A romániai Emberjogvédő Liga, a LADO vezetősége Csíkszeredába látogatott, ahol a szervezet elnöke, Nicolae Stefanescu-Draganesti nyilatkozott. A szakszervezeti jogok helyzete sem rendezett, mondta. Eddig minden sztrájkot törvénytelennek nyilvánítottak az ügyészségen. - Az igazságszolgáltatás javarésze korrupt.- A LADO több esetben bíróság elé tudta állítatni azokat a rendőröket és csendőröket, akik megvertek embereket a vizsgálat során.- A magyarok egyfajta irányított kirekesztése folyik az adminisztrációs és vezetési szinteken. Funar többször kijelentette, a magyarok menjenek Magyarországra, a határ szabad. Corneliu Vadim Tudor pedig azt mondta: ha ő lenne az államfő, minden magyart lelógatna a harangtoronyból. Iliescu elnök álláspontjából tükröződik, hogy ő a magyar kisebbség ellen van. /Új Magyarország, nov. 1./

A Nagy-Románia Párt összehívta országos tanácskozását és nov. 6-án megszavazták, hogy további három hónapra bizalmat szavaznak a kormánynak. Több feltételt szabtak: a hazai ipar védelme, árak ellenőrzése, kormányellenőrzés bevezetése a Nemzeti Bank fölött stb. Mindezek jelzik, hogy Corneliu Vadim Tudor pártja a támogatásért miniszteri tárcákat kér. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

A Szocialista Munkapárt hét vezetője /három alelnök és négy titkár/ bejelentette, hogy lemondanak tisztségükről és kilépnek a pártból, esetleg új pártot alakítanak, amely megpróbálja egyesíteni a különböző pártokba szétszórt szocialista erőket. Ilie Verdet pártelnök és Adrian Paunescu kijelentették, hogy ez Tudor Mohora akciója. A kilépettek kijelentették, hogy megunták a Verdet-Paunescu páros diktatórikus vezetési stílusát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14-15., Magyar Nemzet, jan. 13./

Jan. 20-én aláírták a négypárti egyezményt, a kormányt támogató erők szövetségét: a kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja és Funar Román Nemzeti Egységpártja mellett Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Pártja, és Ceausescu volt miniszterelnöke, Ilie Verdet által vezetett Szocialista Munkapárt is bekapcsolódik a kormányzásba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21-22./ A négypárti egyezményről: Szabadság (Kolozsvár), jan. 20. -- A Demokratikus Konvenció szerint Románia az egyetlen európai ország, ahol a kormányban fasiszta jellegű erők vannak. /Magyar Hírlap, jan. 23./

A szenátus febr. 7-i ülésén Adrian Paunescu szenátor elmondta, hogy Florian Radulescu Botica szenátor, a román küldöttség vezetője Strasbourgban szégyenkezett azért, mert Frunda György, sőt Adrian Severin és Valentin Gabrielescu sem áll ki a kormány mellett. A francia lapok tele voltak a román állapotok ecsetelésével, válaszolta Frunda György. Severin pedig hangsúlyozta, hogy Nyugaton jól ismerik, kicsoda Corneliu Vadim Tudor, Gheorghe Funar. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

"A szenátusban a vezető kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja nyújtott be egy nyilatkozat-tervezetet, amely elutasítja Markó Béla Londonban tett kijelentését és kifejti, hogy a nemzetállamban a magyar kisebbség a román nép része a törvényhozó testület szemében. A vitában szót kaptak a legismertebb szélsőséges pártvezetők, így Corneliu Vadim Tudor, Adrian Paunescu, stb. A szavazáskor tiltakozásul kivonultak az RMDSZ szenátorai. A vezető kormánypárt szövege 105 voksot kapott egyetlen ellenében, 5 tartózkodás mellett, a román pártok tehát egységesen foglaltak állást a magyar szervezettel szemben. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./ Az elfogadott határozat szerint a szenátus "döbbenettel és aggodalommal" vette tudomásul, hogy Markó Béla londoni nyilatkozata szerint a nemzetállam nem oldja meg a nemzetiségi kérdést, továbbá Románia 1918-ban annektálta Erdélyt, a romániai magyar kisebbséget az évtizedek során megpróbálták asszimilálni. /Magyar Hírlap, febr. 14./"

