A magyar és a román népi hangszerekről két nagy tudású szakember értekezett április 21-én a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Református Tanárképző Karára: Birinyi József magyarországi népzenekutató és hangszergyűjtő, valamint Ovidiu Papana, a temesvári egyetem előadótanára. – Pályám alakulásában nagy szerepet játszott Szenik Ilona professzor asszony, aki a doktori dolgozatom irányítója is volt – mondta Ovidiu Papana, majd rátért a román népzenében használatos hangszerek bemutatására. Birinyi József elmesélte: saját hangszergyűjteménye több mint ezer hangszerből áll. /Nagy-Hintós Diana: Két dudás egy csárdában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

A Zenélő Kolozsvár egyik hangversenyével Vermesy Péter zeneszerzőre emlékeztek születésének hetvenedik, illetve halálának huszadik évfordulóján. Emlékezetes volt a Kolozsvári Magyar Pedagógusok Énekkara (karnagy: Bedő Ágnes) is. /Nagy-Hintós Diana: Vermesy Péter zeneszerzőre emlékeztünk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

Húsz énekkar vett részt Tordaszentlászlón a huszadik alkalommal megrendezett hagyományos, Szent László-napi kórustalálkozón a hét végén. Adorjáni László, Kolozsvár-alsóvárosi református lelkész igehirdetésének központi gondolata az volt: aki Istennek énekel, az keresztény másságát vállalja. ”Az eltelt húsz év azt bizonyította, hogy a kórustalálkozó megszervezése életképes kezdeményezés volt”, hangsúlyozta Balázs Attila, jelenleg Tordaszentlászlón szolgáló lelkész. Boldizsár Zeyk Imre, a helyi RMDSZ elnöke elmondta: ez a magyar kulturális kezdeményezés nemes mozgalommá vált, s kiterjedt szinte az egész magyar nyelvterületre. „Huszadik alkalommal zarándokolnak el Tordaszentlászlóra a kórusok. Minden látogatás arra szolgál, hogy hitben megerősítsen és lélekben felfrissítsen. Mostanra már Kárpát-medencei méretekben érezzük az együvé tartozást” közölte Dáné Tibor Kálmán EMKE-elnök. Tóth-Guttman Emese, a Romániai Magyar Dalosszövetség elnöke levezényelte a közös éneklésre szánt két kórusművet. /Nagy-Hintós Diana: Kórustalálkozó Apáczai és Kazinczy emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) július 10-én tartott ülésén a megyei szervezet elnökségének a kiegészítéséről tárgyaltak, mivel a június 26-i gyűlésen nem sikerült dönteni az ügyben. Ez alkalommal is élénk vitát váltott ki a kommunikációs alelnöki tisztségre egyedül pályázó Czika Tihamér jelöltsége. A pénzügyi és vidékfejlesztési alelnökségre pályázó személyeket – Horváth Anna és Szenczi Bianka – megszavazták. Czika Tihamér pályázatát az MKT döntő többsége elutasította. Czika Tihamér azt nyilatkozta: „Ameddig az MKT többsége a múltat nézi, s nem a jövőt, addig nincs helyem ebben a tisztségben!” /Nagy-Hintós Diana: Egyelőre csonka marad az RMDSZ Kolozs megyei elnöksége /Egyelőre csonka marad az RMDSZ Kolozs megyei elnöksége. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

Magyargyerőmonostoron a helyi református egyházközség idén másodszorra rendezte meg a madárleány-napokat. Berecz András humoros történeteit hallgatva a megjelentek elfeledkeztek a zuhogó esőről. Hover Zsolt református lelkész elmondta, Erdélyben egyedülálló módon csak itt található meg az a kültéri szobrocska a templom falába ágyazva, amely egy madárleányt ábrázol. Ehhez hasonló kevés van Európában. Könyv is jelent meg erről „A madárleány Erdélybe repült” címmel. Az érdeklődők megtekinthették a Múlt és jelen Magyargyerőmonostoron című kisfilmet. Délután Pap Gábor a kalotaszegi kazettás mennyezetekről, Horváth Zoltán pedig a középkori szoborábrázolásokról tartott előadást. /Nagy-Hintós Diana: Madárleány-napok Gyerőmonostoron. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./ Sisa Béla: A Madárlány Erdélybe repült – The Bird Maiden flew to Transylvania /Romantika Kiadó, Budapest/

