Meg kell erősíteni a magyar diplomácia remegő térdét, fogalmazott Németh Zsolt a Fidesz sajtóértekezletén, amelynek keretében ismertették a Fidesz memorandumát a román-magyar megállapodás ügyében. A Fidesz-Magyar Polgári Párt már 1995. júliusában átadott egy memorandumot a magyar kormánynak, de nem kapott választ. - Valami pozitív elmozdulás tapasztalható a magyar kabinet külügyi szemléletében, ugyanakkor a Fidesz nem tartja kielégítőnek a hatpárti konzultációk helyzetét. A memorandum szerint a magyar-román közeledés csak akkor lehet eredményes, ha a megbékélési dokumentumokat csak az RMDSZ egyetértése esetén írják alá. További fontos feltétel: a román állam vállaljon garanciát a magyar nemzeti kisebbség oktatásának finanszírozására, biztosítására, beleértve a Bolyai Egyetemet, tárgyalják újra az oktatási törvényt, kapják vissza az egyházak ingatlanaikat, a román kormány tárgyaljon az RMDSZ-szel az autonómia gyakorlati megvalósításának módjáról. /Új Magyarország, jan. 11./

"Febr. 9-én Bukarestben megkezdődött a román Helsinki Bizottság által szervezett, "A román-magyar viszony helye az euro-atlanti integrációs folyamatban" című kétnapos konferencia. A román, illetve a magyar kormány részéről megjelent Marcel Dinu, illetve Szent-Iványi István külügyi államtitkár, továbbá több magyarországi politikus, illetve kutató, szakértő, így Molnár Gusztáv, a Teleki László Közép-Európai Geopolitikai Kutatóintézet munkatársa, Bíró Gáspár, az ENSZ és az ET szakértője, továbbá más országok szakértői. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 9., 715. sz./ A konferencián Gellért Kiss Gábor, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának elnöke és Németh Zsolt Fidesz-képviselő, bizottsági tag is részt vesz. /Magyar Nemzet, febr. 9./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke febr. 16-án Budapesten vendége volt a Fidesz-Magyar Polgári Párt külpolitikai klubjának, ahol "A román-magyar kapcsolatok 1996-ban" címmel volt szó a szomszédság-politikáról. Szükség lenne egy hatpárti kerekasztal-konferenciára, amelyen a hat parlamenti párt és a határon túli magyarság képviselői konszenzusra jutnak az autonómia fogalmát illetően, javasolta Tőkés László. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./ Orbán Viktor, Németh Zsolt, Szőcs Géza mellett Szőcs Ferenc bukaresti nagykövet és Borsi Kálmán Béla fejtette ki nézeteit. Radikális fordulat állt be 1994 után a magyar szomszédsági politikában, cáfolta Orbán Viktor a kormány által hangoztatott külpolitikai prioritások változatlanságát. A szlovák-magyar alapszerződés látszatszerződés politikai akarat nélkül, amely inkább növelte a feszültséget, állította Orbán Viktor. Hasonló kudarc fenyeget a magyar-román alapszerződéssel. Tőkés László püspök felhívta a figyelmet a "megbékélési"-nek nevezett politika illuzórikus, a magyar külpolitikát tévutakra helyező veszélyeire. Szinte bajkeverőnek tűnnek a magyar kisebbségek. Szőcs Ferenc ismertette az alapszerződési tárgyalások legújabb fejleményeit, elmondva, hogy a pártalapítás és az anyanyelv használata a nehezen egyeztethető kérdések közé tartozik. /Új Magyarország, febr. 19./ Az est után Tőkés László megbeszélést tartott Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével és Németh Zsolttal, a Fidesz külpolitikusával. A megbeszélés célja - Németh Zsolt szerint - az, hogy alternatíva alakuljon ki a kormány külpolitikájával szemben. A megbeszélés után Tőkés László püspök kijelentette: a magyar külpolitika 1994 óta kényszerpályán mozog a román-magyar kapcsolatok terén. A magyar kormány bár kikéri az RMDSZ véleményét, azonban azt nem veszi figyelembe. Tőkés László emlékeztetett arra, hogy a román-magyar megbékélésre tett javaslatát román részről lefasisztázták, Göncz Árpád köztársasági elnök pedig jókívánságokra méltatta, noha a javaslatot az RMDSZ testületileg elfogadta. Sajnálattal állapította meg, hogy a magyar kormány nem a két nemzet, hanem kizárólag a két állam közötti megbékélésről beszél. Kéri, hogy a magyar kormány külpolitikai álláspontja kialakítását megelőzően folytasson hatpárti megbeszéléseket, s ezekre hívja meg a határon túli magyar szervezetek képviselőit is. /Új Magyarország, febr. 17./ A találkozót követő sajtótájékoztatón Tőkés László hangsúlyozta, hogy a román-magyar megbékélésnek nem két állam, hanem két nemzet közeledésének kell lennie. Ezért nagyon fontos az, amit a Fidesz memorandumában javasolt, hogy a dokumentumokat csak az RMDSZ egyetértésével írja alá a magyar kabinet. Tőkés László sajnálatosnak mondta, hogy amikor a megbékéléssel kapcsolatos alternatív indítványát elküldte Göncz Árpádnak, a köztársasági elnök nem tett semmit, csupán jókívánságát kifejezve válaszolt. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hangoztatta, hogy gyors fordulatra van szükség a magyar kormány kisebbségi politikájában. Nemzeti minimumot követel a Fidesz, mondotta Orbán Viktor a Tőkés László püspökkel közösen tartott sajtótájékoztatón. Orbán Viktor leszögezte, hogy a Fidesz támogatja Tőkés László hatpárti egyeztetésre vonatkozó indítványát. Véleménye szerint egyedül a magyar kormányon múlik, hogy az RMDSZ-nek milyen jogai lesznek a megbékélési dokumentumok alapján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./ A hatpárti konszenzus valóban elengedhetetlen, fejtette ki Tőkés László, hozzátéve: "jó volna, ha nem csupán a kormány képviselőivel, az egyébként irányunkban rendkívül pozitív Határon Túli Magyarok Hivatalával konzultálhatnánk, hanem egy hatpárti kerekasztal mellett." Orbán Viktor megállapította, hogy pártja és a püspök javaslata egyaránt kitörést kínál a mai magyar külpolitika defenzív helyzetéből. Kívülről úgy látszik, hogy a románok folyamatosan bombáznak bennünket javaslataikkal, a magyar kormány pedig kibúvókat keres, de nincs magyar nemzeti érdekeket képviselő ellenjavaslat, mutatott rá Orbán Viktor. A sajtótájékoztató lezárásaként megismételték közös javaslatukat egy olyan kerekasztalra, amely mellett a határon túli magyarokat képviselő szervezetek és a hat magyar parlamenti párt közösen alakítanák ki a nemzeti minimumot az autonómiakérdésben. /Hajdú-Bihari Nap (Debrecen), febr. 19./ "

