"Az RMDSZ felkérésére az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja (CCRIT) március folyamán felmérést készített a romániai magyarság közérzetéről, hekyzetéről. A közvélemény-kutatás egyik szervezője, Horváth István szociológusként értelmezte azokat a jelenségeket, amelyekre a felmérésből lehet következtetni. Fokozódik az elszegényedés, egyre számottevőbb a létminimumon tengődők (30%) aránya, a jó anyagi körülmények közt élők aránya 10%-os. A rendszerváltozás vesztesei a kisnyugdíjasok, a falusiak, különösen szórványtelepülésen, akik nemcsak etnikailag, hanem szociálisan is marginalizálódnak. A nyertesek többnyire magas iskolázottságúak, főleg a nagyvárosban lakó műszaki értelmiségiek. Az elégedetlenséggel arányosan növekszik a kivándorlási szándék. A városi fiatalok kivándorlási szándéka nagyobb mint falusi ifjaké. - Az RMDSZ iránti bizalom (88,2%) már-már nagyobb, mint az egyházak iránt (87,4%). Az adatok szerint a romániai magyarok számára egyetlen román párt se alternatívája az RMDSZ-nek. - Az egyetem, a magyar nyelvű felsőoktatás kérdését többségben megoldatlannak tartják. A vélekedések szerint milyen mértékben felelős az RMDSZ ezért a helyzetért? Megközelítőleg 10%-kal azoknak aza aránya, akik szerint javult a román-magyar viszony. - Megdöbbentő, hogy vannak olyanok, akik a közismerten nacionalista Corneliu Vadim Tudort választanák államfőnek (0,7%), illetve a Nagy-Románia Pártban bíznak (2%). Ez megközelítőleg 15 000 személy. Ezek elsősorban idős emberek, volt magyar pártaktivisták, szekusok, akik még mindig "tagjai" a Vadim körüli érdekhálónak. Az elmúlt évhez viszonyítva 7%-kal növekedett azok aránya, akik nem találják elegendőnek azt a támogatást, amelyet a magyar állam a határon túli magyarságnak nyújt. A közember nem olyan típusú információkból építi fel vélekedését, mint például az újságírók. A megkérdezettek zöme a visszatoloncolásokból, a kishatárforgalom, a bevásárlóturizmus, a munkavállalás megnehezedéséből, a sértő "lerománozások" miatt vélekedhet így. /Székely Kriszta: Romániai magyarok 2000. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./"

"A legionárius Vasgárda-mozgalom újjászerveződése rendkívül veszélyes politikai jelenség - hívta fel a figyelmet a romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének (FCE) ápr. 25-én nyilvánosságra hozott állásfoglalása. Az államfőhöz, a kormányhoz, valamint a törvényhozás két kamarájához intézett levelében az FCE "hatékony intézkedéseket" sürgetett annak megakadályozására, hogy újjászerveződjék a legionárius mozgalom. A legionárius mozgalom Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke honlapján jelent meg az interneten és ott terjeszti nézeteit, ápolja terrorista hagyományait, népszerűsíti akcióit. /Zsidó hitközségek a vasgárdista mozgalom ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 26./"

Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában megnyílt Tudoran Klára faliszőnyegeinek, textilkompozícióinak kiállítása. /Németh Júlia: Reményik Sándor Galéria. Megnyílt Tudoran Klára kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

A millennium jegyében, Jókai Mór születésének 175. évfordulója tiszteletére rendeztek ismét képzőművészeti vetélkedőt a Kárpát-medence gyermekeinek Budapesten. Kolozs megyéből a Báthory és az Apáczai líceumok, a Süketnéma iskola, a zsoboki Bethesda Gyermekotthon, valamint a tordai Andrei Muresanu és Tudor Vladimirescu líceumok növendékei vettek részt a versenyen. Hasonló rendezvényekre 1996 óta nem került sor. Az idei vetélkedő sajátossága, hogy Jókai személyisége révén az irodalom és a képzőművészet találkozott. A hazai mezőnyben a legtöbb díjat, tizenkettőt, és két különdíjat is a zsobokiak hoztak haza. A báthorysok négy, az apáczaisok két díjjal gazdagították iskolájuk hírnevét. /Toll és ecset. Kárpát-medencei gyermekrajzpályázat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