Kolozsváron, a Jókai utcai Quadro Galériában július 21-én megnyílt Vetró Artúr grafikai kiállítása, a megnyitón kamarahangversenyt adott a fiatal művészházaspár, az amerikai Artur Kaganovskiy hegedűn, felesége, a kolozsvári gyökerű Szilveszter Kaganovskiy Eszter mélyhegedűn játszott. A galéria nyolc hónapja működik, ez az első alkalom, hogy itt kamarazene-hangversenyre kerül sor – köszöntötte a jelenlévőket Székely Sebestyén György, a Quadro Galéria tulajdonosa. /Nagy-Hintós Diana: Képzőművészet és kamarazene. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./

Romániában egyszerre három tanügyi törvénytervezet létezik. Mindegyiket egy-egy politikai párt sajátította ki magának. A Cristian Adomnitei tanügyminisztersége alatt összeállított „liberális” tervezet rég túljutott az egyhónapos nyilvános közvitán, de a parlament asztalára már nem került. Az államelnöki hivatal oktatásügyi tanácsosa, a „becsületből” lemondott egykori tanügyminiszter, Mircea Miclea is összeállított alig egy éve egy másik tervezetet, ezt most a Demokrata-Liberális Párt reklámozza. A múlt év őszén szociáldemokrata miniszter asszony került a tárca élére, összehívta a szaktárca okosait, nekiláttak egy harmadik törvénytervezet kidolgozásának. Húsz éve Romániában az oktatás teljesen a politikának, az éppen hatalmon levő kormánynak van alárendelve. /Nagy-Hintós Diana: Tervezetek kuszasága. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./

A héten Ecaterina Andronescu oktatásügyi tárcavezető bemutatta az általa vezetett szakmai csoport – benne a tanügyi szakszervezetek, a diáktanácsok és a szülői szövetségek képviselői is – oktatási törvénytervezetét. Amennyiben ez a jogszabálytervezet életbe lép, akkor a nemzeti kisebbségek esetében változhat a román nyelv oktatása az V–VIII. osztályban. Eszerint a többségi gyerekekhez képest differenciált módon – külön tanterv és tankönyv alapján – kell majd oktatni a román nyelvet és irodalmat. Azonban, a törvénytervezet egyetlen cikkelye sem foglalkozik a felekezeti oktatással. „Az Andronescu tárcavezető által kidolgozott háromszáz oldalas oktatási törvénytervezet VIII. fejezete foglalkozik kimondottan a nemzeti kisebbségek oktatási kérdéseinek szabályozásával” – tájékoztatott Pásztor Gabriella, az oktatási minisztérium Kisebbségi Főosztályának vezérigazgatója. Nincs változás Románia földrajzának, illetve a románok történelmének oktatását illetően. Ezeket a tantárgyakat továbbra is románul tanulják majd a nemzeti kisebbséghez tartozó gyermekek. Az Andronescu-törvénytervezetben is szerepel az, hogy ha a szakoktatás és a posztliceális képzés magyarul zajlik, akkor a szakszavakat magyarul is tudni kell. „Az általános rendelkezésekben az is szerepel, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó gyermekek oktatásának finanszírozásában lesznek külön költségek, ezeket bele kell foglalni az alapfinanszírozásba” – fejtette ki a vezérigazgató. A törvénytervezet kidolgozói előzőleg nem egyeztettek a történelmi magyar egyházakkal a felekezeti oktatásról. Ebből az szűrhető le, hogy a kormány nem veszi figyelembe az oktatásban érintett felek – például az egyház – nézőpontját. „Az Erdélyi Református Egyházkerület többször is eljuttatta az RMDSZ-hez a felekezeti oktatással kapcsolatos, írásba foglalt álláspontját, így hát nem rajtunk múlt, hogy a tervezetbe nem kerültek be a felekezeti oktatással kapcsolatos cikkelyek” – közölte Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese. /Nagy-Hintós Diana: Nem esik szó a felekezeti oktatásról az Andronescu-féle törvénytervezetben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