"A bukaresti Adevarul febr. 19-én beszámolt a Fidesz külpolitikai klubjának a román-magyar kapcsolatokról tartott febr. 16-i vitájáról, amelyen részt vett Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is. "Magyarország vezetése nem veszi figyelembe Tőkés javaslatait" cím alatt idézte a lap Németh Zsolt bírálatát a magyar kormány e téren folytatott külpolitikáját illetően. Tőkés László azt vetette Göncz Árpád elnök szemére, hogy nem adott érdemi választ elgondolására, miután a román államvezetés visszautasította a román-magyar megbékéléssel kapcsolatos javaslatait, Horn Gyula miniszterelnök pedig "csak formális figyelmet fordít ránk". Szükség lenne egy hatpárti kerekasztal-konferenciára, amelyen a hat magyarországi parlamenti párt és a határon túli magyarság képviselői konszenzusra jutnak az autonómia fogalmát illetően - javasolta Tőkés László a vitaesten, amikor megbeszélést folytatott Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével. Tőkés László hangsúlyozta, nagyon fontos az, amit a Fidesz memorandumában javasolt, hogy a dokumentumokat csak az RMDSZ egyetértésével írja alá a magyar kabinet. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hangoztatta, hogy nagyon gyors fordulatra van szükség a magyar kabinet kisebbségi politikájában. Orbán Viktor a megbeszélés utáni sajtóértekezleten leszögezte, hogy a Fidesz támogatja Tőkés László hatpárti egyeztetésre vonatkozó indítványát. Orbán úgy vélte: egyedül a magyar kabineten múlik, hogy az RMDSZ-nek milyen jogai lesznek a megbékélési dokumentumokkal kapcsolatban. /"Magyarország vezetése nem veszi figyelembe Tőkés javaslatait" = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./"

Márc. 5-én Nagyváradra érkezett a FIDESZ-Magyar Polgári Párt delegációja: Orbán Viktor, Németh Zsolt, Varga Mihály országgyűlési képviselők, Király András, a párt külügyi titkára, valamint Fazekas Sándor, Karcag polgármestere. A delegáció találkozott és megbeszélést folytatott Tempfli József római katolikus és Tőkés László református püspökkel, majd nagyváradi újságírók előtt tartott tájékoztatót a magyar-román kapcsolatok alakulásáról, magyarországi belpolitikai kérdésekről, különösképpen a legnagyobb ellenzéki párt, az MDF szakadása nyomán kialakult helyzetről. A delegáció erdélyi látogatásának további programjában szerepel részvétel a marosvásárhelyi Pro Europa Liga által szervezett román-magyar kerekasztal-megbeszélésen, majd Székelykeresztúron lakossági fórumon. /FIDESZ-delegáció Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

"Horn Gyula miniszterelnök egyértelműen megfogalmazta, hogy az euroatlanti integráció mindennél előbbre való. Ez a külpolitikai vonalvezetés elhibázott, nyilatkozta Németh Zsolt képviselő, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke, a párt kisebbségi szakértője. "Az elmúlt két évben megrendült a határon túli magyarság anyaországba vetett bizalma." A szlovák-magyar alapszerződés "elhibázott koncepción alapult." Szlovákiában olyan nyelvtörvényt fogadtak el, "amely a legdiszkriminatívabb jogszabály a posztkommunista Közép-Kelet-Európában." Szent-Iványi István külügyi államtitkár bejelentette, hogy az RMDSZ-nek nincs egyetértési vagy vétójoga az alapszerződés ügyében. "Ez az álláspont szerintem elfogadhatatlan" - jelentette ki Németh Zsolt. Az alapszerződésben jelenjenek meg konkrét jogi intézmények és határidők az egyházi ingatlanok visszaadására, az oktatási törvény felülvizsgálatára, a magyar egyetem helyreállítására. Németh Zsolt elmondta, hogy a Liberális Internacionálé konferenciáján az SZDSZ beterjesztett egy dokumentumot, amelyben akadémikusnak minősítette a kollektív jogok és az autonómia követelését. A Fidesz ezzel szemben érvelt, végül elfogadták érvelésüket, majd ezt az álláspontot az SZDSZ is megszavazta. Mindezt sajtótájékoztatón elmondta, mire Eörsi Mátyás /SZDSZ/ azt állította, hogy Németh Zsolt nem mondott igazat. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 6./ "

"Kolozsváron márc. 6-án a diákokkal szervezett találkozó után a FIDESZ-delegációnak az RMDSZ elnökségével kellett volna találkoznia. Markó Béla szövetségi elnök halaszthatatlan bukaresti tennivalóira hivatkozva viszont lemondta a találkozót, és Takács Csaba ügyvezető elnök számára is alkalmatlan volt a kedd délutáni időpont. Ebben közrejátszhatott a nemrégi nézeteltérés a két politikai szervezet között. Emlékezetes, hogy a FIDESZ-Magyar Polgári Párt Szőcs Géza erdélyi költőt, laptulajdonost javasolta a Duna tv kuratóriumának ellenőrző bizottságába. Markó Béla szövetségi elnök az Országgyűlés elnökéhez intézett nyílt levélben tiltakozott amiatt, hogy a romániai magyar nemzeti közösség legitim képviselőivel való konzultálás nélkül került sor erre a döntésre. A diákokkal történt találkozón elsősorban erre kérdeztek rá a jelenlevők. - Alapvető félreértés áldozata az erdélyi közvélemény, mutattak rá a FIDESZ képviselői. Az RMDSZ vezetői nem tanulmányozták át kellő alapossággal a magyar médiatörvényt. Ezért keletkezhetett az a félreértés, miszerint a FIDESZ az RMDSZ helyére delegált volna valakit - mondotta Orbán Viktor, aki szerint azért esett az exszenátor úrra a választás, mert olyan ember kellett, akinek sajtóbeli tapasztalata van,emellett Szőcs Géza eddig is ott volt a Duna tv körül, ismeri tehát a körülményeket. Németh Zsolt tisztázta: a magyar médiatörvény értelmében a Hungária Alapítványnak a kuratóriumában az RMDSZ-nek is van delegálási joga. A kuratóriumot ellenőrző testületbe viszont a magyar parlamenti pártok küldhetik delegátusukat. A FIDESZ tehát nem vette el az RMDSZ helyét. A FIDESZ az ellenőrző testületben fenntartott saját helyére Szőcs Gézát delegálta. Megjegyzendő, hogy a magyar pártok közül egyedül a FIDESZ tette meg azt a gesztust, hogy kisebbségi származású közéleti személyiséget jelölt e tisztségbe. Orbán Viktor szerint abba beleszólni, hogy a FIDESZ a saját "kvótájának" terhére kit delegál, illetéktelenség. Szokatlan, hogy az RMDSZ a parlament elnökéhez címzett nyílt levélben emel kifogást döntésünk ellen, és nem a FIDESZ-szel vette fel a kapcsolatot. Orbán Viktor elmondta, az Országgyűlés elnöke értetlenségének adott hangot, hiszen nyilvánvaló volt a jogi értelemben vett illetéktelenség. A beszélgetés egyik központi témája a magyar-román megbékélés volt. A FIDESZ e kérdésben tanúsított gyengeséggel vádolta a magyar külpolitikát. Németh Zsolt szerint a mai magyar külpolitika nem tud egyensúlyt tartani az euroatlanti integráció és a regionális kapcsolatrendszer, illetve a kisebbségi magyarság problematikája közt. Példa erre a szlovák-magyar alapszerződés, amelynek aláírása inkább a Nyugattal való kacsingatás eredményeként és nem a két ország, a két nemzet közeledésének a céljából készült el. A magyar külpolitika pedig nem képes a konklúziókat levonni. A FIDESZ szerint a magyar kormánynak meg kell próbálnia visszanyerni a határon túli magyar közösségek meglehetősen megrendült bizalmát, amely nem elsősorban pénzkérdés. Inkább bátran fel kellene vállalnia a határon túli magyarság által megfogalmazott autonómiatörekvéseket. - A magyar kormány lépései mind Szlovákiával, mind Romániával szemben a szomszédsági politikájának gyengeségét mutatják - egészítette ki Orbán Viktor. /Székely Kriszta: Félreértés vagy tudatos manipuláció? FIDESZ-küldöttség Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./"