A Kovászna és Hargita megyében élő románok sorsa a legrosszabb a világ összes románjai közül, és ezért alapvetően Bukarest a felelős - hangsúlyozta máj. 21-én Sepsiszentgyörgyön tartott választási kampánybeszédében C.V. Tudor. A sepsiszentgyörgyi nagygyűlésre mintegy 300 román gyűlt össze egész Kovászna megyéből. Előttük fejtette ki, hogy a két megyében élő románságot Bukarestben elfelejtették, elhanyagolják, szűkebb hazájukban pedig elnyomják. Míg a magyarok csak ezer éve jöttek Európába és vették fel a kereszténységet, addig a románok mindig is Európában éltek és keresztények voltak, mióta Krisztus maga köré gyűjtötte első tanítványait - hangsúlyozta. Szerinte ma már a romániai magyarság nagy része sem ért egyet az RMDSZ politikájával. Ezt mutatja az, hogy az "ő jobb keze", Iuliu Furo, a párt alelnöke magyar nemzetiségű. /C.V. Tudor-show. = Brassói Lapok (Brassó), máj. 26./

Júl. 27-én a Bálványosi Szabadegyetemen Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár, Eckstein-Kovács Péter romániai kisebbségügyi miniszter, Tudor Dunca, Románia berlini nagykövete, Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke, finnországi nagykövet, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő értekeztek a két ország, Magyarország és Románia, a két nemzet kapcsolatáról. Németh Zsolt szerint a két ország közötti kapcsolatok alapkérdései elsősorban Romániában dőlnek el. A két kormányzat között nagyon jó a kapcsolat, ez jelent megoldást a nagy kérdésekre. Elsősorban Bukarestnek és az erdélyi magyarságnak kell kiegyeznie, ugyanakkor elismerte: a román-magyar kérdés elsősorban a politikai akarattól függ. Eckstein-Kovács Péter szerint bárki kerül hatalomra, az a kettős kötődés, ami Románia és Magyarország között kialakult, normális mederben marad. Hozzátette: az RMDSZ mindig ott kell hogy legyen, ahol a dolgok eldőlnek, ezt akarja a közösség is. Tudor Dunca kifejtette: nem szabad elfeledni, Magyarország a NATO-tagságot annak is köszönheti, hogy Románia és Magyarország között létrejött az alapszerződés. Elég stabil-e a kettős kapcsolat? Dunca megállapította: ebben az évben már két alkalommal bebizonyosodott, hogy stabil kapcsolatról van szó. A ciánszennyezés során tanúsított magatartás bizonyította ezt, valamint hogy a helyi választások során nem erősödött fel a nacionalista hangvétel. Szilágyi Zsolt figyelmeztetett: nem szabad összemosni a szándékokat a realitásokkal. Még túl sok a tabutéma, amiről nem lehet beszélni a kormányközi kapcsolatok során. Ezek közé tartozik a csángókérdés, valamint a regionalizmus. Az RMDSZ jövőbeni kormányzati szerepvállalására utalva elmondta: vigyázni kell, mert Romániában túl sok az olyan politikus, akik a kommunisták vagy a szekuristák emlőin nevelkedtek. /(Daczó Dénes:) A 11. Bálványosi 4. napja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

A Nagy-Románia Párt elnökének államfői jelölése érdekében már 180 000 aláírás összegyűlt, közölte a sajtóval C. V. Tudor pártja. Iliescu pártja 250 000 aláírásnál tart a szükséges 300 ezerből. /Nyugati Jelen (Arad), aug. 11./

Petru Caraman parasztpárti szenátor szept. 6-án bejelentette, hogy Ion Iliescu és Petre Roman kivételével minden szenátort felkért, írják alá azt a nyilatkozatot, melyben kijelentik: nem működtek együtt a Szekuritátéval. A szenátorok közül 22-en elutasították a felkérést, különböző okokra hivatkozva. Ezek között vannak a liberális Mircea Ionescu-Quintus és Alexandru Paleologu, Victor Apostolache, Liviu Maior, Gheorghe Dumitrascu, Oliviu Gherman, Doru Ioan Taracila RTDP-s szenátorok, Dumitru Badea nagyrománia-párti honatya, valamint Szabó Károly az RMDSZ, Marcian Bleahu a környezetvédők részéről, és más demokrata, egységpárti vagy független szenátorok. Corneliu Vadim Tudor aláírta a fenti nyilatkozatot. /A 22-es csapdájába esett huszonkét honatya. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

