„El fogok beszélgetni azzal a két tanárral, akik az aláírásgyűjtést kezdeményezték, hogy megismerhessem álláspontjukat”, nyilatkozta Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes. Minisztériumi rendelet alapján idén szeptemberben megnyitja kapuit a tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum, a Mihai Viteazul Líceumban pedig nem indul több magyar osztály. Ez ellen kezdtek aláírásgyűjtést. László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök felháborodottan jelentette ki: Egyszerűen hihetetlen, hogy a magyar tagozat két tanára ilyesmire buzdítja diákjait. „Az ilyen »pedagógusoknak« nincs mit keresniük a tanári karban!” – vélekedett a megyei RMDSZ-elnök. /Nagy-Hintós Diana: Beadvány a tordai magyar iskola ellen? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter közölte: megemelték azt a jövedelemszintet, amelynek alapján szociális lakás igényelhető. Azok a személyek, akiknek havi jövedelme az elmúlt hat hónapban nem érte el az országos átlagjövedelmet – ez most hozzávetőlegesen 1300 lej –, szociális lakásokért folyamodhatnak az önkormányzatokhoz. Az önkormányzatoknak ki kell majd dolgozniuk önálló, négy évre szóló lakhatási stratégiájukat. /Nagy-Hintós Diana: Módosul a lakásügyi törvény. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

„Az ANI-törvény alapjában véve megfelel az uniós követelményeknek, az intézet még ebben a hónapban megkezdheti működését” – jelentette ki Eckstein-Kovács Péter szenátor. /Nagy-Hintós Diana: Eckstein: Az ANI-törvény megfelel az elvárásoknak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

Március 10-én a Kolozsváron megtartott Sapientia-EMTE sajtótájékoztatón Tonk Márton kolozsvári, valamint Hollanda Dénes marosvásárhelyi dékán válaszolt a sajtó kérdéseire. A felsőoktatási tanintézet tavaly hat szak akkreditálását kezdeményezte. Már akkreditálták a marosvásárhelyi karon az informatika szakot, s rövid időn belül sor kerül a csíkszeredai román-angol, valamint az agrár- és élelmiszerbiztonsági szak akkreditálására. A 370 végzős hallgató döntő többsége – 92 százalék – sikeresen államvizsgázott februárban. „Idén a július 10–30. között megrendezendő felvételi vizsgára 1040 helyet hirdet meg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem” – kezdte beszámolóját Tonk Márton dékán. Ezek ötven százaléka tandíjmentes. A fennmaradó ötven százalék nagy része (hozzávetőlegesen negyven százalék) költségtérítéses hely, ami azt jelenti, hogy az évi 550–750 eurós összegű tandíjból a hallgatóknak csak 200–350 euró közötti összeget kell fizetniük. A maradék közel tíz százalék pedig teljes tandíjas hely. Új szakokat indítanak tandíjas helyeken, amennyiben a felvételi időpontjáig megérkezik a bukaresti jóváhagyás. Kolozsváron negyven tandíjas helyet hirdetnének meg leendő jogászoknak, Marosvásárhelyen pedig fordító-tolmács szakra gondoltak. A magyar nyelvű jogászképzés még gyerekcipőben jár, a fordító-tolmács szak szinkrontolmácsokat is képezne. Angol, német és román műszaki fordítókat is képeznek majd. A már akkreditált egyetemeken államvizsgázó Sapientia-hallgatók elé nem várt akadályok gördültek, de a legtöbben nagyon jó eredményt értek el. Hátrányos helyzetben van a Sapientia: míg a román állami egyetemek 10–20 millió eurós nagyságrendű EU-s támogatásra pályázhatnak, a Sapientia magánegyetemként ezt nem teheti meg. A kutatásprogramokat beépítették az egyetem Tudományos Kutatási Osztályába, a testület élére pedig Kása Zoltán egyetemi tanár került. A kuratórium döntött a távközlés, valamint számítógépes művelettervezés és gyártásbeállítás szakok majdani indításáról is. Az infrastrukturális beruházások értéke idén Kolozsváron eléri a négymillió eurót, Marosvásárhelyen pedig meghaladja a hárommilliót. Ezeket az összegeket újabb ingatlanok építésére, felszerelésére szánják. /Nagy-Hintós Diana: Végső szakaszához érkezett a Sapientia akkreditálása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

