A Pro Transilvania Egyesület washingtoni fiókja, az Egyesült Államokba szakadt erdélyi románok és magyarok csoportja tüntetéssel tiltakozik a szélsőséges erők romániai hatalomra jutása ellen. A tüntetők a washingtoni román nagykövetség elé vonulnak. A tiltakozók Erdély több etnikumú területi jellegének megtartását, a C. V. Tudor vezette NRP hatalomra jutásának megakadályozását, Erdély közigazgatási autonómiájának kiharcolását, valamint a magyar nyelvű iskolák és egyetemek visszaszolgáltatását követelik. Ismeretes, hogy Romániában az igazságügyi miniszter felkérésére illegálisnak minősítették a Sabin Gherman alapította Pro Transilvania Egyesületet, amely Erdély és a Bánság közigazgatási autonómiájáért szállt síkra. Gherman ellen másfél évvel ezelőtt indított pert az RTDP, az RNEP és az NRP. A washingtoni tüntetők, akik magukévá tették Gherman azon kijelentését, hogy ″Elegem van Romániából, saját Erdélyemet akarom″, tiltakozásukat fejezik ki az egyesület törvényen kívül helyezése ellen. - A washingtoni tüntetéssel egy időben Székelyudvarhelyen is tüntetésre kerül sor az RMDSZ keresztény-nemzeti platformjának, az Erdélyi Magyar Kezdeményezésnek szervezésében. A székelyudvarhelyiek többek között Székelyföld elrománosítása ellen tiltakoznak. /Tüntetések Washingtonban Erdélyért. Tiltakozó megmozdulás a Székelyföldön is. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

Az INSOMAR által végzett exit poll szerint az elnökválasztások második fordulójában a szavazati joggal rendelkező román állampolgárok 70,5 százaléka a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja jelöltjére, Ion Iliescura, 29,5 százaléka pedig a Nagy-Románia Párt elnökére, Corneliu Vadim Tudorra szavazott. A Központi Választási Bizottság adatai szerint Erdélyben és Havasalföldön kicsi volt a részvételi kedv, a Ion Iliescut támogató Moldovában viszont sokkal többen mentek el szavazni. Általános érdektelenség és nagyarányú távolmaradás jellemezte az elnökválasztás második fordulóját. A 21 órás adatok szerint az országos részvételi átlag 39 százalékos volt. Vagyis 6 százalékkal kisebb mint a november 26-án és 20 százalékkal kisebb mint az 1996-os elnökválasztás második fordulójában. Országos viszonylatban a falusi szavazópolgárok 43 %-a járult az urnák elé, míg városon csupán 36 %. A hagyományosan legfegyelmezettebb Hargita megyei szavazók ezúttal nem lettek országos listavezetők, hanem az erdélyi átlaghoz igazodtak. - Markó Béla, az RMDSZ elnöke kijelentette: arra szavazott, hogy Románia ne forduljon vissza azon az úton, amelyen elindult. Corneliu Vadim Tudor szerint a győzelmet csak csalással lehet elvenni tőle. /Győzött a ″kisebbik rossz″ Az INSOMAR szerint Ion Iliescu 70,5 százalékot ért el. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

A nemzetközi sajtó megnyugvással vette tudomásul, hogy az első részeredmények szerint Ion Iliescu fölényes győzelmet aratott a vasárnapi elnökválasztáson. Iliescu első sajtónyilatkozatából kiemelték: "gyorsítani fogjuk a reformokat, amelyek lehetővé teszik az ország mihamarabbi csatlakozását az Európai Unióhoz és a NATO-hoz″. A CNN szerint a szavazópolgárok elvetették a szélsőségesen nacionalista C. V. Tudort, akinek zsidó- cigány- és magyarellenes kirohanásai veszélyeztették Románia európai integrációját. A New York Times azokat a szekértői véleményeket idézi, miszerint Románia szavazópolgárai politikai érettségről tettek tanúbizonyságot, amikor harmadszorra is újraválasztották Iliescut, elutasítva a nacionalista C. V. Tudort. A romániai elnökválasztás eredményei szerint a lakosság egyértelműen elvetette a szélsőségességet, xenofóbiát és a totalitárius rendszert - írta a brit The Independent című lap. Egy hírelemző szerint a romániai elnökválasztás második fordulója nem több, mint választani az AIDS és a rák között″ - írta az angol újság. A Guardian szerint C. V. Tudor második fordulóba kerülése felébresztette azokat a romániai szavazópolgárokat, akik az első fordulóban kétségbeesésükben a nagyromániás pártvezérre adták szavazatukat. "Az egzaltált, éleseszű politikus-költő rájátszott a lakosság korrupcióval szembeni undorára, amely megbénítja az igazságszolgáltatást, stadionokban tartott nyílt pereket ígért a "cigánymaffia ellen"″ - állapította meg a brit baloldali lap. /A nemzetközi sajtó dicséri a romániai szavazások eredményét. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./

A romániai elnökválasztás dec. 10-én tartott második fordulójának eredménye: Ion Iliescu, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja jelöltje a szavazatok 66,83 százalékát kapta. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt jelöltje a szavazatok 33,17 százalékát szerezte meg. A részvételi arány alacsony, 57,5 százalékos volt. A valamivel több mint 10 millió érvényes szavazatból Ion Iliescu közel 6,67 milliót, Corneliu Vadim Tudor pedig 3,33 milliót kapott. Ez utóbbi az ország 42 választókörzetéből csak egyetlenben, Beszterce-Naszód megyében előzte meg Iliescut. A PDSR elnöke az első, 1990-ben tartott választások óta mindegyiken indult, de mostanáig soha nem sikerült Erdélyben győznie, alulmaradva a demokratikus ellenzék jelöltjével szemben. A mostani választáson Erdély a szélsőséges nacionalizmus ellen szavazva, meghozta Iliescu számára az első erdélyi győzelmet. A romániai magyarok jóval kisebb arányban mentek el szavazni, mint két héttel korábban, de az RMDSZ felhívásának köszönhetően Ion Iliescu a döntő többségében magyarok lakta két székelyföldi megyében érte el arányaiban a legjobb eredményt: Hargita megyében a szavazatok valamivel több mint 90, Kovásznában pedig a szavazatok közel 90 százalékát kapta meg. /Megvan az elnökválasztás hivatalos végeredménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

