Marosvásárhelyen a könyvtárnapok a Pro Libro Senator érdemoklevél átadásával értek véget. A legújabb kitüntetettek: Aurelia Veronica Filimon bibliológus, tanár, régiséggyűjtő és Nagy Pál irodalomtörténész, szerkesztő. Nagy Pált Nagy Miklós Kund méltatta. Sütő András 1997-ben, az irodalomtörténész Visszanéző című könyvének beajánlójában írta: Nagy Pál olyan aranytollas író, szerkesztő, újságíró ember, aki "az írástudók mindenkori kötelezettsége szellemében segít embertársainak az eligazodásban". Nagy Pál 1942-ben, hatodikos gimnazista korában lépte át először a Maros Megyei Könyvtár küszöbét. Hat és fél évtized távlatából így tekintett vissza a könyvtárban eltöltött órákra: Világéletemben otthon éreztem magam itt, szellemi hajlékom volt ez az olvasóterem. Ígérem, hogy amíg mozogni tudok, ennek a könyvtárnak barátja, híve és adósa maradok. /Nagy Székely Ildikó: Könyvek szenátorai. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./

Háromnyelvű orvos-beteg mikroszótárt mutattak be a Studium Alapítvány egyhetes rendezvényén. A szerző, dr. Koncsag Előd, az alapítvány ügyvezető igazgatója beszélt a mintegy száz román, magyar és roma kifejezést felölelő szótár előzményeiről. Bemutatták dr. Fazakas Zita Orvosi biokémia és dr. Nemes Nagy Enikő Klinikai labordiagnosztika című munkáját is. /Nagy Székely Ildikó: Studium-könyvek seregszemléje. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 21./

A Korunk nemcsak egy folyóirat, hanem tudást, szakértelmet különböző csatornákon felhalmozó műhely – mutatta be november 22-én Balázs Imre József főszerkesztő a folyóiratot, amelyhez évek óta könyvkiadó és képzőművészeti galéria is tartozik. Balázs Imre József Horváth Andor főszerkesztő-helyettessel és Keszeg Anna szerkesztővel érkezett Marosvásárhelyre, a Látó Irodalmi Színpad estjére. Elsősorban a témák sokféleségének feltárására törekszenek, a Korunk lapszámait különböző szaktudományoknak szentelik. A tematikus szerkesztés előnye, hogy jobban felkelti a figyelmet, tartósabbá teszi a folyóiratot. A jövő évtől a tematikus tömb mellett számos egyéni rovat, könyvkritika is helyet kap majd. Budapesten a Bem mozi kávézójában működő Budai Portárban a Korunk lapszámai, illetve a folyóirat társintézményeként működő Komp-Press Kiadó könyvei is megtalálhatók. /Nagy Székely Ildikó: "A megkomponált szépség őrizői" = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25/

Lezárult a 2008–2009-es tanév hetedikes, nyolcadikos tanulóinak első vizsgaidőszaka. Maros megyében leginkább a román félévi dolgozatok okoztak gondot a tanulóknak. Az anyanyelvi megmérettetésen részt vevő 3720 diák közül a hetedikesek városon 92,99 százalékban, vidéken 78,41 százalékban írták meg az ötöst, az átmenő jegyet, a nyolcadikosok közül városon 6,34, falun 13,61 százalékban nem kaptak átmenő jegyet. /Nagy Székely Ildikó: Általános bukta? Gyenge eredmények románból. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./

Müller Péter Szomorú vasárnapja, Molière Scapinje, Závada Pál történelmi játéka – a móriczi Tündérkertből írt Bethlen – és egy Ion Fosse-színmű szerepel a Tompa Miklós Társulat új esztendőre tervezett bemutatói között – tájékoztatott Kárp György, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház gazdasági igazgatója. A Müller-darab próbái már elkezdődtek – Kincses Elemér rendezésében. Kárp György az épület 2005-ben elkezdődött felújítása kapcsán elmondta, az állami támogatások akadozása miatt eddig mindössze körülbelül 33 százalékban készültek el a munkálatok. Az első vendégszereplés január 18-20. között lesz, ekkor Goldoni Legyezőjét viszik Budapestre a marosvásárhelyi színészek. Idén szeretnének Szászrégenben, Dicsőszentmártonban is fellépni. /Nagy Székely Ildikó: Vidéki vendégjátékok, közönségtalálkozók. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

