Folytatódik a nyílt levelek háborúja az RMDSZ és a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) vezetői között. A szept. 22-i MPSZ-levél a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester vezette párt parlamenti választásokon való indulását vetíti előre. A dokumentumban szerint a parlamenti választásokon való megmérettetés más módját kell választaniuk, mivel az RMDSZ semmibe vette a tisztességes közös előválasztásokra tett javaslatot. Legutóbb Markó Béla helyett Nagy Zsolt, az RMDSZ kampánystábjának vezetője felhívta az MPSZ tagjait, hogy vegyenek részt az RMDSZ előválasztásain, ezután Nagy Pál, az MPSZ ügyvezető "súlyához méltatlan, semmitmondó, félrevezető szándékúnak" nevezte az RMDSZ legutóbbi nyílt levelét. Az MPSZ-esek az RMDSZ szemére vetik, hogy az előválasztásokon csak azok vehetnek részt, akik eleget tesznek a szervezet által megállapított feltételeknek. Az MPSZ-esek szerint az RMDSZ nyitottsága amiatt is csorbát szenved, hogy "a területi szervezetek többségében nem tartanak urnás előválasztásokat, csak elektoros jelölőgyűléseket, ahol kizárólag az RMDSZ szűk tagsága dönti el a jelöltek kilétét." Szász Jenő, az MPSZ elnöke vallja: a romániai magyarságnak "belső választások" útján kellene meghatároznia, kik legyenek a romániai magyarság jelöltjei. A szervező lehetne egy harmadik fél is, példaként említette az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, illetve a Székely Nemzeti Tanácsot. Szász Jenő szerint az RMDSZ tartósítani akarja az "egypártrendszert" a romániai magyarság körében. Markó Béla Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján közölte: Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, a Szatmár Megyei Polgári Körök elnöke idén is az RMDSZ listáin igyekszik képviselői székhez jutni. Pécsin kívül Szondy Zoltán csíkszeredai újságíró is jelentkezett az előválasztásokra. /Borbély Tamás: Körvonalazódik az MPSZ részvétele a parlamenti választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

Az eddiginél többen mérkőznek meg az október 10-i előválasztásokon Székelyföldön a képviselői és szenátori helyekért – jelentette ki Nagy Zsolt, az RMDSZ országos kampánystábjának vezetője szept. 23-án Kolozsváron. Markó Béla, az RMDSZ államelnök-jelöltje elmondta: az előválasztásokra független, illetve MPSZ-es politikusok is jelentkeztek. Megemlítette Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, a Szatmár Megyei Polgári Kör elnökét és Szondy Zoltán csíkszeredai újságírót. Markó ismertette a Párbeszéd az autonómia kampányprogram főbb pontjait: a kulturális autonómia megvalósítását az RMDSZ elsősorban abban látja, hogy a magyar közösség maga felügyelje kulturális intézményeit. A területi autonómiát illetően kifejtette, nagyobb együttműködésre van szükség a székely régiók között. Markó Béla szerint a kettős állampolgárság alanyi jogon való megadása a kivándorlást segítené elő. /(Rostás-Péter Emese): Többen jelentkeztek a képviselői és szenátori helyekre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./

A Kárpátokon túli megyékben is várhatóan erőteljes választási kampányt folytat majd az év végi romániai általános parlamenti választások előtt az RMDSZ – jelentette be Nagy Zsolt, a szövetség kampánystábjának főnöke. Véglegesítették az előválasztásokon részt vevő parlamenti képviselő- és szenátorjelöltek listáját. /B. T.: Erőteljes RMDSZ-kampány a Kárpátokon túl is. Gyűjtik az elnökjelölt-indításhoz szükséges aláírásokat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

Háromszázmillió forintos támogatásban részesül a várhatóan jövőre sugárzó erdélyi magyar televízió – erősítette meg Szentgyörgyi Lajos, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) informatikai elnöki főszaktanácsadója, hozzátette: az erdélyi tévén kívül a vajdasági Mozaik Alapítvány 14,5, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség pedig 10,5 millió forintos támogatásban részesül. Az erdélyi pályázat azért részesült ekkora összegű támogatásban, mert teljesen új televízió létrehozásáról van szó, míg Kárpátalján és a Vajdaságban már létező intézmények fejlesztését kell segíteni. Kárpátalján pillanatnyilag az ukrán állami televízióban sugároznak heti 2-3 órás magyar műsort, de sem ez, sem a Duna Televízió adása nem ér el a legtöbb magyarlakta helységbe. A szerb-montenegrói állami televízió fokozatosan leépítette a ma már csak napi 2-3 órát sugárzó újvidéki televízió magyar adását. „A most elnyert támogatásból a Mozaik Alapítvány által létrehozott és szeptember 1-jétől napi félórás kísérleti adást sugárzó Mozaik Televízió műsorának állandósítását kívánjuk elérni” – tájékoztatott Bunyik Zoltán kuratóriumi elnök. Nagy Zsolt, az egész napos műsoridejű adót létrehozó és működtető Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumának elnöke közölte, hogy a leendő televíziónak még nincs otthona. /Benkő Levente: Kezdődhet az erdélyi magyar televízióépítés. = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./