A legutóbbi közvélemény-kutatás szerint a novemberi elnökválasztáson a megkérdezettek 40,7 százaléka Ion Iliescura adná szavazatát. Mugur Isarescu a szavazatok 26,4 százalékát kapná, a harmadik helyre a Nemzeti Liberális Párt jelöltje, Theodor Stolojan kerülne a szavazatok 13,2 százalékával. Az indulásukat már bejelentők közül Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke a szavazatok 7,6, Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke 5,3, Teodor Melescanu, a Szövetség Romániáért Párt elnöke 4,9 százalékát kapná. /Iliescu vezet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./

"Szabó Károly Szatmár megyei RMDSZ-szenátor neve is szerepelt azon a listán, amelyet Petru Caraman tett közzé, és amely annak a huszonkét szenátornak a nevét tartalmazza, akik nem voltak hajlandók aláírni a parasztpárti honatya által bemutatott nyilatkozatot, miszerint nem működtek együtt a Szekuritátéval. Szabó Károly azt nyilatkozta, a Caraman-féle eljárás törvénytelen. "Amit Caraman szenátor művelt, a Szekuritáté manővere." A listáról elmondta, hogy azt még C. Vadim Tudor is aláírta. ! Az egész hűhó azt a célt szolgálja, hogy a szekusok a szenátusban a szemünkbe röhögjenek. - Alá fogom írni azt a büntetőjogi felelősséggel bíró nyilatkozatot, amit jelöléskor mindenkinek kötelessége aláírni - jelentette ki Szabó Károly. /Salamon Márton László: Szabó Károly: A Caraman-lista egy bohózat. Még állományi tag szekusok is aláírhatták a nyilatkozatot. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./"

Baptista imaház épül Csíkszeredában, a Tudor Vladimirescu utcában. Hat éve, hogy megjelentek a baptista egyház képviselői a városban, azóta 30 aktív tag csatlakozott a helyi közösséghez. Számukra készült el alig négy hónap alatt a közösségi otthon, amely alkalmas arra, hogy befogadja az egyre gyarapodó gyülekezetet. A helyi imaház a Romániai Baptista Szövetség segítségével épült, az országban ez a negyvenedik ilyen típusú imaterem. Az építkezést az amerikai baptista közösség finanszírozta, és a kivitelezéshez is hozzájárultak az Amerikából érkezett "vendégmunkások". A nyár folyamán olyan hívők érkeztek az Egyesült Államokból, akik nyári szabadságukat áldozták arra, hogy a helyiek segítségére legyenek. Gondjuk van a kallódó gyermekekre, számukra szervezték meg az új imaházban a Mosoly klubot. /Baptista imaház Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./

"A Nagy-Románia Párt országos tanácsa hivatalosan is bejelentette, hogy Corneliu Vadim Tudor szenátort, a párt elnökét indítja jelöltként a novemberi elnökválasztáson. Tudor leszögezte: ő nem szélsőséges politikus. "Csak a becsületesség és az igazságosság fanatikusa, felvilágosult nacionalista vagyok" - állította. Legfontosabb feladatainak azt tekinti, hogy Románia visszaszerezze Oroszországtól a második világháború idején elhurcolt nemzeti kincseket, csökkentse az élelmiszerek, az italok és az üzemanyagok árait. Az NRP a román állam védelmében újratárgyalná a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal kötött megállapodásokat. Kiutasítják az országból azokat a személyeket, akik szabotálják Románia területi integritását és egyesülését a Moldovai Köztársasággal. /C. V. Tudor a Nagy-Románia Párt elnökjelöltje. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./"

A Nagy-Románia Párt nem fogja parlamenti listáit a Securitate Irattárát Tanulmányozó Országos Tanács rendelkezésére bocsátani, jelentette ki Corneliu Vadim Tudor pártelnök, államfő-jelölt. A Vezér nem ismeri el az átvilágítási kollégiumot, sőt azt egyenesen politikai rendőrségnek tartja, amelyhez nincs bizalma. C. V. Tudor kijelentette: amennyiben kényszeríteni fogják a listák átadására, követelni fogja a testület feloszlatását. - Eddig csak az RMDSZ bocsátotta listáit a kollégium rendelkezésére. /A Nagy-Románia Párt nem kér az átvilágításaból! = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./