"A Fidesz múlt heti, eredményesen végződő erdélyi tárgyalássorozata után nyilatkozott Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke az Új Magyarország munkatársának, Udvardy Zoltánnak. A kuratórium ügyében tisztázták a helyzetet: "Félreértésről volt szó. Szőcs Géza nem "Erdély képviseletében" került a Hungária Tévé ellenőrző testületébe, hanem "egy erdélyi személyiség-ként." A Fidesz ugyanis fölajánlotta helyét egy határon túli személyiségnek. Tőkés László és Markó Béla között kialakult konfliktusról elmondta, hogy az RMDSZ belügye, hogyan rendezi ezeket a vitákat. "Nem lenne szerencsés, ha a magyar politika és a kormányzat bármilyen módon beavatkozna ebbe a vitába." - Erdélyben általános az aggodalom, hogy a szlovák példához hasonlóan a fejük fölött kötik meg a megállapodást. Ezért az RMDSZ-szel egyetértenek abban, hogy a hat parlamenti párt és a határon túli magyar szervezetek egy rendezvény keretében megvitatnák a magyar kisebbség autonómiastartégiáját. Duray Miklósék felajánlották, hogy a vitát rendezzék meg Szlovákiában. Most meg Markó Béláék vetették fel, hogy Erdélyben kerüljön rá sor. /Új Magyarország, márc. 12./"

Többség-kisebbség: európai modellek címmel rendeztek nemzetközi szemináriumot Marosvásárhelyen máj. 1-3-a között. A jelenlevőket Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke és Szokoly Elek, az Interkulturális Központ igazgatója üdvözölt. A finn, norvégiai lapp, francia, svájci és katalóniai résztvevők mellett jelen volt Törzsök Erika, a HTMH alelnöke, Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, román részről Ivan Truter, a Nemzeti Kisebbségek Tanácsának titkára és több kormányzati szervezet is képviseltette magát. Az előadók között volt Gabriel Andreescu /Helsinki Bizottság/, Dinu Zamfirescu, a Liberális Párt 93 vezetője, Tóth Mihály Kárpátaljáról és Frunda György. A tanácskozás első részében a romániai kisebbségekről volt szó. Ivan Truter, a Nemzeti Kisebbségi Tanács titkára előadásával szemben Frunda György nem volt elégedett a kisebbségek helyzetével. A hatalom részéről nincs meg a politikai akarat a helyzet rendezésére, állapította meg. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 3., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4-5./

A magyarság érdekében kifejtett politikai tevékenységéért a kisvárdai Tőkés László Alapítvány egyéni díjával kitüntették Duray Miklóst, a szlovákiai Együttélés elnökét. A díjat Tőkés László püspök, az alapítvány névadója nyújtotta át jún. 6-án, Kisvárdán. Az ünnepségen Duray munkásságát Németh Zsolt, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke méltatta. A Tőkés László Alapítvány egyéni díját eddig négyen érdemelték ki, Gelu Pateanu román író és műfordító, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség elnöke, Sára Sándor, a Duna Tv elnöke és most Duray Miklós. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

"Jún. 17-én Budapesten, az Országgyűlésen Latorczai János /KDNP/ összefoglalta a Magyarok IV. Világkongresszusán elhangzottakat, ahol nagy hangsúlyt kapott a határon túli magyarok ügye. Latorczai kiemelte a nemzeti egység jelentőségét.Demeter Ervin /MDF/ emlékezetett arra, hogy a világtalálkozón a résztvevők nemtetszéssel fogadták Horn Gyula kormányfő beszédét. Ez elkerülhető lett volna, ha a kabinet odafigyel az ellenzék intő szavaira. Kovács László külügyminiszter úgy vélekedett, hogy a miniszterelnök beszédét nem a határon túli magyarok, hanem a hazai ellenzéki politikusok nemtetszése kísérte. Németh Zsolt /Fidesz/ szerint ellenérzést váltott ki, hogy Horn Gyula nem határolódott el külügyminiszterének attól a nyilatkozatától, amelyben Kovács László "szembeállította a határon túli és a hazai magyarság érdekeit". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./ "