Az Európai Unió (EU) meghirdettek a kultúrák közötti párbeszéd európai évét /”Living Together” programot/. Minden EU-tagország kötelessége, hogy kidolgozza saját stratégiáját. Romániában a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium a PUZZLE nevet adta ennek az eseménysorozatnak. A tagországok másik kötelezettsége: kinevezze saját nagyköveteit: olyan személyiségekről van szó, akik eddigi megvalósításaik révén alkalmasak az országos hatósugarú programok sikeressé tételére. Az erdélyi magyar közösséget Horváth Andor egyetemi tanár képviseli. Tavalyelőtt a munkaerő mobilitásáról, tavaly az esélyegyenlőségről, most a kultúrák közti párbeszédről, jövőre pedig a kreativitásról értekeznek az EU-tagországok, jelezte Ádám Gábor, az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontjának igazgatója. – Talán mostanra sikerül megszabadulnunk a XIX., illetve XX. századi nemzetállam fogalmától. A XXI. század Európája más terminusokban gondolkodik – közölte Horváth Andor. – Románia jó kapcsolatot alakított ki a nagyhatalmakkal, de nem sikerült megfelelő kulturális párbeszédet megvalósítani közvetlen szomszédaival. A meghirdetett program olyan ideológiát kíván teremteni, ami megfeleljen, mind az országok, a nemzetek hagyományos kulturális közeledésének. /Nagy-Hintós Diana: Kultúrák közti párbeszédet szorgalmaz az Európai Unió. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14/

Március 25-én kötetlen beszélgetésre hívta a magyar nyelvű média képviselőit az a négytagú hölgykoszorú, akik remélhetőleg befutó helyen szerepelnek majd az RMDSZ Kolozs megyei tanácsosi jegyzékén. Horváth Anna, a fejlesztési minisztérium államtitkára. Tonk Gabriella, a Gyermekvédelmi Hatóság igazgatója, államtitkár és Fekete Emőke kormánytanácsos, Hegedűs Csilla, a Transylvania Trust Alapítvány igazgatója a „négyesfogat” eddigi ideális együttműködéséről értekezett. Fekete Emőke a vidékfejlesztés hangsúlyossá tételét, Tonk Gabriella a stratégikusan gondolkodó és cselekvő önkormányzatokat, Horváth Anna a versenyképesség fokozását, Hegedűs Csilla pedig a kulturális örökség fenntartható fejlődését tartja majd szem előtt. /Nagy-Hintós Diana: RMDSZ-es nők is pályáznak a megyei tanácsosi tisztségekre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

Március 28-án Kolozsváron Kurtág György világhírű zeneszerzőnek átadták a díszdoktori címet. Művészi karrierje több pilléren alapszik: komponálás, tanítás, előadóművészet. Eredetileg zongoristának készült, majd komponálni kezdett. Manapság inkább saját műveit, például Bach-átiratait zongorázza. /Nagy-Hintós Diana: Zenei anyanyelvem Bartók és Beethoven. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint meg kell találni a módját a közös listaindításra az MPP-vel – nem feltétlenül mindenhol Kolozs megyében, így meg tudnák szólítani azt a magyar választóréteget, amely az utolsó választáskor otthon maradt, vagy nem szavazott az RMDSZ-re. „Az RMDSZ semmi esetben sem folytat majd agresszív kampányt”, fejtegette a szenátor. Szerinte sok olyan fiatal került most a listára, aki komoly államigazgatási tapasztalattal rendelkezik. Így Vákár István, a Vidékfejlesztési és Halászati Kifizetési Ügynökség igazgatója, Sztranyiczki Szilárd, a kataszteri hivatal egykori igazgatója, továbbá Horváth Anna és Fekete Emőke országos szintű tapasztalattal bír, Balázs Bécsi Attila, a Téka Alapítvány megálmodója és vezetője közösségszervezőként végzett jelentős munkát, Szedilek Lenke a tordai magyar iskola alapításakor szerzett érdemeket. Eckstein szóvá tette, hogy ellentétben a magyar kormánnyal, a román még nem különített el pénzalapot a Mátyás király szoborcsoport restaurálási munkálatainak fedezésére. /Nagy-Hintós Diana: Eckstein: Egyezkedni kell az MPP-vel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

Emil Boc kolozsvári polgármester bejelentette, indul a választáson, mivel az elmúlt négy évben elért eredményei feljogosítják a választópolgárok további bizalmára. Kolozsvár Románia gazdasági fővárosává válhat, jelentette ki. /Nagy-Hintós Diana: Emil Boc bejelentette indulását a polgármesteri tisztségért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke tájékoztatása szerint az előválasztások az esetek 99 százalékában már lebonyolódtak, és ezeken több mint 155 ezer személy vett részt. Szerinte a polgármester-választásnak minden településen van tétje, hiszen a Magyar Polgári Párt (MPP) mindenhol jelöltet állít. /Nagy-Hintós Diana: RMDSZ: Az MPP-nél egy ember, egy pecsét és egy golyóstoll létezik. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

Április 11-én a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián díszdoktorrá avatták Szenik Ilona zeneakadémiai konzulens tanárt, aki közel hat évtizede fejti ki népzenetudósi tevékenységét. Ioan Bocsa zeneakadémiai tanár laudációjában vázolta a gazdag életmű főbb állomásait: Szenik Ilona Szamosújváron született, felső fokú zenei tanulmányait 1947–1952 között végezte el Kolozsváron, gyakornokként működött Jagamas János professzor mellett. Munkássága eredményeként több mint száz tudományos cikk, tanulmány, válogatás, könyv született. A díszdoktori cím átvétele után az ünnepelt visszaemlékezett arra, hogy a Magyar Zeneművészeti Intézet hallgatójaként betekintve Bartók és Kodály népzenegyűjtő munkásságába olyan világ tárult eléje, amelyet addig nem ismert. Végezetül ismertették a Media Musica Kiadó gondozásában megjelent, Szenik Ilona írásait tartalmazó három kötetet. /Nagy-Hintós Diana: Díszdoktorrá avatták Szenik Ilona népzenetudóst. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