Szilágy megyében az államfő-jelöltekneknek gyűjtöttek támogató aláírásokat. A megyében az összes jelölt között Frunda György kapta a legtöbbet, jelöléséhez 15 200 aláírást továbbítottak, Ion Iliescu jelöléséhez pedig 7335-öt. Még szeptember folyamán Mugur Isarescu jelöléséhez 6000 fölött, ugyanannyit Theodor Stolojannak. Vadim Tudor jelöléséhez 5400 aláírás gyűlt össze, ez kétezerrel több támogatót jelent, mint 1996-ban. Petre Roman részére 3400 aláírást továbbítottak a határidő előtt, a DP-től kapott tájékoztató szerint még 300 aláírás maradt Zilahon. /(Fejér László): Frunda kapta a legtöbbet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

A Központi Választási Iroda összesen 13 elnökjelölt jelöltségét hagyta jóvá. A jelöltek közül kilencen politikai párt színeiben, négyen pedig függetlenként indulnak. Az elnök-választásokon a következő személyek lépnek versenybe: Theodor Stolojan (Nemzeti Liberális Párt), Ion Iliescu (Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja), Petre Roman (Demokrata Párt), Frunda György (RMDSZ), Corneliu Vadim Tudor (Nagy-Románia Párt), Paul Philippe de Hohenzollern (Országos Megbékélési Párt), NIcolae Cerveni (Román Szabaddemokrata Párt), Ion Sasu (Román Munkáspárt), Teodor Melescanu (Szövetség Romániáért), valamint a függetlenként induló Mugur Isarescu, Graziela Elena Barla, Gheorghe Eduard Manole és Lucian Orasel. /13 elnök-jelölt indul a választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./ A CURS által végzett legújabb közvélemény-kutatás szerint még mindig a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja elnökjelöltje, Ion Iliescu vezet 48 százalékkal. Őt követi a liberálisok államfő-jelöltje, Theodor Stolojan és a függetlenként induló Mugur Isarescu kormányfő, akik a megkérdezettek mintegy 13 százalékának a támogatottságát élvezik. Corneliu Vadim Tudorra, a Nagy-Románia Párt jelöltjére az alanyok 11 százaléka, Teodor Melescanura (Szövetség Romániáért), Frunda Györgyre (RMDSZ) és Petre Romanra (Demokrata Párt) jelöltjére pedig a megkérdezettek 5 százaléka szavazna. A pártok esetében szintén a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja szerepel az élen 52 százalékkal, míg a megkérdezettek 11 százaléka a Nemzeti Liberális Pártot támogatja. Ugyanennyien voksolnának a Nagy-Románia Pártra, 7 százalék az RDK 2000-re és az RMDSZ-re, 6 százalék a Demokrata Pártra, 5 százalék pedig a Szövetség Romániáért pártra. /Isarescu és Stolojan egyformán népszerű. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

Nov. 2-án több politikus sajtótájékoztatón fejtette ki véleményét a hadseregben kirobbant, és a politikai életet alaposan felkavaró tábornokok ügyében. Sorin Frunzaverde honvédelmi miniszter az eseményeket kommentálva kijelentette: Ion Mircea Plingu államtitkár írta alá a Romániai Katonák Nemzeti Szövetségének (RKNSZ, ANMR) létrehozásáról szóló engedélyt. A 28 tábornok szervezetének megalakulását kedden jelentették be. Frunzaverde kifejtette: a honvédelmi minisztérium jelenleg elemzi az RKNSZ létrehozásának körülményeit, és ígéretet tett arra, hogy az ügyet mielőbb tisztázza. Szerinte mindenekelőtt Victor Babiuc volt honvédelmi minisztert terheli a felelősség a történtekért. Nicolae Pastinica tábornok bejelentette: a honvédelmi minisztérium felügyelősége azzal a kéréssel fordult Sorin Frunzaverdehez, hogy rendeletben tiltsa meg a hadsereg aktív tagjainak a részvételét az RKNSZ-ben. Hasonló rendelkezés kiadását tervezi Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter is. A belügyminiszter elmondta, hogy elrendeli a Rendőrakadémia vezetőjének, Costica Voicu tábornoknak a felelősségre vonását, mivel beleegyezése nélkül egy televíziós műsorban vett részt. Dudu Ionescu azt is felrója Voicunak, hogy az említett adásban a Rendőrök Nemzetközi Egyesületének nemrég megalakult romániai fiókszervezetét a tábornokok szövetségéhez hasonlította. /Veszélyesnek tekintik a tábornokok szövetségét. Visszalép az RKNSZ egyik alapító tagja. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./ A nov. 2-i román sajtó egy része a katonai hatalomátvétel veszélyét engedte sejtetni, míg volt olyan lap, amely üdvözölte azt a szándékot, hogy a hadsereg teremtsen rendet Romániában. Teljes politikai támogatásáról és egyetértéséről biztosította a szövetség létrehozását Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt és Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke. A hadseregnek igaza van - írta hatalmas betűkkel nov. 2-i számának címoldalán az Azi című napilap. /Katonai diktatúra felé tartanánk? Tábornokok összeesküvéséről beszél a román sajtó. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

