Gheorghe Funar általános meglepetésre közvetítői szerepet akar vállalni az Iliescu-C.V. Tudor-konfliktusban. /Magyar Nemzet, okt. 14./

Az államügyészség vizsgálatot indított Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke ellen, az Iliescu elnököt támadó írásai miatt. A Nagy-Románia Pártnak a négypárti koalícióból való kiválása esetén a kormánykoalíció elveszítené többségét, ezért a vezető párt, a Szociális Demokrácia Pártja nem egységes abban, hogy felbontsák-e a koalíciót. /Népszava, okt. 14./

Bodor Pál írásában /Történelmi ki kicsoda vadkeleten/ ahhoz fűzött megjegyzéseket, hogy Funar polgármester Mátyás király szobrát Kolozsvárról Vajdahunyadra akarja száműzni. Kit érdekel az uralkodók eredete, jegyzi meg Bodor Pál. Basarab vajda feltehetőleg kun volt, ez mit sem von le román történelmi érdemeiből. Mihai Viteazul eredete sem tisztázott, akad eretnek román történész, aki szerint görög zsoldosvezér volt. Az egyesítő A. I. Cuza fejedelem félig görög, a múlt század eleji felkeléseket szervező Elefteria vagy az 1821-es szabadságmozgalom mártírja, Tudor Vladimirescu görög származású, Eminescu lengyel, Caragiale albán származású, de Coresi diakónus sem volt román. Azonban ez nem von le semmit érdemükből. /168 Óra (Budapest), okt. 17./

Okt. 19-én a vezető kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja arról döntött, hogy megszakítja koalíciós együttműködését a Nagy-Románia Párttal. A szakítást az váltotta ki, hogy Corneliu Vadim Tudor pártelnök hazaárulással vádolta és halállal fenyegette meg Iliescu államelnököt. C. V. Tudor nem esett kétségbe, a BBC okt. 20-i műsorában elmondta, hogy a döntés után a Vacaroiu-kormány egyik minisztere felhívta őt, és arról biztosította, hogy a szakítás politikai színjáték, minden marad a régiben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21-22./ A Szocialista Munkapárt elnöke közölte, hogy szintén felbontja a koalíciót a kormánypárttal, így a vezető kormánypártnak már csak a Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt a koalíciós társa, a négypárti koalíció felbomlott. /Magyar Hírlap, okt. okt. 20./

Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke a szakítás után azzal vádolta a kormánypártot, hogy behódolt az államelnöknek. Pátjának tisztségben lévő emberei /egy prefektus és három államtitkár/ a helyükön maradhatnak, legfeljebb formailag kilépnek pártjukból. - A koalíció felbontása után Funar azt szorgalmazta, hogy hallgassák meg a koalíciós társ véleményét is a döntésről /az ő pártja tagja maradt a most már kétpárti koalíciónak/. /Magyar Nemzet, okt. 21./

Corneliu Vadim Tudor toborzásának eredményeképpen Brassóban létrejött a Nagy-Románia Egyetemista Mozgalom. Az alapító konferenciát a brassói prefektúra épületében tartották. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

"A Legfelsőbb Ügyészség bejelentette: bűnvádi eljárást indítanak Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke ellen, aki súlyos vádakkal illette az ország elnökét. Először Tudor mentelmi jogának felfüggesztését kell kérni. C. V. Tudor közben ismét támadta Iliescu elnököt, akit Ceausescu kivégzőjének nevezett és lapjában /Romania Mare/ Vigyorgó János vajdának nevezte az államfőt, aki elárulta a "kondukátort", azaz Ceausescut. /Magyar Hírlap, okt. 26./"

A Ziua bukaresti lap nov. 22-i száma közölte az amerikai kongresszus európai biztonsági és együttműködési bizottsága levelét Iliescu elnökhöz. A bizottság elnöke, Christopher H. Smith, alelnöke Alphonse D' Amato, valamint H. Hoyer képviselő által aláírt levélben aggodalmukat fejezik ki a romániai kisebbségek helyzete miatt. Az oktatási törvényt nemcsak a magyar és a német közösség, hanem az Európa Tanács is bírálta, mert előírásai korlátozzák a kisebbségek nyelvén mind a szakoktatást, mind a felsőoktatást, kötelezővé teszik a román nyelvű felvételit és érettségi vizsgát. A levélben azt tanácsolják Iliescu elnöknek, hogy módosítsák a törvényt. A kongresszusi levél foglalkozik a cigányok helyzetével, a fasiszta és antiszemita nézetek feléledésével, a háborús bűnös Antonescu marsall rehabilitálási kísérletével, Gheorghe Funar és Corneliu Vadim Tudor szenátor megnyilvánulásaival. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24., Új Magyarország, nov. 23./

