Király András képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke kifejtette, lassan két éve ül a képviselőházban, igyekezett azokat a feladatokat megoldani, amiket egy képviselőnek kell. Az egységes, ingyenes diákutaztatás az ő nevéhez kötődik, mindez 2007 januárjától életbe lép. Nagy Zsolt miniszter belső reformokat sürgetett az RMDSZ-ben. Király András szerint felmerült, hogy pártszerűen kellene működni, vagy az RMDSZ maradjon meg úgynevezett esernyő-szervezetnek. Az RMDSZ egy esernyő-szervezet, amely ellátja a hozzá tartozó szervezetek, a magyarság politikai képviseletét. Ennek ellenére az átalakítási folyamatot ő is szükségesnek tartja. Arra a megjegyzésre, hogy most kezdődnek az Aradi Napok, és ismét nincs egyetlen magyar rendezvény sem, Király András elismerte, magyar rendezvényekre szükség lenne. Az RMDSZ aradi szervezete a mai napig nem küld rendszeres értesítést a tevékenységéről. Király András erre reagált: rövid időn belül lesz egy sajtósuk. /Irházi János: “Le kell vetkőzzük prüdériánkat” – Interjú Király András képviselővel, az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének elnökével. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 19./

A romániai, a kormánykoalíciós és a szövetségen belüli helyzet alapos kiértékelésére készül az RMDSZ – mondta sajtótájékoztatóján Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter. A miniszter szerint nem feltétlenül szükséges az RMDSZ-nek politikai párttá alakulnia. A Nagy Zsolt távközlési miniszter által az utóbbi időben gyakran hangoztatott belső fiatalítással kapcsolatban Winkler Gyula megjegyezte, nehéz meghatározni, hogy a politikai életben ki számít fiatalnak. Szerinte januárban újra kell tárgyalni az együttműködésre vonatkozó koalíciós szabályokat, mert az RMDSZ és természetesen a romániai magyarság számára rendkívül fontos tételeken egyszerűen átsiklanak. /Gáspár-Barra Réka: Mérlegel az RMDSZ. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 23./

Augusztus 23-án megnyílt a marosfői Fórum IT nevű ifjúsági informatikai tábor. Nagy Zsolt miniszter videokonferenciával nyitotta meg a rendezvényt. A táborba olyan nagy nemzetközi cégek is elküldték szakembereiket, mint például a Microsoft. A táborban a fiatalok elmélyíthetik ismereteiket. /Horváth István: IT-tábor a jövő informatikusainak. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

Markó Béla abban az esetben vállalja, hogy a jövő év első felében sorra kerülő kongresszuson ismét őt jelöljék RMDSZ-elnöknek, ha a kollégái is ezt akarják – jelentette ki. Az elmúlt napokban több román lap is homályos RMDSZ-beli forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a jövő évi kongresszus alkalmából Markó Bélának szándékában állna visszavonulni a szervezet éléről. A reformtörekvésekről kifejtette: ő is egyetért azzal, hogy az RMDSZ-t meg kell újítani, ezért a két fiatalabb vezető politikus, Nagy Zsolt és Kelemen Hunor az ő engedélyével nyilatkozott erről nemrég Kolozsváron. /B. T.: Markó RMDSZ-elnök maradna. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

Eckstein Kovács Péter szenátor azt javasolja, hogy hozzák nyilvánosságra mindazon politikusok nevét, akik azon dossziékban szerepelnek, amelyeket a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) titkosnak minősített. Bejelentette: módosító javaslatot fog benyújtani a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) működésére vonatkozó 16-os rendelethez. – Kötelezni kell a titkosszolgálatokat arra, hogy közöljék azon politikusok nevét, akik dossziéi titkosítva vannak – mondotta Eckstein Kovács Péter, aki szerint ki kell iktatni a „politikai rendőrség” fogalmát. Ami a verespataki bányakitermeléssel kapcsolatban olyan törvénytervezet előterjesztését tervezi, melynek értelmében tilos lenne a ciánnal való kitermelés. Az RMDSZ belső reformjával kapcsolatban leszögezte, kötelezővé kell tenni az általános belső választásokat, emellett az SZKT-ban való képviselet is módosításra vár. Eckstein Kovács Péter kijelentette, nem bízik Borbély László miniszter által megfogalmazott ötletekben. Borbély az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán megpróbálta eltávolítani Tőkés Lászlót, most pedig az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal való együttműködésről beszél. Üdvözli viszont Nagy Zsolt távközlési miniszter és Kelemen Hunor képviselő reformtörekvéseit. /Eckstein: elő a titkosított dossziékkal rendelkező politikusokkal. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