A Nagy-Románia Párt Kolozs megyei szervezete tiltakozást nyújtott be a Választási Irodánál a D.A. Szövetség és az RMDSZ ellen. Az előbbivel szemben azt kifogásolta, hogy választási plakátjain olyan személyek fényképei is szerepelnek, akik nem vesznek részt a választásokon. Az RMDSZ-szel szemben pedig azt nehezményezte, hogy propagandaanyagában a magyar állam zászlaját idéző színeket használ. A Megyei Választási Iroda helyt adott az RMDSZ-szel szembeni reklamációnak. Nagy Zsolt, az RMDSZ kampányfőnöke, azt nyilatkozta, hogy élnek a fellebezés jogával. A Megyei Választási Iroda ugyanakkor elutasította a DA Szövetség elleni vádat. /Nagy-romániás óvás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

A Duna Televízió műsorába iktatta az Actiunea Populara nevű román párt rendezvényeinek bemutatását, mert néhány helyen a párt listáján a Magyar Polgári Szövetség jelöltjei is szerepelnek. Nagy Zsolt, az RMDSZ kampánystábjának vezetője sérelmezte ezt. Szerinte ebben az esetben az egyik magyar közszolgálati televízióban egy román pártnak kampányolnak. /Mózes Edith: Nagy Zsolt: A Duna Tévé ne adjon teret a megosztó kísérleteknek! = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./

Nem készülhetett el az az interjú, amelyet a Duna Televízió Régiók című műsorának marosvásárhelyi szerkesztője, Máthé Éva a Népi Akció (AP) pártja országos alelnökével, Smaranda Enachéval és Berekméri Sándorral, a Magyar Polgári Szövetség Maros megyei elnökével tervezett. A Krónika értesülése szerint a tiltás Barabássy Győző gyártásvezető nevéhez fűződik. Az interjú készítése előtt egy órával Máthé Éva „felsőbb utasításra” hivatkozva és elnézéskérések közepette visszamondta az anyag elkészítését. „Az újságírónő restelkedve mondta, hogy politikai nyomásra kénytelen lefújni az interjút. Nagyon szomorú, hogy 2004-ben az RMDSZ így értelmezi a demokráciát, a választási jogot és a szólásszabadságot” – kommentálta a történteket Smaranda Enache. – Nem igaz, hogy a Népi Akció pártja és erdélyi magyar jelöltjei túl sokat szerepelnének a Duna Televízió adásaiban, amint ahogy azt Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke és kampányfőnöke egy korábbi nyilatkozatában állítja.” Mátay László, a Duna Televízió határon túli adásai igazgatóságának vezetője nem tudott a marosvásárhelyi interjúk tervéről. Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető elnöke a marosvásárhelyi Népújságnak nyilatkozva bírálta a Duna Televízió műsorpolitikáját, azzal vádolva a magyarországi tévécsatornát, hogy az MPSZ jelöltjeit is felvonultató AP népszerűsítésével lényegében egy román pártnak kampányol. Nagy Zsolt /aki egyben az erdélyi magyar televízió létrehozására hivatott alapítvány elnöke/ szerint a Duna Televíziónak nem szabadna teret adnia a megosztó kísérleteknek. /Csinta Samu, Szucher Ervin: „Megfojtott” Smaranda Enache-interjú. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./

Nov. 24-én zsúfolásig megtelt a marosvásárhelyi sportcsarnok az RMDSZ kampányzáró rendezvényén. Nagy Zsolt, a kampánystáb vezetője arra kérte a magyarságot, hogy legyenek ott nov. 28-án a választáson, hogy az RMDSZ erős maradjon a következőkben is. Dr. Kelemen Attila Maros megyei RMDSZ-elnök után Markó Béla államelnökjelölt szólt az egybegyűltekhez. Elmondta, hogy Vásárhelytől Vásárhelyig (Kézdivásárhelytől Marosvásárhelyig), közösségtől közösségig, magyarságtól magyarságig folyt a kampány. „Az RMDSZ ernyője 15 éve véd minket, és még sokáig kell védenie, mert nem mindig süt a nap. Mindenki befér az RMDSZ ernyője alá.” Koncz Zsuzsa és Bródy János adott koncertet, majd színpadra léptek az RMDSZ képviselő- és szenátorjelöltjei az egész országból. /Nagyálmos Ildikó: Kampányzáró Marosvásárhelyen. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 25./

Nagyváradon nov. 25-én tartotta az RMDSZ kampányzáró gyűlését, az RMDSZ-kampányshowt, a magyarországi ATV-n látható Fásy Ádám mulatójával. Biró Rozália nagyváradi alpolgármester köszöntötte a bihariakat, majd így folytatta: „1920 június 4., egy döntéssel 103 ezer négyzetkilométeren 1,6 millió magyart taszítottak kisebbségi sorba csak itt, Erdélyben." Biró Rozália élhetőbb életet ígér azoknak, akik Erdélyben akarnak élni, dolgozni, gyermeket nevelni. Ezután jött este maratoni, mulatós része Fásy Ádámmal és csapatával. Közben rövid beszédekkel bemutatkoztak az RMDSZ Bihar megyei honatya jelöltjei: Pete István szenátor-, Lakatos Péter, Sóki Béla és Székely Ervin képviselő jelöltek. Az országos RMDSZ-t Nagy Zsolt, a kampánystáb vezetője képviselte. Kiss Sándor, a Bihar megyei tanács alelnöke, a megyei RMDSZ választmányi elnöke, a kampányban munkálkodó sokezer önkéntesnek köszönte meg a közreműködést. / (Balla Tünde): Kampányzáró több ezer bihari magyarral. Minden magyar felelős minden magyarért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