Az Erdélyi-Múzeum-Egyesület marosvásárhelyi fiókszervezetének elnöke, Pál-Antal Sándor elmondta, az EME hét, szakosztályoknak nevezett tudományos műhelyt foglal magába, melyek közül a legnagyobb létszámú orvosi és gyógyszerészettudományi, illetve az új, agrártudományi szakterület Marosvásárhelyen működik, a többi Kolozsváron. Az EMÉ-nek országszerte több fiókegyesülete létezik – többek között Nagyváradon, Szilágysomlyón, Szatmárnémetiben, Zilahon és Gyergyószentmiklóson. A marosvásárhelyi EME legnagyobb problémája: nem tudják, hogy hányan vannak. 1997-ben, az induláskor 193 tag volt, nagyrészt egyetemisták, akiknek tudományos munkájához a könyvtár nyújtott segítséget. Ezek a fiatalok tanulmányaik elvégzése után megszakították a kapcsolatot az egyesülettel. Aktívan körülbelül 30-an vesznek részt az egyesület életében – többek között történészek, irodalomtörténészek, szociológusok, néprajzosok, természettudománnyal foglalkozók és matematikusok. A marosvásárhelyi fiókegyesületnek nincs saját székháza, a tudományos tevékenységet a tagok otthon művelik. A helyi EME- tagok évente háromszor, négyszer találkoznak, ilyenkor beszámolnak munkájukról, illetve megvitatják a tudományos élet újdonságait. Eddig évente kétszer tartottak tudományos ülésszakot, szeretnék, ha a jövőben ez gyakoribbá válna. Az EME a Communitastól kér anyagi támogatást, amennyiben ez nem sikerül, saját zsebből fizetik a kiadásokat. /Nagy Székely Ildikó: Megfogyatkozva is életerős a marosvásárhelyi EME. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 14./

Jövő héttől a Budapest körzetében sugárzó Radiocafe 98.6 hallgatóihoz is eljut a marosvásárhelyi Erdély Fm. Műsorcserében állapodtak meg. A Radiocafe 98.6 célcsoportja a 24-48 év közötti hallgatóság. Műsorainkkal olyan dinamikus, élő imázst igyekszünk kialakítani bennük az itteni magyarságról, amely ellenpontja a Duna Televízió által formált, dokumentum jellegű Erdély-képnek – mondta Kelemen Attila Ármin, az Erdély FM igazgatója. /Nagy Székely Ildikó: Randevú a hang hullámain. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 4./

Marosvásárhely zajlottak a IV. Bod Péter Napok rendezvényei. Jakab István, a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központ menedzsere elmondta, az ötnaposra nőtt esemény során igyekeztek minden korosztályt megszólítani: az óvodásokat mesével és tánccal, az érettebb közönséget az intézmény névadójáról, illetve az 500 éve született Kálvin Jánosról szóló előadással. Az egyik napon a marosvásárhelyi Református Kollégium diákjai mezőségi dallamokra ropták a táncot. Fellépett Kilyén Ilka színművésznő is. Ősz Sándor Előd kolozsvári lelkész a kálvinizmus és a kisebbségi lét összefonódásáról beszélt. Sikeres volt Bálint Zsigmond fotóművész kiállítása, ahol 40 Maros megyei templom képe sorakozott. /Nagy Székely Ildikó: „Létünkre letekintve” IV. Bod Péter Napok. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 20./

Marosvásárhelyen február 21-én az Unirea Galériában megnyílt Czirjék Lajos jubileumi kiállítása, az 50. életévéhez közeledő művész teljes életpályájára visszatekinthetett a közönség. Képei visszatérő motívuma a kapu, mely kiút az életbe, valamint határ a külvilág és a porta között, mondta Nagy Edit művészettörténész a valósághűségüknél fogva helytörténeti dokumentumoknak is minősített festményekről. /Nagy Székely Ildikó: Kapuk a fényben. Czirjék Lajos kiállításán. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