A 2003-as szatmárnémeti RMDSZ-kongresszus után annyira elhaltak a belső kritikai hangok, hogy most a vita ténye is újszerűnek tűnik. Azonban csak a naivak gondolhatják, hogy a 2007-es kongresszus előtt valós alternatívákat felmutató valós csoportok közötti valós versengés kezdődött el. A verseny hitelességét mindenekelőtt kérdésessé teszi, hogy a reformerként megjelenő csoportok megvárták a karmester beintését; azt követően léptek a nyilvánosság elé, hogy Markó Béla Tusványoson megnyitotta a kongresszus előtti párbeszédek idényét. Mindannyian csak Markó-epigonok; azt ismételgetik visszhangként, amit a vezér már kijelentett, írta Gazda Árpád, a lap munkatársa. Gyanússá teszi a párbeszédet, hogy senki nem tör a Markó tisztségére. A megmutatkozó csoportok továbbra is az elnök oldalvizein lapátolnának. Legfennebb azt tekintik kérdésnek, hogy ki álljon majd Markó Béla mögött a 2007-es kongresszus utáni csoportképen: a Borbély László–Verestóy Attila–Takács Csaba–Frunda György négyes, a Nagy Zsolt és Kelemen Hunor nevével fémjelzett utánpótláscsapat, vagy netán a Borboly Csaba-féle ifik. Arra senki nem gondol, hogy elszámoltassa Markó Béla elnököt a szövetség – vezetése alatt eltelt – 13 évével, számon kérje az autonómiatörekvéseket, melyek képviselete a Markó-érában torpant meg. /Gazda Árpád: Vállveregetős ellenzékiség. = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./

Szükségesnek tarja az RMDSZ-reformot Eckstein-Kovács Péter szenátor, ellenben nem bízik Borbély László területrendezési miniszter javaslatainak őszinteségében. Borbély kifejtette, hogy párbeszédet kell folytatni az olyan szövetségen kívüli szervezetekkel, mint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vagy a Magyar Polgári Szövetség. – Borbély László a 2003-as szatmárnémeti kongresszuson egyik kezdeményezője volt Tőkés László egykori RMDSZ tiszteletbeli elnöknek a szervezetből való eltávolításának – magyarázta Eckstein-Kovács Péter. A kongresszuson történtek fényében Borbély javaslata már nem hiteles. A szenátor üdvözölte Nagy Zsolt távközlési miniszter és Kelemen Hunor képviselő reformtörekvéseit, majd elmondta: nem tartja jó ötletnek az RMDSZ párttá alakulását. /Kelemen Tamás: Eckstein-Kovács: hiteltelen Borbély László reformjavaslata. = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./

Szükség van az RMDSZ reformjáról szóló vitára, hiszen azt ő maga kezdeményezte, szögezte le a vele készített interjúban Markó Béla RMDSZ-elnök. Az RMDSZ mindig képes volt a változásra és a megújulásra. Amikor Kelemen Hunor és Nagy Zsolt elégedetlenségüknek adnak hangot, azt semmiképp sem ellenzéki álláspontról teszik. Markó szerint a mostaninál felelősebb viszonyokat kell kialakítani az RMDSZ-en belül, továbbá újragondolná a civil szervezetekkel, egyházakkal, szakmai és ifjúsági szervezetekkel való munkamegosztás kérdését. Nem kell feltétlenül az RMDSZ-nek elvégeznie azt a munkát, amely ezekre a szervezetekre hárul. Ilyen értelemben újragondolná az RMDSZ különböző testületeinek, az Ügyvezető Elnökség, a Szövetségi Egyeztető Tanács, de a SZKT szerepét is. Előbb-utóbb létre kell hozni a magyar kulturális autonómiatanácsot. Markó kijelentette, meghív minden civil, szakmai, ifjúsági szervezetet és az egyházakat, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) képviselőit, hogy üljenek le külön-külön, beszéljék meg a közös gondokat. Arra a kérdésre, hogy elképzelhetőnek tartja-e az együttműködést az EMNT-vel és a Magyar Polgári Szövetséggel, Markó azt fejtegette, hogy „megpróbálnak megosztani bennünket. A román politikai életben az egyik feladatunk: egységesnek maradni”. Az RMDSZ-en kívül állóknak föl kell ajánlani a lehetőséget az RMDSZ-ben való együttmunkálkodásra, és meg kell kérdezni, hogy szerintük mi nem jó az RMDSZ-ben. Markó kijelentette, vállalja az elnöki tisztet a jövőben is. /Gujdár Gabriella: Interjú Markó Béla RMDSZ-elnökkel a Szövetség belső reformjáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

Augusztus 31-én a kolozsvári Római Katolikus Szent Mihály Caritas szervezésében az információs társadalomról szóló esten Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter beszélt. Nagy Zsolt kifejtette, a kormány idén mintegy 1 milliárd eurót költött el informatikai befektetésekre. Ma Európában versenyképességi mutatóvá vált az, hogy hány számítógép, illetve számítógép- és internethasználó van egy országban. Ma a városokban a lakosság 40 százaléka rendszeresen használja ezeket az információs eszközöket, vidéken ez az arány nem haladja meg a 10 százalékot. A romániai lakosság 46%-a vidéken él. A miniszter beszámolt: a Behálózunk-karavánról, az e-vakáció-programról, a marosfői IT-fórumról – mindezekben a munka oroszlánrészét maga vállalta. /Nagy-Hintós Diana: Az információs társadalom mint versenyképességi mutató. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

