Egyelőre egy-két éves működéshez szükséges anyagi fedezettel és verbuválás alatt álló munkaközösséggel indulna és sugározna – a tervek szerint immár idén nyártól – saját gyártású műsorokat az Erdélyi Magyar Televízió (ETV). Pár hónapon belül elindulhat a televízió, hiszen mind a finanszírozási, mind a technikai körülmények körvonalazódnak – mondta Nagy Zsolt, a Janovits Jenő Alapítvány /JJA/ elnöke. /Király K. László, Mihály László: Kommersz Erdélyi TV? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

Végre ismertette a vádakat Miron Mitrea szociáldemokrata politikussal az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA). Mitrea ugyanabban az ügyben érintett, mint amiben „sorstársa”, Adrian Nastase volt kormányfő, éspedig a Zambaccian utcai ingatlan megszerzésében. A vád kenőpénz elfogadása. Adrian Nastase másfél millió euróra becsült házáról van szó. 2007 szeptemberében a DNA azt kérte Traian Basescu államfőtől, hogy hagyja jóvá a Mitrea elleni bűnvádi eljárás beindítását. Traian Basescu ez év januárjában kérte Teodor Melescanu ideiglenes igazságügyi minisztert, indítsák be a bűnvádi eljárást nyolc volt és jelenlegi tárcavezető ellen. Az érintettek: Adrian Nastase, Miron Mitrea, Tudor Chiuariu, Paul Pacuraru, Nagy Zsolt, Victor Babiuc, Codrut Seres és Traian Decebal Remes. /DNA-meghallgatáson Mitrea. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

Vállalkozzunk a modernizációra! alcímmel rendez háromnapos konferenciát a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány székhelyén, Kolozsváron a Mikó Imre Jog- és Közgazdaságtudományi Szakkollégium, a Fundamentum Egyesülettel közösen. Az április 10-i kezdőnapon Nagy Zsolt volt informatikai és távközlési miniszter, jelenlegi üzletember az információs-kommunikációs technológiának (IKT) a modernizációban betöltött szerepét támasztotta alá. 2007-ben Romániában először haladta meg a laptopok eladása az asztali számítógépekét, az internethozzáférés pedig az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva 78 %-os növekedést regisztrált. A háztartások internethozzáférése tekintetében Románia 64%-os, az élen járó Hollandia 83%-os mutatóval dicsekedhet. /Ö. I. B. : Haladjunk a korral! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

„Az Európai Néppárt pénteken hozott döntése alapján támogatja az RMDSZ jelöltjeit. A párt ugyanakkor reméli, hogy az RMDSZ-nek erős képviselete lesz a helyi közigazgatásban 2008 és 2012 között” – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az RMDSZ-t Nagy Zsolt külpolitikai titkár képviselte az ENP politikai vezetőtestületének ülésén. Az RMDSZ 1998 óta tagja az ENP-nek. /Néppárti biztatás az RMDSZ-nek. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./

Június 16-tól elkezdte egész napos tesztadását az Erdély FM rádió, amit egyelőre csak interneten keresztül lehet hallgatni. A tervek között szerepel a szükséges frekvenciák megszerzése. Nagy Zsolt, a Janovics Jenő Alapítvány elnöke arról tájékoztatott, hogy az erdélyi magyar televízió is hamarosan elkezdi működését, eddig 15 személyt alkalmaztak, a szóráshoz szükséges valamennyi hatósági engedélyt már beszerezték. Az Erdély FM tavaly augusztusban kezdte el működését produkciós irodaként. Az adások a www.erdelyfm.ro honlapon érhetők el. Az intézmény kezdetként a már létező, magyarul sugárzó kereskedelmi rádiókkal alakított ki partneri viszonyt. Kelemen Attila, az Erdély FM igazgatója elmondta: követendő mintának a magyarországi Radio Café-t tekintik, és olyan zenét kínálnak hallgatóiknak, amit jelenleg egyetlen romániai magyar kereskedelmi rádió sem sugároz. Célközönségüknek a 18-45 év közötti korosztályt tekintik. Elsősorban azokra a településekre kérnek majd frekvencia-engedélyeket, ahol jelenleg nem vételezhető magyar nyelvű kereskedelmi rádióadó. /B. T. : Egész napos adást indított az Erdély. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

Még a nyáron beindítja adását az Erdély Televízió – jelezte Nagy Zsolt, a televíziót működtető Janovics Jenő Alapítvány elnöke. Marosvásárhelyen minden készen áll a televízióadás elindítására a jól felszerelt médiaközpontban, melyet Szepessy Előd igazgató mutatott be. A háromszintes épületben az irodák mellett egy nagyobb gyűlésterem is helyet kapott, a rádióstúdióban már dolgoznak. A tévéstúdió is elkészül hamarosan. A tíztagú szerkesztőség egyik része már megkezdte a munkát, a másik része továbbképzőn vesz részt. A médiaközpontból június 16-tól rádióadást sugároznak, egyelőre az interneten. /Antal Erika: Erdélyi „próbatelevízió” = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) úgy döntött, hogy nem indít bűnvádi eljárást Nagy Zsolt volt informatikai és Codrut Seres volt gazdasági miniszter ellen. Hasonlóképpen határozott Dorinel Mucea, Radu Donciu és a Credit Suisse First Boston (CSFB) tanácsadó céget képviselő Sztamen Sztancsev esetében is. Az úgynevezett kémbotrány 2006 őszén robbant ki. A sajtóba kiszivárogtatott ügyészségi információk szerint a két tárcavezető elárulta volna hazáját azzal, hogy bizalmas információkat szivárogtatott ki állami vállalatok folyamatban lévő privatizációjáról. A két miniszter elleni vizsgálat sorsáról azonban sokáig nem lehetett tudni semmit. A hírre reagálva Nagy Zsolt elmondta: szomorú, hogy Romániában két intézmény ugyanazt az esetet másként ítéli meg. Szerinte ebből egyértelműen látszik, hogy politikailag irányított igazságszolgáltatás működik Romániában. Nagy Zsolt nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy visszatérjen a közéletbe, de a közeljövőben nincs ilyen szándéka. /Borbély Tamás: A DNA szétdurrantotta a „kémbotrányt” = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./

Nem tisztázódott a helyzet, a beszélgetés után, amely a Duna Televízió munkatársa, Koncz Attila moderálásával – Szülési fájdalmak – Erdélyi Tv – címmel tartottak július 16-án Tusványoson a Nyári Szabadegyetemen. Csép Sándor, a MÚRE igazgatótanácsának tagja, bevallotta, ő maga nem szolgálhat semmi konkrétummal. A Janovics Jenő Alapítványnak még honlapja sincs. A Janovics Jenő Alapítványnak kellene működtetnie a televíziót. Belénessy Csaba, a Magyar Távirati Iroda alelnöke a tusnádi beszélgetés meghívottjaként elmondta: nemcsak úgy kell a kérdést megfogalmazni, hogy lesz-e Erdélyi Tv, hanem hogy kinek szól majd. A Janovics Jenő Alapítvány /JJA/ 2004 februárjában alakult meg, miután Medgyessy Péter miniszterelnök 2003 novemberében egy Markó Bélával folyatatott tanácskozás után bejelentette: a magyar kabinet 300 millió forintot szán egy erdélyi magyar nyelvű televízió beindítására. A JJA elnöke, Nagy Zsolt informatikai miniszter 2006 februárjában közölte, hogy Marosvásárhelyen vesznek ingatlant a tv- és a rádióprojekt részére. Az eredetileg az Erdélyi Tv-re szánt pénzből azért valósul meg előbb csak a rádió, mert a televízió adó beindításához minimum négy-öt millió euró volna szükséges. Még a nyáron beindítja adását az Erdély Televízió is – erősítette meg Nagy Zsolt. /Horváth István: Egy tévé szülési fájdalmai. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

Korunk egyes túlfűtött politikai bűvészei egy ideje a viszályalapú megértést keresik. Orbán Viktor régen nem volt ennyire békülékeny az RMDSZ irányában, mint most. A lap szerint a múlt héten történt „egy erkölcsi dimenziójában jelentősebb, katartikus esemény is”. Nagy Zsoltról, a tehetséges fiatalemberről, „aki megbecsülést szerzett az RMDSZ-nek és a magyarságnak” miniszterként, kiderült, nem korrupt, „nincs bűntény”. /Ágoston Hugó: Leckék. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