Körülbelül 160 – a tavalyinál lényegesen több – dolgozat a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem hallgatóitól, 70 külföldi diák, neves magyarországi előadók, workshopok, és idén először e-poszterek – dióhéjban így lehetne összefoglalni az MMDSZ XVI. Tudományos Diákköri Konferenciájának lényegét. A rendezvény megnyitója március 26-án volt a Kultúrpalotában. A 15 témakörbe csoportosított bemutatók párhuzamosan több helyszínen zajlanak. /Nagy Székely Ildikó: Megkezdődött a TDK. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./

Hosszú távú médiahasználati trendekről, médiafogyasztásról, egyházi médiakommunikációról, digitális kihívásról hangzanak el érdekfeszítő előadások a hét végén a marosvásárhelyi Sapientia koronkai campusában A Műszaki és Humán Tudományok Kar Humán Tudományok Tanszéke és a PR-Alpha Egyesület március 27-28. között tartja második nemzetközi médiakonferenciáját, jelezte dr. Gagyi József, a Sapientia Műszaki és Humán Tudományok Tanszékének docense. Az ülésszakon hat szekcióban zajlik majd az eszmecsere. A médiakonferencia kínálata a pralhpa.ro/ujmedia honlapon tekinthető meg. /Nagy Székely Ildikó: Médiakonferencia a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./

Március 27-én kezdődött a marosvásárhelyi Sapientia Humán Tudományok Tanszéke és a PR-Alpha által szervezett kétnapos Új média, médiakonvergencia, kulturális változások című konferencia. Az előadók között volt dr. Keszeg Vilmos, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Néprajz és Kulturális Antropológia Tanszékének vezetője, majd több szekcióban – a társadalmi csoportok médiahasználata, az egyházi kommunikáció, illetve az információtárolási alternatívák témakörében – zajlott az előadók és hallgatóság közötti tudományos párbeszéd. /Nagy Székely Ildikó: Gondolatok reflektorfényében az új média. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./

Elképesztő, hogy egy politikai vagy irodalompolitikai nézet behatol a közéletbe, és meghatározó szerepet játszik írók elismerésében, könyvek megjelenésében, korszakok megítélésében – mondta Pomogáts Béla budapesti irodalomtörténész Magyar irodalom Erdélyben 1918-1944 /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ című könyvének marosvásárhelyi bemutatóján. A szerző kétkötetes irodalomtörténeti munkájával sorra járja az erdélyi tájakat. Kozma Mária, a kiadó főszerkesztője egy nyolcvanas évekbeli rendeletre emlékezett, melynek értelmében az erdélyi magyar írók művei román írók magyar nyelvű fordításaiként szerepelhettek a könyvtárak állományaiban. Az irodalom lényegét nem az határozza meg, hogy milyen országban működik, milyen állampolgárságú. A besoroláskor az irodalom nyelve az egyetlen döntő tényező – fejtette ki Pomogáts Béla. Magyarországon olyan kockázatot jelent élő irodalomról írni, mint annak idején amerikai kémnek lenni, vallja a szerző, különösen akkor, ha egyes írókról nem az elvárásoknak megfelelően ír. /Nagy Székely Ildikó: Akinek az Úristen is megbocsát. Pomogáts Béla és az erdélyi magyar irodalom. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./

A múlt héten a Sapientia Egyetemen szerveztek konferenciát az új médiáról. A digitális televíziózás Romániában az óriási költségek és az érintettek passzivitása miatt valószínűleg nem következik be teljes mértékben az uniós irányelvben meghatározott időpontig, 2012-ig – jelentette ki dr. Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem rektora. Szerinte a digitalizációra való áttérés során a romániai magyar média kimarad mindenből, mert egyelőre nincsenek egy frekvencián több csatornát működtető digitális multiplex rendszerek. „A hazai magyar nyelvű műsorok összidőtartamát és számát senki sem ismeri, a közszolgálati tévének nincs magyar nyelvű teletextje, az egyes csatornák nincsenek beszélő viszonyban egymással, ugyanakkor hiányzik a digitalizációs stratégia” – sorolta a romániai televíziózás fogyatékosságait a rektor. /Nagy Székely Ildikó: „Az új média sem mindenható”. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 1./