– Az európai uniós csatlakozást követően teljesen más megvilágításban jelentkezik majd az elvándorlás és az otthonmaradás kérdése – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök szeptember 2-án a Félixfürdőn tartott V. MIÉRT Akadémián. Amennyiben az ideiglenes nyugat-európai vagy magyarországi tartózkodás akadálymentesebbé válik, a végleges elvándorlásra való késztetés sokak számára megszűnik – mondta. A politikus a Demográfia, statisztika tükrében a romániai magyar ifjúság című rendezvényen vett részt. Előadást tartott többek között Markó Attila, a Kisebbségi Hivatal képviseletében, Arató Gergely, magyar oktatásügyi államtitkár, Antal Árpád parlamenti képviselő, Veres Valér, a Kolozsvári Egyetemi Intézet igazgatója, Kiss Tamás, az RMDSZ ügyvezető elnöksége keretén belül működő demográfiai munkacsoport vezetője, valamint Csata Zsombor, a Babes–Bolyai Tudományegyetem szociológia tanszékéről. Az előadók a demográfiai mutatóknak politikai döntések általi befolyásolásáról, a romániai magyar fiatalság jövőképéről beszéltek. Antal Árpád figyelmeztetett: évente körülbelül 17 ezer magyar ember vándorol el Erdélyből, mely számarány egy Kovászna nagyságú városnak felel meg. Úgy vélekedett: a Magyarországra történő kivándorlást nagy mértékben az anyaországi politikusok is gerjesztik, akik néha beismerik, hogy Magyarország népességcsökkenését az anyaországon kívül élő magyarság áttelepedésével szeretnék pótolni. /Kiss Olivér: Markó: az EU-tagság megállíthatja az elvándorlást. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./ „Nem valakik ellen, hanem valamiért” kívánnak felszólalni azok a reformot sürgető fiatal RMDSZ-es politikusok, akik az elmúlt hétvégén a Félixfürdőn megrendezett V. Miért Akadémián első alkalommal mutatkoztak be a sajtó képviselői előtt. Mindannyian az RMDSZ szerkezetének átalakítását szorgalmazzák. Nagy Zsolt miniszter a változás igényét hangsúlyozta. A beszélgetésen felmerültek a Bukarestben dolgozó, illetve a vidéken és a Miért-ben tevékenykedő fiatal RMDSZ-es politikusok közötti esetleges nézetkülönbségek is. – Ez egy hamis ellentét, szögezte le Kelemen Hunor képviselő. A képviselő elhárította Kovács Péternek azt a kérdését: mi legyen a Frunda György által „megálmodott” RMDSZ-ellenzékkel? „Mi Frunda álmaival nem foglalkozunk” – mondta Kelemen Hunor. Jakab István, a kormányátszervezési okokból távozásra kényszerülő pénzügyi államtitkár átláthatatlannak nevezte a döntéshozatalt az RMDSZ-ben. „A döntések valahol fenn, a csúcsvezetésben születnek. Azt kellene elérnünk, hogy sokkal többen tudjanak beleszólni a dolgok menetébe. Nem természetes az sem, hogy az RMDSZ-es politikusok addig nem mondhatnak véleményt egy adott témában a sajtónak, amíg egy valaki nem nyilvánít véleményt a témáról” – mondta az exállamtitkár. A pártjelleg kialakítására vonatkozó javaslatokkal kapcsolatban Markó Béla elmondta, a szervezeten belüli fegyelem, illetve a felelősségre vonhatóság növelésére van szükség, ugyanakkor továbbra is meg kell őrizni az RMDSZ szövetség-jellegét. /Cseke Péter Tamás: Bemutatkoztak a „bukaresti csávók”. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./ – Kinyílt a bicska a zsebemben – mondta Antal Árpád RMDSZ-es képviselő, Demszky Gábor Budapest főpolgármesterének augusztus 20-án mondott beszédére utalva, melyben Demszky Magyarországra hívta dolgozni a határon túli magyarságot. Antal Árpád szerint a migráció megállításáért az autonómia is sokat tehet. Arató Gergely /Budapest/, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára az anyaországi vezetés dilemmáját vázolta előadásában: a magyar kormány határon túli politikáját kettős irányultság jellemzi. Egyfelől kötelességének tartja, hogy otthont biztosítson azoknak, akik nem érzik jól magukat a szülőföldjükön, másrészt viszont az is célja, hogy a határon túli magyarság szülőföldjén találja meg a boldogulását. Veres Valér kifejtette, a romániai magyarság népességcsökkenése évi tíz-tizenötezer fő, ami egyes számítások szerint még nőhet is. Az elöregedésnek köszönhetően a népességfogyás aránya azokban a megyékben magasabb, ahol a magyarság aránya kisebb. A magyarok körében akár húsz százalékkal is magasabb az idősek aránya az országos átlaghoz képest, míg a fiatalok aránya közel ugyanennyivel kevesebb, mutatott rá Veres Valér. Mint elmondta, a magyarság teljes termékenységi arányszáma a Székelyföldön és a Partiumban a legnagyobb, a születések aránya általában a vidéki településeken magasabb. Ahol kisebb a magyarok aránya, nem csupán az elöregedés és az elvándorlás miatt csökkenhet a létszám: azon megyékben, ahol a magyarok aránya tíz százalék alatti, szinte minden harmadik gyermeket románként anyakönyveznek. A szociológus szerint a romániai magyarság lélekszáma 2025-re mintegy 1,2 millió, 2050-re pedig megközelítőleg 990 ezer lesz. Kiss Tamás, az RMDSZ ügyvezető elnöksége demográfiai munkacsoportjának tagja szerint a jelenlegi becslések szerint a romániai magyarság lélekszáma 1 350 000 körülire tehető. Csata Zsombor elmondta: a népességfogyás ellenére a magyarul tanuló diákok száma nőtt, többek között annak köszönhetően, hogy hozzáférhetővé vált a magyar nyelvű szakoktatás. /Balogh Levente: Antal „bicskanyitogatása” Demszky miatt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./