Kolozsváron a Farkas utcai református templomban a Kálvin Énekkar ünnepelte az énekkar zászlóavatásának 70. évfordulóját, illetve a kórus fennállásának 83. évfordulóját. Fazekas Zsolt lelkész igehirdetésének fő gondolata a gyülekezeti éneklés volt. Az 1925-ben alapított énekkar történetét Sebestyén Árpád kórustag vázolta. Megemlékeztek az énekkar egykori karnagyairól: László Éváról, László Dezső református lelkipásztor feleségéről, emléklappal hálálták meg a László Évát követő karnagyok – Sógor Márta, Péter Éva, Almási István és Radovics József – többéves munkáját. Ugyancsak emléklappal köszönték meg Balázs Ágnes tevékenységét, aki több mint hat éven át vezette az énekkart, jelenleg a tordaszentlászlói kórust vezeti. Bejelentették: az új karnagy Boldizsár Katalin zeneakadémiai hallgató. Több egyházközségi kórus fellépett, az ünnepség szeretetvendégséggel zárult. /Nagy-Hintós Diana: Énekeljetek az Úrnak! Kántorváltás a Farkas utcai református templomban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

Az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi szervezetei közötti egyeztetésről szólva, a szövetség tárgyalódelegációjának tagjaként Eckstein-Kovács Péter szenátor elmondta: bizonyos helységekben az MPP ragaszkodik a jelöltállításhoz, de vannak olyan települések is, ahol elfogadnák az RMDSZ listáit. A szenátor szerint még van esély a megegyezésre. Eckstein-Kovács fontosnak tartja, hogy folytatódjon az egyházi méltóságok átvilágítása. /Nagy-Hintós Diana: Eckstein-Kovács: Még van esély a kiegyezésre. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./

A Mátyás király szoborcsoport állaga romlik, szükség van a restaurálására. Szabó Bálint, az Utilitas Kft. vezetője, a restaurálási tervek egyik kidolgozójaként elmondta, 2006-ban kellett volna nekifogni a kutatásnak-tervezésnek. A 2006-ban kitűzött első versenytárgyalásra senki sem jelentkezett, mert hibás volt a kiírás: „új szobor állításáról” szólt. A második versenytárgyalásnál pontosított a városháza: „nem új, hanem a régi” szobor restaurálásáról van szó. Azonban nem akarták finanszírozni a szükséges előtanulmányokat, kutatásokat, ezért elutasították az Utilitas ajánlatát. A harmadik versenytárgyalást 2007 júniusában – egyedüli jelentkezőként – az Utilitas nyert meg, a társult Kolozsi Tibor szobrászművésszel. 2007. augusztus 28-án aláírták a városházával a restauráláshoz szükséges kutatásra-tervezésre vonatkozó szerződést. A szobrot védő fakerítést többször össze-vissza törték, félretolták, ezért senkit sem büntettek meg, a kárt nem térítették meg. Két és fél hónap kellett ahhoz, hogy a miniszteri jóváhagyás megtörténjen. /Nagy-Hintós Diana: Nem fejeződik be idén a Mátyás király szoborcsoport restaurálása. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Bárdos Csaba, az MPP Kolozs megyei tanácsosi listavezetője leszögezte, az őszi EP-választások eredményei feljogosítják az MPP-t arra, hogy Kolozs megyében jelölteket állítson. Reménykednek abban, hogy júniusban az MPP jelöltjei is bejutnak a Kolozs Megyei Tanácsba. Bárdos Csaba elsősorban a vidékkel szeretne foglalkozni, főleg kulturális egyesületek létrehozásában segédkezne. A másik fontos terület a középületek restaurálása, az egyházi ingatlanok felújítása. Bárdos lát arra lehetőséget, hogy az RMDSZ és az MPP a megye magyarságának érdekében összefogjon és együttműködjön. /Nagy-Hintós Diana: Kulturális értékeink megőrzése az egyik legfontosabb célkitűzés. Interjú Bárdos Csabával, az MPP Kolozs megyei tanácsosi listavezetőjével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

Kolozsváron a Barokk Napokat a Katolikus Egyetemi Lelkészség szervezte. A főtéri Szent Mihály-templomban vokál-szimfonikus hangversenyre került sor. Kovács Zsolt művészettörténész a Barokk arcok fotópályázatra beérkezett alkotásokat mutatta be. A hangversenyek mellett számos előadás és fotókiállítás várta az érdeklődőket. Kovács Zsolt előadást tartott a kolozsvári Mária oszlopról. A város első köztéri emléke eredetileg a piarista templom előtt állt, most pedig a Szent Péter és Pál templom mögötti részen található. A szobrot 1744-ben állíttatták, az 1738 óta tartó pestisjárvány elmúltakor. /Dézsi Ildikó, Nagy-Hintós Diana: Negyedszerre rendeztek Barokk Napokat Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