Dec. 13-án folytatódott a vita a parlamenti pártok képviselői között a képviselőház és szenátus vezető pozícióinak szétosztásáról. A képviselőház állandó bizottságában is a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának képviselői lesznek többségben. Az elnöke a tervek szerint Valer Dorneanu lesz, a Nagy-Románia Pártnak egy alelnöki, egy titkári és egy háznagyi tisztség jutott. Az első ülésszak alatt az RMDSZ jelöltje, Borbély László Maros megyei képviselő tölti be a háznagyi tisztséget. Az RMDSZ is pályázott az oktatási bizottság elnöki funkciójára, ez azonban a Nemzeti Liberális Pártnak jutott. A megegyezés értelmében az RTDP a védelmi, a külügyi, a művelődési, a mezőgazdasági, a jogi, a költségvetési-pénzügyi és a gazdasági szakbizottságokat vezeti. Az NRP-nek jutott az egészségügy és a privatizációs bizottság. A Demokrata Pártnak a munkaügyi és társadalomvédelmi, az NLP-nek a tanügyi. Az RMDSZ alelnöki tisztséget kapott a helyi közigazgatási szakbizottságban és az emberi jogi bizottságban, az ipari és szolgáltatási bizottságban pedig megkapta az elnöki tisztséget. A szenátus elnöki tisztsége az RTDP-é, ezt a jelek szerint Nicolae Vacaroiu tölti majd be. Az RTDP két alelnöke Doru Ioan Taracila és Alexandru Athanasiu lesz. Az NRP a neki jutó alelnöki tisztségre Corneliu Vadim Tudort kéri fel. A Demokrata Pártnak és a Nemzeti Liberális Pártnak egy-egy titkári tisztség jutott (Sorin Vornicu, illetve Paul Pacuraru). Az RMDSZ dec. 18-án nevezi meg jelöltjét arra az egyik alelnöki tisztségre, amelyen a demokratákkal és a liberálisokkal osztozik. Az RMDSZ 2001 első, és 2004 második szemeszterében számíthat az alelnöki tisztségre. A szakbizottságok elnöki funkcióit a következőképpen osztották el: az RTDP-nek jutottak a gazdasági, pénzügyi, külügyi, védelmi, mezőgazdasági, művelődési és jogi bizottság vezető tisztségei, az NRP szenátorai a privatizációs, az egészségügyi és a visszaéléseket vizsgáló bizottságokat vezetik, az NLP-é a tanügy, a Demokrata Párté a munkaügy és társadalomvédelem, az RMDSZ-é pedig az emberjogi és a helyi közigazgatási bizottságok elnöki tisztségei. A szövetség képviselőházi és szenátusi frakciói arról fognak tanácskozni, hogy az említett tisztségekre kiket kérjenek fel. /Sz. K. [Székely Kriszta]: : RTDP többség a parlament állandó bizottságaiban. RMDSZ-es szenátor az emberi jogi és a helyi közigazgatási bizottságok élén. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

Corneliu Vadim Tudor pártja, a Nagy-Románia Párt képviselői és szenátorai között az egykori Szekuritáté tisztjei, az igazságszolgáltatással szembekerült üzletemberek és a megrögzött antiszemiták egyaránt találhatók. Tudor előszeretettel veszi magát körül a volt kommunista rezsim politikai rendőrségének egykori tábornokaival, ezredeseivel és jól kiépített kapcsolatrendszere van a Szeku helyébe lépő Román Hírszerző Szolgálat /RHSZ - román rövidítése SRI/ berkeiben: könnyűszerrel jut hozzá bizalmas információkhoz. Néhány példa. Ilie Mercét, a Szekuritáté egykori ezredesét, aki a kommunista rezsim bukása után az RHSZ-ben töltött be magas funkciót, most a Nagy-Románia Párt képviselőjévé választották. RHSZ-tisztsége lehetővé tette számára, hogy a nyilvánosság előtt Tudor segítségére siessen, amikor azzal vádolták a pártvezért, hogy az egykori politikai rendőrség besúgójaként tevékenykedett. Andrei Zeno szintén szekus volt, azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy Constantinescut CIA-ügynöknek nevezte. Számos nyíltan antiszemita és idegengyűlölő ember csatlakozott Tudor pártjához. Köztük talán a legismertebb Corleone, alias Dumitru Dragomir, a Labdarúgó Szövetség elnöke, az Atac la persoana című hetilap igazgatója. Ilie Neacsu egykori kommunista aktivista 1991-93 között az Europa című antiszemita hetilap vezetője volt. Dumitru Puzdrea bírósági ügyei hónapokon keresztül a román sajtótermékek címoldalán szerepeltek, Dumitru Popot adócsalással és engedély nélküli benzinkutak működésével vádolják, Cornel Otelea tábornokot hamisítással és csalással vádolják. /Valóságos fauna. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 14./

Az RMDSZ-nek nincs kifogása Adrian Nastase kijelölt miniszterelnök személye ellen - nyilatkozta Markó Béla Ion Iliescuval dec. 20-án folytatott tárgyalását követően. Markó kifejtette: amennyiben az RTDP programjában hitet tesz a gazdasági és szociális reformfolyamat folytatásában, ide értve a kisebbségi jogokat is, az RMDSZ támogatni fogja az RTDP-kormányt. - Az RMDSZ ismét felsorolta azokat a prioritásait, amelyeknek tiszteletben tartását az RTDP-től is elvárja. Ide tartoznak a reformok folytatása, a tulajdontörvények mielőbbi életbeléptetése, az oktatási prioritások, a közigazgatásban való anyanyelvhasználat biztosításáról ott, ahol a magyarok számaránya meghaladja a 20 százalékot. Az RMDSZ választ vár arra, hogy az új struktúrájú kisebbségvédelmi hivatalban magyar lesz-e az egyik államtitkár. Az RMDSZ támogatja az ötletet, hogy Eckstein-Kovács Péter utódja Dan Pavel legyen, amennyiben ezt a közismert politológus, publicista is elfogadja. - Sem a Nemzeti Liberális Pártnak, sem a Demokrata Pártnak nincs kifogása Adrian Nastase kinevezése ellen, és a parlamenti képviselettel rendelkező nemzeti kisebbségek is hasonló állásponton vannak. Ion Iliescu találkozott a Nagy-Románia Párt képviselőivel is. Corneliu Vadim Tudor pártelnök kifejtette: pártja nem szavazza meg azt az ″öntelt″ RTDP-kormányt, amelyik azt hiszi, hogy egyedül is képes kormányozni. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Nincs kifogása a demokratikus ellenzéknek Adrian Nastase ellen. Magyar államtitkár az új kisebbségvédelmi hivatalban? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

Dec. 28-i együttes ülésén a parlament kinevezte az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében részt vevő román küldöttség tagjait. A képviselők egyöntetűen megszavazták, hogy a delegációban a Nagy-Románia Párt (NRP) elnöke, Corneliu Vadim Tudor és Ilie Ilascu is részt vegyen. (A szavazás formális, a parlamenti pártok között elosztott helyekre minden párt azt jelöl, akit akar.) A küldöttséget Viorel Hrebenciuc RTDP-s képviselő fogja vezetni. A testület ugyanakkor úgy döntött, hogy Liviu Maior RTDP-s szenátor töltse be az európai integrációért felelős bizottság elnöki tisztét. A parlament továbbra is Szabó Károlyt, az RMDSZ szenátorát nevezte ki a Nyugat-Európai Unió parlamentjébe akkreditált román parlamenti küldöttség élére. Mint ismeretes, az RMDSZ szenátora 1996 óta tölti be ezt a tisztséget. /Vadim és Ilascu az Európa Tanács parlamentjében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