"Júl. 4-én és 5-én Budapesten a kormány, a parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselői zártkörű tanácskozást tartottak Magyarország és a határon túli magyarság címmel. A határon túli magyar szervezetek: RMDSZ, Egyetértés /Duray Miklós/, Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom /Bugár Béla/, Magyar Polgári Párt /A. Nagy László/, Csemadok, VMDK, Vajdasági Magyar Szövetség /Kasza József/, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /Kovács Miklós/, Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség /Tóth Mihály/, Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Horvátországi Magyarok Szövetsége. A konferencia vendégeit az Országházban fogadta Horn Gyula miniszterelnök, aki kijelentette: a magyar kormány a kétoldalú kapcsolatokban és a nemzetközi fórumokon egyaránt támogatja a határon túli magyarság jogainak garantálására vonatkozó igényeit. A tanácskozás szünetében Kovács László külügyminiszter elmondta: megnyitóbeszédében kifejtette, hogy Magyarország euroatlanti integrációja nemcsak a magyar állampolgárok, hanem a határon túli magyarság érdeke is. Az autonómia kérdésről elmondta: ezeket az elképzeléseket minden ország magyar kisebbségének önállóan kell megfogalmaznia. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6-7./ Egyetértenek abban, hogy az anyaország és a nemzet jövője szempontjából meghatározó fontosságú a mielőbbi euroatlanti integráció, szögezte le a zárónyilatkozat, melyben az is szerepel, hogy összehangolt támogatásban részesítik a szomszédos országokban élő magyar közösségek autonómiatörekvéseit. Egyetértettek abban is, hogy a határon túli magyar közösségeket Magyarország mindenkori éves költségvetésének százalékban rögzített hányada illesse meg. Az aláírók elhatározták, hogy idén ismét találkoznak, és megvizsgálják a konzultáció intézményesítésének lehetséges formáit. A közös nyilatkozatot a résztvevők közül egyedül a VMDK elnöke, Ágoston András nem írta alá. - A sajtótájékoztatón Kovács László külügyminiszter hasznosnak értékelte a találkozót, amely lehetőséget adott bizonyos félreértések tisztázására. Elismerte, hogy bizonyos kérdésekben jelentős véleménykülönbségek is felmerültek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8., a közös nyilatkozat szövege: RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 8., 818. sz./ Az ellenzéki pártok hiányolják a dokumentumból a határon túliak vétójogát az államközi szerződések megkötésénél. Nem volt egyetértés abban sem, hogy a magyar-magyar párbeszéd intézményesítésére létrehozzanak-e állandó testületet. Tabajdi Csaba államtitkár szerint a konferencia elősegítheti a nemzeti egyetértést a határon túli magyarsággal. - Az elmúlt két évben megromlott a külpolitikai konszenzus, a találkozó az első lépés volt annak helyreállítása felé.Németh Zsolt /Fidesz/. Markó Béla, az RMDSZ elnöke fontosnak tartja a konzultáció intézményesítését. Ennek megvizsgálására ősszel újabb konzultációt tartanak. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint a magyar kormány nem vállalt kötelezettséget arra, hogy a határon túli kisebbség beleegyezése nélkül nem köt szerződést. Eörsi Mátyás /SZDSZ/, a külügyi bizottság elnöke szerint a határon túli szervezetek vétója jogi nonszensz lenne. /Népszabadság, júl. 6./ Hosszas egyeztetés után közös dokumentum elfogadásával ért véget a "magyar-magyar csúcstalálkozó". Az aláírás lezajlását nem fényképezhették a sajtó képviselői, ez az eljárás nagy felzúdulást keltett az újságírók között. - Egyes résztvevők hajlamosak voltak elfelejteni, honnan indult ez a kezdeményezés - nyilatkozta Udvardy Zoltánnak Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke - emlékeztetve az RMDSZ és a Fidesz márciusi közös nyilatkozatára. "Nem értek egyet Kovács László külügyminiszter rádiónyilatkozatával sem, hogy a kisebbségi szervezetek megnyugvással fogadták volna a kormány ismertetett álláspontját." - A szervezők nem hangsúlyozták annyira "az autonómia kérdését, mint amennyire mi szerettük volna, bár nem is zárkóztak el előle." Orbán Viktor kijelentette: az ellenzék javaslatát a magyarság politikai egységéről nem tartotta elfogadhatónak a kormányzat, így ?a világ magyarságának együvé tartozása? került a végső szövegezésbe. - Messzemenően megfelelt ez a találkozó személyes elvárásaimnak - értékelte a "magyar-magyar csúcsot" Lábody László, a HTMH elnöke. Kiemelkedő jelentőségűnek nevezte, hogy az autonómia támogatásának alapelvét, valamint az integrációs folyamat és a kisebbségek kérdésének összehangolását sikerült megoldani e találkozón. /Új Magyarország, júl. 6./ A találkozó legfőbb üzenete, hogy nem a viták és nézeteltérések a meghatározóak, hanem a közös szándék és érdek, nyilatkozta Lábody László. - A megbeszélésen egyetértettek abban, hogy Magyarország költségvetésének bizonyos hányadát minden évben fordítsák a határon túli közösségek támogatására. A százalékos értéket azonban nem tudták meghatározni. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a Fidesz Autonómia Tanácsot, mások Nemzeti Egyeztető Tanácsot akartak létrehozni, de ez nem történt meg: "Az ellenzék és a határon túli magyarok akarták ezt, a kormány azonban nem." - mondotta Orbán Viktor. /Magyar Nemzet, júl. 6./"

Hetedik alkalommal nyitotta meg kapuit Bálványoson a Nyári Szabadegyetem, melyet a Pro Europa Liga, a Reform Tömörülés és a Fidesz szervez. A hazai, anyaországi és nyugati fiatalokat Smaranda Enache, Toró T. Tibor és Németh Zsolt /Fidesz/ köszöntötte. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Horia Mircea Rusu, a Liberális'93 Párt elnöke, Adrian Severin, a Demokrata Párt alelnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke tartott előadást. Több mint száz fiatal jelent meg az első napon. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

Németh Zsolt /Fidesz/ országgyűlési képviselő a Bálványoson tartott nyári szabadegyetemről elmondta, hogy a hetedik éve megrendezett nyári tábor mára gyakorlati eredményeket is hozott. Azoknak a személyiségeknek egy része, akik rendszeresen részt vettek a tábor rendezvényein, időközben a román közélet jelentős személyiségeivé váltak, s a román közvéleményre mind jelentősebb befolyást gyakorolnak. Gabriel Andreescu, Valentin Stan és mások a tábor által intézményesített román-magyar párbeszédben is kialakított nézetei már a román értelmiségi elit markáns és figyelmet fölkeltő megnyilvánulásainak számítanak, melyek a független lapok révén a mind szélesebb nyilvánossághoz jutnak el. A táborba érkezett román egyetemisták jelenléte is fontos mozzanat. A két nép kapcsolatában a türelmes, konok aprómunka hozhat mélyreható változásokat. /Bíró Béla: Konok aprómunka. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 2./

Aug. 13-14-én Bukarestben államtitkári szintű konzultációt tartanak az alapszerződésről és a megbékélési dokumentumokról, közölte Sorin Ducaru román külügyi szóvivő, a magyar delegációt Somogyi Ferenc, a románt Marcel Dinu államtitkár vezeti. A függőben levő kérdések között vannak a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak kérdésköre. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./ Aug. 13-án Bukarestbe utazik Somogyi Ferenc, az integrációs ügyekkel foglalkozó címzetes államtitkár. A Népszabadságnak elmondta: a román félnek az 1201-es ajánlással az volt a kifogása, hogy ezt túlságosan tágan lehet értelmezni. Kovács László külügyminiszter tavalyi bukaresti látogatásakor elhangzott egy javaslat, ezt követte Melescanu külügyminiszternek a közelmúltban elküldött szövegjavaslata. Ez összhangban van a korábbi magyar javaslattal, így elfogadható. Németh Zsolt /Fidesz/ szerint meglepetéssel fogadták Horn Gyula miniszterelnök bejelentését, miszerint küszöbön áll az alapszerződés, hiszen az ellenzék semmiféle tájékoztatást nem kapott arról, hogy elmozdulás történt volna a román álláspontban. Németh Zsolt leszögezte: a személyi jogon alapuló kulturális autonómia elve elfogadhatatlan leszűkítése az autonómiának. Ha az alapszerződésben erről lesz szó, akkor az szemben áll a Fidesz és az RMDSZ álláspontjával. Pártja nem tekinthet el attól, hogy az alapszerződés csakis az RMDSZ egyetértésével jöhet létre. /Népszabadság, aug. 13./ Gyakorolt-e nyomást a Nyugat szomszédainkra, kérdezte a Népszava munkatársa Somogyi Ferenc államtitkártól, aki elismerte, valóban érvényesült egyfajta közvetett ráhatás. /Népszava, aug. 13./