Az évek óta folyó visszaszolgáltatási eljárások, perek miatt egy-egy ingatlan sorsa tovább romlik: a volt tulajdonos már, a visszaigénylést elindító fél pedig még nem tehet semmit az épület megmentéséért. Ilyen válságos helyzetben van a Kolozsvári Református Kollégium egykori tulajdona, az 1900-ban épített tornaterem is. Roskatag állapota miatt a létesítményt már évek óta életveszélyesnek minősítették. – Már összeállítottam azt a fényképekkel alátámasztott iratot, amelyben felhívom a városháza figyelmét az egykori tornaterem tarthatatlan állapotára – nyilatkozta Maksay Ádám építész, a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság alelnöke. /Nagy-Hintós Diana: Elhúzódó eljárások hátráltatják műemlékeink restaurálását. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

Dávid Lászlónak, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorának és Tonk Márton kolozsvári dékánnak július 10-i sajtótájékoztatóján az egyetemre való, júliusban esedékes beiratkozástól, az államvizsgák eredményeiről és az intézmény akkreditációjáról volt szó. Az egyetem már három szakot akkreditált, ezért kérvényezhetik az intézmény teljes körű akkreditálását, amit ősszel kívánnak megtenni. Kormányhatározat szerint külföldi állampolgárokat is lehet főállásban alkalmazni az intézménybe. A Sapientiára nem csak romániai, illetve erdélyi magyar fiatalokat várnak, hanem az Európai Unió tagállamaiból, így Magyarországról is. Nincs változás az idei nyári felvételit illetően: Csíkszeredában kilenc, Marosvásárhelyen hét, Kolozsváron három szakra lehet felvételizni. Összesen 830 helyet hirdettek meg, ebből 371-es tandíjmentes, a többi, azaz 459 tandíj-hozzájárulásos hely. Korábban arról volt szó, hogy a Sapientia – EMTE idén ősztől két új tandíjas szakot indít – Kolozsváron jogász-, Marosvásárhelyen pedig tolmács-fordítóképzést – ez azonban ősszel nem valósulhat meg. E két szak kérvényezési eljárását elindították. A Sapientia – EMTE három szaka végleges akkreditációval rendelkezik – Marosvásárhelyen az informatika, Csíkszeredában pedig a román nyelv és irodalom, illetve az angol nyelv és irodalom, valamint a szociológia szak. További három szak akkreditálását kérték, de két esetben nem tárgyalták meg az ügyet, egy esetben pedig a romániai jogszabályok miatt – amely nem engedélyezte külföldi állampolgárok főállású alkalmazását – csúszott a dolog. Dávid László örömmel nyugtázta, hogy most már kormányrendelet biztosítja a külföldi állampolgárok főállású alkalmazását Romániában. Kolozsváron a beiratkozás július 14–20-a között zajlik. Környezetföldrajz szakon összesen harminc (tizenöt tandíjmentes, tizenöt tandíj-hozzájárulásos) helyet, fotó-, filmművészet és média szakon összesen húsz (tíz tandíjmentes, tíz tandíj-hozzájárulásos) helyet, míg a nemzetközi kapcsolatok, európai tanulmányok szakon összesen negyven (húsz tandíjmentes és húsz tandíjköteles) helyet hirdetnek meg. A Sapientia végzősei idén kolozsvári, bukaresti, marosvásárhelyi, brassói és temesvári állami, akkreditált egyetemeken államvizsgáznak, a végzősök közel 90 százaléka sikeresen vizsgázott. Az elhelyezkedési arány 80–90 százalék körüli; a szakmában pedig a végzősök közel 70–80 százaléka helyezkedik el. Tonk Márton, a Sapientia – EMTE kolozsvári dékánja kifejtette: nem csak ők, hanem minden egyetem küszködik azzal, hogyan tarthatnák itthon végzőseiket. Az 5–10 százalékos lemorzsolódás a leggyakoribb. A Sapientián kötelező módon négy félévben tanítják a diákoknak a magyarságtudatot, így próbálják a hallgatók alapvető identitás-elemeinek hiányát pótolni. /Nagy-Hintós Diana: EU-tagországbeliek is jelentkezhetnek a Sapientiára. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