A kolozsvári bíróság ítélete szerint érvényesek a városi és a megyei földosztó bizottság korábbi határozatai, amelyek alapján a kolozsvári őstermelők, a hóstátiak visszakaphatják jogos jussukat. A gyümölcstermesztő kutatóállomás, az egykori Palocsay-kert 166 hektárjából ötven hektár illeti meg a hóstáti gazdákat, illetve azok jogos örököseit, akik több éve folytatják elszánt harcukat szüleik és nagyszüleik egykori tulajdonáért. . /Nagy-Hintós Diana: Pert nyertek első fokon a hóstáti gazdák. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes tájékoztatott: mindössze 8,48 millió lejt utaltak ki Kolozs megyének iskola-felújítási munkálatok fedezésére, holott legalább hetvenmillió lejre lenne szükség. A polgármesteri hivatal több tanintézetnek, így a magyar tannyelvű vagy magyar tagozatos líceumoknak is juttatott némi pénzt, de csakis a legszükségesebb munkálatok fedezésére. A Báthory-líceumban idén a főépületnek az udvar felőli frontját festik le. Az Apáczai-líceumban ablakokat cserélnek, a megrongálódott tetőcserepek helyett is újat tesznek. A Brassai-líceumban néhány osztálytermet és mellékhelyiséget korszerűsítenek. A Református Kollégiumban négy osztálytermet s az óvodának szükséges termet újítanak fel. /Nagy-Hintós Diana: Továbbra sincs pénz az iskolák felújítására. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

Andrei Marga, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora kijelentette, az elsőévesek száma a jövő hónapban kezdődő tanévben elérheti a 14 ezret. Több kar új épülettel bővülhet jövőre. „A nyári felvételi után 416 ingyenes hely maradt a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) különböző karain. Biztos vagyok abban, hogy az őszi felvételi után minden hely betelik. A jelentkezők száma meghaladta a húszezret, a 2009/2010-es egyetemi évben pedig 14 000 gólyára számítunk” – mondta. „A mesterképzést illetően szeptemberben zajlik majd a felvételi: 11 000 helyet hirdettünk meg, ebből 2400 ingyenes, a többi fizetéses. ” Több mint tíz új szakot indítottak. A doktorátusi képzésben közel 300 ingyenes hely várja a jelentkezőket. /Nagy-Hintós Diana: Andrei Marga bírálta az oktatási tárca törvénytervezetét. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

Felvetődött az iskolakezdés /szeptember 15./ elhalasztása, mert Gheorghe Pogea pénzügyminiszter felszólította a tárcavezetőket: döntsék el, hogy a tárcának alárendelt intézményekben tíznapos fizetés nélküli szabadságra küldik-e az alkalmazottakat, vagy csökkentik a napi munkaidőt. Gheorghe Pogea kijelentette: minden tárcavezető maga szabja meg, hogy a fennhatósága alá tartozó intézményekben hogyan valósítják meg azt a költségmegtakarító szándékú intézkedést. /Nagy-Hintós Diana: Precedens nélküli káosz a román oktatásban tanévkezdés előtt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

Szeptember 7-én bocsátották a nyilvánosság elé azt az oktatási törvénytervezetet, amelyért a kormány szeptember 15-én felelősséget vállal. Nehéz helyzetben voltunk, mutatott rá Kötő József RMDSZ-es képviselő, 7-én jelent meg a kormány honlapján az új, 300 oldalas dokumentum, s a parlamenti pártoknak 10-ig le kellett adniuk módosító javaslataikat. Az RMDSZ benyújtotta több cikkelyre vonatkozó javaslatait. A tervezet demokratikusabb, nyitottabb szemléletű, mind a most érvényben levő törvény. Azonban sérelmes kitételek is maradtak a tervezetben. Románia történelmét és a földrajzát továbbra is románul oktatnák. Ezt az RMDSZ elutasítja, továbbá a külön tanterven és tankönyvön alapuló románnyelvoktatást ki akarják terjeszteni a középiskolai szintre is. /Nagy-Hintós Diana: Kötő: Jövőtől lépne életbe az új tanügyi törvény. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./ Az RMDSZ egy sor módosító javaslatot nyújt be az oktatási törvény tervezetéhez, jelentette be Korodi Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő. Az RMDSZ többek között azt javasolja, hogy az egyházi iskolák ugyanabban a bánásmódban részesüljenek, mint a többi, állami finanszírozású iskola. Az RMDSZ arányos képviseletet akar a nemzeti kisebbségek számára a megyei tanfelügyelőségek vezetőségében. /Oktatási törvénytervezet. Az RMDSZ módosításai. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./