Megalakulásának 15. évfordulóját ünnepli az RMDSZ dec. 18-án a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. E rendezvény során adják át – immár hagyományosan – az RMDSZ Ezüstfenyő Díjait is, amelyet azoknak a személyeknek adományoznak, akik kiemelkedő munkát végeztek a jogtalanul államosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszolgáltatásának, valamint az RMDSZ programjának megvalósítása érdekében. Idén 27 személy részesül Ezüstfenyő Díjban: Baka Mátyás, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke, Kézdivásárhely; Bódi György állategészségügyi asszisztens, Ürmös; dr. Brendus Gyula sebész szakorvos, Nagyenyed; Csávossy György agrármérnök, Csombord; Domokos Géza író, Sepsiszentgyörgy; Fazakas Mihály kohómérnök, Medgyes; Ferencz Alajos bányalakatos, Csíkszentdomokos; Földes Béla kórházigazgató, Nagyvárad; Frunda György szenátor, Marosvásárhely; Horváth Levente közgazdász, Arad; id. Deák Ferenc RMDSZ-elnök, Kisbács; Ilyés Gyula polgármester, Szatmárnémeti; dr. Iszlai Árpád fogorvos, Szászrégen; Komáromi Attila jogtanácsos,Gyulafehérvár; Koszorús Zoltán bányamérnök, Beszterce; Kötő József, az EMKE elnöke, Kolozsvár; Ladányi Kinga szenátori irodavezető, Székelyudvarhely; Lokodi Anna alpolgármester, Uzon; Ludescher István alpolgármester, Nagybánya; Mikó Lorinc jogtanácsos, Kolozsvár; Nagy András polgármester, Szászrégen; Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Kolozsvár; Pop Imre polgármester, Kraszna; Sófalvi László, a területi RMDSZ ügyvezető elnöke, Székelyudvarhely; Szepessy László, az RMDSZ Elnöki Hivatalának igazgatója, Marosvásárhely; Vida Gyula közgazdász, Szilágysomlyó; Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke, Vajdahunyad. /15 éves az RMDSZ. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17./

Calin Popescu Tariceanu kijelölt miniszterelnök dec. 26-án ismertette kormányát, a képviselőház és szenátus dec. 28-án dönt arról, hogy bizalmat szavaz-e vagy sem a kabinetnek. A parlamenti szakbizottságok dec. 27-én hallgatták meg a miniszterjelölteket. A leendő kormányban mind az RMDSZ, mind pedig a Demokrata Párt (DP) és a Román Humanista Párt (RHP) egy-egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget kapott. Az RMDSZ erre a posztra Markó Bélát, a DP Adrian Videanut, az RHP pedig George Copost delegálta. A 24 tagú kabinetben a liberálisok tíz, a demokraták nyolc, az RMDSZ négy, a humanisták pedig három tárcát szereztek (az NLP-nek jutó miniszterelnöki tisztséget is beleértve). Markó a művelődési-, oktatási- és integrációs tárcák munkáját fogja koordinálni, Videanuhoz a gazdasági, Coposhoz pedig az üzleti élettel, a kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos tárcák tartoznak majd. A gazdasági tárca a humanistáké, a 35 éves Codrut Seres személyében. Monica Macovei, az Emberi Jogok Védelméért Szövetség – Helsinki Bizottság vezetője kerül az igazságügyi tárca élére. A belügyi tárcát Vasile Blaga (DP), a védelmi tárcát pedig a Fehér megyei tanács elnöke, Theodor Athanasiu (NLP) vezeti. Külügyminiszter az alig 36 éves Mihai Razvan Ungureanu (NLP) lett, a 35 éves Ionut Popescu (NLP) pedig pénzügyminiszter. Mircea Micleát kérték fel az oktatási tárca vezetésére. Miclea a Babes–Bolyai Tudományegyetem legfiatalabb professzora, aki jelenleg a pszichológia tanszéket vezeti. Az RMDSZ Operatív Tanácsa dec. 25-én úgy döntött, a szövetség a területi szervezetekért és önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnököt, a 33 éves Nagy Zsoltot kéri fel a távközlési és informatikai minisztérium vezetésére. A kormánnyal való kapcsolattartásért felelős ügyvezető alelnök, Borbély László a szállítás- és lakásügyi, valamint a turizmusért felelős minisztériumhoz tartozó középítkezési és területrendezési részleg felügyeletével megbízott miniszter lesz, Winkler Gyula volt Hunyad megyei parlamenti képviselő pedig a gazdasági minisztériumhoz tartozó kereskedelmi részleget vezeti majd. Ioan Bolcas, a Nagy-Románia Párt alelnöke kifejtette, soha nem fognak egy olyan kabinetnek bizalmat szavazni, amelynek "az irredenta RMDSZ" is tagja. /Sz. K.: Ma szavaz a parlament a Tariceanu-kormányról. Négy RMDSZ-es miniszter: Markó, Borbély, Nagy Zsolt és Winkler Gyula. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke a kulturális, oktatás-ügyi és európai integrációs tevékenység koordinációjával megbízott államminiszter dec. 28-án megkapta a parlament szaktestületeinek támogatását. A szenátus és a képviselőház kulturális, oktatásügyi és európai integrációs bizottságai 57 "igen", 15 "nem" szavazattal és 6 tartózkodással elfogadták államminiszteri kinevezését. Leszögezte, nem támogatja a piacgazdasági elvek alkalmazását a kultúra területén. "A kulturális értékeket, az alkotást meg kell védeni a szabadpiaci körülményektől", tette hozzá Markó Béla. A meghallgatáson Markó kifejtette, szükség van a kulturális autonómiák rendszerére, de az etnikai autonómiát nem tartotta kívánatosnak. Tervei között szerepel az egyetemi autonómáról szóló törvényes keret alkalmazása és szükségesnek tartja a felekezeti oktatás lehetővé tételét. A szakbizottságok elfogadták Borbély László (27 igen – 2 nem), Nagy Zsolt (32 igen – 8 tartózkodás) és Winkler Gyula (48 igen – 2 tartózkodás) miniszteri kinevezését is, ez utóbbi az ellenzék elismerését is kivívta. /Markó: Más szabályok érvényesülnek a kultúrában, mint a gazdaságban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