A napokban bírálták el a még áprilisban leadott vidékfejlesztési projekteket. Az északnyugati régió hét nyertes pályázatából négy Kolozs megyei, a megyéhez jutott a vidékfejlesztési infrastruktúrára megpályázható összeg közel 15 százaléka. Egy-egy sikeres projekt született Bihar, Máramaros és Szatmár megyében is. A vidéki önkormányzatok képtelenek egyedül finanszírozni a nagy méretű munkálatokat, ezért elengedhetetlen a sikeres pályázás. A négy nyertes projekt mindegyikében szerepel az ivóvíz- és a szennyvízhálózat kiépítése. A sikeres pályázók között van Katona község helyi tanácsa. A vidéki iskolák nagy része évről évre azért nem kap működési engedélyt az egészségügyi hatóságtól, mivel nem rendelkeznek ivóvízzel. Kolozs megyében a községi iskolák fele van ebben a helyzetben: a gyermekeknek otthonról kell hozniuk az ivóvizet műanyagpalackokban, ez pedig elfogadhatatlan. /Nagy-Hintós Diana: Kolozs megye pályázik legsikeresebben vidékfejlesztésre. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

A romániai építőiparban tapasztalt munkaerőhiány orvoslására a vállalkozók kénytelenek más országbeli – Moldova Köztársaság és Törökország – vendégmunkásokhoz folyamodni. Jelenleg közel nyolcezer külföldi vendégmunkás dolgozik Romániában, főleg az építőiparban. Körülbelül 5% alattira tehető azon külföldön dolgozó romániai munkások aránya, akik visszajönnének. Nehezen elképzelhető, hogy azok a romániai állampolgárok, akik már bankkölcsönből házat vásároltak Olaszországban vagy Spanyolországban, szívesen hagynák ott új otthonukat. A külföldi munkavállalási kedv továbbra sem csökken: a fiatalok közül egyre többen választják a külföldi, vonzónak tűnő munkalehetőséget. /Nagy-Hintós Diana: Nem jönnének haza a külföldön dolgozó vendégmunkások. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

A Szarkaláb Néptáncegyüttes és a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány augusztus 14-e és 18-a között tizedszerre rendezte meg a Szent István-napi nemzetközi néptáncfesztivált, ahova nyolc országból érkeztek résztvevők. Utcai táncok, gálaműsorok várták a néptáncok ismerőit, rajongóit Kolozs (Bánffyhunyad, Kide, Magyarfenes, Kalotaszentkirály, Kolozsvár) és Szilágy megyében (Zsobok). Szombat délután a magyarfenesi szabadtéri gálaműsort falubál és tűzijáték követte. Augusztus 17-én, vasárnap Kolozsváron vonultak fel a néptáncegyüttesek, majd dr. Kovács Sándor főesperes celebrált misét a Szent Mihály-templomban. Vasárnap tizennégy néptáncegyüttes lépett fel a Diákművelődési Házban. Pillich Apor Balázs, a kolozsvári Szarkaláb néptáncegyüttes vezetője, egyben főszervező elmondta: incidensek nélkül zajlott a rendezvény. Zsobokon lépett fel az újvidéki Csűrdöngölő és a szintén vajdasági Cirkalom táncegyüttes. Zsobok határában kürtőskaláccal, pálinkával várták a vendégeket. Fullasztó melegben táncoltak a fiatalok. A Csűrdöngölő nevéhez fűződik a Vajdasági Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár, valamint a Minősítő Fesztivál, ahol már kétszer érdemelt Kiválóan Minősült címet. A Cirkalom többszörös nívódíjas együttes idén átvehette a 2. Martin-plakettet a Martin György Néptáncszövetségtől, e cím egyedüli birtokosai a Kárpát-medencében. „Kide a világ közepe” – így köszöntötte Egri István helyi tanácsos a Szent István-napi Néptáncfesztivál alkalmával Szlovákiából érkezett Komáromi Generációk Néptáncegyüttest. A 22 tagból álló, 2006-ban alakult együttes háromtagú zenekarral is rendelkezik. Kiss János, a Kide Egyesület elnöke megköszönte a komáromiak látogatását. Augusztus 16-án Magyarfenesen szabadtéri gálaműsorra került sor a Szent István-napi Néptánctalálkozó keretében. A különböző országokból érkezett néptánccsoportok mindegyike részt vett a rendezvényen. Tűzijáték és hajnalig tartó bál zárta a mulatságot. Kolozsváron a menetet a csíkkozmási néptáncegyüttes nyitotta meg. A táncegyüttesek részt vettek az ünnepi szentmisén a Szent Mihály-templomban. Kovács Sándor főesperes hangsúlyozta, Szent István királyunk példamutatása szerint a vallás és a hazaszeretet krisztusi parancs, azaz a hit és az erkölcs képezi a nemzeti lét alapját. /Kerekes Edit, Füstös Tímea, Dézsi Ildikó, Nagy-Hintós Diana: Incidensek nélkül zajlott a Szent István-napi néptáncfesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