Nem szerepel Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor vagyonnyilatkozatában az a számítástechnikai cég, amelyet egy évvel ezelőtt vásárolt meg a Ceausescu-rezsim egyik kémjétől. Az Evenimentul Zilei szerint Victor Marcu a kommunista hírszerző szolgálatnál vezetett egy titkos csoportot, melynek feladata volt a legionárius mozgalmat, a magyar irredentizmust és a külföldön élő románok Ceausescu-ellenes tevékenységét szemmel tartani, semlegesíteni. A lap szerint Verestóyt és Marcut régi barátság köti össze. Marcu 2005-ben alapította a DigiSign Rt.-t, amely digitális információk titkosításával, biztosításával és elektronikus aláírásokkal foglalkozik. Nagy Zsolt RMDSZ-es miniszter adta meg a cégnek a hitelesített szolgáltató minősítést, és Verestóy a nevén nem szereplő, de érdekeltségébe tartozó cégein keresztül vásárolta meg a céget. Marcu azt nyilatkozta, 300 000 dollárt fektetett a vállalkozásba, és ennél harminc százalékkal olcsóbban adta tovább. Ő egyértelműen vásárlóként nevezte meg az RMDSZ-es szenátort. Verestóy csak annyit ismert el a bukaresti lapnak, hogy ismeri a vásárló cégek tulajdonosát, aki konzultált vele bizonyos üzleti ügyekben. /Verestóy titkai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./

Néhány napon belül eldől, hogy indítanak-e vagy sem bűnvádi eljárást Nagy Zsolt volt informatikai és Codrut Seres volt gazdasági miniszter ellen. Daniel Morar, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) főügyésze kijelentette, jelenleg elemezik a helyzetet. A két tárcavezetőt azzal gyanúsították, elárulták hazájukat azzal, hogy bizalmas információkat szivárogtattak ki állami vállalatok folyamatban lévő privatizációjáról. /Hamarosan lesz végleges döntés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

A Korrupcióellenes Ügyészség úgy döntött, hogy elindítja a bűnvádi eljárást Nagy Zsolt volt távközlési és informatikai miniszter ellen. /Mégis eljárás indul Nagy Zsolt ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 26./

Augusztus folyamán elkezdi próbaadásait az Erdélyi Magyar Televízió – jelentette ki a Nagy Zsolt, a Janovits Jenő Alapítvány kuratóriumának elnöke, mert minden feltétel adott a műsorok gyártására és szórására. A televíziónak sikerült valamennyi sugárzási és műszaki engedélyt beszereznie. /Szucher Ervin: A nyár végén, az ősz elején rajtolna az Erdélyi Magyar TV. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./

A bűnvádi eljárás újraindítása óta szeptember 3-án először hallgatta ki a korrupcióellenes ügyészség (DNA) Nagy Zsolt volt távközlési és informatikai minisztert és Radu Donciu volt miniszteri tanácsost. Azzal a gyanúval indult ellenük vizsgálat, hogy közreműködtek egyes stratégiai energetikai vállalatok bizalmas privatizációs adatainak átjátszásában a Credit Suisse First Boston nemzetközi pénzügyi tanácsadói iroda bolgár munkatársának, Sztamen Sztancsevnek. A DNA július 25-én úgy döntött, lezárja a Nagy Zsolt, Radu Donciu és Codrut Seres volt gazdasági miniszter ezzel kapcsolatos ügyét, pár napra rá azonban újabb bizonyítékok felbukkanására hivatkozva, újraindították az eljárást. – Nagy Zsolt nem kommentálta a sajtónak az ügyészségi vádakat. /O. M. : Ismét DNA-nál Nagy Zsolt. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

Szeptember 15-től készíti próbaadásait a Marosvásárhelyen működő Erdély TV. Naponta fél héttől 23-25 perces, élő híradóval jelentkezik a csatorna, egyelőre földi sugárzásban. Erről csak úgy szerzett tudomást a közvélemény, hogy a tévé forgatócsoportjai meg-megjelennek az erdélyi rendezvényeken. Féltik Marosvásárhelyen a vadonatúj épületben induló az Erdély Tévét a sajtótól, ezt tapasztalta az Új Magyar Szó riportere, amikor az Erdély TV szerkesztőségébe próbált bejutni, itt székel az Erdély FM rádió is. A szerkesztőség a legkorszerűbb körülmények között működik. Nagy Zsoltnak, a tévét működtető Janovics Jenő Alapítvány elnökének az engedélyére volt szükség ahhoz, hogy a lap munkatársa Szepessy Előd igazgatóval beszélgethessen. Hat szerkesztő-riporter és nyolc operatőr az Erdély TV jelenlegi csapata, a stúdió felszerelése is teljes, valamennyi műszaki feltétel adott ahhoz, hogy indulhasson az adás. Nagy Zsolt elmondta, hátra van még a kábeltársaságokkal és a helyi stúdiókkal való egyeztetés. Tibori Szabó Zoltán, a kuratórium tagja szerint félreértésről van szó, nincs titkolnivalójuk. A televíziót működtető alapítvány kuratóriumi tagja, Kovács András Ferenc költő, a Látó folyóirat főszerkesztője nem tud arról, hogyan halad a televízió „beüzemelése”. Az erdélyi magyar televízió létrehozásáról 2003. november 14-én, Budapesten született megállapodás Markó Béla RMDSZ-elnök és Medgyessy Péter akkori miniszterelnök között. /Antal Erika: Szupertitkos Erdély TV? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./

Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) a Communitas, az Iskola, a Progress és a Jakabffy Elemér kolozsvári székhelyű alapítványok ügyében vizsgálódik. Takács Csaba, a Communitas elnöke megerősítette, hogy tíz nappal ezelőtt bekérték az iratokat. Nagy Zsolt, a Progress Alapítvány elnöke elmondta: az alapítvány nem közpénzeket kezel, ezért nem érti milyen alapon vizsgálódik a DNA. Székely István, a Jakabffy Elemér Alapítvány elnöke megerősítette, hogy november közepén bekérték az iratokat. Hozzátette: az általa vezetett alapítvány a támogatások 90 százalékát Magyarországról kapja, román pénzek pedig a finanszírozás 10 százalékát teszik ki. A Communitas Alapítvány kezeli a romániai magyar közösségnek adott román állami támogatást. Az alapítványnak idén több mint hárommillió euró volt a költségvetése. Ennek a pénznek egy részét nyilvános pályázatokon osztják el az alapítvány szaktestületei. A Progress Alapítvány nevéhez fűződik a státustörvény lebonyolítására kiépített irodahálózat működtetése és az eMagyar pontok működtetése. Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kelemen Hunor vezette Iskola Alapítvány a magyar kormány által finanszírozott oktatási-nevelési támogatás lebonyolításával foglalkozik. A Jakabffy Elemér Alapítvány társadalomtudományi kutatásokkal kapcsolatos rendezvényeket szervez, háttérkeretet biztosít kutatócsoportok számára, olvasótermi, könyvtári és dokumentációs szolgáltatásokat biztosít. /B. T. : Magyar alapítványoknál vizsgálódik a DNA. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

Emberi jogokat sért a kommunikációs adattárolási törvény Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke szerint. Hozzátette: e törvényt Németországban visszavonták, annak ellenére, hogy európai uniós direktíva. Nagy Zsolt volt kommunikációs miniszter szerint technikailag nincs lehetőség a beszélgetések lehallgatására, demokratikus, átlátható, ellenőrizhető a törvény, állapította meg. „Azoktól a törvényektől vagy nem ismert rendelkezésektől kell tartani, amelyek alapján titkosszolgálatok, az ügyészség vagy más hatóságok lehallgatnak, megfigyelnek embereket, anélkül, hogy erről bárki bármit tudna” – tette hozzá Nagy. Rücz Erzsébet ombudsman-helyettes úgy látja, nem jogsértő a telefonhívások adatainak megőrzését előíró törvény. Az ügyészség munkáját, a bűnvádi eljárás folyamatát zavarnák a törvény egyes előírásai Laura Codruta Kövesi legfőbb ügyész szerint. „A mi szempontunkból az intézkedés szigorúbb, mint a büntető perrendtartási törvénykönyv előírása, hiszen aszerint megengedett a telefonbeszélgetések lehallgatása a bűnvádi eljárás megkezdése előtt” – magyarázta Laura Codruta Kövesi. /Antal Erika, Oborocea Mónika: Figyel és fülel a Nagy Testvér. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