"Febr. 11-én Marosvásárhelyen ünnepelte megalakulásának ötödik évfordulóját a Vatra Romaneasca. Vacaroiu miniszterelnök is megjelent, a sajtó képviselőinek elmondta, hogy ez nagyon fontos esemény és örömmel fogadta el a meghívást. Ott volt még Adrian Nastase képviselőházi elnök, Dan Mircea Popescu munkaügyi, Valeriu Tabara mezőgazdasági miniszter, aki egyben a Vatra alelnöke, Octavian Cosmanca, a helyi közigazgatási ügyek államtitkára, továbbá többek között Gheorghe Funar, Adrian Paunescu szenátor, C. V. Tudor és Victor Surdu. A magyarellenes kirohanások arzenáljából semmi sem hiányzott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./ A Vatra Romaneasca létrejöttének ötödik évfordulóján meleg hangú levelet intézett a szervezethez Iliescu elnök, újból kifejtve az RMDSZ által követelt autonómiaformák elutasítását. Az államelnök szerint a Vatra "egyensúlyi tényező" volt és a "hazafias érzelmeket buzdította". A román állam nemzeti egysége szent érték, ennek vitatása a román nép méltóságát és jogos érdekit sérti. Az RMDSZ szeparatista törekvései feszültséget keltenek. Ugyanakkor vissza kell utasítani a túlzott és szerencsétlen replikákat is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13., Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

"Jimmy Carter volt elnök megjegyezte, hogy Romániában etnikai nézeteltérések meglétét gyanítja, ezután néhány román lap kifejtette, kár volt a románoknak Atlantába utazni, mert csak megaláztatásban volt részük. C. V. Tudor "román-horthysta szemináriumnak" nevezte a találkozót, javasolta, hogy az RMDSZ-vezetőket ne engedjék be az országba, hanem irányítsák Budapestre őket. Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár a bukaresti rádiónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a tárgyalások nyereséggel zárultak: megkezdődött a két fél között a párbeszéd. Erre az a 200 ezer vegyes házasságban élő ember kötelezi a feleket. /Magyar Nemzet, febr. 18./"

A febr. 18-i román lapok idézik Iliescu elnököt, aki szerint a román hatalomnak nincs oka tárgyalni az RMDSZ-szel, az atlantai találkozó nem hivatalos jellegű volt. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke figyelmeztetett: ez legyen az utolsó ilyen találkozó. /Új Magyarország, febr. 20./

Márc. 8-án tartotta első ülését a Cotroceni palotában, az államfő rezidenciájában az a bizottság, amely kidolgozza Románia fejlesztésének koncepcióját az Európai Unióba való integráláshoz. A bizottság koordinátora Tudorel Postolache akadémikus. Iliescu kijelentette, hogy júniusig ki kell dolgozni az integrációs stratégia vázlatát, amely alapját képezi az Európai Unió szakértőivel való tárgyalásnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

A kormányőrség, másnéven az elnökség mellett működő testőrség, a Servicul de Protectie si Plaza /SPP/ hivatalos közleményben ismertette, hogy Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnöke a Securitate ügynöke volt és hogy lapja, a Romania Mare a Securitate kompromittált elemeinek gyülekezőhelyé vált. A közlemény előzménye, hogy a Romania Mare hasábjain Tudor rágalomkampányt folytatott Dumitru Iliescu tábornok, az SPP vezetője és annak több munkatársa ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./ Az SPP a kilenc titkosrendőrség egyike. Felsorolásuk: 865. sz. jegyzet /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 12./

Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke felszólította a titkosszolgálatot, tájékoztassák a közvéleményt, kik állnak azon román politikusok mögött, akik az 1201-es ajánlás elfogadására szavaztak. Tudor ezt hazaárulásnak nevezte. /Népszabadság, máj. 6./