A Szarkaláb Néptáncegyüttes tizedik alkalommal szervezte meg a Szent István-napi Néptánctalálkozót Kolozsváron. Az 1995-ben alapított Szarkaláb néptáncegyüttes több külföldi turnén vett részt a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány szervezésében, emlékezett Pillich Apor Balázs, az együttes vezetője a kezdetekre emlékezett. 1999-ben két együttes – a dél-bánsági Maroknyi néptáncegyüttes és az észtországi Noome Noortemaia néptáncegyüttes – jelezte: szívesen fellépnének Kolozsváron. Elhatározták, hogy a néptáncfesztivált az államalapító szent királyról, Szent Istvánról nevezik el. Az első rendezvényt 1999-ben a hóstáti Virágos együttessel közösen szervezték. A rendezvény lassan olyan fesztivállá fejlődött, ahova nagyon sokan jelentkeznek. A második évtől kezdve céljuk volt, hogy rangos európai kisebbségi néptáncfesztivállá növeljék rendezvényüket. A kisebbségi néptánccsoportok kiszorulnak a nemzetközi fesztiválokról, mivel oda általában a többségi nemzet néptánccsoportjait hívják meg. A dél-bánsági Maroknyi néptánccsoporttal kialakult barátság régi keletű. Pancsován laknak, s a hajdan odatelepült bukovinai székelyek utolsó leszármazottai. Jelenlegi vezetőjük Győrffy Sándor. A kolozsvári magyarság még nem követi kellő figyelemmel e Szent István-napi rendezvényt. Sokkal fogékonyabbak voltak a magyarfenesi, kalotaszentkirályi, kidei és zsoboki lakosok, akik a néptáncfesztiválban kulturális életük fellendülésének egyik momentumát látják. Azt szeretnék elérni, hogy a rendezvény ne korlátozódjék Kolozs és Szilágy megyére, hanem bevonják Székelyföldet is. /Nagy-Hintós Diana: „Nem magunknak, hanem a magyar közösségnek szervezzük a fesztivált” = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

Andrei Marga, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora sajtótájékoztatón számolt be a nyári felvételiről, illetve az egyetem infrastruktúrájának bővítését célzó több millió euró értékű európai uniós grant-projektekről. Ami a bentlakás-igényléseket illeti, a kereslet kétszerese a kínálatnak, de a közeljövőben új, 500 férőhelyes bentlakást adnak át a közgazdasági szak hallgatóinak, s más tanintézetek bentlakásaiban is helyet kapnak az egyetem diákjai. „A demográfiai csökkenés ellenére közel 13 ezer első évest köszönthetünk majd az ősszel” –, jelentette ki. A nyári felvételin 4375 térítésmentes helyet foglaltak el, de további 4069 helyet hirdetnek meg a napokban kezdődő felvételire. A fizetéses helyekre 6707 maturandust várnak, de számuk tovább nő, mivel a második – augusztus végén megejtett – érettségi sikeres vizsgázói is jelentkeznek. Hamarosan kezdődik a mesteri fokozatra is a felvételi: itt 3293 térítésmentes helyet hirdetnek meg. Jövő héten kezdődnek a beiratkozások a doktori képzésre: 293 térítésmentes és 413 fizetéses helyre várják végzőseiket. „Szeretnénk elérni, hogy a színház- és filmművészet, valamint a testnevelési karon is lehessen jelentkezni doktori képzésre” – mondta a rektor. Egy európai uniós ötmillió euró értékű grant-projektnek köszönhetően három évig akár havi 8 000 lejes ösztöndíjat biztosítanak 300 doktorandusznak. A könyvtárak az első félévben este tízig, a második félévben éjfélig tartanak majd nyitva, mert Marga szerint a diákokat vissza kell szoktatni a könyvtárakba. Marga szerint nagyon fontos lenne, hogy az országban működő 98 akkreditált felsőoktatási intézményt rangsorolnák. A tudományos kutatás finanszírozásának kutatáspolitikával kellene társulnia. /Nagy-Hintós Diana: Tizenháromezer gólya kezd ősszel a Babes–Bolyai Tudományegyetemen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) felmérése szerint négy romániai gyerek közül legalább egy valamilyen krónikus betegségben szenved. Ez a múlt tanévben lefolytatott, közel egymillió gyermek orvosi vizsgálatából derült ki. A kiváltó okok közismertek: a nem megfelelő étrend, a mozgáshiány, a túl nehéz iskolatáska. Az elhízás mellett a leggyakoribbak a látászavarok, a gerincoszlop elváltozása, a beszédzavarok és a vérszegénység. Kolozs megyében nagyon magas a látászavarban szenvedő iskolások aránya. A látásromlás a televízió és a számítógép előtt töltött időnek tudható be. A beszédzavarért a kommunikációhiány okolható. /Nagy-Hintós Diana: Négyből egy romániai gyermek szenved krónikus betegségben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