Gavril Iosif Chiuzbain igazságügyminiszter kérte a szenátus bizottságát, vonják meg Corneliu Vadim Tudor mentelmi jogát. Tudor ellen legalább kilenc per indulhatna, ha megvonnák tőle a mentelmi jogot. Miért éppen most határozta el magát Chiuzbain? Közeledik az elnökválasztás és C. V. Tudor elnökjelöltnek mondja magát. Tudor elmondta: Chiuzbain igazságügyminiszterre nagy nyomás nehezedett Iliescu elnök és az SRI vezetője, Magureanu részéről, ezért döntött a mentelmi jog felfüggesztése mellett, írta Zsehránszky István. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

A szenátus jogi bizottsága felületesnek ítélte C. V. Tudor mentelmi joga felfüggesztését kérő ügyészségi iratot és azt visszaküldte az igazságügyi miniszternek. /Távirati stílusban rovat, Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./

A szenátus dec. 4-i ülésén Ivan Sabin szenátor kiemelte, hogy a nemzeti megbékélés első lépése a bűntettek beismerése. A kommunisták 45 éves uralma alatt az áldozatok száma százezrekre rúgott. C. V. Tudor szenátor pedig kirohant Gavril Iosif Chiuzbain igazságügyminiszter ellen, aki nem is pártonkívüli, a PUNR, a Román Nemzeti Egységpárt nov. 18-án megválasztotta alelnökének. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

"A dec. 12-i bukaresti lapok közölték C. V. Tudor újabb vádaskodó írását. A legfelsőbb bíróság elnökéhez és a főügyészhez intézett nyílt levelében ezt írta: "Nyilvánosan vádolom Ion Iliescut, Virgil Magureanut és más összeesküvőket Nicolae Ceausescu román államfő és felesége meggyilkolásával, valamint legalább erkölcsi bűnrészességgel még legalább ezer ember halálában, akiket azt követően lőttek le, hogy az új csapat átvette a hatalmat." A terjedelmes levél szerzője az 1989 óta eltelt időszak minden botrányát felidézte, majd magára vállalta a felelősséget az Iliescu-ellenes, álnéven közölt írásokért. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./"

Pitesti városban élő két román nyelvtudós, Ilie Stanciu és Tudor Diaconu harminc évi kutatással kiderítette, hogy a világ minden nyelve a dák ősnyelvre vezethető vissza. Felfedezésüket tízkötetes munkában kívánják közreadni Az egész antik világ nyelveinek dekodifikálása címmel. /Magyar Hírlap, dec. 19./

Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke sajtóértekezleten hozta nyilvánosságra, hogy Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatója két ízben is, 1990-ben és 1992-ben rá akarta venni őt arra, hogy támogassa Iliescu-ellenes elképzeléseiben. Második alkalommal az Iliescu elleni összeesküvésben már Iliescu helyettesét is megtalálta a Moldovai Köztársaságból áttelepült költőnő, Leonida Lari személyében. Lari egyébként először a Kereszténydemokrata Parasztpárt tagja és parlamenti képviselője volt, majd belépett a Nagy-Románia Pártba. Magureanu nem válaszolt Tudor vádaskodására, de erről majd szó esik a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság jan. 9-i ülésén. /Magyar Hírlap, jan. 8./