A tanulók iskolai teljesítményével foglalkozó kétnapos konferenciát szervezett a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Szociológiai és Szociális Munkásképző Kara szeptember 11-én és 12-én. A rendezvény alapja az oktatási tárca kutatási programja által 2007-ben meghirdetett terv, amelynek kezdeményezője Roth Mária professzor. Ennek célja a tanulók teljesítményét befolyásoló szociális tényezők feltérképezése. „Kutatási adataink azt mutatják, hogy a romániai iskolások egyharmada nem kapja meg a képességeinek kibontakozásához szükséges támogatást” „Kutatási eredményeink szerint a magyar nemzetiséghez történő tartozás nem jelent hátrányt, de a vidéki származás hátrányai statisztikai modellünkben megmutatkoznak” – jelezte Roth Mária. /Nagy-Hintós Diana: Nélkülözi a tanulmányi előmenetelhez szükséges támogatást az iskolások harmada. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szervezésében szeptember 18-án kezdődött az a háromnapos nemzetközi konferencia, amelynek témája a felsőoktatási intézmények kiértékelése, a nemzetközi rangsorolás jelentősége és hatása, valamint a nemzetközi együttműködés. A rendezvényen jelen volt és előadást tartott Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora, valamint Orosz Magdolna, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektor-helyettese. Előadása során Mészáros a magyarországi egyetemek versenyképességéről, míg Orosz az egyetemek nemzetközi rangsorolásának kritériumairól beszélt. A magyar szakemberek mellett német és lengyel oktatók is részt vettek a konferencián. Mészáros Tamás, aki idén januárban elnyerte a BBTE díszdoktori címét, elmondta. az egyetemek versenyképessége és rangsorolása időszerű téma szerte a világon, megindult a verseny a hallgatókért. Orosz Magdolna kiemelte, az ELTE és a BBTE közti régi, jó kapcsolatot. Az ELTE Bölcsészkara évek óta vezeti a rangsort, de a többi kar is jó helyezést ért el. /Nagy-Hintós Diana: Konferencia az egyetemek versenyképességéről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

Változatos programokkal várták a kolozsváriakat szeptember 19-én a Kulturális Örökség Napjai rendezvényein. A Szabók Bástyájában előadásokra került sor, majd díjazták a fényképkiállításon résztvevő iskolásokat. A Farkas utcai református templomban a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság szervezett kiállítást, ezt követően vezetett sétára került sor a Farkas utcai templomtól a Szent Mihály-templomig. Szabó Bálint, a Transsylvania Nostra Alapítvány elnöke, az esemény társszervezője kijelentette: a társadalomnak a kulturális örökség iránti érdeklődése egyre nagyobb fontossággal bír. /Nagy-Hintós Diana: Gazdag programok, gyér érdeklődés a Kulturális Örökség Napjain. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

A Romániai Református Egyház zsinatának elnöksége Bethlen-díjat nyújtott át László Margitnak, a Kolozsvári Református Kollégium kémiatanárának, tanári munkásságának elismeréseképpen. A díjat 2004-ben alapította a két református egyházkerületet tömörítő Romániai Református Egyház. László Margit 1991 őszétől tanít a Református Kollégiumban. Az eltelt közel két évtized alatt több síkon fejtette ki tevékenységét. Éveken keresztül végezte a nevelési igazgatói munkát pusztán erkölcsi kötelességből, anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Kezdeményezte a képzőművészeti kiállítások megrendezését. Összegyűjtött adományokból sikerült létrehoznia az iskola szertárát. /Nagy-Hintós Diana: Bethlen-díj László Margit tanárnak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

A katolikus egyház és a városháza közötti – a Főtér 15. szám alatti ingatlan belső udvarának használatára vonatkozó – ügyben Sorin Apostu polgármester „salamoni döntést” hozott: a jelzett területet felosztották, s ennek értelmében egyharmad része megmarad a római katolikus egyháznak parkolás céljaira, kétharmad részét pedig a Bob Iskola tanulói rendelkezésére bocsátja. Kovács Sándor római katolikus főesperes elégedetlen a polgármester határozatával kapcsolatban, közölte, hogy az ügy még nem tekinthető lezártnak, mihamarabbi tárgyalásokra van szükség. Boros János volt alpolgármester elmondta: a telekkönyv szerint a jelzett terület mindig is a katolikus egyház tulajdona volt. A megoldás az lenne, ha a Főtér 15. szám alatti ingatlanban működő Bob Iskola osztályai kiköltöznének, a városi tanács pedig elrendelné az udvar kivételét a közvagyon leltárból. A Bob Iskola az 1948-as államosítás után került oda minden jogalap nélkül. Az egyházzal nem kötöttek bérleti szerződést, több mint hat évtizede jogtalanul használják az ingatlant és az udvart. /Nagy-Hintós Diana: „Salamoni” döntés: felosztotta a plébánia udvarát a polgármester. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./