"A két szélsőséges szenátor, Adrian Paunescu /Szocialista Munkapárt/ és Corneliu Vadim Tudor /Nagy-Románia Párt/ a parlamentben a tőlük megszokott, már-már útszéli hangon támadta az RMDSZ-t máj. 29-én, azonnali ügyészi beavatkozást követeltek az RMDSZ ellen. Tudor követelte: nyilvánítsák nemkívánatos személyeknek Románia területén az "összes külföldi agitátort, akik a lázadás szikráit szórják szét", továbbá mindazokat az RMDSZ-beli radikálisokat, akik súlyosan megsértik a románok nemzeti jelképeit és tiltsák be az RMDSZ-t. Emil Tocaci nemzeti liberális képviselő felszólította a kormányt, hogy jún. 30-ig válaszoljon a parlamentben a nemzeti kisebbségek jogainak megsértésére vonatkozó "igazságtalan vádakra". A szenátorok magyarellenes kirohanásaira Frunda György válaszolt, javasolva, hogy a parlament ne a viták menetét, hanem a kongresszus elfogadott dokumentumait vizsgálja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./"

Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke jún. 2-i sajtóértekezletén Teodor Melescanu külügyminiszter lemondását követelte, mert Melescanu kijelentette: bizonyos feltételek mellett bekerülhet az alapszerződésbe az ET 1201-es ajánlása. Tudor emellett ismét követelte az RMDSZ betiltását, majd bejelentette, hogy pártja három államtitkári posztot kap /egyiket a művelődési tárcánál/. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

Ion Iliescu elnök találkozott a külföldön élő román írókkal. Az összejövetelt nagyszabásúra tervezték, 17 országból 150 főt hívtak meg. A többnapos rendezvény a tengerparti üdülőben, a Neptunban zajlott. A találkozót politikamentesnek hirdették, ezért nem hívták meg az ellenzéki parlamenti író képviselőt, Nicolae Manolescut, a Polgári Szövetség Pártja elnökét. A találkozó Bukarestben, a Cotroceni palotában tartott fogadással ért véget. /Magyar Hírlap, jún. 14./ A Cotroceni palotában a találkozón megjelent az antiszemitizmusáról és magyarellenességéről ismert Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt vezetője is, ezért az Izraelben élő írók csoportja tiltakozásul távozott a teremből, szolidaritást vállalt velük Laurentiu Ulici, a Romániai Írószövetség elnöke és alelnöke, Florian Iaru is. Iliescu a felháborodott írókkal különmegbeszélést tartott, majd elnézésüket kérte. A történtekről az írószövetségi tagok számoltak be jún. 12-i sajtóértekezletükön. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12., Magyar Hírlap, jún. 13./ A Neptunfürdőn összegyűlt írók elhatározták a román írók világkongresszusának intézményesítését. A jövő dönti el, hogy lesz-e ebből valami. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

Emil Constantinescu, a Román Demokratikus Konvenció elnöke sajtóértekezletén azzal magyarázta Iliescu elnök keményebb fellépésének elmaradását Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke meg-megismétlődő vádjaival szemben, hogy Tudor kezében kompromittáló iratok vannak, és ezzel zsarolják az államelnököt. /Magyar Nemzet, júl. 6./

Adrian Nastasénak elég volt megemlíteni, hogy a vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja kész egymagában is irányítani az országot, hogy a renitenskedő szövetségesek felhagyjanak a vádaskodással és föltétlen hűségüket kifejezzék Iliescu és a kormánypárt iránt. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke máris bejelentette: nagyon sajnálja, hogy utat engedett a 300 katonatiszt levelének, hiszen nagyra becsüli az elnököt. Az RNEP is elhatárolta magát elnökétől, Funartól. A pártok hűségük jutalmául újabb posztokat kaptak. Az RNEP újabb államtitkári álláshoz jut és Maros megye prefektusi posztját is ennek a pártnak az embere fogja betölteni. /Magyar Nemzet, júl. 14./