Magyar miniszterek Románia új kormányában: Markó Béla államminiszter (miniszterelnök-helyettes) 1951. szeptember 8-án Kézdivásárhelyen született, 1974-ben végzett a Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészeti Karán, magyar–francia szakon. 1976–1989 között a Marosvásárhelyen megjelenő Igaz Szó című irodalmi folyóirat szerkesztője; 1990-től a Marosvásárhelyen megjelenő Látó című irodalmi folyóirat főszerkesztője. 1989–1990 a Maros megyei RMDSZ alelnöke; 1990–1992 a szenátus Művelődési Bizottságának és Oktatási Bizottságának tagja; 1992 – az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke; 1992–1996 a szenátus Külügyi Bizottságának és Oktatási Bizottságának tagja; 1993-tól a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Írói tevékenység: Több verseskötet; gyermekverskötet, esszé- és tanulmánykötet. Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszter 1971. június 21-én Marosvásárhelyen született, Kolozsváron a Műszaki Egyetem végzett, mérnök, rendszer- és számítógép tudomány, informatika. Továbbképzésben vett részt Washingtonban és Budapesten. 1995–1999 az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az ifjúsági főosztály vezetője; 1999–2003 – az RMDSZ ügyvezető alelnöke, 2003–2004 – az RMDSZ és a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium együttműködési programjának koordinátora. 1998–2003 – az RMDSZ képviselője az Európai Demokrata Unió Vezető Tanácsában; 2003. október – az alkotmánymódosító népszavazást előkészítő országos kampánystáb vezetője; 2004 – az önkormányzati választásokat előkészítő országos kampánystáb vezetője; 2004 – a parlamenti választásokat előkészítő országos kampánystáb vezetője. 2004 – a Janovics Jenő Alapítvány elnöke. Borbély László közmunkaügyi és területrendezési tárca nélküli miniszter Marosvásárhelyen született 1954. március 26-án. Temesváron véezte az egyetemet, majd Bukarestben a Közgazdaságtudományi Egyetemen posztgraduális képzés. 1990–1994 – Maros megyei RMDSZ-elnök; 1990–1996 –képviselő, 1991–1994 – a képviselőházi RMDSZ frakció alelnöke; 1994–1996 – a képviselőház jegyzője, 1997–2000 államtitkár – Közmunkaügyi és Területrendezési Minisztérium; 1998 – az RMDSZ ügyvezető alelnöke, 2000-től képviselő.A 2002/2003-as tanévtől óraadó tanár a marosvásárhelyi Sapientia Egyetem Humán Tanszékén. Winkler Gyula kereskedelmi tárca nélküli miniszter 1964. március 14-én született Vajdahunyadon. Temesváron végzett, majd külföldön továbbképezte magát. Vajdahunyadon volt fejlesztési igazgató. RMDSZ Hunyad Megyei tanácsának tagja, Hunyad megyei alprefektus, az RMDSZ parlamenti képviselője (2000–2004). /Magyar miniszterek Románia új kormányában. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./

Nagy Zsolt, a Tariceanu-kormány kommunikációs és távközlési minisztere a vele készült interjúban kifejtette, szeretné, ha a számítógép-használat és az internethozzáférés mandátuma végéig lehetővé válna a vidéki iskolákban is. /”Mandátumom végéig kiterjeszteném a világhálót Magyarvistára is”. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./