"Állandóan olyan tetteket észlelünk, amelyek kimerítik a nemzeti-faji uszítás bűntényét, és senki sem mozdul meg. Corneliu Vadim Tudor ellen, úgy tudom, több mint 90 pert kezdeményeztek, de egyik sem jutott el a döntésig - szögezte le Borbély László, aki már több sajtóértekezleten elítélte, hogy megjelent Neagu Cosma könyve: Egyes nemzetiségek hozzájárulása Románia bolsevizálásához, a Dreapta Nationala /Nemzeti Jobboldal Pártja/ kiadványa, melyet Cornel Brahas képviselő gondozott és ezt a kiadványt a parlamentben árulták. A könyv szerint a zsidók és a magyarok hibásak mindazért, ami történt 1945 után, ők Románia árulói és sírásói. A kommunista funkcionáriusok - Brahas szerint - mind zsidók vagy magyarok voltak. A szerző megírta, hogy a Magyar Népi Szövetség vezetőit bebörtönözték, majd feltette a kérdést: "Mikor kerül sor az RMDSZ jelenlegi vezetőire is?" Borbély László az ügyészség eljárását kérte a kiadó ellen. /Zsehránszky István: Szerecsenmosdatás náci módra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója súlyos vádakkal illette Corneliu Vadim Tudort, a szélsőséges, idegengyűlölő Nagy-Románia Párt elnökét. A titkosszolgálat főnöke közölte, hogy C. V. Tudor a Ceausescu-diktatúra idején nemcsak egyszerűen a Securitate informátora volt, de annak utasítására rendszeres zaklató hajszát folytatott a Saptamana című lap hasábjain értelmiségiek ellen. Ion Caraian írót halálba kergették, másoknak nagy megpróbáltatásokat okoztak ezek a hajszák, s ma fenyegetéseivel, feljelentéseivel, támadásaival, nyilatkozataival a szenátor ugyanezt a gyakorlatot folytatja a köré gyűlt volt Securitate-tisztek segítségével. Corneliu Vadim Tudor az év elején a SRI-t felügyelő bizottság elé öt különböző dossziéban terjesztette be vádjait Virgil Magureanu ellen, aki előzőleg éppen C. V. Tudor fenyegetéseinek elébe vágva tette közzé azokat az anyagokat, amelyek saját múltjára vonatkoztak, elismerve, hogy 1963-ban egy éven át maga is a Securitate - a kommunista titkosszolgálat - embere volt egy temesvári oktatási intézményben. /Magureanu tévényilatkozata C. V. Tudorról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./"

Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatója a tévében nyilatkozott C. V. Tudorról, nemcsak Tudor szekuritatés múltját emlegette, hanem azt hangsúlyozta, hogy Tudor a jelenlegi államrendre veszélyes. Tudor nemcsak a múltban vett részt jeles román értelmiségiek lejáratásában, hanem hetilapjánál /Romania Mare/ mai is a terrort, a zsarolást, a pánikkeltést gyakorolja, az állam alapjait támadja, hogy megakadályozz a demokratizálódást. Az viszont nem derült ki a nyilatkozatból, hogy kik támogatták 1990 óta, mindaddig, amíg az ellenzéket és a kisebbséget támadta, tudósít Bukarestből Gyarmath János. /Magyar Nemzet, jan. 17./

"Virgil Magureanu tévényilatkozata, amelyben C. V. Tudort, a Nagy-Románia Párt elnökét és a köré csoportosult volt titkosrendőröket, illetve hajdani Securitate-tiszteket a demokrácia veszélyeztetésével vádolta, további éles állásfoglalásokat váltott ki. A televíziónak adott válasznyilatkozatában C. V. Tudor egyrészt tagadott mindent, másrészt megismételte a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ vezetőjére vonatkozó vádjait. Tudor az SRI igazgatóját bolondnak, semmirekellőnek, kalandornak és "magyar kocsisnak" nevezve, s Magureanut eredeti családnevén említve kijelentette: "Asztalos megbolondult és nem a SRI élén, hanem a természettudományi múzeumban a helye". Másrészt Romania Mare című lapjának hasábjain C. V. Tudor bejelentette, hogy aláírásgyűjtést hirdet Ion Iliescu államfő bojkottálása és "törvényen kívül helyezése érdekében". Felsorakozott C. V. Tudor mellett Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke is, aki kijelentette: javasolni fogja Iliescu elnöknek Virgil Magureanu leváltását a SRI éléről, s amennyiben erre nem kerül sor, aláírásgyűjtési kampányt indítanak - Magureanu leváltása érdekében. Az Adevarul "Funar delirál" cím alatt idézte a kolozsvári polgármestert: "Magureanu figyelemelterelő diverzióhoz folyamodott annak érdekében, hogy fedezze az RMDSZ akcióit, amelyeknek célja Erdély Magyarországhoz csatolása. Magureanu a Max van der Stoelnak nevezett kísértet ügynöke". /C. V. Tudor és Funar éles hangú kirohanása Iliescu és Magureanu ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./"