"Borbély Zsolt Attila 1995 novemberében az Erdélyi Napló hasábjain taglalta az SZDSZ-nek a nemzeti problematikával szembeni viszonyrendszerét Az SZDSZ átlépte a Rubicont címmel, erre vehemens válasz jelent meg Révész Sándor tollából /Rágalomlánc/. Borbély Zsolt Attila akkor nem közölte válaszát, azonban az azóta bekövetkezett események, "az SZDSZ által birtokolt kultusztárca tevékenysége, a kormány külpolitikai csődje, az érték-konzervatív gondolkodás száműzése a médiából", a középosztály kialakulását gyengítő gazdaságpolitika felvetették benn a hallgatás revíziójának szükségességét. Különösen akkor, "amikor a közelmúltban a szólásszabadság liberális vívmányának programszerű megsemmisítését, a nemzeti sajtó teljes ellehetetlenítését fogalmazta meg az SZDSZ egyik oszlopos tagja. Tamás Gáspár Miklós ugyan látszólag a szélsőjobboldal visszaszorításának programját vázolta fel", a probléma csak az , hogy fenntartja magának a besorolás monopóliumát. Az SZDSZ-es média és maga Tamás Gáspár Miklós is összemossa a jobbközép politikai erőket a szélsőjobbal. "Ebben a politikai környezetben addig kell szólni a nemzet kulcsproblémáiról, míg cenzúrázatlanul tehetjük." - Az SZDSZ az egyetlen politikai erő a magyar palettán, melynek politikájában folyamatosan fellelhetők a közönségellenes mozzanatok. Az SZDSZ saját kezdeményezésére határozati javaslatot nyújtott be a Liberális Internacionálénak, amelyben a kollektív jogok és autonómia problematikájának tárgyalását az akadémiai viták szférájába kívánta áthelyezni, és az "aktuális, gyakorlati és jogos kisebbségi igényekre" való összpontosítást szorgalmazta. A Liberális Internacionálé /az SZDSZ javaslatával nem is foglalkozva/ elfogadott egy szöveget, amely kiáll a területi autonómia és a kollektív jogok mellett. Az SZDSZ ezen közös határozat mellett szavazott és igyekezett saját kezdeményezésének kisebbségellenes élét tagadni. Révész elismerte tervezetük tényét, Eörsi Mátyás ezzel szemben azt állította, hogy a tervezet nem is létezett, az ügyben felszólaló Németh Zsolt képviselő hazudik. - Borbély Zsolt Attila Tamás Gáspár Miklós írását nem pontosan idézte, csak emlékezetből. Most pontosan idéz: "Az új regionalizmus /értsd: csak kulturális közösségek vannak, politikai közösségek - nyugati értelemben vett nemzetek - nincsenek/, az egyetemes magyarság, Nagy-Szerbia, Nagy-Románia, Össz-Turkesztán, miegyéb, mint a modern nemzetek intézményesült 19. századi rendje, Kossuth, Eötvös, Apponyi, Tisza liberális rendje ellen irányul". "Föderalizmus, regionalizmus, autonomizmus: ez mind alkotmányos államaink felbontására irányul." Tamás Gáspár Miklós tehát szembeállítja a kulturális közösségeket a politikaiakkal. Nem ismerné Dél-Tirol és az Aland-szigetek példáját? Szükséges, hogy a Magyarországot ellenséges gyűrűbe fonó szomszédok által megszállottan ismételgető látszatérveket egy magyar politikus fölsorolja? "Ez nem nemzetellenesség?" - "Az SZDSZ továbbra is számít a nemzeti érdekek iránt valamilyen szinten elkötelezett választótömegek szavazataira, még nem tartja időszerűnek fellebbenteni a fátylat valódi törekvéseiről." Ezért folytatódik a lassan évtizedes nemzetpolitikai bújócska. Pokol Béla több átütő erejű tanulmányában hívja fel a figyelmet arra, hogy az SZDSZ körül csoportosuló gazdasági-pénzügyi, illetve médiaelit túlsúlya a politikai irányzatok esélyegyenlőségét kezdi ki. A Magyar Nemzet privatizációjával és az Új Magyarország küszöbön álló tönkretételével a mérsékelt jobboldal /néhány havilapot leszámítva/ teljesen fórum nélkül maradhat. /Borbély Zsolt Attila: Rágalomlánc?! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14., folyt.: aug. 21./ Előzmény: 1995. év, 2132. sz. jegyzet. /Borbély Zsolt Attila: Az SZDSZ átlépte a Rubicont. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 15./ Reagálás: 1996. év 7. sz. jegyzet /Révész Sándor: Rágalomlánc. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3./ Tamás Gáspár Miklós jelzett írásában kifejtette, hogy az SZDSZ "középponti szerepet játszik a magyar politikában, és ez már hét esztendeje így van. S minden jel arra utal: így is fog maradni." "Be kel fejezni a szélsőjobboldal bohócainak és botrányhőseinek frivol népszerűsítését. Haladéktalanul el kell bocsátani az államapparátusból a totalitárius mozgalmak szimpatizánsait. Az állam tisztviselőinek szüntelenül és fáradhatatlanul ki kell jelenteniük, hogy szolidárisak a neonáci, neonyilas, neoimrédista, neohorthysta hangoskodások és erőszakcselekmények sértettjeivel." "Matricát kell ragasztani azokra az újságosbódékra, melyek a Magyar Fórumot, az Antidemokratát, a Hunniát, a Pannon Frontot és a többi mocsadékot árulják: ?Itt fasiszta, fajüldöző, hazafiatlan sajtótermékeket árusítanak.? Ha a MIÉP tanácskozik, a színhelyet körül kell állni a tüntetőknek, tábláikon a fölirattal: ?Itt azok gyűléseznek, akiket megtévesztett a csaló fasiszta propaganda.?. Publikálni kell a szélsőjobb szponzorainak feketelistáját..." "Még az is előfordulhat, hogy egy kis polgári engedetlenség keretében fölborogatjuk azokat a standokat, ahol a rasszista trágya bűzlik." /Tamás Gáspár Miklós: Gyakorlati republikanizmus /Magyar Narancs, ápr. 18./ Tamás Gáspár Miklós Antidemokratának nevezte a Demokrata hetilapot. A Demokrata főszerkesztője, Bencsik András visszautasította a vádakat: "Tamás Gáspár Miklós a Kis János-i logikai sor végén fizikailag fenyegeti meg a teljes nemzeti, ellenzéki sajtót, becsmérli minősíthetetlen szavakkal a politikai ellenzéket, fejt ki olyan kristálytiszta náci propagandát, amilyenre Szálasi óta Magyarországon nem volt példa." /Bencsik András: Gyakorlati nácizmus. = Új Magyarország, ápr. 23./"