Több Kolozs megyei vidéki települést keresett fel Nagy Zsolt romániai távközlési és informatikai miniszter László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök társaságában. Nagy Zsolt elmondta, hogy ez a körútja szerves része RMDSZ-alelnöki és miniszteri tevékenységének, célja a közvetlen kapcsolattartás az RMDSZ-es önkormányzati képviselőkkel. Egyúttal tájékoztatta őket az információs társadalom helyi fejlesztési lehetőségeiről. A Tudásalapú Társadalom elnevezésű minisztériumi fejlesztési projektet keretében helyi tudáshálót hoznak létre, amelybe bekapcsolják az iskolát, a polgármesteri hivatalt, a kis- és középvállalkozások számára pedig elektronikus kereskedelmet fejlesztő központot létesítenek. /N.-H. D.: Informatikai projekt a vidéknek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

Tizenkét évig épült Bánffyhunyadon az az iskolaépület, amelyet a hétvégén adtak át, és amelyben 16 osztályterem várja az V-VIII. osztályos tanulókat. „Az esemény egy közös összefogás eredménye. Az, hogy az iskolát 12 év után sikerült befejezni, közös siker, így természetes, hogy mindannyian, akik ebben részt vettünk, itt legyünk a megnyitón” – hangsúlyozta Nagy Zsolt miniszter. Kolozs megyében az elmúlt évben Tordán és Bánffyhunyadon okozott vitát és konfliktust az önálló magyar iskola kérdése, ennek beindítása mindannyiszor a román koalíciós partnerek ellenállásába ütközött. /Debreczeni Hajnal: Iskolaépület már van Bánffyhunyadon. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

Kétnapos ülést tartott az Európai Néppárt (EPP). Az RMDSZ képviseletében Nagy Zsolt információs miniszter vett részt a tanácskozáson. A miniszter elmondta, a Demokrata Párt tagfelvételről tárgyaltak. A döntést a novemberi ülésre halasztották. Az Európai Néppárt felhívta a Demokrata Párt figyelmét, hogy a társult tagság elnyeréséhez szükséges egyrészt, hogy a parlamentben támogassák a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény elfogadását, ugyanakkor arra figyelmeztette, hogy intézményesítse a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttal (PNTCD) a kapcsolatát. /(mózes): Az EPP novemberre halasztotta a DP tagfelvételét. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./

Össztűz alá vették a román politikusok Markó Béla RMDSZ-elnököt a Csíkszeredában szeptember 23-án tartott Székelyföldi Polgármesterek Találkozóján tett kijelentéseiért, illetve a Székelyföldi Önkormányzatok Társulása megalakításának szorgalmazása miatt. A társulás célja az RMDSZ programjába foglalt autonómia-formák, köztük a Székelyföld területi autonómiájának megvalósítása. Miniszterelnök-helyettesi tisztségéből való lemondásra szólította fel Markó Bélát a Székelyföld területi autonómiája kapcsán tett nyilatkozatai miatt Mircea Chelaru, a Konzervatív Párt (PC) alelnöke. A Székelyföldi Polgármesterek Találkozóján az RMDSZ közel háromszáz helyi és megyei önkormányzati képviselője, számos vezető tisztségviselője vitatta meg a három székely megye, Hargita, Kovászna és Maros magyar önkormányzatai közti együttműködés kérdéseit. „Székelyföld területi autonómiája az RMDSZ programjának része” – hangsúlyozta Markó Béla, aki maga jelentette be a társulás létrehozását. Közölte azt is, az RMDSZ-en belül megteremtik a Székelyföldi Egyeztető Fórumot. Markó Béla úgy értékelte, bár a területi autonómia megteremtéséhez mindenekelőtt módosítani kell az alkotmányt, valamint számos törvényt és európai irányelvet, jelenleg az RMDSZ rendelkezik azokkal a politikai eszközökkel, amelyek – megfelelő közösségi, önkormányzati összefogással – addig is lehetővé teszik a területi autonómia megvalósítását célzó gyakorlati munkát. Markó hangsúlyozta: újra és újra fel kell tenni a kérdést, hogy miért Bukarestben dől el, melyik térség, melyik közintézmény hová kerül a kormány támogatási listáján. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor fontos célkitűzésnek nevezte azt is, hogy a magyarok által lakott területeken hivatalos nyelvként használhassák a magyar nyelvet. Borbély László miniszter területfejlesztésről, regionális együttműködésről, valamint az autonóm régiók próbatételéről tartott beszédet. Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter korszerű önkormányzatok és versenyképes közösségek létrehozásának szükségességéről beszélt, valamint a város és a vidék közti jelenlegi „digitális” szakadás megszüntetéséről. Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke Markó Béla csíkszeredai nyilatkozataira reagálva azt mondta, az általa vezetett párt soha nem fogja támogatni az etnikai kritériumokra alapuló autonómiaformát. A szintén Kolozs megyei demokrata parlamenti képviselő, Daniel Buda úgy értékelte: Markó Béla székelyföldi területi autonómiára vonatkozó kijelentései, valamint azon nyilatkozata, hogy a magyarok által lakott területeken hivatalos nyelvként kell használni a magyart, kizárják az RMDSZ-elnököt a mérsékelt politikusok soraiból. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt képviselőházi frakcióvezetője szintén úgy látja, hogy jelenleg „már nem beszélhetünk, mert egész Európában nem beszélnek már etnikai alapú területi autonómiáról”. Csapó József a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke üdvözölte az RMDSZ kezdeményezését. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke szintén üdvözölte a Szövetség a Székelyföldért Társulás megalakítására vonatkozó elhatározást. /Horváth István, Gujdár Gabriella: Újabb össztűz az RMDSZ-re. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