Négy „fegyver-hordozót” tüntettek ki április 3-án az erdélyi magyar közművelődés ünnepén Marosvásárhelyen. Az EMKE Maros megyei szervezetének rendezvényén Nagy László marosvásárhelyi unitárius lelkész-esperes, a megyeszékhely és Marosszentgyörgy zenei kultúráját, kórusmozgalmát fellendítő Hajdó Károly karnagy, Papp György kultúrigazgató, a holtmarosi Gyöngykoszorúk kezdeményezője és Sinkó András pedagógus, népzenész, a Cinige és a Picinige ifjúsági és gyermek népi zenekarok megalapítója, irányítója részesült oklevélben. Ezt az elismerést az idei Gyöngykoszorú-találkozón Holtmaros faluközössége is átveheti. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke az 1991 tavaszán újjászülető szervezet megvalósításairól beszélt. – Rájöttem, hogy mindennek, amit csinálok, csak itthon van értelme – mondta a Németországból hazatelepült fiatal P. Dávid Tünde, a megnyitott kiállítás fotóinak, a Krónikás képeknek az alkotója. 2008-ban a Székelykeresztúri Kistérség Szövetség egy népszerűsítő programba kezdett, melynek során digitális katalógus, prospektus, inter-aktív CD készült 48 településről. Ennek a projektnek a része ez a kiállítás is. A fotókon Székelykeresztúr, Románandrásfalva, Újszékely, Szentábrahám, Etéd, Székelyderzs, Kányád, Siménfalva és Galambfalva mindennapjait örökítette meg. /Nagy Székely Ildikó: Csoda mégis… = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./

Marosvásárhelyen a Színházművészeti Egyetem napja sok vidámsággal, sok ötlettel zajlott, az utcáról betévedt kíváncsiskodó is jól érezhette magát. Dr. Killár Kovács Katalin Szophoklésztől a posztmodernig. Lehetséges szövegek gyűjteménye a színészmesterség oktatása céljából című kiadványát Albert Mária ismertette. Ez alkalommal debütált a nagyérdemű előtt a tanintézet új orgonája, Molnár Tünde orgonaművész műsorával. A közönség szavazata alapján a legjobb színészi alakításért járó Stúdió-díjat Derzsi Dezső és Paul Socol I. éves magiszteri hallgatók kapták. A kanadai Orbán Balázs Társaság magyar diákok számára felajánlott ösztöndíját Strausz Imre volt zenetanár szakos hallgató érdemelte ki. Az egyetem napja az I. éves magiszteri hallgatók Dandin György, vagy a megcsalt férj című előadásával ér véget. /Nagy Székely Ildikó: Thália-tanítványok vigadalma. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 10./

Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Líceumban tartják a VI. nemzetközi kémikus diákszimpóziumot. A tudományos igényű, kétévente tartott rendezvény idén lépte át első ízben Magyarország határait, eddig Pécsen vetélkedtek a kémiához vonzódó anyaországi és erdélyi fiatalok. Most volt az első alkalom, amikor a Kárpát-medence más részeiről is érkeztek versenyzők. Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet, a szimpózium fővédnöke köszöntötte a diákokat. Bálint István, a Bolyai líceum igazgatója örömét fejezte ki, amiért ezen a rangos rendezvényen tudományos szinten is sikerül megvalósítani a magyar összefogást. /Nagy Székely Ildikó: „Sikermolekula, örömkötés”. Jövendőbeli kémikusok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./

Koreográfia alap- és drámaírói mesterképzéssel gazdagodik ősztől a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem kínálata, tájékoztatott dr. Gáspárik Attila, az egyetem rektora. A táncművészeti alapképzés 7 tandíjmentes és 5 tandíjas hellyel indul, a drámaírói mesterire 6 ingyenes és 5 költségtérítéses helyet hirdet meg a tanintézet. A drámaírói műhelyt Kiss Csaba magyarországi rendező, dramaturg vezeti majd. Az egyetem három további szak – a rendezői, bábszínészi és a teatrológia szakon belül létrehozandó, hiánypótló művészeti ügynöki mesterképzés – indítására is engedélyt kapott, erre a rendező, bábszínész és teatrológia szakos diákok alapképzésének befejezése után kerül sor. A Stúdió előcsarnokában pedig kiállítás nyílik Csíky Szabó Ágnes textil-alkotásaiból és Serban Mariana festményeiből. /Nagy Székely Ildikó: Kifogyhatatlan kíváncsiság. Új szakok, premierek a színin. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 24./