"Aug. 19-én a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ ez évben is útnak indította a "HTMH Médiahajót", fedélzetén jelen voltak a határon túli magyar pártok, szervezetek vezetői, a magyarországi parlamenti pártok kisebbségpolitikával foglalkozó politikusai, valamint más, a magyar kisebbség sorsában érintett személyiségek, többek között Tempfli József nagyváradi püsök és Eörsi Mátyás, a külügyi bizottság elnöke. "A magyar-magyar csúcstalálkozó összehívásával kapcsolatban levelet fogalmaztunk meg, melynek címzettje a magyar-magyar csúcsot összehívó Miniszterelnöki Hivatal és a HTMH" - számolt be a romániai és szlovákiai magyar kisebbségi vezetők budapesti tanácskozásáról Duray Miklós, az Együttélés elnöke. "Azt szeretnénk elérni, hogy ebben a formájában az alapszerződés semmiképpen ne kerüljön aláírásra. Az 1201-es Európa Tanács-i határozatot ért lábjegyzetnek mindenképpen ki kell kerülnie ebből a dokumentumból. Az RMDSZ ez ügyben találkozót kért Horn Gyula miniszterelnöktől a Szent István napi ünnepélyek idejére, amit ő elutasított." - tette hozzá Duray. Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ már aug. 16-án konzultációt kezdeményezett, erre várják magyarországi politikusok válaszát. "Másrészt valóban szükségesnek tartjuk a magyar-magyar találkozó összehívását." Az "alapszerződéssel kapcsolatos véleményegyeztetés sem történt meg." "Talán a legsúlyosabb kifogásunk a tervezett szerződéssel szemben, hogy a magyar közösségtől elállamosított javak: ingatlanok, iskolák, levéltárak, műkincsek kérdését ez az alapszerződés nem oldaná meg." Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke kifejezte megdöbbenését, hogy a kormány "nem méltóztatott az ellenzékkel semmiféle párbeszédet folytatni" arról, hogy milyen megállapodást készül aláírni Romániával. Lábody László, a HTMH elnöke kifejtette: nem látja szükségét egy újabb, rendkívüli magyar-magyar csúcs összehívásának. /Udvardy Zoltán: Érdekellentétek a kormány és a kisebbségek között. = Új Magyarország, aug. 21./ A médiahajón Eörsi Mátyás /SZDSZ/, a külügyi bizottság elnöke kifejtette: "Nem tartom időszerűnek az újabb magyar-magyar csúcs összehívását, mert ismét indulatokat gerjesztene, főleg a szlovákok és a románok között, s talán egymás között is, így aztán semmit sem javítana a mostani helyzeten". A médiahajóról szóló cikk mellett az egyik kép aláírása: Két liberális politikus összehajol: A. Nagy László és Eörsi Mátyás. /Szilvássy József: Sistergő Médiahajón. = Új Szó (Pozsony), aug. 22./ A médiahajóról beszámol a lap. "Az újabb magyar-magyar csúcs összehívásáról a hatalom hallani sem akar /azóta főként szirénhangokat hallani, a Határon Túli Magyarok Hivatala szerint semmi szükség rá, az SZDSZ szerint van, ami a Lábody László és Törzsök Erika közötti nézetkülönbséget is markánsan szimbolizálja/, Kovács külügyér pedig kijelenti: ?az alapszerződést mindenféleképpen - az ellenzéki és a határon kívüli pártok tiltakozása ellenére is - meg fogják kötni.? Az eredeti magyar és román demokráciák nagyobb dicsőségére..." /Bogdán László: A demokrácia színeváltozása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./"

Isépy Tamás, a KDNP frakcióvezetője aug. 27-én átadta Gál Zoltán házelnöknek a 89 képviselő aláírását tartalmazó íveket. Ezek a képviselők kezdeményezték a rendkívüli ülés összehívását az alapszerződés ügyében, ezzel egyidőben beterjesztette a KDNP, az FKGP, az MDF és a Fidesz frakcióvezetői által jegyzett országgyűlési határozati javaslatot. Gál Zoltán elmondta, hogy aug. 28-ra összehívja a házbizottság ülését, ezen döntenek a rendkívüli ülés összehívásának időpontjáról. A rendkívüli ülés szept. 3-án lesz. Gál Zoltán szerint fontos lenne, hogy a televízió közvetítse az ülést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./ Németh Zsolt, a Fidesz-frakció helyettes vezetője, a párt alelnöke javaslatot tesz arra, hogy az ülésen szót kapjon az RMDSZ elnöke, Markó Béla, arra számít, hogy a többi ellenzéki párt támogatja ezt a kezdeményezést. /Magyar Hírlap, aug. 28./

Szept. 3-ra összehívta - az ellenzéki pártok kezdeményezésére - Gál Zoltán házelnök az Országgyűlés rendkívüli ülését, jelentette be Isépy Tamás kereszténydemokrata frakcióvezető a KDNP, Fidesz és MDF aug. 28-i közös sajtótájékoztatóján. Visszautasította a kormánykörökből származó kijelentéseket, amelyek szerint a kezdeményezés az ellenzék magamutogató lépése vagy politikai hisztériakeltés lenne. A kormánypártok parlamenti arányát /72:28 százalékos/ tekintve az eredmény nem kétséges, de egyértelművé kell tenni a kormány történelmi felelősségét - jegyezte meg Isépy. /Új Magyarország, aug. 29./ Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese elmondta: az ellenzék indítványozta, hogy a rendkívüli ülésre a házelnök hívja meg a határon túli magyar szervezetek vezetőit. Gál Zoltán ezzel nem értett egyet, ezért a meghívást az ellenzék kézbesíti a magyar-magyar csúcs határon túli résztvevőihez. Az egységes ellenzéki fellépés érdekében újabb megállapodást kötött a KDNP, a Fidesz és az MDF parlamenti frakciója. A képviselőcsoportok vezetői ezentúl hetenként összehangolják parlamenti tevékenységüket. /Népszabadság, aug. 29./

Gál Zoltán házelnök bejelentette, hogy szept. 3-ra összehívja az Országgyűlés rendkívüli ülését a magyar-román alapszerződés ügyében, így állapodtak meg a frakciók az aug. 28-i házbizottsági ülésen. Úgy döntöttek, hogy még azon a napon szavaznak az ellenzék által beterjesztett határozati javaslatról. Az még nem dőlt el, hogy Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke felszólalhat-e az ülésen. Erről a kérdésről az ülés napján dönt a házbizottság. Németh Zsolt javasolta, hogy Markó Béla szólaljon föl. Az ellenzék indítványozta, hogy az ülésre Gáldi Zoltán hívja meg a határon túli magyar szervezetek képviselőit. Gál Zoltán ezzel nem értett egyet, ezért a meghívókat az ellenzéki pártok küldik el. A rádió és a televízió közvetíteni fogja az ülés első óráit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