Az elmúlt hónapban lemondásra szólította fel Markó Bélát Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetője, éles szavakkal bírálva a szövetségi elnök választások utáni politikai stratégiáját. Kiss Sándor téved, túloz vagy megjátssza, hogy meglepődik azon, hogy a koalíciós tárgyalásokat vezető RMDSZ-elnök elárulta addigi szövetségesét. Az RMDSZ országos vezetése ugyanis nemcsak most árulta el szövetségeseit, hanem tizenkét éve minden ciklus végén, írta Ferencz Zoltán. A magyar érdekképviselet 1990-től hat éven át együtt volt ellenzékben azokkal a politikai formációkkal, amelyek a parlamentben vagy azon kívül Románia demokratikus átalakulásáért, a volt kommunista politikai elit leváltásáért küzdött. 1996-ban megnyerte a választásokat a Demokratikus Konvenció (DK), amelynek az RMDSZ is szövetségese volt. Megnyerte, de a hatalomba bekerült egy kakukktojás is, a volt Kommunista Párt, azaz az Iliescu fémjelezte Nemzeti Megmentési Frontból Petre Roman vezetésével kivált Demokrata Párt is, amely egyébként szintén a volt kommunista nomenklatúra továbbélését volt hivatott biztosítani. Petre Roman és az akkori, igen aktív közlekedési miniszter, bizonyos Traian Basescu mindent elkövetett, hogy Emil Constantinescu elnök és a Demokratikus Konvenció ne tudja meghozni azokat a lényeges döntéseket, amelyek kibillentették volna a ‘89 után gyorsan elfoglalt gazdasági pozíciókból az RKP második vonalát és klientúráját. A cikkíró bemutatta a pálfordulások sorozatát. Első árulás: a Demokratikus Konvenció 2000-ben elvesztette a választásokat. Az RMDSZ akkori vezetői azonnal felajánlották szolgálataikat a győztes PDSR-nek, Iliescu és Nastase pártjának, a Demokratikus Konvenció és az RMDSZ addigi vehemens ellenségének, az 1996 előtti magyarellenes parlamenti és sajtókampányok szerzőinek. Négy év alatt (2000–2004) az RMDSZ „nemzetközi hírű” jogászainak rábólintásával és szavazataival antidemokratikus törvények születtek: az adatvédelmi törvény például. Második árulás: 2004-ben Iliescu, Nastase és Mircea Geoana alakulata, a mai Szociáldemokrata Párt veszített a választásokon. Az RMDSZ azonnal elárulta őket is, és szövetségre lépett a kormányt alakító, addig a politikai paletta ellenkező oldalán elhelyezkedő Nemzeti Liberális Párttal, és vele, mellette, alatta kormányoz egészen 2008-ig. Harmadik árulás: az RMDSZ 2008-ban pillanatok alatt otthagyta a Nemzeti Liberális Pártot, és átáll a liberálisokat évek óta ostorozó PDL, vagyis Traian Basescu és Emil Boc pártja mellé. Ezt vette észre Kiss Sándor, ez utóbbiért kéri Markó fejét. És a többi árulás? A magyar ügyekről való lemondás? Azért mi jár? Ebből is említett néhányat Ferencz Zoltán. 1996-ban Victor Ciorbea miniszterelnök nyilvánosan megígérte ugyan a Bolyai Egyetem fokozatos visszaállítását, de az RMDSZ-vezetők tudták, hogy ez nem fog menni. Rendeztek egy konferenciát arról, hogy tulajdonképpen nincs is szükség magyar egyetemre, a multikulturális Babes–Bolyai tökéletesen megfelelő keret a magyar nyelvű felsőoktatás részére. Főszervező az Eckstein-Kovács Péter köré tömörült Szabadelvű Kör, előadók a multikulti védelmében, az önálló magyar egyetem eszméje ellen jeleskedő magyar egyetemi tanárok: Cs. Gyimesi Éva („magyar egyetem = gettó”), Magyari Nándor és mások. Azóta mi történt? Magyar egyetem 12 évi kormányzati szerepvállalás után sincs, a „multikulti” egyetemen magyar feliratokat kifüggesztő magyar tanárok elvesztik állásukat. Ebben az időszakban az oktatásért és a kultúráért felelős legmagasabb állami funkció a miniszterelnök-helyettesé. Neve: Markó Béla. Ötödik árulás: a kettős állampolgárság. Markó Béla hosszú ideig nem tudta, hova álljon. Aztán végül is Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök álláspontját találja vonzónak. 2004. szeptember 22-én Markó Béla, az RMDSZ államelnökjelöltje sajtótájékoztatón kijelentette: meg lehetne könnyíteni a magyar állampolgárság megszerzését, de nem lehet egyetérteni a kettős állampolgárság alanyi jogon való megadásával. 2004. november 24-én Markó az MTI-nek nyilatkozta: „nem elég Magyarországon elfogadni a kettős állampolgárságot, azt Romániában is el kell fogadtatni, és erre csak egy erős parlamenti képviselettel rendelkező RMDSZ képes”. Ez azonban nem igaz. Romániában a kettős állampolgárságnak semmi akadálya, közel egymillió, a Moldovai Köztársaságban élő román már élt ezzel a jogával – népszavazás nélkül. Különben Verestóy Attila szenátor a népszavazásban is jó üzletet szimatolt. Akkoriban az ő és a rokonai cége nyomtatta az MSZP-nek erdélyi magyarok elleni rágalmaktól hemzsegő plakátját, melynek aláírója Gyurcsány Ferenc volt. Hatodik árulás: Communitas Alapítvány. A román államtól a magyar közösség intézményeinek szánt jelentős összegű pénzügyi támogatás ennek bankszámlájára kerül. A Communitas 2008 márciusáig egyszerűen magánalapítványként működött. Mindössze 2008-ban ismerte el a kormány közhasznú alapítványként. Tíz évig Markó, később Takács Csaba elnökletével gyakorlatilag azt csinálhattak a pénzzel, amit akartak, nem volt lehetőség semmilyen társadalmi kontrollra. Nyilvános pályázatokat is csak azóta írtak ki, mióta a Krónika sorozatot indított a Communitas visszaéléseinek a felderítésére. Ma már szakosztályai vannak, pályázatokat, rendezvényeket (kivéve a nem RMDSZ Tusványosi tábort), könyv- és lapkiadást támogat, például működteti az RMDSZ-szócső Új Magyar Szót és Markó hajdani irodalmi folyóiratát, a Látót, avagy a Mentor Kiadót, amelyben Markó is résztulajdonos. Folytathatni lehetne a tanügyi törvénnyel (történelem, földrajz csak románul), az eurorégiók jelenlegi, a Székelyföldet feldaraboló térképének elfogadásával, megszavazásával (!), Románia monitorizálása idő előtti megszüntetésének a támogatásával (Frunda György), azzal, hogy az EU-ba való felvételkor az RMDSZ semmilyen kisebbségi garanciákat nem igényelt stb. Nem lehet mondani, hogy a brassói RMDSZ-kongresszuson megválasztott Markó Béla RMDSZ-elnök és szűk vezető csapata soha semmi jót nem tett a magyarság érdekében. Sok minden sikerült, főleg a szimbólumok, például a magyar feliratok és a nyelvhasználat, valamint az iskolák, székelyföldi vállalkozások anyagi támogatása terén. Az önkormányzatokban működő magyar testületek a legtöbb helyen nagyszerűen végzik a dolgukat. Azonban a magas pozíciójú vezetőket a büntethetetlenség illúziója folyamatos túlkapásokra csábítja. Belső RMDSZ-körök sérelmezik: aki az országos vezetőséget, főleg Markót, Verestóy Attilát, Frunda Györgyöt, Kelemen Hunort bírálja, annak vége, persona non grata lesz hetedíziglen, még a gyerekeitől is őrizkednek az ösztöndíjakat, kirándulásokat elosztó pártfunkcionáriusok. Az a sajtóorgánum, amely rendszeresen helyt ad bíráló hangnemnek vagy az ellentábor (MPP, EMNT, függetlenek) képviselőinek, elveszti a szövetség markába összpontosult pénzügyi támogatást. Megesik, hogy vezetőjét, bármilyen hűségesen szolgált addig, leváltják, például legutóbb Salamon Márton Lászlót, az Új Magyar Szó főszerkesztőjét egy Kincses Előd-interjúért. Nem csoda, ha a romániai magyar sajtótól nem várható tényfeltáró, kritikai szellem, a korrupciós leleplezése, annak ellenére, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) gyakori „meghívottjai” Frunda György, Verestóy Attila, Nagy Zsolt és mások. A véleménymondás szabadsága sérül, ez lehet a hetedik árulás. /Ferencz Zoltán: A hetedik és a többiek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