Csökkent a határon túli magyar fiatalok száma a magyarországi, illetve budapesti egyetemeken. A magyarországi felsőoktatásba jelentkező külföldi állampolgárok száma 2001 és 2008 között 2554-ről 1730-ra csökkent, ez 32 százalékos csökkentést mutat, fejtette ki Papp Z. Attila szociológus, az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa. 2006–2007-ben 3294 román és 2296 szlovák állampolgár tanult Magyarországon, 2007–2008-ban 3133, illetve 2178. Az utóbbi két évben az összes Magyarországon tanuló doktorandus mintegy fele román, és mintegy 10–11 százaléka szlovák állampolgár. A vajdasági (szerbiai állampolgárok) kivételével a többi kisebb határon túli magyar lakta régió hallgatói aránya is csökkent az utolsó két évben. Ugyanakkor az erdélyiek esetében a magyarországi tudományos képzések iránti kereslet – összehasonlítva a többi határon túli magyar régióval – a legmagasabb. A magyarországi továbbtanulási hajlandóság csökkenése elsősorban az erdélyi, helyi felsőoktatási kínálat bővülésével magyarázható, ami az összes határon túli nagyobb régió esetében érvényes. Az erdélyi magyar felsőoktatásnak eleget kell tennie a román jogszabályi kötelezettségeknek (pl. akkreditációs elvárások). A magyar nyelvű felsőoktatás sohasem kerülhet ki az erdélyi magyar–román vagy adott esetben a magyar–magyar politikai erőtérből. A magyar nyelvű felsőoktatás az elmúlt években szintén az eltömegesedés irányába fejlődött, ami természetes, elkerülhetetlen jelenség. A magyar nyelvű felsőoktatást a koordináció hiánya jellemzi: a meghatározó egyetemi szereplők kis mértékben működnek együtt, amelynek hatására különböző szakok párhuzamosan is működnek, illetve intézmények új szakokat „ráindítanak” egy másik intézmény már létező kínálatára. Ez leginkább a BBTE és Sapientia-EMTE játszmáiban figyelhető meg, de példák vannak a magyarországi kihelyezett tagozatok esetében is. Az intézményi elképzelések nem számolnak a csökkenő demográfiai trendekkel, illetve a mindenkori anyagi források (mindenkori) szűkös voltával. Az állami egyetem (a BBTE például) piacorientált magánintézményként (is) működik, az erdélyi magyar magánegyetemek „állami” egyetemként mesterségesen alacsonyan tartott tandíjakat tartanak fenn. Az 1990-es évek elején tapasztalható mérnöki szakok presztízsvesztesége mára megszűnt, és mindkét országban keresettek a mérnökök, a pedagógusi, jogász és gazdasági végzettségűek tekintetében pedig egyfajta telítettség tapasztalható. A demográfiai csökkenéssel összefüggő hallgatókért folytatott harc Magyarországon és Romániában is élesebbé fog válni. /Nagy-Hintós Diana: „Az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás sajnos sohasem kerülhet ki az erdélyi magyar–román, vagy a magyar–magyar politikai erőtérből” = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

Tanévkezdésig az Oktatás- és Kutatásügyi Minisztérium újabb ezer iskolabuszt ad át, nyilatkozta Cristian Adomnitei tárcavezető. A tanügyminiszter kitért az egészségügyi engedéllyel nem rendelkező iskolák helyzetére is. Tudomása van arról, hogy ennek hiánya az ivóvíz- és a csatornarendszer bevezetése elmulasztásának tulajdonítható, arra kérte az önkormányzatokat: támogassák az iskolákat az ehhez szükséges munkálatok elvégzésében. Az iskolabuszok beszerzésére vonatkozó program még 2001-ben kezdődött. Kolozs megye eddig 67 iskolabuszt kapott, most pedig 31 új, 16 üléses gépkocsi érkezik. A megyének még 10 iskolabuszra lenne szüksége. /Nagy-Hintós Diana: Tanévkezdésig országszerte ezer iskolabuszt adnak át. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

Az új tanévtől egyesül a Kolozsváron működő Báthory István Elméleti Líceum és a Pázmány Péter Katolikus Gimnázium. Az új tanintézet megtartja a Báthory István Elméleti Líceum nevet, itt helyet kapnak majd mind a világi, mind a felekezeti osztályok. A líceum átveszi a katolikus gimnázium összes tanulóját és tanárát, akik közül néhányan eddig is oktattak mindkét tanintézményben. Ugyanakkor az osztályok létszáma változatlan marad, s mindegyik megőrzi eddigi entitását. Kovács Sándor római-katolikus főesperes és Tőkés Elek, a Báthory-líceum igazgatója úgy vélték: az egyesülés a katolikus oktatás minőségének javulását, és a keresztény értékek megerősödését szolgálja minden téren. Fenntartással fogadta viszont az egyesülés hírét a katolikus gimnázium igazgatója, Schuller Hajnal. „Egy éve vagyok Kolozsvárt, és ez idő alatt sikerült megismernem mindkét iskola életét. A római–katolikus egyház számára fontos, hogy az az iskola, amely jezsuita és piarista alapokra épült, folytassa ezt a szellemiséget. Ha elkülönülünk, akkor az egyházi hangulat és szellem elvész. Ezért Jakubinyi György érsek urat arra kértem, a Báthory-líceumba nevezzen ki egy iskolalelkészt, aki hetente egyszer foglalkozik a diákokkal, s lelki nevelői tevékenységet tölt be. Az iskolában létre szeretnénk hozni egy kápolnát is” – nyilatkozta Kovács Sándor főesperes. Hozzátette: a tanfelügyelőséggel kötöttek egy húsz évig érvényes szerződést, miszerint az egyház biztosítja azt, hogy az ingatlanban magyar nyelvű oktatás folyik. Ez azt jelenti, hogy a visszaszolgáltatás alatt álló ingatlan helyrehozásához, felújításához, korszerűsítéséhez állami, illetve minisztériumi támogatást kaphatnak. Schuller Hajnal, a Pázmány Péter Római–Katolikus Gimnázium igazgatónője szerint az iskolák egyesülésével megszűnhet a katolikus identitás. A Pázmány Péter Katolikus Gimnázium 1993-ban létesült, jelenleg közel száz tanulója van. A két tanintézet egyazon ingatlanban működött. /Nagy-Hintós Diana: Egyesül a kolozsvári Báthory-líceum a katolikus gimnáziummal. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