"Az Erdélyi Napló munkatársa a magyar-magyar csúcs és az alapszerződés megkötési sietsége közötti esetleges összefüggésekről kérdezte azokat, akiket a magyar kormány kész tények elé állított, a magyar ellenzék és a határon túli magyar szervezetek képviselőit. "Ez a hirtelen, mondhatni puccsszerűen tető alá hozott" alapszerződés eljárási szempontból elfogadhatatlan mind az ellenzék, mind az RMDSZ számára, "hiszen Magyarországnak ezt az alapszerződést az RMDSZ-szel közösen kellett volna kidolgoznia." - állapította meg Németh Zsolt, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke. Nem szabad lábjegyzetet fűzni az 1201-eshez. A magyar kormány a magyar-magyar csúcs közösen aláírt nyilatkozatával egy lépést tett a konszenzus felé, de ez bizonyos nemzetközi körök ellenállását váltotta ki, ezért a kormány az alapszerződés megkötése után utólagosan üzemzavarnak fogja minősíteni a csúcstalálkozón elért konszenzust. A HTMH megszüntetésének a kísérlete is ebbe az irányba mutat, fűzte hozzá Németh Zsolt. Az MDF szerint az alapszerződés-tervezet jelenlegi formájában elhibázott és aláírásra alkalmatlan. Legnagyobb hiányossága, hogy nem tartalmazza az egyházi ingatlanok visszaadásának kötelezettségét. Kizárólag az RMDSZ egyetértésével lehet megkötni az alapszerződést, hangsúlyozta Demeter Ervin, az MDF frakcióvezetője. "Történtek konzultációk, és azt a benyomást keltették, hogy az alapszerződés kérdésében döntő szavunk van" - szögezte le Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Azonban augusztusban egyik napról a másikra a szöveg véglegesítését jelentették be. Már maga a sietség is gyanússá tette az alapszerződést. Hirtelen, külföldi nyomásra háttérbe szorult az alapszerződés kisebbségi vonatkozása. A kollektív jogok kizárása beszűkíti a kisebbségi jogokat. Az "egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására tett kötelező passzus kivétele érint a legérzékenyebben bennünket" - fejtette ki Tőkés László. Aug. 26-án a magyar miniszterelnöknél járt RMDSZ-küldöttségük előadta követelését, azonban nem számítottak arra, hogy "az alapszerződés szövege immár változtathatatlan és végleges. Kész helyzetbe kerültünk, immár nem konzultálni akartak velünk, hanem diktálni. Meg akartak győzni bennünket, hogy értsünk egyet a szöveggel, de mi természetesen nem tudtunk egyetérteni." Igaznak bizonyult Kovács László külügyminiszter kijelentése, "miszerint sem az RMDSZ, sem a magyarországi ellenzék nem változtathat rajta." Ez a kijelentés "távol áll minden demokratikus nyitottságtól és az összmagyar konszenzus elvétől, s ellentmond a júliusi nyilatkozatnak." Az RMDSZ továbbra is ragaszkodik követeléséhez. /Németh Tünde: Pactum ante portas. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 4./ "

Az ellenzék indítványa alapján az Országgyűlés szept. 3-án délután egytől hajnalig tartotta rendkívüli ülését, vitanapját. A vita megkezdése előtt a házbizottságban nem született egyhangú megállapodás arról a javaslatról, hogy Markó Béla fölszólalhat-e az ülésen, az ellenzék hiába kérte ezt, a kormánypártok elvetették a javaslatot. Ennek alapján Markó Béla csak meghívott vendégként vehetett részt az ülésen. Kovács László külügyminiszter, Horn Gyula miniszterelnök ismételten kiállt az alapszerződés mellett, hasonlóan az SZDSZ nevében felszólaló Eörsi Mátyás. Az ellenzéki képviselők az alapszerződés jelenlegi szövegét vitatták. Orbán Viktor úgy vélte, hogy Eörsi Mátyás megvilágította mindenki előtt, hogy pártja miként gondolkodik a dokumentumról, amikor azt mondta: olyan alapszerződés nincs, amit az RMDSZ és Bukarest is elfogadhatónak tartana. A Fidesz elnöke szerint ezzel a kijelentéssel lelepleződött, hogy az SZDSZ és a kabinet Bukarestét és nem az RMDSZ véleményét fogadta el. - Lezsák Sándor, az MDF vezérszónoka hangoztatta: a magyar kormány a magyar-román alapszerződés jelenlegi szövegével azt üzeni, hogy nincs többé lelkileg együvétartozó egyetemes magyarság, csak nemzetrészek vannak, amelyek külön életet élnek. Ha az erdélyi magyarok több jogot akarnak, vívják ki maguknak. - Tabajdi Csaba államtitkár szerint az alapszerződés vállalható kompromisszum.- A fideszes Németh Zsolt számon kérte a kormánytól, hogy a magyar álláspont kidolgozásánál nem vette kellő súllyal figyelembe a határon túli magyarság véleményét. - A törvényhozás végezetül hajnali két óra előtt néhány perccel, 71 támogató és 235 elutasító szavazattal, tartózkodás nélkül elvetette a magyar-román alapszerződéssel kapcsolatban benyújtott országgyűlési határozati javaslatot. /A Romániai Magyar Szó átvette az MTI részletes jelentését a rendkívüli ülésről: Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

Az Erdélyi Gyülekezet, a Magyarországon 1990 óta létező, erdélyi menekültekből álló gyülekezet 1995. szept. 23-án a Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez csatlakozott. Ez a jogi lépés szentesítette azt, hogy ennek a gyülekezetnek sajátos hivatása az erdélyi - és tágabb értelemben a határon túli - magyar egyházak szolgálata Magyarországon. A Reménység Szigete, ahol az Erdélyi Gyülekezet működik, 7 hektáros területével és több ezer négyzetméteres beépített területével a gyülekezet első lelkészének, Németh Gézának hatalmas lelki-szellemi öröksége. Elkészült a Reménység Szigetének hosszú távú fejlesztési programja, ebben szerepel templom, gyülekezeti ház, karitatív központ, kollégium és továbbképző központ, tudományos és művészeti központ. 1996. jún. 1-jén elhelyezte Fábián Ernő és felesége a kovásznai református gyülekezet által adományozott kopjafát Németh Géza emlékére. Ugyanakkor hagyományteremtő célzattal Németh Géza emlékkonferenciát tartottak Hitvallás egykor és most címmel. Júliusban tartották a Tanuljunk egymásról egymástól diákprogramot, ezen magyar, román, szlovák és szerb fiatalok vettek részt. Július végén Ung vidéki református gyülekezetekből érkeztek fiatalok. Már 1995-ben is rendeztek konferenciát határon túli magyar pedagógusok számára, erre idén is sor került. Konferenciát szerveztek kolozsvári magyar történészhallgatók számára is. - Az Erdélyi Gyülekezet betegszállást is működtet Magyarországra gyógykezelésre érkező határon túliak számára. Itt azok szállhatnak meg, akiknek a Segítő Jobb Alapítvány szervezi meg az orvosi kezelését. - Egész évben működik a Reménység Szigete vendégszállása is. /Zalatny István lelkipásztor, Németh Zsolt főgondnok: Az Erdélyi Gyülekezet életéből. = Harangszó (Nagyvárad), szept. - VII. évf., 18. sz.- A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti lapja/

Okt. 22-én az RMDSZ Maros megyei szervezete a marosvásárhelyi Kultúrpalotában emlékműsorral emlékezett az 1956-os magyarországi forradalom 40. évfordulójára. Felszólalt Zonda Attila, az RMDSZ Maros megyei elnöke, majd Tófalvi Zoltán hangját hallhatta a közönség, aki nem lehetett jelen, mert a napokban mutatták be Tények és tanúk című, 1956-ról szóló dokumentumkötetét, amelynek ő az egyik társszerzője. Tófalvi elmondta, hogy Erdélyben az 1956-os megtorlás során 514 személyt állítottak bíróság elé, 13 halálos ítéletet mondtak ki, ebből tízet végre is hajtottak, köztük volt dr. Orbán Károly marosvásárhelyi ügyvéd is. Az est vendége, Németh Zsolt, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnökségi tagja, országgyűlési képviselő kifejtette, hogy az 1956-os forradalom is bebizonyította, hogy a román és a magyar nép egymásra van utalva. 1956-ban nemcsak Budapesten, az anyaország más városaiban, hanem ugyanúgy Erdélyben a kolozsvári és marosvásárhelyi egyetemen, Szlovákiában a pozsonyi egyetemen és a kárpátaljai Nagyszőlősön is jelentős megmozdulások voltak. - Jelenleg egyre világosabban látható, hogy a régi elit hatalomátmentésének vagyunk tanúi ma a Kárpát-medencében. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 24./