"Cornel Ivanciuc a legnevesebb "szekuritológus" sok adatot gyűjtött a titkosszolgálatokról. Az SRI, a Román Hírszerző Szolgálat elődje, a Securitate számos osztályát átvette. A Politikai Rendőrségnek most Alkotmányvédő Osztály a neve, önálló osztály maradt a régi Gazdasági Szabotázsokat Megelőző Igazgatóság és a Kémelhárító Igazgatóság is. Az annak idején elbocsátott szekusok sem maradtak munka nélkül: az országban 166 detektív iroda működik, amelyek nagy része nyilván az SRI-nek dolgozik. Több pártnak saját hírszerző szolgálata van: a Román Nemzeti Egységpártnak /élén Pavel Corut volt szekus alezredes/, a Szocialista Munkapártnak /Gheorghe Pele irányításával/, valamint a Nagy-Románia Pártnak /valószínűleg Marcu Tudor alezredes vezetésével/. /Ferencz Zsuzsanna: Egy szekurológus feljegyzései. = Beszélő, júl. 20./"

Vedlik a koalíció, állapítja meg cikkének címében Ara-Kovács Attila. A szélsőséges Románok Nemzeti Egységpártja /RNEP/ támadja Melescanu külügyminisztert, menesztését követeli, hozzátéve, hogy helyébe nevezzék ki a Gheorghe Funar jobbkezének tartott Ion Gavra szenátort. Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Pártja a hadsereget vette célba, támadva Gheorghe Tinca hadügyminisztert és Iliescu elnököt. A Ziua bukaresti lap Iliescu elnököt támadja, azt állítva, hogy az államelnök KGB-s ügynök volt. Nem lehet tudni, kik állnak a Ziua akciója mögött. Ez a támadás viszont érinti a jelenlegi biztonsági szolgálat, az SRI főigazgatóját, Virgil Magureanut. Elképzelhető, hogy emögött olyan titkosszolgálat áll, amely maga köré gyűjtötte a Ceausescu-korszak elbocsátott ügynök-légióját és csak alkalomra vár, hogy Magureanu - illetve Iliescu - orra alá borsot törjön. A szabad gondolkodású értelmiség, amelynek reprezentánsa a Ziua főszerkesztője, Sorin Rosca Stanescu és a volt titkosszolgálati nomenklatúra összefogjon, ez romániai vonatkozásban nem is olyan abszurd dolog. - Hírek szerint júl. 12-én titkos találkozót tartott a kormányzó párt, a Társadalmi Demokrácia Pártja és a Román Demokrata Konvenció vezetősége. A Konvenció főereje, a Kereszténydemokrata Nemzeti Paraszpárt mindig hűségesen kiszolgálta a jelenlegi vezetést. /Magyar Narancs, júl. 27./

"A LADO, az Emberi Jogokat Védő Liga félreérthetetlenül állást foglalt a tanügyi törvény kérdésében. A LADO Buletin informativ című kiadványában konkrét eseteket felsorakoztatva figyelmeztette a román hatóságokat, hogy "Romániában egyesek mind gyakrabban követik el Büntetőtörvénykönyv 317. paragrafusába ütköző nacionalista-soviniszta propaganda vétségét." Válaszában a főügyész saját szájíze szerint értelmezte ezt a törvénycikket: "a 317. cikkely értelmében nem számítanak nacionalista-soviniszta propagandának, illetve faji vagy nemzeti gyűlölet szításának azok a megalapozott állásfoglalások vagy kritikák, melyek bármely módon /konferenciákon, sajtóriportban, politikusok nyilatkozataiban stb./ kisebbségi személyek vagy szervezetek címére fogalmazódnak meg olyan cselekedetek kapcsán, melyek tiszteletlenek vagy szembeszegülnek bizonyos etnikumokkal vagy azon egységes nemzetállamnak a törvényeivel, illetve alkotmányával, melynek polgárai és melynek területén élnek." Ezen az alapon C. V. Tudor vagy Paunescu szókimondó patrióták, Markó Béla vagy Cs. Gyimesi Éva viszont magyar szélsőségesek, mert nem elégszenek meg az államnyelvvel, hanem anyanyelvű oktatást követelnek., írja Bíró Béla. /Magyar Hírlap, aug. 1./ "