A Szervezett Bűnözés- és Terrorizmusellenes Ügyészség (DIICOT) a bíróság elé idézte és vádat emelt Nagy Zsolt egykori távközlési és informatikai miniszter, valamint Ioan Codrut Seres volt gazdasági tárcavezető és négy másik személy ellen. Nagy Zsolt elmondta, a DIICOT most már „csak” azzal vádolja, hogy intellektuálisan támogatta és bátorította a bűnszövetkezet tagjait, holott 2005 óta, amikor az ügyészség kirobbantotta az ügyet, hazaárulás és kémkedés is szerepelt a felhozott vádak között. Ez alatt az időszak alatt azonban egyszer sem hallgatták ki, bizonyíték hiányában pedig tavaly felfüggesztették az ügyet. „Az egész egyetlen emberről, Traian Basescuról szól, aki az elnökválasztás előtt igyekszik fenntartani azt a látszatot, hogy nemhiába menesztett miniszteri tisztségemből” – magyarázta Nagy. A május 11-én sorra kerülő tárgyaláson a hat személyt az ügyészek azzal vádolják, hogy törvénytelenségeket követtek el állami vagy csak részben állami tulajdonú vállalatok privatizációjakor. /Mihály László: Vádat emeltek Nagy Zsolték ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

Sem árulással, sem kémkedéssel nem vádolják Nagy Zsolt volt informatikai minisztert az úgynevezett kémbotrányban. A volt tárcavezető ellen az ügyészek a bűnszövetkezet erkölcsi támogatását fogalmazták meg. Nagy Zsolt megalapozatlanoknak tartja az ellene felhozott vádakat, és jogi lépéseket kíván tenni a szerinte törvénytelen ügyészségi eljárás ellen. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a sajtóból értesült a vádemelésről, holott az ügyészségnek őt magát kellett volna először értesítenie. /-or-: A főügyésznél tesz panaszt Nagy Zsolt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

Szilágyi Zsolt, a Magyar Összefogás listáján negyedik helyezett EP-képviselő-jelöltje maximális sikernek értékelné, ha Kovács Péter is bejutna az EP-be. Szilágyi Zsolt is kampányúton van, két hete nem is volt otthon. Bízik abban, hogy a Magyar Összefogásnak legalább olyan mozgósító ereje van, mint amilyen a két évvel ezelőtti versenynek volt. A kampánycsapatok állandó egyeztetésben vannak az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács révén. Lokodi Imre, az ÚMSZ főmunkatársa emlékeztette Szilágyi Zsoltot, hogy volt egy „goromba kirohanása az erdélyi magyar sajtó ellen” Azt állította, jelentős része az RMDSZ által osztogatott pénzekből él, egyszerű pártsajtó. ” Szilágyi erre reagálva megállapította, az erdélyi magyarok számára román és magyar költségvetési forrásokból biztosított alapok elosztása nem változott. Ez a civil szervezetek véleménye is, szerintük is át kell alakítani a finanszírozási rendszert. Szilágyi úgy látja, hogy az EU-t érzékenyebbé kell tenni a kisebbségi helyzet kezelése iránt. A Magyar Összefogás azt üzeni, hogy az RMDSZ felismerte azt, hogy szövetségben az RMDSZ-en kívüli politikai erőkkel, erősebb lehet az erdélyi magyarság. Szilágyi ezt lassú de határozott szemléletváltásként értékeli. /Lokodi Imre: „Bízom a közös sikerben” = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./ Emlékeztető: Markó Béla elismerte, hogy a volt Romániai Magyar Szót a Communitas Alapítvány kiemelten támogatta. A Communitas-összegek szétosztását a jövőben is az RMDSZ végzi. /B. Á. : Kisebbségi törvény márciusra. Markó Béla sajtóbeszélgetése hazai magyar médiavezetőkkel. = Szabadság (Kolozsvár), 2005. nov. 28./ A Szülőföld Alap kuratóriumaiban a döntő szót Markó Béla, Takács Csaba, Verestóy Attila vagy Nagy Zsolt távközlési miniszter mondja ki. Így eshetett meg, hogy 2005-ben az Új Magyar Szó 1,2 milliárd lejt kapott a sajtónak szánt 5,2 milliárdos Communitas alapítványi pénzből, míg a Krónika mindössze 50 milliót, írta az Evenimentul Zilei. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2006. ápr. 5./

Kiskunfélegyházán ötödjére szervezték meg a Magyar–Magyar Tábort. A tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum három diákja Nagy Zsolt tornatanár vezetésével érkezett a táborba, ott – az Alsószeliből érkezett szlovákiai magyar fiatalokhoz, illetve a kikindai (Szerbia) képviselőhöz és a kiskunfélegyháziakhoz hasonlóan – mindennapjaikról meséltek. A táborban több pályázati lehetőséget, ifjúsági csereprogramot ismertetett. A tordaiak tolmácsolták a Jósika Miklós Elméleti Líceum igazgatónője, Rus-Fodor Dóra köszönetét, Kiskunfélegyháza ugyanis 3000 euróval támogatta a tordai magyar iskola születését. /Ladányi Emese: Tordai diákok a kiskunfélegyházi V. Magyar–Magyar Táborban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

Medveczky Balázs, a Magyar Televízió ügyvezető alelnöke és Nagy Zsolt, az Erdélyi Magyar Televíziót működtető Janovits Jenő Alapítvány elnöke szeptember 24-én együttműködési szerződést írt alá Marosvásárhelyen, amelynek értelmében ezentúl műsorokat cserél ki egymás között a két televízió. Az együttműködés nem jár majd azzal, hogy az MTV felbontja szerződését azzal a több mint 10 erdélyi és partiumi stúdióval, amelyek eddig kisriportokkal látták el a Kárpát Expressz, az Átjáró, a Kézfogások és a Sírjaik hol domborulnak... című, a határon túli magyarsággal foglalkozó műsorokat. /Együttműködés az MTV és az ETV között. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