"Ilie Ilascu a volt Szovjetunió területén született, nincs romániai lakása, személyi igazolványa, munkahelye. Lemondott moldáviai állampolgárságáról, a lemondást a romániai általános választásokig nem fogadta el Moldávia elnöke. A román állampolgárságot 2000. október 4-én nyerte el. Kincses Előd a jelenlegi Románia területen született, van marosvásárhelyi lakása, román személyi igazolványa, marosvásárhelyi ügyvédi irodája (jogi végzettségét a bukaresti Egyetemen szerezte). A magyar állampolgárságról 2000. október 18-án mondott le. Lemondását 2000. november 6-ig még nem fogadta el Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök. A román külügyminisztérium megtagadta azt, hogy közölje a moldáv hatóságokkal, kik azok a moldáviai állampolgárok, akik megszerezték a román állampolgárságot is. A bukaresti magyar Nagykövetség egy marosvásárhelyi bírónő telefonhívására közölte: Kincses Előd október 18-án lemondott magyar állampolgárságáról, lemondását Mádl Ferenc köztársasági elnök nem fogadta el, tehát Kincses magyar állampolgár (is). (A magyar adatvédelmi törvény szerint személyi adatot csak az érdekelt beleegyezésével lehet kiszolgáltatni, vagy törvényi felhatalmazás - pl. bűncselekmény elkövetése - esetén. Megjegyzem, senki sem kérte az adatszolgáltatásba való beleegyezésemet és bűncselekményt sem követtem el, tehát a Nagykövetség közlése megsértette a magyar adatvédelmi törvényt.) Ilie Ilascu a 90-es évek elején megpróbálta megakadályozni a tiraszpoli terület önállósodását, ezért erőszakos tettektől sem riadt vissza. Jelenleg börtönbüntetését tölti Tiraszpolban, az ún. Dnyeszteren túli területen. Kincses Előd 1990 ″fekete márciusának″ idején megakadályozni próbálta az erőszakos etnikai összetűzéseket, fontos szerepe volt abban, hogy a román támadást követő összecsapások nem terjedtek túl Marosvásárhely határain. A román igazságszolgáltatás öt és fél évi nyomozás után megállapította azt, hogy ártatlan s így hazatérhetett magyarországi száműzetéséből. Ügyvédi hivatását csak magyar állampolgárként gyakorolhatta, ezért, ha megélhetését biztosítani akarta, meg kellett szereznie a magyar állampolgárságot is. Ilie Ilascut a Nagy-Románia Párt szenátori listavezetőnek jelölte Bákó megyében a november 26-i választásokon. A román pártok vezetői kijelentették, hogy kettős állampolgársága ellenére nem fogják megóvni Ilascu jelölését. Ígéretüket betartották, annak kijátszására nem használták fel a körzeti szervezetek vezetőit. Kincses Elődöt az RMDSZ nem jelölte, arra való hivatkozással, hogy kettős állampolgár. Miután független jelöltként indult, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Takács Csaba és a Maros megyei elnök, Kelemen Attila Béla sajtóértekezleten bejelentették, hogy az RMDSZ nem fogja megóvni jelölését. Néhány nap múlva két marosvásárhelyi RMDSZ körzeti vezető (Bálint Ákos és Kádár Zoltán) aláírta az RMDSZ-hű jogász által megszerkesztett óvásokat és a Maros megyei törvényszéken kérték Kincses jelölésének törlését. Deák Gyula, Markó Béla irodavezetője az óvási tárgyalásokon jelen volt... Megszületett tehát a román alkotmányt sértő, Kincses jelölését törlő ítélet. T.i. az Alkotmány csak a köztisztséget betöltő személyeknek írja elő a kizárólagos román állampolgárságot. Kincses akárcsak 1990-ben, amikor a Vatra Romaneasca óvatta meg jelölését, most is törvénytelenség áldozata lett. Ilie Ilascut Bákó megyében szenátornak választották. Ráadásul a szenátusi mandátumigazoló bizottság arra való hivatkozással, hogy a szenátor mandátumát senki sem óvta meg, kettős állampolgársága dacára igazolta azt. Nemzeti ″szolidaritásból″ a román nemzetiségű szenátorok mit sem törődtek az alkotmányos tiltással, s azzal sem, hogy Ilascu esetleges kiszabadítása Vadim népszerűségét növelné. Ilascu legújabb sikere: a strasbourgi Európa Parlament román küldöttségének tagjává választották. A küldöttség másik, illusztris, ″európai″ (?) tagját történetesen Corneliu Vadim Tudornak hívják. Az RMDSZ-vezetők szolidaritása? Hiánycikk. /Kincses Előd: A románok és a magyarok (avagy párhuzamos életrajzok). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./ A szerkesztőség megjegyzést tett a cikk végére. Szerintük magának Kincses Elődnek kellett volna megóvni Ilie Ilascu jelöltségét. -"

"Ioan Rus belügyminiszter rendelete alapján Tudor Cearapin hadosztályparancsnokot nevezték ki a román csendőrség élére. A intézményt eddig Anghel Andreescu vezette. A román csendőrség parancsnoka 1997-ben kapta meg a hadi tudományok doktora címet, 1999-től pedig a Romániai Tudósok Egyesületének tagja. /Tudor Cearapin a csendőrség új parancsnoka. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./"

"Azért nem vagyunk kormányon, mert senki sem kért fel erre. Ami pedig a Nastase-kormánynak szavazott bizalmat illeti: erre a szövetség eddigi eredményei, illetve eredménytelenségei adnak választ. Úgy ítéltük meg, a kialakult helyzetben így tudunk hatékony eszközöket teremteni közösségünk érdekeinek érvényesítésére. Különösen akkor, amikor nyilvánvaló volt a Corneliu Vadim Tudor féle visszarendeződés veszélye. Ne feledjük, Erdélyben ha nem is minden második, hanem minden harmadik román a ″géppuskás rendcsinálásra″ szavazott! - szögezte le Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a vele készített interjúban. Az RMDSZ alapvető célja az, hogy ne álljon le az elmúlt négy évben elkezdődött folyamat. Példa erre a földtörvény esete. Romániában nem elég kiharcolni egy törvény elfogadását, legalább ennyi erőfeszítésbe kerül ennek alkalmazása is. A protokollum kiemelt helyen foglalkozik az oktatás területével is. A helyi közigazgatási törvény szerint hivatalossá válik az anyanyelvhasználat a közigazgatásban azokon a településeken, ahol a nemzeti kisebbségek számaránya eléri a 20 százalékot. Ez Hargita és Kovászna megyét kivéve közel 700. 000 magyart érint. Székely Kriszta, a Szabadság munkatársa közbevetette: azáltal, hogy az RMDSZ bizalmat szavaz a kormánypártnak, veszít hiteléből bel- és külföldön egyaránt? Takács Csaba elutasította az ellenvetést, szerinte akkor az RMDSZ belecsontosodna a keménységbe, és még jobban megerősödnének az ortodox egyházak. Szerinte a romániai magyaroknak annyi joguk lesz, amennyit kiharcolnak. Kifejtette, hogy 1996 után két évig mást nem tettek, csak azokat a politikusokat hallgattuk - Tőkés Lászlót, a Reform Tömörülést, Kincses Elődöt - akik naponta felsorolták a romániai magyarság évszázadok óta elszenvedett bajait. Ehelyett inkább ezek megoldására összpontosítottunk volna, vélte Takács. Szerinte az egyetem-vitával két évet elpocsékoltak. A Szabadság munkatársa említette az a vádat is: mindenekelőtt arra törekedtek, hogy a ″klientúrának″ továbbra is fontos beosztásokat biztosítsanak Bukarestben, nem pedig arra, hogy kulcspozíciókat szerezzenek meg az új államigazgatásban. Takács Csaba szerint az RMDSZ pedig azoknak a szakembereknek megőrzését szorgalmazta, akik rendelkezésre álltak. /Székely Kriszta: Négy évi megvalósításaink megőrzése volt a tét. Interjú Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./"