"Bebizonyosodott, hogy a magyar külügyi kormányzat rossz lóra tett, amikor Ion Iliescu választási kampányát támogatta - jelentette ki Németh Zsolt /Fidesz/ a parlament nov. 19-i ülésén. Szentiványi István külügyi államtitkár nem ismerte el, hogy a kormány támogatta volna Iliescut. Eörsi Mátyás /SZDSZ/ a szeptemberben aláírt alapszerződés következményének tartotta, hogy a választási kampányban egyik fél sem játszotta ki a "magyar kártyát". Csapody Miklós /MDF/ szerint a kormány akkor is azt mondaná, hogy neki lett igaza, ha Iliescu nyerte volna a választásokat. Lampert Mónika /MSZP/ szerint érthetetlen, hogy a Fidesz miért akarja szembeállítani a magyar kormány az új román vezetéssel. Németh Zsolt megjegyezte, hogy az új román kormánnyal jobb alapszerződést lehetett volna kötni. /Népszava, nov. 20./ "

"Az Országgyűlés nov. 9-én megkezdte a magyar-román alapszerződés ratifikációjának vitáját. Kovács László külügyminiszter expozéjában az elfogadását javasolta. Az elmúlt hetek történései azt igazolták, hogy az új román elnök és a kormánykoalíciót alkotó pártok vezetői az alapszerződés szellemében a megbékélésre, a kisebbségi jogok biztosítására törekednek. Az ellenzéki pártok véleményét Csóti György ismertette: mind tartalmi, mind formai szempontból súlyos kifogásaik voltak az alapszerződéssel szemben, ugyanakkor az ellenzék üdvözölte a Romániában tapasztalható pozitív változást. A Független Kisgazdapárt név szerinti szavazást kért. - Az ellenzéki pártok úgy döntöttek, hogy nem szavazzák meg az alapszerződés ratifikálását, nyilatkozta Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke. "Az alapszerződés tartalma nem változott, mi ezt továbbra is egy Horn-Iliescu-paktumnak tekintjük, amelynek sok hiányossága van" - mondta Demeter Ervin /MDF/. Horn Gyula miniszterelnök hangsúlyozta: vállalja a felelősséget, bebizonyosodott, hogy az alapszerződés aláírása helyes volt, idézett azokból a dokumentumokból, amelyeket vezető nyugati politikusoktól kapott a dokumentum aláírása után. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./"

"Erdélyi nem hivatalos körútja során a Fidesz-Magyar Polgári Párt Németh Zsolt országgyűlési képviselő vezette küldöttsége Kolozsváron lakossági fórumon vett részt. Az euroatlanti csatlakozás kérdésével kapcsolatban Németh Zsolt ismeri azt a vélekedést, hogy Magyarországnak a nemzetrészek eltávolodása miatt nem szabad megelőzni szomszédait, de ezt öngyilkosságnak tartja. Fel kell kapaszkodni a vonatra, majd felsegíteni a szomszédokat is.- A jelenlegi magyar kormány nincs ráhangolva az új stílusú román külpolitikára. - A Fidesz nagy fontosságot tulajdonít a magyar-magyar párbeszédnek, hangsúlyozták, jelezve, hogy a pártjuknak van távlati összmagyar elképzelése. - A Fidesz küldöttei a kolozsvári fórum előtt találkoztak Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével, valamint Verestóy Attila szenátusi és Varga Attila képviselőházi frakcióvezetővel. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./"

"Febr. 15-én Markó Béla szövetségi elnök Marosvásárhelyen fogadta a FIDESZ Németh Zsolt országgyűlési képviselő által vezetett küldöttségét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 18., 969. sz./"

"Márc. 25-én napirend előtti felszólalásába foglalkozott Németh Zsolt, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke a Bolyai Egyetem kérdésével. Két ok miatt szólalt meg ebben az ügyben, nyilatkozott az Új Magyarországnak "Az egyik: Ciorbea miniszterelnök budapesti látogatása során határozott ígéretet tett az önálló magyar egyetem visszaállítására, azzal megszorítással ugyan, hogy erre csak két lépcsőben kerülhet sor: előbb önálló fakultás indul, majd az vélik önálló egyetemmé. Ezt az ígéretet azonban huszonnégy órán belül ?helyreigazította? Constantinescu elnöki hivatala: szó sem lehet önálló egyetemről - mondták. A mások ok a magyar kormány ellentmondásos viselkedése. Törzsök Erika, a HTMH megbízott vezetője még január 25-én így nyilatkozott egy napilapnak: ?Autonómiát, egyetemet követel nagy hangon boldog, boldogtalan.? Érdekes, pár nap múlva a kolozsvári Szabadelvű Kör nyilatkozatát hallhattuk: az önálló magyar egyetem irreális elképzelés." A Fidesz azt szeretné elérni, hogy világosan mondják meg, mit akarnak. Tisztázni kell, mi a magyar kormány hivatalos álláspontja a Bolyai Egyetemmel kapcsolatban és érjék el, hogy a kormány hivatalnokai is azt képviseljék. El kell kerülni, hogy az anyaország kevesebbet kérjen, mint ami a romániai magyarok jogos igénye. /Új Magyarország, márc. 26./ "

"Ápr. 8-11. között a román parlament meghívására látogatást tesz Bukarestben a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának küldöttsége. A magyar parlamenti delegációt Eörsi Mátyás (SZDSZ), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke vezeti, tagjai: Csóti György (MDF), Baráth Magdolna, Molnár Gyula (MSZP) és Németh Zsolt (FIDESZ). A magyar parlamenti delegáció április 8-án, kedden látogatást tett az RMDSZ székházában, ahol a vendégeket Takács Csaba ügyvezető elnök fogadta, majd megbeszélésre került sor az RMDSZ parlamenti csoportjának tagjaival. A találkozón az RMDSZ képviseletében részt vett Szabó Károly, a szenátusi frakció alelnöke, Puskás Bálint, a frakció titkára, Kovács Csaba, a képviselőházi frakció alelnöke, Eckstein Kovács Péter, Szilágyi Zsolt, a két ház külügyi bizottságainak tagjai, Mátis Jenő, továbbá a Tokay György kisebbségügyi miniszter és Borbély László területrendezési államtitkár. A megbeszélésen az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról, a megváltozott romániai politikai helyzetről, a két ország európai és euroatlanti integrációs törekvéseiről folyt eszmecsere. Ápr. 9-én a magyar parlamenti küldöttség a Szenátus épületében találkozott a két Ház külügyi bizottságainak tagjaival, a szenátusi frakcióvezetőkkel, majd délután a küldöttséget fogadta Gavrila Dejeu belügyminiszter és Tokay György kisebbségügyi miniszter. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 9., 1004. sz./"