RMDSZ – húsz év dióhéjban
Húszéves születésnapját ünnepli az RMDSZ a hét végén. A kolozsvári rendezvényt Erdély-szerte hasonló megemlékezések előzték meg.
1989–1990
A szerveződés, az intézményépítés évei. Az RMDSZ első országos szintű, tájékoztató jellegű tanácskozását 1990. január 7-én tartotta Kolozsváron 13 erdélyi megye szervezetei küldötteinek részvételével. Január 13-án Marosvásárhelyen az RMDSZ országos küldöttgyűlése rögzítette a szövetség ernyőszerepét, 26-án a bukaresti 1. kerületi bíróság hivatalosan bejegyezte a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget. Február végére az RMDSZ-nek már közel 600 ezer tagja volt.
1990. március 15.: a romániai magyarság első ízben emlékezhetett meg szabadon az 1848-as forradalomról.
Március 19: Marosvásárhelyen román nacionalista tömeg fejszékkel, husángokkal ostromolta meg az RMDSZ székházát, Sütő András írót fél szemére megvakították.
Április 21–22.: Egységben az erő jelszóval Nagyváradon megtartották az RMDSZ I. kongresszusát, az Országos Elnökség vezetőjévé Domokos Gézát választották.
Május 20.: Az első szabad parlamenti választásokon az RMDSZ 7,2 százalékkal a Nemzeti Megmentési Front után az ország második politikai ereje lett.
1991
Május 24–26.: Marosvásárhelyen tartották az RMDSZ II. kongresszusát. Domokos Géza maradt az elnök.
Október: A Hargita és Kovászna megyei románok helyzetét elpanaszoló Har-Kov jelentés borzolta a kedélyeket. A parlamenti vizsgálóbizottság elüldözötteknek minősítette a székelyföldi kényszerkihelyezésük után hazatérő románokat, a magyar kisebbség kollektív bűnösségét megfogalmazva. A továbbiakban az RMDSZ az alkotmány kisebbségellenes kitételei, elsősorban az országot nemzetállamnak meghirdető első cikkelye ellen harcolt. Honatyái emiatt az alaptörvény ellen szavaztak.
1992
Május 5.: Domokos Géza bejelentette, nem jelölteti magát az RMDSZ elnöki tisztségébe, és parlamenti mandátumért sem indul.
Szeptember 27.: A parlamenti választáson az RMDSZ-nek 12 szenátort és 27 képviselőt sikerült bejuttatni a parlamentbe.
Október 23–25.: A Küldöttek Országos Tanácsának kolozsvári összejövetelén elfogadták a nemzeti kérdésről szóló kolozsvári nyilatkozatot.
1993
Január 15–17.: az RMDSZ III. kongresszusa Brassóban. Az RMDSZ elnökének elsöprő többséggel Markó Bélát választották meg.
Február 19–20.: Gyergyószentmiklós, megalakul a Szövetségi Képviselők Tanácsa.
December 20.: Az RMDSZ benyújtotta a parlamentnek a Törvény a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről címet viselő tervezetet.
1994
Január 31.: Az RMDSZ, Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök kézjegyével ellátott emlékeztetőt juttatott el az Európa Tanácshoz Romániának a teljes jogú tagság elnyerésekor vállalt kötelezettségei betartásáról.
Szeptember 19.: A szenátusban az RMDSZ benyújtotta a kisebbségi nyelveken folyó oktatási törvénytervezetet, melyet 492 380 állampolgár támogatott aláírásával.
1995
Április 19.: Először találkoztak a Társadalmi Demokrácia Pártja és az RMDSZ legmagasabb szintű küldöttségei. A tanácskozás a kölcsönös tájékoztatás jegyében zajlott, általános politikai problémákról és a magyar kisebbséget érintő kérdésekről.
Május 24–26.: Az RMDSZ IV. kongresszusa Kolozsváron hosszas vita után elfogadta a törvényes úton érvényesítendő területi autonómia célkitűzését és a belső választások egyes alapelveit, illetve újraválasztotta Markó Bélát a szövetségi elnöki tisztségbe.
RMDSZ-„korifeusok”: Markó Béla, Domokos Géza és Takács Csaba a 2007-es aradi kongresszuson
1996
Július 13–14.: Kolozsvári ülésén az SZKT többségi döntéssel elhatározta, hogy Frunda György legyen az RMDSZ államfőjelöltje.
Szeptember 16.: Nem képviseltette magát az RMDSZ a legfelsőbb szinten a román–magyar alapszerződés aláírásán, jelezve fenntartásait a dokumentum kisebbségi vonatkozású kitételei kapcsán.
November 3.: A parlamenti választások összesített eredményei alapján az RMDSZ az ország negyedik politikai erejeként került ki a választási küzdelmekből.
December 6.: Az új kormánykoalíciót alkotó erők kormányzati és parlamenti megállapodásának aláírása. Az egyezmény megfogalmazta, hogy mind az új kormányzat politikai támogatottsága, mind az etnikumok közti együttélés új modelljének kifejlesztése végett kívánatos az RMDSZ részvétele a kormányzásban. A kormány programjában helyet kapnak az RMDSZ programjának fő célkitűzései.
1997
Január 25.: A kormány jóváhagyta a Kisebbségvédelmi Hivatal létrehozására és működtetésére vonatkozó határozatot.
Március 15.: Az 1848-a forradalomra emlékező romániai magyar rendezvényeknek különös színt adott, hogy Victor Ciorbea miniszterelnök előzmény nélküli ünnepi üzenettel köszöntötte a romániai magyarságot.
1998
Június 29.: Az RMDSZ képviselőházi csoportja beterjesztette a Képviselőház Állandó Bizottságához törvénykezdeményezését a kolozsvári állami magyar egyetem újraindításáról vonatkozóan.
Október 3.: Marosvásárhelyen rendkívüli ülésen vitatta meg az SZKT a Petőfi–Schiller magyar–német egyetem felállításáról rendelkező 1998. szeptember 30-i kormányhatározatot, és ennek nyomán az RMDSZ további kormánykoalíciós szerepvállalását. Hosszú vita után a testület a kormányon maradás mellett döntött.
1999
Január 26.: Az Operatív Tanács elfogadta Tokay György kisebbségügyi miniszter lemondó levelét. A tisztség betöltésére Eckstein-Kovács Pétert javasolta.
Március 30.: Az RMDSZ egyetért a NATO elhatározásával, hogy közbelépjen a koszovói viszály megoldásáért.
2000 Június 4.: A helyhatósági választások nyomán az RMDSZ lett a legerősebb politikai szervezet Erdélyben.
December 27.: Markó Béla és Adrian Năstase miniszterelnök protokollumot írt alá az RMDSZ és a Társadalmi Demokrácia Pártja együttműködéséről a kormány parlamenti támogatásáról.
2001
December 22.: Hosszas egyeztetések után, az RMDSZ erőfeszítéseinek is köszönhetően, Adrian Năstase román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök Budapesten aláírta a magyar–román egyetértési nyilatkozatot, amely lehetővé tette magyarigazolvány igénylését a romániai magyarok részéről.
2002
Március 7.: Az RMDSZ és a kormánypárt közötti megállapodás értelmében a kormány elfogadta a nemzeti szimbólumok használatára vonatkozó rendeletek módosítását, melynek nyomán a nemzeti kisebbségek szabadon használhatják nemzeti szimbólumaikat és énekelhetik himnuszukat.
Június 6.: A szenátus elfogadta a román állam által 1945 és 1989 közt elsajátított egyházi javak visszaszolgáltatásáról rendelkező törvényt.
2003
Január 31.–február 2.: Az RMDSZ Szatmárnémetiben tartott VII. kongresszusa elfogadta a szövetség programját és módosított alapszabályzatát, amelyben már nem szerepel a tiszteletbeli elnöki tisztség. A kongresszust köszöntötte Adrian Năstase és Medgyessy Péter.
Február 19.: aláírták az RMDSZ és Szociáldemokrata Párt közti együttműködési megállapodást. A protokollumban nagyobb hangsúlyt kapott az oktatási, egészségügyi és gazdasági gondok megoldása, a tulajdonjog, a szociális, az infrastrukturális kérdések rendezése.
2004
Március 9.: többszöri előkészítő tárgyalások és egyeztetések után Markó Béla és Adrian Năstase miniszterelnök aláírta a két politikai alakulat közötti, 2004-es évre vonatkozó megállapodást.
Április 25.: Aradon, a Tűzoltó téren az RMDSZ, a román és magyar kormány képviselőinek jelenlétében avatták fel a Román-magyar megbékélési parkot és a nyolcvan év után visszaállított Szabadság-szobrot.
December 27.: Călin Popescu-Tăriceanu megbízott miniszterelnök nyilvánosságra hozta kormánya összetételét, amelyben a három miniszterelnök-helyettesi tisztségből egyre Markó Béla szövetségi elnököt jelölte. Borbély Lászlót a középítkezési és területrendezési minisztérium élére, Nagy Zsoltot a távközlési és az informatikai ügyek miniszterének, Winkler Gyulát pedig megbízott kereskedelmi miniszteri funkcióba jelölték.
2005
Május 19.: a kormány elfogadta a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény tervezetét, amely az RMDSZ egyik koalíciós feltételeként a kormányprogram része.
Június 1.: az RMDSZ képviselőházi frakciója benyújtotta a nyugdíjtörvény módosításáról szóló javaslatát, amelynek lényege, hogy az 1963 előtti, a munkakönyvbe be nem jegyzett bérek esetében a nyugdíjak kiszámításánál az országos minimálbér helyett az országos átlagbért vegyék figyelembe.
Október 20.: az első közös magyar-román kormányülés. Az ülés Călin Popescu Tăriceanu román miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő és Markó Béla, a román kormány miniszterelnök-helyettese rövid köszöntőbeszédével kezdődött.
2006.
Február 18.: A Janovics Jenő Alapítvány Kuratórium eldöntötte, hogy Marosvásárhelyen hozza létre az erdélyi magyar televíziót, illetve az erdélyi magyar rádiót.
December 28.: Markó Béla szövetségi elnök Marosvásárhelyen megbeszélést folytatott Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével. Megegyeztek abban, hogy az RM DSZ és az EMNT közös bizottsága január 12-éig véglegesíti a közös minimál-programot.
2007
Március 2–3.: Az RMDSZ aradi, VIII. kongresszusa ismét Markó Bélát választotta meg az RMDSZ elnökévé. A kongresszus határozatot fogadott el a kulturális és területi autonómiáról, Erdély fejlesztéséről és modernizálásáról, a gazdasági fejlesztési régiók átszervezéséről.
Április 19.: A parlament megszavazta az államfő felfüggesztését. Az RMDSZ nem adott kötelező mandátumot képviselőinek és szenátorainak, akik lelkiismeretük szerint szavaztak.
2008
Február 19.: A parlament rendkívüli ülésen elutasította Koszovó függetlenségének elismerését. Az RMDSZ honatyái a függetlenség elismerése mellett szavaztak.
Július 19.: Markó Béla szövetségi elnök Bálványosfürdőn megbeszélést folytatott Tőkés László európai parlamenti képviselővel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével. A találkozón a Szövetség írásban nyújtotta át Tőkés Lászlónak, az EMNT elnökének az RMDSZ belső koalícióra vonatkozó javaslatát, amely konkrét formában rögzítette az együttműködés elvi alapjait.
December 14.: Ellenzékbe vonult az RMDSZ, mert számára elfogadhatatlan a Demokrata–Liberális Párt ajánlata, miszerint csak államtitkári szinten legyen képviselve a létrejövő kormányban.
2009
Március 24.: Közzétették a Magyar Összefogás 43 nevet tartalmazó listáját az európai parlamenti választásokra. A korábbi megállapodás szerint a jelöltek 75 százalékát az RMDSZ, 25 százalékát az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nevezte meg.
Április 3.: Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megállapodásának értelmében megalakult Kolozsváron az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum. Az EMEF paritásos, konszenzusos alapon működik, Markó Béla és Tőkés László személyében két társelnöke van.
Október 20.: 285 ezer támogatói aláírást (a szükségesnél 85 ezerrel többet) adott át Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje a bukaresti Központi Választási Irodának. Kelemen Hunor a november 22-i államfőválasztáson a szavazatok 3,86 százalékát szerzi meg.
December 23.: Az RMDSZ kormányra lép a Demokrata-Liberális Párt oldalán. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