Február 14-én, vasárnap a Pázmány Péter Római Katolikus Gimnázium néhány diákja szüleikkel együtt néma tüntetést szervezett Kolozsváron a Főtéren, a Szent Mihály-templom előtt. A jelenlevők így kívántak tiltakozni iskolájuknak a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceumba való beolvasztása ellen. Mind a tanulók, mind szüleik azt sérelmezik, hogy nem kérték ki véleményüket, és nem tájékoztatták őket előre a főesperesi szándékokról. Schuller Hajnal, a katolikus gimnázium igazgatónője elmondta: mindvégig ellenezte a beolvasztást. /Nagy-Hintós Diana: Néma tüntetés az iskolaegyesítés ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./ „Államosítás egyházi segédlettel?!”, „Beolvadás = lassú elolvadás”, „Jakubinyi György, Kovács Sándor, ne adjátok el iskolánkat!” – ilyen transzparensekkel vonult fel a kolozsvári Szent Mihály-templom bejáratánál a Pázmány Péter Katolikus Gimnáziumban tanuló diákok és szülők közel másfél száz fős csoportja. Bazsó-Dombi Attila görög katolikus lelkész – akinek hat gyermeke közül három tanul a Pázmány Péter Katolikus Gimnáziumban – a nemzeti és felekezeti identitást őrző és erősítő intézmények ellehetetlenítését célzó törekvések közé sorolta az iskola megszüntetését. A kolozsvári római katolikus főesperesi hivatal ezzel szemben úgy véli: a Pázmány Péter Katolikus Gimnáziumnak a Báthory István Elméleti Líceumba való beolvasztása erősíti a felekezeti oktatást. Másfelől így könnyebben hozzá lehet jutni a visszaszolgáltatás alatt álló egyházi ingatlan korszerűsítéséhez, javításához szükséges állami pénzekhez. A katolikus iskola beolvasztását kérő Kovács Sándor kolozsvári római katolikus főesperes, valamint Tőkés Elek, a Báthory-gimnázium igazgatója korábban kifejtett álláspontjához hasonlóan Kónya Zoltán főgondnok úgy vélekedett: a két iskola összevonása azért hasznos, mert így „a katolikus oktatás kiterjed az egész iskolára, és nem csak egy-két osztály fog katolikus nevelésben részesülni, hanem az egész Báthory-iskola”. A szülők és a diákok elszántak. A Báthory-gimnáziumban a szeptember 15-én kezdődő tanévnyitón is felvonulnak transzparenseikkel, és szórólapokat osztogatnak. /Benkő Levente: Fejlesztés vagy önpusztítás? = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./

Kolozsváron a Báthory-líceumba beolvasztott római katolikus gimnázium tanulóinak szülei nem adják fel a harcot, s az egyesítésről szóló miniszteri rendelet érvénytelenítését kívánják elérni. A főesperesi hivatal nem tudatta velünk, szülőkkel, hogy mi és miért történik, mondta az egyik szülő. Tisztségéből való felmentését egy faxon átküldött lapon közölték vele, mondta Schuller Hajnal, katolikus gimnázium igazgatónője. Jakubinyi György érsek azt mondta: nincs értelme, hogy a szülők Gyulafehérvárra jöjjenek iskola-ügyben, most már nincs mit tenni. /Nagy-Hintós Diana: Nem adják fel a harcot a szülők. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

A képviselőház a napokban megszavazta azt a törvénytervezetet, amely megszabja, hány hektárnyi területet juttat vissza az ország mezőgazdasági kutatóállomásainak, így a kolozsvári kertészeti kutatóállomásnak is. Ezen törvénytervezet elfogadása – miszerint a 366 hektárból 171,7 hektárnyi marad a kutatóállomásnak – kétségbe ejtette a hóstáti gazdákat, akik több éve próbálják visszaszerezni jogos tulajdonukat. A hóstátiaknak nincs birtoklevelük, nem történt meg a birtokba helyezés. /Nagy-Hintós Diana: Ismét kisemmizték a hóstátiakat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./