Ion Iliescu államfőt aggasztja, hogy a C. V. Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke a Romania Mare hetilapban sorozatosan közli különböző állami intézmények titkos dokumentumait, és ezzel veszélyezteti az állambiztonságot - jelentette ki febr. 1-jei sajtóértekezletén Traian Chebeleu, az államfő szóvivője, hangsúlyozva, hogy az államügyészségnek és az érintett intézményeknek meg kell tenniük a szükséges jogi lépéseket. C. V. Tudor titkos dokumentumok publikálásával próbálja lejáratni Virgil Magureanut, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatóját. - Traian Chebeleu elnöki szóvivő újból bírálta Emil Constantinescut, a Demokratikus Konvenció elnökét és magát a konvenciót. Az előzmény: Constantinescu számon kérte az elnöktől, hogy C. V. Tudor az ellene, Magureanu és mások ellen elhangzott súlyos vádjai ügyében nem tett semmit. /Vádaskodások civilizált kampányban Az államfő szóvivőjének sajtóértekezlete. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

Ügyészségi vizsgálatot indítottak C. V. Tudor Romania Mare hetilapja ellen, mert a lap listát közölt a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tulajdonában levő szigorúan titkos dokumentumokról, melyekhez tisztázatlan úton bizonyos Diaconescu tábornok közreműködésével jutott hozzá a szerkesztőség. A közlés után Iliescu elnök nyilatkozatban szólította fel a hatóságokat: az állambiztonság veszélyeztetése miatt azonnal kezdjék meg az eljárást a lap ellen. Ezzel egyidőben Nicolae Ulieru, az SRI szóvivője közölte: a szervezet saját berkeiben is vizsgálatot indít, hogy kiderítse, kik a felelősek a bizalmas iratok közzétételéért. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 6./

"Két párt egyetlen "programja" a nacionalista uszítás. Egyiknek sincs ideológiája. Az egyik a Román Nemzeti Egységpárt, amely 1990. márc. 15-én alakult meg, alapító elnöke Radu Ceontea, akit 1992-ben Gheorghe Funar váltott fel. Az 1992-es választás alapján 30 képviselője és 14 szenátora volt. A másik az 1991. jún. 20-án bejegyzett Nagy-Románia Párt /1992-ben 420 ezer szavazattal 16 képviselőt és 4 szenátort juttatott be a parlamentbe/, amelyet egyszemélyes pártnak is neveznek elnöke, Corneliu Vadim Tudor elnök miatt. Ebbe a pártba a lecsúszott, későn észbekapott szekusok és pártaktivisták léptek be, továbbá a politikai lumpenrétegek. Ennek a két szélsőséges pártnak a létrehozásában a legfőbb vétkes az egykori Megmentési Front, a kormánypárt, mert a ki nem mondható igék kimondására alakították meg őket. /Vajnovszky Kázmér: A nacionalizmus vadhajtásai. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 6./"

"Funar polgármester meghívót juttatott el a Szabadság szerkesztőségébe is, mely szerint márc. 15-én a kolozsvári Polgármesteri Hivatal megemlékezik "az 1848-as forradalomról és az elnyomók által meggyilkolt több tízezer románról". Kolozsváron felavatják az Avram Iancu utca 20. szám alatti épületen elhelyezett Baritiu-Balcescu-emléktáblát, amelyet Bartolomeu Anania ortodox érsek és George Gutiu görög katolikus püspök szentel fel, majd tudományos előadássorozat kezdődik "Supplex Libellus Valachorum - 205" címen. Az egykori eseményeket felidézik: Stefan Pascu és Camil Muresan akadémikusok, Ioan Silviu Nistor egyetemi tanár és Gelu Neamtu kutató. Az "ünnepségen" jelen lesz "Mihaila Cofariu élő nemzeti hős" is, akit, mint ismeretes, az 1990-es marosvásárhelyi események során - sokszor megcáfolt vátrás állítás szerint - megvertek a magyarok. /Élő nemzeti hős Kolozsváron Funar és Cofariu együtt ünneplik március 15-ét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./"

Újabb két évre szóló megállapodás született a Magyar Rádió és a Román Rádiótársaság együttműködéséről. A dokumentumot márc. 27-én írta alá Budapesten Szirányi János, a Magyar Rádió elnöke, illetve Tudor Catieanu, a Román Rádiótársaság elnöke. /Magyar Nemzet, márc. 28./