A helybeli magyar nyelvű oktatás újraindításának tizedik évfordulójára iskolatalálkozót szervezett szeptember 26-án a Kallós Zoltán Alapítvány a válaszúti iskola magyar osztályaiban 1999 óta végzett diákoknak. Balázs-Bécsi Gyöngyvér, az alapítvány elnöke minden volt diáknak emléklapot és CD-t adott át, a válaszúti iskola elmúlt tíz évét megörökítő fényképekkel. „Huszonöt év szünet után, tíz évvel ezelőtt nyitotta meg újra kapuját a válaszúti iskola a magyar gyerekek előtt, emlékeztetett Balázs-Bécsi Gyöngyvér, majd utalt Kallós Zoltán rendkívül fontos szerepére, tevékenységére. A tanulók 2002 óta évente magyarországi kiránduláson vesznek részt. Működik keresztszülői program is: magyarországi támogatók rendszeresen segítik kiválasztott keresztgyereküket. /Nagy-Hintós Diana: Tízéves a mezőségi szórványt kiszolgáló válaszúti iskola. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

Szeptember 28-án tartották meg több kolozsvári felsőoktatási intézetben, így a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) is a tanévnyitó ünnepséget. Andrei Marga rektor megtartotta Kilencven év után. Az új egyetem a globalizáció korában című bevezető expozéját. Kettőkor az egyetem központi épületének Aula Magna termében zajlott a magyar tagozat hivatalos megnyitója, amelyre nagyon kevés hallgató jött el. Magyari Tivadar rektor-helyettes szerint ez annak tulajdonítható, hogy a magyar megnyitóval párhuzamosan a karok is évnyitót tartottak. Andrei Marga közölte, mára a hallgatók száma – a doktorandusokkal együtt – megközelíti az 55 000 főt. A 1993–2009 közötti nagy infrastrukturális beruházás több mint 25 új épületet eredményezett. Magyari Tivadar rektor-helyettes ismertette az újdonságokat: a tavalyi 61 szakhoz képest idén 67-en folyik magyar oktatás, de jövőre talán indul a magyar tannyelvű muzeológia és művelődésszervező szak is. Ebben az évben két és félszeres volt a túljelentkezés a tandíjmentes helyekre, s robbanásszerűen nőtt a magyarországi beiratkozók száma. A most induló magyar elsőévesek közel hetven százaléka tandíjmentesen tanul, míg a román tagozaton a tandíjmentesek aránya negyven százalék körüli. A BBTE vezetőségének magyar tagjai elmondták: nagyobb autonómiára tartanak igényt. Idén van a Bolyai Egyetem felszámolásának ötvenedik évfordulója. A román tagozat tudomásul vette, hogy különböző megemlékezések lehetnek. /Nagy-Hintós Diana: Közel háromezer magyar elsőéves tanul a BBTE-n a 2009/2010-es tanévben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

Sas Péter budapesti művelődéstörténész szeptember 28-án tartott előadásával zárult a Gyulafehérvári Főegyházmegye által tavaly meghirdetett Millenniumi Év Kolozsváron. Kovács Sándor főesperes elmondta, helyi szinten a millenniumi év legjelentősebb megvalósítása Márton Áron szobrának a felállítása volt a 660 esztendős templom kertjében. Felújították többek között a Katolikus Egyetemi Lelkészség székhelyét, a Szent Mihály-templom órája pedig újból mutatja az időt. Elkezdődtek a Donát utcai templom befejezési munkálatai. Sas Péter előadásában kitért a Szent Mihály-templom és a Szent Jakab kápolna felújítására is. /Nagy-Hintós Diana: Lezárult Kolozsváron a Millenniumi Év. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

Az Európa Tanács titkárságának felkérésére a kolozsvári Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja három jelentést készített, amelyben azt vizsgálja: Romániában mennyire alkalmazzák a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának előírásait. A harmadik jelentés tíz romániai nemzeti kisebbség oktatási helyzetére vonatkozik. A jelentés eredményeit október 8-án ismertették, javaslatokat is megfogalmaztak arra vonatkozólag, hogy a vizsgált nemzeti kisebbségek hogyan őrizhetik meg a romániai oktatási rendszerben kultúrájukat, hagyományaikat. A romániai oktatás szereplői alig ismerik az 1992-ben Strasbourgban elfogadott Chartát, amelyet Románia 1995-ben írt alá és a 2007/282-es törvénnyel ratifikált. A kisebb lélekszámú nemzeti kisebbségek önfeladó módon a többségi oktatási rendszert választják az anyanyelvi tanulás helyett. A szakemberek a helyzet orvoslása érdekében azt javasolják, hogy a tanfelügyelőségek és az iskolák népszerűsítsék az anyanyelven való tanulást. A tanintézetek vezetőségében minden nemzeti kisebbségnek képviseltetnie kellene magát. Támogatni kell a kisebb létszámú nemzeti kisebbségek esetében az anyanyelvű tankönyvek megjelentetését, illetve a pedagógusok továbbképzését akár az anyaországban, akár Romániában. A roma oktatás helyzete az elmúlt négy-öt év alatt fokozatosan javult. /Nagy-Hintós Diana: Alig ismerik a Chartát a romániai oktatás szereplői. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