" A rendszerváltás után minden parlamenti választás előtt megjelent (valahol) az RMDSZ-szel szemben "alternatívát" kínáló liberális színezetű, vagy éppenséggel vitézkötéses magyar párt. Rendeltetése: megosztani a hazai magyarságot, hogy lehetőleg minél kevesebb szavazat jusson az RMDSZ-nek. Valakik a háttérből "létrehozzák" és pénzelik ezeket a kizárólag választási időszakokra alakult magyar pártokat. Vannak magyar nemzetiségű képviselő- és szenátorjelöltjeik román pártoknak is. A magyarbarátsággal nem vádolható Nagy-Románia Párt - a Corneliu Vadim Tudor szenátor úré - egyik vezető politikusa, Iuliu Furo szenátor úr - szintén magyar származású. Eszünkben sincs azonban bármit is szemére vetni Furo szenátor úrnak, vagy a liberális, esetleg más román pártok színeiben fellépő magyar, vagy magyar származású politikusoknak. Ők ugyanis alapvető emberi jogukkal élve, meggyőződésüket követik. Ezzel szemben az "alternatív"-nak szánt magyar pártok bábfigurái nagyon jól tudják, hogy bármit is tennének - nem érhetik el a parlamentbe való bejutás küszöbét. Pártjuk - ezúttal a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt - nem képviselőket akar küldeni a parlamentbe, hanem minél több RMDSZ-képviselőt szeretne kiszorítani onnan, szavazatokat hódítva el az RMDSZ-től. Vajon melyik hazai politikai párt vagy formáció pénzeli őket? - A választásokon az RMDSZ "alternatívájaként" induló párt-pártok úgynevezett magyar politikusai: gyászmagyarok. /Fodor Sándor: Gyászmagyarok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./"

A román értelmiségiek felhívása szerint Iliescu ellenében csakis egyetlen, minden demokratikus erő által támogatott közös jelöltnek van esélye. Lépjen tehát vissza a többi, és csak egy maradjon. Ez a felszólítás túlságosan későn jött. Eddig ezek az értelmiségiek hallgattak. A felszólított elnökjelöltek nem fogadták el a javaslatot. Petre Roman azt hajtogatta, hogy ő tehát az egyetlen, aki legyőzheti Iliescut. Theodor Stolojan egyetértett a levélben foglaltakkal, de úgy látta, Ion Iliescu után neki van a legnagyobb esélye. Mugur Isarescu jelenlegi kormányfő a felhívást ártalmasnak tartotta. Frunda György szintén elutasította a visszalépést. Az RMDSZ az utolsó pillanatig várt arra, hogy ez az összefogás megtörténjen. Frunda György a televíziós vitában azt is mondta: ha olyan két elnökjelölt kell a románság többségének, mint Iliescu és C. V. Tudor, akkor a lelkük rajta - nem érdemelnek jobbat. Ezt nekik kell majd kezelniük. /Cseke Gábor: Vészfék? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