"Jan. 20-án ülésezett Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Határozatot hoztak egy olyan bizottság létrehozásáról, amely kidolgozza az RMDSZ következő négyéves stratégiáját. A testület eldöntötte: az átvilágítást ki kell terjeszteni az RMDSZ valamennyi tisztségviselőjére, továbbá állásfoglalást fogadtak el a választásokkal kapcsolatban. Az SZKT jóváhagyta az operatív tanács elmúlt hónapokban hozott döntéseit, köztük az RMDSZ és az RTDP közti együttműködésről szóló döntését is. Markó Béla RMDSZ-elnök beszédében a választási kampányt, a választások eredményeit, az elmúlt hetekben kialakult helyzetet elemezte. Az RMDSZ-nek ebben a parlamenti ciklusban a korábbi 11, illetve 25 helyett 12 szenátori és 27 képviselői mandátuma van. A romániai magyar közösség megnyerte a választásokat. Markó megjegyezte: a választási kampányban a tiszteletbeli elnök még biztatta is a választókat, ne szavazzanak az RMDSZ-re, ezt ő tudathasadásos állapotnak tartja. - Felborult az eddigi parlamenti képlet, megváltoztak az erőviszonyok. Az RMDSZ, az erdélyi magyarság csak saját erejére támaszkodhat. A kormánypárttal megkötött egyezség, - ha tiszteletben tartják - lehetővé teszi azt, hogy ″menjünk a magunk útján tovább.″ Birtalan Ákos Kovászna megyei képviselő a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának ″színeváltozásáról″ szólt: az RTDP 1996-ig integráció-, reform-, és kisebbségellenes volt, a 2000-es választásokat követően pedig ő védi a közigazgatásban való anyanyelvhasználatról szóló jogszabályt. Szerinte az RMDSZ megmaradhatott volna ellenzékben. Ehelyett az RMDSZ néhány magyar tisztségviselőért cserébe kiegyezett az RTDP-vel. A képviselő szerint a legnagyobb baj viszont az, hogy az RMDSZ-ben hiányos a konzultáció, nincs munkamegosztás, az operatív tanács pedig monopolizálja a döntéshozatalt. Borbély Zsolt Attila, a Reform Tömörülés alelnöke szerint azért juthatott be Corneliu Vadim Tudor a második fordulóba, mert a figyelmeztetések ellenére Frunda György nem volt hajlandó visszalépni. Borbély szerint a mostani SZKT kísértetiesen emlékeztet a szövetségi képviselők 1996-os bukaresti tanácskozására, amikor az SZKT szintén kész tények elé volt állítva a kormánykoalíciós szerepvállalást illetően. Borbély véleményéhez csatlakozott a másik RT-alelnök, Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselő is, aki szintén hangsúlyozta: az SZKT döntés - akárcsak négy évvel ezelőtt - post factum jön, a tanácskozásra azért volt szükség, hogy az operatív tanács döntését legitimizálja. Véleménye szerint egy ilyen horderejű kérdésben sokkal szélesebb körben kellett volna ezt a határozatot meghozni. Vekov Károly Kolozs megyei képviselő egyetértett Markóék pragmatizmusával. Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kijelentette: a választás ″etnikai szavazás volt″, a romániai magyarok muszájból szavaztak az RMDSZ-re. Tőkés László visszautasította a bírálatokat. Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei képviselő egy lehetséges diverzióra figyelmeztetett: elemezni kell, hogy a Corneliu Vadim Tudor rémével való fenyegetés mennyire volt mesterséges. A képviselő szerint az RMDSZ még adós mind az elmúlt négy év elemzésével, mind a szövetség vezetősége és több ezer aláírás által támogatott, külhoni állampolgárság helyzetével. Toró T. Tibor Temes megyei képviselő, a Reform Tömörülés elnöke szerint az RTDP-nek nyújtott RMDSZ-támogatás minőségi és nem mennyiségi, Iliescuéknak elsősorban nem az RMDSZ parlamenti képviselőinek számszerinti szavazatára, hanem olyanszerű támogatására van szüksége, amely Nyugat előtt hitelesíti a kormánypártot. Ezért cserébe az RTDP-től minőségi áttörést vártak, de ez még nem történt meg. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform vezetője az RMDSZ-en belül - véleménye szerint - uralkodó erkölcsi válságra hívta fel a figyelmet. Ez az oka annak, hogy több mint 100 000-el kevesebben mentek el szavazni, hiába a több mandátum, és Frunda is sokkal kevesebbet kapott, mint négy évvel ezelőtt. Nagy Zsolt ügyvezető alelnök konkrét számokkal bizonyította: nem az úgynevezett erkölcsi válság, hanem a kivándorlás, és a demográfiai mutatók csökkenése miatt kevesebb a szavazó magyar. Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor, a Szabadelvű Kör vezetője szerint örülni kellene a választási sikernek, semmint megkérdőjelezni azt. Külön kiemelte Frunda hozzájárulását, akit emiatt szintén örökös tiszteletbeli taggá kellene avatni - javasolta. Az SZKT elfogadta Borbély László javaslatát egy programbizottság összeállításáról, amelynek feladata: az RMDSZ négyéves stratégiájának kidolgozása, illetve valamennyi RMDSZ tisztségviselő Szekuritáté-dossziéjának átvilágítása. Vita kerekedett a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) SZKT-ba javasolt tagjai mandátumának igazolása kapcsán, amely végül oda vezetett, hogy a MIT-frakció a mandátumigazolás megtagadása ellen tiltakozva kivonult a tanácskozásról. /Székely Kriszta: Tudomásul vették a szövetségi képviselők az RMDSZ-RTDP egyezményt. Többek szerint az operatív tanács monopolizálja a döntéshozatalt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./"