Nagy Zsolt, a román kormány egyik legfiatalabb minisztere. A távközlési és informatikai tárca vezetője elmondta, hogy a minisztériumnak rendkívül fontos megoldásra váró feladatai vannak, azonban a működésére kiutalt pénzösszeg a GDP alig nyolc százalékát teszi ki: azaz mintegy 3,7 milliárd eurót szánt a kormány az információs technológia (IT) és kommunikációs szektor forgalmára. Szeretné növelni a közigazgatásban az elektronikus ügyintézést. Fontos, hogy a gyerekeket minél fiatalabb kortól a számítástechnikai eszközök használatára oktassák. Nagy Zsolt első hivatalos útja Magyarországra fog vezetni, és közösen fognak kidolgozni olyan fejlesztési programokat, melyek elsősorban a vidéki infrastruktúra-ellátottsághoz, nyújt segítséget, beleértve a Sulinet-programot is. /Farkas E. Zoltán: Új politikai időszak kezdetén – beszélgetés Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszterrel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

Az infokommunikációs technológiák (ICT) területén való együttműködés kereteit meghatározó megállapodást írt alá Kovács Kálmán magyar informatikai és hírközlési miniszter és Nagy Zsolt hírközlési és információs technológiai miniszter január 14-én Budapesten. A megbeszélés egy két éve tartó folyamat része, ami 2003 novemberében kezdődött, amikor megalakult a Magyarországért Információs Társadalom tanácsa, amely a határon túli magyarok informatikai fejlesztésének elősegítését tűzte ki célul. Ebben minden határon túli magyar szervezet képviselteti magát. Az erdélyi magyar szervezeteket Nagy Zsolt képviselte, aki kidolgozta az erdélyi magyarok regionális informatikai fejlesztési stratégiáját. Ennek alapján a magyar költségvetés 2002-ben 250 millió forinttal, 2003-ban 200 millió forinttal, míg tavaly 228 millió forinttal járult hozzá az erdélyi magyar területek szélessávú internet közösségi hozzáférési pontjainak létesítéséhez, amelynek kiépítésében aktívan részt vettek magyar cégek. Az idén e célra mintegy 200 millió forint magyar költségvetési támogatás jut. Ezek segítségével valósulhat meg az úgynevezett Hargita Háló, ami három szakaszban összesen 21 szélessávú internet végpont kiépítését jelenti. Ehhez hasonló volumenű projekt a folyamatban lévő bihari háló is. /Magyar–román informatikai együttműködési megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

A korrupcióellenes törvény értelmében adott vagyonnyilatkozatok szigorítását tervezi Monica Macovei igazságügy-miniszter, aki szerint a nyilatkozati űrlapok részletesebbé tétele hozzásegítené a közvéleményt ahhoz, hogy alaposabban tájékozódhasson a köztisztviselők anyagi helyzetéről. Az érvényben levő törvény alapján a Tariceanu-kabinet a közelmúltban közzétette tagjai vagyonnyilatkozatait. Elmondható, hogy az RMDSZ-es miniszterek a kevésbé tehetős kormánytagok közé tartoznak. A miniszterelnök-helyettesek közül Markó Béla a „legszegényebb”: az RMDSZ elnöke egy 5,5 hektáros mezőgazdasági területet birtokol, ezenkívül van egy 1997-ben vásárolt 46 négyzetméteres lakása, valamint egy 2001-ben tulajdonába került 149 négyzetméteres lakóháza. Ezek adózási értéke összesen 1,127 milliárd lej. Az államminiszter tulajdonában van még egy 2001-es gyártmányú Renault Clio személygépkocsi és összesen 25 ezer euró értékű bankszámla. Érdekeltségeiként Markó a marosvásárhelyi Aranka György Alapítvány elnöki, illetve az RMDSZ elnöki tisztségét jelölte meg. A kormánypénzeket osztó Communitas Alapítvány élén betöltött tisztségről Markó kormányfő-helyettesi kinevezését követően lemondott. A kuratóriumot ideiglenesen Takács Csaba eddigi alelnök vezeti. Nagy Zsolt távközlési miniszter tulajdonában van egy 1999-ben vásárolt 70 négyzetméteres lakás, van egy 1996-os gyártmányú Ford és egy 2001-es gyártmányú Volvo személygépkocsija, valamint egy 10 ezer eurós bankszámlája. Nagy Zsolt az erdélyi magyar televízió létrehozását kezdeményező Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumának elnöke, illetve a Progress Alapítvány elnöke. Markóhoz hasonlóan kinevezése után Nagy Zsolt kilépett a Communitas kuratóriumából. Borbély László területrendezési miniszternek nem kell lemondania az RMDSZ ügyvezető alelnöki tisztségéről, a politikus ugyanakkor a marosvásárhelyi Bernády György Alapítvány kuratóriumának vezetője marad. Borbély egy 140 négyzetméteres, 1,120 milliárd lej adózási értékű lakóházzal, egy lízingben vásárolt, 2004-es gyártmányú Volkswagen Passat személygépkocsival és 20 ezer euró értékű bankszámlával rendelkezik. Az RMDSZ-esek közül is talán a legkevésbé tehetős Winkler Gyula külkereskedelmi miniszter, aki egy fél lakóházat birtokol, egy 80 négyzetméteres lakást Vajdahunyadon, valamint egy falusi házat. Autója, bankszámlája nincs. /Salamon Márton László, Cseke Péter Tamás: Gazdag kormány, szegény magyarok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./