A román CSOP Gallup február végén készült közvélemény-kutatása szerint az ellenzéki Román Demokratikus Konvencióra szavazna a választók 26,5 %-a, ezzel először került a lista élére, megelőzve a hatalmon levő vezető kormánypártot, amely 18,8 %-ot kapna. A szélsőséges pártok is előretörtek, a Gallup szerint a Nagy-Románia Párt 6,7, a Szocialista Munkapárt 7,3 2%-ot kapna, viszont az RMDSZ tartja a 7,2 %-ot, tudósított Bukarestből Gyarmath János. /Magyar Nemzet, márc. 30./ Arra a kérdésre, hogy vannak-e szélsőséges pártok Romániában, a megkérdezettek 37,5 százaléka felelt igennel, s közülük 39,1 százalék az RMDSZ-t nevezte meg ilyen értelemben, 32,6 százalék a Corneliu Vadim Tudor vezette Nagy-Románia Pártot, 12,2 százalék a Gheorghe Funar nevével fémjelzett RNEP-et, 8 százalék a Szocialista Munkapártot említette. /Felmérés: élen a Konvenció. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

"Vlagyimir Zsirinovszkij és pártjának más vezetői megerősítették, hogy levelet kaptak a Román Nemzeti Egységpárt és a Nagy-Románia Párt elnökeitől, Gheroghe Funartól és Corneliu Vadim Tudortól, akik alkut ajánlottak. A két szélsőséges román politikus korábban tagadta a levél létezését. A két román párt azt ajánlotta, hogy a választások során szorgalmazni fogják a NATO-tól való eltávolodást, cserébe Moldova és Románia mielőbbi egyesüléséért, amelyért majd Zsirinovszkijnak kell lépéseket tenni. Zsirinovszkij erre az ajánlatra reagált: "Nagy-Románia létrejöhet, ám csakis Oroszország keretében, besszaráb kormányzóság formájában. Nagy-Romániából így sem marad semmi, hiszen Bulgária is Nagy-Bulgáriát akar, s így Romániának le kell mondani Dobrudzsáról, Törökország Gagauziát akarja, Erdélyt pedig a magyarok kérik. Nagy-Románia így szétrobban. Inkább lépjetek be Oroszországba, ahol létrehozhattok egy független román tartományt." Ezek után Funar és Tudor hevesen tagadta a kapcsolatfelvételt. /Magyar Hírlap, ápr. 1./ Funar tagadta, hogy ő lenne a Zsirinovszkijhoz írt levél szerzője, szerinte ez része az ellene irányuló lejárató kampánynak. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./ "

Az RTDP úgy értékeli, hogy a főügyészség és az Igazságügyi Minisztérium halogatja Corneliu Vadim Tudor szenátor parlamenti mentelmi jogának felfüggesztését célzó eljárást - mondotta Ioan Solcanu, az RTDP alelnöke. A főügyészség nem nyújtotta be a parlamenthez a szükséges dokumentációt a helyzet érdembeni kivizsgálása nyomán. Solcanu szerint az igazságügy-mininiszternek kérést kellett volna előterjesztenie C. V. Tudor mentelmi jogának felfüggesztéséért az NRP-vezér elleni több tucat ügyirat alapján. Solcanu nem érti, hogy C. V. Tudor miért nem mond le önként mentelmi jogáról, ha tevékenységére érvényes érvei vannak. /Halogatják a nagyromániás pártvezér mentelmi jogának felfüggesztését. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

Felhívást intézett a szenátushoz Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke. Szerinte az április 22-i titkos ülés, amelyen C. V. Tudor mentelmi jogának felfüggesztéséről döntenek, már startból a demokrácia és a többpártrendszer, egy román szenátor és pártelnök, Románia elnökjelöltje ellen irányzott csapás, mégpedig külföldi útmutatásra. Funar kifogásolta, hogy a szenátus a román adófizetők pénzén az országban és főleg külföldön az egységes román nemzetállam és a román nép érdekei ellen harcoló RMDSZ-képviselők mentelmi jogát még nem függesztette föl. Funar szerint mindazok, akik C. V. T. meghallgatása előtt kijelentették, hogy mentelmi jogának felfüggesztésére szavaznak, az RMDSZ, Magyarország és a magyar irredentizmus malmára hajtják a vizet. /Egységpárti felhívás a szenátushoz. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