"A Ziua aug. 12-i száma felszólította Bukarest lakosait: foglaljanak állást amellett, hogy a legnagyobb bukaresti sugárutat Antonescuról nevezzék el. A lap gyáva cselekedetnek minősítette Iliescu elnök azon nyilatkozatát, hogy ellenez és elítél minden Antonescu rehabilitálását célzó szándékot. Ezt az elnöki szóvivő aug. 10-én hozta nyilvánosságra. Augusztus elején Iliescu elnök levelet kapott két amerikai képviselőtől: amennyiben Románia vezetői nem ítélik el Antonescu háborús bűneit, kérdésessé válik az ország belépése a NATO-ba. Aug. 9-én Corneliu Vadim Tudor, Nagy-Románia Párt elnöke kijelentette: Iliescunak joga van magánvéleményére Antonescuval kapcsolatban, de ezt nem kényszerítheti az országra. Szerinte "a marsall Románia minden városában megérdemel egy szobrot." /Népszava, aug. 14./ "

Szept. 7-10-e között másodszor rendezték meg Arad és Gyula város szervezésében a Kézfogások rendezvénysorozatot, amelyet Gyula lakói kezdeményeztek 1994-ben. A megnyitón, Aradon, beszédet mondtak Marcel Dinu külügyi államtitkár, Szőcs Ferenc bukaresti magyar és Ion Donca budapesti román nagykövet, továbbá a két megye vezetői. Arad polgárai az utolsó pillanatban értesültek a rendezvényről, előző nap este tették ki a plakátokat. A két ország újságíróinak beszélgetésén kiderült, hogy egészen más fogalmakban gondolkodnak. Az Adevarul aradi tudósítója például együtt emlegette Markó Bélát, Tőkés Lászlót, Sütő Andrást Gheorghe Funarral és C. V. Tudorral. A résztvevők szept. 10-én Kisiratosra, a 2000 lakosú, 96 %-ban magyar Arad megyei településre látogattak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 11., 615. sz./

"Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke pártja országos tanácskozásán közölte, hogy államelnökjelöltként indul a jövő évi választáson, mivel a jelenlegi helyzetben csak két választása maradt: "vagy undorral kivonul a politikai életből, vagy államfővé választatja magát". Tudor követelte, hogy azonnal menesszék a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ elnökét, aki szerinte magyar, Asztalos Imrének hívják, mert semmit sem tett az ellen, hogy a magyarok felvásárolják Erdélyt. Tudor sürgette az etnikai pártok betiltását. /Magyar Hírlap, szept. 18./"

"A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ "A Securitate fehér könyve" címmel dokumentumgyűjteményt ad ki. A még meg nem jelent kötetből összeállítást hozott az Evenimentul Zilei, amely a művészek és a szeku "viszonyát" mutatja be. Corneliu Vadim Tudor önkéntes besúgó volt, ennek ellenére még őt is megfigyelték. Egy 1981-ben készült, 41 nevet tartalmazó listán számos erdélyi magyar író is szerepel a renitenskedők között. Bodor Pált elmarasztalták "nacionalista-soviniszta" vélemény hangoztatása miatt, akárcsak Bálint Tibort, Fodor Sándort, Gáll Ernőt, Kántor Lajost, Kányádi Sándort, Király Lászlót, Lászlóffy Aladárt, Szilágyi Istvánt, Veress Zoltánt, Gálfalvi Zsoltot, olvasható Gyarmath János bukaresti tudósításában. /Magyar Nemzet, szept. 16./ Az SRI-nek ez az ötödik Fehér könyve, viszont senki sem tudott az előző négy könyvről. A négyszáz oldalas dokumentumkötet átlapozásával világossá válik a szándék. A könyv azt bizonyítja, milyen kevesen voltak a másként gondolkodók, a disszidensek, akiket a szeku figyelt. A kötetből jórészt hiányoznak a magyar és német írók, csupán pár soros feljegyzések készültek volna róluk. Az is elképzelhetetlen, hogy a külföldön tevékenykedő románellenes /értsd: diktatúraellenes/ intézmények és személyek felsorolásában nem szerepelnek magyarok. A szekuritáte mindenkiben kémet látott, épp a magyarokat kímélte volna? - teszi fel a kérdést a könyvet ismertető Ferencz Zsuzsa. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 27./"