"Gaál György folytatásokban közölt kronológiájában /Kolozsvári kronológia/ 1944 októberéig ért: 1944. október 12-től 1945. március 13-ig Kolozsvár - Észak-Erdéllyel együtt - szovjet fennhatóság alatt autonóm terület volt, március közepén kebelezte be a román közigazgatás. 1944 októberétől a szovjet parancsnokság Tudor Bugnariu tanárt Kolozsvár polgármesterévé, Demeter János ügyvédet pedig alpolgármesterré, Teofil Vescan tanárt a megye prefektusává, Csőgör Lajos fogorvost pedig alprefektussá nevezi ki. 1944 decembere és 1948 februárja között Erdély címmel szociáldemokrata napilap, 1944-1952 között Világosság, a Magyar Népi Szövetség napilapja /szerk.: Balogh Edgár/, 1945 márciusától az Erdélyi Szikra című hetilap /Kommunista Párt Kolozsvár Kerületi Bizottságának lapja/, mely rövidesen Igazság címen napilapként jelent meg 1989 decemberéig. /Gaal György: Kolozsvári kronológia. Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./ Kolozsváron tehát 1944-1948 között három magyar napilap jelent meg. Azóta évtizedekig egy napilap volt /1989 december vége óta Szabadság néven/. Második magyar nyelvű napilappal Szőcs Géza akart indulni, azonban az Új Ezrednek csak négy száma jelent meg /1993. jan. 15-19./. A Krónika 1999. október 30-i indulása sikeres volt: azóta két magyar napilap létezik Erdély fővárosában. "

"Ioan Rus belügyminiszter bemutatta munkatársait: a külkapcsolatokkal és az európai integrációval foglalkozó államtitkárt, Alexandru Farcast, a logisztikával megbízott államtitkárt, Nicolae Berechet tábornokot és a parlamenti kapcsolatokkal foglalkozó államtitkárt, Pavel Abraham tábornokot. Úgyszintén bemutatta a minisztérium főtitkárát, Ioan Gheorghe Apostol tábornokot, a csendőrség parancsnokát. Tudor Cearapin tábornokot, a tűzoltóság parancsnokát, Vladimir Secara tábornokot és a határrendőrség parancsnokát, Aurel Neagu tábornokot. /A belügyminiszter bemutatta csapatát. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./"

"Kevesen emlékeztek meg László Kálmán születésének századik évfordulójáról. László Kálmán maradandót egy kevésbé ismert tudományágban, a mikológiában alkotott. Kolozsváron olyan triumvirátus volt gombász szakmában, amelyről legendák keringenek. Tagjai: László Kálmán, dr. Papp István és Veress István. Volt egy negyedik gombarajongó és gomba-tudor, az azóta elhunyt dr. Pázmány Dénes, közülük az egyedüli hivatásos mikológus. Szülővárosában, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban van László Kálmán gazdag gyűjteménye. /Tóthfalussy Béla: László Kálmán 100 éve. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./"

"Az Európa Tanács januári parlamenti közgyűlésén Frunda Györgyöt újraválasztották a jogi bizottság alelnöki tisztségébe. Frunda György szenátor az egyedüli, aki több mint hét éve folyamatosan tagja ennek a küldöttségnek. Megállapította, hogy szakmai szempontból a mostani román küldöttség jóval gyengébb a korábbinál. Viorel Hrebenciuc a jelenlegi román küldöttség elnöke. Frunda György dokumentumcsomagot készített Vadim Tudor kijelentéseiből, a Nagy-Románia Párt cikkeiből, amelyet letett az ET jogi bizottságban és az ET elnökségénél. - Adrian Nastase kormányfő búcsúlátogatáson vett részt /azelőtt az ET román küldöttségének tagja volt./ A miniszterelnök elmondta, hogy az új kormány vállalja azokat a kötelezettségeket, amelyeket '93-94-ben is vállalt, és teljesíteni is fogja azokat. A kérdésre, hogy mi lesz a magyar egyetem sorsa, Nastase azt mondta, a kormány úgy érzi, hogy tovább kell fejleszteni a jelenlegi helyzetet új magyar fakultások létrehozásával, és meg kell oldani, hogy a Babes- Bolyai Egyetem magyar tagozatán a magyarok döntsenek a menedzsment, illetve beiskoláztatási kérdésekben. Adott autonómiáról beszélt. Ezt az Európa Tanácsnak ígérte. - Frunda beszámolt arról, hogy a nemzeti kisebbségek kérdésében több javaslatot sikerült átvinnie az ET-ben jogi bizottsági szinten. - Az ET kérte a tagországokat, alkalmazzák a keretegyezményt, alkalmazzák a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. Frunda javaslatára elfogadták, hogy a kisebbségeket képviselő legitim szervezetek is az Európai Bírósághoz fordulhassanak. Végül ez az ajánlás két melléklet elfogadását javasolja az Európa Tanácsnak. /Mózes Edith: Elmúlt az ígéretek órája. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./"

"Febr. 1-jén Ion Iliescu elnök az RMDSZ vezetőivel találkozott. Az államfő kezdeményezte tanácskozáson Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács, Szabó Károly szenátor és Márton Árpád képviselő vett részt. A megbeszélésen áttekintették az elmúlt időszak teendőit és a törvényhozási prioritásokat: a tulajdonjogot szentesítő ingatlantörvényt, a földtörvény kérdését, illetve a decentralizálást biztosító közigazgatási törvényt, arra kérve az elnököt, hogy mielőbb írja alá a kihirdetésre váró jogszabályokat. Az RMDSZ képviselői kifejtették: a földtörvényt nem módosítani, hanem mielőbb alkalmazni kell. A tanácskozást követő sajtónyilatkozatában Markó Béla cáfolta, hogy Iliescu kifejtette volna véleményét a tervezet módosításokról. Szóba került az egyházi ingatlanok, illetve a regionális fejlesztés ügye, oktatási kérdések, Románia integrációja. Az RMDSZ vezetői úgy értékelték: a szövetség mindaddig megőrzi konstruktív ellenzéki pozícióját, amíg az RTDP-vel aláírt egyezmény teljesítése megfelelően halad. Az RMDSZ-szel sorra került tanácskozás előtt Ion Iliescu Corneliu Vadim Tudorral, a Nagy-Románia Párt elnökével is találkozott, aki megígérte pártja támogatását a "szociáldemokrata" jellegű törvények elfogadása esetében, de nem zárta ki bizalmatlansági indítvány benyújtását. Kifogásolta az RMDSZ "szolgalelkűségét", azt, ahogy az RMDSZ-szel, a liberálisokkal és a demokratákkal "kiegyezett", mindenekelőtt a helyi közigazgatási törvény "nemzetellenessége" ellen tiltakozva. /Ion Iliescuval találkoztak az RMDSZ vezetői. A földtörvényt alkalmazni, nem módosítani kell. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./"

"Románia nemzetbiztonságát elsősorban az országon belüli veszélyek fenyegetik - állapította meg Ion Iliescu államelnök a Nemzetvédelmi Akadémia új tanfolyamainak megnyitása alkalmából. Iliescu a veszélyek között a szegénységet, a korrupciót, a szervezett bűnözést, a bürokráciát, a kábítószer- és emberkereskedelmet, a terrorizmust és a szélsőséges mozgalmakat említette. - A Nagy-Románia Párt vezetője, C. V. Tudor bejelentette: mivel sem az elnök, sem a kormány nem hallgatta meg véleményét, pártja bizalmatlansági indítványt terjeszt be - gyakorlatilag a magyar nyelv használata ellen. /Belső veszélyek. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 3./"