Kolozsváron a Képzőművészeti és Formatervező Egyetemen látható Szabó András képzőművész Elektrobarokk című kiállítása. A polgári világ elevenedik meg, a régi üveges szekrény polcain csipke, egy konyhaszekrény előtt heverő hajas baba például. Szabó András elmondta: 2003-ban végezte el a művészetpedagógia szakot, majd rá két évre a mesteri tanulmányait grafika szakon. Jelenleg doktori tézisének megvédésére készül. Kolozsváron ez volt az ötödik egyéni kiállítása. Ezenkívül több egyéni és csoportos kiállítása volt. – Szerintem a barokk kor és a mostani társadalom közötti kapcsolat abban is tetten érhető, ha felfedezzük: a barokk túlburjánzó, felesleges elemeihez hasonlók a mi világunkban is megtalálhatóak. A rengeteg elektronikai cikk is jó példa lehet erre. Ezért lett eme kiállításom címe Elektrobarokk – összegzett Szabó András. /Nagy-Hintós Diana: Elektrobarokk – ahogyan Szabó András látja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

Kolozsváron a Hidelvei egyházközség templomában adták át október 17-én az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) és a Diaszpóra Alapítvány által megítélt szórványdíjakat. A tizenhetedszer odaítélt Czelder Márton- és Földes Károly-díjat idén, immár másodszor, Kolozsváron adták át, az eseményre általában vidéki szórványtelepüléseken kerül sor, mondta el Vetési László alapítványi elnök. A két díjazott: Tusai Endre és Páll Zoltán. Páll Zoltán két templomot építtetett – Magyarkályában és Oláhgyéresen –, Tusai Endre pedig a borsavölgyi református magyarságért, az ördögkeresztúri ifjúsági ház megszervezése érdekében végzett munkájáért vehette át a református szórványdíjat. Vetési László beszélt Czelder Mártonról, aki a 19. század közepe táján megszervezte a Kárpátokon túli magyar missziót, amely az 1860-as évektől működött Bukarestben és más regáti városban. A mérai születésű Földes Károly 1923–1940 között lelkésztanító volt Mezőújlakon. Három templomot építtetett a szórványban, és neki is köszönhető, hogy a két világháború között a szórványkérdés az erdélyi magyar értelmiség figyelemének középpontjába került. Páll Zoltán 1989 óta magyarkályáni lelkész igehirdetésében a templomépítést taglaló ószövetségi példa szerepelt. A magyarfodorházai születésű Tusai Endre presbiter mindig hűséges maradt szülőföldjéhez, egyházközségéhez. /Nagy-Hintós Diana: Kolozsváron adták át idén a református szórványdíjakat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./

Zsúfolásig megtelt Kolozsváron az EMKE–Szabédi Emlékháza Kötő József: Színjátszó személyek Erdélyben (1919–1940). Közhasznú esmeretek tára című, a Polis Kiadó által megjelentetett könyve bemutatóján. Kötő József több mint négy évtizede foglalkozik az erdélyi magyar színjátszás titkainak feltárásával. Trianon után először 1929–1931-ben jelent meg Schöpflin Aladár szerkesztésében a Magyar Színművészeti Lexikon. Az 1967-ben kiadott Színművészeti Lexikonba egyetlen, az anyaország határain kívüli színész sem került be, mivel a szomszédos szocialista államokat nem lehetett megbántani azzal, hogy a területükön tevékenykedő színészeket magyar színészekként kezeljék – hangsúlyozta Dávid Gyula, majd tovább sorolta az erdélyi magyar színjátszásról szóló, adatgyűjtéssel foglalkozó könyveket. – Kötő József könyve mindezek mellett pótolhatatlan. Szűkebb korszakot fog át, de olyan forrásokat sikerült feltárnia, amelyek után eddig senki sem kutatott. Például a két világháború között az erdélyi magyar színjátszás román felügyelet alatt állt, s a román művészeti vezérfelügyelőség vezetője, Emil Isac minden évben kötelezte a magyar színtársulatokat, hogy leadják az ott tevékenykedő színészek nevét. Kötő Bukarestben erre a forrásra bukkant rá, s így sok, eddig ismeretlen adatot gyűjtött össze. /Nagy-Hintós Diana: „Legyünk büszkék arra, hogy színészek vagyunk” = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