"A román sajtó egy része valóságos dicshimnuszt zeng Iliescu amerikai találkozóiról, a másik része éppen a látogatás szerény eredményeit emeli ki, olvasható Gyarmath János bukaresti tudósításában. A reformok megbicsaklottak, az elnök és pártja együttműködik a szélsőséges erőkkel. Iliescu egyik sajtóértekezletén elismerte, hogy az RNEP, illetve a Nagy-Románia Párt elnöke "a két román Zsirinovszkij", de a pártvezérek nyilatkozatait nem szabad összetéveszteni pártjaik álláspontjával. Petre Mihai Bacanu a Romania Liberában felhívta a figyelmet arra, hogy a Romania Mare lapban közölt 300 tiszt levele nyílt felhívás volt katonai államcsínyre. A pártelnök mindezért nem nyerte el méltó büntetését. Corneliu Vadim Tudor ismétlődő felhívásai az etnikai tisztogatásra kimerítik az államellenes cselekmény fogalmát, ennek ellenére Iliescu nem határolja el magát tőle. /Magyar Nemzet, szept. 30./"

"Az amerikai útjáról okt. 4-én hazaérkezett Iliescu elnököt politikai botrány fogadta Bukarestben. A bukaresti sajtó ugyanis megírta, hogy az államfő Washingtonban " két román Zsirinovszkijnak" nevezte a kormánykoalícióban részt vevő két szélsőséges párt vezetőjét, Gheorghe Funart és Corneliu Vadim Tudort, egyúttal kérve felmentésüket, mert nem igazán képviselik pártjaikat. Iliescu Washingtonban azt is kimondta, hogy a Molotov-Ribbentrop paktummal elvett román területeknek vissza kell térniük Romániához. /Ezt a kijelentését a The Washington Times idézte, átvette a bukaresti Adevarul, olvasható a Magyar Hírlap okt. 5-i számában./ "

"Okt. 5-én Traian Chebeleu elnöki szóvivő tolmácsolta Iliescu elnök válaszát az őt ért durva támadásra, Vadim Tudor alantas hangú cikkére. Chebeleu hangsúlyozta, hogy Iliescu nem nevezte "román Zsirinovszkijoknak" Tudort és Funart, csak azt mondta, hogy "Zsirinovszkij módjára keltenek feltűnést". - A vezető kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja felszólította szövetségesét, a Nagy-Románia Pártot, hogy tíz napon belül tisztázza, osztja-e elnökének véleményét, különben felülvizsgálják a további együttműködést. /Magyar Nemzet, okt. 6./ "

Vadim Tudor lapjában, a Romania Maréban példátlan erejű támadást intézett Iliescu ellen /hatéves nemzetellenes uralkodás, KGB-gyanús, zsidók ültették az elnöki székbe és eladta nekik az országot stb./, totális harcot hirdetve Iliescu ellen. A bukaresti lapok versengve idézték ezt a durva cikket. /Magyar Nemzet, Népszabadság, okt. 5./ Vadim Tudor közvetve halállal is fenyegette Iliescu elnököt. /Magyar Nemzet, okt. 7./

A Nagy-Románia Párt igazgatótanácsa nyilatkozatban válaszolt a vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja felszólítására. Arra hivatkoztak, hogy a Romania Mare lapban megjelent cikk szerzője nem azonosítható Vadim Tudorral. Visszautasították az SZDP ultimátumát, mondván, miért védik Iliescu elnököt, amikor nem is tagja az SZDP-nek? Iliescu Zsirinovszkijnak nevezte két parlamenti párt vezetőjét, amikor az elnöknek nincs joga beavatkozni egyes pártok ügyeibe. A Nagy-Románia Párt kiállt vezére mellett, Vadim Tudor pedig folytatja támadásait Iliescu ellen, ezúttal a Politica lapban, tudósított Bukarestből Gyarmath János. /Magyar Nemzet, okt. 7./

A Nagy-Románia Párt és elnöke, Corneliu Vadim Tudor lankadatlan erővel támadja Iliescu elnököt és munkatársait. Kirohanásukban antiszemita kitételek is szerepelnek. Vadim Tudor hetilapjában, a Romania Maréban nyílt levelet intézett Iliescu elnökhöz, átkot szórva a fejére Ceausescu megkínzásáért és kivégzéséért, elítélve továbbá az elnököt azért, mert amerikai látogatása idején csak zsidó múzeumokat látogatott meg. /Magyar Nemzet, okt. 12./