Április 25-én Marosvásárhelyen a Sapientia Egyetem koronkai campusán tartották meg a nyolcadik Tudományos Diákköri Konferenciát, előtte dr. Keszeg Vilmos, a Babes Bolyai Tudományegyetem Magyar néprajz és antropológia tanszékének vezetője tartott előadást. A múlt évben 50 diák ismertette több hónapos kutatómunkájának eredményeit, idén hat szekcióban összesen 32 dolgozatot mutattak be. /Nagy Székely Ildikó: Nyolcadszorra TDK–ztak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 27./

Az idei Országos Diákszínjátszó Fesztiválról hiányzott a nagy múltú, többszörösen díjnyertes Bolyai Farkas Líceum, mondta Kovács Levente rendező, a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem tanára, a Székelyudvarhelyen április 15-17-e között megszervezett ODIF-ről. A fesztivál házigazdája az udvarhelyi Tamási Áron Gimnázium keretén belül működő Vitéz Lelkek csoport volt, amely a sepsiszentgyörgyi Osonóhoz hasonlóan az iskolai műkedvelésen túlmutató, „szinte hivatásos” színjátszó közösségnek számít. /Nagy Székely Ildikó: Vérszegény a vásárhelyi diákszínjátszás. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./

Április 23-26-a között volt a XVI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, amelynek idei díszvendége Románia volt. Ennek, illetve a kiadványok minőségi növekedésének köszönhetően a Romániai Magyar Könyves Céh kiadóinak részvétele jóval sikeresebb volt, mint az előző három évben, állapította meg Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke, a Mentor Kiadó igazgatója. A könyvfesztiválon a Mentor két kiadványának – Benedek István: Szellemek oltalmában. Burmában Orwell-lel című úti-esszéjének és Kászoni Zoltán Székelyföldi vadászatok című munkájának – volt nagy sikere. Június 4-8-a között lesz Budapesten a 80. Ünnepi Könyvhét, melynek legfontosabb helyszíne idén is a Vörösmarty tér lesz. Ez alkalomból a Mentor Kiadó négy szépirodalmi művet és egy néprajzi munkát jelentetett meg: Egyed Emese Szabadító versek, az idén 70 éves Lászlóffy Csaba A waterlooi ganajtúró bogár verseskötete, Székely János drámákat /Protestánsok, Caligula helytartója, Mórok/ – magába foglaló kötete, Bajor Andor paródiáit Füstöl az acélkalapács, illetve Magyar Zoltán Szilágysági dekameron. Szilágysámsoni tréfás történetek című munkája. A Mentor előkészületben lévő kiadványai között van: Kazinczy Ferenc Erdélyi levelek, továbbá hat XVI-XIX. századi marosvásárhelyi krónikaíró munkáját tartalmazó mű, A vásárhelyi krónikák. Szabó Sámuel XIX. századi, Kriza János-kaliberű, elfeledett gyűjtő Erdélyi néphagyományok című munkája; Tófalvi Zoltán 1956 erdélyi mártírjai című művének 4. kötete, amely a Fodor Pál-féle per dokumentumait mutatja be; az Erdélyi testamentumok 4. kötete, Tüdős Kinga szerkesztésében, illetve Marosvásárhely történetének első kötete Pál-Antal Sándortól. Folytatják Wass Albert életműsorozatát. /Nagy Székely Ildikó: „A kultúremberek okosabbak…” Az erdélyi könyv örömpillanatai. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./