Továbbra sincs döntés az államtitkári tisztségekről, mivel a kormánykoalíciós pártoknak még mindig nem sikerült megegyezniük a szóban forgó funkciók elosztásáról – derült ki január 15-én, a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsán (TEKT). Az RMDSZ nyolc-tíz államtitkári tisztségre számít. /Sz. K.: Továbbra sincs egyezség az államtitkárokról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./ A Területi Elnökök Konzultatív Tanácsát (TEKT) követő sajtótájékoztatón Markó Béla miniszterelnök-helyettes bemutatta a Tariceanu-kabinet két RMDSZ-es miniszterét, Nagy Zsolt informatikai és kommunikációs, valamint Winkler Gyula kereskedelmi minisztert. Markó Béla, az RMDSZ elnöke bejelentette, hogy megtörtént a prefektusok és alprefektusok kinevezése. Az RMDSZ-nek négy prefektusa van Kovászna, Beszterce-Naszód, Máramaros és Mehedinti megyében, és nyolc alprefektusi tisztséget mondhat magáénak Hargita, Maros, Bihar, Szilágy, Szatmár, Arad, Temesvár és Krassó- Szörény megyében. Markó Béla elmondta, hogy a kormánypárt, illetve az RMDSZ működési szabályzatát egyeztetik. Katona Ádám, az EMK elnöke nemrégiben fogalmazott nyílt levelére utalva Markó kijelentette, hogy a kormányprogramban a kulturális autonómia szerepel. Egyelőre, jelentette ki, a helyi autonómiát kell kiépíteni a széleskörű decentralizációval és pénzügyi autonómiával, utána lehet specifikus autonómiákról, közöttük a gazdasági fejlesztési régiókról beszélni. A következő időszakban a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet akarják megerősíteni akár román állami pénzekkel is, és a Babes-Bolyai Egyetemen kiépíteni a magyar karokat, fakultásokat. Hosszú távon azonban nem mondtak le az állami magyar egyetemről. /Az RMDSZ legalább nyolc államtitkári tisztséget igényel. Ülésezett a TEKT és az Operatív Tanács. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./

Új lendületet adhat az erdélyi magyar televíziózásnak az, hogy az RMDSZ kormányra került. Az új kabinet vállalta, hogy román költségvetési pénzforrásokból lehetővé teszi az egész napos erdélyi magyar televíziózást. Nagy Zsolt távközlési miniszter szerint ezt a tervet lépcsőzetesen lehetne kivitelezni. Elsősorban a meglévő területi stúdiók adásidejét növelnék, utána pedig az adás sugárzását lehetővé tevő adókat kell feljavítani, hogy nagyobb területre szórhassanak. A Román Televízió (RTV) bukaresti és kolozsvári szerkesztőségének kibővített adásideje kiegészülne a Marosvásárhelyen tervezett közszolgálati stúdió adásával. A magyar kormány által tervezett erdélyi magyar televízió ügye nem került sutba. Hasonlóképpen vélekedik Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (OAT) alelnöke is. /Borbély Tamás: Új esély az erdélyi magyar televíziózásnak? Egyetlen csatornára terelnék a magyar adásokat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

Munkamegbeszélést tartottak az RMDSZ kormány-tisztségviselői. Markó Béla kormányfőhelyettes közölte: az ezentúl kéthetente megtartott konzultatív jellegű üléseknek elsősorban az a céljuk, hogy a tisztségviselők folyamatosan beszámolhassanak tevékenységükről, kölcsönösen tájékoztassák egymást, tanácsot kérhessenek és adhassanak. A tanácskozáson felszólalt Nagy Zsolt hírközlési miniszter, Borbély László területrendezési megbízott miniszter és Winkler Gyula, a gazdasági tárca kereskedelemért felelős minisztere. Mindhárman hangsúlyozták: az elkövetkező időszakban arra törekednek majd, hogy szorosabbá fűzzék az általuk képviselt minisztérium és az RMDSZ közötti kapcsolatokat, az információ áramlását. Ugyanakkor kifejtették, az RMDSZ-nek most lehetősége van arra, hogy a különböző intézményekbe felkészült, fiatal szakembereket juttasson be. /Cs. P. T.: Tanácsokat kérnek és adnak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kinevezte, és a szövetségi elnöknek megerősítésre javasolta Veress Emőd jogászt az RMDSZ önkormányzatokért felelős ideiglenes ügyvezető alelnöke tisztségének betöltésére. Az új alelnök Nagy Zsolt, a nemrég kinevezett távközlési miniszter helyét veszi át. – Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök február 4-én kinevezte Asztalos Csaba Ferencet az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács (ODT) elnöki tisztségébe. A jogi végzettségű Asztalos Csaba, aki 2002-től az ODT kollégiumi tagja, államtitkári ranggal rendelkezik. /Veress Emőd az RMDSZ új önkormányzati alelnöke. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