Románia uniós csatlakozásával együtt járó lehetőségekről és kihívásokról, a különböző autonómiaformákkal kapcsolatos célkitűzésekről vitáztak szeptember 30-án a résztvevők Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) és Szövetségi Egyeztető Tanácsának (SZKT) együttes ülésén. Az uniós csatlakozás új, hatalmas lehetőségeket kínál az erdélyi magyarságnak, a nemzeti identitás megerősítése szempontjából is, és egyben megteremti a magyar nemzeti együttlét új formáját – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. Az integrációval egyidejűleg megszűnik a csaknem egy évszázados nemzeti szétszakítottság. Az erdélyi magyarságot versenyképessé kell tenni, amelyre csakis kormányzati pozícióból van lehetőség. Markó kudarcként értékelte azt, hogy a kulturális autonómiát tartalmazó kisebbségi törvényt nem sikerült a parlamenttel elfogadtatniuk. A szövetségi elnök hitet tett a különböző autonómiaformák megvalósításának szükségessége mellett. A területi autonómiát az állami intézmények helyi irányítás alá helyezésével, lépésről lépésre kell megvalósítani. Eckstein-Kovács Péter bírálta Markó Bélának az átvilágítással, a főügyész kinevezésének a módjával és az igazságügyi reformmal kapcsolatos kijelentéseit. Kelemen Hunor kijelentette, hogy a jövő évi RMDSZ-kongresszus a reform kongresszusa lesz. Kónya-Hamar Sándor szorgalmazta, hogy a Tőkés László által kezdeményezett autonómia-kerekasztalt. Frunda György szerint az autonómiáról folytatott vita nem korlátozódik a Székelyföldre, tehát nem etnikai változatáról van szó, hanem olyan autonómiáról, amelynek megvalósítása a románoknak is érdeke. Nagy Zsolt azt ajánlotta, hogy az RMDSZ-nek legyen saját EU-biztos jelöltje, és példaképpen Frunda Györgyöt említette, aki 1994 óta tagja az Európai Tanácsnak. Az RMDSZ nyilatkozatban támogatta a székelyföldi önkormányzati vezetők – Székelyföld területi autonómiájának megteremtésére vonatkozó határozatát, üdvözölte az ország EU-csatlakozását, és állásfoglalást fogadott el az átvilágításról. Ez utóbbi dokumentum leszögezi, hogy a Szekuritátéval együttműködőknek vissza kell vonulniuk. Az RMDSZ VIII. kongresszusára 2007. április 22-én kerül sor. Titkos szavazással döntöttek Demeter János ügyvezető alelnöki tisztségben történő megerősítéséről. A testület szintén titkos szavazással választotta meg a szövetség etikai és fegyelmi bizottságának új tagjait. /T. Sz. Z.: Autonómiáról, jogállamról, reformról tanácskozott az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