Tündérek, lidércek, hajdani fejedelmek és a nép egyszerű fiai elevenednek meg és művelnek csodás dolgokat Cseh Gábor Székelyvilág című könyvében, melyet június 2-án mutattak be Marosvásárhelyen a Bernády Házban. Moldován Orsolya színművésznő részleteket olvasott fel a 90 mondát tartalmazó gyűjteményből. A szerző a 70-es években barátjával kerékpárral bejárta Székelyföldet. Útközben vár- és templomtörténeteket, kapufeliratokat gyűjtöttek. Székelyföldi vándorútjairól mondákkal, legendákkal felpakolva tért haza. A Romániai Magyar Szó a kilencvenes évek elején sorozatban közölte az általa gyűjtött mondákat. /Nagy Székely Ildikó: Csodatermő Székelyvilág. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a hét végén elköszöntek az egyetemtől a végzős hallgatók. Marosvásárhelyen csaknem 250 hallgató – a III. éves kommunikáció, pedagógia és informatika szakosok, a kertészmérnöki, mechatronika, automatizálás és számítástechnika V. éves, illetve a bolognai rendszerben tanult IV. évesek vehették át az oklevelet. Murvai Olga, a humán tudományok tanszékének vezetője arra figyelmeztette a végzősöket, hogy ez a három év csupán emelt szintű alapképzésnek számít. Dr. Hollanda Dénes, az egyetem dékánja érdemoklevelet adott át Zala Lászlónak, a NASA nyugalmazott energetikai vezérigazgatójának, aki az elmúlt években az amerikai magyaroktól gyűjtött több tízezer dollárral támogatta a Sapientiát. Utoljára szólt az egybegyűltekhez dékáni minőségében dr. Hollanda Dénes. – Nyolc évvel ezelőtt jóformán semmink sem volt. Most új épületünk van egy 27 hektáros területen, és néhány napja ajánlatot kaptunk egy vállalkozótól kutatóközpont létrehozására, amelynek kétharmadát a Sapientiának adná át – mondta a nyugdíjazás előtt álló intézményvezető. /Nagy Székely Ildikó: Új „termés” a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

Június 6-án Marosvásárhelyen a kövesdombi unitárius egyházközségben megnyílt a 150 éve született Benedek Elek, a nagy mesemondó emléke előtt tisztelgő Habakuk Ifjúsági Bábjátszó Egyesület kiállítása. A tizenhárom éves Habakuk házilag életre keltett bábfigurái, hősei közül szinte senki sem hiányzott. 1996-ban a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület keretén belül alakult meg a Habakuk. Kézimunkacsoportként indult, tanítóképzős lányok kérésére, akik szerettek volna mesefigurákat készíteni a rájuk bízott gyerekeknek. 1999-ben vettek részt először egy bábjátszó fesztiválon Baróton, azóta a bábozás szenvedélyükké vált. 2003 januárjában váltak önállóan bejegyzett egyesületté – foglalta össze Bartha Julianna, a bábjátszó egyesület elnöke a hazai és Kárpát-medencei fesztiválokon többszörösen kitüntetett Habakuk történetét. /Nagy Székely Ildikó: Ujjaikon mesevilág. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

Megkezdődött Marosvásárhelyen a Félsziget találkozó, a fiatalok tömegesen jöttek a kánikula ellenére. Sorra érkeztek az ismert együttesek, köztük a kolozsvári Knock Out, Erdély egyik legismertebb rockbandája. Idén kevesebben volna az eddig megszokottnál. Köszönhetően a magasabb jegyáraknak? /Nagy Botond, Nagy Székely Ildikó: Félsziget-élet kánikulában. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 25./

A Maros Megyei Ifjúsági Igazgatóság májusban kinevezett igazgatója, Farcas Sebastian nem jött el a sajtótájékoztatóra, amelyen a helyi pályázási lehetőségekről szerezhettek tudomást az érintett ifjúsági szervezetek. A résztvevőket a korábbi igazgató, jelenlegi aligazgató, Kakassy Blanka tájékoztatta. A sajtótájékoztatón szó esett az igazgatóság kétnyelvű honlapjának megszüntetéséről is. – Az új igazgató létrehozott egy új, román nyelvű honlapot (www.djtmures.ro) a korábbi román-magyar oldal (tineretmures.ro/hu) helyett, de erről az igazgatóság tagjait nem tájékoztatta. Feltették a kérdést Farcasnak, aki megígérte, hogy lesz magyar honlap is. Ez azért lenne fontos, mivel a megye legtöbb ifjúsági szervezete magyar – nyilatkozta Kakassy Blanka. /Nagy Székely Ildikó: Új igazgató, új szokás. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 31./