"A Nyílt Társadalomért Alapítvány rendelte legfrissebb közvélemény-kutatás szerint ha a választásokat a jövő vasárnap tartanák, a pártok sorrendje a következő lenne: Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) 52%, Nagy-Románia Párt (NRP) 13%, Nemzeti Liberális Párt (NLP) 10%, Romániai Demokratikus Konvenció (RDK) 7%, Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 7%, Demokrata Párt (DP) 5%, Szövetség Romániáért (SZR) 5%, más 1%. Történelmi régiókra bontva: Moldvában - RTDP 64%, NRP 12%, NLP 9%, SZR 6%, DP 5%, RDK 3%, más 1%; Havasalföldön - RTDP 61%, NRP 14%, NLP 8%, RDK 5%, DP 4%, más 2%; Erdélyben - RTDP 36%, RMDSZ 23%, NRP 14%, NLP 12%, RDK 7%, SZR 4%, DP 4%. - Az államfői jelöltek sorrendje: Ion Iliescu 47%, C.V. Tudor 14%, Mugur Isarescu és Theodor Stolojan 13-13%, Frunda György 5%, Teodor Melescanu 4%, Petre Roman 3%, mások 1%. Erdélyben: 1. Iliescu 33%, 2. Frunda (17%), 3. Stolojan (16%), 4. C.V.Tudor (14%), 5. Isarescu (13%) stb., Moldvában: 1. Iliescu (55%), 2-3. C.V. Tudor és Isa¦rescu (13-13%), 4. Stolojan (12%), 5. Melescanu (5%) stb., Havasalföldön: 1. Iliescu (56%), 2. C.V. Tudor (16%), 3. Isarescu (11%), 4. Stolojan (10%), 5. Melescanu (4%) stb. /CURS: Továbbra is 10% alatt a konvenció. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"

A felmérései arra utalnak, hogy Ion Iliescu legjelentősebb ellenfele nem a kormánykoalíció pártjainak jelöltjei közül kerül ki, hanem az ellenzék soraiból. A szélsőséges Nagy-Románia Párt elnökének, Tudornak minden esélye megvan arra, hogy Ion Iliescuval méretkezzen meg. Tudorral szembekerülve Iliescu arra kényszerül, hogy visszavonuljon a magyar- és idegenellenesség terepéről, ott ugyanis Tudorral egyszerűen fel sem veheti a versenyt. A román értelmiségi elit megkésve figyelt fel és - mint mindig - a magyaroktól várja, hogy megmentse a helyzetet. Ez az értelmiség maga is hozzájárult a nemzeti mitológia kidolgozásához. Bíró Béla hangsúlyozta, hogy a mentalitást kell megváltozni, "s ez csak a nemzeti-kommunista ideológiák gyakorlati kudarca árán lehetséges." Nem könnyű egy olyan országban élni, "melyben az idegengyűlölet büntetlenül hódít, melyben a nemzeti érzés előbbre való a demokratikus érzületnél." - jelentette ki Bíró Béla. Igaza van Frunda Györgynek: a románság, ha C. V. Tudort emeli a hatalomba, magára vessen, megérdemli a sorsát. Bíró azonban hozzátette: De vajon, mi, ha mindehhez tétlenül asszisztálunk, nem érdemeljük-e meg? /Bíró Béla: Ki mit érdemel? = Brassói Lapok (Brassó), nov. 24./

A CURS utolsó felmérése szerint Ion Iliescu mindenképpen győztes. Elnökválasztási esélyek: Ion Iliescu 40, C.V. Tudor 18, Theodor Stolojan 5, Mugur Isarescu 12, Frunda György 6, Petre Roman 4, Teodor Melescanu 4, mások 1 százalék. A parlamenti választások valószínűsített eredményei: SZDRP 45, NRP 16, NLP 12, RDK 2000 8, RMDSZ 7, DP 5, SZRP 4, mások 2 százalék, olvasható az Adevarul hasábjain. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

"Nov. 26-án tartották a törvényhozási és elnökválasztást kezdődött Romániában. Közel 17,8 millió választásra jogosult állampolgár járulhatott az urnákhoz, hogy döntsön a 327 fős képviselőház és a 140 fős szenátus összetételéről. A négy évvel ezelőtt tartott általános választásokhoz képest közel 600 ezerrel nőtt a szavazati joggal rendelkező állampolgárok száma. Mintegy 173 ezer tartósan külföldön tartózkodó román állampolgár élhet szavazati jogával. Nem végleges adatok szerint a választáson a részvétel országosan 56,52 %-os volt. /Közömbösek voltak a román választók. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./ Csapody Miklós, a választási megfigyelők egyike elmondta, hogy szabálytalanságokat nem észleltek, választási visszaélések nyomára nem bukkantak. - Ha a második fordulóba Ion Iliescu és Vadim Tudor kerülne be, nagyon valószínű, hogy a magyarok nem mennek el szavazni" - mondta Frunda György. Markó Béla aggasztónak találta a szélsőséges erők előretörését. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./"

