augusztus 20-i központi állami megemlékezés. A Parlamentben délelőtt Mádl Ferenc elnök - a miniszterelnök előterjesztésére - államalapító Szent István király ünnepe alkalmából állami kitüntetéseket adott át. Az Ezeréves álom című hivatalos millenniumi ünnepségek Budapesten, Tihanyban és Debrecenben, mintegy 3800 művész részvételével zajlottak. A fővárosban délelőtt légiparádét tartottak. Az augusztus 20-i ünnepi rendezvénysorozat keretében Orbán Viktor miniszterelnök találkozott a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) képviselőivel. A rövid megbeszélésen jelen voltak a romániai, szlovákiai, ukrajnai (kárpátaljai), jugoszláviai, horvátországi és szlovéniai magyar politikai szervezetek vezetői, valamint Németh Zsolt, külügyi államtitkár és Szabó Tibor, a HTMH elnöke. A tanácskozáson Orbán Viktor arra kérte a szervezetek képviselőit, fogalmazzák meg elgondolásaikat az MVSZ által kidolgozott külhoni állampolgárság jogintézményével kapcsolatban. - A kormányfő jelezte, hogy a magyar kormány készen áll minden, a határon túli magyarok javát szolgáló elgondolást megfontolni - mondta el újságíróknak Németh Zsolt külügyi államtitkár. /Szent István ünnepén... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./