„Jöhet idő, hogy emlékezni / bátrabb dolog lesz, mint tervezni – / bátrabb új hont a mult időkben / fürkészni, mint a jövendőben – ?” – kérdezhették Illyés Gyulával a 25. Petőfi-emlékhelytalálkozó résztvevői augusztus 1-jén Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában. A magyarországi Petőfi Sándor Társaság másodszor választotta Erdélyt a negyed évszázados múltidézés színhelyéül. Tagjai először tíz évvel ezelőtt Segesváron rótták le kegyeletüket a fehéregyházi csatában elesett költőóriás előtt. Lokodi Edit, a Maros Megyei Tanács elnöke hangsúlyozta: – 160 év hangja hívott ma össze minket, erdélyi és magyarországi magyarokat Marosvásárhelyre és a Nyergestetőre, ahol 1949. augusztus elsején 200 székely próbálta meg a lehetetlent. 160 év múlva nemcsak erdélyi és magyarországi, hanem elsősorban európai magyarokról kell beszélnünk, akiknek létfontosságú feladata biztosítani, hogy az egyesült Európában Petőfi szerelme és szabadságharca magyar nyelven adódjék tovább. Szabó Levente irodalomtörténész A megszelídített Petőfi címmel tartott előadást az 1870-es évek legnagyobb irodalmi vitájáról, amely az első Petőfi-díszkiadás körül keletkezett, majd Dávid Gyula Petőfi-kutató, irodalomtörténész a szabadságharcos lírikus erdélyi emlékhelyeit térképezte fel. Reményik Sándor 1922–ben írta: „Az ország elvétetett tőlünk, / Elvétetett a hatalom / és a dicsőség is elvétetett, / Felbontatott és eltöröltetett / Közöttünk minden földi kötelék. / Térdig porban és övig hamuban / Mi mégis a te nemzeted maradtunk/ Petőfi nemzete” 1956-ban magyar–román akadémiai együttműködéssel ásatások kezdődtek Fehéregyházán, azon a helyen, ahol utoljára látták Petőfit, két év múlva azonban börtönbe vetették a költőre emlékező fiatalokat. Egy politikai fordulat révén az ispánkút Hunyadi László féldomborművével ékesített emlékhellyé válhatott, 1973-ban Székelykeresztúron egész alakos Petőfi-szobrot állíttattak, majd egy újabb politikai fordulat következtében, a ‘80-as évek második felében ugyanaz a hatalom nem kívánatos személlyé nyilvánította Petőfit. 1989 után jött el az az idő, amikor végre szabadon kinyilváníthatták kötődésüket Petőfihez, újraindulhattak a költő nevét viselő egyesületek és a hagyományos emlékhelyek száma kevésbé ismertekkel bővült – emlékezett Dávid Gyula. /Nagy Székely Ildikó: „Mégis a te nemzeted…” Emlékdélelőtt a Kultúrpalotában. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./

A Magyar Pedagógusszövetség (RMPSZ) megrökönyödéssel vette tudomásul a Maros Megyei Tanfelügyelőség vezetőjének közelmúltban tett nyilatkozatát – olvasható a pedagógusok érdekképviseletének Lászlóffy Pál elnök által jegyzett közleményében, mellyel az RMPSZ a hátrányos megkülönböztetés vádjával pénzbírsággal sújtott tanfelügyelőség sajtótájékoztatón nyilvánosságra hozott álláspontjára reagált. „A főtanfelügyelő úr arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács megbírságolta a tanfelügyelőséget és ezt a tanfelügyelőség elfogadhatatlannak tartja. (…) Az ODT valóban hozott egy döntést 2009 májusában, amely a Magyar Pedagógus Szövetség levele alapján született, viszont az ügy legfontosabb és a magyar közösség számára létfontosságú üzenete nem a bírság ténye, hanem azok az okok, amelyek arra kényszerítették az RMPSZ-t, hogy felkérje az ODT-t, vizsgálja ki, milyen is a Maros megyei beiskolázási tervezet és hátrányosan érinti-e a magyar anyanyelvű gyerekeket” – áll a közleményben, mely a továbbiakban az ODT döntésének érvényessége mellett érvel. „Rengeteg olyan település van, ahol a magyar gyerekek a nyolcadik osztály elvégzése után nem járhatnak magyar tannyelvű osztályokba, mivel ilyenek ezekben a régiókban nem léteznek. Az RMPSZ úgy véli, hogy az ODT által meghozott döntés demokratikus, és egyértelműen kimondja, hogy az oktatási rendszerben létezik diszkrimináció, és ez a magyar nyelvű gyerekek ellen irányul. ” /Nagy Székely Ildikó: „Nem értjük, miért…” RMPSZ-reakció a főtanfelügyelő vádjaira. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./