A magyar államfő délutánja Váradon
Schmitt Pál, Magyarország nyáron megválasztott köztársasági elnöke kétnapos romániai útját – amelyet Bukarestben kezdett és Marosvásárhelyen folytatott – Nagyváradon fejezte be tegnap este. Tőkés László volt református püspök, az Európai Parlament alelnöke, a Partiumi Keresztény Egyetem elnöke hívta meg abból az alkalomból, hogy idén ünnepeljük a húsz éve alapított Sulyok István Református Főiskola, valamint ennek jogutódja, a tíz éve létrehozott PKE jubileumát.
A repülőtéren vendéglátói és a helyi hatóságok képviselői fogadták az államfőt és kíséretét, majd a PKE vezetősége munkaebédre invitálta a Lorántffy Zsuzsanna Református Központba. Némi késéssel sikerült megérkezniük az újvárosi templomba, ahol négy órára hirdették meg az évfordulós jubileumi ünnepséget. A meghívottak, a hívek és más érdeklődők megtöltötték a Teleki utcai istenházát. A közel kétórás ünnepség nagyrészt protokolláris momentumokkal telítődött, a nyitóáhítatot házigazdaként Csűry István református püspök tartotta, a záró áldást pedig Böcskei László katolikus püspök. Pálfi József váradréti lelkipásztor, az egyetem teológiai tanszékének vezetője vezette le a felemelő pillanatokkal, zenés intermezzókkal, köszöntőbeszédekkel és kölcsönös megajándékozásokkal változatossá, ugyanakkor kellőképpen feszessé tett ceremóniát. Csupán a fotósok és riporterek siserehadának állandó kattogtatása és nyüzsgése zavarta kissé a hallgatóságot a beszédek alatt.
A templomból kijövet az államfő az egyetemi kollégium udvarán válaszolt nagyon röviden az újságírók kérdéseire, mert már indulni kellett a bazilikához, Szent László szobrának, majd pedig a Petőfi-parkban Bethlen Gábor szobrának a megkoszorúzása volt Schmitt Pál alig pár órás váradi látogatásának két utolsó programpontja. Ezekre már sötétedéskor került sor, az eseményekre holnapi lapszámunkban visszatérünk. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Nyílt levében próbálja tisztázni magát a vádak alól Nagy Zsolt
Képtelenségnek nevezte az ellene felhozott vádakat Nagy Zsolt volt RMDSZ-es távközlési miniszter, aki ellen szerdán emelt vádat az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hivatali visszaélés miatt a Román Posta egy magánvállalkozásnak eladott ingatlanja ügyében.
A volt politikus csütörtökön írt levelében kifejti, egy kormányhatározat kezdeményezése nem lehet hatalommal való visszaélés. Az európai joggyakorlatban példátlan, hogy egy minisztert egy kormányhatározat kezdeményezése miatt vádoljanak, írja Nagy. Hozzáteszi, a 2007-es határozatot a kormány elfogadta, ez pedig a kormány szolidáris felelősségét vonja maga után.
Nagy Zsolt hangsúlyozza: a DNA „visszamenőleges hatályú kormányhatározat kezdeményezésével” vádolja, holott „a jog alapelve az, hogy nem lehet egyetlen jogszabály (…) sem visszamenőleges hatályú”. „A posta inkriminált társulása 2005-ben történt, az ominózus kormányhatározat 2007-ben született! Hogyan is lehetett volna visszamenőleges hatálya?! Ráadásul ez a kormányhatározat nem is vonatkozott a telek jogi státusára!” – írja levelében Nagy Zsolt.
Tudor Chiuariu egykori igazságügyi miniszter szerint – aki szintén vádlott az ügyben – a DNA egyetlen törvénycikkely megszegését sem tudja neki felróni. „Örülök, hogy az ügy bíróság elé kerül. Biztos vagyok abban, hogy ez a teljesen alaptalan vád rövid időn belül tisztázódni fog” – nyilatkozta Chiuariu, aki Traian Băsescu félretájékoztató és propagandaeszközének nevezte a DNA-t, amelynek szerinte az a szerepe, hogy bemocskolja a politikai ellenfeleket.
Mint arról beszámoltunk, a két volt miniszternek a Román Posta egy ingatlanjának értékesítése miatt kell bíróság elé állnia. A 2007-ben indult nyomozás idején az ügyészség arra próbál fényt deríteni, törvényesen járt-e el a postavállalat, amikor két részvénytársasággal társult, illetve amikor az Imopost Developments Rt. nevű cég alaptőkéjéhez íratott egy állami közvagyonként elkönyvelt bukaresti telket.
A korrupcióellenes ügyosztály úgy vélte: a Román Posta és két magáncég társulásakor mintegy 90 millió euróra becsült ingatlan-telekegyüttes árát negyvenszer kevesebbre, 4,5 millió euróra értékelték, súlyosan megkárosítva ezzel az állami közvagyont.
A DNA azt is vizsgálta, milyen körülmények között fogadta el 2007 áprilisában a Tăriceanu-kabinet a 377-es számú, az ingatlan állami köztulajdonból való kikerülését jóváhagyó kormányrendeletet, amelyhez az Chiuariu vezette igazságügyi, valamint a Nagy Zsolt irányította távközlési tárca mellékelt indoklási jegyzéket. Ugyanezen ügy kapcsán vádat emeltek a Román Posta több – korábban vezetői tisztséget betöltő – alkalmazottja ellen. Krónika (Kolozsvár)

Vádat emeltek két volt miniszter ellen
A korrupcióellenes ügyészség vádat emelt két volt miniszter ellen, akiket egy telek leértékelése, majd állami tulajdonból magántulajdonba helyezése miatt hivatali visszaéléssel vádolnak. Tudor Chiuariu volt igazságügyi és Nagy Zsolt volt távközlési miniszternek kell bíróság elé állnia, akárcsak a Román Posta több volt vezetőjének.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) közleménye szerint a Bukarest központjában lévő telek a Román Posta tulajdonában volt, de átkerült egy újonnan létrehozott magánvállalathoz, amely a Román Posta és egy már létező vállalat társulásával jött létre. A telek jogi helyzete tisztázatlan volt - állítják az ügyészek -, ennek ellenére a távközlési miniszter egy kormányhatározatot kezdeményezett 2007-ben, amelynek köszönhetően a telek átkerülhetett az újonnan létrehozott vállalat tulajdonába. Ezt megelőzően az állami postavállalat vezetői felmérést rendeltek a telekről. Tudatosan mélyen a piaci ár alá becsülték értékét, összesen 8,6 millió euróval károsították meg az államot.
Az ügyészek az igazságügyi miniszter ellen azért emeltek vádat, mert jóváhagyta a távközlési tárcavezető által kezdeményezett kormányhatározatot, noha az ügyészek szerint a minisztérium szakértői többször is figyelmeztették Chiuariut arra, hogy törvénytelenségről van szó.
A politikából időközben visszavonult Nagy Zsoltot 2007 júniusában függesztette fel miniszteri tisztségéből Traian Băsescu államfő, miután privatizációs titkok kiszivárogtatása miatt kémkedéssel gyanúsították meg. A 2006 decemberében elkezdődött vizsgálat nyomán 2009 márciusában vádat emeltek ellene, a per folyamatban van, de ítélet még nem született.
MTI, Hargita Népe (Csíkszereda)