Kónya-Hamar Sándor képviselő, Kolozs megye RMDSZ elnöke a választást értékelte: sajnos, előrelátható volt Corneliu Vadim Tudor előretörése. Az RMDSZ pedig nem tehetett mást, minthogy egy erős parlamenti csapat kialakítására koncentráljon. A szövetség a továbbiakban sem tágít politikai célkitűzéseitől, és próbál kitartani mindamellett, ami a demokrácia szabályaiba belefér. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

Máris megállapítható, hogy a Román Társadalmi Demokrácia Pártja és annak államfő-jelöltje vezet a pártok és köztársasági elnökjelöltek között. A kérdés az, hogy melyik párttal, pártokkal alakítanak majd koalíciót. A legesélyesebbnek a Nemzeti Liberális Párt mutatkozik. Hosszú találgatások sorozata volt egy esetleges RTDP-RMDSZ szövetség is. A romániai magyarok elsöprő többsége hallani sem akar Iliescuról, és pártjáról. A korábbi nyilatkozatok szerint az RTDP nem szívesen kompromittálná magát a Nagy-Románia Párttal sem. Különösen azután nem, hogy C. V. Tudor pártelnök, államfő-jelölt kijelentette: ezt az országot géppuskával kell irányítani, a sportcsarnokokat pedig ideiglenes fogolytáboroknak kell kinevezni, hogy Romániát végre megtisztíthassák az olyan nemkívánatos elemektől, mint amilyenek a magyarok és cigányok is. - Románia 2000 novemberében a visszarendeződésre szavaz. Az Iliescut dicsőítők zöme pedig az iskolázatlan, elsősorban moldovai, a Ceausescu-rendszert is hosszú évtizedekig éltetők köréből kerül ki. /Székely Kriszta: Visszarendeződés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

"A nemzetközi sajtó a romániai választásokról. Euronews: "Románia újra megismétli a múlt hibáit, mivel a választásokon szereplők - bár a kommunizmusnak vége - ugyanazok maradtak. Ugyanakkor a második fordulóban a következő két jelölteket véli esélyesnek: Iliescu - " a volt ifjúsági miniszter Ceausescu idejéből", és Corneliu Vadim "a volt diktátor nacionalista udvari költője." - CNN: "az eredmények veszélyeztetik Románia integrációját az euro-atlanti struktúrákba." - New York Times: "C.V. Tudor hatással volt azokra, akik háborút akarnak Magyarországgal Erdélyért." - Le Monde: "Iliescu megválasztása a románok által egy szükséges rossz az aktuális kormány megbüntetésére, ugyanakkor a románok egy tíz éve halott ember megszavazására készülnek." - The Independent: " Ceausescu segédje elnök lesz. - BBC: "A jövő kormány rá lesz utalva külföldi támogatásra - a románok nem nőtték ki a kommunizmust." - The Times: "Ion Iliescu, Ceausescu volt szövetségese és a PDSR vezetője megnyeri az elnöki választásokat" címen arról ír, hogy a PDSR sikerének a titka az Iliescu által tett ígéretei a szegényeknek, mely le fogja állítani az ipari átszervezést, amit máskülönben még Adrian Nastase is szorgalmazott. - Agence France Presse: "A külföldi befektetők nem félnek a baloldali erők hatalomrajutásától." - Die Welt: "Romániában a volt kommunisták jutnak hatalomra." /RMDSZ Sajtószemle, nov. 27. - 471. sz./"

A nov. 26-i, vasárnapi parlamenti választások és az elnökválasztás első fordulójának sikeres lebonyolításához gratulál az amerikai nép Romániának - olvashatóaz Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének közleményében. A követség tudomásul veszi, hogy az RTDP nyerte - a felmérések szerint - a parlamenti választásokat, és hogy december 10-én Ion Iliescu és Corneliu Vadim Tudor között dől el az államelnöki tisztség sorsa. - Románia a térségben egyik legfontosabb partnere az Egyesült Államoknak, és az EBESZ soros elnökségét biztosító államként fontos szerepe lesz az európai béke és stabilitás megőrzésében. /Gratulál az amerikai követség. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