"Febr. 3-án Brassóban találkoztak a romániai nagyvárosok polgármesterei, a helyi közigazgatási törvénytervezet ellen tiltakoznak. Közös nyilatkozatukban leszögezték: a helyi közigazgatási törvénytervezet súlyosan megszegi az alkotmányt, illetve a Helyi Autonómiák Európai Chartáját. Antidemokratikusnak ítélték a törvénytervezet azon cikkelyét, melynek értelmében büntető eljárás indítása esetén a kormány által kinevezett prefektus felfüggesztheti a választott polgármestert. Szerintük a felfüggesztésre csak a bírósági döntést követően kerülhet sor. Feltehetőleg Gheorghe Funar kolozsvári polgármester nyomására a romániai nagyvárosok vezetői leszögezték: a helyi közigazgatási szervekkel történő kapcsolatuk során a polgároknak kizárólag az állam hivatalos nyelvét, a románt kell használniuk. A közleményt Constantin Simirad jászvásári, Gheorghe Funar kolozsvári, Ioan Ghise brassói, Tudor Pendiuc pitesti, Petru Filip nagyváradi, Adrian Orza temesvári, illetve Mircea Molot dévai polgármester látta el kézjegyével. A találkozó során Gheorghe Funar, aki egyben a Nagy-Románia Párt főtitkára, kifejtette: pártja még ezen a héten elkezdi az aláírásgyűjtést a bizalmatlansági indítvány benyújtása érdekében. /Kiss Olivér: Az anyanyelv használata ellen is tiltakoznak a nagyvárosok polgármesterei A közigazgatási törvénytervezet módosítását kérik. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./"

"Az Európa Tanács januári közgyűlésén Frunda Györgyöt, az RMDSZ szenátorát a jogi-emberjogi bizottságban újraválasztották. Frunda 1993-tól tagja a román ET-küldöttségnek. Frunda György elmondta, hogy az Európa Tanácsnak van egy közgyűlése, van 14 bizottsága és öt ideológiai vagy politikai csoportja. Viorel Hrebenciuc képviselőházi alelnök lett Románia részéről közgyűlési alelnök a következő hat hónapra vagy egy évre, s utána a további országok képviselői foglalják el a tisztségeket. Frunda György bizottsági szinten három testületnek a tagja, és a választották ismét alelnökké. Egyébként Frunda az Európai Néppárt csoporthoz tartozik, és azon belül a bővített büró tagja. A román küldöttségnek tíz tagja van és ezeknek tíz helyettese. Frunda helyettese dr. Kelemen Atilla. Frunda tagja még a monitorizálási bizottságnak, és a környezetvédelmi és mezőgazdasági bizottságnak is. - Sajtótájékoztatóján Vadim Tudor szenátor Frundát azzal vádolta meg, hogy terhelő, kompromittáló anyagot terjesztett róla. A valóság az, hogy Frunda egy román sajtókivonat-gyűjteményt osztott szét. Ez nem partizánmunka, hanem külföldön is vállalni kell azt, amit belföldön hangoztatta a szenátor. Ugyanis Romániában sovén, antiszemita, magyarellenes, Európa-ellenes, emberjog-ellenes nyilatkozatokat tesz a Nagy Románia Párt, odakint meg demokratának vallja magát. /Máthé Éva: "Az ajánlás politikai dokumentumból jogi eszközzé vált!" Interjú FRUNDA GYÖRGY szenátorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./"

"Gheorghe Funar polgármester nagyszabású tiltakozó népgyűlés szervezését kezdeményezte Kolozsváron. Febr. 8-i sajtóértekezletén elmondta: a megmozdulásra, amelyre február 17-én vagy 18-án délben kerül sor, meghívta Ion Iliescu államelnököt, Adrian Nastase kormányfőt, az RTDP elnökét, Nicolae Vacaroiut, a szenátus elnökét, Valer Dorneanut, a képviselőház elnökét is. Funar 100 ezer résztvevőre számít, és reméli, hogy "a román nyelv védelmére" összegyűlt tömeget Corneliu Vadim Tudor is megtiszteli jelenlétével. Szerinte az RMDSZ-nek azért sikerül zsarolnia a mindenkori román kormányfőt és államelnököt, mert háta mögött a Nemzetközi Valutaalap áll. A polgármester levelet intézett Ion Iliescu államelnökhöz és Adrian Nastase kormányfőhöz, amelyben arra kéri őket, hogy február 12-ig közöljék vele a népgyűlés számukra megfelelő időpontját. "Ugyanakkor arra kérjük Önöket, szólítsák fel a prefektúrákat, megyei tanácsokat és a Vatra Romaneasca Egyesületet arra, készítsék elő és biztosítsák a szállítást Kolozsvárra mindazoknak a románoknak, akik részt akarnak venni a román nyelv védelmére összehívott történelmi megmozduláson" - áll a levélben. Funar nem tart attól, hogy a népgyűlés során incidensekre kerül sor. - Nem kell félni az 1990-es marosvásárhelyi események megismétlődésére. Ezt még 1918-ban készítették elő. A románoknak nem lesz szükségük védelemre, mi itthon vagyunk és nem tartunk semmitől - mondta Funar. /Kiss Olivér: Kisebbségellenes nagygyűlésre készül a polgármester. Számít a kormányfő és az államelnök részvételére is. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./"

"C. V. Tudor febr. 9-i sajtókonferenciáján bejelentette: amennyiben Ion Iliescu "lenézve a román népet és a nemzeti történelmet" aláírja a helyi közigazgatási törvényt, kezdeményezni fogja az államelnök tisztségéből való elmozdítását. Tudor jelezte, hogy a jövő hét végén Kolozsváron népgyűlést szervez azok ellen, akik eladják az országot. Arra is figyelmeztetett C. V. Tudor, hogy a román parlament nem ratifikálta a regionális és kisebbségi nyelvek chartáját, így szerinte a helyi közigazgatási törvény eleve érvénytelen. /Újabb nagy-romániás kampány. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./"

"Febr. 12-én Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke bejelentette, hogy pártja egyszerű indítványt nyújtott be a szenátusban, 36 nagy-romániás szenátor aláírásával. A párt a helyi közigazgatási törvénytervezet visszavonását szeretné elérni. Tudor szerint a törvénytervezet "alkotmány- és nemzetellenes", mivel a román nyelv mellett hivatalossá teszi a magyar nyelv használatát is. Hozzátette: Románia aláírta ugyan az Európai Regionális Nyelvek Chartáját, a parlament viszont még nem ratifikálta ezt. Vadim bejelentette: amennyiben a törvényt nem vonják vissza és Ion Iliescu államfő kihirdeti azt, aláírásgyűjtésbe kezdenek az államfő leváltására. /Egyszerű bizalmatlansági indítványt nyújtott be a Nagy-Románia Párt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./"