"A szenátus ápr. 22-én, a sajtó kizárásával kezdet meg a vitát Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnökének mentelmi jogának visszavonásáról, amire a főügyész által összeállított 11 dosszié alapján hivatalból Chiuzbain igazságügy-miniszter tett javaslatot, hosszú huzavona után. A szenátort többrendbeli - köztük az államfőt érintő - rágalmazással vádolja az ügyészség. C. V. Tudor az őt éltető mintegy ötven híve előtt "politikai gyilkosságnak" minősítette az ellen indított eljárást. A kormánypárt mozgósította tagjait a szavazás érdekében, de az ellenzék is a mentelmi jog megvonására szavazott, így hatórás vita után a javaslatot 85 szenátor szavazta meg, 39-en foglaltak állást Vadim mellett. A döntés értelmében a C. V. Vadimnak a bíróság előtt kell felelnie állításai miatt. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./ Az ellenzék nem feledte el, hogy 1990-ben a volt diktátor udvaroncát azok indították el politikai pályáján, akik ma a fejét követelik. A hatalom évekig a kisujját sem mozdította, sőt három éve szövetségesévé fogadta. Szándékosan késleltetett döntés született, mutatott rá több szenátor is, hiszen nem valószínű, hogy a 11 perből akár egyben is ítélet születik a választások előtt, így indulhat elnök-, illetve szenátorjelöltként. A szenátusi döntés után Tudor azonnal folytatta gyalázkodásait. Iliescu elnök részéről bármilyen aljasságra lehet számítani, jelentette ki, tudósított Gyarmath János Bukarestből. /Magyar Nemzet, ápr. 24./"

A máj. 14-i román sajtó ismertette Corneliu Vadim Tudor máj. 13-i sajtóértekezletét, aki tíz olyan kazettát mutatott be, amelyek állítólag a Román Hírszerző Szolgálattól /SRI/ származnak és számos román politikus, közéleti személyiség és újságíró törvénytelenül rögzített telefonbeszélgetését tartalmazták. Sajtótájékoztatójára meghívta az SRI egyik tisztjét, Bucur századost, aki elismerte, hogy a felvételek eredetiek, az SRI rendelésére készültek, ügyészi jóváhagyás nélkül. Nicolae Ulieru, az SRI szóvivője elismerte, hogy a hangszalagok egy része valódi, de azokat ügyészi jóváhagyással rögzítették. Tudor rendkívül éles támadást indított Iliescu elnök és Magureanu, SRI-elnök ellen, hangoztatva, hogy az SRI nem mondott le a Securitate eszközeiről. A katonai ügyészég nyomozást rendelt el, Bucur századost a katonai eskü megszegésével vádolja, jelenti Gyarmath János Bukarestből. /Magyar Nemzet, máj. 15., 16./

A szenátus titkosszolgálatot ellenőrző bizottsága máj. 15-én meghallgatta Virgil Magureanut, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatóját, illetve Constantin Bucur titkosszolgálati tisztet a kirobbant lehallgatási botrány miatt. A szélsőséges Nagy-Románia Párt sajtóértekezletén ugyanis Corneliu Vadim Tudor pártelnök bemutatott tíz kazettát, politikusok és közéleti személyiségek telefonbeszélgetéseiről. A jelen levő Bucur százados és Magureanu két egykori helyettese, Dumitru Cristea és Victor Marcu igazolták a felvételek eredetiségét. A meghallgatáson Magureanu kifejtette, hogy a bemutatottak közül egyik lehallgatást sem engedélyezte, újságírókat és politikusokat nem hallgattak le. Bucur százados, akit kitettek a titkosszolgálatból, azt vallotta, hogy parancsra cselekedett a lehallgatásokkal. Felettese, Zamfir ezredes cáfolta ezt. Szabó Károly /RMDSZ/ szenátusi bizottsági tag szerint, nem biztos, hogy az SRI készítette a hangfelvételeket, mert vannak más intézmények is. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 16., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

Ion Antonescu szimpóziumot rendez a háborús bűnös marsall kivégzésének 50. évfordulóján, jún. 1-jén Kolozsváron a városháza. A Ion Antonescu Ligával és Alapítvánnyal közösen szervezett megemlékezés résztvevői: Stefan Pascu és Camil Muresan akadémikusok, Petru Turlea parlamenti képviselő, Crisan Mircioiu, Raoul Sorban, Ion Aurel Pop és Gheorghe Buzatu egyetemi tanárok, valamint dr. Gelu Neamtu. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./