Az RMDSZ megvédi Markó Attilát
Az RMDSZ országos vezetősége tegnap közleményben foglalt állást a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítási kísérlet ügyében:
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség felháborodással és értetlenül fogadja azt a tényt, hogy Markó Attila államtitkár ellen közérdek elleni hatalommal való visszaélés vádjával eljárást indított a Korrupcióellenes Igazgatóság a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása miatt. Az RMDSZ megalakulása óta következetesen képviselte az államosított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának ügyét, 1990 óta az RMDSZ tisztségviselői folyamatosan küzdöttek ezért. Ezt tette Markó Attila is, aki politikai pályája során közel ezer elállamosított ingatlan visszaszolgáltatásában segített.
Álláspontunk szerint megengedhetetlen, hogy ilyen tisztességtelen módon kompromittáljanak egy felelős politikust, aki a romániai magyar közösség és a szövetség érdekeit tartva szem előtt végezte feladatait.
Ugyanakkor úgy véljük, hogy a Markó Attila ellen indított eljárás nem elszigetelt eset, hanem szervesen kapcsolódik abba az RMDSZ és a magyarság ellen indított támadássorozatba, amely a szervezetünk hitelvesztését, politikai súlyának gyengítését célozza, és amelynek során egy másik fontos politikusunkat, Nagy Zsoltot szintén koholt vádakkal hurcolják meg a bíróságokon.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szolidaritást vállal Markó Attilával, kiállunk mellette, és bízunk abban, hogy ártatlansága hamarosan bizonyítást nyer. Ugyanakkor határozottan elítéljük az ellene folyó bűnvádi eljárást, amely nem egyéb, mint boszorkányüldözés, rossz szándékú meghurcolás, amely nyilvánvalóan a magyar érdekképviselet és a történelmi magyar egyházak ellen is irányul. Népújság (Marosvásárhely)