A privatizáció előtt álló Román Posta reklámszöveggel hirdeti magát, ezúttal a magyarul olvasó közeghez is el kívánta juttatni üzenetét. A jelentősebb romániai magyar lapok közül a Háromszék, a Krónika és az Erdélyi Napló maradt ki az üzletből, ezek azok a szerkesztőségek, amelyek gyakran viszonyulnak kritikusan az RMDSZ politikájához. A Bukarestben megjelenő Új Magyar Szó által közvetített reklámkampányba az is beletartozott, hogy az elmúlt hetekben a lap gyakran közölt terjedelmes interjút valamelyik postahivatal vezetőjével. A postai reklám fő kedvezményezettje az Új Magyar Szó napilap volt. Stanik István, a lap igazgató-főszerkesztője kijelentette, nem igazak a Curentul napilap állításai. A bukaresti Curentul hetekkel ezelőtt megírta, hogy a posta félmillió eurós összegre kötött reklámszerződést a Verestóy Attila szenátor többségi tulajdonában levő Scripta Kiadóval. Ez a cég adja ki a Bukarestben megjelenő Új Magyar Szó napilapot és a Nagyváradon megjelenő Erdélyi Riport című hetilapot. A Curentul hivatalos dokumentumok alapján állította, a a Scripta részéről Stanik István igazgató-főszerkesztő és Vincze Lóránt marketingigazgató, a Postcom részéről pedig Nicolae Zamfir vezérigazgató és Angela Bara főkönyvelő írta alá a szerződést, amelyben az szerepel, hogy a Scripta egy éven át 300 ezer euró értékben bocsát hirdetési felületet a Postcom részére. A Curentul szerint később a szerződést kiegészítették egy újabb 200 ezer eurós tétellel Vincze Lóránt marketingigazgató kijelentette, érthető, hogy a posta az Új Magyar Szó felé fordult, hiszen „ez az egyedüli országos terjesztésű magyar nyelvű napilap”. A tényfeltáró újságcikk szerint Verestóy Attila az étkezési jegyeket forgalmazó Hungastro Rt. által is érintett a postával való együttműködésben. A Verestóy érdekeltségi körébe tartozó társaság szolgáltatja ugyanis az étkezési jegyeket a posta 35 ezer alkalmazottjának. Amint a szenátor vagyonnyilatkozataiból kiderül, a Hungastróból tavaly még többségi részvényesként vett ki közel 2,5 millió eurót osztalékként. Azóta eladta részvényei egy részét, de még mindig jelentős részesedéssel bír a cégben. A Curentul október 12-i számában arról is tájékoztatott, hogy október 10-én Sorin Ovidiu Vantu bukaresti lakásában tárgyalt Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Verestóy Attila. Stanik István, a Scripta Rt. igazgatója a sajtóban megjelent összegeket túlzottaknak tartja. „Baj az, hogy a posta a magyar sajtóban is hirdet? – kérdezett vissza Nagy Zsolt távközlési miniszter, amikor politikai hátterű reklámpénzekről szóló hírekkel szembesítették. – Ezt én örvendetesnek találom.” /Gazda Árpád: Az Új Magyar Szó fölözte le a Román Posta reklámkeretét. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./

Rendkívül sajnálatos, hogy a romániai törvényhozásban 2006-ban, az uniós csatlakozás küszöbén még van olyan képviselő, aki megkérdőjelezi a kisebbségek nyelvhasználati jogát, amelyet öt éve törvény szabályoz – áll Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszternek egy Nagy-Románia párti képviselő interpellációjára adott válaszában. Adrian Moisoiu többek között azt kifogásolta, hogy a Román Posta kétnyelvű feliratokat használ Marosvásárhelyen, a társaság új logójáról lemaradtak a román nemzeti színek és az országra utaló RO jelzés. A politikus azzal vádolta az RMDSZ-es t minisztert, hogy ezzel Székelyföld területi autonómiáját készíti elő. Nagy Zsolt emlékeztette a képviselőt, hogy a 2002-es népszámlálási adatok szerint Marosvásárhely lakosságának több mint 46 százaléka magyar nemzetiségű. /A Postát támadja a PRM a nyelvhasználatért. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

Moszkvában a Fekete-tengeri Országok Gazdasági Együttműködési Tanácsának találkozóján az Információs Társadalomért elnevezésű találkozó eredményeiről tárgyalnak illetve a tagországok közti együttműködésen alapuló akciótervet dolgoznak ki. – Ez jelentős lépés lehet a térség fejlődése szempontjából és ezt Románia is teljes mértékben szorgalmazza – nyilatkozta Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter október 17-én Moszkvában, ahol a térség távközlési minisztereivel találkozott. /Moszkvában a fekete-tengeri országok távközlési miniszterei. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 19./

Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszter szerint fontos, hogy az europarlamenti választáson az RMDSZ jelöltjei minél több európai nyelvet beszéljenek, legyen felsőfokú végzettségük és a politikai tapasztalatuk. Az RMDSZ az Európai néppárti tagsága által a legnagyobb parlamenti frakcióhoz tartozik. Nagy Zsolt hangsúlyozta: pártszerűbben kellene működnie az RMDSZ-nek, hogy hatékonyan tudjon érdeket képviselni. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Nagy Zsolt: rosszkor lesz a kongresszus. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

Románia uniós csatlakozását két oldalú érmének kell tekintenie annak, aki az információtechnológiai és kommunikációs szférában érdekelt – jelentette ki Porcsalmi Bálint, Nagy Zsolt román informatikai és távközlési miniszter tanácsadója. A magyar és román informatikai szféra együttműködése kapcsán a tanácsos megemlítette, hogy az unióba lépés után Románia számára elérhetővé válnak a csatlakozás után lehívható uniós pénzalapok, a pályázásban pedig a román cégek számára segítséget jelenthetnek a magyarországi tapasztalatok. Mindkét ország résztvevői számára hasznos gazdasági elemzést hoztak magukkal a konferenciára a Pierre Audoin Consultants (PAC) tanácsadó cég szakemberei. /S. L.: Az árnyoldallal is számolni kell. Magyar Napot rendeztek tegnap a RoCS konferenciasorozaton. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

A Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) nem nyilatkozhat arról, hogy vizsgálódik-e az Új Magyar Szó és a Román Postatársaság reklámszerződései ügyében. A Krónika október 13-án közölt tényfeltáró írást a román posta magyar nyelvű reklámozási gyakorlatával kapcsolatban. Alapos a gyanúja annak, hogy a hirdetésre szánt keretet politikai preferenciák alapján osztották el. Az RMDSZ-es Nagy Zsolt miniszter felügyelete alá rendelt intézmény ugyanis csupán azokkal a jelentősebb erdélyi magyar újságokkal (Háromszék, Erdélyi Napló, Krónika) nem kötött reklámszerződést, amelyek kritikusan viszonyulnak az RMDSZ-hez. A reklámszerződések fő haszonélvezői a Verestóy Attila szenátor többségi tulajdonában levő lapok voltak. Az Új Magyar Szó és a Román Postatársaság együttműködése eredményeként az Új Magyar Szó olvasói november 23-án nyolc oldalas postai kiadványt kaptak a lappal együtt, melyben a román posta működését szabályozó törvényes előírásokból olvashatnak szemelvényeket. A kiadványt a postavállalat jelenteti meg. /Gazda Árpád: Reklámpénzt postáztak a Magyar Szónak. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./