"Ristea Priboi RTDP-képviselőt nemrég a Külföldi Hírszerző Szolgálatot (SIE) ellenőrző parlamenti bizottság elnökévé választották, de ezt követően olyan sajtóhírek jelentek meg, miszerint Priboi a 89 előtti kémelhárító egység kollaboránsa volt, akinek a Szabad Európa Rádió munkatársainak megfigyelése volt a feladata. A Szekuritáté irattárát tanulmányozó bizottság újraindítja a vizsgálatot Ristea Priboi ügyében. A Legfelsőbb Védelmi Tanács febr. 12-én határozott: Gheorghe Fulga lesz a Külföldi Hírszerző Szolgálat igazgatója. /Priboi, a pribék? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ A Legfelsőbb Védelmi Tanács kinevezte a STS (Serviciul de Telecomunicatii Speciale) élére Tudor Tanaset, a volt Securitate külügyi hírszolgálatának (DIE) tisztjét - írta az Adevarul. Tudor Tanase generális ranggal, tartalékos tiszt. /RMDSZ Sajtófigyelő (Bukarest), febr. 14. - 29. sz./"

" James C. Rosapepe amerikai nagykövet Gheorghe Funar nacionalista megnyilvánulásai miatt visszamondta kolozsvári látogatását, az Ötcsillagos város kitüntetés átadására nem került sor. A nagykövet sajtónyilatkozatban ismertette távolmaradása okát. "Funar polgármesternek az a határozata, hogy az én mára tervezett látogatásomat nacionalista nagygyűlés megrendezésére használja fel, elterelheti a figyelmet a helyi adminisztráció által végzett kiváló munkáról", hozzátette: "a kolozsvári románok tudják, hogy jobban kell félniük a viszály nyelvétől, mint egy idegen nyelvtől". Vasile Soporan prefektus, és Nelu Pop megyei rendőrfőkapitány, és Octav Cozmanca közigazgatási miniszter ugyan törvényellenesnek ítélték a tervezett tüntetést, azonban egyikük sem tett semmit az akció betiltásáért. Febr. 16-án Gheorghe Funar polgármester megtartotta a "román nyelv védelmére és az alkotmány betartására" összehívott népgyűlést. Az akció szélsőségesen nacionalista, magyarellenes tüntetésbe torkollott. A tüntetők túlnyomó többségét nemcsak a Nagy-Románia Párt különböző szervezeteinek különjárattal érkezett tagjai, hanem a kötelező módon kirendelt kolozsvári városházi alkalmazottak tették ki. Gheorghe Funar örömét fejezte ki, hogy "a románok nagy számban jelentek meg a román nyelv védelmére szervezett népgyűlésen". Valer Voda, a Hargita, Kovászna és Maros megyéből Elűzött Románok Egyesületének elnöke elmondta: azért kellett elköltözniük, mert "egyesek szerint rontották az etnikai egyensúlyt". Ioan Mihai Nastase nagy-romániás képviselő Iosif Constantin Dragannak az üzenetét olvasta fel. A Román Élet Pártjának elnöke, Pavel Corut felszólalásában átkot szórt "a budapesti fasiszták, revizionisták által irányított" RMDSZ-re. Beszédét a tömeg "Románia, a régi határok között" bekiáltással szakította meg. Szerinte a székelyeknek semmi közük a magyar nemzethez. A székelyeket erőszakosan magyarosították el - mondta Corut. Corneliu Vadim Tudor több mint másfél órás beszédet tartott. Szerinte a jelenlegi hatalom választási csalást követett el. Azért nem jöttek el többen a tüntetésre, mert a Román Hírszerző Szolgálat megakadályozta őket - mondta. Az RMDSZ-ről elmondta: nincs mit keresnie a parlamentben, be sem jegyezték a törvényszéken mint politikai pártot. - Az RMDSZ pont olyan fasiszta párt mint a németországi bőrfejűek - jelentette ki Vadim. A tüntetés az esti órákban népdalokkal és tűzijátékkal zárult. /Magyarellenes népgyűlés a Bocskai téren. Rosapepe nagykövet visszamondta kolozsvári látogatását. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./"

"Kudarcnak bizonyult Funarék kolozsvári tiltakozása, felsültek a Nagy-Románia Párt hívei, százezer ember helyett csak ötezer személyt sikerült összeverbuválnia a kolozsvári polgármesternek magyarellenes tüntetéséhez - ilyen értékelések jelentek meg másnap, febr. 17-én az országos román napilapokban a kolozsvári polgármester kezdeményezte akcióról. A Ziua szerint "körülbelül 3000 ember" , más lapok "körülbelül 5 ezer személy" volt jelen. Azok jórészét is más megyékből, nemcsak Erdélyből, hanem Dél-Moldvából, Olténiából és Bukarestből szállították Kolozsvárra, mintegy 40 autóbusszal. Tudor beszédéből a lapbeszámolók - a magyarellenes felhangok mellékes és sommás említésén kívül - főleg a Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase miniszterelnök elleni támadásokat emelték ki. Ezek szerint Iliescu "elmeszesedett agyú", "élő hulla", "a nőies allűrökkel" megvádolt Nastase pedig "szabadkőműves máltai lovag" . /Kudarcot vallott tiltakozás: felsültek az NRP hívei. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ A mostani nagygyűlésen a román himnusz közben a román tüntetők "vígan köpködték a tökmaghéjat", írta Németh Júlia helyszíni tudósításában. A legkevesebb, amit valaki megtehet, hogy tisztelje saját népét, saját himnuszát. Ehhez nem elegendő azt ordítozni, hogy ki a magyarokkal Romániából. Az egyértelműen fasiszta jellegű tüntetésen a beharangozott százezres tömeg helyett mindössze három-négyezren voltak a téren. A helyi hatóságok egymásnak ellentmondó intézkedéseikkel tették lehetővé az egyébként törvénytelennek minősített népgyűlés megrendezését. Ebben benne van a nagy-romániások és egyes társadalmi demokraták cinkos összekacsintása is. /Németh Júlia: Himnusz a tökmaghoz. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./"

"Febr. 20-i ülésén a szenátus alkotmányellenesnek minősítette és elvetette azt az egyszerű bizalmatlansági indítványt, amelyet a Nagy-Románia Párt nyújtott be a készülő közigazgatási törvény ügyében. A szavazáskor a NRP elhagyta a termet. Az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt mellett a Romániai Társadalmi Demokrácia Párt és a Demokrata Párt szenátorai is úgy vélték, az indítvány alkotmányellenes, jóllehet Petre Roman DP-elnök előző nap úgy nyilatkozott: nem lenne szabad elvetni az indítványt csak azért, mert valakiknek alkotmányossági aggályai vannak vele szemben. Az RTDP két szenátora, Adrian Paunescu és George Pruteanu a helyi közigazgatási törvény ellen, az indítvány mellett foglaltak állást. Ennek ellenére mindketten az NRP-kezdeményezés alkotmányellenességére szavaztak. Corneliu Vadim Tudor szenátor, az NRP elnöke a vitában leszögezte, hogy pártja indítványa valójában nem a kormány, hanem az RMDSZ ellen irányult. Tudor szerint az RMDSZ "törvénytelen, nemzet- és Európa-ellenes" szervezet, amely képes volt rávenni a kormánypártot "a magyar irredentizmussal szembeni kapitulációra". A sajtóértekezleten Tudor kijelentette: jóllehet a szenátus alkotmányellenesnek minősítette az indítványt, az NRP elérte célját, mert a szenátus mégis tárgyalta a kezdeményezést. A szenátusi vitában felszólalt Adrian Nastase kormányfő is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a készülő közigazgatási törvény összhangban áll az ország alkotmányával és megfelel a Románia által ratifikált nemzetközi megállapodásoknak. /Alkotmányellenes az NRP indítványa. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21/"

"Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei jogász-szenátor elmondta: a Nagy-Románia Párt szervezésében zajló febr. 16-i kolozsvári tüntetésen Corneliu Vadim Tudor beszéde kimerítette a bűncselekmény tényállását. A szenátor azonban nem optimista: "Tekintettel arra, hogy az Aranyosgyéresen tett kijelentései miatt sem vonták felelősségre, pedig feljelentették a roma szervezetek, nem tartom valószínűnek, hogy az egyébként eljárni köteles ügyészség eljárna ebben az ügyben." Eckstein-Kovács Péter febr. 19-én interpellált. Kiemelte: amiket Vadim Tudor Kolozsváron egyrészt a magyarokról mondott mint nemzetről, másrészt átkai (megátkozta azokat, akik a törvényt alkalmazzák) bűncselekményt képeznek. A szenátor szerint az RMDSZ nacionalista, soviniszta izgatás vádjával élhet a feljelentés jogával. "Ezt meg fogjuk beszélni. Máris rendelkezésünkre állnak a bizonyító videofelvételek" - mondta. /Eckstein-Kovács Péter interpellált a C. V. Tudor-féle uszítás ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21/ A kolozsvári polgármester és a nagy-romániások szervezte tiltakozó nagygyűléssel kapcsolatban Kónya-Hamar Sándor képviselőt, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökét arról kérdezte a Szabadság, hogy helyi szinten az RMDSZ mit tett a nagygyűlés meggátolása érdekében. Ez a megmozdulás megsértette a közrendet, jogrendet, jogállami értelemben elsősorban a román államnak, központi és helyi intézményeinek lett volna kötelessége idejében fellépni. Ezt szorgalmazta az RMDSZ Kolozs megyei szervezete is. Kónya-Hamar Sándor elmondta, hogy azonnal tiltakoztak, amikor Vasile Soporan prefektus kijelentette, hogy nincs elvi kifogása a rendezvény megszervezése ellen. Mind a prefektusnál, mind Octav Cozmanca közigazgatási miniszternél szorgalmazta az eset jog- és pénzügyi kivizsgálását és a polgármester felelősségre vonását, tájékoztatott a képviselő. Azonnal tájékoztatták az amerikai nagykövetséget, hogy a polgármester miben spekulál. Az RMDSZ közbelépésének köszönhetően sikerült jobb belátásra bírniuk James Rosapepe nagykövetet. /Papp Annamária: Jog- és pénzügyi kivizsgálást szorgalmaz az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21/"

"Gabriel Liiceanu kezdeményezésére a Társadalmi Párbeszéd Csoport (GDS) kizárta soraiból Gabriel Andreescu politológust, a csoport egyik alapító tagját. Andreescut Andrei Plesuról tett nyilatkozata miatt közösítették ki. Ismeretes, hogy múlt heti sajtóértekezletén a politológus úgy nyilatkozott: Andrei Plesu és Mircea Dinescu több okból is alkalmatlanok arra, hogy a Szekuritáté irattárát átvizsgáló bizottság tagjai legyenek. Többek közt azért, mert mindketten a Román Kommunista Párt tagjai voltak. Andreescu nem tette hozzá, hogy a két neves személyiséget végül pártellenes megnyilvánulásaik miatt kizárták az RKP-ból, a volt titkosrendőrség pedig nemegyszer meghurcolta emiatt őket. Andreescu kijelentette: nincsenek ugyan bizonyítékai, de az az érzése, hogy 1989 előtt Plesu kollaborált a Szekuritátéval. A GDS sajtóközleményében felháborodásának adott hangot Andreescu nyilatkozata miatt, és szolidaritását fejezte ki Plesuval. - Febr. 21-én a GDS kerekasztalt szervezett az átvilágító bizottság tevékenységéről. Horia Roman Patapievici, aki mind a GDS-nek, mind pedig az átvilágító bizottságnak a tagja, elmondta: hiába háborognak egyesek amiatt, hogy az olyan közismert expártaktivisták, mint amilyen Ion Iliescu, vagy a Ceausecu házaspár "bárdja", Corneliu Vadim Tudor, "tisztának" találtattak, de az irattárban semmiféle terhelő bizonyítékot nem találtak velük kapcsolatban. Patapievici egyetértett Zoe Petre volt elnöki tanácsossal, miszerint ez annak tulajdonítható, hogy az illető dossziékat az érintettek még az átvilágítás megkezdése előtt eltüntették. /Liiceanu kezdeményezésére kizárták Andreescut Panaszkodnak az átvilágítók: nem férhetnek a SIE-dossziékhoz. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./"

"Az egykori kommunista funkcionáriusok romániai visszatéréséről írt a The Washington Times márc. 10-i számában Ion Pacepa, aki Nicolae Ceausescu uralma idején a román hírszerzés vezetőjeként Nyugatra szökött. A cikk szerint Romániában újra felütötte fejét az antiszemitizmus. Utalt egyebek közt arra, hogy amerikai zsidó szervezetek kérték Ion Iliescu államfőt, vessen véget a náci korszakbeli vezetők rehabilitálásának. Pacepa megjegyezte: teljesen összeegyeztethetetlen lenne Románia jelenlegi soros EBESZ-elnöki funkciójával, ha tisztelegne a hírhedt Ion Antonescu marsall emléke előtt. "Az új antiszemiták nem mások, mint a régi kommunisták, akik ismét többségben vannak a parlamentben" - írta Ion Pacepa. A volt kémfőnök írásában sorra vett néhány "nacionalistává átkeresztelkedett kommunistát". A törvényhozásban jelen lévők közül kiemelte Corneliu Vadim Tudort, a Ceausescu család egykori "udvari költőjét", a Nagy-Románia Párt mostani vezetőjét, Gheorghe Buzatu volt kommunista történészt, aki újabban a vasgárdistákról szóló írásaival igyekszik rehabilitálni az egykori fasisztákat, valamint Constantin Florescut, a Ceausescu-féle "kulturális miniforradalom" egyik értelmi szerzőjét, aki antiszemita és magyarellenes aktivistává "képezte át magát". Pacepa élesen bírálta Bill Clinton volt amerikai elnököt, amiért tavaly decemberben támogató hangvételű levelet küldött Bukarestbe a hatalomba visszatért kommunistáknak. Kifejezte reményét, hogy George Bush, az új republikánus elnök "hozzásegíti majd a románokat annak meglátásához, milyen csúnya az új kormányzatuk ábrázata". /Pacepa: Romániában kiújult a zsidóellenesség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 12./ Pacepa két egykori beosztottjának a karrierjére is felhívta a figyelmet: Ristea Priboi lett annak a törvényhozási bizottságnak az elnöke, amely a hírszerzés fölött gyakorol felügyeletet, Tudor Tanase nyugalmazott tábornokot pedig megbízták az elektronikus megfigyelő rendszerek részlegének irányításával. /A kommunista vezetők visszatérnek. = Brassói Lapok (Brassó), márc. 16./"