Törvényes a Mikó visszaszolgáltatása (Markó Attila szerint)
Miközben az ortodox egyház folyamatosan építkezik, megkap olyan ingatlanokat, területeket, melyek nem is voltak az övéi, a történelmi magyar egyházaknak azt sem akarják visszaadni, ami jogos tulajdonuk, sőt, a Mikó körüli hercehurcával a visszaállamosítást akarják elkezdeni, illetve végérvényesen leállítani a restitúciós folyamatot; ez elfogadhatatlan, ezért kell újra a gyertyás tüntetés eszközéhez folyamodnunk, meg kell mutatnunk, erős közösség vagyunk, hangunk eljut Bukarestbe, Brüsszelbe is akár, sőt, ki kell használnunk Magyarország európai uniós elnökségét arra, hogy hangunkat felerősítse, hogy külső hatásra Románia felgyorsítsa a visszaszolgáltatást ― fejtette ki Antal Árpád András sepsiszentgyörgyi polgármester tegnap azon a sajtótájékoztatón, melyet Markó Attilával, a restitúciós bizottságnak a Mikó visszaadása miatt bűnügyi perbe fogott tagjával tartot.
Markó Attila felvázolta a történések sorrendjét, ismertetve, hogyan lett köztisztviselőből köztörvényes bűnöző. Hangsúlyozta, a Mikó-ügy országos erdélyi magyar érdek, mely két sepsiszentgyörgyi magyar ember, Benedek Levente és Fejér Zoltán személyes problémái miatt került veszélybe. Véleménye szerint nem törvénytelen a Mikó visszajuttatása a református egyház tulajdonába, és ezt a jogi háttér ismertetésével bizonyította.
Az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása 1997-től kezdődött, akkor még kormányrendeletekkel történt a restitúció, egy-egy ilyen rendelet melléklete meghatározott számú ingatlan listáját tartalmazta. Az Erdélyi Református Egyházkerületnek a Mikóra vonatkozó visszaszolgáltatási kérését az 1999. évi 83-as sürgősségi kormányrendelet, illetve a következő évi 1334-es számú kormányhatározat szabályozta, ezek mellékletében 31. tételként szerepelt a Mikó kollégiumi épülete, de semmi más ingatlanvagyona. A visszaszolgáltatási bizottság feladata az igénylő által bemutatott bizonylatok áttekintése, az ingatlan akkori jogi helyzetének ellenőrzése, valamint a jogutód-megállapítás, ezek alapján állították ki a visszaadás tényszerű megállapítását tartalmazó dokumentumot, mely az egyházi tulajdon telekkönyvezését tette lehetővé ― a Mikó esetében ez a 2002. május 14-én kelt 58-as számú ténymegállapító jegyzőkönyv. Markó elmondta, a rendelkezésükre álló iratok szerint egyértelmű volt: a Mikó a református egyház tulajdona, kételyre okot adó dokumentum nem létezett, ezt bírósági jogerős döntés is megerősítette. A kollégium épületének visszaszolgáltatási eljárásával párhuzamosan az egyház ― joggal, emelte ki Markó Attila ― megtámadta azokat az adásvételi szerződéseket, amelyekkel a korábbi bérlők megvették az egyháztól elkobozott és önkormányzati tulajdonná vált lakásokat, arra hivatkozva, hogy a törvény kizárólag a magánszemélyektől államosított lakások eladását tette lehetővé. Benedek Levente és Fejér Zoltán az egyház által indított szerződésmegsemmisítési per kezdeményezését követően ellenpert indított, megkérdőjelezve az egyház jogképességét és perben állási minőségét, azt állítván, hogy az egyház sohasem volt a tanári lakások tulajdonosa. Ez utóbbi pert lezárva, 2006. március 15-én a bíróság jogerős ítéletben megállapította az egyház perben állási minőségét, azaz kimondta, az egyház megalapozottan kezdeményezte az adásvételi szerződések megsemmisítését a Mikó-kollégium vagyonának nyilvánvaló örököseként ― magyarázta Markó Attila. E jogerős határozat következményeként az adásvételi szerződések megsemmisítéséért indított per folytatódhatott, a tárgyalást 2007. június 29-ére tűzték ki. A bérlőknek nem maradt más eszközük, mint büntetőper indítása, hiszen ennek lezárásáig a polgári pert felfüggesztik. Céljuk az időhúzás, a bárhová üssünk, csak mi maradjunk épen elv alapján ― mondta Markó, hozzáfűzve: ezt nem tudja elfogadni. Mielőtt a szerződésmegsemmisítési per tárgyalására sor kerülhetett volna, 2007. május 30-án Benedek és Fejér feljelenti az ingatlan-visszaszolgáltatási bizottság tagjait (Markó Attila mellett Silviu Climet, az igazságügyi minisztérium akkori jogtanácsosát és Marosán Tamást, az Erdélyi Református Egyházkerület akkori jogtanácsosát), a telekkönyvi hivatal köztisztviselőit. Az ügyben tavaly decemberig folyt a nyomozás, Markó Attilát is többször meghallgatta az Országos Korrupcióellenes Ügyészség, mint mondta, annak tudatában, hogy nem követett el törvénytelenséget, nem nyugtalanította az ügy ― mígnem azt mondták neki: nem érdekes, hogy igaza volt, visszaélést követett el. A tíz vaskos dossziéba összegyűlt nyomozási anyagból megszületett a vádirat, az ügy átkerült a bíróságra, Markó és társai ellen a vád: közérdek elleni hatalommal való visszaélés minősített formában. E vád azonban ― Markó szerint ― nem állhat, hiszen a visszaszolgáltatáskor sem szándékosan nem rejtettek el dokumentumokat, sem ellenérvekről nem vettek tudomást, azok nem is lévén (tudomása szerint Benedek Levente később, 2005-ben kezdett el nyomozni a levéltárakban, melyek során ― állítja ― bizonyosságot szerzett arról, hogy a Mikó sosem volt egyházi tulajdon), és anyagi kárt sem okoztak. Ha egy jogszabály téves lenne, azt kell támadni, nem az alkalmazók vétkét próbálni vélelmezni ― fejtette ki, levonva a következtetést: Romániában az igazság még mindig nem jelent nyert ügyet. Lenne eszköze hamis vádért, meghurcoltatásért ellenlépéseket kezdeményezni, de ,,inkább viszem a keresztet közösségünkért, mint azok sorába süllyedjek, akik ellenem tették ezt" ― mondta befejezésül Markó. A sajtótájékoztatón Antal Árpád András ismertette az RMDSZ országos vezetőségének állásfoglalását is, melyben a Markó Attila, illetve a Nagy Zsolt volt távközlési miniszter ellen indított eljárásokat boszorkányüldözésnek tartják. A Mikó konviktusában tartott sajtótájékoztatón részt vettek a történelmi magyar egyházak képviselői, hangsúlyozva állásfoglalásukat az igazság mellett. A polgármester pedig azzal zárta az eseményt: találkozzunk vasárnap délután a gyertyás tüntetésen.
Gyertyás tüntetés a Mikóért
Utcai tiltakozásra szólítanak a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatásának ügyében a magyar történelmi egyházak sepsiszentgyörgyi lelkészei, a megyeszékhely önkormányzata és Antal Árpád András polgármester. A gyertyás, néma tüntetést az egyetemes imahét holnapi zárórendezvénye után tartják. A kezdeményezők kérik Sepsiszentgyörgy és Háromszék felelősen gondolkodó polgárait, hogy január 23-án, vasárnap 18 órától vegyenek részt az egyetemes imahét zárórendezvényén az evangélikus templomban, majd ezt követően, 19.30-kor együtt egy-egy szál gyertyával kezükben némán tiltakozó tömegként vonuljanak a Mikó-kollégium épülete elé.
Váry O. Péter. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elnököt váltott a körüludvarolt RMDSZ
Egy napra Nagyvárad került a romániai média fókuszába, itt tartották ugyanis a Romániai Demokrata Szövetség tizedik kongresszusát, amelyen új elnököt választottak a tizennyolc év után leköszönő Markó Béla helyére, és jelentősen átszervezték a párt döntéshozó, irányító testületeit.
A kormányon lévő RMDSZ nagy fegyvertényként könyvelheti el, hogy az összes romániai parlamenti párt elnöki szinten képviseltette magát a rendezvényen, és a felszólalók egybehangzóan elismeréssel nyilatkoztak a szövetségről, így tett levelében a Kuvaitban tartózkodó Traian Băsescu államfő és videóüzenetében Wilfred Martens, az Európai Néppárt (EPP) elnöke is. Ezért keltett meglepetést, sőt megütközést, amikor Pelczné Gáll Ildikó Fidesz-alelnök sokakat sértő, kioktató beszédében mintegy utasította a küldötteket, hogy melyik elnökjelöltre szavazzanak, hogy elnyerjék a magyar kormánypárt támogatását. A küldöttek jó része viszont hurrogással fejezte ki nemtetszését, majd a hozzászólások rendjén számosan szögezték le: az RMDSZ-nek ne diktáljanak se Brüsszelből, se Bukarestből, de Budapestről se. A voksoláskor is eszerint jártak el, így a területi szervezetek többségének és a leköszönt Markó Béla támogatását élvező Kelemen Hunort több mint kétharmados többséggel választották elnöknek. Az eredményhirdetés utáni sajtóértekezletén utóbbi úgy reagált: már el is felejtette az ominózus beszédet, amelyben a Fidesz-alelnök például lomha, beteg szervezetnek nevezte a szövetséget.
Megnyugodhat egyelőre az RMDSZ-szel együtt kormányzó Demokrata–Liberális Párt, mert Markóval egybehangzóan az új szövetségi elnök is kijelentette: nincs okuk más partnert keresni, amíg a mostani tartja magát a megállapodáshoz. Emil Boc pártelnök-kormányfő ezt igyekezett bizonygatni kongresszusi üdvözlőbeszédében, amikor az elmúlt évek megszorító intézkedéseit követő, szerinte már hónapokon belül a polgárok zsebén is érezhető gazdasági fellendülést emlegette. A közös, stabil kormányzás fenntartására buzdított az (EPP) elnöke és Semjén Zsolt magyar kormányfőhelyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke. Utóbbi emlékeztetett a „ Traian Băsescu vezette D–LP” és a Fidesz–KDNP közötti jó viszonyra, ugyanakkor leszögezte, hogy kulcsfontosságú számukra az „etnikai párt” jelenléte a román parlamentben.
A bukaresti ellenzék vezérei a maguk oldalára igyekeztek csábítani a döntéshozó testületet. A Szociáldemokrata Párt elnöke, Victor Ponta nyílt színi tapsot kapott, amikor azt ígérte, hogy hatalomra kerülésük esetén sosem fognak politikai okból árulással vádolni egy magyar minisztert, amit ez megesett Nagy Zsolt volt informatikai tárcavezetőjével, és sosem fog megesküdni a Bibliára, hogy nem lép koalícióra az RMDSZ-szel. A Nemzeti Liberális Párt elnöke, Crin Antonescu által felvázolt forgatókönyv szerint a Szociál-Liberális Szövetség kerül hatalomra 2012-ben az RMDSZ nélkül is, de megtörténhet ez hamarosan is az RMDSZ-szel együtt, a szövetségé a döntés. A politikus hosszan méltatta a szervezet szerepét és Markó érdemeit a román–magyar viszonyok átalakításában, a magyarok hozzáértését, megbízhatóságát, kötelességtudatát és szabadságszereteté, amiért ő tiszteli, becsüli és szereti e közösség tagjait. A tisztelet és szeretet hangján szólt a tisztségből távozó szövetségi elnökről Takács Csaba megbízott ügyvezető elnök is, aki könnyeivel küszködve olvasta fel a méltatást, majd a szervezet nevében egy Bethlen Gábor fejedelmet ábrázoló domborművet adott át neki.
Markó utolsó szövetségi elnöki beszámolójában az irányítása alatt eltelt tizennyolc év lényeges momentumairól emlékezett meg, a romániai magyar közösség legfőbb politikai eszközeként, +közös szellemi-politikai vagyonunkként” láttatta az RMDSZ-t. A számos hozzászólás után – az eredeti programhoz képest közel háromnegyed órás késéssel – kezdődött az új szövetségi elnök megválasztása titkos szavazással. Amíg számolták a voksokat, a kongresszus az alapszabályzat módosító javaslatairól döntött, és végére is ért még szombaton este. A számláló bizottság elnöke 21 óra előtt pár perccel közölte az eredményt: az 536 érvényes voksból (2 volt érvénytelen) 371-et kapott Kelemen Hunor, 118-at Eckstein-Kovács Péter, aki hiába jelentette ki, hogy ő nem Băsescu embere, és mindössze 47-et az Orbán Viktor támogatását élvező Olosz Gergely.
Az alapszabályzat változtatásán több hónapig dolgozott egy különbizottság, és a kongresszuson lényegében csak megerősítették a legutóbbi SZKT-n már előterjesztett javaslatokat. Így létrehozták a politikai alelnöki státust, betöltőjét a legközelebbi SZKT választja meg, de nyílt titok, hogy Borbély Lászlónak szánják a külpolitikáért, kormányzati kapcsolattartásért felelős tisztséget. Az eddigi Ügyvezető Elnökség feladatait két testület veszi át: a Főtitkárság (fizetett alkalmazottakkal) az adminisztratív szervezésért felel, a 18 tagú Szövetségi Elnökségben (SZE) pedig a politikai irányításért a parlamenti frakcióvezetők és azon területi elnökök részvételével, amely megyékben a magyarság részaránya meghaladja a 15 százalékot. Ezzel teljesült a Bihar megyei és partiumi területi szervezetek óhaja, nagyobb beleszólást kapnak az RMDSZ irányításába. A szórvány-megyék szervezeteit éves váltással összesen két személy képviseli. Az eddig 14 fős Szövetségi Állandó Tanácsban is helyet kap az SZE minden tagja, továbbá a megalakuló három Regionális Önkormányzati Tanács elnöke, a szórványt és a platformokat ebben is két-két személy reprezentálja. Az alapszabályzat az idénre ígéri a Kulturális Autonómia Tanács megalakítását.
Tegnap a programmódosítással – nagyobb hangsúlyt kapott a székelyföldi önrendelkezés, az oktatás meg a szórvány – és néhány kongresszusi határozat elfogadásával, a tervezettnél másfél órával hamarabb zárult le a kongresszus. Fellélegezhetett a több mint százfős helyi rendezőcsapat, amelynek tagjai fáradhatatlan figyelemmel őrködtek azon, hogy a félezernél több küldött, a több tucatnyi meghívott, a közel másfélszáz sajtós semmiben se szenvedjen hiányt. Dicséretre méltó a profi módon felszerelt és berendezett sajtószoba, a Szakszervezetek Művelődési Házának összes székére rákerült új, a tulipán emblémájával ellátott huzat, az egész épület dekorációja, amelyből az élővirág-kompozíciókat sem felejtették ki.
Máté Zsófia, Reggeli Újság (Nagyvárad)