A Kolozsvári Magyar Operában megtartott díszelőadással kezdődött el október 22-én Kolozsváron az 1956-os magyarországi forradalomra való emlékezés. Szép Gyula, az opera művészeti igazgatója köszöntötte az est díszmeghívottait: Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, Tőkés László EP-képviselőt, a jelen lévő püspököket, Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzult, valamint az Országgyűlés külügyi munkatársait. Az ünnepi műsorszámok között beszédet mondott Markó Béla, Tőkés László és László Attila. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszédében először az 1956-os magyarországi forradalomhoz kapcsolódó saját, gyerekkori emlékeit elevenítette fel, majd a diktatúra által több évtizedig elfojtott igazságról értekezett. „Ma, október 22-én Kolozsváron ki kell mondanunk: nem csak az igazság tör át a határon, hanem a forradalom és a szabadságharc is. Nem csak Magyarország forradalmára gondolunk nagy tisztelettel, hanem a saját forradalmunkra is. Hiszen 1956-ban Erdély és Románia magyarsága megpróbálta megvívni a maga szabadságharcát bízván abban, hogy egy nemzet vagyunk. A megtorlás szörnyű volt. Az egész magyar közösség szenvedésével járt, egyetemünket is elvesztettük. Volt, amit azóta vissza tudtunk szerezni, de volt, amit nem. Ma, amikor emlékezünk, tisztelettel adózunk holtaknak és élőknek, akik megszenvedtek a szabadságért és az igazság napfényre kerüléséért”, összegzett Markó. „Az 1956-os magyarországi forradalom félévszázados évfordulóján, 2006-ban karhatalmi terror fojtotta vérbe az emlékezést. A hatalom elvonult díszvendégeivel, hogy önmagával és önmagáért ünnepeljen. Bajosan lehet úgy ünnepelni, hogy azok hazudnak tovább, akik 1956 után is hazudtak. 1989 huszadik évfordulóján is hasonló érzések töltenek el: bajosan lehet ünnepelni, ha az igazságtétel késlekedik, ha Marosvásárhely fekete márciusának igazságát csak mi mondjuk magunknak. Hogy miért befejezetlen az 1956-os forradalom? Mert nem is fejeződhet be addig, ameddig a hazugság dívik. Hazugságra nem lehet jövőt építeni. Legyen a hazugok országából virágzó Magyarország! Nemzetünk emelkedjen fel!” hangsúlyozta Tőkés László EP-képviselő. /Nagy-Hintós Diana: „Tisztelettel adózunk azoknak, akik megszenvedtek a szabadságért” = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

Október 23-án felavatták Kolozsvár a Sétatéren az 1956-os magyarországi forradalom emlékművét. Az emlékművet László Attila alpolgármester és Jakab Gábor plébános leplezte le. Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma Állandó bizottságának elnöke beszédében kifejtette: elhárultak a politikai akadályok a határon túli magyarok által oly régen óhajtott kettős állampolgárság megadása elől. Az emlékmű mellett háromnyelvű helységnévtábla állt: román, magyar és német nyelven szerepelt rajta Kolozsvár. Kántor Lajos így fogalmazott: „A jövő számára is tanulságos lehet ez az emlékmű, amely egy új társadalmi erkölcs igazságát hirdeti. A történelmi jelkép felállítása soha nem késő: nemzedékek sorát emlékezteti majd az 53 évvel ezelőtt történtekre. Arra, hogy a napfény legyőzi a börtönhomályt”. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke az emlékművet a bátorság és a szolidaritás emlékművének nevezte, az 1956-os magyar forradalmat pedig Közép- és Kelet-Európa legfontosabb és legjelentősebb korabeli eseményének. „Egykori 1956-os elítéltként itt állok a megvalósult álom előtt. Ez az emlékmű több ezer áldozat emlékét őrzi. Ám az akkor elesett hősök joggal kérdezhetnék: hova tettétek a forradalmat? Pártok politikai marakodása közepette tovább folyik a kommunizmus alatt kisemmizettek kálváriája, és a szellem szabadsága helyett a szabadosságban fuldoklunk, miközben új nacionalizmusok születnek”, figyelmeztetett Dávid Gyula, irodalomtörténész. /Nagy-Hintós Diana: Felavatták a Sétatéren az 1956-os magyar forradalom emlékművét. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