Nagy Zsolt távközlési miniszternek is köze van az energiaiparban lebonyolított vitatott privatizációk miatt kémkedéssel gyanúsított bolgár Sztamen Sztancsevhez – állapította meg a Szervezett Bűnözés- és Terrorizmusellenes Ügyészség (DIICOT) jelentésében. Nagy Zsolt elmondta, hogy miniszterként sok személyt ismer, aki ehhez a területhez kötődik tevékenysége révén. Leszögezte, hogy nincs olyan viszonya senkivel, amely valamely privatizáció folyamatát károsította volna meg. Hangsúlyozta, hogy a kiírások nyilvánosak voltak. Elismerte, hogy találkozott Sztancsevvel, de már nem emlékszik, hogy miről tárgyaltak, hiszen miniszterként számos tanácsadóval folytat megbeszéléseket. A bolgár Sztamen Sztancsevről azt állítják, hogy egy nemzetközi bűnözőcsoport tagja. A nyomozók Sztancsev bukaresti lakásában házkutatást tartottak, stratégiai fontosságú létesítmények tervrajzaira bukkantak. A Legfelső Védelmi Tanács ülése után Traian Basescu államfő megerősítette, hogy a nyomozók vizsgálják Petrom magánosítására vonatkozó szerződést. A szervezett bűnözés- és terrorizmus-ellenes igazgatóság közleménye szerint nyolc személyt gyanúsítanak Románia nemzetbiztonságának veszélyeztetésével. A sajtó szerint az ügyben Nagy Zsolthoz hasonlóan közvetve Codrut Seres gazdasági miniszter is érintett. /B. T.: Petrom: politikusok is gyanússá váltak. Nagy Zsolt ellen egyelőre semmilyen bizonyítékot nem mutattak fel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

Előzetes letartóztatásba helyezték a Credit Suisse First Boston (CSFB) kémkedéssel vádolt két tanácsadóját, akiket azzal gyanúsítanak, hogy minősített információkhoz jutottak hozzá Codrut Seres gazdasági és Nagy Zsolt távközlési miniszterek tanácsadóinak segítségével. A miniszterek tanácsadóit szintén letartóztatták. Állítólag a két miniszter megpróbálta rávenni a kormányban helyet foglaló többi minisztert arra, hogy a Petrom nyolc százalékos részvénycsomagját – ami a cég alkalmazottait illetné meg – a szakszervezeti vezetőből tulajdonossá lett Liviu Luca szerezze meg. Nagy Zsolt cáfolta ezeket az információkat. /B. T.: Letartóztatták a kémügy négy szereplőjét. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

Szándékperről van szó – tartja Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter a tanácsosa ellen indult ügyészségi eljárásról. Az RMDSZ-es miniszter cáfolta, hogy köze lenne a privatizációs csalásokhoz, amelyeket az ügyészség szerint a Sztamen Sztancsev által vezetett kémhálózat végrehajtott. Nagy Zsolt furcsának találja, hogy az ügyészség június óta vizsgálódik, de csak november 30-án kértek először információkat az általa vezetett tárca által lebonyolított tanácsadó-kiválasztási folyamatokról. /Szőcs Levente: Nagy Zsolt: azt mondják, hogy valaki azt mondta rólam... = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

A Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) lecsapott az RMDSZ-re. Igaz, a román sajtó évek óta cikkezik Verestóy Attila és néhány más magyar üzletember viselt dolgairól, ők azonban eddig megúszták a vizsgálatot. Most Nagy Zsoltnál, a távközlési miniszternél privatizációs szerződések ügyében eljárás indult. Néhány héttel ezelőtt korrupciógyanús postahirdetések felől kutakodott a román sajtó, és kiderítette, hogy a több millió euró értékű román postareklám zöme az RMDSZ klientúrájához vándorolt. Pontosabban a Verestóy Attila többségi tulajdonában levő Scripta Kiadó, annak is fő kiadványa, az alig ötezer példányban megjelenő Új Magyar Szó fölözte le a haszon java részét. A témával a romániai magyar sajtóban a Krónika foglalkozott: összeállításából kiderült, hogy a legjelentősebb ellenzéki lapok (Krónika, Háromszék, Erdélyi Napló) egyetlen bani reklámot sem kaptak. A legtöbbet az Új Magyar Szó vitte el, majd őt követték a megyei lapok. Néhány hónappal ezelőtt Nagy Zsolt miniszter irodavezetője kérte az Erdélyi Napló lapkiadójának adatait, reklámmegrendelések végett. Megrendelést azonban nem kaptak. Sajtóforrások szerint Verestóy Attila a Román Posta igazgatójával első körben egy 14 milliárd lejes reklámszerződést írt alá, amely az Új Magyar Szóban és az Erdélyi Riportban megjelenő reklámok ellenértéke lett volna. Minderről állítólag a miniszter, Nagy Zsolt nem tudott, sőt az aláírt szerződés igen kényelmetlen helyzetbe hozta. Ezt később szóvá is tette Markó Béla szövetségi elnöknek, aki azonban nem segített. Markó nem húzhatta át az RMDSZ fő üzletemberének, Verestóynak a személyes számításait. Az érintettek tagadták, hogy ekkora összegről lett volna szó, a helyzet súlyosságán ez azonban nem változtat. Közben a posta reklámpénzei elkezdtek a többi romániai magyar kiadvány felé is áramlani. A kifizetések nagyságát valamiféle RMDSZ-logika szerint irányították, attól függően, ki mennyire szolgált rá a burkolt állami támogatásra. Az uniós csatlakozás nyomására megindult az elszámoltatás. Könnyen megeshet, hogy Nagy Zsolt miniszternek rámegy a politikai karrierje erre. Ha föl kell áldozni, Markóék minden bizonnyal rábólintanak. Az ellenzékiséggel kacérkodó kolozsvári RMDSZ-ben is nagytakarítást tartottak: Kónya-Hamar Sándor volt megyei elnök helyébe Markóék egy sokkal megbízhatóbb polgárt, László Attila üzletembert ültették. /Makkay József: Új játékszabályok. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 5./

Nagy Zsolt távközlési miniszter és Codrut Seres lemondott gazdasági miniszter ellen büntetőjogi vizsgálat elkezdésének lehetővé tételét kérte Románia főügyésze a kormánytagok cselekedeteit vizsgáló bizottságtól. Nagy Zsoltot meglepte az ügyészek intézkedése, mert az általa vezetett minisztérium nem vett részt privatizációkban. /B. T.: Büntetőjogi vizsgálatot kezdeményeznének Nagy Zsolt ellen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

December 8-án ülésezett az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. A TEKT testületileg kiállt Markó Béla és Nagy Zsolt mellett, és egyhangúlag elutasította az RMDSZ vezetői ellen indított lejáratási kampányt. Az RMDSZ elnöke megengedhetetlennek és veszélyesnek nevezte az '50-es évekre emlékeztető „hazaáruló”, kém” címkézést, és feltette a kérdést: ha így van, miért szövetkeztek a partnereik a magyarokkal. A TEKT a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) december 16-ra Marosvásárhelyre összehívott ülésének előkészítéséről, a jövő év március elejére tervezett RMDSZ-kongresszus, illetve a május 13-án esedékes európai parlamenti választásokra való felkészülésről tárgyalt. Markó Béla kijelentette, hogy az RMDSZ kitart a jelenlegi kormánykoalíció mellett. A kialakult helyzet nyomán az előrehozott választások esélye megnőtt. /Mózes Edith: Markó Béla: Minden vizsgálat mögött egy feljelentés van. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./

Alighanem Markó Bélának kedvez, hogy az RMDSZ-szervek, RMDSZ-barát szervezetek egy kalap alá veszik azt a vizsgálódást, amelyet egyrészt a korrupcióellenes ügyészségnek a szövetségi elnök ellen, másrészt a szervezett bűnözés elleni ügyészség Nagy Zsolt miniszter ellen folytat. Nagy Zsolttal kapcsolatban ugyanis nem került olyan információ nyilvánosságra, mely a magyar közösség megbotránkozását kelthetné. Markó Béla esetében szokatlanul nagy összegű – szerzői jogdíjként elkönyvelt – bevétel ütötte a miniszterelnök-helyettes markát. A kortárs erdélyi magyar irodalmat csak ráfizetéssel lehet kiadni; eddig nem volt példa arra, hogy erdélyi kiadó valaha valakinek ekkora összeget fizetett volna jogdíjként. Az is furcsa, hogy olyan kiadó fizetett, amely könyvet még nem adott ki. /Gazda Árpád: Korrupciós ködösítés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

December 12-én meghallgatta Nagy Zsolt távközlési és informatikai minisztert az elnöki hivatali különleges bizottsága. Nagy Zsoltot a Sztamen Sztancsev-féle kémügyben hazaárulás elősegítésével gyanúsítják. Markó Béla szövetségi elnök ismét megerősítette: az RMDSZ továbbra is kiáll Nagy Zsolt mellett, és nem fogja javasolni felfüggesztését a miniszteri tisztségből. /G. G.: Meghallgatta a „kémügyben” az elnöki bizottság Nagy Zsoltot. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

Közös állásfoglalásban biztosította Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter támogatását az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciója. A magyar tárcavezetőt hazaárulással és kémkedéssel gyanúsítják. „Az RMDSZ képviselői és szenátorai teljességgel alaptalannak tartják a miniszter ellen indított rágalomhadjáratot, személyét egy politikai játszma járulékos áldozatának tekintik” – fogalmaz a közös dokumentum. Nagy Zsoltot december 13-án meghallgatta az elnöki hivatali bizottság, a miniszter az ellene megfogalmazott vádakat koholmányoknak tartja. /G. G.: Nagy Zsolt mellett az RMDSZ-es képviselők és szenátorok. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./