Nagy Zsolt távközlési és információs miniszter elmondta, az eltelt időben megismerkedett a szakmai közeggel, a távközlésben és számítástechnikában dolgozó iparágak és társadalmi szervezetek képviselőivel. Fontosnak tartja, hogy 2008-ra minden elemi iskolában megismerkedjenek a számítógéppel. Konkrét program indult a Világbankkal arra, hogy 300 falu helyi iskoláját, polgármesteri hivatalát, helyi tanácsát, művelődési otthonát vagy könyvtárát felszereljék széles sávú internet-hozzáféréssel, és használatához megfelelő képzést nyújtsanak. Az ország lakosságának mobiltelefonos lefedettsége 50%-os, a vezetékes telefon terén sem jó a helyzet, 4,5 millió előfizető van. Jobb a helyzet a kábeltévézés terén, több mint négymillió előfizetőről lehet beszélni. Az internetes hozzáférés elterjedtsége nem kedvező. A titkosszolgálatok távközlési tevékenységére vonatkozó kérdésre elmondta: Minden állami intézmény kapcsolatban áll a titkosszolgálatok adattovábbítási rendszerével is, de ez a részleg nem tartozik a miniszter alárendeltségébe. Az RMDSZ aláírt a magyarországi szaktárcával egy négyéves megállapodást európai uniós finanszírozású tartalomfejlesztési és szélessávú internetezési programokra, amelyek lebonyolításában Nagy Zsolt miniszterré történt kinevezése előtt részt vett. Stratégiai együttműködés folyik Románia és Magyarország között abból a célból, hogy a két piac együtt váljon vonzóvá a külföld számára. /Balló Áron: A recsegő rádiótól Bill Gates látomásáig. Exkluzív interjú Nagy Zsolt távközlési és információs technológiai miniszterrel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

A nagyváradi Erdélyi Riport hetilap egy esztendeje hirdette meg az „Aranyalma díj az erdélyi magyarságért” megalapítását. Az Aranyalma-díjat azok a személyiségek kapják, akik a politika, közélet, a gazdaság, a kultúra, a társadalom területén az adott évben a legnagyobb teljesítményt nyújtották az erdélyi magyarságért. A lap külön díjazza azokat a magyarországi magyar és romániai román személyiségeket, akik az olvasók, illetve a szerkesztők megítélése szerint a legtöbbet tették a magyar közösségért. A kijelölt hat kategóriában – a szerkesztőség jelölései alapján – 2004 folyamán az olvasók és a szerkesztők havonta voksoltak. Szavazataik alapján a következő személyiségek részesülnek a 2004. évi Aranyalma díjban: Markó Béla államminiszter, az RMDSZ szövetségi elnöke, Nagy Zsolt miniszter, Tempfli József római katolikus megyés püspök, Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke, Halász János, az ITDH bukaresti irodavezetője, dr. Csányi Sándor, az OTB Bank elnök-vezérigazgatója, Kányádi Sándor költő, Szilágyi N. Sándor egyetemi tanár, nyelvész, Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, Calin Popescu Tariceanu, Románia miniszterelnöke, Dávid Ibolya, az MDF elnöke, Szabó Vilmos, a magyar kormány határon túli magyarok ügyeiért felelős államtitkára. A díjátadás március 11-én lesz Nagyváradon, a Continental Szállodában. /Aranyalma díj – 2004. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Február 16-án Budapesten találkozott Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszterrel Nagy Zsolt romániai informatikai miniszter. A tanácskozás után elhangzott: a két ország közös együttműködést tervez harmadik országbeli piacokon, szeretne kialakítani egy közös adatbázist, illetve egy angol, magyar és román nyelvű közös internetes portált, valamint az Európai Unióban is fel kívánnak lépni a közös érdekek érvényesítésére. Nagy Zsolt szerint a román tárca azt kéri a magyar információtechnológiai és kommunikációs piactól, valamint a budapesti kormánytól, hogy osszák meg velük az európai uniós integráció kapcsán szerzett tapasztalatokat. Románia jó befektetési lehetőségeket kínál a vállalatoknak. Hozzátette, 22 millió eurós piacról van szó, és 2004-ben a bruttó hazai termék (GDP) 8 százaléka a kommunikációs és az informatikai piacról származott. Ez az összeg 3,7 milliárd euró volt, ami mintegy fele a magyarországinak. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium az idén 225 millió forintot költ a határon túli e-magyar pontok kialakítására, s ebből 101 millió forintot várhatóan Romániában. Erdélyben most mintegy 60 e-magyar pont van. /Több e-pontot Erdélybe. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./

RMDSZ a kormányban, a prefektúrákon és az országos intézményekben: Kormányban Markó Béla – a művelődési, az oktatási és az európai integrációs tevékenységeket felügyelő miniszterelnök-helyettes, Nagy Zsolt – távközlési és informatikai miniszter, Borbély László – közmunkaügyi és területrendezési megbízott miniszter, Winkler Gyula – kereskedelmi megbízott miniszter. Államtitkárok Cseke Attila Zoltán – Kormányfőtitkárság, Csutak István – Integrációs Minisztérium, Demeter Attila – Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium, Jakab István – Pénzügyminisztérium, Korodi Attila – Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, Kötő József – Oktatási és Kutatási Minisztérium, Markó Attila – Etnikumok Közötti Kapcsolatok Hivatala, Niculescu Tóni – Külügyminisztérium, Székely Ervin – Egészségügyi Minisztérium. Prefektusok Szilágyi János – Beszterce, Böndi Gyöngyike – Máramaros, György Ervin – Kovászna, Madaras Lázár – Mehedinti. Alprefektusok Burckhárdt Árpád – Maros, Dézsi Zoltán – Hargita, Horváth Levente Ákos – Arad, Marossy Zoltán – Temes, Riedl Rudolf – Szatmár, Seres Péter – Krassó-Szörény, Szakál András – Brassó, Végh Sándor – Szilágy. Központi intézményekben Asztalos Csaba – Elnök, Diszkrimináció-ellenes Országos Tanács, Birtalan József – Elnök, Közalkalmazottak Ügynöksége, Péter Elek – Vezérigazgató, Országos Ásványvíz Társaság, Tánczos Barna – Vezérigazgató, Állami Mezőgazdasági-tulajdon Ügynökség, Varga Gábor – Elnök, Szabadalmi és Találmány Hivatal, Gáspárik Attila – Alelnök, Országos Audiovizuális Tanács, Neményi József – Alelnök, Országos Versenytanács. /RMDSZ a kormányban, prefektúrákon és az országos intézményekben. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 25./