Bár két törvény is rendelkezik az 1945. március 6-a és 1989. december 22-e között államosított javak – ingatlanok, földterületek – visszaszolgáltatásáról, ez hosszan tartó ügyintézést, perek sokaságát „eredményezte” magánszemélyek, civil szervezetek és a magyar történelmi egyházak esetében egyaránt. Az Erdélyi Református Egyházkerület közel ezer ingatlan visszaszolgáltatását kezdeményezte a törvényes előírások betartásával. Ebből közel egyharmadának visszaszolgáltatásáról döntött a restitúciós bizottság, további egyharmad elbírálása még folyamatban van, míg a fennmaradó egyharmad rész nem került a testület elé. Az Erdélyi Református Egyházkerület visszaszolgáltatási ügyeinek megoldása érdekében több pert is indított a Strasbourgi Európai Emberjogi Bíróságon, de ott is több évbe telik, amíg döntés születik. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elmondta, amikor elismerték az egyházkerület tulajdonjogát, akkor az önkormányzatok a törvényszéken megtámadták a bizottság döntését. Az is előfordult, hogy a visszaszolgáltatott ingatlant nem sikerült telekkönyvezni. Több telekkönyvi kivonatban tulajdonosként a református egyház szerepel, ezért az Erdélyi Református Egyházkerületet most nem tulajdonosnak, hanem jogutódnak tekinti a hatalom. Ki akarják zárni az egyházkerületet a tulajdonjogból. Egy példa: a kolozsvári Farkas és a Petőfi utcai kollégiumok épülete az államosítási határozatban úgy szerepel, mint a református egyház fiúiskolája. A jogértelmezésük szerint, tulajdonosnak csak azt lehet tekinteni, akinek elnevezése megegyezik a telekkönyvi bejegyzéssel, a fiúiskola pedig nem azonos az egyházkerület megnevezéssel. Egy másik esetben a telekkönyvben „a kolozsvári református egyházi közösség” szerepel, és a bíróság értelmezése szerint ennek a református egyházkerülethez semmi köze. Az egykori Kolozsvári Református Kollégium épületét évekkel ezelőtt birtokba vehették, de a hatalmas udvar, a tornaterem és az újkollégium épületének visszaszolgáltatását megakadályozta a Sincai Líceum vezetősége, mert szerintük a visszaszolgáltatás csak a Farkas utca 16. szám alatti ingatlanra vonatkozott. Pap Géza püspököt elmondta: öt esetben fordultak a Strasbourgi Európai Emberjogi Bírósághoz, de az ügyek ott is nagyon lassan kerülnek napirendre. /Nagy-Hintós Diana: Tovább harcol elkobzott javaiért a református egyház. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

Kolozsváron látható Fazakas Nóra fotóművésznek a tizenkét hónapot illusztráló kiállítása. Fazakas idén lett a Romániai Fotóművészek Egyesületének tagja, de már hazai és magyarországi kiállításokon is ért el első helyezést. A megnyitón argentin zene hangzott el, Pöllnitz Boróka (fuvola) és Beke István (gitár) előadásában. /Nagy-Hintós Diana: Naptárfotó és argentin zene. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

Végérvényes, precedenst teremtő döntést hozott október 9-én a Kolozs Megyei Táblabíróság a kétnyelvű aranyosgyéresi helységnévtábla ügyében. Aranyosgyéresen a helyi tanács 2008. decemberében Németi András helyi RMDSZ-elnök javaslatára határozatot fogadott el, miszerint a város helységnévtábláin magyarul is szerepeljen a város neve. Ezt a döntést Calin Platon, Kolozs megye egykori prefektusa megfellebbezte, mivel a város magyar ajkú lakossága 20%-nál kevesebb. Most megszületett a végleges, megfellebbezhetetlen döntést, amely szerint a kétnyelvű helységnévtábla kihelyezése nem ütközik törvénybe. Ez az ügy precedenst jelenthet minden olyan helységre nézve, ahol politikai alku árán vagy csak egyszerűen jóérzésből a többségi tanácsosok kisebbségbarát határozatot hoztak, hoznak. Különösen fontos lehet ez Kolozsvár esetében. /Nagy-Hintós Diana: Törvényes az aranyosgyéresi kétnyelvű helységnévtábla. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./