Dr. Bocskay István professzor nyolcvanéves. Máramarosszigeten született, kisgyermekként megtanult hegedülni, a Marosvásárhelyi Orvosok Szimfonikus Zenekarának alapításában is részt vett és felbomlásáig tagja volt a zenekarnak, amellyel több országos első díjat szereztek. Érettségi után felvették a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre. A fogorvosi karon európai hírű professzorok képezték /többek között Haranghy László, Obál Ferenc, Putnoki Gyula, Miskolczy Dezső/. Bocskay negyedéves volt, amikor Marosvásárhelyen megszüntették a magyar nyelvű fogorvosképzést. Amikor iratkozni mentek, feltették őket egy nyitott teherautóra és Kolozsvárra vitték a hallgatókat. Az ottani Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem fogorvosi karán román nyelven folytathatta tanulmányait. 1954-ben szerezte fogorvosi diplomát, majd 1959-ben Bukarestben letette a szakorvosi vizsgát. Fogorvosi pályája a Maros Megyei Kórházban indult. 1960-ban Csőgör Lajos professzor javaslatára lett tanársegéd. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem általános karán a fogorvosi oktatást látta el, majd Vásárhelyen újraindult a fogorvosképzés. Bocskay István 1967-ben adjunktus, 1972-ben egyetemi előadótanár lett, megszerezte az orvostudomány doktora címet. 1978-ban kinevezték professzornak. Háromszor volt a fogorvosi kar dékánja, később az egyetem dékán-helyettese. A rendszerváltás után újra megválasztották dékánnak. 1996 és 1999 között tanszékvezető volt, azóta konzultáns professzori minőségben több tárgyból tartok magyar nyelvű előadásokat és irányítja a doktorandusok felkészülését. Bocskay István tudományos tevékenysége nemzetközi elismerést hozott. 180 dolgozata, egy magyar és két román nyelvű egyetemi jegyzete, nyolc további szakkiadványa is megjelent, társszerzők közreműködésével. 2003-ban Matekovits Györggyel, Székely Melindával és Kovács Kuruc J. Szabolccsal magyar-román-angol fogorvosi szakszótárt adtak ki. 13. 500 szakkifejezést tartalmaz ez a szótár, melyet elsősorban az egyetemi oktatás kétnyelvűsége tett szükségessé. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület választmányának tagja, 1991-től 2004-ig az Erdélyi Magyar Keresztény Orvosok Szövetségének országos elnöke volt, az egyesület munkájában most is aktívan részt vesz. /Nagy Székely Ildikó: „A fájdalom műhiba” Múlt- és jövőkutatás dr. Bocskay István professzorral. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./

A Határok Nélküli Esélyegyenlőségi Egyesület szeptember 26-án szervezi meg Marosvásárhelyen az első Bethlen Gábor-emléknapot Az erdélyi reneszánsz Bethlen Gábor korában címen, tájékoztatott Dudás Annamária, az egyesület elnöke. Az ifjúság nem ismeri kellőképpen a hagyományt, a történelmet. Ezen próbálnak változtatni azzal, hogy élővé teszik a múltbeli eseményeket. 1616-ban Bethlen Gábortól kapta Marosvásárhely a szabad királyi város címet. A rendezvényen bemutatják a XVII. századi tábori élet felszereléseit. Lesznek had- és kultúrtörténeti előadások, lesznek csatajelenetek is. /Nagy Székely Ildikó: Hon(vissza)foglaló múlt. Bethlen Gábor-emléknap a várban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./