Újhelyi István, az MSZP alelnöke, országgyűlési képviselő Erdélyben tett magánlátogatása során Csíkszeredán elmondta: a legendás Illés együttes első erdélyi fellépését a magyar állam több tíz millió forinttal támogatja, augusztus 5-én a csíkszeredai Szabadság Téren koncertezik a magyar együttes. Az erdélyi szabadtéri koncert ingyenes. Újhelyi Hargitafürdőn Nagy Zsolt miniszterrel a Szülőföld Programról folyatott megbeszélést. /(Daczó Dénes): Az idei nyár legjelentősebb eseménye. Az Illés együttes első Erdélyi koncertje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./

Március 11-én Nagyváradon tartották meg az Aranyalma Díj – 2004 díjkiosztó ünnepi rendezvényt. Az Aranyalma Díj alapítását tavaly februárban hirdette meg az Erdélyi Riport hetilap szerkesztősége azzal a szándékkal, hogy az olvasók szavazatai alapján eldőljön, kik voltak azok a személyiségek, akik a maguk területén a legtöbbet tették a romániai magyarságért 2004-ben. A díjazottak között van Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, dr. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Dávid Ibolya, az MDF elnöke, Halász János, az ITDH romániai kirendeltségének vezetője, Kányádi Sándor költő, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Nagy Zsolt, az RMDSZ kampányfőnöke, Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Szilágyi N. Sándor nyelvész, egyetemi docens, Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök és Tempfli József római katolikus megyés püspök. /Kiosztották az Erdélyi Riport Aranyalma díjait. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

Első alkalommal történt meg Csíkszeredában, hogy a március 15-i ünnepi megemlékezés alkalmával bekiabálásokkal, énekkel és füttyszóval próbálták megszakítani Gyurcsány Ferenc miniszterelnök üzenetének felolvasását. „Nem kellenek a Káinok, mi Ábelt választjuk!”, „Hazaáruló!”, „Fordítsunk hátat!”, Menjünk el!”, „Menjen haza!” – kiabálták. Voltak akik a Gábor Áron rézágyúja... kezdetű forradalmi dalt énekelték, így a felolvasott szövegből a tömeg nagyon keveset hallhatott. Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök üzenetét viszont tapssal fogadták. Ráduly Róbert polgármester beszédében a magyarság közös múltjára és a közös jövőre világított rá. Csíkszeredában február 1-jétől van ismét Kossuth utca. A Vár téren Nagy Zsolt, a román kormány távközlési és informatikai minisztere mondott ünnepi beszédet. /Daczó Dénes): Emlékezés a közös múlt és közös jövő jegyében. Gyurcsány üzenete füttyöt, Tariceanué tapsot kapott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság (EMT) Számítástechnikai Szakosztályának szervezésében került sor a SzámOkt 2005 elnevezésű konferenciára. A számítástechnika oktatásügyi vetületeivel foglalkozó nemzetközi rendezvény idei mottója „e-világ – lehetőségek és kihívások” volt. A immár 15. alkalommal megrendezett konferencia megnyitóján dr. Köllő Gábor EMT-elnök és dr. Sebestyén Pál György (Kolozsvári Műszaki Egyetem) köszöntötte a hazai, illetve budapesti, miskolci és debreceni részvevőket. Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter a román kormány informatikafejlesztési politikájáról beszélt. Az oktatásban két fontos feladatot sürgetett: a szakemberképzés és a szülőföldön-tartás, valamint a digitális alfabetizálás az elemi oktatásban. A következő szekciókban tartottak előadásokat: e-learning; hálózati kommunikáció; szoftver-fejlesztés; intelligens rendszerek. Tanártovábbképző előadások is voltak. /Ördög I. Béla: SzámOkt 2005 nemzetközi számítástechnikai konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Nagy Zsolt, a távközlési és informatikai miniszter Zilahra látogatott az elmúlt hétvégen. Először a helyi postaigazgatóságon járt, és jó tapasztalatokat szerzett. A tárcavezető közölte, Szilágy megyében a vezetékes hálózatban a telefonellátottság 16%-os, elmarad az országos átlagtól. A tárca támogatja a fejlesztést, teleházak létesítését. /(Fejér László): A román kormány magyar minisztere Zilahon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./