"A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja tulajdonképpen megnyerte a választást, de önmagában nem tud kormányt alakítani. Koalíciós partner pedig egyelőre inkább csak elméletben adott. Ion Iliescu és Adrian Nastase kategorikusan kijelentették, hogy nem hajlandók a Nagy-Románia Párttal kormányozni. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetői, nem "lelkesedtek" a RTDP-NLP közös kormányzásért. Az RMDSZ országos vezetői már a kampány végén elhatárolták magukat az RTDP-től, és az első részeredmények ismeretében is hasonlóképpen nyilatkoztak. A Nagy-Románia Párt kész lenne, sőt, készül is a kormányzásra. C. V. Tudor nov. 27-én kijelentette: "Ez a koalíció Iliescu akaratától függetlenül is létre fog jönni". A nagy-romániás vezér optimizmusa nem teljesen alaptalan. Iliescu és pártja koalíciós partnerre szorul, vagy felvállalja a kisebbségi kormányzás kockázatát. - Ha az NLP, DP és RMDSZ felvállalja a kisebbségben kormányzó RTDP parlamenti támogatását, akkor talán "elméletben" elképzelhető, ám ezt nem fogadná egységes lelkesedéssel a két párt szavazótábora. - Az NRP kormányba emelése az ausztriai helyzetet teremtené újra, és teljes mértékben ellehetetlenítené Románia euroatlanti integrációját. /Gál Mária: Ki alakít kormányt? Patthelyzetben Románia. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./"

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnök kifejtette, hogy Vadim Tudorra semmiképpen sem lehet szavazni. A második alternatíva az, amire nem szívesen voksolunk, tette hozzá. Az RTDP és az RMDSZ közti esetleges együttműködés lehetőségéről Takács Csaba úgy nyilatkozott: Olyan politikai erővel, amelynek az általános értelemben vett politikai szándékai, programpontjai nem összeegyeztethetőek a romániai magyarság elvárásaival, nem lehet koalícióra lépni. A most kialakult helyzet azonban bonyolultabb. /Takács: Ellensúlyozni fogjuk a jelenlegi helyzetet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

Ha Markó Béla elnök úr arra kéri a választókat, hogy Vadim Tudorra ne szavazzanak, én arra kérem őket, hogy Iliescura se szavazzanak. Szerintem nem a mi mérkőzésünk, ami két hét múlva zajlik - nyilatkozta a Szabadságnak Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke. A politikus úgy véli: az egyik lehetőség az, hogy az RTDP a liberális párttal alakítson ki életképes koalíciót. Ebben az esetben azonban - Toró megítélése szerint - az RMDSZ-re nincsen szükség. A másik változat a kisebbségi kormány létrehozása lenne csendes nagy-romániás parlamenti támogatással, de Toró ennek nem nagy esélyét látja. Harmadik lehetőségként körvonalazódna, hogy az RTDP a liberálisok mellett az RMDSZ-t is felkérje kormányalakításra, amit viszont a Temes megyei elnök szerencsétlen megoldásnak tartana. Toró T. Tibor szerint az RMDSZ-nek ellenzékben kell maradnia. /Papp Annamária: Toró: Iliescura se szavazzanak! = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

A román lapok reagáltak a választási eredményekre: Ceausescu bukása után 11 évvel a románok két kommunista között választhatnak (Ziua). - Egy csempész vagy egy ultranacionalista elnök? - ez itt a kérdés (Romania Libera). - Rá szavaztunk, mert dili - magyarázták választásukat V.C. Tudor hívei (Evenimentul Zilei). - A választók büntették a katasztrofális kormányzást. Radikális változások a politikai színtéren (Jurnalul national). - A változások változtatása nagy balra át! lett (Cronica Romana). - A románok sem a változtatásra, sem folytatásra nem szavaztak. Győzött az undor (Azi). - A választók egynegyede felsorakozott C.V. Tudor és a Nagy-Románia Párt háta mögé (Adevarul) - Isarescu hagyatéka: egymilliárd dollár adósság, hárommilliárd a kincstárban (Curentul). /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./